Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Minden kerület külön járás lehet

„A közigazgatási tárca által tervezett körzetek helyett kerületi szinten szerveződhetnek a 2013. január 1-jén létrejövő járási hivatalok Budapesten, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó módosító indítványt, amelyet a kormánypártok fővárosi polgármesterei mellett – egyéni képviselőként – Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is aláírt.

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott javaslat előterjesztői között van rajtuk kívül – ugyancsak egyéni képviselőként – Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, valamint Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere. A módosító javaslat minden passzusban, ahol szükséges, a fővárosi körzeti hivatal kifejezést fővárosi kerületi hivatalra kezdeményezi változtatni. Emellett a jogszabály egyértelműen kimondaná, hogy a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek, amelyek illetékességi határa megegyezik a kerület közigazgatási területével.

„A polgárok számára is sokkal könnyebben követhető az államigazgatás működése, ha a járási feladatok területi kialakítása a kerületekhez igazodik” a fővárosban, ha ugyanis az államigazgatási ügyek intézése nem kerületi szinten történne, az zavart és elutasítást váltana ki az ügyfelekből – indokolják javaslatukat a Fidesz–KDNP politikusai. Magyarázatuk szerint Budapesten az államigazgatás legalsó szintjének ma és hosszú távon is a kerület tekinthető a legalkalmasabbnak. A kerületek átlagos lakosságszáma – folytatják – nem indokolja, hogy a kerületeknél akár kisebb, akár nagyobb területi egységekben szervezze meg az állam a járásokhoz telepíteni tervezett államigazgatási hatásköröket.

A nagyobb területre szerveződő körzeti hivatalok tervét azért vetik el, mert azok infrastruktúrája jelenleg nem létezik, így azt ki kellene alakítani, ami jelentős beruházásokat és pluszforrásokat igényelne, továbbá nem feltétlenül jelentene megtakarítást hosszú távon sem. Hozzáteszik azt is, hogy a kerületeknél nagyobb egységek növelnék az ügyintézésre fordítandó időt, ami rontaná az emberek államigazgatásra vonatkozó minőségítéletét.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg hét járási körzetre osztotta volna fel a fővárost, ezt azonban a kerületi polgármesterek ellenezték. Február végén Navracsics Tibor azt mondta, ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, „meghajlik” az akaratuk előttük, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás. A Hír TV egyik esti műsorában úgy fogalmazott: „Ha a budapesti kerületi polgármesterek gyomra ezt beveszi, hogy 23 polgármesteri hivatal és 23 polgármester mellett 23 kormányhivatal és 23 kormányhivatal-vezető jöjjön létre, és ez a közigazgatás racionalizálásába az ő részükről belefér, akkor én meghajlok az ő erejük előtt. Ők pont 22-vel vannak többen, mint én.”

2013-tól a járások lesznek az állam legkisebb területi államigazgatási egységei. A parlament a tervek szerint kedden kezdi a járások kialakításáról szóló általános vitát.”

Forrás:
Minden kerület külön járás lehet, Magyar Nemzet/MTI, 2012. április 24.

ÁSZ: veszélyben Gyomaendrőd pénzügyi egyensúlya

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint veszélybe kerülhet Gyomaendrődön a hosszú távú pénzügyi egyensúly fenntartása, ennek fő oka, hogy a Békés megyei településnek a következő években vissza kell fizetnie a 2008-ban kibocsátott, egymilliárd forint értékű kötvényekből származó hitelt.

Az ÁSZ kedden közzétett jelentésében azt írta: Gyomaendrődnek 2012-től éves szinten kétszázmillió forint többletkiadást jelent a kötvényekből származó hitel visszafizetése, hat éven át – egészen 2018-ig.

A számvevőszék a hosszú távú adósságszolgálat teljesítése érdekében elkülönített tartalékalap létrehozását javasolja, és a városi tulajdonú társaságok szigorúbb kontrollját indítványozza, s annak vizsgálatát, hogy ezek kötelezettségei milyen hatással vannak a költségvetési egyensúlyra.

A jelentésben az ÁSZ részletes zárszámadási rendelet elkészítését javasolja a polgármesternek, így a testület éves szinten nyomon követhetné a városi vagyon- és eszközállomány értékének és használhatóságának alakulását, az értékcsökkenés ténylegesen vagyonfenntartásra fordított összegét.

A kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságok esetében szigorú számadási kötelezettség előírását javasolják az átadott önkormányzati pénzeszközök racionális felhasználása és a kötelezettségek szigorúbb kontrollja érdekében.

Várfi András (Fidesz–KDNP), Gyomaendrőd polgármestere a számvevőszéki jelentés kapcsán az MTI-nek azt mondta: a működési költségek felhasználását az ÁSZ rendben találta, és az önként vállaltak finanszírozásával sincs gond. A költségvetés hosszú távú finanszírozási kockázatának csökkentésére a város az ÁSZ javaslatait elfogadja, szigorítja a költségvetési kontrollt, a hitelek biztonságos törlesztésére létrehozza az elkülönített pénzalapot.

A pénzalap feltöltéséről Várfi András úgy nyilatkozott: a kötvénykibocsátásból és EU-támogatásból megvalósított beruházások értéke és a hasznosításból várható bevétel fedezi a törlesztést, a kockázatot szerinte az elhúzódó gazdasági recesszió okozza. Az ipari parkban épített új inkubátorház iránt a vártnál kisebb az érdeklődés, a vásárolt földterületeken létesített új ipari telkek iránt sincs akkora érdeklődés, mint az 2008-ban várható volt.

A polgármester kitért arra: ha a gazdaság nem élénkül, az önkormányzat a kiadási oldal további csökkentéséből fedezi a törlesztőösszeg esetlegesen hiányzó részét. Hozzátette: a visszafizetési kockázatot csökkenti, hogy jelentős a város vagyona, 2011-ben az eszközök és források a költségvetésben 12,48 milliárd forint értéket képviseltek; ezek között vannak könnyebben értékesíthető ingatlanok és tulajdonosi részesedések, amelyekhez csak a végső esetben nyúlnak. A helyi költségvetés főösszege 3,685 milliárd forint volt, a saját jogú bevételek összege 313 millió forint.”

Forrás
ÁSZ: veszélyben a város pénzügyi egyensúlya, Magyar Nemzet/MTI, 2012. április 24.

Szabályozzák a közadatok ügyét

„A közadatok újrahasznosításáról törvény általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi plenáris ülése.

Fónagy János államtitkár a közadatok újrahasznosításáról szóló javaslat expozéjában kiemelte: az indítvány egységes szabályozási keretet teremt, és kimondja, hogy a közadatok egy része újrahasznosításra kiadható az igénylők részére, és ennek során az adatkezelő megkülönböztető feltételeket nem alkalmazhat. Az adatok kiadását 20 munkanapon belül kell elvégezni, és erről újrahasznosítási megállapodást kell kötni. Az adatkezelőnek automatikusan feldolgozható formában kell az adatokat átadnia. Az indítvány nem érinti vagy sérti az információszabadságra vonatkozó szabályokat – hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra, hogy az állami és önkormányzati szervek közfeladataik ellátása során nagy mennyiségben állítanak elő adatokat, ezekben az a közös, hogy a jogszabályok alapján kizárólag a közszféra intézményei állíthatják elő, csak itt állnak rendelkezésre. Ezek egy része ugyanakkor piaci jelentőséggel bír – mondta Fónagy János, és példaként a műholdas navigációs szolgáltatásokat említette, ahol az állam által előállított térképészeti alapadatokat használnak fel. Az adatok újrafelhasználása, hasznosítása az egyes vállalatok működéséhez nélkülözhetetlen, így elengedhetetlen, hogy a közadatokhoz azok újrahasznosítói megfelelő garancia és semleges versenyfeltételek mellett juthassanak hozzá – mutatott rá.

Fidesz: összhangot teremtenek a hazai jogrendszerrel
Bohács Zsolt a hazai jogrendszerrel való összhang megteremtését emelte ki. Hozzátette: a javaslat nem teszi kötelező minden adat esetében a rendelkezésre bocsátást. Erről az adatok kezelő szerv dönt – jelezte, kiemelve: a javaslat a hatályos uniós irányelv átültetését célozza.

Fontosnak tartotta, hogy költségalapú árazást lehet felszámolni, és megjegyezte: az adatkezelő szervek az igénylés célját nem vizsgálhatják. A javaslat lehetőséget teremt az egységes jogi szabály kialakítására Magyarországon – mutatott rá.

Az MSZP csak módosításokkal támogatná a javaslatot
Baja Ferenc (MSZP) szerint a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényjavaslat az európai gyakorlat magyarországi átültetését és a magyar adatvagyon újfajta felhasználását szolgálja, és a cél támogatható az MSZP-nek. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor probléma az adatkezelés központosítása, mivel a kormányrendeleten és a szereplőkön túl nem biztosított annak ellenőrzése. A képviselő hangsúlyozta: a módosításoknak mindenképpen olyannak kellene lennie, amelyek csökkentik az adatkezeléssel kapcsolatos aggályokat, és erősítik a bizalmat. Az MSZP éppen ezért ilyen irányú módosító javaslatokat nyújt majd be a törvényjavaslathoz, és azok elfogadásától teszi függővé a tervezet támogatását.

A Jobbik és az LMP is az európai direktíva módosítására figyelmeztet
A Jobbik és az LMP is arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen a módosítására készülnek annak – a közszféra információinak további felhasználásáról szóló – európai direktívának, amelyet a magyar jogalkotó átültetni készül a mostani törvényjavaslattal.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) rámutatott, az európai módosítással okafogyottá válhat a jelenlegi törvénykezési kísérlet. Kifogásolta azt is, hogy a Ház előtt fekvő indítvánnyal az adatok egyfajta piacosítása lehet a cél, vagyis költségvetési elképzelések bújhatnak meg mögötte.

Hozzá hasonlóan az LMP-s Schiffer András is – bár üdvözlendőnek nevezte a törvényjavaslat irányát – azt mondta: az említett európai direktíva várható módosítása miatt joggal merül fel a kérdés, miért nem lehet egy olyan előterjesztést hozni az Országgyűlés elé, amely már az európai joganyag valószínűnek tűnő módosítására is figyelemmel van. Schiffer András hozzátette azt is, hogy az indítvány egy pontja – mégpedig az, amely szerint az újrahasznosítás céljából kötelezően rendelkezésre bocsátandó közadatok körét a törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendelet határozza meg – előrevetíti a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárás folytatását és az ország elmarasztalását.

Staudt Gábor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy később megalkotandó kormányrendelet állapíthatja meg, hogy a közérdekű adatok közül melyeket lehet “újrahasznosítás módjában” rendelkezésre bocsátani. A képviselő megjegyezte, hogy a jogszabály nem fog megfelelni a kormány által meghatározott szándéknak.

Kormány: a tervezet nem terjed ki a személyes adatokra
A vitában elhangzottakra válaszolva Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a tervezet szabályozási köre nem terjed ki a személyes adatokra, ezért kizárt, hogy azokkal vissza lehessen élni. Hangsúlyozta, hogy a javaslat kifejezetten a nagy mennyiségű, rendszeres adatátadást feltételező, professzionális adatfelhasználásra irányul.

A politikus szerint azért is szükség van a szabályozás kialakítására, mert 2011-ben Magyarország ellen eljárás indult az ügyben.

Balczó Zoltán levezető elnök ezt követően lezárta az általános vitát.”

Forrás:
Szabályozzák a közadatok ügyét – 2011-ben Magyarország ellen eljárás indult, Stop.hu/MTI, 2012. április 24.

Konferencia: Megújuló területi közigazgatás és a statisztika

A rendezvény ideje és helyszíne:
2012. május 16. (szerda) 10. 00 óra
Szentendre, Polgármesteri Hivatal, Díszterem Szentendre, Városház tér 3.

10. 00. – 10. 30. Regisztráció
10. 30. – 10. 45. Köszöntő és megnyitó
dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere, országgyűlési képviselő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke
Végh Zoltán Andor igazgató, Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatóság, az MST Területi Statisztikai Szakosztálya elnöke
10. 45. – 11.00. A Területi Statisztika 2011. évi „legnívósabb tanulmányainak” díjátadása
Díjátadó: Dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár, Belügyminisztérium, a Területi Statisztika főszerkesztője

11. 00. – 12. 15. Előadások
A területi közigazgatás új eleme: a járási kormányhivatal
Előadó: Dr. Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A modern kori államigazgatási járások területlehatárolásának elméleti és módszertani kérdései
Előadók: Oláh Miklós kutatásvezető, Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft
Dr. Csite András igazgató, HÉTFA Kutatóintézet
Dr. Szalkai Gábor egyetemi adjunktus, ELTE Regionális Tudományi Tanszék

12. 15. – 13. 00. Ebédszünet

13. 00. – 14. 30. Előadások
Területfejlesztés és a járások
Előadó: Szoboszlai Zsolt ügyvezető igazgató, Hat Penna Fejlesztő és Tanácsadó Kft.
Járások 3D-ben és 4G-vel – mi a helyzet a járási informatikával?
Előadó: Dr. Gódor Csaba osztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Területi vagy vidékfejlesztési statisztika?
Előadó: Lengyel György főosztályvezető-helyettes, Központi Statisztikai Hivatal
14. 30. – 15.00. Hozzászólások, zárszó

További információ és jelentkezés:
Juhászné dr. Hantos Éva
KSH Tájékoztatási főosztály
1024 Budapest Keleti Károly út 5-7.
eva.hantos@ksh.hu”

Forrás:
Térport

Öcsödi trükk: elkerülnék a sárga csekk adóját

„A hagyományos postai szolgáltatás helyett a helyhatóság által készített csekken lehet befizetni a helyi adókat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön. Közel egymillió forint megtakarítását reméli a képviselő-testület azzal, hogy a postát kiiktatva lehet befizetni a helyi adókat Öcsödön.

Molnár Bálint, a település független polgármestere az MTI-nek elmondta: kiszámolták, ha a postai sárga csekken szedik be a lakosoktól a helyi adókat, akkor a pénz kézbesítéséért közel egymillió forintot kell fizetniük.

A polgármesteri hivatal bevezetett egy fehér színű biankó csekket. A csekkhez egy tájékoztató levelet mellékeltek az érintetteknek, és a hivatal még a borítékok kézbesítését is önerőből végezte. A csekken megjelölt összeget annál a pénzintézeténél kell befizetni, amelyik a legolcsóbban vezeti az önkormányzat számláját.

A 3600 lelket számláló Öcsödön iparűzési, kommunális- és gépjárműadót vet ki az önkormányzat, ezek teljesítése közel négyezer befizetéssel jár.

A Körös-menti település idei költségvetése a jelenleg folyó infrastrukturális beruházások miatt 1,2 milliárd forintot tesz ki, de ebből működési-fenntartási kiadásokra csak 750 millió forint fordítható.”

Forrás:
Öcsödi trükk: elkerülnék a sárga csekk adóját, Népszabadság/MTI, 2012. április 28.

A versenyképesség és az állampolgárok szolgálatában – interjú Gál András Leventével

„A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program abban különbözik a korábbi koncepcióktól, hogy „a tényleges végrehajtása is láthatóan megindult” – válaszolta Mester Sándor kérdésére Gál András Levente, a Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos. A Magyary Program valójában egy az állampolgárok számára is értelmezhető intézkedési terv, nem csupán egy tudományos értekezés – mutatott rá a kormánybiztos. Gaál András Levente úgy látja, hogy a kormány eddigi mintegy 2 éves működése alatt hozott intézkedések mindegyike illeszkedik a koncepcióhoz. Megjegyezte, hogy nem egy statikus tervről van szó. Ez azért fontos, mert a közigazgatásnak a gyorsan változó gazdasági viszonyok között is rugalmasnak kell maradnia, intézkedéseivel a versenyképességet és az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia…”

Forrás:
A versenyképesség és az állampolgárok szolgálatában – interjú Gál András Leventével, Infotér.eu, 2012. április 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Átadták az első új típusú diákigazolványokat

„Az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos kedden átadta az első új típusú diákigazolványokat. Mihalovics Péter úgy fogalmazott: az új okmány Európa minden pontján biztosítja a fiatalok számára a megfelelő utazási, kulturálódási, szórakozási és sportolási lehetőségeket.
Az egységes kártyarendszer megvalósításának első állomása

A budapesti Központi Okmányiroda épületében tartott rendezvényen Vetési Iván, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) koncepciójának kidolgozásáért és megvalósításának összefogásáért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: az új típusú diákigazolvány kibocsátása a kártyarendszer megvalósításának első állomása, mellyel a kormányzat célja az, hogy a jövőben egységesítsék az állam által kibocsátott okmányokat és belépőket, így a polgárok a jelenleginél kevesebb igazolvánnyal, kártyával rendelkezzenek.

Hozzátette, hogy az új okmány széles alkalmazási spektrumú, hiszen amellett, hogy – a korábbihoz hasonlóan – azonosításra alkalmas, széles körű kedvezményeket is biztosít.

Vetési Iván kifejtette, hogy e kártyák már chippel felszereltek, ugyanakkor használatukhoz még ki kell építeni a megfelelő olvasó-rendszereket. Addig az igazolványra továbbra is elhelyezendő lesz a már ismert érvényességi matrica.

A miniszteri biztos ismertette: a forgalomban lévő kártyákat felmenő rendszerben cserélik le, vagyis azokat az új igénylők kapják meg automatikusan, illetve a régi kártyát valamilyen okból elvesztők is. A teljes cserélődés előre láthatóan mintegy 6 évet vesz majd igénybe.

Olcsóbb lesz
A diákigazolványok árával kapcsolatban kiemelte, azok összességében olcsóbbá válnak, hiszen az eddigi 550, illetve a felsőoktatásban 1600 forintos ár mellett még a fénykép készítéséért is külön kellett fizetni, mostantól azonban egységes, 1400 forintos térítés ellenében állítják majd ki, ráadásul fotót sem kell külön készíttetni.

A magyar gazdaságra is jótékony hatással lehet
A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár az oktatási élet nagyon fontos napjának nevezte az új diákigazolvány forgalomba kerülését, hiszen – mint mondta – a tanulóknak ez is nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy valóban európaiakká válhassanak. “Az új kártya intelligenciája megegyezik egy felsőoktatásban tanuló hallgatóéval” – fogalmazott. Kis Norbert hozzátette, azt remélik, hogy a kártya széles kedvezményeket nyújtó képessége a magyar gazdaságra is jótékony hatással bír majd.

Mihalovics Péter a tavaly decemberben elfogadott Új Nemzedék Jövőjéért Program jelentőségéről beszélt, mellyel – fogalmazott – az a legfőbb céljuk, hogy “szárnyakat és gyökereket” adjanak a fiataloknak. Ehhez – jegyezte meg – elengedhetetlen volt egy európai színvonalú diákigazolvány is.

A miniszteri biztos leszögezte: az új okmány Európa minden pontján biztosítja a fiatalok számára a megfelelő utazási, kulturálódási, szórakozási és sportolási lehetőségeket.

Az eseményen Mihalovics Péter két tanulónak adott át új igazolványokat.

Háttér:
A diákigazolvány az Új Széchenyi Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program EKOP-2.3.6 2011-2011-0001 azonosító számú „Oktatási és Kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése” című kiemelt projekt eredményeként kerül kibocsátása.

A projekt az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának és Magyarország központi költségvetésének társfinanszírozásában valósul meg. A kedvezményezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, és a megvalósításban konzorciumi partnerként közreműködik a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és az Oktatási Hivatal. A támogatás összege: 2 776 500 000 forint. A projekt megvalósítási ideje: 2011. december 1. és 2013. június 30. közti időszak.”

Forrás:
Átadták az első új típusú diákigazolványokat, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. április 24.

Megjelent az Önkormányzati ASP központ felállítása című felhívás

„Elérhető a honlapon az „Önkormányzati ASP központ felállítása” című, EKOP-3.1.6 kódszámú kiemelt felhívás. Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent programra 2 350 000 000 Ft áll rendelkezésre.
A projektjavaslat benyújtására 2012. április 19. és 2012. május 21. között van lehetőség.”

Forrás:
Megjelent az Önkormányzati ASP központ felállítása című felhívás, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2012. április 19.
Részletes felhívás és útmutató (pdf)
Projekt adatlap (doc)

Szócska: áttörés várható az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokban

„…A találkozó egyik fő témája az innováció és az elektronikus egészségügyi szolgáltatások kérdésköre volt. Mint az államtitkár leszögezte, az elektronikus egészségügyre nem mint informatikai rendszerre, hanem mint az ellátórendszer fejlesztési lehetőségére kell tekinteni.

Az államtitkár elmondta, a találkozón szó esett a több országban már teret nyert, a Széll Kálmán Terv 2.0 célkitűzései között is felsorolt e-receptről, amely ily módon már nálunk is előkészületi fázisban van. Emellett olyan intézkedések is szóba kerültek, amelyeket más országokban még csak terveznek, nálunk viszont már megvalósultak – tette hozzá, példaként említve, hogy a magyar háziorvosok már betegük összes közfinanszírozású ellátását láthatják.

A találkozón rögzítették azt is, hogy az idősekről való gondoskodásban a technológiai fejlesztések uniós szintű támogatást élveznek és azokat a következő 5-10 évben komoly beruházásokkal támogatják. Szócska Miklós szerint ennek révén például az idősekről való otthoni gondoskodáshoz távfelügyeleti rendszer kiépítésére is komoly forrásokat kaphatnak a jövőben.

A résztvevők arról is tárgyaltak, hogy az egészségügyi technológiákat azok hatásossága, illetve költséghatékonysága szerint értékelni kell. Ennek kapcsán Szócska Miklós Magyarország teljes technológiai értékelési kapacitását ajánlotta fel, segítségül egy közös európai adatbázison alapuló értékelő rendszer kialakításához…”

Forrás:
Szócska: áttörés várható az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokban, Nemzeti Erőforrás Minisztérium/MTI, 2012. április 24.

Átalakult az NFÜ honlapja

„Átalakult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapja, változott a megjelenés, a tartalmak elhelyezése a felhasználók tájékozódásának megkönnyítésére.

Az NFÜ tájékoztatása szerint a honlap tartalma megmaradt, az eddig elérhető hírek, adatok, információk továbbra is megtalálhatók. Változás, hogy a címoldal felső részén megjelenő zöld sávban a pályázók számára legfontosabb funkciók érhetők el. A menürendszert érintő átalakítás nyomán az oldal tetején, egymás mellett találhatók a pályázóknak szóló elemek, valamint a sajtó blokk.

A bal oldali menüben az intézményrendszer számára fontos tartalmak jelennek meg. A pályázati közleményeket továbbra is a címoldalon találhatják meg az érdeklődők.

Az NFÜ megújult honlapján a szakmai információk, míg az Új Széchenyi Terv weboldalán a lakosság tájékoztatásához felhasznált kreatív- és háttéranyagok lesznek elérhetőek hamarosan. ”

Forrás:
Átalakult az NFÜ honlapja, HVG.hu/MTI, 2012. április 28.

Informatika, távközlés, technika

Kihívások a felhőben – cloud computing és adatvédelem

Cloud computing szolgáltatások jogszerű működtetése a vonatkozó hazai és uniós szabályozás fényében

A Jogi Fórum felé az utóbbi időszakban beérkezett érdeklődő megkeresésekre tekintettel 2012. júniusi rendezvényünk során az IT jog egy eddig még kevéssé ismert, érdekes és kényes szegmensét ismerhetik meg résztvevőink.

A cloud computing problémakörén átszűrve kerülnek ismertetésre a legújabb hazai és uniós adatvédelmi szabályzatok, gyakorlati tapasztalatok. Elemzik előadóink az Európai Unió jelenleg is változó adatvédelmi jogát, megismerkedhetnek résztvevőink a legújabb irányokkal, tendenciákkal a témában.

Szakértői előadóink segítségével mind a szolgáltatói, mind a felhasználói oldal hasznos ismeretekre tehet szert a cloud computing szolgáltatások jogszerű működtetését, illetve igénybevételét illetően.

Rendezvényünk során alábbi témákkal foglalkozunk sok más mellett:
* Internetes szolgáltatások adatvédelmi kérdései.
* Mire ügyeljen a szolgáltató és a felhasználó?
* Az adatkezeléshez történő hozzájárulás problémái.
* Az Európai Unió Bíróságának releváns joggyakorlata.
* Hogyan érinti a cloud computingot az új adatvédelmi rendelettervezet?
* Előírások és best practice data breach esetén.
* Várható tendenciák az elkövetkező években, avagy mire készüljünk az új rendelettervezet fényében.
* Szerződéses háttér cloud computing esetén.
* Mi várható, illetve mi követelhető a szolgáltatótól?

Időpont:
2012. június 15., péntek

Forrás:
Jogi Fórum, 2012. április

Léteznek-e jó receptek?

„Kész receptet nem kaptunk, de közös gondolkodásra bőven volt lehetőség az április 19-20-án Siófokon megrendezett a CIO Hungary 2012 konferencián.
Koplalás helyett új receptek címmel rendezte meg a Bitport a CIO Hungary 2012 konferenciát, amely a tavaszi CIO konferenciák hagyományait folytatta. A konferencia legfőbb kérdése az volt: léteznek-e receptek arra, hogy az informatikai vezetők ne csak fogyókúrában gondolkodjanak, hanem a büdzsék karcsúsodása ellenére megtérülő fejlesztésekbe is foghassanak.

Vékony pénztárcával
Ha az előadások nem is egyértelmű igennel válaszoltak a kérdésre, azért voltak biztató jelek. A konferencia első napján, a konferenciát nyitó előadásában Vályi-Nagy Vilmos, az NFM kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára, ugyan éppen arról beszélt, hogy a kormányzati informatika, amely átlagosan évi 60-70 milliárd forintból gazdálkodik, a közeljövőben nem számíthat plusz forrásokra, amit még a kompetenciahiány is súlyosbít. Bár a Digitális Megújulás Cselekvési Terv nagyon is fontos célokat fogalmazott meg, éppen a forráshiány miatt kellett módosítani. És erre az okra vezethető vissza az is, hogy mindeddig kevés projekt jutott el a megvalósítási szakaszig. A helyettes államtitkár kitért a nyílt forráskód programra is. Mint mondta, ezzel valójában a valódi verseny megteremtése a cél. Vályi-Nagy Vilmos arra is felhívta a figyelmet, hogy kockázati tőkealapokat hoznak létre, melyek elsősorban az IT-hoz kötődő innovációkat kívánják támogatni.

Felhő és adat
Günther Tiel, a NetApp regionális üzletfejlesztési menedzsere, a legfontosabb trendekről beszélt, mindenekelőtt a big data problémakörről, valamint az ezt előidéző folyamatokról, a konzumerizáció, valamint a social media megjelenéséről a vállalati hálózatban. Martin Niemer, a VMware Global üzletfejlesztési igazgatója – értelemszerűen – a virtualizáció szerepéről beszélt. Ő is elmondta azt az utóbbi időben egyre elfogadottabb tételt, hogy az IT-fejlesztésekkel az üzlet igényeket kell kiszolgálni, és ebben a virtualizáció nagyon nagy rugalmasságot biztosít az IT-nak. Új tendenciaként említette, hogy egyre gyakrabban jelenik meg a virtualizáció üzletkritikus környezeteben.

Tavaszi Zoltán (IT Services Hungary) előadásában a felhőszolgáltatások elterjedésével foglalkozott. Míg például Németországban a cégek 12 százaléka vesz igénybe ilyen szolgáltatásokat, Magyarországon egyelőre gyerekcipőben jár ez a piac. 2015-re egyes felmérések szerint azonban mintegy 2 milliárd felhasználó kapcsolódik a felhőhöz, és kb. ugyanennyien a mobil hálózatokhoz. A szakember példaként bemutatta a Deutsche Telekom szolgáltatását, melyből akár a kisvállalkozások is online bolthoz hasonló módon vásárolhatják meg a felhőszolgáltatásokat a testreszabási lehetőségekkel együtt.

Stratégiát, de rövidet!
Martin Plessow, a Gartner regionális alelnöke szellemes stratégiaalkotás-módszertani előadásában a legfontosabb szempontokat magyarázta el. Mint mondta, egy stratégiának az elérendő célokat – és nem az oda vezető eszközöket – kell tartalmaznia. Nem lehet terjedelmes, és olyan nyelven kell megfogalmazni, hogy azt minden alkalmazott megérthesse. Az IT-stratégia kapcsán kifejtette: az IT-startégiának néhány alapelven kell nyugodnia, de mindegyik legyen levezethető az üzleti célokból. Ehhez természetesen fel kell térképezni a cég üzleti képességeit – és természetesen sokszor épp ez tart a legtovább…”

Forrás:
Léteznek-e jó receptek?, Computerworld, 2012. április 25.

Elektronikus kapuval vagy GPS megoldással valósítaná meg az e-útdíjat a WebEye

„A kormányzati tervek szerint 2013-tól Magyarországon is bevezetnék a használatarányos útdíjat, amelynek lényege, hogy az üzemeltető a megtett kilométerek után, elektronikusan számlázza a fizetendő összeget az adott útszakaszon közlekedőknek. A járműkövető technológiával foglalkozó WebEye Magyarország Kft. az európai tapasztalatok alapján kétféle technológiai megoldást tart alkalmasnak az e-útdíj bevezetésére: az utakra telepített mikrohullámú jeladókat hordozó elektronikus kapuk kialakítását, vagy GPS-technológiák alkalmazását.

Az úgynevezett free-flow típusú, azaz az autók megállítása nélküli útdíjrendszerek bevezetésével az eddig előre váltott matrica helyett a beépített egység (on board unit) segítségével automatikusan, vagy a fizető terminálokon keresztül lehet rendezni a számlát. Bagossy Tamás, a WebEye Magyarország Kft. üzletágvezetője a cég közleményében rámutat: a meglévő infrastruktúrát teljesen át kell majd alakítani, hogy alkalmassá váljon az autópálya-használat pontos nyomon követésére. Európában jelenleg az elektromos kapu megoldás dominál, mivel ezeket a rendszereket akkor építették ki, amikor más alternatíva még nem volt. A jelfogó elektronikus kapuk a fizetős útszakaszra való fel-és lehajtást rendszám alapján ellenőrzik, az így beérkezett adatok segítségével mérik a jármű által megtett út hosszát, és állapítják meg a fizetendő összeget – magyarázta rá Bagossy Tamás.

Az Európai Unió ajánlásában a GPS-t nevezi a jövő technológiájának, ezért is indították el a Galileo Programot, amely az USA által üzemeltetett GPS díjmentes szolgáltatás alternatívájaként jön létre. A műholdas rendszerek előnye, hogy rendkívül tág a felhasználási területük, az e-útdíjon kívül az általános járműkontroll, illetve a logisztikai szabályozás területén is jól kihasználhatóak az így nyert adatok – hangsúlyozza közleményében az WebEye. ”

Forrás:
Elektronikus kapuval vagy GPS megoldással valósítaná meg az e-útdíjat a WebEye, Infotér.eu, 2012. május 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A fogyasztó a király, és nem a kiadó, nem a jogkezelő, nem a szolgáltató

„…Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) digitális menetrendért felelős alelnöke csalódottságának adott hangot amiatt, hogy késik a megreformált európai szerzői jogi, licencelési irányelvek kidolgozása – írja az alelnök asszony interjújára hivatkozva a EuropeanVoice.com.

Neelie Kroes elmondta, hogy fogalma sincs, mi tart ilyen sokáig, miért nem tárgyalja már az EB a javaslatokat, és emiatt végtelenül csalódott. Az alelnök kritikája kevéssé leplezve az ügyben illetékes, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős európai biztosnak, Michel Barnier-nek és az által vezetett csapatnak szól, elmondta ugyanis, hogy az uniós biztosok gyűlésein gyakran számon kéri az előrehaladást a szerzői jogi reform ügyében, ám hiába, a találkozókon csak negatív tapasztalatokat szerzett e területen.

A szinte szélsőségesen verseny- és fogyasztópártiként ismert Kroes azért tartja szívügyének a szerzői jogi reformot, mivel szerinte kaotikusak és ósdiak a jelenlegi viszonyok: például a zeneiparban az unió tagországaiban a különféle jogképviselő szervezetek kezelik a licenceket, de igen nagyok a különbségek az egyes országokban, illetve az egyes szervezetek között is. Akadnak olyan szervezetek, amelyek pártolnák a jogi rendszer átszabását az internetes viszonyoknak megfelelően, ám sokan mereven ellenállnak a változásnak. Márpedig, véli Kroes, a régi szabályok már nem megfelelőek, mivel a rendszer kritikusai szerint a jogképviselők működése átláthatatlan, emellett elsősorban a nagynevű előadóknak kedveznek, a kicsiknek alig van esélyük velük szemben a piacon. Az alelnök szerint ezek a szervezetek, a jogképviselők menedzsmentje maradi, régi vágású (old-fashioned), tevékenységük nincs összhangban a fogyasztók igényeivel és a digitális korszak adottságaival. Kroes különösen azért dühös a késlekedés miatt, mivel a magát szavatartónak jellemző alelnök asszony már két évvel ezelőtt megígérte a reformot. A biztos elmondta, hogy nagy a kockázata annak, hogy ezzel a régi rendszerrel visszaélnek, a beszedett jogdíjak nem biztos, hogy azokhoz jutnak el, akiket megilletne…”

Forrás:
A fogyasztó a király, és nem a kiadó, nem a jogkezelő, nem a szolgáltató, Dajkó Pál, IT café, 2012. április 26.

Kiállt az internet szabadsága mellett az ET

„Az Európa Tanács határozata arra ösztönzi a tagállamok szolgáltatóit, hogy önszabályozó kódexet alkotva biztosítsák a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságát a világhálón.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Strasbourgban határozatban szólította fel a tagállamokat, hogy biztosítsák a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságát az interneten és az online média világában, a közszolgálati és a kereskedelmi szférában egyaránt.

Kódexbe vetve ■ A dokumentum szerint a tagállamoknak bátorítaniuk kell az internetszolgáltatókat és a mobiltelefon-szolgáltatókat arra, hogy önszabályozó kódexet alkossanak a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságának biztosítása, az ehhez fűződő jogok érvényesítése érdekében.

Másfelől a határozat arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jogellenes tartalomért ezeket a közvetítő szolgáltatókat is felelőssé kell tenni. Külön nevesíti a jogellenes tartalom vonatkozásában a gyermekpornográfiát, valamint az idegengyűlölő és rasszista diszkriminációt, a gyűlölet szítását, az erőszak és a terrorizmus hirdetését…”

Forrás:
Kiállt az internet szabadsága mellett az ET, Bitport/MTI, 2012. április 27.

Szimatolás a netes postafiókokban

„Minden brit lakos teljes telefonos, valamint e-mail kommunikációját rögzítené és legalább egy évig megőrizné a titkosszolgálat lehallgatóközpontja, a GCHQ a kormány terve szerint – írja lapunk londoni tudósítója.

A „szimatjavaslat” néven elhíresült, máris nagy felháborodást kiváltó tervezetet eredetileg a munkáspárti kormány dobta be a köztudatba 2009-ben, de az akkor ellenzékben lévő konzervatívok és liberális demokraták a jogvédő szervezetekkel együtt élesen bírálták, ezért hamar le is került a napirendről.

Számítások szerint a lehallgatás percenként 380 fontba (kb. 134 ezer forint) kerülne. Ám a koncepció most sem a felmerülő költségek miatt került a támadások kereszttüzébe. Az adatvédelmi biztos hivatala szerint életek kerülhetnek veszélybe, ha a rendszer esetleg személyazonosságokat kever össze. Felmerül az a lehetőség is, hogy a szolgáltatók kereskedelmi célokra hasznosítják a hatalmas adatbázist.

David Davis parlamenti képviselő, aki korábban harcba szállt a Konzervatív Párt vezető tisztségéért, úgy érzi, „teljesen feleslegesen jutna az állam újabb jogosítványokhoz annak kérdekében, hogy szimatolhasson az emberek után. Szó nincs arról, hogy a jogi felhatalmazás a terroristákra és más bűnözőkre korlátozódna, mindenki e-mailje, telefonhívásai és világhálós tevékenysége adatgyűjtés célpontjává válna.” A terv a kormányfő talán leghíresebb tanácsadójánál, Tim Berners-Leenél is kiverte a biztosítékot. Az internet feltalálója a brit médiának elmondta: „álmatlan éjszakákat okoz” neki, hogy a kormányok ellenőrzésük alá próbálják vonni az internetet, vagy kémkedni próbálnak ezen keresztül.

A legnehezebb helyzetben a liberális demokrata miniszterelnök-helyettes van, akinek pártja hagyományosan a magánéletbe való beavatkozás ellen tör lándzsát. Nick Clegg tagadta, hogy a londoni kormány el akarná olvasni emberek e-mailjeit. Szerinte csak fel akarják frissíteni a mobiltelefon-beszélgetésekre vonatkozó szabályokat, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok számára lehetővé tegyék új technológiák, köztük a Skype követését is „a terroristák és más komoly törvényszegők utáni nyomozás során”.

Mindeközben az Egyesült Államokban amiatt forrnak az indulatok, hogy vajon mire is szolgál majd a lehallgatásokra szakosodott titkosszolgálati ügynökség, az NSA új, Utah államban épülő központja. A Wired magazin áprilisi számában megjelent terjedelmes cikk szerint ugyanis a becslések szerint kétmilliárd dollárt felemésztő hatalmas szerver- és számítógépparkban nemcsak a külföldi állampolgárok, hanem amerikaiak kommunikációját is tárolják és elemzik majd. Ez utóbbi pedig az alkotmány szerint csak akkor lenne lehetséges, ha erre bíróság ad engedélyt.

Az amerikai lap cikke szerint azonban az NSA már jó ideje az amerikai telefonszolgáltatók központjaiban is rendelkezik titkos lehallgatószobákkal, és az internetes hálózatokra is olyan helyen kapcsolódott rá, ahonnan nemcsak a külföldi, hanem a belföldi adatforgalmat is figyelni tudja…”

Forrás:
Szimatolás a netes postafiókokban, Népszabadság, 2012. április 28.

A távmunka terjedésének korlátai és térnyerését támogató megoldások

„A hátrányos helyzetű térségekben és a fejlettebb városoktól távol lakók, a mozgásukban korlátozott személyek vagy a GYES-en lévő kismamák számtalan lehetőséget megragadnának, hogy valamilyen formában legális jövedelemhez jussanak. A távmunka bevezetéséből a cégek is jelentős mértékben profitálhatnak, gondoljunk például csak a kisebb irodahálózat üzemeltetésével lefaragható költségekre. Akkor mégis milyen tényezők gátolják a távmunka terjedését és vajon létezik-e korszerű, hatékony és biztonságos megoldás ezen atipikus foglalkoztatási módra?
A recesszió egyik pozitív hozadékának is tekinthetjük a távmunka terjedését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly tavasszal publikált kutatási adatai szerint a válság hatására nőtt a nem szokványos foglalkoztatási formák – részmunkaidő, határozott idejű szerződés, távmunka – szerepe Magyarországon. Nyilván értetlenül állunk azon tény előtt, amely szerint a megannyi előnyt magában hordozó távmunka alkalmazása hazánkban jelenleg mégis gyerekcipőben jár. Gondoljunk csak bele, hogy akár a munkavállalók 80-90 százaléka is dolgozhatna távmunkában, ami csökkentené a mobilitási problémákat (vidékiek is jobban „labdába rúghatnának”), illetve mérsékelhetné a közlekedésből adódó szén-monoxid kibocsátást, a dugókat, az utazásra fordított időt, és akkor még nem beszéltünk a munkavégzés hatékonyságának növeléséről, vagy arról, hogy munkához juthatnának a mozgássérültek és a gyermekükkel otthon lévő anyukák is. Eközben a munkáltatók költséget takaríthatnának meg, például az irodaterület csökkentésével. (forrás: KSH)

A távmunka terjedésének legfőbb gátjai
A távmunka térhódításának elmaradására némileg magyarázattal szolgál, hogy a cégvezetés képtelen olyan infrastrukturális környezet kialakítására, amelyben teljes kontrollt gyakorolhat a kényes vállalati dokumentumok felett. Az is érdekes kérdés, hogy a menedzsment vajon miért gondolja, hogy a cég falain belül nagyobb biztonságban tudhatja adatait. Hiszen ha belegondolunk, jelenleg sincs a kezükben olyan eszköz, amely révén a munkafolyamatokat vagy az iratok életútját ellenőrzés alatt tarthatnák. Vajon melyik vállalatvezető látja, hogy a céges szerverén tárolt, vagy az iroda polcain, az irattartókban lefűzött dokumentumokhoz ki fér hozzá, esetleg ki vett el, törölt belőlük?

A Connected World Report nemzetközi felmérés szerint a megkérdezett informatikai szakemberek majdnem fele (45 százalék) úgy ítéli meg, hogy a vállalati házirendek és technológiák még nincsenek azon a szinten, hogy megfelelő alapot nyújtsanak a rugalmas, mobil munkavégzéshez. A kutatás tanúságai szerint a legnagyobb akadályt – nem meglepő módon – a biztonsági megfontolások jelentik. A megkérdezett informatikai szakemberek szerint a biztonság (57%), a rendelkezésre álló erőforrások (34%) és a munkatársak szakértelme (17%) jelentik a több helyről történő munkavégzés legnagyobb akadályát, míg más válaszadók elsősorban az informatikai részlegben és a vállalati szabályzatokban látják a fő problémát…”

Forrás:
A távmunka terjedésének korlátai és térnyerését támogató megoldások, Prim Online, 2012. április 24.

Szakirodalom

A számítási felhő az Európai Unió egén

„Napjaink informatikai világának talán legkeresettebb hívó szava a cloud computing, vagy magyar fordításban, a számítási felhő. A fordítás forrása az EU-s (Digitális Menetrend magyar változata, 2010) A számítási felhő üzleti modelljének részletes leírását adja (Bőgel, 2009). Bőgel György ismerteti az új, közműszerű informatikai szolgáltatás kialakulását és gazdasági előnyeit, nagy jövőt jósolva a számítási felhőnek az üzleti modellek versenyében. A szerző – a számítási felhő üzleti előnyei mellett – nagyobb hangsúlyt fektet dolgozatában a gyors elterjedést gátló tényezőkre, és arra, hogy mit jelentenek az előnyök és a hátrányok egy üzleti, informatikai vagy megfelelőségi vezető számára. Nem csökkentve a cloud modell gazdasági jelentőségét, fontosnak tartja, hogy a problémákról és a kockázatokról is szóljon. Kiemeli, hogy a kockázatokban – különösen a biztonsági és adatvédelmi kockázatokban – lényeges különbségek vannak az Európai Gazdasági Térség és a világ többi része, pl. az Amerikai Egyesült Államok között. A cikkben rámutat ezekre a különbségekre, és az olvasó magyarázatot kap arra is, hogy miért várható a számítási felhő lassabb terjedése Európában, mint a világ más részein. Bemutatja az EU erőfeszítéseit is a számítási felhő európai terjedésének elősegítésére, tekintettel a modell versenyképességet növelő hatására.”

Forrás:
A számítási felhő az Európai Unió egén, Racskó Péter, Vezetéstudomány, XLIII. ÉVF. 2012. 1. SZÁM, 2-16. oldalak, ISSN 0133-0179 (pdf)

Az állami ellenőrzés kérdőjelei, szabályos és szabálytalan a közigazgatásban

„A tanulmány a szabálytalanság fogalmának elméleti és jogi megjelenési formáit vizsgálja. A szabálytalanság a magyar jogban több értelemben használatos, és ezek közül az egyik alakja az Európai Unió szabályozásán alapul. Az uniós szabálytalansági szabályozás és a hazai joggyakorlat számos ellentmondást rejt. A cikk a hazai szabályozási és szerződési gyakorlat ellentmondásaira hívja fel a figyelmet.”

Forrás:
Az állami ellenőrzés kérdőjelei, szabályos és szabálytalan a közigazgatásban, Nagy Marianna, Pénzügyi Szemle, 2012/1, 88-97. oldalak (pdf)

Az adatrobbanás mint közgazdasági jelenség

„Az adatrobbanás, vagyis a korábbiakét nagyságrendekkel meghaladó méretű adattömegek, adatbázisok megjelenése a tudományos, a gazdasági és a társadalmi élet számos területén korunk gazdaságtudományi szempontból is figyelemre méltó jelensége. Cikkünkben a dimenziók érzékeltetése után bemutatjuk a jelenség technológiai hátterét, elemezzük fontos gazdasági vonatkozásait, felvázoljuk a körülötte kialakuló, sokféle szereplőből álló adat-ökoszisztémát. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nagy adatbázisok kezelése és hasznosítása fontos versenyképességi tényezővé vált vállalati és nemzetgazdasági szinten egyaránt, a „nemzeti adatvagyon” fogalmát ezért tágan kell értelmezni, és ki kell dolgozni az azzal kapcsolatos stratégiákat és politikákat. A fejlődés nem mentes a kockázatoktól és a dilemmáktól – a cikk végén ezekről is képet adunk.”

Forrás:
Az adatrobbanás mint közgazdasági jelenség, Bögel György, IQSYS, 2011

Törvények, rendeletek

A megyei kormányhivatalok alapító okiratai

Forrás:
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó közigazgatási szervek alapító okiratai, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 19. szám, 2012. április 27., 6062-3164. oldalak (pdf)

Kormányhatározat az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsáról

„1. Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1)–(2) bekezdés felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 102. § (2) bekezdésében foglaltak érvényesülése céljából létrehozott, a Kormány mellett működő javaslattevő, tanácsadó, konzultatív testület. A Tanács működése nem érinti az ágazati minisztereknek a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat 22. pontjában előírt államigazgatási egyeztetési kötelezettségét.

1.1. A Tanács feladat- és hatáskörei:
a) konzultáció a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről, különös figyelemmel az önkormányzati rendszer megújítására,
b) konzultáció az éves költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről,
c) javaslattétel a kormány számára, különös tekintettel a jogalkotási feladatokra.

1.2. A Tanács tagjai a belügyminiszter, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára, az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökei, továbbá – a megyei intézmény fenntartó központok által jelenleg ellátott intézményfenntartói feladatok átadás-átvételével kapcsolatos eljárásainak végleges lezárásáig tagként, ezt követően pedig tanácskozási joggal – a nemzeti erőforrás miniszter. A Tanács tagjai helyettesítésükre eseti megbízást adhatnak. A Tanács elnöke a Tanács ülésének egyes napirendi pontjaihoz tanácskozási joggal hívja meg a napirendi ponttal érintett szakterületért felelős állami vezetõt. A Tanács bármely tagja kezdeményezheti eseti meghívott részvételét. A tagok díjazásban nem részesülnek.”

Forrás:
A Kormány 1128/2012. (IV. 26.) Korm. határozata az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsáról, Magyar Közlöny, 2012. évi 50. szám, 2012. április 26., 8633-8634. oldalak (pdf)

KIM rendelet az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről

„…A jegyző a képviselő-testület által megalkotott, a polgármester és a jegyző által aláírt és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon kihirdetett önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően
a) papír alapon két eredeti példányban és egyúttal elektronikus formában, elektronikus levél útján, vagy
b) elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon megküldi a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal). Amennyiben az önkormányzati rendelet helyesbítésére van szükség, a jegyző a helyesbítés kihirdetését követően az (1) bekezdésben meghatározott módon legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon megküldi a kormányhivatalnak a helyesbítés tényéről történő tájékoztatást és az önkormányzati rendelet helyesbített változatát.
A jegyző a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület bizottsága, valamint a részönkormányzat testülete ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül
a) papír alapon egy eredeti példányban és elektronikus formában, elektronikus levél útján, vagy
b) elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva megküldi a kormányhivatalnak…”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelete az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről, Magyar Közlöny, 2012. évi 49. szám, 2012. április 25., 8544. oldal (pdf)

Utasítás a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 9/2012. (IV. 27.) ONYF utasítása a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról, 2012. évi 19. szám, 2012. április 27., 3001-3021. oldalak (pdf)