Skip to main content

40. szám, 2021. október 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarországon új alapokra helyezték a meteorológiai tevékenységet

„Új alapokra helyezte a kormány a magyarországi meteorológiai tevékenységet – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a 2021. szeptember 27-én tartott sajtótájékoztatón. Az új szabályozás szerint – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlásával összhangban – az Országos Meteorológiai Szolgálat számára monopóliumot biztosítanak a meteorológiai veszélyjelzés kiadására. A rendelet rögzíti azt is, hogy meteorológiai szolgáltatási tevékenység végzéséhez okleves meteorológiai végzettség szükséges.

A agrárminiszter kitért arra is, hogy a meteorológiai szolgálat a kormány támogatásával január elsejétől megvalósította az úgynevezett nyílt meteorológiai adatpolitikát. Ennek értelmében az odp.met.hu nyílt meteorológiai adattárban bárki számára szabadon, térítésmentesen hozzáférhetőek a meteorológiai szolgálat megfigyelési, mérési adatai, előrejelzései, továbbá minden időjárásérzékeny szektor számára nélkülözhetetlen meteorológiai információi. A meteorológiai adatok gépi feldolgozásra készen, a sokcélú felhasználást lehetővé tevő módon, interfészeken keresztül állnak rendelkezésre a nyílt adatszerveren. Ezen adatok vételére, feldolgozására már a kombájnok, traktorok, gépek is alkalmasak, ami segíti a tudatos és szakszerű mezőgazdasági munkák végzését.

Nagy István kiemelte: érthető a meteorológiai tevékenység felértékelődése, hiszen az emberiség elsőszámú problémájává lépett elő a klímaváltozás, ami egyre inkább érinti a mindennapokat. Még inkább igaz, hogy a szélsőséges időjárás okozta természeti katasztrófák megelőzéséhez, az élet- és a vagyonbiztonság megóvásához, a károk csökkentéséhez a pontos időjárás-előrejelzés nélkülözhetetlen. A hiteles, pontos és gyors meteorológiai riasztás életeket ment és milliárdos károkat segíthet elkerülni – jelentett ki a miniszter, aki örömét fejezte, amiatt, hogy az elmúlt években számos műszaki fejlesztés történt ezen a területen, ami még gyorsabbá, pontosabbá teszi az előrejelzéseket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás szinte minden termelőágazatra hatással van. Érinti többek között a mezőgazdaságot, az energetikát, a közlekedést, a turizmust, a vízgazdálkodást. Az egyre precízebb technológiák pedig egyre pontosabb adatokat igényelnek. Ezek komoly szerepet kapnak az öntözés, a vízkészlet-gazdálkodás területén, de a megfelelő növényállomány és agrotechnikai eljárások kiválasztásában, a mezőgazdasági munkák ütemezésében is. A kormány ezt felismerve döntött a meteorológiai tevékenység szabályozásáról, új alapokra helyezéséről. Az agrárminiszter azt mondta: az Országos Meteorológiai Szolgálat indulása óta eltelt 150 év során kiépült szakértelem és technológiai háttér, valamint az utóbbi évek számos fejlesztése elegendő garancia arra, hogy ezeket a feladatokat „világszínvonalon” lássák el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a meteorológiai szolgálat feladatai „messze túlmutatnak a szimpla információszolgáltatáson”, a rengeteg begyűjtött adat feldolgozásával már nemcsak rövid- és középtávú előrejelzéseket kell adniuk, hanem az egyes események, folyamatok hosszú távú hatásaival is foglalkozniuk kell. „Csak úgy találhatunk hatásos válaszokat az új kihívásokra, ha alaposabban megértjük az éghajlati rendszer működését” – fogalmazott a miniszter.

Radics Kornélia, a meteorológiai szolgálat elnöke is elmondta, hogy január elsejétől a kormány által biztosított forrásból „nyílt adatpolitikát” folytatnak. Ez lehetővé teszi valamennyi európai uniós adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. A nyílt adatszerveren lévő mérési adatokat folyamatosan frissítik. Az új kormányrendelet fontosabb szabályai közül kiemelte, hogy Magyarországon csak az Országos Meteorológiai Szolgálat adhat ki meteorológiai veszélyjelzést, riasztást, továbbá hogy csak okleves meteorológus végezhet meteorológiai szolgáltatási tevékenységet. Emellett a kormányrendelet azt is rögzíti, hogy 2022. január 1-jével Magyarország teljes légterében a polgári célú repülések számára szükséges repülésmeteorológiai szolgáltatásokat egyedüli, kijelölt léginavigációs szolgáltatóként – beleértve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teljes körű repülésmeteorológiai kiszolgálását is – az Országos Meteorológiai Szolgálat kezébe adja.

Radics Kornélia kiemelte: az időjárási viszonyok megismerése hosszú évszázadok óta létfontosságú az emberiség számára. Napjaink legnagyobb kihívása a globális klímaváltozás és az annak következtében fellépő problémák kezelése. A különböző szélsőséges időjárási események – mint a felhőszakadás, a jégeső, az aszály – előrejelzése és modellezése egyre nagyobb kihívást jelent. Kitért arra is, hogy a robbanásszerű gazdasági és technológiai fejlődés nyomán a meteorológiai szolgáltatóknak is változniuk kell. Továbbá, mivel a társadalom egyre inkább kitett az időjárásnak, egyre magasabbak a követelmények is. A meteorológiai szolgálat hiteles, ellenőrzött adatokkal, a legfejlettebb tudományos módszerekkel próbál minden igényt kielégíteni.”

Forrás:
Új alapokra helyezték a meteorológiai tevékenységet; Országos Meteorológiai Szolgálat; 2021. szeptember 27.

Közigazgatás, politika

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) megfogalmazta az önkormányzati rendszerrel kapcsolatos elvárásait és kezdeményezéseit

„A legnagyobb taglétszámú magyar önkormányzati érdekvédelmi szervezet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2021. szeptember 28-án tartotta éves Küldöttgyűlését Siófokon. Az eseményen hazai állami vezetők, hazai és külföldi partnerszervezetek képviselői is részt vettek, előadást tartottak. A Küldöttgyűlés megfogalmazta az önkormányzati rendszerrel kapcsolatos elvárásait és kezdeményezéseit, melynek fő irányvonalai: az önkormányzati feladatfinanszírozási rendszer, a rendkívüli működési támogatások, az önkormányzatokat érintő törvényi szabályozások, a polgármesteri díjazás felülvizsgálata, valamint a helyi adó rendszerének átalakítása, a fejlesztési források igazságos elosztása, illetve az önkormányzati köztisztviselők béremelése.

Hazánk legnagyobb országos önkormányzati érdekszövetsége, a több mint 1600 települési önkormányzat érdekeit képviselő TÖOSZ 1989. március 10-ei megalakulása óta az általános önkormányzati érdekek képviseletére és az eltérő önkormányzati érdektípusok összehangolására törekszik. A TÖOSZ továbbra is a szakszerűség és a szolidaritás elvét előtérbe helyezve kívánja céljait elérni. Célja egy olyan hatékony, átlátható, méltányos, igazságos, fenntartható és kiszámítható önkormányzati rendszer működésének megteremtése Magyarországon, amely minden állampolgárnak ugyanazokat a szolgáltatásokat teszi elérhetővé, ugyanolyan színvonalon, éljen az ország bármely részén.

A TÖOSZ Küldöttgyűlése a 2020-ban elfogadott stratégiájában foglaltakat figyelembe véve, alapozva az elmúlt egy év tapasztalataira egyhangú szavazással fogadta el a TÖOSZ önkormányzati rendszerrel kapcsolatban megfogalmazott elvárásait és kezdeményezéseit.

A dokumentum kiemelt elemei:

  • A TÖOSZ a több éve változatlan feladatfinanszírozás felülvizsgálatát, korrekcióját kéri a kormányzattól az önkormányzati szektorban, legfőképpen a településüzemeltetés terén.
  • A TÖOSZ javasolja, hogy az állandó lakóhely szerinti települést illesse a munkaadó befizetett helyi iparűzési adójának a munkavállaló éves bérének a munkaadó egész bértömeghez viszonyított arányszáma szerint számított része.
  • A TÖOSZ javasolja, hogy ne fordulhasson a Kormányhoz rendkívüli működési támogatásért olyan település, amelyik nem vonta be a településen élő magánszemélyeket és vállalkozásokat a helyi adózásba.
  • A TÖOSZ kezdeményezi és elvárja, hogy az önkormányzati rendszert és annak működését érintő alapvető törvényi szabályozások esetében minden esetben a törvényjavaslat benyújtását előzze meg a kodifikációs eljárásban a Kormány és az országos önkormányzati érdekszövetségek közötti érdemi konzultáció.
  • A TÖOSZ javasolja a hulladékgazdálkodási ügyek sajátosságait figyelembe véve a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló jogszabály vonatkozó részének hatályon kívül helyezését.
  • A TÖOSZ kezdeményezi, hogy az állami költségvetés kompenzálja az önkormányzati tulajdonú víziközmű társaságok veszteségeit.
  • A TÖOSZ-tag önkormányzatok a szolidaritás és egyenlőség elvén a fejlesztési források térségi felzárkóztató, integrált területalapú elosztásának elvét várják el mind a hazai, mind a nemzetközi fejlesztési programokban.
  • A TÖOSZ számára kiemelt prioritás a Magyar Falu Program. Ugyanakkor a fenti alapelvek mentén javasoljuk pontos, széleskörű és demokratikus módon a program hosszú- középtávú megtervezését.
  • A TÖOSZ indokoltnak tartja és kezdeményezi, hogy a polgármesterek díjazásának törvényi szabályozása – az önkormányzati köztisztviselők díjazásával párhuzamosan – a településvezetői felelősséghez és a tisztség társadalmi presztízséhez igazodva módosuljon.
  • A TÖOSZ indokoltnak tartja a közszolgálati járadék intézményének újbóli bevezetését a 2019-2024-es önkormányzati választási ciklusban.
  • A TÖOSZ elvárja, hogy az önkormányzati köztisztviselők bérezése azonos mértékű legyen a kormányzati tisztviselők bérezésével

A TÖOSZ elvárások és kezdeményezések című dokumentum: ITT található

A küldöttgyűlés zárásaként elismeréseket és a TÖOSZ ez évben adományozott kitüntetéseit adták át. A idei évi kitüntetettek névsora ITT található.”

Forrás:
Megfogalmazta elvárásait a TÖOSZ Küldöttgyűlése; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2021. szeptember 28.

Nyílt adatok: Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság

„…A Bizottság felszólít 19 tagállamot, hogy tartsák be a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós szabályokat

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az uniós szabályok átültetése keretében a rendszeres felülvizsgálat részeként felszólító levelet küld Belgiumnak, Bulgáriának, Csehországnak, Spanyolországnak, Észtországnak, Horvátországnak, Írországnak, Olaszországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Luxemburgnak, Magyarországnak, Hollandiának, Ausztriának, Romániának, Szlovéniának, Szlovákiának, Finnországnak és Svédországnak. Ezeknek az országoknak a hatóságai nem nyújtottak teljes körű tájékoztatást arról, hogy hogyan ültetik át nemzeti jogrendszerükbe a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó felülvizsgált uniós szabályokat ((EU) 2019/1024 irányelv). A nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-án elfogadott irányelv célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az adatok használatával elérhető előnyöket, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a közigazgatási szervek által létrehozott hatalmas és értékes adatforrások nagyobb mértékben rendelkezésre álljanak újrafelhasználásra. Az irányelv ösztönözni fogja az olyan innovatív megoldások kifejlesztését, mint a mobilitási alkalmazások, az államilag finanszírozott kutatási adatokhoz való hozzáférés megnyitásával növelni fogja az átláthatóságot, és támogatni fogja az új technológiákat, köztük a mesterséges intelligenciát. A tagállamoknak ezt az irányelvet át kellett ültetniük nemzeti jogrendszereikbe, és az átültetést végrehajtó intézkedésekről 2021. július 17-ig kellett volna értesíteniük a Bizottságot. Az említett tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a levelekre, és megtegyék a szükséges intézkedéseket. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki…”

Forrás:
Daily News 30 / 09 / 2021; European Commission; 30 September 2021

Biró Marcell vezetésével megkezdte működését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

„ Biró Marcell vezeti a szervezetet.

Megkezdte működését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

A hatóság elnöki tisztségére Orbán Viktor miniszterelnök Biró Marcellt nevezte ki, aki miniszterelnöki megbízottként augusztus 1-jétől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításával kapcsolatos előkészítő munkáért felelt.

A hatóság önálló szabályozó szervként, a kormánytól függetlenül működik és éves beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlés felé – tették hozzá.

A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy stabil működési és szabályozási környezetet biztosítson az olyan kiemelt ágazatok számára, mint a szerencsejáték-szervezés, a dohánykiskereskedelem, valamint biztosítsa a bírósági végrehajtók és a felszámolók szervezetrendszerének hatékony működését.

„Egyúttal végérvényesen szakítva a 2010 előtti állami koncessziókkal kapcsolatos felelőtlen kormányzati döntések rendszerével, a hatóság kiszámítható szakmai munkájával támogatja az állam, koncessziókhoz köthető tevékenységét” – áll a közleményben.

Kiemelték, hogy a 2010 óta meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jelentősen nőtt az átláthatóság és hatékonyság számos, a hatósághoz tartozó, korábban alulszabályozott területen.

Az elmúlt 10 évben elért eredmények fenntartása mellett a hatóság célja az innovatív megoldások elterjedésének elősegítése, valamint a fogyasztók érdekeinek széles körű védelme.

A hatóság feladatkörébe tartozó egyes területek nemzetgazdasági szempontból is jelentős szerepet töltenek be. A nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében is kiemelten fontos ezen ágazatok hatékony és kiszámítható működésének a biztosítása – írták. ”

Forrás:
Új hatóság állt munkába; Infostart / MTI; 2021. október 1.
Háttér: Új felügyeleti szerv a közhatalmi tevékenységek körében – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; DLA Piper, Advocatus blog; 2021. június 4.

Egyszerűbb adatmegosztás: az Európai Unió Tanácsa kialakította álláspontját az adatkormányzási rendeletről

„Az EU a különböző adatmegosztási mechanizmusok megerősítésén dolgozik. A cél előmozdítani azon adatok rendelkezésre állását, amelyek felhasználásával lehetővé válhat fejlett megoldások alkalmazása a mesterséges intelligenciában, a személyre szabott orvoslásban, a zöld mobilitásban, az intelligens gyártási módszerekben és számos más területen.

A tagállamok ma megállapodtak az adatkormányzási rendeletjavaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról. A rendelet célja olyan szilárd mechanizmusok létrehozása, amelyek segítségével könnyebbé válik a védett közadatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása, megnő a bizalom az adatközvetítő szolgáltatások iránt, és Európa-szerte fokozni lehet az adataltruizmust.

Az adatkormányzási rendelet egy tágabb szakpolitikába illeszkedik, amelynek célja versenyelőnyt biztosítani az Uniónak az egyre adatvezéreltebbé váló gazdaságban.

A digitális átállás sikere és éghajlat-politikai céljaink elérése az adatvezérelt innováción múlik, amelynek kulcsa viszont az adatok rendelkezésre állásában rejlik. Ezért döntő fontosságú növelni az adatmegosztás iránti bizalmat. Ez a jogszabály nem fog senkit az adatai megosztására kötelezni, de akik szeretnék adataikat bizonyos célokra rendelkezésre bocsátani, ezt biztonságosan és könnyen megtehetik majd, mégpedig úgy, hogy nem veszítik el az irányítást az adataik felett.

A közadatok további felhasználásának előmozdítása
Az adatkormányzási rendelettel létrejön egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a közadatok bizonyos kategóriáinak biztonságos további felhasználását olyan esetekben, amikor az adatokra mások jogai vonatkoznak. Ide tartoznak például a szellemitulajdon-jogok által védett adatok, az üzleti titkok és a személyes adatok. Az ilyen további felhasználást lehetővé tevő közszférabeli szervezeteknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges technikai felszereléssel, hogy maradéktalanul biztosítani tudják az adatvédelmet, a magánélet védelmét és a titoktartást.

E tekintetben a rendelet ki fogja egészíteni a nyílt hozzáférésű adatokról szóló 2019-es irányelvet, amely az adatok ilyen típusára nem vonatkozik.

A közszférára nehezedő költséges kötelezettségek létrehozásának elkerülése érdekében a Tanács nagyobb rugalmasságot vezet be a szövegbe, és figyelembe veszi az egyes tagállamokban már megtalálható sajátos nemzeti megoldásokat.

Új üzleti modell létrehozása az adatközvetítéshez
A javaslat keretet hoz létre egy új üzleti modell – az adatközvetítő szolgáltatások – előmozdítására, mivel ez biztonságos környezettel segíti majd a vállalkozásokat és az egyéneket adataik megosztásában.

E szolgáltatások a vállalkozások esetében megvalósulhatnak olyan digitális platformokon, amelyek támogatást nyújtanak a vállalatok közötti önkéntes adatmegosztáshoz vagy elősegítik a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek teljesítését. E szolgáltatások igénybevételével a vállalkozások képesek lesznek anélkül megosztani adataikat, hogy visszaélésektől vagy versenyelőnyük elveszítésétől kellene tartaniuk.

A személyes adatok esetében az ilyen szolgáltatók segítenének az egyéneknek az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti jogaik gyakorlásában. Ezáltal az emberek könnyebben tudnának teljes ellenőrzést gyakorolni adataik felett, és adataikat meg tudnák osztani olyan vállalkozásokkal, amelyekben megbíznak. Ez történhet például új személyesadat-kezelési eszközökkel, például személyesadat-terek vagy adattárcák, azaz olyan alkalmazások segítségével, amelyek hozzájárulás alapján közvetítenek adatokat.

Az adatközvetítő szolgáltatókat nyilvántartásba kell venni annak érdekében, hogy ügyfeleik tudják, hogy megbízhatnak bennük.

E szolgáltatók más célokra nem használhatnák fel a megosztott adatokat. Nem tehetnének szert előnyökre az adatok révén – például értékesítésük által. A tranzakciókért ugyanakkor felszámíthatnak díjakat.

A Tanács az álláspontjában tisztázta e rendelkezések hatályát, mindenekelőtt azért, hogy egyértelműbbé váljon, hogy milyen típusú vállalkozások lehetnek adatközvetítők.

Az adataltruizmus ösztönzése
A javaslat értelmében az egyének és a vállalkozások könnyebben tehetnek önkéntesen elérhetővé adatokat a közjó érdekében, például egy konkrét kutatási projekt esetében. Az adataltruizmus alapján általános érdekű adatgyűjtést végezni kívánó szervezetek kérhetik felvételüket az elismert adataltruista szervezetek nemzeti nyilvántartásába. A nyilvántartásban szereplő szervezetek Unió-szerte elismertnek minősülnek. Ez megteremti az adataltruizmushoz szükséges bizalmat, és arra sarkallja majd az egyéneket és a vállalkozásokat, hogy adatokat adományozzanak ilyen szervezetek számára a szélesebb körű társadalmi előnyök érdekében történő felhasználásra.

A Tanács az elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vétel egyik feltételeként felvette a szövegbe, hogy az érintett szervezetnek magatartási kódexnek kell megfelelnie. Ezeket a magatartási kódexeket az adataltruista szervezetekkel és az érdekelt felekkel együttműködésben kell kidolgozni, és azokat a Bizottságnak kell elfogadnia végrehajtási jogi aktusok útján.

Az Európai Adatinnovációs Testület
Létrejön egy új struktúra, az Európai Adatinnovációs Testület, amelynek feladata egyebek mellett az lesz, hogy tanácsot és támogatást nyújtson a Bizottságnak az adatközvetítő szolgáltatások interoperabilitásának fokozása, valamint a közadatokkal kapcsolatos kérések feldolgozása során követendő egységes gyakorlat biztosítása terén. A Tanács helyenként javításokat eszközölt a testület feladatait és felépítését illetően.

A nem személyes adatokhoz való nemzetközi hozzáférés és ezen adatok határokon átnyúló továbbítása
A javaslattal biztosítékok jönnek létre, amelyek védik a közadatokat, az adatközvetítő szolgáltatásokat és az adataltruista szervezeteket a nem személyes adatok jogellenes nemzetközi továbbításával, valamint az ilyen adatokhoz való kormányzati hozzáféréssel szemben. A személyes adatok számára az EU a GDPR-rendelettel már hozott létre hasonló biztosítékokat.

A Tanács fő változtatása ezzel kapcsolatban az, hogy a Bizottság – végrehajtási jogi aktus révén – szerződési mintafeltételeket fogadhat el a közszférabeli szervezetek és az adatok további felhasználói támogatása érdekében abban az esetben, ha a közadatokat harmadik országokba továbbítják.

Az alkalmazás kezdete
A tanácsi szöveg alapján az új szabályok a rendelet hatálybalépését követően 18 hónappal lépnek majd életbe (a Bizottság által javasolt 12 hónap helyett).

Az eljárás
A tárgyalási megbízást a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) hagyta jóvá. Ennek köszönhetően a Tanács elnöksége megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A végleges szöveget a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

”

Forrás:
Egyszerűbb adatmegosztás: az EU Tanácsa kialakította álláspontját az adatkormányzási rendeletről; Európai Unió Tanácsa; 2021. október 1.

Az innovációpolitika új eszközei: az Európai Bizottság uniós küldetéseket indít fontos kihívások kezelésére

„A Bizottság ma öt új uniós küldetést indított útjára, amelyek az együttműködés új és innovatív formáját képviselik, céljuk pedig Európában és azon kívül egyaránt javítani az emberek életminőségét. Az uniós küldetések célja az egészségügy, az éghajlat-politika és a környezetvédelem terén jelentkező fontos kihívások kezelése, valamint ambiciózus és inspiráló célok elérése ezeken a területeken.

A Horizont Európa új elemeként és az uniós politika eredeti koncepciójaként bevezetett küldetések a biztosi testület kilenc tagjának felügyelete alatt számos bizottsági szolgálatot összefogva támogatják majd a Bizottság fő prioritásainak megvalósítását célzó kutatásokat és keresnek válaszokat napjaink legnagyobb kihívásaira. Ezek a kihívások a rák elleni küzdelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az óceánok, tengerek és más vizek védelme, a környezetbarátabb városi élet, valamint az egészséges talaj és élelmiszerek biztosítása. A küldetések célja meghatározott időn belül jelentős társadalmi hatással járó konkrét célkitűzések elérése, és olyan intézkedéseket foglalnak magukban, mint a kutatási és innovációs projektek, a szakpolitikai intézkedések és jogalkotási kezdeményezések. A Bizottság öt küldetést indít útjára, amelyek célja, hogy 2030-ig megoldást találjanak a következő kulcsfontosságú globális kihívásokra:

  1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: legalább 150 európai régió és közösség támogatása abban, hogy 2030-ra ellenállóvá váljanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
  2. Rák: az európai rákellenes tervvel karöltve 2030-ig több mint 3 millió ember életminőségének javítása a megelőzés, a gyógyítás, valamint a hosszabb és jobb életet biztosító megoldások révén.
  3. Óceánjaink és vizeink minőségének helyreállítása 2030-ig.
  4. 100 klímasemleges és intelligens város megvalósítása 2030-ig.
  5. Talajvédelmi megállapodás Európának: 100 élő laboratórium és világítótorony-projekt, amely előmozdítja az egészséges talajra történő, 2030-ig megvalósítandó átállást.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „A mai napon öt új küldetést indítottunk útnak. A küldetések új és innovatív eszközök, amelyek a Horizont Európa keretprogramon belüli együttműködés új módját, egyúttal az uniós politika egyedi koncepcióját képviselik. A küldetések a napjaink legnagyobb kihívásainak megoldása iránti kötelezettségvállalást tükrözik. Ezek a kihívások a rák elleni küzdelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az óceánok, tengerek és más vizek védelme, a környezetbarátabb városi élet, valamint az egészséges talaj és élelmiszerek biztosítása. Olyan intézkedéscsomagról – kutatási és innovációs projektekről, szakpolitikai intézkedésekről és jogalkotási kezdeményezésekről, a polgárok bevonását célzó intézkedésekről – van szó, amelynek célja a jelentős társadalmi hatással járó konkrét célkitűzések elérése. Célunk, hogy 2030-ig megoldást találjunk kulcsfontosságú globális kihívásokra!

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos elmondta: „A koronavírus-világjárványra adott válaszunk rávilágított arra, hogy a legsúlyosabb problémáinkat csakis kutatásra és innovációra alapozott közös erőfeszítések révén tudjuk kezelni. Ez a megfontolás adja a merész és ambiciózus uniós küldetések kiindulópontját is. A küldetések fontos célok elérése érdekében aknázzák ki az EU-ban rejlő óriási potenciált és mozgósítják a megfelelő eszközöket és szakpolitikákat. Mindez a polgárok közreműködésével történik, akik az elejétől a végéig részt vesznek a folyamatban.”

Az uniós küldetésekről ma elfogadott közleményével a Bizottság – az egyes küldetési tervek idén nyáron történt elfogadását követően – jóváhagyását adta a küldetések működésének megkezdéséhez.

Uniós küldetések a Horizont Európa keretében és azon túl
A küldetések új, együttműködésen alapuló megközelítést jelentenek korunk néhány alapvető kihívásának megoldására. Konkrét célokhoz kötöttek, amelyeket meghatározott időkereten belül kell elérni. Hatásukat emellett azáltal fejtik ki, hogy új szerepet adnak a kutatásnak és az innovációnak, ezt pedig az irányítás és az együttműködés új formáival, valamint a polgárok – köztük a fiatalok – bevonásának új módszereivel ötvözik.

Például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó küldetési tervek alapján 100 millió eurót bocsátanak rendelkezésre olyan nagyszabású demonstrációkra, amelyek célja az éghajlatváltozás főbb veszélyeinek, például az áradásoknak a kezelése a helyi körülményekhez igazodva. A rákellenes küldetés egy olyan új közös irányítási modell létrehozását tervezi, amely biztosítja a rákkal kapcsolatos kutatás, innováció és szakpolitikai fejlemények szisztematikus és hatékony integrációját Európában. Az óceánokra és vizekre irányuló küldetés a tengerek és a vízgyűjtő területek szintjén működő világítótorony-projektek hálózatát hozza létre a küldetés végrehajtása és a védett tengeri területek hálózatának bővítése érdekében. A klímasemleges és intelligens városokra irányuló küldetés keretében a kiválasztott városok bevonják polgáraikat a klímasemlegesség 2030-ig történő elérését elősegítő, klímasemleges városokra vonatkozó megállapodások kidolgozásába. A talajmegállapodásra irányuló küldetés pedig arra ösztönzi az embereket, hogy vegyenek részt a talaj egészségének javítását célzó közös civil tudományos kezdeményezésekben.

A Horizont Európa programban gyökerező küldetések végrehajtása az új megoldások kidolgozása és az európai polgárok életének javítása érdekében messze túlmutat majd a kutatáson és az innováción. Újszerű jellegük és hozzáadott értékük abban rejlik, hogy különböző eszközöket, üzleti modelleket, valamint köz- és magánberuházásokat magukban foglaló uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű fellépések portfóliójaként működnek. A küldetések sikeréhez döntő fontosságú lesz más európai és nemzeti programok támogatása. Minden egyes küldetésnek konkrét időkerete és költségvetése lesz, amely igazodik a kihívásokhoz és a végrehajtási tervhez.

Az uniós küldetések közvetlen kapcsolatot teremtenek a polgárokkal, és bevonják őket kialakításukba, végrehajtásukba és nyomon követésükbe. A tagállamok, a régiók, valamint a köz- és magánszférabeli érdekelt felek széles köre vesz majd részt tevékenységükben, hogy ezáltal valamennyi uniós polgár számára tartós eredményeket lehessen elérni.

A küldetések támogatják a Bizottság prioritásait, többek között az európai zöld megállapodást, a digitális korra felkészült Európát, az európai rákellenes tervet, az emberközpontú gazdaságot és az új európai Bauhaus kezdeményezést. Például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új stratégia konkrét eleme, a rákellenes küldetés az európai rákellenes tervé, a talajra irányuló küldetés pedig az uniós vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőkép kiemelt kezdeményezése.

A Bizottság szeptember 23-án tette közzé a tudományról és a technológiáról szóló Eurobarométer tematikus felmérést. Az egész EU-ra kiterjedő felmérés eredményei azt mutatják, hogy a közvélemény támogatja azt, hogy a tudomány és az innováció megoldásokat találjon a küldetések által azonosított kihívásokra. Az európaiak túlnyomó többsége szerint például az egészségügy és a zöld energia az a terület, ahol a tudomány és az innováció pozitív hatással lesz életükre az elkövetkező 20 évben.

A következő lépések

Az uniós küldetések ma teljes mértékben a végrehajtási szakaszukba lépnek. A Horizont Európa 2021–2022-es időszakra vonatkozó, június 16-án közzétett első munkaprogramjában foglalt intézkedések megteremtik a küldetések végrehajtásának alapjait. A munkaprogramot az év végéig teljes körű kutatási és innovációs menetrenddel frissítik. Ezzel párhuzamosan a küldetések bevonják tevékenységükbe a részt vevő régiókat, városokat és szervezeteket, valamint a tagállamok polgárait.

Háttér-információk

A küldetési testületek vezető szakértői által 2020 szeptemberében a Bizottságnak átadott javaslatok alapján a Horizont Európa stratégiai terve öt küldetést határozott meg. A Horizont Európa 2023-ig 1,9 milliárd euróig terjedő kezdeti finanszírozást biztosít a küldetésekhez. 2020 októberében a Bizottság jóváhagyta az öt javasolt küldetést. A küldetések így az előkészítő szakaszba léptek, amelynek célja öt részletes, a célkitűzéseket, az elérésük módjait és a teljesítmény mérésére szolgáló mutatókat tartalmazó végrehajtási terv kidolgozása volt. A Bizottság ezeket a terveket konkrét kritériumok alapján értékelte.

További információk

Kérdések és válaszok: Uniós küldetések

Tájékoztatók:

Közlemény az uniós küldetésekről

Az uniós küldetések végrehajtási tervei

Az uniós küldetések honlapja”

Forrás:
A Bizottság uniós küldetéseket indít fontos kihívások kezelésére; Európai Bizottság; 2021. szeptember 29.
Lásd még: Korábbi cikkeink a küldetésorientált innovációs politika (KOIP) tárgyában

Kérdések és válaszok: az uniós küldetések

„Miben állnak az uniós küldetések?

A küldetések új, ambiciózus eszközt kínálnak néhány alapvető kihívás megoldására. Egyértelmű célokhoz kötöttek, melyeket meghatározott időkereten belül kell elérni. Hatásukat azáltal fejtik ki, hogy új szerepkört szánnak a kutatásnak és az innovációnak, ezt pedig az irányítás és az együttműködés új formáival ötvözik, és a polgárokat is bevonják a megvalósításába.

A küldetések a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram újdonságai közé tartoznak. A kutatás és az innováció talajáról indulva az uniós küldetések meghatározott időkereten belül elérendő merész, konkrét és mérhető célokat tűznek ki, valamennyi európai polgár számára kézzelfogható eredményekre törekedve. A Bizottság a programfinanszírozás, a szakpolitikák és a jogalkotás, illetve a célkitűzések eléréséhez szükséges egyéb tevékenységek összehangolása révén teremti elő a megvalósításukhoz szükséges erőforrásokat. A küldetések emellett arra törekednek, hogy az állami és magánszereplők, például az uniós tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a befektetők mozgósítása és aktív szerepvállalása révén érjenek el valódi és tartós hatást. A küldetések egyik kritikus eleme az állampolgárokkal való együttműködés az új megoldások és megközelítések társadalmi elterjedésének előmozdítása érdekében.

Miért van szükség a küldetésekre?

Korunk éghajlati és egészségügyi válságaival szemben új és innovatív módszerekre és összefogásra van szükség. Ugyanarra a közösségi szellemre és együttműködési készségre kell építenünk, amelyet Európa a Covid19-világjárvány és az idei nyáron a kontinens számos részét sújtó természeti katasztrófák során mutatott. A dolgok jelenlegi állása nem fenntartható. Bátor és ambiciózus politikára van szükség, amely egyértelmű célok mentén alakítja a jövőt, amelyben élni szeretnénk.

Az uniós küldetések alapelgondolása az, hogy az összetett társadalmi kihívások összehangolt erőfeszítéseket követelnek meg Európától, hogy 2030-ra eredményeket érhessünk el az öt fő társadalmi kihívás terén. Ennek jegyében támogatják a jelenlegi Bizottság ambiciózus prioritásait, és felismerték, hogy meg kell haladni a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket.

Hogyan járulnak hozzá a küldetések az uniós prioritásokhoz?

Az uniós küldetések támogatják Európa zöldebb, egészségesebb, befogadóbb és reziliensebb kontinenssé válását. Céljuk, hogy kézzelfogható előnyöket vívjanak ki az európai polgárok számára, akik részt vehetnek kidolgozásukban, végrehajtásukban és nyomon követésükben.

Rendeltetésük szerint hozzá fognak járulni a Bizottság fő szakpolitikai prioritásaihoz, például az európai zöld megállapodáshoz, az európai digitális stratégiához, az európai egészségügyi unióhoz, az emberközpontú gazdasághoz és az új európai Bauhaushoz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetés például konkrét eleme az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új stratégiának, a rákellenes küldetés az európai rákellenes tervnek, a talajra irányuló küldetés pedig a vidéki területek hosszú távú jövőképének.

Milyen küldetéseket hirdet meg a Bizottság?

A Bizottság öt küldetést indít, melyeknek a következő célokat kell megvalósítaniuk:

1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: legalább 150 európai régió és közösség támogatása abban, hogy 2030-ra az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé váljanak

Ez a küldetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás sürgető kihívásában megragadja a lehetőséget arra, Európa reziliens és méltányos földrésszé váljon, amely kellően felkészült az olyan éghajlati zavarok kezelésére, mint a szélsőséges időjárás, az erdőtüzek és a fertőző betegségek. A küldetés támogatni fogja az európai régiókat abban, hogy felkészüljenek az elkerülhetetlen változásokra és a szélsőséges eseményekre, továbbá megosszák egymással tapasztalataikat, illetve az emberéletek és megélhetési lehetőségek megóvását célzó megoldásaikat.

2. Rákbetegségek: 2030-ig több mint 3 millió ember életminőségének javítása a megelőzés és a gyógyítás révén, valamint hosszabb és jobb élet biztosítása a rákban szenvedők és családjaik számára

A küldetés támogatni fogja a tagállamokat, a régiókat és a közösségeket a rákbetegségek elleni küzdelemben, amire a Covid19-világjárvány romboló hatása miatt fokozott szükség van. Célja a rákkal kapcsolatos ismeretek bővítése, a megelőzés javítása, a diagnózis és a kezelés optimalizálása, a betegek és családjaik életminőségének javítása, és az ellátáshoz való méltányos hozzáférés biztosítása egész Európában. A küldetés a polgárokat, köztük a betegeket is a kutatás és az innováció fókuszába, a kutatást és az innovációt pedig a szakpolitika kidolgozásának középpontjába állítja.

3. Óceánjaink és vizeink minőségének helyreállítása 2030-ig

Az ember okozta, éghajlatváltozásból fakadó változások súlyos veszélyt jelentenek óceánjainkra és vizeinkre, és következésképpen társadalmainkra. A küldetés új, rendszerszintű megközelítése egységes egészként kezeli az óceánokat és a vizeket, és kulcsszerepet igyekszik betölteni a klímasemlegesség elérésében és a természet helyreállításában. Célja megvédeni a vízi ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget az uniós tengeri területek 30%-ának védetté nyilvánítása; a tengeri ökoszisztémák, illetve 25 000 kilométernyi folyószakasz szabad vízáramlásának helyreállítása; a szennyezés megelőzése és megszüntetése, nevezetesen a tengerbe jutó műanyaghulladék, a tápanyagveszteség és a kémiai peszticidek használatának 50%-os csökkentése; a kék gazdaság klímasemlegessé és körforgásossá tétele, valamint a nettó nulla tengeri kibocsátás megvalósítása révén.

4. 100 klímasemleges és intelligens város 2030-ra

A globális CO2-kibocsátás több mint 70%-áért felelős városokra kulcsszerep vár a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésében. A polgárokkal szoros együttműködést hirdető ún. klímaszerződések keretében a küldetés legalább 100 városnak nyújt támogatást ahhoz, hogy 2030-ra klímasemlegessé váljanak. Ezek a városok vezető szerepet vállalnak az éghajlatpolitikai és digitális innovációban, és olyan megoldásokat demonstrálnak, amelyeknek köszönhetően 2050-re az összes többi város követheti példájukat.

5. Talajvédelmi megállapodás Európának: 100 élő laboratórium és világítótorony-projekt, amely előmozdítja az egészséges talajra történő, 2030-ig megvalósítandó átállást

A földi élet az egészséges talajokból táplálkozik, és az utóbbiakat fenyegető veszélyek kiszolgáltatottabbá tesznek bennünket az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával és a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben. A küldetés párbeszédet kezdeményez a polgárokkal, illetve hatékony partnerségeket alakít ki az ágazatok és területek között a talaj védelme és helyreállítása érdekében. Célja, hogy hozzájáruljon a zöld megállapodás fenntartható gazdálkodással, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciával, biológiai sokféleséggel és szennyezőanyag-mentességgel kapcsolatos célkitűzéseihez.

Miben térnek el a küldetések a hagyományos kutatási és innovációs politikától?

Az uniós küldetések új szerepet szánnak a kutatásnak és az innovációnak. A kutatás és az innováció határozzák meg az elérendő eredmények felé vezető irányt, de a küldetések hatóköre messze túlmutat egy kutatási projektén. A kutatási és innovációs fellépési portfólióban helyet kapnak az ágazatokon és területeken átívelő alap- és alkalmazott kutatási projektek. A küldetés emellett hangsúlyos szerepet szán a megoldások demonstrációjára és felfuttatására, illetve a helyi körülményekhez igazítására.

Például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó küldetési tervek alapján 100 millió eurót bocsát rendelkezésre olyan nagyszabású demonstrációkra, amelyek célja az éghajlatváltozás főbb veszélyeinek, például az áradásoknak a kezelése a helyi körülményekhez igazodva. A rákellenes küldetés egy olyan új közös irányítási modell létrehozását tervezi, amely biztosítja a rákkal kapcsolatos kutatás, innováció és szakpolitikai fejlemények szisztematikus és hatékony integrációját Európában. Az óceánokra és vizekre irányuló küldetés a tengerek és vízgyűjtő területek szintjén világítótorony-projektek hálózatát hozza létre a küldetés végrehajtása és a védett tengeri területek hálózatának bővítése érdekében. A klímasemleges és intelligens városokkal foglalkozó küldetés keretében a kiválasztott városok bevonják polgáraikat a klímasemlegesség 2030-ig történő elérését elősegítő, klímasemleges városokra vonatkozó megállapodások kidolgozásába. A talajvédelemre irányuló küldetés pedig arra ösztönzi az embereket, hogy vegyenek részt a talaj egészségének közös javítását célzó civil tudományos kezdeményezésekben.

Hogyan működik a küldetések irányítása?

Az uniós küldetések új irányítási formákat vezetnek be. A társadalmi kihívások olyan rendszerszintű választ igényelnek, amelynek túl kell lépnie a szakpolitikák, programok és különböző irányítási szintek közötti mesterséges határvonalakon. A küldetések konkrét és megvalósítható célkitűzésekből indulnak ki, és azok mögé felsorakoztatnak minden szereplőt – a kormányzat különböző szintjeit, a kutatókat és az innovátorokat, a kis- és nagyvállalkozásokat, a befektetőket és a civil társadalmat.

A rákellenes küldetés például olyan új közös irányítási modell létrehozását tervezi, amely biztosítja a rákkal kapcsolatos kutatás, innováció és szakpolitikai fejlemények szisztematikus és hatékony integrációját Európában.

Milyen szerep vár a polgárokra az uniós küldetésekben?

Az uniós küldetések közelebb hozzák az EU-t valamennyi európai polgárhoz, mivel ez utóbbiak a megoldás részét képezik. A küldetések európai, regionális és helyi szinten is bevonják az embereket a közös jövő alakításába, a kezükbe adva a politikai döntéshozatal irányítását, a gyakorlatban is megvalósítva az Európa jövőjéről szóló konferencia jövőképét.

A polgárok részt vettek a küldetések közös tervezésében, és a Bizottság elkötelezett amellett, hogy a küldetések teljes életciklusa során bevonja őket, például a projektekben való részvétel és az eredmények értékelésének formájában. E közös alkotó folyamat nem korlátozódik a konzultációra, hanem általánosságban szoros kapcsolatot feltételez a vélemények meghallgatása, a visszajelzés és a cselekvés terén egyaránt. Emellett a társadalmi innováció és a polgárok tudása potenciálisan nagy mértékben hozzájárulhat a küldetési célok megvalósításához. A klímasemleges és intelligens városokkal foglalkozó küldetés keretében például a kiválasztott városok bevonják polgáraikat a klímasemlegesség 2030-ig történő elérését elősegítő, klímasemleges városokra vonatkozó megállapodások kidolgozásába. A polgárok aktívan részt vesznek majd a helyi hatóságok fellépéseinek végrehajtásában, magukévá teszik azokat és legitimitást kölcsönöznek nekik.

Hogyan készítették elő a küldetéseket?

A Bizottság öt, vezető szakértőket tömörítő küldetési testületet hozott létre, hogy segítsenek meghatározni, megtervezni és megvalósítani az Európai horizont program küldetéseit. A testületek által 2020 szeptemberében a Bizottságnak átadott javaslatok alapján a Horizont Európa stratégiai terv öt küldetést határozott meg.

2020 októberében a Bizottság jóváhagyta a javasolt öt küldetést. Ezzel megkezdődött az előkészítő szakasz, melynek során kidolgozták az öt részletes végrehajtási tervet, amelyek tartalmazták a célkitűzéseket, a beavatkozási logikát és a teljesítmény mérésére szolgáló mutatókat. A Bizottság ezeket a terveket konkrét kritériumok alapján kiértékelte, és engedélyezte a küldetések elindítását.

Mennyi ideig tartanak a küldetések?

A küldetések addig tartanak, amíg az a céljaik eléréséhez szükséges. Nincs meghatározott időtartamuk, de ambíciójukból és nagyságrendjükből adódóan várhatóan 2030 körül mutathatnak fel jelentős eredményeket.

Hogyan történik a küldetések végrehajtása?

Az uniós küldetések mostantól teljes körű végrehajtási szakaszukba lépnek. A Horizont Európa első, 2021–2022-es időszakra vonatkozó munkaprogramja, amelyet a Bizottság 2021 júniusában tett közzé, számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek megalapozzák a küldetések végrehajtását. A program az év végéig teljes körű kutatási és innovációs menetrenddel kerül aktualizálásra.

Ezzel párhuzamosan a küldetések kapcsolatba lépnek a részt vevő régiókkal, városokkal és szervezetekkel, valamint az állampolgárokkal. Ahhoz, hogy sikerrel járjanak, a küldetéseknek mozgósítaniuk és aktív szerepvállalásra kell késztetniük az állami és magánszereplőket, például az uniós tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, a kutatóintézeteket, a vállalkozásokat és a befektetőket, hogy ezáltal érjenek el valódi és tartós hatást. A küldetések egyik kritikus eleme a helyi közösségek megszólítása és az állampolgárokkal való együttműködés az új megoldások és megközelítések társadalmi elterjedésének előmozdítása érdekében.

Milyen költségvetéssel rendelkeznek a küldetések?

Az egyes küldetéseknek nincs előre meghatározott költségvetése, hanem azt a kihívás nagyságához kell majd igazítani. A küldetések várhatóan különböző forrásokból és – többek között nemzeti és regionális – szintekről származó finanszírozást fognak bevonzani.

A kutatási és innovációs összetevőt illetően a Horizont Európáról szóló jogszabályok értelmében a keretprogram első három évében a II. pillér (Globális kihívások és európai ipari versenyképesség) éves költségvetésének legfeljebb 10%-a programozható a küldetések végrehajtására vonatkozó egyedi felhívások útján. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Bizottság 1,9 milliárd eurót bocsát rendelkezésre a Horizont Európa keretprogramból a 2021–2023-as időszakban arra, hogy megkezdődhessen az öt küldetés végrehajtása.

Az első három évben a Horizont Európa klaszterek egyes küldetésekhez való pénzügyi hozzájárulását a küldetések K+I igényeinek, illetve az adott klaszterek által lefedett prioritásokhoz való viszonyának elemzése alapján határozták meg. A további évekre szóló költségvetést a küldetés előrehaladásának 2023-ban esedékes felülvizsgálatával párhuzamosan határozzák meg, amint azt a Horizont Európáról szóló jogszabályok is lefektetik.

Hogyan fogják támogatni a küldetések az innovációt és a növekedést?

Az uniós küldetések jellegüknél fogva támogatják az innovációt és a változást. Konkrétan a technológiai innovációt illetően a technológiai készenléti szintek széles skáláját átfogó tevékenységeket foglalnak magukba, olyan kiegészítő intézkedésekkel együtt, mint az új szabványok vagy szabályozások elfogadása vagy a piaci hiányosságok orvoslását célzó új szakpolitikai eszközök kidolgozása. Az uniós küldetések a forrásokat és a magánberuházásokat a meglévő innovatív piacok felé terelik, de egyúttal új piacokat is létrehoznak az európai fenntartható növekedés számára, javítva az európaiak mindennapi életét.

További információk

Sajtóközlemény: A Bizottság uniós küldetéseket indít fontos kihívások kezelésére

Tájékoztatók:

Közlemény az uniós küldetésekről

Az uniós küldetések végrehajtási tervei

Az uniós küldetések honlapja”

Forrás:
Kérdések és válaszok: az uniós küldetések; Európai Bizottság; 2021. szeptember 29.

Közigazgatási, politikai informatika

A jegyzők körében is nagy az érdeklődés a Lechner Tudásközpont által kifejlesztett új, komplex téradat-kezelő rendszer iránt

„A Lechner Tudásközpont egy új, komplex téradat-kezelő rendszert fejlesztett ki, ami az önkormányzatok és a jegyzők munkájának támogatására is használható – jelentette be Kolossa József, a Tudásközpont ügyvezetője a 2021. szeptember 22-24. között Siófokon megtartott XXVIII. Jegyző – Közigazgatási Konferencián. A bemutatott alkalmazások sok pozitív visszajelzést kaptak a résztvevőktől.

Szeptember 22. és 24. között rendezték meg Siófokon a XXVIII. Jegyző – Közigazgatási Konferenciát. A három napos szakmai összejövetel fővédnöke dr. Pintér Sándor belügyminiszter, védnöke dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára volt, aki köszöntőjében a veszélyhelyzetben szerzett tapasztalatokról beszélt.

A Lechner Tudásközpontot az első nap szakmai programja keretében megtartott előadásában Kolossa József ügyvezető mutatta be. Amint elmondta, a Tudásközpont egy új, komplex rendszert fejlesztett ki az önkormányzatok és a jegyzők munkájának támogatására, melyet az előadások szünetében élőben is megtekinthettek, illetve az igények vagy kérdések hatékony kezelésében Kis Zoltán, a Tudásmegosztásért Felelős Igazgatóság vezetője lesz a segítségükre. Az okos település témakörébe illeszkedő rendszer egyes alkalmazásai széleskörűen felhasználhatók, például a településeken zajló projektek, fejlesztések, beszerzések és egyéb döntést igénylő folyamatok nyomon követésére, státusz-nyilvántartására. Segítségükkel lehetővé válik az összefüggések látványos térbeli vizualizációja, akár a lakosság számára is bemutatható módon.

Megoldást nyújtanak ezenkívül többek között a közigazgatás téradat-nyilvántartásainak szemléletes ábrázolására, az adatgazdákkal és a közöttük lévő adatkapcsolatokkal együtt. Ezáltal a település fel tud készülni a jövőbeli adat-alapú működésre, az okos településirányítás egyik kulcselemére, amihez a Lechner Tudásközpont biztosít majd adatszolgáltatást a vele együttműködni kívánó települések számára.

A siófoki rendezvény hallgatósága nagy érdeklődést mutatott a Lechner innovatív megoldásai iránt, ami az előadás utáni kérdésekben, személyes megkeresésekben is megnyilvánult. A Lechner Tudásmegosztásért Felelős Igazgatóságának a konferencián résztvevő munkatársai a pozitív visszajelzések mellett örömmel nyugtázták azt is, hogy nemcsak a nagyvárosok, hanem a néhány ezer fős települések is nyitottak, érdeklődők a legmodernebb megoldások iránt.”

Forrás:
A jegyzők körében is nagy az érdeklődés a Lechner innovatív megoldásai iránt; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2021. szeptember 29.

A Lechner Tudásközpont elkezdte az új Ökoszisztéma-alaptérkép tervezését

„A Lechner Tudásközpont közreműködésével létrejött Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképe 2019 óta tesz bárki számára térítésmentesen elérhetővé felszínborítási adatokat. Az alkalmazás továbbfejlesztése érdekében elengedhetetlenek a felhasználói oldalról érkező javaslatok, visszajelzések – a fejlesztők munkáját most egy kérdőív kitöltésével és megosztásával segíthetik.

2019 óta érhető el Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképe, melynek fejlesztésében és megvalósításában a Lechner Tudásközpontnak meghatározó szerepe volt. A térkép a publikálása óta térítésmentesen, szabadon böngészhető, illetve saját térinformatikai rendszerbe is illeszthető a letöltött állomány formájában vagy WMS szolgáltatáson keresztül. A fejlesztők célja egy 6 évente megújuló, rendszeresen frissülő adatbázisokon alapuló felszínborítási térkép kialakítása, amely számos, térbeli adatokkal dolgozó szakterület igényét is ki tudja elégíteni.

A munka további tervezése során fejlesztőink az elmúlt évek felhasználói tapasztalatait is szeretnék figyelembe venni, ezért összeállítottak egy kérdőívet, melynek kitöltésével a felhasználók is hozzájárulhatnak a további fejlesztésekhez. Amennyiben Ön, esetleg munkatársai már hallottak az Ökoszisztéma-alaptérképről, kérjük, járuljanak hozzá a munkához a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján keresztül elérhető kérdőív kitöltésével és megosztásával: https://termeszetvedelem.hu/kerdoiv-az-okoszisztema-alapterkeprol/

Ha még nem találkozott az Alaptérképpel, ajánljuk figyelmébe az Ökoszisztéma-alaptérkép elérhetőségét: http://alapterkep.termeszetem.hu/”

Forrás:
Elkezdtük az új Ökoszisztéma-alaptérkép tervezését!; Lechner Tudásközpont; 2021. szeptember 29.

A NAV és a NISZ tapasztalatai szerint egyre nő az egyszerűsített foglalkoztatás népszerűsége

„A nyári-őszi szezon idején – az egyre nagyobb arányú védettséggel, valamint a gazdaság újraindításával és a korlátozások feloldásával párhuzamosan – a turisztikai szektorban, például a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágban, illetve a mezőgazdaság területén is egyre többen igyekeznek pótolni azt a munkaerőt, amit a járványhelyzetben elveszítettek. A munkavállalók szabályszerű bejelentéséről azonban átmeneti, néhány napos foglalkoztatás esetén sem szabad megfeledkezni, ráadásul a törvényi kötelezettség mellett mindez a munkáltatók és a foglalkoztatottak oldalán is számos előnnyel jár. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. tapasztalatai szerint a munkáltatók élnek is az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével, míg a tavalyi évben összesen több mint hétmillió bejelentés történt, addig 2021 harmadik negyedévének vége felé közeledve, már most közel 5,2 milliónál tart ez a szám.

Évről-évre egyre több munkáltató dönt az egyszerűsített foglalkoztatás mellett, hiszen ez a foglalkoztatási forma alkalmas leginkább a mezőgazdasági és turisztikai idényjellegű, valamint például a filmipari alkalmi munkaerőigények kielégítésére. Az így létesített munkaviszony népszerűségét többek között az is jól mutatja, hogy 2020-ban, a COVID-19 járvány ellenére összesen több mint hétmillió, ilyen jellegű bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Ez a szám pedig idén megdőlni látszik, hiszen 2021 harmadik negyedévének vége felé közeledve a NAV-nál már most közel 5,2 millió bejelentést regisztráltak és még csak most indult az őszi betakarítás időszaka.

Hasznos a munkáltatónak és előnyös a munkavállalónak

Az egyszerűsített foglalkoztatás számos előnnyel jár munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt. Mivel szolgálati időnek minősül, az ebben a formában foglalkoztatott munkavállalók nyugdíj ellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra is jogosultak, továbbá mentesülnek az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem megállapítása, valamint bevallása alól, ha az nem éri el a törvényben meghatározott keretösszeget. Emellett az egyszerűsített foglalkoztatás a munkáltató számára is igen hasznos, mivel kevesebb adminisztrációval jár, illetve adózás szempontjából is kedvezőbb és kiszámíthatóbb, mint a munka törvénykönyve szerinti ún. „rendes” munkaviszony.

Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése – több csatornán keresztül is megtehetjük

A munkáltatók az egyszerűsített foglalkoztatással – a mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkára, vagy akár filmipari alkalmi munkára – alkalmazott munkavállalót telefonon, a 185-ös számon, okostelefonról, tabletről a Google Play Áruházban és az App Store-ban is elérhető EFO vagy EFO pro alkalmazás használatával, laptop vagy asztali számítógép segítségével pedig a www.nav.gov.hu honlapon elérhető 21T1042E jelű adatlapon tudják bejelenteni a NAV-hoz. A beküldéshez a bejelentőnek élő, érvényes Ügyfélkapu regisztrációval kell rendelkeznie. A bejelentést papíron, illetve postán keresztül már nem lehet teljesíteni. Az elmúlt időszak digitalizációs trendjeit tükrözi, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésekor is évről évre kevesebben választják a telefonos bejelentési lehetőséget és egyre inkább fordulnak az elektronikus csatornák felé.

A NISZ reagálva a folyamatosan változó felhasználói igényekre és látva azt, hogy a mai mobileszközök milyen alkalmazásfejlesztési lehetőségeket kínálnak, a tavalyi év augusztusában elindította az EFO pro-t, amely a 2013-ban megjelent, népszerű egyszerűsített foglalkoztatásbejelentő mobilapp, az EFO továbbfejlesztése.

Az alkalmazás fő előnyei a felhő alapú adatmentés, a bejelentések módosításának lehetősége, az automatikus nyomtatványcsere, a több eszköz párhuzamos használatának lehetősége és a közvetlenül a könyvelői programokhoz alkalmazkodó adatállományok előállítása. Sőt, az új alkalmazás érintés útján képes kiolvasni a felhasználó adatait az új típusú személyazonosító igazolvány (eSzemélyi) elektronikus tároló eleméből.

Köszönhetően annak, hogy az okostelefonon elérhető EFO és EFO pro applikációk nagyon praktikusak, valamint használatuk nem igényel semmilyen speciális ismeretet, az alkalmazásokon keresztül történő bejelentések száma évről évre jelentősen emelkedik: 2020-ban az EFO és EFO pro alkalmazásokkal már közel 3 millió egyszerűsített foglalkoztatási bejelentést tettek a munkáltatók. Figyelemmel kísérve a havi beküldési adatokat, ez a tendencia várhatóan az idei évben is folytatódik.

Mire ügyeljünk az alkalmi vagy idényjellegű munkavégzés bejelentésekor?

Fontos, hogy a munkáltatónak a bejelentést még a munkavégzés megkezdése előtt kell megtennie. Ellenkező esetben ugyanis a foglalkoztatás nem minősül egyszerűsített foglalkoztatásnak, így arra az általános foglalkoztatásra vonatkozó adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni!

A NAV felhívja a figyelmet arra, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében munka csak a jogszabályokban meghatározott ideig végezhető, így tekintettel kell lenni az azonos felek közötti, egybefüggő foglalkoztatás időtartamára is. Ez az időtartam mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén egy naptári éven belül semmiképp sem haladhatja meg a 120 napot, alkalmi munka esetén pedig összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra létesíthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatás részletes szabályait, illetve további korlátait a NAV honlapján elérhető 46. számú információs füzet tartalmazza.

Az EFO és EFO pro alkalmazásokról további információ a NISZ honlapján található.”

Forrás:
A NAV és a NISZ tapasztalatai szerint egyre nő az egyszerűsített foglalkoztatás népszerűsége; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2021. szeptember 27.

Informatika, távközlés, technika

Az azonnali fizetés továbbfejlődése Magyarországon – exkluzív interjú dr. Selmeczi-Kovács Zsolttal (GIRO Zrt. vezérigazgató)

„„Készen vannak a szilárd alapok, állnak a falak, de még talán hiányos a tető, és a nyílászárók sem kerültek a helyükre. Ahhoz, hogy az azonnali fizetésre épülő megoldások meg tudjanak felelni a 21. század fogyasztói által támasztott igényeknek, számos szereplőnek kell részt vennie, és kooperálnia a fizetési folyamatban” – mondta el dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója a FinTechZone-nak adott exkluzív interjújában. Az azonnali fizetés jövőjéről is beszél majd előadásában dr. Selmeczi-Kovács Zsolt 2021. október 7-8. között a FinTechShow-n.

Az azonnali fizetési rendszer lassan már két éve a része a mindennapi életünknek. Egyre megszokottabbá válik, hogy utalásainkat akár mobiltelefonunkon keresztül a hét minden napján bárhol, bármikor elindíthatjuk, mi több, azonnal célba is érnek. Rendkívüli előrelépés mind technológiailag, mind üzletileg, amely a felhasználóknak is újszerű élmény.

Ez az élmény, amely egy idő után természetessé válik, további elvárásokat generálhat számos olyan élet-vagy fizetési helyzetben, melyben továbbra is készpénzt használunk, és nem az azonnali fizetési rendszert. Ilyen például a személyek közötti kisösszegű tartozások kiegyenlítése, vagy a webshopos vásárlások esete is. A fizetések kezdeményezését megkönnyítő másodlagos azonosítók használata sem vált egyelőre tömegessé.

„Ezen hiányosságok oka az, hogy az azonnali fizetési rendszer még nem vált egy teljes, érett fizetési ökoszisztémává” – osztotta meg a FinTechZone-nal dr. Selmeczi-Kovács Zsolt.

Mire lenne még szükség a hazai azonnali fizetési ökoszisztéma fejlesztése, fejlődése érdekében?
dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Egy érett, kiépült, jól működő azonnali fizetési ökoszisztémában nagyon sok szereplő vesz részt és működik együtt. Ezért vesz sok időt igénybe az AFR ökoszisztéma fejlesztése, fejlődése. A klíringházak és így a GIRO is kulcsszerepet tölt be a felek közötti kooperációkban.

A GIRO fejleszti például a felek közötti átjárhatóságot biztosító folyamat- és üzenet- sztenderdeket, és természetesen a hatékony elszámolást és kiegyenlítést biztosító IT infrastruktúrát. Sok feladata van és lesz tehát a GIRO-nak is az AFR ökoszisztéma további fejlesztésében. A GIRO ezirányú erőfeszítései három fő téma köré csoportosulnak. A kooperáció, a nyitottság és a sztenderdizáció köré.

Hogyan, milyen eszközökkel tudja segíteni a GIRO a kooperációt?
dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A magyar bankrendszer, ahogy szinte minden fejlett ország bankrendszere farkasszemet néz a globális Bigtech-ek által jelentett fenyegetéssel. Megalapozottan számíthatunk arra, hogy a nemzeti és a nemzetek közötti szabályozás biztosítani fogja azt, hogy a versenyben minden szereplő azonos esélyekkel induljon.

De vajon elegendő lesz-e ez a szabályozói attitűd ahhoz, hogy a magyar bankok megőrizzék ügyfélbázisukat?

Erre a kérdésre a választ majd csak évek múlva fogjuk megkapni. De addig is a GIRO mindent megtesz annak érdekében, hogy megteremtse a lehető legideálisabb környezetet és infrastruktúrát ahhoz, hogy a magyar bankok bizonyos területeken együttműködve, összefogva vegyék fel a versenyt a Bigtech vállalatokkal.

Tovább fejlesztjük az AFR funkcionalitásait és szabványait, modernizáljuk az InterGIRO1 elavult szabványrendszerét, erősítjük jelenlétünket az európai szabványosítási testületekben. De mindenekelőtt a GIRO legfőképp egy platformot biztosít a magyar bankok számára. Az együttműködés lehetőségének platformját. A platform nyitott. Nyitott az új szereplők és ötletek felé. És mindenekelőtt nyitott a konstruktív, multilaterális dialógusra.

Említetted, hogy az AFR ökoszisztéma fejlesztésében kiemelt szerepe van a nyitottság biztosításának. Mit jelent ez a GIRO esetén?
dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A nemzetközi trendeknek megfelelően a GIRO is arra törekszik, hogy megfeleljen az új piaci szereplők elvárásainak. Az új piaci szereplők azt várják el, hogy a klíringházak modern technológiákat, nemzetközi szabványokat alkalmazzanak és nyitottá tegyék a csatlakozást a klíringrendszerekhez.

A nyitottság azt jelenti, hogy nincsenek érdemi adminisztratív és árazási korlátok a csatlakozás során. A GIRO arra törekszik, hogy ezen elvárásoknak minél jobban meg tudjon felelni, ugyanakkor azt is biztosítania kell, hogy minden fejlesztés, változtatás versenysemleges legyen.

Különösen nagy a piaci igény a nyitásra a fizetési kérelem esetében. A fizetési kérelem szigorúan nézve nem fizetési mód vagy fizetési eszköz, hanem egy olyan folyamat, mely megkönnyíti a fizetések kezdeményezését. Önmagában a fizetési kérelem nem indukál pénzmozgást. A GIRO ezért már eddig is számos módon könnyítette meg a fizetési kérelmek közvetlen benyújtását a GIRO felé. Ezt a munkát a GIRO tovább folytatja, és a piaci igények alapján fejleszti tovább a fizetési kérelmek közvetlen benyújtási csatornáit.

Milyen további sztenderdizációra lenne szükség az azonnali fizetési rendszerre épülő ökoszisztéma fejlődése érdekében?
dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A sztenderdizáció a fizetési iparág egyik legfontosabb sarokköve. A sztenderdizáció csökkenti a költségeket, növeli a versenyt, növeli a biztonságot és segíti a pénzmosás elleni küzdelmet. A jelenlegi magyar fizetési piac fragmentált.

Az AFR mellett továbbra is jelentős a napközbeni fizetési rendszer forgalma és továbbra is használatban van az éjszakai elszámolást végző InterGIRO1 rendszer is. Ez a gazdaság szereplőinek, a fogyasztóknak azt jelenti, hogy háromféle átutalási sémával találkoznak, háromféle folyamatot kell érteniük, kezelniük. Ez semmiképp sem tekinthető egy ideális állapotnak.

A GIRO ezért a fizetési ökoszisztéma szereplőivel együttműködve arra törekszik és azon dolgozik, hogy ez mielőbb megváltozzon és csökkenjen a használatban álló fizetési sémák, fizetési rendszerek száma.

Ez az erőfeszítés várhatóan ahhoz is hozzá fog járulni, hogy Magyarországon az AFR legyen az elsődleges fizetési forma, a domináns sztenderd.

Összefoglalva tehát a GIRO egy a mostaninál is sokkal komplexebb, elterjedtebb és a kooperációt még magasabb szintre emelő AFR ökoszisztémát vízionál. Saját szolgáltatásait, tevékenységét, szervezetét pedig ennek a víziónak megfelelően fejleszti.”

Forrás:
Az azonnali fizetés továbbfejlődése Magyarországon – exkluzív interjú dr. Selmeczi-Kovács Zsolttal; Németh Mónika; FinTechZone; 2021. szeptember 30.
Lásd még: FinTechShow 5.0

Közel a vég a 3G számára

„Az elöregedő kommunikációs technológiára immár nincs különösebb szükség, ellenben üzemeltetése drága és nem hatékony.

Tegnap a 3G vélhetően nem túl hosszú ideig tartó jövőjéről tartottak konferenciát a mobilszolgáltatók és állami szereplők részvételével. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eseményt összefoglaló beszámolója szerint a felek egyetértettek abban, hogy a mobiltelefon-hálózatokban használt 3G-technológia felett eljárt az idő, lassú, drága és nem hatékony. A kivezetés időpontjáról a szolgáltatók döntenek, a hatóság pedig a fogyasztók védelmére összpontosít a közelgő búcsú kapcsán.

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) hibrid konferenciáján az egyesület szakemberei mellett állami oldalról az NMHH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a piaci szereplők közül pedig a legnagyobb távközlési szolgáltatók a (Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone) vettek részt.

Közel a vég

A 4G-hálózatok szinte teljes lefedettsége és az 5G rohamos terjedése nyomán világszerte egyre több szolgáltató dönt a 3G hálózatok kivezetése mellett Európában, ami Magyarországon is időszerű. A magyar hírközlési hatóság az európai szabályozási alapelvekkel összhangban technológiasemlegesen szabályozza a frekvenciahasználatot. Nem sürgeti, de nem is akadályozza az átállást – hangsúlyozta Kollár Péter, a NMHH szakértője, aki nemzetközi előrejelzések alapján úgy véli, Magyarországon 2022 és 2023 között következhet be a 3G lekapcsolása.

A jóslat annak fényében egyáltalán nem tűnik túl bátornak, hogy idén szeptemberben több piaci szereplő bejelentette a leállítással kapcsolatos teveit. Ezek alapján a Telenor Magyarország 2022 második felében kezd neki a szakaszos leállásnak, a Magyar Telekom pedig szintén ebben az idősávban tervezi leállítani saját 3G-s hálózatát. A Telekom nemrégiben kiadott közleménye hangsúlyozta, hogy a 3G technológia kivezetése a korlátos frekvenciakészlet szempontjából hatékonyabb kihasználást jelent, illetve azt is, hogy a lekapcsolás mellett szóló döntésben környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontok is érvényesültek.

A konferencián a három érintett mobilszolgáltató képviselője is beszámolt terveiről. Taszner István, a cég vezetéknélküliágazat-vezetője a tegnapi rendezvényen hangsúlyozta, a hálózatváltás költséghatékonysági döntés. Csaba Tamás, a Telenor Magyarország hálózati stratégiai tanácsadója kiemelte, a folyamat idő- és munkaigényes, ezért terveik szerint a két érintett, általuk használt frekvenciasávban nem egyszerre szüntetik be a 3G-technológia támogatását. Kovács Ákos, a Vodafone termékfejlesztési igazgatója a vállalat németországi tapasztalataiból szemezgetett abban bízva, hogy azok tanulságosak lehetnek itthon is.

Az elöregedő technológia kivezetésénél az NMHH legfontosabb szerepének a fogyasztók védelmét tekinti. Ilyen tevékenységként említve a lakossági előfizetők felkészítését a május óta tartó NetreFel kampánnyal, amely az idősebb internethasználókat és azok segítőit megcélozva a felhasználói tudatosság fejlesztése mellett a modern készülékek beszerzését is igyekszik motiválni tanácsokkal. Ezen túl a hatóság levélben tájékoztatta az M2M-technológiák legnagyobb felhasználóit, az állami intézményeket, önkormányzatokat a várható változásokról, valamint a NAV-val is folyamatos az együttműködés és az egyeztetések.

A pénztárgépek működni fognak

Az átállásban külön figyelmet érdemelnek a pénztárgépek, mert mintegy negyven százalékuk 3G-n kommunikál jelenleg, de biztosított, hogy azok a 3G lekapcsolása után is zavartalanul működjenek tovább – fejtette ki Mizsányi Attila, a NAV digitális ellenőrzési osztályvezetője. A készülékek alacsony adatforgalmát ugyanis a 2G, illetve a 2,5G (Edge) is meg tudja oldani.

A HTE konferenciáját lezáró kerekasztal-beszélgetésen több szolgáltató is 2022 második felét jelölte meg a leállás kezdetének, ám végdátumot – versenyjogi és gyakorlati okokból egyikük sem adott meg. Kiemelték: a zökkenőmentes átmenet mindegyik vállalat üzleti érdeke, ezért a lehető leggyorsabban és legkörültekintőbben tervezik a lekapcsolást.”

Forrás:
Egy-két éven belül lekapcsolhat a teljes hazai 3G; Bitport.hu; 2021. október 1.

Magyarország élenjáró szerepre tör a dróntechnológia alkalmazásában

„A hazai dróniparági kezdeményezések és fejlesztések, a pilóta nélküli légi járművek forgalommenedzsmentje, a drónszabályozás jelenlegi helyzete voltak az immár harmadik alkalommal megrendezett Drónkonferencia és Expó fő témái. A HungaroControl, a Digitális Jólét Program és a Magyarországi Drón Koalíció közös rendezvényén több százan vettek részt a Puskás Arénában.

A drónfelhasználás jelentős terjedésével fémjelzett új ipari forradalom a magyarországi gazdasági folyamatokat és az innovációt is felpezsdítette. Ezt igazolja, hogy az elmúlt időszakban számos olyan együttműködés jött létre, amely az állami, iparági és tudományos szereplők számára kíván közös platformot biztosítani a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos szervezési, fejlesztési és gyártási teendők hatékony ellátására. A szakmai kooperáció elmélyítése mellett fontos azonban megvitatni az év elejétől hatályos jogi szabályozás tapasztalatait is, ezzel ösztönözve a további fejlődést. E célt szolgálta a HungaroControl, a Digitális Jólét Program és a Magyarországi Drón Koalíció által megszervezett III. Drónkonferencia és Expo a Puskás Arénában, ahol az előadásokon túl hazai cégek bemutatták innovatív termékeiket, szolgáltatásaikat.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóbeszédében kiemelte, hogy Magyarország legalább regionális, de akár európai szinten is élenjáró szerepre tör a dróntechnológiai meghonosításában, hasznosításában. Hozzátette: „erős drónökoszisztémára van szükségünk, mert enélkül nem leszünk képesek kihasználni a pilóta nélküli légi járművekhez társuló magas innovációs tartalmat, rendkívüli társadalmi és gazdasági hozzáadott értéküket. Ezért is hoztuk létre a Magyarországi Drón Koalíciót, amely mintegy 100 tagszervezetének összehangolt munkájával, a drónstratégia elkészítésével hatékonyan serkentheti a hazai dróninnovációt”.

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: „a magyar légiforgalmi szolgálat stratégiai küldetése, hogy a jövőben rugalmas, felhasználóorientált, de ezzel együtt a repülésbiztonságot és a személyi jogok védelmét is garantáló szolgáltatásokat alakítson ki az ország komplex légi forgalmának menedzsmentjéhez. Ugyanakkor az állami és piaci szereplők közös feladata, hogy növeljék a drónokba, ezáltal a jövőbe vetett bizalmat – mindez a kiemelkedő magyar szaktudásnak köszönhetően könnyen megvalósítható”.

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője kiemelte, hogy a dróntechnológia diszruptív, ha úgy tetszik a piacokat és az életünket átalakító digitális technológia, mellyel felismertük, hogy a kormányzatnak foglalkoznia kell. „A Magyarországi Drón Koalíció célja így egy virágzó drónipar megteremtése, a magyarországi fejlesztések támogatása és állandó szakmai és együttműködési fórum biztosítása a drónokat fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők között. Legfontosabb feladata pedig a Magyarországi Drón Stratégia elkészítése” – tette hozzá dr. Gál András Levente.”

Forrás:
Magyarország élenjáró szerepre tör a dróntechnológia alkalmazásában; Digitális Jólét Program (DJP); 2021. szeptember 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Közel a 200 000-hez – Még több kép a fentrol.hu-n

„A Lechner Tudásközpont folyamatosan bővülő online Légifilmtára ismét 7 500 új képpel gyarapodott, így már csaknem 200 000 fekete-fehér, színes és infraszínes archív légifelvétel érhető el bárki számára a fentrol.hu oldalon keresztül. Az újonnan feltöltött fotók között a Sümegi vár, az ajkai Csónakázó-tó és a Mátra Gyógyintézet madártávlati képe is megtekinthető.

7 500 db légifelvétel került fel a Lechner Tudásközpont online Légifilmtárába, így jelenleg már 193 350 db légifelvételt lehet böngészni, letölteni és címkézni a fentrol.hu oldalon. A korábbi évek gyakorlatát követve, az archív légifelvételek szkennelése során továbbra is a legveszélyeztetettebb állapotú képek kaptak elsőbbséget, függetlenül a tartalmuktól és az érintett területektől. A feltöltött képek többsége fekete-fehér, de 1 083 db valódi és infraszínes felvétellel is bővült az archívum.

Az összes feltöltött kép által érintett települések listája itt böngészhető.

Az archív légifelvételek szkennelése továbbra is folytatódik, 2022. év elején újabb képek publikálása várható.”

Forrás:
Közel a 200 000-hez – Még több kép a fentrol.hu-n; Lechner Tudásközpont; 2021. szeptember 30.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

A V4-es országok kiemelt kérdésként kezelik a kiberhadviselést is magában rejtő hibrid hadviselést

„Erős szövetségi rendszerben dolgozunk, de ennek a rendszernek az erejét a nemzeti képességek kell, hogy adják – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a V4-es védelmi miniszterek találkozója után tartott sajtótájékoztatón, október 1-jén, Erdőbényén.

Közös sajtótájékoztatót tartott Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Jaroslav Nad’ szlovák védelmi miniszter, Jan Havranek cseh védelmi miniszterhelyettes és Wojciech Skurkiewicz, lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes Erdőbényén, a V4-es védelmi miniszterek találkozója után, pénteken.

Benkő Tibor konstruktívnak és előremutatónak nevezte a V4-es országok magyar elnökségi évében tartott első védelmi miniszteri tanácskozást, amelyet védelempolitikai kérdésekről és a katonai együttműködésről folytattak. A tárgyaláson bemutatta a magyar elnökség elgondolásait és cselekvési tervét, amelyet a partnerországok elfogadtak. „Ugyanakkor kidolgozásra került egy miniszteri feladatszabás, amely megfogalmazza a védelempolitikai kérdéseket, a vezérkarfőnökök és a fegyverzetigazgatók feladatait. Ezt a feladatszabást alá is írtuk közös megállapodásként, a jövőben pedig ezek alapján fogjuk az együttműködést folytatni” – mondta Benkő Tibor, hozzátéve: mind a négy államnak megvan a védelmi nemzeti sajátossága, többek között arról, hogy milyen fenyegetettségeket tekint elsődlegesnek – a magyar elnökség alatt ezek mentén alakítják ki a további együttműködést.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: számos olyan közös témakör van, amely a V4-es országok mindegyikét érinti, ezek között is vannak prioritásként kezelt pontok. „Kiemelt helyet kapott a nemzeti képesség építésének a fontossága. Erős szövetségi rendszerben dolgozunk, és nem vitatjuk ennek a szövetségi rendszernek az egységét, de ennek az erejét a nemzetállamok ereje kell, hogy alkossa. Ezért kezeljük kiemelten helyen ennek kérdését, és ennek alapján hajtjuk végre a haderőfejlesztési programot” – fogalmazott.

Benkő Tibor hangsúlyozta: mind a négy ország kiemelt kérdésként kezeli a megváltozott biztonsági kihívásokat, köztük a kiberhadviselést is magában rejtő hibrid hadviselési formát. Egyetértettek az önkéntes tartalékos haderő fontosságának kérdésében, valamint abban is, hogy a Nyugat-Balkán békéjének stabilizálása és megvédése prioritást élvező feladat Közép-Európa biztonságának érdekében.

A tanácskozáson természetesen szóba került a NATO afganisztáni kivonulásának kérdése is. Benkő Tibor úgy fogalmazott: a téma rengeteg kérdést vet fel, egyben olyan hibákra mutat rá, amelyek a jövőben elkerülhetőek lesznek. Különösen fontos ezek vizsgálata annak tükrében, hogy a négy ország közös missziós területeken fog együttműködni a jövőben.

A tárcavezető elmondta: a tárgyaláson szó esett az illegális migrációról, amely szintén kiemelt védelmi kérdés nem csak a V4-ek, de egész Európa szempontjából, különös tekintettel arra, hogy az illegális migráció magában rejti a terrorizmus lehetőségét. Mint mondta, jelenleg Lengyelország küzd hasonló gondokkal, mint 2015-ben hazánk, így a lengyel-fehérorosz határon éppen biztonsági határzár épül.

Benkő Tibor úgy összegzett: „egy olyan megállapodás aláírásán vagyunk túl, amely felvázolja mindannyiunk számára, hogy milyen célból és milyen irányban kell együttműködésünket folytatni.”

Jaroslav Nad’ szlovák védelmi miniszter értékelésében úgy fogalmazott: ismét bebizonyosodott, hogy a V4-es védelmi miniszteri találkozó kimagasló értékkel bír az államok közötti kooperáció területén. A tanácskozáson alapvetően új területekre koncentráltak, ez egyrészt a katonai orvoslási együttműködésre fókuszált, másrészt a védelmi ipari együttműködésekre. Mint mondta, az egész területet illetően komoly ambícióik vannak a tagoknak, a részletek kidolgozása azonban még a jövő feladata.

Wojciech Skurkiewicz, lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes nagyon fontos eseménynek nevezte a V4-es tárgyalást, amely nem csak a négy tagállam, hanem egész Európa és a NATO szempontjából is lényeges kérdéseket tárgyalt. A lengyel határkerítéskapcsán elmondta: az illegális migráció visszaszorítása a jelen és a jövő kulcsfontosságú feladatai között szerepel. Lengyelország ezért 180 kilométer hosszú biztonsági határzárat épít a fehérorosz határon: a körzetben, ahol rendkívüli állapotot is hirdettek, jelenleg több ezer katona vigyáz a biztonságra.

Jan Havranek cseh védelmi miniszterhelyettes a tárgyalás nyitottságát és őszinte hangvételét emelte ki. Hangsúlyozta: hagyományos projektekről, mint a közös harccsoport koncepciója ugyanúgy beszéltek, mint az új kihívásokról, például a hibridhadviselésről, vagy a katonai mozgékonyság kérdéséről, amely alapvető fontosságú a Közép-Európai régióban. Mint mondta, egy biztonsági szempontból sokkal erősebb Európát szeretnének, anélkül, hogy gyöngítenék a NATO-t.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a sajtótájékoztató végén elmondta: a mostani megállapodás részleteit az országok katonai szakemberei részletesen kidolgozzák, hogy minél hamarabb gyakorlatba lehessen ültetni azokat.”

Forrás:
Előremutató együttműködés a V4-es tanácskozáson; Révész Béla; Honvédelem.hu; 2021. október 1.

A Stratégiai Iránytű és a képességfejlesztés

„Az Európai Unió képességfejlesztésének jövőjével kapcsolatos virtuális munkaműhelyt rendezett a Honvédelmi Minisztérium, valamint az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézete (EU Institute for Security Studies – EU ISS) szeptember 28-án.

„A Stratégiai Iránytű és a képességfejlesztés: A nagyobb koherencia irányába?” (The Strategic Compass and capability development: Towards greater coherence?) címmel megtartott rendezvényen az Európai Uniós tagállamok és intézmények több mint 60 képviselője vett rész.

A munkaműhely az Európai Unió 5-10 évre előremutató stratégiai iránymutatásához, a tervek szerint jövő márciusban állam- és kormányfői szinten jóváhagyásra tervezett Stratégiai Iránytű képességfejlesztési klaszterjéhez történő magyar hozzájárulás része. A megbeszélés két panelből állt. Az első az EU képességfejlesztés eredményeinek a nemzeti védelmi tervezésbe való integrálásának tagállami tapasztalataira, míg a másik az Európai Uniós folyamatok egyszerűsítésének intézményi lehetőségeire helyezte a hangsúlyt.

A megbeszélést Gustav Lindström, EU ISS igazgatója, illetve dr. Németh Gergely, Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Az első panelben a magyar előadó beszámolt azokról a nemzeti tapasztalatokról, amelyek a többiek számára is iránymutatásul szolgálhatnak. A hallgatók jelezték azokat a problémákat, amelyeket rövid- és hosszútávon is meg kell oldani annak érdekében, hogy az EU katonai ambíciószintjének teljesítéséhez szükséges tagállami védelmi képességek rendelkezésre álljanak.

Ezt követően az Európai Védelmi Ügynökség főigazgató-helyettese, az Európai Külügyi Szolgálat Stratégiai Iránytű kidolgozásáért felelős szakértője, az EU Katonai Törzs képességfejlesztésért felelős vezetője, illetve a német ECFR kutatási igazgatója fogalmazták meg főbb elvárásukat, és villantották fel azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a tagállamok között lefolytatandó vitához és adott esetben a Stratégiai Iránytű részei lehetnek.”

Forrás:
A Stratégiai Iránytű és a képességfejlesztés; Honvédelmi Minisztérium; 2021. szeptember 30.
Lásd még: The Strategic Compass and capability development: towards greater coherence?; European Union Institute for Security Studies; 2021. szeptember 28.
The EU’s Strategic Compass for security and defence; Clingendael; 2021. május 31.

Nagy ugrás előtt áll a magyar űripar

„Nemzetközi pályázatok, inkubációs programok segítik a magyar vállalkozásokat, hogy beszállhassanak az űriparba, amely Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint hamarosan a távközléshez hasonlóan megkerülhetetlen ágazat lesz.

Nemrég indult el a Space Terminal, amely űripari startupokat karol fel, amelyek akár 50 ezer eurós ösztöndíjat is elérhetnek. Volt előzménye ennek a programnak?

Az Európai Űrügynökség (ESA) üzleti inkubációs programjához Magyarország már 2019-ben csatlakozott, és az Eötvös Loránd tudományos hálózat Wigner intézetében kezdett működni a központ. Az eredmények azt mutatják, hogy ideje még piacibb szemléletmóddal átalakítani a programot, ezért az ESA-val közösen úgy döntöttünk, hogy a startupok és kkv-k fejlesztésében többéves tapasztalattal rendelkező Design Terminalhoz tesszük át az inkubációt több más programmal együtt. Így került ide például a technológiai transzfer irodája és az ESA nagyköveti program. A célunk ugyanis az, hogy egy egész űrökoszisztémát építsünk fel Magyarországon.

Kiknek és miért érdemes csatlakoznia az inkubációs programhoz?

Két irányból közelíthetjük meg az űripart. Vagy egy más területen létrehozott tudást alkalmazunk az űrtechnológiában, vagy űrtechnológiát viszünk át más gazdasági ágazatba. Az inkubációs programban mind a két irányból jelentkezhet startup. Bizonyára senkit nem lep meg, hogy ebbe az iparágba nehéz bekerülni, aki viszont egyszer bekerül, az általában ott is marad, ugyanis olyan speciális tudáshoz jut, amely különlegessé teszi, és már önmagában annak nagy piaci értéke van, ha valaki lehetőséget kap, hogy részt vegyen az ESA egy programjában.

Ráadásul, ha egy cég ugyan nem felel még meg a pályázati elvárásának, de lát benne fantáziát az európai szervezet, akkor szinte mentorálásig segíti, hogy egy következő lehetőségnél már megkaphassa azt az 50 ezer eurót, amely elég ahhoz, hogy elindítsa a vállalkozását ebben az ágazatban.
Ez jól felfogott érdeke az ESA-nak, a globális űrversenyben ugyanis kulcskérdés, hogy a kkv-szektorból kiket tud az iparágba integrálni. A kis cégekre támaszkodva reméli a szervezet, hogy az a diverzitás, amivel Európa rendelkezik, az előnyére fordítható.

Milyen szaktudású jelentkezőket várnak?

A Space Terminalnak pont az a feladata, hogy összekösse a különböző területek szakembereit. Egyébként is egy multidiszciplináris terület az űripar, amelyben társadalomtudományos ismeretekre ugyanúgy szükség van, mint természettudományosra. Egy új gazdasági iparág van most születőben, mint amikor néhány évtizede a globális hírközlés belépett az életünkbe. Teljesen megváltoztatta az egész világgazdaság szerkezetét, ma már műholdak nélkül a bankrendszer is összeomlana. Az űripar iránt érdeklődő, pályaválasztás előtt álló fiataloknak pedig az ELTE-n már most is elérhető mesterszakon az űrkutató szakirány, hamarosan akkreditációt nyer a Műegyetemen az űrmérnök szakirány, illetve több más felsőoktatási intézmény is (a Miskolci, a Debreceni, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem) jelezte már, hogy szeretne belépni a felsőoktatásra specializált programokba.

Nemrég űrhajósokat toborzott az ESA. Hány magyar jelentkezett?

Nagy érdeklődés övezte, hogy 11 év után ismét elindította a toborzást az ESA, és több mint 170 magyar jelentkezett.
A toborzás három területet érintett, projekt- és professzionális asztronautát kerestek, valamint paraasztronautát. Az utóbbi egy kísérleti program része. Mivel egyre több, nagyobb és távolabbi missziót tervez az emberiség, nem lehet garantálni, hogy a küldetés során végig olyan egészségi állapotban lesz az űrhajós, mint ahogy a Földet elhagyta. Ezért szeretnék vizsgálni, hogy például egy végtaghiány miatt speciális keringési rendszerű szervezet mire képes. Erre a programra két magyar parasportoló is jelentkezett. A professzionális asztronautákat élethivatás-szerűen válogatják a legénységbe, sokszor és bármikor bevethetők misszióban, míg a projektasztronauták egy-egy küldetéshez delegáltan juthatnak fel a Nemzetközi Űrállomásra az ESA űrhajósaként.

Hamarosan megnyílik a nemzeti űrhajós program is, ki lehet a következő magyar űrhajós?

Az amerikai Axiom Space vállalattal együttműködésben indítjuk el a nemzeti kutató űrhajós programot, és felsőfokú végzettséggel rendelkező, a STEM-szektorban (Science, Technology, Engineering, Mathematics, vagyis természettudományos, technológiai, mérnöki, vagy matematikai szektorban) jártas, 40 év alattiak jelentkezését várjuk. A szaktudás mellett nagyon sok készséget is vizsgálunk a kiválasztás során, például extrém stressztűrésre van szükség, és számos fizikai kritériumnak is meg kell felelni. Egy kiképzett űrhajóst tudunk majd feljuttatni az űrállomásra, de nagyobb létszámmal indul meg a kiképzés, hiszen így nem kell minden tudományos program vagy bármilyen probléma esetében a nulláról indulni. Egyébként 2019 óta tárgyalunk a Roszkoszmosszal egy későbbi közös űrrepülési programról is. Minden űrhajósprogram gyorsítja az egész szektort, ezért törekszik minden ország a részvételre.

A gazdaságvédelmi akciótervben a jövő iparágai közé került az űripar, és egyre több pénzt fordít az ágazatra Magyarország. Mi indokolja ezt?

Az Európai Unió adatai szerint a világgazdaságnak már most több mint 20 százaléka közvetve vagy közvetlenül használja a világűrt, vagy kapcsolatban van vele. A Morgan Stanley szerint 1100 milliárd dollár fölé fog nőni 2040-re az űripari szektor mérete, és akkor még az alkalmazásokat nem is vettük figyelembe. Ennek megfelelően Magyarország próbálja a szektort nemzeti költségvetéssel is támogatni, ahogy Lengyelország, Csehország, Portugália vagy Izrael is teszi. Követendőnek látjuk a hibrid megoldást, vagyis az állami szerepvállalás mellett a magánszektort is szeretnénk bevonni, a kettő egészséges egyensúlyával nagy növekedés érhető el.

Emiatt indítjuk el a Space Fund programot az Eximbankkal közösen, hogy a befektetők is bekapcsolódhassanak az űriparba. A kutatások szerint egy-hat a megtérülési arány, vagyis minden befektetett forint hat forintot eredményez.

A magyar kkv-k hogyan tudnak beszállni az űriparba?

Az ESA különböző programfelhívásaira jelentkezhetnek olyan cégek, amelyeknek még nincs űrtapasztalatuk, ezért is növelte meg Magyarország a programokban való részvételét. Idén már 20,5 millió eurót fizettünk, ez azonban sikeres pályázatokkal visszajön Magyarországra.
Az ESA folyamatos felhívásai mellett a 95,5 milliárd eurós Horizont programban is hangsúlyos terület az űripar, jelentős forrásokat lehet elérni ebben is. Az említetteken kívül számos országgal kötöttünk már bilaterális partnerséget, így nem csak az európai űrszektor az egyetlen alternatíva a magyar cégeknek.

Milyen magyar űripari fejlesztések léteznek?

Farkas Bertalan egy nyolcnapos űrhajósmisszión vett vett részt 1980-ban, de nagyban hozzájárult a magyar űripar fejlődéséhez. Például a mai napig használják az akkor kifejlesztett dózismérőt, amelynek a sokadik továbbfejlesztett változata része az életvédelmi rendszernek a Nemzetközi Űrállomáson. De ilyen az űrkemence is, amely egy fontos eszköz az anyagtechnológiai kísérletekhez, és az egyébként meglévő miskolci nehézgépipari és anyagtechnológiai tudásbázison egy nagyon komoly központ jött létre az űranyagtudományok terén. Vannak sikeres űripari cégeink is, például az Admatis Kft., amely egyébként részt vesz a Miskolci Egyetem duális képzésében, és mivel sikeres az ESA pályázatain, nemrég megháromszorozta munkavállalói létszámát. De van űrkémiával foglalkozó magyar cég is, az InnoStudio 2020 végén a saját fejlesztésű laboratóriumával a Nemzetközi Űrállomáson hajtott végre egy kísérletet, amely során a koronavírus ellen is használt remdesivir hatóanyagot tesztelték. Tény, hogy a bekerüléshez komolyan bizonyítani kell, de aki egyszer átlépi a világűr küszöbét, onnan sokkal simább az út.

Hogy néz ki most a magyar űripar?

Körülbelül 40 olyan magyar cég van, amely a tevékenységét részben vagy egészben az űrszektorra alapozza.
Megpróbáljuk bevonni az egyébként ehhez nagyon közel álló autóipari beszállítói kört, hiszen ők nagyon sok olyan tevékenységet folytatnak, amelyek űripari feladatokkal is felérnek. Például mechanikai rázásteszteket végeznek könnyebb fémötvözetek előállításával; ennek óriási piaca van az űrszektorban. A kutatásaink szerint a nemzetgazdasági átlagnál magasabb árbevételt érnek el az űripari cégek, tehát profitábilis a terület, de a kezdeti fázisban szükség van az állami inkubációra.

Véleménye szerint mely területek a legígéretesebbek Magyarország számára, hol alakíthatnak maradandót a magyar cégek?

A sugárzásmérésben és a sugárzásvédelemben már most is kiemelkedő a magyarok szerepe, és az ESA számára is rendkívül komoly hozzáadott értéket tudunk felmutatni. Szintén erősek vagyunk az anyagtudományok és a gyógyszerfejlesztés terén, valamint a fedélzeti elektronika építésében is. Úgy gondolom, hogy egy ekkora országnak ez pont elég, ha ezeken a területeken meg tudunk erősödni a következő években, akkor regionálisan meghatározó szereplők és bizonyos nemzetközi űrprogramokban megkerülhetetlenek leszünk. Nem szabad elmenni abba az irányba, hogy a hordozórakétáktól az űrállomásokig mindent fel akarjunk mutatni, erre még az Egyesült Államok és Kína sem képes egyedül. Nagyon jó állapotban van a magyar tudományos közösség az űrszektorban, de be kell hoznunk a lemaradást, mert az elmúlt 30 évben, az Interkozmosz program befejezése óta kevés figyelem irányult erre a területre, ezért régiós lemaradásba kerültünk, ezt az elmúlt években elkezdtük lefaragni. Pozitív visszaigazolás, hogy a felzárkózásunk ütemét az ESA is elismeri.”

Forrás:
Nagy ugrás előtt áll a magyar űripar; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2021. október 1.

Először ülésezett az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács

„Először ülésezett a transzatlanti kereskedelmi és technológiai tanács
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok látszólag egységes álláspontot képviselnek a területek alapvető kérdéseiben.

Először tanácskozott a transzatlanti kereskedelmi és a technológiai tanács. Kiderült, hogy az elmúlt időszakban az EU 2,9 billió amerikai dollár értékben hajtott végre közvetlen beruházásokat az USA-ban, míg az USA európai uniós befektetései 3,6 billió amerikai dollárt tettek ki. Az Atlanti-óceán két partján összesen ötmillió munkahely függ az együttműködéstől. A kapcsolat a közös értékeken, a tisztességes piaci verseny elismerésén, a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletén alapul. Bár vannak komoly viták, nem véletlenül nevezte Joe Biden amerikai elnök az Európai Uniót „nélkülözhetetlen partnernek”.

A szervezet keretében az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok olyan témákról akar egyeztetni, mint a mesterséges intelligencia és annak szabályozása; az ipar legfontosabb alapanyagokkal való ellátása – kiemelt tekintettel a chipekre, hiszen mind a két fél rádöbbent arra, hogy szüksége van autonómiára és nem függhetnek Ázsiától; a digitális vállalatok szabályozása, a korszerű technika megfigyelési célokra való felhasználásának megakadályozása, vagy a választások manipulálása.

A két fél összesen tíz munkacsoportot hoz létre és azok munkája részben Kína ellen irányul majd. Központi szerepe lesz a mesterséges intelligenciával, a biotechnológiával, a gyógyszerekkel és a hálózatba kötött gyártással foglalkozó munkacsoportnak, amely közös szabványokat akar kidolgozni ezeken a területeken mind a kritikus, mind a jövőbe mutató technológiák esetében. Az európaiak és az amerikaiak meg akarják akadályozni, hogy a jövőben Kína határozza meg a globális szabványokat és ezzel befolyásolja az érintett termékek kereskedelmét. De miközben az EU osztja ezeket az aggodalmakat, továbbra is fontos kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra. Éppen ezért lesz kulcsfontosságú az egyensúly kialakítása ebben a kérdésben. ”

Forrás:
Először ülésezett a transzatlanti kereskedelmi és technológiai tanács; SG.hu; 2021. október 1.
Lásd még: EU-US Trade and Technology Council Inaugural Joint Statement; European Commission; 29 September 2021

Törvények, rendeletek

A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség felett

„…1. melléklet a 20/2021. (X. 1.) NVTNM rendelethez A Rendelet 3. melléklet III. pontjában foglalt táblázat a következő 3. sorral egészül ki:
(Állami tulajdonban álló gazdasági társaság neve – Cégjegyzékszám – Tulajdonosi joggyakorlás időtartamának vége)
3. Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság – 01-09-389831 – 2022. december 31.”

Forrás:
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 20/2021. (X. 1.) NVTNM rendelete a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló
1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 181. szám; 2021. október 1.; 8378. o. (PDF)
Lásd még: 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet; Nemzeti Jogszabálytár
(Ennek a 3. mellékletét (3. melléklet az 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelethez, Tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági társaság) módosították.)