Tartalomjegyzék

„A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte munkáját az Országgyűlés csütörtökön.

Előterjesztő: Az ügyintézés, az igazolvány és az aláírás is lehet elektronikus

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg – mondta.

Hozzátette: a digitalizáció emellett gazdaságélénkítő hatású, valamint növeli Magyarország versenyképességét is.

Jelezte: Magyarországon a társadalom széles rétegei rendelkeznek okostelefonnal, illetve mobilinternettel. A 16-74 év közöttiek 84 százalékának vannak ilyen eszközei, a 18-30 év közöttieknél pedig az okostelefon-használat aránya a száz százalékot közelíti.

A Digitális állampolgárság program lényege az, hogy az ügyintézés az igazolvány és az aláírás is elérhető lesz mobilon, ahol a felhasználók egyszerűen és átláthatóan működő szolgáltatásokat kapnak – ismertette Dömötör Csaba. Tájékoztatása szerint egy olyan központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, és folyamatosan új funkciókkal bővül majd.

A magyarok az alkalmazás segítségével egyetlen gombnyomással igazolhatják majd személyazonosságukat, és rendezhetik fizetnivalóikat az állam vagy a közművek felé, valamint biztonságos elektronikus aláírást is kapnak – jelentette ki Dömötör Csaba.

A cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni – összegzett.

Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd végezni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is el lehet intézni, és az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni – sorolta.

Emellett a felhasználók hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, válaszolhatnak rájuk, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba, sőt azt is szeretnék, ha a későbbiekben a háztartási gépek garanciajegye is rendelkezésre állhatna elektronikusan.

A felhasználók értesülni fognak dokumentumaik lejárati idejéről, és a jövőben piaci szereplők bevonásával a banki vagy a biztosítási ügyekben is lehet majd használni az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást.

Dömötör Csaba hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt. Hozzátette: az állam továbbra is csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt, és az új rendszer a ma elérhető legmagasabb szintű informatikai biztonságot garantálja majd.

A törvényjavaslat egyelőre a jogszabályi kereteket teremti meg, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2026-ra a magyarok minden ügyet online, azon belül is okostelefonon keresztül intézhessenek – jegyezte meg az államtitkár.

Arra is kitért: az EU-ban most fogadják el az új digitális tárca létrehozását előíró irányelvet, így a törvénnyel Magyarország fogadhatja el elsőként az abban foglaltakat.

Ez az irányelv előírja az egységes digitális azonosító használatát, azonban az ilyen joggyakorlatokat az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek tekintette. Ezek az ítéletek azonban még egy más technológiai fejlettségi időszakban születtek, és a kormány alaptörvény-módosítással oldaná fel az ellentmondást – közölte az államtitkár.
…
Államtitkár: A digitális ügyintézés könnyebbé tétele a cél

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a digitális államról és a digitális szolgáltatásokról szóló javaslat vitájában elhangzottakra reagálva azt mondta: a javaslat célja, hogy a digitális ügyintézést könnyebbé tegye mindenki számára. Azoknak is, akik mindent a digitális térben intéznek, és azoknak is, akik csak ritkán használják ezt a lehetőséget.

Jelezte: a javaslatnak nem tárgya a mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos problémák.

Adatvédelmi kérdésekről szólva megerősítette: minden eddiginél biztonságosabb rendszert hoz létre a javaslat, amely kétfaktoros azonosítást vezet be. Az állam nem kér több adatot annál, mint amennyit egyébként is kezel – hangsúlyozta. Erőteljes lépéseket szorgalmazott ugyanakkor annak érdekében, hogy semmilyen nagyvállalat ne élhessen vissza az emberek adataival.

Nemzeti adatvagyon és internetes közvetítő szolgáltatások

Dömötör Csaba a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatról azt mondta: a módosításra egy uniós kötelezettség miatt van szükség, a már hatályos EU-s adatkormányzási rendeletet ültetik át a nemzeti jogba. A módosítással a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség korábbi feladataiba kell illeszteni az uniós rendelet szerinti feladatokat, úgy, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények hatályukat vesztik – ismertette.

A módosítás következményeként az ügynökség feladatai szolgáltatásnak fognak minősülni, amelyekért díjat számolhat fel, és szerepe bizonyos kivételekkel nem lesz kizárólagos. Egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat, mint például az adattisztítás, adatelemzés, más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket – közölte, hozzátéve, hogy az ilyen szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség fog felelni.

További újdonságként említette, hogy a közadat-újrahasznosítási igényeket elsősorban az ügynökség által kialakított rendszeren keresztül lehet majd benyújtani.

Emellett a javaslat arról is rendelkezik, hogy hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyon leltárt: a legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebb szervezeteknél adattovábbítási kapcsolattartót kell majd kijelölni –ismertette.

Arra is kitért: az EU-s rendelet szerint ki kell jelölni egy bejelentési, nyilvántartásvezetési, ellenőrzési, piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságot is, ami a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lesz majd.

Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat elfogadására szintén uniós kötelezettség – a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet – miatt van szükség – közölte az államtitkár.

Elmondta: az uniós rendelet új, harmonizált EU-s kötelezettséget vezetett be a digitális közvetítő szolgáltatásokra, és a többi online platformra vonatkozó szabályoknál szigorúbb kötelezettségeket írt elő az óriásplatformok számára a visszaélések megelőzése érdekében.

Ezek közé tartoznak például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok, ugyanakkor nem terjed ki a szabályozás a lekérhető tartalomszolgáltatókra – például a Netflixre, az HBO Go-ra vagy a Videára – amelyek a médiatörvény hatálya alatt tevékenykednek – mondta Dömötör Csaba.

Fidesz: Az irányelv minden, az EU-ban elérhető szolgáltatásra vonatkozik

Demeter Zoltán (Fidesz) kiemelte: a törvényjavaslat célja a jogharmonizáció, az EU már hatályos adatkormányzási rendeletének átültetése.

Közölte: a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet választ ad arra a problémára, hogy eddig nem lehetett eljárni az olyan, online térben tevékenykedő szolgáltatóval szemben, amelynek szolgáltatása ugyan az EU területére irányul, felhasználói között uniós állampolgárok is vannak, de nincs letelepedve az EU területén. Az uniós irányelv ugyanis minden, az EU-ban elérhető online térben adott szolgáltatás nyújtójára vonatkozik – mondta.

A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szerint az előterjesztés előremutató rendelkezéseket tartalmaz, ezért a Fidesz-frakció támogatásáról biztosította azt.

KDNP: Jogharmonizációról szól a tervezet

Hollik István (KDNP) jelezte: a javaslatban uniós jogharmonizációról van szó, a digitális szolgáltatásokról szóló irányelv átültetéséről a magyar jogba.

Az irányelv az online tér és az online szolgáltatások szabályozására jött létre három céllal: fogyasztóvédelem, átlátható és egyértelmű előírások az online tér szolgáltatóinak – külön kiemelve az óriásplatformokat -, valamint az EU versenyképességének biztosítása – hangsúlyozta.

Hozzátette: így az olyan nagy cégek mint a kínai AliExpress vagy az amerikai Facebook is kötelesek ezeknek a szabályoknak megfelelni.

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka megjegyezte: a jövőben is foglalkozni kell a területtel, mert jelenleg a jogvitákat azokban az európai uniós tagállamban kell lefolytatni, ahol az óriás szolgáltatóknak leányvállalata van.

Ez problémás lehet akkor, ha a szolgáltató például a gyermekvédelmi törvényt sérti, azonban más tagállamban más szabályok szerint kell eljárni – tette hozzá azt szorgalmazva, vizsgálják tovább azt, hogyan lehet a magyar jogot érvényesíteni ezeknél az online szolgáltatóknál…”

Forrás:
A Digitális állampolgárság révén jelentősen könnyebbé válik az ügyintézés; Híradó.hu / MTI; 2023. november 23.

Az Európa Bizottság jóváhagyta a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét kiegészítő, 4,6 milliárd EUR összegű REPowerEU-fejezetet

„A Bizottság a mai napon pozitív értékelést adott Magyarország módosított, REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási és rezilienciaépítési tervéről. A terv keretösszege jelenleg 10,4 milliárd EUR (ebből 6,5 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd EUR hitel): az összeg 67 reformot és 47 beruházást fedez.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó 27 „szupermérföldkő” változatlan marad a módosított magyar tervben. Ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében benyújtott kifizetési kérelmek mindaddig nem teljesíthetők, amíg Magyarország kielégítően végre nem hajtotta ezeket a „szupermérföldköveket”.

Magyarország REPowerEU-fejezete, amelynek összege 4,6 milliárd EUR 13 új reformot és 16 beruházást tartalmaz, köztük kettő olyan, kibővített beruházást, amely már létező intézkedésekre támaszkodik. Ezen intézkedések végrehajtása hozzá fog járulni a REPowerEU terv azon célkitűzésének megvalósításához, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Az intézkedések célja a villamosenergia-ágazat megerősítése és korszerűsítése, a megújuló energia bevezetésének és felhasználásának felgyorsítása, az energiahatékonyság javítása, a fenntartható közlekedés előmozdítása, a munkaerő továbbképzése és átképzése a zöld átállás érdekében, az ipar dekarbonizációja, valamint a zöld átálláshoz kapcsolódó zöld technológiákba és értékláncokba való beruházás.

Emellett Magyarország javasolta 19, már az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben is szereplő intézkedés módosítását. Magyarország új beruházásokat irányoz elő a körforgásos gazdaság, a fenntartható közlekedés és az energia területén – ezeket az e területeken hozott egyéb intézkedések megszüntetése és karcsúsítása révén finanszírozzák majd –, valamint a vízgazdálkodás témájában. A bölcsődei férőhelyek számának további növelése érdekében egy beruházás esetében növelték az eredeti terv szerint előirányzott összeget.

Magyarország az eredeti terv módosításának szükségességét az alábbiakkal indokolta:

az eredetileg tervezett egyes intézkedések teljesítését objektív körülmények akadályozzák, többek között a 2023-ban tapasztalt magas infláció és az ellátási lánc Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott zavarai;

Magyarország 3,9 milliárd EUR összegű hitelt kér a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a REPowerEU keretében pedig további, 0,7 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást igényel.

A Magyarország számára a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és REPowerEU keretében biztosított vissza nem térítendő támogatás (5,8 milliárd EUR, illetve 0,7 milliárd EUR), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitelek felvételére irányuló kérelme (3,9 milliárd EUR) nyomán a módosított terv teljes összege 10,4 milliárd EUR-t tesz ki.

Magyarország zöld átállásának további fellendítése

A módosított terv nagyon jelentős hangsúlyt fektet a zöld átállásra: a rendelkezésre álló források 67,1%-át az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedésekre különíti el (az eredeti tervben szereplő 48,1%-hoz képest).

A REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések széles köre a villamosenergia-ágazat megerősítésére, valamint a megújuló energiaforrások elterjedésének és az energiahatékonyságnak az előmozdítására összpontosít annak érdekében, hogy a magyar energiarendszer megfeleljen a jövő kihívásainak. A reformok és a beruházások kölcsönösen erősítik egymást, és elő fogják segíteni egy rugalmas villamosenergia-piac kialakítását, ahol magas a megújuló energiaforrások aránya. Ezáltal Magyarország csökkentheti majd a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

A REPowerEU-fejezetben előterjesztett reformok a következőkre irányulnak: a dinamikus árképzés bevezetése a kiskereskedelmi villamosenergia-piacon, a szabályozásitartalék-piacok fejlesztése, az energiaközösségek és az aggregátorok szerepének megerősítése, a villamosenergia-tárolás elterjedésének ösztönzése, az intelligens fogyasztásmérőket használó fogyasztók számának növelése, valamint az elosztórendszer-üzemeltetők által alkalmazott hálózati csatlakozási eljárások harmonizálása. Számos intézkedés célja a megújuló energia integrációjának, termelésének és hatékonyabb felhasználásának ösztönzése. Ezek az intézkedések a megújuló forrásokból származó többletenergia integrálását lehetővé tevő hálózatfejlesztéstől a megújuló energiaforrások – például a napenergia, a megújuló hidrogén, a geotermikus energia és fenntartható biometán – bevezetésének és használatának támogatásáig terjednek. Magyarország növelni kívánja a megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek számára kiadott hálózati csatlakozási engedélyekre vonatkozó ambíciószintet, és 2026-ig 12 GW-ra emeli az eredeti tervben előirányzott megfelelő célértéket.

Emellett jelentős – részben pénzügyi eszközökön keresztül végrehajtandó – beruházásokkal Magyarország elő fogja segíteni a fenntartható közlekedést és a háztartások, a vállalkozások és a közszféra energiahatékonyságát. A REPowerEU-fejezet olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja az ipar dekarbonizációja, a munkaerő továbbképzése és átképzése, valamint a termelési kapacitások és szolgáltatások növelése a zöld átállás érdekében.

Magyarország digitális felkészültségének és társadalmi rezilienciájának megerősítése

A módosított magyar tervben szereplő digitális törekvések továbbra is ambiciózusak (a terv teljes összegének 29,1%-át teszik ki). A REPowerEU-fejezetben is szerepelnek olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak a digitális átálláshoz. Ezek az energiarendszerek üzemeltetőivel kapcsolatos digitális fejlesztésekhez, az okosmérők számának növeléséhez, az energiaipari vállalkozásoknál bevezetett, a villamosenergia-ellátás biztonságának javítását és a villamosenergia-rendszer működési hatékonyságának javítását célzó digitális megoldásokhoz, valamint a zöld készségek elsajátítását segítő digitális tananyagok kidolgozásához nyújtanak támogatást.

A módosított tervben továbbra is fontos a szociális dimenzió. Az eredeti tervben szereplő nagy horderejű reformok és beruházások mellett számos további intézkedés irányul a társadalom ellenálló képességének javítására. A REPowerEU-fejezet például tartalmaz a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak nyújtott, energetikai felújítást célzó támogatást, valamint a jelenlegi és jövőbeli munkaerő zöld készségeit javító képzéshez nyújtott támogatást. A módosított terv emellett a bölcsődei férőhelyek számának további növelésével fokozza a kisgyermekkori nevelési szolgáltatások elérhetőségét.

További lépések

A Tanácsnak a főszabály szerint mostantól négy hét áll rendelkezésére, hogy jóváhagyja a Bizottság értékelését.

A Tanács jóváhagyása esetén Magyarország 0,9 milliárd EUR előfinanszírozást kaphat a REPowerEU-alapokból.

A Bizottság a rendszeres kifizetéseket az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformok kielégítő végrehajtása, azaz a 27 „szupermérföldkő” teljesítése alapján engedélyezi majd.

További információk

A Bizottság kedvezően értékeli Magyarország felülvizsgált tervét

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: Kérdések és válaszok

REPowerEU-fejezetek és a helyreállítási tervek felülvizsgálata

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz weboldala ”

Forrás:
A Bizottság jóváhagyta a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét kiegészítő, 4,6 milliárd EUR összegű REPowerEU-fejezetet; Európai Bizottság; 2023. november 23.

Európai Unió

Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – az EU Tanácsának következtetései

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről. E következtetésekben politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a vidéki térségek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szövetének fokozottabb megszilárdításához.

A vidéki térségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban

Az uniós mezőgazdasági miniszterek az általuk egyhangúlag jóváhagyott következtetésekben elismerik, hogy a vidéki térségek nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújtanak az EU gazdasági erejéhez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlat-politikához. Emellett a következtetésekben kiemelik a vidéki térségeknek a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság biztosításában, továbbá a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzésében betöltött szerepét.

Különös hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaság jelentőségére, többek között az uniós élelmiszerrendszerek nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása és a külső függőségek csökkentése tekintetében. Mindez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

A sokrétű kihívások átfogó megközelítést igényelnek

A miniszterek a következtetésekben kiemelik a vidéki térségek összetettségét és sokféleségét, hangsúlyozva azokat a sajátos kihívásokat – így például a népesség csökkenését és elöregedését, a nemek közötti szakadékokat, a korlátozott konnektivitást, a fejletlen infrastruktúrát vagy a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiányát –, amelyekkel e térségek közül számos szembesül.

Gondoskodunk a vidék hangjának meghallásáról

E sokféle kihívásra válaszul a Tanács olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely a vidéki polgárokkal együttműködésben, valamint a helyi és regionális hatóságok és közösségek szerepvállalásával kerül kidolgozásra. A miniszterek emellett hangsúlyozzák, hogy a helyi akciócsoportok fontos szerepet játszanak a LEADER kezdeményezésben, valamint a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása tekintetében az alulról felfelé építkező megközelítésben.

Jobb konnektivitás és digitális készségek

A miniszterek a következtetésekben hangsúlyozzák továbbá a digitális átállás, az innováció és a konnektivitás – többek között a széles sávú lefedettség – fontosságát. E tekintetben kiemelik a képzési lehetőségeknek és a digitális készségek fejlesztésének az alapvető jelentőségét.

Beruházás a vidéki térségekbe

A miniszterek elismerik, hogy e hosszú távú jövőkép megvalósítása szempontjából mennyire fontosak az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi forrásokból finanszírozott beruházások. A finanszírozás észszerűsítése hozzájárulna a közszolgáltatások alacsony szintű elérhetőségének az orvosolásához, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás javításához. Ebben az összefüggésben minden releváns uniós szakpolitikát és eszközt ki kell használni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki térségek támogatásához – e tekintetben fokozni kell a szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáit.

A finanszírozás optimális igénybevételének biztosítása érdekében a miniszterek felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövetési eszközt a vidéki térségeket támogató uniós finanszírozás értékelésére, valamint alakítson ki eljárást azzal a céllal, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáját.

Generációváltás

A miniszterek a következtetésekben elismerik továbbá, hogy a demográfiai változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a vidéki térségekre, így többek között elnéptelenedéshez vezetnek. A miniszterek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek célja, hogy a vidéki térségek vonzzák a fiatalokat, így többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket is.

A javasolt megoldások közé tartoznak a következők: a fiatalok számára a forráshoz és földhöz jutás megkönnyítése, változatos munka- és képzési lehetőségek biztosítása számukra, valamint a helyi döntéshozatalba való bevonásuk.

Nők a vidéki területeken

A miniszterek által a következtetésekben figyelembe vett másik társadalmi szempont a nők szerepe. A Tanács úgy véli, hogy támogató intézkedésekre van szükség új munkalehetőségek teremtéséhez és a nőknek a döntéshozatalba való fokozottabb bevonásához. A miniszterek e tekintetben kiemelték, hogy szintén fontos célt jelent a nőknek a gazdálkodásban való egyenlő részvétele.

Következő lépések

Az uniós vidéki térségek rezilienciájának és jólétének előmozdítása érdekében a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy – átfogó és rugalmas megközelítést követve, valamint releváns mutatókat alkalmazva – mérlegelje a jövőképnek egy teljes körű uniós vidékfejlesztési stratégiává történő kidolgozását.

A Tanács emellett ösztönzi a tagállamokat a Vidékfejlesztési Paktum keretében történő további szerepvállalásra, valamint arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten folytassák a vidéki térségek javát szolgáló stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását.

Háttér

A Bizottság 2021 júniusában közzétette a „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára” című közleményt, amelynek célja, hogy 2040-ig erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki közösségek jöjjenek létre.

A közleményben felvázolta az e térségek előtt álló kihívásokat és aggodalomra okot adó tényezőket, valamint kiemelt néhányat a rendelkezésükre álló lehetőségek közül. Ezt követően az uniós vidékfejlesztési cselekvési tervben és a Vidékfejlesztési Paktumban intézkedéseket és eszközöket határozott meg a jövőkép céljainak megvalósítása érdekében.

A Vidékfejlesztési Paktumról szóló, 2023 májusában Uppsalában (Svédország) megrendezett konferenciának, valamint a vidéki térségek jövőjének alakításával foglalkozó, 2023 szeptemberében Sigüenzában (Spanyolország) tartott magas szintű szakpolitikai fórumnak az eredményei szintén hozzájárultak a tanácsi következtetések előkészítéséhez.

A Tanács következtetései az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről

Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé (a Bizottság közleménye)

Jövőkép a vidéki területek számára (a Bizottság honlapja)

Ülések

”

Forrás:
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá; EU Tanácsa; 2023. november 20.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Késik az országos kórházi beléptetőrendszer felállítása

„Tavasszal jött a hír, hogy Pintér Sándor belügyminiszter utasítására év végéig valamennyi állami kórházban új beléptetőrendszert vezetnek be. A tervek szerint az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat. Az eszköz videófelvételt is készít a személyről, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni – jelentette be akkor Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a Magyar Kórházszövetség áprilisi konferenciáján. Az intézkedést azzal magyarázta a helyettes államtitkár, hogy a legrosszabb teljesítményt nyújtó kisvárosi kórházakban évente mindössze 89 beteg jut egy gyógyítóra, míg a legjobb közepes városi intézményben több mint kétszer annyi, 192 beteget látnak el évente, az eltérés okát pedig többek között abban látják, hogy talán a rosszul teljesítő helyeken az orvosok nem töltenek nyolc órát bent a kórházban.

Mivel közeledik az év vége, rákérdeztünk az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), hol tart az országos projekt. Válaszukban arról tájékoztatták lapunkat, hogy: „Az OKFŐ által a kórházak műszaki feltételeinek felmérése jelenleg zajlik, a felmérés eredményeinek ismeretében kerül kiválasztásra a megfelelő műszaki megoldással rendelkező rendszer, valamint kerül elindításra a bevezetés pilot üzemmódban”.
Ebből arra lehet következtetni, hogy év végén már nem fog egységesen elindulni a kórházi beléptető rendszer, hiszen, ahogy írják, még a kísérleti időszak sem startolt el. Az OKFŐ azt már nem részletezte válaszában, hogy mely kórházakban tervezik a pilot üzemmódot tesztelni, s hogy mennyibe kerül az államnak a beléptető rendszer kiépítése az egészségügyi intézményekben…”

Forrás:
Mégsem indulnak el év végén a kórházi blokkolóórák?; Kormos Olga; mfor.hu; 2023. november 24.
Lásd még:
Kórházi blokkolóórák: van, ahol már a bejelentés előtt megvolt a kivitelező ; Kormos Olga; mfor.hu; 2023, április 27.

Folytatódik a digitalizáció az adórendszerben

„…Folytatódik a digitalizáció az adórendszerben

Szintén az őszi adócsomag részeként jövő januártól indul az eÁFA-rendszer, egy évvel később pedig várhatóan élesítik az eNyugta-rendszert is. Mentesítette a parlament a borászati termékek juttatásait a közterhek alól, míg a kereskedelmi cégek gázolaj-kedvezményeinek összegét literenként 10 forintra növelték.

Az adócsökkentéssel és az adóügyi adminisztráció egyszerűsítésével megvalósuló versenyképesség-javítás – csakúgy, mint az elmúlt években is – a minisztérium várakozása szerint a jövőben adóbevétel-növekedéssel jár. Ennek is köszönhető, hogy generálisan Magyarország az adózás versenyképességét tekintve világszerte a 11. helyen áll.

Az elmúlt években az úgynevezett áfarést, azaz a beszedhető és a beszedett áfa különbségét 24-25 százalékról sikerült 4 százalék körüli szintre lefaragni…”

Forrás:
Jövőre is csúcson marad a hazai adórendszer versenyképessége; Murányi Ernő; Világgazdaság; 2023. november 24.

eKovászna: a háromszéki önkormányzat kivezeti a papírt és bevezeti a digitális ügyintézést

„Januártól a háromszéki önkormányzat belső munkafolyamataiból kivezetik a papírt és a dokumentumok elektronikusan aláírva és digitálisan „közlekednek” a különböző irodák között. Internetes ügyfélkaput indítanak, amely által a háromszékieknek már nem kell beadványaikat, kéréseiket papíron bevinniük a megyeházához, hanem online igényelhetik a szolgáltatásokat. Emellett 30 évre visszamenőleg digitalizálták a háromszéki önkormányzat dokumentumait és építési engedélyeket.
Jakab István Barna, a háromszéki önkormányzat alelnöke a digitalizált rendszer csütörtöki bemutatóján úgy fogalmazott: szintet lép Kovászna megye tanácsa és belép a digitalizáció korába. Az „eKovászna” nevű digitalizációs projektet a Közigazgatás Fejlesztési Operatív Program (POCA) keretében valósították meg 2 millió lejnyi beruházásból.
Jakab Barna szerint beüzemeltek egy informatikai rendszert, amely digitalizálja az intézményen belüli munkafolyamatokat, vagyis a háromszéki önkormányzat különböző irodái közt nem papíron közlekednek a dokumentumok, hanem elektronikus formában, és azokat egy adatbázisba mentik. Ezt a folyamatot januárban indítják el.
Emellett létrehozták a Kovászna Megyei Tanács internetes ügyfélkapuját, amelyet 2024 folyamán üzemelik be. A https://portal.ecovasna.ro/ oldalon majd a lakosság igényelhet elektronikus szolgáltatásokat, tehát nem lesz szükséges a kéréseket papíron benyújtani az önkormányzat ügyfélszolgálatához.
A háromszéki közgyűlés alelnöke szerint az eKovászna projekt harmadik eleme egy digitális archívum létrehozása volt. Az elmúlt időszakban közel 1 millió oldalnyi papír alapú dokumentumot szkenneltek be és teszik elérhetővé digitális formában. Ezek között van az 1983 és 2023 között kiállított 7570 építkezési engedély, illetve Kovászna megye tanácsa megalakulásának évétől, vagyis 1992-től mostanáig kiadott 13 180 tanácshatározat és 8018 tanácselnöki rendelet, de az archívum tartalmaz számos bérezési kimutatást, a visszaszolgáltatási dossziékat és kisajátítási határozatokat is.”

Forrás:
eKovászna: a háromszéki önkormányzat kivezeti a papírt és bevezeti a digitális ügyintézést; Kovács Zsolt; Maszol.ro; 2023. november 23.

Nem lesz kötelező a búcsú a személyi igazolványtól (Reggeli gyors/interjú Péterfalvi Attilával)

„Csütörtökön tárgyalja az országgyűlés a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslatot, ami a tervek szerint bekerül az alaptörvénybe is. Ennek értelmében 2024 végétől várhatóan Magyarországon is átköltöznek a mobiltelefonokra az ügyintézés, illetve az igazolványok kezelése. Milyen kockázatokat rejt magában a változás? Vajon végleg eltűnnek a pénztárcánkból az igazolványok? Erről kérdeztük a Klubrádión a Reggeli gyorsban Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét.

„Elméleti szinten minden félelem jogos lehet egy ilyen új technológia bevezetése kapcsán, de gyakorlatilag nem lesz lehetséges a különböző adatbázisok korlátlan egybeöntése, összemosása” – válaszolta Péterfalvi Attila arra a kérdésre, hogy alkalmas-e visszaélésekre egy ilyen profil. Hozzátette, a digitális környezetben azért nagyon fontos az adatbiztonság, hogy ne lehessen meghackelni a felhasználók személyes adatait. Úgy fogalmazott, „ez a fajta adatkezelés az Európai Unió adatvédelmi rendelete alá tartozik, az adatvédelmi hatóság (NAIH) fogja ellenőrizni a megvalósulás különböző fázisaiban a működést.” Mint elmondta a digitális állampolgárságról szóló jogszabály tervezetet több körben is bemutatták a EU-s hatóságnak.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a digitális állampolgárság nem lesz kötelező” – mondta. Ez egy önkéntes lehetőség arra, hogy digitális formában intézhessük az ügyeinket. A magyar lakosság jelentős hányadának informatikai tudása nem olyan, hogy okos készülékkel tudjon ügyeket intézni – tette hozzá.

Péterfalvi az uniós jogszabályokra is kitért, az eIDAS 1-es és 2-es rendeletre (Electronic Identification, Authentication and Trust Services). Az eIDAS 2 alapelvei szerint kötelező a tagállamokban olyan digitális rendszert üzemeltetni, amely az Unió területén bárhol tudja az állampolgárt azonosítani. Ennek két felhasználási területe lehet a közigazgatás és a magánszféra, ez lehetővé teszi például az elektronikus aláírással történő szerződéskötést. Mindkét felhasználási lehetőség önkéntes lesz – hangsúlyozta Péterfalvi Attila.”

Forrás:
Nem kötelező a búcsú a személyi igazolványtól; Herskovits Eszter, Selmeci János; Klubrádió; 2023. november 23.
(A teljes beszélgetést a fenti címen elérhető lejátszóra kattintva hallgathatják meg.)

Új kockázatértékelési rendszert vezetett be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

„Új kockázatértékelési rendszert vezetett be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Európai Unió támogatásával – jelentették be Budapesten.

A csaknem hárommilliárd forint értékű fejlesztés egy speciális és komplex értékelőrendszer létrehozását jelenti, amely az emberek biztonságát fenyegető potenciális veszélyforrások felmérését segíti – közölte Jackovics Péter, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztályának vezetője.

A komplex program több szervezet adatbázisából nyer adatokat, a kapott információkat összegyűjti és értékeli, majd képes azokat különböző szempontok szerint szűrni is. Segítségével megállapítható például, hogy egy adott települést vagy területet milyen veszélyek fenyegetnek – tette hozzá. Közölte: a beszerzett térinformatikai alapú, online katasztrófakockázat-értékelési rendszer egyaránt képes a megelőző tevékenység és a beavatkozások jobb térinformatikai támogatására, valamint hatékonyabbá teszi a klímaváltozásból fakadó természeti katasztrófákra való felkészülést is. A káreseményeket érintően statikus és dinamikus adatokat gyűjt és dolgoz fel, interaktív térképeket állít elő, vagyis a modern térinformatika eszközeit használva támogatja a beavatkozást és az operatív munkát.

A tűzoltó ezredes hangsúlyozta: a fejlesztések révén létrejött értékelő adatbázisrendszer a katasztrófavédelem, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adatait összegezve jelenti az elemző tevékenység alapját.

A rendszer működtetéséhez egyebek mellett szervereket, operációs rendszert, adatbázis-kezelő szerverlicenceket szerzett be a projektet megvalósító konzorcium. Magyarország teljes területét lefedi az eszközpark, amelyet a beruházás biztosít. Az értékelőrendszer mellett szintén a beruházás részét képezik, és a katasztrófavédelem tíz éve létező drónflottáját erősítik az adatgyűjtést és -rögzítést, a megelőzést és a felkészülést támogató pilóta nélküli légi járművek és azok műszaki kiszolgálását biztosító szállító járművek – sorolta.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió 2 milliárd 892 millió 546 ezer forint támogatásából, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.”

Forrás:
Majd 3 milliárd forintnyi EU-s pénzből lett jobb a katasztrófavédelem; Infostart / MTI; 2023. november 24.

Konferencia 50 éves egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerünkről

„Ötven éves az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerünk címmel rendezett konferenciát a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) 2023. november 16-án a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékén. A konferencia előadói között a Lechner Tudásközpont szakemberei is ott voltak. Az eseményről Iván Gyula, a Lechner ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője, az MFTTT főtitkár-helyettese a számol be.

Ötven éves az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerünk, Geodézia – a nemzetgazdaság működésének, működtetésének és fejlődésének alapvető infrastruktúrája címmel tartott konferenciát az MFTTT, azaz a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékén november 16-án. Az esemény fővédnöke dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára volt.

A konferenciát dr. Rózsa Szabolcs, az MFTTT elnökének köszöntője nyitotta meg. Dr. Rózsa Szabolcs elmondta, hogy 50 évvel ezelőtt, nemcsak az egységes ingatlan-nyilvántartás alapjait fektették le, hanem számos előremutató, a mai napig használt geodéziai fejlesztés született, példaként említve többek között a HD-72 geodéziai dátumot, az EOV vetületi rendszer bevezetését, vagy a vízszintes és magassági alappont-hálózatokat. Napjainkban – köszönhetően az új technológiák fejlesztésének, mint az önjáró autók, szenzorok, mesterséges intelligencia – egyre nagyobb szükség lesz a naprakész helyzet-meghatározási adatokra, térképekre, mely a geodézia tudományának rohamos fejlődését hozhatja magával.

A konferencia nyitó-, vitaindító (keynote) előadását dr. Kurucz Mihály az ELTE Állam és Jogtudományi Kar, Agrárjogi Tanszékének egyetemi tanára tartotta az egységes ingatlan-nyilvántartás kialakulásáról, fejlődéséről és jelenlegi állapotáról. Előadásában ismertette az 1973-ban létrejött egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer jogi kialakulását; a telekkönyvi és kataszteri nyilvántartás között fennállt ellentéteket, melyek csak „a szervezeti-hatásköri, eljárási, tartalmi egységesítés esetén voltak kiküszöbölhetők”. A történeti bemutatás után kitért a jelenlegi és a jövőben elektronikus alapú ingatlan-nyilvántartás szabályozási kérdéseire, köztük a bejegyzésre, mely a döntéshozatal végrehajtási aktusa. Véleménye szerint a naprakész ingatlan-nyilvántartástól elvárható, hogy a változások legyenek a kérelem benyújtásával azonnal elbírálhatók a maguk teljes egészében, és át is vezethetők a nyilvántartáson, ez azonban még nem valósult meg. Az egységes ingatlan-nyilvántartás valódi egysége máig nem teremtődött meg, hiszen a jogászok (ügyvédek) a térképek joghatását nem veszik figyelembe, csak a tulajdoni lapra koncentrálnak.

Dr. Vincze László – az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézetének nyugalmazott főiskolai docense – az elmúlt 50 év egységes ingatlan-nyilvántartási oktatásáról tartott előadást. Az oktatás három területen: földmérő és földrendező; ingatlan-kataszteri és ingatlan-nyilvántartási szervező képzésben történik. A témában több kézikönyvet és egyetemi jegyzetet jelentettek meg. Részt vettek a számítógépesítés utáni oktatásban is (TAKAROS, TAKARNET), valamint különös figyelmet szenteltek a Digitális Alaptérkép (DAT) szabványainak és szabályzatainak oktatására is.

A következő előadást Sándor József, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. kataszteri szakértője tartotta: „Szubjektív villanások az 50 éves egységes ingatlan-nyilvántartásról” címmel.

Sándor József, aki hosszú ideig a Fővárosi Földhivatal kataszteri mérnöke volt, felidézte az 1973-as szabályozás jogi előzményeit a telekkönyvről, illetve a kataszterről. Megemlítette, hogy a Budapest belső kerületeinek kataszteri felmérése a mai napig is a legjobb minőségű, igaz 25 évig tartott. Vázolta, hogy a ’60-as évek végére a telekkönyvi, illetve a kataszteri térképek között olyan feloldhatatlan ellentmondások voltak, hogy szükség volt az egységes ingatlan-nyilvántartás bevezetésére. Érintette a felújított és újfelmért térképek tipikus hibáit is, valamint azt, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt eddig 34-szer módosították, amit a szakmából sokan nem értenek. Előadása végén Sándor József felajánlást tett, hogy az általa digitalizált 1939-ben megjelent „Városmérési utasítást” elérhetővé teszi az MFTTT honlapján.

A program változása miatt a következő előadást Iván Gyula, a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője tartotta az egységes ingatlan-nyilvántartás nemzetközi vetületeiről és annak hazai hozzájárulásairól. Előadásában vázolta az egységes ingatlan-nyilvántartás világszintű bevezetését, melyben hazánk a negyedik volt, 1973-ban. Elmondta, hogy a ’90-es évektől kezdve a nemzetközi szakértők is „felfedezték” a magyar rendszert, melyet jobbnak tartottak a sajátjuknál. Ezután a Nemzetközi Földmérő Szövetségben (FIG), elsősorban Osskó András kollégának köszönhetően, ez az ismertség csak fokozódott. Elnöki, majd egy periódusban alelnöki posztot töltöttünk be a FIG Kataszteri és Földügyi Igazgatási Bizottságában – meg kell jegyezni, hogy a FIG az ENSZ és a Világbank legfőbb tanácsadó civilszervezete földügyekben. Aktív és sikeres tevékenységünknek köszönhetően a 2010-es évtizedre a magyar ingatlan-nyilvántartás világhírűvé lett. Ennek köszönhetően a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Lechner egyik jogelődje, több együttműködési megállapodást kötött dél-koreai, kínai és vietnami szakmai szervezetekkel.

A következő szekciót dr. Mihály Szabolcs, a FÖMI nyugalmazott főigazgatója, előadása nyitotta meg, melyben a FÖMI szerepét mutatta be az egységes ingatlan-nyilvántartás térinformatikai alapjainak megvalósításában. Hangsúlyozta a közös térbeli referenciaalapok megteremtését – HD-72 geodéziai dátum, EOV vetületi rendszer, vízszintes és magassági alapponthálózatok –, valamint a műholdas helymeghatározási alapú alapadatokat. A FÖMI dolgozta ki az első hazai térinformatikai szabványokat is, mint amilyen a MSZ 7772-1, a digitális alaptérkép fogalmi modellje, melyek alapként szolgáltak a XXI. század első két évtizede kataszteri térképi tevékenységének. Említést tett a FÖMI-ben 1980 óta lezajlott távérzékelési fejlesztésekről, melyek a mai napig alapját képezik napjaink Lechnerben zajló távérzékelési tevékenységének. Előadása végén gratulált az Lechner Tudásközpontnak a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) Minőség-Innováció Nemzeti Díjáért.

Doroszlai Tamás a Lechner Tudásközpont Földügyi Osztályának vezetőjének előadását betegsége miatt Iván Gyula prezentálta. Az egységes ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszereinek fejlesztését tárgyaló előadás a számítógépes rendszerek fejlődését 1992-től vette sorra, a centrális ingatlan-nyilvántartási rendszertől kezdődően, a Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszeren (KDIR) keresztül, mely a tulajdoni lapi adatok adatbázisba szervezését valósította meg; egészen az ingatlan-nyilvántartási adatok ügyfélkapun át történő szolgáltatásáig (Földhivatal Online). E nagyívű fejlesztési folyamat eredményeként elmondható, hogy az elmúlt 30 évben végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően nem ismert olyan bírósági eljárás, mely az informatikai rendszerek működésének hibájából keletkezett volna. Létrehoztak olyan megoldásokat melyek az elektronikus ügyintézést (pl. fizetés, formanyomtatványok stb.) jelentősen támogatják, azonban mindezek a századforduló technológiáján alapulnak. Ezért szükség van azok megújítására.

A „Geodéziai alapok” című szekció nyitóelőadását dr. Rózsa Szabolcs, a BME Építőmérnöki Karának dékánja, az Általános és Felsőgeodézia Tanszék vezetője tartotta a HD-72 geodéziai dátum létrehozásáról és jelentőségéről. Előadásában vázolta, hogy a HD-72-es geodéziai dátum korszakának egyik legmodernebb forgási ellipszoidját, a GRS67 (Geodetic Reference System 1967) használta, melyet a függővonal-elhajlások kiegyenlítésével illesztettek hazánk területéhez. Azóta természetesen már változtak a körülmények, egyre inkább az egész Földre értelmezett geocentrikus ellipszoidokat használják, sőt egyre inkább előtérbe kerülnek a dinamikus geodéziai dátumok, melyek a jövő megoldásait jelentik a helymeghatározásban.

A szekció következő előadását a Lechner alaphálózati szakfelügyelője, Sebők Tamás tartotta a vízszintes alapponthálózatokról. Előadását a kezdetektől, Mikovinyi Sámueltől indította, aki szerint: „asztronómiai, geometriai, magnetikus és hidrográfiai alapokon kell nyugodniuk.” Előadásában széleskörű áttekintést adott hazánk vízszintes alapponthálózatainak fejlődéséről az 1763-1787 I. katonai felméréstől egészen az új, IV. rendű alapponthálózatig, melynek fejlesztése 1994-ig tartott.

Bige Zoltán Gyula, a Lechner Tudásközpont alaphálózati szakfelügyelője, a jelenkori kéregmozgások vizsgálatáról és az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) létesítéséről tartott érdekes előadást. Előadásában ismét visszatért a ’70-es évek jelentős geodéziai innovációira, hiszen 1971-ben jelent meg hazánk kéregmozgási térképe. Megemlékezett Joó István professzor úrról (1928-2007), aki a ’70-es évek „geodéziai forradalmát” irányította. Ismertette a kéregmozgás vizsgálati hálózat kialakítását, valamint az EOMA hálózatának kiépítését is.

A konferencia utolsó szekciója a jövőbeni fejlesztésekkel, elképzelésekkel foglalkozott. Ennek első előadását Balla Csilla, a Lechner fotogrammetriai osztályvezetője tartotta a fotogrammetria szerepéről az ingatlan-nyilvántartási térképi alapok megújításában. Színes előadásában ismertette a fotogrammetria és lézerszkennelési (Lidar) technológiák előnyeit, a valódi (tru) ortofotó, illetve a sztereó kiértékelés lehetőségeit a kataszteri térképek felújításában. Kitért a drónos felvételek előnyeire és hátrányaira és kifejtette, a jövő kataszteri térkép felújítási technológiájának a fotogrammetriai megoldásokon kell alapulnia.

Az Integrált Magassági Alapponthálózat (IMMA) fejlesztéséről és jelentőségéről dr. Kenyeres Ambrus a Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának vezetője tájékoztatott előadásában. Elmondta, hogy szolgáltatásainkban infrastrukturális elmaradásban vagyunk, mind a GNSS-es szolgáltatások, mind az EOMA újramérése területén. Az EOMA, mint magassági referencia kritikus állapotban van. Kijelentette, Rózsa Szabolcshoz hasonlóan, hogy paradigmaváltás szükséges a geodéziában. A magasság-meghatározáshoz, műholdas támogatás szükséges. Ez nemcsak a GNSS-es támogatást, hanem a radar interferometriai (InSAR) mérések felhasználását is jelenti, azaz egy integrált magassági alapponthálózat létrehozását. Előadása végén ismertette az EOMA 2.0 hálózat tervét is.

A szekció következő előadását Kovács Iván, a Lechner geoinformatikai osztályvezetője tartotta a topográfiáról és a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképről (NTA). Előadásában ismertette a történelem folyamán elvégzett különböző topográfiai felméréseket, egészen a IV. katonai felméréstől (1896-1914) az EOTR-es térképfelújításig (1976-1999). Foglalkozott az eredeti, papíralapú térképek különböző digitális átalakításával és adatbázisba szervezésével is. Ezután áttért az NTA ismertetésére, hangsúlyozta, hogy nem topográfiai céllal készült térkép, azonban jelentős szerepet játszik, mint adatintegrátor. Részletesen kitért az NTA szolgáltatásainak megoldásaira, illetve jövőbeli elképzeléseiket is bemutatta.

A konferencia utolsó előadását Varga Norbert, a Tudásközpont alaphálózati és államhatárügyi osztályvezetője tartotta alaphálózataink szerepéről. Ismertette alaphálózataink jogszabályi alapjait, illetve az alappont-hálózatokban karbantartott pontok számát. Végkövetkeztetésként levonható, hogy a jelenlegi helymeghatározási technológiákat figyelembe véve nincs szükség ennyi alappontra. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell szüntetni az alappontokat, hanem azt, hogy jóval kevesebb alappont karbantartására van szükség (szám szerint pl. az EOVA-ban 2 900 db). A magassági alapponthálózat fejlesztésére pedig jó megoldás a Kenyeres Ambrus által felvázolt, dinamikus Integrált Magassági Alapponthálózat.

A konferencián a kiadott programtól eltérően dr. Bráth Mária, dr. Forgács Zoltán és Kaszás Kata előadása betegség miatt elmaradt. Kaszás Kata a Lechner Tudásközpont Fejlesztési és Üzemeltetési Főosztályának vezetője egy elküldött kiadványban adott ismertetést az E ingatlan-nyilvántartás projektről a konferencia hallgatóinak.

A konferencia zárszavát dr. Toronyi Bence, az MFTTT alelnöke tartotta, aki megköszönte a résztvevőknek a részvételt, az előadóknak a felkészülést. Összegezte a konferencián elhangzottakat, a tanulságokat és a jövőbe mutató megoldások létjogosultságát.

A konferencia előadásai az MFTTT honlapján https://www.mfttt.hu/mftttportal/ hamarosan elérhetők lesznek.”

Forrás:
Konferencia 50 éves egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerünkről; Iván Gyula; Lechner Tudásközpont; 2023. november 24.

Technika, tudomány, MI

Kisiklik az EU MI-szabályozása? Vita a generatív mesterséges intelligenciákról

„Az EU belső ügyeivel foglalkozó portálok már október végétől kezdődően folyamatosan tudósítottak arról, hogy valami komoly zavar támadt a Mesterséges Intelligencia Jogszabály (AI Act) tervezete körül. Lehet, hogy mégsem lesz decemberre politikai kompromisszum? Ebben a blogbejegyzésben szeretném egyrészt elmagyarázni, hogy mi okozza a zavart, másrészt saját véleményemet is elmondani ezzel kapcsolatban.

A jelen sorok írásakor az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács épp az ún. trialógusokat folytatja a Mesterséges Intelligencia Jogszabály (Artificial Intelligence Act) szövegéről. Az Euractiv portál szerint az Európai Parlament és a Bizottság közt eddig is folyamatos vita volt, például az AI Act úgynevezett tiltott és magas kockázatú mesterséges intelligencia gyakorlatai miatt, de most a vita egy sokkal nehezebben megoldható kérdés körül robbant ki. Előbb a kisebb jelentőségű, bár szintén komoly filozófiai mélységekbe vezető problémát magyarázom el.

Arról van szó, hogy míg a Parlament újabb és újabb alkalmazásokat szeretne betiltani vagy magas kockázatúvá minősíteni, és a politikusok túlnyomó többsége is inkább alarmista, sőt „doomista” (a “doomism” kifejezés – kb. „végítéletvárás” – a klímaválsággal kapcsolatban született, de újabban a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is használják), addig a Bizottság – sokszor különböző iparágak nyomására is – igyekszik ezek körét jóval szűkebben tartani. Jellemző történések az elmúlt időszakból, hogy míg az Európai Adatvédelmi Felügyelő (European Data Protection Supervisor – EDPS) az AI Act-ről született véleményében a szöveghez képest is további szigorításokat sürget, az európai MI ipar 150 képviselője a szabályozás újragondolását kéri egy nyílt levélben, iparági elemzők az európai szabályozás túlzott szigoráról beszélnek, egyes cégek pedig még az Európából történő kivonulást is fontolóra veszik.

Mindez persze, mondhatnánk „business as usual”. Az üzleti szféra nyafog, szeretne minél nagyobb mozgásteret és profitot, a jogalkotó pedig képviseli a közérdeket, megfékezi a profitéhes cégeket és megvédi az állampolgárait a veszélyektől. A kutya ugat, a karaván halad.

Jelen sorok írásakor ugyanakkor egy sokkal mélyebbre hatoló probléma ejtette foglyul az európai jogalkotókat, a ChatGPT problémája. Kiderült ugyanis, hogy a Parlament által a nyáron a ChatGPT-re válaszul beterjesztett, és az ún. alapmodellekre (a Chat GPT és a képgeneráló MI-k alapjául szolgáló hatalmas adatbázisokra és szoftverekre) vonatkozó szabályozást a legnagyobb EU tagállamok nem akarják elfogadni, így a vágyott és év végére tervezett politikai kompromisszum esélye is jócskán kisebb lett. Miről van szó?

Még október 24-én is úgy tűnt, hogy bár vannak ellentétek, de a legfontosabb dolgokban az EU-s intézmények egyetértenek. November 10-én váratlanul egy technikai találkozó teljes kudarcba fulladt. A generatív MI-k kapcsán ugyanis a tervezet azt a megközelítést alkalmazta, hogy az ezekre épülő alkalmazásokra kiterjesztette volna AI Act teljes szigorát, ugyanakkor a modellekre csak egy „lépcsőzetes” kötelezettségrendszert fektetett volna le, amelyben csak a legnagyobb (hatású, felhasználószámú) modelleket működtető szolgáltatókat terhelte volna meg kötelezettségekkel. Ez már eleve nem tetszett néhány tagállamnak, a november 10-i tárgyalások emiatt fulladtak kudarcba. Most azonban a Politico adta hírül hogy a helyzet még tovább bonyolódott (nehezedett), mert a három nagy EU-s ország (Franciaország, Németország és Olaszország) azt az álláspontot vette fel, hogy magukat a modelleket (még a legnagyobbakat se) egyáltalán ne szabályozzák kemény jogi eszközökkel (előzetes megfelelési kötelezettségekkel), azokra csak önként vállalt, vállalati belső szabályzatokat (önszabályozást) írjanak elő. Egy kiszivárogtatott dokumentum szerint ezek az országok attól félnek, hogy ha megmaradnak ezek a szigorú szabályok akárcsak a legnagyobb méretű alapmodellekre is, akkor Európa versenyhátrányba kerül, ahogy ezt ma szokták mondani, „lábon lövi magát”, esélye sem lesz felvenni a versenyt a nagy amerikai modellekkel. Hiszen az amerikai modelleket már azelőtt elkészítették és piacra dobták, hogy a szabályozás megszületett volna, az európaiakat meg még csak most fejlesztik. Európa, miközben az amerikai modellekkel már jószerével semmit nem tud kezdeni, saját magát kalodába zárja.

Ez persze csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy amennyiben a szabályozás tényleg nem fog kiterjedni az alapmodellekre, az azt a furcsa helyzetet fogja eredményezni, hogy miközben van egy több száz oldalas szigorú szabályozásunk egy sor veszélytelen vagy marginális MI-re, a legfontosabb, legnagyobb, legszélesebb körben használtakra nincsen. (Ez az érvelése Yoshua Bengio kanadai MI gurunak is.) Az ugyanis, hogy csak a modellekre épülő alkalmazásokkal szemben támasztunk követelményeket, egyszerűen nem működik. Ha valaki a ChatGPT-re, a Bard-ra vagy a Llama-ra építve fejleszt ki egy konkrét szoftvert, appot, nem tudja, hogy az alapul szolgáló modell pontosan hogy működik, így nem fogja tudni ezt dokumentálni sem. Tehát valahogy mégiscsak a modelleket kellene szabályozni.

Lássuk be, ez egy nagyon nehezen feloldható dilemma. Nemcsak az „innovációt elősegítő, versenyképességet fokozó környezet” kontra „minden lehetséges kockázatot kezelni akaró szabályozás” dilemmájáról szól ez, hanem a Collingridge dilemmáról is: az európai jogalkotó úgy szeretne minden kockázatot kezelni, hogy a technológia naponta változik, vet fel újabb és újabb kérdéseket, generál új potenciális veszélyeket, amelyeket egyszerűen lehetetlen előre látni. Egy gyorsan mozgó célpontra lövöldözik.

Jómagam természetesen nem tudom a megoldást a problémára, legfeljebb ötleteim vannak. A legjobb talán még az lenne, ha az új, generatív MI-k alapjául szolgáló modellek szabályozását egyelőre egyszerűen kivennék az AI Act-ből, és a maradékot (nagyjából az eredeti szöveget) elfogadnák az európai jogalkotók. Így szertefoszlana ugyan a „világon első és egyedülálló” „horizontális, az MI-t átfogóan szabályozó nagy kódex”, és az „Európa mint a jogalkotásban élenjáró és mintaadó” délibábos ábrándja, de lehet, hogy lenne egy elfogadott és használható jogszabályunk. Az alapmodellek esetén pedig lehetne várni egy kicsit, hogy merre is alakulnak az események.”

Forrás:
Kisiklik az EU MI-szabályozása?; Ződi Zsolt; Ludovika.hu, NKE ITKI blog; 2023. november 23.

A spanyol EU-elnökség véglegesíteni akarja az uniós Mesterséges Intelligencia Jogszabályt (AI Act)

„A spanyol elnökségnek ezen a hétvégén le kell zárnia a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály technikai előkészítését, hogy a tervezett decemberi utolsó magas szintű találkozón politikai megállapodás születhessen az ügyről.

A mesterséges intelligenciáról szóló törvény mérföldkőnek számító jogszabály, amely a technológiát annak károsító képessége alapján kívánja szabályozni. A törvényjavaslat jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van, amikor az EU Bizottság, a Tanács és a Parlament képviselői „háromoldalúan” találkoznak. Mivel Spanyolország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, Madridnak a következő, december 6-i háromoldalú egyeztetés előtt dűlőre kell vinnie a vitás kérdéseket, mert ez utolsó lehetőség arra, hogy a spanyol elnökség alatt – és az európai választási szünet előtt – politikai megállapodás szülessen a mesterséges intelligenciáról szóló törvényről. Az eddigi eredményekről a jövő héten szerdán és pénteken tárgyalnak majd nagyköveti szinten, ezért az elnökség igyekszik e hétvégén minden szálat elvarrni.

Az elmúlt hetekben az érintett uniós döntéshozók összecsaptak az olyan nagy teljesítményű alapmodellek szabályozásával kapcsolatban, mint a GPT-4, amely a világ leghíresebb chatbotját, a ChatGPT-t, az általános célú mesterséges intelligencia (General Purpose AI) néven ismert sokoldalú rendszertípust működteti. Az összecsapás után az egész szabályozás kisiklással fenyegetett, mivel Európa három legnagyobb gazdasága egyes vállalatok lobbizása miatt felszólalt az alapmodellekre eredetileg tervezett többszintű megközelítés ellen, és a magatartási kódexeken kívül minden más szabályozást visszautasított.

Az Európai Parlament azonban úgy véli, hogy az alapítványi [alapmodellek] modellekre vonatkozó kötelezettségek mellőzése nem jöhet szóba. A szöveg fenntartja a többszintű megközelítést, de az általános célú mesterséges intelligenciára összpontosít, enyhíti a kötelezettségeket és gyakorlati kódexeket vezet be. A szöveg jelentősen eltér a spanyol elnökség által beterjesztett szövegtől, lényege, hogy különbséget tesz az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) modellek és rendszerek között. „Az általános célú mesterséges intelligenciamodell olyan mesterséges intelligenciamodellt jelent, amelyet nagy mennyiségű adat felhasználásával, önfelügyelet segítségével képeztek ki, és amely képes jellegzetes feladatok széles körének kompetens elvégzésére, függetlenül attól, hogy a modell milyen módon kerül piacra” – olvasható az új meghatározásban.

Ezzel szemben egy GPAI rendszer „olyan mesterséges intelligenciamodellre épülne, amely képes sokféle célt szolgálni, mind közvetlen használatra, mind más mesterséges intelligencia rendszerekbe való integrálásra”. Az elképzelés szerint a GPAI-modellek a „megfelelő” technikai eszközökön és módszertanon alapuló „határképességekhez” kapcsolódó rendszerkockázatokkal járhatnak. A jegyzetekben a társelőadók megkérdőjelezik a terminológiát és a szöveg homályosságát. E minőségi kritérium mellett a tervezet kezdetben egyetlen kvantitatív küszöbérték alapján osztályozza a rendszerszintű kockázatot jelentő GPAI-modelleket: a képzésükhöz felhasznált számítási mennyiség a lebegőpontos műveletekben, a számítógép teljesítményének mérőszámában mérve nagyobb, mint tíz a huszonhatodikon (10^26).

A Bizottság felhatalmazást kapna arra, hogy másodlagos jogszabályt fogadjon el az általános modellek technikai elemeinek további pontosítása és a referenciaértékek naprakészen tartása érdekében a piaci és technológiai fejlődéssel összhangban. A társelőadók észrevételeket tettek, és azt kérdezték, hogy a Bizottság megbízható-e az általános magas színvonalú GPAI-modellek meghatározásának aktualizálásával, és javasolhatnak-e további megfogalmazást, amely előírja, hogy az EU végrehajtó szervének a rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül ki kell dolgoznia egy módszertant a számítási képzési képességek értékelésére.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez hasonlóan az ezt a küszöbértéket elérő GPAI-modellek szolgáltatóinak értesíteniük kell a Bizottságot. A szöveg azonban tartalmazza annak lehetőségét, hogy a szolgáltatók mentességet kérjenek, arra hivatkozva, hogy modelljük nem rendelkezik megfelelő képességekkel – ezt a rendelkezést a társelőadók a jelek szerint szükségtelennek tartják. A Bizottság saját kezdeményezésére is kijelölheti a rendszerszintű kockázatot jelentő GPAI modelleket.

A szöveg valamennyi GPAI-modellre vonatkozóan tartalmaz bizonyos horizontális kötelezettségeket, amelyek a modellkártyákon keresztül naprakész műszaki dokumentációt írnának elő – ez a javaslat a francia-német-olasz nem hivatalos dokumentumban is szerepel. A modellkártyák információkat tartalmaznának a képzési folyamatról, az értékelési stratégiákról, valamint elegendő információt azon gazdasági szereplők számára, amelyek a modellre új mesterséges intelligencia rendszert kívánnak építeni a mesterséges intelligenciáról szóló törvénynek való megfelelés érdekében. Az elemek minimális számát egy melléklet részletezi.

A szerzői jogokkal kapcsolatban a szöveg csupán annyit mond ki, hogy a modellszolgáltatóknak olyan politikát kell alkalmazniuk, amely tiszteletben tartja a szerzői jogi irányelvet, különösen a jogfenntartást. A modell képzéséhez felhasznált tartalom „kellően részletes összefoglalóját” közzé kell tenni. A szintetikusan generált tartalmat – például szöveget és képeket – gépileg olvasható formátumban felismerhetővé kell tenni, és meg kell jelölni, hogy mesterségesen generált vagy manipulált tartalomról van szó.

A rendszerkockázatot jelentő modellekre vonatkozó további követelmények közé tartozik a belső intézkedések létrehozása és a Bizottsággal való együttműködés a potenciális rendszerkockázatok azonosítása és a lehetséges enyhítő intézkedések kidolgozása érdekében, többek között a nemzetközi megközelítésekkel összhangban lévő magatartási kódexen keresztül. Ezeknek a szolgáltatóknak továbbá nyomon kell követniük és azonnal jelenteniük kell a Bizottságnak vagy a nemzeti hatóságoknak a súlyos incidenseket és hogy milyen korrekciós intézkedéseket tettek.

Az alapmodellek kényes kérdésével kapcsolatban a dokumentum megjegyzi, hogy „az elnökség mindent megtett annak érdekében, hogy a Tanácson belül a különböző észrevételeket úgy hangolja össze, hogy az Európai Parlamenttel való megállapodás lehetséges legyen”. A spanyolok hangsúlyozták, hogy a Franciaország, Németország és Olaszország által kért, a magatartási kódexeknek meghatározó szerepet adó fő elem bekerült a szövegbe. Szerdán a Bizottság vezető digitális bürokratája, Roberto Viola másfél órás előadást tartott az uniós nagyköveteknek a kompromisszumról.

Franciaország a megbeszélésen kitartott azon álláspontja mellett, hogy nem kell szabályozni az alapmodelleket. Németország rugalmasabbnak mutatkozott, míg a liberális országok egy csoportja fenntartásokat fogalmazott meg, de nyitottságot mutatott a kompromisszumra, hogy megállapodásra jussanak az Európai Parlamenttel. Egy keddi belső megbeszélésen több, a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel foglalkozó európai parlamenti képviselő kritikus véleményt fogalmazott meg a Bizottság alapmodellekről és irányításról szóló szövegével kapcsolatban, azonban a jogszabály véglegesítése érdekében kifejtett politikai nyomás a szkeptikusabb törvényhozókat a kompromisszum elfogadására kényszerítheti.

A nyílt forráskóddal kapcsolatban az elnökség úgy érvel, hogy ez a technológia az innováció egyik kritikus mozgatórugója, de a mesterséges intelligencia termékek használatához vagy jellemzőihez kapcsolódó kockázatok nem függnek attól, hogy milyen licenc alapján adták át azokat. Ugyanakkor a feljegyzés leszögezi, hogy a nagy kockázatú mesterséges intelligencia rendszerek és a nagy hatású alapmodellek – vagy ahogy most nevezik, a rendszerkockázatot jelentő általános célú mesterséges intelligencia modellek – továbbra is a rendelet hatálya alá tartoznak. A tagállamokat megkérdezik, hogy el tudják-e fogadni ezt a megközelítést. Még nem világos, hogy az elnökség elfogadja-e az EU Parlament megbízását, amely hasonlóképpen kizárta a rendelet hatálya alól az ingyenes és nyílt forráskódú licencekkel biztosított MI-összetevőket, kivéve a nagy kockázatú felhasználásokat és az alapmodelleket. ”

Forrás:
A spanyol EU-elnökség véglegesíteni akarja a mesterséges intelligencia-törvényt; SG.hu; 2023. november 24.

Jelentős kutatók, agytrösztök, civil szervezetek támogatják a spanyol elnökség javaslatát az alapmodellek kockázatainak kezelésére (MI-szabályozás, AI Act)

„Az európai jogalkotókhoz!

A kkv-kat, munkavállalókat, fogyasztókat, polgárokat, agytrösztöket, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos digitális jogokkal és etikával, kockázatokkal és magánélet védelmével foglalkozó szervezeteket tömörítő európai érdekelt felekként e levélben támogatjuk a spanyol elnökség azon erőfeszítéseit, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvényen belüli többszintű megközelítéssel kezelje az alapmodellek által támasztott egyedi kockázatkezelési kihívásokat.

Európa szabályozási vezető szerepe megbecsülendő érték

Az alapmodell-kockázatok kezelésére irányuló globális, nem szabályozási MI-kormányzási erőfeszítések – mint például a G7-országok magatartási kódexe, az MI biztonsági intézetek az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, valamint a Fehér Ház elnöki utasítása az MI-szabályozásáról – közepette Európa egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy megvalósítsa az MI első horizontális szabályozását, beleértve a globális jelentőségű alapmodelleket. Mint ilyen, a spanyol elnökség javaslata lehetővé teszi az alapmodellek szabályozásának kiegyensúlyozott megközelítését, finomítva az Európai Parlament pártokon átívelő álláspontját, hogy az EU MI-jogszabályában kötelezettségeket írjon elő az ilyen modellekre vonatkozóan.

Az alapmodelleknek technológiaként egyedi, kezelendő kockázati profiljuk van

Az alapmodellek jelentősen eltérnek a hagyományos MI-tól. Általános használhatóságuknak, fejlesztési költségeiknek és annak ténynek, hogy alkalmazások ezrei épülnek majd rájuk, és így az esetleges hibáik alkalmazások ezreit érintik majd, az következménye, hogy sajátos kockázati profillal rendelkeznek – ez rendszerszintű, teljesen még nem kiismert, és alapvetően érinti a társadalom minden szektorát (és több száz millió európai polgárt). Ezeket a kockázatokat átfogóan fel kell mérnünk és kezelnünk az értéklánc mentén, a felelősség pedig azok kezében van, akik képesek a hatékony kezelésükre. Amikor egy alapmodellt egy adott feladathoz igazítanak és alkalmazásba vesznek, akkor már nincs műszaki lehetőség az alapmodell hibáinak kijavítására. Ezért a kockázatkezelés egyetlen ésszerű módja az, hogy az az alapmodellek fejlesztőire hárul.

Az alapmodellek technológiájára alkalmazott szabályozás messze nem jelent terhet az európai ipar számára, hanem alapvető védelmet kínál, amely az EU iparának és a feltörekvő mesterséges intelligencia ökoszisztémának is előnyös. A nagy hatású modellek képzéséhez szükséges hatalmas erőforrások korlátozzák a szabályozandó fejlesztők számát, ezért az ilyen szabályozás hatóköre szűk lenne: kevesebb mint 20 olyan szabályozott szervezet lenne a világon, amelynek a tőkéje meghaladja a 100 millió dollárt, szemben a több ezer potenciális uniós rendszertelepítővel. Ezek a nagy fejlesztők vállalhatják és kell is vállalniuk a kockázatkezelési felelősséget a jelenlegi hatékony modellekért, ha a törvény célja a terhek minimalizálása a tágabb uniós ökoszisztémában. A nagy alapmodellek fejlesztőivel szemben támasztott követelmények átláthatóságot és bizalmat biztosítanak számos kisebb vállalkozás számára, amelyek ezekre a modellek alapozva készítik rendszereiket. Ellenkező esetben az európai polgárok számos olyan kockázatnak lennének kitéve, amelyeket ezek telepítők és különösen a kkv-k technikailag valószínűleg nem tudnának kezelni: a robusztusság, a magyarázhatóság és a megbízhatóság hiányának. A modellkártyák és az önkéntes – ezért nem végrehajtható – magatartási kódexek nem elegendőek. Az e modelleket további célokra alkalmazó vállalatokra hárulna a felelősség. Az alapmodellek szabályozása fontos biztonsági védőpajzs az uniós ipar és a polgárok számára.

A spanyol elnökség megközelítése egyensúlyt teremt a kockázatkezelés és az innováció között

Támogatjuk a javaslatot, mint megfelelő kompromisszumot az Európai Parlament és a tagállamok között, a többszintű megközelítés révén. A számítási kapacitási küszöbök, a kockázatokkal jól korreláló, könnyen mérhető kritériumok javasolt alkalmazása gyakorlati alapot kínál a szabályozáshoz, amely kockázatkezelési szempontból logikus, miközben megőrzi a kkv-k mesterséges intelligencia fejlesztési erőfeszítéseit. A jövőbiztosság érdekében a technológia fejlődésével és a kockázatok mérésének tudományának fejlődésével a küszöbértékeket módosítani kell, a kritériumokat pedig kiegészíteni kell, de ez jó kiindulópontot ad. Meggyőződésünk, hogy ez döntően mértékben teszi lehetővé, hogy az EU MI-jogszabálya kezelni tudja az európai polgárokat fenyegető kockázatokat.

Ellenállás a szűk lobbiérdekekkel, a demokratikus folyamat védelme érdekében

Az EU MI-jogszabálya több mint két éves konzultációs folyamat eredménye, Ennek során az érdekelt felek széles köre mondott véleményt: fejlesztők, az európai ipar, kkv-k, a civil társadalom, agytrösztök. Ezért döntő fontosságú, hogy megakadályozzuk, hogy a Big Tech és néhány nagy MI-cég lobbitevékenysége megkerülje ezt a demokratikus folyamatot. Néhány kiválasztott érdeke nem veszélyeztetheti az európai szabályozók azon képességét, hogy megvédjék a társadalmat és támogassák a kkv-kat.

Az alapmodellek integrálása az MI-jogszabályba nem csupán szabályozási szükségszerűség, hanem demokratikus kötelezettség és szükséges lépés a felelős MI-fejlesztés és -telepítés felé. Arra buzdítunk minden érintett felet, hogy a spanyol javaslatra és az október 24-i háromoldalú egyeztetés konszenzusára építve konstruktívan dolgozzanak, hogy megfelelő szabályozási megoldást találjanak egy biztonságosabb, megbízhatóbb és szuverén európai mesterségesintelligencia-környezet előnyére.

Aláírók

Szervezetek
Centre for Democracy & Technology, Europe, Brussels
The Future Society, Brussels
AI Ethics Alliance, Brussels
SaferAI, Paris
Open Markets Institute, Europe, Global
Privacy Network, Italy
Avaaz Foundation, Global
Pax Machina, Italy
Defend Democracy, Global

Személyek
„Julia Reinhardt, Fellow, European New School of Digital Studies, Europa-Universität Viadrina & among the 100 Brilliant Women in AI Ethics 2023
Yoshua Bengio, 2nd Most Cited AI Scientist, Chair of State of Science Report (an “IPCC for AI”), Professor – University of Montreal, Scientific Director – Mila Quebec AI Institute
Raja Chatila, Professor emeritus, Sorbonne University, Paris. Former member of the EU High-Level Expert Group on AI.
Francesca Bria, President of the National Innovation Italian Fund, Innovation Economist, UCL
Anka Reuel, Computer Science PhD Researcher & KIRA Founding Member, Stanford University
Gary Marcus, Founder and CEO, Geometric Intelligence, Professor Emeritus, NYU
Marietje Schaake, former MEP, International Policy Director at Stanford University Cyber Policy Center
Huberta von Voss, Executive Director, ISD Germany
Wolfgang M. Schröder, Prominent Professor of Philosophy, University of Wuerzburg, German expert in CEN-CENELEC and ISO/IEC through the DIN AI Standardization Committee
Marc Rotenberg, President & Founder, Center for AI and Digital Policy
Philip Brey, Professor of Philosophy and Ethics of Technology, Winner of 2022 Weizenbaum Award, University of Twente, The Netherlands
Nicolas Miailhe, Founder & President, The Future Society (TFS), Member of the Global Partnership on AI (Responsible AI Working Group), Member of the UNESCO High Level Expert Group on AI Ethics implementation, Member of the OECD Network of Expert on AI Governance
Max Tegmark, MIT Professor, Center for Brains, Minds & Machines, Swedish Citizen
John Burden, Senior Research Associate, Cambridge Institute for Technology and Humanity
Jan-Willem van Putten, Co-Founder and EU AI Policy Lead at Training for Good
Diego Albano, Analytics leader, ForHumanity, Spain
Dr. Aleksei Gudkov, AI Governance Counsellor
Greg Elliott, HZ University of Applied Sciences
Janis Hecker, NERA Economic Consulting
Alexandru Enachioaie, Head of Infrastructure at Altmetric
Mathias Ljungberg, Product Owner AI Products at Ahlsell (Swedish), Data Scientist, PhD in Physics””

Forrás:
Major researchers, think tanks, CSOs support Spanish foundation models risk management approach for EU AI Act; EURACTIV.com; 2023. november 22.
Lásd még:
AI Act: MEPs close ranks in asking for tighter rules for powerful AI models; Luca Bertuzzi; EURACTIV.com; 2023. november 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Milyen lesz a XXI. század múzeuma?

„”A múzeumszakma hazai és nemzetközi képviselőinek részvételével kétnapos konferencia kezdődött kedden a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a technológiai fejlődés miatt a múzeumoknak ma már másként kell megszólítaniuk a látogatókat, mint korábban. Hozzátette: a múzeumi szakma az innovációban mindig is élen járt a kultúrán belül. Példaként említette a múzeumi digitalizációt és a kiállítások innovatív bemutatását.

Kiemelte, hogy a mesterséges intelligenciának egyre nagyobb szerepe van abban, hogy mit tudunk saját magunkról. Ezért fontosnak nevezte, hogy a konferencián külön szekció foglalkozik a mesterséges intelligencia hatásával és lehetséges felhasználási módjával a múzeumi szakmában – tette hozzá.

Az eseményt Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) megbízott főigazgatója nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta: a Magyar Nemzeti Múzeum nagy múlttal rendelkező szakmai konferenciáját, a MuseumDigitet idén 10. alkalommal rendezi meg az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ, a múzeum egyik főosztálya.

Felidézte, hogy a MuseumDigit konferenciát 2013-ban indították útjára, és a rendezvény az elmúlt évek során szakmai brandé vált a kulturális életben. Eddig összesen 2506 résztvevőt fogadtak az eseményen, köztük a múzeumi és kulturális élet nemzetközi és hazai képviselőit, valamint IT-szakembereket is. Elmondta, hogy a konferencia résztvevői megismerhetik a legfontosabb nemzetközi múzeumi trendeket, valamint a programok jó alkalmat teremtenek a kapcsolatépítésre is.

Tájékoztatása szerint 2023-ban összesen hét szekcióban mutatják be a múzeumi szakembereket leginkább érintő témákat. Előadások hangzanak el a XXI. század múzeuma, a múzeum és közönség kapcsolata, a digitális újítások, az online kommunikáció és a digitális kulturális javak megőrzése témájában, emellett két szekcióban is foglalkoznak a mesterséges intelligencia hatásával és lehetséges felhasználási módjaival. Kitért arra is, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan kiállítópartnerként idén ősszel is részt vesznek az eseményen a múzeumok működését segítő-támogató fejlesztőcégek és szolgáltatók.

Az esemény honlapján olvasható tájékoztató szerint a jubileumi eseményen a jövő múzeumát érintő kérdések széles skáláját dolgozzák fel, a konferencia előadói Európa minden tájáról, olyan nívós intézményekből érkeznek Budapestre, mint az amszterdami Rijksmuseum, az osztrák Universalmuseum Joanneum, a Norvég Nemzeti Múzeum, a Tampere Art Museum és a Holland Hang és Látás Intézet (Nederlands Instituut voor Beeld & Geluid).

Forrás:
Milyen lesz a XXI. század múzeuma?; Magyar Nemzet / MTI; 2023. november 21.
MuseumDigit

Digitális a jövő agráriuma

„Nagy szükség van az olyan új ötletekre, forradalmi módszerekre, a legújabb technológiák hazai viszonyokra történő adaptálására, amelyek itt, a Kárpát-medencében gazdálkodók számára is használható, gyakorlati megoldást kínálnak – mondta „A jövő agráriuma” címmel tartott konferencián köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szerdára szervezett, az agrárdigitalizációt körüljáró eseményen szakemberek, agrártechnológiával foglalkozó startupok, meghatározó, befolyásos piaci szereplők tartottak előadást és gyakorlati bemutatót. A nap végén a NAK inkubátorprogramjának záróeseményére került sor, ahol Feldman Zsolt a kooperáció fontosságáról beszélve úgy fogalmazott: egyre összetettebb világunkban az innováció legfontosabb alapja az együttműködés képessége. Ahol egymástól független, akár eltérő tudással, más-más szakterülettel foglalkozó, különböző meglátásokkal rendelkező emberek képesek kooperálni, hálózatban dolgozni, ott jól működik az innováció. Ezért is üdvözölte az agrárkamarai kezdeményezést, amely összehozza a cégek igényeit, a startupokat, a lehetséges finanszírozókat, olyan cégeket, amelyek a technológiai fejlesztéseket képesek szakmai háttérrel támogatni. Mindez Magyarországot segíti, az innovációs környezetet élénkíti, amely nélkül már nem sikerülhet a mezőgazdaság elengedhetetlen megújulása.

Az államtitkár megfogalmazása szerint a mai európai mezőgazdaságban azoknak az országoknak az agráriumai járnak elől, ahol egyik oldalon képzettek, megfelelő tudással rendelkeznek a gazdálkodók, másrészt ahol erős az innovációs és tudásháttér. A dánok, a hollandok, az írek – sorolta – nem csak azért járnak elől, mert az együttműködésben több száz év előnyük van, így módjuk volt több generáción átívelő tudást felhalmozni, és azt piacosítani, hanem azért, mert az innovatív és kooperációs megoldásokban erősek.

Feldman Zsolt a rendezvény keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy az elmúlt időszak pályázati konstrukciói a digitális átállást ösztönözték. Az új technológiák használatára irányuló nyitottságot elsősorban a közepes és a nagyobb gazdaságok részéről tapasztalta. De, mint kifejtette, az innovatív megoldások széles körben való elterjedését szolgálja például a digitális akadémia tudásbázisához való hozzáférés, vagy az, hogy mára a felsőfokú mezőgazdasági oktatás részévé vált precíziós gazdálkodási és szakmérnök képzés.

Az államtitkár fontos feladatnak nevezte, hogy Magyarországon elkerüljük a digitális szakadék kialakulását. Mint mondta, azoknak a termelőknek, akik javítani szeretnének a jövedelmezőségükön, egyértelműen az adatalapú gazdálkodás a jelenük és a jövőjük. A digitalizációtól való idegenkedést a konkrét eredmények bemutatásával lehet megtörni. Ha bemutatjuk a hasonló adottságok mellett, precíziós technológiákat alkalmazó gazdálkodók eredményeit, az elfogadhatóvá, vonzóvá teheti a változtatás szükségességét. Az agrárium nagyon drága technológiával működő ágazattá vált. Viszont az ebből való kimaradás a végleges leszakadást jelenti – fogalmazott.

Ki kell használni a technológiai fejlődést, amely eredményes és hatékony eszköze lehet annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően a magyar gazdaság növekedése intenzívből extenzív szakaszába lép át, azaz a minőségi teljesítményre, a magas hozzáadott értékre helyezi a hangsúlyt – fűzte hozzá Feldman Zsolt.”

Forrás:
Digitális a jövő agráriuma; Agrárminisztérium; 2023. november 23.
Lásd még:
NAK TechLab – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár startup programja

Fenntartható fejlődés

A megújuló technológiák fellendítése Európában (Európai Parlament)

„Európa lemaradt a megújuló energiatechnológiák alkalmazásában, az EU új kezdeményezésének célja a helyzet javítása.

A megújuló energiatechnológiák támogatása

A megújuló energiatechnológiák, például a nap- és szélenergia-létesítmények, valamint a szén-dioxid-tárolás alkalmazása elengedhetetlen Európa 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati céljainak eléréséhez.

A Nemzetközi Energia Ügynökség 2023-as jelentése szerint, ha a világ országai maradéktalanul teljesítik energia- és éghajlatváltozási kötelezettségeiket, a kulcsfontosságú megújuló energiatechnológiák piaca 2030-ra a jelenlegi értékéhez képest több mint háromszorosára nőhet, és az ágazatban bővülhet a munkahelyek száma is, méghozzá a mai 6 millióról 14 millióra.

Európa azonban nagyrészt importálja ezeket a technológiákat, míg más országok bővítették a gyártási kapacitásukat ezen a területen.

A nettó nulla iparági törvény céljai

2023 márciusában az Európai Bizottság javaslatot tett a nettó nulla iparági törvényre, amelynek segítenie kell az európai gyártási kapacitás megerősítését a megújuló energiaechnológiák terén.

A törvény az európai zöld megállapodás része, és egy megfizethető, megbízható és fenntartható tiszta energiarendszer alapját kell hogy adja, amely növeli az EU iparának verseny- és ellenálló képességét.

A Bizottság szerint a jogszabálynak csökkentenie kell annak kockázatát is, hogy az EU korábbi orosz fosszilis tüzelőanyag-függőségét új stratégiai függőségek váltsák fel.

Tudjon meg többet az EU zöld átállásáról!

A törvény kulcselemei

A törvény olyan intézkedéseket javasol, amelyek célja, hogy 2030-ra az EU saját szükségleteinek legalább 40%-át tudja előállítani zöld technológiák segítségével. A törvény által támogatni kívánt technológiák közé tartoznak többek között a napelemes fotovoltaikus és szoláris termikus technológiák; szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló technológiák; akkumulátor/tárolási technológiák.

A cél, hogy az EU 2030-ig legalább 50 millió tonna szén-dioxidot legyen képes tárolni, továbbá a tiszta energiaiparhoz szükséges készségek fejlesztésének támogatása uniós és helyi szinten.

Mit javasolnak a képviselők?

A Parlament ipari bizottsága 2023 októberében hagyta jóvá álláspontját a jogszabályról. A képviselők a következőket javasolták:

a jogszabálytervezet hatályának kiterjesztése a tiszta energiatechnológiák előállításához szükséges alkatrészekre, anyagokra és gépekre;

az érintett technológiák szélesebb körű, átfogóbb listája;

az engedélyezési eljárás felgyorsítása;

tiszta technológiai ipari parkok kialakítási feltételeinek megteremtése.

Következő lépések

A Parlament 2023 novemberében fogadta el álláspontját a nettó nulla iparágról szóló törvényről. A Parlament készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal a törvény végleges formájáról.”

Forrás:
A megújuló technológiák fellendítése Európában; Európai Parlament; 2023. november 21.

Az Európai Bizottság 4 milliárd euró összegű pályázati felhívása a „nettó zéró” technológiák támogatására

„A Bizottság ma közzétette az Innovációs Alap 2023. évi pályázati felhívását, amely rekordösszegű, 4 milliárd eurónyi forrást biztosít az innovatív dekarbonizációs technológiák támogatására. A pályázható forrásokat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) bevételei fedezik, ami jól mutatja, milyen fontos szerep vár a szén-dioxid-árazásra a zöld átállásban. A Bizottság az előző felhíváshoz képest növelte a rendelkezésre álló keretösszeget, és megkétszerezte a tiszta technológiákhoz kapcsolódó ipari projektekre elkülönített forrásokat. Ennek köszönhetően 1,4 milliárd euró áll rendelkezésre az európai ipari gyártási kapacitás, a technológiai vezető szerep és az ellátási lánc rezilienciájának megerősítésére.

A projektgazdák öt témakörben pályázhatnak, eltérő költségvetési és tőkekiadási (CAPEX) követelmények mellett:

Általános dekarbonizáció (nagy projektek) – 1,7 milliárd eurós keret 100 millió euró fölötti tőkekiadással járó projektekre

Általános dekarbonizáció (közepes projektek) – 500 millió eurós keret 20 és 100 millió euró közötti tőkekiadással járó projektekre

Általános dekarbonizáció (kis projektek) – 200 millió eurós keret 2,5 és 20 millió euró közötti tőkekiadással járó projektekre

Tiszta technológiákhoz kapcsolódó gyártás – 1,4 milliárd eurós keret 2,5 millió eurót meghaladó tőkekiadással járó projektekre, amelyek megújulóenergia-, energiatárolási, hőszivattyú- és hidrogéntermelési projektekhez kapcsolódó gyártásra irányulnak

Kísérleti projektek – 200 millió eurós keret 2,5 millió eurót meghaladó tőkekiadással járó projektekre, amelyek a mélyreható dekarbonizálásra összpontosítanak.

A projektek értékelésének fő szempontjai az üvegházhatáshatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló potenciál, az innovációs szint, a kiforrottság, a megismételhetőség és a költséghatékonyság. Az Innovációs Alap a projekt releváns költségeinek legfeljebb 60%-át fedezi. A felhívásra az EGT területén megvalósuló projektek adhatnak be pályázatot. Az EU ETS irányelv közelmúltbeli felülvizsgálata nyomán az Innovációs Alap pályázati felhívásai az energiaigényes iparágak (többek között a légi közlekedés), a megújuló energiaforrások, illetve az energiatárolás technológiái mellett immár a tengeri, a közúti közlekedési és az építőipari ágazat számára is nyitva állnak. Azok az ígéretes projektek, amelyek nem kellően kiforrottak a támogatáshoz, illetve költségvetési korlátok miatt nem nyertek el támogatást, részesülhetnek az Európai Beruházási Bank projektfejlesztési támogatásából.

A következő lépések

A projektgazdák 2024. április 9-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig nyújthatják be pályázatukat az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül. A pályázóknak erősen ajánljuk a részvételt az IF23 pályázati felhívás Információs Napján, amelyre 2023. december 7-én kerül sor online formában. Ennek során megismerkedhetnek az újdonságokkal és a pályázati folyamattal, valamint feltehetik kérdéseiket az Innovációs Alap pályázati felhívásait végrehajtó szerv, az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) munkatársainak. Az Innovációs Alap nemzeti kapcsolattartó pontjai a legtöbb tagállamban ugyancsak szerveznek információs napokat.

A pályázókat 2024 negyedik negyedévében értesítik az értékelés eredményéről. A sikeres pályázók 2025 első negyedévében írhatják alá a támogatási megállapodásokat.

Háttér-információk

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből 2020 és 2030 között várható 40 milliárd eurós tervezett bevételéből az Innovációs Alap pénzügyi ösztönzőket kíván teremteni a vállalatok és a hatóságok számára az élvonalbeli alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházás és a klímasemleges kontinenssé válás előmozdítása érdekében. Az Innovációs Alap korábbi pályázati felhívásai keretében mintegy 6,5 milliárd euró összegben nyújtott támogatást több mint 100 innovatív projekthez.

A mai napon az Innovációs Alap megnyitja az Európai Hidrogénbank első kísérleti árverését, amely 800 millió eurós keretet bocsát az EGT-ben működő projektfejlesztők rendelkezésére. A projektek nem kombinálhatják az Innovációs Alap pályázati felhívásából és az Európai Hidrogénbank kísérleti projektjéből származó forrásokat.

További információk

Kérdések és válaszok

Az Innovációs Alap által bejelentett két soron következő pályázati felhívás

Az Innovációs Alap korábbi pályázati felhívásainak eredményei

Innovációs Alap projektportfólió

Innovációs Alap projekt-irányítópult

Idézet(ek)

„Az európai zöld megállapodás sikere azon áll vagy bukik, hogy képesek vagyunk-e megújulni, és szén-dioxid-mentesíteni az európai ipart, közlekedést és energiaágazatot. A kibocsátáskereskedelmi bevételek felhasználása révén jelentős forrásokat ruházunk be ebbe az átállásba. Ez egy fenntartható modell, amely csökkenteni fogja a kibocsátásokat és fokozza az európai ipar versenyképességét.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök – 23/11/2023

„Az Innovációs Alap kulcsfontosságú eszközünk az európai ipar támogatására a klímasemlegességre való átállásban. Európában napról napra egyre több innovatív projekt lát napvilágot. Az Innovációs Alap garantálja, hogy a kibocsátáscsökkentés és a méretezhetőség szempontjából legígéretesebb projektek meg is valósulhassanak. A nulla nettó kibocsátás felé vezető utat akkor találjuk meg, ha az éghajlati kihívások kezelése találkozik a gazdasági lehetőségekkel. Megnövelt költségvetésével és a tiszta technológiák gyártására elkülönített 1,4 milliárd eurós keretével a mostani felhívás eltökéltségünket demonstrálja, hogy nagyban gondolkodjunk és gyorsan cselekedjünk.” – Wopke Hoekstra, Commissioner for Climate Action – 23/11/2023”

Forrás:
A Bizottság az Innovációs Alap keretében 4 milliárd euró összegű pályázati felhívást tesz közzé a „nettó zéró” technológiák támogatására; Európai Bizottság; 2023. november 23.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Online csalások: 2025-ben indul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer

„Az átutalások teljesítése előtt végez majd villámgyors kockázatelemzést, de erre még másfél évet várni kell, addig marad az óvatosság.

A jegybank legfrissebb adatai szerint az idei év második negyedévben a bankkártyás vásárlások közel 30 százalékát, 1,23 ezer milliárd forintot online, különböző webshopokban költött el a lakosság. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a kártyás visszaélések száma, ami a karácsony előtt erősödő forgalomban tovább emelkedhet. A csalások 90,6 százaléka kártyás visszaélés volt – írja az economx.hu.

Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának igazgatója a Mastercard konferenciáján bejelentette: 2025. július elsejétől elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer. Az egyedülálló megoldás úgy működik, hogy amikor a bank a tranzakciónkat továbbítja a Giro Zrt. rendszerébe, a rendszer egy hálózati elemzéssel képes lesz kiszűrni a csalásokat. „A cél a csalók megállítása, valós idejű visszajelzés” – mondta az igazgató, és hozzátette, a banki csalások úgy terjednek, mint a koronavírus-járvány, nyájimmunitást kell szerezni, de a jegybank reméli, hogy nem kell mindenkinek megfertőződnie.

A rendszerről korábban az MNB már közölte:
* pillanatok alatt látni fogja, hogy melyik számlaszámra érkezik hirtelen nagyon sok tranzakció
* értékeli, hogy mennyire valós, ha egy magyar ügyfél a számláját leürítő, többmilliós átutalást indít mondjuk egy afrikai bankszámlára
* a rendszer tízes skálán értékeli az adott utalás kockázatát
* a tranzakciót indító bank ezen kockázati besorolás esetén dönthet úgy, hogy engedi megtörténni a tranzakciót vagy megállítja azt és információkat kér a számlatulajdonostól

Magyarország a közép- és kelet-európai régió országai között a negyedik legmagasabb kitettségi rátával rendelkezik, Csehország, Észtország és Litvánia után, és mérsékelt kiberbiztonsági kockázatnak van kitéve – derül ki a Mastercard adataiból. A támadások legfőbb célpontja az állami és pénzügyi szektor, valamint a kommunikációs és médiaipar.

A vállalatok 81 százaléka tapasztalt megnövekedett kiberfenyegetést. Az átutalási csalások elkövetési értéke 200 százalékkal nőtt, 2016 és 2019 között a csalások értéke egymilliárd forint alatt volt évente, 2020 második felére 1,7 milliárd forint fölé szökött, 2023-ra elérte a 8 milliárd forintot.”

Forrás:
Online csalások: 2025-ben indul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer; Infostart; 2023. november 23.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az EU Tanácsának következtetései az „Európa együtt” (Team Europe) megközelítésről

„A Külügyek Tanácsának fejlesztési formációja a mai napon következtetéseket hagyott jóvá az „Európa együtt” megközelítésről.

A Tanács hangsúlyozza, hogy az „Európa együtt” megközelítés kidolgozása óta a világban egy sor, egymással összefonódó válság következett be, ideértve Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját és a Covid19-világjárványt, valamint ezek máig elhúzódó következményeit.

A számos, egyszerre jelentkező válság gyengíti a partnerországok kapacitását arra, hogy kezeljék a szegénység, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás, a konfliktusok, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a növekvő egyenlőtlenségek és a gazdasági visszaesés okozta tartós kihívásokat, ami súlyos következményekkel jár a migrációra és a kényszerű lakóhelyelhagyásra nézve.

A Tanács megítélése szerint az „Európa együtt” megközelítés fokozza az EU és tagállamai azon képességét, hogy együttműködjenek a partnerországokkal a fenti és a további globális kihívások kezelése, következményeik mérséklése, valamint a társadalmi, zöld és digitális átállás lehetővé tétele érdekében, mindeközben tiszteletben tartva az emberi jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és a nemek közötti egyenlőséget.

A Tanács úgy véli továbbá, hogy itt az ideje számba venni az „Európa együtt” megközelítést az európai fejlesztési együttműködés alakulásával összefüggésben, különös tekintettel a Global Gateway stratégia 2021. évi elindítására, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) végrehajtásának közelgő félidős értékelésére.

A Global Gateway stratégia sikeres végrehajtásának egyik előfeltétele az „Európa együtt” megközelítés, amelynek köszönhetően a tervek szerint a jelenlegi hosszú távú uniós költségvetés (többéves pénzügyi keret) végéig akár 300 milliárd EUR mozgósítása válik lehetővé.

Ha az EU és tagállamai a fejlesztési együttműködésük és partnerségeik keretében – amikor csak lehetséges – előnyben részesítik az „Európa együtt” megközelítés alkalmazását, az maximalizálja a hatékonyságot és a szakpolitikai koherenciát a fenntartható fejlődési célok elérése, valamint az addisz-abebai cselekvési program és a Párizsi Megállapodás végrehajtása terén.

A Tanács eltökélt szándéka az „Európa együtt” megközelítés végrehajtásának jobbá és intenzívebbé tétele a megközelítés mindhárom fő munkamódszerének – vagyis a közös programozásnak, az együttes végrehajtásnak és az „Európa együtt” kezdeményezéseknek – az összekapcsolása révén.

Ülések”

Forrás:
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az „Európa együtt” megközelítésről; EU Tanácsa; 2023. november 21.

Az EU Tanácsának következtetései a szociális, zöld és digitális átállásról

„A Külügyek Tanácsa fejlesztési formációja a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a szociális, zöld és digitális átállásról, amelyekben a Tanács újólag hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és tagállamai elkötelezettek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak 17 fenntartható fejlődési célja mellett.

A Tanács a következtetésekben kiemeli, hogy a fenntartható fejlődést jelenleg gátolja az éghajlatváltozás és az ökológiai válság, valamint az olyan váratlan sokkhatások és konfliktusok, mint például a Covid19-világjárvány globális következményei és az Ukrajna elleni orosz agresszív háború. Ezek az egy időben végbemenő válságok a geopolitikai helyzet destabilizálódásához vezetnek, súlyosbítják a globális kihívásokat és növelik az instabilitást, ami érezhető hatást gyakorol a fejlődő országokra.

A Tanács külön kiemeli, hogy a növekvő szegénység, valamint az országokon belüli és az országok közötti fokozódó egyenlőtlenség veszélyezteti a fenntartható fejlődést. Annak érdekében, hogy senkit se hagyjunk hátra, a partnerországokkal együttműködésben egy robusztus és pozitív szociális menetrendet kell megerősíteni és előmozdítani.

Ezzel összefüggésben a Tanács hangsúlyozza, hogy a szociális, zöld és digitális átállás tükrözi az uniós értékeket, a partnerországok autonómiájának megerősítésére irányul, és hozzáadott értéket biztosít az uniós partnerségnek.

A társadalmi kohézió erősítése, valamint az alapvető szociális szolgáltatásokhoz és a szociális védelemhez való hozzáférés megkönnyítése csökkenti a szegénységet és az egyenlőtlenségeket, és világszerte előmozdíthatja az új társadalmi szerződéseket és a társadalmi befogadást.

A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy az EU határozottan elkötelezett egy cselekvőképes civil társadalom mellett, beleértve a nőjogi szervezeteket és a feminista mozgalmakat, a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdításával foglalkozó szervezeteket, az emberijog-védőket és a szociális partnereket, valamint a civil társadalom számára támogató és hozzáférhető környezetet.

A Tanács hangsúlyozza a fejlesztéshatékonysági menetrend fontosságát, és kiemeli, hogy a szociális, zöld és digitális átálláshoz a pénzügyi erőforrások jelentős és fenntartható mozgósítására van szükség, többek között a Global Gateway révén.

A Tanács következtetései a szociális, zöld és digitális átállásról

Ülések

”

Forrás:
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a szociális, zöld és digitális átállásról; EU Tanácsa; 2023. november 21.

Szakirodalom

E-Ingatlan-nyilvántartás – Infojegyzet

„Az Infojegyzet a Kormány T/6074. számon benyújtott javaslatához kapcsolódóan mutatja be a várhatóan 2024 októberében bevezetendő elektronikus ingatlan-nyilvántartás, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályozás főbb elemeit és újításait.”

Forrás:
E-Ingatlan nyilvántartás; Vajda Adrienn; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2023/42.; 2023. november 17. (PDF)

Digitális állampolgárság – Infojegyzet

„Az Infojegyzet az „A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól” szóló, T/6076. számú törvényjavaslathoz készült azzal a céllal, hogy áttekintést adjon az elektronikus közigazgatás legújabb magyar és európai fejleményeiről.”

Forrás:
Digitális állampolgárság; Samu Nagy Dániel; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2023/43.; 2023. november 17. (PDF)

A helyi önkormányzatok Alkotmánybíróság előtti jogvédelme, különös tekintettel az alkotmányjogi panasz jogintézményére

„..Az értekezés megírása során döntően könyvtári forrásokra támaszkodtam, és a klasszikus, jogtudományi típusú (normatív, illetve dogmatikai) megközelítést alkalmaztam. Egyéb közigazgatástani, településtani vagy politikatudományi vizsgálati módszereket és eredményeket azokban az esetekben használtam fel, amikor valódi magyarázó erő társult azokhoz. Kutatásom alatt több ország vonatkozásában áttekintettem a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozást. Mivel mind az önkormányzatok, mind az Alkotmánybíróság kapcsán igaz az, hogy a német dogmatikában kimunkált eredmények hatottak a magyar jogalkotóra, ezért dolgozatomban legfőképpen ezeket ismertettem. A német párhuzamok felhívása azért sem mellőzhető, mert az Alkotmánybíróság megalakítása óta viszonyítási pontként tekint a német Alkotmánybíróságra (Bundesverfassungsgericht). E tekintetben tehát a jogösszehasonlítás is szerepet kapott.
…
Kutatásaim során arra kerestem a választ, hogy:
– a helyi önkormányzatok Alkotmánybíróság előtti jogvédelmének milyen eszközei vannak,
– ezek a jogvédelmi eszközök mennyire hatékonyak,
– hogyan alakult a joggyakorlat az alkotmányjogi panasz terén a jogi környezet változásával,
– a joggyakorlat alakulásából milyen következtetések vonhatók le, milyen új megállapítások, összefüggések tárhatók fel,
– szükséges-e javaslatot tenni a jogszabályi környezetet módosítására a helyi önkormányzatok hatékonyabb alkotmánybírósági jogvédelme érdekében…”

Forrás:
A helyi önkormányzatok Alkotmánybíróság előtti jogvédelme, különös tekintettel az alkotmányjogi panasz jogintézményére; Nagy Attila Mihály; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2023-XI-30 14:00, helye: PPKE JÁK Dékáni Tanácsterem
A doktori dolgozat letöltése PDF-ben

Generatív mesterséges intelligencia mindenkinek

„Andrew Ng, a világ egyik legismertebb gépitanulás-szakértőjének cége Generatív MI mindenkinek tanfolyamot indít a Coursera oktatástechnológiai oldalon. A kutató elkötelezett a mesterséges intelligencia legújabb vívmányainak közkinccsé, mindenki számára elérhetővé tétele mellett, a tanfolyam ennek a hozzáállásnak a példája.

Nem kell hozzá programozói vagy MI-háttér, remélhetőleg diákoknak, tanároknak, művészeknek, tudósoknak, mérnököknek, üzleti vezetőknek, kormányzati szereplőknek, bárkinek hasznos lesz, aki egyszerűen tudni szeretné, hogyan használja munkájához, magánéletében a generatív MI-t.

Ng szerint ahogy a webes keresés és a szövegfeldolgozás nélkülözhetetlen munkahelyi ismeretté vált, hamarosan az MI alkalmazása is minden munkaadó által elvárt készség lesz. A hozzáférhető, általános rendeltetésű technológia ugyanis számtalan feladatra jó, ráadásul egy csomó felhasználási módot még nem is azonosítottak.

A tanfolyam több területet lefed.

A diákok megismerhetik a generatív MI, különösen a nagy nyelvmodellek (large language models, LLM) működését, hogy mi tehető, mi nem tehető velük. A fejlett technikákról, például az LLM-nek járulékos, személyes információkhoz való hozzáférést engedő eljárásról és a finomhangolásról nem technikai jellegű leírást kapnak, és azt is megtudják, hogy mikor használják ezeket, és mikor nem.

Az LLM-használat bevált gyakorlatait szintén megismerhetik – vagy webes interfészen (például a ChatGPT-n vagy a Bardon) keresztül, vagy nagyobb alkalmazásba (LLM API-kba, alkalmazásprogramozói felületekbe) integrálva azokat.

Hogyan azonosíthatók az MI bővítésének, automatizálásának lehetőségei feladatok alfeladatokra bontásával, automatizálási potenciáljuk kiértékelésével? A hallgatók erre a fontos kérdésre is részletes választ kapnak. Megtudják, hogyan csökkenthetők közben a költségek, növelhetők a bevételek.

Végül a felelősségteljes és a generatív MI munkára, társadalomra gyakorolt hatásáról is lesznek órák.

A tanfolyamból infokommunikációs szakemberek is sokat profitálhatnak, mert könnyebben dolgozhatnak majd együtt nem technológusokkal, nő az együttműködési hajlam, gyümölcsözőbbek lesznek a közös munkák.”

Forrás:
Generatív mesterséges intelligencia mindenkinek; Jelenből a jövőbe blog; 2023. november 23.

Törvények, rendeletek

1507/2023. (XI. 22.) Korm. határozat az adatkormányzási rendelet alkalmazásához szükséges intézkedésekről

„ 1507/2023. (XI. 22.) Korm. határozat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/868 rendeletének alkalmazásához szükséges intézkedésekről

A Kormány – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/868 rendeletének (a továbbiakban: adatkormányzási rendelet) alkalmazásával összefüggésben –

1. felhívja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy

a) készítse elő és terjessze a Kormány elé az adatkormányzási rendelet végrehajtásához szükséges és a nemzeti adatvagyon széles körű hasznosításának elősegítését szolgáló rendeleti szintű jogszabály-módosításokról szóló előterjesztést,

b) mérje fel az a) alpontban meghatározott feladatok teljesítéséhez szükséges információtechnológiai, intézményi és humánerőforrás-feltételek biztosításának mértékét,

c) vizsgálja meg a b) alpontban meghatározottak költségigényét, ütemezését, figyelemmel az egyes feladatok hazai és uniós forrásból történő finanszírozhatóságára;
Felelős: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Határidő: 2024. február 29.

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon az adatkormányzási rendeletben szabályozott illetékes hatóság feladatainak ellátásához szükséges költségvetési források rendelkezésre állásáról, a 2024. költségvetési évtől kezdődően, beépülő jelleggel;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2023. december 31.

3. felhívja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy az adatkormányzási rendelet 7. cikk (5) bekezdésében, 13. cikk (1) bekezdésében, 23. cikk (2) bekezdésében, valamint 34. cikkében előírt tájékoztatást az európai uniós ügyekért felelős miniszter útján az Európai Bizottság felé tegye meg;
Felelős: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, európai uniós ügyekért felelős miniszter
Határidő: azonnal

4. visszavonja a Nemzeti Adatvagyon Tanácsról szóló 1782/2021. (XI. 5.) Korm. határozatot.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök”

Forrás:
1507/2023. (XI. 22.) Korm. határozat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/868 rendeletének alkalmazásához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
Kormány 1507/2023. (XI. 22.) Korm. határozata az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/868 rendeletének alkalmazásához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2023. évi 166. szám; 2023. november 22.; 8838. o. (PDF)

48. szám, 2023. november 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek