Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- Kormányinfó a kormány csütörtöki (2022. június 16.) üléséről
Tárgyszavak: Európai Unió, költségvetési kiigazítás, Magyarország - Az eGov Kft. munkatársat keres junior tanácsadói feladatok ellátására, budapesti munkavégzésre
Tárgyszavak: eGov Tanácsadó Kft., Magyarország
Közigazgatás, politika
- Pintér Sándor a Belügyminisztériumhoz tartozó ágazatok középvezetőinek tartott eligazítást
Tárgyszavak: Belügyminisztérium, egészségügy, költségvetési kiigazítás, Magyarország, oktatásügy, Pintér Sándor - Közlemény – A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének reagálása Pintér Sándor tájékoztatójára
Tárgyszavak: Magyar Orvosi Kamara (MOK), Magyarország, orvosi alapbéremelés, Pintér Sándor - Navracsics Tibor: Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel
Tárgyszavak: Európa-politika, Európai Bizottság, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Navracsics Tibor, uniós források - Navracsics: Magyarország kész kompromisszumokat kötni Brüsszellel, hogy megszűnjön a régóta húzódó patthelyzet
Tárgyszavak: Európa-politika, Európai Bizottság, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Navracsics Tibor, uniós források - Navracsics Tibor: Az Európai Bizottság nyitott a kérdéses ügyek rendezésére
Tárgyszavak: Európa-politika, Európai Bizottság, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Navracsics Tibor, uniós források - Fenntartja a kormány a rezsicsökkentést százezer mikrovállalkozás számára
Tárgyszavak: állami rezsicsökkentés, gazdaságpolitika, Magyarország - Jelentős leépítés jöhet az állami szektorban
Tárgyszavak: költségvetési kiigazítás, létszámleépítések, Magyarország
Európai Unió
- Dezinformáció: A Bizottság üdvözli a dezinformáció visszaszorítását célzó új, erősebb és átfogóbb gyakorlati kódexet
Tárgyszavak: dezinformáció, Európai Bizottság - Megpróbálják megmenteni az Európai Parlamentben megbukott uniós klímacsomagot
Tárgyszavak: éghajlatvédelem, Európai Parlament, Európai Unió, Fit for 55, karbonvám (CBAM), szén-dioxid-kereskedelmi rendszer (ETS), szén-dioxid-klímaadó, szociális klímavédelmi alap, uniós klímacsomag - A Bizottság üdvözli a szociális szempontból erősebb Európa 2030-ig történő megteremtésére irányuló tagállami célkitűzéseket
Tárgyszavak: Európai Bizottság, szociális jogok európai pillére - A Bizottság közzétette az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán született javaslatok első elemzését
Tárgyszavak: Európa jövőjéről szóló konferencia, Európai Bizottság - Állami támogatás: A Bizottság 226 millió EUR összegű magyar programot hagyott jóvá a kis- és középvállalkozások támogatására
Tárgyszavak: állami támogatás, Európai Bizottság, kis- és középvállalkozások
Közigazgatási, politikai informatika
- Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. június 20.
Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország - Másfél milliárdos közbeszerzést nyert a Delta Systems Kft. vezette konzorcium
Tárgyszavak: Delta Csoport, digitális fizetés, idegenforgalom, közlekedési informatika, Magyarország - Elhunyt Horváth János, az 1990-es évek meghatározó kormányzati informatikusa
Tárgyszavak: digitális közigazgatás története, közigazgatás története, Magyarország, számítástechnikai ipar története
Informatika, távközlés, technika
- Gál András Levente veszi át a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nkft. ügyvezetői feladatait
Tárgyszavak: Gál András Levente, KTI Közlekedéstudományi Intézet, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) - Csillebércen épülhet az új magyar szuperszámítógép
Tárgyszavak: Európai Unió, KIFÜ, Magyarország, szuperszámítógépes infrastruktúra, WIGNER Fizikai Kutatóközpont
Szakirodalom
- Közteherviselés a digitális jólétben
Tárgyszavak: adóügyek, digitális gazdaság, Magyarország, technológiai fejlődés — társadalmi-gazdasági hatásai - A magyar számítástechnika inkubátorháza – Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
Tárgyszavak: digitális közigazgatás története, közigazgatás története, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, számítástechnikai ipar története
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
Kormányinfó a kormány csütörtöki (2022. június 16.) üléséről
„A háborús helyzetben a kormány indokoltnak látja az árstopok fenntartását, ezért az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot pedig december 31-ig meghosszabbítja – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Kormányinfón.
Az árstopok lejártát megelőzően döntenek majd arról, hogy fennállnak-e azok a körülmények, amelyek a további meghosszabbításra okot adnak – húzta alá, majd arról is beszélt, hogy a kormány nem támogatja a globális minimumadó és a budapesti dugódíj bevezetését.
A tárcavezető kifejtette: a kormány csütörtöki ülésén áttekintette a háborús és a gazdasági helyzetet, és kevés reménykedésre okot adó körülmény van. A háború gazdasági hatásaként hatalmas infláció van Európában és a világon, drasztikusan emelkedtek az energiaárak, a termékek ára is nőtt, részben a szankciók eredményeként – mutatott rá.
Közölte: a háborús térséghez legközelebb a legmagasabb az infláció, ezzel Magyarországnak is szembe kell néznie. A háborús infláció akkor szűnik meg, ha béke lesz, ezért nem fegyverszállítással, a háború támogatásával, hanem békekötéssel lehet a legeredményesebben fellépni az infláció ellen – érvelt.
Aláhúzta, a jelenlegi helyzetben fontos, hogy amennyire lehet, mérsékelni kell Magyarország határain belül a világgazdasági hatások ellenére is az inflációt, és a magyar kormány a lehető legtöbbet teszi ennek érdekében.
A tárcavezető kiemelte: a kormány a rezsicsökkentés megvédésével és az árstopokkal elérte, hogy 5-6 százalékkal alacsonyabb az infláció, mint ezen intézkedések nélkül lenne.
Gulyás Gergely kitért arra: azok, akik magyar forgalmival rendelkező autóval tankolnak, továbbra is 480 forintért vehetik az üzemanyagot. Ez egy jó lépés, mégsem aratott osztatlan elismerést, ugyanis Brüsszelből kaptak egy felszólító levelet, hogy a kormány szüntesse meg az intézkedést – mondta.
Úgy látja, a piaci folyamatokba való beavatkozásra mindig nagyon nyomós ok kell, és ebben a helyzetben több érv szól az intézkedés mellett, ezért „a kormány elkötelezett, hogy továbbra is megvédje az embereket, és ezen keresztül megvédje a magyar gazdaságot és az elszabadult benzináraktól”.
Megjegyezte: korábban Olaszországban volt hasonló intézkedés, és az ország megnyerte a pert.
A tárcavezető a jövő héti EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy az Európai Unió egysége fontos, de csak olyan döntéseket, szankciókat támogatnak, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának mint annak, akit szankcionálni akarnak.
Kijelentette: az eddigi brüsszeli döntések hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció ilyen rekordmagas legyen, a gázembargó bevezetése esetén pedig Európa egészének ellátása kerülne veszélybe, ezt nem csak a magyar, hanem az egész európai gazdaság megszenvedné.
A magyar kormány továbbra is arra hív fel mindenkit, hogy térjenek vissza a versailles-i konszenzushoz, ami azt jelentette, hogy Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt kivetett szankciók az energetika területét nem érintik – mondta. Hozzátette: a szén és az olaj ügyén „úgy ahogy” túl vannak, de a gázszállítás további korlátozása egészen biztos, hogy rendkívül negatív hatást gyakorolna.
Gulyás Gergely közölte azt is: a globális minimumadót nem támogatja a kormány, így az európai pénzügyminiszterek pénteki ülésére a magyar pénzügyminiszter ezzel a „kötött mandátummal” érkezik. Jelezte: ebben a kérdésben csak egyhangú döntés születhet, Magyarország nélkül pedig ez nem valósulhat meg.
A tárcavezető azzal indokolt: a 15 százalékos globális minimumadó arra kényszerítené Magyarországot, hogy duplázza meg a vállalkozásokat terhelő adókat, hiszen a magyar adószint jelenleg 7,5 százalék. Úgy vélte: Magyarország ezzel az adóelőnyét is elvesztené a térségben és Európában, és a vállalkozásoknak is olyan plusz terhet jelentene, amelyet még normális gazdasági helyzetben is nehéz lenne elviselni, nemhogy egy „háború által szorongatott” időszakban. Szerinte a jelenlegi helyzetben gazdasági növekedésre, adócsökkentésre, beruházásösztönzésre van szükség, mert csak így tudják megvédeni a munkahelyeket.
Emlékeztetett: a kormány kezdetben azért is állt a globális minimumadó mellett, mert az volt a terv, hogy azokat a nagy technológiai cégeket adóztatják meg, amelyek adót csak részben és nagy nehézségek árán fizetnek. Ehhez képest – folytatta – ezek a cégek nincsenek benne a csomagban, miközben az összes többi termelő vállalkozást megadóztatnák.
Úgy értékelt: az EU megint „előre rohan”, és úgy vezetné be az adót, hogy az Egyesült Államokban az időközi választások miatt még bizonytalan a kongresszusi támogatása, és a legfontosabb, republikánus hátterű, adózással foglalkozó szervezet is ellenzi bevezetését.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva arról is beszélt: a kormány továbbra sem támogatja a dugódíjat…
Az uniós gázembargós javaslatra vonatkozó kérdésre azt felelte: az nemcsak a közép-európai országoknak okozna nehézséget, hanem a nyugati gazdaságok jó részének, így „a józan ésszel ellentétes lenne ilyen döntést hozni”.A benzinárstopról a miniszter úgy nyilatkozott, „amíg a hozzáférés biztosított, addig szerintem valamilyen formában a mérsékelt árakat fenn tudjuk tartani”. Megjegyezte, az uniós olajembargó-javaslat elfogadása esetén „másnaptól nem lenne finanszírozható” az árplafon.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, az ellátási láncok biztonsága sokkal kisebb a korábbinál, teljesen kizárni nem lehet, hogy benzinhiány lép fel, de amíg a szállítás biztosított, „ez a veszély nem reális”.
A Németországban bevezetett kilenc eurós havi országos közösségi közlekedési bérletről a miniszter úgy nyilatkozott, azt „érdemes megfontolni”. Megemlítette, Németországban a 900 forintot is elérte a dízel ára, „nálunk nincs olyan sürgető szükség egy ilyen intézkedés bevezetésére”.
A miniszter hangsúlyozta, Európában Magyarország tette az elmúlt 12 évben a legtöbbet az energetikai diverzifikációért; egy helyett már hat szomszédos állammal köt össze bennünket interkonnektor.
Akkor fogunk leválni az orosz olajról, hogyha ez nem kerül nekünk többe, nem kerül Önöknek többe, nem kerül a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak többe – fogalmazott.
A szankciós politikáról szólva elmondta: Oroszországnak idén már több bevétele volt nyersanyagexportból, mint 2022 egészében, az agresszió hosszú távú hatása viszont, hogy az orosz-európai kapcsolatok volumene nagymértékben csökkenni fog, nyilvánvaló, hogy Oroszország sokkal inkább Ázsia felé fordul, Európának pedig alternatív úton kell beszereznie a nyersanyagokat.
Gulyás Gergely a brüsszeli politika „életidegenségéről” beszélt, mondván; a globális minimumadó jó ötlet volt a nagy technológiai vállalatok megadóztatására, az adóparadicsomok megszüntetésére, de menet közben ezek az elemek kerültek ki a javaslatból. Szerinte hiányzik Brüsszelből a józan észre és az értelmes vitákra való nyitottság…
Gulyás Gergely megerősítette Narvacsics Tibor területfejlesztési miniszter brüsszeli kijelentését, miszerint a kormány kész ésszerű kompromisszumokra az uniós helyreállítási alap forrásaiért. A kormány vállalja, hogy az egyszereplős közbeszerzések arányát 15 százalék alá viszi, de további szigorításokat is tesz – mondta, hangsúlyozva: minden olyan kérdésben nyitott a kabinet, ahol az unió nem politikai, hanem szakmai kritikás fogalmazott meg.Hozzátette: a bizottságot jogszabály kötelezi a megállapodásra, és ebben az alapban is van béremelést szolgáló forrás…A miniszter cáfolta és álhírnek nevezte azt a sajtóhírt, hogy a kormány leépítést tervezne a kormányhivataloknál. Azt mondta, csupán az állami tulajdonú cégeknél vizsgálható, hogy van-e felesleges munkaerő. Az államigazgatás központi szerveinél 2018-ban volt egy leépítés, az akkor meghatározott létszám pedig megfelelő – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely cáfolta azt a sajtóhírt is, hogy a belügyminiszter a maga területein elvonásokat helyezett kilátásba a tárcájának tartott feladatszabó előadásán…
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is közölte, hogy még pénteken megszülethet a kormányrendelet arról, hogy az érintett, mintegy százezer kis- és közepes vállalkozásra milyen feltételek mellett vonatkozhat a rezsicsökkentés. Elmondta: ez a kisebb vállalkozásokat érinti majd, fogyasztási korláttal.Gulyás Gergely jelezte: tárgyalnak az önkormányzatokkal a rezsicsökkentésből kikerülésük miatti kompenzációról, noha a baloldali politikusok korábban a rezsicsökkentés értelmetlenségéről beszéltek. Közlése szerint mérettől, bevételektől is függően lesz olyan önkormányzat, „ahol valamilyen részbeni hozzájárulást adunk a megnövekedett árakhoz”…
Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, beigazolódott, hogy az egészségügyben a felmondások nem drámaiak, és nem veszélyeztetik a működést.A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítása kapcsán Gulyás Gergely elmondta: erről döntés egyelőre nincs, a cél az, hogy a bevezetéskor kitűzött céloknak feleljen meg ez az adó: a „hagyományos kisegzisztenciák” alkalmazhassák ezt a kedvezményes adónemet…
A kormányzat által támogatott fejlesztések átütemezéséről szólva Gulyás Gergely elmondta, még nincsen kész az érintett projektek listája, azt Lázár János jelenti majd be, „ahogy eljutott oda, hogy a több ezer beruházást, ami Magyarországon folyamatban van, összegezni tudja”. Torzók nem fognak maradni sehol – erősítette meg a miniszter…”
Forrás:
A háborús helyzetben a kormány indokoltnak látja az árstopok fenntartását; kormany.hu; 2022. június 17.
Az eGov Kft. munkatársat keres junior tanácsadói feladatok ellátására, budapesti munkavégzésre
„Feladatkör
- közreműködés üzleti tanácsadás projektekben
- e- közigazgatással, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás ügyfelek részére
- helyzetelemzés személyes interjúk vagy emlékeztetők alapján
- interjúkérdések, kérdőívek összeállítása
- kapcsolatfelvétel és információkérés külső szervezetektől
- kész anyagok leadási formátumának előállítása, anyagok célba juttatása
- követelményspecifikációk írása
- szakmai elemzések, tanulmányok, javaslatok, készítése döntés-előkészítéshez
- vonatkozó jogszabályi háttér feltérképezése, jogszabályok összegyűjtése
- tanácsadó kollégák szakmai támogatása
Elvárások
- befejezett felsőfokú (MA, BA) gazdasági, gazdaságinformatikai tanulmányok
- MS Office (Word, Excel, Power Point, Outlook) felhasználó szintű ismerete
- középfokú angol nyelvtudás
Amit nyújtunk
- folyamatos szakmai fejlődés lehetősége egy dinamikusan fejlődő területen
- változatos projektek, feladatok
- nagy szakmai tudású, kiváló közösség
- szakmai karrier
- versenyképes fizetés
Munkavégzés helye
Budapest
Jelentkezés
Küldd el magyar nyelvű önéletrajzod és motivációs leveled a megpályázott pozíció, és fizetési igény jelölésével a hr (kukac) egov (pont) hu e-mail címre.
Az eGov Tanácsadó Kft. munkaerő-felvételi folyamatával kapcsolatos adatkezelési tájékoztatóját itt éred el. A jelentkezésének elküldésével hozzájárul az adatok kezeléséhez.”
Forrás:
Az eGov Kft. munkatársat keres Junior tanácsadói feladatok ellátására, budapesti munkavégzésre; eGov Kft.; 2022. június
[Az eGov Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.]
Közigazgatás, politika
Pintér Sándor a Belügyminisztériumhoz tartozó ágazatok középvezetőinek tartott eligazítást
„…Új otthonukkal ismerkedhettek szerdán az egészségügy középvezetői azon a szemlén, amelyet a Belügyminisztérium szervezett a hozzá rendelt ágazatoknak. A humánszférában legfeljebb annak lehet örülni idén, ha nem lesz elvonás – forrásaink többek között ezt a konklúziót vonták le a terület egy részéért is felelős tárcavezető, Pintér Sándor zárt körű szerdai állománygyűlésen mondott beszédéből.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett miniszteri tájékoztatón csaknem félezren hallgathatták meg az egyes területek államtitkárainak bemutatkozását, valamint Pintér Sándor belügyminisztert. A fórumon részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, akit Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elkísért.
Úgy tudjuk a rendezvény elején külön is figyelmeztették a hallgatóságot, hogy tilos hangfelvételt készíteni és fotózni.
Információink szerint csak az egészségügyi ágazatot körülbelül hatvanan képviselték, köztük az ágazati háttérintézmények vezetői, az országos intézetek, valamint a centrum kórházak főigazgatói, továbbá a három szakmai – az orvosi, a szakdolgozói- és a gyógyszerészi – kamara elnökei. Az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek képviselői is meghívást kaptak. A tárcához tartozó egyéb területek – így a közigazgatás, a rendészet, az önkormányzatok, a köznevelés, valamint a gondoskodáspolitika (korábban szociális terület) – középvezetői is jelen voltak.
A rendezvény az államtitkárok bemutatkozásával kezdődött, sokak számára most vált ismertté, hogy a Fülöp Attila által vezetett, és eddig szociális ügyekért felelős államtitkárság neve gondoskodáspolitikaira változott.
Pintér Sándor belügyminiszter főként arról beszélt, hogy a ciklus alatt milyen feladatokat akar megoldani. Lapunk úgy tudja: ezek között nagyjából ugyanazokat a problémaköröket említette meg újra, mint amelyekről a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatáson is szót ejtett.
Egyértelművé tette azt is, hogy pontosan tudja: a hozzá tartozó területek mindegyikének vannak megoldásra szoruló bérproblémái, ám ezek orvoslásáról szerinte akkor érdemes majd beszélni, ha már kiderült, van-e mit szétosztani. Szavaiból úgy tűnt – fogalmazott egyik forrásunk –, hogy gazdaságélénkítésre, honvédelemre még csak-csak lehet némi forrás, ám a humánszférában idén legfeljebb annak lehet örülni, ha nem lesz elvonás. A csaknem öt órás rendezvény alatt az uniós források esetleges érkezéséről egyetlen szó sem esett. Az viszont elhangzott, hogy az orvosi bérek jövő évben esedékes további 10 százalékos emelését az intézményvezetők fogják szétosztani teljesítményarányosan.
A miniszter az egészségügy humánerőforrás problémáiról alapos tájékozottságról tett bizonyságot. Hallgatóságának bemutatta, hogy az elmúlt negyven évben hogyan alakult az orvosok és a szakdolgozók száma, aránya. Kiderült, hogy amíg ezalatt az elmúlt negyven évben az orvosok száma a többszörösére emelkedett, a szakdolgozóké változatlan maradt. A fizetésekről és besorolásokról szóló összefoglalójában is hasonló következtetésekre jutott. Volt olyan forrásunk, aki úgy emlékezett: a miniszter jelezte, folytatódik az egészségügyi intézmények választások előtt kezdődő centralizációja, egy másik résztvevő ellenben már nem hallotta ezt a mondatot.
Pintér Sándor bejelentette, hogy továbbra is készül az orvosok pontos megszámlálására (ez több mint egy évtizede nem sikerül az egészségügyi kormányzatnak), az ügyeleti rendszer átalakítására, a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazására a diagnosztikában. Továbbá készül az alapellátási praxisok számának észszerűsítésére is. Az évek óta betöltetlen praxisok problémáját, egyebek mellett a praxishatárok módosításával, illetve ahol lehet, ott a körzetek összevonásával orvosolná. Van olyan terv is, miszerint a háziorvosi ellátás fenntartói feladatai az önkormányzatoktól az államhoz kerülnének. Pintér Sándor igyekezett megnyugtatni a hallgatóságát afelől is, hogy nincs szó arról, hogy a háziorvosok is a szolgálati jogviszony törvény hatálya alá kerülnének.
Beszélt arról is, ideje végiggondolni, miként vehetők rá az emberek arra: maguk is törődjenek azzal, hogy minél tovább egészségesek maradjanak. Ábráin, mint megoldandó feladat szerepelt a köz- és a magánszolgáltatások viszonyának rendezése, de erről csak annyit mondott: ennek irányáról még nincsenek döntések.
Pintér Sándor előadása után – erre többen is így emlékeztek – saját beszéde előtt maga Orbán Viktor kért egy kis szünetet. A kormányfő – úgy tudjuk – egyebek mellett a következő négy-tíz év Magyarország mozgásterét meghatározó kül- és belpolitikai körülményeket ismertette.”
Forrás:
Pintér Sándor zártkörű eligazítást tartott, béremelés helyett lehet örülni, ha a humánszférában nem lesz elvonás az idén; Danó Anna; Népszava; 2022. június 17.
Közlemény – A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének reagálása Pintér Sándor tájékoztatójára
„Pintér Sándor miniszter munkaértekezletén komoly felvetésként hangzott el, hogy a béremelés harmadik lépcsőjét megkapja az ágazat, de ez differenciáltan kerül kiosztásra. A MOK nem fogadja el a béremelés menetének megváltoztatását. A miniszterelnökkel kötött bérmegállapodás minden orvost feltétel nélkül megillető alapbéremelés, mely törvényben rögzített.”
Forrás:
Közlemény; Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége; 2022. június 17.
Navracsics Tibor: Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel
„– Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel annak érdekében, hogy megszűnjön a régóta húzódó patthelyzet, amely megakadályozta az ország hozzáférését az Európai Unió koronavírus utáni helyreállítási alapjához – közölte Navracsics Tibor csütörtökön az Euronews hírportállal.
– Bízom abban, hogy az új miniszteri kinevezésem segíthet lendületet adni a tárgyalásoknak – mondta Navracsics Tibor, akit nemrég neveztek ki a magyar kormány területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterévé.
Mivel Magyarország az utolsó olyan uniós tagállam, amelynek még nincs megállapodása az Európai Bizottsággal a nemzeti gazdaságélénkítési tervről, az a célunk, hogy minél jobban felgyorsítsuk a tárgyalásokat, hogy az év végéig aláírhassuk ezt a megállapodást – tette hozzá.
Az Európai Bizottság (EB) továbbra is elutasítja a magyar gazdaságélénkítési terv jóváhagyását a jogállamisági aggályokra hivatkozva – ezek közé a korrupciót, a klientelizmust, a közbeszerzési csalásokat és a közpénzek elosztásával kapcsolatos szisztematikus szabálytalanságokat sorolják.
Magyarország legfeljebb 9,6 milliárd euró összegű hitelt igényelhet, amelyet idővel vissza kell fizetnie.
Ahhoz, hogy az EB zöld utat adjon a tagországoknak az alap jóváhagyáshoz, minden országnak bele kell egyeznie egy sor reform végrehajtásába és a nemzeti sajátosságoknak megfelelően kialakított mérföldkövek teljesítésébe.
– A közbeszerzéssel és a korrupcióval kapcsolatos aggályokra nézve is olyan javaslatokkal állunk elő, amelyekkel az Európai Bizottság szakértői egyet tudnak érteni. Remélem, hogy politikai szinten is megállapodásra jutunk – jelentette ki Navracsics Tibor. Magyarország 2021 májusában nyújtotta be tervét Brüsszelhez, ám az előrelépés igen lassú. Az EB több mint egy év után június elsején fogadta el Lengyelország gazdasági helyreállítást célzó tervét, amely 23,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kölcsönt biztosít Varsónak.”
Forrás:
Navracsics Tibor: Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel; Koren-Karczub Tímea; Magyar Nemzet/Euronews; 2022. június 16.
„Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel annak érdekében, hogy megszűnjön a régóta húzódó patthelyzet, amely megakadályozta az ország hozzáférését az EU koronavírus utáni helyreállítási alaphoz – közölte Navracsics Tibor . „Bízom abban, hogy ez a változás, vagyis az új miniszteri kinevezésem segíthet új lendületet adni a tárgyalásoknak” – mondta Navracsics, akit nemrég neveztek ki Magyarország regionális fejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterré, csütörtökön az Euronewsnak. „Mivel Magyarország az utolsó olyan uniós tagállam, amelynek még nincs megállapodása az Európai Bizottsággal a nemzeti gazdaságélénkítési tervről, az a célunk, hogy minél jobban felgyorsítsuk a tárgyalásokat, hogy az év végéig aláírhassuk ezt a megállapodást” – mondta.
A Bizottság, jogállamisági aggályokra hivatkozva, továbbra is elutasítja a magyar gazdaságélénkítési terv jóváhagyását. Az aggályok az egész országot érintő korrupcióval, klientelizmussal, közbeszerzési csalásokkal és a közpénzek elosztásához fűződő szisztematikus szabálytalanságokkal kapcsolatosak. Magyarországon az EU-ban az egyik legmagasabb az egy ajánlattevővel kiírt pályázatok aránya, amelynek keretében a közbeszerzési szerződést az egyetlen pályázó cégnek ítélik oda – írja a portál.
Budapest eredetileg 7,2 milliárd eurós támogatást kért az EU 750 milliárd eurós gazdaságélénkítési alapjából. A negatív gazdasági tényezők – a tartós energiaválság, a megszakadt ellátási láncok, az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók és a szárnyaló infláció – együttese azonban arra késztette a kormányt, hogy meggondolja magát, és a csomag kiegészítéseként alacsony kamatozású hiteleket kérjen. Magyarország legfeljebb 9,6 milliárd eurónyi hitelt igényelhet, amelyet idővel vissza kell fizetnie. Ahhoz, hogy a Bizottság zöld utat adjon, minden országnak bele kell egyeznie egy sor reform végrehajtásába és több, a nemzeti sajátosságoknak megfelelően kialakított mérföldkő teljesítésébe.
Navracsics, aki korábban uniós biztos volt, elmondta, hogy a Brüsszellel folytatott, kulisszák mögötti tárgyalások technikai szinten „elég jó megoldásokat” hoztak. „A közbeszerzés és a korrupcióval kapcsolatos kérdésekben is olyan dolgokat javasolunk, amelyekkel a Bizottság szakértői egyet tudnak érteni. Remélem, hogy politikai szinten is megállapodásra jutunk” – mondta. „Ezek a lépések jelenleg finomhangolás alatt állnak.” A miniszter optimista értékelése napokkal azután hangzott el, hogy a Bizottság jóváhagyta Lengyelország gazdaságélénkítési tervét, amelyet több mint egy évig blokkoltak a vitatott igazságügyi reformok miatt. Varsó kötelezettséget vállalt arra, hogy változtatásokat hajt végre a jelenlegi jogszabályokon, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak, bár jogi szakértők szerint a módosítások kozmetikai jellegűek, és még mindig túl nagy hatalmat biztosítanak a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatás felett.
A lengyel terv zöld utat kapott, így Magyarország és Hollandia maradt az utolsó két olyan uniós ország, amely nem rendelkezik jóváhagyott gazdaságélénkítési tervvel. A holland kormány még nem nyújtotta be programját. A Budapest és Brüsszel közötti tárgyalások azóta folynak, hogy Magyarország 2021 májusában benyújtotta tervét, de az előrelépés lassú. Navracsics szerint a kormány által ígért változtatások között, amelyekkel a tárgyalásokat előre lehet lendíteni, szerepel egy olyan terv, amely csökkenti az egy ajánlattevővel kiírt tenderek arányát a közbeszerzésekben.
Magyarországot évek óta azzal vádolják, hogy az ország politikai elitje és oligarchái gyakran az európai adófizetők pénzével tömik meg saját zsebeiket. Az ország az úgynevezett feltételességi mechanizmus hatálya alatt áll, ez egy olyan újszerű eljárás, amely a blokk pénzügyi érdekeinek veszélyeztetése esetén befagyaszthatja az uniós forrásokat.”
Forrás:
Navracsics: Magyarország kész kompromisszumokat kötni Brüsszellel a helyreállítási alap forrásaiért cserébe; HVG.hu; 2022. június 16.
Navracsics Tibor: Az Európai Bizottság nyitott a kérdéses ügyek rendezésére
„ A miniszter kijelentette, kifejezetten politikai feltételekkel nem találkozott a tárgyalások során.
A tárgyalások két síkon haladnak, egyrészt az operatív programok finanszírozását lehetővé tevő partnerségi megállapodás megkötésével, másrészt pedig a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozni kívánó helyreállítási alappal kapcsolatban – tájékoztatta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter pénteken Brüsszelben az MTI-t.
A miniszter elmondta: brüsszeli látogatásnak az volt a célja, hogy felvegye a kapcsolatot a bizottság illetékes tisztségviselőivel. Mint mondta, mindkét ügyben van esély arra, hogy a felek az év végéig megállapodást kössenek, és megérkezzenek az első uniós források.
„A helyreállítási alap terén a magyar kormány kész a kompromisszumra”
Elmondta, az operatív programokra vonatkozóan a tárgyalások szakértői szinten is jól haladnak, a helyreállítási alap terén – ami informálisan összefüggésben van a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal – a magyar kormány mindig is készen állt a kompromisszumra.
Hozzátette, hogy ezen a téren „a bizottság esetében vannak olyan elvárások ahol tisztázni kell, hogy egészen pontosan mire gondolnak”.
Navracsics Tibor elmondta, hogy a közbeszerzések és a korrupció kapcsán több esetben arról van szó, hogy a statisztikai adatok nem egyeznek, ezeket kell összehangolni. Példaként említette, hogy a testület korábban kifogásolta, hogy a közbeszerzési eljárásoknál túl nagy az aránya azoknak az eseteknek ahol csak egy ajánlattévő van. „A mi adataink szerint viszont ez a szám az uniós átlag körül van, vagy adott esetekben alatta” – jelentette ki. Hozzátette: a kormány jogszabály-változtatást tervez annak érdekében, hogy ezt az arányt még lejjebb lehessen szorítani.
Nem találkozott „kifejezetten politikai feltételekkel” a megbeszélések során
A miniszter arra is kitért, hogy a korrupciós bűncselekményeknél vannak olyan területek, amelyekről a bizottság úgy gondolja, hogy külön kéne szabályozni, pedig ezeket már más tényállások alapján büntetik. Közölte, az egyik uniós tisztségviselő azt szorgalmazza, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, míg maga a főügyész, Laura Codruta Kövesi nemrég arról beszélt, hogy kiválóan működik együtt a magyar hatóságokkal.
Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy a bizottsággal történő megbeszélései során „kifejezetten politikai feltételekkel nem találkozott”, de politikai világnézettől függően vannak együttműködőbb és kevésbé együttműködő biztosok.”
Forrás:
Navracsics Tibor: Az Európai Bizottság nyitott a kérdéses ügyek rendezésére; Mandiner/MTI; 2022. június 17.
Fenntartja a kormány a rezsicsökkentést százezer mikrovállalkozás számára
„Fennmarad a rezsicsökkentés százezer mikrovállalkozás számára, az erről szóló rendelet péntek este jelent meg. A háborús helyzet és az elhibázott szankciós politika tovább mélyítette a nemzetközi energiaválságot. A kormány a rezsicsökkentés megvédésével és a meghosszabbított benzinárstoppal mérsékli a magyar családok terheit. Az elért vívmányok fenntartását szolgálja az új rezsivédelmi alap. A ma megjelent rendelet értelmében a kormány a továbbiakban is támogatja a háztartásokon felül közel 100 ezer mikrovállalkozás rezsiköltségeit, ezzel működőképességének megőrzését – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.
A kormány a biztonságos energiaellátást megfizethető áron garantálja a hazai fogyasztók számára. A magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően a legolcsóbban kapják a földgázt, és a második legalacsonyabb árat fizetik az áramért Európában. A magyar emberek az intézkedés bevezetése óta összesen több mint 2600 milliárd forintot spóroltak meg a közüzemi díjakból.
A nemzetközi folyamatok és Brüsszel ballépései miatt minden uniós tagállamban drasztikusan növekednek az energiaárak. A középtávú előrejelzések szerint e tendenciákban érdemi javulás nem várható, a gázembargós tervek a helyzet súlyosbodásának veszélyét vetítik előre. Magyarország egyértelmű, következetesen képviselt álláspontja viszont az, hogy a háború árát ne a magyar emberek fizessék meg. A kormány ennek megfelelően fenntartja a rezsicsökkentést, hogy így védje a magyar családokat – hangsúlyozzák.
Működőképessége megőrzése érdekében 2022. augusztus elsejétől az idei év végéig továbbra is rezsicsökkentett áron juthat áramhoz és gázhoz mintegy 100 ezer mikrovállalkozás.
E lehetőség az energiát már jelenleg is az egyetemes szolgáltatás keretében, vagy egyetemes szolgáltatási áron vételezők számára biztosított. A kedvezményes áron kapják a földgázt és áramot az önkormányzati és állami bérlakás, szállóférőhely üzemeltetői is az ingatlanokban élők felhasználásának erejéig. A rezsicsökkentett árakon vételezhető mennyiségek felső limitjét a mikrovállalkozások átlagos fogyasztását figyelembe állapították meg, villamos energia esetén évi 4606 kWh, míg a földgáznál évi 1489 köbméter szinten. A kedvezményes tarifák ilyen mértékű felhasználásig vehetők igénybe, e plafonok fölött a piaci árak érvényesek a mikrovállalkozásokra is. A veszélyhelyzeti rendelkezések alapvető célja, hogy a változásokban érintettek folyamatos ellátását a lehető legkedvezőbb feltételekkel biztosítsák az új szerződések megkötéséig.”
Forrás:
Fenntartja a kormány a rezsicsökkentést százezer mikrovállalkozás számára; Magyar Nemzet; 2022. június 17.
Jelentős leépítés jöhet az állami szektorban
„Harmincmilliárd forintot terveznek így megspórolni.
„A központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből” 30 milliárd forintot akar megspórolni a kormány – szúrta ki a Népszava a jövő évi büdzsé tervezetében. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy bármelyik állami hivatal, minisztérium vagy háttérintézmény kénytelen lehet megválni több dolgozójától.
„Egyre több jelzést kapunk arról, hogy a komoly leépítést terveznek a kormányhivatalokban, amelyekben több mint 37 ezren dolgoznak” – mondta a lapnak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné. Információik szerint a kormányhivatalokat nem egységesen érintik majd a kirúgások. Tíz százalék fölötti létszámcsökkentési tervekről tudnak Szabolcsban, de a fővárosi szervezethez nem nyúlnának.
A Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség úgy fogalmazott: „A kormány elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett. 2018-ban egy nagy létszámleépítést már végrehajtottunk. Továbbra is az a célunk, hogy kizárólag csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, mint amennyire feltétlenül szükség van.”
Felidézik, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter nemrég arról beszélt, hogy idén 581 milliárd forintot takarítanak meg a tárcák, jövőre pedig újabb 500 milliárddal lesz kevesebb elkölthető pénzük. A lap állítása szerint a járási és megyei kormányhivatalokból érkező üzenetek alapján azonban a lefaragás elsősorban nem az egyre inkább gyarapodó központi apparátus létszámának csökkentését, sokkal inkább a vidék”.
Forrás:
Jelentős leépítés jöhet az állami szektorban; Infostart; 2022. június 16.
Európai Unió
„A Bizottság örömmel fogadja a dezinformáció visszaszorítását célzó megerősített gyakorlati kódex közzétételét. A 34 aláíró fél – például platformok, technológiai vállalatok és civil szervezetek – a 2021. évi bizottsági iránymutatást követve épített a Covid19-válság és az Ukrajna elleni agresszív orosz háború kapcsán szerzett tapasztalatokra. A megerősített kódex a 2018-ban kiadott első gyakorlati kódexen alapul, amelyet világszerte elismertek hiánypótló jellegéért. Az új kódex széles körű és részletesen kifejtett kötelezettségvállalásokat javasol a platformok és az ipar számára a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében, és újabb fontos lépést jelent az átláthatóbb, biztonságosabb és megbízhatóbb online környezet biztosítása felé.
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket mondta: „A dezinformáció elleni új kódex egy olyan időszakban született, amikor Oroszország az Ukrajna elleni katonai agresszió mellett fegyverként használja a félretájékoztatást is, de a világban máshol is megjelennek a demokrácia elleni támadások. Az új kódexnek köszönhetően sokkal komolyabb kötelezettségvállalásokkal dolgozunk az online félretájékoztatás hatásának csökkentése érdekében, és sokkal szilárdabb eszközöket alkalmazunk annak mérésére, hogy azokat hogyan hajtják végre az EU valamennyi országában és valamennyi nyelvén. A felhasználókat jobb eszközökkel látjuk majd el ahhoz, hogy jelezzék a dezinformációt, és megértsék, mikor mit látnak. Az új kódex emellett csökkenteni fogja a dezinformáció terjesztéséhez kapcsolódó pénzügyi ösztönzőket, és a jövőben könnyebb hozzáférést biztosít a kutatók számára a platformok adataihoz.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos ezt nyilatkozta: „A dezinformáció a digitális tér inváziójának egyik formája, amely valós hatást gyakorol mindennapi életünkre. Az online platformoknak sokkal határozottabban kell fellépniük ellene, különösen a finanszírozás terén. A dezinformáció terjesztése nem lehet kifizetődő. Az új gyakorlati kódex hitelességét a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály támogatja, többek között súlyos visszatartó erejű szankciók meghatározásával. Azok a nagyon nagy platformok, amelyek többször megsértik a kódexet, és nem hajtanak végre megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket, ezentúl a globális forgalmuk 6%-áig terjedő bírságokkal sújthatók.”
A digitális szolgáltatásokról szóló, nemrégiben elfogadott jogszabály és a politikai reklámtevékenységek átláthatóságáról és targetálásáról szóló, készülő jogszabály mellett a megerősített gyakorlati kódex alapvető eleme a dezinformáció EU-n belüli terjedése elleni küzdelmet szolgáló bizottsági eszköztárnak.
A kódex 34 aláírója közé tartoznak olyan nagy online platformok, mint a Meta, a Google, a Twitter, a TikTok és a Microsoft, valamint számos más szereplő, például kisebb vagy szakosodott platformok, online hirdetési és hirdetéstechnológiai vállalatok, tényellenőrzők, civil szervezetek, vagy mások, akik speciális szakértelemmel és megoldásokkal járulhatnak hozzá a dezinformáció elleni küzdelemhez.
A megerősített kódex rendeltetése az előző kódex hiányosságainak kezelése, vagyis olyan szigorúbb és részletesebb kötelezettségvállalások és intézkedések bevezetése, amelyek figyelembe veszik az elmúlt évek gyakorlati tanulságait.
Az új kódex konkrétan az alábbiakra vonatkozó kötelezettségvállalásokat tartalmaz:
- Szélesebb körű részvétel: a kódex nemcsak a nagy platformokra vonatkozik, hanem sokféle más szereplőre is, akik szerepet játszhatnak a dezinformáció terjedésének megfékezésében, és aláíróként csatlakozhatnak;
- A dezinformáció terjesztésével járó haszon felszámolása annak biztosítása révén, hogy a félretájékoztatást terjesztők ne jussana reklámbevételekhez;
- Az olyan új manipulatív jelenségek lefedése, mint a hamis felhasználói fiókok, a csevegőrobotok vagy a félretájékoztatást terjesztő rosszindulatú mélykamuzás;
- Jobb eszközök biztosítása a felhasználói szerepvállaláshoz a dezinformáció felismerése, megértése és jelzése terén;
- A tényellenőrzés támogatása valamennyi uniós országban és nyelven, a tényellenőrzők méltányos ellentételezése munkájukért;
- A politikai reklám átláthatóságának biztosítása annak könnyebb felismerhetősége révén, a politikai hirdetések és szponzoraik megjelölése, a befektetési és a megjelenítési időszakok feltüntetése;
- A kutatók támogatásának megerősítése azáltal, hogy jobb hozzáférést biztosítanak számukra a platformok adataihoz;
- A kódex hatásának értékelése a kötelezettségvállalások végrehajtásával kapcsolatos erős nyomonkövetési keret és a platformok rendszeres jelentései segítségével;
- Átláthatósági központ és munkacsoport létrehozása a kódex végrehajtásának egyszerű és korrekt felülvizsgálatára, hogy az időtálló és a céljának megfelelő maradjon.
Végezetül a kódex küldetése elfogadtatni magát a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti magatartási kódexként, és ezáltal kezelni a nagyon nagy online platformok esetében a dezinformációból eredő kockázatokat.
Háttér-információk
A dezinformáció visszaszorítását célzó, 2018-ban készült gyakorlati kódexnek köszönhetően az ágazati szereplők elkötelezték magukat a dezinformáció visszaszorítását célzó önkéntes kötelezettségvállalások mellett. A dezinformáció elleni uniós stratégia középpontjában álló kódex hatékony eszköznek bizonyult az online félretájékoztatás terjedésének korlátozására, többek között választási kampányok idején, valamint az olyan válságokra való gyors reagálás keretében, mint a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború.
A kódex végrehajtásának első időszakára vonatkozó bizottsági értékelést követően a Bizottság 2021 májusában részletes iránymutatást tett közzé arról, hogy miként kell megerősíteni a kódexet, és kérte a 2018. évi verzió hiányosságainak orvoslását, megoldásokat javasolva annak hatékonyabbá tételére.
A 2018. évi kódex aláírói, valamint a kötelezettségvállalások és intézkedések újraszövegezésében részt vevő potenciális aláírók széles köre működött együtt annak érdekében, hogy a kódex megerősített változata alkalmas legyen a dezinformáció jelentette fontos új társadalmi kihívás kezelésére.
A felülvizsgálati folyamatot elősegítette az aláírók által megbízott Valdani, Vicari és Associates (VVA) független tanácsadó és Oreste Pollicino, a Bocconi Egyetem alkotmányjogi professzora mint elfogulatlan közvetítő.
Következő lépések
Az aláíróknak 6 hónap áll rendelkezésükre az általuk vállalt kötelezettségek és intézkedések végrehajtására. 2023 elején benyújtják a Bizottsághoz első végrehajtási jelentéseiket.
Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) és az a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) szakmai tanácsai és támogatása segítségével a Bizottság rendszeresen értékelni fogja a kódex végrehajtása terén elért eredményeket, méghozzá az aláíróktól elvárt részletes minőségi és mennyiségi jelentések alapján.
Az erre a célra létrehozott munkacsoport nyomon követi, felülvizsgálja és kiigazítja a kötelezettségvállalásokat a technológiai, társadalmi, piaci és jogalkotási fejlemények figyelembevételével. A munkacsoport a mai napon megtartotta nyitóülését. Ezentúl szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévente össze fog ülni.
További információk
A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex központi platformja
Kérdések és válaszok a megerősített gyakorlati kódexről
A 2022. évi megerősített gyakorlati kódex
A Bizottság iránymutatása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséhez
Sajtóközlemény a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról
A gyakorlati kódexszel foglalkozó oldal
Az aláírók és a kötelezettségvállalások jegyzéke (folyamatosan frissül)”
Forrás:
Dezinformáció: A Bizottság üdvözli a dezinformáció visszaszorítását célzó új, erősebb és átfogóbb gyakorlati kódexet; Európai Bizottság; 2022. június 16.
Megpróbálják megmenteni az Európai Parlamentben megbukott uniós klímacsomagot
„Rendkívüli koordinátori ülést tartott hétfőn az ENVI, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága. Az ülésen, amelyen az EP jogi szolgálata is részt vett, a képviselők úgy döntöttek, hogy a jövő heti brüsszeli mini plenárison tárgyalják újra a Strasbourgban elbukott három dossziét.
A múlt héten ugyanis a képviselők – kaotikus jelentek után- leszavazták az uniós szén-dioxid-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztésére, a szén-dioxid-klímaadó bevezetésére és a szociális klímavédelmi alap létrehozására vonatkozó uniós klímacsomagot. A karbonvám (CBAM) ügyében nem is volt szavazás, a Szociális Alap esetében pedig a végszavazás maradt el a múlt héten
Az Európai Parlament Jogi szolgálata javaslatára az ENVI képviselői hétfőn ún. plusz-mínusz szavazással (procedural vote) nagy többséggel döntöttek arról, hogy szokatlan időpontban, a szokásos csütörtök helyett szerdán szavaznak majd a csomagról a jövő heti két napos brüsszeli mini plenáris első napján.
Ahogy az EU Monitor megtudta, az elbukott, a klímaadót is tartalmazó ETS (szén-dioxid kereskedelem kiterjesztése) és a karbonvám ( CBAM) ügyében is holnap délutánig adhatnak le módosító indítványokat a képviselők az ENVI francia elnökének, a liberális Pascal Canfin-nek, aki azokat beterjeszti a jövő heti mini plenáris ülésre. Egyes elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a múlt heti, strasbourgi ülésen elfogadottakkal ellentétben, a Környezetvédelmi Bizottság nem dolgozza át a klímaadóról szóló javaslatát, csupán módosító indítványokkal tesz hozzá.
Úgy tudjuk, hogy a múlt heti látványos kudarcot elkerülendő, a néppárti német rapportőr Peter Lisese és a karbonvám rappörtőre a szocialista holland Mohamed Chamim egyeztetést kezdett a klímacsomag ügyében. A tárgyalások azonban eddig nem vezettek eredményre, és ugyanazok a nézetkülönbségek állnak jelenleg is a megállapodás útjában, mint egy hete.
A Néppárt az európai ipar és versenyképesség érdekeire hivatkozva továbbra is lassítani szeretné az ingyenes kvóta kiosztástoknak a megszüntetését, a baloldal viszont felgyorsítaná a folyamatot. A szocialisták által képviselt karbonvám ugyanis addig nem tud hatályba lépni, amíg van ingyenes kiosztás.
Az épületekre -és a belső égésű motorral rendelkező járművekre kivetendő klímadót az Európai Parlamentben a Konzervatívok ( ECR), az Identitás és Demokrácia ( ID) frakció mellett a Fidesz képviselői ellenzik. Az európai baloldal viszont támogatja. A múlt héten a leszavazott klímacsomag részeként a karbonadó is elvérzett. A jövő héten azonban várhatóan az Európai Parlament balliberális többsége elfogadja majd a klímaadó 2029-től való bevezetését- ha az utolsó utáni pillanatban a képviselők össze tudnak hozni egy kompromisszumot a Fit for 55 uniós klímacsomag ügyében.”
Forrás:
Lázas egyeztetések az uniós klímacsomagról – kérdéses a megállapodás; EU Monitor; 2022. június 15.
„Az uniós foglalkoztatási és szociális miniszterek mai ülésükön ismertették a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv 2030-ig történő végrehajtására vonatkozó nemzeti célkitűzéseiket. A Bizottság örvendetesnek tartja a tagállamok szilárd elkötelezettségét egy igazságosabb, befogadóbb és lehetőségekkel teli Európa létrehozása iránt. Az uniós szintű közös erőfeszítések részeként a tagállamok nemzeti kötelezettségvállalásai hozzájárulnak a foglalkoztatásra, az oktatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó három kiemelt uniós cél eléréséhez.
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „A portói szociális csúcstalálkozón valamennyi uniós vezető és partner egyetértett abban, hogy eljött az ideje egy szociális szempontból erősebb Európa megteremtésének. A Bizottság három nagyratörő, de megvalósítható célt tűzött ki a foglalkoztatás magas szintjének fenntartása, az élethosszig tartó tanulás szociális piacgazdaságunkba való integrálása, valamint a szegénység, többek között a gyermekszegénység csökkentése érdekében. A tagállamok által a mai napon tett vállalások jól mutatják, mennyire elkötelezettek az említett célok megvalósítása iránt. A munka oroszlánrésze azonban csak most következik.”
Három uniós szociális cél 2030-ig
A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv tükrözi az EU azon törekvését, hogy egy szociális szempontból erősebb Európát teremtsen meg, elsősorban a foglalkoztatás javítására, az oktatásra és a társadalmi befogadás erősítésére támaszkodva, és három, 2030-ig elérendő uniós szintű szociális célt fogalmaz meg:
- A 20 és 64 év közötti korosztályhoz tartozó lakosság tekintetében legalább 78%-os foglalkoztatottság elérése.
- A teljes felnőtt lakosság legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben.
- A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát 2019-hez képest legalább 15 millióval kell csökkenteni, beleértve legalább 5 millió gyermeket.
Valamennyi tagállam elkötelezte magát a nemzeti célok mellett
A cselekvési tervben a Bizottság felkérte az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá a három kiemelt uniós célt, a tagállamoktól pedig azt kérte, hogy e közös törekvéshez való hozzájárulásként határozzák meg nemzeti célkitűzéseiket. Mostanra valamennyi tagállam benyújtotta a nemzeti célkitűzéseire vonatkozó javaslatait, amelyeket a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi (EPSCO) Tanács mai ülésén terjesztettek elő. A nemzeti célok hozzájárulnak a foglalkoztatás, az oktatás és a szegénység csökkentése terén kitűzött kiemelt uniós célok 2030-ig történő elérésére irányuló közös törekvéshez.
A tagállamok kötelezettségvállalásai együttesen határozottan képesek az EU-t a kiemelt uniós célok elérése, sőt azok túlteljesítése felé terelni:
- A foglalkoztatást illetően a nemzeti célok együttesen túlszárnyalják a kiemelt uniós célt.
- A felnőttkori tanulás terén a tagállamok által eddig előterjesztett célok majdnem elérik az EU kiemelt célját.
- A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek számának csökkentése tekintetében a nemzeti célok együttesen meghaladják az EU kiemelt célkitűzését.
…
Az eredmények különösen annak fényében pozitívak, hogy mindezt Oroszország Ukrajna ellen indított indokolatlan katonai támadása, valamint a háború társadalmi és gazdasági következményeinek árnyékában, a tagállamok között 2021 ősze óta különböző szinten folytatott intenzív konzultációk eredményeként sikerült elérni.A következő lépések
A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az említett célok végrehajtását az európai szemeszter, azaz a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordináció 2023. évi ciklusa keretében.
Háttér-információk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017-ben a göteborgi csúcstalálkozón mutatta be a szociális jogok európai pillérét. E pillér azt a húsz fő alapelvet és jogot határozza meg, amelyek elengedhetetlenek a munkaerőpiacok és jóléti rendszerek méltányos és zökkenőmentes működéséhez a XXI. században. A pillér három fejezet köré szerveződik: (1) esélyegyenlőség és munkavállalási jog; (2) tisztességes munkafeltételek; valamint (3) szociális védelem és társadalmi befogadás.
A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv az elveket a polgárok javát szolgáló konkrét intézkedésekké alakította, és három, 2030-ig elérendő uniós szintű szociális célra vonatkozóan tartalmaz javaslatokat. A cselekvési tervben a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy e közös törekvéshez való hozzájárulásként határozzák meg nemzeti célkitűzéseiket. A 2021. május 7–8-án Portóban tartott szociális csúcstalálkozón a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket és nagyratörő céljaikat. 2021. május 7-én az EU partnerei (uniós intézmények, szociális partnerek és civil szervezetek) a portói szociális kötelezettségvállalás keretében csatlakoztak a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó bizottsági cselekvési tervben 2030-ra kitűzött három kiemelt cél megvalósításához. 2021. május 8-án az uniós állam-, illetve kormányfők elfogadták a Portói Nyilatkozatot, amelynek középpontjában a szociális Európa megteremtése áll. 2021. június 25-én az Európai Tanács a Portói Nyilatkozattal összhangban üdvözölte a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv uniós kiemelt céljait.
A ma bemutatott nemzeti célokról a tagállamok intenzív konzultációkat folytattak, amelyek magában foglalták a kulcsfontosságú szociális szereplőkkel (például nemzeti parlamentekkel, szociális partnerekkel, nem kormányzati szervezetekkel, önkormányzatokkal vagy tudományos körökkel) folytatott belső megbeszéléseket, a Bizottsággal folytatott kétoldalú találkozókat, valamint a Foglalkoztatási Bizottságon és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságon belüli többoldalú találkozókat.
További információk
Tájékoztató: A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv
Közlemény: A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv
Forrás:
A Bizottság üdvözli a szociális szempontból erősebb Európa 2030-ig történő megteremtésére irányuló tagállami célkitűzéseket; Európai Bizottság; 2022. június 16.
„Az Európai Bizottság ma elfogadott közleményében ismerteti, hogyan fogja nyomon követni az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeként született javaslatokat.
Egy évnyi tanácskozást követően a konferencia 2022. május 9-én véget ért. A strasbourgi záróünnepségen az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács elnöke 49 ambiciózus és előretekintő általános javaslatot és 326 konkrét egyedi intézkedésjavaslatot tartalmazó zárójelentést vehetett át a konferencia résztvevőitől.
Ezek a kilenc tágabb témát felölelő javaslatok a polgárok által az európai, illetve nemzeti szintű polgári vitacsoportokban személyesen, illetve a többnyelvű digitális platformon keresztül online benyújtott ajánlásokon és elgondolásokon alapulnak.
A javaslatok számán és minőségén túlmenően a konferencia sikere végső soron attól függ, elgondolásai milyen változást tudnak elérni. Ennek szellemében az Európai Bizottság – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt – a 2021. márciusi együttes nyilatkozatban kötelezettséget vállalt arra, hogy hatáskörén belül és a Szerződésekkel összhangban gondoskodik róla, hogy a javaslatoknak legyen foganatjuk. Ursula von der Leyen elnök a konferencia záróünnepségén megismételte ezt a kötelezettségvállalást.
A mai közlemény a Bizottság nyomonkövetési tevékenységének első lépése. Felméri, hogy a konferencia javaslatainak nyomon követése milyen intézkedéseket követel meg, áttekinti a következő lépéseket és felvázolja, hogyan hasznosíthatók a legjobban a konferencia tanulságai és miként érvényesíthető a részvételi demokrácia az uniós szakpolitikai és jogalkotási döntéshozatalban. Példaként említhető a konferencia során bevált európai polgári vitacsoportok sikere: a Bizottság erre építve a jövőben számít arra, hogy e vitacsoportok a szélesebb körű szakpolitikai döntéshozatal részeként és a minőségi jogalkotás elveivel összhangban egyes kulcsfontosságú javaslatokat előzetesen megvitassanak és azokkal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazzanak meg.
Ursula von der Leyen elnök a következőket nyilatkozta: „Az európai polgárok gazdag és széles körű elképzelésekkel álltak elő az Unió jobbítása érdekében: 49 részletes javaslatot és több mint 300 intézkedéstervet állítottak össze, amelyek révén javítanák mindannyiunk mindennapi életét. Mindez egy jobb jövő építését szolgálja. Ígéretet tettünk rá, hogy nyomon követjük javaslataikat. A mai közlemény ennek az első lépése. Mindig azok pártján fogok állni, akik az Unió jobbá tételén munkálkodnak.”
A javaslatok elemzése és a következő lépések
A Bizottság szerint ahhoz, hogy hitelesen értékelni lehessen a javaslatokat, mindenképpen ragaszkodni kell azok szelleméhez és betűjéhez, kerülve az újraértelmezést vagy a szelektív olvasatokat. Ezt az értékelést az említett közlemény melléklete tartalmazza. A 49 javaslat a konferencia által bevezetett tematikus bontásban szerepel, és a Bizottság minden egyes területhez hozzáfűzte a saját értékelését.
A melléklet a válaszintézkedéseket négy kategóriába sorolja: a javaslatokra választ kínáló meglévő kezdeményezések (pl. európai klímarendelet); olyan intézkedések, amelyekre a Bizottság már megtette az előterjesztését, és amelyek az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyására várnak (pl. az új migrációs paktum); tervezett intézkedések, amelyek – a konferencia új megfontolásait beépítve – segíthetik az elképzelések megvalósítását (pl. a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló törvény); Illetve a javaslatok által inspirált új kezdeményezések vagy munkaterületek, amelyek a Bizottság hatáskörébe tartoznak (pl. a mentális egészséggel kapcsolatos kérdések).
Az új javaslatok első csoportját Ursula von der Leyen elnök 2022. szeptemberi, az Unió helyzetét értékelő beszédében, valamint az azt kísérő szándéknyilatkozatban jelenti be. Az ott felsorolt javaslatok szerepelni fognak majd a Bizottság 2023. évi és későbbi munkaprogramjaiban. A nyomon követés során a Bizottság biztosítani fogja, hogy az új reformok és szakpolitikák ne zárják ki a Szerződés módosításának szükségességéről szóló vitákat, a jelenlegi lehetőségek optimális kiaknázására összpontosítva, ugyanakkor nyitottnak mutatkozva szükség esetén a Szerződés módosítására is.
A konferencián részt vevő polgárok folyamatos tájékoztatása és a lendület fenntartása érdekében 2022 őszén a konferenciát értékelő rendezvényre kerül sor. Ez az esemény alkalmat ad arra, hogy a három uniós intézmény tájékoztatást és magyarázatot adjon arról, hogyan követi nyomon a folyamatot, és hogyan értékeli a folyamat adott szakaszában elért eredményeket.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Dubravka Šuica alelnök: „Az Európa jövőjéről szóló konferencia sikere az összes résztvevő odaadásának, elkötelezettségének és kemény munkájának gyümölcse. A résztvevő polgárok hangot adtak a jövőre vonatkozó elképzeléseiknek, és minket bíztak meg annak megvalósításával.”
Maroš Šefčovič alelnök: „Az Európa különböző pontjain élő emberek hatalmas energiát és erőfeszítéseket fektettek e 49 javaslat kidolgozásába. Ennek közvetlen tanúja voltam, főként az egészségügy területén. Most az uniós intézményeknél rajtunk a sor, hogy ugyanilyen energiát és erőfeszítéseket fordítsunk arra, hogy eleget tegyünk kéréseiknek. Azzal, hogy a konferencia eredményeit beépítjük a Bizottság 2023. évi munkaprogramjába, világosan megmutathatjuk polgárainknak, hogy nemcsak meghallgattuk, hanem meg is hallottuk őket.”
Věra Jourová alelnök: „Az Európa jövőjéről szóló konferencia lendületet adott ahhoz, hogy figyelmesebben meghallgassuk az európai polgárokat. Most kézzelfogható eredményeket várnak tőlünk. A mai közlemény az első lépés a megvalósítás felé vezető úton, biztosítva a polgárok által előterjesztett ajánlások konkrét nyomon követését.”
Háttér-információk
Ursula von der Leyen elnök 2019. júliusi politikai iránymutatásában – az európai demokrácia megerősítésére vonatkozó elképzelés részeként – meghirdette az Európa jövőjéről szóló konferencia ötletét, és ígéretet tett rá, hogy nyomon követi annak eredményeit.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia a 2021. évi Európa-napon kezdődött és egy évig tartott. Ez egy korábban példa nélküli – a maga nemében a legszélesebb és legtágabb körű – páneurópai megvalósulása volt a deliberatív demokráciának. A korosztályokon és országokon átívelő esemény a legkülönfélébb hátterű embereket kapcsolt össze, akik közül sokaknak korábban nem volt kapcsolata Európával, illetve nem ismerték az Európai Unió intézményi felépítését. Ki-ki beleadta a saját történetét és nézőpontját, nyelvi hátterét és identitását, hogy közösen megfogalmazzák Európával kapcsolatos elvárásaikat, és felmutassák az Európa jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket.
A konferencia által előterjesztett javaslatok 326 intézkedést tartalmaznak, az uniós intézményeknek és a tagállamoknak címezve, az alábbi kilenc témakörben: éghajlatváltozás és környezet, egészségügy, erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek, az EU globális szerepvállalása, értékek és jogok, jogállamiság, biztonság, digitális transzformáció, európai demokrácia, migráció, oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és sport.További információk
Közlemény az Európa jövőjéről szóló konferenciáról
Melléklet
Zárójelentés
Ursula von der Leyen elnök beszéde a konferencia záróünnepségén [2022. május 9.]”
Forrás:
A Bizottság közzétette az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán született javaslatok első elemzését; Európai Bizottság; 2022. június 17.
„Az Európai Bizottság jóváhagyott egy 226 millió EUR (90 milliárd HUF) összegű magyar programot, amely különböző ágazatokban működő kis- és középvállalkozások támogatására irányul az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben. A programot az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret alapján hagyták jóvá. A válságkeretet a Bizottság 2022. március 23-án fogadta el az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján, elismerve, hogy az uniós gazdaság komoly zavarokkal küzd.
Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ez a 226 millió EUR összegű program lehetővé teszi Magyarország számára, hogy enyhítse az ukrajnai háború gazdasági hatását és azt a likviditási hiányt, amellyel a különböző ágazatok kis- és középvállalkozásai a jelenlegi geopolitikai válság és az ahhoz kapcsolódó szankciók miatt szembesülnek. Változatlanul kiállunk Ukrajna és az ukrán nép mellett. Ugyanakkor továbbra is szorosan együttműködünk a tagállamokkal annak érdekében, hogy a nemzeti támogatási intézkedések időben, összehangoltan és hatékonyan végrehajthatók legyenek, és egyúttal megőrizzük az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon.”
A magyar intézkedés
Magyarország az ideiglenes válságkeret alapján 226 millió EUR (90 milliárd HUF) összegű programot jelentett be a Bizottságnak, amelynek célja, hogy az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben ágazatokon átívelően támogassa a kkv-kat.
Ezen intézkedés keretében, amelyet az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezel, a támogatást új hitelekre nyújtott garanciák formájában nyújtják.
Tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzet által okozott nagy fokú gazdasági bizonytalanságra, a program célja annak biztosítása, hogy a rászoruló vállalkozások továbbra is elegendő likviditáshoz jussanak.
Az intézkedés nyitva áll a különböző ágazatok vállalkozásai előtt, különös tekintettel a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és a biogazdasági értékláncra. A hitelintézeteket és a pénzügyi intézményeket kizárják az intézkedésből.
A támogatható kedvezményezettek a hitel 90%-át meg nem haladó állami kezességvállalással fedezett új kölcsönökre jogosultak. A veszteségeket a hitelintézetek és az állam arányosan viselik.
Az állami garanciában részesíthető kedvezményezettenkénti maximális hitel- vagy lízingösszeg i. az elmúlt három lezárt beszámolási időszak átlagos teljes éves árbevételének 15%-ával egyenlő; vagy ii. a támogatási kérelmet megelőző 12 hónapos időszakban felmerült energiaköltségek 50%-a. Kivételes esetben, ha a kkv-k olyan ágazatokban tevékenykednek, amelyeket súlyosan érintenek az Ukrajna elleni orosz invázió közvetlen vagy közvetett hatásai, a hitel összege növelhető a hitelnyújtást követő 12 hónapra vonatkozó likviditási igényeik fedezése érdekében.
A Bizottság megállapította, hogy a magyar program összhangban van az ideiglenes válságkeretben meghatározott feltételekkel. Különösen i. a garanciák futamideje nem haladhatja meg a hat évet; ii. a kezességvállalási díjak tiszteletben tartják az ideiglenes válságkeretben meghatározott minimális szinteket; és iii. a garanciákat legkésőbb 2022. december 31-ig nyújtják.
Ezenkívül a támogatásra biztosítékok vonatkoznak annak szavatolására, hogy az intézkedés előnyeit a pénzügyi közvetítőkön keresztül a lehető legnagyobb mértékben továbbadják a végső kedvezményezetteknek.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és az ideiglenes válságkeretben meghatározott feltételekkel összhangban szükséges, megfelelő és arányos az érintett tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez.
Ennek alapján a Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint jóváhagyta a támogatási intézkedést.
Háttér-információk
Az Európai Bizottság 2022. március 23-án ideiglenes válságkeretet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasság kihasználását a gazdaságnak az Ukrajna elleni orosz invázió miatt szükséges támogatása céljából.
Az ideiglenes válságkeret a következő típusú támogatásokat írja elő, amelyeket a tagállamok nyújthatnak:
- Korlátozott összegű támogatás, bármilyen formában, legfeljebb 35 000 EUR a válság által érintett, a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalatok számára, és legfeljebb 400 000 EUR a válság által érintett, az összes többi ágazatban tevékenykedő vállalatnak;
- Állami kezességvállalások és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás: valamint
- A magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás: A bármilyen formában nyújtható támogatás részben kompenzálja a vállalkozásokat, különösen az intenzív energiafogyasztókat gáz- és villamos energia árak rendkívüli emelkedése miatt felmerülő többletköltségekért. A támogatás kedvezményezettenkénti teljes összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át, egy adott időpontban pedig legfeljebb 2 millió EUR lehet. Ha a vállalat működése veszteséges, további támogatásra lehet szükség a gazdasági tevékenység folyamatosságának biztosításához. Ezért az energiaigényes felhasználók esetében a támogatási intenzitások magasabbak, és a tagállamok legfeljebb 25 millió EUR összegben, a különösen érintett ágazatokban és alágazatokban tevékenykedő vállalkozások esetében pedig legfeljebb 50 millió EUR összegben nyújthatnak e felső határokat meghaladó támogatást.
A szankciók hatálya alá tartozó, orosz ellenőrzés alatt álló jogalanyok ki vannak zárva ezen intézkedések hatálya alól.
Az ideiglenes válságkeret ezért számos biztosítékot tartalmaz:
- Arányos módszertan, amely kapcsolatot ír elő a vállalkozásoknak nyújtható támogatás összege és gazdasági tevékenységük mértéke, valamint a válság gazdasági hatásainak való kitettség között;
- Támogathatósági feltételek, például az energiaigényes felhasználók olyan vállalkozásokként való meghatározása, amelyek esetében az energiatermékek beszerzése termelési értékük legalább 3%-át teszi ki; valamint
Az ideiglenes válságkeret 2022. december 31-ig lesz hatályban. A jogbiztonság érdekében a Bizottság ezen időpont előtt értékelni fogja, hogy a keret érvényességét meg kell-e hosszabbítani. Ezenfelül az alkalmazási időszak alatt a Bizottság az energiapiacokkal és más inputpiacokkal kapcsolatos fejlemények, valamint az általános gazdasági helyzet alakulása fényében folyamatosan felülvizsgálja a keret tartalmát és hatályát.
Az ideiglenes válságkeret kiegészíti a tagállamok széles körű lehetőségeit arra, hogy az állami támogatásokra vonatkozó hatályos uniós szabályokkal összhangban intézkedéseket dolgozzanak ki. Például az uniós támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy segítséget nyújtsanak a likviditási nehézségekkel küzdő és sürgős megmentési támogatásra szoruló vállalkozásoknak. Ezenfelül az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy a tagállamok kártalanítsák a vállalkozásokat a jelenlegi válsághoz hasonló rendkívüli esemény által közvetlenül okozott kárért.
A Bizottság 2020. március 19-én ideiglenes keretet fogadott el a koronavírus-járvánnyal összefüggésben is. A Covid19-járvánnyal összefüggő ideiglenes keretet 2020. április 3-án, május 8-án, június 29-én, október 13-án, valamint 2021. január 28-án és november 18-án módosították.
A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság az SA.102986 ügyszám alatt teszi majd közzé versenypolitikai honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban közzétett, az állami támogatásokra vonatkozó legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a Competition Weekly e-News hírlevélben.
Az Ukrajna elleni orosz invázió gazdasági hatásainak kezelése érdekében a Bizottság által kidolgozott ideiglenes válságkeretre és egyéb intézkedésekre vonatkozó további információk itt találhatók.”
Forrás:
Állami támogatás: A Bizottság 226 millió EUR összegű magyar programot hagyott jóvá a kis- és középvállalkozások támogatására az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben; Európai Bizottság; 2022. június 17.
Közigazgatási, politikai informatika
- [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]
Ajánlati/részvételi felhívás
- Azonosítógazdálkodási rendszer továbbfejlesztése (Azonosítógazdálkodási Adatbázis szakrendszer (AGA) továbbfejlesztése)
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/113, 2022.06.14. - 2022. évi informatikai eszközbeszerzés
Ajánlatkérő: Audi Hungaria Általános Művelődési Központ
Közbeszerzési Értesítő: 2022/113, 2022.06.14. - Forcepoint TRITON AP-WEB proxy rendszer
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/113, 2022.06.14. - Dinamikus Beszerzési Rendszer – IT
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Közbeszerzési Értesítő: 2022/115, 2022.06.16. - Rapid 7 IT biztonsági sérülékenység menedzsment
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/116, 2022.06.17. - Digitális Bíróság üzemeltetése és fejlesztése 2022
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/116, 2022.06.17.
Tájékoztató az eljárás eredményéről
- Microsoft licencek használati jogának megszerzése
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Nyertes: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.502.774,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/112, 2022.06.13. - FÜZÉR REG-ÉLŐ VÉR informatikai eszközök beszerzése
Ajánlatkérő: Füzéri Várgondnokság
Nyertes: Mediatek Informatikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Pazirik Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 88.977.800,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/112, 2022.06.13. - Országos Trófeabírálati Rendszer fejlesztése
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Nyertes: NAVISCON Mérnöki Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.200.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/113, 2022.06.14. - Tájékoztató eljárás eredményéről – (KBF/324/2021) (Az MNB Mikrofiche állományának digitalizálása)
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: PEDRO Tanácsadó és Kereskedelmi Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.200.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/114, 2022.06.15. - NexonIHR üzemeltetési szerződés (24 hónapra) 2022
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 73.952.760,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/115, 2022.06.16. - Hálózati eszközök garanciakiterjesztése,támogatása
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.604.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/116, 2022.06.17. - IR és KTK fejlesztés- Táj. eljárás erd. (Integrált Munkaügyi Rendszer és a Közfoglalkoztatási Támogatások Keretrendszere)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: Zalaszám Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 980.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/116, 2022.06.17.
Másfél milliárdos közbeszerzést nyert a Delta Systems Kft. vezette konzorcium
„A Balaton körül telepít készpénzmentes jegykiadó automatákat és utastájékoztató monitorokat a Delta Systems. A turisztikai fejlesztés 1,5 milliárd forintba kerül, és az üdülési komfortérzet javulását várják tőle.
A lassan idén is teltházas Balaton körül megvalósuló turisztikai fejlesztési tendert a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. írta ki, a jegykiadó automaták és utastájékoztatók telepítésére szóló európai uniós, nyílt közbeszerzési eljárás nettó értéke 1,497 milliárd forint. A tenderen a Delta Systems Kft., a Delta Technologies Nyrt. 100 százalékos tulajdonú leányvállalata által vezetett konzorcium nyert.
A cég erről szóló közleménye szerint a fejlesztés célja a Balaton, mint kiemelt turisztikai régió közlekedésének javítása, valamint a tömegközlekedés színvonalának emelése integrált informatikai megoldások megvalósításával.
A Delta Systems vezette konzorcium a készpénzmentes jegykiadó automaták és utastájékoztató kijelzők beszerzésével és telepítésével, valamint a leszállított rendszerek üzemeltetésével összefüggő feladatokat látja el. A közbeszerzési eljárásban a Delta Systems konzorciuma többek között 92 db LED technológiájú, menetrend szerinti közlekedési eszközök aktuális menetrendjét – illetve valós idejű közlekedési adatait – mutató kijelzőt, valamint 400 db, menetjegyek értékesítésére is alkalmas kombinált eszközt telepít a tó körül.
A fejlesztési tervek szerint a LED kijelzők statikus menetrendi és dinamikus utastájékoztatási adatok, valamint központi diszpécseri, havaria és vészhelyzeti üzenetek, tájékoztatások megjelenítésére fognak szolgálni. A kezelőszemélyzet nélkül működő jegykiadó automaták célja, hogy bankkártyás fizetési lehetőséget biztosítsanak több szolgáltató díjtermékeinek – így helyi és helyközi buszjegy, BAHART hajójegy, strandbelépők, múzeumi belépők és rendezvényekre, attrakciókra való belépők – megvásárlásához.”
Forrás:
Másfél milliárdért tovább okosodik a Balaton; Szabó M. István; Napi.hu; 2022. június 17.
Elhunyt Horváth János, az 1990-es évek meghatározó kormányzati informatikusa
„Hosszú betegséget követően elhunyt Horváth János, az 1990-es évek meghatározó kormányzati informatikusa.
Közel 40 évig dolgozott a közigazgatási informatika területén. 1975-től 1988-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban az ágazat szervezési és számítástechnikai tevékenységét irányította. 1989 és 1993 között a Belügyminisztériumban osztályvezetőként a választási és népszavazási rendszerek kezdeti fejlesztésének koordinátora volt.
1993-98 között a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, ahol helyettes államtitkárként irányította és koordinálta a kormányzati informatikai alkalmazásokat. Vezetésével alkották meg az első Kormányzati Informatikai Stratégiát; az ő irányításával jött létre 1996-ban az állami intézmények számára kötelező első központosított közbeszerzési rendszer; létrehozta és először titkárként, majd elnökként koordinálta az Informatikai Tárcaközi Bizottságot, amely a kormányzati, illetve önkormányzati és intézményi informatikai fejlesztések összehangolását volt hivatott koordinálni.
1998-2000 között a vállalkozó szférából támogatta a közigazgatási informatikai alkalmazás-fejlesztéseket. 2000-től 2006-ig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának informatikai vezetője volt, ahol a bírósági rendszerek fejlesztéséért felelt.
Egyéb kitüntetései mellett megkapta a Neumann-díjat (1994) és a Magyar Köztársasági Érdemérem Lovagkeresztjét (2005).”
Forrás:
Elhunyt Horváth János; IT Business; 2022. június 16.
Lásd még: Horváth János; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Informatikatörténeti Fórum
Informatika, távközlés, technika
Gál András Levente veszi át a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nkft. ügyvezetői feladatait
„A tulajdonosi jogokat gyakorló Technológiai és Ipari Minisztérium döntése értelmében a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatait 2022. június 16-i hatállyal Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője veszi át.
A jogelődeivel együtt 80 éves múltra visszatekintő ágazati kutatóbázis eddigi vezetője, Schváb Zoltán a jövőben szakmai tanácsokkal segíti a cég működését. A társaság munkáját ügyvezető-helyettesként támogatja Rohács Dániel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke.
A KTI tevékenysége a hazai ipar- és technológiafejlesztés, a környezetvédelmi törekvések szempontjából egyformán kiemelkedő jelentőségű közlekedési ágazat egészét lefedi, a képzésre, kutatásra és tanúsításra is kiterjed. Az új vezetéssel szembeni legfőbb elvárás a technológiaintenzív fejlesztések megvalósítása, a logisztikai terület hangsúlyosabb megjelenítése a vállalat működésében. A rendelkezésre álló erőforrások hasznosításában érdemi mozgásteret nyit, hogy több feladatot – elsősorban a menetrendi összehangolásét – az újonnan megalakult Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) visz tovább.”
Forrás:
Új vezetők a Közlekedéstudományi Intézet élén; Technológiai és Ipari Minisztérium; 2022. június 16.
Csillebércen épülhet az új magyar szuperszámítógép
„Az Európai Nagyteljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC JU) 2022. június 15-én hirdette ki a döntését, miszerint mintegy 6 milliárd forint európai támogatással a közeljövőben megépülhet az új magyar szuperszámítógép, kódnevén „Levente”. A támogatást elnyerő pályázat a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével készült el és ez év elején került benyújtásra. A beruházás helyszínéül a Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci kampusza szolgál, ahol komoly hagyományai vannak a jelentős nemzetközi informatikai infrastruktúrák létrehozásának, üzemeltetésének és fejlesztésének.
Az EuroHPC Közös Vállalkozást az Európai Unió azzal a céllal hívta életre, hogy a szuperszámítógépes infrastruktúra fejlesztésével erősítse Európa nemzetközi versenyképességét. Ezt a célt a tagállamok számítástechnikai infrastruktúrájának fejlesztésével, jelentős anyagi források biztosításával, és hatékony koordinációval kívánja elérni az EU. A három éven belül megvalósuló szuperszámítógép-építési projekt nem csak a hazai kutatás-fejlesztést, de az ipari ágazatok technológiai fejlődését is segíteni kívánja.
A nemzetközi szakértők által támogatásra érdemesnek tartott magyar pályázat a szuperszámítógép beszerzési és üzemeltetési költségeinek több, mint harmadát fedezi a következő öt éves időszakban. A Levente névre hallgató magyar szuperszámítógép mellett támogatást nyert a Németországban épülő, Európa első „exa kapacitású” szuperszámítógépe, a Jupiter, a görög Daedalus, az ír CASPIr és a lengyel EHPCPL. A projekteknek az EU-val szorosan együttműködve kell megvalósulniuk, és az üzembeállítást követően az infrastruktúráknak a támogatás mértékének megfelelő arányban az európai együttműködések rendelkezésére kell állniuk.
Az idén nyáron Debrecenben elinduló Komondorral és az EuroHPC támogatásával megépülő Leventével hazánk szuperszámítógépes infrastruktúra kapacitása a jelenlegi szint ötvenszeresére nőhet. Palkovics László, technológiai és ipari miniszter kiemelte azt is, hogy a Levente szuperszámítógép moduláris technológiát használó felépítése a későbbiekben kvantumszámítógép csatlakoztatását is lehetővé teszi majd. Ez kutatóközpontunknak külön is érdekes, hiszen a nagyon sikeres Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium tevékenységének koordinálását is a Wigner FK kutatói látják el, Domokos Péter akadémikus vezetése mellett.
A pályázat elkészítése komoly szakmai munka és összefogás eredményeként jött létre: a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) koordinálta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a német ParTec cég és a Wigner FK szakértőinek tevékenységét. A projekt megvalósításáért és később a Levente üzemeltetéséért a KIFÜ felel, a megépülő Levente szuperszámítógépet a Wigner Adatközpont fogadja majd be….”
Forrás:
Csillebércen épülhet az új magyar szuperszámítógép; WIGNER Fizikai Kutatóközpont; 2022. június 16.
Lásd még: EuroHPC Joint Undertaking announces five sites to host new world-class supercomputers; European High-Performance Computing Joint Undertaking; 2022. június 15.
Szakirodalom
Közteherviselés a digitális jólétben
„A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a digitalizáció folytán létrejött olyan műszaki, gazdasági jelenségek okait és következményeit tárják fel, amelyek globális hatásuk miatt életünk részévé váltak és felvetik a közteherviselés fogalmának gyökeres átalakulását.
A tanulmányok három jelentős téma köré csoportosulnak. Az első rész bemutatja a legnagyobb dotcom társaságok hatását a globális és a magyar gazdaságra. A második fejezet a sharing economy jelenségével foglalkozik. A kötet harmadik része az ipari tevékenység átalakulására, a robotizáció gazdasági és társadalmi hatására fókuszál.
A Közteherviselés a digitális jólétben című kötet rávilágít arra a komplexitásra, amely környezetünket jellemzi, és amelynek figyelembevétele nélkül ma már nem adhatók a vizsgált kérdésekre megalapozott válaszok. Célja a helyzetfeltárás volt, bemutatva a különböző tudományterületek nézőpontjait.”
Forrás:
Közteherviselés a digitális jólétben; Borbély Katalin, Filep Bálint (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó ; 2022
(A kötet ingyenes regisztrálás után szabadon letölthető PDF vagy EPUB formátumban)
A magyar számítástechnika inkubátorháza – Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
„A magyar informatika kezdete 1953-ra tehető, s az a szervezet, amely keltetője a magyar informatikának, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely kiemelt szerepet, felhatalmazást kapott az ügyviteli gépek terjesztésében, az ügyvitelgépesítés, a számítástechnika alkalmazásainak országos támogatásában, az ismeretek terjesztésére és oktatására, valamint szerepet kapott az országos számítógép ill. szoftver ellátásban is egészen 1993-ig.
Havass Miklós vezetésével, a szerkesztőség közreműködésével az ITF Tárlatok
rovata újabb összeállítással gazdagodott „A KSH Birodalom” címmel. A Tárlatok rovat célja, hogy az Informatika Történeti Adattárban levő információk közti összefüggéseket mutassa be kurátori, szakértői munkával.Az összeállítás a KSH belső, informatikával foglalkozó szervezetein túl az intézmény által alapított, felügyelt, irányított intézmények, vállalkozások hálóját mutatja be: az azóta eltűnt szervezetek mellett számos ma is létező vállalkozás eredetét is felfedezhetik az érdeklődő olvasók.”
Forrás:
A magyar számítástechnika inkubátorháza; Képes Gábor; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság; 2022. május 10.
A KSH Birodalom. Patchwork a KSH Informatikai Intézményeinek történetéről; Havass Miklós; 2022. május 31. (PDF)