Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről
Tárgyszavak: Cégkapu, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, eGov Tanácsadó Kft., elektronikus ügyintézés, elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások, Elektronikus Ügyintézési Felügyelet, Eüsztv, Magyarország, önkormányzatok

Közigazgatás, politika

Magyary Zoltán (1888-1945) emlékkonferencia 2017. június 8-án Tatán
Tárgyszavak: Dányi Gábor, felsőoktatás, Komárom-Esztergom megye, konferencia, Kovács Zoltán, közszolgálati felsőoktatás, Magyarország, Magyary Zoltán, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, Magyary Zoltán Szakkollégium, Pölöskei Gáborné, Tata
Csaknem 54 milliárd forint jut fejlesztésekre Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Tárgyszavak: 2014-2020, fejlesztéspolitika, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Magyarország, Rákossy Balázs, Szolnok, Terület- és Településfejlesztési Operatív program (TOP), uniós társfinanszírozású projektek
Bérrendezés szükséges a vízügynél, sokan lépnek ki az ágazatból
Tárgyszavak: Belügyminisztérium, bérfelzárkóztatás, Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet, közalkalmazotti bérrendezés, Magyarország, munkaügyek, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Pintér Sándor, szakszervezetek, Tarró Péter
Ügyfélközpontúságra kell törekedni a közszolgáltatások digitalizációjakor
Tárgyszavak: Bártfai-Mager Andrea, Bernáth Tamás, digitalizáció, ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., fizetési módok, Hiezl Gábor, Homolya Róbert, közlekedésfejlesztés, közszolgáltatások digitalizálása, Magyarország, MFB Magyar Fejlesztési Bank, mobilfizetés, Nemzeti Mobilfizetési Zrt., Solymár Károly, ügyfélközpontúság, Veres Mihály
Nem változnak az önkormányzati hatáskörök a Miniszterelnökség szerint
Tárgyszavak: kormányhivatalok, Kovács Zoltán, Magyarország, Manninger Jenő, önkormányzatok, területi közigazgatás, Zala megye, Zalaszentgrót
Sztrájk jöhet az Államkincstárnál
Tárgyszavak: közszolgálati bérezés, Lázár János, Magyar Államkincstár, Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), Magyarország, munkaügyek, szakszervezetek
A magyar közigazgatás Európában – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Tárgyszavak: Európai Unió, konferencia, közigazgatás-tudományi képzés, Magyarország, Magyary Zoltán, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Óriási összegeket szív magába a közszféra
Tárgyszavak: költségvetés, közigazgatási létszámgazdálkodás, közszféra létszáma, Magyarország
Trócsányi László: a közigazgatás feletti bírói kontroll jogállamisági kérdés
Tárgyszavak: közigazgatási bíráskodás, közigazgatási perrendtartás, Magyarország, Trócsányi László

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Tanácsadó webhely nyílt az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről

„Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2017. január 1-én hatályba lépett rendelkezése kimondja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek az ügyfelekkel történő elektronikus intézését a törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2018. január 1-jétől valamennyi szerv tekintetében számos új vagy a korábbihoz képest más módon teljesítendő kötelezettséget határoz meg.

Hogyan tegyen eleget az elektronikus ügyintézést biztosító szerv törvényi kötelezettségeinek? Melyek a legfontosabb, az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó határidők?

2017. június 30. – Fejlesztési, megvalósítási ütemterv meghatározása, bejelentése az EÜF felé
Ütemtervet kell készítenie az elektronikus ügyintézés biztosítása megvalósításához kapcsolódó feladatokról, és továbbítania kell azt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek (EÜF) 2017. június 30-ig.
Az ütemterv elkészítésében magasan képzett, az elektronikus közigazgatás sajátosságait kiválóan ismerő szakembereink nyújtanak segítséget. Rendelje meg az ütemterv elkészítését most mindösszesen 68.000 Ft+áfa összegért!
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8. félemelet 1., Telefon: +36-20-624-0164, E-mail: info@eusztv.hu

Dokumentációk elkészítése (Az ütemterv beadását követően, vagy azzal párhuzamosan)
A fejlesztési ütemterv tartalmához igazodva az alábbi dokumentumok előállítására lesz szükség:

fejlesztési specifikáció

folyamatfejlesztési terv

szolgáltatások igénybevételének feltételeit leíró dokumentumok

ügyféltájékoztatók

üzletszabályzat módosítások

belső szabályzatok módosítása

2017. július. 1. – Információátadási szabályzat elkészítése
Más elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel való együttműködési képesség megalapozásának érdekében információátadási szabályzatot kell készíteni és az EÜF részére véleményezés céljából eljuttatni 2017. július 1-jéig.

2017. augusztus, – Szabályzatok felülvizsgálata és kialakítása

szükség esetén belső szabályzatok (pl. adatkezelés, adatvédelem), munkafolyamatok felülvizsgálata

informatikai biztonsági szabályzat kialakítása vagy esedékes felülvizsgálata, biztonsági osztályba sorolás (amennyiben az osztály nem egyezik az elvárt védelmi szinttel, cselekvési terv kidolgozása)

2017. augusztus 30. – Cégkapu
A gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címet. Ez a céges ügyfélkapu, vagy röviden cégkapu. Az önkormányzatoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy fogadják a cégkapun keresztül érkező leveleket.

Elektronikus ügyintézés biztosítása és informatikai együttműködés
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az Eüsztv.-ben meghatározottak szerint biztosítani, és az informatikai együttműködést vállalni…”

Forrás:
eüsztv tanácsadás – Tájékoztató az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségekről; eGov Tanácsadó Kft; 2017. június
Szerkesztői megjegyzés:
A tanácsadási szolgáltatást nyújtó és a http://www.eusztv.hu/ webhelyet üzemeltető eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.
A webhelyen további tájékoztatók, információk várják az érdeklődőket.

Közigazgatás, politika

Magyary Zoltán (1888-1945) emlékkonferencia 2017. június 8-án Tatán

„A konferenciát követő napon, 2017. június 9-én, (pénteken) 10 órakor kerül sor a budapesti programra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – Ludovika tér 2.

A KONFERENCIA ELŐTTI KOSZORÚZÁS PROGRAMJA
9h00 – Koszorúzás:
1.) Magyary szobor (Öreg-tó)
Megemlékezik: dr. Dargay Eszter, elnöki jogkörben eljáró alelnök Magyar Kormánytisztviselői Kar
Közreműködik: a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár Zenekara
2.) Magyary szülőház (Bercsényi u. 3.)
Megemlékezik: dr. Veres Zoltán megyei jegyző, KEM Önkormányzata Hivatala

A KONFERENCIA PROGRAMJA
9h30 – Regisztráció

10h00 – Megnyitó: dr. Kancz Csaba kormánymegbízott, Popovics György, KEM közgyűlés elnöke és Borsó Tibor, az MZNT elnöke

10h15 – Tata és a felsőoktatás kapcsolata a Magyary-terv 2.0 tükrében
Előadó: Michl József, Tata város polgármester

10h30 – A közigazgatás aktuális kérdései
Előadó: dr. Kovács Zoltán, Területi Közigazgatásáért Felelős Államtitkár, Miniszterelnökség

10h55 – Felnőttoktatás Magyarországon
Előadó: Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, NGM

11h20 – KÖFOP projektek lehetőségei és jelentősége
Előadó: Dányi Gábor Zoltán, európai uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség

11h45 – A Piarista rend szerepe, jelentősége a magyar oktatásban és Tatán
Előadó: dr. Koltai András levéltáros, Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára

12h05 – Az élethosszig tartó képzés a közigazgatásban
Előadó: dr. Méhes Tamás, igazgató, NKE Vezető- és Továbbképző Központ

12h30 – A tatai népfőiskola múltja és az újrakezdés eredményei
Előadó: dr. Márkus Mihály ny. ref. püspök, az MZNT tiszteletbeli elnöke

13h00 – Magyary Z. Szakkollégium tevékenysége, 15 éves működése
Előadó: Moravcsik Dóra, NKE mesterképzés hallgatója, az MZNT 2015. évi Magyary díjasa

13h20 – A konferencia zárása
Előadó: Bencsik János országgyűlési képviselő

13h30 – Állófogadás

A program támogatói:
Tata Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata és a Nemzeti Együttműködési Alap”

Forrás:
Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság; 2017. május
Lásd még: A magyar közigazgatás Európában – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen; 2017. június 9.

Csaknem 54 milliárd forint jut fejlesztésekre Jász-Nagykun-Szolnok megyében

„Csaknem 54 milliárd forintot használhatnak fel a Terület-és településfejlesztési operatív program (TOP) forrásaiból Jász-Nagykun-Szolnok megye települései, ebből eddig már mintegy 40 milliárd forintra születtek támogatói döntések – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára Szolnokon.
Rákossy Balázs a Jász-Nagykun-Szolnok megyei TOP információs nap alkalmából tartott keddi sajtótájékoztatón kiemelte: mérföldkőhöz érkezett az 1300 milliárd forint értékű megyei, illetve megyei jogú városi fejlesztést lehetővé tevő program végrehajtása. A TOP a fejlesztéspolitika egy szelete, ezen kívül 9 másik operatív program van, amely forrásokat biztosít a helyi települések, vállalkozások számára – közölte. A TOP-on kívüli másik 9 program mind pályázati forrás, míg a TOP esetében „nem kell megharcolni” a forrásokért a megyéknek és a megyei jogú városoknak , hanem a rendelkezésükre álló keretek között maguk dönthetnek a helyi fejlesztések támogatásáról – tájékoztatott.

Hozzátette: az 1300 milliárd forintból 800 milliárd forint forrás esik a megyékre, a fennmaradó 400-500 milliárd forint a megyei jogú városok fejlesztése. A megyékre jutó forrásokon belül Jász-Nagykun-Szolnok megye mintegy 54 milliárd forintos kerete mellett Szolnok, a városi keretből további csaknem 15 milliárdot fordíthat a TOP-ból közvetlen támogatásokra.

A szaktárca országszerte szervez információs napokat, ahol a nyertes helyi pályázók mellett a Magyar Államkincstár mint irányító hatóság képviselőivel egyeztetik a tennivalókat a hatékony projektvégrehajtás érdekében. A források a támogatási szerződések megkötése után rendelkezésre állnak, a kormányhivatalokon keresztül pedig kiemelt eljárási rendben történnek majd az engedélyeztetések. Ez a két elem a garancia arra, hogy a következő egy-másfél évben megvalósuljanak a beruházások – mutatott rá Rákossy Balázs.

Oláh Gábor, az NGM regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: fontos, hogy június közepéig valamennyi nyertes pályázóval megkösse az irányító hatóság a támogatási szerződést, a támogatásokat pedig július végéig kiutalják. A beruházásoknak az év végére kétharmados készültséget kell elérniük – mondta.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke szólt arról, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteit érintő támogatási döntések alapján eddig 104,26 milliárd forint érkezett a megyébe. Ezzel az eredménnyel a megyék rangsorában Jász-Nagykun-Szolnok megye jelenleg körülbelül a középmezőnyben helyezkedik el – számolt be. Hozzátette: a megye mintegy 54 milliárd forint TOP- keretéből a megyei önkormányzat közgyűlése eddig már mintegy 40 milliárd forint pályázati összegről döntött. A 2017. május 4-ei támogatási döntéssel 20,8 milliárd forintot lekötöttek, a korábbi támogatási döntésekkel pedig mintegy 7,5 milliárd forintot – mutatott rá. Hamarosan támogatási döntéssel fognak rendelkezni további projektek, amelyek további 11,7 milliárd forint felhasználását jelentik majd – jegyezte meg. A TOP megyei második pályázati körében pedig mintegy 13,8 milliárd forint összegre lehet még pályázatot benyújtani 2017 első félévének végéig.”

Forrás:
Csaknem 54 milliárd forint jut fejlesztésekre Jász-Nagykun-Szolnok megyében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. május 30.

Bérrendezés szükséges a vízügynél, sokan lépnek ki az ágazatból

„Nélkülözhetetlen lenne a vízügyi igazgatóságokon az állami vállalatokhoz hasonló jelentős bérfelzárkóztatási program, mivel a Magyar Idők információi szerint csak az idén már 114 dolgozó hagyta el az ágazatot az alacsony keresetek miatt. A bértábla összecsúszott, így a pályakezdő mérnökök többségének fizetése ma gyakorlatilag a fizikai dolgozókéval azonos, bruttó 160-180 ezer forint.

Nem jutottak még hozzá a beígért fizetésemeléshez a vízügyi igazgatóságok dolgozói, habár Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy március végi Kormányinfón azt közölte: a kormány megállapodott az állami bérfelzárkóztatási program kiterjesztéséről a vízügyi dolgozók részére, miután a szakszervezet a vízügyi munkavállalók 75 százalékának aláírásával ellátott levélben jelezte a problémákat Pintér Sándor belügyminiszternek.
– Jelentős bérfelzárkóztatásra lenne szükség az Országos Vízügyi Főigazgatóság mind a tizenkét igazgatóságán annak érdekében, hogy a dolgozók ne hagyják el az ágazatot – mondta a Magyar Időknek Tarró Péter. A Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet elnöke kiemelte: a bérfeszültség olyan jelentős, hogy idén eddig 114 fő mondott fel. Ennek oka, hogy a megközelítőleg 4000 dolgozó 70 százaléka szakmunkás-bérminimumért dolgozik, miközben jelentős részük egyetemi diplomával rendelkező mérnök.

Jövőre a további minimálbér-emelések miatt – amennyiben nem kapnak a bérekre további forrást az igazgatóságok – 91 százaléknál is magasabb lehet azok aránya, akiknek a kötelező szakmunkásminimumért kell dolgozniuk. Ehhez az igazgatóságok – az adott munkakörben foglalkoztatottak részére – legfeljebb 20 ezer forint, úgynevezett rendelkezésre állási pótlékot tudnak fizetni.

Tarró Péter felidézte: 2007 óta minden, a közalkalmazottakat érintő bérrendezés elkerülte az ágazatot. A területi vízügyi igazgatóságok fenntartója 2012 óta a Belügyminisztérium, ahol korábban a szakszervezet kérdésére azt közölték, a rendvédelmi dolgozók fizetésfelzárkóztatását követően a vízügyi dolgozók is megkapják a várva várt bérrendezést. Habár a tárgyalások tavaly márciusban megkezdődtek, végül nem vezettek eredményre.

Tavaly tavasszal még 30–50 százalékos emelésről szóltak a tárgyalások, de a bérrendezés végül elmaradt. A szakszervezeti vezető szerint azonnali, legalább 15 százalékos emelést kellene megvalósítani, a következő években pedig további felzárkóztatásra van szükség. Az intézkedéshez az idén négymilliárd forint állami szerepvállalásra lenne szükség.

– A problémát az okozza – részletezte Tarró Péter –, hogy a mérnöki egyetemi végzettséggel rendelkezők más ágazatokban több százezer forinttal magasabb kezdő bérért tudnak elhelyezkedni, kiemelten az ország gazdagabb régióiban, többek közt Győrben, Szombathelyen, de akár Szolnokon vagy Nyíregyházán is. A bértábla összetorlódása miatt az évek óta ott dolgozók közül is sokan váltani készülnek, ráadásul az állomány jelentős része a következő években nyugdíjba vonul.

A szakszervezeti vezető ugyanakkor hangsúlyozta: a Belügyminisztérium fenntartása óta modernizálták a felszereléseket, így jelentősen javult az infrastruktúra. Szükség van azonban a szakemberekre is a közelgő – sok esetben uniós pénzből megvalósuló – beruházások végrehajtásához, különösen az ágazati sajátosságok miatt.

A kormány februárban döntött az állami vállalatoknál – a postánál, a MÁV-nál, a Volánoknál, valamint a víziközmű-cégeknél – a 30 százalékos, 3 éves bérfelzárkóztatásról. Az idén a dolgozók átlagosan 12-13 százalékos emelést kaptak ezeknél a cégeknél, ami áprilisban – januárig visszamenőleg – már meg is érkezett. A vízügyi főigazgatóságok viszont kimaradtak az emelésből. A Belügyminisztérium megkeresésünkre későbbre ígért tájékoztatást a vízügyi ágazat dolgozóinak bérrendezéséről.”

Forrás:
Bérrendezés szükséges a vízügynél; Nagy Kristóf; Magyar Idők; 2017. június 1.

Ügyfélközpontúságra kell törekedni a közszolgáltatások digitalizációjakor

„Ügyfélközpontúságra kell törekedni a közszolgáltatások digitalizációjakor, amelyek így kényelmesebbé válhatnak és a rezsicsökkentést is fenntarthatóvá teszik – mondta Bártfai-Mager Andrea postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos szerdán Budapesten, a Mobilfizetési szimpóziumon. A kormánybiztos kiemelte, hogy a megvalósítás alatt álló projektek néhány éven belül teljesen átalakíthatják többek között a közlekedési szokásokat vagy a jegyvásárlást.

A konferencián Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a közlekedés fejlesztésére a következő években 3500-4000 milliárd forint áll rendelkezésre, az alapinfrastruktúra korszerűsítése megoldott, de a digitális közlekedés megteremtése további eszközöket igényel. A következő években átfogó, központi, integrált közlekedésinformatikai rendszert kell létrehozni – tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta: a közlekedés tervezése, szervezése és szabályozása átalakul, a jövő közlekedési eszközeinek a számítógép az alapja, az autonóm járművek hatása a foglalkoztatásra és az információs rendszerekre felbecsülhetetlen, kulcskérdéssé válik a közlekedés során generált adatok kezelése és felhasználása. Elmondta: az államnak megrendelőként különösen fontos a személyszállítás analóg rendszerének lecserélése és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerhez (ekáer) hasonló megoldás bevezetése, hiszen jelenleg nincs korszerű utasszámlálás és így felmérés sem a járatok kihasználtságáról, és a közlekedési alapinfrastruktúra digitális feldolgozása is az elejénél tart. Az államtitkár szerint a tervezett fejlesztések teljesen átalakíthatják a közlekedési kultúrát Magyarországon, a közösségi közlekedést egységes jegyvásárlási rendszer és utazástervező teheti kényelmesebbé.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendezvényén Veres Mihály, a zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a közszolgáltatásoknak is egységes, átlátható, intelligens, üzletileg életképes és készpénzmentes, felhasználói igényekre szabott megoldásokra kell alapozniuk, ahol az sms-alapú alkalmazásokat szenzorokkal ellátott okos eszközök veszik át.Hozzátette, a mobilfizetést szinte minden területen alkalmazni lehet, így például a csaknem 80 szolgáltatót érintő mobilparkolási rendszerben vagy a 7 millió ügyfelet érintő jegyvásárlásban, amely a csaknem 100 féle utazási kedvezmény egységes nyilvántartásában is segíthet.

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a konferencián kiemelte, hogy valódi fejlesztés helyett sokszor még ma is hiányterületeket kell fejleszteni – szélessávú net, digitális kompetencia -, de az állam számára is nagy lehetőséget jelent az IoT-eszközök (Internet of things – IoT – a dolgok internete) alkalmazása. Hangsúlyozta, hogy néhány éven belül világszerte több százmilliárd lehet a hálózatba kapcsolt, egymással adatkapcsolatban álló eszközök száma. Közölte, a korszerű megoldások állami alkalmazásai kiszolgálhatják többek között az agráriumot, a honvédelmet, a belvízvédelmet, a katasztrófavédelmet, illetve átalakíthatják a közigazgatási eljárásokat, adatokat szolgáltathatnak az államigazgatás számára és segíthetnek értékesíteni a virtuális térben keletkezett adatokat.

Hiezl Gábor, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a közműiparágban átalakul a szolgáltatók és a fogyasztók szerepe, a számlázás 80 százaléka azonban még most is csekken történik, a fogyasztók 40 százaléka pedig elzárkózik az új megoldások elől. Az átalakulást adatvédelmi, szabályozói vagy informatikai kihívások is hátráltatják, de segítheti a korszerű alkalmazások terjedését, ha minden ügyfél a számára legmegfelelőbb kényelmes csatornán tudja igénybe venni az igenyeihez illeszkedő szolgáltatást.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. elnök-vezérigazgatója a rendezvényen elmondta: csaknem 900 milliárd forintra becsülhető a fejlesztésekben érdekelt kis- és középvállalkozások hiteligénye, de a kétharmaduk bele sem kezd az igénylésbe, további jelentős részük pedig a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatával nem támogatható. A finanszírozási hiány megoldására az MFB több mint 1000 milliárd forint uniós támogatást kezel, a mostanáig beérkezett igénylések a keret 40 százalékát lefedik – tette hozzá.”

Forrás:
Ügyfélközpontúságra kell törekedni a közszolgáltatások digitalizációjakor; Infotér/MTI; 2017. május 31.

Nem változnak az önkormányzati hatáskörök a Miniszterelnökség szerint

„Nem változnak a hatáskörök az önkormányzatok és a területi közigazgatási szervek között, a járási hivatalok körében lesz csak némi „finomhangolás” – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára pénteken Zalaszentgróton.

Kovács Zoltán a felújított Zalaszentgróti Járási Hivatal átadásán beszélt arról, hogy kialakult mára az állam szerkezete, a közigazgatás rendszere, „nincs vita arról, hogy vannak járások, integrált területi államigazgatási szervek”. Időnként azonban felmerül a kérdés, hogy milyen hatáskörök maradnak az állami feladatmegosztásból az önkormányzatoknál és a területi államigazgatási szerveknél.

„Semmiképpen nem kívánunk változtatni az elkövetkezendő időszakban a hatáskörökön”, csupán „házon belül” történik némi finomhangolás, hogy egyes ügyek intézése még közelebben kerüljön az állampolgárokhoz – jelentette ki.

Kifejtette: tavaly mintegy 23 millió ügyet kezeltek az állami hivatalok, ebből 15 milliót a kormányablakok, amelyekből 7 millió okmányokkal volt kapcsolatos. A mintegy 270 magyarországi kormányablakban 1500 ügytípussal foglalkoznak – júliustól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgáltatásai is a kormányablakokban lesznek elérhetők –, és tavaly csupán 1900 esetben fordult elő, hogy nem tudták tartani a legfeljebb 60 napos határidőt.

Az államtitkár a zalaszentgróti épületfelújítással kapcsolatban felidézte, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1100 milliárd forintos európai forrást biztosít öt területre, közte a középületek energetikai korszerűsítésére. A kormányhivatalokhoz tartozó több mint 260 épület felújítására összesen mintegy 25 milliárd forintot fordítanak országszerte, egyéb középületeknél összesen 300-350 milliárd forint jut hasonló célokra.

Csak Zala megyében a kormányhivatali épületek felújításával évente mintegy 50 millió forint energiamegtakarítás érhető el – jegyezte meg Kovács Zoltán.

Sifter Rózsa Zala megyei kormánymegbízott elmondta, hogy a KEHOP forrásaiból tíz zalai hivatali épület újul meg, csaknem egymilliárd forintból. Ebből a zalaszentgrótival együtt hetet már átadtak, a továbbiak korszerűsítése a második félévben zárul le. Zalaszentgróton 92 millió forintot fordítottak az épület falainak és tetejének szigetelésére, festésére, a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszer korszerűsítésére. Ebben a járási hivatalban 25-en intézik a 20 települést magába foglaló, mintegy 15 ezer lakosú járás lakóinak ügyeit. Tavaly összesen 13 ezer ügyet kezeltek – ismertette.

Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz), Zala megyei fejlesztési biztos hozzáfűzte: a felújítás után már a városképbe illeszkedő járási hivatal a többi intézményhez hasonlóan beváltotta a reményeket. A kormányablakok működése nagy előrelépésnek számít, hiszen az állampolgárok lakóhelyükhöz a lehető legközelebb intézhetik ügyeiket.”

Forrás:
Nem változnak az önkormányzati hatáskörök a Miniszterelnökség szerint; mno.hu/MTI; 2017. június 2.

Sztrájk jöhet az Államkincstárnál

„ A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Magyar Államkincstár országos, megyei és munkahelyi szakszervezetei bejelentették, hogy július 17-én kétórás sztrájkot tartanak, ha a Kormány és az Országgyűlés nem támogatja a Központi Közigazgatási szerveknél dolgozók 2017-től érvényes 25%-os bérfejlesztését – olvasható a szervezet honlapján.
A szakszervezet szerint ehhez – a Kincstári dolgozók számára mintegy – 1 milliárd forint plusz pénzre van szükség. A Magyar Államkincstár dolgozói 9 éve nem kaptak bérfejlesztést, többségük a garantált bérminimumért dolgozik naponta több mint 8 órán át – olvasható a szervezet közleményében.

A dokumentumban foglaltak szerint a Magyar Államkincstárnál állandósult a munkaerőhiány, a munkatársak rendszeresen túlóráznak…A Magyar Államkincstárt az alacsony bérek és a rengeteg túlóra miatt folyamatosan hagyják el a munkavállalók, akiket a versenyszférát is érintő szakemberhiány miatt képtelenség pótolni, ezért a határidőket egyre nehezebben képesek tartani a szakszervezet szerint. Szakképzett munkaerő, mint például IT szakember, bérszámfejtő, könyvelő a piacon magasabb fizetésért is el tud helyezkedni, ezért a fluktuáció mellett állandósult az emberhiány -írják…[Adó Online]”

„…Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón azt mondta, ez biztos félreértés, a központi államigazgatásban nincsen sztrájk. Azt is jelezte, hogy nem lesz béremelés. A Magyar Államkincstár azzal reagált, hogy a hozzájuk tartozó csaknem egymillió munkavállaló bérszámfejtése nincs veszélyben, az alapfeladatok ellátását nem veszélyezteti a sztrájk.[InfoRádió]”

Forrás:
Sztrájk jöhet az Államkincstárnál; Adó Online; 2017. június 1.
Sztrájkra készülnek az államkincstár dolgozói; InfoRádió/Magyar Narancs; 2017. június 2.

A magyar közigazgatás Európában – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Egyetemünk hagyománya, hogy születésének évfordulóján minden év júniusában megemlékezünk Magyary Zoltánról, a közigazgatás-tudomány iskolateremtő tudósáról. Tekintve, hogy a közelmúltban volt a 60. évfordulója az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó római szerződésnek, az idei konferencia A magyar közigazgatás Európában témakör köré szerveződik. A konferencia előadóiktól azt kértük, hogy saját tudományterületük/hivatásuk szempontjából értékeljék a hazai közigazgatás európai perspektíváit.

A rendezvény kétnapos, az első nap programja Tatán, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében zajlik egy koszorúzással egybekötött megemlékezés keretében, míg a második nap során a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán várjuk a résztvevőket.
A rendezvény időpontja: 2017. június 9. 10:00–12:30
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika tér 2., Zrínyi terem

PROGRAM:
KONFERENCIA:
10:00 – 12:30
10:00 – 10:20 Köszöntő
Prof. Dr. Patyi András rektor (NKE)
10:20 – 10:40
Prof. Dr. Kiss György, akadémikus, doktori iskola vezető (NKE)
10:40 – 11:00
Prof. Dr. Torma András, rektor (ME)
11:00 – 11:20
Dr. Dargay Eszter, elnöki jogkörben eljáró alelnök (MKK)
11:20 – 11:30
Zárógondolatok Prof. Dr. Kis Norbert, dékán (NKE ÁKK)
11.30 – 12.30
Állófogadás”

Forrás:
„A magyar közigazgatás Európában” c. konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. június (pdf)
Lásd még: Magyary Zoltán (1888-1945) emlékkonferencia 2017. június 8-án Tatán

Óriási összegeket szív magába a közszféra

„Nem lett sem kisebb, sem olcsóbb a magyar közigazgatás, 900 milliárd forinttal többet költünk rá, és 90 ezren többen dolgoznak benne, mint 2010-ben – írja a Napi.hu.

A kormány 2018-as költségvetésére hivatkozva a portál kiemeli: nyolc év alatt hatalmas mértékben felduzzadt a szűk értelembe vett közszféra, hiszen 2010-ben a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél még 237,9 ezer ember dolgozott, idén ez a szám 535,2 ezer főre rúg, Sőt, 2018-ban tovább hízik a létszám, eléri majd az 542,2 ezret.

Nyolc év alatt látszólag megduplázódott a minisztériumok és háttérintézményeik létszáma, ám a duplázás elsősorban két nagy ágazat, a közoktatás és az egészségügy totális államosításának a következménye. Az egészségügy szolgáltatási színvonala azonban tovább csökkent, gyakorlatilag változatlan működési környezetben, míg a közoktatást kétszer is átszervezték, rontva a minőségét. A 2018-as költségvetés szerint a Klebelsberg Központnál 106 ezren, az Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési centrumaiban 27,4 ezren dolgozhatnak, a kórházakban, rendelőkben, vagyis az államosított egészségügyben 84 ezer alkalmazott van. Ugyanakkor a kormánytól független közintézményeknél szigorú létszámgazdálkodást folytattak: a Magyar Tudományos Akadémiánál, a KSH-ban és az ombudsmani hivatalban még csökkent is a létszám – teszik hozzá.

Mint írják, 2018-ban az államháztartás „általános közösségi szolgáltatásokra” 2238,9 milliárd forintot fordított, vagyis 900 milliárd forinttal nőtt a költés, miközben az infláció 2010-től alig 14,7 százalék volt. Még jelentősebb a növekedés, ha az állami működési kiadások teljes mértékét, a rendőrségi és honvédelmi kiadásokat is nézzük, ez esetben a 2010-es 2071 milliárd forintról az éves kiadás 3480 milliárd forintra hízott – olvasható a Napi.hu cikkében.”

Forrás:
Óriási összegeket szív magába a közszféra; mno.hu; 2017. május 31.

Trócsányi László: a közigazgatás feletti bírói kontroll jogállamisági kérdés

„Jogállamisági kérdésnek nevezte a közigazgatás feletti teljes bírói kontrollt az igazságügyi miniszter 2017. június 2-án a XIV. Debreceni Doktorandusz Konferencia megnyitóján tartott előadásában.
Trócsányi László elmondta, hogy az Országgyűlés azzal, hogy elfogadta az önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, komoly lépést tett az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésének irányába.

A miniszter az előadásában bemutatta a közigazgatási bíráskodás elméleti alapjait, magyarországi történetét, és az új közigazgatási perrend legfontosabb elemeit.

„A közigazgatási bírósághoz forduló személy nem csak saját, hanem a köz érdekét és a jogrend integritását is védi” – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy a jogállam legfontosabb alapköve a közigazgatás feletti bírói kontroll…A rendszerváltozásig a közigazgatás feletti bírói kontroll marginális volt, a most elfogadott közigazgatási perrendtartásról szóló törvény új alapokra helyezi a közigazgatási bíráskodást, az új törvény a jog uralmát biztosítja a közigazgatás felett – fejtette ki Trócsányi László.

Trócsányi László a 2018. január elsejével hatályba lépő közigazgatási perrendtartásból történelmi jelentőségűnek mondta az úgynevezett generál klauzulát, amely rögzíti, hogy „a közigazgatás valamennyi joghatást kiváltó cselekvése bíróság előtt megtámadható”.

„A közigazgatás széles körű, szerteágazó terület (…), ezért professzionális bírói rendszerre van szükség” – indokolta a miniszter, hogy a megyei szint mellett az összetettebb ügyek elbírálására „regionális közigazgatási bírósági struktúra kialakítására került sor”.

Ehhez kapcsolódóan az igazságügyi miniszter az előadást követően az MTI-nek kiemelte: az elfogadott közigazgatási perrendtartás az első lépés abban, hogy a közigazgatási bíráskodást újrapozícionálják, s bízik benne, hogy „a következő időszakban is a napirenden lesz, és a szervezeti önállóság is meg fog valósulni”.

A debreceni doktorandusz konferencián három egyetem – a debreceni, a szegedi és a miskolci – 60 doktorandusz hallgatója mutatja be kutatási eredményeit hat szekcióban – jelezte a megnyitón Szabadfalvi József egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Marton Géza állam- és jogtudományi doktori iskola vezetője.”

Forrás:
A közigazgatás feletti bírói kontroll jogállamisági kérdés; Igazságügyi Minisztérium; 2017. június 2.

Közigazgatási, politikai informatika

A magánorvosoknak is csatlakozniuk kell az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez

„Ősztől egy zárt egészségügyi felhőalkalmazásba kerül mindenkinek az egészségügyi adata. A projekt uniós támogatásból valósul meg. Az utolsó etapban az elektronikus személyi igazolványokat illesztik a rendszerhez.

A rendszer működőképes, november 1-jéig az összes közfinanszírozott egészségügyi entitásnak kötelező lesz csatlakoznia az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (EESZT) – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Világgazdaságnak. Az a terv, hogy ne csak az állami kórházak, rendelők orvosai, hanem a magánorvosok is lássák a betegadatokat. 2017 szeptemberétől egyelőre opciós jelleggel ajánlják fel a magánorvosoknak, hogy csatlakozzanak a rendszerhez, de 2018. november 1-jétől már nekik is kötelező lesz csatlakozniuk az EESZT-hez.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányításával kifejlesztett, felhőalapú elektronikus rendszer összekapcsolja egymással a kórházi, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, a gyógyszertárakat, a mentőszolgálatot, az ágazatirányítást és a lakosságot. Az e-recept is működik, a pilotprogramban már közel 46 ezer kiváltott recept került be a EESZT-be. – Olyan helyzet, hogy a betegről nincs információja az orvosnak, soha többé nem fordulhat elő – tette hozzá az államtitkár.

A következő fejlesztési ütem egyik eleme, hogy az adatokat öt évre visszamenőleg feltöltik – a régebbi adatok szkennelt változatban, az újak elektronikusan lesznek elérhetők.
– Nehéz feladat, hogy a pilotprogramban nem szereplő egészségügyi intézményeket csatlakoztassák a rendszerhez, s az elektronikus személyi igazolványt is hozzá kell illeszteni – mondta Szabó Bálint, az ÁEEK EESZT fenntartási és üzemeltetési főosztályvezetője. A kórházaknak, rendelőknek, gyógyszertáraknak semmilyen pluszköltséggel nem jár a rendszerhez való csatlakozás, csak internetre van szükségük, és az általuk használt informatikai rendszer új szoftververziójára. A betegek 2018 végéig még biztosan kapnak papíralapú receptet és zárójelentést is, nem lehet előre megmondani, hogy mikor áll át teljesen a rendszer az elektronikus dokumentációra – tette hozzá Szabó Bálint.

A betegadatokhoz csak a kezelőorvos férhet hozzá a betegek személyiségi jogainak védelme miatt – mondta a főosztályvezető. Minden a jelenlegi jogrendszerrel összhangban van beállítva. Tehát például addiktológiai információkat, nemi betegségre vonatkozó információkat és pszichiátriai információkat csak a szakirányú kezelést végző szakorvos láthat, a más típusú információkat elérheti a többi kezelőorvos is. Ha valaki mégis szeretné további adatainak elérhetőségét korlátozni, akkor az ügyfélkapun keresztül beállíthatja, hogy melyik orvos milyen adatokat láthat róla.

Így indul az EESZT
Az EESZT próbaüzeme augusztus közepéig tart – a tesztben 10 kórház, 22 háziorvos és 36 patika vesz részt. A rendszert az európai uniós irányelvek szerint dolgozták ki, a 4,8 milliárd forintos projektet teljes egészében az unió finanszírozta.”

Forrás:
Elérhető lesz egészségügyi múltunk; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2017. május 31.

Történelmi lépést tett az adóhatóság a bürokrácia csökkentésében

„Történelmi jelentőségű lépést tett az adóhatóság az idén a bürokrácia csökkentésében, a szolgáltató hatóság kialakításában – hangsúlyozta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Felidézte, hogy a 2016. évi személyi jövedelemadó bevallásnál, ha a magánszemély semmit sem tett, akkor is május 22-éig bevallotta a jövedelmét, mert az adóhatóság elkészítette neki.

Az adóhatóság által elkészített tervezetet az adózó módosíthatta, a változtatások jellemzően a bérbeadáshoz, illetve az évközben nem érvényesített családi adókedvezményhez kapcsolódnak – ismertette az államtitkár.

Megjegyezte: önellenőrzéssel további kiegészítést lehet még tenni a bevalláshoz.

Tállai András elmondta: szeretnék továbbfejleszteni a rendszert, hogy az adózónak minél kevesebb időt kelljen adminisztrációval eltöltenie, ugyanakkor mégis rendben legyen az adóbevallása, a befizetése.”

Forrás:
Történelmi lépést tett az adóhatóság a bürokrácia csökkentésében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. június 1.

Már söralátét méretű bevallásra sincs szükség, az szja-kitöltési korszak az idén véget ért

„Már söralátét méretű bevallásra sincs szükség, az szja-kitöltési korszak az idén véget ért – mondta a nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek a személyi jövedelemadó idei bevallási időszakát értékelve.
Varga Mihály szerint jól vizsgázott az e-szja, hiszen a tavalyi évhez képest duplájára nőtt a bevallásukat elektronikusan beküldők száma. Az új rendszernek köszönhetően május 23-án 3,8 millió magánszemély tudta le bevallási kötelezettségét – mondta.

A nemzetgazdasági tárca vezetője hangsúlyozta, a gazdasági és a stratégiai kabinet együttes ülésén elfogadta a nemzetgazdasági tárca e-szja beszámolóját. Kiemelte, hogy néhány uniós országban, például Finnországban, Portugáliában vagy Svédországban a magánszemélyek bevallását már az adóhivatal készíti el, azonban ilyen gyorsan és eredményesen még egyetlen országban sem történt meg az átállás. Míg tavaly az adózók előzetes kérésére 455 ezer bevallást készített el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), addig idén 3,8 millió magánszemély helyett dolgozott.

Tavaly félmillióan küldték el elektronikusan bevallásukat a NAV-nak, idén csaknem 950 ezren – mondta Varga Mihály. Az e-szja felületet 1,7 millióan keresték fel. Annak ellenére, hogy a tervezet automatikusan akkor is érvényes bevallássá válik május 22-én, ha semmit nem teszünk, megérte időben elfogadni, mert a beküldéstől számított 30 napon belül utalja a NAV a visszajáró adó összegét. Ezt csaknem 430 ezren meg is tették, módosítás nélkül elfogadva a tervezetet. Az e-szja rendszerén keresztül mintegy 160 ezren módosították, egészítették ki a bevallásukat – részletezte az adatokat a miniszter.

A jövőben várható változásokról a tárcavezető elmondta, hogy minden bevallást megvizsgálnak, leegyszerűsítenek, és ahol csak lehet, a bevalláskészítés terhét átvállalja az adóhivatal. Az e-szja most jelesre vizsgázott, 2018-tól pedig a NAV – a rendelkezésére álló adatok alapján – jövedéki adóbevallás-tervezetet küld majd az érintetteknek – tette hozzá Varga Mihály.”

Forrás:
Már a söralátét is a múlté; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. június 1.

Agrártámogatási kérelmek: az informatikai fejlesztések beváltották a reményeket

„Az informatikai fejlesztések beváltották a reményeket, az ügyfélbarát informatikai felület is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egységesen és egyenletesen tudták beadni a gazdálkodók a kérelmeket – hangsúlyozta Dancsó József, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Elmondta, hogy az idén a szankciómentes időszakban több mint 175 ezer ügyfél adott be egységes kérelmet, csaknem 5 millió hektár földterület után igényeltek támogatást különféle jogcímen. Megjegyezte: június 9. után már szankcióval sem lehet benyújtani az egységes kérelmet.

Dancsó József elmondta: a 2016-os kérelmek után 120 milliárd forintot fizettek ki 2017. május 30-ig, a további 60-70 milliárd forintot június 30-ig fizetik ki.”

Forrás:
Az informatikai fejlesztések beváltották a reményeket; Híradó.hu/MTI; 2017. június 1.

Informatika, távközlés, technika

Ingyenes wifi hozzáférési pontok ezreit ígéri az Európai Bizottság – pályázatok útján

„Politikai megállapodásra jutottak az uniós intézmények az úgynevezett Wifi4EU kezdeményezésről, amelynek értelmében 2020-ra ingyenes internet-hozzáférési pontok ezreit fogják kiépíteni a kontinensen – jelentette be az Európai Bizottság kedden.

Az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament közötti egyezség értelmében 120 millió eurót különítenek el a programra, amelynek keretében 6-8 ezer településen állítanak fel ingyenesen használható wifihálózatot köztereken, kórházakban, könyvtárakban, parkokban és más helyszíneken.

„A kezdeményezés javítani fogja az összeköttetést, különösen azokon a helyen, ahol korlátozott hozzáférés van az internethez” – hangsúlyozta Andrus Ansip digitális piacért felelős uniós biztos. „A Wifi4EU üdvözlendő első lépés, de sokkal többet kell tenni a szélessávú kapcsolat EU-szintű megteremtésének érdekében” – tette hozzá.

A programra olyan települések pályázhatnak, amelyekben még nem működik ingyenes wifihálózat. Az unió a rendszer telepítését finanszírozza majd a tervek szerint, a működtetési költségeket nem.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben arról számolt be, hogy 2020-ig az EU minden városában elérhetővé kívánják tenni az ingyenes vezeték nélkül internetszolgáltatást.[mno.hu/MTI]”

—-

„A WiFi4EU a 2017 és 2019 közötti időszakban 120 millió eurós induló költségvetésből gazdálkodhat. Forrásait korszerű wifi-berendezések közterületeken történő üzembe állítására lehet majd fordítani.

Ki látja ennek hasznát?
Kivétel nélkül minden európai polgár
A WiFi4EU forrásainak odaítélésekor szempont lesz a földrajzi kiegyenlítettség, hogy a nagy sebességű internetkapcsolat előnyeit szerte Európában több ezer helyi közösség és az idelátogatók egyaránt élvezhessék.

Internet-hozzáférés legalább 6–8 ezer helyi közösségnek

Akár napi 40–50 millió internetelérés

Közfeladatot ellátó szervek és intézmények
A WiFi4EU forrásaira a közfeladatot ellátó szervek és intézmények, jellemzően a helyi önkormányzatok, könyvtárak, egészségügyi központok stb. pályázhatnak. A pénzből a berendezések (nyilvános internet-hozzáférési pontok) beszerzését és üzembe állítását finanszírozhatják, de nekik kell majd állniuk az internet-hozzáférés (internet-előfizetés), valamint a berendezések rendeltetésszerű üzemét biztosító karbantartás költségeit.

A közhivatalokat ez a lehetőség remélhetően arra fogja majd ösztönözni, hogy saját digitális szolgáltatásokat indítsanak a polgárok egyre nagyobb köre számára az e-kormányzat, az e-egészségügy vagy éppen az e-turizmus területén.

Hogyan lehet pályázni a WiFi4EU forrásaira?
A WiFi4EU forrásainak odaítélése egyszerű és bürokráciamentes lesz: online lehet majd pályázni, a kifizetés utalványok formájában történik majd, és az ellenőrzési követelmények kevésbé lesznek szigorúak.

Az első pályázati felhívás kiírására azt követően kerül majd sor, hogy a WiFi4EU kezdeményezést az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyta (várhatóan 2017-ben). A nyertes projektek a pályázatok beérkezésének sorrendjében lesznek kiválasztva. A felhívásra elsősorban olyan projektekkel lehet pályázni, amelyek révén vezeték nélküli internetkapcsolat épülhet ki az ilyen szolgáltatással sem állami, sem magáncég által le nem fedett közterületeken…[Európai Bizottság]”

Forrás:
Ingyenes wifit ígér mindenkinek az Európai Unió; mno.hu/MTI; 2017. május 30.
WiFi4EU | Ingyenes wifi-hozzáférés az európaiak számára; Európai Bizottság; 2017. június 2. (további információk)

Mintegy 4000 milliárd forint jut 2022-ig infrastruktúrafejlesztésre mondta Fónagy János Zalaegerszegen

„A kormányzat 2022-ig mintegy 4000 milliárd forintot fordít a magyarországi vasúti és közúti infrastruktúra bővítésére, elsődlegesen a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálása és a versenyképesség fokozása érdekében, de a mindennapi élet megkönnyítése érdekében is – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Zalaegerszegen.

A politikus a Mobil Járműipari és Logisztikai Szakkiállítás és Konferencia második napján tartott előadásában elmondta, hogy a kormány 2500 milliárd forintot szán a közúthálózat, mintegy 1500 milliárd forintot pedig a vasúti hálózat korszerűsítésére, bővítésére.

Hangsúlyozta: a fejlesztésekre szánt összeg jelentős része magyar forrásból származik, a magyar gazdaság ugyanis ma már képes ennek az előteremtésére.
Kifejtette: a mintegy 130 ezer kilométernyi magyarországi úthálózatból – amelyből 30 ezer állami, 100 ezer önkormányzati fenntartású – kevesebb mint 2000 kilométer a gyorsforgalmi út, amelyek hossza a következő években látványosan növekszik majd. A 2500 milliárd forint „óriási pénz, de a feladatok is nagyok”, főként a három-, négy- és ötszámjegyű utak állapota miatt lehetőség szerint még növelni is kellene ezt az összeget.

Elmondta, a források felhasználásával valamennyi megyei jogú várost bekötik a gyorsforgalmi utak hálózatába, minden autópálya eléri majd a határt, továbbá magas szintű útcsatlakozásokat létesítenek a kiemelt gazdasági térségek felé. Összesen mintegy 900 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út épül 2022-ig.

A vasútfejlesztésről közölte, közel 900 kilométer vasútvonalat korszerűsítenek, illetve 45 ezer férőhelyet biztosító vasúti kocsit állítanak forgalomba. Hozzátette, hogy a közel 7400 kilométernyi vasúti pályából mintegy 3000 kilométer a fővonal, de a mellékvonalakon is szükség van a hálózat fenntartására, korszerűsítésére, ami a magyar vidék lakóit és gazdaságát szolgálja.
A politikus beszámolt arról is, hogy a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő R76-os gyorsforgalmi út a főúttól eltérő, önálló nyomvonalon épül meg Pacsa, a sármelléki repülőtér és Fenékpuszta irányába, várhatóan 2022-re. A 42 kilométernyi új nyomvonal és a 76-os főúttal közös mintegy 5 kilométeres szakasz kivitelezési közbeszerzését hamarosan kiírják, a négysávosítás Zalaegerszegnél 2018 elejére elkészül.

Elmondta, Zala megyében 210 milliárd forintot fordítanak a következő négy évben közlekedési beruházásokra. Várhatóan 2019-ig lezárul az M9-es út Vasvár és Zalaegerszeg közötti szakaszának előkészítése, 2018 végéig teljes hosszában elkészül az M70-es autóút négysávosítása, továbbá mintegy 60 kilométernyi út felújítása szerepel a megyét érintő útfejlesztési tervek között. Zalaszentivántól Nagykanizsáig folytatódik a vasútvonal villamosítása, amelynek révén a GYESEV hálózatának 90 százaléka villamosított lesz. Ez is indokolttá teszi 10 új motorvonat beszerzését – tette hozzá.

Közölte, a Zalaegerszegen a koperi kikötő és az onnan ide vezető vasúti korridor, valamint a sármelléki repülőtér közelségére alapozva tervezett konténerterminál és logisztikai központról a kormány várhatóan néhány hónapon belül döntést hoz.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy a Modern városok program Zalaegerszegen a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a város hálózatos bekötésére, a helyi gazdaság fejlesztésére és a munkahelyteremtésre koncentrál. A 40 milliárd forintos beruházással épülő járműipari tesztpályával, az R76-os ősztől induló, 170 milliárd forintos építésével, valamint a csütörtökön bejelentett smart city programmal – benne az ötödik generációs mobilhálózat tesztkörnyezetének itteni kialakításával – „felhelyezi Zalaegerszeget Európa gazdasági és kereskedelmi térképére” – fogalmazott a polgármester.

Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), a zalaegerszegi járműipari tesztpálya miniszteri biztosa elmondta, a jövő kedden elindul a konkrét munka a tesztpálya mintegy 25 hektáros területén. Az első ütem várhatóan a jövő év tavaszára, nyarára el is készül – tette hozzá.

A Zalaegerszegen zajló kétnapos járműipari és logisztikai szakkiállítás és konferencia első napján a járműipar és az infokommunikáció állt a középpontban, a második napon a logisztikával és a közlekedésfejlesztéssel foglalkoznak a részt vevők.”

Forrás:
Fónagy: mintegy 4000 milliárd forint jut 2022-ig infrastruktúrafejlesztésre ; Magyar Idők/MTI; 2017. június 2.

5G teszthálózat kiépítését kezdi meg a Magyar Telekom Zalaegerszegen

„A zalaegerszegi tesztpálya jó alapot ad arra, hogy Magyarország váljon az 5G fejlesztések egyik európai központjává és akár régiós vezető szerepet játsszon az új hálózati technológia és a ráépülő smart megoldások tesztelésében. A Telekom ennek elősegítésére kísérleti 5G mobilkommunikációs hálózat kiépítését kezdi meg a Zalaegerszegen létesülő járműipari tesztpályán. Jelenleg még a 4G, illetve a 4G+ mobilhálózat jelenti az elérhető legmodernebb mobil hálózati technológiát, a jövő infrastruktúrája viszont már egyértelműen az 5G-re épül. A T-Systems Magyarország kompetenciáinak révén pedig a mindenkori legfejlettebb digitális infrastruktúrán működő alkalmazások is eljuthatnak a városba és a vállalat együttműködik az önvezető autók, valamint a „smart” közlekedési megoldások tesztelésében, kialakításában.

Mindez annak a fejlesztésnek a keretében történik, amelynek közös szándékára vonatkozó együttműködési megállapodást a mai zalaegerszegi MOBIL 2017. Járműipari Szakkiállításon és Konferencián írt alá a kormányzat, a város, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Systems Magyarország.”

Forrás:
5G teszthálózat kiépítését kezdi meg a Magyar Telekom Zalaegerszegen; Magyar Telekom; 2017. június 1.

Elindult a Nemzeti Közművek országos áramszolgáltatása

„A Nemzeti Közművekhez tartozó DÉMÁSZ országos egyetemes szolgáltatói engedélyt szerzett, ezzel június 1-jétől a DÉMÁSZ villamosenergia-szolgáltatása további négy és félmillió ügyfél számára érhető el országszerte. Mostantól bárki számára lehetővé válik, hogy egy helyen intézhesse gáz- és áramügyeit. Az egyszerűsített szolgáltató-váltás kezdeményezhető személyesen, vagy akár telefonon is.

,„A villamosenergia-szolgáltatói tevékenység országos kiterjesztésével meg tudjuk teremteni a szabad szolgáltató-választás lehetőségét minden az egyetemes szolgáltatás keretében vételező áramfelhasználó számára. Ezzel a lépésünkkel a lakossági ügyfeleknek, valamint a kis- és közepes vállalkozások számára is jó lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy kézben tarthassák a villamos energia és földgáz szolgáltatással kapcsolatos ügyeiket. A Nemzeti Közművek hatékonyan és versenyképesen működik a többi szolgáltatóval folyó versenyben, és az egyes fogyasztói igényeket a lehető legteljesebb körben elégíti ki különböző energetikai és kapcsolódó termékek és szolgáltatások révén, figyelemmel az európai energetikai kihívásokra és a környezettudatosságra. A Nemzeti Közművek hosszú távú célja, hogy szolgáltatás portfóliójának fokozatos fejlesztésével a lakosság teljes körű otthonszolgáltatójává váljon.” – mondta Kóbor György, a Nemzeti Közművek elnök-vezérigazgatója.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a márciusban beadott országos egyetemes szolgáltatói engedély-kérelem kapcsán hozott határozata alapján a DÉMÁSZ országosan 300 helyszínen, a FŐGÁZ-zal közös kirendeltségen fogadhatja az ügyfeleket. A Nemzeti Közművek társaságain keresztül a hazai energetikai szektor legjelentősebb végfelhasználói ügyfélportfóliójával rendelkező szereplője, lakossági ellátásban a földgáz területén mintegy 3,4 millió, míg villamos energia területen 775 ezer ügyfelet ér el közvetlenül, amely most országosra bővült.

A szolgáltatóváltáshoz mindössze két dokumentumot, egy igénybejelentő nyomtatványt és a kereskedői szerződés felmondásához szükséges meghatalmazást kell kitölteni, hiszen a DÉMÁSZ minden adminisztrációs feladatot elvégez a fogyasztók helyett, így az átlépés folyamata a törvényi előírásoknak megfelelően a legrövidebb időn belül történhet meg. A szolgáltatóváltás kezdeményezhető személyesen – országosan 300 helyszínen –, vagy akár telefonon is a DÉMÁSZ 0-24 óráig hívható, 06-62-565-600 számon elérhető e-vonalán. Ez utóbbi esetben az új szerződést a társaság levélben küldi meg az ügyfelek részére. További információk a társaság weboldalán, a www.demasz.hu/szolgaltatovaltas oldalon érhetők el.

2017. február 1-jén az ENKSZ Zrt. megvásárolta a közel 1200 főt foglalkoztató, villamos energia egyetemes szolgáltatói és versenypiaci engedélyekkel is rendelkező DÉMÁSZ Zrt. 100 százalékát. A DÉMÁSZ eddig az ország dél-keleti részén, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, illetve Pest megye déli részében mintegy 775 ezer fogyasztót látott el villamos energiával. 32.200 km hosszú villamos hálózatán mindösszesen 11 milliárd forint értékű rekonstrukciós és hálózatfejlesztési beruházások sorát indította el. A társaság különös figyelmet fordít az elosztási területén található nagyvárosok fejlődésére és biztonságára is, ezért például Kecskeméten, Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen és Szegeden a gazdasági fellendülést segítő hálózatbővítések mellett jelentős közvilágítás fejlesztésre és bővítésre is sor kerül az elkövetkezendő években.”

Forrás:
Elindult a Nemzeti Közművek országos áramszolgáltatása; ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.; 2017. június 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Varga Mihály: éppen időben vagyunk azokhoz a döntésekhez, amelyeket a digitális gazdaságra való átállás érdekében kell meghozni

„Akkor leszünk a nemzetközi mezőnyben eredményesek, ha iparpolitikánk, szabályzórendszerünk és programjaink a versenyképes ipari szektor erősödése irányába hatnak – jelentette ki Varga Mihály a „Smart City” és a zalaegerszegi Járműipari tesztpálya fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodás aláírásán.
A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: éppen időben vagyunk azokhoz a döntésekhez, amelyeket a digitális gazdaságra való átállás érdekében kell meghozni.

A tárcavezető leszögezte: Magyarország gazdasági helyzete és kilátásai igen kedvezőek, akár az unió, akár a világgazdaság várható növekedési ütemével vetjük össze. Ez annak köszönhető, hogy a kormány más országoknál korábban helyezte gazdaságpolitikánk középpontjába a növekedés támogatását és az új iparpolitika kidolgozását és megvalósítását. – Történelmi előzményeket keresve a kiegyezés utáni időszak gazdasági fellendüléséhez hasonlítható a mostani korszak – emelte ki Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter kitért arra, hogy a hazai járműipari cégek pozíciójukat akkor tudják megőrizni, ha magasabb hozzáadott értéket állítanak elő és az Ipar 4.0 terv eszközeit felhasználva bekapcsolódnak a globális szállítói láncokba. A tárcavezető hozzátette: a járműgyártás mellett a logisztikai ágazat is stratégiai jelentőségű Magyarországon, a cél, hogy hazánk a régió logisztikai szolgáltató-központjává váljon. Ezért az ágazat további erősödése érdekében a kormány javítani kívánja a magyar fuvarozók nemzetközi lehetőségeit, a szakképzettség megszerzésének támogatásával csökkenteni szeretné a munkaerőhiányt, tovább mérsékli az adminisztratív terheket és hangsúlyt helyez az infrastrukturális fejlesztésekre is.

Varga Mihály hangsúlyozta: ha egy olyan nyitott gazdaságú ország, mint Magyarország fenntartható, a felzárkózást biztosító gazdasági növekedést kíván elérni, akkor az erőforrásait a magas termelékenységű innovatív iparágakba kell irányítania. Ezek hatékony működéséhez pedig meg kell teremteni a stabil szabályozási és intézményi hátteret, emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő szakképzési rendszerre – tette hozzá.”

Forrás:
Digitális sebességre kell kapcsolni a gazdaságot; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. június 1.

Mobilfizetés Kínában: annyira elterjedt, hogy már a koldusok is QR-kódos fizetéssel kérik az adományokat

„Teljesen felforgatta a kínai kereskedelmet az Alipay és a WeChat Wallet QR-kód leolvasós fizetési megoldása, amellyel gyakorlatilag már bárki bárhol tud fizetni. A jelenség viszont a gazdaság mellett a gondolkodást és a viselkedést is megváltoztatja a szakértők szerint.
Kínában szinte már teljes mértékben készpénz mentesen fizethetnek a vásárlók jóformán minden üzlettípusban, a megoldást viszont a bankkártyák helyett a mobilos QR-kód leolvasás jelenti. Egy tavalyi felmérés szerint a kínaiak közül 424,5 millióan használják a mobiljukat rendszeresen fizetésre, ami az ország okostelefon felhasználóinak 64,7 százalékát jelenti a China Internet Network Information Centre adatai alapján. Tavaly összesen 5,5 billió dollárnak megfelelő jüant költöttek összesen mobiljukon keresztül a kínai felhasználók, ami hatalmas összeg, az országos GDP felét jelenti az iResearch szerint.

„A mobilos fizetés Kínában már az élet részévé vált, többek közt az e-kereskedelem és a mobilos kereskedelem kombinációjának köszönhetően, valamint az olyan szolgáltatásoknak, mint például a taxihívó alkalmazások” – mondta Michael Yeo, az IDC elemzője a South China Morning Postnak. A szakértő egy másik okként hozzátette, hogy a kínai internetfelhasználók nagy részének első online élménye már okostelefonon történik.

Nagy növekedést jelentett a piacon az Apple Pay és a Samsung Pay bevezetése is, miközben az olyan nagy hazai gyártók mint a Huawei vagy a Xiaomi már évek óta NFC-s funkciókkal kínálják a készülékeket, amely lehetővé teszi az érintésmentes fizetést. Az igazán fontos viszont a WeChatbe, a kínaiak körében legnépszerűbb csevegőalkalmazásba bevezetett mobiltárca megoldás. Továbbá az Alibaba által támogatott Alipay, amely az e-kereskedelmi környezetben vált kulcsfontosságú fizetési rendszerré.

A WeChat Wallet és az Alipay egyaránt úgy működik, hogy a felhasználónak mindössze egy QR kódot kell leolvasnia a mobiljával, ezzel akár fizethet vagy másoknak is utalhat vele – ez az, amit például a Buxának (vagy az OTPaynek) nem sikerült elterjeszteni Magyarországon. Ehhez csupán egy szinte bármilyen, kamerával felszerelt okostelefonra és mobilnetre van szükség, a fizetési folyamat nem igényel speciális hardveres vagy szoftveres beruházást sem a kereskedő, sem pedig a vásárló oldaláról, sőt a szolgáltatók olyakor kedvezményeket is kínálnak az üzletek számára a mobillal fizetők után, így több szempontból is érthető a megoldás népszerűsége.

Még a szokásokat is megváltoztatja
„Kína gyorsabban áttért a készpénzmentes gazdaságra mint ahogy azt bárki el tudta volna képzelni, főként a kétdimenziós vonalkódok vírusszerű terjedése miatt.” – mondta Chen Yiwen, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének professzora. A kutató szerint ez a „kódalapú gazdaság” a kínaiak viselkedési szokásait is megváltoztatta. Korábban például nem volt jellemző éttermekben a borravaló adása a pincéreknek, azonban mióta néhány étterem bevezette, hogy a felszolgálók és a szakácsok mellé QR-kódokat ragasztanak ki, a személyzet érezhetően több borravalót kap az elégedett fogyasztóktól.

Az utóbbi időben a kínai koldusok is arra váltottak, hogy apró helyett Alipay vagy WeChat Wallet utalást kérjenek a járókelőktől a nyakukba akasztott vagy a gyűjtőtál mellé kitett QR-kód segítségével, ami megoldja azt a problémát is, ha valakinek nincs éppen aprója a pénztárcájában. Az első ilyen esetre Shandong tartományban, Jinanban figyeltek fel, majd a QR-ral gyűjtögető hajléktalan mintáját többen követték az utcán a koldusok közül. Azóta viszont több cég is hirdetési lehetőséget látott a megoldásban, ezért felbérelték a koldusokat a kódok népszerűsítésére, amellyel begyűjtik a gyanútlan adományozók WeChat azonosítóit – mutat rá a China Channel.

A QR-kódok a közösségi gazdaság (sharing economy) terjedését is segítik Kínában, például a városi biciklik kölcsönzésekor a kód leolvasása után a bicikli zárja automatikusan kioldódik. Hasonló módon lehet esernyőt, akkumulátort vagy szinte bármi mást kikölcsönözni. A várostól távol eső falvakban viszont az önkormányzatok pont az ellenőrzésre és a szabályok betartására akarják használni a házakra kiragasztott, farmerek neveit és egyéb információit tartalmazó QR-kódokat, amellyel inkább gyanakvást ébresztettek a technológiával szemben.

„A fiatal generáció Kínában egy kétdimenziós vonalkódokkal teli világban fog felnőni. Talán ez a pénz újfajta értelmezéséhez fog vezetni. Lehet, hogy a szemükben a pénz nem csak az eszközök és a szolgáltatások vásárlását fogja jelenteni, hanem a közösségi funkciókat is” – jegyezte meg a már idézett Chen professzor. A szolgáltatások ugyanis a közösségi média platformokon kezdtek terjedni, mint például a WeChat, ahol először a 2014-es kínai újév alkalmából küldhettek digitális pénzes „piros borítékokat” (mandarinul „hongbao”, kantoniul „lai see”) rokonaiknak és barátaiknak a felhasználók. Ráadásul a professzor szerint a QR-os vásárlás annyira kényelmes, hogy ezzel a kínaiak még többet fognak költeni, mint készpénzzel vagy bankkártyával, ami az ország teljes gazdaságára jótékony hatással van…”

Forrás:
Kínában a QR-kódos fizetés a trend; Habók Lilla; HWSW.hu; 2017. június 1.

Berlinben Internet Intézetet létesítenek

„50 millió eurót fordítanak a Berlinben megalakuló Internet Intézet létrehozására, amely a digitalizáció társadalmi következményeit kutatja majd.

Hogyan lehet a digitális társadalom keretei között öntudatosan részt venni a közügyekben? Hogyan kell a demokratikus intézményeknek a digitalizáció kihívásaira reagálniuk? Például ilyen kérdésekkel kell majd az új intézetnek foglalkoznia. A Berlin-Brandenburg régió öt nagy egyetemét is (Szabadegyetem Berlin, Humboldt Egyetem, Műszaki Egyetem, Művészeti Egyetem és a Potsdami Egyetem) magában foglaló berlini konzorcium győzedelmeskedett a müncheni, bochumi, karlsruhei és hannoveri konkurenciával szemben, és a szövetségi kormány úgy döntött, hogy Berlinben létesül az az Intézet, amely a következő öt évre 50 millió eurót kap, és ha működését pozitívan értékelik, újabb öt év hosszabbítás lehetséges.

A Német Internet Intézet rövid időn belül a második Berlinben alapított nagy IT-centrum lesz. Áprilisban kezdte meg ugyanis tevékenységét az Einstein Digitális Jövő Centrum, amit 38,5 millió euróval a tartomány, az egyetemek és vállalatok finanszíroznak, és aminek keretében 50 új IT-oktatói állást is létrehoztak. A két intézet szorosan együttműködik, és tevékenységük is kiegészíti egymást, elhelyezésük is egy helyen történik. Amíg azonban az Einstein-Centrum a gazdasággal tart elsősorban szoros kapcsolatot, és mindenekelőtt a technológia kérdéseire koncentrál, addig az Internet Intézet kutatási súlypontját a digitális változás társadalmi következményeinek kérdései képezik. Az új intézetnek a digitális változást nemcsak kritikailag kell szemlélnie, hanem annak alakítása is a feladata lesz.

Az Intézetben 60–70 kutató kap munkát. Öt új tanszéket hoznak létre. A politika és a gazdaság képviselői már most úgy tekintenek Berlinre, mint a digitalizáció fővárosára.

Christian Amsinck, Berlin-Brandenburg tartomány Vállalkozási Szövetségének ügyvezetője szerint az Intézetnek mindenekelőtt a digitalizációban rejlő lehetőségekkel kell foglalkoznia, és szorosan kell kapcsolódnia a start-up-okhoz.

Az Internet Intézet előkészületei már régóta folynak. A CDU és az SPD négy éve a koalíciós megállapodásba is beleírta annak megalapítását. Hasonló célkitűzéssel létezik már egy másik intézet: a Google által finanszírozott Alexander Humboldt Internet és Társadalom Intézet (HIIG). A német szövetségi állam azonban az internetes óriás által fenntartott intézménnyel szemben egy saját intézetet szeretne, amely jelentősen jobb anyagi feltételek közepette működhet, hiszen a HIIG „csupán” 4,5 millió eurót kap az első három évre. Az új intézet tehát anyagilag bőkezűen ki van stafírozva, még ha nemzetközi mércével mérve az 50 millió euró nem is számít rendkívülinek.

Az Internet Intézetnek az is célja, hogy változtasson a digitalizációhoz kapcsolódó negatív megítélésen. Ha digitalizációról beszélünk, akkor elsősorban annak olyan káros hatásai kerülnek elő, mint az álhírterjesztés, a gyűlöletbeszéd és az internetes közösségek radikalizálódása. Az alapítók remélik, hogy az Intézet abban is segíthet, hogy újra pozitív képet lehessen felvázolni a digitalizációról.”

Forrás:
Berlinben állítják fel az Internet Intézetet; Paál Vince; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Médiatudományi Intézet; 2017. június 2.

Szakirodalom

Internet Trendek, 2017-es kiadás: lassul az okostelefonok terjedése, de továbbra is növekszik a e-kereskedelem és a mobilos hirdetések piaca

„A Kleiner Perkins kockázati befektető partnereként tevékenykedő Mary Meeker évente egy előadás keretei között mutatja be az internetes trendekről készített beszámolóját. Meeker már az új évezred elején felrobbanó dotkom lufira is időben figyelmeztetett, elemzéseit pedig azóta is nagy figyelem kíséri, annak ellenére, hogy azok nagyrészt mindenki által ismert vagy ismerhető statisztikákat mutatnak be. A teljes, 355 oldalas prezentáció többek között itt is elérhető, mi szokás szerint néhány érdekességet pecázunk ki belőle.

Helyére kerül a mobilitás
Az internet penetrációjának és az okostelefonok eladásának felfutása is folyamatosan lassul. 2016 végén nagyjából 3,4 milliárd ember használta a világhálót, ami a Föld lakosságának még mindg kevesebb mint fele; ez azt jelenti, hogy a netezők száma 2009 óta több mint duplájára nőtt, a növekedés azonban már ötödik éve beállt a 10 százalék magasságába. Az e-kereskedelem ennél gyorsabban, de ugyanígy egyenletesen fejlődik: az USA-ban például a 2013-as 14 százalékos növekedéshez képest 2016-ban is 15 százalékot hozott.

A kutatásban is idézett statisztikák alapján a „mobilra váltás” korábbi jelszavát ideje lecserélni valami olyasmire, hogy „mobillal kiegészülés”, mert a desktop felhasználás közel sem csökken olyan mértékben, mint ahogy a mobilos növekszik. A szegmens ugyanakkor több szempontból is komoly fellendülés előtt áll: elég arra gondolni, hogy a mobilos reklámbevételek a fejlődés ellenére sincsenek arányban az ilyen eszközökön eltöltött idővel, ami továbbra is ígéretes jövőt jósol a mobil hirdetési platformoknak.

Az internetes reklámköltések egyébként már a következő hat hónapban meghaladhatják a televíziós bevételeket, ami annyiban is érdekes, hogy az online hirdetési piac növekedését 85 százalékban a Google és a Facebook realizálja. A bővülés 2014-ben 15 százalékos, 2015-ben 20 százalékos, tavaly pedig 22 százalékos volt, és teljes egészében a mobil reklámnak köszönhető, amely még a hagyományos desktop hirdetések csökkenő forgalmával együtt is képes ilyen ütemű növekedésre bírni a teljes piacot.

Figyeljünk a játékra és az egészségre
Bár a játékipart sok helyen még mindig nem kezelik a súlyának megfelelően, a kutatásból kiderül, hogy tavaly már 2,6 milliárd ember játszott valamit a digitális térben, szemben az 1995-ös offline világ 100 millió játékosával. A teljes iparág az egész évet tekintve már 100 milliárd dollár körüli forgalmat generált, aminek közel fele, 47 százaléka Ázsiából származott. A játék ma már meghatározó az általános online felhasználói élmény szempontjából, és könnyen lehet, hogy az ember-gép interakció fejlődésének is ez a terület ágyaz meg.

A digitális iparágak közül az anyag az e-egészségügyet emeli ki, amelynek fejlődése inflexiós ponthoz érkezett. Az egészségügy Meeker szerint nem csak egy nyilvánvalóan adatközpontú szegmens, hanem azok közül a legkevésbé hatékony, ami az adatok kezelését és felhasználását illeti. A nyilvánvaló hiányosságok és az egyre gyorsabb ütemben generálódó adattömeg az új technológiákkal együtt a befektetők számára is igen vonzóvá teszik az e-health ágazatot.

Az elképesztő információhalmazt jól szemlélteti, hogy egy átlagos kórház önmagában is több tíz petabájtnyi adatot kezel, ami évente majdnem másfélszeresére növekszik. A problémát az egészségügyi adatok különös érzékenysége, a személyiségi jogi kérdések jelentik: ez egyrészt az elemző technológiák fejlesztésében is egyfajta szűk keresztmetszetet képez, másrészt felértékeli a bizalmi tőkét. A felhasználók 60 százaléka például hajlandó lenne rábízni egészségügyi adatait a Google-re, 56 százalékuk pedig a Microsoftra is – a bizalom az Amazon és a Facebook esetében viszont már csak 39 százalékos.

America egyre kevésbé First
A vállalati erőviszonyok átrendeződése regionális szinten is jelentős. Ahogy arról mi is több ízben beszámoltunk, a kínai dotkom vállalatok már a cégértéküket tekintve is felzárkóznak az amerikai versenytársakra, miközben a legtöbbjüknél sokkal gyorsabban fejlődnek. A minden listát vezető nagy négyes, vagyis az Apple, az Alphabet (Google), az Amazon és Facebook együttesen 2400 milliárd dollárt ér, de a 16 legértékesebb vállalat között így is 7 kínai társaságot találunk, amelyek együttes piaci kapitalizációja már az 1000 milliárd dollárt közelíti…”

Forrás:
Ilyen hullámokat vet a 3,4 milliárd szörfös; Bitport.hu; 2017. június 2.
A korábbi évek jelentései a Hírlevélben

A KÖFOP Jó Állam mutatóinak mérése: tervezésből a megvalósításba című konferencia

„A rendezvény időpontja: 2017. június 08. 9.00 óra
A konferencia helyszíne: NKE Ludovika Főépület Széchenyi Díszterem
PROGRAM:
KONFERENCIA:
9:00 – 9:30 Regisztráció
Levezető elnök: Dr. Kaiser Tamás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézet, tudományos igazgató
9:30 – 9:40 Köszöntő
Prof. Dr. Patyi András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, rektor
9:40 – 10:00 A KÖFOP eredmények mérésének, nyomon követésének fontossága
Dányi Gábor, Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár
10:00 – 10:40 Célok és eredmények a módszertani fejlesztési szakaszban
Demeter Endre, NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet Mérési és Módszertani Iroda, vezetőszakértő
10:40 – 11:00 Kávészünet
11:00 – 11:45 Monitoring folyamat céljai, szakmai tartalma, tevékenységei és felhasználói szempontú bemutatása
Kéthelyi Gergely, Államkutatási és Fejlesztési Intézet Mérési és Módszertani Iroda, szakértő
11:45 – 12:15 Mérőeszköz fejlesztés és a mérések kapcsolata, fontossága a monitoring szakaszban
Csuhai Sándor, NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet Mérési és Módszertani Iroda, irodavezető
12:15 – 13:30 Ebédszünet
13:30 – 15:00 Workshopok 4 helyszínen, egymással párhuzamosan: projekt által vállalt JÁPM mutatók nyomon követésére szolgáló monitoring rendszer működése és a JAPM-ek méréséhez kapcsolódó mérőeszközök
NKE ÁKFI MMI szakértők”

Forrás:
A KÖFOP Jó Állam mutatóinak mérése: tervezésből a megvalósításba című konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. június (pdf)

A digitális jó és rossz születése : Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása

„Tönkreteszi a kultúránkat a digitális média és az internet? Hazugságokat, féligazságokat terjeszt és elbutít? Vagy éppen ellenkezőleg, elhozza a tökéletes behálózottság, megosztott kreativitás és tudás tökéletes korszakát? Mi számít újságírásnak az interneten? A digitális jó és rossz születése provokatív könyv a média és az újságírás legújabb, 21. század eleji átalakulásáról. Fő kérdése: lehetséges, hogy a média mai forrongó állapotáért nem pusztán a technológia a felelős, hanem mi magunk? A kötetet, amely felvázolja a digitális média egy alternatív kultúrtörténetét is, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék egy új nézőpontból megismerni a média legfrissebb átalakulását.

A szerző, Tófalvy Tamás az utóbbi bő évtizedben sokféle nézőpontból – újságíróként, szakemberként, kutatóként, civil szervezetek munkatársaként és egyetemi oktatóként – volt megfigyelője és résztvevője a média legújabb átalakulásának. Jelenleg a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa, az MTE főtitkára és az MTA Médiatudományi Kutatócsoportjának tagja. 2012–13-ban a New York-i Columbia University Graduate School of Journalism Fulbright-ösztöndíjas, 2011–12-ben pedig az Indiana University Bloomington Rézler-ösztöndíjas kutatója volt”

Forrás:
A digitális jó és rossz születése; Tófalvy Tamás; ISBN 978-963-414-295-9; L’Harmattan Kiadó; 2017 (pdf)
A kötet nyomtatott változata az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg.

A felfokozott, túlzott várakozások szembesülnek a való világ tényleges igényeivel és lehetőségeivel az agrárinformatikában

„[Kivonatos közlés] A mezőgazdaság technológiai kérdéseire kevésbé fogékony, de a világ dolgaira nyitott szemlélő az elmúlt 2-3 évben óhatatlanul is számos olyan híradással találkozhatott, melyben a legújabb információtechnológiai és azokhoz kapcsolódó fejlesztésekre alapozva a mezőgazdaság teljes átalakítását vizionálták. Az elmúlt hetekben azonban több olyan hír is napvilágot látott, amelyek alapján a kreatív rombolás vélhetően elmarad, ami jó apropót szolgáltat arra, hogy picit történeti távlatokba is helyezve az eseményeket feltegyünk néhány kérdést arról, hogy milyen mezőgazdaságot szeretnénk.

A drónok, különböző szenzorok és érzékelők (és az ezekkel támogatott precíziós mezőgazdaság), az ezekhez kapcsolódó, vagy ezektől éppen független farm menedzsment információs rendszerek, a gyűjtött hatalmas adatmennyiség feldolgozhatóságának korában, az önvezető traktorok hajnalán nem csoda, ha számos technológiai cég komoly lehetőséget (és széles felvevőpiacot) lát a mezőgazdaságban és az abban dolgozó gazdálkodók tíz- és százezreiben. A technológiai hírek és az innovációk iránt érdeklődők is sűrűn találkozhattak a gazdaságok digitális átalakításának lehetőségeivel, amit összességében talán a „smart farming” (digitális mezőgazdaság?) szókapcsolat ír le, de nem kell messzire mennünk az Ipar4.0 fogalmától sem, hiszen az azt bevezető szakértői anyagokban a mezőgazdaság az egyik mintaszektor, amely az új működési logikát illusztrálni hivatott. (Érdekes, hogy ez a vízió gyakorlatilag a mintegy harmincéves múltra visszatekintő precíziós mezőgazdaság koncepciójának a mai technikai lehetőségekhez igazított változata). Ígéretekben és lehetőségekben tehát nem szenved hiányt a mezőgazdaság, ami az információs technológia diszruptív hatását illeti, és a számos, a gyakorlatban kiválóan használható új technológiák mellett az összkép mégsem olyan impozáns.

A Wall Street Journalban (WJS) (Why Big Data Hasn’t Yet Made a Dent on Farms) május közepén jelent meg egy írás arról, hogy az adatgyűjtésen (az időjárásról, a talaj és a növények állapotáról rögzített adatsorok) és azok feldolgozásán keresztül a gazdálkodóknak a döntéshozatali folyamatok optimalizálását, és így az erőforrások hatékonyabb felhasználásával produktivitás-növekedést ígérő informatikai start up cégek egyre kevésbé sikeresek, ezáltal rákényszerülnek eredeti koncepciójuk felülvizsgálatára. Az egész leginkább a gazdálkodók visszafogott lelkesedésén, és az új megoldások használatának alacsony elfogadásán csúszik félre…A WJS is megemlíti, hogy rendet vágni az összegyűjtött hatalmas adatmennyiségben olyan feladat, amire sok esetben a gazdálkodók nem akarnak, vagy nem tudnak vállalkozni: korábbi információgazdálkodási rendszerük és az új között túl széles a szakadék, miközben az is előfordulhat, hogy az „átlagos” körülményekre optimalizált adatfeldolgozó alkalmazásból származó információk ellentétben állnak korábbi tapasztalataikkal. Mivel a precíziós mezőgazdaságot lehetővé tevő eszközpark meglehetősen összetett, így nem csak a működtetéséhez szükséges tudás jelentős, hanem a költségvonzata is, azaz a mezőgazdasági termelőegységek többségét még manapság is kitevő kisebb (családi) gazdaságok esetében vagy nincs elegendő tőke ezek beszerzésére, vagy a megtérülési idő irreális, vagy nem kalkulálható pontosan, mivel az évjárat-hatásnak, az időjárásnak és így a bizonytalanságnak erősen kitett nyílt rendszerek önmagukban is jelentős kockázatot jelentenek, miközben a technikai fejlődéstől várható termelékenység növekedés „forintosítása”, láthatóvá tétele, sokszor elmarad (ahogy a cikk idéz egy gazdálkodót „még mindenki arra próbál rájönni, hogy mi az az érték, ami az adatokból kinyerhető”).
…
Szintén idén májusban adott ki a témával foglalkozó jelentést (’Bungle in the Ag Tech Jungle – Cracking the Code on Precision Farming and Digital Agriculture’) a Rabobank, amely sorra vette az emúlt kétszáz év agrártechnológiai fejlesztési hullámait, köztük a jelenlegi, a digitális mezőgazdasághoz kapcsolódókat is (a fejőrobotoktól kezdve a vezeték nélküli technológiával hálózatba kötött agrometeorológiai állomásokon át az adatmenedzsment szoftverekig), és szintén megállapította, hogy ezen technológiák terjedése a gazdálkodók körében meglehetősen lassú. A jelentés szerzői több fő tényezőt azonosítottak ennek okaként. Az elsőt (ami közelebbről megnézve valójában akár két ok is lehet) már korábban érintettük és egyáltalán nem számít újdonságnak: a fejlesztésekkel kapcsolatban gyakran hiányzik a gazdálkodó számára a kézzelfogható érték, a nyereség, amit a pénzügyi, vagy akár más (például készségek elsajátítása) jellegű befektetésekkel elérhetnek. Ez azért is különösen fontos, mert egy olyan magas bizonytalansági tényezővel rendelkező ágazatban, mint a mezőgazdaság, a termelők leggyakrabban egyébként is a kockázat minimalizálására rendezkednek be. Ehhez kapcsolódik a már a nyolcvanas évek Angliájában is látott gyakorlat, hogy a kockázati befektetők és a cégek egy része (főleg azok, amelyek korábban nem töltöttek el sok időt az ágazatban) nem kész, a valódi igényekre hangolt termékekkel állnak elő. Az adatok összegyűjtése és prezentálása ugyanis még csak az első lépés, annak elemzése és kontextusfüggő felhasználási lehetőségei.
…
A Rabobank jelentésében a második és harmadik tényező szorosan összefügg, ezért érdemes egyben tárgyalni őket: az egyik szerint a gazdaságok jelentős részénél nem áll rendelkezésre a megfelelő technikai infrastruktúra a farmmenedzsment szoftverek bevezetéséhez. Egy korábbi szakértői anyagra hivatkozva, hogy mennyire nehéz a gazdálkodókat egy, a mezőgazdaságban tapasztalható recesszió közben befektetésre ösztönözni, a másik pontban pedig megállapítja, hogy ennek eredményeképpen a szoftver, mint szolgáltatás típusú értékesítés a fejlesztő cégek számára nem kecsegtet elegendő bevétellel. A jelentés érdekes módon ennek áthidalására manapság a video- és online játékok területén leginkább elterjedt freemium üzleti modellben látja a megoldást: egy ingyenes alapszoftver közzétételét, amiben néhány további szolgáltatásért már fizetni kellene. Az európai tapasztalatok szerint az infrastrukturális problémák között a vidéki térségek szélessávú internettel való ellátottságának gyengesége is komoly tényező, ahogy az EURACTIV smart farming aktuális kérdéseiről szóló, szintén 2017 márciusában megjelent jelentésben is olvasható.

Ez utóbbi anyag kiemeli a gazdálkodók digitális készségeinek alacsony szintjét is, mint hátráltató tényező. Jelen sorok írója ehhez annyit tenne hozzá, hogy egy korábbi, Hajdú-Bihar megyei kisgazdaságok körében végzett kutatása szerint a digitális eszközök terjedése egy igen hosszadalmas és sok tényezős folyamat, melynek során az aktív, mezőgazdasági célú IKT-használat egy „akkumulációs” folyamat eredménye, amelyet különböző gazdálkodóknál és gazdaságtípusoknál eltérő beavatkozásokkal érdemes megpróbálni gyorsítani. Külön érdemes kitérni a mezőgazdasági menedzsment szoftverekre, mert azok használata olyan analitikai gondolkodásmódot igényel, mellyel elsősorban a szakirányú végzettséggel rendelkező gazdálkodók rendelkeznek, ők pedig (ahogy azt többek között a precíziós mezőgazdaság jövőjét elemző, az Európai Parlament által készíttetett elemzésben is olvasható) a kisebbséget jelentik a gazdatársadalmon belül.

Összegezve tehát egyre kevésbé meglepő a tömeges elterjedés elmaradása, ha számításba vesszük, hogy egy rettentően diverz, különösen árérzékeny célközönség esetében beszélünk olyan megoldásokról, amely annak többségének menedzsment-stílusától vélhetően igencsak távol áll, miközben a digitalizáció gyökeres változásokat eredményezne a gazdálkodás irányítási gyakorlatában. További nehezítő tényezőként mind a Rabobank, mind pedig az EURACTIV jelentése megemlíti az adatok birtoklásának kérdése, vagyis kié egész pontosan a gazdálkodó különböző berendezésein lévő szenzorok által gyűjtött adattömeg, illetve ki és milyen módon fér hozzá. Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa egyenesen a legfőbb akadályként említette a kérdéskört, kiemelve az interoperabilitás szerepét. Jó példa a kérdés kezelésének fontosságára, hogy az USA-ban már elindult egy olyan kezdeményezés, az Agricultural Data Coalition, amelynek célja, hogy segítse a gazdálkodókat a tevékenységük során keletkezett adatok menedzselésében, illetve az afölötti kontroll megőrzésében. A Koalíció koncepciója egy olyan független, semleges, elsősorban a gazdálkodók érdekeit figyelembe vevő központi adattároló (data repository) létrehozását célozza, ahol a gazdák biztonságos módon tárolhatják a gazdálkodás során létrejött adataikat, amelyeket a napi munka során a különböző berendezéseik gyűjtenek, és maguk határozhatják meg, hogy a piac szereplői közül milyen hozzáférést kaphatnak azokhoz…”

Forrás:
Leengedőfélben az agrárinformatikai-lufi, avagy ideje ismét a valódi problémákkal foglalkozni?; Csótó Mihály; 2017. június (pdf)
Lásd még korábbi cikkünket a szerzőtől: Mezőgazdaság: Informatikai innovációk terjedése a kisgazdaságokban

Hogyan használja Helsinki a 3D-s modellezést a várostervezés támogatására és polgárainak bevonására?

„A Cities Today globális városfejlesztési magazin honlapján Helsinki úttörő várostervezési gyakorlatáról olvashatunk, ami – egy megfelelő kommunikációs platformon keresztül – a város polgárainak bevonását is lehetővé teszi a fejlesztési tervekbe, három dimenziós (3D) modellezés segítségével. Ez az új platform az Oulunkylä 2030, amely Helsinki Oulunkylä nevű elővárosában tervezett közlekedési és más fejlesztéseket mutatja be térbeli képeken, véleményezhető módon.

A platform mögött hosszú idők munkája áll, olyan modellezési eszközök felhasználásával, amiket korábban építészeti versenyeken használtak. Az 1980-as évek óta Helsinki két modellezési eljárást fejlesztett ki. Az egyik egy városi információs modell (city information model, CIM), amely a város infrastruktúrájának összes adatállományát köti össze egy iparban használatos, nyílt forráskódú sztenderd (CityGML) alapján. A másik egy háromdimenziós hálózatos képalkotás (3D reality mesh), amely digitális fotók felhasználásával nagypontosságú ábrázolást biztosít az épületekről és az utakról. A modelleket sokrétűen alkalmazzák: a várostervezés támogatására, a széndioxid-kibocsátás nyomon követésére, az energiafelhasználás vagy a közlekedési forgalom hatásainak elemzésére. A modelleket a biztosítók is jól tudják használni az épületek méretének meghatározására, de bizonyos kockázatok becslésére is. Ahogy a városháza egyik tervezője fogalmazta: Helsinki világelső abban, hogy ezeket a modelleket nyílt adatként biztosítja.

A város egyik fő partnere a fejlesztésben a Bentley Systems, a nemzetközi viszonylatban is élvonalbeli várostervezési és mérnöki szoftvereket előállító cég volt. A vállalat kormányzati kapcsolatokért felelős marketingigazgatója elmondta: a CityGML modell kifejlesztése évekbe tellett, de az erre épülő 3D-s hálómodellezést (3D mesh) viszonylag rövid idő alatt fejlesztették ki. A várostól kapott több tízezer fotó alapján részletes és pontos geometriai ábrázolást állítottak elő az épületekről, utakról, létesítményekről. Mint elmondta: sokat küzdöttek azzal, hogy olyan adatformátumban biztosítsák mindezt, ami más fontos alkalmazásokkal is interoperábilis.

A nyílt forráskódú fejlesztés megnyitja a lehetőséget az együttműködésre más városokkal és partnerekkel is. Az e téren világvezetőként elismert Helsinki különösen szoros együttműködést alakított ki Rotterdammal, Hamburggal, Béccsel és Szingapúrral. Mint a városi tervező iroda munkatársa elmondta: az önkormányzatnál két szakember dolgozott a programokon két évig, a költségek pedig meglepően alacsony, alig 1 millió eurós összeget tettek ki. A Bentley igazgatója kimelte: a várostervezés 3D-s modellezési alapra helyezése és az egész folyamat nyilvánossá tétele volt a legnagyobb céljuk – bárki „bemehet” és belenézhet az adatokba. A korszerű mérnöki technológiákkal ilyen módon széles és mély alapokon nyugvó, bölcs döntéseket lehet hozni.”

Forrás:
How Helsinki is using 3D models to assist urban planners and citizens; Richard Forster; Cities Today; 2017. május 24.
Lásd még: CityGML
3D city models; Wikipédia

23. szám, 2017. június 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom