Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Digitális Jólét Program 2.0 meg kívánja alkotni az állami működés során keletkezett adatvagyon gazdasági hasznosításának szabályozását

„Deutsch Tamás jelezte: át kell gondolni, hogyan lehet az állam által felhalmozott adatvagyont gazdaságilag újrahasznosítani, ez a magyarországi biztosító társaságok számára is rendkívül fontos.

Rámutatott: Magyarországon még nem alkották meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az állami működés során keletkezett adatvagyon gazdasági hasznosítását („a big datát”), ezen a Digitális jólét program 2.0 változtatni kíván.

A miniszterelnöki biztos kiemelte: a magyar kormány az egyik legfontosabb fejlesztési programként gondol a digitalizációra. A 2.0 program kiemelten szeretné támogatni az informatikai szektorban működő kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) is, emellett a digitalizációval kapcsolatos szabályozás korszerűsítését is el kell végezni.

Deutsch Tamás felvetette: egyre több információ és elképzelés lát napvilágot arról, hogy hamarosan itt lesznek az önvezető autók, de felvetődik a kérdés, hogy az önvezető autók által okozott baleseteknél hogyan oszlik meg a felelősség, ki fizeti majd a károkat. Javasolta: ebben a kérdésben minél hamarabb el kell kezdeni az egyeztetést a biztosítási szakma és az állami szabályozás, a törvényhozás képviselői között.

Pandurics Anett, a Mabisz elnöke kiemelte: a hazai biztosítási piac díjbevétele az idei első fél évben 6,2 százalékkal nőtt, a nem-életbiztosítási piac díjbevétele az első hat hónapban 258 milliárd forint volt, az életbiztosítási ágé 228 milliárd forint. Jelezte: tavaly az első fél évben az életbiztosítási ágban 221 milliárd forintot tett ki a díjbevétel, míg a nem életbiztosítási ágban 237 milliárd forintot.

Elmondta: az utóbbi években átlagosan évi 4-5 százalékos növekedést ért el a magyarországi biztosítási szektor, az ágazat díjbevétele idén végre újra elérheti az 1000 milliárd forintot. Így az idén várhatóan meghaladja a biztosítási piac mérete a 2007-es csúcsot, de egyelőre csak nominálisan, azaz egy teljes évtized gyakorlatilag elveszett – emelte ki.

A Mabisz elnöke rámutatott: a digitalizáció, a technológiai változások napjainkban már jelen vannak a biztosítók mindennapi életében, a termékek értékesítésének döntő része, a kockázat-elbírálás, a szerződések adminisztrációja, a kárrendezés többségében online módon történik.

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Mabisz konferenciáján kiemelte: az új innovatív vállalkozásokkal, az insurtech és fintech cégekkel „ijesztgetik” a bankokat és a biztosítókat, ez azonban tévedésen alapul, a trend azt mutatja, hogy a biztosítási és banki tevékenység a digitalizáció révén hatékonyabb lesz.

Az MNB alelnöke jelezte: a fintech szektor felmérése már végéhez közeledik, most az insurtech cégek és a biztosítók igényeinek felmérése van napirenden, amelynek következtében a biztosítási szakma számára is új lehetőségek nyílnak a jövőben. Windisch László elmondta: az MNB készített egy felmérést, hogy mennyire lennének nyitottak az ügyfelek az új digitális szolgáltatások kipróbálására, amelyek esetében még nem dolgozták ki a jogszabályi hátteret. Kiemelte: a válaszok alapján a lakosság 18 százaléka nyitott lenne az új, digitális megoldásokra, ez már nem elhanyagolható piaci szegmens.

A jegybank alelnöke kifejtette: a digitalizáció már most jelen van a biztosítók gyakorlatában, az életbiztosítási területen ugyan még alacsony az online értékesítés, az utasbiztosítások több mint 74 százalékát, a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás 34 százalékát, a vagyonbiztosítások 18,4 százalékát, a casco-szerződések 8,8 százalékát online módon kötik az ügyfelek. Ebben útmutatást jelentett az MNB 2015-ös online-értékesítési ajánlása – mutatott rá Windisch László.

(A pénzügyi technológia – fintech – egy olyan új, fejlődésben lévő iparág, amelynek vállalatai a digitális kor innovációit felhasználva, például a robottanácsadók igénybevételével hatékonyabbá tehetik a pénzügyi szektort, potenciálisan kiszorítva a kevésbé IT-szemléletben gondolkodó, hagyományos szereplőket. Az insurtech a biztosítás és a technológiai ipar összekapcsolása, a dolgok internete (IoT) megoldásokkal például az autókba épített telemetria rendszerek lehetővé teszik, hogy a sofőr viselkedését, vezetési stílusát felmérje a biztosító, és a biztonságosan és szabályosan vezetők kevesebb biztosítási díjat fizessenek.)”

Forrás:
Deutsch Tamás: a digitalizáció a legátfogóbb gazdaságfejlesztési program; Magyar Idők; 2017. november 7.

Sagyibó Viktort a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozó KÖFOP-projektek végrehajtását koordináló miniszteri biztossá nevezték ki

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2017. október 26. napjától 2018. április 25. napjáig Sagyibó Viktort miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § (1) A miniszteri biztos
a) koordinálja
aa) a Miniszterelnökség,
ab) a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró állami vezető irányítása alá tartozó költségvetési szerv,
ac) a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró állami vezető tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság által megvalósított, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programból támogatott projektek (a továbbiakban együtt: projektek) végrehajtását,
b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt személyként a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság tagja,
c) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter delegáltjaként a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottságának tagja,
d) vezeti a 3. § szerinti, a projektekkel kapcsolatos koordinációs tevékenységet támogató munkabizottságot,
e) gondoskodik a projektek végrehajtásáról.

(2) A miniszteri biztos az (1) bekezdés szerinti koordinációs tevékenysége keretében különösen
a) áttekinti az (1) bekezdés szerinti projekteket, amely során felméri a projektek egymáshoz való kapcsolódásának jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit, javaslatot tesz a fejlesztések közötti szinergiák javításának módszereire, eszközeire,
b) folyamatosan nyomon követi és jelentésekben értékeli a projektek előkészítésének és megvalósításának státuszát,
c) szakmai támogatást nyújt a projektek gazdái számára műszaki és szakmai szempontból koherens fejlesztések elősegítése érdekében.

(3) A miniszteri biztos az (1) bekezdés szerinti feladatai végrehajtásáról tájékoztatást ad és beszámol a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program végrehajtásáért felelős kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos) részére, valamint – felkérésre – közreműködik a kormánybiztos feladatainak ellátásában.

(4) A Miniszterelnökség projektek megvalósításával érintett állami vezetői, valamint a projektek megvalósításával összefüggésben az (1) bekezdés ab) alpontja szerinti költségvetési szervek és az (1) bekezdés ac) alpontja szerinti gazdasági társaságok vezetői
a) közreműködnek a miniszteri biztos feladatainak ellátásában, és
b) a miniszteri biztos feladatainak ellátásához szükséges adatokat, információkat, elemzéseket a miniszteri biztos rendelkezésére bocsátják.

3. §
(1) A projektekkel kapcsolatos koordinációs tevékenységet a miniszteri biztos által vezetett munkabizottság támogatja.
(2) A munkabizottság tagjai a Miniszterelnökség projektek megvalósításával érintett állami vezetői, valamint a projektek megvalósításával összefüggésben az (1) bekezdés ab) alpontja szerinti költségvetési szervek és az (1) bekezdés ac) alpontja szerinti gazdasági társaságok vezetői. A miniszteri biztos a munkabizottság ülésére eseti jelleggel más személyeket is meghívhat.
(3) A munkabizottság ülését a miniszteri biztos hívja össze. A munkabizottság működésének rendjét, ülésezési gyakoriságát, valamint a helyettesítés szabályait a munkabizottság határozza meg.

4. § A miniszteri biztos tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja.

5. § A miniszteri biztos tevékenysége ellátásáért a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult.

6. § A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában 3 fős titkárság segíti.

7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Lázár János s. k.,
Miniszterelnökséget vezető miniszter”

Forrás:
42/2017. (XI. 6.) MvM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 42/2017. (XI. 6.) MvM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2017. évi 55. szám; 2017. november 6.; 5270-5271. oldalak (pdf)

Már januártól teljesen megváltozhat az ügyintézés az állami hivataloknál

„Már januártól teljesen megváltozhat az ügyintézés az állami hivataloknál.

Még novemberben bejelenti a kormány, hogy a jövő évtől mely állami ügyeket tudjuk majd elektronikus úton intézni, úgy, hogy személyes kapcsolatfelvételre nem kerül sor. A változások már a következő év első harmadában, lehetőség szerint már januárban hatályba is léphetnek – árulta el az mfor munkatársának egy e heti rendezvényen Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.

Deutsch szerint eljött az ideje annak, hogy a versenyszektorhoz hasonlóan az államigazgatás is minél jobban kihasználja a digitalizációban rejlő lehetőségeket. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a lehető legtöbb szolgáltatás, ügyintézés legyen elérhető az internet segítségével.

Arról egyelőre nem kívánt beszélni, hogy mely ügyek esetében lehet majd teljesen kiiktani a kormányablakok, okmányirodák felkeresését, de ezek a részletek is ki fognak derülni a hamarosan sorra kerülő bejelentésből. Mint ahogy az is, hogy az ügyfélkapus regisztráción keresztül történhet majd a szolgáltatások igénybevétele, vagy más platformot alakítanak ki erre a célra.

A miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a digitalizáció kiteljesedésével nem szűnnek meg a hagyományos ügyintézési módok, tehát aki akarja, továbbra is felkeresheti személyesen az ügyfélszolgálatokat. Nem is lehetne egyébként kizárólag a netre telepíteni minden ügyet, mivel 1,5 millió magyar a mai napig nem használja – nem tudja és/vagy nincs lehetősége – az internetet.
Mindazonáltal a jövő az, hogy az adott ügyet – például okmánycserét – az elindításától kezdve a befejezéséig elektronikusan lehessen intézni. Deutsch példaként a felsőoktatási felvételit említette, amelyet hosszú ideje már csak online módon lehet intézni. Ez azonban nem okozott káoszt az érintettek körében, sikerült alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez.

Korábban Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról az egyik Kormányinfón, hogy 2018-ban forradalmi változásokat akarnak elindítani az államigazgatás elektronikus alapokra helyezésével. Erre a jelek szerint elég hamar, két hónap múlva már sor is kerül.

Eddig nem érkezett kifogás az internetes szolgáltatások áfájának 5 százalékra csökkentése miatt Brüsszelből, és informális úton azt a tájékoztatást kaptuk, hogy erre nem is kerül sor, mert tudomásul vették a magyar adószabályok változását januártól – tájékoztatta portálunkat a miniszterelnöki biztos. Ezzel megerősítette Lázár János pár héttel ezelőtti nyilatkozatát. Az internetáfa radikális csökkentésének ötlete kezdetben nemtetszést keltett Brüsszelben, de hosszas egyeztetések után mára elfogadták, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörnek tekinti ezt a lépést. Az internetáfa jelenleg 18 százalékos.”

Forrás:
Már januártól teljesen megváltozhat az ügyintézés az állami hivataloknál; Baka F. Zoltán; mfor.hu; 2017. november 9.

Közigazgatás, politika

„Digitális Visegrád” – egy versenyképes, összetartó régió sikere

„A visegrádi országok közösen készülnek fel a digitális átalakulás kihívásaira. Az együttműködés versenyképes országokat, emelkedő gazdasági mutatókat és valamennyi állampolgár számára egyenlő esélyeket kínáló digitális társadalmat teremt – hangsúlyozzák az aláírók abban a nyilatkozatban, amelyet a V4-es magyar elnökség digitális és technológiai fókuszú, Vision4Tech rendezvényén fogadtak el, 2017. november 8-án, Budapesten.
A Vision4Tech konferencia a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az infokommunikációs iparági szervezetek összefogásával valósult meg. Kiemelt témái között szerepel az 5G, a szupergyors internet hálózatok, az Ipar 4.0, a robotika, a mesterséges intelligencia, a startupok és a kapcsolódó ökoszisztéma a V4 országaiban.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: Magyarország elkötelezett amellett, hogy térségünk „Digitális Visegrádként”, a digitális átalakulás kihívásait sikeresen véve, megőrizhesse és tovább erősíthesse szerepét, mint Európa stabil és gazdaságilag fejlődő meghatározó tényezője.

A „Digitális Visegrád” a 2017. július 1-jén indult magyar V4-es elnökség egyik prioritása, melynek keretében az egyik fő cél a regionális tapasztalatcsere és konkrét közös kezdeményezések megalapozása a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és innováció területén.

A digitális átalakulásnak azonnali, közvetlen és mindenki által érezhető hatása van az állampolgárokra, vállalkozásokra és az állami szektorra. A digitális gazdaság teljesítménye már napjainkban is jelentősen hozzájárul a nemzetek GDP-jéhez, a foglalkoztatási mutatók javulásához. A visegrádi országok elkötelezettek a régió digitális gazdaságának fejlesztése mellett annak érdekében, hogy lépést tartsanak a legújabb trendekkel, és hogy valamennyi állampolgár és vállalkozás a digitalizáció nyertesévé váljon.

A budapesti rendezvényen elfogadott nyilatkozat kilenc pontban fogalmazza meg a V4-ek közös vízióját a digitális fejlődéshez elengedhetetlen infrastruktúráról. Aláhúzza, hogy az 5G, a nagysebességű internet és a nyilvános vezeték nélküli hálózatok kiépítése alapfeltételei annak a digitális átalakulásnak, amely versenyképes digitális gazdaságot, és mindenkinek egyenlő esélyeket kínáló digitális társadalmat teremt. A felek egyetértettek abban is, hogy a V4 országoknak támogatniuk kell egymást annak érdekében, hogy Európában vezető szerepet tölthessenek be az 5G fejlesztésekben, tesztelésükben és piaci bevezetésükben.

A Vision4Tech konferencia összekapcsolódik az Európai Bizottság által 2017. november 9-10-én Budapesten megrendezendő nagyszabású infokommunikációs kutatási, fejlesztési és innováció fókuszú konferenciájával. Az ICT Proposers’ Day az Európai Unión belül az év egyik legfontosabb iparági eseménye, ahol találkozhatnak a technológiai iparág vezető képviselői, vállalatai, innovátorai, kutatói és akadémikusai. Magyarország házigazdaként is bemutatkozik a Hungexpon rendezett konferencián: az Innovation HU(b) fantázianevű installáció a hazai kutatói közösség, az akadémiai és üzleti szektor, a feltörekvő startupok IKT innovációiból nyújt interaktív ízelítőt.”

Forrás:
„Digitális Visegrád” – egy versenyképes, összetartó régió sikere; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. november 8.
Lásd még: Vision4Tech

A Modern Gyárak Éjszakája lesz az Ipar 4.0 Mintagyár elnevezésű program első kiemelt eseménye

„Miután az ipar 4.0-nak központi szerepe van a gazdaság fejlődésében és a foglakoztatás minőségi növelésében, ezért az NGM elindította az Ipar 4.0 Mintagyár elnevezésű programot, amelynek első kiemelt eseménye a Modern gyárak éjszakája lesz – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Lepsényi István hangsúlyozta, hogy a digitalizáción alapuló negyedik ipari forradalomban a megfelelő eredményekhez korszerű gyártásra, a jövőt ismerő szakemberekre van szükség. A Modern gyárak éjszakájára ezért elsősorban a jövő vállalkozóit és szakembereit, a pályaválasztás előtt álló fiatalokat várják, akik november 17-én 16 órától 22 óráig 11 megye 25 gyárában ismerkedhetnek meg a korszerű ipari termeléssel és az okosgyárak működésével.

A látogatók az autóipar, az elektronika, az élelmiszeripar, az energiatermelés, a fémipar, a gépipar, a gyógyszeripar, valamint a feldolgozóipar korszerű működésével és az Ipar 4.0 alkalmazásokkal is megismerkedhetnek. A gyárlátogatás mindenki számára ingyenes, ám regisztrációhoz kötött, amely a www.moderngyarakejszakaja.hu-n érhető el.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a versenyképes termelés érdekében az Ipar 4.0 fejlesztésekbe be kell fektetni. A magyar vállalkozások támogatást és segítséget kapnak ahhoz, hogy elsajátíthassák azokat az ismereteket, amelyek egyrészt a beszállítói pozíció megszerzéséhez, megtartásához, másrészt az Ipar 4.0 szemléletváltáshoz szükségesek.

Megjegyezte, hogy a program indulásakor végzett felmérés szerint a kis- és középvállalkozások (kkv) kétharmada, ezen belül a középvállalatok 87 százaléka készül az elkövetkező időszakban fejlesztésre, és a megkérdezettek több mint felét érdekelné az Ipar 4.0-val kapcsolatos képzés, technológiai bemutató vagy referencialátogatáson való részvétel. Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Modern gyárak éjszakája program a Ipar 4.0 Mintagyár projekt része, amely során az IFKA és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) konzorciumi együttműködésben, az NGM szakmai támogatásával 2019 végéig készíti fel az kkv-kat az ipar 4.0 technológiára és az Irinyi-tervben foglalt újraiparosításra.”

Forrás:
Az ipar 4.0-nak központi szerepe van a gazdaság fejlődésében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 6.
Modern Gyárak Éjszakája; Facebook
Ipar 4.0

Az e-kereskedelem adózásáról és az uniós pénzügyi felügyeletről egyeztettek

„Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin keddi ülésén a tagállamok képviselői az európai pénzügyi felügyeleti rendszer jövőjéről és a nemzetközi elektronikus kereskedelem áfa-szabályainak egyszerűsítéséről tárgyaltak Brüsszelben.
Munkareggeli keretében az EU gazdasági helyzetét is értékelték a miniszterek. Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár aláhúzta: Európa gazdasági növekedése továbbra is mérsékelt, a közép-kelet európai régió magas növekedési potenciáljának köszönhetően fontos szerepet játszhat az EU gazdasági bővülésének élénkítésében.

Az európai pénzügyi felügyeleti rendszer felülvizsgálata kapcsán Hornung Ágnes hangsúlyozta: számos tagállamhoz és piaci szereplőhöz hasonlóan Magyarország is ellenzi a nemzeti és európai felügyeleti hatóságok között jelenleg fennálló egyensúly és bizalom megbontását. Hozzátette: számos ügyben a helyi felügyeletek ismerik jobban a nemzeti piacokat, ezt a tudást pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A miniszterek tájékoztatást kaptak a Vám Világszervezet főtitkári posztjára jelentkező spanyol jelöltről. Magyarország támogatja Pilar Jurado Borrego asszony megválasztását – húzta alá Hornung Ágnes.

Az Ecofin ülésén szó volt az e-kereskedelmi áfa-csomagról is. A nemzetközi elektronikus kereskedelemben nehézséget okozhat, hogy a vevő és az eladó országa különbözik, és az értékesítőnek mindig azon tagállam áfa-szabályainak kell megfelelnie, ahol a fogyasztó él. A Bizottság ezért javaslatcsomagot készített, melynek fő célja a belső piac zökkenőmentes működtetése, az EU-s cégek versenyképességének és a digitális gazdaság tényleges adóztatásának biztosítása. A javaslat általános megközelítése számunkra elfogadható – mondta el Hornung Ágnes.”

Forrás:
Az e-kereskedelem adózásáról és az uniós pénzügyi felügyeletről egyeztettek; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 7.
Lásd még: Decision on simplifications VAT rules for e-commerce delayed; Deloitte; 2017. november 9.
Germany stalls €7billion EU VAT E-Commerce Package; Avalara VATLive; 2017. november 7.
VAT Digital Single Market Package – 1 December 2016; Európai Bizottság
On the follow-up to the Action Plan on VAT Towards a single EU VAT area – Time to act; Európai Bizottság; Communication from the Commission to the European Parliament, the Council and the European Economic and Social Committee, COM(2017) 566 final; 2017. október 4. (pdf)

NFM: a kormány kiemelten kezeli a digitalizációt

„A magyar kormány kiemelten kezeli a digitalizációt és az infokommunikációs ágazatot, ezt az is mutatja, hogy idén Budapesten rendezi az Európai Bizottság az év legfontosabb európai infokommunikációs eseményét – mondta Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön.

Solymár Károly Balázs a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban az MTI-nek elmondta: november 9-10-én tartják az ICT Proposers’ Day elnevezésű nagyszabású infokommunikációs kutatási, fejlesztési és innovációs konferenciát.

Közölte, a rendezvényen az Európai Bizottság bemutatja, hogy 2018-ban milyen infokommunikációs pályázati lehetőségek lesznek. Úgy vélte, a közvetlenül elnyerhető uniós pályázatok nagy lehetőségek a magyar vállalatoknak, és a cégek egyre aktívabbak.

Hozzátette, a konferencia lehetőséget ad arra is, hogy a pályázni tervezők találkozhassanak egymással, és konzorciumokat hozzanak létre, illetve a kétnapos rendezvényre 30 országból érkező résztvevők között találkozhatnak a technológiai iparág vezető képviselői, vállalatai, innovátorai, kutatói és akadémikusai.
Magyarország házigazdaként is bemutatkozik a Hungexpon rendezett konferencián, az Innovation HU(b) fantázianevű installáció a magyar kutatói közösség, az akadémiai és üzleti szektor, a feltörekvő startupok IKT innovációiból nyújt interaktív ízelítőt – ismertette. Magyarországnak van mit megmutatnia Európának, a magyar standon 22 kiállító van, de ennek a tízszeresét is be lehetne mutatni – fűzte hozzá.

Kifejtette, hogy a szakmai beszélgetések lefedik a technológiai trendek szinte teljes spektrumát, így megjelenik többek között az 5G, a dolgok internete (IoT), a szupergyors hálózatok, az ipar 4.0, a robotika, a mesterséges intelligencia, az adatgazdaság problémái és a fintech is.

Alessandro Barbagli, az Európai Bizottság technológiai innovációért felelős igazgatóságának programszervezési vezetője az MTI-nek elmondta: a találkozó kiváló alkalom információszerzésre a Horizon 2020 ICT programjairól, a kutatás-fejlesztési partnerkapcsolatok kiépítésére, új projektötletek megvitatására, és a 2018-20-as H2020 projektkonzorciumok kezdeményezésére. Hozzátette, hogy a rendezvényen mintegy 6300 előre egyeztetett kétoldalú tárgyalást folytat a regisztrált szervezetek mintegy 3000 résztvevője.”

Forrás:
NFM: a kormány kiemelten kezeli a digitalizációt; Magyar Idők/MTI; 2017. november 9.

Közigazgatási, politikai informatika

2,549 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fejleszti az állami vagyonnyilvántartást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.

„A jövőben bárki számára könnyen hozzáférhető válnak az állami vagyonnyilvántartási adatok, és javul az ingatlangazdálkodás hatékonysága is, azoknak a fejlesztéseknek köszönhetően, amelyeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által vezetett konzorcium 2,549 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatása fedez – közölte az MNV csütörtökön.

Az MNV közleményében ismerteti: új szolgáltatásokkal bővül az Országleltár Portál funkció, melyek állampolgárok, vállalkozások és állami szervek részére egyaránt lehetőséget biztosítanak arra, hogy az állami tulajdonban lévő vagyonelemekre vonatkozóan az eddiginél könnyebben jussanak hozzá információk szélesebb köréhez, és mindezt már okostelefonra optimalizálva is megtehessék. Az egykapus kialakítás a megjelenített adatokkal kapcsolatos információigénylést és bejelentést egyaránt lényegesen leegyszerűsíti.

A tulajdonosi joggyakorló szervezetek kezelésében lévő vagyonelemekre vonatkozó kötelező adatszolgáltatás informatikai támogatása mellett, az adatok azonnali feldolgozásán és a közvetlen visszacsatoláson keresztül lehetőség nyílik az adatállomány minőségi javítására.

A projekt keretében kialakítanak egy bérleti licitportált is, így a használaton kívüli, feleslegessé vált állami tulajdonú ingatlanokról az MNV mellett más állami szervek is azonnal tudomást szerezhetnek, és hasznosításuk gyorsabban, egyszerűbben oldható meg. Az elhelyezési igényeket támogató zárt rendszer segítségével pedig az állami szervek elhelyezése költséghatékonyabbá válik, a kereslet és a kínálat közös platformot kap, elősegítve a korszerűbb, hatékonyabb ingatlangazdálkodást.

Az MNV a Széchenyi 2020 program keretében, konzorciumi tagjaival, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel és az ÁVNY – Állami Vagyonnyilvántartási Kft.-vel szoros együttműködésben, az érintett tulajdonosi joggyakorló szervezetek aktív támogatása mellett 2019. június 30-ig valósítja meg a fejlesztéseket.”

Forrás:
Két és fél milliárd euróból fejleszti a vagyonnyilvántartást a vagyonkezelő; Világgazdaság/MTI; 2017. november 9. [A cím nyilvánvalóan sajtóhiba! Milliárd forintról van szó, nem euróról! Szerk.]

A Lechner Tudásközpont egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszere az első agilis módszertannal készült közigazgatási szoftver

„A Lechner Tudásközpont egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszert fejlesztő csapata fél éve kezdte el bevezetni az agilis szoftverfejlesztési módszerek közé tartozó scrum metódust. A módszertan fényesen bevált: az országban elsőként született a közigazgatásban országos használatú szoftver a scrum segítségével.

A közigazgatási szoftverfejlesztések nem éppen hatékonyságukról híresek. Tapasztalta ezt Both András is, amikor két és fél évvel ezelőtt projektvezetőként csatlakozott a Lechner Tudásközpont informatikai szervezetéhez. „Nem volt igazi módszeresség a munkában. Elkülönültek ugyan a szerepkörök, kiadták és elvégezték a feladatokat, de az egész ad hoc jelleggel működött. A projektek állását nem lehetett jól felbecsülni, mert azt senki nem tudta megmondani, mit jelent, hogy 62 százalékos a készültség. A megrendelői visszajelzések hiányában pedig túl sokszor fordult elő, hogy senki sem olyannak képzelte el a terméket, amilyen formában végül megszületett. Természetesen készültek jó szoftverek, de a kérdés igazából úgy merült fel, hogy ugyanennyi idő alatt és ráfordítás mellett nem lehetne-e olyan termékeket előállítani, amellyel elégedettebbek a felhasználók” – vázolja a kiindulási helyzetet az azóta infokommunikációs igazgatóvá kinevezett Both András.

Veszteség nélkül
Amikor az e-közmű rendszer fejlesztéséhez az előrelépés útját keresték, nem volt kérdés, hogy az agilis módszertanok között érdemes keresgélni. A módszernek komoly szakirodalma van és külföldön szép számmal lehet találni példákat is, úgymint az amerikai U.S. Digital Service Agency, amely többek között közigazgatási agilitással foglalkozik. A módszer már annyira elterjedt, hogy több nemzetközi konferenciát is rendeznek a közigazgatási agilitástémában. Magyarországon ugyanakkor csak maroknyi szervezet alkalmazza az agilis módszertanokat (noha jóval többen vannak, amelyek ezt állítják magukról), a hazai közigazgatásban viszont még nyoma sincs a módszer alkalmazásának.

Both András a lean szemléletet szerette volna meghonosítani a Lechner szoftverfejlesztéseiben is. „A lean a veszteség elkerülésének művészete, legyen szó gyártásról vagy szoftverfejlesztésről. A gyártásnál a selejt jelenti a veszteséget, nálunk pedig például az, hogy minden munkafázisról hosszú, részletes dokumentáció készült (ezer oldalas rendszerterv, feljegyzés halmok stb.), amit aztán senki nem olvasott el. De ami még rosszabb, ezek egyáltalán nem segítették a kívánt végeredményt, vagyis a jó szoftver megvalósítását. Ugyanígy feleslegesek voltak a sokszereplős, napirend nélküli, döntések és akciópontok nélkül befejezett értekezletek is” – részletezi a szakember.

Szoros együttműködésben
A különféle agilis módszertanok közül ők a scrumot választották, nem utolsósorban azért, mert ez illeszkedett a legjobban az építésügyi informatikai fejlesztésekhez. A scrum csapatban gondolkodik, és a szabályok mindegyike valahol arra irányul, hogy a csapat tagjai között minél jobb legyen a kommunikáció, az együttműködés képessége. Ennek egyik látványos eleme az úgynevezett „daily stand-up” – egy nagyjából negyedórás, napindító értekezlet. Mindenki áll (így lesz rövidebb a megbeszélés), a csapat tagjai pedig egymás után elmondják, hogy előző nap mit tettek a közös cél elérése érdekében, aznap mit fognak tenni, és milyen problémákkal szembesültek.

Ugyancsak az együttműködést szolgálja, hogy a csapat tagjai fizikailag is egymás mellett dolgoznak. A térbeli közelség miatt könnyen léphetnek egymással személyes kapcsolatba, mindenki tudja, hol tart éppen a folyamat, hol van esetleg hiba – összességében sokkal kisebb a lehetőség az információk torzulására és a késlekedésre.

Szintén csapatban történik az előzetes tervezés. A megrendelők és a teljes fejlesztőcsapat leül, és pár nap alatt átbeszélik, mi a célja és mi nem a célja a fejlesztésnek, milyen funkciók kellenek a rendszerbe, kik lesznek a tipikus felhasználók, milyen felületet képzeltek el és így tovább. Emellett viszont a scrum fontos eleme, hogy a tervezés az egész megvalósítás alatt folyamatos. A fejlesztés a Lechner esetében kéthetes ciklusokban (úgynevezett sprintekben) történik. Minden sprint végére értékelhető, működő, a megrendelő számára bemutatható eredménynek kell születnie, amelyről a csapat azonnal visszajelzést kap – tehát szükség esetén módosítani is gyorsan lehet.

Végül fontos jellemzője a scrum módszertannak a szerepkörök határozott elkülönítése. A csapat vezetője a product owner, aki nem feltétlenül informatikus, hanem a megrendelői, felhasználói oldal képviselője. A product owner feladata a cél szem előtt tartása, jelszava a „do the right thing”. A csapat tagjai – akik között egyaránt ott vannak a rendszertervezők, a fejlesztők, a tesztelők és a dizájnerek – felelnek azért, hogy a munkát jól csinálják. Végül a harmadik szerepkör az úgynevezett scrum master, akinek a „do it faster” a felelőssége. Az ő feladata, hogy a csapat tagjai minden segítséget megkapjanak a munkájukhoz, szükség esetén közvetít a csapat tagjai között, konfliktushelyzeteket old fel – éppen ezért nem árt, ha van jó adag pszichológusi vénája is.

Rögös úton
A Lechner Tudásközpontban nem akartak nagyot markolni, ezért csak egyetlen, jelenleg az e-közművet fejlesztő csapatra vezették be a scrum szerinti működést. Külső tanácsadó segítségét is igénybe vették a tranzícióhoz, ezt mindenképpen hatékonyabbnak érezték, mintha a leendő csapattagokat elküldték volna egy gyorstalpaló tanfolyamra.

Kezdetben meglehetősen komoly belső ellenállást kellett legyőzni, ismeri el Both András. Kezdődött azzal, hogy a tipikusan magányos farkasként dolgozó fejlesztőket kirángatták a saját kis zugaikból és összeültették másokkal, akik talán más szervezeti egységhez is tartoztak a cégen belül. Nehezen indult be a kommunikáció is. Nem értették a csapattagok, miért kell annyit találkozni, miért kell mindig elmondani, mit és hogyan csináltak, milyen gondjaik vannak. Zavarónak hatott a transzparencia is, vagyis hogy minden nap be kell számolni az előrehaladásról – nincs olyan, hogy valaki a két hétre kiadott feladatot az utolsó két napon csinálja meg (nyilvánvalóan nem működik, mert mi van a csapat többi tagjával, akik szintén ugyanazon a terméken dolgoznak). Nem volt világos számukra a scrum master feladata sem, aki szemmel láthatóan nem dolgozott (hiszen nem írt kódot) – de akkor mit keres a csapatban?

Más jellegű problémákkal szembesültek a vezetőség, a belső megrendelői oldal részéről. Nekik is el kellett sajátítaniuk a módszertan alapjait, mert tőlük is másféle hozzáállást igényelt a scrum. Az elkészített funkciólistából már nem a megrendelő, hanem a csapat becsüli meg, mennyit bír el, persze először azt fejleszti, ami a legkevesebb „fájdalommal” jár és a legnagyobb üzleti értékkel kecsegtet.

„Meg kellett értetni a menedzsmenttel, hogy mostantól nem a sürgős feladatok kapnak prioritást, hanem a fontosak. Abban is más lett a működés, hogy nem adhatnak a csapatnak másik feladatot, amíg meg nem csinálták az előzőt. Nem engedjük, hogy szétforgácsolják az erőket a különféle projektek között, mert szétesik a rendszer” – mutat rá egy fontos aspektusra a szakember.

Minden jó, ha jó a vége
Both András a kezdeti nehézségek és a termelékenység átmeneti visszaesése ellenére teljes sikernek értékeli a scrum módszertan bevezetését. Nem is azt tartja a legnagyobb eredménynek, hogy fél év alatt sikerült megvalósítani egy komoly, országosan több száz szolgáltató által használt, számos belső közigazgatási kapcsolódással rendelkező rendszert. (Bár mint mondja, önmagában már az is eredmény, ha egy szoftver határidőre elkészül.)

Sokkal fontosabbnak érzi, hogy a csapat tagjai elégedetten végzik a munkájukat és szívesen dolgoznak a scrum módszertan szerint. „Amennyire berzenkedtek az elején, most már mindenki azt mondja, a világ legjobb dolga, hogy összeültettük őket, és együtt dolgoznak. A munkakapcsolatból emberi kapcsolatok lettek, az emberek már ebédelni is együtt járnak. Az egyik fő cél amúgy is az volt, hogy a kollégák jobban érezzék magukat a munkájukban, mert az elégedett dolgozó minőségi munkát végez” – emel ki egy fontos szempontot az infokommunikációs igazgató.

A közös munka a hatékonyságot is növelte. Nincsen olyan pont, ahol megcsúszhat a projekt, mert mindenki tud mindenről, és segíteni is képes, ha szükséges. Minden pillanatban van működőképes szoftververzió, a megrendelői visszajelzés pedig folyamatos, így a végeredmény is az lesz, amit a leendő felhasználók elképzeltek.

A bevezetés legnagyobb dicséretének mégis azt tartja Both András, hogy a scrumot a szervezet más részeiben is alkalmazni akarják. Az informatikán belül egy másik csapat – látva az eredményeket – magától kezdte el használni a módszertan elemeit. „Még nem végeztek a tranzícióval, de már az is sokat számít, hogy csapatban dolgoznak és nem kell párhuzamosan tíz különféle feladattal foglalkozniuk.”

A tervek szerint a Lechner Tudásközpont informatikai szervezetében hamarosan minden munkatárs csapatban fog dolgozni, és minden projektnek meglesznek a maguk agilis módszertan szerint előírt szereplői, ahol ez indokolt.”

Forrás:
Közigazgatás lean szemlélettel; Schopp Attila; IT Business; 2017. november 12.

Idén 20 éves az adatok aranybányája, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR)

„Idén 20 éves az adatok aranybányája, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, ami a népességszámtól a pollenterhelésen át a sajtfogyasztási adatokig szinte mindenről tartalmaz információt hazánk településeiről.

A maga nemében egyedülálló rendszerről Juhász Gézával és dr. Nagy Andrással, a TeIR vezető szakembereivel beszélgettünk.

Milyen adatbázis a TeIR?
Juhász Géza: A TeIR elképesztően sok adatot tartalmaz, most 690 millió darab egyedi adatérték van benne. A rendszer a magyarországi statisztikai adatok különböző változatos szempontok szerinti térképes, diagramos megjelenítésére jött létre. A TeIR-nek vannak tipikus felhasználói, akik tudnak róla, hogy az adatbázis létezik, és adatok tömkelegét gyűjti és csoportosítja 20 éve. Ilyenek például a közigazgatási szervek, minisztériumok, költségvetési szervek munkatársai, a helyi önkormányzatok, kormányhivatalok dolgozói, térségi és települési tervezők, egyetemi oktatók, hallgatók, pályázatírók, médiamunkatársak. Nekik döntéstámogatáshoz, tervezéshez, helyzetfeltáráshoz, elemzéshez, kutatáshoz, oktatáshoz, publikáláshoz vagy szakdolgozat írásához van szükségük téradatokra. Aztán vannak azok a felhasználók, aki egyszer csak rátalálnak a TeIR-re és leesik az álluk.
Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, vagyis a TeIR, olyan webes térinformatikai rendszer, amely segítségével a különböző adatgazdáktól származó, térben és időben szűrhető adatok kereshetők, lekérdezhetők és tetszőleges mutatók képzésével vizualizálhatók, azaz kartogramon, diagramon, táblázatok, riportok, vagy infografikák formájában megjeleníthetők. A rendszert a Lechner Tudásközpont üzemelteti.

Nagy András: Fontos azért néhány dolgot tisztázni a TeIR-rel kapcsolatban. Nem lehet benne például eladó ingatlant keresni, de azt meg lehet nézni, hogy megyeszékhelyeken és nagyobb városokban mekkora jövedelemmel rendelkeznek az ott lakók, hány gyerek van a környéken és milyen a városrész, vagy település intézményi ellátottsága – például a rejtélyes nevű TETA (Országos fejlesztési tervezést támogató információs rendszer) alkalmazásban. Szöveges elemzést nem készít, viszont százféle mutatóból mindenki összeállíthat magának olyan szűrést, amelynek eredményéből saját és látványos következtetéseket vonhat le, például a Helyzet-Tér-Kép alkalmazással. Nem térképszerkesztő szoftver, de ezerféle adatot jelenít meg térképen, számos választható rétegben, amelyeket mind a felhasználó állíthat be.

A TeIR-nek vannak bárki számára hozzáférhető és regisztrációhoz kötött alkalmazásai. A regisztrációhoz kötött alkalmazások egyesek számára ingyenesek, mások csak térítés ellenében juthatnak információhoz. Az ingyenesség kritériumait egy kormányrendelet, a 31/2007. (II. 28.) szabályozza, amely a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szól. A rendszernek egy jó nagy része azonban nyilvános és ingyenes, éppen az, ami térképet, diagramot állít elő gyorsan. Ilyen sokféle szempont szerint, ennyi év ennyi adatát más hazai rendszer nem tudja megjeleníteni. A regisztrált felhasználók zöme a térségi tervezés folyamatában valamennyire érintett, Géza által felsorolt szakmabeli, vagy egyetemi polgár, oktató-hallgató, vagy pedig önkormányzati és egyéb állami intézménybeli dolgozó. Nekik inkább alapadatok kellenek, mélyebb elemzésekhez, melyeket a regisztrációhoz kötött alkalmazásokból tölthetnek le. A regisztrált felhasználók száma meghaladja a tízezret.

Ennyire szakmaiak az adatkérések?
JG: Jellemzően igen, de számos nem hétköznapi kérdéssel is találkoztunk az elmúlt húsz évben. Egy alkalommal egy érdeklődő számára rendkívül sürgős és fontos lett volna megtudni, van-e adat az emberi tevékenység következtében elhullott állatokról, elgázolt rókákról, áramütött gólyákról. Boldogságindexeket is kerestek már települési szinten, ám sajnos sem az előbbi, sem az utóbbi tárgyban nem található a rendszerben információ. Szintén nem volt adat arról, hány ember fagyott meg kerületenként Budapesten egy adott évben, a kíváncsi felhasználó azonban olyan lelkiismeretes volt, hogy energiát nem kímélve gyűjtött adatokat a témában és eredményeiről minket is tájékoztatott.

NA: Eszembe jut a kedvenc adatom: a gazdaságban előállított tej átlagos zsírtartalma megyénként. Arról sajnos nincs adat, hogy hányan használták ezt az információt az elmúlt 20 évben, pedig jó lenne tudni. Ez a példa tökéletesen rávilágít arra, miért különleges a TeIR. Számos alkalommal megtörtént, hogy önkormányzatok munkatársai kérték regisztrációjukat a rendszerbe, majd rádöbbentek, hogy egy-két kattintással hozzájuthatnak olyan információkhoz, melyek összegyűjtéséért korábban hetekig dolgoztak. Konkrétan emlékszem, hogy valaki beregisztrált, majd mikor a regisztráció kapcsán telefonon beszéltünk, kiderült, hogy helyi esélyegyenlőségi programhoz kellenek neki az előírt adatok. Amikor mondtam, hogy ezek egy alkalmazásból egy kattintással lekérdezhetők, ujjongott a vonal végén.

JG: Mondok még példát. Ha alkalom adódott arra, hogy más országok szakemberei bepillantást nyerjenek a TeIR-be, a reakció mindig ugyanaz volt: ez az információs rendszer nemzetközileg egyedülálló, nem ismernek más ennyiféle és ilyen rendkívüli mennyiségű adattal, ilyen széles időskálán, ennyi féle elemzési lehetőséget biztosító rendszert. A rendszert érő legjellemzőbb kritika az adatok frissességére vonatkozik, de nemzetközi viszonylatban ez is megállja a helyét. Sőt, a sokkal nagyobb késésben lévő dél-európai országokhoz képest a TeIR adatok frissessége jövőbe mutató, ami a hazai statisztikák fejlettségére is rávilágít.

Néhány adatkör a teljesség igénye nélkül: nitrát-érzékenységi térkép, bezárt bányák, pollenterhelés, élőfa-készlet, mentőállomások; óvodák, iskolák, kollégiumok; háztartások egy főre jutó sajt, túró, tejkonzerv, tejpor és egyéb tejtermék fogyasztása; munkaképes korú népesség aránya, veszélyes hulladékok keletkezett mennyisége, ár- és hullámterek, ásványvagyon nyilvántartás, fürdők vízminősége, hidak adatai, zajtérképek, falusi szálláshelyek, népegészségügyi szűrővizsgálatok adatai, balesetstatisztikai adatok, közúthálózat, munkanélküliségi adatok.

Viszonylag ritka, hogy egy ehhez hasonló rendszer ilyen magas kort érjen meg. Hogyan sikerült ez? Mi az, ami állandó és minek kell megváltoznia a fennmaradáshoz?
NA: A térségi tervezéshez rengeteg adatra és információra van szükség folyamatosan, települési, járási, megyei és országos szinten is, melyeket húsz éve is igen fáradságos és aprólékos munka volt összegyűjteni. 1996-ban merült fel az igény kormányzati, jogalkotói szinten is, hogy ezeket az adatokat rendszerszinten, a szakemberek számára folyamatosan hozzáférhető platformon kellene elérhetővé tenni, állandóan frissülő adatháttérrel. Ennek a szándéknak a nyomán jött létre a TeIR-t is életre hívó 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, majd a rendszer működésével kapcsolatos részleteket szabályozó 112/1997. (VI. 27.) kormányrendelet. A rendszer a gyakorlatban 1997-ben indult el. Húsz éve létezik tehát a TeIR, azaz az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, melyet a Lechner Tudásközpont üzemeltet. Természetesen az idők során a feltöltött adatok változtak és ezek a változások a korról is szólnak. Nem érkezik már adatcsomag a mozik látogatottságáról, jön viszont a közfoglalkoztatottak számáról, iskolai végzettségükről. Tíz évvel ezelőtt szintén nem volt még jelentősége, de most már van adat a háztartások internet lefedettségéről is. Ami viszont állandó, az az indulástól kezdve jellemző a települési részletezettség, már ahol lehetséges ilyen szintű adatokat használni.
Az utóbbi időben több érdekes, hétköznapi embereket is közelről érintő téma térképes alapú elemzésére is sor került, ezek megjelentek a Tér-Figyelő gyűjtőoldalon, de a legolvasottabb portálok is átvették őket. Volt szó többek között az ingázásról, benzinkutakról, ivóvízről, lakásállományról vagy a Balatonról is.

JG: Maga a rendszer a kezdetek óta valóban sokat változott. Amellett, hogy időről időre számos új alkalmazás tűnt fel, vagy bővült az adatszolgáltatásra kötelezettek köre, a legfontosabb változás, hogy az adatgazdálkodási rész jól elkülönült a fejlesztéstől. Külön munkatárs és külön folyamatok vannak már arra, hogy az egyes adatok hogyan kerülnek a rendszerbe és hogyan nyerhetők ki onnan. A különböző adatgazdák által szolgáltatott adatokat, amelyek nem ritkán több százezer elemből állnak, alaposan ellenőrzik. A TeIR nyilvánvaló hasznossága, a befektetett energia és a belőle kinyerhető érték megfelelő aránya mellett azért is maradt fenn máig, mert elkerülte a projektfinanszírozású szoftverkészítés rákfenéje. Azaz nem csak a rendszer létrehozására volt pénz, hanem a működését is folyamatosan finanszírozza az illetékes tárca, jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Meglehetősen gyakran előfordul ugyanis, hogy rendelkezésre áll a forrás a kezdeti fejlesztésre, ám a hosszú távú üzemeltetésre nincs megfelelő üzleti modell kitalálva. Így, pénz híján a szoftver nem frissül, elmaradnak a karbantartások, nincs új és elég adat, végül a rendszer lassan elhal. A TeIR erre a célra állami támogatást kapott, amely azóta is megvan, összege azonban további fejlesztésekre nem, csupán a fenntartásra elegendő. A fenntartói szándék most is eltökélt abban, hogy ez az információs aranybánya létezzen, annál is inkább, mert a felhalmozódott adatmennyiség minden évvel egyre értékesebb.

A TeIR működtetésének jogszabályi keretét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szóló 31/2007. (II. 28.) kormányrendelet adja. A rendszerben található adatok körét részletesen a Kormányrendelet mellékletei tartalmazzák.

Úgy tűnik, nagy TeIR rajongók vagytok. Mióta éltek együtt az adatokkal?
JG: Tíz évvel ezelőtt kerültem kapcsolatba a TeIR-rel, mikor a Lechner Tudásközpont elődjénél, a VÁTI-nál kezdtem dolgozni, elemző-értékelő munkatársként. Azelőtt egyáltalán nem ismertem ezt a rendszert, annak ellenére, hogy arra vettek fel, hogy ennek adatait elemezzem. Az első használat során feltűnt azonban, hogy már akkoriban is olyan mennyiségű adat volt benne, hogy azt más, adatokat tartalmazó rendszerekhez képest kuriózumnak lehetett tekinteni. Eleinte minisztériumok számára gyűjtöttem és dolgoztam fel adatokat, előre meghatározott szempontok alapján, majd a munkafolyamatot és az adatok elemzését oktatásokon keresztül interpretáltam a minisztériumok érintettjeinek. Később statisztikai elemzőből a TeIR főmunkatársa, majd adatgazdálkodási vezető lettem, ezt követően pedig termékigazgató, akinek termékportfóliójában a TeIR is szerepelt. Jelen pillanatban azt az építésügyi projektet vezetem, amelynek segítségével ez a rendszer is megújulhat.

NA: Csaknem húsz éve, 1998-ban kerültem a VÁTI-hoz, ahol a TeIR fejlesztésében adatigényeket támasztó területi elemzőként vettem részt a csapathoz később csatlakozó Gézával. A VÁTI-ban és később a Lechnerben dolgozó térségi tervező, elemző szakemberek akkor is napi szinten használták munkájukhoz a TeIR-t, így jól ismerték a rendszert. Ha rajongóknak nem is, lelkes felhasználónak mindenképpen lehet nevezni őket és mellettük azt a tízezer embert, aki az idők során regisztrált a rendszerbe.

Kik dolgoznak azon, hogy a rendszer működésben is maradjon?
NA: Van, aki az adatgazdálkodásért felelős, mások az adatok teszteléséért, betöltéséért, a regisztrációért, vagy a helpdeskért. Megint mások az informatikai hátteret biztosítják, vagy a térképes, diagramos megjelenítés informatikai előkészítését végzik. Én vagyok az, aki koordinálom a folyamatokat és az évenkénti forrásszerződés megkötésével foglalkozom, valamint referálok az előírt feladatok teljesítésével kapcsolatban.

Ha most felkeressük a TeIR-t, nem túl modern kezdőlap fogad minket. Terveztek változást a designban?
NA: Az első pillantásra valóban nehezen átlátható, vagy egyesek számára akár ijesztőnek is nevezhető keresőfelület hamarosan megújul. A ma még riasztó kinézet oka, hogy a rendszer folyamatosan újabb alkalmazásokkal bővült az adott kornak megfelelő technológiával, megjelenéssel.

JG: A TeIR az utóbbi években jellemzően az üzemeltetésre kapott forrást, a fejlesztésre nem, ám most egy uniós projektnek köszönhetően a korábban megfogalmazott fejlesztési elképzelések zöme megvalósíthatóvá válik, így például egzaktabb kapcsolat lesz majd a települési, a településen felüli és belüli adatok között. De inkább valami gyakorlatibb dolgot mondanék. A hamarosan bekövetkező ráncfelvarrás a dizájnt és a felhasználói felületet egyaránt érinti, a TeIR erejét és szívét-lelkét adó adattenger pedig minden évben egyre gyarapszik, hála a jogszabályi háttérnek, amelynek köszönhetően 39 adatkezelő szervezettől kapunk rendszeresen adatokat, csaknem 90 témakörben. Ez a sok állami szervezet és hivatal mind adatgazda, azaz olyan szerv, ahol maga az adat keletkezik, mert mondjuk, ők hívják be országos szinten a nőket emlőrák szűrésre, ők tartják számon a népességadatokat, az évi szénbányászati adatokat, vagy a fával borított területek arányát. A TeIR ezeket az adatokat beérkezésük után települési, megyei szinten kategorizálja, éves, vagy havi szinten tagolja és számos egyéb szempont szerinti szűrésre és rendszerezésre is lehetőséget ad, ahogy csak a felhasználó óhajtja. A tetszőleges területi egységek, vagy időszakok adatait pedig kiexportálható outputok, vagyis diagramok, térképek és kartogramok formájában teszi elérhetővé.

A TeIR-t a Lechner Tudásközpont üzemelteti.”

Forrás:
Aranybánya adatokból – 20 éves a TeIR; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. november 10.

Újra kellett indítani az EESZT-t

„Bár nem sikerült az EESZT indulás utáni finomhangolása, ami fennakadásokat okozott a rendszer működésében az elmúlt napokban, az újraindítás után azonban az is kérdés, merre fordul a közös tér jövője.

Bár az ágazati szereplők számára szeptemberben megnyílt a csatlakozás lehetősége a közös térhez, azonban a folyamat végén, november első napjaiban olyan mértékben megnőtt a felhőalapú kommunikációs felület terhelése, amit már nem tudott feldolgozni a rendszer, és ezért leállt – magyarázta Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezetője az IME egészségügyi szaklap csütörtöki konferenciáján.

Nem sikerült a rendszer finomhangolása – folytatta a főosztályvezető, ám azt is hozzátette, az elmúlt két napban sikerült megtalálni azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek a fennakadást okozták. Annak ellenére, hogy voltak, akik azt szorgalmazták, hogy lépjenek vissza a rendszer elindításától, a szakemberek újraindították az EESZT-t, amely várhatóan csütörtök estétől újra üzemel. A főosztályvezető hozzátette, hogy a helyi informatikai rendszerek továbbra is működtek, azokban az adatokat a korábbiaknak megfelelően rögzíthették a szolgáltatók. A MedicalOnline azt is megtudta, hogy sem a betegellátóknak, sem a gyógyszerészeknek nem lesz különösebb teendője a kétnapos leállás idején keletkezett adatokkal, ugyanis amint újra csatlakozni tudnak az EESZT-hez, azok maguktól betöltődnek az EESZT-be, a felhasználóktól legfeljebb egy jóváhagyást kér a beolvasásra a rendszer.

Így indult
Csak annyi kártyaleolvasót szállítottak ki szeptember 13-ig, amennyit az erre kialakított online felületen a felhasználók megrendeltek, ebben a Belügyminisztérium futárszolgálata volt a segítségükre – magyarázta az indítást megelőző napok eseményeit a szakember. Felidézte azt is, hogy az EESZT pilotjához idén február és augusztus között 80 szolgáltató csatlakozott, amelyek 400 ezer receptet és ugyanennyi dokumentumot töltöttek fel a felhőbe. Elmondta azt is, hogy ez idő alatt 60 szoftverfejlesztő partner akkreditációja is megtörtént, ezek száma még tovább bővül. Az intézményekben dolgozó személyzet nagy része semmit nem vett észre a csatlakozásból, hiszen azzal a kórházi informatikusoknak volt dolga, a háziorvosoknak és a gyógyszerészeknek kicsivel több feladatuk adódott a csatlakozási bizonyítványok letöltésével.

A rendszer elindítása óta csatlakozott több mint kilencezer szolgáltató 400 ezer e-receptjét és 6 millió tranzakcióját kezeli naponta az EESZT, háziorvosok 99, az intézmények 96, a gyógyszertárak 95 százaléka kapcsolódott a közös térhez. Míg a betegellátók esetében gyakorlatilag nincs szankciója annak, ha elmulasztják a csatlakozást, a gyógyszertárak december 15-e után csak akkor tudnak elszámolni a biztosítóval, ha az elektronikusan felírt vényeket az EESZT-n keresztül rögzítik a rendszerben.

Az EESZT nem avatkozott be a az intézmények informatikai rendszereibe, a végpontokra nem ajánlottak sztenderdizált megoldásokat – emelte ki pozitívumként Tóth Péter, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NIS) eHealth fejlesztési projektigazgatója, aki szerint a betegek számára azt kínálja a rendszer, amit már régóta elvárnak: nem kell magukkal cipelniük a leleteiket orvostól orvosig.

Nincs katasztrófa, de nem szabad megállni
Nem természetes, de nem is katasztrófa, hogy leállt a rendszer – vélekedett Király Gyula, az IME szaklap informatikai rovatának vezetője, a Hospitaly Kft. stratégiai igazgatója. Azonban emlékeztetett arra is, hogy az egészségügyi informatikai szakmának 5-10 évenként sikerül kilobbizni egy-egy projektet a politikusoknál, ilyenkor nagyobb összegek áramlanak a rendszerbe, ennek nyomán történnek beruházások, majd az egészségpolitika megtorpan, és nem viszi tovább a programokat, pedig az informatika nem projekt, hanem folyamatos fejlesztés. A korábbi tapasztalatokra alapozva tart attól is, hogy ami most nem került be a térbe – ilyen például a gyógyászati-segédeszközközök rendelése, az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat ugyanis még nem rendezte a szakpolitika – az a következő tíz évben nem is lesz része annak. Pedig most különösen fontos, hogy az EESZT fenntartására és továbbfejlesztésére is jusson forrás. A szakember reméli, hogy az ágazat „kitermel” magának egy rendszerszervezéshez is értő vezetést, amely hosszú távon dolgozik azon, hogy korszerű legyen az egészségügy, ennek híján a piacra és az EESZT-be belépő magán egészségügyi szolgáltatók követelik majd ki a még szükséges funkciók implementálását saját érdekeik mentén.”

Forrás:
Újraindították az EESZT-t; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2017. november 10.
Lásd még: A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere; Kuslits Szonja; Magyar Nemzet; 2017. november 10.

Informatika, távközlés, technika

Az MVM NET Zrt. vállalja a versenyt

„A technológiai és piaci trendek alól az állami tulajdonú távközlési vállalatok sem tudják kivonni magukat. Az MVM NET Zrt. esetében pedig a menedzsment kifejezett igénye, hogy a versenypiacon is megméressék és sikeressé tegyék a társaságot.

A magyar, de ugyanígy a nemzetközi piacon is idén és a közeljövőben az egyik leginkább meghatározó technológiai trendnek a vezeték nélküli technológiák erőteljes térnyerése mondható. Mindenki mobil akar lenni: egyre inkább meghatározó szerepet játszik a 4G technológia, és már megkezdődött a felkészülés az 5G-re, amely néhány éven belül szintén része lesz a mindennapoknak. Az otthonokban, a középületekben, de akár a munkahelyeken is mindinkább elvárt az állandóan elérhető, nagy sávszélességet biztosító wifikapcsolat. A vezetékes internetszolgáltatási piacon megtorpant ugyan a szolgáltatók maximális letöltési sebességre vonatkozó egymásra licitálása, de napjainkban a gigabit névleges sávszélességet biztosító lakossági internet-hozzáférés már nem számít kuriózumnak.

Internetkapcsolat bárhol, bármikor
Mindezeket a kapcsolatokat már nemcsak egyszerű böngészésre használják az emberek, hanem előtérbe kerül a médiafogyasztás is. Hazánkban is mind több előfizetője van a különféle zenei és videós OTT-szolgáltatóknak, mint amilyen a Spotify vagy a Netflix. „Manapság már a szeme sem rebben az embernek, ha egy mosógép internetkapcsolattal rendelkezik, és természetes elvárásnak minősül, hogy a tévén nézni kezdett filmet a mobilján vagy a tabletjén fejezhesse be az előfizető” – mondja Krénusz Kornél, az MVM NET vezérigazgatója.

Az igények ilyen jellegű változása új kihívások elé állította a távközlési szolgáltatókat. A lakossági piacon a különféle szolgáltatások integrációja a kulcskérdés. Ma már gyakorlatilag minden nagy szolgáltató portfoliójában megtalálható a „quad play”, vagyis az egy kézből igénybe vehető vezetékes és mobiltelefon-, internet- és televízió előfizetés. A társaságok ezekre az alapokra újabb és újabb szolgáltatásokat építenek, például a hagyományos tévézés mellett már általánossá váltak a visszanézhető adások vagy éppen az otthoni filmkölcsönzés. Az okos otthonok elterjedésével újabb szolgáltatások (például biztonságtechnika, otthoni eszközök vezérlése/automatizálása) előtt is megnyílik a tér. A múltban – amíg a felhasználói szokások inkább a böngészés köré csoportosultak – kisebb problémát jelentett egy ingadozó sávszélesség, pár elveszett csomag vagy a magas válaszidők. A növekvő online médiafogyasztás és a ráépülő szolgáltatások biztonságos működése azonban megköveteli a szolgáltatóktól, hogy a hordozóközegként nyújtott internet- hozzáférés egyenletes minőségi paraméterekkel, megbízhatóan működjön. Mindeközben az ipari megoldások is egyre összetettebbek lesznek, közeleg az Ipar 4.0, bár ennek értelmezése több aspektusból történik még. Nemrégiben még az is elegendő volt, ha a gyártóberendezések valamilyen módon adatokat szolgáltattak működésükről. Újabban viszont egyre inkább arra van szükség, hogy az információk nemcsak „felfelé”, hanem mind a két irányba gyorsan és megbízhatóan áramoljanak, és lehetőséget adjanak a folyamatokba való azonnali beavatkozásra.

Komoly elvárásokkal
Mindezeknek a technológiai trendeknek, legyen szó a mobilitás fokozódásáról, az integrált szolgáltatásokról vagy éppen az ipari informatikai megoldások terjedéséről, van egy közös aspektusa: elengedhetetlen hozzájuk egy stabil, megbízható gerinchálózati vezetékes szolgáltatás megléte a háttérben.

„A felhasználói oldalon lekötött növekvő kapacitások kiszolgálása a gerinchálózati szakaszokon is kihívásokat jelent a szolgáltatóknak. Nem elég csak a felhordó hálózatoknak korszerűnek lennie – legyen az mobil vagy vezetékes – az aggregált forgalmakat is el kell tudni szállítani nagy megbízhatósággal. Az MVM NET a magyar távközlési piacon ebben a szerepkörben erős, hiszen meglévő országos optikai gerinchálózata szinte korlátlan erőforrásokkal rendelkezik” – teszi hozzá Krénusz Kornél.

A gerinchálózatnak ráadásul egyre szerteágazóbbnak és egyre nagyobb kapacitásúnak kell lennie. Az MVM NET több egymással párhuzamosan futó hálózatfejlesztési projektben is részt vesz. A Szélessávú Internet Projekt (SZIP) keretében 2018 végéig a magyar háztartások mindegyikében elérhetővé kell tenni a legalább 30 megabit/másodperces internetkapcsolatot, a háztartások felében pedig a legalább 100 megabit/másodpercet. Jelentősen nőnek az állami szféra igényei is. Hogy csak az oktatást említsük: minden, 500 főnél nagyobb intézményben legalább 1 gigabit/másodperces kapcsolatot kell kiépíteni egy-két éven belül.

Bővülő hálózat
Az MVM NET országos gerinchálózata alapvetően egy gyűrűbe rendezett nagy kapacitású optikai hálózat, mely a következő két-három év során a folyamatban lévő hálózatfejlesztési projekteknek köszönhetően jelentősen bővül. A köztes cél a hálózat kiterjesztése legalább járási szintig, hosszabb távon pedig, amennyire lehetséges, szeretnék elvinni a hálózatot a településekig.

Szó nincs azonban arról, hogy a már meglévő hálózatokkal párhuzamosan futó fizikai infrastruktúrát akarnának építeni.

„Ha valahol van szabad optikai szálpár, márpedig elég sok helyen van, akkor oda nem érdemes újabb 24-48-96 szálat létesíteni, mert ezek egymás elől veszik el a lehetőséget” – tisztázza a helyzetet Krénusz Kornél. Ahol egy szolgáltató már rendelkezik szabad fizikai hálózattal, ott olyan együttműködési formát igyekeznek kialakítani, amellyel azt integrálni tudják saját infrastruktúrájukba. Így hozzák létre azokat a kapacitásokat, amelyek lehetővé teszi az alapszolgáltatások nyújtását.

Az MVM NET alapvető célja pontosan az, hogy a fent említett igényeket kielégítő, szélessávú gerinchálózati szolgáltatásokat kínáljon ügyfeleinek. „Legyünk mi az a társaság, amelynek független platformot jelentő alaphálózatára a többiek felépítik integrált szolgáltatási portfoliójukat” – határozza meg röviden a tevékenységi kört Krénusz Kornél. A társaság ezt már elvégzi a magyar államigazgatás számára: fenntartja és üzemelteti a közszféra országos hálózatát, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot (NTG), mint ahogy értelemszerűen ellátja a cégcsoport többi vállalatának hírközlési igényeit is.

Ez azonban csak a kezdet. A társaság két évvel ezelőtt azt a stratégiai célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ra a versenypiac ugyanakkora arányt képviseljen a működésében, mint az állami infrastruktúra kiszolgálása. Elsősorban a többi szolgáltató, illetve a nagyvállalatok között keresik az ügyfeleket. „Tegyük fel, hogy valaki Magyarországon, mint tranzitországon keresztül szeretne adatokat átvinni Ausztria irányából Törökország vagy Görögország felé – mi tudjuk biztosítani ezt a lehetőséget” – hoz egy példát Krénusz Kornél. Szó nincs viszont arról, hogy a versenypiaci jelenlét csak puszta kirándulást, az éppen fölös kapacitások esetleges értékesítését jelentené. Ehhez a tevékenységhez igen komoly bevételi és nyereségességi célkitűzések is társulnak. „De nem is a tulajdonos elvárásairól van itt elsősorban szó. A menedzsment, magamat is beleértve, önmagával szemben támasztott rendkívül kemény elvárásokat. Mindenképpen eredményesen akarjuk működtetni az MVM NET-et, szeretnénk az állami hálózatok és az MVM Csoport felé nyújtott szolgáltatások üzemeltetésében szerzett tapasztalatainkat az üzleti szegmensben is kamatoztatni. Az NTG és a MAVIR magas (éves 99,99 százalékos) rendelkezésre állási igényei ugyan nem jellemzőek az üzleti piacra, de azt gondolom, hogy a nagyvállalati szegmensben vannak olyan partnerek, akik számára üzletfolytonossági vagy biztonsági megfontolásokból az MVM NET értéket képvisel” – állítja határozottan Krénusz Kornél.

Az igényekhez igazodva
A versenypiaci jelenlét természetesen megköveteli a versenypiaci üzleti működést is. A vezérigazgató szerint bármilyen versenypiaci gyakorlatot át lehet ültetni az állami szféra vállalataiba, de ezek közül a legfontosabb az ügyfélközpontúság: az, hogy milyen odafigyeléssel, milyen rugalmasan tudnak reagálni az igényekre. És itt nincs különbség a privát vagy az állami ügyfelek között. „A NISZ Zrt. például ugyanazt a rugalmasságot várja el tőlünk, amelyet egy magánpiaci cég várna el és kapna meg egy magánpiaci szolgáltatótól. Nekünk fel kell készülnünk arra, hogy mind a termékportfoliót, mind a rugalmasságot tekintve versenyképes szolgáltatásokat tudjunk kínálni, és ezek bármilyen szempontból összemérhetők legyenek bármely más partner szolgáltatásaival” – hangsúlyozza Krénusz Kornél.
Az MVM Csoport tagjaként az MVM NET természetesen ki tudja használni a közös működésből származó előnyöket. Bizonyos területeken (mint a számvitel, az informatikai kiszolgálás, a biztonság) igénybe veszik a csoportszintű szinergiák kínálta lehetőségeket. Rendszeres a folyamatok átalakítása is – nincs is talán olyan szervezeti egység, ahol az elmúlt három évben ne lettek volna kisebb-nagyobb átrendeződések. „Bennem és a menedzsment többi tagjában is megvan a folyamatos változás iránti igény, egyikünk sem hiszi, hogy valamit ne lehetne jobban csinálni vagy ne kellene igazodni az átalakuló piaci körülményekhez” – mondja erről a vezérigazgató.

Az egyik legújabb példa a teljesítményértékelési rendszer bevezetése. Egyértelműen definiált és mindenki számára ismert mutatók alapján mérik és értékelik a kollégák teljesítményét. Így ők is pontosabban látják munkájukat, azt, hogy mivel és mennyire járultak hozzá a közös célok eléréséhez. Nem is volt ellenállás a munkatársak részéről. Ahogy a vezérigazgató fogalmaz, mindenki meglátta a lehetőséget az új rendszerben, vagyis hogy a korábbi szubjektív értékelések helyett egy sokkal egzaktabb mérési módszer szerint teszik mérlegre munkájukat.

A munkaerőhiánnyal az MVM NET is kénytelen szembenézni. Valamivel 200 fő fölött van a létszám, a munkavállalók több mint fele a műszaki igazgatóságon dolgozik. Nem könnyű megtalálni a megfelelő számú munkaerőt, mert az informatikusok mellett a távközléshez, az optikai technológiákhoz magas szinten értő mérnökökből is hiány van – a kevés meglévőért pedig versenyt licitálnak a nagyszabású fejlesztési projekteket végrehajtó távközlési társaságok.

Ebben a versengésben az MVM NET-nek sem kell lehajtott fejjel járnia – állítja határozottan Krénusz Kornél. Nem feltétlenül tudják megfizetni a legmagasabb piaci béreket, de ezt tudják más szempontokkal ellensúlyozni. „Igyekszünk vonzó képet kialakítani a vállalatról, megmutatni, hogy nem egy lassan mozduló állami mamut vagyunk, hanem egy gyors gondolkodásra és reagálásra képes távközlési szolgáltató, amelynél izgalmas feladatokban lehet részt venni. Az elmúlt egy-másfél évben több kolléga pontosan azért fogadta el az ajánlatunkat, mert látták a rugalmasságot, a fejlődési lehetőséget és a kihívásokat az MVM NET-ben. Az évről évre szűkülő és konszolidálódó távközlési piacon talán az egyetlen olyan cég vagyunk, melynek a dolgozói létszáma folyamatosan növekszik, és több vállalati szintű komplex projektbe kezd, melyek mindegyike a vállalat infrastrukturális növekedését célozza” – teszi hozzá a vezérigazgató.

Bizalom nélkül nem működne
A motiváció terén arra törekszik Krénusz Kornél, hogy a kollégáknak – hozzá hasonlóan – lehetőleg belülről fakadjon a motivációja. „Számomra a legerősebb motiváció az, hogy igyekszem az elképzeléseimet megvalósítani, ezeket átadni a cégnek és az itt dolgozó 200 embernek. Jó lenne, ha éreznék, hogy valós eredményeket akarok velük együtt elérni, és nem csak olyan lózungokat fogalmazok meg, amelyeket bármely menedzser az álmából felébresztve is fúj. Szeretném, ha ez a belső meggyőződés, ez a lendület őket is hajtaná előre” – teszi hozzá.

Krénusz Kornél szakmai pályája
– 2002-től 2011-ig az Interware gazdasági igazgatója és cégvezetője
– 2011–2012 között a GTS Hungary marketing- és termékfejlesztési igazgatója
– 2012-ben megalapította a világítástechnikai megoldásokat tervező és kivitelező BestLED Hungary Kft-t
– 2015 júliusától az MVM NET Zrt. vezérigazgatója

Kollégáival fenntartott viszonyát a bizalomra alapozza: mint mondja, egy csapat csak akkor működhet sikeresen, ha tagjai, a vezetőt is beleértve, kölcsönösen megbíznak egymásban. „Az én bizalmamat nem is kell elnyerni, én azt automatikusan megadom mindenkinek. Eljátszani sem olyan könnyű, egy kis hiba ahhoz kevés. Aki dolgozik, az hibázik is; a lényeg az, hogy őszintén beszéljünk róla. Ha valakinek problémája van, inkább szóljon, az ajtóm szó szerint mindig nyitva áll, bárki bejöhet egy rövid beszélgetésre. Nagyon bízom benne, hogy ezt a bizalmat látva a kollégák is hasonlóan megajándékoznak engem a saját bizalmukkal” – mondja Krénusz Kornél. Ezt egyébként már érezte is, amikor 2015-ben átvette a társaság irányítását elődjétől, aki a cég első vezetője volt. Akkor olyan rendkívül pozitív és meleg fogadtatásban volt része, amilyenre nem is mert számítani.

Egy olyan saját tulajdonságát említi, amit mindenképpen szeretne leküzdeni. Ha valami nehezen oldódik meg a cégnél, akkor hajlamos maga nekiállni a megoldásnak. „Meg kell szoknom, hogy ne akarjak a saját menedzsment csapatom helyett gondolkodni és cselekedni, ők is tökéletesen képesek erre. Nekem inkább a hosszú távú célokra kell fókuszálnom” – jelöli ki maga számára is az utat.”

Forrás:
Beleállnak a versenybe; IT Business; 2017. november 7.

Fontos informatikai újítás a MÁV-nál: funkcióbővülés a Vonatinfóban, nemsokára jegyet is lehet az alkalmazásból venni

„Péntektől már mobiltelefonos applikációval is lehet vonatjegyet vásárolni, bár kezdetben ez egy szűkebb közönség számára lesz elérhető. A MÁV-Start ugyanis egy ideig béta verzióban, teszt üzemben működteti a rendszert. Valójában az történik, hogy a 2015-ben elindított Vonalinfó nevű menetrendi és térképes utastájékoztatási alkalmazást mobilfizetési lehetőséggel egészítik ki – ismertette Kazai Katalin, a MÁV-Start Zrt. értékesítési igazgatója egy keddi tájékoztatón.

Kezdetben tehát ezren vásárolhatnak mobilon vonatjegyet, és a későbbiekben a tesztelők számát gyarapítják, és a felhasználóktól kapott visszajelzéseket figyelembe véve indítják el majd az éles üzemet.
A MÁV-Start részben teljesen biztosra akar menni, másrészt azért is szükséges a tesztüzem, mert az említett Vonatinfó mobil alkalmazást eddig több mint ötszázezren töltötték le, és kétszázezer aktív felhasználója van, és erre a nagyszámú felhasználóra nem lenne célszerű rázúdítani a frissítést. De a szolgáltatás várhatóan még idén a célegyenesbe fordul – mondta Vidra András, a MÁV Zrt. Infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatója.

Kezdetben az Android operációs rendszert használók számára nyílik meg a jegyvásárlás lehetősége, de még a teszt időszakban az iOS-es (Apple) eszközökre készült béta változat is elérhető lesz.

Ahhoz, hogy vonatjegyet lehessen vásárolni első lépésben regisztrálni kell, meg kell adni a felhasználó nevét, születési dátumát. Ezekre akkor lesz szükség, amikor az utas a kalauznak bemutatja a mobiltelefonján lévő „jegyet”, az ellenőrzéskor ugyanis az utasnak személyi adatait is be kell mutatnia. A regisztráció után azonban már négy kattintással és másfél-két perc alatt lehet majd vonatjegyet vásárolni a MÁV-Start és a GySEV belföldi járataira – mondta Vidra András. Az így vásárolt mobilos vonatjegyek személyhez kötöttek, nem ruházhatók át másra, és legkésőbb az érvényesség kezdete előtt egy órán belül válthatóak vissza az alkalmazáson keresztül.

A Vonatinfó alkalmazásban vásárolt jegyek árából – az interneten vásárolt e-vonatjegyhez hasonlóan – három százalék kedvezményt biztosít a vasúttársaság minden jegy esetében – emelte ki Kazai Katalin, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy idővel – amennyiben a fejlesztési tárcától lehetőséget kapnak – emelhetik a kedvezmény mértékét. Ezzel is arra akarják ösztönözni az utasokat, hogy minél többen válasszák az elektronikus felületeket a vásárlásiak során. Az e-vonatjegy tavaly novemberi bevezetése óta háromszázezer jegyet vásároltak elektronikus úton.

Magyarországon robbanásszerű fejlődés előtt áll a digitális megoldások elterjedése – hangsúlyozta Al-Absi Gáber Seif, a SimplePay fizetési rendszert fejlesztő OTP Mobil Kft. ügyvezető-helyettese.

A jelenlegi fejlesztést a MÁV-csoport házon belül valósította meg, a szakemberek egy éven keresztül dolgoztak rajta, és a háttér fejlesztéssel együtt a teljes beruházás költsége az éles üzem kezdetére nem éri el a hetven millió forintot – válaszolta a Világgazdaságnak Kazai Katalin.”[Világgazdaság]

—-

„2017. november 10-től kipróbálható a MÁV-START mobiltelefonos applikációjából történő jegyvásárlás. Ha szokott vonattal utazni, jelentkezzen Ön is, tesztelje a Vonatinfó alkalmazás béta verzióját, hogy jegyvásárlása során felmerülő észrevételeit beépíthessük fejlesztésünkbe. A tesztelésen résztvevők száma limitált, 1000 fő jelentkezését várjuk.

Ha Android-os telefonja van, töltse le a MÁV-START Vonatinfó alkalmazást és regisztráljon az alábbi linken: https://play.google.com/apps/testing/hu.mavszk.vonatinfo. A link elérhető az alkalmazás Értékelés/Program értékelése menüpontjában, az alkalmazás Google Play adatlapján. A tesztelői regisztráció után válik letölthetővé az alkalmazás frissítése, ami már tartalmazza a jegyvásárlás funkciót is.

A tesztelhető Vonatinfó alkalmazás új funkciói:

  • megvásárolhatja belföldi egyúti jegyeit
  • a jegyek letöltődnek a telefonra
  • ellenőrzéskor az alkalmazásban a jegylistából bemutatható a jegy (offline is!)
  • visszatérítés az alkalmazáson belül indítható

Mik az alkalmazásban vásárolt e-vonatjegyek felhasználási feltételei?

  • a Vonatinfós jegyek személyhez kötöttek (név, születési dátum)
  • visszatérítésük az érvénytartam kezdete előtt legkésőbb 1 órával lehetséges
  • elektronikus számlát állít ki hozzá a MÁV-START

Fontos tudni, hogy a Vonatinfó-s regisztráció az e-Ticket rendszerben nem használható és fordítva!

Az internetes jegyvásárlási rendszer és a Vonatinfó nem átjárható, vagyis az internetes jegyértékesítési rendszerben élő regisztráció nem használható a Vonatinfóban és az interneten vásárolt jegy sem tölthető le a Vonatinfóba, illetve fordítva. Ennek oka, hogy a Vonatinfó alkalmazás már a pénztárakban és a vonatok fedélzetén is használt új jegyértékesítési rendszeren alapul.

A Vonatinfó alkalmazásban vásárolt jegyek árából – az interneten vett e-vonatjegyhez hasonlóan – 3 százalékos kedvezményt biztosítunk minden jegy esetében. A díjszabásban felsorolt kedvezményeket a Vonatinfóval végzett vásárlás során is igénybe veheti; a jogosultságot továbbra is a vonaton kell igazolni a jegyvizsgálat során.

Az alábbi linkekre kattintva bővebb információt talál a Vonatinfós jegyvásárlásról. [Böséges további információ a lenti hivatkozáson!] [MÁV-csoport]”

Forrás:
Négy kattintással vehetünk vonatjegyet; Diószegi József; Világgazdaság; 2017. november 7.
Jegyvásárlás a Vonatinfó mobilapplikáción; MÁV-csoport
Vonatinfó; MÁV Szolgáltató Központ Zrt.; Google Play

Teljesen automatizált bankfiókot nyitott a Takarék Csoport

„Az Alcsútdobozon megnyitott, alkalmazottak nélkül működő kirendeltség nemcsak abban különleges, hogy teljesen automatizált, hanem abban is, hogy sokkal komplexebb szolgáltatásokat nyújt, mint egy bankfiók. Az ügyfelek nemcsak a pénzügyeiket intézhetik, például utalhatnak, valamint be- és kifizethetnek pénzt ATM-n keresztül, hanem postai szolgáltatásokat is lebonyolíthatnak.

A Takarék Smart Pointra keresztelt modern létesítményben, elektromos autó és telefon töltésére alkalmas napelemes pad, nagy felületű élőmohafal is otthont kap majd. A pénzügyi személyzet nélküli első bankfiókot az alcsútdobozi üzletsoron lévő 28 négyzetméteres, kétszintes helyiségben alakították ki, és azt a Takarék Csoport ügyfelei november 8-tól használhatják.

A cél, hogy a takarékok kényelmesebbé tegyék az online fejlett bankolást igénylő ügyfeleik életét, és ráadásként ne csak a banki, hanem a mindennapokban használatos egyéb szolgáltatások is egy helyen, egy térben elérhetők legyenek.

A nyitást követő első két hónapban ugyan jelen lesz egy alkalmazott, de ő csak az új technika megismerésében és használatában segít majd.

A fenntartható fejlődés jegyében a helyiségben nagy felületű élőmohafal tisztítja a levegőt, a bejárat előtt pedig napelemes padon tölthetik az ügyfelek a mobiltelefonjaikat és az elektromos autóikat.

A Takarék Csoport folyamatosan fejleszteni fogja ezt a megoldást, és további innovatív elemekkel szeretné bővíteni a jövőben.

Az első hónapok tapasztalatai alapján döntenek majd arról, hogy szükséges-e valamilyen változás. A tervek között szerepel, hogy a fejlesztés második szakaszát követően már a skype-os ügyintézés is lehetővé válik, illetve mobilapplikáción keresztül is lehet majd időpontot egyeztetni.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a Takarék Csoport innovációi, fejlesztései azt célozzák, hogy a magyar lakosok számára elérhetővé váljanak a magas színvonalú banki szolgáltatások, függetlenül attól, hogy az ügyfelek nagy városokban vagy kisebb vidéki településeken élnek. Hozzátette, hogy az automatizált bankfiók a technológiai fejlesztések iránt fogékony rétegeknek teszi kényelmesebbé a bankolást.”

Forrás:
Teljesen automatizált bankfiókot nyitott a Takarék Csoport; Origo.hu; 2017. november 8.
Lásd még: Főszerepben az innovatív szolgáltatások; Barát Mihály; Világgazdaság; 2017. november 7.

Szupergyors internetet és wifit kapnak a magyarországi iskolák

„Megjelent a magyar kormány határozata a digitális oktatáshoz szükséges iskolai sávszélesség biztosításáról, a belső wifi-hálózat kiépítéséről és működtetéséről.

A határozat szerint a köznevelés és a szakképzés feladatellátási helyein – beleértve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásában lévő 44 szakképzési centrum 380 tagintézményét, és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fenntartásában lévő 47 agrárszakképző intézményt és 63 feladatellátási helyet is – a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű szupergyors interneteléréshez és az épületen belüli wifi-hálózat biztosításához szükséges fejlesztések egy állami infrastruktúrán működő hálózat kiépítését célozzák.

A nemzeti fejlesztési miniszternek a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) útján 2019. december 31-ig kell intézkednie a hálózatfejlesztések megvalósításáról.

A sávszélesség-fejlesztések legfeljebb 4,37 milliárd forint beruházási költségére 2018-ban 3,277 milliárd forint, 2019-ben pedig 1,093 milliárd forint fog rendelkezésre állni a költségvetésben.

A sávszélesség-fejlesztések eredményeként létrejövő hálózat – KIFÜ által történő – folyamatos működtetésének, fenntartásának, menedzselésének finanszírozása céljából 2017-re 607 millió forint, 2018-ra 3,033 milliárd forint, 2019-től beépülő jelleggel 4,044 milliárd forint forrást fognak biztosítani.

A wifi-hálózatfejlesztések megvalósításáról 2018. december 31-ig kell a KIFÜ útján intézkednie a nemzeti fejlesztési miniszternek. A létrehozott wifi-hálózat – KIFÜ általi – folyamatos működtetésének, fenntartásának, menedzselésének finanszírozására 2018-től beépülő jelleggel 5,182 milliárd forint forrás fog rendelkezésre állni.

A kormány engedélyezte, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter – a KIFÜ útján – 2018-ban legfeljebb 6,31 milliárd forintig intézkedjen a határozatban megjelölt feladatok ellátása érdekében szükséges kötelezettségvállalások megtételére.

A szaktárcák megvizsgálják, hogy finanszírozható-e a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból a konvergencia régióban található szakképző intézmények wifi-hálózatának fejlesztése.

A nemzeti fejlesztési miniszternek 2017. december 31-ig – a KIFÜ megalapozó számításai alapján, a KIFÜ útján – részletes megvalósíthatósági tanulmányt és ütemtervet kell készítenie a digitális oktatáshoz szükséges iskolai sávszélességbővítés és belső wifi-hálózat kiépítésének ütemezéséről, a különböző forrásokból finanszírozott fejlesztések összehangolásáról és a kiépült hálózatok működtetéséről.”

Forrás:
Szupergyors internetet és wifit kapnak a Magyarországi iskolák; Bumm.sk/MTI; 2017. november 9.
1762/2017. (XI. 7.) Korm. határozat a digitális oktatáshoz szükséges iskolai sávszélesség biztosításáról, a belső WiFi-hálózat kiépítéséről és működtetéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1762/2017. (XI. 7.) Korm. határozata a digitális oktatáshoz szükséges iskolai sávszélesség biztosításáról, a belső WiFi-hálózat kiépítéséről és működtetéséről; Magyar Közlöny; 2017. évi 178. szám; 2017. november 7.; 29393-29395. oldalak (pdf)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Deutsch Tamás szerint az adatvagyonnal való gazdálkodás, a közadat-hasznosítás rendkívüli lehetőségeket rejt – a biztosításügy digitalizációjáról volt szó

„Már soha nem lesz olyan lassú a változás, mint napjainkban – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung első emberét Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program kormánybiztosa.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program kormánybiztosa szerint éppen ezért tévedés a digitalizációról mindig jövő időben beszélni, a digitalizáció nem a holnap, vagy a holnapután feladata. A fejlesztések már sokkal korábban zajlanak, mielőtt magát a fogalmat megalkották volna. A digitalizáció a mában határoz meg rendkívül fontos lépéseket, ezért döntött a kormányzat a Digitális Jólét Program (DJP) kiterjesztéséről, a DJP2-ről.

A kormánybiztos elmondta, ebben 20-25 új fejlesztési irányt határozott meg a kormány, amelyek a vállalkozások számára szükséges fejlesztéseket tartalmazzák. Ezek közül kiemelkedőnek említette az adatvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás lehetőségének megteremtését. Deutsch Tamás szerint a Big Data kapcsán hazánkban eddig az adatainkhoz, az adatkezeléshez való jogot egyfajta szabadságjogként kezeltük, noha ma már látható, hogy az adatvagyonnal való gazdálkodás, a közadat hasznosítás rendkívüli lehetőségeket rejt.

A digitalizáció a gazdaságfejlesztés fő iránya lesz – hangsúlyozta a kormánybiztos. Határozott elképzelései vannak a programnak a hazai informatikai szektorban dolgozó kis- és középvállalkozások támogatásáról. Ez már csak azért is fontos, mivel Magyarország e tekintetben nagyon jól áll: a magyar GDP-ből az információtechnológiához köthető fejlesztések 20 százalékot tesznek ki, s a munkavállalói létszám 15 százaléka dolgozik információtechnológiai területen – ennél jobb részarányokkal csak Nagy-Britannia és a skandináv államok tudtak felmutatni.

A DJP 2. kimondott célja, hogy minden ágazat saját digitalizációs stratégiát alkosson. Ugyanakkor e tekintetben megkerülhetetlen a szabályozói kérdések újragondolása – a kormánybiztos a biztosítási területtel kapcsolatban az önvezető autók okozta károk felelősségének kérdését vetette fel. Itt hiba lenne, ha akkor kezdenénk szabályozni, ha már tömegével jelennének meg az autók, fontos, hogy már előzetesen párbeszéd és együttműködés legyen a szabályozók és a biztosítási szakma között.

A biztosítási piac már évek óta digitalizál, sőt InsurTech cégek is jelen vannak – igaz, amikor ezek elkezdték munkájukat még ismeretlen volt ez a fogalom.
Tizenöt évvel ezelőtt a kgfb-piac találkozott először a digitalizációval, ennek eredménye az üzleti modell alapvető átalakulása – hangsúlyozta Pandurics Anett, a Mabisz elnöke, aki szerint emiatt lényegében ma már majd minden szerződés online köttetik. (Azt, hogy az online szerződéskötés fogalma is pontosításra szorul, arra jó példa, hogy az MNB statisztikái szerint a kgfb-kötések 34 százaléka köttetik csak online, szemben az utasbiztosításokkal, ahol az online kötések aránya az adatszolgáltatások szerint 74 százalékos.)

Pandurics Anett szerint az életbiztosítási területen a növekedés motorját a nyugdíjbiztosítás jelenti. Az első félév végén már közel 225 ezer nyugdíjbiztosítás volt a piacon, amely számmal a szektor igazolni tudta azon vállalását, hogy az öngondoskodás gondolatát a lehető legszélesebb körbe el tudja vinni. Mindezt úgy, hogy a szektor önszabályozása és a Magyar Nemzeti Bank előírásainak köszönhetően a piac kifejezetten ügyfélbaráttá vált költségoldalon. Windisch László, az MNB alelnöke is eredményként értékelte, hogy az életbiztosítási bevételek ötöde már nyugdíjbiztosításból származik, ráadásul a rendszeres díjas életbiztosítások 170 ezer forintos átlagdíjával szemben a nyugdíjbiztosítások átlagdíja 220 ezer forint, ami közelíti a havi 20 ezer forintos megtakarítást, amely révén remény van érdemi nyugdíjkiegészítésre. Az MNB felügyeleti területét irányító szakember szerint a nyugdíjbiztosítások éves törlési aránya 6 százalék alatt van, ami sokkal kedvezőbb a többi életbiztosítási terméknél. (Persze, ez azzal is összefügghet, hogy a visszavásárlás a nyugdíjbiztosításoknál megnehezített, ráadásul a biztosítások is maximum 3 éves időtartamúak.)

Pandurics Anett szerint kedvező, hogy valamennyi öngondoskodási terméknél növekszik az állomány, ám az igénybe vett adókedvezmények bővülése is jól mutatja, hogy a nyugdíjbiztosítások piaci bővülése a legjelentősebb. Az adókedvezményt igénybe vevő nyugdíjbiztosítási ügyfelek száma tavaly év végén meghaladta a 148 ezret, a növekedés 61 százalékos arányt mutatott fel, miközben az adókedvezményt igénybe vevő önkéntes nyugdíjpénztári tagok bővülésének üteme 10, a Nyugdíj-előtakarékossági szerződések ügyfeleinek aránya 23 százalékkal bővült.

Windisch László szerint a szabályozóval kapcsolatos ellenérzések nem igazolódtak az etikus életbiztosítási koncepció kapcsán. A szigorúbb feltételek mellett ugyan az új szerzések száma 11,8 százalékkal csökkentek, ugyanakkor ezt ellensúlyozta a bizalom növekedése által elért magasabb átlagdíj. Ráadásul a szabályozás miatt kiépült bizalom okán a szerződések megmaradási ideje is számottevően – 6,42 évről, 8,08 évre nőtt.

Pandurics Anett a szabályozás kapcsán ugyanakkor jelezte: komoly innovációs kényszert jelent, hogy új és új előírásoknak kell megfelelniük. A PRIIPS január elején mindenképp életbelép, a jelen helyzetben a szakma csendesen reménykedik abban, hogy az IDD szabályozásra végül hosszabb időt ad majd a szabályozó. Pandurics Anett szerint az IFRS-átállás nagyobb feladatot jelent majd, mint a Szolvencia II. szabályozás, ráadásul az erőforrások leterhelése ebben az esetben egyáltalán nem jár majd semmilyen ügyfélélmény-növekedéssel.

Maga a biztosítási piac éves szinten 4-5 százalékos növekedésre képes, idén a bővülés valószínűleg eléri a 6 százalékot, ezzel elérjük az 1000 milliárdos díjbevételi szintet – mondta a Mabisz elnöke, aki szerint nem felejthetik el, hogy elvesztegettek egy évtizedet. Igaz ez még akkor is, ha tudjuk, hogy a piac alapvetően megváltozott az elmúlt években.

A kedvező díjbevételi számok szerint a GDP-arányos díjbevétel történelmi mélyponton van, talán csak az idei év ad valamilyen reményt arra, hogy a díjbevétel bővülése meghaladja a nominális GDP-bővülés szintjét – mondta Windisch László. Az alelnök szerint ugyanakkor fontos, hogy ne pusztán a díjbevétel, hanem a lefedettség növelésével érje el a szektor a penetráció növekedését.

Az elmúlt évek koncentráció-csökkenése megtorpanni látszik, amivel az MNB nem igazán elégedett, bár Windisch László elismerte, hogy a szabályozói elvárások növelése a mérethatékonyság okán a koncentráció felé hajtja a biztosítókat, ám szerinte a 2015 óta mindkét üzletágban meglévő nyereséges működés (13 százalékos az átlagos ROE) és a makrogazdaság adatok kedvező irányú változása ezt ellensúlyozhatja.

Iparágilag az MNB úgy véli, hogy a top5 biztosító 60-65 százalékos részaránya hosszú távon életképes működést jelenthet. Az MNB alelnöke szerint. A koncentráció főleg a nem életágban, ezen felül lakásbiztosítás terén a legnagyobb – itt a top 5 biztosító részaránya 87 százalék – ez az MNB szerint gyenge versenyre utal. .”

Forrás:
Már jelen van a biztosításokban a digitalizáció; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2017. november 7.
Magyarázat a cikkben olvasható szakkifejezésekhez: Iránytű a befektetések útvesztőjében;Böcskei Eszter; Magyar Nemzeti Bank; 2016. október 31. (pdf)

Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 352/1; 2014. december 9.

Megválasztották az év projektmenedzserét

„Az előttünk álló időszakot a változás és ezzel együtt az új lehetőségek megnyílása jellemzi a gazdasági élet minden területén – hangsúlyozta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára „Az Év Projektmenedzsere” díj átadásán.
A Nemzetközi Projektmenedzsment Naphoz kapcsolódóan idén tizenhetedik alkalommal adták át a civil szervezetek által alapított elismerést.

A kormány és az üzleti szféra képviselői között egyetértés van abban, hogy a magyar gazdasági élet valamennyi szereplője – beleértve a projektmenedzsment-szakembergárdát – abban érdekelt, hogy továbbra is kiszámítható és a növekedést támogató környezetben folytathassa a munkáját – emelte ki köszöntőjében Rákossy Balázs.

Mint fogalmazott: hazánk versenyképességének javításában fontos szerepet szán a kormány a projekt-menedzsment területén dolgozó szakembereknek. Hozzátette: a szakma hozzájárulását eredményeinkhez jól mutatják az idei év pályázatai, illetve a hozzájuk tartozó projektek sokszínűsége is.

A hazai projektmenedzserek tudását dicsérik a hazánkba települt nemzetközi szolgáltató központok is, amelyek az itthoni szakértelemre támaszkodva oldják meg feladataikat – szögezte le az államtitkár. Mindez azt is jelenti, hogy a gazdaságunkban és így a projektmenedzsment terén is nagyon fontos szerepet betöltő kis- és közepes vállalkozásokat segítenünk kell a technológiai és termelékenységi felzárkózásban – mutatott rá Rákossy Balázs.

Az elismerésben részesülő szakemberek és azoknak a projekteknek a jelentősége, méretei és gazdasági hatásai, amelyek az idén beadott pályázatokat jellemzik, megmutatják: Magyarországon is felnőtt az a menedzsergeneráció, amely képes megfelelni a legmagasabb nemzetközi elvárásoknak is – mondta az államtitkár kiemelve, hogy a napjainkat jellemző negyedik ipari forradalom különleges innovációs alkalmazkodást, minden korábbinál gyorsabb válaszokat, bátor innovációs lépéseket kíván a gazdaság minden szereplőjétől.

Az év projektmenedzsere díjat 2001-től minden évben a hazai szakmai szervezetek közösen hirdetik meg, és ők is tesznek javaslatot a díjazott személyére. Magát a díjazást az ezeknek a szervezeteknek a képviselőiből létrejött Projektmenedzsment Kiválóság Tábla végzi.

A PM TÁBLA, az ÉV PROJEKTMENEDZSERE díjat ez alkalommal Ecsedi Péternek, a IT-Systems Hungary (ITSH) szenior programmenedzserének ítélte a kiemelkedő teljesítménye alapján. A komplex tapasztalataira építve Ecsedi Péter egy nemzetközi szoftver fejlesztő nagyvállalat vidéki leányvállalatának létrehozását vezette sikerre. A vállalat rövid idő alatt nőtt 300 fős cégből 3000 főssé.

A program 8 hónapja alatt a leányvállalatot működésre kész állapotba kellet hozni, a működési rend kialakításával, a szükséges idegen nyelvtudású szakemberek kiválasztásával, a jövőbeli utánpótlás egyetemi együttműködési kapcsolat kiépítésével, a kiválasztott helyszínen a működési infrastruktúrával felszerelt vállalati épület felépítésével. Mindezek rendkívüli szakmai-, üzleti-, emberi erőforrás menedzsmentet követeltek meg.

A kialakult kompetenciák megszerzése tette lehetővé, hogy Ecsedi Péter a Pécsi Egyetemen projektmenedzsment képzést tudott létrehozni és a tapasztalatait az oktatásban is kamatoztatni tudja.[Nemzetgazdasági Minisztérium]”

„…– A program nyolc hónapja alatt a leányvállalatot működésre kész állapotba kellet hozni, a szükséges idegen nyelvtudású szakembereket kiválasztani, a jövőbeli utánpótlás érdekében az egyetemi együttműködési kapcsolatokat kiépíteni, a kiválasztott helyszínen a működési infrastruktúrával felszerelt vállalati épületet felépíteni. Mindezek rendkívüli szakmai, üzleti és emberierőforrás menedzsmentet követeltek meg, ráadásul a Pécsi Tudományegyetemen a projektmenedzsment képzés is e vállalkozás kapcsán indulhatott el – méltatta a nyertes munkásságát dr. Prónay Gábor, a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) szakembere, a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla idei soros elnöke.

Ecsedi Péter a vándordíjon felül különböző szakmai konferenciákra kap belépési jogosultságot, publikálási lehetőségek nyílnak számára, de egyúttal indulhat a szakma nemzetközi pályázatán (IPMA Achievement Award) is. Itt az elmúlt években a hazai győztesek harmadik, majd első díját nyertek.[Prím Online]”

Forrás:
Megválasztották az év projektmenedzserét; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. november 7.
Átadták az év Projektmenedzsere Díjat; Prím Online, 2017. november 9.
Az Év Projektmenedzsere; A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Díja; 2017

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 13.

KATALÁN VÁLSÁG – NAPRÓL NAPRA
A spanyol kormány megerősítette: orosz hackerek avatkoztak be a katalán válságba
A hideg polgárháborúra emlékeztető állapot uralja a Katalóniát. Miközben a függetlenség hívei szerdán az infrastruktúra megbénítása érdekében tömegesen torlaszolták el a közutakat és a helyi érdekű vasútvonalakat, a spanyol központi kormányzat továbbra is az elszakadók tájékoztatási képességeinek blokkolására fókuszált. Ebben immár hathatós segítséget kaptak a kényes helyzetet kezdetben tanácstalanul szemlélő európai uniós apparátusoktól is.

Ínigo Méndez de Vigo spanyol kormányszóvivő pénteken megerősítette: orosz és venezuelai hackerek avatkoztak be a katalóniai válságba; az ügyet az EU Külügyi Tanácsának hétfői ülésén fogják tárgyalni. Mint ismeretes, a katalán függetlenségi erők alapvetően a digitalizáción, a közösségi médiumok széleskörű alkalmazásán nyugvó diplomáciai kampánnyal igyekeztek nemzetközi támogatást szerezni ügyüknek. A spanyol kormány most azt állítja: a „szeparatista” közösségi média kampány „sok üzenete” valójában az EU destabilizálásában érdekelt külső erők számlájára írható. Ahogy a spanyol védelmi miniszter, María Dolores de Cospedal fogalmazott: ezek az üzenetek „orosz területről” és máshonnét külföldről érkeztek. „Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az orosz kormányhoz lennének köthetők” – tette hozzá a politikus. A spanyol külügyminiszter ehhez hozzátette: az orosz hackercsoportok aknamunkája jól dokumentált, és nem is csupán Spanyolország ellen irányul a működésük, hanem általában az Európai Unió egysége ellen. Részletekbe azonban ő sem bocsátkozott.

Az „orosz hackerek beavatkozásáról” szóló állítások forrása az EU egyik fontos háttérintézménye: a közvetlenül az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini alá tartozó East StratCom Task Force nevű szervezetet az orosz információs hadviseléssel szembeni küzdelemre állították fel. Feladatuk a „Kremlből származó álhírek” azonosítása és leleplezése. A csoport elemzői azt állítják: a katalán válság elmélyülésével párhuzamosan megsokasodtak a hírek a „Kremlhez köthető” médiumoknál. Három olyan esetet is említenek, amikor orosz tájékoztatási eszközök, illetve orosz szimpatizánsnak tekintett közösségi média használók álhíreket (fake news) osztottak meg a katalóniai helyzettel kapcsolatban.
Government confirms intervention of Russian hacker sin Catalan crisis, Anabel Díez, Juan José Mateo; El País; 2017. november 10.
European Union fights the Kremlin’s propaganda machine; David Alandete; El País; 2017. november 9.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A digitális diplomácia fogalmának szélesebb értelmezése
A fiatal kutató, Beatriz Serrano, érdekes feladatra vállalkozott: valóban átfogó módon vette szemügyre a „digitális diplomácia” meglehetősen képlékeny fogalomkörét. Elsőként nyelvészeti szempontból igyekezett egyfajta hátteret felrajzolni: Jovan Kurbalija kutatásaira támaszkodva szisztematikus rendszerben mutatta be a korszerű digitalizáció kurrens kifejezéseit. Táblázatos formában vetette össze a kiber-, a digitális, az e-, a net-, a virtuális- előtagokkal ellátott fogalmak azonosságait és finom eltéréseit.

A téma jelentősebb kutatóinak – egymástól jócskán eltérő – álláspontjait bemutatva a szerző elsőként Illan Manor immár klasszikus definícióját mutatja be, kiemelve, hogy az izraeli szakember fontos különbségtételt tesz a „digitális diplomácia” és a „diplomácia 2.0” fogalmai között. Juan Luis Manfredi professzor meghatározásából azt emeli ki: a digitális diplomácia jellemzője, hogy a korszerű IT-eszközökre támaszkodva jelentősen kitágul a szereplők és nem különben az ügyek köre. Andreas Sandre egyenesen egy „új külpolitikai térről” beszél, amelyben az információs eszközök térhódítása nyomán a hálózatosság az egyik meghatározó jellemző.

A szerző részletesen bemutatja a téma török szakértője, Gökhan Yücel eredeti, klasszifikációját: ő ugyanis a definíciók helyett (vagy inkább mellett) a diplomáciai világ közismert szereplőihez kötve érzékelteti a diplomáciai gyakorlat evolúcióját. A „diplomácia 1.0” lényegében a Kissinger-i politika; a „diplomácia 2.0” a soft power apostolának tekinthető Joseph Nye koncepciójának megvalósulása. A „diplomácia 3.0” esetében a digitális eszközrendszerek térhódítása immár meghatározó és leginkább a brit Alec Ross nevével fémjelezhető. Végül a „diplomácia 4.0” a Matthias Lüfkenshez köthető „Twitter diplomáciával” azonosítható.

Serrano, egyfajta szintézisként, elemzése végén a téma talán legelismertebb szakértője, a román Corneliu Bjola szélesebb értelmezésénél köt ki: e szerint a digitális diplomácia nem más, mint „a közösségi médiumok alkalmazása diplomáciai célokra”. A szerző kiemeli: Bjolánál hangsúlyos elem az új eszközök „transzformatív”, a diplomáciai gyakorlat részfolyamatainak egészét átszabó jellege.
Digital diplomacy: a Broad Perspective; Beatriz Serrano; diplomacy data; 2017. november 11.

A soft power napjainkban. A hatások mérése
Definíciós finomságoktól függetlenül, a kapcsolat a digitális diplomácia és az ún. „soft power”, ha úgy tetszik: „kultúra export” között egyfajta közmegegyezés tárgya. Mert, természetesen, soft poweren is mást és mást ért számos szakértő. A kételyek ellenére széles körben használt megközelítés John Nye-hez köthető: „a nyers erő helyett inkább a vonzerő” kap szerepet. Valahogy így lehetne összegezni azt, amikor az államok, céljaik elérése érdekében a tágan vett kultúra (sport, oktatás stb.) eszközeire építve, azokat a külvilágba „kisugározva” igyekeznek előmozdítani külpolitikai céljaikat.

Vita van ma még persze azon is: van-e mindennek egyáltalán tényleges haszna? A soft power eszközök használatához kapcsolódó kételyek jó része abból fakad, hogy ezeknek a – jellegüknél fogva törvényszerűen áttételes – eszközöknek a hatékonyságát, eredményességét korántsem könnyű mérni. Éppen ezért mérföldkőnek számíthat a soft power tevékenységek további megalapozása szempontjából az a felmérés, amelyet az Edinburghi Egyetem kutatócsoportja most készített, a brit kulturális diplomácia patinás zászlóshajója a The British Council megbízásából.

A 2000-es évek első évtizedének statisztikai adatait feldolgozó vizsgálat egyértelműen kimutatható, ráadásul számszerűsíthető összefüggéseket talált egy ország soft power tevékenységei, és annak gazdasági, illetve stratégiai előnyszerzése között. A kutatók állítják: statisztikailag szignifikáns korreláció mutatható ki pl., Nagy Britannia soft power tevékenységei, valamint a közvetlen külföldi beruházások (FDI) között. Hasonlóan számszerűsíthető, mérhető növekedést hoznak a saját kultúrát promotáló (soft power) tevékenységek az országba vonzott külföldi diákok számában, és természetesen a beérkező turisták mennyiségében is. Külön érdekességként a vizsgálat mérhető hatásokat mutatott ki a jelentős kultúraterjesztő tevékenységet folytató államok ilyen erőfeszítései, és a nemzetközi fórumokon realizált előnyszerzései között is. A soft power jelentős erőforrás lehet a nemzetközi politika porondján.

A jelentés összegzésében egyértelműen megfogalmazódik: a soft power számít – a számok nyelvére fordítva is. Az Egyesült Királyság kultúraterjesztő intézményei tevékenységükkel mérhető gazdasági és stratégiai hasznokat generálnak. A soft power, a kultúra terjesztés éppen ezért a közpolitika központi elemei közé emelendő.
Soft power today. Measuring the influences and effects; Stuart MacDonald; DigitalDiplomacy; 2017. október 24.
Soft power today. Measuring the influences and effects. Report; J.P. Singh; Institute for International Cultural Relations, University of Edinburgh; 2017. október (pdf)

Kína vezető futárszolgáltatásai
Az elmúlt hetekben visszatérően jeleztük: ha a nyugati külügyminisztériumok szakemberei első kézből származó információhoz akarnak jutni az egyre megkerülhetetlenebb Kínáról, másrészt ha tájékoztatni, befolyásolni szeretnék a kínai közvéleményt, akkor az ottani közösségi média ismerete nélkülözhetetlen. A közélet, a közösségi élet ugyanis a korszerű infotechnikai terekben zajlik Kínában is, a nagyvárosi közegekben talán még le is pipálva a nyugati szinteket.
Az elmúlt héten a digitális diplomata legfontosabb eszközére, a helyi kommunikációban központi szerepet játszó WeChat alkalmazásra koncentráltunk. Ez alkalommal a kínai közösségi média ökoszisztéma elemeiről elérhető „helyi”futárszolgáltatásokról szeretnénk panorámát adni. Kezdve a piacvezetőnek számító Shunfeng-gel, a szakma veteránjának tekinthető Yuantong-gal, az új versenyzőnek számító Zhongtong-gal, a Shentong-gal, valamint a Yundá-val, és természetesen nem kihagyva a Kínai Posta által üzemeltetett EMS-t sem.
China’s Top Courier Services; Ethan Yun; The World of Chinese; 2017. november 1.

A lengyel digitális diplomácia
Lengyelország ma az egyik legfontosabb stratégiai partnerünk, ha nem „a” legfontosabb. A V4-es tömörülés sok szempontból meghatározó államaként külpolitikai gyakorlatának állapota számunkra különösen érdekes lehet.
Első pillantásra a lengyel Külügyminisztérium digitális jelenléte a szolíd jelzővel jellemezhető. Különösebben látványosnak nem mondható, és informativitásban is hagy némi kívánni valót maga után. Összességében azonban egy átgondolt, a célközönségek elérése szempontjából megfelelően fókuszált közösségi média ökoszisztémát működtet a lengyel diplomácia. A központi elem, az összegző információkat adó, valamint az egyes közösségi média eszközöket csokorba fogó központi platform a lengyel Külügyminisztérium hivatalos site-jának egy aloldala. Jól áttekinthető, egyszerűen „kezelhető” (bár túlságosan sok funkcióval nem kényezteti el a látogatót). A központi webhelyen kívül a minisztérium még mintegy 340 (helyi) weboldalt működtet, 45 különbözőnyelven.

A központi platform jó néhány közösségi média eszközt állít szolgálatba az egyes helyi célközönségekkel folytatott kétoldalú kommunikáció elősegítésére. Egyértelműen kitűnik, hogy a fő közösségi média eszköz a Twitter. Lényegében valamennyi lengyel külképviselet rendelkezik hivatalos Twitter fiókkal ,e mellett a site elérhetővé teszi jó néhány lengyel diplomata, misszióvezető személyes Twitter elérhetőségét is. Természetesen magának a Külügyminisztériumnak önálló fiókja van. A Twitter használatban különösen jeleskednek a külföldön települt lengyel kulturális intézetek (összesen a világ 24 országában szolgálja ilyen misszió a lengyel soft power ügyét): némelyiknek egynél több Twitter fiókja is az érdeklődőkkel folytatott párbeszéd fontos eszköze. Fontos közösségi médium továbbá a Facebook is: a lengyel nagykövetségeknél is népszerű eszköz, a követségek nagyjából fele rendelkezik saját Facebook oldallal. A lengyel kulturális intézményeknél azonban más a helyzet: itt a Facebook a Twitterrel azonos fontosságú tájékoztató- és visszacsatoló elem. Jól látszik az is: a lengyel digitális diplomácia kevésbé tartja fontosnak a kifejezetten a vizuális információk megosztására szolgáló közösségi eszközöket. Dedikált YouTube csatornája a követségek töredékének van csupán, és e tekintetben a kulturális intézetek sem állnak sokkal jobban. Képmegosztó alkalmazások gyakorlatilag nem állnak a lengyel e-diplomácia szolgálatában (nem számítva itt a Külügyminisztérium központi Flickr oldalát).
Polish digital diplomacy; Ministry of Foreign Affairs, Republic of Poland; 2017. november 12.

SZAKMAI MŰHELYEK – A digitális diplomácia mint „új diplomácia” – Web-vita
A digitális diplomáciai képzés egyik nemzetközi műhelyének számító DiploFoundation októberi web-vitája a digitális diplomácia néhány aktuális kérdését igyekezett körüljárni, szembesítve egymással a tématerület két nemzetközi szaktekintélyét, a jelenleg Oxfordban kutató izraeli Ilan Manort, és Katharina Höhnét, az alapítvány német származású professzorát.

A beszélgetési keretek kijelölésénél, a moderátor, Ginger Paque arra helyezte a hangsúlyt, hogy a digitális diplomácia valójában jóval szélesebb fogalom, mint sem a külügyi munka szolgálatába állított közösségi média használat. Ugyanakkor a közösségi média eszközök alkalmazásával kapcsolatban felvetette a kérdést: ténylegesen a diplomáciai működés elkülönült területének tekinthető-e a „Twitter-diplomácia”, vagy csupán a hagyományos külkapcsolati kommunikáció némileg megújult eszközéről van-e itt szó?

Manor a vitában elsősorban a digitális diplomácia előnyeit és hátrányait igyekezett számba venni, különösen olyan esetekre koncentrálva, ahol a digitális eszköztárat, egyfajta „új diplomáciaként” a hagyományos diplomáciai eszköztár korlátainak meghaladására szerették volna felhasználni. Példaként az USA külügy „Iráni Virtuális Nagykövetség” projektjét ismertette, illetve az izraeli külügyi szervezet által kiépített és üzemeltetett „Héber nyelvű Palesztína” elnevezésű (szintén virtuális követség jellegű) programot. A jövőre nézve Manor vezető trendnek azt látja: a digitális diplomácia egyre inkább stratégiai narratívák teremtésére és közvetítésére szolgál majd.

Höhne ezzel szemben inkább a digitális diplomáciai eszköztár „bevonó” jellegét emelte ki. Véleménye szerint az új, közösségi média eszközök alkalmazása révén a diplomáciai közegébe új, nem professzionális, sőt nem-állami szereplők sokasága lépett be, ami egyfajta paradgima váltással ér fel. A szakértő az ún. Twitter-forradalmak példáját hozta fel (Moldova 2009-ben, Irán 2010-ben, Tunézia 2011-ben). Érdekességként kiemelte: e példákon jól látható a közösségi eszközök kínálta hatalmas lehetőség, de ugyanakkor az elnyomás és a manipuláció eszköztárául is szolgálhatnak ezek. Höhne egy további példán, a Youth Climate Justice mozgalom Twitter-kampányain keresztül igyekezett bemutatni, hogyan tudják nem-állami szereplők hatékonyan befolyásolni a nemzetközi politika hagyományos(kormányközi) intézményrendszerének működését is.
Exploring Digital Diplomacy as „New Diplomacy”; Diplo blog; 2017. október 13.

Összeállította: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: digitális Kína – 2017. november 13.

Az ázsiai állam meghatározó akar lenni a mesterséges intelligencia területén. Az Alphabet [a Google anyavállalata] ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy nem szabad lebecsülni Kína terveit.
A menedzser kijelentette, hogy a kínaiak éppen azon dolgoznak, hogy a technológiát mind kereskedelmi, mind katonai célokra felhasználják, s ennek számos lehetséges következménye lehet. Eric Schmidt konkrétan a kínai mesterséges intelligencia tervre hivatkozott, amelynek lényege, hogy az ázsiai ország 2030-ra globális vezető legyen a technológia területén. Ezzel párhuzamosan az Alphabet ügyvezető igazgatója kritizálta azt, hogy az USA a mesterséges intelligencia esetében túl keveset költ az alapvető kutatásokra.
Kína előretörésére figyelmeztetett Eric Schmidt, SG.hu

Kína ambíciózus célja, hogy a világ vezető hatalma legyen. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományos és üzleti tevékenység látványos és erőteljes fejlesztése.2030-ra el szertnék érni, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ipar értéke elérje a 150 milliérd dollárt 2030-ra. A kínai előretörést jól példázza az Elsevier tudományos könyvkiadó jelentése: az idézettségi mutatók szerinti rangsort a mesterséges intelligencia területén a Microsoft vezeti (6.528 tanulmánnyal), követi a kínai Nanyang Műszaki Egyetem (6.015 hivatkozott tanulmány), és a Kínai Tudományos Akadémia (csaknem 5.000 tanulmány)
China asserts itself as the rising AI superpower in new research rankings, Silicon Republic

A WeLab, online pénzkölcsönzésre szakodosodtt vállalat, 220 millió dolláros befektetést nyert el a további fejlődéséhez. Többek között az Alibaba digitális kereskedelmi óriáscég volt az egyik befektető. A WeLab-nek 25 millió felhasználója van, és 28 milliárd dollár a kihehyezett hitelállománya. Csak online dolgozik a cég, mobiltelefonos alkalmazás segítségével, viszonylag kismértékű hitelekre specializálódott, amelyekhez a rendes banki csatornákon nehéz hozzájutni.
Alibaba funds lending startup WeLab to help it break out of China, Tech in Asia

Betekintés a kínai digitális kereskedelem másik nagy óriása (JD a neve) K+F részlege (amely Kínában és a Szilícium-völgyben működik) által működtetett logisztikai automatizációs laboratórium működésébe (JD-X a neve). Demográfiai okokból egyre sürgetőbb a szűkös rendelkezésre álló munkaerő kiváltása automatizált megoldásokkal.
From dark warehouses to delivery robots, Chinese ecommerce figures out models of automation, Tech in Asia

A Tencent kínai informatikai óriáscég (piaci értéke 476,64 milliárd dollár) digitális könyvkiadással foglalkozó leányvállalatát (6,4 millió szerző, 9,6 millió könyvcím) bevezették a tőzsdére Hongkongban. Az egy milliárd dollárnyi rendkívül sikeres részvénykibocsátás eredményeképpen az első nap végére a cég értéke csaknem 12 milliárd dollár lett.
China Literature makes stellar public debut following $1B Hong Kong IPO, TechCrunch
Tencent’s China Literature in smashing debut, boosts outlook for Hong Kong tech IPOs, Reuters

Egyedülálló üzleti eredmények az Egyedülállók Napján (november 11.) Kínában
Az 1990-es években indult el, diákok ötletéből, a Valentin-nappal szemben. Ma már a világ digitális kereskedelmének egyik legnagyobb eseménye. A digitális kereskedelem két kínai óriása minden rekordot megdöntött. Az Alibaba (tőzsdei értéke 477 milliárd dollár) eredménye 25,3 milliárd dollár. Vetélytársa a JD.com (tőzsdei értéke 57 milliárd dollár) eredménye 19,14 milliárd dollár.
Alibaba’s Singles Day Sales Hit New Record of $25.3 Billion, New York Times
China’s second largest e-commerce firm just showed Alibaba has competition, TechCrunch

Kína igéretett tett a pénzügyi szektora megnyitására
Enyhítik, vagy megszüntetik a külföldi tőkebefektétesek előtti korlátozásokat.
China pledges to open finance sector to more foreign ownership, Financial Times

Szakirodalom

Vége a válságperiódusnak, rövidesen egy „új aranykor” küszöbéhez érkezünk?

„A PwC hálózatához tartozó business+strategy szakportál egy 2002-ben megjelent könyv kapcsán szervezett és rögzített egy felettébb érdekes asztali beszélgetést, a résztvevők között a könyv szerzőjével, Carlota Perez gazdaságtörténésszel. A „Technológiai forradalmak és pénzügyi tőke: a buborékok és aranykorok dinamikája” c. könyv 15 éve jelent meg, de annál érdekesebb megvizsgálni, mennyire érvényesíthetők megállapításai napjaink tudományos-technológiai forradalmára és annak gazdasági hátterére.

Perez tétele szerint az emberiség története nagy ciklusokon alapul. A nagy ipari forradalom óta négy nagy ciklust élhettünk meg, amelyeken belül mindegyikben megfigyelhető volt a kezdeti felívelést követő felfordulás és gazdasági küszködés, amit minden esetben egy új felívelő szakasz követett. A klasszikus ipari forradalmat a gőzgép és a vasút korszaka, majd az acél, elektromosságtan és a nehézipar, a XX. század elején az olaj, az automobil és a tömegtermelés forradalma (kb. 1907-1971), majd a hetvenes évektől az ötödik technológiai forradalom követte, az információs és telekommunikációs technológiákkal a középpontban.

Ha csak a legutóbbi, már lezárt korszakot nézzük: a század elejének dinamikus növekedését a nagy gazdasági válság és a második világháború szinte összenövő korszaka követte, vagyis egy 1929-től 1945-ig tartó mély válság. 1945 és 1971 között azonban egy erőteljes helyreállítási korszak, megújult növekedési pálya vette kezdetét. A modell szerint az ezredforduló óta a jelenlegi hosszú ciklus közepén, a válságperiódusban járunk, amit – ha a teória igazolódik – rövidesen egy „új aranykornak” kell követnie. Persze nem automatikusan, csak akkor, ha – a II. világháború végén – a döntéshozók és a gazdaság szereplői meg tudják hozni az ehhez szükséges jó döntéseket, okulva a válsághoz vezető út tanulságaiból.

Perez a kb. 60 éves ciklusok első – jellemzően 20-30 éves – szakaszát a telepítés (installation) időszakának nevezi, amikor az ígéretes új technológiák mágnesként vonzzák a spekulatív tőkét, hatalmas buborékot képezve a pénzügyi piacokon. Ezt követi a szükségszerű összeomlás, ami hozzávetőleg 2-től 17 évig tarthat. Ez idő alatt komoly erőfeszítéseket kell tenni a pénzügyi túlkapások szabályozása, vagy éppen a termelékenység és a foglalkoztatás ösztönzésére. Sikeres konszolidáció után kezdődhez a ciklus harmadik, úgy 30 éves szakasza, amit a szerző a kiépítés (deployment) szakaszának nevez, amelyben immár nem a spekulatív, hanem a termelő tőke jellemez, valódi megtérülést hozva, valóságos „aranykorhoz” vezetve.

Ezek a nagy időtávú megfigyelések természetesen semmilyen garanciát nem jelentenek arra, hogy a trendforduló ezúttal is bekövetkezik – ehhez a politikai döntéshozatal és az üzleti élet nagy szereplői – mindenek előtt a technológiai óriások – közötti konszenzusra lesz szükség.

A beszélgetésben a szerző rámutat, hogy a negyedik nagy ciklus elején hasonlóan megugrottak az egyenlőtlenségek, mint az elmúlt évtizedekben. Az 1920-as években a társadalom 1%-a birtokolta az összes jövedelem 25%-át – az 50-es években ez 10%-ra csökkent. (A szövegből ugyan nem derül ki egyértelműen, de alighanem az Egyesült Államokra vonatkoznak a számok – szerk.) A II. világháború utáni újjáépítéshez nem csak a Marshall-tervre volt szükség, hanem az üzleti élet és a társadalom érdekeinek konvergenciájára is. A munkáltatók által biztosított magasabb jövedelmek magasabb kereslethez vezettek, ami robosztus pozitív összegű játszmához vezettek, kölcsönösen előnyös helyzetet teremtve a társadalom szereplőinek nagy része között – egészen addig, amíg a hetvenes évekre a tömegtermelésre alapozott technológiai forradalom elérte a zenitjét. Kérdés az, hogy a mai kor szereplői készek-e egy hasonló önkorlátozásra, a kölcsönösen előnyös szituáció érdekében, vagy a politika meg meri-e lépni az ehhez szükséges lépéseket.

A legújabb technológiák gazdaságszerkezetre gyakorolt hatása ellentmondásos. Az Internetet kezdetben a tulajdonosi szerkezet és a vezetési struktúrák decentralizálásához vezető eszköznek tekintették. Ehelyett azt látjuk, hogy az olyan platform-óriások, mint a Facebook vagy a Google soha nem látott – és a szerző szerint elfogadhatatlan – mértékű monopolhelyzetbe került. Miközben ugyanezek a technológiák eredményesen decentralizáltak olyan piacokat, mint a pénzügyi szolgáltatások vagy az energiaellátás. Egyelőre még nem látszik, melyik irány marad a meghatározó a jövőben. Ahogy az is kérdés, hogy az új konszenzus megteremtéséhez elkerülhetetlen-e egy hasonló mértékű összeomlás, mint a II. világháború volt (még ha más jellegű is), vagy az idők jeleiből okulva ennek elkerülése is elegendő motiváció lehet.”

Forrás:
Are We on the Verge of a New Golden Age?; Carlota Perez, Leo Johnson, Art Kleiner; strategy+business; 2017. augusztus 28.
Carlota Perez; Wikipédia
Interviews in English; YouTube (lejátszási lista)
Lásd még: Beyond the Technological Revolution. The role of the state in unleashing innovation after a crash

Törvények, rendeletek

Csaknem 2 milliárd forint támogatás a visegrádi négyek országai közötti E-sport bajnokság és konferencia megrendezésére

„A magyarországi elektronikus sport (a továbbiakban: E-sport) sportágként történő elismerése, illetve az E-sport-világ támogatása, továbbá a  visegrádi együttműködés elmélyítése érdekében a  Kormány egyetért a  visegrádi négyek országai közötti E-sport bajnokság és konferencia megrendezésével.

A Kormány a fenti cél érdekében
1. felhívja a  Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztost, hogy a  miniszterelnök kabinetfőnökének bevonásával az  E-sport bajnokság és konferencia megrendezésének szakmai megalapozása és megvalósítása kapcsán vegye fel a kapcsolatot az Egymillióan a Magyar Esportért Egyesülettel;
Felelős: a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: azonnal

2. felhívja a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztost az E-sport bajnokság és konferencia megrendezésével és megvalósításával kapcsolatos kormányzati koordinációs feladatok ellátására;
Felelős: a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos
Határidő: azonnal

3. felhívja a  miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy a  nemzetgazdasági miniszter bevonásával intézkedjen az  E-sport bajnokság és konferencia megrendezéséhez szükséges 2017. évi és 2018. évi források rendelkezésre állásáról a  Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetén belüli átcsoportosítások, valamint új fejezeti kezelésű előirányzat létrehozása útján;
Felelős: miniszterelnök kabinetfőnöke, nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. év tekintetében azonnal, 2018. év tekintetében 2018. január 31.

4. felhívja a  miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy a  3.  pontban foglalt átcsoportosításokat követően soron kívül intézkedjen az E-sport bajnokság és konferencia megrendezéséhez szükséges, legfeljebb 1 999 500 000 [A 2017. november 11-én megjelent helyesbítés alapján javított összeg. Szerk.] forint összegű támogatási szerződés megkötéséről az Egymillióan a Magyar Esportért Egyesülettel.
Felelős: miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1839/2017. (XI. 10.) Korm. határozata a hazai E-sport támogatásával összefüggő kormányzati intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2017. évi 182. szám; 2017. november 10.; 29739. oldal (pdf)
Helyesbítés; Magyar Közlöny; 2017. évi 183. szám; 2017. november 11.; 29751. oldal (pdf)
Lásd még: Egymillióan a magyar esportért (röviden Esportmilla)

Később lesz kötelező az elektronikus közbeszerzés

„Jövő év április 15-ig tolná ki az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező alkalmazásának határidejét a Miniszterelnökség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére.
Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) kötelező alkalmazásának bevezetésére a korábbi, 2017. december 31-i céldátum helyett 2018. április 15-től kerülne sor, amennyiben az Országgyűlés elfogadja azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kósa Lajos fideszes képviselő nyújtottak be. Ezzel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésének tesznek eleget, mivel a szervezet ennyi időt kért a piaci szereplők számára a felkészülésre.

A kijelölt későbbi céldátum még így is jóval megelőzi az uniós irányelvek által meghatározott, 2018. október 18-i határidőt. Egyúttal lehetővé tennék azt, hogy a jogalkalmazók már jövő év január 1-jétől alkalmazzák önkéntesen a Miniszterelnökség által működtetett EKR-t.

Az elektronikus kommunikáció és dokumentumcsere esetében az irányelvi elvárások értelmében a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők és az ajánlattevők, illetve részvételi jelentkezők közötti interakciók során kizárólag elektronikus út vehető igénybe a hagyományos papíralapú kommunikáció helyett.
Így például az ajánlat benyújtásakor, kiegészítő tájékoztatás kérésekor vagy a válasz megadásakor, a hiánypótlás során, az eredmény közlésekor az érintett szereplőknek a dokumentumokat elektronikus úton kell a másik fél számára eljuttatniuk.

Tekintettel arra, hogy a magyarországi közbeszerzési eljárásokban elsősorban a papír alapú kommunikáció érvényesül, az elektronikus folyamatokra való felkészülés rendkívüli fontossággal bír – olvasható a jogszabály módosító indoklásában. E szerint az e-közbeszerzés kötelező bevezetésének elhalasztása és ezzel együtt az EKR önkéntes alkalmazási időszakának meghosszabbítása a közbeszerzési eljárásokban érintett szereplők – így különösen az ajánlattevők, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – oldaláról merült fel igényként, a rendszer jobb megismerhetősége, az elektronikus kommunikációra való áttérés megkönnyítése érdekében. A törvényjavaslat benyújtására ezen visszajelzések és az MKIK javaslatai alapján került sor.”

Forrás:
Később lesz kötelező az elektronikus közbeszerzés; Világgazdaság; 2017. november 8.
T/18307 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról; Országgyűlés; 2017. november 10.

27/2017. (XI. 6.) MvM rendelet az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését és fenntartását végző gazdasági társaság kijelöléséről

„A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A közbeszerzésekért felelős miniszter vezetése alatt álló hivatali szervezet által működtetett elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetésére és fenntartására a NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-t jelölöm ki.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

Forrás:
27/2017. (XI. 6.) MvM rendelet az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését és fenntartását végző gazdasági társaság kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 27/2017. (XI. 6.) MvM rendelete az elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetését és fenntartását végző gazdasági társaság kijelöléséről; Magyar Közlöny; 2017. évi 177. szám; 2017. november 6.; 29314. oldal (pdf)
Lásd még: NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.

334/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet a településügyi dokumentumok készítéséhez szükséges térképi adatbázisok, adatok ingyenes átadása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról

„…1. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

2. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

3. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

Mellékletek a 334/2017. (XI. 9.) Korm. rendelethez

Az országos és kiemelt térségi területrendezési tervek készítéséhez szükséges adatbázisok és adatok

A megyei területrendezési tervek készítéséhez szükséges adatbázisok és adatok

A területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer működtetéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatok

A településrendezési eszköz készítéséhez szükséges, és koncepciót, a stratégia, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez felhasználható adatbázisok és adatok…”

Forrás:
334/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet a településügyi dokumentumok készítéséhez szükséges térképi adatbázisok, adatok ingyenes átadása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 334/2017. (XI. 9.) Korm. rendelete a településügyi dokumentumok készítéséhez szükséges térképi adatbázisok, adatok ingyenes átadása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 181. szám; 2017. november 9.; 29568-29576. oldalak (pdf)