Skip to main content

51-52. szám, 2020. december 21.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2021. január 4-én fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. december 14-december 19.

  • A Kormány 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete egyes, az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9842-9250 o. (PDF)
  • A Kormány 602/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyra vonatkozó rendelkezéseknek a veszélyhelyzet idején történő alkalmazásáról és egyes igazolások érvényességének meghosszabbításáról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9851-9852. o. (PDF)
  • A Kormány 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről
    Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9852-9853. o. (PDF)
  • A Kormány 604/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény egyes szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9853. o. (PDF)
  • A Kormány 605/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9854. o. (PDF)
  • A Kormány 606/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9854-9855. o. (PDF)
  • A Kormány 608/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9856-9857. o. (PDF)
  • A Kormány 609/2020. (XII. 18.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9857-9858. o. (PDF)
  • A Kormány 582/2020. (XII. 15.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt biztosított utazási kedvezményekről
    Magyar Közlöny; 2020. évi 279. szám; 2020. december 15.; 9443-9444. o. (PDF)
  • A Kormány 583/2020. (XII. 15.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 279. szám; 2020. december 15.; 9445. o. (PDF)
  • A Kormány 584/2020. (XII. 15.) Korm. rendelete a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról
    Magyar Közlöny; 2020. évi 279. szám; 2020. december 15.; 9445. o. (PDF)
  • A Kormány 585/2020. (XII. 15.) Korm. rendelete egyes, a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidensek közalkalmazotti jogviszonya átalakulásának veszélyhelyzeti szabályairól
    Magyar Közlöny; 2020. évi 279. szám; 2020. december 15.;9446-9447. o. (PDF)

 

A digitális tér átfogó megújítására hirdetett programot az Európai Unió

„Ha valaki arra számított, hogy a karácsony előtti utolsó hét már az ünnepre való csendes készülődés jegyében telik – annak ugyancsak csalódnia kellett. Ennél erősebb, eseménydúsabb időszak ugyanis aligha akadt az évben, legalábbis ami az európai uniós digitalizációs „forradalom” lendületbe hozását illeti. Az Európai Bizottság december 15-én az európai digitális tér eddigi legambiciózusabb reformcsomagját terjesztette be. A testület által előterjesztett két jogszabálytervezet – a Digitális Szolgáltatásokról szóló Jogszabály, illetve a Digitális Piacról szóló Jogszabály előzetes változata – nem kevesebbet céloz meg, mint hogy egy távlatos és egységes jogszabályi környezet kialakításával dinamizálja az Unión belüli digitális szolgáltatások összességét (beleértve a közösségimédia-univerzumot is), valamint az ezen javak és szolgáltatások cseréjére, biztosítására, forgalmazására szolgáló online piactereket. Mindössze egy nappal később a csomag további fontos elemmel gyarapodott azzal, hogy az EU Bizottság bemutatta az Unió új kiberbiztonsági stratégiáját, amely azt hivatott biztosítani, hogy a szabályozók (és persze a hozzájuk rendelt jelentős források) révén felpezsdülő európai digitális tér ne csupán gazdasági értelemben gyümölcsöző, de ugyanakkor szabad és biztonságos közeg maradhasson.

A Digitális Szolgáltatásokról szóló Jogszabály

Az online szolgáltatások biztosításával kapcsolatos eddigi szabályozás, a 2000-ben hatályba lépett Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv meghatározta a digitális szolgáltatások Unión belüli nyújtásának fő jogi keretét. Ez egy horizontális jogi keret, amely a digitális szolgáltatások szabályozásának sarokkövének számít az európai egységes piacon. A kidolgozása óta eltelt húsz év során azonban jelentős változások mentek végbe, ezért elengedhetetlenné vált azok aktualizálása. Az online platformok jelentős előnyökkel járnak a fogyasztók és az innováció számára, megkönnyítik a határokon átnyúló kereskedelmet az Unión belül és kívül, és új lehetőségeket nyitnak meg számos európai vállalkozás és kereskedő előtt. Ugyanakkor gyakran visszaélnek velük illegális tartalmak terjesztése, vagy illegális áruk vagy szolgáltatások online értékesítése céljából. Néhány nagyon nagy szereplő az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált. Ezek különös kockázatot jelentenek a felhasználói jogokra, az információáramlásra és a nyilvánosság részvételére nézve.

A december 15-én bemutatott szabályozási dokumentumok közül a Digitális Szolgáltatásokról szóló Jogszabály rendeltetése az, hogy a fogyasztók és az áruk, szolgáltatások és tartalmak összekapcsolásában közvetítő szerepet betöltő digitális szolgáltatások kötelezettségeit szabályozza. Nagyobb védettséget nyújt a fogyasztók és alapvető jogaik számára az interneten; erőteljes átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre az online platformok számára, valamint méltányosabb és nyitottabb digitális piacokat eredményez. Az egész Unió szintjén harmonizált és közvetlenül alkalmazandó új szabályok megkönnyítik a digitális innovációk határokon átnyúló bevezetését, ugyanakkor az Unió valamennyi polgára számára azonos szintű védelmet biztosítanak. A jogszabályban előírt kötelezettségek a következőkre vonatkoznak:

  • A jogellenes online tartalmak elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, az árukat és szolgáltatásokat is ideértve;
  • Az üzleti felhasználók online piacokon való nyomon követhetőségére vonatkozó új szabályok;
  • Hatékony biztosítékok a felhasználók számára, beleértve annak a lehetőségét is, hogy vitathassák a platformok tartalommoderáló döntéseit (ami az elmúlt 1-2 év politikai fejleményeinek fényében kulcsfontosságú mozzanatnak tekinthető);
  • Széles körű átláthatósági intézkedések az online platformok számára, beleértve az ajánlásokhoz alkalmazott algoritmusokat is (ami az egyik legtöbbet vitatott, leginkább problematikusnak tekinthető területét érinti a mesterséges intelligencián alapuló fogyasztói-felhasználói „ajánló rendszerek” működésének);
  • A nagyon nagy online platformok arra vonatkozó kötelezettségei, hogy kockázatalapú fellépéssel megelőzzék a rendszereikkel való visszaéléseket;
  • A kutatók adatokhoz való hozzáférési jogának biztosítása a kulcsfontosságú platformok működésének és az online kockázatok alakulásának ellenőrzése érdekében;
  • Az online tér összetettségének megfelelő felügyeleti struktúra (az elsődleges felügyeleti szerep a tagállamoké, ugyanakkor a nagyon nagy online platformok esetében a Bizottság fokozott felügyeletet és végrehajtást biztosít).

A tervezet egyik különösen fontos elemeként érdemes kiemelni azt, hogy az új rendelkezés segíteni fogja a tagállamokat a jogszabályok online térben való érvényesítésében azáltal, hogy olyan mechanizmusokat hoz létre, melyek útján azok megrendszabályozhatják az egységes piac bármely részén működő szolgáltatókat.

A Digitális Piacokról szóló Jogszabály

A szolgáltatások átfogó szabályozására hivatott jogszabály tervezetével egy időben bemutatott másik javaslat a digitális piacok témáját szándékozik – hasonlóan árfogó koncepció alapján – rendezni. Elsődleges funkciója az, hogy szabályokat vezessen be a digitális ágazatban „kapuőrként” működő platformokra vonatkozóan. Ezek a belső piacra jelentős hatással levő platformok fontos interfészként (kapcsolódási vagy belépési pontként) szolgálnak az üzleti felhasználók számára ügyfeleik elérésében, valamint helyzetük szilárd és tartós, és előre láthatóan az is marad. Ezáltal képesek magánszereplőként szabályozóként fellépni és kapuként működni a vállalkozások és a fogyasztók között.

A digitális piacokról szóló jogszabály célja annak megelőzése, hogy a kapuőrök tisztességtelen feltételeket szabjanak meg a vállalkozások és a fogyasztók számára. Feladata továbbá a fontos digitális szolgáltatások nyitottságának biztosítása. A kapuőrök által néha másokkal szemben támasztott tisztességtelen feltételek közé tartozik például annak megtiltása, hogy a vállalkozások hozzáférjenek saját adataikhoz, amikor ezeken a platformokon működnek, vagy olyan helyzetek, amikor a felhasználók egy adott szolgáltatáshoz vannak kötve, és az alternatív szolgáltatásokra való váltás lehetőségei korlátozottak.

Fontos hatályossági kritérium ugyanakkor, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály csak azokra a nagyvállalatokra alkalmazandó, amelyek a javaslatban meghatározott objektív feltételek alapján „kapuőrnek” minősülnek. Ezek a vállalatok legalább egy úgynevezett „alapvető platformszolgáltatást” (például keresőmotorokat, közösségi hálózati szolgáltatásokat, bizonyos üzenetküldő szolgáltatásokat, operációs rendszereket és online közvetítő szolgáltatásokat) tartanak ellenőrzés alatt, és az EU több országában tartós, nagy felhasználói bázissal rendelkeznek. Az alapvető koncepcionális megközelítés az, hogy az ilyen vállalatok méretüknél és az üzleti felhasználók számára ügyfeleik elérésében betöltött szerepüknél fogva különösen fontosak a belső piacon.

A Bizottság reményei szerint az egységes piac egészére kiterjedő közös szabályok ösztönözni fogják az innovációt, a növekedést és a versenyképességet, valamint elő fogják segíteni a kisebb platformok, a kis- és középvállalkozások és az induló vállalkozások növekedését, amelyeket uniós szinten egységes, egyértelmű keret fog szabályozni.

A Digitális Évtized új kiberbiztonsági stratégiája

A rákövetkező napon, december 16-án az EU Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője új európai uniós kiberbiztonsági stratégiát terjesztett elő. A kiberbiztonság már egy ideje az Unió egyik legfontosabb prioritása. A koronavírus-válság idején megsokasodtak az egészségügyi intézmények (kutatóhelyek, gyártóüzemek és kórházak) elleni kibertámadások, ami megmutatta, mennyire fontos az infrastruktúrák védelme.

Az új kiberbiztonsági stratégia alapján a kiberbiztonság beépülne az ellátási lánc valamennyi elemébe, és a négy kiberbiztonsági közösségen – a belső piac, a bűnüldözés, a diplomácia és a védelem területén – átívelve még szorosabban összekapcsolódnának az uniós tevékenységek és erőforrások. Az új stratégia az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közleményre, és a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiára épül, valamint több olyan jogszabályra és kezdeményezésre, amelyeket az uniós kiberbiztonsági kapacitások megerősítésére és Európa kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének fokozására születtek. E téren különösen fontos a 2013-ban elfogadott és 2017-ben felülvizsgált kiberbiztonsági stratégia, valamint a Bizottság 2015–2020-as időszakra vonatkozó európai biztonsági stratégiája. A jogi szabályozás terén pedig a 2016-ban hatályba lépett kiberbiztonsági irányelv számított úttörő kezdeményezésnek: ennek alapján a hálózati és információs rendszerek EU-szerte egységesen magas szintű biztonságát sikerült kialakítani.

Az Unió a 2013. évi uniós kiberbiztonsági stratégiával kezdve átfogó, rendszerszemléletű nemzetközi kibertér-politikát dolgozott ki. A partnereivel folytatott kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű együttműködés révén előmozdította a globális, nyitott, stabil és biztonságos kibertér létrejöttét, amelyet az EU alapvető értékei vezérelnek, és amely a jogállamiságon alapul. Az EU harmadik országokat is támogatott a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességük fokozása és a számítógépes bűnözés elleni hatékonyabb fellépés terén, és a 2017. évi uniós kiberdiplomáciai eszköztára használatával hozzájárult a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz a kibertérben. A közelmúlt emlékezetes lépéseként első alkalommal alkalmazta a kiberbűnözésre vonatkozó, 2019-ben bevezetett szankciórendszert, és jegyzékbe vett 8 személyt és 4 szervezetet. Jelentős előrehaladást ért el az Unió a kibervédelmi együttműködés terén is, többek között a kibervédelmi képességek tekintetében, elsősorban a kibervédelmi szakpolitikai keret (CDPF) összefüggésében, illetve az állandó strukturált együttműködésnek (PESCO) és az Európai Védelmi Ügynökség munkájának köszönhetően.

Az Unió már régen felismerte, hogy garantálni kell a belső piac zökkenőmentes működéséhez és az európai polgárok mindennapi életéhez és megélhetéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó kritikus infrastruktúrák ellenálló képességét. Ezért 2006-ban létrehozta a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programot, és 2008-ban elfogadta az európai kritikus infrastruktúrákról szóló irányelvet, amely az energia- és a közlekedési ágazatra vonatkozik. Ezeket az intézkedéseket a későbbi években különféle ágazati és ágazatközi intézkedések egészítették ki olyan konkrét szempontokra vonatkozóan, mint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia vizsgálata, a polgári védelem vagy a közvetlen külföldi befektetések ellenálló képességének erősítése.

Elvi síkon úgy összegezhető, hogy az új kiberbiztonsági stratégia célja, hogy megőrizze a globális és nyílt internetet, biztosítékot nyújtva ugyanakkor arra, hogy a biztonság mellett az európai értékek és a mindenkit megillető alapvető jogok is védelmet élvezzenek. Ugyanakkor a dokumentum három területen konkrét intézkedési javaslatokat is megfogalmaz:

Reziliencia, technológiai szuverenitás és vezető szerep

A korábban említett kiberbiztonsági irányelv idén februárban megkezdett felülvizsgálata keretében a Bizottság javasolja a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó szabályok reformját. A cél a kritikus állami és magánszektor (kórházaknak, az energiahálózatoknak, a vasutaknak, de az adatközpontoknak, a közigazgatási szerveknek, a kutatólaboratóriumoknak és a kritikus orvostechnikai eszközök és gyógyszerek gyártásának, valamint az egyéb kritikus infrastruktúráknak és szolgáltatásoknak) kibertámadásokkal szembeni rezilienciájának növelése. Az Unió technológiai szuverenitásának és vezető szerepének megteremtése érdekében javasolja a digitális innovációs központok szerepének erősítését, illetve a munkaerő képzésére és fejlesztésére szolgáló erőfeszítések növelését.

Operatív kapacitás kiépítése: a megelőzés, elrettentés és reagálás elősegítése

Legfontosabb elemként az EU Bizottság egy új közös tagállami kiberbiztonsági egység felállítását készíti elő. A cél, hogy az együttműködés révén jelentősen növekedjen a kibertámadások megelőzésének, az elrettentésnek, illetve a bekövetkezett incidensekre való reagálás képessége és hatásfoka. Prioritás továbbá a kiberdiplomáciai eszközkészlet megerősítésére, elsősorban a kritikus infrastruktúrákat, ellátási láncokat, és a demokratikus intézményeket fenyegető támadások elleni hatékony fellépés érdekében. Az EU arra is törekedni fog, hogy tovább erősítse a kibervédelmi együttműködést és kifejlessze a legkorszerűbb a hatékony védekezést szolgáló képességeket az Unió tagállamai között.

A globális és nyitott kibertér kiépülésének és működésének támogatása

Az EU kiemelt külpolitikai prioritása a szabályokon alapuló világrend, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok képviselete és védelme. Ez a koncepció kell, hogy érvényesüljön az Unió kibertérrel kapcsolatos valamennyi politikájában is. Ezzel összhangban az új kiberbiztonsági stratégia kulcsfontosságú célnak tekinti a kibertér nemzetközi biztonságának a garantálását. Az Unió elő kívánja mozdítani az ezen alapvető uniós értékeket tükröző nemzetközi normákat és előírásokat azáltal, hogy együttműködik nemzetközi partnereivel az ENSZ-ben és más releváns fórumokon. Az EU tovább fogja erősíteni az uniós kiberdiplomáciai eszköztárat, és az EU átfogó menetrend kidolgozása révén fokozni fogja a harmadik országokban a kiberkapacitás-építésre irányuló erőfeszítéseit. Rendkívül fontos intézményi fejlesztésként az Európai Unió globális hatókörű uniós kiberdiplomáciai hálózatot kíván létrehozni azért, hogy nemzetközi szinten népszerűsítse a kibertérrel kapcsolatos elképzeléseit.

Az új kiberbiztonsági stratégiával kapcsolatos távlati elvárás az, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy fokozza vezető szerepét a kibertérre vonatkozó nemzetközi normák és szabványok terén, valamint, hogy világszerte erősítse az együttműködést partnereivel egy globális, nyitott és biztonságos kiberdomén kialakítása érdekében.

A Bizottság továbbá az alábbi irányelvjavaslatokat terjeszti elő a kritikus létesítmények és hálózatok kiber- és fizikai rezilienciájának kezelésére: Irányelv az Unió-szerte egységesen magas szintű kiberbiztonság megvalósítására irányuló intézkedésekről (a 2016-ban hatályba lépett irányelv felülvizsgált változata), illetve új Irányelv a kritikus létesítmények rezilienciájáról. Ezek az irányelvek ágazatok széles körét fedik le, és céljuk, hogy koherens és egymást kiegészítő módon kezeljék a jelenlegi és jövőbeli online és offline kockázatokat, a kibertámadásoktól kezdve, a bűnözésen át a természeti katasztrófákig.

Források:

”

Forrás:
A digitális tér átfogó megújítására hirdetett programot az EU; Nyáry Gábor; Ludovika.hu; 2020. december 18.

Véglegesek az Európai Unió rendkívüli jelentőségű gazdasági helyreállítási csomagjának szabályai

„A két uniós jogalkotó között a legnagyobb helyreállítási alapról létrejött ideiglenes megállapodással az EU koronaválságból való kilábalását elősegíteni hivatott 750 milliárd eurós csomag utolsó hiányzó láncszeme is a helyére került. A tagállamok a teljes összeg 13%-át kapják meg előlegként és 2026 végéig hívhatják le a keretüket.

Az EU több szempontból is vízválasztó gazdasági helyreállítási csomagjának az utolsó építőkockája is a helyére került, amikor csütörtök éjjel a küldöttségek megállapodtak a legnagyobb pénzügyi alap, a 672,5 milliárd euró összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) felhasználásának szabályairól.

Az egyelőre ideiglenes alku – amelyet még formálisan is jóvá kell hagynia a Tanácsnak és az EP-nek – megteremti a jogi alapot a pénzek előreláthatóan jövő nyáron kezdődő felhasználásához. A kifizetések megkezdéséhez még szükség van a tagállami költségvetési befizetések felső határát kijelölő jogszabály módosításához és tagállami ratifikálásához (enélkül a Bizottság nem lenne képes felvenni a tőkepiacon a szükséges volumenű kölcsönöket), és a kormányok által legkésőbb 2021. április 30-ig benyújtandó beruházási és reformtervek bizottsági jóváhagyásához.

A NextGenerationEU (NGEU) elnevezésű, 2018-as árakon 750 milliárd eurós (folyó áron körülbelül 800 milliárd eurós) pénzügyi csomag az 1100 milliárd euró volumenű hétéves keretköltségvetés (MFF) kiegészítője, és a Covid19-járvány által okozott példátlanul mély recesszióból segítheti az európai gazdaság kilábalását.

Az EU történetében először közös adósságkibocsátással finanszírozandó 750 milliárdos csomagból 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások, további 360 milliárd eurót pedig kölcsönök formájában kaphatnak meg az EU tagállamai.

A 672,5 milliárd euró összegű RRF forrásaihoz beruházási és reformtervek benyújtása fejében férhetnek majd hozzá a tagállamok, a másik nagy beruházási eszköz, a kohéziós politikánál kevésbé kötött feltételek mentén. A Tanács és az EP által kitárgyalt RRF-nek egyik célja a koronaválság okozta károk orvoslása, a másik – ami legalább ennyire fontos – az, hogy hozzájáruljon a gazdaságok zöld és digitális szerkezetváltásához is, ellenállóbbá téve őket a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.

Az uniós jogalkotók több feltételt is támasztottak a kölcsönfelvételből finanszírozandó források lehívásához.

Először is a tagállami helyreállítási és stressztűrőképességi tervek (beruházási és reformtervek) csak akkor szereznek jogosultságot a finanszírozásra, ha 6 európai szempontból releváns politikai prioritásra fókuszálnak. Ezek a következők.
* A biológiai sokféleséget is beleértve a zöld átállás
* A digitális átállás
* Gazdasági kohézió és versenyképesség
* Szociális és területi kohézió
* Válságokra való reagálási képesség
* Új generációs (fiatalok és gyermekek) projektek, elsősorban oktatás és képzés

Másodszor, az RRF-források igénybevételének előfeltétele lesz, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a jogállamot és az EU alapvető értékeit (a részletekhez meg kell várni a végleges szöveget).

Harmadszor, a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi keret legalább 37%-át klímacélokra, minimum 20%-át pedig a digitális átállás előmozdítására kell fordítani.

Negyedszer, a tagállamok által benyújtandó RRF-terveknek meg kell felelniük „a jelentős környezeti károkozás” tilalma elvének (ez főleg a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozik, de a jogalkotók szándékai szerint nukleáris beruházásokat sem lehet majd finanszírozni az alapból).

Ötödször, a terveknek gazdasági és szociális téren egyaránt tartós hatást kell kifejteniük, és a számottevő beruházási csomagot átfogó reformokkal kell kombinálniuk.

Az RRF-ből rendelkezésre álló forrásokból 2020. február 1-ig, vagyis a járvány kezdetéig visszamenőleg lehet gazdasági és szociális következményeket kezelni.

Az RRF futamideje 3 év lesz (2021-2023) úgy, hogy a tagállamok 2026. december 31-ig bezárólag hívhatják le a forrásokat.

Az EP elérte, hogy a Tanács által tervezett 10% helyett a tagállamokra szánt keret 135-át fizetik majd ki előlegként (ez legkorábban jövő nyáron lesz).

Az Európai Parlament ugyan nem kap döntéshozói jogosítványokat, de többféleképpen is hallathatja a hangját a program végrehajtása során.

Az Európai Bizottságot kéthavonta beszámoltathatják az illetékes parlamenti szakbizottságok az uniós gazdasági kilábalás állásáról és arról, hogy a tagállamok hogyan teljesítették a célokat és a mérföldköveket (utóbbiak teljesítése után lehet majd mindig utalni a pénzt). Ez lesz az úgynevezett „helyreállítási és stressztűrőképességi párbeszéd”.

A Bizottság kötelezte magát arra, hogy figyelembe fogja venni az EP véleményét és a vonatkozó állásfoglalásait. A vita megkönnyítése érdekében a Bizottság egyszerre fogja megküldeni a tagállami terveket a Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság a nagyobb átláthatóság érdekében eredménytáblát készít majd és tesz közzé az RRF és a tagállami nemzeti tervek végrehajtásáról.

A Renew (liberális) frakció olvasatában a Bizottság egységes adatbázist készít a végső kedvezményezettekről, amelyhez az EU csalások elleni testületei (OLAF, EPPO) hozzáférhetnek majd. Hatékony korrupció-ellenes intézkedések, továbbá a csalások, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozást megelőzni hivatott intézkedések is a jogosultsági kritériumok közé tartoznak.

A magyar kormány még novemberben benyújtotta a pénzek lehívásához szükséges terv első változatát, amelyről azonnal meg is kezdődtek az egyeztetések az Európai Bizottságon belül erre a célra létrehozott RRF-munkacsoport tagjaival. A tagállamoknak április 30-ig kell benyújtaniuk elbírálásra a terv végleges változatát. ”

Forrás:
Véglegesek a nagy uniós koronaalap szabályai; Bruxinfo; 2020. december 18.
Lásd még:
Európai helyreállítási terv; Európai Bizottság

Közigazgatás, politika

Varga Mihály: elindult a Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív program (Vinop) első pályázatainak társadalmi egyeztetése

„Magyarország az elsők között teszi elérhetővé a vállalkozásoknak az új, 2021-27-es uniós fejlesztési időszak forrásait. A mai nappal elindul a Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív program (Vinop) első pályázatainak társadalmi egyeztetése – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, a Facebook-oldalán feltöltött videóüzenetében.

Közlése szerint az első négy pályázat 414 milliárd forintos keretösszeggel már január elején megjelenik, nyárra pedig már a kifizetések is megtörténhetnek. Beruházásokban, kutatás-fejlesztésben, innovációban, képzésekben segítik ezek a pályázatok a cégeket.

A járvány továbbra is veszélyezteti a magyar vállalkozások működését és a munkahelyeket, ezért úgy állították össze a Vinop-ot, hogy a magyar gazdaság mielőbbi újraindítását is segítse – mondta.

Minden eddiginél nagyobb operatív programról van szó: már az első évben, azaz 2021-ben több mint 2000 milliárd forintnyi pályázatot hirdetnek a vállalkozásoknak. Viszonyításképpen elmondta, hogy a mostani – 2014-2020-as – ciklus uniós szinten is jelentős programjában, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) 7 év alatt 3000 milliárd forint került a gazdaság vérkeringésébe.

Rámutatott: Magyarország a jelenlegi fejlesztési ciklus legeredményesebb forrásfelhasználó tagországai közé tartozik, a Ginop-ot 110 százalékos mutatóval hajtottuk végre, a program több ezer cég fejlesztéseit segítette, 100 ezer munkahelyet védett meg. „Ezt a munkát folytatjuk az új programoknál is” – fűzte hozzá.

Minden újdonságról be fognak számolni szavai szerint, és ajánlotta a Ginapp applikációt, amelyben az új pályázatokról is lehet informálódni.”

Forrás:
Magyarország az elsők között teszi elérhetővé az új uniós fejlesztési időszak forrásait; Pénzügyminisztérium; 2020. december 18.

VINOP-1.2.1-21 A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása | Széchenyi 2020

„Mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek támogatására

A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása
A felhívás kódszáma: VINOP-1.2.1-21

Magyarország Kormányának felhívása mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai megújulásához kapcsolódó fejlesztéseinek támogatására. A Kormány az Európai Unió társfinanszírozásának segítségével célul tűzte ki a hazai kkv-k versenyképességének javítását. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a vállalkozásokat segítsük a gazdaságban végbemenő folyamatokhoz való alkalmazkodásban, a szükséges felzárkózásban, és a megnyíló új lehetőségek kihasználásában.
A vállalkozások folyamatosan újabb és újabb kihívásoknak kell, hogy megfeleljenek, és az ezekhez való alkalmazkodás folyamatában kulcsfontosságú őket segíteni. A hazai kkv-k a magyar gazdaság fejlesztési potenciálját képezik, ugyanakkor termelékenységük, szervezeti működésük, emberi erőforrásaik, digitális felkészültségük tekintetében még jelentősen elmaradnak európai versenytársaiktól, miközben velük állnak versenyben.
Ezért jelen felhívás olyan kkv-kat támogat, amelyek elkötelezettek termelékenységük növelésére és nyitottak a fejlődésre és technológiai megújulásra.

Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
* a felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 10 millió Ft – 629,3 millió Ft közötti visszatérítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig,
* a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a megítélt, visszatérítendő támogatás legfeljebb 100%-ának megfelelő, maximum 629,3 millió Ft összegű előleget biztosít.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
* a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

Milyen tevékenységek támogathatóak?
* Technológiafejlesztés
* Infrastrukturális és ingatlanberuházás
* Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele
* Képzési szolgáltatások igénybevétele
* Üzleti felhőszolgáltatás igénybevétele
* Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása
* Projekt-előkészítés

Nem támogatható a Budapest területén megvalósuló fejlesztés.

A támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő?
Visszatérítendő, és adott feltételek mentén vissza nem térítendővé alakuló támogatás

Várhatóan hány projekt kap támogatást?
1000-3000 db

Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet?

2021. március 1-16.
2021. június 15-30.
2021.szeptember 30-október15.
2022. február 1-15.”

Forrás:
VINOP-1.2.1-21 A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása; Széchenyi 2020; 2020. december 18. (társadalmi egyeztetés anyaga)

VINOP-2.1.2-21 Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése | Széchenyi 2020

„Jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusai kifejlesztésének megvalósítására.

A Felhívás címe:
Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése
A Felhívás kódszáma: VINOP-2.1.2-21

Magyarország Kormányának Felhívása a vállalkozások számára, a vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs (továbbiakban K+F+I) kiadások GDP-hez viszonyított arányának növelése érdekében.
A pályázati felhívás keretében a cél a különböző méretű, és fejlettségi szintű vállalkozások kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységének támogatása. A cél elérését a Kormány a kutatás- fejlesztési, valamint innovációs tevékenységet végző vállalkozások támogatásával együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.

Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
* a benyújtott támogatási kérelmekről az adott értékelési szakasz záró időpontjától számított 30 nap alatt dönt;
* a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 50 millió Ft – maximum 1000 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
* a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a projekt megítélt támogatási összeg legfeljebb 50%-ának megfelelő, maximum 500 millió Ft összegű támogatási előleget biztosít.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
* projektjük megvalósításával hozzájárulnak a K+F+I tevékenység intenzitásának növelése cél eléréséhez;
* támogatói okiratot kötnek
* a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet;
* a projektben új tudományos és/vagy műszaki eredmények, szellemi alkotások születnek

Milyen tevékenységek támogathatóak?
Alapkutatás
* Ipari kutatás
* Kísérleti fejlesztés
* Eszközbeszerzés
* Immateriális javak beszerzése
* Előkészítési tevékenység
* Projektmenedzsment tevékenység
* Kötelező nyilvánosság
* Piacra vitel
* Általános (rezsi) költségek
* Ingatlan beruházás

Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmet?
* 1. szakasz: 2021. március 1. – 2021. április 30.
* 2. szakasz 2021. szeptember 1. – 2021. október 29.
* 3. szakasz 2022. január 17. – 2022. március 2.

Mekkora összegre lehet benyújtani a kérelmet?
50-1000 millió Ft.

A támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő?
vissza nem térítendő

Várhatóan hány projekt kap támogatást?
200-3700 db

Hol valósítható meg a projekt?
Országos, kivéve Budapest”

Forrás:
VINOP-2.1.2-21 Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése; Széchenyi 2020; 2020. december 18. (társadalmi egyeztetés anyaga)

Közigazgatási, politikai informatika

A mesterséges intelligencia használatának köszönhetően befellegzett az adótrükköknek – mondja a NAV vezetője

„A mesterséges intelligenciát is bevető algoritmusok hihetetlen gyorsasággal csapnak le az ismert minták alapján a gyanús üzleti számokra – mondta a Haszon magazinnak adott interjújában Sors László, a NAV vezetője. Valós időben látják majd nemsokára a cégek működését, és rálátnak a nemzetközi számlákra is.

Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint az „áfarés” – a makrogazdasági adatok alapján beszedhető és a beszedett áfa közötti különbség – a 2013-as 21 százalékról 2019-re 6,6 százalékra csökkent, ami jól mutatja: Magyarországon jelentősen változott az adómorál és az adócsalási miliő – mondta el Sors László a Haszon magazinnak adott interjújában. A NAV vezetője úgy fogalmazott, hogy az áfa-visszaélések visszaszorítása kulcskérdés. Az adópolitika és a NAV célkeresztjében is az van, hogy a versenyelőnyt azoknak a vállalkozásoknak biztosítsa, amelyek betartják a jogszabályokat. Amelyek pedig nem, azokat a kockázatok feltárása után hatósági eszközökkel, minél gyorsabban ki kell iktatni a piacról.

Elképesztő méretű adatvagyon áll már most is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére, összesen mintegy 7,5 petabyte-nyi adatról van szó, ami évek óta exponenciálisan nő – tette hozzá a NAV vezetője.

Az adathalmazból – mesterséges intelligenciát is igénybe véve – nyerik ki azokat a mintákat, amelyek nemcsak az ellenőrzést segítik, hanem bemérik a különböző adózói attitűdöket is. Ki jelent valódi kockázatot, ki az, aki csak tévedésből hibázik és ki az, akit támogatni kell a szabálykövetésben.

Egyébként egy gazdasági eseménnyel összefüggésben alapvetően három dologra vagyunk kíváncsiak: megvalósult-e az értékesítés, a szolgáltatás, arról kiállította-e az eladó a bizonylatot és milyen utat jár be a pénz. Innen már nem kérdés, mi az ügylet adójogi következménye. A rendszer január 1-jén kiteljesedik: minden számla adata valós időben látható – mondta a NAV vezetője.

A teljes interjút megtalálja a Haszon magazin decemberi számában.”

Forrás:
A NAV vezetője a Haszonnak: Befellegzett az adótrükköknek; Haszon Magazin; 2020. december 17.

Egyszerűbb lesz a digitális ügyfél-azonosítás a bankoknak

„Jelentősen leegyszerűsíti az elektronikus ügyfél-azonosítást a pénzügyi intézmények számára egy 2022 januárjától életbe lépő törvénymódosítás, amellyel a bankok a fogyasztók főbb azonosító adatait gyorsan, ingyen átvehetik az azonosításhoz a közhiteles nyilvántartásokból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli az Országgyűlés által novemberben elfogadott új jogszabályt, amely – a korábbi vonatkozó jegybanki rendelettel összhangban – lehetőséget teremt az ügyfélátvilágítás egyszerűbb, közvetlenebb elvégzésére a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) hatálya alá tartozó intézményeknek. A módosítások 2022. január 1-jén lépnek hatályba.

A mostani törvénymódosítás alapjait a Pmt. teremtette meg azzal, hogy a 2017-es módosítás óta már nem csak személyesen, hanem elektronikus hírközlő eszköz révén is azonosíthatják ügyfeleiket. Az MNB ezzel egyidőben pedig kialakította a digitális ügyfél-átvilágítás részletszabályait. Októbertől egy MNB rendelettel már e-személyivel vagy biometrikus útlevéllel is azonosíthatják ügyfeleiket a pénzügyi intézmények Magyarországon. Ennek nyomán az ügyfelek kényelmesen, percek alatt, akár otthonról köthetnek banki vagy egyéb pénzügyi szerződéseket.

Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény módosítása jó egy év múlva lehetőséget ad arra, hogy a kormány által elektronikus csatornán biztosított Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatással (jellemzően ügyfélkapuval) rendelkező ügyfelek adatait (az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét) a pénzügyi intézmények a KAÜ szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, gépi kapcsolat útján, személyes ügyintézés nélkül vegyék át. A sikeres azonosítást követően az ügyfél vonatkozó adatai, aláírása, valamint arcképmása is – a közhiteles hatósági nyilvántartásokból automatikus információátadással – ingyenesen elérhető lesz az intézmény részére.

Az új, egyszerűbb digitális azonosítási lehetőséggel nem csak a bankok élhetnek majd. Rajtuk kívül a Pmt. hatálya alá tartoznak még például a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, pénzügyi, befektetési szolgáltatók, valamint biztosítók is (utóbbiak csak életbiztosítási tevékenységük tekintetében).”

Forrás:
Egyszerűbb lesz a digitális ügyfél-azonosítás a bankoknak; IT Business; 2020. december 14.

Mesterséges intelligencia segíti a közjegyzőket

„Adatkutató Alintézetet hozott létre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), ahol mesterséges intelligencia vizsgálja a közjegyzői adatbázisokat. A fejlesztéstől észszerűbb eljárásokat, a jövő trendjeinek korai felismerését, és nem utolsó sorban a közjegyzői hivatásrend fejlődését várják.
Aki kézben akarja tartani a jövőjének alakulását, annak nagyon pontosan meg kell ismerne környezete múltját és jelenét ahhoz, hogy megalapozottan tudjon fejlesztésben gondolkodni – vallja Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese, az Adatkutató Alintézet vezetője.

A közjegyzői kamaránál azért hozták létre az intézetet, hogy pontosabb és részletesebb ismereteket szerezzenek a saját gyakorlatukról. Ehhez az eljárásaikhoz nagy számban kapcsolódó elektronikus adatbázisokra és elektronikus kommunikációs rendszerekre támaszkodnak.

Várakozásuk szerint, ha ezt a nyers, még vak adathalmazt megismerik, osztályozzák és elemzik, olyan információkhoz juthatnak, amelyek nem az egyes eljárásokra, hanem valamennyi eljárásra, illetve különféle eljárási csoportokra értelmezhetők.

„A kutatóintézet azért alakult, hogy ezeket a rendezetlen adatokat információvá alakítsa, amelyet például az eljárási szabályok betartásának ellenőrzésére, a hivatásrend és a közjegyzői eljárások fejlesztésére, megalapozott vélemények, álláspontok kialakítására használhatunk” – fejti ki a MOKK elnökhelyettese.

A MOKK kezelésében lévő mintegy 50-70 terabájtnyi adathalmaz – összetételét is figyelembe véve – már valódi Big Data-nak tekinthető. Ezért az adatelemzés során már érdemes bevetni a gépi tanulás különböző formáit, amit a köznyelv mesterséges intelligenciaként ismer.

Mivel a közjegyzőknek nagyrészt szöveges dokumentumaik vannak, leginkább szövegbányászati módszereket alkalmaznak. Ezzel és egyéb adattudományi módszerekkel pedig összefüggéseket, rejtett anomáliákat keresnek különböző eljárási régiókban, illetve ezek együttes vizsgálata során.

Parti Tamás szerint olyan ez, mint amikor egy nagy és összetett hálóval nagy mélységeket kutatnak át, olyan általános jellemzőket keresve, amelyek az eljárásaik mindegyikében, illetve egyes csoportjaiban mutatkoznak meg. „Fontos kiemelni, hogy ez a folyamat az általánosra, és nem az egyedire fókuszál, tehát nem a konkrét ügyekkel, hanem egyben a teljes adathalmazzal foglalkozik” – teszi hozzá.

A MOKK Adatkutató Alintézete a Károli Gáspár Református Egyetemmel és a BME kutatóival működik együtt. Kutatócsapatukban mérnökök és jogászok közösen dolgoznak. Parti Tamás úgy fogalmaz, a jogászok tudják, mit akarnak feltérképezni, a mérnökök pedig ismerik a leghatékonyabb technológiai eszközöket, és azt, hogyan célszerű ezeket betanítani és használni.

„Az egész hasonló ahhoz, mint amikor ásványolajat keresnek a bolygón: a geológus mutatja meg, hol végezzenek kísérleti fúrásokat, de a bányászati munkát már mérnökök végzik.”

Először azt vizsgálják, hogy milyen a hazai közjegyzőség európai kölcsönhatásrendszere. Az elnökhelyettes szerint az ehhez kapcsolódó információk ott szunnyadnak valahol az irdatlan adattömeg mélyén, amiket hagyományos módon lehetetlen lenne felkutatni.

Kiderülhet például, hogy milyen nyelvből érdemes nyelvi jogosítványt szereznie egy közjegyzőnek, vagy melyik külföldi társkamarával érdemes szorosabban együttműködniük az egyre gyakoribbá váló határon átnyúló eljárások miatt.

A szakember bízik abban, hogy a kutatás hatására még észszerűbbé és gördülékenyebbé válnak a közjegyzői eljárások és a vonatkozó szabályzók. Várakozása szerint a vizsgálataikkal hamarabb felismerhető lesz az is, ha egy új jelenség terjedni kezd, így gyorsabban lehet azt követni a szabályozással.

Jó példa erre a kriptovaluták területe. „Még nem tudjuk klasszikus módon dologként megfogni, ugyanakkor kétségkívül jelen van a környezetünkben már évek óta, fizetnek, kereskednek vele” – említi Parti Tamás.

A közjegyzők a bíróságokkal is együttműködésre törekszenek, ahol hasonló nagyságú adathalmazokat tárolnak. A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezekben az esetekben nem adatok átadásáról van szó, hanem a kutatások összehangolásáról, és az eredmények megosztásáról.

Ennek előnye, hogy egy időben, azonos módszerekkel, különböző adatbázisokat vizsgálva átfogóbb képet kaphatnak például egy jogintézmény jellemzőiről, fejlődéséről és érvényesüléséről.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia segíti a közjegyzőket; Origo.hu; 2020. december 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kína megadóztathatja a digitális adatokat

„Az illetékes kínai szabályozó szerint ideje lenne a többi gazdasági eszközhöz hasonlóan megadóztatni a nagy mennyiségű adat begyűjtését és felhasználását, tisztába téve az adatok árazási mechanizmusait is.

A kínai Beijing News riportjában a helyi értékpapír-piaci felügyelet (China Securities Regulatory Commission, CSRC) tudományos és technológiai hivatalának vezetőjét idézve számolt be a nagy mennyiségű felhasználói adatot kezelő technológiai vállalkozások célzott adóztatásának elképzeléséről. Ennek alapján a megfelelő technológiai platformok üzleti értékét maguk a felhasználók generálják, akik esetleges nyereségüket is megosztják a szolgáltatókkal; a kuponok vagy különféle ajándékok vagy térítések viszont csak a platformok fejlődésének korai szakaszára jellemző marketingfogások, és összességében a felhasználók nem sokat profitálnak azokból a bevételekből, amelyeket a szolgáltatók rjtuk keresztül húznak.

A kormánylap cikkében szereplő hasonlat szerint a sokszor elképesztő mennyiségű felhasználói adat kezelése olyan, mintha a társaságok valamilyen nemesfém-bányán ülnének. A CSRC ezzel összefüggésben úgy látja, hogy a közösséget képviselő kormányzatoknak meg kell vizsgálnia az ilyen platformüzletek adóztatásának a lehetőségét, ugyanúgy, mint ahogy azt a természetes erőforrások esetében is teszik.

Ha az adat az új olaj, akkor úgy is kell szabályozni

A Reuters a kínai pénzügyi felügyelet vezetőjének egy korábbi nyilatkozatát is idézi, ami az adatokra vonatkozó szabályozást olyan átalakítását sürgette, mint ahogy az más gazdasági eszközök, például a munkaerő vagy a tőke esetében is érvényes. A technológiai vállalkozások szigorú felügyelete Kínában is aktuális téma, értve ez alatt elsősorban a hazai nagyvállalatokat, köztük az olyan big tech óriásokkal, Alibaba vagy a Tencent. Ezek legtöbbje értelemszerűen iszonyatos mennyiségű felhasználói adatot gyűjtött össze eddigi működése során, ami mára a kormányzat és a szabályozók szempontjából is minél hamarabb megoldandó problémát jelent.

A big tech vállalatok ugyanis nem csak tárolják és használják ezt az adattömeget, hanem de facto övék az adatok feletti korlátlan ellenőrzés is, ez pedig felveti annak a szükségességét, hogy az adatgazdaság más szereplőinek jogait is minél előbb egyértelműsítsék – nem utolsósorban javítva az adatok átjárhatóságát, és tisztába téve a velük kapcsolatos árazási mechanizmusokat is.

A felügyelet és a kínai jegybank a múlt hónapban már egy olyan szabályozástervezetet is közzétett, ami az alternatív pénzügyi szolgáltatásokat szorítaná korlátok közé, mások mellett szigorítva az online mikrohitel-szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat. Ennek első és eddig legnagyobb vesztese az éppen tőzsdére készülő Ant Group lett, ahol centikre voltak az új rekordot jelentő, 37 milliárd dollár bevonását eredményező elsődleges kibocsátástól. A kormányzati oldal viszont egyre kevésbé vevő rá, hogy az alternatív pénzügyi szolgáltatók technológiai cégként határozzák meg magukat, és erre hivatkozva majdhogynem ellenőrizetlenül válnak a terület meghatározó szereplőivé.”

Forrás:
Kína megadóztathatja a digitális adatokat; Bitport.hu; 2020. december 17.

Fókuszban az online kereskedelem: az adatvagyon szerepét vizsgálja a GVH

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzést indít, hogy feltárja, miként keletkezik az online kiskereskedők adatvagyona, illetve milyen szerepet tölt ez be a webáruházak között folyó versenyben. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy a fogyasztók mennyire vannak tisztában az adatgyűjtéssel és hogyan befolyásolja döntéseiket.

A koronavírus-járvány okozta félelem, illetve a kijárási korlátozások jelentősen növelték az online kereskedelem szerepét. Olyan fogyasztók is kipróbálták, hogy milyen az otthon kényelméből és biztonságából vásárolni, akik korábban még soha. Ez a változás hosszú távon is átalakíthatja a fogyasztói szokásokat, növelheti az online kereskedelem szerepét. A GVH ezért piacelemzés keretében méri fel a szektor működését és jellemző fogyasztói magatartásait.

A versenyhatóság a piacelemzés során megvizsgálja, hogy az online kereskedők milyen adatokat gyűjtenek a fogyasztókról, ezeket hogyan és milyen célokra használják fel, a fogyasztók pedig mennyire vannak tudatában mindennek. Az elemzés kitér majd arra is, hogy a felhalmozott adatok milyen versenyelőnyt jelenthetnek, az adatok hiánya mennyire gátolhat egy új szereplőt a sikeres piacra lépésben, illetve ez hogyan viszonyul más belépési korlátokhoz (pl. a logisztikai háttér kialakításához vagy a márkanév felépítéséhez).

A piacelemzés nem általánosságban, hanem három termékkategóriára szűkítve vizsgálja az online kiskereskedelmet. A Hivatal a kategóriákat a fogyasztói költésekből való részesedés, az elmúlt évek növekedése, az online értékesítés nagysága és a koronavírus járvány első hullámában való bővülése alapján választotta ki. A vizsgálat így a műszaki cikkek, az élelmiszerek és a ruházati cikkek online kiskereskedelmére terjed ki.

A piacelemzés keretében a hatóság nyilvánosan hozzáférhető piaci információk felhasználásával, az érintett szereplők önkéntes válaszadáson alapuló megkeresésével, valamint piackutatással méri fel a szektor működését, folyamatait és trendjeit, továbbá mindezek hatását a versenyre, az üzletfelekre és a fogyasztókra. A piacelemzés eredményeit a GVH tanulmányban foglalja össze, és honlapján nyilvánosságra hozza…”

Forrás:
Fókuszban az online kereskedelem: az adatvagyon szerepét vizsgálja a GVH ; Gazdasági Versenyhivatal (GVH); 2020. december 16.
Hirdetmény a „Digitális piacok – Az adatvagyon keletkezése és szerepe az online kereskedelemben” tárgyú piacelemzés megindításáról ; Gazdasági Versenyhivatal (GVH); 2020. december 16.

Elérhetővé vált az Interneten a FŐFOTÓ gyűjteménye!

„2020 júniusában körbejárt a sajtóban a hír, hogy egy közel 150 ezer darabos fényképgyűjtemény, a Fővárosi Fotó Vállalat (Főfotó) archívuma került a Fortepan közreműködésével Budapest Főváros Levéltára őrizetébe. A gyűjtemény a Főfotóval szerződésben álló vállalatok és más szervezetek számára készített fényképeket tartalmazza az 1961–1993 közötti időszakból. A felvételek jelentős mennyiségben számolnak be a korszak különféle fővárosi és vidéki eseményeiről, rendezvényeiről, de találunk köztük nagy számban gyár-, üzlet-, termék-, reklám-, város- és tájfotót, illetve portrét is.

Az átvétel és a bejelentés óta levéltárunk számos munkatársa dolgozik folyamatosan a felvételek feltárásán, megkezdődött a fotók válogatása, leírása és digitalizálásra előkészítése. Az ősz folyamán pedig az Arcanum Kft. munkatársai elkezdték a felvételek digitalizálását. Júniusban még csupán egy-két ezer felvétel közzétételét terveztük az év végéig. A végeredmény azonban, és ez talán túlzás nélkül állítható, rendkívüli lett, hiszen a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében megvalósított projektünk során több mint 70 ezer fénykép került ki a Hungaricana Közgyűjteményi Portál Képcsarnoka felületére! (A fotógyűjtemény az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül is elérhető!) Ezzel Budapest Főváros Levéltára az eddigi legnagyobb fotógyűjteményét bocsátja az érdeklődők rendelkezésére. A fotók letölthetők, tudományos, oktatási és nem kereskedelmi célból szabadon felhasználhatók (CC-BY-NC-SA-4.0).

A 70 ezer felvétel leírása évekig eltartott volna, ezért a publikálás során csak az azonosításukhoz szükséges néhány alapadatot tüntettük fel. Ezenkívül a fotókat az Arcanum Kft. – mesterséges intelligencia segítségével – automatikus kulcsszavakkal látta el. A fotók további beazonosításában azonban számítunk a nagyközönség segítségére. Ehhez mindössze annyi szükséges, hogy az érdeklődők regisztráljanak a Hungaricana felületén. Ezután a kiválasztott képhez navigálva lehetőségük lesz saját kulcsszavakat megadni, illetve a témára, szereplőkre és egyéb adatokra nézve pontosító megjegyzéseket tenni. Lehetőségük nyílik továbbá arra is, hogy a helyszínt meghatározzák Google-térképes lokalizálás segítségével.

A Főfotó-felvételek tömegességükben jelen feldolgozottságuk mellett is értékes bepillantást nyújtanak a szocialista korszak mindennapjaiba, legyen szó például a hatvanas évek téli Budapestjéről, vagy éppen az ünnepi koccintás korabeli kellékeiről.

A gyűjtemény feldolgozása ezzel még nem fejeződött be, további felvételek közreadását tervezzük 2021 folyamán.”

Forrás:
Elérhetővé vált az interneten a FŐFOTÓ gyűjteménye!; Budapest Főváros Levéltára; 2020. december 12.

 

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. december 21.

A feltámadó digitális vihar: a kibertér a nemzetközi konfliktusok frontvonalává válik

Az elmúlt héten számoltunk be róla: az EU kiberbiztonsági kompetencia központot létesít Bukarestben, hogy a technológiák megosztásával, a kapacitások összehangolásával erősítse az Unió védelmét a kibertér növekvő fenyegetéseivel szemben. Az azóta eltelt napokban csak kapkodta a fejét az ember, mert a különböző jellegű és súlyosságú, de szinte mindig nemzetközi biztonsági dimenziókkal rendelkező incidensek látványos megsokasodása mintha csak a bizonyságot akarta volna szállítani az uniós törekvés igazolására.

Az oroszok – vagy valakik – az USA ellen

Kezdődött az ún. SolarWind-üggyel, ami kétségtelenül az elmúlt időszak egyik legsúlyosabb (vagy, legalábbis horderejét tekintve a legsúlyosabb biztonsági fenyegetéssel járó) támadássorozatának látszik már a vizsgálat kezdeti fázisában is. Az amerikai kormányzati szereplők egész sorának informatikai rendszereit elérő titkos behatolás az, amit a nyugati fősodratú sajtó egy új, miden eddiginél veszélyesebb „orosz hacker-offenzívaként” mutatott be, valóban sok nyugtalanságra adhat okot, ha nem is azért, amit az iménti bombasztikus jelzők sugallnak.

December közepe táján robbant a hír, hogy ismeretlen kiberszereplők behatoltak az amerikai kormányzat több szervezetének és szereplőjének informatikai rendszereibe. Az ügy valójában néhány nappal korábban kezdett kibontakozni, amikor felröppent a hír, hogy hackertámadás áldozata lett egy jó nevű amerikai cég, a FireEye. A dolog pikantériája abban rejlett, hogy ez a kiterjedt vállalkozás (amit sokan már amolyan magán kiberhírszerző ügynökségként szerettek láttatni) annak köszönhette reputációját, és igen jövedelmező üzleti kapcsolatait, hogy a nemzetközi kormányzati- és cégvilág számos szereplőjét látta el – a kibertámadások kivédésére szolgáló eszközökkel és tanácsokkal. A jelentős presztízsvesztéssel járó eseményt követő kárelhárító munka derített aztán fényt az igazán nagy riadalomra okot adó felfedezésre. E szerint a meghekkelt kiberbiztonsági cég (amelytől egyébként nem csupán adatokat tulajdonítottak el, de a rendszereik tesztelésére kifejlesztett támadó szoftverüket is) valójában csak egyike volt az áldozatoknak. A támadás, amit a jelek szerint hosszú ideje, nagy körültekintéssel terveztek számtalan céget és szervezetet ért el a világban. Az akció célkeresztjében azonban egy nem különösebben ismert cég, a Texas államban székelő SolarWind állt. Nem különösebben ismert – de kulcsfontosságú vállalat. A SolarWind ugyanis számítástechnikai ipari és kormányzati beszállítóként működik, és ügyfélkörébe tartozik nem csupán az amerikai államigazgatás, hadvezetés, nemzetbiztonság, de a világ legjelentősebb vállalatainak a többsége is. A sajtóban terjedő híresztelésekkel ellentétben mindeddig nem azonosított támadók a SolarWind cég által forgalmazott, Orion nevű hálózatfelügyeleti szoftver frissítéseibe férkőztek be, és ezen keresztül hónapokon át tudtak hozzáférni mindazon kormányzati és nagyvállalati szereplők informatikai rendszereihez, amelyek ezt a rendszertámogató szoftvert használták. És ezek bizony sokan vannak. Köztük, egyebek mellett, az USA Hadügyminisztériuma, Pénzügyminisztériuma mellett az Egyesült Államok atomfegyvereinek kezeléséért felelős kormányzati hivatal is. De, világszerte összesen mintegy 300 000 (!) ügyfél szerepel a listán, bár a támadás részleteit és következményeit kideríteni hivatott vizsgálat szerint ezeknek csak egy töredéke lehet érintett a támadásban. Ez a kisebb rész is legalább 18 000 kormányzati és vállalati ügyfelet jelenthet, amelyek rendszereiben hónapokon át szabadon közlekedhettek a támadók. Éppen a felhasználók között nagy számban megtalálható, nemzetbiztonsági szempontból különösen kritikus jelentőségű szervezetek érintettsége miatt az USA Nemzetbiztonsági Tanácsa is foglalkozott már az üggyel. December 18-ára ugyanakkor az FBI minősített (tehát nem nyilvános) meghallgatást szervez a Kongresszus tagjainak számára. A károk felméréséig (ami óvatos becslések szerint is hónapokig eltarthat) a fontosabb amerikai kormányzati szervezetek nem titkos kommunikációs forgalmukat is olyan rendszerekre költöztették át, amelyeket nem érhetett el a hackertámadás.

Az elmúlt héten felröppent, majd az információs hadviselés hálózatos jellegének köszönhetően futótűzként terjedt a nyugati világ médiaköreiben a vád: az USA kormányzati rendszereibe behatoló, ott egyelőre felbecsülhetetlen károkat is okozható támadás – „csakis az oroszok műve lehetett”. Érdemes azonban felfigyelni rá, hogy a leginkább szakmainak, tárgyszerűnek tekintett megszólalók nagyon óvatosan bánnak az ügy kapcsán az oroszok gyanúba hozásával. Pontosítsunk: bárki meggyanúsításától tartózkodnak a vizsgálatnak ebben a korai fázisában, ami nem véletlen. A kiberbiztonsággal foglalkozó szakmai körökben ugyanis az egyik legnagyobb konszenzussal kísért téma az ún. attribúció nehézsége. Ebben a különleges közegben jelenleg az incidensek, akciók elkövetői körének egyértelmű – bizonyítható – azonosítása a leginkább problematikus feladat. A mostani ügyben megszólaló (valódi) szakemberek is hangsúlyozzák egyébként: az már most látszik, hogy a támadássorozat elkövetői nem csak rendkívül kifinomult módszereket használtak, de stratégiai értelemben is abszolút gondossággal megtervezett, hatalmas (emberi, időbeli) erőráfordítással előkészített akciót indítottak. A precízen tervezett, koncepciózusan felépített, türelmes aprómunkával kivitelezett művelet, ebben szintén egyetértenek a mértékadó szakemberek, jó eséllyel utal állami háttérre. Azonban azt, hogy melyik állam embereihez köthető az akció, arra egyelőre aligha lehet megalapozott választ adni. Amerikának ugyanis meglepő gyorsasággal sokasodnak az ellenfelei a világban.

Ami tehát biztosan látható: az USA (és kisebb mértékben néhány más állam) rendszereit elérő, valóban szinte felmérhetetlen következményekkel járó kibertámadást, a kibertérben zajló háborút folyamatosan kíséri egy másik küzdelem is: az információs háború. Harcosai a nyugati világ fő sajtóorgánumai, amelyek egymásra hivatkozva „hitelesítik” az alapállítást – ami az egyik legnagyobb hatalmú lapóriástól, a The Washinton Posttól ered. Az orosz szál itt bukkant fel, innét terjedt egymás közléseit továbbadva. És lényegében nincsen semmiféle megfogható alapja, forrása. A taktika a következő. A Washington Postnál először még „állítólagosként” említették az orosz hátteret, és forrásként (arcpirítóan semmitmondó módon) „az ügyet jól ismerő személyek”-et tüntettek fel. Néhány nappal később az újság visszatérve a témára, immár a címben harsogott az „orosz állami hackerek” támadásáról, amit a szöveg szerint „források” bizonyítanak. Az ott szereplő hiperlinkre lépve azonban az ember –az újság saját korábbi cikkéhez juthat el. Ez a kereszthivatkozási taktika jellemzi egyébként a témáról író sajtó jó részét is: a szövegbeli hivatkozásokat lépésről lépésre követve egy eredeti közlőhöz (azaz a The Washington Posthoz) jut el minden honnét az érdeklődő, ahonnét aztán már valódi forrásokhoz nem vezet tovább lépcső (legfeljebb „az ügyben tájékozott emberek” névtelen fikciójához).

A propaganda szénakazlában tűként megbújó szakszerű elemzésekre példa a Cyberscoop kiberbiztonsági portál írása. Részletesen idézi a régiónkban is mértékadó ESET kiberbiztonsági cég embereit, kiemelve azt is: a CozyBear-témát jól ismerő szakemberek óvakodnak attól, hogy az orosz hackercsoportot bármi módon összekapcsolják a mostani SolarWind-esettel. Az írás idézi a támadás részleteinek kiderítésén dolgozó biztonsági cégek jó néhányát (Huntress Labs, Fidelis, Volexity), hangsúlyozva, hogy ezek egyike sem lát jelen pillanatban bármiféle kapcsolódást a hírhedt orosz kiberegységek, és a mostani, Amerika elleni támadás sorozat között. Alapos módon megszólaltatják a védelmi szakma egyik csúcsát, az F-Secure céget is, amely az eddigi legteljesebb elemzésben mutatta be az orosz állami hackercsoportok működését. Aligha kerülheti el az ember figyelmét, hogy ez a témát talán mindenki másnál alaposabban ismerő, valóban szakmai autoritás egyetlen szóval sem utal arra, hogy az orosz kiberhírszerzéshez lehetne kötni a mostani akciót.

A tisztánlátás persze, az ügy körül kavargó, zavaros álcázóköd ellenére sem olyan nehéz. A világban az ellenségeskedés geopolitikai jelegű és szintű, ennek ténye (valamint a szemben állók kiléte) tökéletesen ismert. Ahogy az is ismert – legalábbis a témát figyelő szakemberek előtt – hogy a fenti geopolitikai ellenfelek mindegyike rendelkezik offenzív kiberkapacitásokkal: tervszerűen építi az erre szolgáló szervezeteket, fejleszti a kiberháborús fegyverrendszereket – és használja is ezeket. Néhányukról – például éppen az USÁ-ról, vagy Nagy-Britanniáról – biztosan tudjuk, mert sajtónyilvános információban számoltak be róla. De, józan mérlegeléssel a többiek aktivitása felől sem lehet kétségünk. Kína és Oroszország biztosan ott mozog a kiberháború frontjain, de számos regionális hatalom is osztja ezt a terepet. Izrael legendás aktora ennek a hadszíntérnek, ahogy Irán, és Észak-Korea is. De szinte biztosan ott találjuk ma már Indiát, Pakisztánt is.

Az izraeliek – az arab világ ellen

A kibertér harctérré változtatására utaló bevezető mondatunk bizonyságára egyre-másra sorjáztak a héten a hírek. Aki az elmúlt évek nemzetközi informatikai támadásairól szóló történeteket figyelte, az nem lepődik meg: az izraeli kiberharcosok most sem maradtak ki az eseményekből. A közelmúltban több elektronikus megfigyelési üggyel, kémszoftverek nemzetközi forgalmazásával kapcsolatba hozott izraeli biztonsági vállalat, az NSO csoport megint a figyelem középpontjába került. A kanadai Citizenlab felderítése szerint a vállalatcsoport egyik fejlesztését, az elektronikus megfigyelésre és lehallgatásra készült Pegasus szoftvert használták egész sor arab újságíró, a nemzetközi tömegtájékoztatásban fontos szerepet játszó Al Dzsazíra, illetve a közel-keleti térségben fontos hírforrás Al Arabíja tévétársaságok riportereinek, producereinek a lehallgatására. A lehallgatási akciósorozat elkövetői nem izraeliek voltak – ők „csupán” a fejlett technológiát biztosították az akcióhoz. A tényleges kivitelezők vélhetően Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek autoriter rezsimjeinek biztonsági szolgálatai lehettek.

Az irániak – az izraeliek ellen

A hét végén újabb hírek borzolták az amúgy is nyugtalan nemzetközi kiberbiztonsági szakmát. Egy korábban alig ismert iráni hackercsoport, a Pay2Key vasárnap sikeresen tört be az izraeli védelmi ipar számos kulcsszereplőjének informatikai rendszereibe. A meglepetés oka elsődlegesen az, hogy ezek a hálózatok vélhetően a világ legjobban védett, leginkább biztonságos számítógépes rendszerei közé számítanak. Köztük is kiemelkedik, tevékenységének központi szerepe révén is, az IAI, az izraeli katonai repülőgépipar óriásvállalata, ami meghatározó szerepet játszik az ország védelmi technológiájának fejlesztésében és gyártásában. A hackercsoport által nyilvánosságra hozott dokumentumok arra engednek következtetni, hogy az iráni kiberalakulat eredményesen törte fel az IAI rendszereit, hozzáférést szerezve a vállalat hálózatának törzskönyvtárához. Ugyanakkor a hadiipari cég rendszerén keresztül, az irániak vélhetően hozzáfértek több hadiipari alvállalkozó, például az Elta System informatikai hálózataihoz is. Az eset vizsgálata természetesen még csak most kezdődött, ugyanakkor a támadás világosan mutatja, hogy a geopolitikai konfrontáció kiberfrontján ma már korántsem csak a hagyományos értelemben vett nagyhatalmak képesek komoly támadó (vagy védekező) hadműveletekre, digitális csapásmérésre. A korszerű IKT-fejlesztések a középhatalmak erőpotenciálját is drámaian képesek felerősíteni.

A britek – az oroszok és a kínaiak ellen

A brit hadsereg az oroszok és a kínaiak „saját kiberharcmezején” kívánja felvenni a küzdelmet ezekkel az ellenségekkel – nyilatkozta a héten Nick Carter tábornok, a szigetország hadseregének vezérkari főnöke (azaz a katonai alakulatok tényleges szakmai parancsnoka). A magas rangú katonai vezető a digitális megfigyelés, az aszimmetrikus konfliktusokat, és mindenekelőtt a kiberhadviselést nevezte meg az elkövetkező időszak legfőbb fenyegetéseiként. A lehetséges ellenségeket is világosan megnevezte: szerint az egyre „asszertívebb” Oroszország és Kína jelenti azt a két erőcsoportot, amely a brit hadsereg számára az első számú kihívást jelenti. Érdekes megkülönböztetést tett ugyanakkor a két „ellenséges” hatalom tekintetében. Az orosz államot „akut fenyegetésnek” nevezte, miközben Kínára „hosszú távú kihívásként” utalt. Ez a megfogalmazás bizonyos mértékben megvilágítja azt, hogy az utóbbi hónapok kicsúcsosodó információs hadviselési offenzíváiban miért Oroszország áll a nyugati (sejtések szerint elsősorban brit) támadások célkeresztjében, a potenciálisan sokkal nagyobb fenyegetést jelentő Kína helyett. A tábornok szerint a két ellenséges hatalommal való sikeres konfrontáció feltételezi egy teljesen új stratégia kidolgozását: olyan cél- és eszközrendszer kialakítását szorgalmazta, ami a „nyílt háborús konfliktus-küszöb” alatti, egyre inkább jellemző hadműveletekhez igazodik.

A tábornok éppen a kiberháború-információs háború kontinuum vonatkozásában figyelemre méltó új megközelítést szorgalmazott: szerinte a brit védelmi erőknek eszkalálniuk kellene a fellépésüket a kibertér frontján, miközben visszafogottabb műveleti szerepre kellene törekedniük az információs hadviselés területén (azaz a propaganda hadszíntéren). Ez a koncepció nagyban összecseng a brit hadügyi és hírszerzési vezetés közelmúltbeli törekvéseivel, amelyek Nagy-Britannia offenzív kiberhadviselési potenciáljának számottevő erősítését tűzték ki célul.

És az oroszok

A téma végére érdemes beszúrni az orosz elnök hétvégi nyilatkozatát. Vlagyimir Putyin, aki az orosz hírszerző szolgálat megalapításának 100. évfordulóján rendezett ünnepségen mondott beszédet hangsúlyozta: az információbiztonság, a számítógépes rendszerek védelme a hírszerző- és elhárító szolgálatok kiemelt feladata ebben a mostani világban. Senkinek nem lehet kétsége: a konkrétumok hiányában is biztos, hogy Oroszország a kiberháború frontján is (ésszerűen feltételezve a védelemben éppen úgy, mint az offenzívában) a nagyhatalmak között kíván szerepelni.
New Cybersecurity Competence Centre and network: informal agreement with the European Parliament; Európai Unió Tanácsa; 2020. december 11.
How the Russian hacking group Cozy Bear, suspected in the SolarWind breach, plays the long game; Shannon Vavra; Cyberscoop; 2020. december 18.
Spies with Russia’s foreign intelligence service believed to have hacked a top American cybersecurity firm and stolen its sensitive tools; Ellen Nakashima; The Washington Post; 2020. december 8.
Russian government hackers are behind a broad espionage campaign that has compromised US agencies, including Treasury and Commerce; Ellen Nakashima; The Washington Post; 2020. december 13.
The Great iPwn. Journalists Hacked with Suspected NSO Group iMessage Zero-Click Exploit; Bill Marczak; Citizenlab; 2020.december 20.
Cyber-war on Israel? Iran-linked hacker group claims to have bereached Israel Aeroscace Industries’ servers; RT.com; 2020. december 20.
General Sir Nick Carter: To Win against Russia and China we must beat them at their own game; Ed Lucas; The Times; 2020. december 19.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. december 14-december 18.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Informatikai eszközök beszerzése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/243
Közzététel dátuma: 2020.12.14.
Ajánlatkérő: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.29.
Informatikai eszközök beszerzése
1. rész: Számítógép, monitor, 2. rész: Szerverek, 3. rész: Adattárolás, 4. rész: Hálózat, 5. rész: Telefon, 6. rész: Video streaming, 7. rész: Nyomtató, 8. rész: RFID, 9. rész: Alkatrészek és egyéb eszközök, 10. rész: Szoftverek GI
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/244
Közzététel dátuma: 2020.12.15.
Ajánlatkérő: Pénzügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.11.
A külföldi utaztatásokkal és kiküldetésekkel kapcsolatos engedélyeztetési és eljárási munkafolyamat korszerűsítése, elektronikus úton történő kezelése érdekében a tárgyi eljárás célja egy olyan ügyviteli-folyamatokat támogató keretrendszer, szoftver beszerzése, amely paraméterezési lehetőséggel biztosítja a szakmai terület utaztatási rendszerrel kapcsolatos szakmai igényeinek kielégítését.
Lásd bővebben

Kiemelten nagy pontosságú GNSS-szenzorrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/245
Közzététel dátuma: 2020.12.16.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.18.
1 db Kiemelten nagy pontosságú GNSS-szenzorrendszer beszerzése a 2019-1.1.1-PIACI-KFI-2019-00129 azonosítószámú pályázat keretén belül.
Lásd bővebben

Képmegj.berend.előkez.,kez.átad.(MKB4/2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/245
Közzététel dátuma: 2020.12.16.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.20.
Magyarország közigazgatási területén keletkező termékként tovább nem használható képmegjelenítő berendezések előkezelése és további kezelésre történő átadása szolgáltatás-megrendelési szerződés keretében
I-II. részek – Képmegjelenítő berendezések hulladékainak előkezelése és további kezelésre történő átadása (részenként) 2 500 000 kg mennyiségben
III. rész – Képmegjelenítő berendezések hulladékainak előkezelése és további kezelésre történő átadása 1 927 893 kg mennyiségben
Lásd bővebben

E+E Kombinált hull. kez. (MKB5/2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/246
Közzététel dátuma: 2020.12.17.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.19.
MO közigazgatási területén keletkező termékként tovább nem használható kombinált gyűjtésű elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak előkezelése és további kezelésre történő átadása szolg.-megrend. szerz. keretében
I. rész –Kombinált gyűjtésű elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak előkezelése és további kezelésre történő átadása 13 177 464 kg mennyiségben
II-V. részek –Kombinált gyűjtésű elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak előkezelése és további kezelésre történő átadása (részenként) 5 000 000 kg mennyiségben
VI-VIII. részek Kombinált gyűjtésű elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak előkezelése és további kezelésre történő átadása (részenként) 2 000 000 kg mennyiségben
Lásd bővebben

Drónok és szenzorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/247
Közzététel dátuma: 2020.12.18.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.12.
A Lechner Nonprofit Kft. feladatainak ellátásához szükséges drónok és szenzorok beszerzése
Épületfelmérési UAV rendszer; Geodéziai célú UAV rendszer
Lásd bővebben

Népszámlálás 2021 Call Center
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/247
Közzététel dátuma: 2020.12.18.
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.18.
A beszerzés tárgya a 2021. évi Népszámláláshoz kapcsolódó telefonos ügyfélszolgálati (Call Center) feladatok teljes körű ellátása a lakosság (adatszolgáltatók) érdekében. Telefonhívások és e-mailek kezelése operátorok közreműködésével szakmai, informatikai, és adminisztratív kérdések mentén a kérdőívek önkitöltésének és az összeírás időszakában.
Lásd bővebben

Microsoft licencek megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/247
Közzététel dátuma: 2020.12.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.21.
Ajánlatkérő informatikai rendszere működéséhez szükséges Microsoft licencek biztosítása Nagyvállalati szerződés (Enterprise Agreement, a továbbiakban EA) keretében történik. A hatályos, hároméves szerződéses időszak: 2018. február 1. – 2021. január 31. Jelen beszerzési eljárás célja a lejáró EA szerződés megújítása a 2021. február 1. – 2024. január 31. időszakra, továbbá az új szerződés hatálya alatt történő licenc-beszerzések technikai lebonyolítást intéző LSP (Microsoft Licensing Solution Provider) partner kiválasztása, opcionális bővítések szállítása az éves fordulónapokhoz (True-Up) kapcsolódóan. Jelen eljárás vegyes tárgyú közbeszerzési eljárás, melyben az árubeszerzés becsült értéke nagyobb, mint a szolgáltatás megrendelés becsült értéke.
Összesen 4 279 db különféle Microsoft szoftverlicenc használatának és követésének biztosítása és 1 164 db különféle Microsoft szoftverlicenc opcionális beszerzésének nyújtása.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Kártyaolvasók és licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/243
Közzététel dátuma: 2020.12.14.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Colorspectrum Kereskedelmi Termelő és Szolgáltató Kft.
A KKIR3 projekt keretében az Egységes Infrastruktúrában (EI) beszerzésre került színes és fekete-fehér multifunkciós eszközök (MFP-k) meglévő nyomatmenedzsment rendszerbe illesztéséhez szükséges licencek és RFID kártyaolvasók beszerzése, ezek elhelyezése az eszközökön, beüzemelése, továbbá a licencek vonatkozásában 12 hónap támogatás, az eszközök tekintetében 12 hónap karbantartás, valamint 12 hónap teljes körű jótállás.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.585.000,- Ft
Lásd bővebben

IT-HARDWARE eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/244
Közzététel dátuma: 2020.12.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A NAIH részére számítástechnikai eszközök beszerzése adásvételi szerződés keretében.
1. rész: 80 db asztali számítógép és 80 db monitor;
2. rész: 30 db Notebook 15,6″ és 5 db Notebook munkaállomás 17,3″
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.067.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01NET18 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/245
Közzététel dátuma: 2020.12.16.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: számos vállalat
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezetfeladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére hálózati aktív eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.056.252.817,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SWF17 számú keretmegállapodásból megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/245
Közzététel dátuma: 2020.12.16.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalat
A 2014-2020 programozási időszak Európai Uniós forrásból finanszírozott szoftverfejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési tanácsadás
Szolgáltatási keretmegállapodás a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények azonrészére, akik a mindenkor hatályos Éves Fejlesztési Keretekben nevesített és támogatást nyert szervezetnek minősülnek, Microsoft .NET vagy Oracle Java keretrendszer alapú, vagy más nyílt forráskódú fejlesztői környezetben, továbbá Microsoft vagy egyéb Business Intelligence alapú alkalmazás rendszerekhez kapcsolódó szoftverfejlesztési projektek során szükségessé váló fejlesztési tanácsadásra.
1. rész: Microsoft .NET keretrendszer alapú és Microsoft Business Intelligence alkalmazás rendszerekre vonatkozófejlesztési tanácsadás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.659.281.490,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02MSLIC18 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/245
Közzététel dátuma: 2020.12.16.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalat
Microsoft szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése
2. rész: Microsoft szoftver licencek II. (Disztribútor)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 437.710.619,- Ft
Lásd bővebben

ESRI licencek bővítése és gyártói supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/247
Közzététel dátuma: 2020.12.18.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft
A Budapest Közút Zrt. által üzemeltetett Közúti Adatgyűjtő Rendszeren (KARESZ) belül előállított 3 dimenziós pontfelhők előállításához, valamint a KAPU rendszer üzemeltetéséhez szükséges szoftverek.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SZGRK14 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/247
Közzététel dátuma: 2020.12.18.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Elnevezés: SZGR – kliens oldali informatikai eszközök beszerzése.
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére kliens oldali informatikai eszközök beszerzésére.
1. rész: Homogén kliens oldali informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.687.351.954,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A digitális szolgáltatások jövője az EU-ban rövid-, közép- és hosszútávon

„Az Európai Unió Kiadóhivatala december 15-én publikálta azt a jelentést, amely az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága megbízásából az EP gazdaságpolitikai, tudománypolitikai és életminőségi főosztálya készített az EP képviselőinek a Digitális Szolgáltatások Törvényhez kapcsolódó jogalkotói munka támogatására (New developments in digital services – Short- (2021), medium- (2025) and long-term (2030) perspective and the implications for the Digital Services Act). A 2020 márciusában és áprilisában készült tanulmány szerzői felhívják rá a figyelmet, hogy a COVID-19 járvány miatti leállások és bezárkózások a korábbinál is jobban kiemelték, hogy a fejlett digitális technológiák és infrastruktúra az európai gazdasági és társadalmi fejlődés tartóoszlopává váltak. A karanténok és kijárási tilalmak idején a digitális szolgáltatások tették lehetővé az embereknek az otthoni munkát, az alapvető és más kereskedelmi javak beszerzését, a szórakozást és a távoli kapcsolattartást. A kormányzatok és a közigazgatás digitális távmunkával és virtuális értekezletekkel tudták folytatni a kormányzást és a döntéshozatalt. Digitális megoldások nélkül a járvány okozta válságnak minden bizonnyal súlyosabb hatása lett volna.

A december 16-án bemutatott Digitális Szolgáltatások Törvény (amit a Bizottság nyújtott be javaslatként az EP-nek megvitatásra) a következő évtizedekben a digitális fejlődés jogi keretrendszerét biztosítja majd az Európai Unióban. A jelentés az EP-képviselők részére foglalja össze a jövőbeli kilátásokat és főbb trendeket rövid-, közép- és hosszútávon, valamint fogalmaz meg ehhez kapcsolódó ajánlásokat. Mindezt annak tükrében, hogy a szerzők szerint az új technológiákban és a digitális szolgáltatásokban az EU és országai jó 3-5 éves elmaradásban vannak az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest. Az EU-nak ezért fokoznia kell „étvágyát” arra, hogy világviszonylatban is vezető szerepre tehessen szert a digitalizációban, és ebben a folyamatban részvétele inkább proaktív, mint reagáló legyen.

A jelentés első három fejezete a digitális szolgáltatások fejlődési trendjeit vázolja fel, különböző időtávokon. Ezek fő elemei a következők:

  • Rövidtávú előrejelzés (2021)
    • Feladat-alapú robotok, amelyek egyre több kétkezi, képzettséget nem igénylő munkát vesznek át a robotika fejlődésének köszönhetően.
    • 5G technológia, amely lehetővé teszi az Ipari Tárgyak Internete (IIoT) továbbfejlődését, hatékonyabbá téve az ellátási láncok működését és lehetővé téve az önvezető járművek terjedését középtávon.
    • Zökkenőmentes fizetés, amely akadályok nélküli vásárlást tesz lehetővé a fogyasztóknak, különösen a digitális javak terén.
  • Középtávú előrejelzés (2025-ig)
    • Egyénre szabott egészségügyi szolgáltatások, amely az individualizáció jegyében, egyre inkább adatokra támaszkodva hoz létre proaktív egészségügyi rendszereket, a megelőzésre téve a hangsúlyt.
    • Zökkenőmentes kereskedelem, amely kereskedelmi csatornától és helytől függetlenül biztosít folyamatos vásárlói élményt, egyesítve az online és offline kereskedelmi tapasztalatokat.
    • Digitális munkaerő, amely a digitális képességek révén alapvetően alakítja át a foglalkoztatók és foglalkoztatottak kapcsolatát, mintegy kötelezővé téve a digitális munkahelyi kultúrát.
    • Fenntartható ellátási láncok, amelyek kialakítására egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vállalatok.
  • Hosszútávú előrejelzés (2030-ig)
    • 6G-s hálózatok, amelyek tovább fokozzák az összekapcsoltságot, valamint az önvezérlés terjedését a termelésben és a közlekedésben.
    • Önvezető közlekedés, a személyszállításban és teherszállításban egyaránt.
    • DNS-alapú személyre szabás, egyre több termék esetén.
    • Klímabarát gazdaság, amely lehetővé teszi a fenntarthatóságot nem csak európai, de világviszonylatban is.

A jelentésben három fő trend rajzolódik ki, mindhárom időtáv esetén: ezek a digitális szolgáltatások zökkenőmentessége, a hiper-individualizáció és a fenntarthatóság.

Az utolsó fejezetben a szerzők ajánlásokat és rövid akcióterveket fogalmaznak meg, amelyek három fő eleme a következő:

  • Európai informatikai felhő vagy európai internet, amely biztonságos és megbízható, innovációra és adatokra épülő digitális ökoszisztémát biztosít Európában és Európának. A szerzők szerint ez erősítené a versenyt és szabványteremtő lenne, ahhoz hasonlóan, amin Kína ment keresztül az elmúlt 20 évben. Az európai internet alapja a demokratikus értékek, az átláthatóság, a verseny és az adatvédelem lenne.
  • Vállalkozás-finanszírozási programok az e-közigazgatás fejlesztésére, amelyek pénzügyi alapokat biztosítanak vállalatoknak fejlett e-közigazgatási szolgáltatások kiépítésére, kezdő és már piacon lévő vállalkozásoknak egyaránt. Az EU és a tagállamok kormányzásának jó példákkal vezetve kell a legfejlettebb digitális közigazgatást megvalósítaniuk.
  • Jövőbemutató kommunikációs program, amely nem csak a szabályozás megfelelőségét mutatja be, hanem bátorítást is ad a szükséges változásokhoz, erősítve az arra irányuló szándékot. A kvantum-számítástechnika és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése a digitális szolgáltatások minden részére hatással lesz, ezért fontos az európai polgárok képzése és ösztönzése is e téren.

”

Forrás:
New developments in digital services. Short – (2021), medium – (2025) and long – term (2030) perspective and the implications for the Digital Services Act; European Parliament, Policy Department for Economic, Scientific and Quality of Life Policies, Directorate-General for Internal Policies; 2020. december 15. (eredetileg 2020. május)

Törvények, rendeletek

2020. évi CXLV. törvény egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről

„1. § E törvény hatálya az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatások, így
a) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozási (parkolási) közszolgáltatás,
b) a használati díj, valamint az útdíj ellenében viszonylati jeggyel igénybe vehető országos közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása szolgáltatás,
c) a használati díj ellenében igénybe vehető helyi közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása szolgáltatás,
továbbá
d) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló szolgáltató által, közszolgáltatásként nyújtott
da) helyi közúti,
db) helyközi (távolsági) közúti,
dc) vízi,
dd) helyi, elővárosi és országos vasúti, valamint
de) a dd) alpontban meg nem határozott vasúti
személyszállítási szolgáltatás
elektronikus értékesítés útján történő igénybevételére terjed ki.
…
4. §…(6) A működtető az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatások egységes rendszerben történő értékesítését kizárólag viszonteladók közreműködésével biztosítja a végfelhasználók számára. A működtető köteles a viszonteladókkal az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatás nyújtására szerződést kötni az egyenlő bánásmód elvének megtartása mellett. A működtető a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozással viszonteladói szerződés megkötésére nem jogosult.
…
9. §
(1) A miniszter az egységes rendszer működtetésére vonatkozó koncessziós eljárást első alkalommal legkésőbb 2021. március 31. napjáig megindítja.
(2) A koncessziós szerződésben meghatározott szolgáltatásnyújtás kezdő időpontjáig az egységes rendszer működtetését a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 2020. december 31-én hatályos 3. § (2) bekezdése szerinti nemzeti mobil fizetési szervezet végzi, amely az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatások értékesítését a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvénynek, továbbá a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései alkalmazásával látja el. A koncessziós szerződésben meghatározott szolgáltatásnyújtás kezdő időpontjában a nemzeti mobil fizetési szervezetnek a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint megkötött és a koncessziós szerződésben meghatározott szolgáltatásnyújtás kezdő időpontjában hatályos viszonteladói szerződéseiből és szolgáltatói szerződéseiből származó valamennyi joga és kötelezettsége e törvény alapján a működtetőre száll át…”

Forrás:
2020. évi CXLV. törvény egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről; Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 282. szám; 2020. december 18.; 9749-9752. o. (PDF)

A Kormány 1915/2020. (XII. 17.) Korm. határozata a kincstári könyvvezetési szolgáltatás kiterjesztési lehetőségeinek vizsgálatáról és az önkormányzati ASP rendszer gazdálkodási szakrendszerének továbbfejlesztéséről

„A Kormány egyetért a helyi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, valamint az önkormányzati társulások és az általuk alapított költségvetési szervek számára nyújtott kincstári könyvvezetési szolgáltatás fenntartásával, a kiterjesztés lehetőségeinek további vizsgálatával, valamint az önkormányzati ASP rendszert támogató informatikai rendszerek hatékonyságnövelő fejlesztésével, és ezért felhívja

1. a pénzügyminisztert és a belügyminisztert, hogy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) és az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.) útján – kiemelt hangsúlyt helyezve a folyamatautomatizálás, és ennek keretében a robotizált könyvelési tételek bevezetésére – vizsgálják meg az automatizálási lehetőségek önkormányzati ASP rendszerben való alkalmazásának hatásait, megvalósítási módját, időszükségletét és esetleges forrásigényét;
Felelős: pénzügyminiszter belügyminiszter
Határidő: 2021. október 31.

2. a pénzügyminisztert és a belügyminisztert, hogy a Kincstár, a NISZ Zrt. és az IdomSoft Zrt. útján, a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve vizsgálják meg az önkormányzati ASP rendszer alkalmazását egyes statisztikai adatgyüjtések kiváltásához, ennek keretében határozzák meg a technikai megvalósítás módját, valamint a megvalósítás időszükségletét és esetleges forrásigényét;
Felelős: pénzügyminiszter belügyminiszter Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Határidő: 2021. október 31.

3. a belügyminisztert, hogy az IdomSoft Zrt. útján, a Kincstár bevonásával gondoskodjon az önkormányzati ASP rendszer gazdálkodási szakrendszerének fejlesztéséről annak érdekében, hogy a személyi juttatások számviteli elszámolása és az online számla adatszolgáltatások teljesítése automatizált módon valósuljon meg;
Felelős: belügyminiszter pénzügyminiszter
Határidő: 2022. február 1.

…5. a pénzügyminisztert, hogy a Kincstár útján vizsgálja meg a háromezer fő lakosságszámot el nem érő települési önkormányzatok és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzatok és költségvetési szervei, valamint az önkormányzati társulások és költségvetési szervei számára biztosítandó kincstári könyvvezetési szolgáltatás kiterjesztésének lehetőségeit és a megvalósult automatizálás eredményeit;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2022. március 31.

6. a pénzügyminisztert, hogy az 1., a 2. és az 5. pont szerinti vizsgálatok eredményeiről készítsen jelentést a Kormány részére.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2022. május 31…”

Forrás:
A Kormány 1915/2020. (XII. 17.) Korm. határozata a kincstári könyvvezetési szolgáltatás kiterjesztési lehetőségeinek vizsgálatáról és az önkormányzati ASP rendszer gazdálkodási szakrendszerének továbbfejlesztéséről; Magyar Közlöny; 2020. évi 281. szám; 2020. december 17.; 9682. o. (PDF)

1906/2020. (XII. 15.) Korm. határozat a beruházások megvalósításával kapcsolatos versenyképességi szempontú intézkedésekről

„A Kormány

1. elfogadja a pénzügyminiszter által javasolt, építési beruházásokkal kapcsolatos, versenyképességet befolyásoló eljárások fejlesztését és az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedési tervet;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával, a 3–16. pontban foglalt intézkedések végrehajtása érdekében hozzon létre egy munkacsoportot;
Felelős: pénzügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. december 31.

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a pénzügyminiszter és az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – készítsen jelentést az általános építményfajtákhoz kapcsolódó építésügyi hatósági eljárások területén eddig megvalósult elektronikus (E-építési) ügyintézés és az egyablakos ügyintézés felé tett lépésekről, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeiről;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter pénzügyminiszter innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2021. március 31.

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a pénzügyminiszter és az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – tegyen javaslatot az E-közmű ügyintézés és adattartalom további fejlesztéséhez, digitalizációjához szükséges intézkedések részletes tartalmára és megvalósításuk ütemezésére;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter pénzügyminiszter innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2021. július 31.
…
10. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a pénzügyminiszter, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a miniszterelnök kabinetfőnöke bevonásával – tegyen javaslatot a közösségi közbeszerzési értékhatárt elérő, nem lakossági beruházások épületinformáció-modellt is magába foglaló előkészítése feltételeinek megteremtéséhez szükséges intézkedések részletes tartalmára és megvalósításuk ütemezésére;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter pénzügyminiszter innovációért és technológiáért felelős miniszter a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: 2021. március 31.
…
13. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – a pénzügyminiszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a miniszterelnök kabinetfőnöke bevonásával – tegyen javaslatot a nem lakossági beruházások esetében a villamosenergia-hálózati csatlakozási igény bejelentésére szolgáló internetes formanyomtatvány használatának bevezetéséhez szükséges intézkedések részletes tartalmára és megvalósításuk ütemezésére;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter pénzügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: 2021. február 15…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 279. szám; 2020. december 15.; 9503-9506. o. (PDF)