Skip to main content

24. szám, 2020. június 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. június 9-június 13.

2020. június 9.

2020. évi XLVI. törvény egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 137. szám; 2020. június 9.; 3352-3354. o. (PDF)

2020. június 11.

264/2020. (VI. 11.) Korm. rendelet a határátlépésre vonatkozó különös szabályokról szóló 263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 139. szám; 2020. június 11.; 3519. o. (PDF)

2020. június 12.

275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat érintő egyszeri rendkívüli juttatásról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 141. szám; 2020. június 12.; 3585-3587. o. (PDF)

1313/2020. (VI. 12.) Korm. határozat a veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat érintő egyszeri rendkívüli juttatás biztosításáról
Nemzeti Jogszabálytár/ Magyar Közlöny; 2020. évi 141. szám; 2020. június 12.; 3617-3618. o. (PDF)

8/2020. (VI. 12.) KKM rendelet a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 4/2019. (VI. 14.) KKM rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 141. szám; 2020. június 12.; 3617-3618. o. (PDF)

2020. június 13.

279/2020. (VI. 13.) Korm. rendelet a nyilvános könyvtárak megnyitásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 142. szám; 2020. június 13.; 3636. o. (PDF)

280/2020. (VI. 13.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 142. szám; 2020. június 13.; 3636-3637. o. (PDF)

Magyary Zoltánra emlékeztek

„A magyar közigazgatás nemzetközi hírű és iskolateremtő tudósára Magyary Zoltánra emlékeztek az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán. Az Oktatási Központban található emléktáblát Magyary közelgő születésnapja alkalmából koszorúzták meg, amely egyben halála 75. évfordulójának is emléket állít.

A megemlékezésen az ÁNTK képviseletében Smuk Péter dékán, Kaiser Tamás, Téglási András és Zachar Péter Krisztián dékánhelyettesek, valamint Kristó Katalin a dékáni hivatal vezetője vettek részt. A koszorúzás kapcsán Smuk Péter dékán elmondta, hogy az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar számára Magyary Zoltán közigazgatásban végzett tevékenysége, jogtudósi tudományos életműve mindmáig irányadó. Korszakalkotó reformer, aki európai műveltsége és a polgári alapértékekhez való ragaszkodása révén, valamint a hagyomány és megújulás kettősségének összebékítésével mindmáig a hallgatók számára is példaként szolgálhat. A dékán hangsúlyozta, hogy Magyary Zoltán nemcsak elméleti szakember volt, aki iskolateremtő tanárként, nemzetközileg elismert szaktudósként dolgozott, hanem egyben jó tollú publicistaként és kiváló köztisztviselőként a gyakorlati életben is számos alkalommal a hagyományokra támaszkodó újítóként szolgált.”

Forrás:
Magyary Zoltánra emlékeztek; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. június 9.
Lásd még:
Máig nem feledi Tata híres szülöttét, aki tudománnyá tette a közszolgálatot; Szűr Annamária; KEMMA – a Komárom-Esztergom megyei hírportál; 2020. június 11.
„A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében az idén megemlékeztek névadójukról, a közigazgatás modernkori megújítójáról és útmutatójáról Tatán.”

Új digitális, infokommunikációs keretstratégia készül, a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS)

„Új infokommunikációs keretstratéga van előkészületben, a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) a következő hétéves uniós költségvetési időszakban (2021-2027) hozzájárul az ágazat sikeres pozícionálásához a magyar és uniós forrásokért – mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a 10. jubileumi, a vírushelyzet miatt online megrendezett Infoparlament Konferencián csütörtökön.

Hozzátette: tovább kell haladni a gigabites és az 5G célok elérésének irányába, az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítéseket téve.

Mivel a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) lejárt, szükség van új keretstratégiára, ennek a helyére lép majd a több részstratégiából álló NDS – közölte.

Magyarország felismerte a digitális átalakulás szükségszerűségét, ezt a versenyképességi-modernizációs célok szolgálatába kell állítania, miközben a szuverenitási kérdésekről sem szabad megfeledkezni – fogalmazott.

Az új stratégia legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra a tíz, digitalizációban élen járó uniós ország közé kerüljön. Ennek érdekében egymással összehangolt intézkedéseket terveznek a fő pillérek, azaz a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális gazdaság és a digitális állam területein. Hangsúlyozta, a digitalizáció mindenkinek az ügye, példátlan felzárkózási esélyt jelent Magyarország számára, átrendezheti a nemzetgazdaságok közötti meglévő erőviszonyokat. Felidézte: az IKT-szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added – GVA) a teljes magyar GVA legalább 20 százalékát adja, a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya pedig már eléri a 17 százalékot.

Solymár Károly Balázs az új stratégia lehetséges célkitűzései közé sorolta az infrastruktúra területén, hogy a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya 2030-ra elérje a 95 százalékot. A digitális készségek területén pedig az internetet nem használók aránya a 16-74 éves korosztályban 2 százalék alá csökkenjen 2030-ra.

Soltész Attila, a konferenciát tíz éve rendező Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a vírushelyzetben rövid idő alatt százezres tömegek szereztek alapvető digitális tudást, amivel az elmúlt három hónapban számos tabu megdőlt az oktatásban, a vállalati életben, a távmunkában.

A digitális technikák, az informatikai eszközök és alkalmazások óriási jelentőséget kaptak abban, hogy a világjárvány idején se álljon meg a gazdasági élet és a társadalmi kommunikáció – emelte ki Soltész Attila.

Gál András Levente, az idén ötéves ITM Digitális jólét program (Djp) szakmai vezetője előadásában arra mutatott rá, hogy az elmúlt szűk negyedév jelentős eredményeket hozott a digitalizációban és a programban egyaránt. „Minden vállalat, minden társadalmi szervezet és tudományos műhely jól vizsgázott” – mondta. A járvánnyal kapcsolatos magyar védekezés egyik sikere az volt, hogy minden szereplő összefogott a járvány terjedésének megelőzésében, modellezésében. Közölte azt is: a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség hamarosan elkezdi a munkáját, a magyar közigazgatás, jogalkotás a világban egyedülálló módon ehhez megteremti az adatvagyon fogalmát.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke arról beszélt, hogy a szellemi tulajdon szerepe megnőtt a járvány időszakában, például az új fejlesztések nemzetközi piacra jutása miatt. Szeretnék elérni, hogy a magyar vállalatokban tudatosodjon: a hivatal felgyorsíthatja a szellemi tulajdonhoz kötődő jogok gazdasági haszonnal járó vagyonelemekké válását.

Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy akár visszatér a járvány ősszel, akár nem, a kialakult jó gyakorlatokat, megszerzett módszertani tudást a köznevelésbe beépítve továbbvigyék. A tanterven kívüli digitális munkarend tág keretet jelent, az új munkarendet például szombati munkanap esetén használhatnák majd – jelezte.

A konferencia plenáris ülésén a T-Systems Magyarország, a Microsoft Magyarország, a Vodafone Magyarország, az IBM és a Dell Technologies Magyarország vezetői egyetértettek abban, hogy megvalósult a magyarországi digitális összefogás, ami a jövőben az esélyegyenlőség megteremtéséhez is hozzá tud járulni. A magyar hálózati infrastruktúra jól vizsgázott a rendkívüli helyzetben, a legjelentősebb eredmények közé sorolták a gyorsan kikényszerített digitális transzformációt, ami működik.”

Forrás:
Új digitális keretstratégia készül; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. június 11.

Közigazgatás, politika

Meghívó online önkormányzati innovációs konferenciára

„Önkormányzati innovációk és jó gyakorlatok a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2020-as szakaszának polgármesterek, önkormányzati, és a téma iránt érdeklődő szakemberek részére szervezett ingyenes, online konferenciáján 2020. június 18-án (csütörtök) 10.00 órától.

A konferencia moderátora: dr. Zongor Gábor, a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program szakértője lesz. Az eseményen előadást tart dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára,Gáspár Mátyás, szervezetfejlesztési szakértő, címzetes egyetemi docens (NKE), Dicső László, Alsómocsolád polgármestere, Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere.

Meghívó és regisztráció a konferenciára:
http://xn--tosz-5qa.hu/uploads/L%C3%96GY2020/megh%C3%ADv%C3%B3-%C3%B6nkorm%C3%A1nyzati-innov%C3%A1ci%C3%B3-online-konferencia-2020-06-18.pdf”

Forrás:
Meghívó online innovációs konferenciára; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2020. június 10.

A Covid19 tovább növeli a városok igényét a közvetlen EU-források iránt

„A V4-ek fővárosaiból kiindult új „urbánus” lobbicsoport könnyebb és közvetlen hozzáférést szeretne kijárni a városoknak az uniós szintű forrásokhoz, ám a néhány napja bemutatott újjáépítési eszköz és MFF-javaslat sem látszik díjazni az erőfeszítéseiket. Ráadásul az integrált várospolitikai megközelítést és az ennek megfelelő mértékű és formájú finanszírozást az Európai Bizottság funkcionális területi koncepciójával is nehéz összeegyeztetni – derült ki a kezdeményezésről tartott online konferencián.

Miközben kevesen vitatják, hogy a sűrűn lakott városoknak és különösen nagyvárosoknak kulcsfontosságú szerep jut a fenntarthatósági célok elérésében, egy, az Európai Zöld Párt által kedden, aktív magyar részvétel mellett szervezett online konferencia újfent rámutatott az új „urbánus” megközelítés európai szinten való megvalósíthatóságának korlátaira.

A modern társadalom problémáit koncentráltan leképező városok már régóta lobbiznak nagyobb beleszólásért az őket közelről érintő politikai döntésekbe és a kormányoktól független többletforrásokért. Februárban ez a folyamat új lendületet kapott, amikor négy közép-európai főváros, Budapest, Pozsony, Prága és Varsó főpolgármesterei levelet írtak az uniós intézmények vezetőinek közvetlen és egyszerű hozzáférést sürgetve a nagyvárosok számára a klímasemlegességi és fenntarthatósági célok eléréséhez szükséges beruházásokhoz. A koronavírus-járvány és az arra válaszul néhány napja előterjesztett európai újjáépítési terv tükrében a válság miatt nehéz költségvetési helyzetbe került városok vezetései, ha lehet még indokoltabbnak tartják a régi és új uniós programok nagyvárosok szükségleteihez való hozzáigazítását, és emelt szintű, közvetlenül elérhető források biztosítását. Emellett tört lándzsát a keddi online panelbeszélgetésen Karácsony Gergely, a magyar és Zdenek Hrib, a cseh főváros elöljárója is.

Az összesen immár 24 európai nagyváros által felvállalt pozíciós papír – amelyet Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője mutatott be – részben a már meglévő programokban a városok számára elkülönített források növelését, részben a pénzelosztási döntésekbe való nagyobb beleszólás lehetőségét, részben pedig a nagyvárosok újonnan indítandó programokhoz (például a méltányos átállási alaphoz) való hozzáférésének lehetővé tételét szorgalmazza.

Ennek a törekvésnek azonban a beszélgetés két résztvevője is rámutatott a korlátaira. Mindenekelőtt az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának helyettes vezetője, aki miután felsorolta, hogy a büdzséből milyen jogcímeken juthatnak pénzek a városokra, elismerte, hogy a források egyetlen alapban történő összevonása nem illene bele a Bizottság kohéziós politikáról vallott, „funkcionális területekről” szóló koncepciójába. Ennek lényege, hogy a városok vagy a vidéki területek külön kezelése helyett, a területfejlesztést szinergiákat kívánja megvalósítani. „Nem vehetjük ki a városokat és közvetlen finanszírozást biztosítani számukra” – szögezte le Normans Popens.

Anna Lisa Boni, az Eurocities nevű szervezet brüsszeli irodájának főtitkára is aláhúzta, hogy mivel a Bizottság és az EU nem gondolkozik integrált várospolitikában („a városok nem minősülnek eléggé fontos politikai prioritásnak a Bizottságnál”), ezért a számukra elérhető pénzügyi forrásokat is szétaprózták. „Ha nem vonják be a városokat a nemzeti helyreállítási és tűrőképesség-javítási tervek elkészítésébe, az újjáépítési alapnak nem lesz hatása helyi szinteken” – vélekedett.

A februárban alakult városi lobbiszervezet álláspontjában javasolja a közvetlenül elérhető és központi (tehát nem tagállami) irányítás alatt álló Európai Városok Kezdeményezés hétéves keretének 500 millió euróról legalább 2 milliárd euróra való felemelését, valamint azt is, hogy a legnagyobb strukturális alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) a fenntartható városi fejlődésre kötelezően megpántlikázott 6 százalékos részarányt a teljes keret 10 százalékára emeljék fel. De, a városok vezetői az önkormányzatok szerepének megerősítését is szükségesnek tartják a strukturális alapokból finanszírozandó programok kidolgozásában. És szankciókkal sújtanák azokat a kormányokat, amelyek nem tennének eleget ilyen irányú kötelezettségeiknek.

A pozíciós papír az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaihoz való közvetlen hozzáférést is lehetővé tenné az önkormányzatok számára, a rendelet-tervezet ennek megfelelő módosítását indítványozva. Az európai zöld megállapodásban szorosabbra fonnák az együttműködést az EU és a helyi szintek között, és a körforgásos gazdaság céljainak (víztisztítás, levegőminőség, tömegközlekedés dekarbonizációja) elérésére érdekében könnyű finanszírozási lehetőségeket szorgalmaznak.

A V4-ek fővárosai által indított kezdeményezés az eredetileg a szenes régiók és iparágak átállását segíteni hivatott méltányos átállási mechanizmus forrásaihoz is hozzáférést kér a városoknak, legalábbis az eszköz második (InvestEU) és harmadik (EIB-hitelek) részéhez. Hosszabb távon pdig azt szeretnék elérni, hogy a klímasemlegességi politika a KAP-hoz vagy a kohéziós politikához hasonlóan önálló költségvetési fejezetté váljon.

A HorizonEurope nevű 100 milliárd eurós kutatási és innovációs programból az ún. Mission board koncepció végrehajtásához várnak pénzügyi támogatást, ami 2030-ig 100 európai város klímasemlegességének elérését irányozza elő.

Végül a Covid19 gazdasági hatásainak kiküszöbölésére javasolt Új Generáció EU (újjáépítési eszköz) csomagból a városokra szabott célzott támogatási programok elindítását javasolják, amelyek többek között a bevételeik jelentős részeinek elvesztéséért kárpótolnák a nagyvárosokat…”

Forrás:
A Covid19 tovább növeli a városok igényét a közvetlen EU-források iránt; Bruxinfo; 2020. június 10.

Közigazgatási, politikai informatika

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – két fontos előadás

„E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09.

A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület két tagja is előadóként vett részt a szokásos konferencia ez évi eseményén, amelyet a koronavírus-járvány miatt online rendeztek meg.

„Adatmenedzsment a közigazgatásban”
Dr. Sántha György, CMC, eGov Tanácsadó Kft., közigazgatás-szakmai igazgató / Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, elnökségi tag
az előadás letölthető (PDF)

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban
Sikolya Zsolt, eGov Tanácsadó Kft., tiszteletbeli munkatárs / Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, elnökségi tag
az előadás letölthető (PDF)

A konferencia eredeti weboldala (még a járvány előtt hirdették meg)”

Forrás:
E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2020. június 11.

Informatika, távközlés, technika

Európai Tanács: 2030-ra klímasemleges Internet kell

„A szervezet azt szeretné, ha tíz éven belül a számítógépközpontok és gerinchálózatok zöldek lennének.

Az Európai Tanács az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. A szervezet rendszeresen kifejti a véleményét a fontosabb kérdésekben, most például Európa digitális jövőjével kapcsolatban tette meg ezt.

Az európai uniós tagországok úgy vélték, hogy az eddigieknél erősebb klímavédelmi intézkedésekre van szükség az IT-technológiák területén. A tagállamok arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy egy részletes hatásvizsgálattal együtt javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek segítségével az adathálózatok, az internet és a szervercentrumok 2030-ig klímasemlegesek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy addig a digitális infrastruktúrák károsanyag-kibocsátását gyakorlatilag nullára kell csökkenteni.

A tagországok a 24 oldalas dokumentumban többek között azt követelték, hogy támogatni kell az innovatív technológiákat, de eközben figyelni kell a régi rendszerekre is, hogy el lehessen kerülni a „digitális elavulást”. Kérvényezték, hogy az Európai Bizottság az ENSZ környezetvédelmi programjával közösen fejlesszen 2025-ig egy környezetvédelmi adatstratégiát. Az Európai Tanács szerint ugyanis fontos, hogy hosszú távon a felhasználók információkat kapjanak az általuk megvásárolt és használt eszközök szén-dioxid-kibocsátásáról. Egyúttal pedig – egy meghatározott időtartamon belül – biztosítva legyen a számukra a készülékek egyszerű és zökkenőmentes javítása, valamint a szoftverek automatikus frissítése.

A célok között szerepel még, hogy a számítógép-központok és a felhőszolgáltatások esetében megvalósulhassanak a környezetvédelmi szempontokra is figyelő beszerzések, illetve az állampolgárok a távolból is könnyedén kapcsolatba léphessenek a különböző hivatalokkal. Továbbá az is lényeges, hogy kiépüljenek az elektronikus aláírások és a honlapazonosító megoldások, s ki kell dolgozni egy biztonságos online azonosítás keretrendszerét. ”

Forrás:
Európai Tanács: 2030-ra klímasemleges internet kell; SG.hu; 2020. június 11.

5G hivatalos tájékoztató honlap indult

„ Az egyik legmeghatározóbb technológiai újdonságot ismertető weboldal érhető el 2020. június 9-étől.

Az 5G.hu célja a hiteles és pontos tájékoztatás, a nagy sávszélességű mobilinternet-szolgáltatás lehetséges felhasználási területeinek bemutatása.
Az 5G a mobilhálózatok legújabb generációja, de általános célú technológia is, amely a teljes gazdaság átalakulásához vezet, korszakalkotó termékeket és szolgáltatásokat előállító, új üzleti modellek alapján működő iparágakat hoz létre. A távközlési szolgáltatások képességeinek radikális bővítése mellett számos további területen eredményez változásokat. Új távlatokat nyit, nagyobb biztonságot és innovatív megoldásokat nyújt a többi között a gyógyászatban, a közlekedésben, a városok működtetésében, az iparban, a mezőgazdaságban, a sportban és a szórakoztatóiparban is.

A fejlesztések első fázisában az emelt szintű mobil szélessávú szolgáltatások valósulnak meg. A felhasználók először a jelentősen gyorsabb internet-hozzáférést észlelik majd, egy 2 órás film letöltési ideje 6 percről 3,6 másodpercre csökken. A becslések szerint 2025-re 5G-n zajlik az európai adatforgalom 29 százaléka, az eddigi sávszélesség sokszorosával, alacsony késleltetéssel.

Magyarország kedvező hálózati adottságokkal rendelkezik az új mobiltechnológiák bevezetéséhez, a hazai 4G lefedettség a világon a legjobb tízbe tartozik. A javában zajló újabb fejlesztések eredményeként az idei év végéig minden hazai szolgáltatónál elérhetővé válik az 5G. A használatára alkalmas mobiltelefonok is folyamatosan jelennek meg a piacon. A magyar kormány a mielőbbi elterjesztésre törekszik, mert az 5G hálózat a digitalizáció egyik központi alapinfrastruktúrájaként döntő mértékben befolyásolja hazánk versenyképességét is.”

Forrás:
5G hivatalos tájékoztató honlap indult; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. június 9.
5G Koalíció

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Európai Bizottság Bizottság közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI 2020-as értékeit

„A Bizottság ma közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, 2020-ra vonatkozó mutató (DESI) értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető Európa általános digitális teljesítménye és az uniós tagállamok fejlődése a digitális versenyképesség terén. Az idei DESI tanúsága szerint előrelépés történt valamennyi tagállamban és a mutató által mért minden kulcsfontosságú területen. Mindez még nagyobb hangsúlyt kap a koronavírus-világjárvány idején, amikor is egyértelművé vált, mennyire nélkülözhetetlenek a digitális technológiák: lehetővé tették a munka folytatását, a vírus terjedésének nyomon követését, illetve a gyógymódok és oltóanyagok kutatásának felgyorsítását. A helyreállítás szempontjából releváns DESI-értékek is azt bizonyítják, hogy az uniós tagállamoknak fokozniuk kell a nagyon nagy kapacitású hálózatok lefedettségének javítására irányuló erőfeszítéseiket, el kell osztaniuk az 5G-frekvenciákat az 5G-szolgáltatások kereskedelmi bevezetésének lehetővé tétele érdekében, javítaniuk kell a polgárok digitális készségeit, valamint folytatniuk kell a vállalkozások és a közszféra digitalizálását.

Margrethe Vestager ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A koronavírus okozta válság megmutatta, mennyire fontos az internetkapcsolat, és hogy a polgárok és a vállalkozások képesek legyenek az online interakciókra. Továbbra is együtt fogunk működni a tagállamokkal, hogy feltárjuk a még beruházásokat igénylő területeket, hogy minden európai polgár élvezhesse a digitális szolgáltatások és innovációk előnyeit.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A ma közzétett adatok arról tanúskodnak, hogy az ipar soha nem látott mértékben alkalmaz digitális megoldásokat. Biztosítanunk kell, hogy ez így legyen a kis- és középvállalkozások esetében is, és hogy a gazdaság egészében a legfejlettebb digitális technológiákat használják.”

A 2020. május 27-én elfogadott európai helyreállítási terv keretében a DESI inputként szolgál majd az európai szemeszter digitális ajánlásainak alapját képező országspecifikus elemzésekhez. Ez segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy célzottan és prioritásként kezeljék reform- és beruházási szükségleteiket, ami megkönnyíti az 560 milliárd EUR értékű helyreállítási és rezilienciajavítási eszközhöz való hozzáférést. Az eszköz forrásokat biztosít a tagállamok számára gazdaságaik ellenállóbbá tételéhez, valamint gondoskodik arról, hogy a beruházások és a reformok támogassák a zöld és digitális átállást.

A 2020. évi DESI főbb megállapításai

Az EU-ban Finnország, Svédország, Dánia és Hollandia jár az élen a digitális teljesítmény terén. Őket szorosan követi Málta, Írország és Észtország. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő nemzetközi mutató (I-DESI) szerint a legjobban teljesítő uniós országok világviszonylatban is vezető szerepet töltenek be. A legnagyobb uniós gazdaságok nem számítanak éllovasnak a digitális ágazatban, ami azt jelzi, hogy a kettős (digitális és zöld) átalakulás sikeres megvalósítása érdekében az EU-ban fel kell gyorsítani a digitális transzformációt. Az elmúlt 5 évben Írország érte el a legjelentősebb előrelépést, őt követte Hollandia, Málta és Spanyolország. Ezek az országok a DESI-pontszám alapján mérve az uniós átlagot jóval meghaladó teljesítményt nyújtanak.

Mivel a világjárvány jelentősen hatott mind az öt, DESI által nyomon követett dimenzióra, a 2020. évi megállapításokat a Bizottság és a tagállamok által a válság kezelése és a helyreállítás támogatása érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben kell értelmezni. A tagállamok intézkedéseket hoztak a vírus terjedésének minimalizálására és az egészségügyi rendszerek támogatására, például olyan alkalmazások és platformok bevezetésével, amelyek megkönnyítik a telemedicinát és koordinálják az egészségügyi erőforrásokat. A válság leküzdése és a válságból való kilábalás lehetővé tétele érdekében a Bizottság is lépéseket tett, így például ajánlást adott ki egy, a technológia- és adatfelhasználást célzó közös uniós eszköztárról, különösen a mobilalkalmazások és a kontaktkövető alkalmazások által során használt anonimizált adatok tekintetében. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) a Bizottság kérésére megkezdte az internetes forgalom nyomon követését a torlódások elkerülése érdekében.

Öt digitális területet érintő fontosabb megállapítások

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató öt fő szakpolitikai területen követi nyomon a tagállamokban elért eredményeket, nevezetesen a hálózati összekapcsoltság, a digitális készségek, az egyéni internethasználat, a digitális technológiák vállalkozások általi integrációja és a digitális közszolgáltatások terén.

A hálózati összekapcsoltság javult, de még sokat kell tenni a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséért. A tagállamok azon dolgoznak, hogy a nagyon nagy kapacitású vezetékes és mobil hálózatokba történő beruházások ösztönzése érdekében átültessék nemzeti jogrendszereikbe a 2018-ban elfogadott új uniós szabályokat. 2019-ben a háztartások 78%-a rendelkezett vezetékes széles sávú előfizetéssel (az 5 évvel korábbi 70%-hoz képest), és a 4G hálózatok csaknem a teljes európai lakosságot lefedik. Azonban csak 17 olyan tagállam van, amely már osztott ki frekvenciát a legelső 5G sávokban (ez 5 országgal több, mint az előző évben). Az 5G-készültség terén Finnország, Németország, Magyarország és Olaszország áll a legjobban. Az uniós háztartások 44%-a van bekapcsolva a nagyon nagy kapacitású vezetékes szélessávú hálózatokba.

A digitális készségek terén további előrelépésre van szükség, különösen mivel a koronavírus okozta válság megmutatta, hogy a megfelelő digitális készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a polgárok hozzá tudjanak férni a különféle információkhoz és szolgáltatásokhoz. Az EU lakosságának 42%-a még mindig nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel sem. 2018-ban kb. 9,1 milliónyian dolgoztak IKT-szakemberként szerte az EU-ban, 1,6 millióval többen, mint 4 évvel korábban. Az IKT-szakembereket toborzó nagyvállalatok 64%-a és kkv-k 56%-a számolt be arról 2018-ban, hogy gondot jelent betölteni az IKT-szakembereknek szánt álláshelyeket.

Bár a világjárvány idején jelentősen megnőtt az internethasználat, ez a tendencia már a válság előtt is megfigyelhető volt: az emberek 85%-a hetente legalább egyszer használta az internetet (2014-ben ez az arány 75% volt). Legnagyobb mértékben a videohívások mennyisége nőtt, itt a 2018-ban mért 49%-os arány 2019-ben 60%-ra emelkedett az internethasználók körében. Az internetes banki szolgáltatások igénybevétele és az online vásárlások is népszerűbbek, mint korábban: az internethasználók 66%-a, illetve 71%-a szokott élni ezekkel a lehetőségekkel.

A vállalkozások egyre digitalizáltabbakká válnak, és ebben a nagyvállalatok járnak az élen. A nagyvállalatok 38,5%-a már fejlett felhőszolgáltatásokat vesz igénybe, 32,7%-uk pedig nagy adathalmazok (big data) elemzéséről számolt be. A kkv-k túlnyomó többsége azonban még nem alkalmazza ezeket a digitális technológiákat: csupán 17%-uk vesz igénybe felhőszolgáltatásokat, és csak 12%-uk végez elemzést nagy adathalmazokon. Ami az e-kereskedelmet illeti, 2019-ben a kkv-k mindössze 17,5%-a értékesített termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, ami 2016-hoz képest mindössze 1,4 százalékpontos növekedést jelent. Ezzel szemben 2019-ben a nagyvállalatok 39%-a élt az online értékesítés lehetőségével.

Az e-kereskedelem fellendítése érdekében az EU számos intézkedésről állapodott meg, kezdve a határokon átnyúló indokolatlan akadályok felszámolásától az olcsóbb, határokon átnyúló csomagkézbesítés elősegítésén és az online fogyasztói jogok védelmén át az online tartalmak határokon átnyúló hozzáférésének előmozdításáig. 2018 decembere óta a fogyasztók és a vállalkozások jogosultak állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés nélkül hozzájutni az interneten elérhető legjobb ajánlatokhoz.

Végezetül az e-kormányzat és az e-egészségügy területén mindinkább terjedőben van a digitális közszolgáltatások igénybevétele, ami nemcsak nagyobb hatékonyságot és megtakarításokat tesz lehetővé a kormányok és a vállalkozások számára, de javítja az átláthatóságot is, és nagyobb részvételt biztosít a polgárok számára a politikai életben. 2019-ben a közigazgatási eljárásokban formanyomtatványokat benyújtó internetfelhasználók 67%-a már online intézte ilyen jellegű ügyeit. 2014-ben ez az arány még csak 57% volt, azaz egyre többen ismerik fel az IKT-alapú szolgáltatások előnyeit a papíralapúakhoz képest. Ezen a területen Észtország, Spanyolország, Dánia, Finnország és Lettország teljesít a legjobban.

Háttér-információk

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri az Eurostat adatai, valamint speciális kutatások és adatgyűjtési módszerek alapján. A 2020. évi DESI jelentései 2019-es adatokon alapulnak. A mutató módszertanának fejlesztése, valamint a legújabb technológiai fejlemények figyelembevétele érdekében számos módosításra került sor a 2020-as kiadásban, amely mostantól már a nagy kapacitású vezetékes hálózati (fixed very high capacity network – VHCN) lefedettségre is kiterjed. A DESI-t minden ország tekintetében újra kellett számítani a korábbi évekre vonatkozóan, hogy tükrözze a kiválasztott mutatók körében történt változásokat és az alapjául szolgáló adatok helyesbítéseit. Az országok eredményei és helyezései ezért változhattak a korábbi közzétételekhez képest. Tekintve, hogy az adatok 2019-re vonatkoznak, az Egyesült Királyság is szerepel a 2020. évi DESI-ben és a kiszámított uniós átlagokban.

További információk:

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – DESI 2020
DESI 2020: Kérdések és válaszok
Az országok teljesítménye a digitalizáció terén
DESI 2020 methodology
Digital technologies – actions in response to coronavirus pandemic
Communication on Shaping Europe’s Digital Future
Adatvizualizációs eszköz

Forrás:
A Bizottság új jelentése rámutat a digitális reziliencia fontosságára válság idején; Európai Bizottság; 2020. június 11.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2020 – Magyarország

„A 2020-as, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között a 21. helyen áll. Az ország eredményei az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak.

A világjárvány előtti adatok alapján Magyarország legjobban a szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos vetület tekintetében teljesít. A legalább 100Mbps sebességű széles sávú internet-hozzáférés terjesztése, valamint az 5G felkészültség tekintetében az élen szerepel, és jó eredményeket ért el a vezetékes széles sávú internet-hozzáférés terjesztése terén is. Továbbra is lemaradásban van a digitális közszolgáltatások és a digitális technológiák vállalkozások általi integrálásának területén. Az ország a 24. helyen áll a digitális közszolgáltatások tekintetében annak ellenére, hogy a területre vonatkozó valamennyi mutató jelentős javulás mutat. A vállalatok többsége nem aknázza ki a digitális technológiákban, például a felhőalapú számítástechnikában és a big data technológiában rejlő lehetőségeket, és csak kevés végez közülük online értékesítést. Ami a humán tőkét illeti, a lakosság több mint fele nem rendelkezik alapvető digitális és a szoftverek használatához szükséges készségekkel.

”

Forrás:
Hungary | Shaping Europe’s digital future; Európai Bizottság; 2020
(Adatok és jelentések több évre visszamenőleg)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. június 15.

Piacon az e-Renminbi: a kínai külpolitikai érdekérvényesítés új digitális eszköze

Kína növekedése az elmúlt években sok területen mutatott figyelemre méltó tempót (és persze volument is), ám talán sehol nem volt annyira szembeötlő ez a dinamika, mint a pénzügyekben. A pénzügyi intézmények és műveletek terén a Kínai Népköztársaság valamennyi versenytársát felülmúló mértékben növekedett, és ez világosan lemérhető a gazdasági-pénzügyi világ kemény tényein és statisztikáin is. Ma a világ 100 legnagyobb pénzintézetéből 19 székhelye található a KNK-ban, és összesített betétállományuk eléri a 25,8 billió dollárt. A legfrissebb áprilisi nemzetközi adatok szerint a kínai bankok krémje, a Nagy Négyes” immár ötödik éve őrzi vezető helyét a globális pénzügyi világban.

A fenti folyamattal párhuzamosan, évről évre erősödik a kínai fizetőeszköz, a jüan pozíciója is a nemzetközi fizetések világában. Az ország pénzügyi kormányzata logikus lépésnek tartotta, hogy egy új elektronikus fizetőeszköz bevezetésével tegyen egy újabb – minden eddiginél hatalmasabb – lépést a nemzetközi pénzügyi folyamatok dominálása felé. Ráadásul, állítják külpolitikai szakértők, ennél lényegesen többről lehet itt szó. Maga az elektronikus fizetés, mint módszer, természetesen széles körben elterjedt az IKT-forradalomban ugyancsak élen járó ázsiai országban. 2019 nyarán viszont a Kínai Népi Bank egy merész pilotra szánta el magát: egyelőre csupán négy óriásvárosban, Shenzenben, Suzhonban, Chengduban és Xiongban, bevezetett egy államilag garantált kriptovalutát, az e-Renminbit. Az ügy külön érdekessége, hogy ez a lépés egy drámai, 180 fokos fordulatot is jelez Kína kriptovalutákkal kapcsolatos hozzáállásában. A világban már létező ilyen fizetőeszközök, mint például a Litecoin, a Bitcoin vagy az Ethereum közös jellemzője, hogy decentralizáltak és nem áll mögöttük államhatalom (a maga nem lebecsülendő pénzügyi garanciáival). Ennek következtében az értékük szélsőségesen fluktuál, és természetesen a beléjük vetett közbizalom is meglehetősen alacsony. Kína, az elmúlt évtized folyamán határozottan a blokklánc-pénzek ellenében foglalt állást, és 2013-tól kezdve egymás után tiltotta be az ezeket működtető platformok elérését az országban. Tavaly azonban, látszólag egyik pillanatról a másikra, éles váltás történt: Kína maga is megkezdte egy kriptovaluta bevezetésének előkészítését. Szakértők azért halkan megjegyzik: az egyébként is kifejezetten stratégiai gondolkodású kínaiak nem állnak elő csak úgy egy ilyen ötlettel. Valójában már 2014 óta folytak az előkészületek, kezdetben a Kínai Központi Bank égisze alatt, az akkor még CBDC (Központi Bank Kripto Fizetőeszköze) projektnév alatt futó eszköz bevezetésére.

A világ jelenlegi pénzügyi rendszerében, mint az köztudott, az amerikai dollár a megkérdőjelezhetetlen, igazán erős fizetőeszköz. Mutatja ezt, hogy a világ pénzügyi tranzakcióinak csaknem 90%-át bonyolítják dollárban, és a nemzetközi pénzpiaci tartalékok 60%-a is az amerikai valutához kötődik. Kína, különösen az Egyesült Államokkal gyorsan eszkalálódó, ma már messze nem holmi „kereskedelmi” versengésnek tekinthető rivalizálásban határozott lépéssel szeretné biztosítani pénzügyi szuverenitását. Olyan eszközt keres, amivel biztosítani tudja (az USA által ma már nyíltan fenyegetett) technológiai szektora növekedésének a finanszírozását. Méghozzá, a saját feltételei szerint. A már ismert kriptovalutáktól gyökeresen különböző, ugyanis jüan-alapú és központosított e-Renminbi nem függene semelyik külföldi valutától. Kína tehát ezzel az eszközzel úgy tudná rendezni nemzetközi fizetései, hogy kikerülné az amerikai dollár használatát.

Ugyanakkor a központi e-valuta jelentős lendületet adhatna a kínai stratégiai gazdaság- és külkapcsolat fejlesztés központi elemének, az Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezésnek is. Az e-Renminbi jelentősen megkönnyítheti a gigantikus infrastrukturális programhoz kapcsolódó kölcsönök, illetve kamatok kezelését, a kínai állam szoros kontrollja mellett. Éppen ezért pénzügyi szakértők egyfajta „Pénzügyi Selyemútként” tekintenek az éppen próbán levő kriptovaluta digitális pénzügyi áramlására. Ilyen értelemben pedig az e-Renminbi egyértelműen a kínai külpolitika expanziójának fontos eleme lehet. A kínai eszköz gyors bevezetésével kapcsolatban biztosra veszik azt is: ezzel lépéselőnyhöz szerettek volna jutni a Facebook céggel szemben, amely 2020 nyarára tervezi egy hasonló valuta, a Libra piacra dobását.
China’s e-Renminbi as a Fiscal Silk Road?; Eereishika Pankaj; E-International Relations; 2020. június 11.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az USA mégis csatlakozott a G7-ek Globális Mesterséges Intelligencia Partnerségéhez

Az Egyesült Államok, csendben és meglehetősen váratlan fordulattal csatlakozott a G7-es államcsoport kormányai által most elindított Globális MI Partnerségi kezdeményezéshez. Pedig az amerikai elnök mindeddig kategorikusan elutasította országa csatlakozását a csoportosuláshoz, amit két évvel ezelőtt a kanadai és a francia vezetők kezdeményeztek azzal a céllal, hogy nemzetközi szabványokat és irányelveket dolgozzanak ki a Mesterséges Intelligencia etikus kutatására, fejlesztésére és alkalmazására. A Fehér Ház szóvivője a lépés bejelentésekor nem rejtette véka alá a lépés irányultságát: az USA ezzel a szövetkezéssel azt szeretné elérni, hogy hatékonyan lehessen szembeszállni Kínával, amely szerintük az új technológiákat a személyi szabadságjogok korlátozására akarja felhasználni.
US joins G7 artificial intelligence group to counter China; Matt O’Brien; Defense News; 2020. május 29.

A kibertér szabályozás regionális és nemzetközi lehetőségeiről tárgyalt az Afrikai Unió

Nemzetközi konferenciát tartottak az elmúlt napokban az Afrikai Unió Bizottsága szervezésében a kibertér szabályozásának aktuális kérdéseiről. A járványhelyzet miatt a virtuális térbe felköltöztetett tanácskozást az AU titkárságaként funkcionáló szervezet azért hívta össze, hogy az afrikai kontinenst alkotó félszáz ország egyik legfontosabb politikai csoportosulásának képviselői megvitassák a kontinens társadalmait is mind jobban érintő digitalizáció fontos témáit. A tanácskozáson választ kerestek arra is, hogy milyen regionális – vagy akár nemzetközi – formációkban lehetséges hatékony szabályozási-igazgatási (azaz governance) lépéseket tenni annak érdekében, hogy Afrika ne leszakadjon, hanem felzárkózzon a globális kiberközösséghez. A 44 afrikai ország államigazgatási szervezeteit, fontosabb iparági szereplőit és tudományos életét képviselő résztvevők, egyebek mellett, az alábbi kérdéseket igyekeztek körbe járni:

  • Internet-szabályozási trendek a világban: ezek alkalmazhatósága az afrikai kontextusban;
  • információ és dezinformáció (a fake news univerzum);
  • az EU GDPR-szabályozásának hatásai a szabadságjogokra;
  • kényszerdigitalizáció a COVID-19 járvány következtében;
  • online tartalomszabályozás kérdései (tartalom-korlátozás földrajzi lehatárolása);
  • az ENSZ Digitális Együttműködési Architektúrájának jövője.

Outcomes of the Africal Union Commission and Internet and Jurisdiction Policy Network Regional Conference 2020; Internet Jurisdiction Net; 2020. május 31.

Tunéziából működtetett online hálózat igyekezett befolyásolni több afrikai ország politikai viszonyait

A NATO-kötődésű Atlantic Council által működtetett tényellenőrző („fact checking”) csoport, a DFRLab egy kiterjedt online befolyásolási hadműveletet fedezett fel a közelmúltban Afrikában. A szervezet kutatói, akik alapvetően az orosz online befolyásolási kísérletek felderítését tekintik deklarált küldetésüknek, most egy olyan hálózatról adtak számot legfrissebb jelentésükben, ahol helyi szakértők építettek ki kiterjedt online hálózatot és technológiát annak érdekében, hogy helyi-, illetve regionális szinten befolyásolhassanak egyes politikai folyamatokat, eseményeket. Az akciósorozat középpontjában álló tuniszi székhelyű digitális kommunikációs cég, az UReputation alapvetően az afrikai kontinens franciául beszélő országaiban működő politikai szervezetekre fókuszált. A helyi médiakultúrához, online fogyasztói szokásokhoz igazodó kampányokban a cég elsősorban a Facebookot használta fel a megrendelők számára nem kívánatos politikai riválisok elleni információs műveletekre. A vállalkozás kiterjedtségét mutatja, hogy az elmúlt fél évtized során a UReputation vállalat csaknem 200 ún. asztroturfing (tehát valóságos személyek által üzemeltetett, ám hamis) fiókot épített ki és üzemeltetett, akik összesen csaknem félezer oldalt működtettek. Továbbá a cég csaknem 100 önálló Facebook-csoportot tartott fenn, és több mint 200 Instagram fiókot is megnyitott.
DFRLab uncovers Tunisia-based political influence operations on Facebook; Andy Carvin; DFRLab; 2020. május 5.

Amerikai politikusok titkosíttatnák a Kongresszus online hálózatait

Az Egyesült Államok törvényhozásának demokrata és republikánus tagjai (szenátorok és képviselők egy csoportja) írásban fordult az amerikai törvényhozás két házát működtető hivatalhoz annak érdekében, hogy a törvényhozáson belüli, illetve különösen a Szenátust a Képviselőházzal összekötő hálózatokat titkosíttassák. Természetesen, a szolgálati- és államtitkok közlésére szolgáló telefon és számítógépes hálózatok titkosságáról eddig is gondoskodtak. Amiről most szó van, az a nyílt hálózatok titkosításának az igénye, amelyeken ugyan fedésre nem szoruló információk továbbíthatók kizárólagosa, ám – azok se jók, ha „orosz kémek hallgathatnak bele” – indokolták kérésüket a törvényhozó. Az elnökválasztás közeledtével érezhetően erősödik az orosz beavatkozástól, befolyásolási hadműveletektől való félelem az amerikai elit körében. A szenátorok és képviselők a hadügyi tárca a lépését hozták fel példának: a Pentagon ugyanis a közelmúltban a titkos hálózatok mellett a nem titkos hálózatokat is védetté tette.
Lawmakers want to encrypt Congress’ networks; Zach Dorfman; Axios; 2020. június 4.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. június 8-június 12.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

ASP Cloudera
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/109
Közzététel dátuma: 2020.06.08.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.08.
A 2013. évi L. törvény „az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságról” alapján 3-as biztonsági besorolási szintű önkormányzati ASP rendszer biztosításához szükséges Adattárház Hadoop Cloudera szoftver licencekövetés biztosítása, szükséges Cloudera upgrade-k (telepítések) végrehajtása.
Lásd bővebben

Rendszerelemek üzemeltetése,javítása,karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/109
Közzététel dátuma: 2020.06.08.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.06.
Vállalkozási szerződés – Számítógéptermekben üzemelő erősáramú-, gépészeti berendezések és üzemfelügyeleti rendszerelemek üzemeltetése és javítása és karbantartása 36 hónapos vállalkozási szerződés keretében.
Lásd bővebben

OEM eredeti tonerek szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/109
Közzététel dátuma: 2020.06.08.
Ajánlatkérő: Fővárosi Törvényszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.17.
Adásvételi keretszerződés keretében OEM eredeti tonerek szállítása nettó 16.000.000 Ft + áfa értékben a Fővárosi Törvényszék részére a Közbeszerzési Dokumentációban részletesen meghatározottak szerint, továbbá 25 % értékbeli opció (4.000.000,- Ft + áfa értékben)
Lásd bővebben

EFOP pályázathoz kapcsolódó eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Mátészalkai Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.19.
Lásd bővebben

AF – Készpénzmentes jegykiadó és utastájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.06.
Készpénzmentes jegykiadó automaták és utastájékoztató kijelzők beszerzése és telepítése
A beruházás célja a Balaton kiemelt turisztikai régió közlekedésének javítása, a tömegközlekedés színvonalának emelése integrált informatikai megoldások megvalósításával. Jelen beruházás segítségével 92 db olyan LED technológiájú eszköz kerül kihelyezésre, amely alkalmas arra, hogy a menetrend szerinti közlekedési eszközök aktuális menetrendjét – illetve lehetőség szerint valós idejű közlekedési adatait – kijelezze, valamint 500 db olyan LCD technológiájú kombinált eszköz kerül kihelyezésre, amely az előzőkhez hasonló utastájékoztató információk kijelzésén túl jegyek értékesítésére is alkalmas, a mai kornak megfelelően készpénzmentes fizetési lehetőséget biztosítva.
Lásd bővebben

Szakfordítás, szaktolmácsolás és lektorálás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.22.
Szakfordítási, szaktolmácsolási, távtolmácsolási, lektorálási valamint idegen nyelvi korrektúrázási feladatok ellátása angol, valamint egyéb európai és Európán kívüli nyelveken a szerződés aláírását követő 24 hónap + 12 hónap opcionális időszakra.
Lásd bővebben

Informatikai és audiovizuális eszközök, szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.24.
Informatikai és audiovizuális eszközök, szoftverek (az EFOP-3.2.3-17-2017-00009, az EFOP-3.3.7-17-2017-00022, az EFOP-4.1.2-17-2017-00017, az EFOP-3.11.1-17-2017-00001 és az EFOP-3.1.6-16-2017-00004 projektekben)
Lásd bővebben

Kaposmenti – Informatika
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/112
Közzététel dátuma: 2020.06.11.
Ajánlatkérő: NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.08.
Adás-vételi szerződés keretében a „Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” elnevezésű KEHOP-3.2.1-15-2017-00009 azonosítószámú projekt megvalósulásához szükséges nagy adatfelbontású flottakövető rendszer beszerzése.
Lásd bővebben

Fővárosi Főügyészség részére Tonerek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/112
Közzététel dátuma: 2020.06.11.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség nevében eljáró Fővárosi Főügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.23.
Jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő adásvételi keretszerződés tárgya eredeti és utángyártott tonerek beszerzése nettó 37.000.000,- Ft összegben a Legfőbb Ügyészség nevében eljáró Fővárosi Főügyészség részére. Ajánlatkérő a teljes szerződéses keretösszeg kimerítésére kötelezettséget vállal. A beszerzés mennyisége hozzávetőlegesen 732 darab tonerkazetta.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/112
Közzététel dátuma: 2020.06.11.
Ajánlatkérő: Egri Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.24.
Informatikai eszközök – EFOP-3.2.5-17-2017-00043
Lásd bővebben

BVS-hez fejl. csomagok, kapacitástérkép kidolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/112
Közzététel dátuma: 2020.06.11.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.07.
Eljárás tárgya: „A Budapesti Vasúti Stratégia (BVS) intézkedéseihez illeszkedő fejlesztési csomagok és további elemzések alapját képező kapacitástérkép kidolgozása” c. projekt irányításához nyújtandó szakértői támogatás. A BVS közvetlen vizsgálati területe Bp., hatásterülete azonban az elővárosok, az országos vasútvonalak és a nemzetközi vonalak területét is lefedi.
A tanulmány fő célja: meghatározza a Budapest vasúti csomópont fejlesztésének stratégiáját, beleértve a vasúti átjárhatóság javítását, mely megfelel a város, az ország és Európa célkitűzéseinek, melyek az alábbiak:
-fenntartható közlekedési rendszer előmozdítása, vasúti rendszer használatának, hatékonyságának maximalizálása
-közlekedési ágazat környezeti teljesítményének országos és városi szintű javítása
-éghajlatváltozás megelőzése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése révén,
-városi lakosság életminőségének javítása a hatékonyabb és integráltabb közlekedéstervezés, területrendezés és várostervezés révén
Lásd bővebben

„Smart City eszközbeszerzés 3 részben”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/112
Közzététel dátuma: 2020.06.11.
Ajánlatkérő: Monor Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.10.
Smart City eszközbeszerzés 3 részben
1.részajánlattétel: „okos” padok szállítása
6 db „okos pad” kialakítása 4 helyszínen
2.részajánlattétel: „okos” információs terminálok szállítása
4 db beltéri és 5 db kültéri „okos információs terminál” kialakítása 9 helyszínen
3.részajánlattétel: „intelligens” kerékpártárolóhely szállítása
100 db „intelligens kerékpártároló hely” kialakítása 5 helyszínen
Valamennyi részben: az eszközök rögzítési pontjaihoz kapcsolódó felmérések, vizuális, telepítési és környezetrendezési tervek elkészítése, szükséges engedélyek/hozzájárulások megszerzése, az eszközök beállításának, telepítésének elvégzése, üzembe helyezés, próbaüzem/tesztelés, oktatás, informatikai alkalmazások/távfelügyeleti rendszer szállítása és telepítése, a megvalósítással kapcsolatos dokumentáció elkészítése és átadása.
Érték áfa nélkül: 113.674.550,- Ft
Lásd bővebben

EFOP-4.1.2-17 projektek informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/113
Közzététel dátuma: 2020.06.12.
Ajánlatkérő: Kazincbarcikai Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.24.
Adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzése tárgyában az EFOP-4.1.2-17-2017-00113, és EFOP-4.1.2-17-2017-00114 pályázatokhoz kapcsolódóan a Kazincbarcikai Tankerület két intézménye részére.
Adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzése tárgyában az EFOP-4.1.2-17-2017-00113, és EFOP-4.1.2-17-2017-00114 pályázatokhoz kapcsolódóan a Kazincbarcikai Tankerület két intézménye részére.
Lásd bővebben

MyDroneSpace mobilalkalmazás fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/113
Közzététel dátuma: 2020.06.12.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.10.
A MyDroneSpace mobil alkalmazások és a NetBriefing rendszerfejlesztés célja, hogy megfeleljen a pilóta nélküli repülőgépek üzemeltetésének szabályairól és eljárásairól szóló (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendeletnek (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) és a vonatkozó magyar nemzeti törvény rendelkezéseinek.
Lásd bővebben

Tatabánya- Digitális labor- EMH
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/113
Közzététel dátuma: 2020.06.12.
Ajánlatkérő: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.10.
Digitális labor kialakítása és informatikai eszközök beszerzése – József Attila Megyei és Városi Könyvtár
Lásd bővebben

Meglévő arculati előkészítő rendszer szoftverei
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/113
Közzététel dátuma: 2020.06.12.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.24.
MTVA meglévő arculati előkészítő rendszeréhez támogatás, szoftverkövetés, licenc bérlet meghosszabbítása, szoftver frissítések beszerzése szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében.
Lásd bővebben

LKSZ alkalmazás üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/113
Közzététel dátuma: 2020.06.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.01.
LKSZ alkalmazás üzemeltetése vállalkozási keretszerződés keretében.
Ajánlatkérőnél működő, egyedi fejlesztésű funkciókat is tartalmazó LKSZ alkalmazás üzemeltetésére, az üzemeltetéshez kapcsolódó eseti szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés megkötése
Lásd bővebben
(LKSZ= Laurel Kereskedelmi Szoftver)

Tájékoztató az eljárás eredményéről

MOME Stúdiótechnika
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/109
Közzététel dátuma: 2020.06.08.
Ajánlatkérő: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) részére stúdiótechnikai eszközök beszerzése a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Campus – Kreatív Innovációs és Tudáspark (Campusfejlesztés) projekt keretében 3 részben
1. rész: Médiatechnológia
2. rész: Fotótechnológia
3. rész: Stúdió lámpatestek
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.844.680,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/109
Közzététel dátuma: 2020.06.08.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;The Blue Chip Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.741.600,- Ft
Lásd bővebben

Professzionális fényképezőgép szettek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Tripont Foto Video Kft.
Adásvételi szerződés – az MTVA részére professzionális fényképezőgép szettek beszerzése tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.561.867,- Ft
Lásd bővebben

Készpénzmentes szolgáltatások beszerzése-
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Nyertes ajánlattevő: FestiPay Készpénzmentes Fizetési Szolgáltatások Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Készpénzmentes szolgáltatások beszerzése 2020 megrendelése 24 hónapos időszakra 200.000.000,- HUF értékű keretszerződés keretében
A szolgáltatást 13 telephelyen egységes, azonos rendszerben működő készpénzmentes fizetést biztosító rendszer működtetésével kell ellátni. A szolgáltatónak, illetve rendszerének képesnek kell lennie legalább 300 db egyenleget kezelő terminál, 25 db feltöltő automata egyidejű üzemeltetésére, napi legalább 150.000 db tranzakció lebonyolítása mellett. A keretszerződés 24 hónapos időbeli hatálya alatt a becsült tranzakció szám elérheti a 9.000.000, db tranzakciót. A szolgáltató által telepített rendszernek magába kell foglalnia az érintőképernyős horeca ( Hotel Restaurant Catering) elektronikus kereskedelmi elfogadó rendszert is, amelynek a vásárló döntése alapján borravaló adására kell alkalmasnak lennie. A részletes feladatmeghatározást a műszaki leírás tartalmazza.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: SMP Solutions Zrt.
Az MNB meglévő Microsoft EA szerződésének 3. évére esedékes díjak megfizetésében közreműködő, a technikai lebonyolítást intéző partner (LSP) kiválasztása.
Az MNB meglévő Microsoft EA szerződésének 3. éves időszakában – TRUE-UP 3 (fordulónap: 31.1.2021) –tartozó licencek opcionális szállítása. Összesen 4 912 db különféle Microsoft szoftverlicenc használatának és követésének biztosítása és 392 db különféle Microsoft szoftverlicenc opcionális beszerzésének nyújtása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 630.791.001,- Ft
Lásd bővebben

TEE – IT, mikr., AV rendszer, drón alkatrész,bútor
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Unicam Magyarország Kft.;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Ava-Pack Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Informatikai eszközök, mikroszkóp, audiovizuális rendszerek, drón kiegészítők, tantermi bútorok beszerzése EFOP projektek keretében IV. ütem (EFOP 3.4.4., EFOP 4.2.1.)
1. rész: Informatikai eszközök beszerzése EFOP projektek keretében (EFOP 3.4.4 és EFOP 4.2.1)
2. rész: Mikroszkóp beszerzése EFOP projekt keretében (EFOP 4.2.1)
3. rész: Audiovizuális rendszer beszerzése EFOP projekt keretében (EFOP 4.2.1)
4. rész: Drón kiegészítők és alkatrészek beszerzése EFOP projekt keretében (EFOP 3.4.4)
5. rész: Tantermi bútorok beszerzése EFOP projekt keretében (EFOP4.2.1)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 52.391.629,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/110
Közzététel dátuma: 2020.06.09.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: MCOnet International Kft.
A közbeszerzés tárgya: Az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzések, ellenőrzést támogató tevékenységek (funkcionális szervezeti egységek feladatellátása) folyamán az ellenőrzésvezető és minőségirányított kontrollt végző egység, egyéb szervezeti egységek munkája támogatására szolgáló informatikai szoftver bérlete. (Röviden: Ellenőrzésvezetőt illetve minőségbiztosítási szempontú kontroll ellátását támogató szoftver bérlete).
A közbeszerzés mennyisége: 1 db szoftver bérlete összesen 48 havi időtartamban.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Parkolóhely-üzemeltetési szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/111
Közzététel dátuma: 2020.06.10.
Nyertes ajánlattevő: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Vállalkozási Szerződés keretében az Ajánlatkérő illetékességi területén lévő 7166 db közterületi díjfizető várakozóhely (parkolóhely) üzemeltetésére/támogatására vonatkozó informatikai szoftver-, és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, továbbá a parkolás üzemeltetési szolgáltatás ellátásához szükséges eszközök biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 120.000.000,- Ft
Lásd bővebben

RaM Művelődési Központ eszközfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/111
Közzététel dátuma: 2020.06.10.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: AUDMAX Hangtechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;PELYHE és Társa Kulturális, Művészati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központ vizuál és multimédás rendszereinek, világítástechnikai eszközeinek fejlesztése keretében a nyertes Ajánlattevő feladata a Műszaki leírásban felsorolt eszközök szállítása, valamint az eszközök telepítése és beüzemelése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.609.000,- Ft
Lásd bővebben

NexonIHR üzemeltetési szerződés (18+6hónap) 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/111
Közzététel dátuma: 2020.06.10.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL részére „Integrált humánerőforrási-gazdálkodási programrendszer fejlesztése, valamint teljes körű támogatása” Az OBH és összesen 27 bírósági intézmény által használt igazságügyi számítógépes programrendszer üzemeltetésének támogatása és jogszabálykövetés biztosítása 18 hónapra, amely egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható, amely 50 nap keret terhéig helyszíni támogatást és 50 nap keret terhéig szakértői fejlesztést is tartalmaz.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.596.404,- Ft
Lásd bővebben

Táj. az elj. eredményéről-Szitakötő r. fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/111
Közzététel dátuma: 2020.06.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Szitakötő rendszer fejlesztése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 350.000.000,- Ft
Lásd bővebben
Szerkesztői megjegyzés: A „Szitakötő rendszerhez” lásd: „Az un. „Szitakötő” projekt egy az ország valamennyi településén jelen levö, egységes központosított rendszerbe szervezett, a közterületeken tartózkodók, a közlekedők és a tömegközlekedési eszközökön utazók intenzív és tömeges megfigyelést lehetővé tevő képi megfigyelő rendszer létrehozására vonatkozik. Az előterjesztés legújabb szövegváltozatához csatolt költségvetési melléklet adatai érzékeltetik számunkra a tervezett megfigyelőrendszer nagyságrendjét: 35 000 kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése a Kormányzati Adatközpontban, 25 000 TByte megfigyelési adat folyamatos kezelése és (a településeknél megjelenő további költségeket leszámítva) központi szinten legalább 50 milliárd forint közpénz elköltése mindennek megvalósítása érdekében.” NAIH

„IT üzemeltetési szolgáltatás ellátása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/112
Közzététel dátuma: 2020.06.11.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága
Nyertes ajánlattevő: IamIT Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.525.000,- Ft
Lásd bővebben

KORMÁNYZATI SZAKPOLITIKAI TANÁCSADÁS (2020-2022)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/112
Közzététel dátuma: 2020.06.11.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Századvég Politikai Iskola Alapítvány;Századvég Konjunktúrakutató Zárkörűen Működő Részvénytársaság
Magyarország Kormánya magas szintű állami közfeladat ellátási tevékenységéhez kapcsolódó közvélemény-kutatási-, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási- és tanulmánykészítési tevékenységek megrendelése vállalkozási szerződés keretében
A közvélemény-kutatási-, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási- és tanulmánykészítési tevékenységek azonos szakmai szabályok szerinti, szemléleti egységben végzendők, ugyanazon nyertes ajánlattevő (AT) részéről
Ajánlatkérő (AK) magas szintű állami közfeladat ellátás alatt a következőt érti: olyan jogalkotói vagy jogalkalmazói, illetőleg önálló szabályozó hatósági feladat, amelyet központi kormányzati intézmény végez, amelynek során felhasználásra kerülnek a közvélemény-kutatási-, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási- és tanulmány-készítési tevékenységek eredményei

A nyertes ajánlattevő (AT) által végzendő tevékenységek és azok mennyisége:
1. Állandó közvélemény-kutatások
Cél: kormányzati stratégiai tevékenységhez érdemben felhasználható rendszeres kutatások, kormányzati megítélés index kialakítása és beépítése a kutatásokba
1.1. havonta 8 db 500 fős, CATI módszerű lakossági lekérdezés 10 perces kérdőíven
1.2. havonta 1 db 1000 fős, CATI módszerű lakossági adatfelvétel 20 perces kérdőíven
1.3. havonta 5 db 1000 fős, CATI módszerű lakossági adatfelvétel 15 perces kérdőíven
1.4. havonta 1 db 1000 fős CATI módszerű lakossági adatfelvétel 30 perces kérdőíven
1.5 havonta 1 db 1000 fős CATI módszerű vállalati adatfelvétel 15 perces kérdőíven
1.6. havonta 12 alkalommal fókuszcsoportos lakossági adatfelvétel, csoportonként 6 fővel, 90 perces időtartamban
1.7. havonta 10 db strukturált szakértői interjús adatfelvétel,
2. Stratégiai tanácsadási tevékenység
3. Stratégiai tanulmánykészítés
4. Európa Projekt
5. Társadalomtudományi és társadalompolitikai kutatások
5.1. évente 1 alkalommal CATI módszerrel 20.000 fős felnőtt korú magyar lakossági minta, átlagosan 20 perces kérdőív
5.2. évente 1 alkalommal 12 db csoportból álló fókuszcsoportos (4 budapesti, 8 vidéki csoport) vizsgálat, csoportonkénti méret 6 fő, esetenkénti 90 perces időtartamban
6. Projektmenedzsment
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 9.342.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Geometria Kft. rendszerek üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/113
Közzététel dátuma: 2020.06.12.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt
Nyertes ajánlattevő: Geometria Kft.
Geometria Kft. által ajánlatkérő részére fejlesztett és telepített alábbi, hálózati nyilvántartó, munkairányító és a terepi munkavégzést támogató mobilrendszerek üzemeltetésének támogatása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.600.000,- Ft
Lásd bővebben

OCR szoftver licenckövetés 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/113
Közzététel dátuma: 2020.06.12.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DOQSYS Business Solutions Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.753.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

TOP-6.8.2-16-PC1-2018-00001 – Pécs Paktum II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/111
Közzététel dátuma: 2020.06.10.
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
TOP-6.8.2-16-PC1-2018-00001 – Helyi gazdaságfejlesztési és befektetésösztönzési stratégia készítése A TOP-6.8.2-16-PC1-2018-00001 – Pécs Paktum II c. pályázat alapvető célja, hogy a képzés és foglalkoztatás támogatásának eszközével javítsa a járásban élő álláskeresők foglalkoztathatóságát és járuljon hozzá a járás foglalkoztatási szerkezetének erősítéséhez.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Figyelemmel az eljárás bírálati szakaszában bekövetkezett külső tényezőkre, az alábbi okok miatt a közbeszerzési eljárás eredményes lezárása, illetve a tárgyi szerződés megkötése nem indokolt.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítása – OECD-elemzés

„Az OECD tudományért, technológiákért és innovációért felelős igazgatósága 2019. októberi szakpolitikai publikációjában (Policy Papers No. 84) a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányításának 13 esettanulmányát ismerteti és von le belőle következtetéseket (Governance of science and technology policies). A dokumentum szerint a fejlett országokban a tudománnyal, technológiákkal és innovációval kapcsolatos kormányzati politikák immár harmadik szakaszukba léptek. Először a piaci működés, majd az innovációs rendszer kudarcait próbálták orvosolni, ma pedig a technológiai átalakulás folyamatának kudarcaival próbálnak megbirkózni. Választ keresve napjaink nagy társadalmi kihívásaira, az ezekre reflektáló küldetés-orientált politikák tervezése került előtérbe, gyakori átfedéssel a versenyképességre, ipari szektorokra és technológiákra fókuszáló hagyományos szakpolitikákkal.

A vizsgált kormányzati gyakorlatok befogadóbb, átláthatóbb és felelősebb tudományos, technológiai és innovációs (TTI) rendszerekhez járultak hozzá. A nemzeti TTI-stratégiák a tudományos kutatás és az innováció szempontjait egyaránt lefedik, tervezésük során növekvő mértékben építenek az összkormányzati szemléletre, bevonva az átfogó konzultációba – a különböző kormányzati intézményeken kívül – a tudományos, az üzleti és a civil világ érdekeltjeit is. A megvalósítást rendre professzionális ügynökségek kivitelezésére bízzák, a szakszerűség biztosításának és az érdekkonfliktusok elkerülésének egyidejű céljával. Az értékelés egyre inkább magától értetődő része lett a gyakorlatnak, még ha ezek többnyire leíró jellegűek is maradnak, lévén a TTI-stratégiák empirikus hatásvizsgálata összetett és nehezen megvalósítható.

A vizsgált TTI-kezdeményezések költségvetésileg és időtartamukat tekintve is széles skálán szórnak – az 1 milló euróstól az évi 10 milliárdosig, a 3 évnél kevesebbtől a 20 évnél hosszabbig (leggyakrabban azért a választási ciklusok időtartamához igazodva). A rövidebb programok gyakran későbbi hosszútávú programok pilot kezdeményezései. Egyes programok, különösen az államilag finanszírozott alapkutatások gyakran eleve több évtizedesek. A vizsgált esettanulmányok tárgyai közül a legnagyobb volumenűek az EU „Horizon 2020” multiszektorális programja és Németország Csúcstechnológiai Stratégiája, de megtalálhatjuk köztük Japán minisztériumok közötti innovációt elősegítő programját, Szingapúr kutatási, innovációs és vállalkozási tervét, Norvégia, Ausztrália és Dél-Korea nemzeti TTI-stratégiáját, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok innovációs ügynökségeinek, tanácsainak gyakorlatát.

A TTI-szakpolitikák portfóliója diverzifikált, ugyanakkor erősen koncentrált is. A használt eszközöket összesen 26 kategóriába sorolták, ezek felét négy fő csoportba:

  • nemzeti stratégiák és tervek;
  • támogatások állami kutatási projektekhez;
  • támogatások a vállalati innovációhoz;
  • klaszterek és együttműködő platformok létrehozása.

A különböző országos és nemzetek feletti tudományos-innovációs stratégiák tanulmányozása során a sikerre vezető kezdeményezések esetében a következő kritikus dimenziókat lehet kiemelni:

  • Kormányzati elkötelezettség a legmagasabb szinten, ami világos jelzést ad minden érdekeltnek.
  • A szakpolitikai tervezés fázisában fontos az érdekeltek bevonása, különösen az üzleti és a civil szférából. Aktív kormányzati tevékenység szükséges az egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok és civil szervezetek együttműködésének, az érdekeltek hálózatosodásának előmozdítására, segítve a kompetencia-cserét és azok fejlesztését a kommunikációban, a tudás befogadásában. Az állami alapkutatások és az üzleti világ közötti kapcsolódásokat gyakran tevőlegesen is bátorítani kell az állami kutatási eredmények, a technológiai transzfer és a társ-alkotás kereskedelmiesítésével, valamint nyílt innovációval. A civil társadalom bevonása szintén kritikus fontosságú a társadalmi kihívások innovatív megoldási kísérleteibe.
  • A nagy társadalmi kihívások megválaszolását célzó, küldetésorientált szakpolitikák nem felváltják, hanem kiegészítik az ipari termelést és innovációs rendszereket támogató hagyományos megközelítéseket, megteremtve a lehetőséget a tudomány, technológia és innováció társadalmi hatásának növelésére.
  • A konkrét célokkal megvalósított tevékenységek koherenciája – különös tekintettel a használt eszközök sokszínűségére és eltéréseire – kulcsfontosságú a szinergiák előmozdítása és az esetleges negatív hatások megelőzése céljából.
  • A rendszeres értékelés és nyomonkövetés képessé teszi a kormányzatot arra, hogy folyamatosan fejlessze a szakpolitikai keretrendszert és távlatilag is biztosítsa az elvárt hatást.
  • A prioritások felállításában a kormányzatnak rugalmasságot szükséges mutatnia, az egyre gyorsabb technológiai és társadalmi változásokra irányuló válaszadó képesség megőrzése és javítása érdekében.
  • Az elérhető programokat folyamatosan harmonizálják és ésszerűsítik, egyszerűsítve és optimalizálva az érdekeltek hozzáférését a támogatásokhoz és programokhoz. Ez korlátozza a felhívások mennyiségét és az egyablakos ügyintézést teszi ajánlottá a pénzügyi támogatások hatékonysága és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

”

Forrás:
Governance of science and technology policies; Alan Paici, Camille Virosi; OECD; Directorate for Science, Technology and Innovation (STI); OECD Science, Technology and Industry Policy Papers, No. 84; 2019 (PDF)

Az EU zöld közbeszerzési (GPP) kritériumai az adatközpontok, szerverszobák és felhőszolgáltatások számára

„Az adatközpontok, szerverszobák és a felhőalapú szolgáltatásokra vonatkozó zöld közbeszerzés (GPP) kritériumai kidolgozásának célja, hogy segítse az állami hatóságokat, hogy olyan módon szerezzék be az adatközpontok felszereléseit és szolgáltatásait, hogy azok hozzájáruljanak az európai energia-, éghajlatváltozás- és az erőforrás-hatékonysági politika célkitűzéseihez, valamint az életciklus-költségek csökkentéséhez. A kritériumok alapjául három prioritási területet azonosítanak: 1) IKT-rendszer teljesítménye, 2) mechanikai és elektromos rendszer teljesítménye, 3) az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése. Mindegyik fókuszterületre egy vagy több kritériumot mellékelnek, a háttér-technikai indoklással és az érdekelt felek hozzájárulásának összefoglalásával, amelyek alátámasztják az egyes kritériumok végleges változatát. A közbeszerzők alkalmazhatják a kritériumokat és bevonhatják az ajánlattevőket tevékenységeik életciklusának környezeti hatásainak csökkentése érdekében, összpontosítva azokra a területekre, amelyek költség- és piaci szempontból a legtöbb javítási lehetőséget kínálják, és amelyek teljesítménye ellenőrizhető. Az azonosított beszerzési folyamatokat és a végleges zöld kritériumokat külön dokumentum is ismerteti, amelyet a Bizottság szolgálatainak munkadokumentumaként tesznek közzé: SWD (2020) 55 final. E két dokumentum együttes célja, hogy iránymutatással szolgáljon a közigazgatás számára a zöld közbeszerzési kritériumok hatékony beépítéséhez a közbeszerzési folyamatokba.”

Forrás:
Development of the EU Green Public Procurement (GPP) Criteria for Data Centres, Server Rooms and Cloud Services. Final technical Report; Nicholas Dodd, Felice Alfieri és mások; Publications Office of the European Union; ISBN 978-92-76-19447-7; 2020 (PDF)
EU green public procurement criteria for data centres, server rooms and cloud services; Európai Bizottság; SWD(2020) 55 final; 2020. március 11. (PDF)
Lásd még: EU GPP criteria; Európai Bizottság

A smart planning szerepe a fenntartható városfejlesztésben

„Jelen tanulmány arra keres választ, hogy városi szinten a digitalizáció korában a fenntarthatóság felé való átmenethez hozzájárulhat-e egy smart city koncepció, s ha igen, akkor vajon milyen módon? A szerzők javaslatot tesznek az ún. smart planning módszer alkalmazására és egy scorecard alapú indikátorrendszer kidolgozására, melyek hozzájárulhatnak a helyi fejlesztési elképzelések fenntarthatóság, klímatudatosság és okosság (smart) szempontjából történő értékeléséhez, iránymutatásul szolgálva a helyi érintettek számára. A kidolgozott indikátor-rendszer a városgazdálkodás, -üzemeltetés számára lehetővé teszi a monitoring folyamatok hatékonyságának folyamatos fejlesztését, valamint a piaci alapú városfejlesztési beavatkozások ex ante értékelését is. A szerzők esettanulmánnyal vizsgálják a kialakított módszertan és a smart planning értékelés alkalmazhatóságát egy megyei jogú város esetében. Az ismertetett értékelési rendszer olyan eszközt jelenthet a hazai önkormányzatok számára, mely elősegítheti a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő, költség- és erőforrás-hatékony piaci eszközök azonosítását annak érdekében, hogy a települések fejlesztési céljaihoz legpontosabban illeszkedő és optimális megoldásokat válasszanak ki a smart és a fenntartható városfejlesztés gyakorlati megvalósításához. ”

Forrás:
A smart planning szerepe a fenntartható városfejlesztésben; Szalmáné Csete Mária, Buzási Attila; Területi Statisztika; 2020, 60(3); 370–390. o.; DOI: 10.15196/TS600304 (PDF)

Mely járásszékhelyeken a legjobb élni napjaink Magyarországán? Elkészült a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020

„A koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzet ráirányította figyelmünket városaink élhetőségének és ellenállóképességének jelentőségére. Városaink és falvaink életét olyan irányok mentén kell formálni, melyek gyorsabb, egyszerűbb és kevesebb káros következménnyel járó alkalmazkodást tesznek lehetővé. Felértékelődik a helybeliség, a lokális és mikrotérségi cselekvés jelentősége, ami járásainkat és benne járásszékhelyeinket új kihívások és lehetőségek elé állítja. A településeknek magas életminőséget és olyan családi, közösségi élhetőségi ajánlatot kell kínálniuk, ami akár tartóssá váló vészhelyzet esetén is működőképes.

A HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020 teljes terjedelmében itt olvasható; elemzésünket a Magyar Nemzet is közzétette.

A járási rendszer 2013-as bevezetését követően szélesebbé vált a járásszékhelyek által ellátott térségközponti feladatok köre, ami ezeknek a városoknak az életminőségére és versenyképességére egyaránt kihatott. A HÉTFA szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020 ezért a magyar járásszékhelyek életminőségét vizsgálja: áttekinti a 2012-2018 közti, előrelépést hozó időszak városhálózati sajátosságait, rávilágít a járásszékhelyek erősségeire és gyengeségeire, valamint feltárja, hogy a végrehajtott fejlesztések mennyire tudtak hatni a közösség életére – mennyiben bizonyultak sorsfordító jelentőségűnek.

Az elemzés a városok életminőségét a település által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét jelző nyolc dimenzió mentén vizsgálja, melyek egyaránt foglalkoznak a társadalom és a gazdaság helyzetével, valamint a település infrastruktúrájával. Az elemzés a koronavírus-járványt megelőző időszakra, a 2010-es évekre fókuszál: egyrészt, bemutatja, hogy melyik magyarországi járásszékhelyeken volt a legjobb élni 2018-ban, másrészt összeveti a járások kialakítását megelőző és a jelenlegi viszonyokat.

A HÉTFA szakértői életminőségük alapján felállították a városok rangsorát, öt csoportba kategorizálva a településeket: a legmagasabb, a magas, a jó illetve a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok. A rangsor élmezőnyében Szentendre, Gödöllő, Paks és Dunakeszi mellett több megyeszékhelyt is találunk, például Székesfehérvár, Győr és Veszprém. A főbb eredmények szerint hazánk egyes nagytérségeiben eltérő a járásszékhelyek által nyújtott élet minősége. Budapest tágabb körzetében, továbbá az Észak-Dunántúlon és a Balaton partján a legmagasabb, illetve a magas életminőségű járásszékhelyek vannak többségben – egy erős középvárosi hálózat alakult ki. A déli országrészekben rendkívül vegyes a kép – számos jó és közepes életminőségű város mellett egy-egy kiugróan jó vagy nehéz helyzetű járásszékhelyt is lehet találni. Végezetül az ország keleti harmadában a problémákkal küzdő és a közepes életminőségű járásszékhelyek vannak többségben.”

Forrás:
Mely járásszékhelyeken a legjobb élni napjaink Magyarországán? Elkészült a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020; HÉTFA; 2020. június 5.

Statisztikai Szemle, 2020. június – trianoni tanulmánygyűjtemény

„Vukovich Gabriella
Előszó

Őri Péter – Spéder Zsolt
Folytonos átmenet: Magyarország népesedése 1920 és 2020 között
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0481
A tanulmány bemutatja az elmúlt száz év népesedési folyamatait, a termékenység, a párkapcsolatok, a halandóság, a nemzetközi vándorlás, a népességszám és a korstruktúra alakulását. Noha a világháborúk, a gazdasági válságok, a politikai változások és a népesedéspolitika erőfeszítései mind formálták a népesedési viszonyokat, az évszázados átalakulás elsősorban a demográfiai átmenet keretében értelmezhető. Ennek a XIX. század második felében induló folyamatnak az eredményeképpen kétszeresére nőtt az emberi élettartam, negyedére csökkent a termékenység, lényegesen átalakultak a párkapcsolatok. A krízisperiódusoktól függetlenül Magyarország inkább kibocsátó ország volt a nemzetközi vándorlások tekintetében, majd a rendszerváltozást követő húsz évben befogadó országgá vált. Jelenleg újra a kivándorlás dominanciája látszik. Mindezek következtében 1980-ig nőtt az ország népességszáma, azóta az alacsony termékenység és a viszonylag magas halandóság hatására folyamatos a népességcsökkenés. Jelentős mértékben öregebb lett az ország korstruktúrája, ami mögött elsősorban az alacsony termékenység áll.

Kincses Áron – Tóth Géza
Magyarország térszerkezetének változásai 1870-től napjainkig
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0522
Tanulmányukban a szerzők hosszú távon elemzik a magyarországi térszerkezetet, s ezen belül a trianoni békediktátum hatásait tanulmányozzák. Ehhez nem csupán 1920 és napjaink között, hanem már egy korábbi időponttól, 1870-től vizsgálódnak, hogy ki tudják mutatni, a békediktátum következtében markánsan új térbeli folyamatok mentek-e végbe, vagy a már korábban megfigyelhetők maradtak-e meg, lassultak le, illetve gyorsultak fel. Vizsgálatukhoz 1870-től használják fel a népszámlálások népességadatait a jelenlegi közigazgatási beosztásnak megfelelően. Megállapításaikat az egyszerűbb értelmezhetőség kedvéért a mai települési és járásbeosztásra, nem pedig a korábbi beosztásokra alapozzák. A szerzők munkájukban először a kutatási terület szakirodalmi előzményeit ismertetik, majd topologikus térképeken érzékeltetik a népesség térbeli strukturálódásának folyamatait. Ezután gravitációs módszer alkalmazásával kutatják a térszerkezet jellemző alakzatait, konfigurációit mind a mai Magyarország, mind a Trianon után elcsatolt országrészek területére vonatkozóan. Tanulmányuk utolsó részében azt vizsgálják, hogy a békediktátum milyen következményekkel járt az országon belüli területi különbségek alakulására, végül összegzik eredményeiket.

Lajtai Mátyás
Nemzetiségi viszonyok és a statisztikai adatgyűjtés Magyarországon
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0547
Magyarország nemzetiségi viszonyai tekintetében a hivatalos állami statisztikai felmérések, különösen a népszámlálások alapvető fontosságú adatforrásnak bizonyultak a XIX. századtól kezdve egészen napjainkig. A tanulmány a nemzetiségi viszonyok változását a népszámlálások nemzetiségi adatainak tükrében mutatja be, kitérve azok módszertani változásaira is. A kronológiát követő fejezetek az adott korszakok jellemző kisebbségpolitikáját is ismertetik. Az írás egy rövid kitekintéssel zárul, amely a magyarországi romák lélekszámának különféle módszertanokon alapuló felméréseiről ad számot.

Kovács Benedek – Lajtai Mátyás
Magyarország vallási viszonyai a népszámlálások és egyéb lakossági adatfelvételek tükrében
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0573
Jelen tanulmány Magyarország népességének vallási megoszlását mutatja be az első népszámlálástól a legutóbbiig. A témát elsősorban a népszámlálások során gyűjtött adatok alapján elemzi. Az 1950 és 2001 közötti időszakról – amikor a népszámlálások programjában nem szerepelt a vallás kérdése – más lakossági adatfelvételek és kutatások eredményein keresztül ad áttekintést, a rendszerváltozás utáni periódus vizsgálatát pedig hivatalos statisztikai adatokra és kutatási eredményekre építi. A szerzők minden fejezetben kitérnek az adott korszak alapvető társadalmi-politikai viszonyainak vallásosság szempontjából legfontosabb változásaira, de a tanulmány fókuszában a statisztikai leírás áll.

Janák Katalin – Hagymásy Tünde
A közoktatás jellemzői Magyarországon
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0599
A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a közoktatás 1920 utáni helyzetéről az óvodai nevelést, az iskolai oktatást és a szakképzést egyaránt érintve. A szerzők először bemutatják a közoktatási rendszer kialakulásának és fejlődésének 1920-ig tartó időszakát, majd részletesen elemzik az 1920 utáni feladatellátásokat, az óvodába és iskolába járók létszámának változását. Kitérnek a hátrányos társadalmi helyzetűek számára hozzáférhető oktatás alakulására is, ez ugyanis fontos lenyomatát adja az egyes korszakok oktatáspolitikájának. Iskolatípusonként számba veszik a különböző korszakokban megjelent speciális oktatási tartalmakat, oktatásszervezési módokat. A jelen korhoz közeledve bemutatják a fontosabb jogszabályi változásokat és ezek hatásait. A tanulmány, a terjedelmi korlátokat is figyelembe véve, kísérletet tesz arra, hogy átfogó képet nyújtson a társadalom általános képzést és szakképzést nyújtó oktatási alrendszereinek főbb statisztikai folyamatairól.

Holka László
Kenyérkereset: az agráriumtól az iparig – és tovább (A foglalkoztatottság ágazati változásai 1920 után)
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0619
Magyarország elmúlt száz évét a foglalkozási átrétegződés, azaz a munkaerő mezőgazdaságból iparba áramlása jellemezte. A tanulmány ezt a folyamatot követi nyomon 1920-tól napjainkig, alapvetően tíz népszámlálás adatai alapján. Az alkalmazott osztályozásokat követve bemutatja, hogy mely kenyérkereseti források voltak tipikusak a trianoni béke után gyökeresen megváltozott helyzetbe került országban, és miként stagnált az átrétegződés két évtizedig. Kitér arra is, hogy a folyamatot a második világháborút követően a tervgazdasággal járó erőltetett iparosítás gyorsította fel a mezőgazdaság primátusának fokozatos elhalványulását eredményezve, amelyhez a nők egyre nagyobb arányú megjelenése társult a keresők között. A magyarországi foglalkozási szerkezet ismertetése mellett az írás a foglalkoztatottsági viszonyokra vonatkozó adatok alapján felvázolja a társadalomszerkezet népszámlálások által rögzített változásait is, és az adatforrások megvilágítása érdekében megemlíti a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) százesztendős munkaügyi statisztikai felvételeinek fontosabb állomásait.

Székely Gáborné
Száz év a magyarországi lakásstatisztikában
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0642
A trianoni békediktátum 100. évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsük ennek a száz évnek a mai statisztikában is nyomot hagyó emlékeit. A lakásstatisztikában nemcsak a jelenlegi földrajzi keretek létrejötte köthető ehhez a dátumhoz. Az 1920. évi népszámláláskor alakultak ki azok a fogalmi keretek is, amelyek megalapozták a hazai lakásstatisztikai adatgyűjtéseket, és lehetővé tették a hosszabb távra visszatekintő, összehasonlítható adatsorok közlését. A szerző tanulmányában nem vállalkozik rendszerezett statisztikatörténeti áttekintésre. Célja, hogy bemutassa, mit őrzött meg az egymást követő statisztikusnemzedékek emlékezete ebből a hagyományból, és hogyan kötődik mindez a mai szakmai tevékenységhez a lakásstatisztika területén.

Pozsonyi Pál – Szőkéné Boros Zsuzsanna
Nemzeti jövedelem, gazdasági növekedés
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0665
A tanulmány az elmúlt 100 év fő makrogazdasági mutatószámának – amelyet kortól függően nemzeti jövedelemnek, nemzeti terméknek vagy bruttó hazai terméknek neveztek – alakulásán keresztül ad rövid áttekintést a magyar gazdaságról, annak fejlődési szakaszairól, visszaeséseiről, a XX. századi háborúk okozta veszteségekről. Célja nem a tudományos újdonságok, illetve a lezajlott gazdasági folyamatok mélyreható elemzése – hiszen azok feltárása nem fért volna bele egy rövid tanulmány kereteibe –, hanem e hosszú időszak fő folyamatainak egységes szemléletben történő bemutatása. Az elmúlt 100 évre vonatkozóan sem Magyarországon, sem más országokban nem állnak rendelkezésre egységes elvek alapján felépülő makrogazdasági mutatószámok, ám egy-egy történelmi szakaszra elérhetők – általában tudományos kutatók által összeállított – statisztikai adatsorok. Ezen adatok felhasználásával veszi a cikk górcső alá a Trianon óta új körülmények közé került Magyarország gazdasági fejlődését. A tanulmányban elsősorban a termelés alakulása kap nagyobb figyelmet, de a szerzők röviden bemutatják a fogyasztás és a beruházások folyamatait is. Az írást rövid nemzetközi összehasonlítás zárja.

Freid Mónika – Kátainé Marosi Angéla
Magyarország ipara a trianoni békeszerződés után
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0685
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy egyfajta felülnézeti képet adjon az ipar(hoz sorolható tevékenységek) alakulásáról és az iparágak közötti hangsúlyok változásáról, kiemelve a magyar történelem kataklizmáinak ezekre gyakorolt hatásait. A kiegyezéstől napjainkig tartó másfél évszázadot tekinti át, s az egyes korszakokban leginkább alkalmas mutatók – foglalkoztatottság, termelési szint naturáliákban és volumenindexekben, ágazati összetétel – alapján törekszik a lényeges tényezők kiemelésére.

Valkó Gábor
A magyar mezőgazdaság elmúlt száz éve a statisztika tükrében
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0719
A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar mezőgazdaság elmúlt száz évéről, elsősorban a statisztika szemszögéből bemutatva a növénytermesztés és az állattenyésztés legfőbb jellemzőit. A szerző a magyar agrárium történetét három szakaszban taglalja. Az első szakasznak az első és a második világháború közötti időszakot tekinti; ekkor az ország mezőgazdasága a háborús károk és a trianoni területcsonkítás miatt rendkívül nehéz helyzetben volt, melyet az 1930-as évek gazdasági világválsága még csak tetézett. A következő történeti szakaszban, a szocialista gazdálkodás időszakában a háborús veszteségek felszámolása mellett megindult a szocialista nagyüzemek kialakítása, az 1970-es évek technológiai fejlődése pedig a mezőgazdaság teljesítménynövekedését eredményezte. A harmadik szakasz az elmúlt harminc évet öleli fel; a tanulmány e periódus mezőgazdasági folyamatait, a privatizációt és az azt követő termeléscsökkenést, valamint az utóbbi évek fejlődését veszi górcső alá.

Plósz Dániel János – Dénes Szilvia
Átrendeződések és orientációváltások a Trianon utáni magyar külkereskedelemben
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0745
A tanulmány célja, hogy bemutassa a trianoni békediktátum Magyarország külkereskedelmére gyakorolt hatásait. A döntés alapjaiban rendezte át a magyar gazdaság térszerkezetét, számottevő aránytalanságok alakultak ki „Csonka-Magyarország” nyersanyagkészletei és az azokra épülő ipari kapacitások között. Az elmúlt száz évben nagy átrendeződést lehetett megfigyelni az ország külkereskedelmi partnerei és külkereskedelmi forgalomba kerülő termékei tekintetében, ezek vizsgálatára statisztikai összehasonlító elemzések keretében kerül sor. A magyar termék-külkereskedelemben – leszámítva a szocializmus időszakát – a nyugat-európai orientáció volt meghatározó, történelmi okok miatt előbb az osztrák, majd a német dominancia vált jelentőssé. Hazánk gazdasági fejlődésével összhangban az egyes ágazatok bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulása is átalakult. A XIX-XX. század fordulóján az ipar térnyerését – az agrárium rovására – az Osztrák-Magyar Monarchia belső vámhatárainak eltörlése, az egységes osztrák-magyar piac létrejötte támogatta. A XX. század második felében a szocializmus iparpolitikája következtében dominált a szektor. Az exportált árucikkek összetétele megváltozott. Jelenleg az iparcikkek kivitelében a gépgyártás és az ahhoz kapcsolódó ágazatok termékei a meghatározók. A trianoni döntés következtében az ország elvesztette korábbi birodalmi piacait, éppúgy, mint a rendszerváltozás után a szocialista piacokat. Magyarország külkereskedelmi gyakorlata az elmúlt száz évben ezért mintául szolgálhat a többi észak és dél, nyugat és kelet között hidat képező, valamint a jelentős veszteségeket elszenvedett európai országok számára.”

Forrás:
Statisztikai Szemle Archívum; 2020. június

Törvények, rendeletek

A Kormány 1305/2020. (VI. 12.) Korm. határozata az országos telefonos ügyfélszolgálat fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról

„A Kormány egyetért azzal, hogy a személyes jelenléttel járó hivatali ügyek számának csökkentése, az elektronikus ügyintézés szélesebb körű terjedése, valamint a COVID-19 fertőzésekkel kapcsolatos állampolgári bejelentések hatékony és gyors kezelése érdekében szükséges az országos telefonos ügyfélszolgálat (a továbbiakban: 1818) működésének fejlesztése, és ennek érdekében

1. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter bevonásával – gondoskodjon a 1818 fejlesztéséhez szükséges 472 800 000 forint forrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára;

Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter bevonásával – gondoskodjon a 1818 emelt szintű működésének biztosításához szükséges 131 250 000 forint biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára.

Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
A Kormány 1305/2020. (VI. 12.) Korm. határozata az országos telefonos ügyfélszolgálat fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 140. szám; 2020. június 12.; 3573. o. (PDF)