Tartalomjegyzék

Kiemelt hírünk

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tárgyszavak: központi kormányzat, Magyarország, Miniszterelnökség, szervezeti és működési szabályzat

Közigazgatás, politika

A brüsszeli revizorok kezében a fizetési moratórium feloldása
Tárgyszavak: Európai Unió, fejlesztéspolitika, forráslehívás, Magyarország, strukturális és kohéziós alapok, uniós kifizetések
Kétharmadnál tart a magyar forráslehívás
Tárgyszavak: Európai Unió, fejlesztéspolitika, forráslehívás, Magyarország, strukturális és kohéziós alapok, uniós kifizetések
Önkormányzatok: Kontroll alatt lesznek az újabb hitelfelvételek
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, e-kormányzat, feladatfinanszírozás, Magyarország, önkormányzati adósság, önkormányzati gazdálkodási információs rendszer, önkormányzati hitelek, önkormányzati költségvetés, Pogácsás Tibor
Települések: tízmilliárdos korrekció jöhet?
Tárgyszavak: feladatfinanszírozás, költségvetés, Magyar Faluszövetség, Magyarország, önkormányzati pénzügyek, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ)

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt hírünk

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról

„…5. A miniszter
8. §
…
(3) A miniszter közvetlenül irányítja
a) a közigazgatási államtitkár,
b) a parlamenti államtitkár,
c) az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár,
d) az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár,
e) a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár,
f) a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár, g) a stratégiai ügyekért felelős államtitkár és
h) a területi közigazgatásért felelős államtitkár tevékenységét.
…
52. §
A stratégiai ügyekért felelős államtitkár közvetlenül irányítja
…
c) az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár,
…tevékenységét.
…
18. A területi közigazgatásért felelős államtitkár
55. §
(1) A területi közigazgatásért felelős államtitkár a Statútum 4. § 4. és 5. pontjában, valamint 10. és 11. §-ában foglaltak alapján
a) ellátja a területi közigazgatás fejlesztésének irányítását és összehangolását,
b) részt vesz a területi közigazgatás fejlesztését érintő koncepcionális, szervezetfejlesztési intézkedésekkel összefüggő – más miniszter feladatkörébe tartozó – kormányzati döntések tervezeteinek előkészítésében,
c) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés során a területi közigazgatási és államigazgatás-fejlesztési követelményeket,
d) javaslatot tesz a korszerű szervezetfejlesztési, igazgatási módszerek és eljárások alkalmazására, szakmai módszertani szempontokat érvényesít a területi közigazgatási szervek közigazgatás-szervezési és minőségfejlesztési tevékenységében,
e) az ügyfélbarát közigazgatás fejlesztése érdekében ellátja a közigazgatási szolgáltatások és hatósági eljárások korszerűsítésével, ésszerűsítésével kapcsolatos műveleteket,
f) ellátja a kormányablakok működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
g) közreműködik az intézményfenntartás szervezeti kereteinek fejlesztésében,
h) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének irányítását,
i) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivataloknak a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére vonatkozó hatásköre szakmai irányítását,
j) koordinálja a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek a fővárosi és megyei kormányhivatalok funkcionális irányításával kapcsolatos feladatellátását,
k) ellátja a feladatkörébe tartozó jogalkotási feladatokat.

(2) A területi közigazgatásért felelős államtitkár a Statútum
a) 4. § 2. pontjában és 8. §-ában foglaltak alapján – a 23. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – ellátja a közigazgatási minőségpolitikai és személyzetpolitikai feladatokat,
b) 4. § 3. pontjában és 9. §-ában foglaltak alapján ellátja a közigazgatás-fejlesztéssel összefüggő feladatokat.

56. §
A területi közigazgatásért felelős államtitkár közvetlenül irányítja
a) a hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) a területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkár,
c) a területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár és d) a kormányablakokért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
…
38. Az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár
127. §
Az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár segíti a stratégiai ügyekért felelős államtitkárt a Miniszterelnökség informatikai és e-közigazgatás összehangolásával kapcsolatos tevékenysége ellátásában, amelynek keretében
a) közreműködik a miniszternek a Kormány informatikával és e-közigazgatással kapcsolatos politikája egységes megvalósításának biztosításával és összehangolásával kapcsolatos hatásköreinek ellátásában,
b) ellátja a kormányzati informatikai feladatok összkormányzati koordinációját,
c) egyetértési jogot gyakorol az informatikai és e-közigazgatási tartalmú és érintettségű szakpolitikák kialakítása, stratégiák előterjesztése (kiemelten a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és Digitális Nemzet Fejlesztési Program) és ezek végrehajtása tekintetében,
d) egyetértési jogot gyakorol az infokommunikációval, az információs társadalommal, az innovációval, valamint a szélessávú infrastruktúrával összefüggő programokkal kapcsolatban,
e) összehangolja az infokommunikációhoz, ezen belül az informatikához és az e-közigazgatáshoz kapcsolódó szabályozást, az ehhez szükséges kormányzati döntések előkészítését,
f) összehangolja a minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, közigazgatási szervek, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai infrastruktúra-fejlesztési (szoftver, hardver, hálózati eszközök, telekommunikációs szolgáltatások) stratégiáit, fejlesztési, beszerzési terveit,
g) figyelemmel kíséri a közigazgatási intézmények, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok infokommunikációs szolgáltatási tevékenységét, valamint ilyen tartalmú szerződéseit, kötelezettségvállalásait, kiemelten a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztése tekintetében, szükség esetén intézkedést kezdeményezhet,
h) véleményezi és kifogással élhet a közigazgatási intézmények, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikáért felelős vezetőinek kinevezésére tett személyi javaslatok tekintetében,
i) közreműködik az európai uniós forrásból a 2014-2020 tervezési időszakban megvalósuló, informatikai tárgyú operatív programokkal kapcsolatos feladatok összehangolásában, előzetesen véleményezi a vonatkozó akcióterveket, nyomon követi az informatikai tárgyú projektek előrehaladását, ennek keretében a felelős szakminisztériumoktól tájékoztatást kér, valamint infokommunikációért felelős tagot delegál a monitoring bizottságba,
j) a Kormány informatikával és e-közigazgatással kapcsolatos politikájának egységes megvalósítása érdekében tagot delegálhat az infokommunikációs tevékenységet végző állami tulajdonú gazdasági társaságok irányító és felügyelő szerveibe.
…
2. függelék az 1/2014. (VII. 23.) MvM utasításhoz
A MINISZTERELNÖKSÉG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI
…
20. A KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
21.3. On-line Kommunikációs Főosztály
21.3.1. Az On-line Kommunikációs Főosztály koordinációs feladatai körében
a) ellátja a kormányzati portál fejlesztéséhez, működtetéséhez és szerkesztéséhez kapcsolódó feladatokat,
b) ellátja a kormányzati közösségi oldalak fejlesztéséhez, működtetéséhez és szerkesztéséhez kapcsolódó feladatokat,
c) a jogszabálytervezetek kormányzati portálon való megjelenése/megjelentetése érdekében egyeztet a Tájékoztatási Főosztállyal,
d) kapcsolatot tart a minisztériumok szerkesztőivel,
e) ellenőrzi a kormányzati portálra feltöltött tartalmakat, szükség esetén korrigálja a minisztériumi oldalak szöveges tartalmát,
f) elbírálja és koordinálja a minisztériumok által kezdeményezett, a kormányzati honlapcsalád kötelékébe tartozó tematikus aloldalak indítását,
g) felel a kormányszóvivői tájékoztatók élő közvetítéséért,
h) biztosítja a Miniszterelnökség és a minisztériumok meghatározott nyilvános eseményeinek audiovizuális rögzítését, valamint a kormányzati portálon való megjelenését,
i) ellenőrzi és koordinálja a minisztériumok kormányzati honlapjainak, internetes közösségi oldalainak működtetését, valamint szükség esetén utasítja a minisztériumok sajtófőnökeit,
j) ellenőrzi és koordinálja a közadatok kormányzati portálon való megjelenését,
k) elvégzi az időszaki online tájékoztató és interaktív felületek fejlesztéséből fakadó feladatokat.
…
28. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEHANGOLÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK
…
28.2. Infokommunikációs Koordinációs Főosztály
28.2.1. Az Infokommunikációs Koordinációs Főosztály koordinációs feladatai körében:
a) közreműködik az infokommunikációhoz, ezen belül az informatikához és az e-közigazgatáshoz kapcsolódó szabályozás előkészítésében, az ehhez szükséges kormányzati döntések előkészítésében, a kapcsolódó stratégiák és programok kidolgozásában,
b) közreműködik az informatikai és e-közigazgatási tartalmú és érintettségű szakpolitikák kialakítása, stratégiák előterjesztése (kiemelten a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és Digitális Nemzet Fejlesztési Program) és ezek végrehajtása tekintetében,
c) szakmailag véleményezi a más szervek hatáskörébe tartozó közigazgatási informatikai tárgyú valamint az információs társadalom fejlesztési ügyekhez kapcsolódó előterjesztések tervezetét,
d) előzetesen véleményezi a szakminiszter által a feladatkörrel rendelkező szervek és szervezetek számára az e- közigazgatási szolgáltatások nyújtásának szabályozására, feltételeire, továbbfejlesztésére, kiterjesztésére az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében, valamint a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésére, ésszerűsítésére és a közszolgáltatási folyamatok egyszerűsítésére tett javaslatait,
e) közreműködik a minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, közigazgatási szervek, állami vagy részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai infrastruktúra-fejlesztési (szoftver, hardver, hálózati eszközök, telekommunikációs szolgáltatások) stratégiái, fejlesztési, beszerzési tervei összehangolásában,
f) közreműködik a központi és területi közigazgatás informatikai együttműködése, az ágazati és az önkormányzati alrendszerek informatikai együttműködése, a nemzetközi közigazgatási informatikai rendszerekhez történő csatlakozás és informatikai együttműködés megvalósíthatóságára irányuló kormányzati tevékenységben,
g) részt vesz a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási informatikai feladatok összehangolásában a szakminisztériumokkal együttműködve,
h) az infokommunikációs kiadások tekintetében közreműködik a szakminiszter által ellátott, a közigazgatási szervek és állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok informatikai szervezeteinek folyamatos kontrolljában,
i) részt vesz a közigazgatási portálok és honlapok egységes üzemeltetésének, az akadálymentes működés kidolgozásának összehangolásában,
j) közreműködik az európai uniós forrásból a 2014-2020-as tervezési időszakban megvalósuló, informatikai tárgyú Operatív Programokkal kapcsolatban a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítésében, valamint felügyeli az Operatív Programok projekttámogatási rendszer működtetését,
k) a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörében közreműködik az európai, illetve az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, az információs társadalmat érintő fejlesztési programok kialakításában, illetve ezek véleményezésében, összehangolásában,
l) felel a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörébe tartozó, hazai, illetve EU-s forrásból megvalósuló informatikai projektek előkészítéséért,
m) részt vesz az e-közigazgatási és infokommunikációs nemzetközi és hazai szervezetekkel való együttműködés biztosítására irányuló feladatok ellátásában,
n) figyelemmel kíséri az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus közigazgatás és az infokommunikáció területén.”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítása a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 37. szám, 2014. július 23.; 4664-4779. oldalak (pdf)

Közigazgatás, politika

A brüsszeli revizorok kezében a fizetési moratórium feloldása

„ Nem kevesebb, mint négy könyvvizsgálói jelentés eredményétől teszi függővé az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatósága, hogy zöld jelzést adjon-e azoknak a kifizetéseknek, amelyek a támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer április közepi átalakítása óta és azt követően váltak illetve válnak esedékessé.

Az Európai Bizottság regionális főigazgatósága még mindig vizsgálja, hogy a kohéziós források felhasználását az április közepén átalakított magyar intézményi rendszerben is az előírásoknak megfelelően végzik és ellenőrzik-e. A BruxInfo úgy értesült, hogy az új számlák benyújtása és a jövőbeni fizetések szempontjából lényeges döntés alapvetően négy revízió eredményén múlik.

Ebből kettőt a magyar auditáló hatóság végez el, amely már eljuttatta jelentéseit Brüsszelnek, ahol azokat jelenleg is tanulmányozzák. A könyvvizsgálói jelentések egyike az irányító hatóságok funkcióinak a felelős minisztériumokhoz történő átirányítását, míg a másik a közreműködő hatóságok minisztériumokba való beolvasztását vette górcső alá.

Ezzel párhuzamosan a bizottsági revizorok is ellátogattak július 6. és 10. között Magyarországra, és rövidesen ők is elkészítik ugyanebben a tárgyban a két jelentésüket.

A Bizottság szakszolgálatai ezt követően a négy jelentés tükrében alakítják majd ki a véleményüket arról, hogy az uniós támogatások menedzselése és a kifizetések ellenőrzése az új struktúrában is hatékony módon biztosítva van-e, és a magyar hatóságok által benyújtandó számlák kifizethetők-e vagy sem – értesültünk megbízható forrásból.

Az Európai Bizottság hivatalosan nem szakította meg ugyan a kifizetéseket (ezt nem is tehette meg), de azt nyilvánvalóvá tette, hogy a helyzet tisztázásáig nem áll módjában kifizetni egyetlen új számlát sem. Praktikusan ez azt jelenti, hogy az április 15. után benyújtott számlákra vonatkozna ez a fizetési moratórium. A magyar hatóságok azonban Brüsszellel egyetértésben az intézményi változtatások, vagyis április 15. óta nem nyújtottak be új számlákat a Bizottságnak.

Az április 15. előtt kiállított számlákat azonban minden további nélkül kifizetik, a kifizetések általános befagyasztásáról tehát nem lehet beszélni.

Magyarország 2007 és 2013 között körülbelül 8200 milliárd forint felzárkóztatási támogatásra jogosult. A legfrissebb, július közepi helyzetet tükröző kimutatások szerint hazánk a számára elérhető strukturális és kohéziós alapok valamivel több, mint kétharmadát (66 százalékát) hívta le, vagyis ennyi kifizetés érkezett Brüsszeltől. A Bizottsághoz egészen 2015. december 31-ig lehet fizetési kérelmeket küldeni a 2007 és 2013-as pénzügyi keret terhére (erről bővebben lásd külön cikkünket).”

Forrás:
A brüsszeli revizorok kezében a fizetési moratórium feloldása ; BruxInfo; 2014. július 23.

Kétharmadnál tart a magyar forráslehívás

„ A 2007 és 2013 között elérhető közel 25 milliárd euró felzárkóztatási forrás 66,57 százalékát sikerült lehívnia mostanáig Magyarországnak a legutolsó adatok szerint.

A Magyarország által az elmúlt (2007-2013-as) időszakban elérhető felzárkóztatási keret 66,57 százalékát fizette ki július közepéig az Európai Bizottság – értesült a BruxInfo. Az uniós átlag ugyanekkor 70,33 százalék volt. Ez a teljesítmény az abszorpciós képesség szempontjából a 20-ik helyet jelenti a pillanatfelvétel tanúsága szerint a 28 tagú Európai Unióban.

Magyarország papíron 24,9 milliárd euró (körülbelül 8200 milliárd forint) lehívására volt jogosult az előző hétéves pénzügyi időszakban. A közel 67 százalékos rátába ennek a keretnek az a 13 százaléka is beleértendő, amit előlegként folyósított az Európai Bizottság.

A három regionális politikai alap közül a nagyobb strukturális alapnál, az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál (ERDF) a legjobb a magyar mérleg: itt a rendelkezésre álló források 70,75 százalékát utalta le Brüsszel Magyarországnak, ami valamivel meghaladja a 70,69 százalékos uniós átlagot.

Sokkal kevésbé kedvező a kép az 50 millió euró összeget meghaladó közlekedési és környezetvédelmi projektek esetén, amiket a kohéziós alapból támogatnak. A magyar abszorpciós teljesítmény a 66,22 százalékos uniós átlagtól elmaradva jelenleg 59,39 százalék.

A BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli források emlékeztettek rá, hogy a Bizottság már a tavalyi év végén elvileg támogatásra jogosultnak ismert el több tervezett nagyprojektet is. Ezek többségét azonban hivatalosan nem nyújtották még be, de Brüsszelben remélik, hogy erre viszonylag rövid időn belül sor kerül, és ez, jelentős összegekről lévén szó javíthat a mérlegen.

A kisebb strukturális alapnál, a szociális alapnál is elmaradás van az EU 73 százalék fölötti átlagához képest: az ebből az alapból hazánknak járó támogatások 69,6 százalékát fizették eddig ki Budapestnek.

Szakértők szerint Magyarországnak nagyon össze kell kapnia magát, hogy a hátralevő időben elkerülje a forrásvesztést. És bár már az új hétéves pénzügyi időszakot tapossuk, 2015. december 31. az utolsó határidő, amíg a régi keret terhére befogad számlákat az Európai Bizottság. Addigra kell tehát a projekteknek olyan fázisba jutniuk, hogy a magyar hatóságok benyújthassák a maradék kifizetési kérelmeket Brüsszelben.

A programok lezárásának határideje 2017. március 31.”

Forrás:
Kétharmadnál tart a magyar forráslehívás; BruxInfo; 2014. július 23.

Önkormányzatok: Kontroll alatt lesznek az újabb hitelfelvételek

„A feladatfinanszírozással stabil gazdasági rendszer jött létre az önkormányzatoknál – jelentette ki a Belügyminisztérium júniusban kinevezett önkormányzati államtitkára az MTI-nek adott interjújában. Pogácsás Tibor fontosnak nevezte egyúttal, hogy az állam az adósság átvállalása után kontrollt tart az újabb hitelfelvételek felett.

Pogácsás Tibor a nyilatkozatban kiemelte, olyan egységes információs rendszert alakítanak ki, amellyel a helyhatóságok gazdálkodásával kapcsolatos összes anomália előre jelezhető. A júniusban kinevezett államtitkár személyes célként fogalmazta meg, hogy stabil, biztonságos gazdálkodás alakuljon ki, ahol az önkormányzat biztosítani tudja polgárainak a komfortérzetet, a helyben maradáshoz szükséges feltételeket. Ezt minden településen szükséges elérni, a legkisebben és a fővárosban is – tette hozzá.

Vannak még bizonytalanságok
Álláspontja szerint a 2000-es évek közepén kialakult eladósodás és forráskivonás ellehetetlenítette volna a további működést. Leszögezte: ez elmúlt és nem térhet vissza, miután az Orbán-kormány az előző ciklusban átvállalta a települések adósságállományát. Ezzel és a feladatfinanszírozás kidolgozásával stabil gazdasági rendszer jött létre – emelte ki. Pogácsás szavai szerint a feladatfinanszírozásban vannak még kisebb bizonytalanságok, amelyeket korrigálni kell. A költségvetés tervezésekor visszatérnek arra, mennyire megfelelőek a kidolgozott normatívák, a feladatokhoz rendelt összegek, s ahol például a saját bevételek nagyon alacsonyak, ott egy automatizmust kell kialakítani a visszatérő támogatási igények helyett – fejtette ki. Jelezte azt is, hogy nagy ívű átalakítás, szerkezeti változtatás nem várható a feladatelosztásban.

Az önkormányzati szakpolitikus fontosnak nevezte egyúttal, hogy az állam az adósság átvállalása után kontrollt tart az újabb hitelfelvételek felett. Összességében elmondható, hogy nem jelentős a beérkezett hiteligények darabszáma, ugyanakkor vannak jelentős összegű kérések – jegyezte meg. Azt még vizsgálják, hogy ezek közül mi teljesíthető a költségvetési törvényben rögzített maximum keret átlépése nélkül. A hiteleket csak fejlesztésekhez vennék fel a települések, s a kormány a döntésnél figyelembe veszi, hogy önkormányzati, állami feladathoz kapcsolódó beruházásról van-e szó, vagy önként vállalt feladatról – tette hozzá Pogácsás.

Előre jelezhetőek az anomáliák
Az államtitkár ismertette azt is, hogy olyan egységes információs rendszert alakítanak ki, amellyel az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos összes anomália előre jelezhető, illetve amely alapján megalapozott fejlesztési programok dolgozhatók ki. Olyan hálózat kialakítását készítik elő, amely túl azon, hogy azonnal képet ad az önkormányzatok helyzetéről, egységes, jól átlátható rendszerben teremt lehetőséget az adatszolgáltatásra. A rendszerben a napi működéssel kapcsolatos gazdálkodási adatok, az adott település költségvetése és a pályázati költségek, elszámolások is megjelennek. Ezt az államtitkár a hosszú távú gazdálkodás szempontjából tartja fontosnak, mert mint mondta, mind az állam, mind az önkormányzat előre látja, hogy egy induló fejlesztés, ahhoz kapcsolódó külső forrás bevonása milyen terhet jelent.

Pogácsás a következő nagy feladatnak olyan összehangolt, térségeket, megyéket lefedő fejlesztési koncepciók kialakítását nevezte, amelyekben jól hasznosulnak az európai uniós és hazai források. Mindenképpen olyan fejlesztési irányt célszerű létrehozni, amely alapvetően a kötelező feladatok ellátásához kapcsolódó hátteret, infrastruktúrát teremti meg, de ezeket össze kell hangolni – jelentette ki, kifejtve: abban mindenképpen előre kell lépni, hogy a települések közötti egészséges rivalizálás ne okozzon olyan torzulásokat, hogy hasonló vagy ugyanazon réteget kiszolgáló fejlesztések egymáshoz közel jelenjenek meg. Ebben a megyéknek is jelentős szerepe van és lesz – mutatott rá.

Mindenkivel felveszik a kapcsolatot
Az önkormányzati államtitkár szólt arról is, az új, először megválasztott polgármesterekkel felveszik a kapcsolatot az október 12-ére kitűzött önkormányzati választás után, és folyamatban van a választott önkormányzati tisztségviselők képzésének megszervezése is. Úgy vélte: az összeférhetetlenségi szabályok megváltoztatása a polgármesterek napi munkáját nem változtatja meg, mert a polgármesterek döntően eddig is polgármesterek voltak, csak mintegy 80 olyan volt közöttük, aki képviselői feladatot is ellátott az előző ciklusban.”

Forrás:
Kontroll alatt lesznek az újabb hitelfelvételek; mno.hu; 2014. július 25.

Települések: tízmilliárdos korrekció jöhet?

„Húsz- vagy akár harmincmilliárd forintra is szükség lehet az önkormányzati feladatfinanszírozási rendszer korrekciójához – derült ki lapunk körkérdéséből. Az önkormányzati államtitkár elismerte, a feladatfinanszírozásban vannak még kisebb bizonytalanságok.

Idén is szükség lesz a feladatfinanszírozási rendszer év közbeni korrekciójára 2014 második felében – jelentette ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a kisebb települések között lesznek olyanok, amelyek majd forráshiánnyal küzdenek, mivel nincs jelentős adóbevételük. Pontos adatokat az év második felében látnak majd. – A korrekció összege nem lesz akkora, mint tavaly, de minden bizonnyal eléri a húszmilliárd forintot – tette hozzá a politikus. A TÖOSZ elnöke beszélt arról is, hogy folyik a rendszer finomhangolása. – A Nemzetgazdasági Minisztérium már körözteti a jövő évi költségvetés tervezésének alapjait a tárcák között, a 2015-ös büdzsé tervét szeptember 30-ig kell leadni.

Szeptemberben mi is megkapjuk az első körözvényt, amit áttekintünk, megtesszük az észrevételeinket az államtitkárnak és a miniszternek, majd leülünk egyeztetni – tette hozzá.

A Magyar Faluszövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy a feladatfinanszírozási rendszer nem tudja kezelni az egyes településekre jellemző árnyalatnyi különbségeket. Szerinte az is igaz, hogy képtelenség minden mutatóra korrekciós tényezőt létrehozni. – Ha saját, kötöttségek nélküli bevétele nincs egy településnek, akkor bevételhiánya keletkezik, amit korrigálni kell. Jellemző, hogy a legtöbb helyen nem építik le a civil szervezeteknek, egyesületeknek nyújtott korábbi támogatásokat, illetve az önkormányzati programokra fordított kiadásokat, amelyek növelik a hiányt. Ezeket ugyanakkor nem nagyon lehet leállítani, mert akkor a falu saját identitását adná fel. Befolyásolja a rendszer működését az is, hogy például útfelújításokra nem lehet pályázni, így az ilyen jellegű fejlesztések nehéz helyzetbe hozzák a településeket – hangsúlyozta Szabó Gellért.”

Forrás:
Települések: tízmilliárdos korrekció jöhet?; Borsodi Attila; mno.hu; 2014. július 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Az Egyesült Királyságban kötelező az ODF

„Az Egyesült Királyságban a kormányzati szervezetek csak nyílt szabványos dokumentumformátumokat használhatnak az iratok megjelenítésére, valamint az egymás közötti kommunikációra. A választás a HTML, PDF/A és ODF formátumokra esett.

Száműzné az Office-t a kormány
Európa számos országa után az Egyesült Királyság is kötelezően előírta a kormányzati szervek számára, milyen formátumban kell a dokumentumaikat publikálniuk, illetve egymásnak átadniuk. A cél az, hogy a kormányzat ügyfeleit, vagyis a lakosságot, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket ne kényszerítsék rá egy bizonyos szoftver használatára, hanem szabadon dönthessenek arról, melyiket választják. A lépés kimondva-kimondatlanul is a Microsoft Office ellen szól.

A kormány a dokumentumok publikálására a PDF/A és HTML formátumokat választotta ki, míg dokumentumcserére és közös munkára az ODF-et írta elő. A hivatalos indoklás szerint az egységesen kiválasztott formátumok használata esetén nem merülnek fel konverziós vagy kompatibilitási problémák, a folyamatokban részt vevő személyek és szervezetek pedig „a számukra legjobb és leginkább költséghatékony” alkalmazásokat vehetik igénybe, miközben biztosak lehetnek abban, a dokumentumaik „a kormányzaton belül és kívül is működni fognak”.

További érvként hozzák a döntés mellett, hogy ezáltal egyenlő esélyekkel indulnak a megrendelésekért a különféle méretű beszállítók, a végső hatása pedig az lesz a lépésnek, hogy még ebben a parlamenti ciklusban, azaz 2015-ig összesen 1,2 milliárd fontot (~468 milliárd forintot) takarítanak meg a kormányzati szervek, a vállalatok és a magánszemélyek, vagyis az adófizetők.

„A hosszú távú tervünk a gazdaság erősítése azáltal, hogy segítjük a brit vállalkozások növekedését. Hallgattunk azokra, akik azt mondták, a nyílt szabványok csökkentik a költségeket és segítik az együttműködést a kormányzattal” – mondta Francis Maude, a miniszterelnöki hivatal vezetője. „Nyílt szabványt választva az embereknek nem kell arra költeniük, hogy megnézzenek kormányzati információkat vagy dolgozzanak vele. Ez egy hatalmas lépés és nagyon örülök, hogy megtettük” – tette hozzá a kormányzati digitális szolgáltatásokért felelős vezető, Mike Bracken.

Magyarországon nincs változás e téren
Magyarországon még 2011 decemberében született egy kormányhatározat arról, hogy a kormány irányítása alatt álló szervek az egymás közötti kommunikációban a dokumentumokat „kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra” épül. Emellett a kabinet felhívta a minisztereket arra, hogy a felügyeletük alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szerezhetnek be nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket.

A nyílt szoftverek támogatói az ODF és az OpenOffice/LubreOffice előretörését várták ettől a határozattól a kormányzati munkában, ez azonban azóta sem történt meg. A kiírt feltételeknek ugyanis az ODF és PDF mellett a Microsoft-féle OOXML formátum is megfelel, mivel az Ecma, az ISO és az IEC is szabványosította). Úgy tudjuk, korábban Magyarországon kormányrendeletet terveztek hozni arról, hogy a kormányzati dokumentumcsere elfogadott formátuma az ODF lesz, végül csak kormányhatározat született (ami gyakorlatilag egyfajta ajánlásnak felel meg) és a „nemzetközi szabvány” kitétel miatt az OOXML és a PDF is elfogadottá vált.

Szintén a 2011-es kormányhatározatban szerepel, hogy a miniszterek felügyelete alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében, a nemzeti fejlesztési miniszter engedélyével szerezhetnek be nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket. Az Office újabb verzióinak megvásárlására pletykák szerint néhány, a mai napig a kormányzati szervek között keringő dokumentum szolgáltatta a műszaki indokot, amely csak Office-ban működött. Így végül a legtöbb kormányzati szerv végül az Office újabb verzióit szerezte be ahelyett, hogy nyílt irodai szoftverre, például LibreOffice-ra vagy OpenOffice.org-ra váltott volna.

Az ODF terjedését zászlajára tűző ODF Alliance Magyarország idén márciusban nyílt levelet küldött a fejlesztési miniszternek, amelyben azt tudakolta, hogyan nőtt a kormányzatban a nyílt irodai szoftverek elterjedtsége, illetve a zárt megoldásokhoz ragaszkodó szervezetek milyen indokkal hozták meg a döntésüket. Arra is kíváncsi volt az ODF Alliance hazai tagozata, hogy a miniszter hány esetben hagyta jóvá, illetve hányszor utasította el zárt irodai szoftver kormányzati beszerzését. A szervezet máig nem kapott választ a kérdéseire.”

Forrás:
Az Egyesült Királyságban kötelező az ODF; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2014. július 23.

A big data, az open data és a gdp-növekedés

„A legfontosabb technikai vívmányok „életútja” meglehetősen hasonló volt a történelemben: a korábban csak kevesek által érthető és elérhető újítások idővel demokratizálódtak, használatuk könnyebbé, elérésük pedig olcsóbbá vált. Elterjedésüknek ráadásul volt egy „pozitív mellékhatása” is: kivétel nélkül hozzájárultak a közjóhoz. A vasút, az elektromosság vagy a telefon feltalálása után ilyen sors várhat most az úgynevezett big datára is.

A big data nem olyan egzakt, kézzelfogható találmány, mint a robbanómotor vagy a mikrochip, inkább egyéb, információs és kommunikációs technológiai (ikt) újítások „mellékterméke”, ám a hatásai legalább olyan forradalmiak lehetnek, mint amit egy-egy, a világgazdaság irányát befolyásoló nagy felfedezés elterjedését követően figyelhettünk meg. Ráadásul bármilyen elvont fogalomnak tűnik is a big data, a közjóra gyakorolt hatása messzemenőkig konkrét: forintra-fillérre megmondható. Pontosabban eurora és eurocentre, legalábbis ezt állítja az a tanulmány, amelyet lengyel kutatók készítettek az Európai Unió döntéshozói számára, és amelyet nemrégiben mutattak be Brüsszelben. A „Big and Open Data In Europe – A growth engine or a missed opportunity?” (Nagy és nyílt adatok Európában – Növekedési motor vagy elpuskázott lehetőség?) címet viselő tanulmány szerint a big data jelenséghez alkalmazkodó tudatos tagállami stratégiák segítségével a 28 tagállamban 2020-ra átlagosan 1,9 százalékos GDP-növekedés volna elérhető, ami 206 milliárd eurónyi bruttó „uniós” összterméknek felel meg.

Az EU mai, egyévi gazdasági növekedésével megegyező átlagérték mögött regionális különbségek húzódnak meg: a tanulmány kimutatja, hogy minél fejlettebb egy gazdaság ikt-szektora, minél nagyobb az adott gazdaságon belül a globálisan jelen lévő, még inkább a nemzetközi szinten is versenyképes szereplők száma, annál nagyobb arányban részesedik majd az adott ország a nagy adatok nyilvánossá tétele nyomán beinduló többletnövekedésből. Ennek megfelelően a lengyel kutatók 2–2,5 százalék feletti arányt rendeltek hozzá az észak-európai fejlett országokhoz, átlag körüli plusznövekedést a miénkhez hasonló feltörekvő piacokhoz és ennél szerényebbet a legújabb tagországokhoz, illetve a délkelet-európai régióhoz. A tanulmányt bemutató workshopon ugyanakkor elhangzott az is: a fajlagos különbségek akkor ilyenek, ha az ikt-megoldások elterjedtségét-fejlettségét statikusnak tételezzük fel a 28 tagországon belül. Tudatos, intenzív és eredményes „államreformokkal” azonban a részesedés aránya feltornázható. Mindez önmagában is ösztönzést jelenthet minden tagország, így Magyarország számára is arra, hogy a 2020-ig hátralévő bő fél évtizedben még tudatosabban fejlessze részint az ikt-szektorát, részint pedig a „használat kultúráját”, vagyis azt, hogy az iparág által biztosított tudással és készséggel éljenek is a magyar gazdaság szereplői – legyenek akár kkv-k, akár nagyvállalatok.

Ez az a pont, ahol érdemes törleszteni a cikk első mondata óta fennálló tartozásomat a big és open data meghatározását illetően. A big data talán önmagáért beszél: az életünk minden részében jelen lévő ikt-megoldások használata során elképesztő mennyiségű adat halmozódik fel. Ezt az egyre nagyobb adatkupacot a három V-vel szokás leírni a szakzsargonban: volume, velocity és variety. Azaz ezen adatok nagy mennyiségben, az egyre több forrásnak köszönhető hihetetlen sokszorozódási sebességgel és egyre több formában, az élet egyre több aspektusát képviselő módon halmozódnak fel. Ennek a jelenségnek sokáig csak a mennyiségi oldalával tudott foglalkozni a gazdaság: a nagy adathalmaz nagy gondot jelentett – elsősorban a tárolási kapacitás miatt; a megoldáskeresés pedig jótékonyan hatott az úgynevezett felhőmegoldások fejlesztésére, ahol a tárolási kapacitásokat virtualizálni és ezáltal hely- illetve költséghatékonnyá lehetett tenni. Úgy tűnik, mára megérett a helyzet arra, hogy a „big data – big problem” összefüggésből „big data – big value”, azaz „nagy adatmennyiség – nagy érték” fogalompár legyen. Ehhez arra volt szükség, hogy a három V mellé bejöjjön egy negyedik is: a veracity, ami nemcsak arra utal, hogy a hasznos adatnak igaznak kell lennie, hanem arra is, hogy relevánsnak. (Talán pontosabb is lett volna a „relevance” kifejezést használni, csak akkor a marketingeseknek le kellett volna mondaniuk a hangzatos négy V-ről 🙂 )

A big datát úgy kell elképzelni, mint egy feltáratlan bányát: tudjuk, hogy kincset rejt, de azt valahogy ki is kell fejteni, felszínre kell hozni, hogy értéket teremthessünk. Az ikt-iparágban a business analytics (BA) és a business intelligence (BI) szolgál arra, hogy az adatból információ, sőt versenyelőnyt biztosítani képes tudás legyen. Lényegében nincs ez másképpen egy ország államigazgatása esetében sem, csak éppen ott a versenyelőnyt a közjó előmozdításában – egyszerűbben fogalmazva: az élet jobbá tételében – felmutatott képesség váltja fel. A már idézett kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a big data (köz)hasznosítását célzó törekvéseket nagyban segíti, ha ezeket az adatokat – ebben az esetben tehát a közadatvagyont – korlátlanul hozzáférhetővé, azaz nyílttá tesszük. Államigazgatási, közszolgáltatási értelemben tehát a big data és az open data igen szorosan összefügg; a fent idézett EU-s kutatási anyag címe is erre a kapcsolatra utal.

Az evolúció az adatok hozzáférhetősége terén is tetten érhető. Míg ugyanis korábban az úgynevezett pozitív adatszabadság hívei voltak többségben – vagyis azok, akik meghatározott feltételhez vagy indokhoz kötötték bizonyos adatok nyílttá tételét –, mára a negatív adatszabadság lett a meghatározó álláspont. E szerint minden adat szabad, ami nem tilos (pontosabban bizalmas), ez utóbbi címkéhez azonban meglehetősen pontos meghatározásokat csatoltak az adatszabadság elméletével és gyakorlatával foglalkozó jogászok. Az adatok „zárolása” csupán a következő három esetben fogadható el: ha a polgárok személyes, úgynevezett szenzitív adatait érintik, ha üzleti titkokról van szó, vagy ha nemzetbiztonsági kockázatot vetnek fel.

Az „adatfelszabadítás” filozófiájára épül az Open Government Partnership (OGP, Nyílt Kormányzás Együttműködés) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés, amelyhez 2012-ben Magyarország is csatlakozott. Az egy évvel korábban, nyyolc ország kormánya és civil szervezete együttműködésével indított program célja nemcsak az, hogy átláthatóbbá és ezáltal ellenőrizhetőbbé tegye a közpénzek felhasználását, hanem az is, hogy a közadatvagyont a piac számára hozzáférhetővé téve olyan megoldások kidolgozását ösztönözze, amelyek az állam működését hatékonyabbá, az adott nemzetgazdaság szereplőit pedig versenyképesebbé teszik. Az OGP-nek ma már 64 ország a tagja, tevékenységét pedig olyan nemzetközi tanács irányítja, amelyben egyenlő arányban vesznek részt kormányzati szereplők és a civil világ képviselői.

Ez a globális kezdeményezés teljes összhangban van az EU 2014–2020 időszakra előirányzott digitális agenda programjával, amelynek egyik sarokpontja ugyancsak a közadatvagyon hasznosításáról szóló direktíva, amely az állami szervek, sőt: vállalatok és önkormányzatok által kezelt közadatok hozzáférhetőségét és elemezhetőségét írja elő az üzleti élet szereplői, illetve az állampolgárok részére. Mindehhez ma már a technikai feltételek is adottak. Hogy egy mondat erejéig „hazabeszéljek”: épp az általam is képviselt Microsoft Azure nevű felhőplatformjai nyújtják az egyik legjobb megoldást arra, hogy a közadatvagyont biztonságos és – a működés szempontjából is – megbízható módon tegyük hozzáférhetővé mindenki számára. Mint arról a Napi Gazdaság hasábjain is írtam (2014. május 7.), a Snowden-féle botrány után az EU „bekeményített” és szigorú vizsgálat után egyelőre csak a Microsoft bizonyos megoldásai, köztük az Azure számára adta meg az adatvédelmi hozzájárulását.

A közadatvagyon „felszabadítását” követően a kutatók által prognosztizált növekedést a következő tényezők idézik elő. Az első az erőforrások hatékonyabb használata: a big data nyílttá tételével csökkenthetők a gyártási költségek, illetve az ellátási láncokkal kapcsolatos ráfordítások, valamint a marketingköltségek. A második a termékek és az üzleti folyamatok fejlesztése: a közadatvagyon felhasználásával jelentősen növelhető a különböző k+f-tevékenységek hatékonysága. Végül, de nem utolsósorban az irányítási hatékonyság növelése. Vizsgálatok szerint a közadatvagyon hozzáférhetővé tételével támogathatók az üzleti döntések, illetve hatékonyabbá tehetők a stratégiai elemzések (például az EU-s források is nagyobb hatásfokkal használhatók ki).

A lehetőség tehát Magyarország számára is adott, hogy ezen a módon (is) gyorsítsa gazdasági növekedését: a magyar ikt-szektor kellően fejlett és innovatív, a kormányzattal kötött stratégiai megállapodások pedig megfelelő keretet biztosítanak ahhoz az együttműködéshez, amelynek során nemcsak a hazai közadatvagyon hozzáférhetővé tételét oldhatjuk meg, hanem annak gazdasági szereplők általi hasznosítását is. 2020-ig még több mint egy fél évtizedünk van. Lépni elég idő, elvesztegetni sok. [a szerző a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója]”

Forrás:
A big data, az open data és a gdp-növekedés; Papp István; Napi Gazdaság Online; 2014. július 23.
Report “Big and open data in Europe: A growth engine or a missed opportunity?”; Sonia Buchholtz, Maciej Bukowski, Aleksander Śniegocki; demosEUROPA – Centre for European Strategy Foundation, Warsaw Institute for Economic Studies (WISE Institute), Microsoft; 2014. január 18.
A teljes adatnyilvánosság 206 milliárd eurós növekedést hozhat az EU-ban 2020-ig (korábbi cikkünk erről a jelentésről)

Mondd meg az adószámod, megmondom, kié vagy!

„Az adatújságíró legjobb barátja az állam, I. rész: honnan érdemes a cikkeinkben szereplő szervezetek jogi helyzetéről és gazdálkodásáról megszerezni a hiteles és naprakész információkat?

Az Adatújságírás blog jogi leágazásaként több bejegyzésben gyűjtjük össze és mutatjuk be azokat a magyar állami adatbázisokat, amelyek általában a tényalapú újságírásban, de a non-fiction irodalomban is a legfontosabb forrásokat jelenthetik a sajtómunkás és a kutató számára.

Célunk azonban az is, hogy az összefoglalókat ne csak az újságírók, hanem bárki hasznosnak találja, hogyha szerződő partnerének adatait akarja ellenőrizni, egy uniós projektnek vagy egy közbeszerzésnek akar utánanézni a településén vagy csak nem találja a rá vonatkozó törvényt. Ezért is igyekszünk lényegre törően, következetes szerkezetben és természetesen linkekkel dolgozni – már csak azért is, hogy a jövőben a „te, azt honnan lehet kideríteni, hogy” kezdetű kéréseket az ezekre a bejegyzésre mutató linkekkel tudjuk majd teljesíteni.

A gazdasági forgalomban részt vevő – ügyleteket kötő, pénzt mozgató – jogi személyek, illetve saját nevük alatt gazdálkodó természetes személyek nagyon nagy többségükben négy nagy közhiteles nyilvántartásban (a cégnyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a civil szervezetek névjegyzékében és a törzskönyvi nyilvántartásban) tanyáznak.

Ezeknek a nyilvántartásoknak az adatai (a bejegyzett képviselők, illetve az egyéni vállalkozó nevére is kiterjedően) nyilvánosak, ráadásul online ingyenesen és regisztráció nélkül hozzáférhetőek. Ez persze azt is jelenti, hogy az innen megismert minden információt a sajtóban vagy más nyilvános közlésben szabadon fel lehet használni.

A jó hírekhez hozzá kell tenni, hogy a XXI. század kihívásainak csak a frissen fejlesztett civil nyilvántartás felel meg igazán (egyébként szoros második a ronda, de funkcionális kincstári nyilvántartás).

Különösen nagy kár, hogy éppen a leggyakrabban kellő cégadatokhoz való hozzáférés a legnehézkesebb: a piaci szolgáltatások persze kielégítik – az ebben a körben fizetőképes –keresletet, de adófizetőként jobban esne, ha három (a vállalkozások bosszúságából épített kamarai adatbázissal együtt négy) kínosan nehézkes honlap helyett egy lenne, ami viszont legalább minimálisan felhasználóbarát. És ha már felhasználóbarátság, akkor meg kell említeni, hogy a NAV most a császár az ügyfelek online kiszolgálásában: ha az embernek csak bármely áfa- vagy evaalany, illetve egyéb adóköteles szervezet székhelyre, adószámra és az alkalmazottainak létszámára van szüksége, akkor az áprilisban indult NAV -os mobilalkalmazás messze a legegyszerűbb módja az ezekhez való hozzáférésnek.

Az alábbi táblázatban említettek mellett vannak olyan gazdasági szereplők is, akik rendelkeznek a külön nyilvántartás privilégiumával: ügyvédeket és ügyvédi irodákat például csak a területi kamarák külön nyilvántartásaiban (a fővárosban például itt) találunk, és bár a többi szakmai kamara tagjai általában egyéni vállalkozásként vagy társas vállalkozóként tevékenykednek, de esetükben is többletinformációk szerezhetőek a nyilvános kamarai nyilvántartásokból.

Már amelyikről, mert például a szabadalmi ügyvivők legfrissebb, általunk fellelt online névjegyzéke 2003-as. [a cikk további részében táblázatos formában részletesen ismertetik az egyes adatbázisokat]”

Forrás:
Mondd meg az adószámod, megmondom, kié vagy!; Sepsi Tibor; Adatújságírás; 2014. július 25.

Elektronikus tananyag készült a közszolgálati tisztviselőknek

„Uniós támogatással a modern közigazgatás igényeinek és az EU felnőttképzési elvárásainak megfelelő közszolgálati tananyagok készültek el – mondta Princzinger Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézetének igazgatója pénteken Balatonföldváron sajtótájékoztatón.

Az 560 millió forintos összköltségvetésű, másfél évig tartó program záró rendezvényét követő tájékoztatón az intézet vezetője beszámolt arról, hogy 35 tananyag készült el a közigazgatásban dolgozók elektronikus képzéséhez és távoktatásához, és tízezer kormánytisztviselő képzése is megtörtént.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013 januárjában indította el a projektet a közigazgatás 2010-ben megindult újjászervezésével, a Magyary Zoltán-programmal és a digitális megújulás cselekvési tervvel összhangban. Ez utóbbiban kiemelt hangsúlyt kapott az infokommunikációs technológia közigazgatási használata.

A digitális megújulás cselekvési terv céljáról szólva 2011 júniusában Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, a tervben foglalt intézkedések a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését, és a polgárok digitális írástudásának erősítését szolgálják.

Princzinger Péter a pénteki sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012-ben fogadta el azt a rendeletet, amelynek alapján 2014-től minden kormánytisztviselőnek rendszeres továbbképzésen kell részt vennie. A most befejeződött projekttel megteremtődött az elektronikus képzés lehetősége – mondta.

Kádár Krisztiánnak, az e-learning tartalmakat fejlesztő Államreform Operatív Program keretében megvalósuló projekt szakmai vezetőjének ismertetése szerint a program részeként felállították az E-tanulás Módszertani Központot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.”

Forrás:
Elektronikus tananyag készült a közszolgálati tisztviselőknek; OrientPress; 2014. július 26.
ÁROP-2.2.19 Elektronikus képzési és távoktatási anyagok készítése ; Széchenyi 2020

120 évig vezették papíron az anyakönyveket

„Jól működik a július elsején üzembe helyezett elektronikus anyakönyvezés — mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke.

Vetési Iván úgy fogalmazott: az elektronikus anyakönyvezés bevezetése a közigazgatás magyarországi történelmének egyik legnagyobb fejlesztése, hiszen 120 éven keresztül papíron, anyakönyvekben őrizték azokat az adatokat, amelyek most online is elérhetőek.

„Nem is igazán az informatika rendszer, ami egy óriási dolog ebben, hanem az, hogy az eddig esemény alapú anyakönyvezést, személyhez kötött anyakönyvezés váltotta fel. Ez a több mint négyezer anyakönyvvezetőnek, aki az országban tevékenykedik óriási, egyrészt jogszabályi – másrészt szemlélet- és logikai változást hozott. A központi, elektronikus nyilvántartású anyakönyv pedig támogatja a munkájukat.”

Vetési Iván hozzátette, hogy régi anyagkönyveket július 15-én lezárták, sőt már július elsejétől nem írtak bele ú adatokat. Az elektronikus rendszer 919 millió forintba került.

Az elnök elmondta, hogy az elektronikus anyakönyvi rendszerben az ügyfelek követni tudják, hogy hol tart az ügyük intézése, ezért nem kell bemenniük, vagy betelefonálniuk a hivatalba, ami mindenkinek megtakarítást jelent. Vetési Iván arra számít, hogy a rendszer szolgáltatásai a közeljövőben az ügyfélkapun keresztül is elérhetőek lesznek…[Inforádió] ”

—————

„Telefonos támogatóközpont segítségével és kisebb programhibák folyamatos javítása mellett zavartalanul működik a július 1-jén bevezetett elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer – számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnöke.

Vetési Iván az elmúlt hetek tapasztalatairól szólva közölte: a 75 ügytípust és hat nyilvántartást kezelni képes rendszerben eddig százezer eseményt vagy anyakönyvi változást rögzítettek, és mintegy 27 ezer anyakönyvi kivonatot nyomtattak ki.

Az elektronikus anyakönyvet a több mint négyezer anyakönyvvezető 2400 hivatalban, 3300 munkaállomás mellett tölti. Bár a rendszerben általában délután jelentkeznek be a legtöbben, csütörtökön már reggel 8 óráig harminchárom születési, kilenc házassági és öt halálozási anyakönyvi kivonatot rögzítettek – hangzott el.

A teljes egészében európai uniós támogatásból, mintegy 920 millió forintból megvalósuló nyilvántartás költségeit részletezve Vetési Iván elmondta: 412 millió forintot eszközbeszerzésre, csaknem 100 milliót licencdíjakra fordítottak, az igazgatási koncepciós rendszerterv 77 millió forintba került, alkalmazásfejlesztésre 262 millió forintot fordítottak, az oktatási, minőségbiztosítási és kommunikációs kiadásokra pedig együttesen 64 millió forintot.

Vetési Iván a rendszer elindításának körülményeiről szólva ismertette: a nyilvántartási rendszer egyetlen pillanatra sem állt le, július 2-án ebédidőben, előre tervezett módon hajtottak végre rajta technikai frissítéseket a reggeli bejelentkezések tapasztalatai alapján. A rendszer bevezetése előtt és azóta is oktatásokat szerveznek a munkatársaknak, hiszen nemcsak az anyakönyvek vezetésének módja, hanem a jogszabályi háttere is jelentősen megváltozott – mondta.

Ismertette azt is: a telefonos támogatóközpont ötven emberrel kezdte munkáját, és addig tartják fenn, amíg indokolt. Mivel azonban a beérkező hívások száma folyamatosan csökken, Vetési Iván kijelentette: a rendszert egyre rutinosabban használják az anyakönyvvezetők.[vg.hu] ”

Forrás:
120 évig írták, most lezárták őket; Inforádió; 2014. július 25.
Jól működik az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás; Világgazdaság Online; 2014. július 24.

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta legfrissebb jelentését az uniós távközlési piac helyzetéről

„Az Európai Bizottság ma jelentést tett közzé, melyben értékeli az uniós távközlési piac és szabályozás 2012–2013-as helyzetét.

A jelentés főbb következtetései a következők:

bár a távközlési ágazat bevételei 2013-ban is csökkentek, a beruházások terén már beindult a növekedés;

a hagyományos telefonszolgáltatások helyét az egyre népszerűbb internetalapú (VoIP) telefonszolgáltatások veszik át;

az adatforgalom mennyisége nagy ütemben nő;

a mobiltelefonos hanghívás és adatforgalom ára magasabb az EU-ban, mint az Egyesült Államokban, ahol viszont többet is használják ezeket a mobilszolgáltatásokat, és emiatt mégis magasabb a felhasználónkénti átlagbevétel, mint az EU-ban;

a mobilszolgáltatásokhoz szükséges 800 MHz-es frekvenciasávok kiosztásának engedélyezését tekintve 2012-ben csak Dánia, Németország, Lettország és Málta érte el a kitűzött célokat. Bár 2013-ra ez már 21 tagállamnak sikerült, a késedelem jelentősen lelassította a 4G mobiltechnológia bevezetését az Unióban;

tagállamonként eltér, hogy új hálózat kiépítésekor mennyi időbe telik a szükséges engedélyek beszerzése: néhány naptól több évig is eltarthat. Ráadásul a hatóságok többsége még mindig nem tette lehetővé a kérelmek elektronikus benyújtását.

Az Európai Bizottság alelnöke, @NeelieKroesEU így nyilatkozott: „Egyértelmű, hogy még hosszú út áll előttünk a valóban egységes piac megvalósításáig. Csökkentenünk kell a bürokráciát, és mind tagállami, mind uniós szinten jobban össze kell hangolnunk a szabályozást. A széles sávú infrastruktúra kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv mihamarabbi végrehajtása közelebb visz minket e cél teljesüléséhez, de ezen kívül is sok tennivalónk van még.”

Infrastruktúra
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a passzív telekommunikációs infrastruktúrához való hozzáférés több tagállamban – így Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Franciaországban, Luxemburgban, Máltán és Lengyelországban is – fragmentált, bonyolult és nehézkes.

Fogyasztóvédelmi kérdések
Jelentős különbségek vannak a tagállamok között a számhordozhatóság nagykereskedelmi árában, vagyis abban, hogy mekkora összeget kell fizetni a versenytársaknak az előfizetők telefonszámának átadásáért.

Széles sávú rendszer
A legtöbb európai ország már kidolgozta a széles sávú rendszerekre vonatkozó terveit, Görögország, Románia és Ciprus jelenleg még a tervek véglegesítésének szakaszában tart. A tagállami széles sávú projektek finanszírozása vegyes képet mutat: állami támogatásként juttatott közpénzeket és uniós strukturális alapokat is igénybe vesznek forrásul.

Háttér-információk
A jelentés a szabályozási kérdések széles körét vizsgálja: a piaci szabályozást, a széles sávú rendszerekre vonatkozó terveket és azok finanszírozását, a nemzeti szabályozó hatóságokat, az engedélyezést, a frekvenciagazdálkodást, a passzív infrastruktúrához kapcsolódó szolgalmi jogokat és hozzáférést, a hozzáférés és az összekapcsolás témáit, a fogyasztóvédelmi kérdéseket, az egyetemes szolgáltatást, valamint a hálózatsemlegességet. A jelentés a piaci fejleményeket, a versenyképességet és a digitális menetrend célkitűzéseit figyelembe véve tárgyalja a fenti témákat, a 2012 januárjától 2013 decemberéig tartó időszakot felölelve.

Hasznos linkek
A jelentés [2014 Report on Implementation of the EU regulatory framework for electronic communications]
Behálózott kontinens…[Európai Bizottság]”

———————–

„…Magyarország
A hazánk viszonyait bemutató részletes jelentés nem tartalmaz meglepetéseket: Magyarországon a különféle széles sávú szolgáltatások elterjedtsége és hozzáférhetősége a legtöbb esetben az uniós átlag környékén mozog – kivéve egyetlen területet, ahol jelenetős a lemaradás: a mobil széles sáv elterjedtségénél. A 61,1 százalékos európai átlaghoz képest a magyar penetráció csak 26,4 százalék, és ezzel az utolsó helyet foglaljuk el az EU tagállamai között. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a mobil széles sáv lefedettségét, minőségét és a fejlesztéseket nézve viszont inkább a ranglista elején járunk. Vagyis az infrastruktúra rendelkezésre áll, ám a fogyasztók nem veszik igénybe.

A jelentés részletesen bemutatja az elmúlt évek változásait és főbb eseményeit a távközlési piacon. Kiemelik, hogy bár a kormány már 2010-ben elfogadta a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet (DMCST), ennek implementációja azóta sem történt meg. Még egy már jól ismert tényt érdemes kiemelni: habár az uniós illetékesek ennek felszámolására törekszenek, kivétel nélkül minden magyar szolgáltató blokkolja hálózatán a VoIP-hívásokat és korlátozza a videóüzeneteket.[IT café]”

Forrás:
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta legfrissebb jelentését az uniós távközlési piac helyzetéről; Európai Bizottság; IP/14/850, 2014. július 22.
Mobilnetben Magyarország a sereghajtó; IT café; 2014. július 23.

A Bizottság 100 millió eurót biztosít a gyorsított innovációt célzó eszközre és öt innovációs díjra

„Az Európai Bizottság a mai napon részletesen bemutatja „Gyorsított innováció” („Fast Track to Innovation”, FTI) elnevezésű kísérleti intézkedését és, valamint azt az öt innovációs díjat. Az új intézkedésekre az Európai Unió 100 millió eurót irányzott elő 80 milliárd eurós kutatási és innovációs programja, a Horizont 2020 keretében. Az európai gazdaság élénkítését segítő „Gyorsított innováció” innovatív vállalkozások és szervezetek részére nyújt támogatást azzal a céllal, hogy végső lökést adjon a kiváló ötletek piacra jutásához. A díjak a társadalmilag kiemelt fontosságú technológiai újításokat kívánják jutalmazni. Az említett kezdeményezések a Horizont 2020 első kétéves munkaprogramjának részeként az európai innováció támogatását tartják szem előtt. Ezenkívül a mai bejelentés megerősíti, hogy a 2015. évi Horizont 2020 pályázatokra 7 milliárd eurós támogatási összeg kerül elkülönítésre, illetve rögzíti e pályázatok lebonyolításának menetrendjét (MEMO/14/492).

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „A Horizont 2020 első pályázatai iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés. Eddig már 17 ezer ajánlatot nyújtottak be. Mély benyomást tett rám az ágazatok egyértelműen fokozódó érdeklődése, különösen ami a kisvállalkozásokat illeti. A 2015-ös évre szóló felhívások ma indulnak útjukra. Bízom abban, hogy ezeket is legalább ugyanekkora az érdeklődés fogja kísérni. A gyorsított innovációt célzó eszköz és az öt innovációs díj fokozatosan bővíti a kutatók részvételi lehetőségét Európa-szerte. Ezek az intézkedések Európa versenyképességét növelik, egyszersmind elősegítik a növekedést és a munkahelyteremtést is.”

A gyorsított innovációs rendszer keretében 2015 januárjától kezdődően lehet pályázni. Az eszköz olyan kisebb – három-öt szervezetből álló – konzorciumokat támogat, amelyekben jelentős a vállalkozói részvétel. A támogatások célja az ígéretes ötletek piacra jutásának elősegítése. A „Gyorsított innováció” nyitott a technológiák és alkalmazások bármely területén felmerülő ötletekre, amennyiben azok uniós székhellyel rendelkező vagy a Horizont 2020 keretprogram társult országaiban honos jogi személytől származnak.

Az innovációs díjakért folyó verseny 2014 végén, illetve 2015 elején indul. A szóban forgó öt díj (melyek összértéke 2015-ben 6 millió eurót képvisel) három különböző kutatási területet fed le. Ezek: az egészségügy (az antibiotikum-alkalmazás visszaszorítása, illetve az élelmiszer-átvilágítás), a környezetvédelem (a levegőszennyezettség mérséklése) és az IKT (az együttműködésen alapuló spektrummegosztás, illetve az optikai átvitel).

A ma elfogadott aktualizált munkaprogram megerősíti az első ízben tavaly decemberben bejelentett, 2015-re szóló pályázati felhívások tartalmát, és rögzíti a pályázatok benyújtásának határidejét (lásd IP/13/1232). A Horizont 2020 keretében meghirdetett összes finanszírozási lehetőség a Résztvevői portál-ról érhető el.

Az első Horizont 2020 felhívásokra adott válaszok
A Horizont 2020 decemberben meghirdetett pályázati felhívásai iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés: június végéig több mint 17 ezer ajánlat érkezett be, melyek volumene a rendelkezésre álló támogatási összeg kilencszerese volt. Ez jelentős emelkedést jelent az előző hetedik keretprogramhoz (FP7) képest, ráadásul a verseny is kiélezettebbé vált. Észrevehetően növekedett az ágazatok köréből érkező pályázatok száma is: a Horizont 2020 „Ipari vezető szerep” és „Társadalmi kihívások” elnevezésű pilléreivel kapcsolatos vállalkozói ajánlatok az összes ajánlat 44%-át tették ki (szemben az FP7 hasonló területeit érintő 30%-os aránnyal). A kkv-k részvétele különösen intenzívvé vált: az alap- és ipari technológiák területén elérendő vezető szerep témakörében 5500 kkv nyújtott be pályázatot, ezenkívül mintegy 2700 pályázat irányult a 3 milliárd eurós kkv-támogató eszközből igényelhető finanszírozásra.

Háttér-információk
A Horizont 2020 az EU létező legnagyobb szabású kutatási és innovációs keretprogramja, melynek hétéves költségvetése csaknem 80 milliárd EUR-ra tehető. Az EU többnyire pályázati felhívásokon keresztül finanszírozza a kutatást, de a Horizont 2020 költségvetésében helyet kapott az Európai Bizottság belső tudományos szolgálatának, a Közös Kutatóközpontnak (JRC), az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek, valamint az Euratom-Szerződés keretében folyó kutatásnak a finanszírozása is. Az egyes ágazatokkal és tagállamokkal létrejött partnerségek keretében külön pályázati felhívásokat tesznek majd közzé (lásd IP/13/668 és IP/14/796). A fenti tételeket és az igazgatási kiadásokat is magában foglaló, kutatási célokat szolgáló, 2015. évi teljes uniós költségvetés mintegy 9,9 milliárd EUR lesz.

További információk
MEMO/13/1085: Horizont 2020 – az EU új kutatási és innovációs keretprogramja
A „Horizont 2020” honlapja
Résztvevői portál”

Forrás:
A Bizottság 100 millió eurót biztosít a gyorsított innovációt célzó eszközre és öt innovációs díjra ; Európai Bizottság; IP/14/849, 2014. július 22.
First Horizon 2020 Work Programme update – launch of FTI and innovation prizes; Európai Bizottság; MEMO/14/492, 2014. július 22.

Megvalósítási szakaszban a „Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése” projekt

„A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által konzorciumvezetőként irányított és a Kormányzati Eseménykezelő Központ közreműködésével zajló 3,2 milliárd forint összköltségű beruházásnak köszönhetően kedvezőbbé válik az elektronikus hírközlési szolgáltatások kihasználtsága. A fejlesztésnek köszönhetően a közigazgatási intézmények a jövőben nagyobb költséghatékonyság mellett vehetik igénybe az adat- és hangkommunikációs szolgáltatásokat.

A 2013 végén aláírt támogatási szerződéssel megvalósítási szakaszába lépett projekt célja, hogy hatékonyabbá és korszerűbbé tegye a kormányzati infokommunikáció vezetékes távközlési szolgáltatásait, javítsa a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) hálózatbiztonsági állapotát, átterelje a Zártcélú Rendészeti Hálózat hangforgalmát (ZRH) az NTG-re, valamint fejlessze a hálózati alkalmazásokat és eszközöket.

A projekt keretei között a ZRH hangmigrációhoz szükséges eszközök beszerzése megtörtént, azok üzembe helyezése folyamatban van, ezáltal a hangszolgáltatás teljes egészében az NTG hálózaton keresztül történik majd. A tervek szerint 2014. III. negyedévében lezárul a nagyteljesítményű hangszolgáltatói platform beszerzése (”Távbeszélő-hálózati berendezések 2013/S 166-288451” közbeszerzési eljárás), valamint az IT biztonsági szabályozási konszolidáció is.

Az NTG fejlesztése projekt 2015. nyár elejére tervezett befejezésének köszönhetően a jelenleginél még optimálisabb lesz az elektronikus hírközlési szolgáltatások kihasználtsága, valamint költséghatékonyabban működtetett adat és hangkommunikációs szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőség a közigazgatásban. A megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) céljaival összhangban tovább javul a közigazgatás teljesítménye.

A megvalósításra fordítható forrás összege 3 200 000 000 Ft, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszíroz az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében.”

Forrás:
Megvalósítási szakaszban a „Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése” projekt; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2014. július 23.
EKOP-2.2.6 Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése ; Széchenyi 2020
Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hahn biztos az európaiak segítségét kéri a jövőbeli uniós városfejlesztési menetrend kialakításához

„Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos arra kéri az Unió polgárait, hogy mondják el az uniós városfejlesztési menetrenddel kapcsolatos véleményüket – milyen formát öltsön és milyen módon valósuljon meg. A biztos azt kéri az érdekeltektől és a városlakóktól, hogy széles körben vegyenek részt az Európai Bizottság által közzétett hivatalos közleményhez kapcsolódó nyilvános konzultációban. Ez a felhívás arra az egyre növekvő igényre reagál, miszerint a városokat nagyobb mértékben be kellene vonni az uniós szakpolitikák kidolgozásába, az európai intézményeknek pedig egységesebben kellene kezelniük a városi kihívásokat.

„Az uniós szakpolitikák városi dimenziója” című bizottsági közlemény ismerteti az uniós városok helyzetét és a tagállamok várospolitikáját, valamint kitér a városiasodás globális dimenziójára. Hangsúlyozza, hogy az uniós városfejlesztési menetrendnek tükröznie kell az EU általános célkitűzéseit, emellett ki kell egészítenie a tagállamok nemzeti szakpolitikáit. Az Unió regionális és városfejlesztési politikáért felelős biztosa, Johannes Hahn így nyilatkozott: „Nem küzdhetünk meg Európa kihívásaival – többek között a szennyezéssel, a szegénységgel, a munkanélküliséggel és az energiaüggyel – és nem érhetjük el céljait, ha nem foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel az európai városokban. Az uniós városfejlesztési menetrendnek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritást – de ha a városi dimenzió erősítésével javíthatunk az uniós szakpolitikán, akkor ezt meg kell tennünk, egyúttal nagyobb szerepet adva Európa városainak az Unió partnereiként. A ma indított konzultáció fontos lépés ennek megvalósításában.”

A biztos hozzátette: „Az emberek több mint kétharmada Európa városaiban él, ezért helyénvaló, hogy az uniós kohéziós politika reformja már előrébb helyezi a városokat és a városfejlesztést a politikai napirenden belül. Az uniós városfejlesztési menetrend még ennél is tovább megy – most a kulcsszereplőknek és maguknak a városlakóknak a véleményét szeretnénk megismerni. Úgy hisszük, hogy ha a politikai döntéshozatalban figyelembe vesszük a városokkal kapcsolatos ismereteket, az EU hatékonyabban tud reagálni nem csak a városi területeken élők változó igényeire, de mindazokéra is, akik ugyan a városon kívül élnek, de függnek annak szolgáltatásaitól.”

Ma a teljes uniós lakosság 72%-a él városokban, kisvárosokban és elővárosokban, és ez az arány 2050-re valószínűleg meghaladja a 80%-ot. A közlemény megállapítja, hogy az uniós szakpolitikák több mint kétharmada közvetlenül vagy közvetetten érinti a városokat és kisvárosokat – például a közlekedés, az energia vagy a környezet területén. A következetesség biztosítása és az ellentmondások elkerülése érdekében a városfejlesztési menetrend integráltabb módon közelítené meg a szakpolitika kialakítását.

A nyilvános konzultáció 2014. szeptember 26-ig tart, és olyan kulcskérdéseket tesz fel, mint például: Miért van szükség uniós városfejlesztési menetrendre? Mennyire legyen szűk a fókusza? Hol nyújthat az EU leginkább hozzáadott értéket? Be kell-e vonni a városokat a szakpolitika kialakításába? Ha igen, hogyan?

Háttér-információk
Az uniós városfejlesztési menetrendet szorgalmazók közé tartozik az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint maguk a városszövetségek. A Bizottság CITIES (városok) fórumot szervezett ez év februárjában az elképzelés továbbgondolása céljából.

A görög elnökség alatt a kohéziós politikáért felelős uniós miniszterek ez év áprilisában javasolták, hogy a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű hozzájárulások alapján dolgozzanak ki egy ilyen menetrendet.

További információk
Memo: Kérdések és válaszok a városfejlesztési menetrendről és az uniós politikák városi dimenziójáról
„A jövő városai: befektetés Európába” fórum
EU Urban Policy Portal
Az EU által társfinanszírozott városfejlesztési projekteket bemutató videótár az EbS (Europe by Satellite) honlapján elérhető: http://ec.europa.eu/avservices
Twitter: @EU_Regional @JHahnEU #eucities”

Forrás:
Hahn biztos az európaiak segítségét kéri a jövőbeli uniós városfejlesztési menetrend kialakításához; IP/14/858, 2014. július 22.
Az uniós szakpolitikák városi dimenziója – az uniós városfejlesztési menetrend legfontosabb elemei; Európai Bizottság; COM(2014) 490 final, 2014. július 17. (pdf) és ennek konzultációja

COSME program: az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap megállapodást írt alá a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek ösztönzésére

„Egy, az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) által a mai napon aláírt megállapodás alapján az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) hamarosan mintegy 25 milliárd EUR összegű további finanszírozáshoz juthatnak hozzá. A megállapodás aláírására ünnepélyes keretek között kerül sor. Az esemény házigazdája Ferdinando Nelli Feroci, az újonnan kinevezett ipar- és vállalkozáspolitikai biztos lesz.

A COSME program költségvetésében a kkv-k finanszírozására elkülönített 1,3 milliárd EUR tőkeáttételi hatása révén az elkövetkező hét év során összesen akár 25 milliárd EUR mozgósítására kerülhet sor a pénzügyi közvetítők közreműködésével. A megállapodás 2014 végére megteremti a lehetőséget arra, hogy a kkv-k saját és idegen tőkével történő finanszírozási lehetőségekhez jussanak a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program (COSME program) keretében. A megállapodás aláírását követően az EBA szándéknyilatkozati felhívást fog közzétenni, amelyre a kritériumoknak megfelelő pénzügyi intézmények (bankok, garanciaintézetek, alapok stb.) jelentkezhetnek. Az EBA alapos átvilágítást követően kiválasztja azon pénzügyi közvetítőket, amelyek azután valamennyi ágazatban az európai kkv-k rendelkezésére bocsáthatják az új finanszírozási lehetőséget.

Ferdinando Nelli Feroci ipar- és vállalkozáspolitikai biztos így nyilatkozott: „A COSME programnak köszönhetően az európai kkv-k hamarosan mintegy 25 milliárd EUR kiegészítő finanszírozásban részesülnek hitelgaranciák és sajáttőke-finanszírozás alakjában. Ez nagyon fontos része az EU azon erőfeszítésének, hogy segítsen leküzdeni a közismert nehézségeket, amelyeket a kkv-k tapasztalnak a hitelhez jutás terén. A megállapodás mai aláírása azt mutatja, hogy az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy segítse az uniós kkv-k fejlődését: náluk jön létre az összes új munkahely 85 %-a, ezért ők jelentik az EU gazdaságának gerincét.”

Pier Luigi Gilibert, az EBA ügyvezető igazgatója a következőképpen nyilatkozott: „A COSME program keretében az EBA Európa-szerte még több kkv-nak tud támogatást nyújtani a következő 7 év során. A célunk az, hogy a kkv-knak mintegy 20 milliárd EUR finanszírozást biztosító és több mint 1 millió munkahelyet támogató versenyképességi és innovációs keretprogramnak, a COSME elődjének a sikerére építve tovább javítsuk a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését, valamint hozzájáruljunk az európai növekedéshez és foglalkoztatáshoz.”

21 milliárd EUR összegű hitelgarancia a kis- és középvállalkozások számára
A COSME program hitelgaranciákat fog finanszírozni, hogy a bankok több hitelt és pénzügyi lízinget biztosíthassanak a kkv-k számára. Ez igen jelentős hatással jár, mivel a COSME program tőkeáttételi hatásának köszönhetően a hitelgaranciákba való 1 EUR befektetés 30 EUR összegű kkv-finanszírozást tesz lehetővé. Ezek a hitelgaranciák jellemzően számos olyan kkv-nak jelentenek majd segítséget, amelyek megfelelő biztosítékok hiányában egyébként nem lennének képesek finanszírozáshoz jutni.

Várhatóan mintegy 330 000 kkv részesül majd a COSME program garanciái által támogatott hitelben, és a hitelek teljes összege eléri a 21 milliárd EUR-t. A COSME program elődje, a versenyképességi és innovációs program (CIP) során szerzett tapasztalatok szerint a kedvezményezettek 90 %-a várhatóan olyan vállalkozás lesz, ahol legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, a garantált hitel átlagos összege pedig mintegy 65 000 EUR lesz. A kkv-k pontosan e kategóriája jut a legnehezebben hitelhez.

4 milliárd EUR saját tőke a kis- és középvállalkozások növekedéséhez és bővítéséhez
A COSME program költségvetésének egy része olyan alapokba kerül majd befektetésre, amelyek a bővítési szakaszban lévő kkv-knek biztosítanak kockázati tőkét, különösen azoknak, amelyek határokon átnyúló tevékenységet folytatnak. Az alapkezelők üzleti alapon működnek majd annak érdekében, hogy a befektetések a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező kkv-khez kerüljenek. Várhatóan mintegy 500 cég részesül saját tőkében, a befektetés teljes összege akár a 4 milliárd EUR-t is elérheti, valamint köz- és magánforrásokból származó társbefektetések formájában további finanszírozást vonz majd.

Az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés
A Finanszírozási források portál közérthető, teljes körű és naprakész információkkal szolgál arról, hogy a vállalkozók és a kkv-k miként juthatnak hozzá az összesen több mint 100 milliárd EUR összegű uniós finanszírozáshoz a különböző uniós programok révén a következő hét év során. A portál részletes információkat nyújt a kkv-k számára arról, hogy a közel ezer bank és pénzügyi intézmény egyikén keresztül hogyan pályázhatnak az Unió által támogatott finanszírozási lehetőségekre. A portál valamennyi uniós nyelven és valamennyi uniós tagállamban, illetve tagjelölt országban elérhető.

Háttér-információk
A COSME a 2014–2020 közötti időszakra tervezett, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program, amelynek 2,3 milliárd eurós költségvetése tőkeáttételi hatása révén 25 milliárd eurót mozgósít majd. A következő területeken nyújt támogatást a kkv-knek: a kkv-k finanszírozáshoz jutása, a piacra jutás elősegítése és a vállalkozói kultúra előmozdítása. A COSME program a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) sikerére épít, amely a 2007–2013 közötti időszakban, Európában több mint 16 milliárd EUR hitel és 2,8 milliárd EUR kockázati tőke biztosításához járult hozzá több mint 328 000 kis- és középvállalkozás számára.

További információk
COSME program
IP/14/753
Finanszírozási források portál

Az EBA
Az Európai Beruházási Alap (EBA) fő célja, hogy a forráshoz jutásukat elősegítve támogassa az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat). Az EBA kifejezetten e piaci szegmens számára dolgoz ki és fejleszt kockázati és növekedési tőkével, garanciákkal és mikrofinanszírozással összefüggő instrumentumokat. Az EBA ebben a szerepében elősegíti az innovációt, a kutatást és fejlesztést, a vállalkozói szellemet, a növekedést és a foglalkoztatást támogató uniós célkitűzések elérését. 2013 végén az EBA magántőke-befektetési alapokkal szembeni teljes nettó kötelezettségvállalása több mint 7,9 milliárd EUR-t tett ki. A több mint 435 alapban befektetésekkel rendelkező EBA – különösen a csúcstechnológiai és a korai szakaszban lévő szegmensekben meglévő befektetéseinek köre és terjedelme révén – vezető szerepet játszik az európai kockázati tőkebefektetések terén. Az EBA több mint 300 ügyletre nyújtott garanciahitel-portfóliója 2013 végén összesen több mint 5,6 milliárd EUR-t tett ki; ezzel az EBA vezető szerepet tölt be az európai kkv-knak garanciát nyújtó és a mikrofinanszírozáshoz kezességet biztosító szereplők között.

További információk: www.eif.org”

Forrás:
COSME program: az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap megállapodást írt alá a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek ösztönzésére ; Európai Bizottság; IP/14/851, 2014. július 22.

II. Nemzetközi Közbeszerzési Szimpózium

„A II. Nemzetközi Közbeszerzési Szimpóziumot a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara és a University of Rome Tor Vergata Közgazdasági Kara közösen szervezi 2014. szeptember 22-23-án Budapesten a Közbeszerzési Hatósággal.

A Szimpózium célja, hogy a közbeszerzésben kutató vagy dolgozó közgazdászok és a jogászok számára fórumot biztosítson a párbeszédre. A szervezők szeretnének közös platformot teremteni a
közgazdászok és jogászok széles körének, lebontva az eltérő terminológiából és kulturális háttérből származó korlátokat, ezzel is hozzájárulva a gyakorlati kérdések jobb és mélyebb megértéséhez.

A meghirdetett négy téma lehetőséget ad a résztvevők számára a világban található legjobb gyakorlatok megismerésére.

A rendezvény házigazdája és befogadója a Budapesti Corvinus Egyetem, helyszíne az egyetem Fővám téri épülete. A helyi szervezésben közreműködik a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. Az esemény nyelve az angol.

A Szimpózium két napja alatt a résztvevők plenáris előadások és szakmai viták keretében dolgozzák fel az új európai közbeszerzési irányelvekben hangsúlyt kapott fontosabb témákat:

Szociális szempontok érvényesítése a közbeszerzésben

Zöld közbeszerzés

Innováció támogatása a közbeszerzésben – innovációs partnerség

LOT /Beszerzési tárgyak részekre bontása”

Várjuk szeretettel a részvevőket, támogatókat a rendezvényre. További szakmai kérdésekkel kérjük forduljanak Dr. Tátrai Tündéhez (tunde.tatrai@uni-corvinus.hu), egyéb adminisztratív kérdéssel illetve a részvétellel kapcsolatban Benesch Anitához (anita.benesch@logisztika.hu).

További információkról és részvételi feltételekről a rendezvény alábbi honlapján tájékozódhat: www.publicprocurement.hu

Forrás:
II. Nemzetközi Közbeszerzési Szimpózium
Korábbi cikkeink az új európai közbeszerzési irányelvekről: Új közbeszerzési szabályok Európában, két évünk van átvenni, Szociálisan is érzékeny lesz a közbeszerzés, Az új uniós közbeszerzési irányelv átültetésével egy új közbeszerzési világban fogjuk találni magunkat

Bitcoin kereskedelmi szabályozás készül New York államban

„A szövetségi állam pénzügyi felügyelete szigorúan szabályozná a virtuális pénzek területét.

Július elején Kaliforniában már engedélyezték a Bitcoin és más virtuális fizetőeszközök (ajándékkártyák és a hűségpontrendszerek) használatát, de New York nem ilyen liberális. Benjamin M. Lawsky, New York állam pénzügyi felügyeletének vezetője ismertette a kidolgozott csomagot. Ennek alapján a virtuális fizetőeszközökkel kereskedő cégeknek kezdeményezniük kell a Bitlicense megszerzését. A licenc előírja, hogy az adott vállalat Bitcoinnal kapcsolatba kerülő alapítóinak és munkatársainak alá kell vetniük magukat egy megbízhatósági vizsgálatnak. Ennek részeként el kell juttatniuk az ujjlenyomataikat és az igazolványképüket a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI). A New York állam pénzügyi felülete előírná azt is, hogy a társaságok létrehozzanak egy vagyonkezelői alapot. A szükséges összeget dollárban kell biztosítani. A pénzügyi szolgáltatóknak továbbá el kell fogadniuk az amerikai pénzmosás elleni törvény előírásait is.

A Bitcoin Foundation bírálta a tervezetet, mert attól tart, hogy a virtuális fizetőeszközökhöz különleges szabályokat hoznak létre. A szervezet álláspontja alapján a virtuális pénzekkel kereskedő vállalatokra ugyanazoknak az előírásoknak kellene vonatkozniuk, mint a hagyományos bankokra, ezért a Bitcoin Foundation azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg a vitára szánt időt. Jelenleg ez 45 nap, de meghosszabbítható akár egy évre is.

A 40 oldalas tervezetet számos más kritika is érte. A felhasználók nem csupán a licencjogok megszerzésének feltételit bírálták, hanem a pontatlan fogalmazást is, abból ugyanis nem derül ki, hogy pontosan kiket érint az új szabályozás. Azt viszont tudni lehet, hogy a különböző tranzakciók adatait legalább tíz évig meg kell őrizni, emellett az ügyfeleknek a személyes információikat is meg kell adniuk, például a nevüket és a címüket. Erre a pénzmosás visszaszorítása miatt van szükség.”

Forrás:
Bitcoin kereskedelmi szabályozás készül New York államban; SG.hu; 2014. július 25.

Megváltozik a világ a big data miatt

„Az ipari méretű, módszeres adatgyűjtés emberi jogokat sért. De az üzletet és a nyereséget növeli. A big data a könyvnyomtatás megjelenésével egyenrangú mérföldkő.

Mi is ez a sokat emlegetett big data? A cégek és a kormányok képessége, hogy a virtuális térben nap mint nap hátrahagyott adatainkból bonyolult algoritmusok segítségével pontos képet alkossanak identitásunkról, ízlésünkről, és felállítsanak a jövőbeli viselkedésünkre vonatkozó jóslatokat. Ezeket aztán marketing-, illetve politikai, nemzetbiztonsági célra használják.

A Google és a Facebook sikere nyomán világossá vált, hogy az egyént kontextusában kell nézni: kapcsolatai, vásárlásai, véleménynyilvánításai összegeként. Amióta viszont 2013 júniusában a The Guardian és a The Washington Post cikkei nyomán kiderült, hogy az amerikai National Security Agency (NSA) világszerte megfigyel, tudjuk, hogy az információs korszak egyben információfigyelő korszak is. Az okostelefonunkon keresztül lehallgathatóak vagyunk, a GPS-adatok pedig megmutatják, merre visz az utunk. A bankunk és a telekommunikációs szolgáltatónk is tudja, melyik éjszakai bárba vagy templomba járunk, és minden virtuális innováció – a Google szemüvegtől a vezető nélküli autókig – újabb adattömeget kreál rólunk. Ezeket a szolgáltatók eladják a kereskedelmi cégeknek, amelyek pedig mindenki másnak. A Big Data: A Revolution That will Transform How We Work, Live and Think szerzőpárosa, Viktor Mayer-Schönberger, az Oxford Internet Institute munkatársa és Kenneth Cukier, a The Economist rovatvezetője úgy látja, a felhasználók már képtelenek követni, mi történik a ténykedéseik, vásárlásaik, mozgásaik nyomaival, mert a cégek nem kötik az orrunkra, mit csinálnak az adatainkkal.

A szerzőpáros elemzi, hogy a fókuszált, szűkebb megfigyeléstől miként és miért mozdult el a piac és az állam a nagyobb szórású, a következtetéseket tágabb adatmezőből levonó analitika felé, s hiszik, hogy a big data a könyvnyomtatás megjelenésével egyenrangú mérföldkő. Hogy miért? Mert új szinergiák kialakításához segít hozzá. Az Amazon a korábbi vásárlásaink alapján ajánl újabb termékeket, a Google az eddigi kereséseink fényében releváns hirdetéseket jelenít meg az oldalakon, ahol járunk. A célzott reklámfelületek persze a hirdetőknek többet érnek, mint a hagyományosak. Az is a big data műve, hogy a UPS gyorsposta szolgálat GPS-en tudja követni a járművei mozgását, s az adatok elemzésével optimalizálja az útvonalakat, szervezi a karbantartást. New York város vezetői a katasztrófaelhárítási műveleteket és a hamisított cigarettát árusító trafikok üldözését tették hatékonyabbá, míg a kiskereskedők hőtérképekről tudhatják meg, hol érdemes boltot nyitni, mert ott azt a terméket gyakran veszik meg online. Az árusítás is átalakul: mivel a hurrikánok előtt mindig megnőtt a kereslet zseblámpából és kétszersültből, a Wal-Mart a hurrikán-túlélőkészletek mellett elkezdte árulni ezeket az áruházban. Ezekben az esetekben már az emberi mérlegelésnek is szerepe van az automatizált műveletek mellett, de ez is a big data műve.

Az algoritmusok persze nem tévedhetetlenek. A földrengések előrejelzésében, a befektetési spekulációkban és az egészségügyi K+F-ben eddig felsültek – véli Nate Silver statisztikus, a The Signal and the Noise szerzője. A sportban is. A Brad Pitt főszereplésével készült, igaz történetet feldolgozó Pénzcsináló (2011) című film hőse is csak ideig-óráig tudott sikert aratni a számításaival. Az Aboutthedata.com-on saját Big Datából összerakott profiljukat lecsekkoló személyek közül minden tizedik legalább egy téves adatot talált magáról. A big datára hagyatkozó drónhadviselésről is beismerték az amerikai hadsereg illetékesei az NBC műsorában, hogy nem mindig százszázalékosan biztosak benne, hogy azt ölnek meg a drónokkal, akiket szándékoztak.

A szerzőpáros szerint a big data képes hatékonyabbá tenni gyártó, termék és fogyasztó egymásra találását, s így növeli a forgalmat, a nyereséget. Jaron Lanier Who Owns the Future című könyvében viszont azt propagálta: az adatbrókereknek fizetniük kellene a fogyasztóknak azért, hogy használják az adataikat. Az amerikai adatbróker-vállalatok éves forgalma elérte a 156 milliárd dollárt, az adatok alanya és forrása azonban kimarad a körből.

Nagy biznisz van az adatelemzésben
Az adatelemzést (Data and Analytics) tartják a jövő első számú üzletének a technológiai szektor vezetői. Az adatmenedzsment üzletág előretörését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tavaly még csak a válaszadók 33 százaléka jelölte meg a jövő egyik legfőbb IT-húzóágazatként, idén viszont már 51 százalékuk említette a várhatóan legtöbb bevételt generáló tevékenységek között.”

Forrás:
Megváltozik a világ a big data miatt; Kriston László; Piac&Profit; 2014. július 26.

Meghalt a cio, éljen a cdo!

„ Az elmúlt évek technológiai változásai, különösen a mobilitás és a Nagy Adat, a vállalati informatikai főnököket sem hagyták érintetlenül. A cio-k mellett megjelentek a cdo-k, vagyis a chief digital officer-ek is. Feladatuk, hogy lerombolják a szervezeti egységeket elválasztó falakat, és a teljes üzletmenetet a digitális kor kihívásainak megfelelően szervezzék újra. Mi lesz így a cio-kkal?!

Nem mindig egyértelmű az elnevezésük, nem mindig egyértelmű a feladatuk, nem mindig egyértelmű a pontos helyük a szervezetben, nem lehet tudni, mennyien vannak, de jönnek feltartóztathatatlanul, hogy egyre több cégben tűnjenek fel. Ők jelentik az üzleti vezetés legújabb reményét, hogy szervezetüket sikerül a modern digitális kor követelményeihez szabni. Ők a cdo-k, az a chief digital…officerek.

A nagy átalakító
Pontosan mit is csinál egy cdo? Az a szép az egészben, hogy ahány ház, annyi elképzelés. Mivel a szerep még új, semmi sincs kőbe vésve, és a frissen kinevezett cdo-k alighanem egymást is árgus szemekkel figyelik majd, hogy ki milyen jogosítványokkal és feladatokkal rendelkezik.

A fő irányok azonban jól kitapinthatóak. A cdo posztját a gyors és mindent átható technológiai fejlődés hívta életre. A közösségi hálózatok térnyerése, a mobil technológiák, a nagy adat és azzal összefüggésben az új adatelemzési feladatok – összességében a digitalizálódás – a vállalatok működésének minden területére hatással vannak. Így aztán egyre több cég ismeri fel, hogy a régi üzleti módszereket át kellene alakítani az új világnak megfelelően – hiszen a konkurencia sok esetben már ebbe a digitális világba született bele.

Ez a digitális „vérfrissítés”, a vállalat egészének és üzleti folyamatainak összehangolt digitalizálása lenne a chief digital officer egyik legfontosabb feladata. Nem azért nevezik ki, hogy technológiai döntéseket hozzon vagy a vállalat infrastruktúráját működtesse. Szerepe a nagy átalakítóé, akinek le kell bontania a vállalaton belüli funkcionális silókat, hogy megvalósítsa az átjárást az egyes szervezeti egységek és a különféle diszciplínák között. Ennek során nagy figyelmet kell fordítania az óriási mennyiségben beérkező adatok elemzésére.

Kiegészítő szerepekben
Ahogy a feladatok nem tisztázottak, úgy az is képlékeny még kissé, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó cdo-nak. Gyakori vélekedés, hogy erős technológiai vénával megáldott személynek kell lennie, aki azonban alaposan érti az üzletet is és világosan látja a vállalat vízióját, stratégiai céljait.

Ha ez ismerősnek hangzik, az nem a véletlen műve. 2008, a válság után ugyanezt mondták, amikor szóba került, milyen tulajdonságokkal kell bírni a jövő informatikai vezetőinek. Innentől kezdve elkerülhetetlennek látszik, hogy a cdo és cio előbb-utóbb egymás tyúkszemére lépjen.

Mivel a poszt még új, a cdo egyelőre nem fosztotta meg trónjától a cio-t – a két állás többnyire egymás mellett létezik a szervezetekben. Vannak, akik szerint ez akár így is maradhat. Tricia Blair, a Lincoln Financial Group cdo-ja a CIO magazinnak nyilatkozva azt mondta: nem ellenfeleknek, hanem partnereknek kellene lenniük; sőt, ebbe a partnerségbe még a marketingvezetőt is be kell vonniuk. (A marketingvezetőnek azért jut kiemelt szerep a digitális üzletmenetben, mert az ő fennhatósága alá tartozó területek az elsődleges felhasználói az új technológiáknak, a közösségi hálózatoknak vagy a nagy adatnak.) A három vezető mindegyike kicsit más nézőpontból tekint ugyanazokra a dolgokra, más a fókuszuk, és pontosan így tudják kiválóan kiegészíteni egymást a mindinkább komplexszé váló üzleti világban.

Csak egy maradhat?
Mások azonban korántsem látják ilyen rózsásnak a jövőt, és ebbe a körbe tartozik számtalan informatikai vezető is. Felmérések szerint a technológiai beruházások gyorsabban fognak emelkedni, mint 2006 óta bármikor; a költségcsökkentés helyét lassan átveszi a növekedés támogatása. Ezzel együtt a cio-k befolyása csökkenni látszik. A Harvey Nash fejvadász cég egész világra kiterjedő felmérése szerint 2014-ben az informatikai vezetők 50 százaléka játszik aktív szerepet a digitális stratégia kialakításában; egy évvel korábban ez az arány még 56 százalék volt.

Helyüket a jelek szerint a chief digital officerek veszik át. Legtöbben nem is a cio-k beosztottjai, hanem egyenesen a vezérigazgatónak jelentenek. Ez különösen fontossá tenné, hogy a cio-k valamilyen egyezségre jussanak a cdo-val és a többi, az információban érdekelt vezetővel az adatok tulajdonlását, célját és felhasználását illetően.

Ez egy darabig még mehet is, véli a Gartner egyik elemzése, de három-öt éven belül a cio és a cdo feladatkörei nagyon is egymásba csúszhatnak. Ilyenkor pedig aligha lesz értelme két külön vezetői posztot fenntartani: egyiküknek mennie kell, a másik pedig talán chief digital information officer-ként folytatja pályafutását. Hogy ő a mai cio lesz-e? Ez nem kis részben rajtuk múlik. Sokukban megvan a képesség és az akarat, hogy felvegyék a kesztyűt, és az új pozícióban is megállják a helyüket.

A siker titka
Ez hogyan sikerülhet nekik? Egy nemrégiben végzett, 300 vállalati vezetőre kiterjedő amerikai felmérés hat olyan kulcsmomentumot azonosított, amelyek elengedhetetlenek a chief digital officerek sikeréhez.

Teljes körű vállalati támogatás A belső hatalmi harcok és a folyamatosan változó technológiai környezet közepette óriási feladat lehet minden érintettet megnyerni a digitális vállalati jövőképnek. Az együttműködés megszervezése, a támogatás megszerzése ennek ellenére kritikus fontosságú.

Legyen digitális stratégia! Ne csak legyen, hanem fogalmazzák is meg egyszerű szavakkal, hogy a cégen belül mindenki értse, mit akar a vállalat a digitális technológiákkal.

Kísérletezzen az adatokkal! A cdo egyik fontos feladata, hogy felderítse a kapcsolatot az adatok és az ügyfelek között. A sikeres cdo-k bátran kísérleteznek az adatokkal, mielőtt végleges döntést hoznának.

Tartsa a kapcsolatot! A digitális átalakulás felelősei különösen erős szakmai kapcsolatokkal rendelkezik, mind az üzleti, mind a technológiai világban, és nem fél magánál okosabb emberekkel körülvenni magát.

Beszéljen több nyelven! Nem az idegen nyelvek fontosak, hanem az, hogy a technológiai és az üzleti emberekkel is képes legyen megértetni magát – mindkét csoport számára legyen képes elmagyarázni, mire számíthatnak egy-egy megoldástól.

Tűzzön ki mérhető célokat! Könnyebb végigvinni a digitális átalakítást, ha kisebb lépésekkel haladunk, amely külön-külön is mérhető eredményeket is hoznak, és kapcsolódnak a stratégiai vállalati célokhoz.”

Forrás:
Meghalt a cio, éljen a cdo!; Schopp Attila; IT Business; 2014. július 23.

Törvények, rendeletek

Nemzeti Befektetési Ügynökség néven működik tovább a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)

„Nemzeti Befektetési Ügynökség néven működik tovább a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). A HITA által ellátott azon feladatokat, amelyek nem szerepelnek a Nemzeti Befektetési Ügynökség feladatai között, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. viszi tovább.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szombattól Nemzeti Befektetési Ügynökség néven működik tovább – az erről szóló kormányrendelet a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. A HITA által ellátott azon feladatokat, amelyek nem szerepelnek a Nemzeti Befektetési Ügynökség feladatai között, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. viszi tovább.

Az ügynökség a külgazdasági ügyekért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. A 15 pontba foglalt hatásköréből kiemelendő az, hogy javaslatot tesz a befektetés-ösztönzés rövid, közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, a célok elérését biztosító gazdasági, szabályozási, intézményi és egyéb feltételrendszer kialakításának lehetséges irányaira.

Továbbá részt vesz a külgazdasági politikai koncepció és a külgazdasági stratégia végrehajtásában. Feladata még a kiemelt beruházási projektek támogatásával kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése, és a külföldi befektetőkkel való kapcsolattartás is.

Az ügynökség a befektetés-ösztönzési tevékenysége körében információkat nyújt a külföldiek számára a hazai befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről; egyablakos rendszert működtet, amely segíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségekről, továbbá koordinálja a barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések előkészítését.”

Forrás:
Új nevet kap a HITA; HVG.hu/MTI; 2014. július 25.
A Kormány 183/2014. (VII. 25.) Korm. rendelete a Nemzeti Befektetési Ügynökségről; Magyar Közlöny; 2014. évi 103. szám, 2014. július 25.; 117154-11716. oldalak (pdf)

A Kormány 1415/2014. (VII. 23.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásfelhasználásával kapcsolatos egyes intézkedésekről

„A Kormány
…
4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a határozatnak megfelelően biztosítsa a kifizetési célok teljesülését az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban és az Államreform Operatív Programban.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1415/2014. (VII. 23.) Korm. határozata a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásfelhasználásával kapcsolatos egyes intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2014. évi 101. szám, 2014. július 23.; 11571. oldal (pdf)

30. szám, 2014. július 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt hírünk

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt hírünk

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek