Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

„1. A Kormány
a) megállapítja a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint,

b) elfogadja a 2. melléklet szerint az ott felsorolt projektek kiemelt projektként történő nevesítését,

c) egyetért azzal, hogy a 2015. év végéig a prioritási tengelyek kereteinek 94%-át meghaladó kötelezettség nem vállalható,

d) egyetért azzal, hogy a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 1. és 2. prioritási tengelye keretében megvalósítani kívánt kiemelt projektek közül csak azokra vonatkozóan köthető az adott kiemelt projekt megvalósítására támogatási szerződés, amely esetében
da) a projekt megvalósításához szükséges ajánlattevőt az ajánlatkérőként eljáró támogatást igénylő a közbeszerzésekre irányadó előírások megtartásával kiválasztotta – e követelményt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha az ajánlatkérőként eljáró támogatást igénylő a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 40. § (3) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzés eljárást eredményesen lefolytatott –,
db) az adott projektet a támogatást igénylő saját teljesítésében valósítja meg vagy
dc) a projekt megvalósításához szükséges beszerzés központosított közbeszerzés keretében megy végbe,

e) egyetért azzal, hogy ha a 2. mellékletben felsorolt projektekben e határozat közzétételét követő egy éven belül nem kerül sor a d) alpontnak megfelelő támogatási szerződés megkötésére, akkor az érintett projektek vagy projektelemek európai uniós forrásból támogatásban csak akkor legyenek részesíthetőek, ha valamely 2015. évet követő évre vonatkozó éves fejlesztési keretről szóló kormányhatározat így rendelkezik,

f) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon – a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- fejlesztés Operatív Program végrehajtásáért felelős irányító hatóság (a továbbiakban: irányító hatóság) e program keretében finanszírozni tervezett projekt támogatásáról szóló döntése meghozatala előtt – az e-közigazgatási és a közigazgatás-szervezési szempontú vélemények irányító hatóság vezetője általi kikéréséről,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos

g) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az irányító hatóság útján gondoskodjon az előkészítési költségek biztosításának érdekében – ha szükséges, a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (XI. 5.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdése szerint – az egyes, 2. mellékletben meghatározott projektek megvalósításának előkészítésére és a megvalósításának támogatására olyan támogatási szerződés megkötéséről, amelyben az adott projekt számára meghatározott mérföldkövek megfelelnek a d) és az e) alpontnak.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 116. szám; 2015. augusztus 12.; 18810-18835. oldalak (pdf)

Ötödikbe kapcsol a közigazgatás

„Több mint 300 milliárd forintot különített el a kormány a közigazgatás elektronikus fejlesztésére a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében. A modernizálással bővül azoknak az ügytípusoknak a köre, amiket már otthonról is elvégezhetünk, ha elakadunk akkor pedig videochattel is segíthetnek az intézők. Ezen kívül a hatóságok adatbázisait is összekapcsolják, ezáltal elég lesz egyszer, egy helyen bejelenteni valamit, a többi intézmény automatikusan értesül róla.

Összesen 312 milliárd forintot különített el a kormányzat e-közigazgatási fejlesztésekre a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretében. Az éves fejlesztési keretben négy, a területi közigazgatás fejlesztését szolgáló projekt kapott helyet, melyek a kormányhivatalok számára nyújtanak informatikai megoldásokat.

Többek között ilyen lehet a kormányablakok úgynevezett „munkafolyamat-támogató rendszerének” fejlesztése, az elektronikus űrlapok kitöltésével és hitelesítésével otthonról intézhető ügytípusok körének kibővítése, az állami nyilvántartások közötti információáramlás továbbfejlesztése, valamint az önkormányzati informatikai rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó ügyintézések egységesítése.

„Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a közigazgatás eljárási és szervezeti folyamatai, velük együtt pedig az ügyintézés is egyszerűbbé és gyorsabbá, hatékonyabbá válhat, amiből mindenekelőtt a közigazgatás ügyfeleinek, az állampolgároknak és a vállalkozásoknak, de a közigazgatás dolgozóinak is jelentős előnye származik” – értékelte a KÖFOP fejlesztési terveit Gulyás Gyula, a MultiContact Consulting Kft. igazgatásszervezés üzletágának vezetője.

Miközben a kormányablakok egyre több feladatot, köztük okmányirodai feladatokat látnak el, a szükséges informatikai háttér hiányában az ügyintézők – az „azonnal intézhető”, például okmányügyek kivételével – sok esetben még csak annyit tudnak tenni, hogy tájékoztatást nyújtva segítik az ügyfeleket a papír alapú nyomtatványok, kérelmek kitöltésében, majd a beadványokat továbbítják a kormányhivatal illetékes szakterületének. Ugyanakkor a kormányablakok munkafolyamat-támogató rendszerének fejlesztésével a jövőben a papíralapú kérelmek továbbítása helyett közvetlen, a megfelelő informatikai szakrendszernek történő adattovábbításokra kerülhet sor, ami jelentős mértékben gyorsíthatja az ügyintézést.

A kormányablak-rendszer fejlesztésével emellett tovább bővül majd azoknak az ügytípusoknak a köre, amelyeket otthonról intézhetünk. Például a családtámogatási ellátásokat nem kellene papír alapon, személyes ügyintézés keretében kérelmezniük, hanem a kérelmüket otthonról, elektronikus űrlap kitöltésével és hitelesítésével tudnák közvetlenül beküldeni az ellátási igényt elbíráló hatóságnak. Ha pedig az űrlap kitöltésében elakadnának, akkor akár egy internetes (videochat) hívást is igénybe vehetnek.

A nemzeti adatvagyon részét képező állami nyilvántartások közötti információáramlás továbbfejlesztése szintén az ügyintézések gyorsítását, hatékonyságuk javítását szolgálja. A fejlesztéseknek köszönhetően például a házasságkötéskor a névváltoztatásról értesítést kaphat minden érintett hatóság és a folyamatban lévő ügyekben nem kell külön bejelenteni a névváltozást.

Végezetül az önkormányzati informatika standardizálása a különböző informatikai rendszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó ügyintézések egységesítését foglalja magában; ennek érdekében az önkormányzatok a legkorszerűbb informatikai eszközöket, köztük felhőbe integrált alkalmazásokat vehetnének igénybe a jövőben.

„Az elmúlt másfél évtized közigazgatási fejlesztéseinek alapkérdése az volt, hogy az ágazati rendszereknek – mint például a munkaügyi, nyugdíj- vagy egészségügyi rendszerek – mi lesz a viszonya a kormányhivatalok feladatellátását támogató fejlesztésekkel. A KÖFOP fejlesztései nem számolják fel az ágazati rendszerek önállóságát, ugyanakkor azokra ráépülő és a kormányhivatalok széleskörű feladatellátását támogató komplex és integrált megoldásokra van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon a hatékonyan működő, szolgáltató közigazgatás” – zárta gondolatait Gulyás Gyula, a MultiContact Consulting Kft. igazgatásszervezés üzletágának vezetője.”

Forrás:
Ötödikbe kapcsol a közigazgatás; profit7.hu; 2015. augusztus 14.

Elfogadta a kormány az integrált területi programokat

„Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Az államtitkár jelezte, ezzel megnyílt az út a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása előtt, a csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrásra kiírt első pályázatok ősszel jelennek meg.

A TOP célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A tervezési és végrehajtási folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz.

A kormány minden megye és megyei jogú város számára meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették, illetve megvalósíthatják. A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milliárd forintos keretre tervezték meg fejlesztési programjaikat – ismertette Rákossy Balázs.

A TOP elsődlegesen a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, a megyék és megyei jogú városok saját fejlesztéseihez biztosít forrásokat – hangsúlyozta.

Az integrált területi programok azok a keretdokumentumok, amelyek a területi szereplők és az intézményrendszer között meghatározzák az együttműködés alapjait a területi operatív programok végrehajtásánál a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban.

Az integrált területi programok elfogadása az egyik előfeltétele volt a pályázati felhívások megjelentetésének. Ezeket a nemzetgazdasági tárca minden érintett területi szereplővel közreműködve készíti elő annak érdekében, hogy a TOP keretében meghirdetendő felhívások a szakpolitikai követelményeken túl a területi igényekkel összhangban jelenjenek meg – fogalmazott az államtitkár.

A végleges felhívások várhatóan 2015 őszén jelennek meg.”

Forrás:
Elfogadta a kormány az integrált területi programokat; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. augusztus 15.

Közigazgatás, politika

Magyarország az őszre teljesen lehívja az előző ciklus uniós forrásait

„A hazai pályázóknak már kifizették a 2007-2013-as uniós ciklus forrásainak 96 százalékát, és ősszel befejeződhet az uniós keret teljes lehívása – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A helyettes államtitkár ismertette: szerdáig 7925 milliárd forintot fizettek ki, az Európai Uniótól érkező 8200 milliárd forintot figyelembe véve így mintegy 96 százalékon áll az uniós források kifizetése. Az ősz második felére befejezhető az uniós források nagyjából 100 százalékos lehívása – jelentette ki.

Felidézte, hogy 2013-ban az Európai Bizottság még úgy látta, 600-800 milliárd forintos forrásvesztés fenyegeti Magyarországot.

Csepreghy Nándor szerint az eredmények azt mutatják, hogy helyesek voltak az intézményrendszer átalakítására vonatkozó kormányzati döntések, és a kormány reformjai a fejlesztéspolitikában is működnek.

A helyettes államtitkár utalt arra, hogy a 2007-2013-as időszak zárása kapcsán még több vitás ügyet kell rendezni az Európai Bizottsággal.

Emlékeztetett, hogy a múlt héten egy kérdés megoldódott: a gazdaságfejlesztési program 4. prioritástengelyét – amelyben a visszatérítendő források vannak – feloldotta a Bizottság, és újra elkezdte folyósítani a kifizetéseket. Várhatóan a program többi felfüggesztett tengelyénél is ugyanez a lépés két-három héten belül megtörténik – jelezte Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár kitért a 2014-2020-as időszakra, amikor Magyarországnak jelentősen magasabb összeg, összesen 12 ezer milliárd forint elköltésére van lehetősége.

Az összeg tíz operatív program keretében használható fel, ebből kilenc már megkapta az uniós jóváhagyást. Az utolsó egyeztetési szakaszban van a halászati operatív program, amelynek összege elhanyagolható a többihez képest – mondta.

Felidézte, hogy két nappal ezelőtt fogadták el a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programot, ennek értelmében 1300 milliárd forint jut alapvetően kis- és közepes méretű gazdaságokhoz.

A helyettes államtitkár történelmi lépésnek nevezte, hogy Magyarország a mezőgazdasági nagyvállalkozók helyett a kis és közepes családi birtokokra fordíthatja az összeg 80 százalékát.

Közlése szerint az idén év végéig összesen 2700 milliárd forint értékben hirdetnek meg uniós pályázatokat, ez 133 kiírást jelent. Mintegy 90 milliárd forintnyi kiírás már megjelent – tette hozzá.

A humán fejlesztések területén még 27 felhívás várható az év végéig mintegy 145 milliárd forint keretösszeggel, ebből egészségügyi intézményeket, iskolákat lehet korszerűsíteni, illetve jelentős összegeket lehet felhasználni az idősgondozás területén.

A közlekedés fejlesztésére, új utak építésére, illetve meglévő út- és vasúthálózat felújítására 1215 milliárd forint jut még az idén.

Energetikai fejlesztésekre mintegy 630 milliárd forint áll rendelkezésre – ismertette, hozzátéve, hogy az év végéig további 20 milliárd forint jut a közép-magyarországi fejlesztésekre.

Az eddig meghirdetett kiírásokra összesen 3530 pályázat érkezett be mintegy 262 milliárd forint forrásigénnyel. Ebből 736 már támogató döntéssel rendelkezik – mondta el Csepreghy Nándor…”

Forrás:
Magyarország az őszre teljesen lehívja az előző ciklus uniós forrásait; Miniszterelnökség; 2015. augusztus 12.

Solymár Károly a Digitális Magyarország (DM) program állásáról

„A szolgáltatók fejlesztéseit segítő új jogszabályok, valamint az országos internet hálózatra vonatkozó friss felmérés megalapozza a 2018-ra vállalt kormányzati cél megvalósulását a legalább 30 Mbit/s sávszélességért – összegezte az elmúlt időszak eredményeit Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A Digitális Magyarország (DM) programnak köszönhetően 2018-ra minden háztartás számára elérhetővé válik a szélessávú internet. A program első lépéseként a kormány 2014 decemberében a megvalósítandó fejlesztéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette, ezáltal jelentősen felgyorsítva a szükséges hatósági engedélyek beszerzését.

Ezt a folyamatot erősítette az Országgyűlés 2015. július 6-án elfogadott törvénymódosító csomagja, amely felszámolta a hírközlési hálózati fejlesztések útjában álló jogi akadályokat, így jelentősen egyszerűsödtek és gyorsabbá váltak az ügyintézési eljárások. Szintén nagy könnyebbség a szolgáltatóknak a júniusi közműadó-csökkentés, amely az új nyomvonalon létesített hírközlési közművezetékek, és a már meglévő hálózati szakaszok legalább 100 Mbit/s sebességűre történő fejlesztése esetében öt évig teljes adómentességet biztosít.

A jogalkotói munkával párhuzamosan elkészült és a nyilvánosság számára is elérhető Magyarország újgenerációs szélessávú hálózati térképe (http://szelessav.e-epites.hu/map-core/). Az internet-szolgáltatók információi, a lakossággal, az önkormányzatokkal és a vállalkozásokkal folytatott konzultáció alapján felépített adatbázis azt mutatja, hogy hazánkban 883 ezer háztartásban nem elérhető még a nagysebességű internet-szolgáltatás. A felmérés alapján összeállított, az infrastruktúra országos kiépítését célzó uniós pályázatok várhatóan augusztus végén jelennek meg.

Solymár Károly Balázs hozzátette: az eddigi legnagyobb volumenű hálózatfejlesztési kormányzati program a 883 ezerből több mint félmillió háztartásba juttatja el a nagysebességű szélessávot, a többi lefedetlen terület hálózatainak kiépítését önerőből valósítják meg a piaci szereplők, amelyről az érintettek megállapodást kötnek a kormánnyal.

A Digitális Magyarország program keretében soha nem látott mértékű fejlesztések valósulnak meg a digitális közösség és gazdaság, a digitális állam, valamint a digitális készségek területén is. Ennek köszönhetően 2020-ig növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével nő az állampolgárok egyéni életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is.

A Digitális Magyarország első átfogó modellprogramja Nyíregyházán vette kezdetét. A kormány első lépésben 1,7 milliárd forint költségvetési forrást biztosít a megyeszékhelyen és a járásban megvalósított komplex fejlesztésekre. A Magyar Telekom költségén a városban 2015 végéig minden háztartás számára elérhetővé válik a 30 Mbit/s sebességű internet-szolgáltatás igénybevételének lehetősége.”

Forrás:
Fontos kormányzati lépések a hazai szélessávért – épül a Digitális Magyarország; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. augusztus 14.

Három és félmilliárd forint mehet önkormányzati fejlesztésekre

„Három és félmilliárd forint fejlesztési forrás felosztásáról döntött Pintér Sándor belügyminiszter, az összeget 207 önkormányzat fordíthatja a feladatellátásával kapcsolatos beruházásokra.

A kormányzati portálon hétfőn megjelent összesítés szerint a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére, felújítására 2 milliárd forintos előirányzat volt, és egy település legfeljebb 30 millió forintot igényelhetett. Az önkormányzatok bölcsődei, óvodai fejlesztésekre, az egészségügyi alapellátást szolgáló – például háziorvosi, gyermekorvosi – épületek felújítására, önkormányzati hivatalok megújítására pályáztak.

Egymilliárd forint értékben lehetett pályázni belterületi utak, járdák, hidak felújítására; egy település legfeljebb 15 millió forintot kérhetett.

Ezeken felül további félmilliárd forint pályázati forrás volt óvodai, iskolai és utánpótlás sporthoz kötődő infrastruktúra-fejlesztésre, felújításra vagy új létesítmény létrehozására. Itt egy önkormányzat legfeljebb 20 millió forintot kaphatott.

A június 9-i határidőre 2563 önkormányzat rögzítette pályázatát az erre szolgáló információs rendszerben, majd kincstári felülvizsgálat után 2515-öt továbbítottak a Belügyminisztériumhoz. A települések összesen több mint 55,3 milliárd forint támogatást igényeltek.

A miniszteri bírálat során előnyt élveztek egyebek mellett a fenntartási költségek csökkentését célzó fejlesztések, sportfejlesztések esetében pedig például azok, amelyek után a létesítmény több sportágra lesz alkalmas vagy bővíti a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeit.

Huszonöt pályázatot tartalmi vagy formai hiba miatt elutasított a belügyminiszter, a forráshiány miatt nem támogatott 2283 önkormányzat kérelme pedig tartaléklistára került. A 207 támogatott önkormányzat átlagosan 17 millió forint fejlesztési forráshoz jut.

A miniszteri döntést tartalmazó táblázata a dokumentumtárban található. [.xls]”

Forrás:
Három és félmilliárd forint mehet önkormányzati fejlesztésekre; Belügyminisztérium/MTI; 2015. augusztus 10.

Kiemelkedő a Magyarországra áramló uniós támogatások kifizetése

„Magyarország az első olyan tagállam az Európai Unióban, ahol az uniós támogatások kifizetése át fogja lépni a 100 százalékot – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: mivel a támogatások utólagosan, tehát a nyertes pályázat megvalósulása után hívhatók le, a magas kifizetési szint azt jelzi, hogy Magyarország képes teljesíteni a vállalásokat, ennek eredményeként pedig az Európai Bizottság várhatóan sokkal komolyabban mérlegeli a magyar kormány kéréseit. A helyettes államtitkár szerint a források hatékony lehívását tekintve Magyarország a 2014-2020-as költségvetési ciklusban is az első helyre kerülhet. Felidézte, hogy két nappal ezelőtt fogadták el a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programot, amelynek értelmében 1300 milliárd forint jut alapvetően a kis- és közepes családi birtokoknak a mezőgazdasági nagyvállalkozók helyett.

Csepreghy Nándor úgy vélte, hogy a régió összes országát érintő probléma is – miszerint a vidéki települések kiürülnek – kezelhető az uniós támogatások segítségével. A helyzet megoldására helyi egzisztenciát kell biztosítani, kiszámíthatóan fenntartható és elfogadhatóan fizető munkahelyeket kell teremteni, az államnak pedig a közszolgáltatásokban, így például kórházi ellátásban azonos minőséget kell nyújtania vidéken és Budapesten – fejtette ki a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Kiemelkedő a Magyarországra áramló uniós támogatások kifizetése; Miniszterelnökség; 2015. augusztus 13.

Több mint nyolcezren vettek részt közszolgálati etikai és integritástréningen

„A közszolgálati etikai és integritástréningen 8375-en vettek részt – hangzott el a Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése című projekt záró konferenciáján pénteken Budapesten.

Az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam által nyújtott 680 millió forintos támogatásból megvalósuló projekt célja a társadalom által érzékelt hivatali korrupció megelőzése és szintjének csökkentése volt. A program keretében 120 embert képeztek ki integritástanácsadónak, integritásmenedzsment-tréningen pedig 751-en vettek részt.

Létrehozták a korrupciós kockázatok felismerését és kiszűrését támogató integritástanácsadók hálózatát is, és kialakítottak egy, a közérdekű bejelentések megtételére szolgáló elektronikus rendszert is.

A Magyarországról készült OECD-jelentés példaértékű, nemzetközileg elismert, sikeres fejlesztésként nevesíti a projektben kifejlesztett és megvalósult antikorrupciós képzéseket.

Tóth Judit, a Belügyminisztérium Támogatás-koordinációs Főosztályának vezetője elmondta: a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetésével 2012-ben indult, majd a Belügyminisztériumhoz került programot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Védelmi szolgálat alkotta konzorcium valósította meg, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Államkincstár munkatársainak közreműködésével.

Előrevetítette: a projekt eredményeit tovább kell vinni, amire újabb uniós források állnak rendelkezésre.

Báger Gusztáv, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Integritás Tudásközpont vezetője azt mondta: a projekt általános szakmai célja kettős volt: a hivatali korrupció érezhető csökkentése és a közigazgatási célok iránti közbizalom javítása. Kitért rá, hogy az integritás – mint a közszolgálati feladatok ellátása érdekében végzett, a társadalmi és szakmai normák szerinti cselekvés – állt a projekt középpontjában. Ennek jellemző vonásai a szakmai felkészültség, az elfogulatlanság, a jogszabályok megtartása, az erkölcsi feddhetetlenség és felelősség, valamint a közösségi érdekek előtérbe helyezése. Az integritás erősítése segíthet a korrupció megelőzésében is – tette hozzá.

Gulyás Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a hivatal honlapján keresztül tehetőek közérdekű bejelentések, idén az eddigi adatok alapján 15-16 százalékos növekedés figyelhető meg a múlt évhez képest. A bejelentések a korrupciós jelzések mellett közbeszerzési eljárások problémáiról, rendőrségi ügyekről, adócsalásról szólnak, valamint a büntetőügyek mellett fogyasztóvédelmi, egészségügyi, környezetvédelmi, közlekedési jellegűek. A közérdekű bejelentéseket tekintve leginkább érintett eljáró hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, utána önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, majd a rendőrség következik.

Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetője többek között arról beszélt, hogy péntektől korrupcióellenes kampány indul televíziós, rádiós, internetes és nyomtatott felületen is.”

Forrás:
Több mint nyolcezren vettek részt közszolgálati etikai és integritástréningen; Belügyminisztérium; 2015. augusztus 14.

2017 júniusáig minden uniós pályázatot írjanak ki!

„…A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolja a kormánynak, hogy 2017. június 30-ig írják ki a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát. Lázár János elmondta, a kormány következő, keddi ülésén tesz erre javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy ebben az időszakban 12 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére. Közölte, idén 133 pályázatot kell kiírnia Magyarországnak.

A miniszter kiemelte: az elmúlt 30 év egyik nagyon fontos döntése, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a 2014-2020 közötti magyar vidékfejlesztési programot. A kormány célja, hogy minden területen érvényesüljön az a szemlélet, hogy a kis és közepes szereplőknek jusson a lehetőségek 80 százaléka, és a bizottság nemcsak jóváhagyta, hanem támogatta is ezt a koncepciót – közölte. Hozzátette: mintegy 1300 milliárd forint felosztási rendszerét fogadta el most a bizottság, jut forrás egyebek mellett az állattenyésztés modernizálására, a kertészetek támogatására, az élelmiszeripar fejlesztésére, az öntözés fejlesztésére, a jég- és fagykár hatékony elhárítására, az aszály elleni védekezésre, a megújuló energiafelhasználás támogatására, az erdőgazdálkodásra és a fiatal gazdák támogatására is.

Lázár János kitért a 2007-14 közötti uniós fejlesztési ciklus lezárására is. Szerinte “a sírból kellett visszahozni az uniós kasszát”, és most az Európai Bizottság úgy értékeli, Magyarország nem veszít el egy forintot sem a neki járó 8200 milliárdból…”

Forrás:
Kampányt indít a tranzitországokban a kormány; Miniszterelnökség; 2015. augusztus 13.

Szeptember 15-ig dönt a kormányfő a személyi teljesítményekről

„…Szeptember 15-ig értékelik a személyi teljesítményeket a kormányban, a jövő hónap közepéig a miniszterelnök minden ezzel kapcsolatos döntést meghoz – mondta Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a kormány jövő kedden tartja következő ülését, ami augusztus 24-én folytatódik, majd augusztus 25-én – hagyományteremtő jelleggel – kormánykonferenciát tartanak a kormány munkájának értékelésére a Parlamentben. Ez “lényegében egy kibővített kormányülés lesz” – jegyezte meg.

Lázár János elmondta, a konferencián a miniszterelnök és meghívott vendégek értékelik a kormány elmúlt egyéves tevékenységét, illetve az elmúlt öt évet.

Az eseményen mások mellett részt vesz Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Matolcsy György, a jegybank elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter…”

Forrás:
Kampányt indít a tranzitországokban a kormány; Miniszterelnökség; 2015. augusztus 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitálisan is elérhetővé válnak novembertől a társasházak alaprajzai és ügyiratai

„Digitálisan is elérhetővé válnak novembertől az ügyfélkapun keresztül a társasházak és szövetkezeti házak alaprajzai és ügyiratai, a fejlesztés az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) révén elnyert 1 milliárd 491 millió forintból valósul meg – jelentette be Fekete Gábor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) főigazgatója sajtótájékoztatón Budapesten.

Kiemelte: a fejlesztés célja a digitális földhivatal kiépítése és ehhez kapcsolódóan az ügyfélközpontú földhivatali ügyintézés kialakítása. Az intézet még 2012-ban kapta meg az európai uniós vissza nem térítendő támogatást, a digitális alaprajzok interneten keresztüli 24 órás elérhetősége, vagyis röviden a DALNET24 projekt kivitelezésére – tette hozzá.

Szilvay Gergely, a FÖMI földügyi igazgatója elmondta, hogy az intézmény a DALNET24 segítségével kívánja digitális ingatlan nyilvántartási okiratárrá alakítani a jelenleg még analóg módon működő rendszerét. Megjegyezte: azért választották ezt az ügytípust, mert a társasház- és szövetkezeti-ház ügyeljárás szinte minden állampolgárt érinthet élete során, emellett a kis- és középvállalkozók, beruházók, közműcégek és az államigazgatás több szereplője is a különböző eljárásokban közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll ezen ügytípussal.”

Forrás:
Digitálisan is elérhetővé válnak novembertől a társasházak alaprajzai és ügyiratai; Magyar Építéstechnika; 2015. augusztus 12.
DALNET24 projekt; Földmérési és Távérzékelési Intézet
EKOP-2.1.17/A – Földhivatali folyamatok ügyfélközpontú átalakítása és ahhoz szükséges korszerűsítése; Széchenyi 2020

Csaknem 10000 új légifénykép a fentrol.hu-n

„ 2014. június 30-án zárult a Digitális Légifelvétel Archívum projekt. Bár csökkentett kapacitással, de ezután is folytatódott a FÖMI légifilmtárában található archív légifelvételek szkennelése. Az elmúlt fél évben sikerült további 9.714 db légifelvételt digitalizálnunk. Ezek az új képek 2015 augusztus elején kerültek feltöltésre a fentrol.hu-ra, így most összesen 87.828 db légifelvétel tekinthető meg, tölthető le ingyenesen.

Csakúgy mint a DLA projekt során, továbbra is a legveszélyeztetettebb állapotú képek kaptak elsőbbséget, függetlenül a tartalmuktól és az érintett területektől.

Az összes feltöltött kép által érintett települések listája innen tölthető le: Településnév-képszám

A 2015 első félévében többnyire a ’70-es években készült felvételek kerültek szkennelésre…Ezek mindegyike fekete-fehér légifelvétel, többségében negatívok, de előfordul közöttük diafilm is.

A 2014 második félévében digitalizálásra került légifilmek között a korábban feltöltött képekhez képest még nagyobb számban (11%) található kitakart, maszkolt felvétel. A minősített filmekből gyakran hiányoznak képkockák, illetve sok esetben csak másodnegatív helyettesíti az eredeti felvételt. Emiatt a légifelvételek minősége nagyon széles skálán változik.

Az archív légifelvételek szkennelése 2015 második félévében is tovább folytatódik, aminek köszönhetően kb. újabb 10 ezer légifelvétel feltöltését tervezzük a fentrol.hu-ra a következő év elején…”

Forrás:
Csaknem 10000 új kép!; Schmauder Tamás; fentrol.blog.hu; 2015. augusztus 6.

Másfél év múlva startol az e-egészségügyi rendszer

„Az uniós projektek lezárása és a tesztidőszak után, 2017 első negyedévében minden egészségügyi szolgáltató csatlakozik az elektronikus egészségügyi rendszerhez, és az állampolgárok is betekintést nyerhetnek az ellátásaikkal kapcsolatos információkba, betegadatokba.

A nemzeti egészségügyi informatikai (e-egészségügyi) rendszer projektjének nyitó konferenciája előtt tartott szerdai sajtótájékoztatón Sas Tibor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakmai vezetője elmondta, hogy a témakörben három uniós program fut, amelyeknek az összértéke tízmilliárd forint.

A rendszer lényege, hogy a betegek orvosi dokumentumai (leletek, röntgenfelvételek, gyógyszerek, zárójelentések stb.), ha a páciens ehhez hozzájárul, akkor bárhol, bármikor elérhetők a kezelőorvosok számára, és mindenki lekérdezheti saját betegdokumentációit az ügyfélkapun keresztül – ismertette.

A szakember elmondta, hogy a rendszer sarkalatos kérdése az adatvédelem: a beteg megtilthatja, hogy az egészségével és ellátásaival kapcsolatos adatokat központilag tárolják. A digitális önrendelkezés során meghatározhatja, hogy ki, mikor, milyen esetekben láthatja orvosi dokumentációit. Ezeket jogszabályban fogják meghatározni, a betegek pedig az ügyfélkapun belépve rendelkezhetnek majd adataikról.

Fontos eleme lesz a rendszernek az úgynevezett e-recept, amely felválthatja a papíralapú vényeket, amelyeket azonban az új rendszerben is megtartanak – tette hozzá.

Szabó Bálint, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szakmai vezetője elmondta: október végére lezárul az informatikai fejlesztés, majd egy tesztidőszak következik a bevont intézményekkel, háziorvosokkal. Hozzátette: erre az időre már a jogszabályi környezetnek is rendelkezésre kell állnia. A tervek szerint 2016 második félévétől szabad csatlakozást biztosítanak az intézményeknek, 2017 első negyedévétől azonban minden egészségügyi szolgáltatónak kötelező lesz használni az e-egészségügyi rendszert.”

Forrás:
Másfél év múlva startol az e-egészségügyi rendszer; HVG.hu/MTI; 2015. augusztus 12.

Új európai műszaki bizottság alakult az elektronikus közbeszerzés szabványosítására

„Egy új műszaki bizottság alakult a norvég, a dán és a holland szabványügyi szervezetek közös kezdeményezésére CEN/TC 440 Projektbizottság – Elektronikus közbeszerzés (Project Committee – Electronic Public Procurement) néven. E bizottság keretein belül olyan szabványok kidolgozását tűzték ki célul, melyek támogatni fogják az elektronikus közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó információk kezelését. Többek között az alábbi CEN/WS BII2 (Business Interoperability Interfaces on public procurement in Europe phase 2) munkaértekezletein kidolgozott munkaértekezleti megállapodások (CWA: olyan szabvány jellegű dokumentum, mely nemzeti szabványként való bevezetése nem kötelező) átvételét, átdolgozását, kibővítését és azok európai szabványként (EN) vagy műszaki előírásként (TS) való újrakiadását tervezik megvalósítani:

CWA 16558:2013 Business Interoperability Interfaces for Public procurement in Europe – BII Architecture
CWA 16559:2013 Business Interoperability Interfaces for Public procurement in Europe – Tender Notification
CWA 16560:2013 Business Interoperability Interfaces for Public procurement in Europe – Use of profiles in the tendering process
CWA 16561:2013 Business Interoperability Interfaces for Public procurement in Europe – eCatalogue profiles
CWA 16562:2013 Business Interoperability Interfaces for public procurement in Europe – Post award profiles

E munkaértekezleti megállapodásokban leírt műszaki megoldások:

  • elősegítik egy egységes, országhatárokon átívelő közbeszerzési rendszer kiépítését;
  • hatékonyabbá teszik a kommunikációt a felek között;
  • megkönnyítik az információhoz jutást;
  • számottevő mértékben növelik a kis- és középvállalkozások érvényesülési lehetőségeit;
  • a beszerzői és a beszállítói oldalon egyaránt jelentős (beszerzési és adminisztrációs) költségcsökkenést eredményeznek.

A Magyar Szabványügyi Testület várja azon szakemberek jelentkezését, akik szeretnének részt venni a CEN/TC 440 műszaki bizottság munkájában, az elektronikus közbeszerzés szabványosítási folyamatában.

További információkért érdeklődni lehet Nagy Gábor szabványosító menedzsernél (g.nagy@mszt.hu).

A munkaértekezleti megállapodások megvásárolhatók az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail címen a Megrendelőlap kitöltésével.”

Forrás:
Új európai műszaki bizottság alakult az elektronikus közbeszerzés szabványosítására; Magyar Szabványügyi Testület; 2015. július

Informatika, távközlés, technika

Minden, amit a fenntartható településfejlesztésről tudni kell

„Települési szintű energiahatékonyság, pályázatok és fejlesztések előkészítése, élhető városok és útkeresés a kistelepülések energiaracionalizálásában: korunk egyik legnagyobb kihívása a helyi döntési rendszerek fenntarthatósági irányba állítása.

Ebben kíván segítséget nyújtani a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) által szervezett egész napos Fenntartható településfejlesztés konferencia, amely szeptember 16-án várja az önkormányzatok vezetőit, képviselőit, klímapolitikával foglalkozó szakembereket és minden érdeklődőt.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, mint a környezettudatos építés hazai szakembereit tömörítő szervezet szakmai segítséget ajánl fel az önkormányzatok számára, településük fenntartható, klímabarát és energiatudatos akcióprogramjának kidolgozásában.

Ennek jegyében rendezi meg szeptember 16-án a Fenntartható településfejlesztés konferenciát, amelyen a terület mértékadó szakemberei elméleti és gyakorlati szempontból is körüljárják a témát. Beleznay Éva építész, várostervező, HuGBC alelnök az önkormányzati energiahatékonyság programjavaslatról beszél a hallgatóságnak, Ongjerth Richárd, MUTK, HuGBC társult tag a Polgármesterek Szövetsége által kezdeményezett Fenntartható Energia Cselekvési Terv (SEAP) részleteibe vezeti be a hallgatóságot, de a számos további prezentáció során hallhatunk az energiahatékonysági beruházásokról éppúgy, mint az autonóm településekről vagy fenntartható óvoda- és iskolafelújításokról.

A konferencia időpontja: 2015. szeptember 16.
A konferencia helyszíne: Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata
Cím: 1113 Budapest, Zsombolyai utca 5. Földszinti nagyterem
Szervező: Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részletes program és regisztráció itt.
Szintén szeptemberben pedig ismét érkezik a Green Walk nyílt nap sorozat! Számos újdonsággal, immár menetrendszerűen várja az érdeklődőket a nemzetközi Fenntartható Építés Hete alkalmával a programsorozat, amelyről részletesen itt olvashatunk.

További programokról, képzésekről és az Egyesület tevékenységéről részletes információ itt:
HonlapFacebookLinkedInTwitter

Forrás:
Minden, amit a fenntartható településfejlesztésről tudni kell; Magyar Urbanisztikai Társaság

TPEG: Új szabvány a közlekedési információk továbbítására

„A szabvány kidolgozása a digitális rádióadásokra való átállásnak köszönhető.

A Transport Protocol Experts Group (TPEG) nevű szabványt a közlekedési és utazási információk digitális rádióadásokon keresztüli továbbítására fejlesztették ki. A TPEG-nek köszönhetően a navigációs készülékek és az autórádiók sokkal pontosabb adatokat kapnak, mint a jelenleg alkalmazott Traffic Message Channel (TMC) közlekedési szabvány segítségével. Ausztriában az első TPEG-adatokat jövőre küldik majd el.

“A jövőben sokkal precízebben fogalmazhatjuk meg a baleseti jelentéseket, mert pontosabban továbbíthatjuk a helyszínt a GPS-koordináták segítségével. A TMC esetében egy eseményt csak a 65 000 referenciapont egyikéhez lehet társítani, ezért hallhatjuk mindig a rádióban, hogy x és y pont között van valami az úttesten” – nyilatkozta Harald Wahl, a Bécsi Műszaki Szakfőiskola munkatársa.

A TPEG előnye továbbá, hogy a közlekedési információk célzottan is elküldhetők, így csak azok az autósok kaphatják meg azokat, amelyeket valóban érint egy esemény. Emellett a jövőben akár a szenzorok is érzékelhetik a baleseteket, dugókat, torlódásokat és ezeket tetszőleges eszközökre, például az okostelefonokra küldhetik el. “A TPEG sok információt továbbíthat, például az úttest állapotára vonatkozókat. Így kiderülhet, hogy van-e hó, jég, köd stb.” – tette hozzá a szakember.

Az adatok fogadásához ugyanakkor kompatibilis készülékre van szükség, ezért az új szabvány elterjedésére még várni kell. Bár mindenki számára ismertek a TPEG előnyei, de a folyamat nem valósul meg az egyik napról a másikra. A szabványt folyamatosan fejlesztik és csak a szoftverfejlesztőkön múlik, hogy mit hoznak ki az adatokból. A TPEG-t Nagy-Britanniában és Németországban már sikeresen alkalmazzák, globálisan pedig a Traveller Information Services Association (TISA) nevű szakmai szervezet gondoskodik a továbbfejlesztéséről.”

Forrás:
Új szabvány a közlekedési információk továbbítására; SG.hu; 2015. augusztus 15.
TPEG; Wikipédia
TPEG – Transport Protocol Experts Group; European Broadcasting Union
TISA; Traveller Information Services Association (TISA)
TPEG – What is it all about?; European Broadcasting Union (pdf)

Smartpolis és SOLSUN: két értékes projektre nyert európai uniós támogatást a Műegyetem

„Összesen közel két millió euróból fejleszthet okos várost, illetve kültéri világítást a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara.

A Műegyetem csaknem 400 ezer euró támogatást kapott egy, a BME bázisán megvalósítandó okos város (smart city) kiválósági központ létrehozására a Horizon 2020 Teaming európai uniós kutatási program keretében, három konzorciumi partnerével közösen. Konzorciumi partnerek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a berlini Fraunhofer Fokus és a chemnitz-i Urban Software Institute. Az Európai Unió a fejlesztések egy jelentős hányadát az integrált és üzletileg is fenntartható, okos városi megoldásokra összpontosítja a gazdasági jólét elősegítése érdekében. Kiemelten az energetika, a mobilitás és az infokommunikáció területe tartozik ide. Régiónk nem tartozik Európa élvonalához az okos városok kiépítését tekintve, ezt felismerve átfogó kormányprogram is készül e terület fejlesztésére. Ez utóbbiban meghatározó szerepet kaphat a létrejövő regionális okos város kiválósági központ.

A BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont közleményében olvasható, hogy a projektben először üzleti tervet kell kidolgozni, amely bizonyítja, hogy a létrehozandó központ mind a hazai, mind a regionális okos város fejlesztésekhez jelentős szakmai hozzájárulást tud biztosítani. A program második fázisában kilenc pályázat nyerhet a kidolgozott üzleti tervek alapján, így létrehozhatják a központot és elindíthatják a tevékenységüket, öt-hét évig jelentős EU-s támogatással. A második pályázati forduló megnyeréséhez jelentős hazai kormányzati forrást is kell biztosítani.

A smart city koncepciójába illeszkedik a SOLSUN-projekt is, amelyre a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke négy konzorciumi partnerével (British Telecommunications Plc, a szintén brit Select Innovations Limited, valamint Budapest Főváros Önkormányzata és a PANNON Pro Innovációs Kft.) együttesen nyert 1,4 millió euró támogatást a 2015-2017 közötti időszakra – tájékoztatta a bme.hu-t Lengyel László egyetemi docens. A SOLSUN (Sustainable Outdoor Lighting & Sensory Urban Networks) intelligens városi infrastruktúra kialakítását tűzte ki célul a városi közvilágítási rendszer költséghatékony és fenntartható hasznosításával. A projekt elsődleges céljai az energiafogyasztás csökkentésének és a levegőszennyezés mérséklésének segítése. Ennek keretében szenzorok gyűjtenek majd adatokat a levegőszennyezésről, a zajártalomról, a forgalomról és további klímaparaméterekről. Az összegyűjtött információból levont következtetések támogathatják a városi forgalom szervezését, valamint a városokban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A gyűjtött szenzoradatok alapján további szolgáltatások és alkalmazások is telepíthetők és üzemeltethetők. Az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéken született kutatási eredmények, valamint az ott kifejlesztett SensorHUB-keretrendszer egy integrált technológiai platform kidolgozásához vezethet.”

Forrás:
Smartpolis és SOLSUN: két értékes projektre nyert európai uniós támogatást a Műegyetem ; BME; 2015. augusztus 13.

IVSZ MENTA 2015 – Iránytű vállalatvezetőknek a digitális ipari forradalomhoz!

„RÉSZLETES PROGRAM

HELYSZÍN: Four Points by Sheraton, Kecskemét

SZERDA, SZEPTEMBER 16.
16:00
Érkezés, regisztráció, kiállítás, élményelemek bemutatása

17:00
Megnyitó – Szövetség a digitális gazdaságért
Laufer Tamás, IVSZ, elnök

17:10
Köszöntő – A digitális gazdaság eredményei
Bódi Gábor #Miniszterelnökség, helyettes államtitkár

17:25
Alakítsuk együtt a negyedik ipari forradalmat, avagy mit tanulhatunk, amíg várunk az összekapcsolt eszközökre?
Wolfgang Dorst, Bitkom [német IVSZ. szerk.], Head of Industry 4.0

17:50
Hacking for Executives – IT Security from a different point of view
Tobias Schrödel, IT komedista

18:30
Gyurós-díjátadó és Gálavacsora

CSÜTÖRTÖK, SZEPTEMBER 17.
8:00
Érkezés, regisztráció, reggeli kávé

9:00
Szekció: Digitális gazdaság Magyarországon
9:00
Alulbecsült IT munkaerőhiány? Pedig itt van a vágyott +2% GDP
Laufer Tamás #IVSZ, elnök

9:15
Infokommunikáció és foglalkoztatás – hogyan profitálhat a digitalizációból Magyarország?
Kara Ákos, NFM, államtitkár

9:30
InternetKon: Digitális iparág, digitális lakosság, digitális jövő
Deutsch Tamás, InternetKon, miniszterelnöki biztos

9:45
Szekció: Digitalizáció az oktatásban
9:45
Az iskolai digitális oktatás megújítási terve
Horváth Ádám, IVSZ, oktatási igazgató

9:55
A programozás bevezetése az brit tantervbe
Michael Kölling, University of Kent, professzor

10:15
Robotprogramozás az iskolában: programozási alapkészségek fejlesztése játékosan
Lego Education

10:30
Digitális írástudatlanokat nevelünk? – Helyzetkép a magyar digitális oktatásról
Nádori Gergely, Alternatív Közgazdasági Gimnázium / Tanárblog

10:50
Szekció: Digitalizáció és hálózatok
10:50
A hálózatok új tudománya
prof. Csermely Péter, hálózatkutató

11:10
Szenzoros forradalom és világpiac – helyi cégek is sikerrel célozhatnak globálisan
Jakab Roland, Ericsson, ügyvezető igazgató

11:30
Az összekapcsolt eszközök menedzselése mérnököket kíván
Xively by LogMeIn

11:50
Szekció: Digitalizáció az iparban – Industrie 4.0
11:50
Szabványok az Ipar 4.0 korszakában – párhuzamos mérnöki fejlesztések, közös tudástár
Florian Himmler, evoSoft, kutató – tanácsadó

12:10
Data as a Service – platformok az IoT világában
Shankar Sengupta #GE Corporate, IT Executive

12:30
A Big Data kihívásai – miken gondolkodnak majd a CIO-k 2016-ban?
Thierry Winckelmans, SAP, Solution Architecht

12:50
Ebéd

13:55
Szekció: Digitalizáció a társadalomban
13:55
Okosvárosok, okos közterek – a kreatív digitalizáció átalakítja az életünket
Böszörményi-Nagy Gergel, Design Terminál, igazgató

14:15
Utazás és mobilitás, mint digitális szolgáltatások – haszon és kényelem a lakosságnak
Vitézy Dávid, miniszteri biztos

14:30
Kit helyettesít majd Watson? Hol tart a mesterséges intelligencia az egészségügyben?
Bart de Witte, IBM, Healthcare Executive

14:45
Digitális transzformáció a bankolásban – e-pénz, mobil, számla virtualizáció
Forrai Péter, OTP, ügyvezető igazgató

15:00
Szekció: Digitalizáció a termelésben
15:00
Autógyárak toboroznak, de már csak IT szakértőket és mérnököket!
Strausz György, General Motors SEE, CIO

15:15
Autonóm döntéshozatal és robotmunkások a mezőgazdaságban
Harsányi Zsolt, Axiál, tulajdonos-ügyvezető

15:30
Ázsia kerekasztal – Hogyan látják a digitalizációt a távol-keleti gyártók?
ZTE, Huawei, Samsung, Toshiba, Fujitsu

16:20
Konferencia zárása, délutáni networking”

Forrás:
IVSZ MENTA 2015; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Társadalom, gazdaság, művelődés

Viszik a jövőt az okos városok

„Az informatikai vívmányokat kihasználni képes települések több kényelmi szolgáltatást és gazdasági lehetőséget képesek kínálni a lakóiknak.

Az ENSZ adatai szerint a világ lakosságának több mint fele már ma is városokban él, és 2050-re további 2,5 milliárd fővel gyarapodhat az urbánus környezetek népessége. A városok méretével gazdasági súlyuk is nő – a világ bruttó termelésének mintegy harmadát a 120 legnagyobb metropolisz állítja elő – ezért az ökológiailag és társadalmilag hosszú távon is fenntartható növekedés biztosítására világszerte komoly erőfeszítéseket tesznek. Ennek köszönhetően számos okosváros-kezdeményezés született meg.

De míg kezdetben főként a közlekedés és a közbiztonság, a katasztrófaelhárítás javítását célozták ezek a projektek, addig a mind nagyobb adattömeg valós idejű feldolgozását lehetővé tevő analitikai, továbbá mobil és közösségi, felhőalapú technológiáknak köszönhetően egyre kifinomultabbá és sokrétűbbé váltak. Mára olyan szolgáltatásokat értünk az okos város (smart city) fogalma alatt, amelyek a városi közösségekben élő emberek és az ott működő vállalatok, szervezetek életét és munkáját teszik könnyebbé, javítják a kormányzati szolgáltatásokat, és a folyamatokba mind szorosabban bevonják a lakosságot, az egyéneket, mindezt az informatika segítségével.

Következik ebből is, hogy nincs két egyforma okosváros-fejlesztés, ám megfigyelhető, hogy a kormányzatok a helyi sajátosságokból indulnak ki, és olyan szolgáltatások bevezetésére törekednek, amelyek az adott helyen és időben a leginkább releváns módon javítják a lakosság életminőségét és az üzleti környezetet.

Montreál például a tömegközlekedés használatára ösztönzi a város lakosait és az oda látogató vendégeket egy mobil alkalmazással, amellyel a számítógépes játékokból ismert módon pontok gyűjthetők a metrón vagy buszon megtett utak száma és hossza alapján. A kormányzat és a helyi vállalkozások közötti együttműködésnek köszönhetően ezek alapján a lakosok „szinteket” érhetnek el, ezekhez pedig kedvezményes ajánlatok kapcsolódnak, méghozzá az útvonaluk mentén található üzletekben, éttermekben. Más szóval, aki ahelyett, hogy reggel kocsiba ülne, a metrót választja munkába menet, a kávéját olcsóbban vásárolhatja meg a munkahelyéhez legközelebb eső kávézóban. Mindenki jól jár, nem véletlen, hogy a szolgáltatás népszerűsége folyamatosan nő.

Barcelonában rövidesen indul az a szolgáltatás, amely a turistákat valós idejű információkkal segíti programjuk megszervezésében. A látogatók egy mobil alkalmazásban regisztrálnak, és megadják, hogy milyen látványosságokat szeretnének megnézni, a szolgáltatás pedig amellett, hogy a tömegközlekedési hálózatban elkalauzolja őket a helyszínek között, tanácsot ad arra nézve is, hogy azokat milyen sorrendben keressék fel. Ha a Sagrada Familia pénztárainál hosszú sor alakult ki, akkor például érdemes előbb a Güel parkba menni, ahol éppen gyorsabb a bejutás. Az alkalmazáson keresztül a helyi vállalkozások is kedvezményes ajánlatokkal szólíthatják meg a közelükben tartózkodó turistákat, akik így többet láthatnak a városból, és a pénzükért is nagyobb értéket kapnak, gazdagabb élményekkel térhetnek haza útjukról. A turizmusra kiemelten fontos ágazatként tekintő Barcelona a szolgáltatással úgy erősítheti imázsát, hogy menet közben is serkenti a helyi gazdaságot.

Magyarországon mostanáig elsősorban az infrastruktúrát fejlesztették, hiszen a közúthálózat vagy például a széles sávú internetes lefedettség korszerűsítése és kiterjesztése az okosváros-projekteknek továbbra is elengedhetetlen előfeltétele. Lendületet vett például a tömeg- és a közösségi közlekedésben eddig látott fejlesztések továbbgondolása, az utastájékoztatás és az útvonaltervezés kiterjesztése vagy például a mobil jegyvásárlással kapcsolatos elképzelések kidolgozása is.

Igaz a hazai városokra is, hogy helyi adottságokból, már megvalósított beruházásaikból és meglévő vállalkozáskörnyezetükből kell kiindulniuk az újabb projektek megtervezésekor – mondta Varga Zsigmond, az SAP üzletfejlesztési vezetője. A technológiának köszönhetően mára nem kell újból és újból felépíteni a mobil és online felületeken elérhető alkalmazásokat és a szolgáltatások informatikai hátterét. Az okos megoldást egy egységes, intelligens platform jelenti a városoknak, legyen az pl. a felhasználók azonosítása, az adatokat valós időben elemző alkalmazás, információk térképen történő megjelenítése, vagy a mobil fizetés.”

Forrás:
Viszik a jövőt az okos városok; HVG.hu; 2015. augusztus 11.

Már készülnek az egységes jegyrendszer bevezetésére

„Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy belátható időn belül egy kattintással megtervezhessük az utazásainkat, és elég legyen egy jegyet megváltani ahhoz, hogy valaki Budapestről vonattal, majd a Volán járatával eljusson egy vidéki településre.

Az országos mobilparkolási megoldásával ismertté vált Nemzeti Mobilfizetési Zrt. ugyanis már nagy erőkkel dolgozik a nemzeti elektronikus jegyrendszerplatform (NEJP) projekten. Ennek eredményeként lehetővé válik országos szinten a valós idejű, egységes utastájékoztatás, az összehangolt utazástervezés, és a program része lesz az intelligens kártya és az elektronikus jegy is. A NEJP két pilotrendszere és ezek próbaüzeme várhatóan 2016 tavaszán valósul meg, az országos rendszer bevezetésének tervezett időpontja pedig 2017. január 1.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. most jelentette meg a nemzeti elektronikus jegyrendszerplatform kialakítására vonatkozó közbeszerzési pályázatát. A nyertes ajánlattevő feladata a „nemzeti elektronikus jegyrendszerplatform kialakításának alkalmazásfejlesztési feladatai, a szükséges hardver- és szoftvereszközök beszerzése, telepítése, speciális eszközök kifejlesztése, a fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

Ezek mellett szintén a győztes feladata lesz a központi rendszer és a pilotrendszerek bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, rendszer-integráció, a teljes rendszer próbaüzemének biztosítása, a kapcsolódó ügyfélszolgálati szolgáltatás támogatása vállalkozási szerződés keretében”. A most megjelent Közbeszerzési Értesítőben egyebek között az szerepel, hogy Debrecenben a DKV Zrt. működési területén mobiltelefon segítségével működő elektronikus jegyrendszer, valamit a Volánbusz Zrt. egy meghatározott ellátási területén elektronikus közlekedési kártyarendszer kialakítása is a nyertes dolga lesz.

A teljes megvalósulásra a vállalkozói szerződés megkötésétől számított tíz hónap áll rendelkezésre. A pályázatra jelentkezők szeptember 4-ig adhatják be ajánlatukat, de csak azok pályázhatnak, akik az elmúlt három évben legalább nettó 3,5 milliárd forint teljes, valamint a beszerzés tárgyából származó bevétel minimum nettó 2,5 milliárd forint bevétellel rendelkeznek.

Arra a kérdésre, hogy a cég miért nem „házon belül” oldja meg a feladatokat, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. azt válaszolta a Világgazdaságnak, hogy a cég feladata a NEJP teljes körű megvalósítása, a rendszer üzemeltetése, implementálása, az interoperabilitás megteremtése. A társaság sem gyártó, sem eszközfejlesztő, sem hardver- és infrastruktúra-biztosító bázissal nem rendelkezik, így a NEJP megvalósításához azokat be kell szereznie. További részleteket nem árultak el, így például a beszerzés becsült költségét sem, és ez a Közbeszerzési Értesítőben sem jelenik meg.”

Forrás:
Már készülnek az egységes jegyrendszer bevezetésére; Világgazdaság Online; 2015. augusztus 13.

Magyarország: átszabják a vasúttársaságot

„Miután legkésőbb ez év végéig létre kell hozni a független pályahálózat-működtetőt, meg kellett teremteni a függetlenségének a feltételeit, illetve szabályozni kell a pályahálózat-működtető és a pályát használók viszonyát – erről szólnak a nemzeti fejlesztési miniszter rendelettervezetei, amelyek a kormány honlapján jelentek meg.

Az egyik rendelet a jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból független pályahálózat-működtető függetlenségének feltételeit taglalja. A jogi függetlenség feltétele az, hogy a pályahálózat-működtető olyan önálló jogi személyiségű gazdasági társaság legyen, amely független bármely vállalkozó vasúti társaságtól, nem végez országos vállalkozó vasúti tevékenységet, továbbá nem rendelkezik országos vállalkozó vasúti társasági működési engedéllyel.

Döntéshozatali szempontból függetlenségének biztosítéka, hogy irányításában sem közvetve, sem közvetlenül országos vállalkozó vasúti társaság nem vesz részt, a saját vezető tisztségviselője országos vállalkozó vasúti társaságban nem lehet vezető tisztségviselő és vezető állású munkavállaló országos vállalkozó vasúti társaságban. A független pályahálózat-működtető legkésőbb a jövő év első napján kezdi meg tevékenységét.

Egy másik rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférést szabályozza. A hozzáférést az üzemi menetrend tartalmazza, amelynek az érvényességi időtartama minden év december hónap második szombatján 24.00 órakor kezdődik, és a következő év december hónap második szombatján 24.00 óráig tart. A pályahálózatot használók az éves igényeiket – a menetrendi évet megelőző – április második hétfőjéig nyújtják be a pályahálózat működtetőjének. Az éves pótlólagos igényeket legkésőbb az éves üzemi menetrend hatálybalépését öt héttel megelőzően kell benyújtani. Az éves üzemi menetrend minden naptári évben egyszer készül, de szükség szerint változtatható. A tervezet részletezi a rendkívüli igények benyújtási szabályait is.

A harmadik rendelet a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteit szabja meg. A díjképzési rendszer elemei egyebek mellett: az alap- és járulékos szolgáltatás díja, amely magába foglalja a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés, illetve a kiszolgáló létesítményekben nyújtott szolgáltatások díját is. Díjképző elem még a kiegészítő és a mellékszolgáltatás díja. Az egyéb díjképzési elemek körébe tartozik a túlterheltségi és a környezetvédelmi díj is. A díjképzési rendszer elemeinek kialakításában alapul vehető a kilométer-teljesítmény, a tömeg, a vonat típusa, továbbá a pályahálózat minősége is.

Amennyiben a pályát használók által – várhatóan – fizetendő hálózat-hozzáférési díjak, valamint a nyújtott állami támogatás összege nem fedezi a pályahálózat-működtető összes – várható – indokolt költségét és ráfordítását, akkor a díjmegállapító szervezet felárat számíthat fel. Ezt megelőzően azonban szegmensvizsgálattal kell elemezni, hogy van-e olyan piaci szegmens, amely az alapszolgáltatásért, illetve a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésért fizetendő – felárral növelt – hálózat-hozzáférési díjat nem képes megfizetni. Ilyen szegmens lehet például a személyszállítás.

Végül külön rendelet szól a vasúti teljesítményösztönző rendszerről. A kapacitáselosztó szervezet – a hálózati zavarok csökkentése és a vasúti közlekedési teljesítmények javítása érdekében – teljesítményösztönző rendszert határoz meg, amelynek alapelvei a vasúti pályahálózat egészére azonosak. A teljesítményösztönző rendszer a késések kezelésére, valamint egyéb, a vonatok közlekedtetéséhez, illetve valamely szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi paraméterekre terjedhet ki.

A teljesítményösztönző rendszerben a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult áll egymással jogviszonyban.
A teljesítményösztönző rendszer elemei lehetnek – különösen – a hálózati zavar okozásáért kiszabott pénzügyi hátrányok, valamint a terv feletti teljesítményért járó pénzügyi előnyök. A pénzügyi hátrány egyértelműen a pályahálózat-működtető vagy egy, a pályát használó által okozott hálózati zavarhoz kötődik.”

Forrás:
Átszabják a vasúttársaságot; Népszava; 2015. augusztus 9.
Egyes vasúti tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. augusztus 6.

Szakirodalom

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény átfogó reformjának aktuális kérdései

„…1. Első kérdésként az merül fel, hogy szükség van-e új eljárási kódexre.

2. Második kérdéskörként azt érdemes megvizsgálni, hogy amennyiben szükség van új kódexre, milyen átfogó célok mentén érdemes kialakítani az új szabályozást, illetve ezen átfogó célok milyen konkrét szabályozási példákat, javaslatokat jelentenek.

3. A Ket. esetleges újraszabályozásával párhuzamosan szükséges a kapcsolódó szabályozásokat külön is módosítani, illetve kialakítani a hatósági eljárásjog általános szabályainak körében. Ennek kiindulópontja alapvetően az, hogy a Ket. jelenleg több olyan tárgykört is szabályoz, amelyeknek különböző okok miatt nem a Ket.-ben lenne a helyük.
… A fontosabb, külön választandó területek az alábbiak:
a) E-közigazgatási szabályok: A Ket. az elmúlt években számos eközigazgatási tárgyú rendelkezéssel bővült, amelyek nem feltétlenül vannak közvetlen kapcsolatban a hatósági eljárásokkal.

4. A jogrendszer speciális közigazgatási hatósági eljárási szabályainak felülvizsgálata.

[A szerző hét éve foglalkozik a közigazgatási eljárásjoggal és annak kodifikációjával, 2012. óta pedig a Ket. kodifikációjáért felelős minisztériumi főosztály vezetője.]”

Forrás:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény átfogó reformjának aktuális kérdései; Bujdosó András; Themis, a ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata; 2014. december; 5-37. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról

„A Kormány
1. jóváhagyja
1.1. Bács-Kiskun megye,
1.2. Baranya megye,
1.3. Békés megye,
1.4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
1.5. Csongrád megye,
1.6. Fejér megye,
1.7. Győr-Moson-Sopron megye,
1.8. Hajdú-Bihar megye,
1.9. Heves megye,
1.10. Jász-Nagykun-Szolnok megye,
1.11. Komárom-Esztergom megye,
1.12. Nógrád megye,
1.13. Somogy megye,
1.14. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
1.15. Tolna megye,
1.16. Vas megye,
1.17. Veszprém megye és
1.18. Zala megye
integrált területi programját az 1. melléklet szerint,

2. jóváhagyja
2.1. Békéscsaba,
2.2. Debrecen,
2.3. Dunaújváros,
2.4. Eger,
2.5. Győr,
2.6. Hódmezővásárhely,
2.7. Kaposvár,
2.8. Kecskemét,
2.9. Miskolc,
2.10. Nagykanizsa,
2.11. Nyíregyháza,
2.12. Pécs,
2.13. Salgótarján,
2.14. Sopron,
2.15. Szeged,
2.16. Székesfehérvár,
2.17. Szekszárd,
2.18. Szolnok,
2.19. Szombathely,
2.20. Tatabánya,
2.21. Veszprém és
2.22. Zalaegerszeg
integrált területi programját a 2. melléklet szerint,

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az érintett területi szereplő bevonásával – gondoskodjon az integrált területi programok 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat F oszlopa és 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat F oszlopa szerinti átdolgozásáról,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. augusztus 31.

4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének a 3. pont szerinti elkészítéséről és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére történő benyújtásáról,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2015. szeptember 30.

5. egyetért azzal, hogy elsősorban a TOP keretében szükséges finanszírozni azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek tevékenységeit és indikátorait tekintve illeszkednek a TOP célkitűzéseihez,

6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó kormányzati döntések TOP-ból történő finanszírozhatóságát és – szükség esetén – kezdeményezze az integrált területi programok módosítását az integrált területi programok éves felülvizsgálata során.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 116. szám; 2015. augusztus 12.; 18836-18847. oldalak (pdf)