Skip to main content

33. szám, 2016. augusztus 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új vezetés a Magyar Posta élén

„2016. augusztus 12-én lemondott tisztségéről a Magyar Posta Zrt. Igazgatóságának és Felügyelőbizottságának több tagja. A Társaság Közgyűlése ugyanezen a napon új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat választott. A Magyar Posta új elnök-vezérigazgatója Illés Zoltán lett.

2016. augusztus 12-én lemondott tisztségéről a Magyar Posta Zrt. Igazgatósága:
Békési Ákos (a Magyar Posta Igazgatóságának tagja), Bulyáki Iván (a Magyar Posta Igazgatóságának tagja), Kovács Zoltán (a Magyar Posta Igazgatóságának tagja), Lontai Dániel (a Magyar Posta Igazgatóságának tagja), Szarka Zsolt (a Magyar Posta Igazgatóságának elnöke), Szauer Tamás (a Magyar Posta Igazgatóságának tagja).

A Társaság Közgyűlése ugyanezen a napon igazgatósági tagoknak választotta: Illés Zoltánt, Kálmán Lászlót, Dr. Károlyi Lászlót, Majláth Zsolt Lászlót, Osztrogonácz Gábort és Dr. Szivek Norbertet.

Az Igazgatóság elnökének Illés Zoltánt választották meg.

2016. augusztus 12-én közös megegyezéssel távozik posztjáról Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Társaság Igazgatósága döntött az új elnök-vezérigazgató személyéről. 2016. augusztus 12-től a tisztséget Illés Zoltán tölti be.

2016. augusztus 12-én lemondott tisztségéről a Magyar Posta Zrt. Felügyelőbizottságának több tagja: Lantos Csaba, (a Magyar Posta Felügyelőbizottságának elnöke), Szabó Levente, (a Magyar Posta Felügyelőbizottságának tagja), Szarvas Ferenc, a Magyar Posta Felügyelőbizottságának tagja).

A Közgyűlés megválasztotta a Magyar Posta Felügyelőbizottságának új tagjait is: Dr. Boros Eszter (a Magyar Posta Felügyelőbizottságának tagja), Csoltkó Endréné (a Magyar Posta Felügyelőbizottságának tagja), Dr. Kovács Mónika (a Magyar Posta Felügyelőbizottságának elnöke).

A Magyar Posta Igazgatósági tagjainak rövid bemutatása:

Illés Zoltán közgazdász, banki szakember, közel 20 éves tapasztalattal rendelkezik vállalatirányítási, pénzügyi- és szolgáltatásmenedzsment, valamint üzletfejlesztési területen. Pályafutását az ABN Amro Bankban kezdte 1995-ben informatikai osztályvezető-helyettesként, majd 1998-tól a marketing és termékfejlesztési üzletág vezetője lett. 2000 és 2002 között ő irányította az ABN Amro Bank és K&H Bank egyesülését, majd a fúziót követően 2005-ig a lakossági értékesítési üzletág igazgatója volt. 2006-tól az OTP lakossági igazgatóságának vezetője lett, ahol 9 országra kiterjedően irányította és felügyelte a bank lakossági termékeit és szolgáltatásait. 2007-2014 között az OTP Bank oroszországi leányvállalatának igazgatósági tagja, 2012-2013-ban vezérigazgatója. 2015-ben a világ egyik vezető üzleti iskolájában, az Insead-en szerzett global executive MBA képesítést.

Kálmán László közgazdász, banki szakember. Tanulmányait a Külkereskedelmi Főiskolán, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. Pályafutása alatt elsősorban a vállalati szektor, ezen belül kiemelten a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozott. Az ING Bankban kockázati elemzőként, majd ügyfélkapcsolati főosztályvezetőként tevékenykedett. Termékfejlesztési vezetőként aktív szerepe volt a K&H Bank és az ABN Amro Bank fúziójában, az egyesült pénzintézetben pedig már a KKV hálózatot irányította. Ezt követően az OTP Bankban 4 éven át a fogyasztási hitel, majd újabb 4 évig a mikrovállalati és társasházi üzletág igazgatói pozícióját töltötte be. 2011 és 2016 között igazgatóként az Erste Bank KKV üzletágát szervezte újjá és helyezte ismét növekedési pályára.

Dr. Károlyi László PhD<, okleveles matematikus és villamos mérnök. 1980-2001 között a Belügyminisztériumban dolgozott különböző beosztásokban. 2001-2002 között a Magyar Posta Zrt. távközlési igazgatója volt, majd ezt követően az üzleti szférában a civil biztonság területén látott el feladatokat. 2010 óta a Magyar Posta Zrt. biztonsági főigazgatója, amely beosztásban irányítja a Társaság humán-, vagyon- és pénzforgalmi rendszereinek védelmét, továbbá a munka- és környezetvédelmet. 2010 óta a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola postagazdálkodási szakának tanszékvezető főiskolai tanára.

Majláth Zsolt László pénzügyi-vállalkozási szakközgazdász, műszaki menedzser, a Diósgyőri Papírgyár Zrt. vezérigazgatója. Széles körű vállalatirányítási-, stratégiai tervezési-, termékmenedzsment és műszaki tapasztalatokkal rendelkezik. 1998 és 2011 között a Pénzjegynyomda Zrt.-nél dolgozott minőségbiztosítási és termelési területen, 2008-tól a vállalat termelési-műszaki igazgatója volt. 2011 és 2015 között a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója, ahol végrehajtotta a vállalat teljes reorganizációját és megteremtette a további működés alapjait. 2015 áprilisától a Diósgyőri Papírgyár Zrt. vezérigazgatójaként felel a Társaság műszaki-technológiai megújításáért és a jövőbeni sikeres működés megalapozásáért.

Osztrogonácz Gábor a Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdaságtudományi karán diplomázott, húsz éves pénzügyi és vállalatvezetői tapasztalattal rendelkezik. 1992-től tíz éven át az Inter-Európa Bank Rt. Pécsi Területi Igazgatóságán dolgozott, majd 2002-2008-ig az Erste Bankban folytatta pályafutását kereskedelmi centrum igazgatói pozícióban. 2008 és 2011 között az MKB Bank területi igazgatója volt, majd 2012 januárjától a Szigetvári Takarék ügyvezető igazgatója, 2012 májusától a Szigetvári Takarék igazgatóságának tagja. 2016 júliusában megválasztották a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) igazgatósági tagjának.

Dr. Szivek Norbert jogász, tanulmányait Németországban kezdte, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán fejezte be 2000-ben. Pályafutása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél indult, ezt követően egy piacvezető ingatlan-beruházásokkal foglalkozó cégnél folytatta karrierjét, ahol az energetikai üzletággal foglalkozott. 2005-ben saját vagyonkezelő céget alapított. 2015 februárjától a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és az igazgatóság tagja. Számos kiemelt jelentőségű társaságnál tölt be tisztséget: tagja a Magyar Villamos Művek Zrt., a Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt. és a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának, valamint a MOL Nyrt. felügyelőbizottsági tagja.

A Magyar Posta új Felügyelőbizottsági tagjainak rövid bemutatása:

Dr. Boros Eszter jogász, EU- szakjogász, diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Pályafutását 2000-ben az Eximbankban kezdte, ahol 2002-től osztályvezetőként, majd 2010-től vezető jogtanácsosként dolgozott. Részt vett az Eximbank jogi és közbeszerzési ügyeinek operatív irányításában, közreműködött a projektfinanszírozási, tőkebefektetési és forrásszerzési ügyletek kezelésében és aktív szerepet vállalt a bankot érintő jogszabálytervezetek kidolgozásában és véleményezésében. 2015 júliusától az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. vezető jogtanácsosa, ahol felelős a vállalat távközlési jogi és közbeszerzési ügyeinek koordinálásáért.

Csoltkó Endréné közgazdász, nemzetközi mérlegképes könyvelő, a Pátria Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatója. A takarékszövetkezeti szektorban 1985 óta dolgozik, munkáját a Monor és Vidéke Takarékszövetkezetnél kezdte. 1998-tól tagja a jogelőd Monor és Vidéke, illetve 2012-től a Pátria Takarékszövetkezet igazgatóságának. 2014 júniusa óta a Pátria Takarékszövetkezet első számú vezetője. Vezetői pályafutása során a takarékszövetkezet tevékenységéhez, működéséhez kapcsolódó szakmai bizottságok, fórumok aktív tagja volt, és jelenleg is részt vállal véleményalkotó, jövőt meghatározó szakmai munkákban.

Dr. Kovács Mónika jogász, diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Pályafutását 2005-ben a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.-nél kezdte jogászként. 2009-től üzletág igazgatóként irányította a közlöny és elektronikus kiadvány üzletágat. Felelősségi körébe tartozott a jogi szakterület, az ügyfélszolgálati és értékesítési pontok, valamint a teljes szerkesztőség irányítása. 2005 és 2008 között óraadó oktatóként dogozott a PTE Alkotmányjogi tanszékén.”

Forrás:
Új vezetés a Magyar Posta élén; Magyar Posta Zrt.; 2016. augusztus 12.

Közigazgatás, politika

Először ülésezett a stratégiai kabinet

„Harmincegy napirendi pont tárgyalásával megkezdte munkáját a kormány közelmúltban létrehozott stratégiai kabinetje kedden.

A Lázár János vezette testület első ülésén előterjesztőként részt vettek a tárgyalt területekért felelős tárcavezetők, így jelen volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Pintér Sándor belügy- és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

A stratégiai kabinetben állandó tag Trócsányi László, az igazságügyi tárca vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, míg Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke állandó meghívott.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter július elején jelentette be, hogy Orbán Viktor döntése nyomán a kormányzat munkája két kormánykabinetbe, egy gazdaságiba és egy stratégiaiba tagozódik, amelyek döntéshozó és -előkészítő szervek.

A Miniszterelnökség vezetője a stratégiai kabinetet, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig a gazdasági kabinetet irányítja.”

Forrás:
Először ülésezett a stratégiai kabinet; Miniszterelnökség; 2016. augusztus 9.

Egyre nagyobbra duzzad a kórházak adóssága

„Akadnak olyan egészségügyi intézmények, amelyek négy hónap alatt majdnem megduplázták a tartozásukat

Bár az adatokból arra lehet következtetni, hogy az utóbbi egy-két hónapban némileg lelassult a kórházi adósság emelkedése, februárhoz képest júniusra több intézmény esetében is jelentős adósságnövekedéssel kell számolni. A hazai intézmények nagy része nem tudja kifizetni a betegellátáshoz szükséges eszközöket – értesült a Magyar Nemzet. A legfrissebb mutatók szerint az intézmények jelenleg 51,6 milliárd forinttal tartoznak a beszállító cégeknek.

A tavalyi év azonos időszakához képest idén júniusban megdöbbentően megemelkedett a kórházak beszállító cégeknél fennálló adóssága. Vannak olyan klinikák is, amelyek kétszer-háromszor akkora adósságot halmoztak fel idén júniusra, mint amekkora tavaly ugyanekkor jellemezte őket – tudta meg a Magyar Nemzet. A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint például a Szent János-kórház adóssága júniusban egymilliárd forint volt. Ez a szám februárban még csak 666 millió forint volt, tavaly júniusban pedig alig érte el 632 milliót. De hasonló helyzetben van a szintén fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház is, amelynek jelenleg 2,95 milliárd az adóssága. Ez februárban 2,13 milliárd, tavaly az év közepén pedig 992 millió volt.

A jelentős változás egyik oka lehet, hogy 2015 júniusáig az állam az adósságkonszolidációra megítélt 60 milliárd forint nyolcvan százalékát kifizette a beszállítóknak, így akkor drasztikusan csökkentek a tartozások. Éppen ezért érdemes a friss adatokat inkább a 2016. februári eredményekkel összehasonlítani. Ez alapján sem túl szívderítő a helyzet, ugyanis az egyik legnagyobb tartozást felhalmozó Honvédkórház adóssága négy hónap alatt 1,2 milliárd forinttal emelkedett: 2,7 milliárdról 3,9 milliárdra. Hasonló cipőben jár a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza-kórház, a februári 1,2 milliárdos adóssága júniusra már 1,8 milliárdra duzzadt.

Vannak azonban olyan intézmények is, amelyek faragni tudtak a tartozásukból. Ilyen például a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház: a februári 1,1 milliárdos adósságát júniusra 953 millióra szorította vissza, illetve ilyen a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház, utóbbi négy hónap alatt 159 millió forinttal karcsúsította 1,068 milliárdos elmaradását.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt, előfordulhat, hogy egyes intézményeknek azért sikerült csökkenteniük a tartozásukat, mert komolyan vették Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár korábbi figyelmeztetését. Az államtitkár decemberben az Origónak beszélt arról, hogy az intézmények egy része kozmetikázza az adatait. Nagy adósságállományról számolnak be, eközben jelentős mennyiségű készpénzt halmoztak fel, mivel nem fizették ki a számláikat. Mindezt azért, hogy az év végén nagyobb szeletet kapjanak az adósságkonszolidációs tortából. Az államtitkár szerint változtatni kell ezen a gyakorlaton. Ónodi-Szűcs felvetését akkor a kórházszövetség nem kívánta kommentálni, de több intézményvezető is elmondta, nincs annyi pénzük, hogy félretegyenek.

Az adósságrendezést nehezíti, hogy a 2016-os költségvetésben nem szerepel konszolidációra elkülönített forrás, Rásky László úgy véli, ez súlyos hiba, nem lenne szabad decemberig várni a helyzet rendezésével.

A teljes adósság tekintetében viszont jó hír, hogy az utóbbi három hónapban némileg lelassult a tartozás felhalmozása. Márciusban 43 milliárd forint volt az adósság, és akkor azt jósolták a szakértők, hogy ez már áprilisban átlépheti az 50 milliárdot is, ennek ellenére a tavaszi hónapok után nyárra lelassult az emelkedés, és most tart 51,5 milliárdnál a mérleg.”

Forrás:
Egyre nagyobbra duzzad a kórházak adóssága; Kuslits Szonja; mno.hu; 2016. augusztus 12.

Nemzeti Adókonzultáció – 2016. szeptember 22-23.

„2016. szeptember 22-23-án rendezik az első olyan magyarországi adószakmai konferenciát, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezdeményezésére a „Big4”, azaz a legjelentősebb könyvvizsgáló cégek közreműködésével jön létre.

Az egyedülálló konferencia nemcsak az adórendszerről ad átfogó képet, hanem kitekint a nemzetközi adóvilágra és a piaci szereplők szempontjait is elemzi, a közvetlen találkozás pedig remek lehetőséget teremt a jövő adópolitikai irányainak, adóztatási koncepciójának bemutatására, a célok ismertetésére. Mivel a szakmai program összeállításában a nagy könyvvizsgáló cégek is közreműködtek, az esemény nem pusztán a hivatal oldaláról közelíti meg a konzultáció témáját.

Vegyen részt az eseményen és megtudhatja, mire számíthat adózóként, vállalatvezetőként, tanácsadóként, könyvvizsgálóként, adószakértőként, vagy könyvelőként!

Bővebb információ és jelentkezés a konferencia weboldalán http://konferenciak.advalorem.hu/nemzeti-adokonzultacio-2016”

——-

„…A NAV célja, hogy hatékonyabban, kevésbé bürokratikus, szolgáltató adóhatóságként működjön a jövőben, olyan hivatalként, amely segíti adóügyeik intézésében a vállalkozásokat és az állampolgárokat.

A NAV a párbeszédre nyitottan, az új szemlélet szellemében kezdeményezte ennek az egyedülálló konferenciának a megszervezését. A közvetlen találkozás lehetőséget ad a jövő adópolitikai irányainak, adóztatási koncepciójának bemutatására, a célok ismertetésére. A konferencia szakmai programjának összeállításában a nagy könyvvizsgáló cégek is közreműködtek, így az esemény nem pusztán a hivatal oldaláról közelíti meg a konzultáció témáját.

A NAV igyekszik hosszabb távra tervezhető adókörnyezetet teremteni Magyarországon, hiszen a kiszámíthatatlanság a vállalatok és befektetni szándékozó cégek számára komoly gátat szab az üzleti tervezésben.

A konferencia átfogó képet ad az adórendszerről, kitekintve a nemzetközi adóvilágra és nem utolsó sorban a piaci szereplők szempontjainak elemzésére is vállalkozik.

A konferencia résztvevői az első napon megismerhetik a nemzeti adókoncepció prioritásait, az adópolitika főbb irányvonalait és a befektetésösztönző célú új adószabályokat. A konferencia második napján részletesen bemutatjuk a NAV új elektronikus szolgáltatásait, és konzultációkat tartunk a várható változásokról az szja, a járulékok, az iparági különadók, a társasági adó, az áfa és a jövedéki adó területén…”

Forrás:
Nemzeti Adókonzultáció – 2016. szeptember 22-23.; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2016. július 19.
Nemzeti Adókonzultáció

Románia: az igazságügyi miniszter bemutatta a korrupcióellenes stratégiát

„A korrupció elleni harc nemcsak az állam, hanem minden egyes állampolgár felelőssége – hangoztatta Raluca Prună, a kormány igazságügyi minisztere pénteken, amikor bemutatta az ország 2016-2020-as időszakra szóló korrupcióellenes stratégiájának tervezetét.

A tárca 90 közintézmény, civil szervezet és vállalkozás bevonásával dolgozta ki a stratégiát, amelyet június közepén honlapján nyilvános közvitára bocsátott. A javaslatok nyomán kidolgozott kormányhatározat tervezetét ismertette pénteki sajtóértekezletén a miniszter.

Elmondta: Románia az utóbbi években figyelemre méltó eredményeket ért el a korrupcióellenes harc terén, jól működő igazságszolgáltatása van, ami „egyeseket kétségbe ejt”. Az előző négyéves időszak kiértékelése azonban arra a következtetésre juttatta a tárcát, hogy a nagy sajtóvisszhangot keltő ügyészségi leleplezések elrettentő hatása önmagában nem elég: a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, elsősorban a közbeszerzések terén. Az utóbbi négy évben évente 3500-4000 korrupciós ügyben hoztak ítéletet a román bíróságok, ám az elkövetők által okozott kárnak alig töredékét sikerült behajtani.

Prună rámutatott: a következő négy évben az „átláthatóság kultuszát” akarják kifejleszteni a romániai hivatalokban. A korrupcióellenes stratégia megvalósítása 100 millió euróba kerül, az összeget az állami költségvetésből, és uniós támogatásból fedeznek. Ez az összeg alig ötöde annak a félmilliárd eurónak, amit a korrupciós ügyek vádlottaitól foglaltak le egyetlen év alatt – jegyezte meg. A stratégia költségei között szerepel például az, hogy minden 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató hivatalnak évi legalább 200 ezer eurót kell költenie az átláthatóságra, folyamatosan frissített internetes honlapot kell működtetnie.

A stratégia célkitűzései között szerepel az, hogy a közbeszerzéseknél elkövetett csalások száma négy év alatt a jelenlegi felére csökkenjen, és a román közigazgatás 80 százalékában számolják fel az érdek-összefonódásokat. A stratégia különböző paramétereket vezet be, amelyek időszakos ellenőrzésével nyomon követik annak eredményességét, és szabványosítják a közérdekű információk közzétételét. A minisztériumoknak, a központi és helyi közigazgatási szerveknek három hónap áll rendelkezésükre, hogy bevezessék a stratégia előírásait.”

Forrás:
Az igazságügyi miniszter bemutatta a korrupcióellenes stratégiát; Erdély Ma/MTI; 2016. augusztus 13.

Tömegével érkeznek javaslatok a közigazgatási díjak eltörlésére

„Sokan már júliusban jelezték az államnak, hogy a jövőben milyen díjakat nem szeretnének befizetni, s mely közigazgatási eljárásokat tartják a kelleténél bonyolultabbnak. A Magyar Idők megtudta: az idei állami rezsicsökkentésről szervezett konzultáció első felében 130 ezer személy fejtette ki a véleményét. Akinek van javaslata arról, hogy milyen költségeket töröljenek el, a kérdőívek kitöltésével még a jövő héten elmondhatja.

Élénk érdeklődés övezi az idei állami rezsicsökkentést. A kormányzat július 11-én három kérdőívet adott közre, az állampolgárok és a vállalkozások képviselői ezeken a dokumentumokon nevezhetik meg, szerintük melyik közigazgatási díjat és illetéket szüntesse meg a kormányzat, s mely eljárások szabályait egyszerűsítse.

– Az érdeklődők idén is kétféleképpen közölhetik véleményüket – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. A nyomtatványokat bárki kitöltheti a kormányhivatalok és a járási hivatalok ügyfélszolgálatain, de az interneten is be lehet ikszelni a rubrikákat. A Magyar Idők megtudta: júliusban 132 ezer kérdőív érkezett. Az iratok döntő többségét az ügyfélszolgálatokon adták át a véleményformálók, az internetes lehetőséggel pedig valamivel több, mint ezren éltek. A lehetőségről azonban még senki nem késett le: a lakossági konzultáció ugyanis augusztus 19-én fejeződik be, vagyis aki szeretne tippeket adni, hogy a kormányzat milyen díjak, költségek beszedéséről mondjon le a későbbiekben, az még a jövő héten megteheti.

A Miniszterelnökségnél hangsúlyozták: a múlt évi akcióhoz hasonlóan most is az a cél, hogy azonosítsák azokat a tételeket, amelyek sokak életét keserítik meg, s amelyek beszedésétől az állam egyébként eltekinthet. E cél szerint állították össze az idei három nyomtatványt is, a kérdőívek különböző témaköröket kínálnak az érdeklődők figyelmébe.

Az első segítségével például arról formálhat bárki véleményt, hogy mely állami eljárások legyenek egyszerűbbek a jövőben. Megjelölhetők itt azok az esetek, amelyekben – a válaszadó szerint – ezentúl a bejelentés megtétele is elegendő volna a bonyolultabb engedélyezési eljárás helyett. A második nyomtatványon egyes vállalkozói terhek mérséklésére, megszüntetésére tehet javaslatot, akinek kedve van hozzá. A harmadikon a magánszemélyek életét megnehezítő díjak lefaragása, eltörlése ügyében adhat tippeket a résztvevő. Lényeges, hogy a megadott választási lehetőségek mellett mind a három iraton mód nyílik egyéb eljárást, díjat is megjelölni.

A saját ötletek felvázolása pedig – a tavalyi konzultáció tapasztalatai alapján – egyáltalán nem felesleges. A Miniszterelnökségnél ennek kapcsán rámutattak, hogy bár a múlt évi kérdőív megadott tételei között nem szerepelt, mégis sok javaslat érkezett az útlevél díjának csökkentésére. A kormányzat az egybehangzó társadalmi kívánságot figyelembe vette, és mérsékelte azt az összeget, amit a nagycsaládosoknak kell fizetniük gyermekeik útlevelének kiállításáért.

Tavaly mintegy négyszázezren alkottak véleményt az akkori kérdőívek segítségével. A válaszok nyomán január elsején 21 hatósági eljárás vált gyakorlatilag ingyenessé. Ezek között szerepelt a személyi igazolvány, illetve a lakcímkártya igénylése, a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának pótlása és évente négyszer a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiváltása is díjmentessé vált.

– Ebben az évben több mint egymilliárd forint megtakarítás jelentkezett a családoknál csak a felsőoktatási felvételi eljárás ingyenessé tételével – hozták fel példaként a Miniszterelnökségen, majd hozzátették: mindent egybevéve a tavalyi közigazgatási rezsicsökkentés tízmilliárd forintot hagy a lakosságnál.”

Forrás:
Tömegével érkeznek javaslatok a közigazgatási díjak eltörlésére; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2016. augusztus 14.

Gyorsabban érkezhet nagyobb összegű adó az államkincstárhoz

„Szabálykövetésbe menekülhetnek a szankciók elől a hazai vállalkozások

Javíthatja az adófizetési fegyelmet, kevesebb bevallás érkezhet határidőn túl és a feketefoglalkoztatás is háttérbe szorulhat amiatt, hogy az adóhivatal negyedévente három kategóriába sorolja a hazai cégvilágot. A vállalkozói szféra harmada, pontosan 190 ezer szereplő ma a legjobb kategóriában van, miközben a rosszak csoportja félezernél is kisebb. Előbbi érték talán növekedhet, az utóbbi viszont biztosan emelkedni fog.

Érdemi hatás kapcsolódhat ahhoz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ez évtől csoportokba sorolja a honi cégvilág szereplőit. A hatóság az érintettek adóügyi magatartása alapján rendezi három kategóriába a vállalkozásokat: a több mint félmillió hazai gazdasági szereplő megbízható, átlagos és kockázatos címkét kaphat.

– A szabályozás legnagyobb előnye, hogy átlátható, kiszámítható, s nincs benne egyetlen szubjektív mozzanat sem – így értékelte az év eleje óta élő paragrafusokat Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő – aki annak idején az adóhivatal elnökhelyetteseként is dolgozott – rámutatott: egy-egy vállalkozás akkor kerülhet a kockázatos kategóriába, ha bizonyos súlyosabb szabálytalanság miatt a NAV jogerősen felelősségre vonta. Ez viszont azt is jelenti, hogy minden társaság pontosan tisztában lehet azzal, fenyegeti-e a rossz minősítés és az azzal járó, szintén a jogszabályban meghatározott hátrány.

Ellenben a megbízható státus számottevő előnyökkel jár: rövidebb ideg tarthat a NAV ellenőrzése, a vállalkozás kisebb ballépéseit nem szankcionálják nagyon szigorúan, és a hivatal gyorsabban utalhatja vissza a forgalmi adót. – Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a gazdasági szereplőknek anyagi érdekük is fűződik a jó minősítéshez, ami az adószabályok betartásával szerezhető meg – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

A szakember szerint a minősítési eljárás a közkassza – s tágabb értelemben a társadalom – számára érdemi előnyt tartogat: a működésüket komolyan gondoló cégek bizonyára mindent megtesznek majd a megbízható címért, így például időben és hiánytalanul befizetik az adójukat. A szakértő ezek alapján úgy vélte: a negyedévenként esedékes hatósági minősítés javíthatja az adófizetési fegyelmet, kevesebb bevallás érkezhet határidőn túl, és a feketén foglalkoztatás is háttérbe szorulhat. Ha ugyanis egy vállalkozást azon kap a NAV, hogy alkalmazottait nem jelenti be, a kockázatos kategória nem kerülhető el.

Nagyon úgy fest, hogy a megbízható minősítéssel járó előnyökkel a cégvilág jelentős része élni szeretne. A legfrissebb adatok szerint ugyanis 190 ezer gazdasági szereplő, vagyis a honi cégvilág harmada felelt meg a feltételeknek. A fennmaradó kétharmadot se jónak, se rossznak nem minősítették, a kockázatos kategóriában pedig pontosan 420 vállalkozás szerepel. – Ennek az a magyarázata, hogy a rendszer január elsején indult el, így csak az idei jogsértések miatt járhat a negatív címke – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Megjegyezte ugyanakkor: ismerve a hazai viszonyokat, a kockázatosak tábora rövid idő alatt sokszorosára duzzadhat. Könnyen megeshet, hogy hamarosan több ezer vállalkozás találja majd magát a hátrányokkal fenyegető csoportban.”

Forrás:
Gyorsabban érkezhet nagyobb összegű adó az államkincstárhoz; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2016. augusztus 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Erőteljesebb haladást vár el a kormányzati informatikában a román kormány

„Dacian Ciolos miniszterelnök javaslatára az elektronikus kormányzás egyik úttörőjét, Delia Popescut nevezte ki a bukaresti távközlési és információs technológiai minisztérium élére Klaus Iohannis román államfő. A tárcát július eleje óta ideiglenesen a kormányfőtitkár vezette. Delia Popescu 2003 óta az elektronikus közbeszerzési rendszer, az internetes adófizetési rendszer és más hasonló kezdeményezések elindításában és megszervezésében vállalt szerepet, 2014-óta pedig a miniszterelnöknek alárendelt, az ország digitalizálásával foglalkozó ügynökség vezetője volt. Elődjét, Marius Bostant a július elején bejelentett kormányátalakítás alkalmával, másik három minisztertársával együtt mentette fel tisztségéből a kormányfő.

A kormányátalakítás szükségességét a miniszterelnök azzal indokolta, hogy bizonyos projektekben lemaradások voltak, és kormányának új lendületre van szüksége. Az információs technológiai tárcával kapcsolatban nehezményezte, hogy Romániában a különböző állami intézmények egymással összeférhetetlen informatikai rendszereket működtetnek, ezért a következő miniszternek az IT-projektek jobb összehangolása, a kormányzati hálózatok egységesítésének előkészítése lesz a feladata.

Traian Basescu volt államfő szerint Bostannak valójában nem alkalmatlansága, hanem a nemzetbiztonsági szervezetekkel szembeni „túlzott függetlensége” miatt kellett távoznia, pedig a kevés „valódi szakértő” egyike volt a szakértői kormány tagjai között.

Az új tárcavezető szerdán teszi le a hivatali esküt. A kinevezése előtti napon több emberi jogi szervezet nyílt levélben tiltakozott a kormánynál amiatt, hogy az elektronikus kormányzás fejlesztésére szánt európai uniós alapokból egy titkosszolgálati projektet pénzelnek, amely az adatbázisok összekapcsolása révén állítólag a lakosság általános megfigyelését tenné lehetővé. A Román Hírszerző Szolgálat cáfolta, hogy az informatikai rendszerek összehangolása a polgárok tömeges megfigyelését szolgálná.”

Forrás:
Még jobban az IT-re fog koncentrálni a román kormány; SG.hu/MTI; 2016. augusztus 10.

Az adószámla adatok már XLS formátumban is elérhetőek

„Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2016. augusztus 3-tól módosult az eBEV portál adószámla lekérdezés funkciója.

A könyvvizsgálati munka hatékonyságának és az adózói nyilvántartások tisztázásának biztosítása érdekében az adószámla adatok XML formátumban történő elérhetőségét az eBEV felületen 2014. júniusától biztosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) az adózók részére.

A bevezetés óta további adózói igény merült fel a PDF és az XML formátumokon túl az XLS (excel) formátumban történő elektronikus lekérdezhetőségre is, hogy ne kizárólag a könyvelő programmal rendelkező adózók, könyvvizsgálók számára legyen biztosított az egyes adószámla adatoknak a különböző szempontok szerinti szűrése, rendszerezése és elemzése, hanem valamennyi ügyfélnek, így a magánszemélyeknek is.

Ezen adózói igények kielégítése érdekében a NAV az elektronikus felületen (eBEV portálon) a Szolgáltatások – Folyószámla és pótlékadatok menüpont alatt 2016. augusztus 3-tól az adószámla lekérdezések eredményét – az eddig megszokott PDF és XML formátumok mellett – már EXCEL (XLS) állományban is szolgáltatja.

Mivel az XML-hez hasonlóan az XLS formátumban sem zárható ki teljes körűen a későbbi adatmódosítások lehetősége, ezért a felhasználók által indított lekérdezések utólagos visszakereshetőségének megkönnyítése érdekében megtörténik a lekérdezett XLS fájl tárolása, erre külön üzenet megjelenítésével a NAV az adózók figyelmét is felhívja.”

Forrás:
Tájékoztatás az eBEV portál módosításáról, az adószámla adatok XLS formátumban történő elérhetőségéről; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2016. augusztus 4.

Nehezen tudnak megszabadulni a Windows XP-től az angol közigazgatásban

„…Korábban sok helyről érkezett már híradás hasonló törekvésekről, de a legnagyobb visszhangot a közelmúltban az kapta, hogy a londoni rendőrség (Metropolitan Police) tárgyalásokat folytat a Microsofttal arról, hogy a már két éve nem támogatott rendszerhez kapjanak bizonyos mértékű támogatást, mivel az állami szervezet túl sok egységében használják még ezt az operációs rendszert.

A mai hírek szerint egyezségre jutottak, és a londoni rendőrség mellett még több állami szervezetben is marad a támogatás, mely közel 30 ezer PC-t érint. A Microsoftnak fizetendő külön összeget állítólag azért hajlandóak kifizetni, mivel a ma már szinte őskövületnek számító OS annyira beépült a közigazgatási egységekbe, hogy nagyon komoly összegeket emésztene fel az átállás és az adatmigrálás.

Az így már egyedi – így feltehetően nem olcsó – szoftvertámogatásnak minősülő megállapodást sokan bírálják ugyan, de az állami szervezetek lomhák és lassan mozdulnak az egész világon – pl. a holland kormány is közel kétmillió dollárt szánt arra, hogy egyes intézményeiben a Windows XP kapjon biztonsági támogatást, csak hogy egyelőre ne kelljen lecserélni a rendszert.

A vitában erős érvek állnak mindkét oldalon: a kritikusok a – nem kis összegbe kerülő, ám hosszabb távon olcsóbb – frissítés mellett állnak, a szervezetek képviselői pedig hozzák a számokat, hogy ennyi pénzük van, most ebből ennyit lehet: osztottak, szorzottak, megkezdték az átállást, és váltani is fognak, de nem most.

A történet tanulságos, mivel a látszólag egyetlen globális rendszertől való függőségre mutat rá, mely különösen a behemót állami szervezeteknél hozza ki a maga (pénzügyi) eredményeit, másrészt jelzi, hogy igencsak megalapozottak azok a törekvések, melyek a nyílt forrás felé terelnék az állami, a közigazgatási szervezeteket, hiszen ekkor is lennének költségek – azok mindig vannak –, ám az ilyen típusú konfliktusokat el lehetne kerülni.”

Forrás:
Ha fizetsz, a Windows XP ma is biztonságos lehet; Dajkó Pál; IT café; 2016. augusztus 12.
Lásd még: Met Police quizzed by London Assembly member over Windows XP; Chris Baraniuk; BBC News; 2016. augusztus 9.

Informatika, távközlés, technika

Heteken belül megjelennek a kkv-k szoftverpályázatai

„Szeptember elején jelennek meg a Modern vállalkozások programban a mikro-, kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésére igényelhető szoftverpályázatok – nyilatkozta Koleszár Péter, a program szakmai helyettes vezetője.

Első lépésként a projekt tanácsadó hálózatában dolgozó szakemberek helyszíni auditot hajtanak végre a vállalkozásoknál – közölte a Modern vállalkozások program szakmai helyettes vezetője, Koleszár Péter. Tavaszi indulása óta csaknem hétszáz mikro-, kis- és középvállalkozás csatlakozott a Vállalkozz digitálisan! projekthez, nyár végéig pedig további 300 vállalkozás csatlakozására számítanak. A projekt első részének befejezéséig, 2017 májusáig pedig további háromezer vállalkozást auditálnak majd a tanácsadó hálózat szakemberei.

A tanácsadók az auditot követően javaslatot tesznek a digitálisan felkészült vállalkozás státus kiadására, vagy olyan fejlesztéseket javasolnak az egyes cégeknek, amelyek révén megkaphatják ezt a minősítést, és ezzel öt százalék vissza nem térítendő többlettámogatást kaphatnak vállalati informatikai pályázatokon.

Koleszár Péter elmondta, hogy a program azért indult, mert megalapozott statisztikák szerint a digitalizációt tekintve a magyar vállalkozások hatalmas lemaradásban vannak az európai uniós versenytársaikhoz képest. Az infokommunikációs (IKT), motivációs és szemléletformáló program fő célja éppen ezért az, hogy digitális technológiákat, szolgáltatásokat kínáljon a kkv-knak – közölte korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Országosan 29 infokommunikációs tanácsadó segít átvilágítani a cégek jelenlegi digitális helyzetét. Emellett a program jelentős támogatást biztosít a digitális eszközök, szolgáltatások és integrált rendszerek kedvezményes beszerzéséhez is, illetve vissza nem térítendő támogatásokat és kombinált kedvezményes hitelt ad.
Eddig főként üzleti internet-előfizetések, valamint az egész vállalkozás működésére kiható ügyfélkapcsolati (CRM) rendszerek, vagy éppen vállalatirányítási (ERP) modulok iránt érdeklődtek a legtöbben, de a felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatban is informálódtak a kkv-k.

Az MKIK közölte azt is, hogy ősszel folytatódik a 127 állomásból álló információs nap elnevezésű rendezvénysorozat is, ahol a vállalkozások konzultálhatnak a szakértőkkel.
A projekt ismertetője szerint a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programja részeként működő projekt a hazai kkv-k versenyképességének növelését célozza. A csaknem kétéves időtartamú program kifejezetten vidéki vállalkozásoknak nyújt segítséget, lebonyolítása Közép-Magyarország kivételével országosan zajlik.”

Forrás:
Heteken belül megjelennek a kkv-k szoftverpályázatai; Magyar Idők; 2016. augusztus 11.
Lásd még: GINOP-3.2.1-15 – Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program kkv-knak; Széchenyi 2020

Jön a kártyás fizetés a budapesti tömegközlekedési eszközökön

„Kártyás terminálokat tervez a buszokra és a villamosokra a BKK. A teljes jegyvásárlási rendszert modernizálják, mindenhol elfogadják majd a bankkártyát a most kiírt közbeszerzésük alapján.

Hamarosan minden fővárosi tömegközlekedési eszközön lehet majd érintéses bankkártyával is jegyet váltani. Minden, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. megrendelésére közlekedő járművön lehetőség lesz arra, hogy a viteldíjat közvetlenül, adminisztratív kötöttség nélkül, az ügyfél saját érintés nélküli bankkártyájával is megfizethesse – közölte ugyanis a Világgazdasággal a BKK. A közlekedésszervező cég már ki is írt egy pályázatot bankkártya-elfogadási szolgáltatás beszerzésére, a felhívás most jelent meg az Európai Unió lapjában, a TED-ben. A pályázóknak szeptember 5-ig kell benyújtaniuk az anyagukat, és október közepén derülhet ki, ki nyerte a tendert. Hogy mikor indulhatnak a szolgáltatások, még nem tudni pontosan, de pluszpontot kap az a pályázó, amelyik gyorsabban vállalja a rendszer elindítását.

A közbeszerzésben szereplő beruházás részben már az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó fejlesztés, amelynek céldátuma 2017 vége maradt azt követően is, hogy a BKK a közelmúltban a rendszer újratervezéséről döntött. A mostani pályázat nyertes ajánlattevőjének több feladata is lesz. Biztosítania kell a BKK értékesítési hálózatában működő fizikai és virtuális bankkártya-elfogadóhelyeken a bankkártyás fizetés feltételeit, ehhez mintegy száz POS-terminált kell üzembe helyeznie. Emellett 415 önkiszolgáló és hatszáz mobil POS-terminált is fel kell szerelnie, és lehetővé kell tennie, hogy bankkártyával közvetlenül ki lehessen fizetni a viteldíjat a tömegközlekedési eszközökön lévő, összesen 11 592 kártyaolvasó készüléken keresztül, amelyek természetesen be vannak kötve a háttérintézményekhez is. A pályázónak ezenfelül biztosítania kell még a webes felületen, mobilalkalmazáson és telefonos ügyfélszolgálaton keresztül történő online bankkártya-elfogadást is.

Az üzemeltetés a BKK feladata lesz, a nyertes ajánlattevő csak pénzügyi szolgáltatást nyújt, praktikusan egy elszámolórendszert működtet. Az értesítő szerint a beszerzés becsült összege 48 hónapra nettó 550 millió forint, a bankkártyával végzett tranzakciók után a nyertes ajánlattevőt jutalék illeti meg. A jutalék alapja a bankkártyával teljesített és a nyertes ajánlattevő által elszámolt tranzakciók bruttó összege.

A hagyományos és önkiszolgáló POS-terminálokat az ügyfélközpontokban, jegypénztárakban, jegyértékesítő automatákon és a Mol Bubi-állomásokon használja a BKK. A mobil POS-terminálok az elektronikus jegyrendszer bevezetése után a jegyellenőrök munkaeszközei lesznek, így az ügyfelek a viteldíjat és vélhetően a büntetést is a jövőben kártyával is kifizethetik a jegyellenőröknél. Jelenleg a BKK járművein csak készpénzzel lehet jegyet vásárolni a járművezetőktől, illetve a kísérő személyzettől. Az ügyfélközpontokban, jegypénztárakban és jegyértékesítő automatáknál viszont már ma is lehet bankkártyával fizetni.

A beszerzést az is indokolja, hogy az elektronikusjegyrendszer-projektben minden, a BKK megrendelésére közlekedő autóbuszra, trolibuszra és villamosra új olvasókészülékeket szerelnek, melyek kiváltják a korábbi jegyérvényesítő berendezéseket. Ezek mindegyikén lehetőség lesz érintés nélküli bankkártyával fizetni. A metró- és HÉV-állomásokon az állomásokra telepített készülékek, illetve beléptetőkapuk látják el ugyanezt a feladatot.”

Forrás:
Jön a kártyás fizetés a buszokon; Diószegi József; Világgazdaság Online; 2016. augusztus 12.
Lásd még: Bankkártya-elfogadási szolgáltatás beszerzése; Budapesti Közlekedési Központ (ZIP-fájl)

BKK: a bankkártya-elfogadás egységesítése és jövőbeni biztosítása a BKK új közbeszerzésének célja

„A BKK a bankkártya-elfogadási beszerzésével kapcsolatos, a sajtóban ma (2016. augusztus 12-én) megjelent félreértések feloldását az alábbi információkkal kívánja elősegíteni. A BKK célja a beszerzéssel a bankkártyás fizetési szolgáltatások társasági szintű egységesítése, valamint a bankkártya-elfogadás biztosítása az elektronikus jegyrendszer bevezetésével megjelenő új fizetési csatornákon a jelenleg is működő kártyás fizetési lehetőségek (ügyfélközpontok, jegy- és bérletautomaták, MOL Bubi) fenntartása mellett.

A szolgáltatásvásárlásra irányuló közbeszerzési eljárás befejezésének tervezett időpontja 2016 decembere. Az ügyfelek ezt követően még nem érzékelhetnek változást a bankkártyás fizetésekben. Az új fizetési funkciókat az elektronikus jegyrendszer keretében vezeti majd be a BKK. A bankkártya-elfogadási szolgáltatás csak a fizetési folyamathoz szükséges banki háttérrendszer igénybe vételére irányul.

A meglévő papír alapú jegyek és bérletek chipkártyára való lecserélése mellett új bankkártyás fizetési lehetőségként jelenik majd meg a jövőben az internetes vásárlás, a bankkártyás fizetési lehetőség a jegyellenőröknél, és legfontosabbként az érintés nélküli bankkártyákkal való közvetlen viteldíj-fizetés a közösségi közlekedési járatokon és állomásokon. E fejlesztések az e-jegyrendszer projekt ütemterve szerint 2017-től kezdődően több lépcsőben lesznek elérhetők az ügyfelek számára.”

Forrás:
A bankkártya-elfogadás egységesítése és jövőbeni biztosítása a BKK új közbeszerzésének célja; Budapesti Közlekedési Központ; 2016. augusztus 12.

A jövő évtől már árulni is fogja saját gyártású elektromos járművét a Deutsche Post

„A Deutsche Post már hónapok óta vizsgálja saját fejlesztésű és gyártású StreetScooter elektromos szállító járműve kereskedelmi értékesítésének lehetőségét. „Jövőre megkezdjük a járművek piaci értékesítését” – jelentette be a Deutsche Post szóvivője.

A német Der Spiegel lap értesülése szerint a bonni konszern hamarosan meg is indítja a jármű sorozatgyártását saját beruházással, évi 10 ezres kapacitással. Jürgen Gerdes vezérigazgató július végén tett bejelentése szerint a Deutsche Post járműflottáját gyors ütemben elektromos járművekre fogja átállítani, a tervek szerint 2020-ra már teljes mértékben.”

Forrás:
Jövőre már értékesíti is saját elektromos járművét a német posta; Magyar Idők/MTI; 2016. augusztus 12.
Lásd még: Post geht mit Elektro-Transportern unter die Auto-Verkäufer; Reuters; 2016. augusztus 12.
Deutsche Post DHL planning to start selling StreetScooter electric vehicles in 2017; Post & Parcel; 2016. augusztus 12.
StreetScooter GmbH

Jelentősen meghosszabbította a Windows 7 és Windows 8.1. operációs rendszerek támogatási idejét a Microsoft

„A vásárlók és a gyártók visszajelzései alapján jelentősen kitolták a támogatási határidő lejártát.

Módosította a Microsoft a Windows 7 és 8.1 operációs rendszerek támogatási határidejének lejártát 2020-ra és 2023-ra, vagyis az Intel Skylake lapkát futtató számítógépeken ezeket a verziókat használók fellélegezhetnek. Januárban még azt tervezte a szoftvergyártó, hogy mindkét operációs rendszer változat esetében 2017. július 17-én megszünteti a támogatási tevékenység nagy részét. Akkor többek között a Windows 7 élemedett korával indokolták a döntést. Márciusban egy évvel már kitolták a határidőt 2018. július 18-ra, de időközben rájöhettek, hogy még ez is egy nagyon közeli időpont.”

Forrás:
Jó hír a Windows 7-et használóknak; Mészáros Csaba; Computerworld; 2016. augusztus 12.
Lásd még: Microsoft extends again support for Windows 7, 8.1 Skylake-based devices; Mary Jo Foley; ZDNet; 2016. augusztus 11.
Skylake systems supported on Windows 7 and Windows 8.1; Microsoft; 2016. augusztus 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyarország nem áll rosszul a digitalizáció területén

„Magyarország a digitalizáció területén az Európai Unió tagállamainak mezőnyében a középső kategória második felében található, vagyis egyáltalán nem sereghajtó, ugyanakkor ahhoz, hogy a digitalizáció 2020-ra elérje, majd azt követően meghaladja az unió átlagos mutatóit, jelentős fejlesztésekre van szükség – mondta Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos.
A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az Inforádióban elmondta: egy ország digitalizációs helyzetének megállapítására négy szempontot vizsgálnak: a mobil- és vezetékes hálózatok fejlettségét, azok hozzáférhetőségét, a digitális tartalomkínálatot, továbbá a lakosság digitális kompetenciáját. Az internetes hálózat fejlettségét tekintve Magyarország az unió legjobb hálózatával rendelkező országainak első harmadába tartozik. Jelentős fejlesztések folynak a gyors internetet lehetővé tevő vezetékes hálózat bővítésére, a mobilinternet-hálózat kiépítettsége, műszaki állapota pedig lehetővé teszi, hogy az 5G technológia alkalmazása terén a világ élvonalába tartozzunk majd a 2020-as években.

A hálózatok elérhetőségével kapcsolatban az Aréna című műsorban a miniszterelnöki biztos emlékeztetett arra, hogy 2017. január elsejétől az internetezés áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken, ami 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent. Ezzel egy időben minden magyarországi szolgáltató kínálatában megjelenik a legkedvezményesebb csomagjuknál is olcsóbb, úgynevezett Digitális Jólét Alapcsomag, ami további 8-13 százalékkal csökkentheti az internet-hozzáférhetőség árát. Hozzátette: amennyiben a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, a kormány határozott szándéka az internethasználat áfájának 5 százalékra csökkentése 2018. január elsejétől. Ezáltal másfél éven belül akár negyedével csökkenhet a családok számára ma már nélkülözhetetlen szolgáltatás igénybevételének ára – ismertette a terveket Deutsch Tamás.

Elmondta azt is, hogy az Európai Bizottsággal jelenleg is folynak a tárgyalások – mivel meglátásuk szerint a jelenleg hatályos irányelv alapján nincs lehetősége egy tagállamnak kedvezményes áfakulcsot alkalmazni az internet esetében -, a miniszterelnöki biztos azonban elképzelhetőnek tartja, hogy szakmai érvekkel meggyőzhető a bizottság.

A digitális tartalmak kínálatának gazdagsága szintén egyik kritériuma a digitalizációs fejlettségnek, ide tartoznak egyebek közt az egészségügyi, e-közigazgatási szolgáltatások – mondta a miniszterelnöki biztos. Fontos az is, hogy az adott ország polgárai milyen kompetenciákkal rendelkeznek a digitális világ lehetőségeinek kihasználásához. Utóbbiban áll legrosszabbul Magyarország, részben ezzel indokolta a biztos a digitális oktatási stratégia (DOS) kidolgozását, a teljes magyar oktatási rendszer – magában foglalva a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttkori tanulás – digitális átalakítását.

Kifejtette: a DOS egyik célja, hogy egyetlen magyar fiatal se kerüljön ki a magyar köznevelési és felsőoktatási rendszerből a 21. században megkövetelt tudás, hozzáértés nélkül. Hangsúlyozta: nem csupán az informatika tanórák számának növeléséről, tantárgyi ismereteinek gyarapításáról van szó, hanem egy teljesen új gondolkodásmód, oktatásszervezési és pedagógiai munka fogja jellemezni a 21. századi magyarországi digitális oktatási rendszert.

A stratégiához kapcsolódó fejlesztések közül kiemelte, hogy az iskolaépületekben három éven belül a szélessávú wifi minden tanteremben kiépül. A fizikai lehetőségek megteremtésén túl a pedagógusok tudásának, hozzáértésének, a digitális oktatási módszerek alkalmazásával kapcsolatos tudásának elmélyítésére van szükség, amit ingyenes továbbképzések tesznek lehetővé – tette hozzá. A stratégiát augusztus végén, szeptember elején fogja a kormány tárgyalni, és azt követően rögtön elkezdődik a megvalósítás, 2020-ra a magyar oktatási rendszer a digitális átalakulás döntő részén túl lesz.

Deutsch Tamás hangsúlyozta: a fejlesztések ellenére továbbra sem lesz tilos papírt és ceruzát használni, sőt, továbbra is mindenkit meg kell tanítani írni-olvasni, azonban már alsó tagozatban el kell kezdeni a klaviatúra használatának a tanítását.”

Forrás:
Magyarország nem áll rosszul a digitalizáció területén; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. augusztus 13.

Felfuthatnak idehaza is az okosváros-projektek

„Több hazai városban már elindultak a fejlesztések. Az Invitech nagyvállalati és kormányzati igazgatója szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a következő 1-2 évben komoly felfutásnak legyünk tanúi ezen a területen.

„Ennek hátterében az áll, hogy a központi kormányzat megteremtette azokat a kereteket, amelyeken belül az ilyen jellegű fejlesztésekhez forrásokra lehet pályázni, emellett a Lechner Lajos Tudásközpontban kidolgozták azt a keretrendszert, amely a projektek szakmai hátterét biztosítja” – emelte ki Marton László, az Invitech Megoldások Zrt. nagyvállalati és kormányzati igazgatója a Marketing & Media magazinnak adott interjújában.

A szakember szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy napjainkra már rendelkezésre áll az a technológia, amely érdemben megkönnyítheti az emberek mindennapi életét is. Erre működő hazai példa a már több városban megjelent utastájékoztató rendszer vagy a margitszigeti futókört vigyázó kamera- és wifirendszer is, amelynek létrehozásában az Invitel is részt vett.

„Akkor beszélhetünk okosvárosról, ha a mai technológiai szintet az adott település közelebb hozza az ott élők számára, ezáltal egy fenntarthatóbb, élhetőbb környezetet teremt. A fejlesztések tervezésénél fontos figyelembe venni, hogy minden város más problémákkal küszködik, tehát másképp lehet ’okos’.”

Ne csak a technológia, hanem a település igényei legyenek az irányadók
Az okosvárosokhoz kötődő beruházásokban több százmillió forintos vagy akár milliárdos projektek is elképzelhetők, mindez értelemszerűen felkelti a gyártók, megoldásszállítók érdeklődését, és ezek a vállalkozások meg is keresik az önkormányzatokat. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a cégek sokszor csak a technológia felől közelítenek a kérdéshez, míg a nemzetközi esettanulmányok arra világítanak rá, hogy a városvezetők nem igazán tudnak eligazodni a felmerülő gyártói koncepciókon.

„Nagyon fontos, hogy megértsük a települések tényleges igényeit, nekik kell eldönteniük, hogy mire is van szükségük – nagyobb közbiztonságra, jobb közlekedésre, hatékonyabb ügyintézésre vagy éppen jobb kommunikációs infrastruktúrára. Amikor ez megtörtént, akkor kell megalkotni a koncepciót, amellyel ezek a célok elérhetők, és ezt egy olyan cégnek kell megtennie, amelyik ért a technológiai oldalhoz is” – hangsúlyozta Marton László.

A szakember szerint a fejlesztések megkezdése előtt a kiépítendő intelligens rendszer fenntartását, üzemeltetését is alaposan meg kell tervezniük a településeknek. Az elérhető uniós források ugyanis csak a megvalósításra vehetők igénybe.

Az Invitech nagyvállalati és kormányzati igazgatója az interjúban arra is kitért, hogy a meginduló fejlesztések a rendszerintegrátor szerepét betöltő vállalatok mellett komoly lehetőségeket kínálnak a kisebb, innovatív magyar vállalkozások számára is.”

Forrás:
Felfuthatnak idehaza is az okosváros-projektek; 24.hu; 2016. augusztus 13.

Szakirodalom

Frissült a Nyílt adatok kézkikönyve

„Jelen kézikönyv a nyílt adatok jogi, szociális és technikai aspektusainak ismertetésére szolgál. Írásunkat mindenki számára ajánljuk, de különösen azoknak készült, akik adatok nyílttá tevését tűzték célul. Szót ejtünk a nyílt adatok mit, miért és hogyanjáról – mit jelent a nyíltság, miért válasszuk a nyílt adatok útját, és hogyan tegyünk „nyílttá” adatokat.”

Forrás:
Nyílt Adatok Kézikönyv 1.0.1; W3C Magyar Iroda; 2016. július 14. (pdf)
Szerkesztői megjegyzés: A kézikönyv első változatáról (1.0) korábban már beszámoltunk, az 1.0.1-es változat a Share-PSI ajánlásaival bővült. A Share-PSI a közszféra információinak megosztásáról szóló uniós irányelv (2013/37/EU) megvalósítását támogató európai tematikus hálózat.

Erre használják az internetet a szegények és a gazdagok

„Az OECD készített egy érdekes tanulmányt, melyből kiderül, hogy az internethez ma már az országok többségében ugyanúgy hozzáférnek a szegények és a gazdagok, sőt, ahogyan a hozzáférés, úgy a felhasználás idejének tekintetében sincsenek lényeges különbségek. A különbség szegények és gazdagok között az, hogy ki hogyan és mire használja az internetet.

Ahogyan a tanulmányból kiemelt grafikonról leolvasható – lásd lent -, az internetet játékra, legyen az egyéni vagy online, illetve kapcsolattartásra – chat, közösségi oldalak – a társadalom szegényebb negyedébe tartozók jóval nagyobb arányban használják, mint a felső jövedelmi negyedbe tartozók. (A grafikonon pirossal jelölve ez a fajta felhasználás, piros háromszöggel jelölve a felső jövedelmi negyedbe tartozók, piros függőleges vonallal az alsó jövedelmi negyedbe tartozók.)

Ezzel szemben, hírolvasásra és hasznos információ begyűjtésre a gazdagok nagyobb arányban használják az internetet, mint a szegényebbek, sőt, ebben a tekintetben az országok egy jelentős részében igen komoly különbségek láthatóak. (A grafikonon kék színnel van jelölve ez a fajta internet felhasználás, kék háromszöggel a felső jövedelmi negyedbe tartozók, kék függőleges vonallal az alsó jövedelmi negyedbe tartozók láthatóak.)

A tanulmányból jól látszik, hogy az országok egy jelentős részében az internet hozzáférés illetve a felhasználás ideje tekintetében – erre vonatkozó grafikonokat lásd a lent linkelt tanulmányban – elhanyagolható különbségek vannak szegények és gazdagok között, a legfőbb eltérés ott van, hogy ki mire használja az internetet.

A felhasználás módja pedig tartósítja a jövedelmi különbségeket, hiszen online játékból nem lesz kiemelkedés és a társadalom alsó jövedelmi negyedéből történő kitörés…”

Forrás:
Erre használják az internetet a szegények és a gazdagok; Pénzügyi Szemle online; 2016. augusztus 11.
Are there differences in how advantaged and disadvantaged students use the Internet?; OECD; PISA in Focus No.64; doi: 10.1787/5jlv8zq6hw43-en; 2016. július 12. (pdf)
Rich and poor teenagers use the web differently – here’s what this is doing to inequality; Rosamond Hutt; World Economic Forum; 2016. július 27.

A közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon, lehetőségek és kihívások

„A szakcikk a hazai közbeszerzési rendszer húszéves múltjára, valamint az új közbeszerzési törvény 2015. november 1-jei hatályba lépésre tekintettel nyújt rövid áttekintést a közbeszerzések helyzetéről. Célja, hogy bemutassa az elmúlt 20 év közbeszerzési statisztikáinak gerincét és ezen adatok bemutatásával a leglényegesebb hazai közbeszerzési trendek alakulásába engedjen bepillantást. Az írás célul tűzte ki továbbá, hogy a közbeszerzési jog és intézményrendszer felépítését, a Közbeszerzési Hatóság feladatait és az új közbeszerzési törvény legfontosabb újításait is ismertesse. A statisztikák és trendek vizsgálatához grafikonok és táblázatok nyújtanak segítséget. A közbeszerzési törvény újításait a törvény szövegét elemző – a szabályanyagot összefoglaló – leírás ismerteti, hasonlóan az intézményrendszert bemutató részhez. Az olvasók jól hasznosítható, a közbeszerzések helyzetére rálátást nyújtó elemzést kapnak, amely tájékozódási alapot ad a közbeszerzési törvény és intézményrendszer megismeréséhez.”

Forrás:
A közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon, lehetőségek és kihívások; Rigó Csaba Balázs; Pénzügyi Szemle; 2016/2; 145-160. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

Nemzeti Önkéntes Tanács létrehozásáról szóló kormány-előterjesztés tervezet

„Jogszabályterv
A tervezet célja a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 szellemében az önkéntesség területén tevékenykedő, felelősséggel bíró civil, egyházi és gazdasági szereplők, továbbá a kormányzati szakpolitikai irányítóinak együttműködését elősegítő és becsatornázó, javaslattevő, véleményező és tanácsadói testület, a Nemzeti Önkéntes Tanács létrehozása.

Véleményezési határidő: 2016. augusztus 25.
Véleményezési cím: roland.kisgyori@emmi.gov.hu”

Forrás:
Nemzeti Önkéntes Tanács létrehozásáról szóló kormány-előterjesztés tervezet; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. augusztus 14. (ZIP-fájl)