Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. április 14-április 17.

108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 73. szám; 2020. április 14.; 1962. o. (PDF)

109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 73. szám; 2020. április 14.; 1963-1965. o. (PDF)

1152/2020. (IV. 14.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó indikatív támogatási keretösszegekről, valamint a kötelezettségvállalási szükségletről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 74. szám; 2020. április 14. ; 1983-1991. o. (PDF)

114/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga, valamint a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatás érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 75. szám; 2020. április 15.; 2002. o. (PDF)

115/2020. (IV . 15.) Korm. rendelet a személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a veszélyhelyzet során a lakosság ellátásában való részvételéről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 75. szám; 2020. április 15.; 2003. o. (PDF)

116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a látvány-csapatsportok támogatásának eltérő szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 75. szám; 2020. április 15.; 2003-2004. o. (PDF)

1156/2020. (IV. 15.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatási intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 75. szám; 2020. április 15.; 2007. o. (PDF)

118/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a hétvégére vonatkozó kijárási korlátozással összefüggésben meghozható önkormányzati intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 2026. o. (PDF)

119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 20276-2031. o. (PDF)

120/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a honvédelmi szervezetek személyi állományára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes eltérő szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 2031-2033. o. (PDF)

121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 2033-2034. o. (PDF)

122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 2034-2035. o. (PDF)

123/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 2036-2037. o. (PDF)

124/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a kollektív befektetési formákra és az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó eltérő rendelkezésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 2038. o. (PDF)

125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény oktatási célú szabad felhasználásai alkalmazásának a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 2039. o. (PDF)

127/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet során a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény eltérő rendelkezéseiről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; 2052-2053. 2054-2059. o. (PDF)

7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 77. szám; 2020. április 16.; o. (PDF)

128/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 78. szám; 2020. április 17.; 2062. o. (PDF)

129/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői tevékenységet és a megelőző pártfogói tevékenységet érintő egyes intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 79. szám; 2020. április 17.; 264-266. o. (PDF)

130/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a Pénzügyi Békéltető Testület veszélyhelyzet alatti eljárásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 79. szám; 2020. április 17.; 266. o. (PDF)

131/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatása biztosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 79. szám; 2020. április 17.; 267. o. (PDF)

132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 79. szám; 2020. április 17.; 268-270. o. (PDF)

133/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 79. szám; 2020. április 17.; 270. o. (PDF)

135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 79. szám; 2020. április 17.; 2071-2074. o. (PDF)

136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 79. szám; 2020. április 17.; 2075-2076. o. (PDF)

Megnyitotta digitális tananyagait az NKE a nagyközönség előtt

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megrendelésére a Ludovika Egyetemi Kiadó készíti azokat az e-tananyagokat, amelyek évről évre több mint 70.000 kormányzati és önkormányzati tisztviselő továbbképzését segítik elő. Az elmúlt években többszáz e-tananyag készült el, amelyeket a távoktatási munkarend bevezetésével az NKE graduális képzésben résztvevő hallgatóin kívül a nagyközönség is igénybe vehet. Az eredetileg a közszolgálati továbbképzésekhez fejlesztett, önfejlesztésre is alkalmas, legmodernebb e-tananyagok a veszélyhelyzet ideje alatt a Ludovika Egyetemi Kiadó oldalán bárki számára hozzáférhetők.

A kurzusok témái a közszolgálat klasszikus területei mellett (hatósági ügyek, közpénzügyek, jog és közigazgatás) a digitális világ (blockchain, e-hitelesítés, kibervédelem) és a kompetenciafejlesztés (együttműködés, csapatépítés, asszertivitás) területeit is széles körűen átfogják.

„A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő minőségű e-learning tananyagaink nemcsak érdekes tudást, de gyakorlatban használható készségeket és szemléletformálást is képesek adni a tanulni vágyók számára” – mondta Koltányi Gergely, a kiadó ügyvezetője. Hozzátette, a kiadó saját fejlesztésű tananyagfejlesztő rendszerrel rendelkezik, mindez nagyban megkönnyíti azt, hogy okostelefonra is optimálisan használható, interaktív és szórakoztató képzéseket készíthessenek.

A Ludovika Egyetemi Kiadó jogelődei révén meghatározó szereplője a hazai tudományos szak- és tankönyvkiadásnak. A kiadó digitális kiadványportfólióját folyamatosan fejleszti, így több korszerű e-tananyag, digitális tankönyv és szakkönyv megjelentetését tervezi az év végéig. Tudományos ismeretterjesztő platformján a ludovika.hu oldalon tudományos blogok, elemzések, könyv- és tananyagajánlók segítik az érdeklődőket.

Forrás:
Megnyitotta digitális tananyagait az NKE a nagyközönség előtt; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. április 15.

Közigazgatás, politika

A gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb feladata a munkahelyek megőrzése

„A koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb feladata a munkahelyek megőrzése – mondta az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön az ITK Holding Zrt. debreceni üzemében, ahol két hét leállást követően újraindult az autóbuszok gyártása.

Palkovics László hangsúlyozta: a járványügyi helyzetben a kormánynak két fontos cél mentén kell intézkedéseket hoznia. Egyrészt a vírus terjedését olyan szinten kell tartani, hogy a fertőzöttek száma az egészségügyi kapacitásokat ne haladja meg. Másrészt viszont arra is figyelni kell, hogy az ország gazdasága ne álljon le. Hozzátette: a héten meghirdetett, öt fő pontból álló akciótervben a következő években 9200 milliárd forint kerül a gazdaságba.

A miniszter hangsúlyozta: a gazdaság élénkítésére szánt forrás nem lehet felelőtlen vállalás, fontos a stabilitás. Céljuk, hogy a költségvetési hiány ne érje el a 3 százalékot.

Az akciótervben szereplő intézkedések közül kiemelte a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak állami támogatását, és beszélt arról is, hogy azoknak a mérnököknek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság high-tech gazdasággá váljon, jövedelmük egy részét biztosítja a kormány.

A miniszter az ITK Holding Zrt.-t a magyar gazdaság olyan jó példájaként említette, amelynek üzleti modelljében nem csak világszínvonalú autóbuszok gyártása szerepel, hanem egy komplex közlekedési szolgáltatási ágazat kiépítésével a teljes értékláncot megjeleníti. “Ez a modell sikeres volt eddig, és sikeres lesz ezután is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az ITK az első gyártó Magyarországon, amely a leállást követően újraindította a termelést.

Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: az önkormányzatoknak és a kormányzatnak a válságkezelés minden területén össze kell fogni. Emlékeztetett: Debrecen az elmúlt években egyértelműen haszonélvezője volt a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának. Több tízmilliárd forint támogatás érkezett a városba munkahelyteremtő beruházásokra. “Debrecen kötelessége, hogy támogassa a kormányt a gazdaság megerősítésében” – fogalmazott.

Kossa György, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az autóbusz-gyártást két hét leállás után kezdték meg újra. A termelés elindításával a cég hozzájárulhat a régió és Debrecen gazdasági stabilitásához. A leállás ideje alatt az üzem dolgozói fizetett szabadságon voltak, a gyár területét fertőtlenítették, és egy olyan logisztikai rendszert építettek ki, amellyel a beszállítóktól érkező részegységeket is fertőtleníteni tudják – ismertette.

A debreceni gyárban Mercedes-Benz Reform 500 LE típusú autóbuszokat készítenek. A cég valamennyi idei megrendelését teljesíteni szeretné. Év végéig a gyár teljes kapacitását lekötötték rendelésállománnyal, biztosítani tudják a vállalat hosszú távú stabilitását – fűzte hozzá Kossa György.”

Forrás:
A gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb feladata a munkahelyek megőrzése; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. április 14.

Jelentős adminisztratív egyszerűsítések segítik a mezőgazdasági vállalkozásokat, erdőgazdálkodókat és erdőtulajdonosokat

„ Számos agrárigazgatási kérdésben megoldást nyújt a kormány április 17-étől hatályos rendelete a veszélyhelyzet miatt kialakult ügyintézési nehézségekre.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásokban a Magyar Államkincstár és az ügyfelek közötti személyes kontaktus lehető legkisebb mértékre csökkentése érdekében, a kifizető ügynökség által működtetett elektronikus felületen mostantól bármely irat elektronikus másolatban is benyújtható, amennyiben az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a másolat az eredetivel mindenben megegyezik. Az elektronikus benyújtás lehetősége a meghatalmazással kapcsolatos iratokra is kiterjed. A támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bármely munkavállalója eljárhat, emellett az ügyfél által kezdeményezett egységes kérelem benyújtását a kamarai meghatalmazott az ügyfél jelenléte nélkül is lefolytathatja.

A sertés, illetve koca állatjóléti támogatások kapcsán olyan eljárási könnyítés született, amely szerint a kifizetési kérelmeket a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének munkavállalója is benyújthatja elektronikusan a Kincstár részére.

A kormány rendelete segítséget nyújt azon őstermelőknek is, akik a veszélyhelyzet miatt március 20-áig már nem tudták kérelmezni a hatályos igazolványukhoz tartozó értékesítési betétlapot. A könnyítés értelmében, ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kérelmezi az őstermelő a betétlapot, az az adóév első napjától hatályos lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál az őstermelői igazolványok ügyintézése folyamatos, de a megváltozott helyzetre való tekintettel arra kérik az igénylőket, hogy a gazdálkodó telefonos időpontfoglalás nélkül ne menjen be az irodába. A gazdálkodók a kamara központi ügyfélszolgálatánál is érdeklődhetnek az ingyenesen hívható 06-80/900-365 számon vagy az ugyfelszolgalat@nak.hu címen a falugazdászok elérhetőségéről.

További fontos segítség a gazdálkodóknak, hogy a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó a veszélyhelyzet idejére mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól, ezzel párhuzamosan pedig az Agrárminisztérium kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését a jelenlegi időjárási helyzetre való tekintettel.

Mintegy 12 ezer erdőgazdálkodó, és 400 ezer hektár magánerdő tulajdonos számára jelent könnyebbséget, hogy a vészhelyzet utáni időre elhalasztják az eredetileg májusban lejáró erdőgazdálkodási megbízási szerződések újbóli megkötését. Így a szerződések, és az erdőgazdálkodói jogviszony a vészhelyzet idejére fennmarad. A magántulajdonban lévő erdőterületek mintegy felére jellemző a megbízásos gazdálkodási jogviszony, ahol az új intézkedések eredményeként a vészhelyzetben is fenntartható a gazdálkodás folyamatossága.

Szintén jelentős segítséget jelent az erdőgazdálkodóknak, hogy az eredetileg április 15-én lejáró, úgynevezett pótlási kötelezettség határideje egy évvel meghosszabbodik. Az erdőtörvény értelmében ugyanis Magyarországon minden erdőgazdálkodó köteles a fakitermelések után új erdőt létesíteni. Az erdőfelújítások közel 60%-a természetes úton, a helyben kikelő facsemeték segítségével történik, amelyek hiánya esetén a gazdálkodó mesterséges pótlásra köteles. Mivel ez a munkafolyamat jelentős kézimunka igényű, elvégzése a jelenlegi veszélyhelyzetben a gazdálkodótól független ok miatt meghiúsulhat, ezért döntött a kormány a határidő egy évvel történő meghosszabbításáról.”

Forrás:
Jelentős adminisztratív egyszerűsítések segítik a mezőgazdasági vállalkozásokat, erdőgazdálkodókat és erdőtulajdonosokat; Agrárminisztérium; 2020. április 19.

Könnyebben vehetnek részt a taxisok a házhozszállításban

„ Széles körben lehetővé tették a taxisok, taxitársaságok részvételét az áruk kiszállításában azzal, hogy e tevékenységük végzése során mentesítik őket a személyszállításra vonatkozó követelmények alól a veszélyhelyzet idejére – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a koronavirus.gov.hu-nak csütörtök este.

“Ez nagy segítség azoknak a éttermeknek és üzleteknek, amelyek a megnövekedett házhozszállítási igényeket csak nehezen tudják teljesíteni, emellett pedig a személyszállítóknak is jó lehetőség, hiszen a jelentősen megcsappant utasszám miatt kieső bevételeik egy részét így pótolni tudják” – közölte Schanda Tamás.

Hozzátette, hogy mindezzel a vásárlók is jól járnak, hiszen az újabb szolgáltatók bevonásával hamarabb juthatnak hozzá a megvásárolt árukhoz.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy az átmeneti szabályozást az érintett piaci szereplőkkel egyeztetve alkották meg.

Kiemelte: az ITM folyamatos kapcsolatot tart a kamarákkal és az egyes ágazatok szakmai, érdekképviseleti szervezeteivel. A házhozszállítás egyszerűsítését szolgáló intézkedéseket is velük egyeztetve léptették életbe.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány elsőként a taxisok számára adott mentességet a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) fizetése alól június végéig, és az új szabályozás ezt a adókedvezményt a kiszállítási tevékenységre is kiterjeszti. Márciusban megkönnyítették az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem végzését a vállalkozások számára. A veszélyhelyzet idején e tevékenységek bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathatóak, ha a kereskedő napi fogyasztási cikket vagy éttermi ételt forgalmaz. Az újabb lépéssel az e feladatokba szerződésekkel bevont taxis vállalkozások egyértelmű átmeneti szabályozás mentén segíthetik a létfontosságú cikkek házhozszállítását – közölte.

Schanda Tamás kiemelte, hogy a rendelkezés kizárólag az említett áruszállítás során ad ideiglenes felmentést a személyszállítás kötelező feltételeinek alkalmazása alól, ennek megfelelően utas és áru egyszerre továbbra sem szállítható taxin.

Az átmeneti előírásokat a személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a veszélyhelyzet során a lakosság ellátásában való részvételéről szóló, szerdán megjelent kormányrendelet tartalmazza.

A helyettes államtitkár kiemelte: az emberek egészségének védelme érdekében mindent meg kell tenni, de az életnek élhetőnek kell maradnia, és gondolni kell arra is, hogy a nemzetgazdaságot talpra kell állítani.”

Forrás:
Könnyebben vehetnek részt a taxisok a házhozszállításban; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. április 17.

Új elnöke van a Közbeszerzési Hatóságnak

„A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzések Tanácsa tisztújító ülést hívott össze, amelyen a Tanács tagjai dr. Kovács Lászlót, a szervezet korábbi főtitkárát választották meg a Közbeszerzési Hatóság új elnökének.

Az új elnök választására azért volt szükség, mert Rigó Csaba Balázst, a Közbeszerzési Hatóság korábbi elnökét 2020. április 15-i hatállyal a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére nevezték ki. A testület tagjai egyidejűleg megválasztották Rigó Csaba Balázst a Tanács alelnökének – áll a Közbeszerzési Hatóság közleményében.

A 15 tagú Közbeszerzések Tanácsa dr. Kovács Lászlót, a szervezet eddigi főtitkárát választotta meg a Közbeszerzési Hatóság élére, 5 éves időtartamra.

Dr. Kovács László megválasztását követően kiemelte: „Célom, hogy az elmúlt 5 évben elért jelentős eredményekre építsünk, a megkezdett úton haladjunk tovább és folytassuk az építő-fejlesztő munkát. Az elmúlt években sikerült egy modern, támogató szervezetet kialakítanunk, amelynek alapja a széles körű kommunikáció és a prevenció. Ennek a filozófiának a további erősítésére törekszem. Továbbra is fontos területnek látom a digitalizációt, a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázását. Illetve szívügyünk a fenntarthatóság, melyet továbbra is minden lehetséges eszközzel erősíteni szándékozunk a hazai közbeszerzésekben.

A magyar kis- és középvállalkozások tavaly rekordévet zártak a közbeszerzési piacon, azon leszünk, hogy szakmai kérdésekben továbbra is segítsük őket, erősítsük a versenyképességüket, támogassuk a közbeszerzésekbe való bekapcsolódásukat, különösen a jelenlegi gazdasági krízishelyzetben. Emellett természetesen folytatjuk szigorú ellenőrzési gyakorlatunkat, hogy tovább erősítsük a versenyt és az átláthatóságot a közbeszerzések területén.”

A jelenlegi vírushelyzetre való tekintettel a Közbeszerzési Hatóság továbbra is soron kívül, kiemelt figyelmet fordítva végzi a koronavírussal összefüggésben indított eljárások támogatását. A munkavégzés folyamatos, az elektronikus ügyintézés – amelyre a szervezet már évekkel ezelőtt átállt – gördülékenyen zajlik.

Dr. Kovács László 2017 márciusa óta töltötte be a Közbeszerzési Hatóság főtitkári tisztségét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogász, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen jogász-közgazdász diplomát szerzett. 2004 és 2009 között a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságán jogi tanácsadóként, majd szakmai tanácsadóként dolgozott, 2010-től a Tanács Jogi Főosztályának vezetője. 2012-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2014-től a Miniszterelnökség közbeszerzési jogalkotási szakterületének főosztályvezető-helyettese, majd főosztályvezetője.

Részt vett mind a 2011. évi, mind a 2015. évi új közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek kidolgozásában. A Közbeszerzési Szemle c. folyóirat szerkesztője, majd a Közbeszerzési Értesítő Plusz c. folyóirat felelős szerkesztője, több közbeszerzési tárgyú szakcikk szerzője, illetve közbeszerzési kommentár társszerzője.”

Forrás:
Új elnök került a Közbeszerzési Hatóság élére ; Világgazdaság; 2020. április 17.

Tíz, koronavírust érintő témában fordult a Kormányhoz a TÖOSZ

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, mint hazánk legnagyobb, 1619 helyi önkormányzatot tagjai sorában tudó országos önkormányzati érdekszövetség, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a települési önkormányzatok kötelező igazgatás és közszolgáltatás feladatainak a koronavírus járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet miatti többletfeladatok ellátása biztosíthatóságának érdekében levélben kezdeményezett konzultációt, kért tájékoztatást, illetve tett javaslatokat a Kormánynak a helyi önkormányzati rendszert és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdésekben.

A dr. Pintér Sándor belügyminiszter és Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára részére megküldött levél (részlet):

…A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, mint hazánk legnagyobb, 1619 helyi önkormányzatot tagjai sorába tudó országos önkormányzati érdekszövetség a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.törvény (Mötv.) 131. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzatok kötelező igazgatás és közszolgáltatás feladatainak a koronavírus járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet miatti többletfeladatok ellátása biztosíthatóságának érdekében az alábbiak szerint kezdeményez konzultációt, kér tájékoztatást, illetve tesz javaslatokat a helyi önkormányzati rendszert és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdésekben.

1. Szövetségünk tagönkormányzataink megbízásából és nevében iránymutatást kérünk, hogy melyek lesznek a helyi önkormányzatok általi védekezési feladatok során felmerült/felmerülő költségek közül a központi költségvetés felé az elszámolható védekezési költségek?A z elszámolható költségek 100%-ban kerülnek-e utófinanszírozásra az állam részéről? Az elszámolható költségek megtérítése – tekintettel a helyi önkormányzatok forráshiányára és tartalékainak végességére – mikor és milyen formában, ütemezéssel történik majd?

2. Az egyes települések közötti különbségek miatt a veszélyhelyzetben hozandó egyes, az adott település sajátosságainak megfelelő intézkedések helyben egyesesetekben eredményesebb megoldást tesznek lehetővé, mint egy általános, országos intézkedés. Ezért nem vitatva a járványügyi helyzetben az állam védekezési kompetenciáját, kérjük a Kormányt, hogy a húsvéti szabályozásra figyelemmel a települési önkormányzatok polgármesterei – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.)46. § (4) bekezdésében foglalt jogkörükben – a jövőben is kapjanak lehetőséget a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályozásra.

3. Kérjük, hogy a veszélyhelyzetben a járványügyi védekezés eredményességének biztosítása, az ehhez szükséges hiteles információk gyors elérhetősége érdekében az Operatív Törzs tájékoztatóinak és a kormánytájékoztatóknak anyagait a települési polgármesterek hivatalosan is megkapják az ebr42 rendszeren keresztül.

4. Információt kérünk arra vonatkozóan, hogy a 2020. évi központi költségvetés 2. mellékletében meghatározott feladatfinanszírozás
* a bölcsődei dolgozói és üzemeltetési,
* az óvódai nevelőmunka és óvodaműködtetési,
* a kulturális, közművelődési és nyilvános könyvtári,
* egészségügyi alapellátási, orvosi ügyeleti,
* szociális-és gyermekétkeztetési,
* szociális segítési és házi segítségnyújtási,
* hivatali, igazgatási
feladatellátások vonatkozásában a veszélyhelyzet ideje alatt milyen esetekben jár és azt mikor, milyen formában kapják meg az érintett települési önkormányzatok.

5.Javasoljuk, hogy a Kormány engedélyezze a helyi önkormányzatok számára a működéshez szükséges hitel felvételét egy éven túli, három éves időtartamra a 2019. évi lezárt saját bevétel 15%-os mértékéig.

6.Javasoljuk az álláskeresési támogatás folyósíthatóságának három hónapról hat hónapra történő módosítását, csökkenő támogatási összegben.

7.Javasoljuk,hogy a veszélyhelyzetben a kórházi járványügyi betegellátás feltételeinek biztosítása érdekében felszabadított kórházi ágyakról az egyedül élő, magát ellátni és hozzátartozók hiányában gondozását, felügyeletét megoldani nem tudó betegek ne az otthonukba kerüljenek elbocsátása, hanem – figyelemmel arra is, hogy járványügyi védekezési okból az idősotthonokban látogatási tilalom mellett az Országos Tisztifőorvos 2020. március 17-én kiadott határozata alapján felvételi zárlat van érvényben – a lakóhelyükön vagy ahhoz közeli szociális otthonba szakintézménybe, ezzel is biztosítva 0-24 órában a szakszerű egészségügyi és szociális ellátásukat és felügyeletüket.

8.Javasoljuk, hogy – tekintettel arra, miszerint a gépjárműadó 40%-ának mint saját bevételnek az elvonása a kistelepüléseket jelentősen érinti – a kulturális, valamint települési támogatásra adható forrást az érintett települési önkormányzatok általános működésére is fel lehessen használni, ne csak ezekhez a konkrét feladatokhoz.

9.Az egyes településekről kapott jelzések alapján indokoltnak tartjuk, hogy a veszélyhelyzetben mind az önkormányzati, mind az állami, mind az egyházi és az alapítványi szervezetekre egységesen azonos szabályok vonatkozzanak (gyermekellátás, idősgondozás stb.).

10.Javasoljuk, hogy a TOP keretében megvalósuló pályázati beruházások esetében az eredeti költségvetéshez számítottan 15% alatti növekményt mindenféle ellenőrzés nélkül adják meg a jelentős adóerő képességgel nem rendelkező pályázaton nyertes önkormányzatok számára, hogy befejezhető legyen a beruházás, amely az állammal közös érdekünk…”

Forrás:
Tíz, koronavírust érintő témában fordult a Kormányhoz a TÖOSZ; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2020. április 18.

Koronavírus-járvány: hárommilliárd euró felszabadítását hagyta jóvá az Európai Parlament az uniós egészségügyi ágazat számára

„Több tesztelés, segítség a betegeket gondozó orvosoknak és nővéreknek: a Parlament 3,08 milliárd eurós uniós segítséget hagyott jóvá pénteken.

Az uniós források közvetlenül a tagállamok egészségügyi rendszerét támogatják a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A kezdeményezésnek köszönhetően az Európai Unió megvásárolhatja a sürgősen szükséges orvosi eszközöket (arcmaszkokat és lélegeztetőgépeket), betegeket és orvosi berendezéseket szállíthat a határmenti régiókban, további szakemberek munkába állítását finanszírozhatja az Unió legnehezebb helyzetbe került területein, és segíthet a tagállamoknak mobil tábori kórházak létesítésében.

Az erre fordítható 3,08 milliárd eurót elsősorban a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközön (2,7 milliárd euró) és a rescEU-n (380 millió euró) keresztül juttatja célba az Unió.

Az intézkedéscsomagban további források találhatók a családjuktól elszakadt uniós polgárok hazaszállítására nem uniós országból az európai polgári védelmi mechanizmus keretében (45 millió euró), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ számára (3,6 millió euró), a megnövekedett migrációs nyomásnak kitett Görögország számára (350 millió euró) és az albániai földrengés utáni újjáépítésre (100 millió euró) is.

A Költségvetési Bizottság képviselői már márciusban kérték a 2020-as költségvetésben fennmaradt összegek mozgósítását.

Az intézkedéscsomag egyes elemeire vonatkozó szavazások eredményei:

Háttér
A Bizottság nemrég két költségvetés-módosító javaslatot terjesztett be (DAB 1/2020 és DAB 2/2020) a Covid19 járványra adott összehangolt válaszlépések pénzügyi hátterének biztosítására.
A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt 2016-ban hozták létre azért, hogy segítséget nyújtson Görögország számára az oda érkezett nagyszámú menekült ellátásában.
A rescEU orvosi berendezés-készleteinek egy vagy több uniós tagállam ad majd otthont. A raktározó ország lesz felelős az ott tárolt berendezések beszerzéséért. A Bizottság 100 százalékban állja az orvosi berendezések költségét. A Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ gondoskodik majd a készletek elosztásáról annak érdekében, hogy a berendezések oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.”

Forrás:
Covid19: hárommilliárd euró felszabadítását hagyta jóvá a Parlament az uniós egészségügyi ágazat számára; Európai Parlament; 2020. április 17.

Az Európai Bizottság egy 350 milliárd forint (körülbelül 1 milliárd euró) összegű programot hagyott jóvá, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben támogassa a magyar gazdaságot

„Az Európai Bizottság egy 350 milliárd forint (körülbelül 1 milliárd euró) összegű programot hagyott jóvá, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben támogassa a magyar gazdaságot. A program keretében rendelkezésre álló támogatási intézkedések finanszírozása az uniós strukturális alapokból történik. A programot a Bizottság által 2020. március 19-én elfogadott és 2020. április 3-án módosított, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alapján hagyták jóvá.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „Az 1 milliárd eurós magyar program az európai strukturális alapokból finanszírozott közvetlen támogatásokon, kölcsönökön és tőkebefektetési intézkedéseken keresztül segíti a magyar vállalkozásokat. Támogatni fogja a koronavírus-járvány gazdasági következményeit elszenvedő vállalatokat ebben a nehéz időszakban. A tagállamokkal együttműködve továbbra is annak biztosítására törekszünk, hogy a nemzeti támogatási intézkedések összehangolt és hatékony módon, az uniós szabályokkal összhangban léphessenek életbe.”

A magyar támogatási intézkedések

Magyarország az ideiglenes keret alapján egy 350 milliárd forint (hozzávetőleg 1 milliárd euró) összegű programot jelentett be a Bizottságnak, amely a koronavírus-járvány által érintett vállalkozások számára nyújt segítséget közvetlen támogatások, kölcsönök és tőkebefektetési intézkedések formájában, az uniós strukturális alapok e célra történő felhasználásával.

A program minden olyan vállalkozás, azaz mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) továbbá nagyvállalat előtt nyitva áll, amelyek hozzáférnek az európai strukturális alapokhoz, és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak betudható nehézségekkel küzdenek.

A Bizottság megállapította, hogy a Magyarország által bejelentett program összhangban van az ideiglenes keretben meghatározott feltételekkel. Többek között i. a támogatás összege vállalkozásonként legfeljebb 800 000 euró, az elsődleges mezőgazdasági termelés esetében vállalkozásonként legfeljebb 100 000 euró, a halászati és akvakultúra-ágazat esetében vállalkozásonként legfeljebb 120 000 euró, és ii. nem nyújtható támogatás olyan vállalkozásoknak, amelyek 2019. december 31-én már nehéz helyzetben voltak.

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a magyar támogatási intézkedés az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és az ideiglenes keretben meghatározott feltételekkel összhangban szükséges, megfelelő és arányos egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez.

Ennek alapján a Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint jóváhagyta az intézkedéseket.

Háttér-információk

A Bizottság ideiglenes keretet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasság teljes mértékű kihasználását a gazdaságnak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából. A 2020. április 3-án módosított ideiglenes keret a tagállamok által nyújtható alábbi típusú támogatásokról rendelkezik:

(i) Közvetlen támogatások, tőkeinjekciók, szelektív adókedvezmények és előlegek 100 000 euróig az elsődleges mezőgazdasági ágazatban működő vállalatoknak, 120 000 euróig a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalatoknak és 800 000 euróig az összes többi ágazatban működő vállalatnak sürgős likviditási szükségleteik kielégítése céljából. A tagállamok vállalatonként 800 000 eurós névértékig a kockázat 100%-át fedező kamatmentes kölcsönöket vagy hitelgaranciákat is nyújthatnak, kivéve az elsődleges mezőgazdasági ágazatot és a halászati és akvakultúra-ágazatot, ahol a korlát vállalatonként 100 000 euró, illetve 120 000 euró.

(ii) Állami hitelgaranciák a vállalkozások felvett hiteleire: annak biztosítása érdekében, hogy a bankok továbbra is nyújtsanak hiteleket azoknak az ügyfeleknek, akiknek erre szükségük van. Ezek az állami garanciák a hitelkockázatok akár 90%-át is fedezhetik annak érdekében, hogy segítsék a vállalkozásokat az azonnali működőtőke- és beruházási igények fedezésében.

(iii) Kedvezményes állami hitelek vállalatok számára, a vállalatok számára kedvező kamatozással. Ezekkel a hitelekkel a vállalkozások az azonnali működőtőke- és beruházási szükségleteiket tudják fedezni.

(iv) Biztosítékok az állami támogatásokat a reálgazdaságnak közvetítő bankok számára, hogy a szóban forgó támogatás a bankok ügyfeleinek és nem maguknak a bankoknak nyújtott közvetlen támogatásnak minősül, továbbá iránymutatás arra vonatkozóan, hogy hogyan korlátozható minimálisra a bankok közötti verseny torzulása.

(v) Állami rövid lejáratú exporthitel-biztosítás valamennyi ország számára, anélkül, hogy az érintett tagállamnak bizonyítania kellene, hogy az adott ország ideiglenesen „nem piacképes”.

(vi) A koronavírussal kapcsolatos kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása a jelenlegi népegészségügyi válság kezelése érdekében közvetlen támogatások, visszafizetendő előlegek vagy adókedvezmények formájában. A tagállamok közötti együttműködés ösztönzése céljából többlettámogatás nyújtható a határon átnyúló projektekhez.

(vii) Tesztelő létesítmények építésének és felskálázásának támogatása a koronavírus elleni küzdelem szempontjából releváns termékek (ideértve az oltóanyagokat, a lélegeztetőgépeket és a védőruházatot) fejlesztése és tesztelése érdekében, azok első ipari hasznosításáig. Ez közvetlen támogatás, adókedvezmény, visszafizetendő előleg és veszteségfedezeti garancia formájában történhet. A vállalkozások többlettámogatásban részesülhetnek, ha beruházásukat több tagállam támogatja, és ha a beruházás a támogatás nyújtását követő két hónapon belül befejeződik.

(viii) A koronavírus elleni küzdelem szempontjából releváns termékek gyártásának támogatása közvetlen támogatás, adókedvezmény, visszafizetendő előleg és veszteségfedezeti garancia formájában. A vállalkozások többlettámogatásban részesülhetnek, ha beruházásukat több tagállam támogatja, és ha a beruházás a támogatás nyújtását követő két hónapon belül befejeződik.

(ix) Célzott támogatás az adófizetés elhalasztása és/vagy a társadalombiztosítási járulék felfüggesztése formájában a járvány által legsúlyosabban érintett ágazatok, régiók vagy vállalkozástípusok esetében.

(x) A munkavállalók utáni bértámogatás formájában nyújtott célzott támogatás a koronavírus-járvány által legsúlyosabban érintett ágazatokban vagy régiókban működő olyan vállalkozások bérköltségeihez, amelyek a koronavírus-járvány miatt egyébként kénytelenek lennének munkavállalókat elbocsátani.

Az ideiglenes keret lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy valamennyi támogatási intézkedést kombinálják egymással, kivéve az ugyanazon hitel tekintetében nyújtott és az ideiglenes keretben meghatározott küszöbértékeket meghaladó hiteleket és garanciákat. Lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy az ideiglenes keret alapján nyújtott valamennyi támogatást összekapcsolják az elsődleges mezőgazdasági ágazatban működő vállalatok esetében három pénzügyi év alatt legfeljebb 25 000 euró, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalatok esetében három pénzügyi év alatt legfeljebb 30 000 euró, az összes többi ágazatban működő vállalatok esetében pedig három pénzügyi év alatt legfeljebb 200 000 euró összegű de minimis támogatás nyújtásának meglévő lehetőségeivel. A tagállamoknak ugyanakkor kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy elkerülik az ugyanazon vállalatokat célzó támogatási intézkedések indokolatlan halmozását annak érdekében, hogy a támogatást azok tényleges szükségletei kielégítésére korlátozzák.

Az ideiglenes keret továbbá a koronavírus-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összhangban kiegészíti a már a tagállamok rendelkezésére álló, számos más lehetőséget. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadta a COVID-19-járvány nyomán hozott összehangolt gazdasági válaszintézkedésekről szóló közleményt, amely meghatározta ezeket a lehetőségeket. A tagállamok például olyan, általánosan alkalmazható változtatásokat eszközölhetnek a vállalkozások javára (például adók halasztott fizetése vagy a csökkentett munkaidő támogatása minden ágazatban), amelyek nem tartoznak az állami támogatási szabályok hatálya alá. Emellett kártalaníthatják is a vállalkozásokat a koronavírus-járvány közvetlen következményeként elszenvedett károkért.

Az ideiglenes keret 2020. december végéig lesz érvényben. A jogbiztonság érdekében a Bizottság ezen időpont előtt értékelni fogja, hogy a keret érvényességét meg kell-e hosszabbítani. A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság az SA.56994 ügyszám alatt teszi majd közzé az állami támogatásoknak a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban az állami támogatásokkal kapcsolatban közzétett legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News hírlevélben.

A koronavírus-pandémia gazdasági hatásainak kezelése érdekében a Bizottság által megállapított ideiglenes keretre és egyéb intézkedésekre vonatkozó további információk itt találhatók.”

Forrás:
Állami támogatás: a Bizottság jóváhagyja azt az 1 milliárd euró összegű magyar támogatási programot, amelynek célja a vállalkozások megsegítése a koronavírus-járvány idején; Európai Bizottság; Sajtóközlemény, IP/20/684; 2020. április 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Online is szervezhető nyelvvizsga

„ Az április 10-én megjelent kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején az arra alkalmas vizsgaközpontok online módon is szervezhetnek nyelvvizsgát. Az elektronikus vizsga lehetősége az egészségügyi kockázatok növelése nélkül segíti elő, hogy a tanulók többletpontokhoz juthassanak a felvételi eljárásban.

A számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel rendelkező vizsgaközpontok az országos veszélyhelyzet idejére akkreditációjuk online vizsgáztatással való kiegészítését kérelmezhetik az Oktatási Hivatalnál (OH) annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány idején is biztosított legyen a nyelvvizsgázás lehetősége.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára a rendelkezéssel kapcsolatban hangsúlyozta: A legfontosabb, hogy a kialakult járványhelyzetben ne érje hátrány a továbbtanulni szándékozó tanulókat, akik otthonról, közvetlen kontaktus nélkül letehetik a nyelvvizsgát. Emlékeztetett, hogy a vonatkozó rendelet értelmében, akár az írásbeli, akár a szóbeli résznyelvvizsga teljesítése – amennyiben az ebben a tanévben történik – a pontszámításnál komplexnek számít, így az online vizsgázók az idei felsőoktatási felvételi eljárás során jogosulttá válnak a többletpontra.

A nyelvvizsgaközpontok elektronikus úton nyújthatják be az akkreditációs kérelmet, amelyet az OH soron kívül, legfeljebb 8 napos eljárás során elbírál. A központnak az akkreditációs szabályozáson túl biztosítania kell az elektronikus nyelvvizsgák szabályszerű lebonyolításához, a vizsgázók biztonságos beazonosításához szükséges technikai feltételeket is.

A nyelvvizsgaközpontok az OH honlapján tájékozódhatnak a szabályozás részleteiről. A lehetőség első körben a legszélesebb kört kiszolgálva, várhatóan angol és német nyelvből lesz elérhető.”

Forrás:
Online is szervezhető nyelvvizsga; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. április 15.

„Az április 10-én kihirdetett, 101/2020-as számú kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején az arra alkalmas vizsgaközpontok online nyelvvizsgát szervezhetnek.

Annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány idején is biztosított legyen az akkreditált nyelvvizsgázás lehetősége, a számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes akkreditációval rendelkező vizsgaközpontok kérelmezhetik az Oktatási Hivatalnál (OH) akkreditációjuk online vizsgáztatással való kiegészítését, az országos veszélyhelyzet idejére.
A nyelvvizsgaközpontok a szabályozás részleteiről az OH honlapján tájékozódhatnak.”

Forrás:
Online nyelvvizsga is szervezhető a veszélyhelyzetben; Oktatási Hivatal; 2020. április 15.
Felhívás számítógépes nyelvvizsga megszervezésére érvényes akkreditációval rendelkező államilag elismert nyelvvizsgaközpontok számára; Oktatás Hivatal; 2020. április 14.

Még mindig nem tisztázódtak a Pentagon hatalmas felhőszolgáltatási tenderével kapcsolatos problémák

„Egy új jelentés sem válaszolta meg a korábban felmerült kérdéseket.

A Pentagon tavaly januárban jelentette be, hogy a Microsoft nyerte el a Joint Enterprise Defense Infrastructure (JEDI) nevű pályázatát, amelynek keretében a társaság öt esztendőn keresztül biztosít majd felhőszolgáltatásokat az amerikai védelmi minisztérium, a hírszerző szolgálatok, illetve a parti őrség számára. 2019 júliusában kiderült, hogy korábban valójában az Amazon nyerte a JEDI-t, majd később lett a Microsoft a győztes. Emiatt az Amazon megtámadta a döntést, majd nekiment Donald Trumpnak, egyúttal azzal vádolta meg a Pentagont, hogy a végeredmény az amerikai elnök nyomására alakult ki, a politikus ugyanis a döntéssel Jeff Bezos Amazon-vezetőnek akart ártani. Az óriáscég végül a washingtoni szövetségi bírósághoz benyújtott egy keresetet, amelyben kezdeményezte az amerikai elnök meghallgatását.

A Pentagon most nyilvánosságra hozta a jelentését, amelyben ugyanakkor számos fontos kérdést megválaszolatlanul hagyott. Az utóbbiak egyike, hogy a Fehér Ház és Donald Trump befolyásolta-e bármilyen módon a JEDI pályázatot és annak végeredményét. A Fehér Ház az elnök titoktartási jogára hivatkozott és ezzel gyakorlatilag megakadályozta azt is, hogy a folyamatot ismerő személyeket – akár a védelmi szaktárca munkatársait is – fontos tanúként hallgathassák ki. A 317 oldalas anyagot az amerikai védelmi minisztérium egyik fővizsgálója készítette és elsősorban arra kereste a választ, hogy történt-e jogsértés azáltal, hogy a JEDI-t a Microsoft nyerte meg.

A jelentés szerint az Amazon egy hibának köszönhetően hozzájutott a Microsoft pályázati anyagának egyes részeihez és ennek megfelelően építette fel a saját stratégiáját. A redmondi konszern ezzel kényelmetlen helyzetbe került, a Pentagon viszont azt emelte ki, hogy a Microsoft az Azure nevű felhőplatformjával jobb ajánlatot tett kevesebb pénzért. A hivatal a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy annak ellenére, hogy nem sikerült tisztázni a Fehér Ház szerepét a programban, az eljárás jogszerű és tisztességes volt. Ezt a Microsoft egyik szóvivője is így gondolta, aki hozzátette: úgy tűnik, hogy az Amazon túl magas árral kalkulált és inkább még egyszer elölről kezdené a megmérettetést. A Pentagon mindenesetre megpróbálja elérni az Amazon által kezdeményezett eljárás lefolytatásának négy hónappal való elhalasztását.”

Forrás:
Továbbra is homályos az amerikai kormányzati felhőszolgáltatási tender; SG.hu; 2020. április 19.
Lásd még: Joint Enterprise Defense Infrastructure; Wikipédia

Gyorsan tudnak reagálni a felhasználói igényekre a Lechner Tudásközpont agilis módszertannal dolgozó fejlesztői

„Gyakori verziófrissítésekkel gyorsan tudnak reagálni a felhasználói igényekre a Lechner Tudásközpont agilis módszertannal dolgozó fejlesztő csapatai. Az ÉTDR, az e-építési napló és az e-közmű nagyjából havi rendszerességű élesítései az informatika világában is komoly teljesítménynek számítanak és a fejlesztők számára is motiválóak.

Az informatikai fejlesztések során nem ritka az a jelenség, hogy az eredményeknek csak néhány százaléka kerül a felhasználók elé, a nagyobb részük a fiókban landol. Az ok általában vagy a fejlesztés fókuszának túl sűrű változtatásában keresendő, vagy az okozza a problémát, hogy túl nagy, túl komplex célt tűz ki a projekt ahelyett, hogy a legfontosabb fejlesztésekre koncentrálna és azokat hamar, akár önálló egységként leszállítaná – így nem sikerül a munka végére jutni. Az időben elhúzódó, összetett projekteknél menetközben gyakran kiderül, hogy már nem is erre a fejlesztésre lenne szükség. Ez amellett, hogy anyagi veszteséget okoz és a felhasználók sem kapják meg a várt eredményt, a fejlesztésben résztvevő munkatársakat is frusztrálja.

Mindezen problémák elkerülése céljából a Lechner Tudásközpont több szakrendszere fejlesztésénél agilis módszertant alkalmaz, amely ciklikus jelleggel mindig újrafogalmazza, aktualizálja, priorizálja a célokat, így gyorsan tud reagálni a legfrissebb felhasználói igényekre is. Ennek következtében nagyjából havi rendszerességűek a verziófrissítések, az élesítések, és ezek mindegyikénél több új funkciót építenek be az alkalmazásokba. A módszer a felhasználók elégedettségét is szolgálja, hiszen így érzékelhetik az igényeik kiszolgálását célzó folyamatos munkát, ugyanakkor a fejlesztők számára is motiváló, mert nem a fióknak dolgoznak, hanem láthatják a munkájuk eredményét.

A ÉTDR, az e-építési napló és az e-közmű alkalmazásokat fejlesztő Lechneres scrum csapatok más-más témákon dolgoznak, más felállásban, más programnyelvek segítségével. A C# vagy Java alapok mellett a teamek számos informatikai keretrendszer és technológia előnyeit is kihasználják. A csapatok abban is különböznek egymástól, hogy más-más szempontból mutatnak fel különlegességeket: az e-közmű gárdája volt az első scrum csapat, az ÉTDR-es team az élesítéseket rendszerleállás nélkül tudja megoldani, az e-napló csapata pedig több mint egy tucatnyi rendszermodult élesít egy-egy alkalommal.

A különböző teameket az agilis munkamódszer mindezek ellenére összeköti, és mindhárom csapatot képessé teszi arra, hogy olyan gyakorisággal élesítsenek új verziókat, ami a hazai IT piac egészét nézve is komoly teljesítménynek tekinthető. Ez annál inkább is jelentős tény, mert az élesítés az informatikában a legfontosabb esemény, ahhoz hasonlítható, amikor egy épület átadásánál átvágják a nemzeti színű szalagot. Ekkor a megelőző hosszú időszak munkája kerül megmérettetésre, ez a folyamat igényli a legnagyobb rutint és a legprecízebb koordinációt – enélkül a munka eredménytelen marad.

– A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, ingatlan-nyilvántartási és térinformatikai szakmai háttérintézménye, küldetése az épített környezethez és téradatokhoz kapcsolódó széles körű közszolgáltatásainak digitalizációja és társadalmasítása.- ”

Forrás:
Elégedettebb felhasználók – elégedettebb fejlesztők; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2020. április 15.

Informatika, távközlés, technika

Már Veszprémben is utazhatunk közlekedési mobiljeggyel

„A Volánbusz és további négy nagyváros után Veszprém Megyei Jogú Város helyi közösségi közlekedésében is elérhetővé vált a virológiai kitettséget csökkentő készpénzmentes közlekedési mobiljegy megoldás.

Budapest, Kecskemét, Miskolc, Tatabánya, és a Volánbusz csatlakozását követve a V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. (V-Busz) és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM Zrt.) megállapodást kötött Veszprém Megyei Jogú Város helyi közösségi közlekedésének modernizációja keretében megvalósuló közlekedési mobiljegy bevezetéséről.

A két társaság megállapodása alapján 2020. április 17-től első körben az applikációban történő jegyvásárlás és applikáción keresztüli mobiljegy használat elérhető a veszprémi utazóközönség számára a V-Busz valamennyi járatán.

Az applikációban megvásárolt veszprémi jegyeket nem terhelik pluszköltségek, vagyis az elektronikus jegyek ára megegyezik a hagyományos, papíralapú jegyek árával.

A közlekedési mobiljegy applikációban elővásárolhatóvá válik a veszprémi helyi teljes árú, egy utazásra érvényes mobiljegy, amelyet az utas felszálláskor a járművek második, harmadik, illetve negyedik ajtóihoz kihelyezett QR-kód beolvasásával tud érvényesíteni felszállás előtt.

A közlekedési mobiljegy applikációban elérhető mobiljegy a V-Busz Kft. összes menetrend szerinti járatán érvényesíthető és használható.
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. mobilalkalmazásának segítségével a jegyek bárhol, bármikor megvásárolhatók, akár pár perccel közvetlenül a járat indulása előtt is.

A mobiljegy használatához az utasnak iOS, vagy Android operációs rendszerű mobiltelefonjára le kell töltenie a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által működtetett közlekedési mobiljegy-alkalmazást, vagy az OTP Simple alkalmazást, és abban regisztrálnia kell magát.

A kiválasztott terméket a felhasználó egyenlegéről, vagy bankkártyája segítségével tudja kifizetni.

A közlekedési mobiljeggyel kapcsolatos információk, és az alkalmazások linkjei elérhetőek a V-Busz Kft. honlapján a https://vbusz.hu/mobiljegy oldalon és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. honlapján.”

Forrás:
Közlekedési Mobiljegy bevezetése; V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft.; 2020. április 17.

Új pályázati lehetőség a Szupergyors Internet Program 2.0 keretében

„Magyarország digitális infrastruktúrájának fejlesztése és a megnövekedett internethasználati igények indokolják a hálózati lefedettség bővítését és sebesség növelését újabb 72 járás 62 ezer háztartásában 4,1 milliárd forint forrásból. A 2019 januárjában indult Szupergyors Internet Program (SZIP) második fázisa a legalább 100 Mbit feletti és elsősorban optikai hálózati fejlesztésekre összpontosít.

Hatékony és korszerű digitális infrastruktúra nélkül elképzelhetetlen a versenyképes gazdaság, ezért a kormány újabb szélessávú fejlesztések megvalósítását kívánja elősegíteni. A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében hozott óvintézkedések nyomán jelentős mértékben megnőtt az otthonról dolgozók, digitális munkarendben tanulók száma, emiatt a korábbinál nagyobb nyomás nehezedik a hálózati rendszerekre is.

Az elmúlt 10 évben Magyarország az európai uniós tagállamok között az újgenerációs hálózati lefedettség és a sebesség tekintetében is az első tízben szerepelt. A magas lefedettségnek köszönhetően 2010 óta tízezerszeresére nőtt a szélessávú előfizetők száma.

A 100 Mbit feletti szupergyors internet kapcsolat kiépítésére az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások pályázhatnak 2020. május 6. és június 11-e között. A beruházások járásonként 5 milliótól 1,5 milliárd forintig terjedő forrásmennyiséggel támogathatóak. A pályázati felhívásról részletesen az alábbi linken tud tájékozódni.

„A hazai hálózatok stabilitása világszínvonalú, az újabb támogatott fejlesztések e téren jelentenek további erősítést, lehetővé téve a zavarmentes szolgáltatást a legnagyobb igénybevétel esetén is. A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben a hálózatok jól vizsgáznak, az infrastruktúra és a szolgáltatók nagyobb fennakadás nélkül kezelni tudták a napi terhelés hirtelen megugrását. A Szupergyors Internet Program hálózatfejlesztéseinek köszönhetően a kis- és középvállalkozások is át tudtak állni az otthoni munkavégzésre. A mostani pályázat az egyik fő célja, hogy a biztonságos és gyors hálózati szolgáltatással hosszabb távon megfelelő környezetet teremtsen az internet kor követelményeihez igazodó használatához” – mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.”

Forrás:
Új pályázati lehetőség a Szupergyors Internet Program 2.0 keretében; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2020. április 14.
GINOP-3.4.1-20 Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése (2. ütem); Széchenyi 2020; 2020. április 6.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. április 20.

Az online tárgyalás – az nem is „igazi” diplomácia?

A diplomácia szokásos kulisszáinak átköltöztetése a kibertérbe évek, de már lassan évtizedek állandósuló témája. És vele párhuzamosan a – szakmai – vita: „leválthatja-e” a nemzetközi kapcsolatok infokommunikációs eszközökre telepített gyakorlata a diplomácia évezredes működésmódjait, sőt magát a szereplői gárdát? Az év elején kirobbant, majd gyorsan világjárvánnyá szélesedő koronavírus pandémia – hasonlóan a távoktatás, vagy a telemedicina hirtelen jött lendületéhez – új lökést adott a digitális diplomáciának is, gondolhatnánk. A szakmai vélemények azonban továbbra is megoszlanak.

Az elmúlt napokban az igazi „nagydiplomácia” képviselői, tehát a multilaterális struktúrákban, nemzetközi szervezetek mellett dolgozó diplomaták is alaposan belekóstolhattak már az elektronikus eszközökre támaszkodó nemzetközi kapcsolati munkába. Az események ugyanis szinte egymást érték ebben a szektorban is: tanácskozott a G-7, a G-20, az IMF és a Világbank is. Persze, a járványidőszakra való tekintettel kivétel nélkül mindenhol a videokonferencia vette át a személyes találkozáson alapuló munka szokványos keretrendszerét. A diplomáciai szakma talán leginkább konzervatív intézményeiben dolgozó szakemberek egy jó részét kisebb fajta sokként érte a 21. századi technikára való átállás. A „Zoom-diplomácia”, ahogy az egyik legszélesebb körben használatba vett videokonferencia platform után hirtelenjében elkeresztelték ezt az új munkamenetet nem csak a szokatlan (és bizonyos értelemben talán még mindig kiforratlan) technológiák buktatói miatt talált vegyes fogadtatásra. A nemzetközi csúcsdiplomácia zászlóshajójának számító intézménynél, az ENSZ Biztonsági Tanácsánál bevezetett új munkarend, és új technológia negatívumai talán minden más társszervezetnél élesebben kerültek napfényre. Mint ismeretes (mi is hírt adtunk már róla az előző hetek Hírlevél kiadásaiban) a globális biztonság fenntartásának talán máig legfontosabb intézményi garanciáját jelentő szervezetnél, a járvány hirtelen kiterjedésével párhuzamosan, lényegében hetekre megállt az élet. Tehát, éppen a legválságosabb pillanatokban látszott megbénulni a multilaterális diplomácia e legnagyobb horderejű döntési fóruma. A BT állandó tagjainak egy része – a résztvevők biztonsága érdekében – a videokonferencia alapú távülésezésre való haladéktalan áttérést sürgette. Mások, elsősorban Oroszország, a hagyományos személyes ülésezés fenntartása mellett kardoskodtak. Az orosz diplomaták érvrendszerében (annak hangoztatása mellett, hogy a New York-i ENSZ központ, járványügyi szempontból is, a világ egyik talán legjobban védett, legbiztonságosabb helye) hangsúlyosan szerepelt az: az állandó és eseti képviselők közötti személyes kontaktust, a „terem hangulatának” érzékelését nem tudja helyettesíteni a videokonferencia sokkal személytelenebb eszközrendszere. Végül Oroszország engedett, és megindult a BT távkonferencia alapú járvány-üzemelése, ám az első tapasztalatok az orosz kételyeket látszanak igazolni. Sven Jürgenson, az Oroszországgal amúgy nem túlságosan rokonszenvező Észtország állandó ENSZ-nagykövete például leszögezte: a WhatsAppon folytatott csevegés képtelen visszaadni a folyosói beszélgetések atmoszféráját, ahogy a videokonferenciákon sem tud érvényesülni a BT-patkónak helyt adó jellegzetes terem feszültsége. Ezekben a roppant horderejű hatalmi játékokban egy-egy gesztusnak, egy arckifejezésnek, fintornak, vagy hanghordozásnak meghatározó jelentőséget lehet – érzékeltette a veterán diplomata. Ehhez kapcsolódva még tovább göngyölítette a gondolatot: a régi, sokat látott diplomatáknak még a digitális technológia személytelenebb kontextusában is sikerül talán elboldogulni, de az újaknak a kávézókban, üléstermek előtereiben folytatott személyes ismerkedéseit semmi sem pótolja. Ashok Mirpuri, veterán szingapúri diplomata, aki a csúcspolitika másik központjának számító Washingtonban képviseli hazáját, kertelés nélkül úgy fogalmaz: ezek az online dolgok – ez nem igazi diplomácia! Egy ország azért küld diplomatákat egy másik állam fővárosába, hogy bizalmas kapcsolatokat építsen ki, diszkrét információkat, álláspontokat cseréljen. A diplomácia alapvetően egy bizalmi viszony, és a bizalom (személyes) bizalmasságot is jelent egyben.

Szögezzünk le itt egy fontos észrevételt: a digitális diplomáciával, az IKT-technológiák, eljárások közegek és közönségek folyamatos térhódításával foglalkozó nemzetközi kapcsolattudományi szakemberek legjava hosszú ideje hangoztatja: a bő egy évtizeddel ezelőtti úttörő korszak egyik nagy ígérte, az hogy a digitalizáció majd „felváltja” a diplomácia hagyományos keretrendszerét, egyértelműen hamis reménynek bizonyult. Ahogy a gyakorló szakemberek (diplomaták) érzik a zsigereikben, éppen úgy látják a szakemberek a kutató szemével is, hogy ezek az eszközök, eljárások inkább kiegészítik, megerősítik a diplomácia „hagyományos” eszközrendszerét. A 21. század diplomatája nem a nemzetközi kapcsolatok porondjára keveredett informatikus, hanem a korszerű technológiát értően használó, a maga és országa javára kamatoztató diplomata.
For global diplomats, Zoom is not like beeing in the room; Ryan Heath; Politico; 2020. április 16.

Az érem másik oldala: digitális nemzetközi fórum a harci robottechnológia korlátozására

Az előző hír kapcsán úgy fogalmaztunk: a multilaterális kapcsolódásokat hirtelen, kényszerűségből meghódító digitalizáció vegyes fogadtatásra talált. És ezt szó szerint értettük, aminek bizonyságára idézünk most egy másik nemzetközi esemény tapasztalataiból, ahol azt láthatjuk: más, ugyancsak fontos, és hasonlóan globális keretrendszerekben az online technológiák lehetőségeinek használatba vétele egyértelmű sikertörténetként jelent meg. A résztvevők véleménye szerint ugyanis rendkívül eredményes volt a világ első „digitális fegyverzetkorlátozási” nemzetközi tanácskozása, amit a német külpolitika szervezett meg és bonyolított – méghozzá online. A rendezvény címében szereplő „digitális” kitétel tehát tulajdonképpen kettős értelemben is igaz. Egyfelől a megvalósítás módjára, eszközrendszerére alkalmazható teljes joggal, ugyanakkor az esemény tartalmát is tükrözi ez az elnevezés. A nemzetközi fórum ugyanis a jövő, ráadásul cseppet sem távoli jövő meghatározó fegyverrendszereinek nemzetközi szabályozását, korlátozását, lehetséges leszerelését tűzte napirendjére. A több mint 70 ország kormányzati képviselőinek és civil szervezeteinek részvételével zajló online esemény az ún. halált okozó autonóm fegyverrendszerek (Lehthal Autonomous Weapons Systems, rövidítve LAWS) bonyolult, mert sok szempontból nemzetközi jogi, sőt etikai kapaszkodók nélküli problémahalmazára kereste a lehetséges válaszokat. A kicsit bulvárosan csak „gyilkos robotoknak” nevezett, a Mesterséges Intelligencia és a robotika élvonalbeli eredményeit a hadügy szolgálatába állító fejlesztésekkel kapcsolatos általános érzületet a német külügyminiszter fogalmazta meg: annak lehetővé tétele, hogy gépek döntsenek élet és halál kérdésében, az a világ etikai normái, az emberiesség alapvető kategóriái szerint megengedhetetlen. A konferencia tudományos és civil résztvevőinek egy része egy nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződésben látja a megoldást. Egy olyan nemzetközi instrumentumban, amely már jó előre tilalmazná a teljes döntési autonómián alapuló fegyverrendszereket a jövő harcmezején.
Digital Diplomacy Keeps Pressure on Killer Robots Challenge; Mary Wareham; Human Rights Watch; 2020. április 2.

A pakisztáni külügyminisztérium digitális alkalmazással dinamizálja a szakmai munkát

Hátrébb hagytuk, pedig a digitális diplomácia hírei között talán ez az egyik legérdekesebb. A rendkívüli idők, a világjárvány okozta különleges helyzet gyors átalakulásokat, intézményi és technológiai fejlesztéseket hozott jó néhány ország külkapcsolati szervezetrendszerébe. Jól látható az is: nem csak a „nagyok”, a világpolitika hagyományos meghatározó szerepköreit betöltő nagyhatalmak nyúlnak hirtelen a digitális technológiákban rejlő lehetőségek után. Sőt, éppen hogy inkább a „középmezőnyben” lépnek meg olyan technológiai innovációkat megtestesítő változásokat, amik tulajdonképpen példa értékűek lehetnek más, digitális értelemben is nagyhatalmi státuszt élvező államoknak.

Érdekes példája ennek a pakisztáni külügyi apparátusban most elindított új kezdeményezés. A talán „KÜM direkt”-nek fordítható „FM Direct” mobil alkalmazás, amely az IKT-technológiák ma már alapvetően bejáratottnak tekinthető lehetőséget viszi be a külügyi szervezetbe, valójában a szervezeti működésben, a szervezeti kultúrában hozhat kisebb fajta revolúciót. A mobil applikáció elindítását beharangozó beszédében ugyanis Mahmood Qureshi, pakisztáni külügyminiszter úgy fogalmazott: mostantól kezdve az ország külügyi apparátusának valamennyi tisztségviselője közvetlen kapcsolatban állhat magával a miniszterrel, és valamennyi horizontális és vertikális módon kapcsolódó kollégájával.

Az elmúlt hetek eseményei valamennyiünket, laikusokat is, ismerőivé tettek a virológia, illetve általánosabban a járványtan, az epidemológia legfontosabb alapfogalmainak. Egy kulcsmozzanat ma már a külső szemlélő számára is világos: az idő egészen más dimenziót ölt ezekben a folyamatokban, mint ahogy azt megszoktuk. A linearitáshoz szokott agyunk nehezen fogja fel az exponenciális növekedés jelentését, de európai országok szomorú példája egyértelműen megmutatta: egy-két nap késlekedés a megbetegedések tömegessé válását, emberek ezreinek halálát időzheti elő. Az idő tehát kulcsfontosságú tényező a védekezésben. A pakisztáni miniszter éppen ezt hangsúlyozta „avató beszédében”, amelyet már az új mobil alkalmazáson keresztül öt kontinensen elszórt, mintegy 60 pakisztáni külképviselet vezető diplomatái előtt ejthetett meg. Az új digitális alkalmazás része a „Vision FO” kezdeményezésnek, amit célszerű talán „Innovatív Külügy” néven nevezni. A digitális fejlesztések rendszerének a keretében elindították az e-iroda kezdeményezést is, ami közvetlen, rejtjelezett adatforgalmat biztosít az ország külképviseletei és az otthoni hivatal között. Mahmood Qureshi ugyanakkor nagy jelentőséget szán a „Reggeli kávézás a miniszterrel” elnevezésű programnak is: rendszeres időközönként, digitális csatornákat felhasználva, az ország helyi- és regionális hivatalnokaival egyeztet majd ezen a digitális fórumon keresztül a külpolitika alakítását befolyásoló kérdésekről.
„Vision FO”: foreign minister launches „FM Direct” app; Daily Times; 2020. április 18.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A tajvani államfőnek már 1 millió Twitter-követője van, sokan külföldiek

A tajvani államfő, az év elején újraválasztott Tsai Ing-wen alapvetően érti a digitális diplomácia jelentőségét, és ami szintén nem árt – a közösségi média világban való boldogulás apró fogásait is. A politikus a napokban elérte az 1 millió Twitter-követőt, ami fontos közvetlen elérési bázist biztosít számára a nemzetközi közvélemény e fontos platformján. Népszerűségének figyelemre méltó tempójú növekedéséhez egyértelműen hozzájárultak külföldi szimpatizánsai, kedvelői, vagy csak az iránta érdeklődők. Az államfő egyéni médiahasználati szokása ugyanis, hogy nem csak a hivatalos politikai témákban posztol információkat, hanem gyakran van egy-egy közvetlen, emberi megjegyzése, gratulációja „hétköznapi” témákban is. Az elmúlt hetekben például maga is hozzászólt alkalmanként ahhoz a közösségi csatornákon fellángolt vitához, amelyben thaiföldi felhasználók keveredtek éles vitába a szárazföldi Kína közösségi média használóival egy népszerű thai színész magánéleti ügyei (és persze, ennek kapcsán Hong Kong, illetve Tajvan „hovatartozási” kérdése) kapcsán. A politikus egyébként más közösségi platformokon is aktív és népszerű: a Facebookon működtetett profilja például 2,8 millió követővel büszkélkedhet, ráadásul a szám, újraválasztása óta, dinamikusan növekszik. Alapvetően vizualitásra épülő világunkban természetesen nem feledkezik meg az Instagram-ról sem: a képalapú tömör „történetmesélésre” alkalmas hordozón 650 ezer körüli már a követő tábora. Digitális népszerűségét természetesen nem csupán bulvártémák okos kommentálásával mozdítja elő. A koronavírus megfékezésével kapcsolatos eredményes politikája hatalmas mértékben növelte a politikusasszony ázsióját az online terekben is.
Taiwan president reaches 1 million Twitter followers with support from Thailand; Matthew Strong; Taiwan News; 2020. április 15.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. április 14-április 17.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Médiarendszer üzemeltetése – Dunaújváros
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.08.
Dunaújváros Megyei Jogú Város az elmúlt években Médiaház néven sikeresen üzemeltette az önkormányzat és a hozzá kapcsolódó intézmények, vállalatok kommunikációjának összehangolását. A médiaház fogalomként értelmezhető, mely a kommunikáció, továbbá a lentebb megjelölt médiarendszerben részt vevő médiafelületek összehangolását jelenti. A konstrukció megfelelő formája és eszköze, a Médiaház keretein belül működő, úgynevezett Médiarendszer, melyben a lent felsorolt médiumok működését egy szervezet irányítja és hangolja össze gazdasági, szervezeti és tartalmi vonatkozásban egyaránt.
A médiarendszerben az alábbi médiafelületek, médiumok vesznek részt:
* Dunaújvárosi hetilap, ingyenes közéleti újság
* Dunaújváros online (dunaujvaros.com), internetes portál
* DSTV Dunaújváros Helyi televízió
* dunaujvaros.hu (műszaki üzemeltetés és karbantartás)
Lásd bővebben

DEK-856 Projektorok, interaktív kijelzők besz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.08.
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára digitális vizuáltechnológiai eszközök beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: Projektorok
2. rész: Interaktív kijelzők
3. rész: Információs terminálok
Lásd bővebben

Naplógyűjtő rendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.30.
3 db georedundáns kialakítású, tenant működésre alkalmas, magas rendelkezésre állású naplógyűjtő rendszer 12 hónapos üzemeltetői támogatása. A naplógyűjtő rendszer elemei: Graylog + MongoDB + Elasticsearch + Nginx + IPVS
Lásd bővebben

GOVCA tokenek, chipkártyák beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.04.
A kormányzati hitelesítés szolgáltatásai keretében a NISZ Zrt. minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz tanúsítással (CC EAL5+ / PP QSCD) rendelkező chipkártyákat és USB-tokeneket, valamint különböző chipkártya-olvasókat is forgalmazni kíván az ügyfelei számára. Jelen eljárás az alábbi informatikai eszközök beszerzésére vonatkozik:
a) SafeNet IDPrime 940 intelligens kártya a használathoz szükséges SAC kliensalkalmazással együtt (összefoglaló néven: Java alapú MALE/QSCD chipkártya), vagy ezzel egyenértékű termék
b) SafeNet IDPrime 3940 intelligens kártya a használathoz szükséges kliensalkalmazással együtt (összefoglaló néven: Java alapú MALE/QSCD chipkártya, duál interfésszel), vagy ezzel egyenértékű termék
c) SafeNet IDPrime 940 intelligens kártya és Gemalto IDBridge K30 USB-token a használathoz szükséges kliensalkalmazással együtt (összefoglaló néven: Java alapú MALE/QSCD chipkártya, USB-token kivitelben), vagy ezzel egyenértékű termék
d) Gemalto IDBridge CT30 chipkártya-olvasó (összefoglaló néven: Chipkártya-olvasó), vagy ezzel egyenértékű termék
e) Reiner SCT cyberJack® RFID basis chipkártya-olvasó (összefoglaló néven: Chipkártya-olvasó érintésmentes chipkártyákhoz), vagy ezzel egyenértékű termék
Azaz, a NISZ Zrt. egyrészt olyan intelligens kártyákat kíván beszerezni, amelyek kétféle kivitelben forgalmazhatóak az ügyfelek számára:
– chipkártya kivitel,
– valamint USB-token kivitel,
és a kártyákból létezik mind hagyományos – kontaktusos – termékváltozat (SafeNet IDPrime 940) mind pedig duál-interfésszel rendelkező – „érintésmentes” – termékváltozat (SafeNet IDPrime 3940).
Másrészt a NISZ Zrt. két fajta chipkártya-olvasót is tervez beszerezni, egyrészt olyat, amely a hagyományos (érintéses) chipkártyákkal használható, továbbá egy olyan típust, amely az érintésmentes chipkártyákkal használható.
Lásd bővebben

Történelem tematikájú weboldal fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/75
Közzététel dátuma: 2020.04.17.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.27.
Történelem tematikájú, “kereshető oral history adatbázis” alapú weboldal fejlesztése
Ajánlatkérő részére a közbeszerzési dokumentum részét képező műszaki leírásban részletezett emlekpontok.hu weboldal backend és frontend oldali fejlesztési szolgáltatásának megrendelése a dokumentációban megfogalmazott követelményeknek és paramétereknek megfelelően. A részletes műszaki leírást a Közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a szerződéstervezet tartalmazza.
Lásd bővebben

Térinformatikai adat beszerzés I.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/75
Közzététel dátuma: 2020.04.17.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.28.
A FIR projekt keretében megvalósuló adatfeldolgozó képességek (algoritmusok) fejlesztéséhez szükség van olyan tanítóterületekről (mintaterületekről) származó – az űrfelvételeket pontosító, azok alapján kialakítandó feldolgozási folyamatokhoz kiegészítő – referencia adatokra, melyek pontos geometriával és leíró adatokkal rendelkeznek, valamint a fejlesztésben alkalmazott időszakban (2017-2020) frissültek. A beszerzés célja, hogy a szakterület által elvégzendő elemzés, a futtatandó algoritmusok kialakítása és az egyes adatfeldolgozási feladatok paraméterezése, valamint ezek ellenőrzése megvalósulhasson a mintaterületekről származó referencia adatok felhasználásával.
A meghatározott mintaterületekre előállított referencia adatok termékként történő beszerzése az erdészeti és vízügyi szakterületek igényeinek kiszolgálását célozza meg.
A beszerzés célja a meghatározott mintaterületekre előállított termékek beszerzése, melyek segítségével az alábbi eredmények elérhetők.
A) Erdészeti célú képosztályozás paraméterezése
Hiperspektrális felmérés: A mecseki erdőterület 80 km2-es részletéről előállított hiperspektrális adatok, mely a fafajosztályozás pontossági vizsgálatához szükségesek.
LIDAR felmérés: A mecseki erdőterület 80 km2-es részletéről előállított adatok, mely a famagasság és domborzatmodell ellenőrzéséhez szükséges.
WorldView-3 űrfelvételek: A mecseki erdőterület 80 km2-es részletéről WorldView-3 űrfelvételek biztosítása, mely a faállománycsoport osztályozás pontossági vizsgálatához szükséges.
B) Belvíztömeg számítás
LIDAR felmérés: A 45/1 Felsőszabolcs-alsó (Szabolcs-Sz-B. Megye), 27/a Tiszasülyi, 27/b Milléri (Jász-Nagykun-Szolnok Megye), és a 77/7 számú Kurcai (Csongrád megye) belvízöblözetek, mint mintaterületek területén található összesen kb. 800 km2 területről előállított adatok, mely a mintaterületekre vonatkozó mikrodomborzat előállításához és így a víztömeg előállításához szükséges alapinformáció.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Térképészeti szoftverek beszerzése 5 ajánlati rész
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/75
Közzététel dátuma: 2020.04.17.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.29.
1 db pontfelhő-kiértékelő szoftver.
2 db mérnöki tervező és 3D modellező szoftver
1 db digitális térkép szerkesztő és kezelő szoftver.
1 db GNSS mérések utófeldolgozására alkalmas szoftver.
7 db terepi térinformatikai és adatgyűjtő szoftver.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

100 db PC konfiguráció beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/72
Közzététel dátuma: 2020.04.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: PROCOMP Számitástechnikai és Elektronikai Korlátolt Felelősségü Társaság
Nyertes Ajánlattevő (AT) feladata a jelen eljárás eseményeként megkötésre kerülő adásvételi szerződés keretében 100 db PC konfiguráció szállítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 34.025.000,- Ft
Lásd bővebben

Jegykiadó automaták karbantartása Győr 3.eljárás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/72
Közzététel dátuma: 2020.04.14.
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Entegro Technológiai Kft.
Győr Megyei Jogú Város 24 db, fix telepítésű menetjegy és bérletértékesítő automatáinak (továbbiakban: TVM) karbantartása.
Karbantartási munka végzése: a használatban lévő automaták folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéséhez szükséges tevékenység, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) keretében vagy eseti jelleggel, de rendszeresen el kell végezni, ide értve a közvetlen hibaelhárítás miatt más tárgyi eszközön végzett bontási helyreállítási munkákat is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.140.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – NFK Légifotók
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Nyertes ajánlattevő: EUROSENSE Légi Térképészeti Kft.
Légifelvételek és ortofotók beszerzése a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt VIII. ütemébe tartozó ingatlanügyi hatóságként eljáró 8 járási hivatal illetékességi területére (külterület, belterület) 20 cm vagy jobb (kisebb, mint 20 cm) terepi felbontással, összesen 7 223 négyzetkilométerre.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 99.677.400,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;LOUNGE DESIGN Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az MFB Zrt. pénzügyi termékeihez kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása vállalkozási keretszerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 290.484.000,- Ft
Lásd bővebben

Film digitalizáló berendezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés “Film digitalizáló berendezés” tárgyban
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 310.857.525,- Ft
Lásd bővebben

Vetítéstechnikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Budapesti Operettszínház
Nyertes ajánlattevő: PROCOMP Számitástechnikai és Elektronikai Korlátolt Felelősségü Társaság
A Budapesti Operettszínház részére 3 db projektor beszerzése a hozzá tartozó objektívekkel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.705.075,- Ft
Lásd bővebben

Szélessávú internet és bérelt vonal szolg-ESZT
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Mikroháló Távközlési és Szolgáltató Kft.
Az 1. részfeladatban (Szélessávú internet szolgáltatás) Nyertes Ajánlattevő (Szolgáltató) feladata Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal mint Ajánlatkérő (Megrendelő) részére nagy sávszélességű internet szolgáltatás és hozzá kapcsolódó Helpdesk szolgáltatás biztosítása.
A 2. részfeladatban (Adatátviteli (bérelt vonali) szolgáltatás) Nyertes Ajánlattevő (Szolgáltató) feladata Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal mint Ajánlatkérő (Megrendelő) részére adatátviteli (bérelt vonali) szolgáltatás és hozzá kapcsolódó Helpdesk szolgáltatás biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.176.000,- Ft
Lásd bővebben

(PTS-246) központi inf. eszközök, szoftverek (3)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.
1 db 2U rack szerver
2 db 1U rack szerver, meglévő Dell R630/640 vmware esxi clusterhez
2 db 1U rack szerver
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.831.944,- Ft
Lásd bővebben

Agrár-meteorológiai információs rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Szent István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: LRG É-L Kutató-fejlesztő és Szakértő Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság;Macro Expert Kárszakértő Kft.
Új agrár-meteorológiai információs rendszer fejlesztése környezet-, növényvédelmi és élelmiszer-biztonsági céllal a Szent István Egyetem részére a 2017-1.3.1-VKE-2017-00009 projekt keretében.
Szoftverspecifikáció:
A leszállításra kerülő szoftver liszensz alapvetően 2 fő funkció csoporttal kell, hogy rendelkezzen:
* Meteorológia adatok gyűjtése a meteorológiai állomás adatai alapján – azaz a leszállításra kerülő eszköz rendszer által mért adatokat gyűjteni kell, ezekből meghatározott riportokat kell készíteni, és adatot kell szolgáltatni a 2 funkció csoport számára, a mért és az OMSZ adatinak összevetése céljából
* Közhiteles meteorológia adatok (Országos Meteorológiai Szolgálat) és a gyűjtött (a meteorológiai állomás) adatok alapján öntanuló növényvédelmi előrejelzést adó szoftver – mely az OMSZ adatai és mért adatok alapján a meghatározott növény és kártevő fajokra, üzleti intelligencia alapján mikrocellára ad előrejelzést. Öntanulás: a kiadott előre jelzések (számított) és a növényorvosoktól kapott visszajelzések (valós esemény) közötti korreláció vizsgálat, és ez alapján az előrejelzési képletek pontosítása
Leszállítandó eredménytermékek:
* 1 db WEB portál alkalmazás
* 1 db IOS applikáció
* 1 db Android applikáció
Hardver specifikáció:
Az Ajánlattevőnek olyan szenzorrendszerre kell ajánlatott tennie, mely modulárisan bővíthető, hogy igény szerint az Ajánlatkérő újabb állomásokat tudjon vásárolni és üzembe állítani. A már telepített állomások esetében is elvárt a további szenzorokkal való bővíthetőség. Az Ajánlattevőnek olyan topológiájú rendszerre kell ajánlatot tennie, ahol 1db központi egység és az egyes mérőállomások közötti adatkommunikáció rádiófrekvencián történik. Elvárás, hogy csak a központi egység csatlakozzon az internetre, és vezetékes, vagy mobilinternet segítségével szinkronizálja az adatokat.
Darabszám:
* 1 db központi egység, és
* 2 db állomás egység (szenzor)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.500.000,- Ft
Lásd bővebben

PE- Neptun support (1266)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/74
Közzététel dátuma: 2020.04.16.
Ajánlatkérő: Pannon Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun Egységes Intézményirányítási Rendszer technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 184.110.000,- Ft
Lásd bővebben

K2039-Kézbesítés-Táj. elj. erd.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/74
Közzététel dátuma: 2020.04.16.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Díjbeszedő Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő feladata az ajánlattételi dokumentáció mellékleteként kiadott műszaki leírásban szereplő nem perszonalizált, azaz csak és kizárólag címzett és címzés nélküli küldemények kézbesítése nettó 16 000 000,- Ft keretösszeg + 3 200 000,- Ft opciós rész erejéig.
Várható mennyiségek az egyes feladattípuson belül a szerződéses időszakban – tájékoztató jellegű mennyiségek!
I. Tájékoztató hírlevelek körzetes kézbesítése 750 500 db
II. Tájékoztató hírlevelek tömeges kézbesítése 228 050 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Biztonsági nyomtatók beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/75
Közzététel dátuma: 2020.04.17.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Kormányablak kialakításhoz szükséges biztonsági nyomtatók beszerzése:
A nyertes ajánlattevőnek az alábbiakban részletezett követelményeknek megfelelő termékeket kell szállítania:
Asztali tintasugaras biztonsági okmánynyomtató:
Fix mennyiség: 70 db
Opciós mennyiség 20 db
Asztali biztonsági lézer okmánynyomtató
Fix mennyiség 80 db,
Opciós mennyiség 20 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.782.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/75
Közzététel dátuma: 2020.04.17.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság
Bírósági Fizetési Portál (BFP) üzemeltetése az OBH részére, mely 1200 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a portálhoz kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/75
Közzététel dátuma: 2020.04.17.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Balázs-Diák Kft.;PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Adásvételi szerződés keretében Informatikai eszközök beszerzése az Eszterházy Károly Egyetem részére Európai Uniós forrásból 3 részben az alábbiak szerint:
1.rész: Okostanterem beszerzése
2. rész:Interaktív tábla beszerzése
3. rész: Interaktív érintőképernyő beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.164.500,- Ft
Lásd bővebben

Budaörs közmű alaptérkép készítése – tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/75
Közzététel dátuma: 2020.04.17.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Geoterc Informatikai és Szolgáltató Kft.;Cartoranje Földmérési, Közműfelmérési és Általános Mérnöki Kft.
Vállalkozó feladata a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. budaörsi működési területére vonatkozóan 1:500 méretarányú digitális közmű-alaptérkép elkészítése szennyvízcsatorna nyilvántartáshoz. Az alaptérkép készítésével érintett mennyiség 150 db szelvény (+20%-os eltérés lehetséges). Az alaptérképet AutoCad 2005 dwg formátumban kell elkészíteni, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nél használatban lévő budapesti alaptérképekkel megegyező rétegkiosztással, szín- és vonaltípus alkalmazással.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Átláthatósági hirdetmény (DEK-897)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Teljes mennyiség: 1 darab komplex szolgáltatási csomag, mely tartalmazza a Debreceni Egyetem Klinikai Központ jelenleg használatban lévő, MedSolution, e-MedSolution, GLIMS, EESZT alrendszerek üzemeltetési, karbantartási és adatátadási feladatok elvégzésének összességét.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 325.358.628,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/73
Közzététel dátuma: 2020.04.15.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Gamax Laboratory Solutions Kft.
MATLAB szoftverek követése 1 évre és 2 db új licenc beszerzése (KBF/41/2020)
Meglévő Matlab Individual licencek követése 2020.04.01-2021.03.31 közötti időszakban (30581030 csomag) (51 db Matlab, 5 db Econometrics Toolbox, 5 db Financial Toolbox, 5 db Database toolbox, 42 db Optimization toolbox, 9 db Paralell Computing Toolbox, 43 db Statistics and Machine Learning Tool-box, 27 Symbolic Math toolbox, 2 db Datafeed Toolbox, 1 db Bioinformatics Toolbox, 1 db MATLAB Compiler, 1 db MATLAB Compiler SDK)
Meglévő Matlab Concurrent licencek követése 2020.04.01-2021.03.31 közötti időszakban (30268859 csomag) (3 db MATLAB, 3 db Optimization Toolbox, 1 db Spreadsheet Link EX, 3 db Statistics and Machine Learning Toolbox, 1 db Symbolic Math Toolbox
Matlab licencek és Toolboxok biztosítása 1 éves követéssel (1 db Deep Learning Toolbox, 1 db Text Analytics Toolbox)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.810.320,- Ft
Lásd bővebben

KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/75
Közzététel dátuma: 2020.04.17.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: VFT Vezetési Tanácsadó és Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A VFT Vezetési Tanácsadó és Informatikai Zrt. által üzemeltetett „KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése és teljes körű támogatása”
A szolgáltatás a bírósági szervezetek, azaz a Kúria, az Ítélőtáblák, a Törvényszékek, valamint az OBH részére történik.
Mennyiség: Vállalkozási és felhasználási szerződés keretében KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése és teljes körű támogatása 18 hónapon keresztül + opciós 6 hónap időszak.
A feladatok a rendszer üzemeltetése, valamint 1 725 óra opcionálisan lehívható fejlesztői keret a műszaki leírásban foglaltak szerint. A meghosszabbított időszakra vonatkozóan ugyanezek a mennyiségek az irányadóak.
A fejlesztői órakeret csak 18 hónapos időszakra értelmezhető, a meghosszabbított időszakra a maradvány nem vihető tovább, ugyanakkor az opcionális időszakra az arányos órakeret lehívásra kerülhet (575 óra).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.435.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Elektronikus jegyértékesítési rendszer bevezetése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/72
Közzététel dátuma: 2020.04.14.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Önálló entitást biztosító, működő elektronikus, moduláris, központi adatbázisra épülő közösségi közlekedési jegyértékesítési, számlázó, statisztikai és ellenőrzési rendszer szoftver bérbevétele a és üzemeltetése a GYSEV Zrt. számára a kapcsolódó fedélzeti hardverkörnyezet biztosításával.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre kerül:t nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő jelen hirdetménnyel az eljárást visszavonta.
A tervezett módosítás a verseny szempontjából olyan jelentőségű, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján vagy a Kbt. alapelveire figyelemmel csak új közbeszerzési eljárás indításával kezelhető.
Ajánlatkérő tervezi az eljárás újbóli meghirdetését.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/74
Közzététel dátuma: 2020.04.16.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő feladata egy Kulcs Menedzsment Központ (továbbiakban: KMC vagy rendszer) (ezen belül Key Distribution Center) létesítése, mely offline kulcsmenedzsmentrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Megrendelő által üzemeltetett összes, ETCS (Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) 2. szintű vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt vonalszakaszok ETCS 2. rendszerben lévő Radio Block Center (RBC) központjai és a MÁV Zrt. vasúti hálózatára engedélyezett ETCS-el felszerelt, hazai és külföldi vasúti járművek fedélzeti berendezései (OBU, EVC és az ETCS-hez kapcsolódó OBU-RBC, KMC-KMC, KMC-KDC és RBC-RBC közötti kapcsolatokhoz és a hozzájuk kapcsolódó interfészekhez) hitelesítő és autentikációs kulcsainak teljeskörű menedzselését ellássa. A teljes rendszernek az ERTMS (egységes európai vasúti jelzőberendezés-rendszer) teljes rendszerével kompatibilisnek kell lennie.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eredménytelenség indoka:
A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Kínai tapasztalatok alapján: hogyan működjön a közigazgatás súlyos járványügyi helyzetben – információ, döntéshozás, végrehajtás

„A Journal of Chinese Governance ez évi 5. számának egyik szakcikke a koronavírus-járvány vuhani kitörésére adott közigazgatási válaszok, intézkedések során született tanulságokat vonja le, és fogalmaz meg javaslatokat hasonló esetek hatékonyabb kezelésére (Public governance mechanism in the prevention and control of the COVID-19: information, decision-making and execution – online megjelent április 14-én). A cikket a szerzők február 8-án zárták le, így megállapításaikat az addig megfigyelhető tapasztalatokra építették. Mint emlékeztetnek rá, a koronavírusos megbetegedések (COVID-19) 2020 januárjában terjedtek át Vuhan városából Hupej tartományba, majd Kína más részeibe és tovább, szerte a világon. A COVID-19 tipikus egészségügyi vészhelyzetet jelent – gyors terjedése nem csak, hogy hatással van százmilliók életére, hanem a gazdasági és társadalmi fejlődés ütemét is megtörte, egyelőre felbecsülhetetlen gazdasági és társadalmi veszteségeket okozva. Mindennek tükrében felmerül a kérdés, hogy a közigazgatás vajon meg tudta volna-e előzni a járvány kitörését? Vagy ha már megtörtént, ellenőrzés alatt tudja-e tartani a terjedést, amennyire lehet? Továbbá: miképpen tudja hatékony közpolitikai intézkedésekkel megállítani a veszteségek növekedését, valamint csökkenteni a társadalmi és gazdasági árat, amit ezért fizetni kell?

Az egészségügyi vészhelyzet rövid idő alatt igényel gyors lépéseket a kormányzattól, hatékonyan koordinálva a munkában résztvevő egységek között, minden szintre és szervezeti egységre kiterjedő együttműködéssel. A közigazgatásnak ezen kívül szükséges együttműködnie az egészségügyi intézményi és hivatalrendszerrel, a kórházakkal, a vállalkozói szféra érintett részével és az érintett közösség tagjaival is. Úgy kell fokoznia a közösségi éberséget, hogy az ne generáljon pánikot, és úgy függesztenie a gazdasági és társadalmi aktivitások egy részét, hogy mindeközben az alapvető életszükségletek kielégítése ne szenvedjen kárt. Minden egészségügyi vészhelyzet egyben jelentős próba elé állítja a helyi közigazgatást is, tesztelve azok probléma-kezelő képességét. (Megj.: Kínában a helyi szint akár tartományi szintet is jelenthet, ami sok esetben európai mércével mérve országnyi területet és lakosságot takar.) A szerzők szerint sürgős szükség van közigazgatás-irányítási mechanizmus (Public Governance Mechanism) kiépítésére, megteremtve ezzel az érdekeltek széles köre részvételének lehetőségét. A helyi közigazgatásnak a domináns helyzetből el kell mozdulniuk az irányítás olyan formái felé, amelyben nem kizárólagosan biztosítja a közszolgáltatásokat, ugyanakkor szabályokat alkot és keretet ad az együttműködéshez, a közösségi cselekvéshez, az érdekeltek széles körének bevonásához az információk, a döntéshozatal és a végrehajtás szintjén egyaránt.

A dokumentum a közigazgatás-irányítási mechanizmus keretrendszerét felhasználva elemzi a Vuhan (és Hupej tartományban) történteket a tekintetben, hogy az első hónapban milyen válaszok születtek a koronavírus megjelenésére. A helyi közigazgatási gyakorlat elemzésének célja Kína közigazgatás-irányítási mechanizmusának jobbítása. Rövid távon azzal, hogy segít hatékonyabbá tenni a járvány terjedése elleni lépéseket, közép- és hosszútávon pedig segít a közigazgatási menedzsment tudásfelhalmozásában, felkészülve a jövőre nézve arra, hogy hasonló esetekre kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal lehessen válaszolni a kihívásokra.

A dokumentumban a szerzők levonják a következtetéseket és tanulságokat az esettanulmányból. Eszerint az információk rendezetlensége, a késlekedő döntéshozás és a gyenge végrehajtás egyaránt arra utal, hogy a helyhatóságok részben alkalmatlannak bizonyultak az egészségügyi vészhelyzet kezelésére, a hagyományos közigazgatás követelményei a közigazgatás-irányítás új összefüggésrendszere tekintetében is. Eleve, a helyi közigazgatás nem tudott olyan hatékony és szakszerű bürokráciát kialakítani, amely a rendelkezéseket időben és hatékonyan tudja végrehajtani. Ezzel együtt kudarcot vallott abban is, hogy a közigazgatás-irányítás új összefüggésrendszeréhez igazodjanak, egy olyan helyzetben, ahol a hagyományos, parancsra és ellenőrzésre alapuló megközelítés elégtelennek bizonyult a közigazgatáson kívüli érdekeltek befolyására. Az új megközelítésben a közigazgatás a közügyek intézésében már nem domináns hatóságként kellene viselkednie, hanem partnerként együttműködnie számos külső szereplővel, ahelyett, hogy alárendeltnek tekintené őket. A közigazgatás-irányítás jobbítása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a helyi közigazgatásnak új szektorközi hálózatot kellene építenie – ez a hálózat ugyanis már létezik. A feladat az, hogy alkalmazkodjon ehhez a hálózathoz, vállalva egyben a felelősséget a közrend fenntartásában, valamint a minőségi közszolgáltatások biztosításában.

A szerzők szerint a helyi közigazgatást gyakran gúzsba köti a centralista szemlélet, ami meghatározza a központ és a helyi szintek kapcsolatát. Javaslatuk szerint ezért Kínában több hatalmat kellene delegálni a helyi önkormányzatokhoz, ezzel együtt felruházni a helyi jogalkotó és bírói szerveket a helyi tisztviselők ellenőrzésére. A járvány kezelésének tapasztalati alapján megfogalmazható, hogy Kínában a helyi közigazgatásnak az új közigazgatás-irányítási környezetben kell megfelelő választ találniuk, formálisan is kialakítva a közigazgatás-irányítási mechanizmusokat, a közigazgatáson belüli és azon kívüli szereplők bevonásával. A vállalkozói szférát és a civil szervezeteket független és felelős szervezeteknek tekintve, kizárólagosságra törekvő (exkluzív) irányítás helyett bevonásra épülő (inkluzív) politikát folytatva lehet segíteni a társ-alkotást a közügyek irányításában. Ennek során az információk, a döntéshozatal és a szakpolitikák megvalósítása terén egyaránt szükséges szisztematikusan újratervezni a folyamatokat.

Az információkezelés terén bebizonyosodott, hogy Vuhanban a szigorú információ-kezelés elvágta a lehetőséget számos olyan támogatástól, ami a társadalomból vagy szakmai szervezetektől érkezhetett volna. A helyi közigazgatásnak ezért éppen hogy kezdeményeznie kellene a több forrásból származó szabad, nyílt információáramlást. Ez a döntéshozatalra is fontos hatással lenne, mert segít idejekorán meghatározni a kockázatokat. A végrehajtás során szintén kulcsfontosságú az információs mechanizmus – a helyi önkormányzatok e téren elsősorban nyílt adatbázisokkal tudják segíteni a hatékony megvalósítást. Az információs mechanizmus egyben a szereplők széles köre együttműködésének alapjait is biztosítja.
A helyi önkormányzatok döntéshozatali képességének javításában kulcsszerepe van az operatív készenléti tervnek. Vuhanban azonban kiderült, hogy a meglévő felkészülési tervek homályosak és korlátozottak voltak. Nem határozták meg pontosan a vészhelyzet kezeléséért felelős szervezeteket, nem beszélve ezek felelősségéről, kötelezettségeiről és képességeiről. Ezen kívül semmit nem mond a közigazgatáson kívüli szereplők bevonásáról, pedig a szakmai szervezetek és önkéntes egyének, közösségek átfogó leírása fontos lenne a készenléti tervben, ahogy az önkéntesek irányításáért és a partnerség más formáinak kezeléséért felelős közigazgatási szervezet meghatározása is. Enélkül a segíteni kész polgárok, közösségek és társadalmi szervezetek hozzájárulásában rejlő potenciált aligha lehet kiaknázni.

Szintén problémásnak bizonyult Vuhanban a helyi közigazgatás és a szakmai szervezetek közötti kapcsolat. Bár Kínában a megyei szint feletti helyi önkormányzatok fel vannak hatalmazva a szükséges járványügyi döntésekre és azok végrehajtására, a szakmai tudás hiányából sok gond fakadt. Megfelelő szakmai támogatás nélkül a helyi közigazgatás nem tud megfelelő diagnózist felállítani, így a döntések is minimum rosszul időzítettek lesznek. A helyi közigazgatási vezetőknek ezért – hogy ne csak saját személyes tapasztalataikra hagyatkozzanak – szükséges megosztaniuk a döntéshozatalt a szakmai szervezetekkel.

Végül a helyi önkormányzatoknak szükséges nagyobb figyelmet fordítaniuk saját képességeik bővítésére is. A közigazgatás-irányítás kontextusában egyrészt fontos, hogy a hivatalnokok fejlesszék saját szakmai tudásukat, másrészt azon képességüket, amivel koordinálni tudnak a hivatalon belüli és azon kívüli szereplők között. De nem csak a szakmai képzések fontosak, hanem a megfelelő ösztönző rendszerek kialakítása is. A vuhani tapasztalatok szerint a felelősség-áthárítás volt a helyi tisztviselők közös stratégiája. Minden fontos lépésnél fentről vártak instrukciókat az információk, a döntéshozatal és a végrehajtás terén, ami akadályozta a hatékony és jól időzített helyi intézkedések megtételét. Ezért fontos, hogy olyan ösztönző rendszerek legyenek, amelyek a helyi hivatalnokokat motiválják abban, hogy kritikus helyzetben is felelős köztisztviselőként viselkedjenek.”

Forrás:
Public governance mechanism in the prevention and control of the COVID-19: information, decision-making and execution; Xiang Gao, Jianxing Yu; Journal of Chinese Governance; https://doi.org/10.1080/23812346.2020.1744922; 2020. április 14.
(a cikk szabadon olvasható)

Lásd még:

„A járványkitörések megfékezésével küszködő közösségi irányításnak számos bizonytalansággal kell szembenéznie. A sikeres irányítás csak egy kompetens korai figyelmeztető rendszerrel lehetséges, amely a releváns tudás és információ hatékony előállításán, megosztásán és felhasználásán alapul. Ebben a folyamatban a funkcionális tudományos és szakmai közösségek jelentik a kritikus fontosságú „kapuőrőket” [az információ kapuőreit.Szerk.]. Elemezve Kína kudarcot vallott korai figyelmeztetését a koronavírus-járvány kitörésekor, a cikk megmutatja, hogy a bürokratikus erők által uralt járványügyi kormányzási rendszer kudarcra van ítélve. Különösen a tudományos és szakmai közösségek – ebben az esetben a virológusok, az orvosok és az epidemiológusok – autonómiájának hiányát azonosítoták a korai figyelmeztető rendszer hibás működésének egyik fő tényezőjeként. A közösségi kormányzás gondolatára támaszkodva a szerzők azt állítják, hogy csak azáltal képes egy állam korszerűsíteni korai előrejelző rendszerét, és jobb teljesítményt elérni a járványok elleni küzdelemben, hogy a tudományos és szakmai csoportokat felhatalmazza a hatékony közösségi irányítás gyakorlására.”

Forrás:
Crippled community governance and suppressed scientific/professional communities: a critical assessment of failed early warning for the COVID-19 outbreak in China; Edward Gu, Lantian Li; Journal of Chinese Governance; 2020. március 24.

ENERGISE Energia Élő Laborok : Módszertan, tapasztalatok és tanulságok

„Az ENERGISE projekt célja, hogy hozzájáruljon a háztartási energiahasználat társadalmi beágyazódottságának megismeréséhez annak érdekében, hogy az energiafogyasztást összességében csökkentsük. Az energiahasználat mindennapi életünk és mindennapi tevékenységeink szinte észrevehetetlen része. Egyfolytában energiát használunk: világításra, fűtésre, mosásra, ételeink tárolására, főzésre, telefonunk, TV-nk és számos egyéb eszközünk működtetésére stb. Ennek ellenére a legtöbben ritkán gondolkodunk el azon, hogy mikor, mihez és mennyi energiát használunk. Energiahasználatunk legnagyobb része rutinszerű mindennapi tevékenységek kapcsán történik, természetesnek vesszük, hogy energia van, mindig rendelkezésünkre áll…Egyrészről a probléma megoldása egyszerűnek tűnhet: fenntarthatóbb minden-napi gyakorlatot alkalmazva csökkentjük energiafogyasztásunkat és kapcsolódó karbon-kibocsátásunkat. De amint megkapargatjuk a felszínt, rájövünk, hogy mindennapi gyakorlatunk bonyolult, mélyen gyökerezik, kulturálisan beágyazott, és nehezen megváltoztatható.

Az ENERGISE projekt a legmodernebb társadalomtudományi kutatási módszerek alkalmazásával segít megérteni, hogy hogyan és miért használunk a mindennapi életben energiát. Ennek érdekében az élő labor módszert alkalmaztuk, 8 európai országban több mint 300 háztartást vontunk be Energia Élő Laborokba 2018 őszén. A háztartásokkal saját otthonaikban dolgoztunk együtt annak érdekében, hogy közvetlenül megfigyeljük és dokumentáljuk energiafogyasztási gyakorlatukat. A jelen kiadvány az ENERGISE Energia Élő Laborok módszertanát, eszközeit, megvalósítását és első tanulságait mutatja be.”

Forrás:
ENERGISE Energia Élő Laborok : Módszertan, tapasztalatok és tanulságok; Vadovics Edina (szerkesztő); GreenDependent Intézet Nonprofit Kft.; 2019 (PDF)

Törvények, rendeletek

A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója a veszélyhelyzettel összefüggésben egyes kérdésekről

„A Közbeszerzési Hatóságnak a veszélyhelyzettel összefüggésben érkezett, gyakran felmerülő megkeresésekkel kapcsolatban közzétett tájékoztatója további kérdésekkel és válaszokkal bővült, amelyeket külön kiemelve találhatnak meg az érdeklődők. A tájékoztató elérhető mellékletben.

Forrás:
A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója a veszélyhelyzettel összefüggésben; Közbeszerzési hatóság; Budapest, 2020.április 16.

1161/2020. (IV. 17.) Korm. határozat a Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjairól szóló program megvalósításához szükséges intézkedésekről

„A Kormány

1. egyetért a Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjaival és annak megvalósítása érdekében az egyes zeneművészeti szervezetek támogatásával;

2. az 1. pontban foglalt cél megvalósítása érdekében egyetért azzal, hogy az állami fenntartású, a minősítéssel rendelkező, valamint egyes minősítéssel nem rendelkező zeneművészeti szervezetek számára működésükhöz és szakmai feladataik ellátásához központi költségvetési többletforrás kerüljön biztosításra;

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere bevonásával gondoskodjon a 2. pontban foglaltak megvalósítása érdekében a 2020. évben szükséges 4 668 692 363 forint biztosításáról, a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 13. Művészeti tevékenységek alcím, 14. Az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása jogcímcsoport javára.

Felelős: pénzügyminiszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal”

Forrás:
1161/2020. (IV. 17.) Korm. határozat a Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjairól szóló program megvalósításához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 79. szám; 2020. április 17.; 2077. o. (PDF)