Tartalomjegyzék

A Kormány 85/2021. (II. 27.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1147. o. (PDF)
A Kormány 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelete egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1147-1148. o. (PDF)
A Kormány 87/2021. (II. 27.) Korm. rendelete a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1148. o. (PDF)
A Kormány 88/2021. (II. 27.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1149-1150. o. (PDF)
A Kormány 89/2021. (II. 27.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt a járvány elleni védekezést elősegítő egyes intézkedésekről
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1150. o. (PDF)
A Kormány 91/2021. (II. 27.) Korm. rendelete a munkaerő-kölcsönzés egészségügyi szolgáltatókra irányadó veszélyhelyzeti szabályairól
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1153. o. (PDF)
A Kormány 1076/2021. (II. 27.) Korm. határozata a koronavírus-világjárvány elleni védekezéssel kapcsolatos egyes kérdésekről
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1209-1210. o. (PDF)
A Kormány 1083/2021. (II. 27.) Korm. határozata a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-világjárvány vállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges további intézkedésekről
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1222-1224. o. (PDF)
Az igazságügyi miniszter 1/2021. (II. 27.) IM határozata a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó
átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet hatályvesztésének időpontjáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1225. o. (PDF)
81/2021. (II. 23.) Korm. rendelet egyes beruházásokkal kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 28. szám; 2021. február 23.; 1027. o. (PDF)
82/2021. (II. 23.) Korm. rendelet egyes veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeletek módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 28. szám; 2021. február 23.; 1027. o. (PDF)
80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 27. szám; 2021. február 22.; 1017-1023. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Az Európai Unió új európai partnerségeket hoz létre, és közel 10 milliárd eurót fektet be a zöld és digitális átállásba

„A Bizottság a mai napon tíz új európai partnerség létrehozását javasolta az Európai Unió, a tagállamok és/vagy az ipar között. A cél a zöld, klímasemleges és digitális Európa felé való átmenet felgyorsítása, valamint az európai ipar ellenállóbbá és versenyképesebbé tétele. Az EU közel 10 milliárd EUR összegű finanszírozást fog biztosítani, amelyet a partnerek legalább ezzel megegyező összegű beruházással fognak kiegészíteni. Ez az együttes ráfordítás várhatóan további beruházásokat mozgósít az átmenet támogatására, és hosszú távon kedvező hatást gyakorol a foglalkoztatásra, a környezetre és a társadalomra.

A javasolt intézményesített európai partnerségek célja a fertőző betegségekre való uniós felkészültség és reagálás javítása, hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású légi járművek kifejlesztése a tiszta légi közlekedés számára, a megújuló biológiai nyersanyagok energiatermelésben való felhasználásának támogatása, Európa vezető szerepének biztosítása a digitális technológiák és infrastruktúrák terén, valamint a vasúti közlekedés versenyképesebbé tétele.

A tíz partnerség, amelyek közül néhány meglévő közös vállalkozásokra épül, a következők:

Globális egészségügyi EDCTP3: Ez a partnerség új megoldásokat kínál a szubszaharai Afrikában a fertőző betegségek jelentette teher csökkentésére, és megerősíti a kutatási kapacitásokat az ott és világszerte megjelenő fertőző betegségekre való felkészülés és reagálás érdekében. Célja, hogy 2030-ig legalább két új technológiát fejlesszen ki és vezessen be a fertőző betegségek kezelésére, és 30 országban legalább 100 kutatóintézetet támogasson az ismételten megjelenő járványok elleni további egészségügyi technológiák kifejlesztésében.

Innovatív egészségügyi kezdeményezés: Ez a kezdeményezés hozzá fog járulni egy egész EU-ra kiterjedő egészségügyi kutatási és innovációs ökoszisztéma létrehozásához, amely elősegíti a tudományos ismeretek kézzelfogható innovációkká alakítását. Kiterjed majd a megelőzésre, a diagnosztikára, a kezelésre és a betegségek kezelésére is. A kezdeményezés hozzá fog járulni az európai rákellenes terv, az új európai iparstratégia és az európai gyógyszerstratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

Kulcsfontosságú digitális technológiák Ezek magukban foglalják az elektronikai alkatrészeket, azok tervezését, gyártását és rendszerbe történő integrálását, valamint a működésüket meghatározó szoftvereket. E partnerség átfogó célja, hogy támogassa valamennyi gazdasági és társadalmi ágazat digitális átalakulását és az európai zöld megállapodást, valamint támogassa a mikroprocesszorok következő generációjára irányuló kutatást és innovációt. A processzorokra és a félvezető-technológiákra vonatkozó európai kezdeményezésről szóló, 20 tagállam által aláírt nyilatkozattal, a hamarosan létrejövő mikroelektronikai szövetséggel és egy esetleges új, közös európai érdeket szolgáló fontos projekttel együtt, amelyet a tagállamok vitatnak meg az áttörést jelentő innováció előmozdítása érdekében, ez az új partnerség hozzá fog járulni a versenyképesség és az európai technológiai szuverenitás növeléséhez. További információk itt érhetők el.

Körforgásos bioalapú gazdaság: Ez a partnerség jelentős mértékben hozzá fog járulni a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez és a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség előkészítéséhez, és az európai zöld megállapodással összhangban növelni fogja a termelési és fogyasztási rendszerek fenntarthatóságát és körforgásos jellegét. Célja a biomassza fenntartható beszerzésének és bioalapú termékekké való átalakításának fejlesztése és terjesztése, valamint a bioalapú innováció regionális szintű bevezetésének támogatása a helyi szereplők aktív bevonásával, valamint a vidéki, part menti és peremterületek újjáélesztése céljából.

Tiszta hidrogén: Ez a partnerség felgyorsítja a tiszta hidrogéntechnológiák európai értékláncának kidolgozását és bevezetését, hozzájárulva a fenntartható, széntelenített és teljes mértékben integrált energiarendszerekhez. A hidrogén-szövetséggel együtt hozzá fog járulni a klímasemleges Európa megteremtését célzó hidrogénstratégiában szereplő uniós célkitűzések megvalósításához. Középpontjában a tiszta hidrogén előállítása, forgalmazása és tárolása, valamint a nehezen szénteleníthető ágazatok – például a nehézipar és a nehézteher-szállítási megoldások – ellátása áll majd.

Európai partnerség a tiszta légi közlekedésért: Ez a partnerség a forradalmi kutatási és innovációs megoldások fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsításával elindítja a légi közlekedést a klímasemlegesség felé. Célja az új energiaforrásokkal, hajtóművekkel és rendszerekkel rendelkező, rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőgépek következő generációjának fejlesztése, valamint a versenyképesség és a foglalkoztatás javítása a légi közlekedési ágazatban, ami különösen fontos lesz a helyreállítás szempontjából.

Az európai vasút: Ez a partnerség felgyorsítja az innovatív technológiák – különösen a digitális és automatizálási technológiák – kifejlesztését és alkalmazását a vasúti rendszer radikális átalakítása és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A versenyképesség javítása révén támogatni fogja Európa technológiai vezető szerepét a vasút területén.

„Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (ATM 3): A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa az európai légiforgalmi szolgáltatás technológiai átalakítását, hozzáigazítva azt a digitális korhoz, hogy az európai légtér a világ leghatékonyabb és leginkább környezetbarát légterévé váljon, valamint hogy támogassa az európai légi közlekedési ágazat versenyképességét és helyreállítását a koronavírus-válságot követően.

Európai partnerség az intelligens hálózatokért és szolgáltatásokért: Ez a partnerség támogatni fogja az intelligens hálózatok és szolgáltatások technológiai szuverenitását az új európai ipari stratégiával, az új uniós kiberbiztonsági stratégiával és az 5G eszköztárral összhangban. Célja, hogy segítsen megoldani a társadalmi kihívásokat, és lehetővé tegye a digitális és zöld átállást, valamint támogassa azokat a technológiákat, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez. Lehetővé teszi továbbá az európai szereplők számára, hogy fejlesszék a 6G rendszerek technológiai kapacitásait, amelyek a jövőbeli digitális szolgáltatások alapját képezik 2030-ig. További információk itt érhetők el.

Metrológia: E partnerség célja, hogy felgyorsítsa Európa globális vezető szerepét a metrológiai kutatás terén, olyan önfenntartó európai metrológiai hálózatokat hozzon létre, amelyek célja az új innovatív termékek támogatása és ösztönzése, a társadalmi kihívásokra való reagálás, valamint a közpolitikák alapjául szolgáló szabályozások és szabványok hatékony megtervezésének és végrehajtásának lehetővé tétele.

…
A következő lépések

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke alapján készült, kilenc közös vállalkozás létrehozásáról szóló egységes alap-jogiaktusra irányuló rendeletjavaslatot az Európai Unió Tanácsa fogadja el az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően. Az EUMSZ 185. cikkén alapuló, a metrológiai partnerségre vonatkozó külön javaslatot a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Parlament és a Tanács közös határozattal fogadja el.

Háttér-információk

Az európai partnerségek a Horizont Európa, az EU új kutatási és innovációs programja (2021–2027) által biztosított megközelítések. Céljuk a köz- és magánforrások mozgósítása révén javítani és felgyorsítani az új innovatív megoldások fejlesztését és elterjedését a különböző ágazatokban. Hozzájárulnak továbbá az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez, és megerősítik az Európai Kutatási Térséget. A partnerségek a köz- és magánszférabeli partnerek széles köre előtt nyitva állnak, például az ipar, az egyetemek, a kutatószervezetek, a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű közfeladatot ellátó szervek, valamint a civil társadalmi szervezetek, köztük alapítványok és nem kormányzati szervezetek előtt.

További információk

Európai partnerségek

Hatásvizsgálat (Egységes alap-jogiaktus) 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 6. rész, 7. rész, 8. rész, 9. rész, 10. rész, 11. rész, 12. rész, 13. rész, 14. rész, 15. rész, 16. rész, 17. rész, 18. rész, 19. rész

Hatásvizsgálat (metrológia) 1. rész és 2. rész

Jogalkotási javaslatok (egységes alap-jogiaktus) és Melléklet

Jogalkotási javaslatok (metrológia)

Infografika”

Forrás:
Az EU új európai partnerségeket hoz létre, és közel 10 milliárd eurót fektet be a zöld és digitális átállásba; Európai Bizottság; 2021. február 23.

Európai Unió: tagállami megegyezés az ePrivacy Rendelet végleges változatáról

„Február 10-én az EU portugál soros elnöksége megbízást kapott az Európai Tanácstól arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel az elektronikus hírközlés szabályozására fókuszáló és a GDPR “kis testvérének” tekinthető ePrivacy Rendelet végleges verziójával kapcsolatban.

Bár az ePrivacy Rendelet főbb rendelkezései az első tervezetek óta nem változtak, számos érdemi módosítás is történt a részletszabályokat illetően. A Tanács által elfogadott végső verzió a következő fő szabályokat tartalmazza:

Az elektronikus hírközlés tartalmának és metaadatainak védelme

A nyilvánosan elérhető szolgáltatások és hálózatok használatával megvalósuló elektronikus hírközlés tartalmának kezelése kizárólag valamennyi, a kommunikációval érintett végfelhasználó, azaz a küldő és a kommunikáció többi résztvevője beleegyezésével és kizárólag a szolgáltatás nyújtása céljából engedélyezett. A szolgáltató köteles adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni.

Az elektronikus hírközléshez kapcsolódó metaadatok, mint például a helyadatok, a kommunikáció időpontja és címzettje kezelése a végfelhasználók jóváhagyásával, vagy jóváhagyás hiányában a Rendeletben meghatározott célból engedélyezett, pl. hálózatkezelés, hálózat-optimalizálás, szerződéses kötelezettség teljesítése, számlázás, kifizetés-számítás, csalás ellenőrzés, visszaélésszerű használat megakadályozása, valamint tudományos vagy történelmi kutatás céljából. A Tanács sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy jóváhagyás alapján a metaadatok felhasználhatók a közlekedés megjelenítése céljából, ezáltal segítve az állami hatóságokat és közlekedési szolgáltatókat abban, hogy ott kerüljön sor az infrastruktúra fejlesztésére, ahol arra leginkább szükség van. A metaadatok felhasználására a felhasználók létfontosságú érdekében is sor kerülhet, amely a COVID-19 világjárvány miatt különösen fontos. Ezen adatok elemzése ugyanis segíthet a járványok és természeti csapások alakulásának megfigyelésében.

Információvédelem a felhasználók végeszközei tekintetében

A felhasználók olyan eszközei, ideértve szoftver- és hardvereszközöket, mint a tabletek vagy mobiltelefonok, amelyek az internethez előfizetésen keresztül kapcsolódnak (“végeszközök”) számos olyan adatot hordoznak, amelyek a felhasználó beleegyezésével felhasználhatók (pl. telefonszámok, kontaktlisták, fényképek, helyadatok). Hozzájárulás nélkül az említett adatokat csak a Rendelet tervezetében meghatározott célból lehet felhasználni, így többek között elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, hallgatottság mérés, szolgáltatás- és eszközbiztonsági intézkedések, csalás-megelőzés, speciális feltételek fennállása esetén biztonsági célú szoftverfrissítések eszközölése vagy vészhívások esetén az eszköz helyének meghatározása céljából.

A Tárgyak Internete (IoT)

Az IoT szolgáltatások körében, amelyek az összekapcsolt eszközökre irányulnak, mint pl. összekapcsolt termosztátokra, összekapcsolt gyógyászati segédeszközökre, okosmérőeszközökre, valamint automatizált és összekapcsolt járművekre, az ilyen eszközök adatfeldolgozási és tárolási kapacitásainak felhasználása, valamint a rajtuk tárolt adatokhoz való hozzáférés nem igényel hozzzájárulásat, amennyiben az a végfelhasználó által igényelt szolgáltatás nyújtásához szükséges. Így például, adatoknak egy okosmérőeszközön való tárolása vagy a rajta található adatokhoz való hozzáférés szükséges lehet az igényelt energiaszolgáltatás céljából, amennyiben a tárolt, illetve hozzáférhető adatok az energiahálózat stabilitásához és biztonságához vagy a végfelhasználó energiafogyasztása szerinti számlázáshoz szükségesek. Ugyanez vonatkozik adatok automatizált és összekapcsolt járművekben való tárolására, kezelésére, valamint az adatokhoz való hozzáférésre, ha ezekre biztonsági célú szoftverfrissítés miatt van szükség.

A cookie-használatra vonatkozó hozzájárulás szabályai

A rendelet a cookie-kat olyan szoftverként kezeli, amelyek adatokat gyűjtenek a végeszközökről, tehát az ilyen jellegű adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések a cookie-kra és más hasonló keresőeszközökre is alkalmazandók, amely azt jelenti, hogy a szolgáltatótól köteles beszerezni a végfelhasználók hozzájárulását a cookie-k vagy más hasonló azonosító tárolásához. A végfelhasználónak valós választási lehetőséggel kell rendelkeznie a szolgáltatás különböző cookie-kkal, illetve cookie-k nélküli használata között.

A cookie-k használatába való beleegyezés aláásásának elkerülése érdekében a végfelhasználók a cookie-k egyes típusai szerint lesznek jogosultak megadni beleegyezésüket, valamint a böngésző beállításaikban is adhatnak kifejezett hozzájárulást egyes szolgáltató(k) számára. A szoftverszolgáltatókat ezzel arra kívánják ösztönözni, hogy a szoftverükben olyan beállítási lehetőségeket alakítsanak ki, amely a végfelhasználók számára lehetővé teszi, hogy felhasználóbarát és átlátható módon, könnyedén kezelhessék hozzájárulásaikat az adatok végeszközeiken való tárolásához és az azokhoz való hozzáféréshez, a hozzájárulás és a hozzájárulás visszavonása lehetőségének tetszőleges időben való biztosításával.
…
Nem kívánt/közvetlen marketing kommunikáció küldése a végfelhasználók számára

A közvetlen, marketing célú üzenetek feladója, függetlenül attól, hogy magán- vagy jogi személy, nem jogosult közvetlen marketing célú üzenetek magánszemélyek részére való küldése céljából elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználására, kivéve, ha ahhoz a címzett magánszemély előzetesen hozzájárult. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a hozzájárulás meg nem adottnak tekintendő (opt-in).
…
Azonban, ha egy magánszemély terméket vagy szolgáltatást vásárolt egy szolgáltatótól, a szolgáltató jogosult ezen személy elérhetőségi adatainak a saját hasonló termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozóan közvetlen marketing célú üzenetek küldése céljából történtő felhasználására. A végfelhasználók jogosultak az elérhetőségi adataik ilyen módon történő felhasználása ellen tiltakozni (opt-out).
…
A következő lépések

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20 nap elteltével lép hatályba és 2 évvel később válik alkalmazandóvá.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament a következő pár hónapban tárgyalja a végső normaszöveget.”

Forrás:
ePrivacy Rendelet: indul az Európai Parlamenti tárgyalás; Horváth Katalin; Jogi Fórum blog; 2021. február 23.
[dr. Horváth Katalin a CMS Legal Services munkatársa.] Lásd még:
Az elektronikus hírközlés bizalmas jellege: a Tanács elfogadta álláspontját az aktualizált szabályokról; Európai Tanács; 2021. február 10. (benne a szövegszerű javaslatok)
Member States agree on Council’s text for ePrivacy Regulation; Lexology; 2021. február 24.

Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövő építése – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát, amely meghatározza az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés útját. Bár az EU minden tőle telhetőt megtesz az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt fel kell készülnünk elkerülhetetlen következményeinek kezelésére. A halálos hőhullámoktól és a pusztító aszályoktól kezdve a tengerszint emelkedése által elpusztult erdőkig és partvidékekig, az éghajlatváltozás Európában és világszerte már most is károkat okoz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló 2013. évi stratégiára építve a mai javaslatok célja, hogy a probléma megértéséről a megoldások kidolgozására helyezzék át a hangsúlyt, és áttérjenek a tervezésről a végrehajtásra.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A Covid19-világjárvány keserű emlékeztető arra, hogy a felkészületlenség súlyos következményekkel járhat. Az éghajlati válság ellen nincs oltóanyag, de küzdhetünk ellene, és fel tudunk készülni az elkerülhetetlen hatásaira. Az éghajlatváltozás következményei már mind az Európai Unión belül, mind azon kívül nyilvánvalóak. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új stratégia által lehetőség nyílik az előkészületek felgyorsítására és elmélyítésére. Ha ma felkészülünk, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövőt építhetünk.”

Egyre gyakoribbak az éghajlathoz kapcsolódó szélsőséges időjárás által okozott gazdasági veszteségek. Az EU-ban ez a veszteség már most is meghaladja az évi 12 milliárd eurót. Konzervatív becslések azt mutatják, hogy ha az EU gazdaságát az iparosodás előtti szinthez képest 3°C-os globális felmelegedésnek tennék ki, az évente legalább 170 milliárd eurós veszteséget okozna. Az éghajlatváltozás nemcsak a gazdaságot érinti, hanem az európaiak egészségét és jóllétét is, mert egyre inkább szenvednek a hőhullámoktól. 2019-ben a világ leghalálosabb természeti katasztrófája az európai hőhullám volt, 2500 halálesettel.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos fellépésünkbe be kell vonni a társadalom minden rétegét és az EU-n belüli és kívüli valamennyi kormányzati szintet. Azon fogunk munkálkodni, hogy az éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodási megoldásokkal kapcsolatos ismeretek bővítése révén az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalmat építsünk ki; az alkalmazkodási tervezés és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatértékelések fokozása révén; az alkalmazkodási intézkedések felgyorsítása révén; valamint az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség globális megerősítésének elősegítésével.

Intelligensebb, gyorsabb és rendszerszintűbb alkalmazkodás

Az alkalmazkodási intézkedéseket megbízható, mindenki számára hozzáférhető adatokkal és kockázatértékelési eszközökkel kell alátámasztani – a családoktól kezdve az otthonok vásárlásától, építésétől és felújításától a part menti régiókban működő vállalkozásokig vagy a terményeiket tervező mezőgazdasági termelőkig. Ennek elérése érdekében a stratégia olyan intézkedéseket javasol, amelyek az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek határait bővítik annak érdekében, hogy több és jobb adatot gyűjtsünk az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról és veszteségekről, és azokat mindenki számára elérhetővé tegyük. A Climate-ADAPT – az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek európai platformja – fejlesztésre és bővítésre kerül, és egy külön egészségügyi megfigyelőközponttal egészül ki az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak jobb nyomon követése, elemzése és megelőzése érdekében.

Az éghajlatváltozás a társadalom minden szintjén és a gazdaság valamennyi ágazatában hatással van, ezért az alkalmazkodási intézkedéseknek rendszerszintűnek kell lenniük. A Bizottság továbbra is minden releváns szakpolitikai területbe beépíti az éghajlatváltozással szembeni rezilienciával kapcsolatos megfontolásokat. Támogatni fogja az alkalmazkodási stratégiák és tervek továbbfejlesztését és végrehajtását három átfogó prioritással: az alkalmazkodás beépítése a makroszintű költségvetési politikába, természetalapú alkalmazkodási megoldások és helyi alkalmazkodási intézkedések.

A nemzetközi fellépés fokozása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló politikáinknak meg kell felelniük az éghajlatváltozás mérséklésében betöltött globális vezető szerepünknek. A Párizsi Megállapodás globális célt tűzött ki az alkalmazkodásra, és kiemelte, hogy az alkalmazkodás kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható fejlődésben. Az EU elő fogja mozdítani az alkalmazkodás szubnacionális, nemzeti és regionális megközelítéseit, különös hangsúlyt fektetve az afrikai és a fejlődő kis szigetállamok alkalmazkodására. Növelni fogjuk a nemzetközi éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és felkészültség támogatását források rendelkezésre bocsátása, a fellépések rangsorolása és a hatékonyság növelése, a nemzetközi finanszírozás növelése, valamint az alkalmazkodással kapcsolatos erőteljesebb globális szerepvállalás és eszmecsere révén. A nemzetközi partnerekkel is együtt fogunk működni annak érdekében, hogy felszámoljuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásának hiányát.

Háttér-információk

Az éghajlatváltozás ma zajlik, ezért ellenállóbb jövőt kell építenünk. A világban nemrég ért véget a legmelegebb évtized, amelynek során nyolc alkalommal hirdették ki az addigi legmelegebb évet. Egyre gyakoribbak és súlyosabbak az éghajlati és időjárási szélsőségek. Ezek a szélsőségek a példátlan erdőtüzektől és hőhullámoktól rögtön az északi sarkkör felett, egészen a földközi-tengeri térségben pusztító aszályig terjednek, valamint az EU legkülső régióit sújtó hurrikánoktól a Közép- és Kelet-Európában példátlanul elterjedt kéregbogár által elpusztított erdőkig. Az olyan lassú események, mint az elsivatagosodás, a biológiai sokféleség csökkenése, a talaj és az ökoszisztéma pusztulása, az óceánok savasodása vagy a tengerszint emelkedése hosszú távon egyaránt pusztító hatásúak.

Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében – a 2013. évi stratégia 2018. évi értékelését és a 2020 májusa és augusztusa közötti nyilvános konzultációt követően – bejelentette ezt az új, ambiciózusabb uniós stratégiát az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozóan. Az európai klímarendeletre irányuló javaslat megalapozza az alkalmazkodással kapcsolatos ambiciózusabb törekvéseket és szakpolitikai koherenciát. A Párizsi Megállapodás 7. cikkében foglalt, alkalmazkodásra vonatkozó fenntartható fejlődési célt és a 13. fenntartható fejlődési célhoz tartozó intézkedést beépíti az uniós jogba. A javaslat arra kötelezi az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek folyamatos előrelépést az alkalmazkodóképesség fokozása, a reziliencia megerősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén. Az új alkalmazkodási stratégia hozzá fog járulni ahhoz, hogy ez az előrelépés valósággá váljon.

További információk

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó, 2021. évi uniós stratégia

Questions and Answers

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás honlapja

Az európai zöld megállapodás

Videofelvételek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról”

Forrás:
Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövő építése – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia; Európai Bizottság; 2021. február 24.

A platformokon dolgozók védelme: az Európai Bizottság elindítja a szociális partnerekkel folytatandó konzultáció első szakaszát

„A Bizottság ma elindítja az európai szociális partnerekkel arról folytatandó konzultáció első szakaszát, hogy miként lehetne javítani a digitális munkaplatformokon dolgozók munkakörülményeit. Az EU-ban egyre több üzleti ágazatban fejlődik nagy ütemben a platformalapú munkavégzés, mely nagyobb rugalmasságot, munkalehetőségeket és többletbevételt kínálhat azok számára is, akik nehezebben tudnak belépni a hagyományos munkaerőpiacra. A platformalapú munkavégzés bizonyos típusaihoz azonban bizonytalan munkakörülmények is kapcsolódnak, melyeket a szerződéses megállapodások átláthatóságának és kiszámíthatóságának hiánya, az egészségügyi és biztonsági kihívások megléte, valamint a szociális védelem elégtelensége jellemez. A platformalapú munkavégzést érintő további problémák közé tartozik a határokon átnyúló dimenzió és az algoritmikus irányítás.

A koronavírus-válság felgyorsította a belső piacon a digitális transzformációt és a platformok üzleti modelljének elterjedését. A korlátozások közepette egyes platformok fontos szerepet játszottak a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításában. Az egészségügyi válság ugyanakkor még nyilvánvalóbbá tette a platformgazdaság területén dolgozók kiszolgáltatott helyzetét, mind az egészségügyi és biztonsági kockázatoknak való kitettség, mind pedig a szociális védelemhez és juttatásokhoz való korlátozott hozzáférés tekintetében.

Ezek a fejlemények és a digitális platformok határokon átnyúló jellege még inkább rávilágított arra, hogy uniós kezdeményezésre van szükség a platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében.

A szociális partnerekkel folytatott konzultáció első szakaszának célja az európai szociális partnerek véleményének megismerése a platformalapú munkavégzés körülményeinek javítására irányuló esetleges uniós fellépés szükségességéről és irányáról. A konzultáció legalább hat hétig fog tartani.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A digitális kor óriási lehetőségeket tartogat a vállalkozások, a fogyasztók és a polgárok számára. A platformok segíthetnek az embereknek új munkahelyek megtalálásában és innovatív üzleti ötletek kipróbálásában. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról is, hogy európai értékeink beépüljenek a digitális gazdaságba. Biztosítanunk kell, hogy ezek az új munkavégzési formák fenntarthatóak és méltányosak maradjanak.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos hozzátette: „A digitális átállás során nem téveszthetjük szem elől az európai szociális modell alapelveit. Maximálisan ki kell használnunk a digitális munkaplatformokban rejlő munkahely-teremtési potenciált, ugyanakkor biztosítanunk kell a platformokon dolgozók méltóságát, megbecsültségét és védelmét. A szociális partnerek ezzel kapcsolatos észrevételei kulcsfontosságúak lesznek az EU-n belüli platformmunkára vonatkozó kezdeményezés kiegyensúlyozottsága szempontjából.”

Háttér-információk

Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a digitális átalakulás gyors változásokat eredményez, amelyek hatással vannak munkaerőpiacainkra”. Kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja, „milyen lehetőségek kínálkoznak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítására”.

A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa című közlemény ismerteti azokat a különféle lehetőségeket és kihívásokat, amelyekkel Európának az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a demográfiai változások tekintetében szembe kell néznie, és hangsúlyozza ezen átalakulások méltányos és szociális jellegének fontosságát. Rámutat arra is, hogy a platformgazdaság fenntartható növekedését csak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítása biztosíthatja.

A Bizottság 2021. évi munkaprogramjában bejelentette, hogy 2021 végéig jogalkotási kezdeményezést indít a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítására. Ez a kezdeményezés támogatni fogja a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását.

Az EUMSZ 154. cikkének (2) bekezdése az EUMSZ 153. cikkén alapuló szociálpolitikai javaslatok esetében kétszakaszos konzultációt ír elő a szociális partnerekkel. Amennyiben a szociális partnerek nem döntenek úgy, hogy a konzultáció első vagy második szakaszát követően tárgyalásokat kezdenek egymással, a Bizottság az év végéig jogalkotási kezdeményezést fog előterjeszteni.

További információk

A szociális partnerekkel folytatott konzultáció első szakasza

Kérdések és válaszok: A szociális partnerekkel folytatott, a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javításáról szóló konzultáció első szakasza”

Forrás:
A platformokon dolgozók védelme: a Bizottság elindítja a szociális partnerekkel folytatandó konzultáció első szakaszát; Európai Bizottság; 2021. február 24.

Az Európai Kutatási Tanács hamarosan kiírja a Horizont Európa keretprogram első pályázati felhívásait

„Az Európai Bizottság ma előterjesztette az Európai Kutatási Tanács 2021. évi munkaprogramját. Ez a Horizont Európa keretprogramnak, Európa 2021 és 2027 közötti időszakra szóló új kutatási és innovációs keretprogramjának első munkaprogramja. Három fő pályázati felhívást tartalmaz felderítő kutatási tevékenységekre, összesen 1,9 milliárd eurós költségvetéssel. Az Európai Kutatási Tanács (EKT) a világ olyan élvonalbeli kutatóinak nyújt támogatást, akik készek Európába jönni vagy itt maradni, hogy itt dolgozzanak azokon az áttörést jelentő tudományos és technológiai felfedezéseiken, amelyek a jövő új iparágainak, piacainak és társadalmi innovációinak alapját képezhetik.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „Nagy örömömre szolgál, hogy ma elfogadtuk az Európai Kutatási Tanács munkaprogramját. Ezzel lehetőség nyílik olyan pályázati felhívások kiírására, amelyekkel hozzásegíthetjük az élvonalbeli kutatókat és csapataikat felderítő kutatásaik folytatásához pályájuk különböző szakaszaiban. Az első pályázati felhívás Európa-szerte támogatni fogja azokat a fiatal kutatókat, akik saját független kutatócsoportot vagy kutatási programot indítanak. Ők jelentik az európai kutatás jövőjét.”

Jean-Pierre Bourguignon professzor, az Európai Kutatási Tanács elnöke a következőket mondta: „Az EKT Tudományos Tanácsa örömmel fogadja, hogy a Horizont Európa keretében az Európai Kutatási Tanács továbbra is támogatni tudja az európai kutatókat és leginnovatívabb ötleteiket. Minden eddiginél több támogatást tudunk majd nyújtani. Az Európai Bizottság kötelezettségvállalásának és a végrehajtó ügynökségnél dolgozók kiemelkedő elkötelezettségének köszönhetően készen állunk arra, hogy február 25-én közzé tegyük a 2021. évi indító támogatásra szóló pályázati felhívást.”

A 2021-es első pályázati felhívások
A 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés egészéből az Európai Kutatási Tanács több mint 16 milliárd eurót fog kapni a Horizont Európa program keretében, ami 22 %-os növekedést jelent a Horizont 2020 keretprogramhoz képest.

Az új pályázati programon belüli első pályázati felhívás az Európai Kutatási Tanács indító támogatására vonatkozik. E támogatás hozzásegíti az élvonalbeli kutatókat, hogy saját független kutatócsoportot vagy kutatási programot indítsanak. A pályázati felhívást február 25-én teszik közzé 619 millió eurós költségvetéssel. A jelentkezési határidő április 8.

A munkaprogram ütemtervének megfelelően a továbbiakban a következő pályázati felhívásokra kerül sor: március 11-én meghirdetik a saját független kutatócsoportjukat vagy programjukat konszolidáló kutatóknak szóló, 633 millió eurós költségvetésű konszolidációs támogatás iránti pályázati felhívást. A pályázatok benyújtásának határideje: április 20. Végül május 20-án teszi közzé az Európai Kutatási Tanács az élkutatói támogatásra szóló felhívását élvonalbeli vezető kutatók számára, 626 millió eurós költségvetéssel és augusztus 31-i határidővel.

Az új keretprogramra való áttérés miatt a 2021. évi munkaprogramban nem állnak rendelkezésre szinergiatámogatások. Szinergiatámogatások odaítélésére valószínűleg a 2022-es munkaprogram keretében fog ismét sor kerülni. Az Európai Kutatási Tanács irányító testülete, a Tudományos Tanács jelenleg vizsgálja a koncepcióigazolási (Proof of concept) támogatást, ezért az sem szerepel ebben a munkaprogramban.

Annak érdekében, hogy a Tudományos Tanács el tudja látni feladatait és megbízatását, a 2021. évi munkaprogram más intézkedésekre és közbeszerzésre is kiterjed, ideértve a független szakértők kinevezését a pályázatok értékeléséhez és a felhívások előkészítéséhez, az etikai felülvizsgálathoz és a folyamatban lévő projektek nyomon követéséhez. Kiterjed továbbá a Tudományos Tanács azon kötelezettségére, hogy meghatározza az Európai Kutatási Tanács átfogó stratégiáját, és tudományos szempontból figyelemmel kísérje a program végrehajtásának minőségét.

Háttér-információk

Az Európai Kutatási Tanács nyílt pályázatain pályakezdő és tapasztalt kutatók egyaránt támogatást kaphatnak az általuk irányított projektekhez. Az egyetlen kiválasztási kritérium a tudományos kiválóság, mivel az EKT célja, hogy a világ minden tájáról Európába vonzza és itt marasztalja az élvonalbeli kutatókat. Az Európai Kutatási Tanács eddig több mint 9 500 élvonalbeli kutatót támogatott karrierje különböző szakaszaiban, a kutatócsoportjaikban dolgozó több mint 70 000 posztdoktori ösztöndíjassal, PhD-hallgatóval és más munkatárssal együtt. Az uniós finanszírozású kutatás kiemelkedő minőségét jól mutatja, hogy egy 2020-ban végzett független vizsgálat szerint a finanszírozott projektek mintegy 80%-a tudományos áttörést vagy jelentős előrelépést jelent.

További információk:
Az Európai Kutatási Tanács 2021. évi munkaprogramja

Európai Kutatási Tanács”

Forrás:
Az Európai Kutatási Tanács hamarosan kiírja a Horizont Európa keretprogram első pályázati felhívásait; Európai Bizottság; 2021. február 22.

Közigazgatási, politikai informatika

A hírközlési hatóság megkezdte az ingyenes adattörlő alkalmazás előkészítését

„Technikai hátteret nyújt majd a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításában.
A tervezett ingyenes állami adattörlő alkalmazásról szóló kormányrendeletnek megfelelően az NMHH jelenleg azon dolgozik, hogy május 1-re a jogszabályban szereplő paramétereket teljesítő felhasználóbarát, biztonságos program álljon rendelkezésre, ami az NMHH honlapjáról elérhető portálról lehetővé teszi majd a személyes adatok végleges törlését egy – e-mailben eljuttatott egyedi kóddal aktiválható – törlőszoftver letöltésével és használatával.

A törlés után a fogyasztó a kormányrendelet előírása szerint hivatalos törlési igazolást kap e-mailben.

Az NMHH feladata a jogszabály alapján az is, hogy útmutatót készítsen az alkalmazás használatához, valamint az, hogy legyártassa és nyilvántartsa az adattörléshez szükséges kódokat tartalmazó címkéket, amelyeket a vevő az adathordozó megvásárlásakor a kereskedőtől majd megkap.

A hírközlési hatóság fogja a címkéket a fővárosi kormányhivatalba szállíttatni, ami lehetőséget teremt arra, hogy a járási hivatalokon keresztül ezek a kereskedőkhöz eljussanak.

Az Európai Unió adatvédelmi rendelete rögzíti a személyes adatok törléséhez való jogot, ezt segíti elő a kormányrendelet által tervezett szolgáltatás.

Az alkalmazás kialakítását az NMHH mint technikai közreműködő megkezdte, a bevezetés részleteiről időben tájékoztatni fogja a fogyasztókat.”

Forrás:
A hírközlési hatóság megkezdte az ingyenes adattörlő alkalmazás előkészítését; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2021. február 26.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 9,3 milliárd forint európai uniós támogatást fordít digitális fejlesztésekre 2023. június végéig

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 9,331 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével és 5,250 milliárd forint intézményi forrás felhasználásával fejleszti szolgáltatásait. A Széchenyi 2020 program révén a következő években megújulnak az ügyfeleket segítő egyes szolgáltatások és online megoldások. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00035 „Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése” kiemelt projekt célja, hogy az adóügyek intézése kevesebb papírmunkával járjon, egyúttal egyszerűbb legyen az ügyfelek és az ügyintézők számára is.

A 2023. június 29-ig megvalósuló fejlesztések a NAV adó-, jövedéki, felszámolási és végrehajtási, valamint a bűnügyi tevékenységeihez kapcsolódnak. A projekt 9,331 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével, összesen hat mérföldkőben és négy fő fejlesztési cél – ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése, kkv-szolgáltatások fejlesztése, adatpiac és publikációs felület kialakítása, valamint a végrehajtási eljárások korszerűsítése – mentén valósul meg.

A projekt második mérföldköve 2020. december 29-én lezárult. A második mérföldkőben egy részletesebb elemzési lehetőségeket biztosító adattárház kialakítását megalapozó fejlesztés valósult meg, illetve létrejött az online nyomtatványkitöltő alkalmazás (ONYA), amelynek segítségével lehetővé vált a nyomtatványok és bevallások elektronikus kezelése.

Az integrált adattárház a NAV-adatvagyon mélyebb és átfogóbb, az adózók bevallási és törzsadataira támaszkodó elemzését teszi lehetővé úgy, hogy az ügyintézők adminisztrációs terhei is jelentősen csökkennek. A fejlesztés gyorsítja és egyszerűsíti az ellenőrzéseket, segít kiszűrni a szabályszegőket.

Az ONYA biztosítja az ügyfelek számára, hogy az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) telepítése és az űrlap előzetes letöltése nélkül teljesíthessék a NAV felé bejelentési, változásbejelentési kötelezettségüket.”

Forrás:
NAV KÖFOP-projekt – a 2. mérföldkövön túl; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2021. február 25.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – Online minden egyszerűbb

„Már több mint két éve működik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) saját fejlesztésű online nyomtatványkitöltője, az ONYA (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás), amivel mindenféle keretprogram nélkül egyszerűen, interneten keresztül, akár okoseszközről is, pár lépésben számos bejelentés és bevallás elintézhető. Az online beküldött bejelentések garantáltan hiba nélkül kerülnek a NAV-hoz.

Az ONYA-val online intézhetők az adóazonosító jellel, adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel kapcsolatos ügyek. Az alkalmazásban kezelhetők többek között az adat- és változásbejelentések, a kisadózó vállalkozások nyilatkozatai, egyes jövedéki nyomtatványok és az adóelőleg-nyilatkozatok is. A program amellett, hogy rendkívül egyszerű, gyors is: egy magánszemély adószámának kiváltása nem tart tovább néhány percnél. A szolgáltatás ügyfélkapus, telefonos vagy e-személyis azonosítással használható.

Bejelentkezés után az alkalmazás az ügyfél adatait automatikusan betölti, ezért ebben szinte kizárt a hibalehetőség, de a NAV által nyilvántartott adózói adatok a Saját adatok menüpontban le is kérdezhetők, így könnyen áttekinthető az is, hogy kell-e valamit módosítani. Az eSZJA-rendszerhez hasonlóan a felhasználókat itt is az azonnali hibavizsgálat segíti, a program nem engedi beküldeni a hibásan vagy hiányosan kitöltött lapokat.

Az alkalmazáshoz az internetkapcsolat elegendő semmilyen programot nem kell telepíteni. Az ONYA az említett ügyekben az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ÁNYK) is kiválthatja. Az online szolgáltatások köre folyamatosan bővül: ONYA-n most már bejelenthető a foglalkoztatás háztartási munkára, valamint a katások is online teljesíthetik az előző évről szóló elszámolásukat. Utóbbihoz a többségüknek mindössze három adat megadása (időszak, hónapok száma és elért bevétel) szükséges. Az újításokkal számos kötelezettség adminisztrációja tovább egyszerűsödik.

Az ONYA a NAV honlapján az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból, valamint a https://onya.nav.gov.hu linken érhető el.”

Forrás:
Online minden egyszerűbb; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2021. február 25.

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Bizottság új rendeletet javasol, hogy továbbra is biztosítsa az uniós utazók számára az ingyenes barangolás (roaming) előnyeit

„Annak érdekében, hogy a polgárok az EU-n belüli utazásaik során továbbra is többletköltségek nélkül élvezhessék a barangolást, a Bizottság a mai napon új barangolási rendeletet terjesztett elő. Manapság tanácsosabb elhalasztani a nem alapvetően szükséges utazásainkat, így a javaslat a jövőbe vetett bizalom egyik jelentős mérföldköve. Az új rendelet további 10 évre hosszabbítja meg a 2022-ben hatályukat vesztő jelenlegi szabályokat, emellett jobb barangolási szolgáltatásokat biztosít az utazók számára. A fogyasztók például ugyanolyan minőségű és sebességű mobilhálózati kapcsolathoz juthatnak külföldön, mint otthon, feltéve, hogy ilyen hálózatok rendelkezésre állnak. Az új szabályok egyszerűsítik a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést is – beleértve a fogyatékossággal élők hatékonyabb tájékoztatását az alternatív eszközökről –, valamint növelik a fogyasztók tudatosságát a barangolás során használt értéknövelt szolgáltatásokkal kapcsolatban.
…
„Roam Like at Home”, azaz barangolás belföldi díjakon

Egy friss Eurobarométer felmérés szerint az elmúlt két évben a mobiltelefonnal rendelkező európaiak fele utazott egy másik uniós országba. A jelenlegi barangolási rendeletnek köszönhetően az uniós barangolási díjak 2017. június 15-én megszűntek, és azóta közel 170 millió polgár él a többletköltségek nélküli barangolás és az egységes piacon belüli utazások során tapasztalható zökkenőmentes összeköttetés kínálta előnyökkel. Az adatroaming használata 2019 nyarán 17-szeresére nőtt a barangolási többletköltségek eltörlése előtti nyárhoz képest (2016 nyarán). A barangolási forgalom 2017 júniusa óta tartó gyors és nagymértékű növekedése azt mutatja, hogy a barangolási díjak eltörlése egy azelőtt kiaknázatlan keresletet teremtett a mobilhasználat iránt a 27 uniós tagállamban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában utazók körében. A jelenlegi szabályok 2022. június 30-án hatályukat vesztik, és a mobil távközlési piac feltételei még mindig nem segítik elő a belföldi díjszabás szerinti fenntartható barangolást minden vállalkozás és fogyasztó számára az EU-n belüli utazás során. Ezért fontos a szabályok kiterjesztése.

Ugyanolyan minőségű szolgáltatások belföldön és külföldön
Az Eurobarométer legfrissebb adatai szerint az emberek 33%-a nyilatkozott úgy, hogy az EU-n belüli külföldi utazásaik során lassabb a mobilinternet, mint belföldön, 28%-uk szerint pedig a hálózati szabvány alacsonyabb, mint otthon (pl. 4G helyett 3G). A ma javasolt új szabályok célja, hogy a polgárok és a vállalkozások ugyanolyan minőségű szolgáltatásokban részesüljenek, mint otthon. Ez azt jelenti, hogy ha előfizetésük részeként 4G, illetve egyre inkább 5G sebességgel rendelkeznek, barangoláskor nem lehetne alacsonyabb a hálózatok sebessége mindazon helyeken, ahol ezek a hálózatok elérhetők. Az 5G-s szolgáltatásokkal kapcsolatban a fogyasztóknak tudniuk kell, hogy barangolás közben használhatnak bizonyos alkalmazásokat és szolgáltatásokat. Ezenkívül a vendéglátó ország üzemeltetőinek észszerű nagykereskedelmi barangolási hozzáférés iránti kérelem alapján hozzáférést kell biztosítaniuk valamennyi hálózati technológiához és generációhoz.

Hatékony hozzáférés a segélyhívó szolgáltatásokhoz külföldön
A javasolt rendelet célja, hogy a barangolást használó előfizetők zökkenőmentesen és díjmentesen hozzáférhessenek a segélyhívó szolgáltatásokhoz és igénybe vehessék a hívó fél helymeghatározási adatainak átvitelét, többek között nem csak hanghívások révén, hanem például SMS-en vagy segélyhívó alkalmazásokon keresztül. Ezen túlmenően az utazókat tájékoztatni kell arról, hogy milyen módon érhetők el a segélyhívó szolgálatok, beleértve a fogyatékkal élők számára kialakított szolgálatokat is abban az uniós országban, amelyet meglátogatnak.

A váratlanul magas költségek és számlák elkerülése
A barangolás során az utazók számára lehetővé kell tenni, hogy biztosan hívni tudják a hívószámokat, amelyekkel elérhetnek olyan értéknövelt szolgáltatásokat, mint például műszaki ügyfélszolgálatok, légitársaságok vagy biztosítók ügyfélszolgálata, vagy akár az ingyenesen hívható telefonszámok, amelyek váratlan barangolási díjakkal járhatnak. A barangolásra vonatkozó új szabályok értelmében a szolgáltatóknak elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztóknak arról, hogy a barangolás során milyen megnövekedett költségekkel járhat az értéknövelt szolgáltatások igénybevétele.

Fenntartható barangolás a szolgáltatók számára

Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a díjmentes barangolás fenntartható legyen a szolgáltatók számára. A szabályok a nagykereskedelmi barangolási díjak további csökkentését irányozzák elő – a szolgáltatók díjat számítanak fel egymásnak a hálózatuk használatáért, amikor előfizetőik külföldre utaznak. A szolgáltatók közötti árak felső korlátait olyan szinten rögzítik, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára a barangolási szolgáltatások nyújtásával járó költségek megtérülését. Ugyanakkor továbbra is ösztönzi a hálózatokba való beruházást, és elkerüli a belföldi verseny torzulását a felkeresett országok piacain.

Háttér-információk
A Bizottság nemrégiben felülvizsgálta azt a rendeletet, amely 2017 júniusától ötéves kezdeti időtartamra megszüntette a barangolási díjakat. A felülvizsgálati jelentések rámutattak, hogy a „méltányos használatra” vonatkozó szabályok, illetve a szolgáltatók barangolással való visszaéléseinek megelőzése érdekében hozott intézkedések és a szabályoktól való kivételes eltérések rendszere a nemzeti piacokra, szolgáltatókra és fogyasztókra gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében működtek. A felülvizsgálat azt is megállapította, hogy a barangolás fenntarthatóságának biztosítása érdekében továbbra is szükség van a szolgáltatók közötti árak szabályozására irányuló intézkedésekre. Megerősítette továbbá, hogy az EU-n/EGT-n belüli utazás során a mobilszolgáltatások iránti kereslet gyorsan nőtt a barangolási díjak eltörlése óta. A felülvizsgálat részeként a Bizottság 2020 júniusa és szeptembere között nyilvános konzultációt is tartott, hogy megismerje a kis- és nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokkal, valamint e szabályok meghosszabbításának hatásával kapcsolatos véleményeket.

További információk
A barangolásról szóló új rendelet – Kérdések és válaszok

Javaslat az új barangolási rendeletre

Bővebben az EU-n belüli barangolásról

Tájékoztató a barangolásról

Kérdések és válaszok – Barangolás

Jelentések és tanulmányok”

Forrás:
A Bizottság új rendeletet javasol, hogy továbbra is biztosítsa az uniós utazók számára az ingyenes barangolás előnyeit; Európai Bizottság; 2021. február 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hangtár – Hatvan évnyi gramofonlemezt hallgathat meg online

„Több mint 2600 digitalizált hangfelvétel vált szabadon hozzáférhetővé a nagyközönség és a kutatók számára a legújabb, Hangtár elnevezésű digitális adatbázisunkban. A 2021. január 22-én, A magyar kultúra napján elindult tartalomszolgáltatással több mint 150 órányi archív hanganyag vált közkinccsé a Színháztörténeti és Zeneműtár gramofonlemez-gyűjteményének anyagából.

Az összeállítás tartalma számos műfajt ölel fel: legnagyobb részben szórakoztató zenét (katonazenét, operettet, filmdalokat, tánczenét, korai dzsesszt), kisebb részben magyar nótát, népzenei vonatkozású felvételeket – köztük a Patria néprajzi gramofonfelvételek sorozatának néhány lemezét – és klasszikus zenei hanganyagokat tartalmaz, de prózai hangdokumentumok is helyet kaptak a válogatásban.

Az eddig csupán a könyvtárban kutatható dokumentumok hat évtized magyar vonatkozású hanglemeztörténetét ölelik fel: magyar szerzők műveit, illetve előadók felvételeit tartalmazzák, amelyek az 1904 és 1962 közötti időszakban jelentek meg hazai gyártású vagy külföldi lemezeken. Maguk a felvételek 1902 és az 1950-es évek vége között készültek, de nem csak Magyarországon, hiszen a magyar előadóművészek régen is rendszeresen készítettek hanganyagokat külföldön, például a két világháború között Németországban vagy 1950 után Csehszlovákiában.”

Forrás:
Hangtár – Hatvan évnyi gramofonlemezt hallgathat meg online; Országos Széchenyi Könyvtár; 2021. január 25.

Több mint 9000 archív felvétellel bővült a Légifilmtár

„Tovább bővült a Fentről.hu díjmentesen elérhető online adatbázisa. A több mint 9000 újonnan feltöltött archív fotón a margitszigeti szökőkút, a Bátai-Holt-Duna, a Sághegy és a Mohácsi Nemzeti Emlékhely madártávlati képe is megtekinthető. A Lechner Tudásközpont légifelvétel archívuma jelenleg már 185 850 darab digitalizált képet tett közkinccsé az 1959 és 2008 közötti évekből.

A Fentről.hu-n elérhető archív légifelvételek száma 9 399 db képpel bővült, így jelenleg már 185 850 db légifelvételt lehet böngészni, letölteni, vagy éppen szerkeszteni az oldalon.

A korábbi évek gyakorlatát követve, az archív légifelvételek szkennelése során továbbra is a legveszélyeztetettebb állapotú képek kaptak elsőbbséget, függetlenül a tartalmuktól és az érintett területektől. A feltöltött képek többsége fekete-fehér, de 429 db valódi és infraszínes felvétellel is bővült az archívum.

Az összes feltöltött kép által érintett települések listája itt böngészhető.”

Forrás:
Több mint 9000 archív felvétellel bővült a Légifilmtár; Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság; 2021. február 26.

Adalékok – az Európai Bizottság kezdeményezése a platformgazdaság (haknigazdaság) szabályozására

„Az Európai Bizottság nyilvános konzultációba kezd az online felületeken keresztül szervezett alkalmi munka, a „gig economy” problémáinak közös megoldására.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy nyilvános, hat héten át tartó konzultációt kezdeményez a magyarul „hakni gazdaságnak” (gig economy) nevezett munkaerőpiaci terület szabályozásával kapcsolatban. Ennek keretei között az EB azt próbálja felmérni, hogy mekkora szükség van az ilyen formában dolgozók alvállalkozói vagy alkalmazotti státuszának meghatározására és jogainak megerősítésére, illetve hogy milyen eszközökkel segítheti őket a szervezett csoportként való tárgyalásban és jogérvényesítésben.

A gig economy kifejezés a digitális gazdaság felfutásával megjelenő, alkalmi munkavégzésre épülő rendszereket takarja. Az új jelenség lényege az online platformokon vagy alkalmazásokon keresztül szervezett, alkalmi vagy rövid távú munka, ami a technológia segítségével a korábbinál rugalmasabb, akár személyre szabott munkavégzést tesz lehetővé, azonban a mai napig gyengén szabályozott, az egyéni kockázatvállalásra alapuló megoldásnak számít, és nem biztosítja a munkaviszonnyal járó kiszámíthatóságot.

Az ilyen modellek előnye, hogy akár főállás mellett is kiváló kiegészítő kereseti lehetőségeket biztosíthatnak, a gig economy robbanásszerű felfutásával pedig azok is egyre többen vannak, akiknek ez a forma jelenti a fő bevételi forrásukat. A munkaadók számára a jól skálázható rendszer mellett elsősorban a költségcsökkentés lehet vonzó a munkaszervezet karcsúsításával, másrészt viszont egy csomó munkajogi szabály, teher vagy juttatás alól is ki vonhatják magukat a hagyományos foglalkoztatáshoz képest.

Bár a gig economy korábban sem volt feszültségektől mentes rendszer (gondoljunk például az Uber-sofőrök által indított perekre), a világjárvány közepette az eddiginél is világosabbá vált, hogy mennyire bizonytalan az ilyen keretek között foglalkoztatott emberek helyzete. Ideális körülmények között a bérminimum, a fizetett szabadság vagy a betegállomány hiánya komoly versenyelőny lehet a megszokott foglalkoztatási modellekkel szemben, de csőstül jönnek a problémák, ha valamilyen okból felborul a normál ügymenet.

A fejlődés nem lehet ellentétes a biztonsággal és az emberi méltósággal

Az uniós döntéshozók egy ideje folyamatos visszacsatolást keresnek a technológiai platformokra vonatkozó rendelkezésekről, és már tavaly is szervezett olyan konzultációkat, amelyekben megpróbálta összegyűjteni a felhaszálók, az érintett piaci szereplők vagy a kormányzatok véleményét a digitális gazdaság meghatározó erőinek szabályozásáról. Bár ezekben a gig economy kérdéseire is kitértek, a mostani konzultáció kifejezetten azokkal a kihívásokkal foglalkozna, mint mondjuk a járvány nyomán felfutó online szolgáltatások, a rengeteg munkavállalót felszippantó kiszállítás, az alkalmi munkásokat érintő egészségügyi és biztonsági kockázatok, vagy általában a foglalkoztatási formára jellemző, nem megfelelő szintű szociális védelem.

Az Európai Bizottság mindennek kapcsán a szakszervezetek és a munkavállalói érdekképviseleti csoportok álláspontját is tisztázná, és megvizsgálná egy új, még az idén összeállított és elfogadott törvénytervezet lehetőségét, amennyiben azok nem képesek a piaci szereplőkkel saját maguk megtárgyalni a problémákat.

Az EB versenypolitikáért is felelős alelnöke, Margrethe Vestager szerint a digitális platformok az emberek segítségére vannak az új munkalehetőségek felhajtásában és az új üzleti elképzelések megvalósításában, azonban mindenképpen biztosítani kell, hogy az Európai Unió alapértékei a digitális gazdaságba is beépüljenek. Ennek érdekében pedig olyan szabályozásra van szükség, ami fenntartható és korrekt feltételeket teremt az új munkaerőpiaci modellek működésében is.

A konzultáció a Reuters beszámolója szerint hét olyan területet határoz meg, ahol a Bizottság szerint lehetőség lenne az előrelépésre. Ezek a „hakni gazdaságban” dolgozók alkalmazotti státuszáról, a munkakörülményekről, a szociális védelemhez való hozzáférésről, a kollektív fellépés és tárgyalás lehetőségéről, a munka határokon átnyúló vonatkozásairól, az algoritmizált irányítási folyamatokról, illetve a munkavállalók képzéséről és szakmai lehetőségeiről szólnak. Vestager a hírügynökség által idézett sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a dolgok működését és a platformgazdaság fejlődését nem lehet visszafordítani, az új lehetőségek mellé azonban új, online és offline jogosultságok is járnak a munkavállalók védelme, biztonságuk és méltóságuk megőrzése érdekében.”

Forrás:
Az EU kipofozná a platformgazdaság működését; Bitport.hu; 2021. február 25.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. március 1.
A végtelen történet – az USA kiberdiplomáciai intézményrendszerének hányattatásai

A nemzetközi kiberpolitikai témák, a digitális diplomácia kérdéseinek figyelmes olvasója is joggal érezheti úgy, hogy egy fontos témában folyton elveszíti a fonalat. Nem véletlenül. Az igazság az, hogy az utóbbi három évben legalább négy tudósításban számoltunk be mi is az amerikai Külügyminisztérium, a State Department kiberügyekre fókuszáló szervezetrendszerének (és persze azok koncepcionális stratégiai) kérdéseiről, és a téma folyamatos nyomon követése nélkül aligha tudnánk eligazodni ebben a szövevényes történetben. Aminek ugyanakkor a tétje igencsak súlyos. Arról van ugyanis szó, hogy a világ (még) globális hegemónja, az Egyesült Államok, a geopolitikai küzdőtér immár meghatározó dimenziójának számító kibertérben hogyan tudja érvényre juttatni saját érdekeit, elképzeléseit, koncepcióit. Ez koherens politika, átgondolt és hatékonyan működtetett szervezetrendszer (és persze felkészült szakembergárda, diplomáciai részleg) nélkül aligha képzelhető el.
A kibertér globális szabályozásában nem sokkal ezelőtt, kicsit több mint egy évtizede az USA még egyértelműen állt az élre. Ahogy akkoriban összességében is szinte megingathatatlannak látszott hatalmi elsősége, és vele az unipoláris világrend. Az elmúlt 11 évben azonban egyik is, másik is gyors eróziónak látszott indulni. A majd fél évtizede nyugvópontra jutni nem tudó folyamat a héten újabb fejezethez érkezett, érdemes hát végigpillantani azon a láncolaton (fontosabb eseményein és állomásain), amely az amerikai kiberdiplomácia egyfajta vesszőfutásának tekinthető.

2011-ben az amerikai KÜM-ben létrehozott Office of the Coordinator for Cyber Issues még az amerikai elsőség bizonyítékaként szolgálhatott a kibertérben (ahogy általában a globális erőtérben is). Ez volt a világon az első ilyen szervezet, amit azóta más országok külügyi apparátusai is mintaként követtek. Az Egyesült Államok (ne feledjük, ez az időszak az amerikai digitális diplomácia technológiai-intézményi forradalmáénak is) hatalmas lendülettel igyekezett teret foglalni a mind fontosabbá váló kibertérben.
A 2016-ban hivatalba lépett Trump-kormányzat a nemzetközi kiberpolitka intézésében is máshová kívánta helyezni a hangsúlyokat. A lehetséges szempontok, prioritások közül kezdettől a gazdasági-üzleti megfontolások nyomtak a legtöbbet a latba. 2017-ben Rex Tillerson külügyminiszter tulajdonképpen „lefokozta” a Kiberkoordinátor Hivatalát, ezt az az aktív szervezeti egységet, visszahelyezve azt a KÜM Gazdasági és Üzleti Ügyek Irodája alá. Ezt a részletet fontosnak tartjuk megemlíteni, mert jól mutatja az átalakítás tervezett irányát, illetve bepillantást enged az amerikai kiberpolitikai-kiberdiplomáciai szervezetrendszer fél évtizedes (és máig véget nem érő) hányattatásainak hátterébe. Érdemes itt kitérni azonban az akkor kezdődő (és a mai napig tartó) szervezeti átalakítások mögöttes okaira is. Az amerikai kiberpolitikai-kiberdiplomáciai szervezet átalakításai valójában belső szervezeti-hatalmi érdekcsoportok küzdelmének eredői. Nagyon tömören összegezve a természetesen sokszor változó konfliktusokat, a történet az alábbiak szerint írható le. A 2010-es évek második felében komoly küzdelem indult meg az amerikai külügyi államigazgatáson belül azért, hogy az ország kiberpolitikájának alakításában melyik érdek, melyik ágazat, melyik szempont legyen a döntő: az emberi jogi, a környezetvédelmi, a technológiai-innovációs, vagy esetleg a biztonságpolitikai? A dilemma fontos vetülete természetesen az, hogy ezek a szempontok az esetek nem kis részében egymásnak ellentmondóak, konfliktusosak voltak. Az egymást követő szervezeti átsorolások is ezt a belső huzakodást képezték le.

Az ellentétek, egymást kioltó érdekek összehangolására induló széleskörű szakmai-politikai viták, egyeztetések nyomán 2017-ben kétpárti megegyezéssel sikerült a kérdést szabályozni hivatott törvényt (Cyber Diplomacy Act of 2017) beterjeszteni a Kongresszus elé. Ezt azonban az USA törvényhozása mégsem fogadta el (éppen azért, mert valójában nem sikerült az ellentéteket feloldani benne a szemben álló érdekcsoportok között). Érdemes a jogszabálytervezet évszámát megjegyezni, ugyanis ettől kezdve egymást követik a hasonló nevű – és hasonlóan az irattárba kerülő kiberdiplomáciai törvénytervezetek, amiknek csak az évszáma változik.

Több évig tartó huzavona, patthelyzet után a Trump-kormányon belüli külügyminiszter váltással párhuzamosan új konszenzus megteremtésére történt kísérlet, és ennek keretében a korábbi törvénytervezet visszavonása után új törvényjavaslatot (Cyber Diplomacy Act of 2019) terjesztettek be a kiberpolitka szervezeti és stratégiai irányainak rögzítésére. Ez azonban, éppen úgy, mint elődje, a mai napig nem került elfogadásra. A gondot itt is az jelentette, hogy a kétpárti erőfeszítések ellenére nem sikerült feloldani a belső ellentéteket. Ekkorra már jól körvonalazódott az alapvető konfliktus: „politikai” jellegű legyen-e (és alapvetően a biztonságpolitika, az emberi jogok szempontjait érvényesítse-e) a törvény, és a nyomában felálló új külügyi szervezet besorolása, szakmai gárdája, működéspolitikája? Vagy inkább az amerikai Külügyminisztériumban hagyományosan fontos erőközpontnak számító gazdasági és üzleti ügyekkel foglalkozó államtitkárság alárendeltségében működő (és természetesen a digitális kereskedelem ügyeit fókuszába állító) szervezetként kezdje-e meg működését az új kiberpolitikai-kiberdiplomáciai hivatal? (Sőt, az is kérdés volt: „hivatal” legyen-e, viszonylag komoly döntési önállósággal, vagy csupán „iroda”, inkább csupán alárendelt adminisztratív jogkörökkel?)

A törvénykezési folyamat fentebb említett (második) megtorpanásakor, 2019-ben az elmozdulás érdekében egy széleskörű szakmai konszenzuson alapuló, kétpárti testületet állítottak fel azzal a céllal, hogy összhangot teremtsen a sokszor divergáló, sokszor éppen ellentétes álláspontok között az USA kiberpolitikája és kiberdiplomáciája szervezése tekintetében. Ez volt az ún. Cyber Solarium Committee. A testület 2020 márciusában hozta nyilvánosságra végső jelentését, amelyben alapvetően a nemzetbiztonsági elvek és érdekek érvényesülését helyezte a fókuszba az USA kiberdiplomáciai intézményrendszerének átformálásakor.

A Trump-kormány külügyminisztere, Mike Pompeo azonban érezhetően a korábbi (2017-es átszervezés tartalmi irányaival egyező) kiberdiplomáciai szervezet és kiberpolitikai irányvonal mellett tette le voksát. Ennek megfelelően (tehát saját, miniszteri hatáskörben) utasítást adott az új kiberdiplomáciai szervezeti egység megalakításának előkészítésére, Bureau of Cyberspace Security and Emerging Technologies (CSET) néven. Az elnevezési is jól tükrözi, hogy a nyilvánvalóan megkerülhetetlen nemzetbiztonsági szempontok mellett a gazdasági-kereskedelmi szempontok, illetve a technológiai-innovációs szempontok is komoly hangsúllyal jelenjenek meg az új szervezetben. Az átalakítási terv felemás jellegét tükrözi azonban, hogy míg a Külügyminisztériumban sokfelé elszórt kiberpolitikai funkciók jó részét integrálni hivatott a CSET, ugyanakkor egyes ilyen feladatköröket (például a meghatározó digitális kereskedelemmel, és az internet kormányzással kapcsolatos nemzetközi tevékenységeket) továbbra is máshol hagyott, nevezetesen a KÜM Gazdasági és Üzleti Ügyek Irodájánál.
Sokat mondó fejlemény, hogy ez a szervezetfejlesztési és politikai iránykijelölő terv nem csupán a Szenátus ellenkezésével találkozott, de az USA Számvevőszéke is több alkalommal bírálta annak kiforratlanságát.
Végül 2021 januárjában, Pompeo külügyminiszter, hivatali idejének utolsó napjaiban adott utasítást a CSET felállítására (amit a Számvevőszék újabb kifogása követett). Az új Biden-kormány felállásával azonban szinte biztosra vehető, hogy az USA kiberdiplomáciai intézményrendszere más keretek között áll majd fel.

A hosszúra nyúlt, és meglehetősen dicstelen saga legutóbbi fejleményeként egy kétpárti kongresszusi csoport 2021. február 23 újabb törvénytervezetet nyújtott be a Képviselőháznak, Cyber Diplomacy Act of 2021 néven. Az új koncepció Office of International Cyberspace Policy felállításával kíván erőközpontot teremteni a KÜM-ön belül a kiberdiplomácia ügyeinek. A koncepció- és irányváltást már a puszta elnevezés is jól tükrözi. Ahogy az is mutatja helyét, hogy nem a gazdasági ügyek államtitkárságához sorolnák, hanem az Undersecretary of Political Affairs alárendeltségében működne. Ez a rendezés nagyjából követné egyébként a kétpárti Cyber Solarium Bizottság tavalyi javaslatainak lényegét.

Az USA kiberdiplomáciájának szervezése, irányítása (vagy inkább irányvesztése) valóban kaotikus, nehezen követhető és érthető folyamatot takar. Azonban ennek pontos bemutatása már csak azért is fontos, mert jelenleg (és vélhetően az elkövetkező fél évtizedben is) az USA a globális kiberdomén egyik leginkább meghatározó (vagy éppen a leginkább meghatározó) szereplője marad.
Cyber Diplomacy Act aims to elevate America’s global cybersecurity standing; Cynthia Brumfield; CSO United States; 2021. február 25.
New State Dept. bureau will handle international cybersecurity issues; Tom Temin; Federal News Network; 2020. október 7.
US Announces Controversial State Department Cyber-Bureau; Phil Muncaster; Infosecurity Magazine; 2021. január 11.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. február 22-február 26.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.] Ajánlati/Részvételi felhívás

(AF) Contact Center support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/36
Közzététel dátuma: 2021.02.22.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.24.
A Magyar Posta Zrt. meglévő „AVAYA Contact Center” rendszerének supportja (éles és tesztkörnyezet).
Lásd bővebben

AF – Szerverek és tárolók beszerzése (SRVT21)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/38
Közzététel dátuma: 2021.02.24.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.22.
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) hatálya szerinti szervezetek részére „Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (SRVT21)” tárgyban.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 260.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

AF CROC3 Forg.men.kp.din.szolg. ad.báz. fejl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/39
Közzététel dátuma: 2021.02.25.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.25.
Vállalkozási szerződés 2016-HU-TMC-0300-W számú CROCODILE 3_HU elnevezésű projekt keretében A fővárosi forgalmi menedzsment központ dinamikus szolgáltatásainak és adatbázisainak fejlesztése tárgyában.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Oracle szoftverlicencek terméktámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/36
Közzététel dátuma: 2021.02.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
Ajánlatkérő használatában lévő Oracle szoftverlicencekre vonatkozó szoftverfrissítés és licenctámogatás biztosítása 2021. június 20-ig szolgáltatási szerződéskötés keretében a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 163.273.100,- Ft
Lásd bővebben

MJV üvegházhatású gáz leltár készítése, elemzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/37
Közzététel dátuma: 2021.02.23.
Ajánlatkérő: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
Nyertes ajánlattevő: MVM Optimum Zrt.
Vállalkozási szerződés keretében „23 db magyarországi megyei jogú város 2019. évi üvegházhatású gáz kibocsátási és elnyelési leltárainak elkészítése és elemzése”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM01MESZ20 KM szerinti KM2-ökről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/37
Közzététel dátuma: 2021.02.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodás… az 1. közbeszerzési részben 6 féle alaptermék, részegységekkel és tartozékokkal egyetemben mindösszesen 34 750 darabos mennyiség, a 2. közbeszerzési részben 4 féle, összesen 3700 darabos mennyiség alaptermék vonatkozásában.
I. rész: Projektorok
II.1.7) A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 448.222.407 (Kérjü
Lásd bővebben

BURSA (EPER-BURSA) alkalmazástámogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/37
Közzététel dátuma: 2021.02.23.
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Nyertes ajánlattevő: GEOVIEW SYSTEMS Számitástechnikai Korlátolt Felelősségü Társaság
Az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (a továbbiakban: EPER) BURSA szakrendszeréhez alkalmazástámogatás szolgáltatás beszerzése. EPER-BURSA rendszer támogatása, fejlesztési és paraméterezési kapacitás biztosítása 24 hónap időtartamban.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 64.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő SAP licencek bővítése (SLIC20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/37
Közzététel dátuma: 2021.02.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a Műszaki Leírás szerinti 1051 db árlista sor képezi.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 14.800.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM04FMNY18 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/39
Közzététel dátuma: 2021.02.25.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodások kötése…Nyomat előállító eszközök és hozzátartozó eredeti (OEM) kiegészítők szállítása és a közbeszerzési dokumentációban meghatározott kapcsolódószolgáltatások teljesítése, valamint újra- és utángyártott kellékanyagok szállítása tárgyban az alábbiak szerint:
4. rész: Kellékanyag (kizárólag után gyártott és újra gyártott kellékanyagok)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 140.999.407,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eremdényéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/39
Közzététel dátuma: 2021.02.25.
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: ManOPen Irodatechnikai Kft.
109 db új XEROX Phaser 3330V_DNI típusú, vagy azzal egyenértékű nyomtató beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.105.015,- Ft
Lásd bővebben

TEE-ICorso FIR. és CooSpace e-learning KR.termékt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/39
Közzététel dátuma: 2021.02.25.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft.
Az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia képzésszervezési és képzésadminisztrációs tevékenységét támogató iCorso Felnőttképzési Információs Rendszer, valamint a CooSpace e-learning keretrendszer összekapcsolása és terméktámogatása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.170.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SWF17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/39
Közzététel dátuma: 2021.02.25.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodás kötése… szoftverfejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési tanácsadás
2. rész: Java alapú fejlesztői környezethez vagy Business Intelligence alapú fejlesztői környezethez kapcsolódó, vagy egyéb más nyílt forráskódú fejlesztési tanácsadás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.622.936.240,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SRVT17 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/39
Közzététel dátuma: 2021.02.25.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodás kötése…szerverek és tárolók valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére
1. rész: Szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (x86)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 19.076.039.630,- Ft
Lásd bővebben

Mobil távközlési szolgáltatások biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/39
Közzététel dátuma: 2021.02.25.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Mobil távközlési szolgáltatások biztosítása 2021-2022
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 270.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése 2020, eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/40
Közzététel dátuma: 2021.02.26.
Ajánlatkérő: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.992.480,- Ft
Lásd bővebben

GPU szerver beszerzése SZTAKI részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/40
Közzététel dátuma: 2021.02.26.
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
Nyertes ajánlattevő: AXICO Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Tárgyi eljárás célja, olyan mesterséges neuronhálók tanítására alkalmas 1 db szerver beszerzése, amellyel világszínvonalú gépi érzékelési kutatásokat végezhet ajánlatkérő.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.130.130,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01NET18 számú keretmegállapodás alapján 2020.07.23. és 2020.12.31. között megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/40
Közzététel dátuma: 2021.02.26.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodás kötése…hálózati aktív eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.391.938.849,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Dinamikus képességek a közszférában – esettanulmány a brit Government Digital Service-ről (GDS)

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) idei első kiadványában (Working Paper Series: IIPP WP 2021/01) az IIPP kutatói tanulmányt jelentettek meg az Egyesült Királyság kormányzati digitális szolgálata (Government Digital Service, GDS) gyakorlatának elemzése kapcsán a közszféra dinamikus képességeiről, bemutatva ezen keresztül koncepciójukat a közszféra dinamikus képességeiről (Dynamic capabilities in the public sector: The case of the UK’s Government Digital Service).

2011-es megalakítása óta a GDS a digitális ügynökségek mintapéldánya lett, zsinórmértékül szolgálva tevékenységével más országok hasonló célú állami intézményeinek, mintát adva azok felépítéséhez és működéséhez. Az alapításakor tucatnyi munkatárssal indult kis irodából mára 850 alkalmazottat foglalkoztató nagy ügynökség lett, miközben a 2012-13-as, 47 millió fontos költségvetése a 2016 áprilisa és 2020 márciusi időszakra 455 millió fontra nőtt. A tanulmány nyomon követi az intézmény fejlődését, és azt, hogy hogyan és miért változott az idők során. A GDS kivételes és nagy hatású példája a dinamikus közintézményeknek. Történetének feltárásához a szerzők 24 interjút készítettek jelenlegi és korábbi alkalmazottakkal, három különböző – bár egymást részlegesen átfedő – fázist különítve el a szervezet történetében. A szerzők érvelése szerint a GDS fejlődéstörténete lehetőséget ad arra, hogy megértsük a közszféra dinamikus képességeinek természetét, kialakulásukat és fejlődésüket az idők során.

Az elmúlt három évtizedben az üzleti stratégiák a szervezet dinamikus képességeit a következőképpen határozták meg: egy szervezetnek és vezetőségének arra irányuló képessége, hogy integrálja, építse és átkonfigurálja a belső és külső kompetenciákat annak érdekében, hogy a szervezet megfelelő választ adjon a gyorsan változó környezet kihívásaira. A COVID-19 járvány világosan megmutatta, hogy ezek a dinamikus képességek kulcsfontosságúak a hatékony kormányzáshoz. A közintézmények ugyanis gyakran kerülnek két tűz közé: a nagy, gyakran szinte megoldhatatlan kihívásokkal szembesülve a kormányzatoknak hosszútávú megoldásokat kell kifejlesztenie, miközben ugyanezen kihívások néhány szelete agilis és dinamikus választ követel (mint éppen a COVID-19). Ebből a paradox helyzetből következik, hogy a közintézményeknek keretrendszereket és eszköztárat kell kifejleszteniük ahhoz, hogy proaktívabbak legyenek, amikor a társadalom sokrétű és hosszútávú problémáival néznek szembe. A modern közintézmények felé mégis elvárásként fogalmazódik meg a semlegesség feltételezése, vagyis hogy a politikai vezetés döntéseit kövesse és valósítsa meg (ami a proaktivitással fogalmilag nehezen egyeztethető össze – szerk.). A politika és a szakértelem „kettős vezetése” a közintézményeket reaktív üzemmódba helyezi a nagy kihívásokkal szemben, mivel alapértelmezés szerint a politika vezetésére és irányítására várnak. A szerzők amellett érvelnek, hogy a közszféra dinamikus képességeinek koncepciója módot ad a közintézményeknek arra, hogy proaktívabb szerepet játszanak a nagy kihívásokkal való megküzdésben. Ez különösen fontos lehet a digitális átalakulás során, mivel a nagy platformok egyre erőteljesebbé és dominánsabbá válnak, rákényszerítve a közszféra szervezeteit arra, hogy antitröszt-kezdeményezésekkel és más szabályozói lépésekkel próbáljon felzárkózni hozzájuk.

A tanulmány először is a közszféra dinamikus képességeinek különböző nézőpontjairól értekezik, egyben azonosítja a koncepció jelenlegi értelmezéseinek hiányosságait. Másodszor bemutatja az Egyesült Királyság eddigi digitális átalakulásának alapvető jellemzőit, hozzáadva ehhez a történethez a GDS – a tanulmányban felvázolt koncepció szerinti – történetének három fázisát. Végül a GDS esettanulmánya alapján értekezve levonja a tanulságokat arra nézve, amit meg kell tanulnunk a közszférabeli dinamikus képességekről.

A konklúziók között a szerzők megállapítják, hogy éppen azért, mert a GDS mintapéldánya és igazodási pontja lett a közszféra digitális átalakításának, a kezdeti dinamikus képességek rutinszerűvé váltak egyre több intézmény belső működésében, így kevésbé támaszkodtak már a központi ügynökségre. Ebben az értelemben a GDS saját sikerének „áldozatává” vált. Ahogy más kormányzati hivatalok magukévá tették a legértékesebb dinamikus képességeket, a GDS nehezen tudott új, kormányzaton belüli platformokat kifejleszteni, és a költség-alapú mérőszámai inkább defenzív, mint proaktív helyzetbe hozták. Talán nem meglepő, de az intézményesülés korlátokat szabott a szervezet kezdeti dinamizmusának és agilitásának. A szerzők érvelése szerint ez jó példa a dinamikus képességek közintézményeken belüli alakulására: egy szélesebb szervezeti látkép részévé válva az eredeti erőforrások és cselekvési okok a dinamikus képességek megújulásának szükségességét vetik fel. A tanulmány megállapítja: a közintézmények dinamikus képességei folyamatos „ápolást” igényelnek. Ezt az is kikényszeríti, hogy az olyan nagy platform-szolgáltatók, mint az Amazon vagy a Google egyre inkább kiterjesztik hatókörüket, gyakran kínálva a kormányzatnak hoszting- és más szolgáltatásokat, ezáltal is domináns szerepet játszva a digitális piactér formálásában. A GDS-nek meg kell találnia dinamikus képességeinek új erőforrásait, célját és vízióját azzal összefüggésben, ahogy a kormányzati gépezeten belüli külső piaci szereplők egyre nagyobb hatással vannak mozgásterére.”

Forrás:
Dynamic capabilities in the public sector: The case of the UK’s Government Digital Service; Rainer Kattel, Ville Takala; UCL Institute for Innovation and Public Purpose (IIPP); Working Paper Series: IIPP WP 2021/01; 2021. január

Magyarország atlasza 1495-ben és 1806-ban, 1-2. kötet

„Ez a különleges atlasz és helységnévtár, amely a Kárpát-medence 24.000 településének a helyét és adatait öleli fel, harminc év munkájával született és két szempontból is kuriózum. Egyrészt összefogja legnagyobb földrajztudósaink és térképészeink eredményeit. Másrészt ezt a hódoltság előtti és utáni korra nézve úgy teszi, hogy a térképszelvényeket egymás melletti oldalakon és így egymással összevethető módon ábrázolja.

A baloldali 1495-összelvénysor alapjául Csánki D. műve szolgált [1]. Kiegészítésül háromjeles tudós eredményeit vetíti arra, feltüntetve a Borovszky S. [2], Györffy Gy. [3] és Pesty F. [4] műveiben adott helységeket is. Egyéb forrásként a Pallas nagylexikona [5] és a Kartográfia történelmi világatlasza [6] szolgált.

A jobboldali 1806-osszelvénysor Lipszky J. [7] örökbecsű térképének és helységtárának a feljavított változata. Bár a hódoltságot követően azt megelőzően is voltak felmérések (1715, 1720, 1783-1787), azok mindegyike erősen hiányos, illetve nem társul olyan szoros módon egy helység(név)tárhoz, mint azt Lipszky műve teszi.

Mivel több, mint 200 nagyfelbontású térképszelvényről van szó, a kiadványt ketté kellett bontani. A megosztás a Szepes és Torontál vármegyék keleti szélén húzott észak-déli vonal mentén történt. Az ábra mutatja az attól nyugati térséget, amelynek települései az I. kötetbe, a vonaltól keletiek pedig a II. kötetbe tartoznak. A nyugati részen Horvátországnak csak azon területei szerepelnek, ahol a hódoltságig még magyarok is laktak. Ez az egykori Verőce, Valkó és Szerém megyéket jelenti. Ámbár a vonalon túli igazgatási területek még láthatók, a rajtuk lévő települések már nem szerepelnek.

A kiadvány mindenkinek ajánlott, aki a két korszak egyikének a közigazgatási és/vagy etnikai vonzatában érdekelt, de különösen azoknak, akik a kettő összevetésén munkálkodnak.”

Forrás:
Magyarország atlasza 1495-ben és 1806-ban, 1. kötet; Halassy Béla; Magyar Elektronikus Könyvtár; 2021. február 11.
Magyarország atlasza 1495-ben és 1806-ban, 2. kötet; Halassy Béla; Magyar Elektronikus Könyvtár; 2021. február 24.

Zöldinfrastruktúra füzetek

„A megjelenő Zöldinfrastruktúra füzetek a szakemberek, döntéshozók munkáját és a városlakók tájékoztatását kívánják segíteni. A kiadványok bemutatják a zöldinfrastruktúra fejlesztések komplex eszközrendszerét a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok révén. Az általános alapelveken és a jó példákon túl tartalmazzák a megvalósítás különböző lehetőségeit, továbbá ezek műszaki és növényélettani feltételeit, korlátait. A kiadványsorozat a városökológiai alapismeretektől a zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatásán át a csapadékvíz-gazdálkodás ökologikus rendszeréig minden fontosabb tématerületet felölel.
Zöldinfrastruktúra füzetek 1. – Vízáteresztő burkolatok (25 MB)
Zöldinfrastruktúra füzetek 2. – Zöldhomlokzatok (21,9 MB)
Zöldinfrastruktúra füzetek 3. – Vízérzékeny tervezés a városi szabadtereken (17,91 MB)
Zöldinfrastruktúra füzetek 4. – Városi fák és közművek kapcsolata – Tervezési útmutató (19,6 MB)
Zöldinfrastruktúra füzetek 5. – Belvárosi belső udvarok megújítása – Belvárosi belső udvarok (18 MB)
Zöldinfrastruktúra füzetek 6. – Fahelyek és zöldsávok védelme a városi utak mentén (33 MB)”

Forrás:
Zöldinfrastruktúra füzetek ; Budapest Főváros Önkormányzata, Kiemelt fejlesztési célok, kézikönyvek; 2021

Budapesti közterületek tervezése, menedzselése, fenntartása

„Míg a közterülettel kapcsolatos közúti, közmű, közlekedési jogszabályok, szabványok, fenntartási előírások meglehetősen cizelláltak és szofisztikáltak, addig szinte teljesen hiányoznak vagy jelentősen elavultak a közterület zöldfelületekkel kapcsolatos jogi és eljárásrendi meghatározottságai.”

Forrás:
Budapesti közterületek tervezése, menedzselése, fenntartása; Levegő Munkacsoport; 2019 (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Törvények, rendeletek

Új elnöke van a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottságának

„A miniszterelnök 9/2021. (II. 27.) ME határozata
a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága elnökének
felmentéséről és a monitoring bizottság elnökének kinevezéséről
1. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján
a) Dányi Gábort a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága elnöki tisztségének ellátása alól – 2021. február 28-i hatállyal – felmentem, és
b) Vartus Gergelyt, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága elnökévé – 2021. március 1-i hatállyal – kinevezem…”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 31. szám; 2021. február 27.; 1225. o. (PDF)

9. szám, 2021. március 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek