Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Összekapcsolják az állami hivatalok adatbázisait
Tárgyszavak: Csepreghy Nándor, digitális kormányzati szolgáltatások, fejlesztéspolitika, forráslehívás, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), közigazgatási nyilvántartás, Magyarország
Csepreghy: a munkahelyek számán mérhető a fejlesztéspolitika sikere
Tárgyszavak: 2014-2020, 2020-, Csepreghy Nándor, Európai Unió, fejlesztéspolitika, Kazatsay Zoltán, kis- és középvállalkozások, KKV, kohéziós politika, Krisán László, Magyarország, operatív programok, Pest megye, Szűcs Lajos
Nincs akadálya a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyásának
Tárgyszavak: 2014-2020, agrár-vidékfejlesztés, Európai Bizottság, fejlesztéspolitika, Magyarország, mezőgazdaság, terület- és vidékfejlesztés, uniós finanszírozású projektek, Vidékfejlesztési Program (VP)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az internetezők harmada használja profin a netet
Tárgyszavak: digitális készségek, eNET, felmérés, internethasználat, Magyar Telekom, Magyarország, statisztika

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Összekapcsolják az állami hivatalok adatbázisait

„A jövőben gyorsabb és egyszerűbb lesz a közigazgatási ügyintézés, miután az uniós közigazgatás-fejlesztési program keretében összekapcsoljuk az állami hivatalok adatbázisait – mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Csepreghy Nándort azzal kapcsolatban kérdezték, hogy hétfőn bejelentették: az Európai Bizottság jóváhagyta a kormány Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programját, a döntés eredményeként 342 milliárd forint jut a közigazgatás fejlesztésére. Elmondása szerint ezt a forrást részben további kormányablakok megnyitására használják: az év végére 278 kormányablak működik majd az országban. Emellett összekapcsolják az állami hivatalok adatbázisait, így a jövőben csak egyszer kell majd valamilyen adat változását jelezni az állam felé, aminek eredményeképpen sokkal gyorsabb lesz az ügyintézés – közölte.

Továbbá, miután 2018-ra kiépül a széles sávú internet lefedettség az egész országban, lesznek olyan közszolgáltatások, amelyeket online lehet majd intézni. A cégek ügyintézése is gyorsabb és egyszerűbb lesz – fűzte hozzá.

Csepreghy Nándor kitért arra is, hogy a gazdaságfejlesztési operatív program keretében július elején meghirdetett, mintegy 85 milliárd forintos eszközfejlesztési pályázatra több mint 1600 pályázat érkezett, és már folyik az értékelés.

Az előző uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználásáról a helyettes államtitkár azt mondta: Magyarország a régió azon kevés országa közé tartozik, amelyik maximálisan kihasználja a lehetőségeit. Közlése szerint mostanra már több mint 7700 milliárd forintot használt fel az ország, vagyis az év végéig kevesebb mint 500 milliárd forintot kell kifizetni ahhoz, hogy Magyarország a teljes keretet lehívja. Véleménye szerint ez biztosan teljesülni fog, hiszen a korábbi évek tapasztalata szerint az utolsó negyedévben fizetik ki a számlák felét.”

Forrás:
Összekapcsolják az állami hivatalok adatbázisait; Miniszterelnökség; 2015. július 28.

Csepreghy: a munkahelyek számán mérhető a fejlesztéspolitika sikere

„Akkor mondható majd sikeresnek a 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikája, ha 5 millió, vagyis a jelenleginél 800 ezerrel több munkahely lesz Magyarországon 2020-ra, illetve ha az ország ki tudja építeni a gazdaság növekedését segítő iparágait – mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

A Super (Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat) vállalkozásfejlesztési roadshow befejező rendezvényének megnyitóján Csepreghy Nándor kiemelte: a magyar fejlesztéspolitika célja, hogy 2020 után a magyar gazdaság ezer szállal kötődjön az EU-hoz, ugyanakkor a belső erőforrásokra, a megerősített gazdasági szereplőkre támaszkodó gazdasági növekedés teszi majd lehetővé azt, hogy a fejlesztéspolitika kevesebb kohéziós forrás mellett is működni tudjon.

A helyettes államtitkár elmondta: a magyar kormány szerint a kohéziós politika 2020 után abban a formájában, amelyben addig működött, nem fog működni. Ezt a vélekedést az Európai Uniót belülről feszítő belső, politikai és gazdasági konfliktusokra alapozza a kormány – fejtette ki.

Csepreghy Nándor szerint ebben a ciklusban másként kell felhasználni a forrásokat, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy egy lakosra jutó fejlesztési források szerint Magyarország 712 ezer forint/fővel a második helyet foglalja el a tagállamok rangsorában. Kiemelte, hogy nemcsak a források mennyisége, hanem felhasználása is fontos: a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztési célokra fordítják majd 2020-ig, és alapvetően a kkv-szektort támogatják majd. Hozzátette: innováció tekintetében fel kell zárkózni az Európai Unió átlagához, ezért 750 milliárd forint kifejezetten innovációs célokat szolgál majd.

Az első pályázatok nem véletlenül szóltak technológiai fejlesztésről, hiszen a magyar gyártó cégek egyik legnagyobb versenyhátránya az elavult eszközállomány – fejtette ki. Fontos lesz az is, hogy a kkv-kat megújuló energiaforrások használatára ösztönözzék, és egy olyan szakképzési és felsőoktatási rendszert hozzanak létre, amely piacképes munkaerőt bocsát ki.

Csepreghy Nándor szerint a fejlesztéspolitikai siker az államtól is függ, ezért a kormány nagyon világos célok mentén használja majd fel a források 40 százalékát. Példaként említette, hogy 2020-ig mind a 23 megyei jogú várost bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba. A helyettes államtitkár részletesen beszélt arról is, hogy mi szolgálja majd a pályázati rendszer igazságosabbá, kiszámíthatóbbá tételét.

Kifejtette, hogy minden év november 30-ig nyilvánosságra kell hozni a következő évi pályázati lehetőségeket, és újítás az is, hogy az érdeklődők a pályázat megjelenését követően 30 napig tanulmányozhatják a kiírást, de csak ennek leteltével nyújthatnak be pályázatot. Csepreghy Nándor kiemelte még az elektronikus ügyintézés bevezetését, az önrészre vonatkozó új szabályokat, valamint a pályázóktól kért adatmennyiség csökkentését is.

Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság főigazgató-helyettese előadásában hangsúlyozta: az Európai Unió 2014-2020 közötti kohéziós politikája a hétéves költségvetés egyharmadát teszi ki, 352 milliárd euróra rúg. A kohéziós politika az Európa 2020 céljainak megvalósítását szolgálja az intelligens, fenntartható, és inkluzív növekedésen keresztül.

Hozzátette: a kohéziós politikára a várható nemzeti hozzájárulásokkal együtt 500 milliárd euró jut majd uniós szinten.

Magyarország a források nagysága szerint a hatodik legtöbb uniós forrást kapja a 2014-2020 közötti időszakban: 21,9 milliárd eurónyi kohéziós pénzforrás érkezik az országba – emelte ki Kazatsay Zoltán. Hozzátette, hogy a mezőgazdasági forrásokat is beleszámolva 25 milliárd euró fejlesztési forrásról van szó. A közép-magyarországi térségre 464 millió euró fog jutni – ismertette.

Kazatsay Zoltán szólt arról is, hogy a magyar operatív programok nagyon jól előkészítettek voltak, és jó volt az együttműködés a magyar szakemberek, valamint a bizottság között. Azt mondta: „2020 után is lesz élet”, az EB az eddigi tapasztalatokat beépítve, ésszerűsítve viszi tovább a fejlesztési rendszert.

Szűcs Lajos miniszteri biztos kiemelte: Pest megye különleges helyzetben van, Budapesttel együtt ez a megye adja az ország bruttó hazai termékének több mint 30 százalékát, és itt működik a vállalkozások csaknem 40 százaléka. Erre a régióra viszonylag kevesebb európai uniós forrás jut 2014 és 2020 között. Ezért úgy vélte, hogy ki kell dolgozni egy, a Pest megyei és budapesti kis- és közepes vállalkozásokat hazai forrásokból támogató, a GINOP-hoz hasonló „formációt”, de erről még nem született döntés.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója kiemelte: Magyarország növekedésének egyik legfontosabb lehetősége a jelenleg közel 644 000 kkv-ban rejlik, fejlesztésük a legnagyobb multiplikációs hatással bír. A válság megviselte a vállalkozásokat, technológiájuk elavult, de most 80 százalékuk fejlesztést tervez, „nagyon éhes” az uniós támogatásokra. Saját felmérésükre hivatkozva szólt arról is, hogy a vállalkozások 51 százaléka nem csupán vissza nem térítendő támogatást szeretne, ráadásul 2020 után várhatóan már nem is lesz ilyen támogatás.”

Forrás:
A munkahelyek számán mérhető a fejlesztéspolitika sikere; Miniszterelnökség; 2015. július 28.

Nincs akadálya a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyásának

„Minden eddig felmerült szakmai és technikai kérdést sikerült tisztáznia Brüsszellel a kormánynak, így az utolsó akadályok is elhárultak a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakot meghatározó vidékfejlesztési program európai uniós elfogadása elől – tudta meg a Napi Gazdaság. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint már folyik a pályázatok előkészítése, az első felhívások ősszel jelenhetnek meg.

Csupán kisebb szakmai és technikai észrevételeket tett az Európai Bizottság a korábban egyeztetésre benyújtott vidékfejlesztési programmal (vp) kapcsolatban. Ezeket a Miniszterelnökség kezelte és július közepén megküldte hivatalosan is a válaszokat, így minden olyan, hazánk számára rendkívül fontos kérdésben sikerült eredményesen egyeztetni, amelyek a vidéknek, a hazai agrártársadalomnak kiemelten fontosak – tájékoztatta lapunkat a tárca. A hivatalos brüsszeli jóváhagyás várhatóan még ebben a hónapban megszületik. Az első pályázati kiírások az ősz elején jelenhetnek meg, míg a következő évek felhívásainak tervezése és egyeztetése már folyamatban van.

A vidékfejlesztési program megvalósítására 2020-ig mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. A legfontosabb fejlesztési célok közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás. A tervezet a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják. A program haszonélvezői a birtokpolitikai határ alatti mérettel rendelkező gazdaságok lesznek, a támogatások mintegy 80 százaléka érkezik hozzájuk. A teljes keret több mint 40 százalékát fordítja a kormány a munkahelyteremtő beruházásokra, mint például az élelmiszer-feldolgozó ipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseire, a kertészeti és az állattenyésztési ágazatokra. Emellett stratégiai célként szerepel a programban a mezőgazdasági vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés. Épp ezen a területen alakult ki a legnagyobb ellentét a hazai álláspont és a brüsszeli vélemény között. A Miniszterelnökség szerint azonban sikerült eredményesen egyeztetni Brüsszellel, így erre a célra mintegy 54 milliárd forintot különíthetett el hazánk.

A családi vállalkozások mellett az új támogatási időszak egyik legnagyobb nyertesei a fiatal, pályakezdő gazdálkodók lesznek. A kormány elkülönített összegekkel, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a képzett, ifjú gazdákat. Új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására 38 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen felül közel 40 milliárd forint fordítható a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek beruházásainak támogatására.

A pályáztatás folyamatát és a források felhasználását segíti, hogy a Miniszterelnökség egységes eljárásrendet alakított ki az egyes operatív programokban. Ennek köszönhetően a pályázás folyamata lényegesen kevesebb adminisztrációval jár majd a jövőben. A változások egyike a gépkatalógus megszűnése, amelyet független árajánlatok fognak kiváltani.”

Forrás:
Nincs akadálya a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyásának; Köpöncei Csilla; Napi Gazdaság Online; 2015. augusztus 1.

Közigazgatás, politika

KÖFOP: Brüsszel újabb kormányzati program támogatásáról döntött

„Az Európai Bizottság zöld jelzést adott a Kormány Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programjának (KÖFOP). A döntés eredményeként 342 Mrd Ft jut a közigazgatás fejlesztésére, az állampolgárok számára nyújtott kormányzati szolgáltatások javítására.

Az operatív program része a Széchenyi 2020 programnak, amely 10 operatív program keretében garantálja az ország fejlesztési forrásainak lehívását. Az Európai Bizottság támogatói döntése lehetővé teszi az Államreform 2.0 finanszírozását, amely program jelentősen csökkenti az állampolgárok adminisztratív terheit, és a vállalkozásbarát ügyintézést támogatja.

A részletes célok között szerepel, hogy 400 eljárás esetében (Pl.: lakcímváltozás bejelentése kizárólag egy alkalommal, egységes elektronikus kártya bevezetése – jogosítvány – személyi igazolvány – lakcímkártya; időpont-foglalási, ügykövetési, elektronikus számlázási és fizetési, az ügyfél-tájékoztatási ügyintézési rendszerek bevezetése) csökkenjen az állami ügyintézés ideje, kiteljesedhessen az e-kormányzás feltételrendszere, és több mint 60 ezer közalkalmazott kapjon felkészítést az új ügykezelés hétköznapi gyakorlatba történő átvezetésére.

A Széchenyi 2020 KÖFOP programja három csatornán keresztül finanszírozza a fejlesztéseket:
1. prioritás: az adminisztratív terhek csökkentése
2. prioritás: a szolgáltatási szemlélet és az etikus működés megerősítése
3. prioritás: az uniós finanszírozású operatív programok végrehajtásához kapcsolódó technikai költségek finanszírozása”

Forrás:
Brüsszel újabb kormányzati program támogatásáról döntött; Miniszterelnökség; 2015. július 27.

Fejlesztéspolitika: kedvezményes hitellel kerülnék el a forrásvesztést

„Kedvezményes hitelek formájában oszthatja ki a kormány az előző költségvetési ciklusban közlekedésfejlesztési és a társadalmi megújulást szolgáló operatív programokra szánt, de beragadt uniós forrásokat.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ezek a pénzek a vállalkozások fejlesztését, illetve a fenntartható városfejlesztést szolgálják majd. Az, hogy mekkora összegről lehet szó, egyelőre nem tisztázott, a felhasználható keretről az előzetes elemzések alapján születhet döntés.

A kormány nemrég döntött arról, hogy a 2007 és 2013 közötti európai uniós támogatási ciklus forrásai közül a még meglévő pénzeket, illetve a meghiúsult pályázatok kapcsán visszakapott összeget különböző kedvezményes hitel-, tőke- és garanciaprogramokban használják fel. A támogatási időszak végéhez közeledve ugyanis elkerülhetetlenül lemorzsolódnak egyes projektek, valamint egy-egy beruházás végrehajtása során is felmerülhet olyan kockázat, amely a teljes körű forráslehívást veszélyeztetheti – közölte a Miniszterelnökség.

Tájékoztatásuk szerint a korábban vissza nem térítendőként meghirdetett forrásokat most annak érdekében alakítják át pénzügyi eszközzé, hogy hazánk a rendelkezésre álló uniós keret egészét le tudja hívni. Az EU-s előírások szerint ugyanis az így kifizetett pénzekkel – a vissza nem térítendő forrásokkal ellentétben – 2017. márciusig kell elszámolni Brüsszelnek.

Az új támogatási programok meghirdetése előtt a pénzügyi eszközök használatára vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság elé kell terjesztenie a kormánynak. A programokat ugyanis csak brüsszeli jóváhagyással lehet elindítani. Erre a kormányhatározat augusztus végéig ad lehetőséget, a kabinet tehát várhatóan a nyár végén, ősz elején dönthet a kedvezményes hitelek sorsáról.

A 2014–2020-as időszakban európai uniós elvárás, hogy az egyes tagállamok minél nagyobb mértékben visszatérítendő formában fizessék ki az uniós támogatásokat. Hazánkban a legtöbb ilyen konstrukció a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programot érinti, az előzetes információk alapján a feldolgozóipari vállalkozásokon kívül működő ágazatok zömmel ilyen támogatásra pályázhatnak majd.”

Forrás:
Kedvezményes hitellel kerülnék el a forrásvesztést; Köpöncei Csilla; Napi Gazdaság Online; 2015. július 30.

Péterfalvi: anonim módon is lehessen közérdekű adatot igényelni

„Nem tartja szerencsésnek az infótörvény legújabb módosításának azon részét Péterfalvi Attila, amely elutasíthatja az anonim módon igényelt közérdekű adatok kiadását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint meg kell adni a lehetőséget az adatok ilyen módú igénylésére is, amelyeket csak megalapozott indokkal lehet elutasítani – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten, hozzátéve, hogy a törvénymódosítást kidolgozó bizottságnál kezdeményezte ennek lehetőségét.

Az utóbbi időben sok kritika érte azt az országgyűlés által megszavazott, az Információs szabadságról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében ezen túl fizetni kell a közérdekű adatigénylésért. Mint arra Péterfalvi Attila rámutatott, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az állampolgárokat megillető alapjog, ugyanakkor eddig is volt arra vonatkozó gyakorlat, hogy az igényelt dokumentumok másolásáért bizonyos összegeket kértek el az adatkezelők. Emellett a módosítás lehetővé teszi, hogy az anonim személyektől származó adatigénylés teljesítését megtagadják. A NAIH elnöke szerint azonban mindez ellenkezik egy, az Európai Tanáccsal Magyarország által már elfogadott, de még nem ratifikált rendelkezéssel, amely lehetőséget ad a közérdekű adatok ilyen formában történő igénylése. Péterfalvi Attila ígérete szerint, amennyiben majd a gyakorlat azt mutatja, hogy az anonim igényléseket konzekvensen elutasítják, ki fogják vizsgálni annak indokát. „Elképzelhető, hogyha személyes adatainak megadására kötelezik az illetőt, akkor félve a retorziótól, nem fog élni a közérdekű adat igénylésének lehetőségével” – hívta fel a figyelmet.

A törvény lehetőséget ad továbbá arra, hogy a kormány rendeletben határozza meg azokat a költségeket, amelyek érvényesítése egyfajta lehetőség az adatkezelő számára közérdekű adatkérés esetén. Mint azt Péterfalvi elmondta, erre most is van lehetőség, de nagyon változó, hogy az érintettek milyen összegeket határoznak meg másolási díjként. „Amennyiben ezt az összeget túl drágának ítéljük meg, felszólítjuk az adatkezelőt annak csökkentésére. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, azt nyilvánosságra hozzunk a honlapunkon” – emelte ki az elnök. Hozzátette: nemcsak a NAIH, de a bíróság is élhet ezeknek a díjaknak a csökkentésére irányuló felszólítással.

A jogszabály módosításával azonban egy új költségelem is bevezetésre kerül, a kiszabás szempontja és a pontos összegek azonban még nincsenek meghatározva. Minderre akkor van lehetőség, ha a közérdekű adatok összegyűjtése aránytalanul vagy indokolatlanul nagy élőmunkaerő ráfordítást igényel – mondta Péterfalvi. Kiemelte: fontos, hogy maga az adat a nyilvános, nem pedig az adatot tartalmazó irat. „Minden lehetőségünk adott arra, hogyha ezek a díjak olyan mértékben aránytalanul magasak, hogy ezzel ellehetetlenítenék a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülését, többlépcsős jogi eljárás keretében orvosoljuk a problémát.”A szerzői jogi védelem alatt álló adatok esetében azonban a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog tekintetében a kérelmeket nem másolás, hanem betekintés útján lehet teljesíteni.

A törvény módosításával egyidejűleg szélesedik a hatóság titokfelügyeleti joga, amelyhez a kormány új státuszokat és ehhez kapcsolódóan az új feladatok ellátásának teljesítése érdekében költségvetési forrásokat is biztosít. Ezt a módosítást fontosnak tartja Péterfalvi, hiszen mint mondta elengedhetetlen, hogy legyen egyfajta kontrollja ezeknek a minősített adatoknak. Mindemellett a jelenlegi 10-ről 20 millió forintra fog nőni az adatvédelmi hatósági eljárásban kiszabható bírság maximális összege. ”

Forrás:
Péterfalvi: anonim módon is lehessen közérdekű adatot igényelni; OrientPress; 2015. július 30.

„A tartalom elsődlegessége a formával szemben” – minőségbiztosítás a közigazgatásban

„A minisztériumoknál és egyéb közigazgatási szerveknél a legnagyobb hiba általában az, hogy a működésnél nem a tartalmat, hanem a formát teszik első helyre. A hatékony működés alapfeltétele pedig épp ennek a fordítottja – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Sümegi Endre, az Európai Minőségügyi Szervezet Magyarországi Bizottságának titkára.

Ahogy a vállalatok, úgy a közigazgatási intézmények megfelelő működésének is alapfeltétele a minőségbiztosítási rendszerek működtetése, amelyek segítségével kiszűrhetők, ha a munkatársak adottságai nagyobb eredmények elérését teszik lehetővé. „Ennek mérésére nagyon jó az EFQM struktúrán alapuló rendszer, amely a szubjektív elemeket csökkentve objektívan képes a munkatársak által kitöltött kérdőívek alapján a cég működésének kiértékelésére” – mondta Sümegi Endre.

Az önértékelési rendszer alapjául szolgáló kérdőívet interneten keresztül mindenki otthon, a munkahelyi környezettől távol és így befolyásolástól mentesen töltheti ki. „Ehhez az adott szervezet sajátosságainak megfelelően kialakítottuk a tevékenységekhez illeszkedő indikátorokat. A struktúra 9 kritériumból és 28 alkritériumból áll, amelyek mindegyikénél végzünk short analízist, így elkerülhetők a félreértések” – mondta a szakértő. Mint felhívta rá a figyelmet, gyakori ugyanis, hogy a kitöltök nem az adott kérdésre válaszolnak, mert azt másképpen vagy a cég más szakterületére értelmezik. Ennek keretében a munkatársaknak mindig ki kell fejteniük az adott témakör erősségeit és gyengeségeit, a fejlesztendő területeket és mindezt indokolniuk is kell.

Mindemellett fontos, hogy az adott intézmény sajátosságaira szabott kérdőív struktúra az egyes kritériumokat azok súlyának megfelelően értékelje. Mint arra Sümegi Endre rámutatott, a CAF rendszerrel ellentétben az EFQM modellben minden kritériumnak saját súlyrendszere van, így az önértékelést több szempontból is össze lehet hasonlítani.

Az együtt gondolkodásra, a másik véleményére és így a szervezet működésének hatékonyságára szolgál a 635-ös módszer. A rendszer lényegét annak neve is magában foglalja: „hat embernek kell részt vennie benne, akiknek három témakörre kell javaslatot tenniük, amelyek mindegyikének kidolgozására öt percet lehet szánni. Ezt követően a kérdőívet tovább adjuk, így mindenki továbbfejlesztheti a másik gondolatmenetét, ezzel hatékonyabb eredményeket lehet elérni” – mondta Sümegi Endre.

Nem túl bonyolult, így egy nap alatt el lehet sajátítani az ad Astra minőségértékelési rendszer lényegét is. „Az értékelés szempontjából maga a konszenzus megteremtése a legfontosabb” – véli a szakértő, hozzátéve, hogy amikor a kitöltő személy egy másik ember véleményével találkozik, akkor egyszerre lesz feszültebb, de ugyanakkor hatékonyabb az önértékelés, hiszen a rejtett konfliktusok másképpen nem kerülnének felszínre.

Sümegi Endre szerint az intézmények megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy az értékelést évente megismételjék. Mint mondta, a program úgy van elkészítve, hogy az öt csillagos besorolást senki nem tudja manipulálni. Kiemelte: bármely szakterületről legyen is szó, a legfontosabb a tartalom elsődlegessége a formával szemben. Mint mondta, a minisztériumoknál és egyéb közigazgatási szerveknél általában ennek fordítottját látja. Hozzátette: az évenkénti minőségértékelési rendszerek hatósági ellenőrzéseket tudnak kiváltani, hiszen ezek során kiderül, ha valaki nem végezte el a rá bízott feladatot.”

Forrás:
„A tartalom elsődlegessége a formával szemben” – minőségbiztosítás a közigazgatásban; OrientPress; 2015. július 27.

Klik-tartozás: elzárja a gázt az E.ON több somogyi iskolában

„Információink szerint sokmilliós adósságot halmozott fel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) az E.ON gázszolgáltatóval szemben, ezért a cég elkezdte lekapcsolni a rendszerről több somogyi település iskoláját.

Mernyén csütörtökön zárták el a gázt, Somogyjádra pedig pénteken délelőtt tizenegy órára vonulnak ki a szakemberek, de úgy tudjuk, több település is érintett, méghozzá nemcsak Kaposvár környékén, de a siófoki tankerületben is.

– Budapesten vagyok, így telefonon értesültem róla, hogy elzárták a gázt az iskolában – felelte megkeresésünkre Kisfalusi András, Mernye polgármestere. – Komoly probléma ez számunkra, ugyanis az intézményben működik a szociális konyha, ami a 62 helybélire és az óvodásoknak főz, emellett innen látják el Somogygeszti, Polány, Ecseny, Szentgáloskér, Somodor és Felsőmocsolád szociális étkeztetését is, közel kétszáz adag ételt főznek naponta.

A somogyjádi iskolába pénteken érkezik meg az E.ON, s a település számára szintén óriási nehézséget okoz majd, hogy nem lesz gáz a konyhán.
– Ott főznek az óvodásokra, a szociális otthon lakóira és a szociális étkeztetésben résztvevőkre – mondta Lőrinczné Kiss Ilona polgármester. – Emellett innen látják el Osztopánt, Eddét, Jutát, Várdát és Alsóbogátot is. Úgy tudom, több intézményre hasonló sors vár, ugyanis a Klik állítólag nem fizette a gázszámlákat, s most már részletfizetést sem fogad el, egy összegben kéri a tartozást.

Természetesen az ügyben megkerestük a Klik kaposvári tankerületét is, ahonnét későbbre ígértek választ kérdéseinkre.”

—–

„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke tárgyalt az E.ON vezérigazgató-helyettesével és megegyeztek a közüzemi szolgáltatónál fennálló tartozások kifizetésének ütemezéséről – közölte a Klik.
…
A Klik az üggyel kapcsolatban mindössze annyit közölt, a központ elnöke, Hanesz József – annak érdekében, hogy a kialakult helyzet rendeződjön – tárgyalt az E.ON vezérigazgató-helyettesével és megegyeztek a kifizetések ütemezéséről.”

Forrás:
Klik-tartozás: elzárja a gázt az E.ON több somogyi iskolában; SONLINE.hu; 2015. július 30.
Rendezi sokmilliós adósságát a Klik az E.ON-nal; Metropol.hu/MTI; 2015. július 31.

Három központi intézmény ellenőrzését zárta le az ÁSZ

„A központi alrendszer egyes intézményeinek ellenőrzése keretében lezárult a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI), a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2008 és 2013 közötti pénzügyi- és vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése. Az ÁSZ javaslatai alapján az ellenőrzötteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
…
A központi alrendszer intézményei meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban. Éppen ezért kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásukkal, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni. Mindezek indokolják a központi alrendszer intézményeinek számvevőszéki ellenőrzését.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet ellenőrzése
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) 2008 és 2013 közötti pénzügyi- és vagyongazdálkodása részben volt szabályszerű, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében megfelelt az előírásoknak.
…
Az irányító szervek (a közlekedésért felelős minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az MTA elnöke, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) alapítói, irányító szervi és ellenőrzési feladataikat részben gyakorolták szabályszerűen, az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz kapcsolódó követelményeket kialakították, azonban azokhoz kapcsolódóan ellenőrzést nem végeztek.

A belső kontrollrendszer elemei közül a kontrolltevékenység és a monitoring rendszer részben, a kontrollkörnyezet kialakítása és működtetése, a kockázatkezelési rendszer, valamint az információs és kommunikációs rendszer összességében szabályszerűen működött az ellenőrzött időszakban.

A pénzügyi gazdálkodás területén a kiadási előirányzatok felhasználásához kapcsolódó kulcskontrollok működése 2008-2011 között részben volt szabályszerű. A kulcskontrollok nem szabályszerű működése a folyamatba épített és a vezetői ellenőrzés hiányosságát jelzi. A számviteli elszámolás tekintetében az ÁSZ nem tárt fel szabálytalanságot.

A vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó szabályzatok hiányosak voltak, a leltározás végrehajtása az előírásoknak részben felelt meg. Az üzemeltetésre átadott eszközök mérlegben kimutatott értékét nem az üzemeltetést végző intézmények által készített leltárral támasztották alá. A leltárak adattartalma szabálytalan volt, mert nem szigorú számadású nyomtatványokat alkalmaztak, továbbá a leltárfelvételi ívekről hiányzott a leltározott eszköz leltári száma, értéke. A megállapított leltártöbbletek okait tételesen nem vizsgálták, mivel azok a számítástechnikai eszközök perifériáinak megbontásából adódtak.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ellenőrzése
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál 2008 és 2013 között javult a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének szabályszerűsége, valamint a pénzügyi gazdálkodás szabályozottsága. A vagyongazdálkodási tevékenység szabályozottsága pedig részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
…
Az irányító szerv alapítói, irányítószervi és ellenőrzési jogosultságait összességében a jogszabályi előírásoknak megfelelően gyakorolta. Az ellenőrzés az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények kialakításában és az ellenőrzési kötelezettség teljesítésében tárt fel hiányosságot. A KEKKH 2008-ban nem rendelkezett SZMSZ-el, így nem volt szabályozás a feladatkörök meghatározására és a felelősségi körök elhatárolására. A belső kontrollrendszer elemei közül egyedül a kockázatkezelési rendszer kialakítása nem valósult meg a teljes ellenőrzött időszakban, de hiányosságokat a további pilléreknél is tárt fel az ellenőrzés.

2008-2009-ben a gazdálkodási jogkörök gyakorlása, a kulcskontrollok működése nem volt megfelelő, később azonban azokat megfelelően gyakorolták. Az előirányzat-módosítások megfeleltek az előírásoknak. Kockázatot azonosított az ellenőrzés a kötelezettségvállalással terhelt maradvány felhasználása tekintetében. Az előirányzat-maradvány analitikus nyilvántartása – egy év kivételével – nem egyezett meg a jóváhagyott előirányzat-maradvány összegével.

A számviteli politika és kapcsolódó szabályzatai megfelelő keretet biztosítottak a vagyonváltozások könyvviteli elszámolásához, azonban az önköltség-számítási szabályzat nem tartalmazta az önköltség számítás alapjául szolgáló és a tevékenységekre vonatkozó bekerülési érték meghatározásának módját. Az eszközök és források értékének megállapításánál, nyilvántartásánál a jogszabályi előírásokat részben tartották be. A leltárkészítés és kiértékelés módja nem felelt meg az előírásoknak. Az értékvesztést nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően számolták el. További hiányosságot tárt fel az ellenőrzés az aktív és passzív pénzügyi elszámolásoknál a főkönyv és az analitika közötti egyezőség tekintetében.

Az ÁSZ a belügyminiszternek, valamint az KEKKH elnökének fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzése
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2008 és 2013 közötti pénzügyi- és vagyongazdálkodása kisebb hiányosságok mellett szabályszerű volt. Az intézmény a belső kontrollrendszerét összességében szabályszerűen alakította ki és működtette… ”

Forrás:
Három központi intézmény ellenőrzését zárta le az ÁSZ; Állami Számvevőszék; 2015. július 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Akár már jövőre közel minden cég számlázását ellenőrizheti a NAV

„Akár már 2016-ban megtörténhet az elektronikus számlázó programok bekötése az adóhivatalhoz – mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Pankucsi Zoltán szerint ez tovább fehérítené a gazdaságot, és növelné az áfa bevételeket.

Az online pénztárgépek bevezetésének tapasztalatai alapján azt gondoljuk, hogy érdemes lehet a cégek közötti számlázást is online módon láthatóvá tenni az adóhatóság számára. Így egyrészt ki tudjuk szűrni ezen az ágon azokat a cégeket, akik eltitkolták a jövedelmeiket, másrészt a fiktív számlázást, az áfacsalásokat is ki tudjuk szűrni – közölte Pankucsi Zoltán.

Elmondta: nagyon sokszor azt látjuk, hogy egyes cégek valós teljesítmény nélküli szolgáltatásokról vagy termékértékesítésekről állítanak ki számlát, amivel adott esetben áfát tudnak jogosulatlanul visszaigényelni. Ezeket mind-mind ki lehet szűrni ezzel az új rendszerrel.

Hozzátette: ugyanakkor fontosnak tartjuk azt, hogy ez ne járjon többletadminisztrációval, kényelmetlenséggel a cégek számára. Éppen ezért egy egyeztetést indítunk, és ennek eredményeként fogjuk majd azt meghatározni az érintett gazdálkodókkal közösen, hogy milyen módon és milyen határidővel lehet ezt az online adatszolgáltatást kialakítani.

A jelenlegi elképzelések szerint a számlázó programokra vonatkozna ez az előírás, tehát gyakorlatilag minden olyan vállalkozás érintett lenne, aki ma a számláit számlázó programmal állítja ki – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára.

Ez két dolgot jelenthet: azokra is vonatkozik függetlenül a vállalkozás típusától vagy nagyságától, akik valójában papíron kinyomtatják a számlájukat, de számítógéppel szerkesztették meg előtte, és azokra is vonatkozna, akik csak elektronikus formában állítják ki a számlájukat. Mert mind a két esetben rendelkezésre áll informatikai eszközökkel is értelmezhető módon a számla összes adata, ilyen módon ez nagyon egyszerűen eljuttatható az adóhatósághoz – részletezte.

Hozzátette: több tízezer cég használ számlázó programot, a legnagyobb cégektől a legkisebbekig. Nagyon kényelmes egy ilyen szoftver használata, éppen ezért mindenféle forgalmú cégnél megtalálhatók ezek a számlázó programok.

Pankucsi Zoltán közölte: nem zárom ki azt, hogy ha az egyeztetések sikerrel zárulnak és a szükséges fejlesztések is lebonyolíthatók, akkor akár már 2016 folyamán elindulhat az új rendszer.

Hangsúlyozta: szeretnénk, ha ezt a vállalkozói szférával közösen tudnánk kialakítani, tehát nem érne senkit váratlanul ez az előírás. Mindenképpen úgy szeretnénk a határidőket is kialakítani, hogy mindenkinek megfelelő ideje legyen a felkészülésre – ideértve magát az adóhatóságot is.

Úgy látjuk, hogy az eddigi gazdaságfehérítő intézkedések több száz milliárd forintos plusz bevételt hoztak a költségvetés számára, és a bevételek további növekedését várjuk attól, hogy a számlázó programokat is be tudjuk kötni a NAV-hoz – tette hozzá a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára”

Forrás:
Akár már jövőre közel minden cég számlázását ellenőrizheti a NAV; InfoRádió; 2015. július 31.

450 milliárd forintnyi pályázattal indít magyar nyelvű honlapot a Magyar Fejlesztési Központ

„A több 1000 milliárdos európai pályázati források hatékonyabb felhasználásáért, 66 nyitott pályázattal indít magyar nyelvű honlapot a Magyar Fejlesztési Központ – jelentette be Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, a központ vezetője 2015. július 28-án, Budapesten.

A www.palyazatokmagyarul.eu az unióban elsőként mindenki számára elérhető, felhasználóbarát internetes felületen nyújt naprakész tájékoztatást a közvetlen uniós forrásokra pályázni kívánóknak.

Kiss Antal kifejtette: a magyar kormány – Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára – fél évvel ezelőtt hozta létre a budapesti székhelyű, brüsszeli képviselettel is rendelkező Magyar Fejlesztési Központot azzal a céllal, hogy a közvetett támogatások mellett az ún. közvetlen uniós kifizetésű források elnyerésében segítse a magyar pályázókat országhatáron innen és túl.

A 2014-2020 közötti ciklusban több mint 130 milliárd euró értékű közvetlen forrás nyílik meg évente több mint félezer pályázatban. Az állami szervek, háttérintézmények, civil szervezetek, alapítványok, cégek és önkormányzatok által elnyerhető támogatások főként a kutatás-fejlesztés, az innováció, az oktatás, a közlekedés, a környezetvédelem-klímapolitika és az energetika területein hasznosulhatnak. A pályázatok döntően konzorciálisak, több országból származó résztvevők összefogásával is elnyerhetők.

A www.palyazatokmagyarul.eu honlapon az év végéig további hatvan-hetven pályázat feldolgozása várható. A közvetlen források területén a tagállamok között egyedülállónak számító internetes platformmal egy időben elindul a www.nyeromagyarok.eu oldal is, amely képekkel illusztrálva mutatja be a már megvalósult, sikeres pályázati történeteket.

Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a kezdeményezés a soknyelvűséget és az átláthatóságot erősíti, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minél több színvonalas és sikeres magyar pályázat szülessen.”

Forrás:
450 milliárd forintnyi pályázattal indít magyar nyelvű honlapot az MFK; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. július 28.
Közvetlen brüsszeli források – Pályázatok magyarul
Nyerőmagyarok

A Neten a Hivatal projekt az e-közigazgatás előnyeire és az elérhető szolgáltatásokra hívja fel a figyelmet

„A modern közigazgatás tudatosan nyit az új informatikai eszközök felé – így foglalható össze a Neten a Hivatal fő üzenete. A program célja, hogy bemutassa az elektronikus közigazgatási szolgáltatások által nyújtott lehetőségeket, és felhívja a figyelmet az elektronikus ügyintézés előnyeire.

A Kormányzat 2011-ben indította el a Magyary Programot, amelynek célja a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A hatékony és takarékos közigazgatáshoz, a “jó állam” kiépítéséhez elengedhetetlenek a minőségi e-ügyintézési szolgáltatások. A Neten a Hivatal projekt célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások számára is láthatóvá tegye az online ügyintézés jelenlegi lehetőségeit, illetve széles körben bemutassa az elmúlt évek fejlesztéseit, melyekre alapozva a közeljövőben számos új elektronikus szolgáltatás válhat elérhetővé az állampolgárok számára.

A lakosság és a vállalkozások már most számos olyan szolgáltatást elérhetnek, amelyek lehetővé teszik az online, akár mobileszközökről történő, gyorsabb ügyintézést, vagy az ügyek valós idejű nyomon követését is. Ilyen például a Webes Ügysegéd alkalmazás, illetve különböző mobil platformokon elérhető változata, az OkmányApp, melyek segítségével néhány kattintással – akár okostelefonról vagy táblagépről is – végezhető az okmányokkal kapcsolatos ügyintézés és követhető azok státusza.

Az ország bármely pontjáról, bármikor, azonos minőségben elérhető elektronikus közigazgatási szolgáltatások nem csak a lakossági és üzleti ügyfelek terheit csökkentik, de hozzájárulnak a közigazgatás még hatékonyabb működéséhez is.

A Neten a Hivatal projekt több olyan programot is megvalósít, mellyel széles körben népszerűsítik az elektronikus közigazgatási megoldásokat. A fiatalok május közepén öthelyszínes népszerűsítő, információs roadshow-n vehettek részt – Budapest mellett olyan egyetemi nagyvárosokban, mint Győr, Miskolc és Szeged. Emellett a közigazgatásban dolgozóknak országos tanfolyamokon kívánják bemutatni az e-közigazgatás legújabb, legmodernebb lehetőségeit, ezzel is növelve az ügyintézők felkészültségét, valamint gyorsítva az állampolgárok ügyintézését.

A kampány az ÁROP-2.2.18-2012-2012-0001 azonosítószámú, Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás című kiemelt projekt keretében valósul meg.

A Neten a Hivatal projektről a http://netenahivatal.gov.hu/ honlapon található bővebb információ.”

Forrás:
A Neten a Hivatal projekt az e-közigazgatás előnyeire és az elérhető szolgáltatásokra hívja fel a figyelmet; Belügyminisztérium; 2015. július 31.
ÁROP-2.2.18 – Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

Olaszországban elkészült az Internetes Jogok Nyilatkozata

„Olaszországban elkészült az az ajánlás, az Internetes Jogok Nyilatkozata, mely összehangolná a digitális és a valós világ jelenségeit.

Az internetes hálózathoz való hozzáférés joga, a személyes adatok védelme és törölhetősége, valamint a kultúrának és az oktatásnak az interneten keresztüli terjesztése is szerepel az Internetes Jogok Nyilatkozatában, amelyet a hét elején Rómában mutattak be. A dokumentumot novemberben Brazíliában, az internetet érintő legfontosabb szakmai találkozón, a kormányzatok, nagyvállalatok, civil szervezetek részvételével zajló, a globális szabályozás kérdéseivel foglalkozó a Internet Governance Forum idei találkozóján mutatják be.

Alapszövegnek szánják
A 14 cikkből álló dokumentumot Olaszország az Európai Unió tagállamai számára készítette. A nyilatkozat bevezetője leszögezi, hogy az interneten is biztosítani kell az ENSZ által megfogalmazott egyetemes emberi jogokat, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogokat.

A dokumentum szerint nem pusztán jogszabályokról van szó, hanem a világhálót használók jogainak rögzítéséről. Mindez egyrészt segítséget nyújthat az internetezőknek ahhoz, hogy tudatosan használják a világhálót, másrészt útmutatásként szolgál a törvényhozók számára is. Ez az első alkalom, hogy az interneten való jogokat egy külön nyilatkozat tartalmazza – hangsúlyozta a dokumentum bemutatva Laura Boldrini, az olasz képviselőház elnöke.

A nyilatkozatot az olasz parlament tavaly felállított szakértői bizottsága dolgozta ki Laura Boldrini, továbbá Stefano Rodotá alkotmányjogász vezetésével. A nyilatkozat első változata októberre készült el, és azt internetes konzultációra bocsátották. A beérkezett javaslatok alapján készült el a bemutatott végleges változat.

Összehangolás
A nyilatkozat aláhúzza az internethez való hozzáférés jogát, valamint az internetet használók jogát arra, hogy a világhálón keresztül oktatásban részesüljenek. Hangsúlyozza a hálózat semlegességének jelentőségét, a személyi adatok védelmét, a saját adatokhoz való hozzáférhetőség biztosítását vagy ezek végleges törlését. Kiemeli továbbá a gondolatszabadság és a névtelenség biztosítását, a rendszerek (főleg a személyes számítógépek) sérthetetlenségét, és szorgalmazza a digitális információmegosztást, valamint a szerzői jogok és az internetes szerződések védelmét. Mindezen jogok természetesen nem korlátlanok, ám korlátozásuk csak szigorúan szabályozottan történhet: „a szükségesség, az arányosság, a törvényesség, illetve a demokratikus társadalom alapelveinek tiszteletben tartásával” – fogalmaz a dokumentum.”

Forrás:
Készül az internet Magna Cartája; Dajkó Pál; IT café; 2015. július 31.

A napelemes hatékonyság várható fejlődéséről: milyen napelemünk lesz 2030-ban?

„A nagy napelemgyártók kutatás-fejlesztési igazgatóit sokszor faggatják a napelemes hatékonyság várható fejlődéséről, és cellák új generációiról. Amikor Pierre Verlinden-t, a Trina Solar kutatási vezetőjét kérdezték, hogy „dolgoznak-e már a 3. generációs cellák fejlesztésén?”, akkor röviden csak ennyit válaszolt: „Nagyon elégedettek vagyunk az 1. generációs cellákkal, és még rengeteg előrelépési lehetőséget látunk ott is”. Nézzük, hogy igaza lehet-e.

Egy régi bejegyzésünkben már hosszan írtunk, hogy a napelemek hatékonysága sokszor túldimenzionált a számos tényező közül. Tulajdonképpen nincs komoly jelentősége a 14 vagy 18%-os hatékonyságnak abban, hogy a napelemek mindennapi életünk részévé válnak, és hogy meghatározó szerep vár rájuk a XXI. század energiatermelésében. Az árnak annál inkább.

De ha már lassan 5 éves az imént citált cikkünk, ideje talán megnézni, hogy merre haladtak a cella-fejlődési irányok, és hol tart most a kutatás-fejlesztés, megtörhet-e a szilícium immár 60 éves dominanciája a következő évtizedekben.

Nézzük először a laboratóriumi eredményeket, ahol a különböző kutatóintézetek és vezető cégek pénzt, drága alapanyagot, és kutatási órákat nem kímélve versenyeznek a legnagyobb hatásfokú cella címéért (kép forrása):

Ahogy a fenti ábrán látszik, a kristályos cellák hatékonysága (kék színnel jelölve) már közelíti a 29%-os elméleti határt szilícium esetében – ami várhatóan 2030-ra elérhető is lesz, legalábbis labor szinten.

A fenti hatásfok-grafikonon egyébként színekkel is szépen szétválogatták a különböző cella-generációkat is:

1. generációs cellák (kék): szilícium alapú, főként poly- és monokristályos cellák. Ma az eladott napelemek 90% feletti részét ez a technológia adja.

2. generációs cellák (zöld): vékonyrétegű cellák, mint amorf-szilícium (aSi), CdTe, CIGS, CuGaSe cellák. A vékonyrétegű technológiákról külön cikkünk szólt, de a piaci összefoglaló 6 éves már a cikkben, így fontos kiegészíteni azzal, hogy a vékonyrétegű technológia nem tudta tartani növekedési ütemét. A 2010-ben kezdődött szilícium árcsökkenés (2006-os 450 dollár/kg-ról mára 20 dollár/kg-ra) óta jelentősen visszaesett a vékonyrétegű technológia piaci részesedése, nemhogy a várt növekedést hozta volna – egyszerűen elvesztette versenyképességét.

3. generációs cellák (lila és piros): többrétegű cellák (multi-junction cells) – ezek a lilával jelölt, speciális és nagyon drága cellák, ld később. A festék-alapú és organikus cellák is ide soroltak (pirossal jelölve), melyekről szintén írtunk korábban, kiegészítve, hogy itt se látszik az áttörés egyelőre.

A ma rekordot tartó, 44,6%-os hatékonyságú cella nagyon speciális, és így nagyon drága anyagok felhasználásával (platina, gallium, stb.), és még drágább folyamatok révén előállított, speciális, több vezető réteggel is rendelkező cella…
Egyelőre tehát nem történt érdemi változás az elmúlt 5 évben, sőt, még az akkor várt 2. generációs vékonyrétegű technológia se tudta hozni a várt növekedési ütemét. A 3. generáció pedig, ahogy a bevezetőben olvastuk, még bevezetési fázisban sincs a tömeggyártásban.

Ahogy az amerikai MIT nagyszerű, idei riportja a várható napelemes trendekről megfogalmazta: nem várható forradalmi változás a következő 15-20 évben a napelemes technológiákban. Marad a jó öreg szilícium kristályos cella, mint a leggyakoribb megoldás 2030-ig. Talán egy picit növekvő hatékonysággal.”

Forrás:
Cella fejlesztési irányok: milyen napelemünk lesz 2030-ban?; Napelem piac és technológia – hírek, elemzések; 2015. július 27.
The Future of Solar Energy : An Interdisciplinary MIT Study led by the MIT Energy Initiative; 2015. május 5.

Napirenden az elektronikus szolgáltatások minősége

„Előbb-utóbb gyakorlatilag minden ügyünk a virtuális térbe, az internetre kerül. Már most sok mindent intézhetünk a neten, egyelőre azonban elborítanak bennünket a túlkomplikált, nehezen használható, sokszor valósággal riasztó online szolgáltatások.

Az alapvető problémákról, valamint a kiútkeresésről a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) E-szolgáltatások Minősége Szakosztályának (E-quality) tagjai nyilatkoztak a Computerworldnek.

CW: Alapvetően kiknek volna a feladata, hogy az elektronikus szolgáltatások vonzóak, jól használhatóak és fogalmilag pontosak legyenek?
NJSZT/E-quality: Igazán jó választ nehéz erre a kérdésre adni. Nemzetközi problémáról lévén szó, tulajdonképpen Brüsszelben kellene a megoldás kulcsát keresni. Ha viszont a másik végéről nézzük a kérdést, akkor a fejlesztők felelősségét kellene vizsgálni. Természetesen önmagában egyik megközelítés sem áll meg, ráadásul a programozói kultúrától meglehetősen idegenek a szolgáltatásminőségi szempontok: a fejlesztők a szoftverek funkcionalitására helyezik a hangsúlyt. Az ideális válasz a kérdésre, hogy a szabályozóknak kellene előírniuk az e-szolgáltatások minőségi követelményeit. Szakosztályunk megpróbál hozzájárulni rövid távon a probléma csökkentéséhez, hosszú távon pedig a megoldásához.

CW: Jelenleg egyáltalán nincs ilyen szabályozás?
NJSZT/E-quality: Az ügyfél és a szolgáltató kommunikációjának minőségére vonatkozó szabályozásról nem nagyon beszélhetünk. A használhatóság (usability), a felhasználói élmény (UX, User Experience), a webergonómia körében számos ajánlás készült az elmúlt évtizedekben, például ISO-szabványok, vagy a W3C-konzorcium ajánlásai és honlapellenőrző eszközei, valamint kormányzati ajánlások, mint a magyar ITB-ajánlás is. Ezek azonban egyrészt megmaradnak az informatika szakma belterjes gondolkozásában, azaz nem integrálják a “szomszédos” tudományok eredményeit – mint a kognitív tudományok, nyelvészet, szemantika, pragmatika, tevékenységelmélet –, másrészt a minőség alsó, ergonómiai rétegével foglalkoznak, azonkívül az érdeklődési körük általános, nem koncentrálnak megfelelően az e-szolgáltatások szemantikus és kommunikációs igényeire. Most az a feladatunk, hogy az informatikai tudás és a “szomszédos” humán tudományok eredményeinek ötvözésével kidolgozzuk a kényelmes ember-gép interakció fő elveit, amelyek az előbbi szabályozásokra épülnek, azaz megalkossunk egy több szintű, integratív modellt.

CW: Az okostelefonok és tabletek világában sokat hallani a felhasználói élmény, az UX fontosságáról. Ez akkor csak maszlag?
NJSZT/E-quality: Szó sincs róla, nem maszlag, de ez nem a mi kategóriánk. A mi feladatunk ott kezdődik, ahol az UX véget ér. Az egy dolog, hogy a képernyő remek élményt nyújt a felhasználónak, de az már ennél magasabb, erre épülő szint, hogy például megfelelően értelmezhetőek-e egy e-szolgáltatás menüpontjai, kérdései. Mi azt szeretnénk elősegíteni, hogy a tökéletes UX-re tökéletesen értelmezhető, jó minőségű tartalom épüljön. Olyan tartalom, ami kiállja az anyagi és jogi következményekkel járó, professzionális felhasználás próbáját. Ha például valaki online banki műveleteket végez, vagy egy adózással kapcsolatos kérdőívet tölt ki, akkor egy esetleges tévesztés vagy áramkimaradás után teljesen egyértelműnek kell lennie számára a folytatásnak.

A fogalmak pontos használata és a korrekt kommunikáció tehát alapkövetelmény. A mi küldetésünk ráadásul arra is kiterjed, hogy az államigazgatási apparátus vagy a pénzügyi és kereskedelmi világ különféle szervezetei a lehető legegységesebb ember-gép kapcsolatot – azaz ember-gép nyelvezetet – alakítsák ki. Csak így lehet elérni, hogy az átlagfelhasználók gond nélkül vehessék igénybe az elektronikus szolgáltatásokat.

CW: Melyek a tipikus hibák?
NJSZT/E-quality: Jellemző hiba az ügyfél-szuverenitás sérülése. Ha például az ügyfél több szolgáltatóval vagy kormányszervvel folytat párhuzamosan levelezést, nem mindig egyértelmű, hogy mely beadványra érkezett a válasz. Ennek fő okát a hosszú, esetenként 10-jegyű érkeztető-, iktató-, ügyfél- és ügyszámok tömege jelenti, amelyek között eligazodni papíron, ceruzával sem könnyű, a képernyőn viszont kifejezetten nehéz. Másik jellemző probléma, hogy az ügyfél dokumentumai több helyen lelhetők fel. Információbiztonsági szempontból ez teljesen indokolt, ám az ügyfél számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy – a felbukkanási helytől függetlenül – egy és ugyanazon dokumentumról van szó. Gyakori, hogy hiányzik, téves vagy eldugott helyen található a dokumentum keletkezési ideje. Ez a hiba főként a jogi és anyagi következményekkel járó információk esetén okozhat komoly károkat. Megoldást jelentene e problémára a kötelező érvényű időbélyegző, illetve annak jól látható megjelenítése.

CW: Mennyire tudnak nemzetközi jó példákból meríteni?
NJSZT/E-quality: Európai, sőt világjelenségről lévén szó, vannak jó gyakorlatok egy-egy konkrét eset kezelésére. Mi azt tartjuk, hogy átgondolt elmélet nélkül nincs színvonalas gyakorlat. Nem a nulláról indulunk, létezik például egy tudományág, az információarchitektúra, ami azzal foglalkozik, hogy miként kell különböző gyakorlati helyzetekben az információt informatívan, egyértelműen és ellentmondásmentesen prezentálni. Azonkívül sok helyen kutatják, hogyan lehetne a desktop-operációs rendszerek mélyén lévő, az embergép-kapcsolat programozására használatos szoftvertechnológiát – szakmai nevén WIMP-platformot, ami a windows, input, menu, point szavakból kapta a nevét, és ami már 4 évtizede lényegében változatlan – megújítani, föléje egy magasabb szintű, szolgáltatások építésére alkalmasabb platformot építeni.

Ezek a megoldások megfelelő üzleti modell híján eddig nem terjedtek el.

Fontos hangsúlyozni, hogy mi nem az ember-gép kommunikáció egészével, hanem kifejezetten az elektronikus szolgáltatások minőségével foglalkozunk. Ez utóbbi körbe természetesen nemcsak az állam- és közigazgatási szervek, hanem a közművek, a pénzintézetek, az online áruházak, sőt a felfutóban lévő „sharing economy” gazdálkodási forma internetes szolgáltatásai is beletartoznak, hiszen a problémák minden esetben azonosak, vagy legalábbis hasonlóak. A szolgáltatásminőség pedig – mind a kormányzati mind az üzleti szolgáltatásoké – versenyelőny az egész társadalomnak.

CW: A helyzet javulásáig mit tanácsolnak a felhasználóknak?
NJSZT/E-quality: Legyenek igényesek, ne fogadják el a kényelmetlenségeket. Figyeljék meg, hogy mi bosszantja őket, mi hátráltatja a tevékenységüket, mit nem értenek – és kiabáljanak. Nagyon fontos, hogy az átlagfelhasználó észrevételei is megjelenjenek. A fejlesztők egyik alapvető problémája ugyanis, hogy nem tudják (és sokszor nem is akarják) beleképzelni magukat a másik fél, az informatika világában még csak tapogatódzó emberek helyzetébe, holott az empátiakészség nem pszichológiai adottság, azt meg lehet tanulni. Ha viszont nem jelenik meg a felhasználói oldalról az empátia iránti igény, akkor a fejlesztők továbbra is megmaradnak kvázi belterjes világukban. A helyzetet természetesen nehezíti, hogy a felhasználónak (ügyfélnek) sokszor hiányzik a szókincse, tudása és főleg kommunikációs csatornája véleménye kinyilvánításához – itt is csorbul az ügyfél szuverenitása. Szakosztályunk egyik feladata, hogy növeljük az elektronikus szolgáltatások minőségével kapcsolatos informáltságot, és felkeltsük az érdeklődést a jó minőségű szolgáltatások iránt. Örömmel vesszük tehát a felhasználói jelzéseket.

CW: A történetnek van egy harmadik szintje, nevezetesen az elektronikus szolgáltatás megrendelője. Hogyan illeszkedik az ő szerepe a fejlesztési folyamatba?
NJSZT/E-quality: Való igaz, a szolgáltatói szint elkülönül a fejlesztői és a felhasználói szinttől, és ez oda vezet, hogy a kommunikáció meglehetősen szétdarabolt. Igazán jó eredményt csak úgy lehet elérni, ha a három szint kommunikációja nem különül el egymástól, és a teljes folyamatot egységesen kezelik.

CW: Folyik valahol olyan képzés, ahol a fejlesztők megtanulhatják a jó minőségű elektronikus szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges alapokat?
NJSZT/E-quality: Már sok helyen felmerült ez a kérdés, de a jelenlegi reguláris tananyagok nem tartalmaznak ilyen jellegű ismeretanyagot. Csupán a jó felhasználói élmény kialakításához szükséges elemeket oktatják bizonyos szinten, ezeket is jobbára az internetes áruházak és reklámkampányok kivitelezői számára. Több fórumon, így szakosztályunk körében is felmerült, hogy – kutatási eredményekre és jó gyakorlatokra alapozva – összeállítunk egy színvonalas tananyagot. A kihívás nagy, hiszen az elektronikus szolgáltatások minősége interdiszciplináris terület, az említett szomszédos tudományok együttműködését igényli, amelyeknek ilyen irányú kapcsolata eddig nem is igen volt az informatikával. A mi szakértőink nyitottak az újra, így látunk esélyt az előrelépésre.

Az NJSZT E-szolgáltatások Minősége Szakosztály képviseletében a beszélgetésben résztvevő tagok:
Vitályos Gábor (szakosztályvezető) – informatikus, Vitályos Consulting
Kovács Attila – informatikus, ELTE
Szőlőssy Sebestyén András – nyelvész, kommunikációkutató, szemiotikus, BME
Rozsnyai Gábor – informatikus
Dömölki Bálint – matematikus-informatikus
Szász Eszter (a szakosztály titkára) – informatikus”

Forrás:
Napirenden az elektronikus szolgáltatások minősége; Mallász Judit; Computerworld; 2015. július 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az internetezők harmada használja profin a netet

„A felnőtt netezők 20 százaléka alacsony, 43 százaléka közepes, 37 százaléka pedig magas digitális kompetenciával rendelkezik a világháló használata terén – derül ki az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által a Magyar Telekom támogatásával készített felmérésből.

A közlemény szerint a 18 év feletti magyar lakosság körében, 742 fős mintán végzett felmérés aszerint mérte a kompetenciát, hogy a megkérdezett az internet melyik funkcióit használja. A magas kompetenciához legalább 5-6 tevékenységre kell használni azt.

A megkérdezettek 94 százaléka küld e-mailt csatolt fájllal, 88 százaléka kutat információk után valamelyik keresővel, 66 százalékuk ír üzenetet fórumokra, illetve chatszobákba, 59 százalékuk pedig telefonálásra is használja az internetet. A sor végén a fájlmegosztó programok használata és a weblapkészítés áll 54 illetve 21 százalékkal.

Az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintjét és mennyiségét a felnőtt netezők kétharmada nem tartja megfelelőnek. A megfelelő és biztonságos okostelefon- és tablet használatot pedig 54 százalékuk szerint a tananyag részévé kellene tenni, mivel jelenleg ezeket nem oktatják.

A felnőtt netezők döntő többsége – saját bevallása szerint – nemcsak az okostelefonok és a tabletek kezelését, hanem a számítógép-használatot is magától, saját tapasztalatai alapján tanulta meg, háromegyedük pedig fejleszteni is szokta ezt a tudását.”

———–

„A hazai felnőtt netezők több mint egyharmada viszonylag jó tudású internethasználó – derül ki az eNet és a Telekom friss felméréséből. A kutatás alapján a magyar felhasználók 70 százalékának számára kimondottan fontos digitális írástudásának folyamatos fejlesztése. Az idén júniusban végzett online felmérés során a felnőtt magyar internetezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha asztali számítógépen vagy laptopon, okostelefonon vagy tableten, illetve eszköztől függetlenül az interneten. Az 1-2 tevékenységet megjelölő, tehát a legalacsonyabb szintű digitális képességekkel bírók aránya mindössze 20 százalék volt, a 3-4 dolgot is kipróbálóké 43 százalék, míg a magas kompetenciájúak a megkérdezettek 37 százalékát tették ki.

Bár a netezők közül egyre többen már nem csupán e-mail küldésre és információkeresésre használják a netet, hanem akár telefonálásra, fájlmegosztásra, sőt weblapkészítésre is, az okostelefon és a tablet teljes körű használata azonban még elmarad a személyi számítógép mögött, a válaszadóknak több mint harmada nem vagy csak kismértékben aknázza ki az ezen eszközök által kínált lehetőségeket. Utóbbi csoport okosmobilt például vagy egyáltalán nem használ, vagy csak az alapvető funkcióit veszi igénybe, mivel úgy véli, a telefon csak telefonálásra való.

Az okoseszközök esetében érdemes azt is megemlíteni, hogy ezek megfelelő használatának elsajátítása hazánkban nem része az oktatásnak (ellentétben a számítógép-használattal), ráadásul ezek inkább személyes eszközök, így aki nem rendelkezik velük, annak a lehetőségei igen korlátozottak ezek funkcióinak megismerésére.

A felnőtt netezők jelentős része úgy véli, hogy az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintje és mennyisége nem megfelelő, 54 százalékuk a helyes és biztonságos okostelefon- és tablethasználatot is a tananyag részévé tenné. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az eNet és a Telekom felmérése a világhálót már használók körében készült, tehát eleve olyan csoportot értek el, amely rendelkezik bizonyos szintű világhálós ismeretekkel.

Az Eurostat közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanakkor 2014 végén a hazai háztartások 75 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, vagyis az otthonok negyedének nem volt netkapcsolata. A mobilhálózatok fejlesztésének, illetve az okostelefonok terjedésének köszönhetően viszonylag gyorsan javul a helyzet, hiszen az ilyen készülékekhez kínált előfizetésekbe már beépítenek bizonyos mennyiségű adatforgalmat. Emellett csökkentheti az internetkapcsolattal nem rendelkező otthonok számát az is, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban (DNFP) megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően jelentős mennyiségű európai uniós és magyar költségvetési forrás lesz új vezetékes hálózatok kiépítésére. Az új generációs hozzáférési hálózat (NGA) nélküli területeken megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekhez 68 milliárdos vissza nem térítendő támogatás, illetve 10 milliárdos beruházási hitel áll rendelkezésre. Emellett a kormány döntése szerint 6,9 milliárd forintnyi támogatás jut magyar költségvetési forrásból a Közép-Magyarország régióban megvalósuló projektek támogatására.”

Forrás:
Az internetezők harmada használja profin a netet; Világgazdaság Online/MTI; 2015. július 29.
Több netes ismeretre vágynak a magyarok; Világgazdaság Online; 2015. július 30.

Szakirodalom

A magyar jogrendszer állapota – 2015

„ 2015. október 14. 9:00 – 2015. október 16. 17:00
A magyar jogrendszer állapota – 2015
Konferencia és kéziratvita

Időpont: 2015. október 14–16.
Helyszín: MTA TK JTI – 1014 Budapest Országház u. 30. – Jakobinus terem
Szervezők: Jakab András és Gajduschek György.

A projekt részletei és koncepciója letölthetők innen: http://jog.tk.mta.hu/a-magyar-jogrendszer-allapota.

A konferencia nyilvános, de előzetes regisztrációhoz kötött az argyelan.zsuzsa@tk.mta.hu címen.

2015. október 14. (szerda) – moderál: de. Boda Zsolt, du. Sulyok Gábor
9:00–9:10 Köszöntő (Jakab András és Gajduschek György)

9:10–9:30 Jog és politika viszonya (Tölgyessy Péter)

9:30–9:50 Közpolitikai célok megjelenése a jogban (Gajduschek György, Nyircsák Adrienn)

9:50–10:10 A politikai pártok jogrendszerre vonatkozó ígéretei a 2014-es választások során (Gyulai Attila, Ságvári Ádám)

10:10–10:40 Opponencia (Takács Péter)

10:40–11:00 Kávészünet

11:00–11:20 Jogtudat, értékvilág (Gajduschek György)

11:20–11:40 Jog mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája (Szalai Ákos, Jakab András)

11:40–12:00 Opponencia (Szabó Miklós)

12:10–14:00 Ebédszünet

14:00–14:20 Az EU joga mint a magyar jogrendszer kerete (Varju Márton)

14:20–14:40 Nemzetközi emberi jogok és a magyar jogrend (Uitz Renáta)

14:40–15:00 Opponencia (Sonnevend Pál)

15:00–15:20 Országgyűlés (Smuk Péter)

15:20–15:40 Opponencia (Szabó Zsolt)

15:40–16:00 Kávészünet

16:00–16:20 Az új Btk. (Hollán Miklós)

16:20–16:40 Opponencia (Tóth Mihály)

16:40–17:00 Rendészet, rendőrség (Christián László)

17:00–17:20 Opponencia (Hajas Barnabás)

2015. október 15. (csütörtök) – moderál: de. Majtényi Balázs, du. Schanda Balázs
9:00–9:20 Bíróságok (Bencze Mátyás)

9:20–9:40 Bírósági végrehajtók és igazságügyi szakértők (Németh Gabriella)

9:40–10:00 Közjegyzők (Czoboly Gergely)

10:00–10:20 Opponencia (Osztovits András)

10:20–10:40 Kávészünet

10:40–11:00 Alkotmány (Vincze Attila)

11:00–11:20 Opponencia (Szente Zoltán)

11:20–11:40 Alkotmánybíróság (Gárdos-Orosz Fruzsina)

11:40–12:00 Opponencia (Lévay Miklós)

12:00–13:40 Ebédszünet

13:40–14:00 Ügyvédség (Sulyok Tamás)

14:00–14:20 Opponencia (Réti László)

14:20–14:40 Központi államigazgatás (Hajnal György)

14:40–15:00 Centralizált helyi államigazgatás (Horváth M Tamás)

15:00–15:20 Opponencia (Balázs István)

15:20–15:40 Kávészünet

15:40–16:00 Helyi önkormányzatok (Pálné Kovács Ilona)

16:00–16:20 Opponencia (Hoffmann István)

16:20–16:40 Ombudsman (Csink Lóránt)

16:40–17:00 Opponencia (Somody Bernadette)

2015. október 16. (péntek) – moderál de. Cserne Péter, du. Fekete Balázs
9:00–9:20 Az új Ptk. (Menyhárd Attila)

9:20–9:40 Opponencia (Harmathy Attila)

9:40–10:00 Alacsony közbizalom (Boda Zsolt)

10:00–10:20 Opponencia (Ződi Zsolt)

10:20–10:40 Kávészünet

10:40–11:00 Korrupció (Ligeti Miklós)

11:00–11:20 Opponencia (Tóth István János)

11:20–11:40 Jogérvényesítés és jogalkalmazás lassúsága (Czoboly Gergely)

11:40–12:00 Opponencia (Pápai-Tarr Ágnes)

12:00-13:40 Ebédszünet

13:40–14:00 Előkészítetlenség és utólagos hatásvizsgálat hiánya (Gajduschek György)

14:00–14:20 Opponencia (Drinóczi Tímea)

14:20–14:40 Értékkonfliktus(ok) és értékközösség(ek). Belpolitikai és európai perspektívák (Horkay Hörcher Ferenc)

14:40–15:00 Opponencia (Pap András László)

15:00–15:20 Az új Mt. (Kun Attila)

15:20–15:40 Opponencia (Gyulavári Tamás)

15:40–16:00 Kávészünet

16:00–16:20 A hazai jogtudományi karok és kutatóintézetek helyzete (Körtvélyesi Zsolt)

16:20–16:40 A jogászok szociológiai jellemzői: létszám, foglalkozás, kor, nem, világnézeti preferenciák (Fónai Mihály)

16:40–17:00 Opponencia (Fleck Zoltán)”

Forrás:
A magyar jogrendszer állapota – 2015; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont; Jogtudományi Intézet

Szilágyi Emese: Horváth M. Tamás (szerk.): Külön utak – közfeladatok megoldásai

„A tanulmánykötet az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport Területi közszolgáltatások szabályozásai című projektje keretében készült el. A mű immár a negyedik kiadvány azon publikációk sorában, amelyek a négy éven át tartó (2012–2016) kutatás eredményeit hivatottak összefoglalni.

A Külön utak tágítja a vizsgálódások korábbi perspektíváját: a kötet első részében a hálózatos szolgáltatások és a nagy humán ellátások területén alkalmazott nemzetközi gyakorlatokat tekinti át, a második részben elhelyezett tanulmányok pedig kifejezetten az Európai Unió politikáira fókuszálnak. Végül, a harmadik rész írásai az empirikus kutatómunka útját követik. A válogatás hátterében a korábbi kiadványok hagyományait követve ismét megjelenik a hazai valóság: a szerzők által feltett kérdéseket részben a gazdasági válság hatásai, részben a tipikusan magyar kormányzati válaszok indukálták.

A tanulmánykötet címe tehát helytállóan sugallja, hogy a szerzők milyen fonalat követnek írásaikban: „Külön utak.” A közszolgáltatások nyújtása az állam feladata – legalábbis ez az axiomatikus tétel érvényesült az 1980-as évek elejéig. Majd az évtized világpolitikai eseményei, illetve a tudományos megközelítésekben lezajlott paradigmaváltás privatizációs hullámhoz, s a magánszektor szerepének növekedéséhez vezetett a közfeladatok ellátásában. A magánszektor részvételét a 2008-as gazdasági válság ismét megkérdőjelezte. A szerzők részben ebben a kontextusban tárgyalják az általuk vizsgált részterületeket. Úgy tűnhet, mintha a közszolgáltatás-szervezésről alkotott elméleti keretek az elmúlt évtizedekben két végletet jelöltek volna ki. Ezek között azonban egymástól többé-kevésbé eltérő, „külön utas” megoldások alakultak ki. A szerzők ezért változatos példák alapján veszik górcső alá az állam és/vagy a piac mindenhatóságába vetett vakhit veszélyeit. A tanulmánykötet harmadik része, az empirikus modell kifejezetten magyar problémákra fókuszál. Meglehetősen sajátos válaszok születtek ugyanis az elmúlt néhány évben a közszolgáltatás-szervezés problémáira idehaza, ilyen például a járások újbóli „feltalálása”, vagy az egyházak részvétele a közfeladatok ellátásában. Kérdésként merül fel, hogy vajon e tipikusan magyar válaszok újabb különutas megoldásnak tekinthetőek-e?…”

Forrás:
Szilágyi Emese: Horváth M. Tamás (szerk.): Külön utak – közfeladatok megoldásai; Állam- és Jogtudomány; LVI. évfolyam, 2015. 1. szám; 101-124. oldalak (pdf)

A közszolgálati szervezetek értékelési módszereinek osztályozása

„Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban merült fel a közszolgálati szervezetek értékelésének igénye, és egyre újabb módszerek jelentek meg, amelyek felvetették ezek rendszerezésének szükségességét mind a gyakorlatban, mind a kutatásokban. A szerző a szakirodalomban fellelhető osztályozási kísérleteknek és az értékelés szakterülete szempontjainak figyelembevételével javaslatot tesz a közszolgálati szervezetek értékelési módszereinek osztályozási keretrendszerére. Az osztályozási szempontok között szerepel az értékelő helyzete, az értékelés szerepe és a megismerés módszere. Az osztályozási keretrendszer tartalmát a szerző példákkal is illusztrálja, amely jelzi a modell gyakorlati alkalmazhatóságát. Ugyanakkor a keretrendszer a kutatások fókuszának és érvényességi körének meghatározásában is segítséget nyújthat.”

Forrás:
A közszolgálati szervezetek értékelési módszereinek osztályozása; Takács Erika; Vezetéstudomány/Budapest Management Review; XLVI. évfolyam, 2015. 3. szám; 45-56. oldalak (pdf)

Információtechnológiai projektek sikere és kudarca. Nemzetközi tapasztalatok és hazai kutatási eredmények

„Az információtechnológiai projektek 44%-a kihívásokkal küzd és további 24%-a egyértelműen megbukott, miközben a globális IT-költés 2013-ban 3.700 milliárd USD körül alakult. Érthető, hogy a nemzetközi és a tudományos közvélemény egyaránt érdeklődéssel követi az IT-projektek sikeréhez vagy kudarcához köthető tényezők feltárására irányuló kísérleteket. A téma tárgyalását e cikkben a projektsiker alapos és többdimenziós fogalmi körüljárásával kezdik a szerzők, amely biztos alapot jelent a nemzetközi empirikus tapasztalatok bemutatásához. Kutatásuk során hazai szakértőket kérdeztek az IT-projektek bukásához vezető okokról és a sikerhez szükséges projektmenedzseri jellemzőkről. A legfontosabbnak ítélt bukási okok sorrendben a következők voltak: nem megfelelő kommunikáció az érintettek között, költségek/határidők alultervezése, és végül az elégtelen felsővezetői támogatás. Ezzel párhuzamosan a sikeres IT-projektvezetőknek a következő főbb kompetenciákkal kell rendelkezniük: változáskezelési képesség, kommunikációs képesség és vezetési képesség. Látható, hogy a kritikus tényezők elsősorban nem a technológiához kötődnek, hanem a projektmenedzsment folyamatához és emberi tényezőihez, a vezetői figyelemnek főként a tervezésre – és újratervezésre –, illetve az érintettek kezelésére érdemes irányulnia.”

Forrás:
Információtechnológiai projektek sikere és kudarca. Nemzetközi tapasztalatok és hazai kutatási eredmények; Aranyossy Márta, Blaskovics Bálint, Horváth Ákos Ardzsuna; Vezetéstudomány/Budapest Management Review, XLVI. évfolyam, 2015. 5. szám; 66-78. oldalak (pdf)

31. szám, 2015. augusztus 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom