Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- Megjelent a kormány alapvetése a kibontakozó digitalizáció körülményei között folytatandó fogyasztóvédelmi politikáról
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), fogyasztóvédelem, Igazságügyi Minisztérium, Magyarország, szabályozás - Az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta a tisztességes online versenyre vonatkozó új szabályokat ( digitális piacokról szóló jogszabály, Digital Services Act)
Tárgyszavak: digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act – DMA), Európai Unió Tanácsa, iparpolitika, versenypolitika
Közigazgatás, politika
- Lázár János baráti tüzet nyitott Vitézy Dávid cégére
Tárgyszavak: Építési és Beruházási Minisztérium, Lázár János, Magyarország, Nemzeti Közlekedési Központ (NKK), Vitézy Dávid - Navracsics Tibor: a jogállamisági feltételeket nemcsak azért teljesítjük, hogy uniós forrásokhoz jussunk
Tárgyszavak: 2021-2027, Európa-politika, Európai Helyreállítási Alap, Európai Unió, fejlesztéspolitika, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Magyarország, Navracsics Tibor, uniós források - 2030-ra az öt legélhetőbb EU-s tagállam közé akarunk tartozni
Tárgyszavak: 2021-2027, Európa-politika, Európai Unió,fejlesztéspolitika, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Magyarország, Navracsics Tibor, területi politika, uniós források - Az Európai Bizottság többet kér a magyar kormánytól a források odaítéléséhez
Tárgyszavak: 2021-2027, Európa-politika, Európai Helyreállítási Alap, Európai Unió, fejlesztéspolitika, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Magyarország, Navracsics Tibor, uniós források
Európai Unió
- Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért: az Európai Bizottság gázkereslet-csökkentési terve
Tárgyszavak: energiapolitika, Európai Unió, gázkereslet-csökkentés - Kérdések és válaszok a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” uniós tervről
Tárgyszavak: energiapolitika, Európai Unió, gázkereslet-csökkentés - Az EU új iparstratégiája: íme az előttünk álló kihívások – Európai Parlament
Tárgyszavak: Európai Parlament, iparpolitika - EU–Kína: A stabil globális gazdaság közös felelősségünk
Tárgyszavak: Európai Unió, gazdaságpolitika, geoökonómia, geopolitika, Kína, nemzetközi kapcsolatok - A cseh uniós elnökség egyik prioritása az MI fogalmának pontosítása és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act, AIA) módosítása
Tárgyszavak: Csehország, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), uniós elnökség
Közigazgatási, politikai informatika
- Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. július 25.
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország - Európában is elérhető kormányzati felhőszolgáltatást indít a Microsoft
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Európai Unió, kormányzati felhő, Microsoft
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
- Az Európai Bizottság 1,2 milliárd euróval fogja támogatni az Európai Védelmi Alap (EDF) projektjeit
Tárgyszavak: Európai Bizottság, Európai Védelmi Alap, iparpolitika, védelempolitika - Védelmi ipar: Az EU közös közbeszerzés révén 500 millió eurós eszközzel erősíti meg az európai védelmi ipart
Tárgyszavak: Európai Bizottság, iparpolitika, közbeszerzések, védelempolitika, védelmi ipar - Uniós digitális diplomácia: az Európai Unió Tanácsa az új digitális technológiák jelentette kihívásokról
Tárgyszavak: digitális diplomácia, Európai Unió Tanácsa, technogeopolitika - Külföldi információmanipuláció és beavatkozás: az Európai Unió Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az EU szerepvállalásának és reagálási képességének megerősítéséről
Tárgyszavak: biztonságpolitika, Európai Unió Tanácsa, információmanipulálás, technogeopolitika
Törvények, rendeletek
- Még nincs megállapodás az Európai Bizottsággal, de a kormány már több operatív programot elküld Brüsszelbe
Tárgyszavak: 2021-2027, Európai Bizottság, Magyarország, operatív programok - A Kormány 1351/2022. (VII. 21.) Korm. határozata az EU-elnökség Kormánybizottság létrehozásáról
Tárgyszavak: EU-elnökség Kormánybizottság, Európai Unió, Magyarország, uniós elnökség
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
„1. A Kormány meggyőződése, hogy – figyelemmel a digitalizáció, a technikai fejlődés és a piaci változások által támasztott kihívásokra – a fogyasztók jogainak érvényesítése kizárólag hatékony állami segítségnyújtással és intézményrendszerrel, valamint a fogyasztóvédelmi intézményrendszer és a piaci szereplők közötti együttműködéssel valósítható meg. A Kormány ezért elkötelezett a magyar emberek és a magyar családok jogainak védelme, a fogyasztóvédelmi jogsértésekkel szembeni fellépés, valamint az önkéntes jogkövetés előmozdításamellett. E célkitűzések érvényesülése érdekében a Kormány egyetért azzal, hogy fogyasztóvédelmi politikájaa jövőben az alábbi célok és területek mentén érvényesüljön.
2. A Kormány
a) szükségesnek tartja, hogy a fogyasztóvédelem területén hatékony szabályozási és intézményrendszer álljon rendelkezésre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben;b) lépéseket tesz annak érdekében, hogy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetindítási joggal rendelkezők köre bővüljön a fogyasztókat érintő, tömegesen előforduló jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés érdekében;
c) az Alaptörvény XVI. cikkével összhangban biztosítja a gyermekek számára a megfelelő testi, szellemiés erkölcsi fejlődéshez való jogot, amelynek érdekében kialakítja a szükséges jogi környezetet és intézményrendszert a fogyasztóvédelem területén is;
d) a közösségi média térnyerésére tekintettel és a digitális világ folyamatosan megújuló eszköztárára reagálvamegvédi a magyar embereket az online térben is, amelyhez a szükséges jogi környezetet biztosítja;
e) javasolja az állami szervek bevonásával a Fogyasztóvédelmi Kerekasztal létrehozását annak érdekében, hogy javaslatokkal, előterjesztésekkel segítse a Fogyasztóvédelmi Tanács munkáját;
f ) elkötelezett a fogyasztói jogok hatékony érvényesülése és a fogyasztóvédelmi intézményrendszerbe vetett közbizalom erősítése mellett, amelynek érdekében szükségesnek tartja a fogyasztóvédelmi anyagi jogi és eljárásjogi szabályok felülvizsgálatát;
g) kiemelt célja a fogyasztóvédelmi intézményrendszer hozzáférhetőségének növelése és a fogyasztói jogok érvényesítésének egyszerűsítése digitális megoldások és szolgáltatások fejlesztésével;
h) lépéseket tesz a fogyasztóvédelmi intézményrendszer egyes szereplőinek fogyasztók általi magasabb szintű ismerete, így különösen a fogyasztóvédelmi hatóságok, az Európai Fogyasztói Központ, a békéltető testületekés a fogyasztóvédelmi civil szervezetek megismerése érdekében;
i) elkötelezett a fenntarthatóság és a zöld átállás szempontjainak képviselete mellett a fogyasztóvédelem területén;
j) kiemelt célja a fogyasztók életének, testi épségének védelme érdekében a veszélyes termékek belföldi forgalomba való bejutásának megelőzése, valamint azoknak a belföldi fogyasztói forgalomból való kiszűrése;
k) lépéseket tesz a fogyasztói tudatosság növelése érdekében – különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak leginkább kiszolgáltatott gyermekekre, idősebb korosztályra, az egészségügyileg hátrányos helyzetűekre és a családok védelmére –, mindezt különösen a fogyasztói jogok témakörében tájékoztató kiadványok útján, fogyasztóvédelmi tárgyú kormányzati honlap fejlesztésével,fogyasztóvédelmi tárgyú konferenciák, konzultációk szervezésével, továbbá a fogyasztóvédelmi civilszervezetek bevonásával éri el, valamint, ehhez kapcsolódóan szakmailag támogatja a Gazdasági Versenyhivatalt a versenykultúra fejlesztésben és a fogyasztói tudatosság növelésében és a Magyar Nemzeti
Bankot a pénzügyi tudatosság növelése érdekében tett erőfeszítéseiben;l) ösztönzi a fogyasztóbarát vállalkozásokat, amely segíti a fogyasztói jogok érvényesülését az önkéntes jogkövetés által.
3. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy az 1. pontban meghatározott szempontok figyelembevételével a 2. pont alapján gondoskodjon a Kormány fogyasztóvédelmi politikájának megvalósításáról.
Felelős: igazságügyi miniszter
Határidő: folyamatos…”
Forrás:
A Kormány 1353/2022. (VII. 21.) Korm. határozata a fogyasztóvédelmi politikáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 122. szám; 2022. július 21.; 4648. o. (PDF)
„A Tanács a mai napon a digitális piacokról szóló jogszabály révén véglegesen jóváhagyta a méltányos és versenyképes digitális ágazatra vonatkozó új szabályokat.
A digitális piacokról szóló jogszabály egyenlő digitális versenyfeltételeket biztosít, amelyek egyértelműen meghatározzák a nagyméretű online platformok („kapuőrök”) jogait és a rájuk vonatkozó szabályokat, és gondoskodik arról, hogy egyikük se élhessen vissza pozíciójával. A digitális piac európai uniós szintű szabályozása méltányos és versenyképes digitális környezetet teremt, ami lehetővé teszi a vállalatok és a fogyasztók számára, hogy kiaknázzák a digitális világ kínálta lehetőségeket.
„A digitális piacokról szóló jogszabály végleges elfogadásával végre felelőssé fogjuk tenni a nagyméretű online platformokat az intézkedéseikért. Az EU ezzel meg fogja változtatni a globális online teret. A jogszabály hatálya alá tartozó kapuőrök mindenhol jelen vannak – mindannyian napi szinten használjuk a szolgáltatásaikat. Mostanra azonban annyira megerősödtek, ami már negatívan befolyásolja a versenyt. A digitális piacokról szóló jogszabálynak köszönhetően biztosítani fogjuk a tisztességes online versenyt, a fogyasztók kényelmét és új lehetőségeket a kisvállalkozások számára.” – Ivan Bartoš, digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési miniszter
A kapuőrökre vonatkozó új szabályok
A digitális piacokról szóló jogszabály új szabályokat határoz meg a nagy online platformokra („kapuőrökre”) vonatkozóan. Mostantól:
- biztosítaniuk kell, hogy az alapvető platformszolgáltatásokról való leiratkozás ugyanolyan egyszerű legyen, mint a feliratkozás
- gondoskodniuk kell arról, hogy az azonnali üzenetküldő szolgáltatások alapvető funkciói interoperábilisak legyenek, azaz a felhasználók üzeneteket cserélhessenek, illetve hangüzeneteket vagy fájlokat küldhessenek a különböző üzenetküldő alkalmazások között
- hozzáférést kell biztosítaniuk az eladók számára a platformon nyújtott marketing-, illetve hirdetési teljesítményükre vonatkozó adatokhoz
- tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot az általuk végrehajtott felvásárlásokról és egyesülésekről
Ezenfelül a kapuőrök mostantól:
- nem sorolhatják előbbre saját termékeiket vagy szolgáltatásaikat más piaci szereplőkéinél (önpreferencia)
- nem telepíthetnek előzetesen bizonyos alkalmazásokat vagy szoftvereket, illetve nem akadályozhatják meg, hogy a felhasználók könnyen eltávolítsák ezeket az alkalmazásokat vagy szoftvereket
- nem tehetik kötelezővé, hogy az operációs rendszer telepítésekor a legfontosabb szoftvereket (pl. webböngészőket) alapértelmezettként telepítsék
- nem akadályozhatják meg, hogy a fejlesztők harmadik fél fizetési platformjait vegyék igénybe az alkalmazások értékesítéséhez
- a valamely szolgáltatás során gyűjtött személyes adatokat nem használhatják fel más szolgáltatás céljára
Ha egy nagyméretű online platformot kapuőrnek minősítenek, hat hónapon belül meg kell felelnie a digitális piacokról szóló jogszabály szabályainak.
Ha a kapuőr megsérti a jogszabályban meghatározott szabályokat, azt kockáztatja, hogy a teljes éves globális árbevételének 10%-áig terjedő mértékű pénzbírságot kell fizetnie. Visszaesés esetén pedig az évi teljes globális árbevétel 20%-áig terjedő mértékű bírság is kiszabható.
Abban az esetben, ha a kapuőr rendszeresen megsérti a digitális piacokról szóló jogszabályt, azaz nyolc év alatt legalább háromszor nem felel meg a szabályoknak, az Európai Bizottság piaci vizsgálatot indíthat, és szükség esetén magatartásbefolyásoló vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el.
Háttér
A digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogi keret az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 2000. évi elfogadása óta változatlan volt. Az azóta eltelt időben a digitális technológiák, az üzleti modellek és a szolgáltatások soha nem tapasztalt ütemben változtak. Hogy lépést tartson a fejleményekkel, az Európai Bizottság 2020 decemberében előterjesztette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagot, amely a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt foglalta magában.
Az EU a digitális tér szabályozásának szükségszerűségére válaszul dolgozta ki a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagot. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály együttese adja a digitális óriások gazdasági és demokratikus lábnyomához igazított jogi keretet, amely intézkedéseket vezet be a felhasználók védelmére, ugyanakkor a digitális gazdaság innovációját is támogatja.
A tagállamok 2021. november 25-én – kevesebb mint egy évvel azután, hogy a Tanácsban megkezdődtek a tárgyalások – egyhangúlag megállapodtak a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó tanácsi álláspontról.
A Tanács és az Európai Parlament 2022. március 24-én ideiglenes megállapodásra jutott a digitális piacokról szóló jogszabályról, amelyet az uniós tagállamok képviselői 2022. május 11-én jóváhagytak.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról szóló, a Tanács és az Európai Parlament által 2022. április 23-án elért és az Európai Parlament által július 5-én elfogadott ideiglenes megállapodást a Tanács várhatóan 2022 szeptemberében fogadja el.
A következő lépések
Azzal, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, a jogalkotási aktus elfogadásra került.
Azt követően, hogy az Európai Parlament és a Tanács elnöke is aláírja, kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, alkalmazása pedig hat hónappal később kezdődik.
Forrás:
A digitális piacokról szóló jogszabály: a Tanács véglegesen jóváhagyta a tisztességes online versenyre vonatkozó új szabályokat; Európai Unió Tanácsa; 2022. július 18.
Közigazgatás, politika
Lázár János baráti tüzet nyitott Vitézy Dávid cégére
„Hétfőn belső levélben tájékoztatták a Nemzeti Közlekedési Központ munkatársait, hogy a társaság hivatalosan is az Építési és Beruházási Minisztérium alá került. Az országos hatáskörű közlekedésszervező cég menedzsmentjének még aznap felmondtak.
A friss cégnyilvántartási adatok szerint bejegyezték az Építési és Beruházási Minisztériumot (ÉBM) mint a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. (NNK) tulajdonosi jogainak gyakorlóját. Ezzel hivatalossá vált, hogy a Lázár János vezette tárcához került az eddig a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz tartozó, Vitézy Dávid közlekedési államtitkár irányítása alatt álló cég.
A május végén frissen létrejött NKK – a Budapest Fejlesztési Központ Zrt. jogutódjaként – kiemelt jelentőségű állami társaság:
- országos hatáskörű közlekedésszervezőként feladata a közösségi közlekedési menetrendek összehangolása,
- a tarifarendszerek egységesítése,
- valamint a MÁV–Volán-csoport, a GYSEV és más szolgáltatók közszolgáltatásainak megrendelése és összehangolása az állam nevében.
Lázár János a kapuk előtt
De például a vasúti és HÉV-fejlesztések stratégiai tervezését is az NKK végzi. Legalábbis tegnapig. A VG értesülése szerint ugyanis, ahogy formálisan is megjelent az ÉBM az NKK mögött, Lázár János tárcája a társaság komplett vezetőségét menesztette.
Erről Szeneczey Balázs, a cég vezérigazgató-helyettese hétfőn levélben tájékoztatta a munkatársait, A lapunkhoz is eljutott levélben az áll, hogy az ÉBM képviseletében Bartal Tamás helyettes államtitkár járt el, aki úgy tájékoztatott, hogy az NKK igazgatósága és felügyelőbizottsága is megszűnt, és új alapszabályt fogadtak el.
Ezen túlmenően azonnali hatállyal felmentették tisztségéből a társaság menedzsmentjét, köztük Szeneczey Balázst is.
Új vezérigazgatónak Pántya Józsefet nevezték ki, aki a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója. Az NKK-nál ügydöntő felügyelőbizottság jött létre, amelynek elnöke Bartal Tamás. Ő egyébként korábban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója volt.
Mi lesz veled, NKK?
Szeneczey Balázs búcsúlevelében azt írta, hogy „felemelő érzés volt az ország és Budapest építése iránt elhivatott emberek között munkát végezni”.
Ne feledjétek, hogy senki sem véletlenül került ebbe a cégbe, hanem képessége és szakmai munkája alapján, amely, biztosan állíthatom – én, aki már sok mindent láttam –, hogy felszínre fog kerülni. Hiszem, hogy az eddig elvégzett munka az általunk menedzselt és előkészített projektekben tovább fog élni.
Forrásaink az NKK jövője kapcsán szkeptikusak voltak. Szerintük Pántya József érkezése azt is jelenti, hogy a cég „elközutasodik”. Ez értelemszerűen nem kedvez a kötött pályás projektek megvalósulásának. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) információi szerint ennél is negatívabb forgatókönyv szerint jár majd el az ÉBM az NKK-val: Pántya József kvázi felszámolónak érkezett a céghez, amelynek projektjeit a NIF veszi át. ”
Forrás:
Lázár János baráti tüzet nyitott Vitézy Dávid cégére; Világgazdaság; 2022. július 20.
„Az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott Magyarország területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli minisztere.
A jogállamisági feltételeket nemcsak azért teljesítjük, hogy uniós forrásokhoz jussunk – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, aki a közösségi oldalán tudatta, az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott.
Kifejtette: a feltételek teljesítése azért is fontos, hogy ne legyen kétséges Magyarország jogállam, Magyarország demokrácia, Magyarország olyan, mint az unió többi országa – az AFP francia hírügynökségnek nyilatkoztam.
A VG-nek adott interjúban Navracsics Tibor néhány hete úgy fogalmazott: reális célnak tartja, hogy még az idén megnyerje a két legfontosabb brüsszeli csatát, amelyeken az múlik, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, illetve a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz.”
Forrás:
Navracsics Tibor: a jogállamisági feltételeket nemcsak azért teljesítjük, hogy uniós forrásokhoz jussunk; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2022. június 22.
2030-ra az öt legélhetőbb EU-s tagállam közé akarunk tartozni
„ Magyarország jó fogadó a pénzek terén, a közbeszerzési rendszer jobb, mint Ausztriában, és év végére jöhet a megállapodás a helyreállítási alapról.
Navracsics Tibor, Magyarország területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli minisztere adott elő az MCC-ben az új kormány előtt álló feladatokról. (A korábbi előadások, így Csák János, Nagy Márton, Szalay-Bobrovniczky Kristóf előadásai itt, itt és itt olvashatók, lapunk interjúja Navracsics miniszterrel pedig itt).
A források megszerzése és a fejlesztéspolitika több területen találkozik – kezdte előadását Navracsics. A területfejlesztésnek nincsen nagy hagyománya, hazánk szerkezete aránytalan, a fővárosi lakosságszám és a magyar politikai hagyomány is a központosítást erősíti.
A miniszter a helyzetet a következőkben vállalta fel: számos ma még összegzésre váró folyamat indult meg a covid alatt, ezeket még ki kell elemezni. A Benelux államok jobb mutatókkal rendelkeznek demográfia és foglalkoztatottság terén, Dél- és Kelet-Európa kevésbé. A kohéziós politikának köszönhetően viszont a „mag-Európához” képest zajlik a felzárkózás, ebbe kell illeszkednünk. „Itt kell bírnunk a tempót és kell egy kicsit meg is haladnunk.
A kihívás tehát kettős: álljunk helyt a versenyképességi versenyben, tudjunk felzárkózni az EU átlagához, és közben próbáljuk meg az országon belüli szakadékot csökkenteni, a felzárkózásra váró régiók számára biztosítani azt, úgy, hogy közben az előbbi küzdelemben részt vevő régiók is megkapják a segítséget” – fejtegette Navracsics.
Erre két nagy EU-s forrás van, a helyreállítási alap az egyik, amelyről a döntés 2020 végére megszületett, e hitel mögött garanciát vállaló országként hazánk is ott van. Mivel az összeget igazítják a gazdasági teljesítményhez, Magyarország már most 430 milliárd forinttal kevesebbet kap, ami akár jó jelnek is tekinthető. Ez azért van, mert a gazdaságunk jól teljesít, de például Spanyolország több pénzt kap, mert az előrejelzéshez képest kevésbé nőtt a gazdaság.
Magyarország jó receptor: az előző hétéves pénzügyi időszakban míg az EU-s átlag a forráslehívás és -felhasználás terén 68% volt, addig nálunk ez a szám 75%. Az intenzív tárgyalás az összegről májusban indult meg, és
az év végére szeretné a kormány aláírni a partnerségi megállapodást,amire meg is van a felkészültség és az akarat, s ebben az esetben nincs forrásvesztés. A teljes pénzügyi keret 14 ezer milliárd forint összesen, az operatív programok 10 milliárd forint értékben jelennek majd meg a magyar fejlesztési politikában, külön kezelik a vidék és halászat programját, ez kb. 4 ezer milliárd forintot jelent.
A régiók terén az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, továbbá a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld közelíti meg legkevésbé az EU-s fejlettséget. Pest megye sem áll túl jól, korábban Budapesttel egy fejlesztési régió volt, a főváros elszívta a fejlesztéseket, ezért most már önálló régió. Budapest az EU-s átlagot meghaladja fejlettség terén. A területi elvnek tehát nagy a jelentősége, három kategóriát lehet említeni ezen fejlettségi skála tükrében: vannak a nemzeti- és EU-s átlaghoz felzárkózó régiók, aztán a középső kategóriák, a harmadik pedig a főváros. Az utóbbi időben egyébként a magyar régiók mindegyike közelíti az EU-s átlagot, még ha lassan is. A turizmusban is van aránytalanság, főleg a fürdőkre, a Balatonra és a fővárosra koncentrál.
A háború, infláció, járvány idején meglepő lehet, de 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé akarunk tartozni.
Azonosítani kell ehhez azokat a célokat, melyek élhetővé teszik hazánkat – szögezte le a miniszter. A versenyképességet fejleszteni kell, a kevéssé fejlett régiókat fel kell zárkóztatni, illetve cél a digitális és zöld átállás. A vidékfejlesztési program a legnagyobb forrással rendelkezik. A teljes keretösszeg kétharmadát a fejlesztendő régiókra szánja a kormány. A környezetvédelem és az ezt szolgáló beruházások, az infrastruktúra is fontos cél.
Navracsics a vádakra is reagált, miszerint a korrupciós kockázat miatt nem kapjuk meg az EU-s pénzeket. Az Európai Bizottság által összeállított egységes piaci eredménytábla szerint Magyarország sárga kategóriás, tehát a közbeszerzési rendszerrel mindössze néhány apró gond nincsen, miközben például Ausztria piros kategóriás (vagyis komoly gondok vannak a rendszerrel). ”
Forrás:
2030-ra az öt legélhetőbb EU-s tagállam közé akarunk tartozni; Veszprémy László Bernát; Mandiner; 2022. július 20.
Az Európai Bizottság többet kér a magyar kormánytól a források odaítéléséhez
„Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa észrevételeit a döntéssel kapcsolatban.
Bár az Európai Bizottság tudomásul vesz több, Magyarország által javasolt korrekciós intézkedést, valamint más eljárásokban tett kötelezettségvállalási terveket, de úgy véli, hogy a magyar kormány még nem mindenben megfelelő korrekciós intézkedéseket nyújtott be az Európai Unió költségvetési érdekeit védelmező jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet keretében – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Arianna Podesta, a brüsszeli testület szóvivője.
A szóvivő azt írta: szerdai ülésén a biztosi testület megvitatta az említett rendelet szerinti eljárás következő lépéseit, és megbízta Johannes Hahn költségvetésért felelős biztost, hogy tájékoztassa a magyar hatóságokat azokról az intézkedésekről, amelyeket a bizottság szándékozik javasolni, amennyiben a kormány korrekciós rendelkezéseit továbbra sem ítéli mindenben kielégítőnek. Az Európai Bizottság szerint a kormány június végén küldött válasza – bár tartalmaz több korrekciós lépést – nem ad megfelelő választ a testület összes aggályára, de még mindig van lehetőség arra, hogy a kormány időben ismertesse Brüsszellel a megfelelő intézkedéseket.
Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa észrevételeit – tette hozzá a szóvivő, leszögezve, hogy a brüsszeli végrehajtó testület kész folytatni a tervezett intézkedések megfelelőségéről szóló megbeszéléseket. Podesta hozzátette, hogy az uniós testület figyelembe veszi a legutóbbi magyar döntéseket és azokat is, amelyeket a kormány a következő hónap során még esetleg indítványoz, mielőtt határozna arról, hogy javasol-e lépéseket az ügyben az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak.
Az Európai Bizottság április végén küldött értesítést Magyarországnak a jogállamisághoz kötődő feltételességi mechanizmus elindításáról. Ursula von der Leyen elnök a korrupció elleni fellépést nevezte meg a legfontosabb feltételnek az eljárásban. A kormány június 27-én küldte el válaszát a bizottság aggályaival kapcsolatban.
A VG érdeklődésére Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hivatala a héten azt közölte: rendkívül közel van a megállapodás Magyarország és Brüsszel között hazánk európai uniós forrásairól.”
Forrás:
Az Európai Bizottság többet kér a magyar kormánytól a források odaítéléséhez; Világgazdaság/MTI; 2022. július 21.
Európai Unió
Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért: az Európai Bizottság gázkereslet-csökkentési terve
„Az Európai Uniót az a veszély fenyegeti, hogy Oroszország – fegyverként használva a földgázkivitelt – tovább csökkenti a szállított gázmennyiséget. Az uniós tagállamok közel felébe már jelenleg is a tervezettnél kevesebb orosz gáz érkezik. Ha most lépünk, akkor enyhíthetők azok a kockázatok és költségek, amelyek a szállítások további zavarai vagy teljes leállítása esetén merülnének fel, és ellenállóbbá tehető Európa energetikai rendszere.
Az Európai Bizottság ezért ma javaslatot terjeszt elő egy új jogszabály elfogadására és az európai gázkereslet-csökkentési terv bevezetésére. A cél az, hogy jövő tavaszra 15%-kal csökkenjen a gázfogyasztás Európában. A közigazgatási szervektől a háztartásokon, a középületek tulajdonosain és az áramszolgáltatókon át az ipari szereplőkig minden fogyasztó tehet azért, hogy gázt takarítson meg, és meg is kell tennie a szükséges lépéseket. A Bizottság felgyorsítja a gázellátás diverzifikálásával és ehhez kapcsolódóan a közös beszerzésekkel kapcsolatos munkát is, hogy az EU-nak több lehetősége nyíljon alternatív forrásokból beszerezni a szükséges gázt.
A Bizottság összehangolt gázkereslet-csökkentési intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot terjeszt elő, melynek a Szerződés 122. cikke a jogalapja. Az új rendelet szerint minden tagállamnak azt kellene célul kitűznie, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15%-kal csökkenjen a gázszükséglete. Az új rendelet emellett lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy – miután konzultált a tagállamokkal – az ellátás biztonságával kapcsolatos „uniós riasztást” adjon ki, amely valamennyi tagállam számára kötelezővé teszi a gázszükséglet csökkentését. Ilyen uniós riasztás akkor adható ki, ha súlyos gázhiány veszélye fenyeget, vagy ha fennáll a kockázata annak, hogy kivételesen magasra szökik fel a gáz iránti kereslet. A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell a nemzeti vészhelyzeti tervüket annak leírásával, hogy hogyan tervezik teljesíteni a kitűzött csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak az elért eredményekről. A szolidaritási alapon gázt igénylő tagállamoknak számot kell adniuk arról, milyen intézkedéseket vezettek be a belföldi szükségletek csökkentése érdekében.
A Bizottság azzal is segíti a tagállamokat a szükséges keresletcsökkentés megvalósításában, hogy elfogadott egy európai gázkereslet-csökkentési tervet, amely meghatározza az összehangolt keresletcsökkentést szolgáló intézkedéseket, elveket és kritériumokat. A terv főként a gáz más tüzelőanyagokkal való helyettesítésére, illetve valamennyi ágazat általános energiamegtakarításaira összpontosít. Célja garantálni az ellátást a háztartások és a legfontosabb felhasználók – például a kórházak –, továbbá az alapvető termékek és szolgáltatások, illetve az uniós ellátási láncok és a versenyképesség szempontjából a gazdaságban meghatározó szerepet betöltő ipari szereplők részére. Emellett iránymutatásokat is ad a tagállamoknak, milyen szempontokat vegyenek figyelembe a korlátozó intézkedések kidolgozása során.
A nyáron megtakarított energia télen a rendelkezésünkre áll
Ha idén nyáron más energiahordozókkal helyettesítjük a gázt, és energiát takarítunk meg, akkor több gázt lehet eltárolni télre. Ha most cselekszünk, azzal csökkenthetők a GDP-t érő negatív hatások, mivel elkerülhető, hogy később, egy válsághelyzetben kelljen meghozni előre nem tervezett intézkedéseket. Az időben megtett lépéseknek az az előnyük is megvan, hogy a segítségükkel időben jobban eloszlanak az erőfeszítések, csökkennek a piacokon jelentkező aggodalmak és az áringadozás, valamint van idő alaposabban kidolgozni a célzott és költséghatékony, az ipari ágazat védelmét szolgáló intézkedéseket.
A Bizottság által előterjesztett gázkereslet-csökkentési terv a tagállamokkal és az iparági szereplőkkel folytatott konzultáción alapul. A gázkereslet csökkentését az intézkedések széles tárháza szolgálhatja. A korlátozások bevezetése előtt a tagállamoknak ki kell meríteniük minden üzemanyag-helyettesítési lehetőséget, nem kötelező megtakarítási intézkedést és alternatív energiaforrást. Amennyire lehetséges, prioritásnak kell tekinteni az átállást a megújuló energiaforrásokra, illetve a tisztább, kisebb karbonintenzitású és kevésbé szennyező opciókat. Ugyanakkor átmeneti intézkedésként szóba jöhet a szénre, az olajra, illetve a nukleáris energiára való átállás, amennyiben elkerülhető a hosszú távú szén-dioxid-zárványhatás. A piaci alapú intézkedések enyhíthetik a társadalmat és a gazdaságot érintő kockázatokat. A tagállamok például árverési vagy pályázati rendszereket alakíthatnak ki, amelyek ösztönzik az ipar energiafogyasztásának csökkentését. Emellett támogatást is felajánlhatnak, az állami támogatások új ideiglenes válságkeretének a Bizottság által a mai napon elfogadott módosításával összhangban.
Az energiatakarékosság másik fontos pillére a fűtés és hűtés visszafogása. A Bizottság nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy indítsanak széles körben a fűtés és a hűtés takarékos használatát ösztönző figyelemfelhívó kampányokat, és hajtsák végre az „Energiatakarékos EU” című közleményben javasolt intézkedéseket. A tagállamok azzal járhatnak elöl jó példával, ha utasítást adnak a fűtés és a hűtés célzott csökkentésére az állami szervek által üzemeltetett középületekben.
A gázkereslet-csökkentési terv emellett segít a tagállamoknak azonosítani, a „védelemre nem szoruló fogyasztói csoportokon” belül a legkritikusabb fogyasztókat vagy berendezéseket és fontossági sorrendeket felállítani az alábbi általános gazdasági megfontolások és kritériumok alapján:
- társadalmi fontosság – meg kell határozni a kritikus ágazatokat, ideértve az egészségügyet, élelmiszeripart, védelmet, biztonságot, a finomítókat és a haderőt, illetve a környezeti szolgáltatásokat;
- határokon átnyúló ellátási láncok – ki kell jelölni az uniós ellátási láncok akadálymentes működése szempontjából kritikus termelő és szolgáltató szektorokat és ipari szereplőket;
- a létesítményekben okozott károk – el kell kerülni, hogy azok csak jelentős késedelem, javítások, hatósági jóváhagyás és költségek árán tudják újrakezdeni a termelést;
- gázcsökkentési lehetőségek és termékek/összetevők helyettesítése – meg kell vizsgálni, az iparágak milyen mértékben tudnak áttérni importált összetevőkre/termékekre, és hogy a termékek vagy összetevők iránti kereslet milyen mértékben elégíthető ki importból.
Háttér-információk: mit tett eddig az EU az energiaellátás biztosítása érdekében?
Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját követően a Bizottság elfogadta a REPowerEU tervet, hogy mielőbb megszüntesse az EU orosz gázzal szembeni függőségét. A REPowerEU intézkedései az energiaellátás diverzifikálását, az energiamegtakarítások és az energiahatékonyság fokozását, illetve a megújuló energiaforrások terjedésének felgyorsítását szolgálják. Az EU emellett új jogszabályt fogadott el, amely előírja, hogy az uniós föld alatti gáztározókat 2022. november 1-jéig a kapacitás 80%-áig fel kell tölteni a következő tél ellátásának biztosítása érdekében. Ennek kapcsán a Bizottság alapos vizsgálat alá vetette esetleges jelentős ellátási zavarok kezelésére szolgáló nemzeti készültségi terveket.
A Bizottság létrehozta az uniós energiaplatformot, amelynek célja az energiakereslet regionális szintű összesítése, a gáz és a zöld hidrogén jövőbeli közös beszerzésének elősegítése, az infrastruktúra optimális kihasználása annak érdekében, hogy a gáz eljusson oda, ahol arra a legnagyobb szükség van, valamint a nemzetközi gázszállító partnerek megszólítása. A platformon belül eddig öt regionális tagállami csoport alakult, míg a Bizottságon belül külön munkacsoport jött létre a folyamat támogatására. Az EU sikeresen diverzifikálta az orosz gázimporttól eltérő forrásait, növelve az egyéb beszállítóktól származó LNG- és csővezetékes behozatalt. A 2022-es év első felében a nem oroszországi LNG-import 21 milliárd köbméterrel nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A nem oroszországi vezetékes import volumene szintén növekedett, 14 milliárd köbméterrel, Norvégia, Azerbajdzsán, az Egyesült Királyság és Észak-Afrika irányából.
Az EU már jóval Ukrajna orosz inváziója előtt megkezdte egy tiszta és összekapcsolt energiarendszer kiépítését, amelynek középpontjában a belföldön előállított megújuló energia részarányának növelése, az importált fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése, valamint az ellátás megszakadása esetén a tagállamok közötti összeköttetések és szolidaritás erősítése állt.
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetésének, illetve a globális uniós energiafogyasztás energiahatékonyság révén történő csökkentésének köszönhetően az európai zöld megállapodás és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag egyaránt erősíti az EU ellátásbiztonságát. E javaslatokra építve a REPowerEU célja felgyorsítani az EU-n belül a megújuló energia terjedését, illetve az energiahatékonysági beruházások végrehajtását. Jelenleg az Unióban felhasznált energia több mint 20%-a megújuló energiaforrásokból származik; a Bizottság javaslata értelmében ezt az arányt 2030-ra több mint kétszeresére, legalább 45%-ra kell növelni. Az év eleje óta a becslések szerint mintegy 20 GW további megújulóenergia-kapacitás állt üzembe az EU-ban. Ez több mint 4 milliárd köbméter földgáznak felel meg.
Az LNG-terminálokba és gázrendszer-összekötő elemekbe irányuló beruházásaink révén immár minden tagállam legalább két forrásból tud gázhoz jutni, a szomszédos államok között pedig az ellenirányú áramlás is megoldható. A földgázellátás biztonságáról szóló rendelet értelmében a tagállamoknak nemzeti megelőzési cselekvési terveket és vészhelyzeti terveket kell kidolgozniuk, míg a szomszédos országok „védett fogyasztóinak” ellátását súlyos vészhelyzetben szolidaritási mechanizmus garantálja.
További információk (angolul):
Kérdések és válaszok (magyarul)
Az állami támogatások új ideiglenes válságkerete
Tájékoztató: gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért
Tájékoztató: európai gázkereslet-csökkentési terv
Tájékoztató: A városok támogatásával az energiamegtakarításért”
Forrás:
Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért: a Bizottság gázkereslet-csökkentési terv bevezetését javasolja, hogy az Unió felkészüljön az ellátási zavarokra; Európai Bizottság; 2022. július 20.
Kérdések és válaszok a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” uniós tervről
„1. Miben áll a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” elnevezésű uniós terv?
Tekintettel az elkövetkező téli időszakokra, a terv felvázolja, hogy az EU hogyan tudja összehangolt módon kezelni az Oroszországból származó gázellátásban esetlegesen jelentkező további zavarokat. A „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című közlemény felvázolja a piaci helyzetet, valamint ismerteti a földgázellátás biztonságára vonatkozó hatályos uniós jogszabályok alapján rendelkezésre álló eszközöket és az eddig hozott intézkedéseket. Tekintettel a szűkös piaci feltételekre, valamint arra, hogy Oroszország továbbra is fegyverként használja gázkészleteit, a közlemény megállapítja, hogy az Oroszországból származó földgázellátás teljes megszakadása esetén valószínűleg szakadék fog kialakulni a kereslet és a kínálat között.
A terv ezért a 2022. augusztus 1-jétől 2023. március 31-ig tartó időszakra a gázkereslet 15%-os önkéntes csökkentését javasolja célként kitűzni. Ennek a célnak az elérése érdekében különböző intézkedéseket vázol fel, amelyek révén a tagállamok a közszférát, a vállalatokat és a háztartásokat gázigényük és -fogyasztásuk csökkentésére ösztönözhetik. A tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük meglévő nemzeti veszélyhelyzeti terveiket a cél elérését lehetővé tevő, tervezett keresletcsökkentési intézkedéseik beépítésével. A keresletcsökkentésről szóló melléklet pedig azokat a szakpolitikai intézkedéseket részletezi, amelyek rendelkezésre állnak a más tüzelőanyagra való átállásnak és a gázfogyasztás csökkentésének ösztönzésére. Emellett kritériumokat állapít meg, amelyek alapján a tagállamok azonosíthatják a kritikus, nem védett fogyasztókat arra az esetre, ha megszorításokra lenne szükség.
A tervet továbbá egy új uniós vészhelyzeti eszközt bevezető jogalkotási javaslat is támogatja, amelynek célja az európai gázpiacon a kínálat és a kereslet között esetlegesen kialakuló szakadék kezelése. Az Európai Unióról szóló szerződés 122. cikkén alapuló rendeletjavaslat egy olyan eljárást vezet be, amely – a Tanáccsal való konzultációt követően – uniós riasztás kihirdetését teszi lehetővé abban az esetben, ha az önkéntes keresletcsökkentési célok nem elegendőek a kereslet és a kínálat közötti szakadék megelőzéséhez. Ilyen esetekben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kötelező érvényű keresletcsökkentési célt vezessen be.
2. Miért tartalmaz a terv új uniós jogi eszközt a gázkereslet csökkentésére, és miből áll az eszköz?
Az Európai Tanács a 2022. május 31-i és június 23-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen javaslatokat az esetleges súlyos ellátási zavarokra való felkészültség javítására többek között megfizethető árú energiaellátás biztosítása révén. Az Oroszországból származó gázellátásban jelentkező zavarok közelmúltbeli eszkalációja alapján úgy tűnik: jelentős a kockázata annak, hogy Oroszország hirtelen és egyoldalúan huzamosabb időre teljesen leállítja a gázszállítást. Az azonnali, proaktív és összehangolt uniós szintű fellépés révén elkerülhetők a gázellátás esetleges megszakadásából eredő, a gazdaságot és a polgárokat érő súlyos károk. A jelenlegi ellátásbiztonsági rendelet (az (EU) 2017/1938 rendelet) nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy kezelni tudja a gázellátásban jelentkező, az európai ipart és fogyasztókat hátrányosan érintő, széles körű és huzamosabb idejű zavarokat, mivel azt rövid távú és földrajzilag korlátozott zavarok kezelésére tervezték. A javasolt tanácsi rendelet megteremti a hiányzó jogi keretet. Mint a tanácsi rendeletek esetében általában, a rendelet hatálybalépéséhez azt az Európai Unió Tanácsának minősített többséggel meg kell szavaznia.
A javasolt tanácsi rendelet értelmében a tagállamoknak 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy nemzeti gázfogyasztásukat legalább 15%-kal csökkentsék az előző öt év azonos időszakának átlagos fogyasztásához képest. A tagállamoknak ezt az európai gázkereslet-csökkentési tervben meghatározott intézkedésekre és kritériumokra támaszkodva kell elérniük.
Az új jogi eszköz lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy – saját kezdeményezésre vagy legalább három tagállam kérésére – uniós riasztást hirdessen ki. A riasztásra akkor kerül sor, ha jelentős a kockázata a súlyos gázhiány kialakulásának, illetve ha a gázkereslet olyan rendkívüli mértékben megugrik, hogy az jelentős mértékben rontja a gázellátási helyzetet, de az adott zavart a piac még képes kezelni. Az uniós riasztás lehetővé tenné a keresletcsökkentési cél kötelezővé tételét is.
A mai javaslat előírja, hogy 2022. szeptember végéig a tagállamoknak naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket, meghatározva az általuk tervezett keresletcsökkentési intézkedéseket, azaz többek között az iparban és az energiaágazatban a más tüzelőanyagra való átállás végrehajtásával és a középületek hőmérsékletének korlátozásával kapcsolatban. A koordináció biztosítása érdekében konzultálniuk kell a Bizottsággal és az érdekelt felekkel, mielőtt új keresletcsökkentési intézkedéseket vezetnek be.
A nemzeti hatóságok lesznek felelősek azért, hogy területükön nyomon kövessék a keresletcsökkentési intézkedések végrehajtását, és kéthavonta, legkésőbb a következő hónap 15. napjáig jelentést tegyenek a Bizottságnak az elért csökkentésről.
A Bizottság a gázkoordinációs csoport (amely a Bizottságból, a tagállamok képviselőiből és a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatából, azaz az ENTSOG-ból áll) segítségével szorosan nyomon követi és betartatja ezeket a csökkentéseket, többek között azáltal, hogy kiegészítő intézkedések végrehajtását kéri a kötelező csökkentés elérése érdekében, amennyiben a benyújtott nemzeti tervek nem bizonyulnak elégségesnek, vagy ha valamely tagállam szolidaritási ellátást kér. A szolidaritási ellátás iránti kérelmek esetén a Bizottság annak bizonyítását is előírja a tagállamok számára, hogy nemzeti szinten minden megfelelő gázkereslet-csökkentési intézkedést végrehajtottak.A tanácsi rendeletet a hatálybalépésétől számítva két évig kell alkalmazni, de legkésőbb 2023 augusztusáig felül fogják vizsgálni az általános uniós gázellátási helyzet figyelembevételével.
3. Kire vonatkoznak a Bizottság által javasolt gázkereslet-csökkentési intézkedések?
Az ellátás biztonságára vonatkozó hatályos uniós szabályok garantálják, hogy a „védett felhasználók”, azaz a háztartások és az alapvető szociális szolgáltatók, mint például a kórházak és az iskolák mentesüljenek minden esetleges gázjegyrendszer-szerű intézkedés alól.
Ezért a felvázolt intézkedések az iparra összpontosítanak. Ugyanakkor a gázmegtakarításhoz mindenki hozzájárulhat. A gazdaság valamennyi ágazatát érintő irányított energiamegtakarítás jelenlegi bevezetése sokkal kevesebb költséggel jár, mint az ipari termelés hirtelen korlátozása egy későbbi időpontban. Ezért arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy indítsanak tájékoztató kampányokat a lakosság körében, továbbá hozzanak intézkedéseket például a középületek fűtésének csökkentése, valamint a nem kritikus fontosságú erőművek által fogyasztott gáz mennyiségének csökkentése érdekében. Az egyes tagállamok maguk dönthetik el, hogy mi a keresletcsökkentési intézkedések alkalmazásának a legjobb módja. A potenciális hiányok gazdaságilag hatékony és szolidáris módon történő kezelése érdekében azonban a tagállamoknak figyelembe kell venniük a keresletcsökkentési tervben vázolt közös prioritási kritériumokat és elveket.
A Bizottság folyamatosan dolgozik a kínálati oldal megerősítésén azáltal, hogy felveszi a kapcsolatot alternatív beszállítókkal további szállítmányok biztosítása céljából. Ez azonban nem lesz elegendő jelentős zavar esetén. A terv célja tehát annak biztosítása, hogy a gázellátás a téli időszakban kielégítse a keresletet. Emellett a nemzeti intézkedések kialakítására vonatkozó közös kritériumokat határoz meg arra az esetre, ha hiány lépne fel, és korlátozásra volna szükség.
4. Elkerülhetetlen lesz az ipari tevékenységek visszafogása?
Az EU minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy megelőzze az ipari tevékenység visszaesését, de az ellátás biztonságát fenyegető veszélyek fényében nem zárható ki e tevékenységek visszaszorulása. Többek között ez az oka annak, hogy elsőbbséget kell biztosítani a gázkereslet megelőző célú csökkentésének. Ebben a szellemben a keresletcsökkentési terv olyan közös elveket és kritériumokat határoz meg a tagállamok számára, melyeket követve minimalizálhatják a gázellátásban jelentkező jelentős zavarok iparágakra gyakorolt hatását, különös tekintettel azok az ágazatokra, amelyeknek korlátozott lehetősége van a földgázról való átállásra, és csak súlyos károk árán tudják visszafogni a termelést. Az iránymutatás célja a tagállamok közötti koordináció és szolidaritás biztosítása annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen a zavarok által a gazdaságra, az ipari versenyképességre és a foglalkoztatásra gyakorolt esetleges káros hatásokat. Az iránymutatás segít azonosítani azokat az ipari ágazatokat, amelyek az egységes piac egészét tekintve kulcsfontosságúak a társadalom és az értékláncok zökkenőmentes működése szempontjából.
A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a földgáz más tüzelőanyagokkal való felváltását vagy helyettesítését ösztönző intézkedések bevezetését, lehetőleg tisztább alternatívákat és megújuló energiaforrásokat felhasználva mindehhez. A tagállamok az érdekelt felekkel konzultálva kötelesek biztosítani a helyettesítő lehetőségek és a rendelkezésre álló alternatív energiaforrások előnyben részesítését és kimerítését, mielőtt fontolóra veszik a kötelező keresletcsökkentési intézkedések bevezetését. A gázfelhasználás korlátozását, jegyrendszeren keresztüli szabályozását és csökkentését csak végső megoldásként kellene alkalmazniuk, ha már az összes többi lehetőséget kimerítették.
5. Milyen konkrét intézkedéseket és kritériumokat javasolnak a tagállamoknak a gázkereslet csökkentésére?
A gázkereslet-csökkentési terv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy először azokat az ágazatokat célozzák meg, amelyek számára kedvezőbb helyettesítési lehetőségek állnak rendelkezésre, és a meglévő nemzeti veszélyhelyzeti tervekre és bevált gyakorlatokra építve osszák el a terhet a gazdaság egészén. A terv kiemeli, hogy a fűtés és hűtés iránti kereslet csökkentése révén milyen lehetséges megtakarítások érhetők el. Ennek egyik módját a figyelemfelkeltő kampányok jelentik, illetve az, ha – különösen a nagyobb épületekben – korlátozzák a fűtést és a hűtést, a kültéri teraszokat pedig nem fűtik.
Tekintettel a villamos energia előállításához felhasznált gáz nagy mennyiségére, a terv felhívja a figyelmet a villamos energia más tüzelőanyagok felhasználásával történő előállításának lehetőségére. A piaci alapú eszközök, például az árverések vagy – akár a határokon átnyúló szinten működő – pályázati rendszerek, illetőleg az úgynevezett „megszakítható szerződések” alkalmazása szintén azon intézkedések közé tartoznak, amelyeket a tagállamok a kereslet csökkentése érdekében bevezethetnek. A terv felhívja továbbá a figyelmet a nagyfogyasztók közötti szerződéscsere koncepciójára, melynek keretében egy ellátási hiánnyal küzdő régióban működő, nagy energiaigényű vállalata ideiglenesen egy kevésbé érintett régióba helyezheti át a termelést.
Amennyiben a nem védett fogyasztók körében szükségessé válik a kereslet csökkentése, a tagállamoknak számos kritériumot figyelembe kell venniük. Ilyen például a társadalmi szolgáltatások és a határokon átnyúló értékláncok kritikus jellege, a gyakorlati megfontolások, azaz pl. helyettesíthető-e, illetve csökkenthető-e a gázfogyasztás, valamint milyen károkat okozhat a létesítményekben, ha leállítják vagy késleltetik a tevékenységet. A korlátozó intézkedések tervezésekor figyelembe kell venni az olyan tágabb gazdasági megfontolásokat is, mint például egy adott ágazat jelentősége az értékláncban. A tagállamoknak ezekre az iránymutatásokra kell támaszkodniuk a földgázellátás biztonságára vonatkozó nemzeti vészhelyzeti terveik naprakésszé tétele során.
6. Hogyan fogja ez a terv megóvni a belső energiapiacot?
A terv megerősíti az EU energiapiacát és belső piacát azáltal, hogy fokozza a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést annak érdekében, hogy az elosztás optimalizálásával a gázt oda juttassa el, ahol a legnagyobb szükség van rá. A Bizottság továbbra is elkötelezett az egységes piac védelme, és különösen a tagállamok közötti kereskedelem indokolatlan korlátozásának megakadályozása mellett.
A már létrehozott gázkoordinációs csoport (amely a Bizottságból, a tagállamok képviselőiből, valamint a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatából, azaz az ENTSOG-ból áll) szükség esetén összeülhet, és ülésére meghívhatja többek között az ipari minisztériumok képviselőit is. A csoport döntő szerepet fog játszani a keresletcsökkentésnek az EU kritikus ágazataira és értékláncaira gyakorolt hatásának nyomon követésében, valamint a szükséges információcsere lehetővé tételében, adott esetben más érdekelt felek, szociális partnerek és szakpolitikai fórumok bevonásával.
7. Hogyan biztosítható a tagállamok közötti szolidaritás?
A terv a szolidaritás elvén alapul. Minden tagállamnak csökkentenie kell nemzeti gázfogyasztását annak érdekében, hogy hozzájáruljon az EU-n belüli kereslet és kínálat közötti szakadék kezeléséhez, függetlenül attól, hogy ez a különbség hol jelentkezik, illetve hol a legsúlyosabb. Az intézkedéseket nemzeti szinten kell kidolgozni.
Vészhelyzetben a hatékony és azonnali szolidaritást nagymértékben megkönnyítené a földgázellátás biztonságáról szóló rendeletben előirányzott kétoldalú szolidaritási megállapodások megléte, melyek tisztázzák, hogy válsághelyzet esetén a szomszédos országok jogilag védett fogyasztóinak gázzal való ellátása milyen technikai, jogi és pénzügyi szabályok szerint történik. Minden olyan tagállamnak, amely ezt még nem tette meg, a lehető leggyorsabban le kell zárnia a szükséges szolidaritási megállapodások előkészítését.
Ezen túlmenően az iránymutatás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a gázfogyasztás korlátozására vonatkozó prioritási kritériumok kidolgozása során. A gázkoordinációs csoport, a Tanács magas szintű versenyképességi és növekedési munkacsoportja és az uniós ipari fórum mind konzultációs és koordinációs fórumként szolgálhat.
8. Javasolja-e az EU, hogy jegyrendszert vezessenek be a magánháztartások gázfogyasztásának korlátozására?
Nem, a magánháztartások az ellátásbiztonságról szóló hatályos uniós rendelet értelmében a „védett felhasználó” fogalmába tartoznak. A gázhiány őket sújtaná utoljára. Ha egyéb, előre nem látható események nem történnek, akkor az Oroszország által előidézett jelentős zavarok nem érintenék őket közvetlenül.
Azonban a szükségtelen fogyasztás csökkentésével és az energiapazarlás elkerülésével a háztartások nagyon fontos szerepet játszhatnak az elkövetkező hónapokban. A gázmegtakarítás nemcsak a gazdaság más részeire nehezedő nyomás enyhítését segítené elő, hanem csökkentené az energiaszámlákat is. A Bizottság ezért arra ösztönzi a háztartásokat, hogy Unió-szerte járuljanak hozzá ehhez az össztársadalmi energiamegtakarítási akcióhoz, például azáltal, hogy visszaveszik a fűtést és hűtést, kiteregetik a kimosott ruhákat, lekapcsolják a villanyt, ha nincs rá szükség és lehetőség szerint javítják otthonuk szigetelését. A külön-külön megtett lépések együttesen jelentős megtakarításokat eredményeznek: a termosztát alacsonyabbra állításával összesen akár évi 10 milliárd köbméter gázt is meg lehet takarítani.
9. Hatással lesz-e a terv az árakra, és korlátozva lesz-e a gáz ára árplafon bevezetésével?
A geopolitikai és piaci helyzet miatt arra számítunk, hogy a gázárak továbbra is magasak maradnak, de a kereslet csökkenését eredményező fogyasztáscsökkenés pozitív hatással járhat. Továbbra is arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy folytassák az energiaárakra vonatkozó eszköztárunk használatát, mely olyan intézkedéseket határoz meg, amelyekkel enyhíthető a tartósan magas árak vállalkozásokra és háztartásokra gyakorolt hatása.
Az Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az importált gázra vonatkozó árplafon bevezetésének lehetőségét. Az ezzel kapcsolatos munka még folyamatban van. Különböző modelleket és módokat vizsgálunk meg arra vonatkozóan, hogy az árplafon hogyan működhetne a gázellátásban jelentkező zavarok vagy vészhelyzet esetén. A Bizottság eddig nem tett javaslatot árplafon bevezetésére, és a mai terv nem tartalmaz erre vonatkozó javaslatokat.
10. Mit tett a Bizottság az uniós földgázellátás biztonságának garantálása érdekében?
Az elmúlt hónapokban és években a Bizottság – a földgázellátás biztonságára vonatkozó jogszabályok és a diverzifikációt lehetővé tevő infrastruktúra terén elért általános eredményekre építve – számos intézkedést hozott a földgázellátás biztosítása érdekében.
A legutóbbi 2009-es gázválságot, valamint a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszország általi annektálását követően az EU keretrendszert hozott létre a földgázellátás biztonságával kapcsolatos kockázatok kezelésére és a gázellátásban jelentkező zavarok enyhítésére. Az EU jelentősen javította a földgáz-összeköttetéseket annak érdekében, hogy el tudja oda juttatni a gázt, ahol arra szükség van, továbbá lehetővé tegye a gáz kétirányú szállítását és megnövelje LNG-importkapacitásunkat. Így mára minden tagállamnak egynél több gázellátási forrása van.
A Bizottság elvégezte továbbá a földgázellátás biztonságára vonatkozó valamennyi nemzeti vészhelyzeti terv részletes felülvizsgálatát és az ellátásbiztonsági helyzet mélyreható nyomon követését, valamint kockázatértékelést készített.
Mivel az ukrajnai orosz invázió következtében nyilvánvalóvá vált az ellátási zavarok kockázata, a Bizottság márciusban javaslatot terjesztett elő, amely előírja, hogy a gáztároló létesítményeket még a tél kezdete előtt újra kell tölteni (2022. november 1-jéig 80%-ra kell feltölteni a létesítményeket). A szabályokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa gyorsan elfogadta, és azok már hatályban vannak.
Márciusi vázolását követően a Bizottság májusban előterjesztette a REPowerEU-tervet, amelynek értelmében az EU-nak fokozatosan függetlenednie kell az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. A terv középpontjában a megújuló energia bevezetésének felgyorsítása, az energiahatékonyságba történő beruházások előreütemezése, valamint energiaforrásaink és beszállítóink diverzifikálása áll.
A Bizottság a tagállamokkal közösen létrehozta az európai energiabeszerzési platformot, hogy összehangolja az energiaellátással kapcsolatos intézkedéseket a jövőbeli közös beszerzések céljából. Az USA-val, Egyiptommal és Izraellel, valamint Azerbajdzsánnal kötött megállapodásoknak köszönhetően a platformon keresztül már sikerült az EU számára az elkövetkező évekre – LNG formájában, illetve csővezetéken keresztül – kiegészítő gázellátást biztosítani. A Bizottság folyamatosan dolgozik a kínálati oldal megerősítésén azáltal, hogy felveszi a kapcsolatot alternatív beszállítókkal további szállítmányok biztosítása céljából.
További információk
Sajtóközlemény – Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért
Tájékoztató – Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért
Tájékoztató – Az európai gázkereslet-csökkentési terv
Tájékoztató – A városok támogatása az energiatakarékosságban”
Forrás:
Kérdések és válaszok a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” uniós tervről; Európai Bizottság; 2022. július 20.
Az EU új iparstratégiája: íme az előttünk álló kihívások – Európai Parlament
„A képviselők szeretnék elérni, hogy az EU frissített iparstratégiája versenyképes és ellenálló legyen, és segítse a digitális és környezetbarát gazdaságra való átállást.
Az európai vállalkozásokat súlyosan érintette a Covid19 világjárvány, sokuknak be kellett zárniuk vagy csökkenteni a dolgozóik számát, miközben új megoldásokra is szükség volt, hogy lépést tudjanak tartani a szükséges digitális és zöld átállással.
2021 májusában az Európai Bizottság frissített javaslatot terjesztett elő az EU iparstratégiájára vonatkozóan, hogy tükrözze a megváltozott körülményeket.
A frissített stratégia a Covid-válság tanulságaira épít, a cél, hogy segítse a helyreállítást, és kezelje az EU technológiai és ipari stratégiai függőségét. Hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az egységes piac zavarokkal szembeni ellenállását, és biztosítani kell a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgását, valamint a zöld és a digitális átállás felgyorsítását.
Egységes piaci vészhelyzeti eszközt javasol a jövőbeli piaci válságok hatásainak kezelése, a szolgáltatások és áruk szabad mozgása, valamint az alapvető termékek elérhetősége érdekében.
2022. július 13-án az ipari szakbizottság képviselői jelentést fogadtak el, amelyben arra szólítanak, hogy a frissített stratégia biztosítson versenyképes, tiszta és ellenálló ipart a következő generációk számára az Unióban. A Parlament várhatóan a szeptemberi plenáris ülésen hagyja jóvá a jelentést.
Az EU ipara számokban
Az ipar az EU gazdaságának több mint 20%-át teszi ki, fenntartható anyagokat és a jövő gazdasága és társadalma számára szükséges termékeket hoz létre, innovációkat teremt. Ráadásul az áruexport 80%-át adja. Az EU emellett vezető globális szolgáltató és célpontja a közvetlen külföldi befektetéseknek is.
A feldolgozóipar teszi ki az EU ipari gazdaságának legnagyobb részét, 2019-ben ez adta az EU ipari hozzáadott értékének több mint négyötödét (84,7%) és az ipari foglalkoztatás 90,3%-át.
A kisebb cégek támogatása a fenntartható növekedés érdekében
2019-ben 23,2 millió vállalkozás működött az EU nem pénzügyi üzleti gazdaságában, amelyek 131,5 millió embert foglalkoztattak. A többségük (99,8%) mikro- és kis- és középvállalkozások (kkv-k) voltak, amelyek az EU GDP-jének több mint felét termelték. A startupokkal együtt a kkv-k kulcsfontosságúak az EU digitalizálásában. A képviselők a finanszírozáshoz való megfelelőbb hozzáférést és az adminisztratív terhek csökkentését szeretnék.
Az ipari stratégiának éppen ezért rájuk kell összpontosítani, mivel sokan adósságokat halmoztak fel a nemzeti koronavírus-intézkedések következtében, ezzel csökkentve befektetési kapacitásukat, ami hosszú távon valószínűleg lassú növekedést eredményez.
Egy ellenállóbb ipar létrehozása
Az EU vezető kutatóintézetekkel, vállalatokkal és magasan képzett szakemberekkel büszkélkedhet, és ezeket az erősségeit meg kell őriznie. A képviselőknek az a kívánságai:
- ha a zöld és a digitális átállás megőrizné a munkahelyeket, a versenyképességet és tiszta termékek gyártásának képességét
- évente nyomon követnék és jelentés is készülne az európai ipari ökoszisztémák versenyképességéről és ellenállóképességéről, valamint az átállási terén elért haladásról
- olyan eszköztár létrehozását, amely megvédi az EU piacát a bomlasztó külföldi beavatkozásoktól, megakadályozza a külföldi államilag támogatott vállalatok tisztességtelen versenyét, és megvédi a kulcsfontosságú uniós ágazatokat és technológiákat
- a K+F-be történő beruházásokat, mivel a GDP 3%-ának megfelelő K+F-befektetési célt a tagállamok túlnyomó többségében még mindig nem érték el
- az EU kritikus nyersanyagoktól való külső függőségének egyértelmű csökkentése
Befektetés versenyképes és tiszta vállalkozásokba
Az iparstratégiával összefüggésben az EU-nak lehetővé kell tennie, hogy a vállalatok elérjék a klímasemlegességi célokat – amiket a zöld megállapodás ütemtervében és a „Irány az 55%! csomagban” is meghatároznak. Mindezt úgy, hogy támogatják a cégeket, különösen a kis- és középvállalkozásokat az átmenetben és a munkahelyteremtésben.
Ahhoz, hogy a zöld megállapodás megvalósuljon, ambiciózus iparpolitikára van szükség. A képviselők szeretnék elérni, hogy a Bizottság ösztönözze a megfizethető, megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia előállítását, valamint fokozza a szükséges villamos energia, energia, hidrogén, fűtési/hűtési infrastruktúra tervezésének és finanszírozásának koordinálását.
További javaslataik
- az eszközök végrehajtásának felgyorsítása, ide értve a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket és az ipari szövetségeket, amelyek az energetikai átmenethez szükséges innovatív, áttörést jelentő technológiákat fejlesztenek ki.
További információ
- Az eljárás menete
- Fenntartható tevékenységek jussanak forrásokhoz az EU-ban, kérik a képviselők
- Európai Bizottság – kérdések és válaszok (angolul)
- Az egységes piacról szóló éves jelentés 2022 (angolul)
”
Forrás:
Az EU új iparstratégiája: íme az előttünk álló kihívások; Európai Parlament; 2020. november 27.-2022. július 18.
EU–Kína: A stabil globális gazdaság közös felelősségünk
„A mai napon Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és Liu He miniszterelnök-helyettes vezette a 9. EU és Kína közötti magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszédet. Mairead McGuinness biztos szintén részt vett a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos eszmecserén. A magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd középpontjában a globális gazdasági kihívások, a Covid19 által az ellátási láncokban okozott zavarok, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió hatása állt, többek között az élelmezést, az energiát és a pénzügyi szolgáltatásokat illetően. A felek megvitatták továbbá a kétoldalú kereskedelem és a kölcsönös beruházások terén fennálló, rendezésre váró kérdéseket, valamint a pénzügyi szolgáltatások terén folytatott együttműködés fokozását. Az EU és Kína megállapodott arról, hogy a következő magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszédre 2023-ban kerül sor.
Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és a kereskedelempolitikáért felelős tagja így nyilatkozott: „Az EU és Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partnerei egymásnak. Gazdaságaink jelentősége együtt jár azzal a felelősséggel is, hogy közös válaszokat alakítsunk ki a globális gazdasági és kereskedelmi kihívásokra, többek között az ellátási láncokban keletkezett zavarokra, a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságára, a legsérülékenyebb országok adósságának enyhítésére és a Kereskedelmi Világszervezet reformjára. Hangsúlyoztam, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott agresszív háború jelentős globális biztonsági és gazdasági kihívások elé állít bennünket. Kiemeltem továbbá, hogy továbbra is szükség van az elkötelezettségre az EU és Kína közötti kiegyensúlyozottabb és kölcsönös kereskedelmi és beruházási kapcsolatok kialakítása érdekében.”
Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „Az EU és Kína közötti kétoldalú együttműködés a pénzügyi szektorban kölcsönös érdekünk. Szeretném, hogy folytatódjon az együttműködés a pénzügyi szabályozási kérdésekben, többek között a zöld finanszírozás terén, amely kulcsfontosságú mindkét gazdaság számára ahhoz, hogy az éghajlat-politikai célkitűzéseink elérésére irányuló erőfeszítések gyümölcsözők legyenek. Örömömre szolgál, hogy a mai napon konkrét megoldásokat tudtunk megvitatni, melyek a Kínában működő európai pénzügyi intézmények tevékenységét hivatottak megkönnyíteni.”
Főbb témák és eredmények
Az EU és Kína számos témát és javaslatot vitatott meg, többek között a következőket:
A világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos aggályokkal összefüggésben az EU hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EU és Kína egymással együttműködve segítsen az Oroszország Ukrajna elleni agressziója által okozott kihívások kezelésében. Az EU nyugtázta, hogy Kína kész együttműködni a globális piacok stabilitásának biztosítása és a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságának – többek között a műtrágyakivitel révén történő – felszámolása érdekében.
Az EU javaslatokat terjesztett elő továbbá az alacsony jövedelmű országok adósságenyhítésével kapcsolatos kétoldalú és a G20-ak keretében folytatott munka fokozására.
Az EU és Kína üdvözölte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 12. miniszteri konferenciájának pozitív eredményeit. Ezzel összefüggésben az EU és Kína megállapodott abban, hogy közösen dolgoznak a WTO reformján. Az EU hangsúlyozta továbbá, hogy kezelni kell a globális torzulásokat, például az ipari támogatások és a kapacitásfelesleg terén.
Az EU és Kína egyetértett abban, hogy meg kell előzni az ellátási láncban fellépő zavarokat, és tárgyalt az átláthatóság növeléséről és az egyes kritikus fontosságú nyersanyagok és más termékek ellátásával kapcsolatos információk cseréjéről.
A pénzügyi szolgáltatásokról folytatott eszmecsere konstruktívnak bizonyult. E téren Kína kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőbeni nemzeti jogszabályai nem korlátozzák majd az európai lízingvállalkozásokat abban, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az ország egész területén. A felek üdvözölték a Kínai Központi Bank és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság között aláírt egyetértési megállapodást, amely biztosítja, hogy az európai bankok igénybe vehetik a Sanghaji Elszámolóház szolgáltatásait. Az EU üdvözli, hogy Kína kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését támogató eszközében az uniós bankok is részt vehessenek.
Az EU hangot adott az üzleti környezettel kapcsolatos aggályoknak, többek között az egyenlő versenyfeltételek hiányának és a kínai üzleti környezet fokozódó politizálódásának, ami arra készteti az európai vállalatokat, hogy újragondolják már meglévő tevékenységüket és tervezett beruházásaikat az országban.
Az EU nyomatékosította, hogy a gazdasági nyomásgyakorlást célzó intézkedések – többek között Litvániával szemben – elfogadhatatlanok.
A Covid19-világjárvány kezelése közös prioritás, amely során mind az EU, mind Kína keményen dolgozott, hogy életeket mentsen. Az EU felajánlotta az együttműködés és a tapasztalatcsere folytatását, és arra ösztönözte Kínát, hogy vizsgálja felül a vírus terjedésének megszakítását célzó, az EU és Kína közötti légi közlekedést visszavető politikáját.
A felek üdvözölték az állategészségügy terén folytatott megerősített együttműködést, és az EU azt javasolta, hogy folytatódjanak a tárgyalások egy régiókba sorolásról szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről egyes állatbetegségek tekintetében.
Háttér-információk
A 2022. április 1-jén rendezett EU–Kína csúcstalálkozón megállapodás született arról, hogy a nyári szünet előtt sor kerül az EU és Kína közötti magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszédre.
Az EU és Kína fontos kereskedelmi partnerei egymásnak: 2021-ben az áruexport tekintetében Kína volt az EU harmadik legnagyobb partnere (10,2%), az árubehozatalt illetően pedig az EU elsőszámú kereskedelmi partnere (22,4%).
A Kínából származó uniós import értéke 2019-ben 363 milliárd euró, 2021-ben 472 milliárd euró volt. Az EU 2019-ben 198 milliárd euró, 2021-ben 223 milliárd euró értékben exportált Kínába. Ez megközelítőleg 1,3 milliárd euró összegű napi behozatalnak és 600 millió euró értékű napi kivitelnek felel meg, ami napi 1,9 milliárd eurós kereskedelmet jelent az EU és Kína között.
További információk
Forrás:
EU–Kína: A stabil globális gazdaság közös felelősségünk; Európai Bizottság; 2022. július 19.
Vesd össze:
Minister and Head of Economic and Commercial Office of the Chinese Mission to the EU Peng Gang: For China and the EU, Cooperation is Our Only Right Way Forward; Mission of the People’s Republic of China to the European Union; 2022. július 21.
„A kérdés tisztázását a következő hat hónap egyik legfontosabb feladatának tartják.
Csehország július elsejével átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. A cseh elnökség egyik prioritása a mesterséges intelligencia fogalmának pontosítása és a kapcsolódó törvény módosítása.
A mesterséges intelligencia meghatározása jelentősen leszűkült és mára olyan rendszerré vált, amelyet bizonyos fokú autonómiával terveztek, hogy gépi tanulás és a logikai vagy tudásalapú megközelítések segítségével elérjen egy ember által meghatározott célt. A gépi tanulás és a tudásalapú megközelítések meghatározásai bekerültek a szöveg preambulumába, amelyet szintén módosítottak, hogy megkülönböztessék a mesterséges intelligenciát a hagyományos szoftverektől.
A cseh szakemberek rámutattak, hogy a mesterséges intelligencia rendszer OECD-meghatározásának alapfogalmai megmaradtak és ezen túlmenően az autonómia fogalma is bekerült a meghatározásba, ahogyan azt néhány delegáció kifejezetten kérte. A tervezett rendeletben foglalt kötelezettségek nagyrészt az ilyen típusú rendszerekre vonatkoznának, kivéve, ha a mesterséges intelligencia szolgáltató kizárja a magas kockázatú kötelezettségeket.
Több tagállam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet olyan rendszerekre is kiterjedhet, amelyek nem jelentik az alapvető jogok megsértésének komoly kockázatát. Ezért a cseh elnökség azt javasolta, hogy a magas szintű mesterséges intelligencia szakértői csoport és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) osztályozási keretrendszere alapján a magas kockázatú rendszerek osztályozását egészítsék ki egy horizontális szinttel. A további szint a rendszer eredményeinek fontosságán és azonnaliságán alapul a döntéshozatali folyamatban. Más szóval, a mesterséges intelligencia csak akkor minősíthető kockázatosnak, ha emberi felülvizsgálat nélkül azonnal hat, vagy ha nem csupán az emberi döntéshozatal kiegészítője.
Jelentősen módosult a III. mellékletben található, nagy kockázatot jelentő felhasználási esetek listája. A biztosítás meghatározására, a biometrikus kategorizálásra, a környezetvédelemre, a környezetszennyezés ellenőrzésére és a hamisítványok felderítésére vonatkozó kategóriákat törölték. Ezen túlmenően a bizottság már nem csak a magas kockázatú felhasználási eseteket veheti fel a listára, hanem törölheti is őket, feltéve, hogy már nem jelentenek jelentős kockázatot, vagy törlésük nem vezet az egészség, a biztonság és az alapvető jogok védelmének általános szintjének csökkenéséhez.
Több tagállam osztotta meg azon aggályait, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogi aktus irányítási struktúrája túlságosan decentralizált, mivel „a nemzeti szintű végrehajtás a kibertérben korlátokba ütközhet, főként a nemzeti hatóságok elégtelen kapacitása és szakértelme miatt”. A cseh megoldás két részből áll. Az első rész az Európai Mesterséges Intelligencia bizottságra vonatkozik, amely a nemzeti hatóságokat fogja támogatni a végrehajtásban. A testület elsősorban a piacfelügyeleti hatóságokat támogatja, nemzeti személyzetet képez és tanácsot ad a bizottságnak nemzetközi mesterséges intelligencia kérdésekben.
Másodszor, a csehek egy új cikket javasoltak, amely előírja, hogy a bizottság jelöljön ki egy vagy több uniós szintű vizsgálati szervet, amely technikai és tudományos tanácsadást nyújt a számára vagy a piacfelügyeleti hatóságoknak. Ezen túlmenően a testület létrehozhatna egy független szakértői csoportot a végrehajtási tevékenységek támogatására. Segíthetik a nemzeti hatóságokat, tanácsot adhatnak a határokon átnyúló vizsgálatokkal kapcsolatban, és tanácsot adhatnak a bizottságnak a tiltott gyakorlatok megsértésével kapcsolatban.
Végül néhány uniós tagország kérésére a nemzetbiztonsági mentességet pontosították, hogy az „a katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági tevékenységekre is kiterjedjen, függetlenül attól, hogy milyen típusú szervezet végzi ezeket a tevékenységeket”. ”
Forrás:
Pontosabban határozná meg a mesterséges intelligencia fogalmát Csehország; SG.hu; 2022. július 24.
Közigazgatási, politikai informatika
- [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]
Ajánlati/részvételi felhívás
- Drónok beszerzése a MATE részére
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/137, 2022.07.18. - ERA rsz szvfejlesztési és üzemeltetési támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/137, 2022.07.18. - Digitális Bíróság üzemeltetése és fejlesztése 2022
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/138, 2022.07.19. - Komplex informatikai szolgáltatások ellátása 2022
Ajánlatkérő: Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/139, 2022.07.20. - Okmányvizsgáló berendezések beszerzése
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/139, 2022.07.20. - Cisco Agreement 2022.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/139, 2022.07.20. - Elektronikus tananyagok fejlesztése (Elektronikus-tananyagok fejlesztése a fejlesztéspolitikai intézményrendszer munkatársai számára.)
Ajánlatkérő: Miniszterelnökség
Közbeszerzési Értesítő: 2022/140, 2022.07.21. - Önvezető járműflotta- AF
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/140, 2022.07.21. - TSM üzemeltetés támogatása (nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 5.940.000.000,- Ft (keretösszeg)
Közbeszerzési Értesítő: 2022/141, 2022.07.22. - ELO rendszer üzemeltelt. támogat. szolgált. besz.
Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/141, 2022.07.22. - Informatikai rendszer fejlesztése és üzemeltetése
Ajánlatkérő: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Közbeszerzési Értesítő: 2022/141, 2022.07.22.
Tájékoztató az eljárás eredményéről
- SAP CRM rendszerek fejlesztése
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Nyertes: AB Consulting Group Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 100.000.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/137, 2022.07.18. - Negyedéves tájékoztató KM19 – 2022. II. negyedév
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.;Lounge Design Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.987.194.410,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/137, 2022.07.18. - Negyedéves tájékoztató SZFKM – 2022. II. negyedév (szervezetfejlesztés)
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes: p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 597.885.273,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/137, 2022.07.18. - Tájékoztató az eljárás eredményéről – NetApp
Ajánlatkérő: Budaörs Város Önkormányzata Budaörsi Polgármesteri Hivatal
Nyertes: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.748.358,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/138, 2022.07.19. - EKEIDR support Kormányhivatalok részére
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Nyertes: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 774.740.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/138, 2022.07.19. - SSO,IDM,KUK üzemeltetés támogatás 1 évre
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: HumanoiT Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.396.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/140, 2022.07.21. - Kommunikációs feladatok-keretmegállapodás
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.;Lounge Design Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 75.000.000.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/140, 2022.07.21. - Tájékoztató az eljárás eredményéről (Siebel alapú rendszerek)
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.344.612.352,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/141, 2022.07.22.
Európában is elérhető kormányzati felhőszolgáltatást indít a Microsoft
„A közszférának szánja új felhőszolgáltatását a Microsoft, amit az állami intézmények sajátos igényei alapján terveztek. A Microsoft Cloud for Sovereignty a hatályos törvényeknek és kiberbiztonsági előírásoknak minden téren megfelelő, online közszolgáltatásokat nyújthat a cég szerint.
A Microsoft kedden jelentette be az Inspire konferencia keretén belül, hogy kifejezetten kormányzati ügyfelek számára szánt csomagot indít a Microsoft Cloud családon belül, partnerei listájára elsőként az olasz Leonardo légvédelmi csoport, valamint a belga Proximus távközlési cég kerültek fel. Corey Sanders, a vállalat alelnöke egy interjúban kikötötte, hogy bár eddig európai cégekkel állapodtak meg, világszerte várják az újabb ügyfeleket, és jelenleg is zajlanak már privát egyeztetések.
A „Cloud for Sovereignty” (Felhő a szuverenitásért) szolgáltatás hasonlít a Cloud for Government-hez, azzal a különbséggel, hogy nem csak az Egyesült Államok kormányzati ügyfelei számára érhető el, hanem világszerte vehetik igénybe a kormány és a közszféra szereplői. A redmondi cég arra számít, hogy ezzel erősítheti pozícióját olyan versenytársaival szemben, mint az Amazon Web Services és a Google. Az Imarc Group piackutató cég szerint a globális kormányzati felhőpiac mérete 2027-re várhatóan eléri a 71,2 milliárd dollárt a 2021-es 27,6 milliárd dollárról.
Sanders bejelentése szerint a szolgáltatás segítségével a közszféra szereplői nagyobb kontrollt kapnak az adataik felett, átláthatóbbá válnak a felhő működési folyamatai, és egyszerűbben megvalósíthatják a partnerek az adatvédelemre vonatkozó előírásokat, főleg Európában. Az állami szektor a felhőtechnológia összes előnyét élvezheti: az erőforrások rugalmas skálázhatóságát, a helytől és időtől független működést, a folyamatok irányíthatóságát és átláthatóságát, adott lesz a Microsoft 365, a Dynamics 365 és az Azure szolgáltatások használata.
Az adatvédelemben élen járó Európai Unió év elején kezdte el vizsgálni tüzetesebben az állami szektor felhőhasználatát, mivel mind az üzleti, mind a kormányzati ügyfelek egyre gyakrabban veszik igénybe nagy tech cégek felhőszolgáltatásait ahelyett, hogy saját infrastruktúrát építenének ki, amit sok biztonsági szakértő kritizál. A Microsoft ennek úgy menne elébe, hogy személyre szabható, biztonságos szolgáltatásokat próbálna nyújtani a kormányzati ügyfeleknek.
A közszolgáltatások digitalizációjának a kelet-közép-európai régióban különösen nagy jelentősége van, bár gyorsan fejlődik, továbbra is lemaradásban van Nyugat-Európa digitális éllovas államaihoz képest. A felhőből elérhető digitális közszolgáltatások, mint amilyen például a magyar EESZT a Microsoft szerint növelhetik az állami adminisztráció hatékonyságát és az állampolgári bizalmat.
Az időzítés érdekes, mivel nemrég számoltunk be róla: nem tud új ügyfeleket kiszolgálni Nagy-Britanniában a Microsoft felhős üzletága a termékportfólió bizonyos kulcselemeit illetően, miután a cég helyi adatközpontjainak tartalék kapacitásait gyakorlatilag teljes mértékben felemésztette az ukrán kormányzati infrastruktúra hoszting-igénye. A Microsoft a brit központok mellett a legtöbb európai adatközpontjában jelentős kapacitásszűkében van, miután a cég az ukrán-orosz konfliktus februári kitörése óta gyakorlatilag a teljes ukrán kormányzati infrastruktúrát az európai szerverein hosztolja, ezzel hozzájárulva a támadás alatt álló ország működőképességének fenntartásához. A helyzet ráadásul rövid távon biztos nem fog megoldódni, mivel a még mindig tartó félvezetőhiány miatt az adatközponti kapacitásbővítés komoly nehézségekbe ütközik.”
Forrás:
Kormányzati felhőszolgáltatást indít a Microsoft; Dömös Zsuzsanna; HWSW.hu; 2022. július 22.
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
Az Európai Bizottság 1,2 milliárd euróval fogja támogatni az Európai Védelmi Alap (EDF) projektjeit
„A Bizottság ma bejelentette, hogy összesen közel 1,2 milliárd EUR összegű uniós finanszírozással tervez támogatni 61 együttműködésen alapuló védelmi kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében kiírt első pályázati felhívásokat követően választottak ki.
A finanszírozásra kiválasztott pályázatokkal az EDF olyan, magas színvonalú védelmi képességekkel kapcsolatos projekteket fog támogatni, amelyek kiterjednek például az új generációs vadászrepülőgépekre, harckocsikra és hajókra, valamint olyan kritikus védelmi technológiákra, mint a katonai felhő, a mesterséges intelligencia, a félvezetők, az űrtechnológia, valamint az informatikai vagy egészségügyi ellenintézkedések. Vezető szerepet vállal a forradalmi technológiákban is, különösen a kvantumtechnológiák és az új anyagok terén, valamint kiaknázza az ígéretes kkv-kban és induló vállalkozásokban rejlő potenciált.
Margrethe Vestager ügyvezető alelnök a következő szavakkal üdvözölte az európai védelmi együttműködés e jelentős lépését: „A kiválasztott magas színvonalú projektek megmutatták, hogy az európai védelmi ipari együttműködés valóban megvalósítható, akár széles körben is. Az innovatív védelmi technológiák következő generációját uniós pénzügyi alapok segítségével kutató és fejlesztő mintegy 700 vállalat reziliens és versenyképes ipari bázist fog létrehozni. A kkv-k a kiválasztott projektekben részt vevő szervezetek 43%-át teszik ki. Ez jól mutatja, hogy az Európai Védelmi Alap programja kiterjed a teljes uniós ipari értékláncra.”
Thierry Breton, belső piacért felelős biztos elmondta: „Azzal, hogy az Európai Védelmi Alap 1,2 milliárd eurót fektet 61 európai, együttműködésen alapuló védelmi projektbe, konkrét előrelépést teszünk az integráltabb európai védelmi ipar megvalósulása felé: segítjük az innovációt és élvonalbeli képességeket biztosítunk fegyveres erőink számára. Az Európai Védelmi Alap révén mindinkább normává válik az európai védelmi együttműködés. A közös forrásfelhasználás egyben okosabb forrásfelhasználás is, mely egyaránt javára válik a tagállamoknak és az európai védelmi iparnak.”
Az EDF első évének sikere azt mutatja, hogy a két elődprogramra – a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedésre (PADR) és az európai védelmi ipari fejlesztési programra (EDIDP) – épülő modell célravezetőnek bizonyult.
- Rendkívül vonzó program, mely az uniós ipar élénk érdeklődésére tart számot: az elődprogramokat messze meghaladóan rekordszámú, összesen 142 pályázat érkezett be (nagy elsődleges iparágak, kkv-k, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, valamint kutatási és technológiai szervezetek részéről), melyek lefednek valamennyi közzétett felhívást és témát;
- Széles földrajzi lefedettség: a kiválasztott pályázatokban közel 700 jogalany vesz részt 26 uniós tagállamból és Norvégiából;
- Megerősített védelmi együttműködés: a kiválasztott pályázatokban átlagosan 18 jogalany vesz részt 8 uniós tagállamból és Norvégiából;
- A kis- és középvállalkozások (kkv-k) határozott bevonása: a kiválasztott pályázatokban részt vevő jogalanyok több mint 40%-át kkv-k teszik ki, és ők kapják a teljes igényelt uniós finanszírozás közel 20%-át;
- Megfelelő egyensúly a kutatás és a képességfejlesztés között: 322 millió EUR 31 kutatási projekt finanszírozására és 845 millió EUR 30 nagyléptékű projekt finanszírozására a védelmi képességek rendszereinek és technológiáinak fejlesztése céljából;
- A forradalmi védelmi technológiák támogatása: a költségvetés több mint 5%-a olyan áttörést jelentő ötletek finanszírozására szolgál, amelyek a védelmi ügyek koncepcióját és irányítását radikálisan megváltoztató innovációt idéznek elő;
- Összhang uniós szintű prioritásokkal: idetartozik mindenekelőtt az ún. állandó strukturált együttműködés (PESCO), ugyanis a kiválasztott fejlesztési pályázatok felét a PESCO-projekthez kapcsolódóan kívánják megvalósítani.
A Bizottság szolgálatai most megkezdik a támogatási megállapodás előkészítését a kiválasztott pályázó konzorciumokkal. Az előkészítés sikeres lezárultát és az odaítélésről szóló bizottsági határozat elfogadását követően a támogatási megállapodásokat az év vége előtt aláírják.
Háttér-információk
2021 júniusában a Bizottság elfogadta az Európai Védelmi Alap első éves munkaprogramját, és közzétett egy 23 pályázati felhívásból álló első sorozatot, amely 11 kutatási tevékenységre és 12 fejlesztési tevékenységre irányuló pályázati felhívást tartalmazott, összesen 37 témában.
Az Európai Védelmi Alap (EDF) a Bizottság kiemelt eszköze az európai védelmi együttműködés támogatására. Az EDF – a tagállamok erőfeszítéseit nem kiváltva – előmozdítja a különböző méretű vállalkozások és a kutatási szereplők közötti együttműködést az EU-ban. Az EDF a kutatás-fejlesztés teljes ciklusa alatt támogatja a versenyképes és együttműködésen alapuló védelmi célú projekteket, elsősorban azokat, amelyek hozzájárulnak a legkorszerűbb és interoperábilis védelmi technológiák és felszerelések megvalósításához. Előmozdítja továbbá az innovációt, és ösztönzi a kkv-k nemzetközi részvételét. A projekteket a tagállamok által a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében elfogadott védelmi képességbeli prioritások alapján, és különösen a képességfejlesztési terv (CDP) összefüggésében meghatározott pályázati felhívásokat követően választották ki.
Az EDF jelenlegi áron 7,953 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik a 2021–2027-es időszakra. Ez a pénzügyi keretösszeg két pillér között oszlik meg:
- 2,651 milliárd eurót különítenek el az új és jövőbeni biztonsági fenyegetések elhárítását szolgáló, együttműködésen alapuló védelmi kutatások finanszírozására; valamint
- 5,302 milliárd euróval társfinanszírozzák az együttműködésen alapuló képességfejlesztési projekteket.
Az EDF költségvetésének 4–8 %-át olyan forradalmi technológiák fejlesztésére vagy kutatására fordítják, amelyek képesek áttörést jelentő innovációk létrehozására a védelemmel összefüggésben.
Az EDF végrehajtása a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakában 17 állandó tematikus és horizontális tevékenységkategória szerint kialakított éves munkaprogramokon keresztül történik, amelyek a következőkre összpontosítanak:
- a modern harctér többdimenziós és holisztikus megközelítésének kialakítása terén felmerülő új kihívások, például a védelmi egészségügyi támogatás, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések, a biotechnológia és az emberi tényezők, az információs fölény, a fejlett passzív és aktív érzékelők, a kibertér és a világűr;
- a védelmet szolgáló olyan gyorsító tényezők és támogató eszközök, amelyek kulcsfontosságú technológiai előrelépést hoznak az Európai Védelmi Alap számára, és számos területen alkalmazhatók (például a digitális transzformáció, az energetikai reziliencia és az ökológiai átállás, az anyagok és alkatrészek, a forradalmi technológiák, valamint az innovatív és jövőorientált védelmi megoldásokra irányuló nyílt pályázati felhívások, többek között a kkv-knak szóló célzott felhívások);
- a hadviselés tökéletesítése a képességek és ambiciózus védelmi rendszerek – például a légi harc, a légvédelem és rakétavédelem, a szárazföldi harc, a haderővédelem és -mobilitás, a tengeri hadviselés, a víz alatti hadviselés, valamint a szimulációs gyakorlatok és képzés – megerősítése és támogatása érdekében.
További információk
A kiválasztott pályázatok áttekintése, 2022. július
Az EDF 2022. évi munkaprogramja
Videofelvétel az EFA 2022-es információs napjáról, 2022. június 30.
Forrás:
Védelmi ipar: Az EU lépéseket tesz annak érdekében, hogy közel 1,2 milliárd eurónyi befektetéssel támogasson 61 együttműködési projektet a védelmi ipar területén; Európai Bizottság; 2022. július 20.
„A Bizottság ma elfogadta az európai védelmi ipar közös közbeszerzés útján történő megerősítését szolgáló eszköz (EDIRPA) 2022–2024-es időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. A májusi védelmi beruházási hiányokról szóló közös közleményben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság eleget tesz azon kötelezettségvállalásának, mely szerint rövid távú uniós eszközt hoz létre az európai védelmi ipar képességeinek az uniós tagállamok általi közös közbeszerzés révén történő megerősítésére. Az Európai Tanács kérésére létrehozott eszköz célja az Ukrajna elleni orosz agresszióból eredő legsürgetőbb és legkritikusabb védelmieszköz-szükségletek kezelése. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy 2022-től 2024-ig 500 millió eurót különítsenek el az uniós költségvetésből. Az eszköz ösztönözni fogja a tagállamokat, hogy a szolidaritás szellemében közösen ítéljék oda a szerződéseket, és meg fogja könnyíteni valamennyi tagállam számára az olyannyira szükséges védelmi felszerelésekhez való hozzáférést.
Megelőzi a tagállamok között ugyanazon termékekért folyó versenyt, és megkönnyíti a költségmegtakarítást. Az eszköz növelni fogja az interoperabilitást és lehetővé teszi az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) számára, hogy a szükséges termékek előállítása érdekében jobban alkalmazkodjon és bővítse gyártókapacitásait. Az eszköz legalább három tagállamból álló konzorciumok által végrehajtott tevékenységeket támogat. A támogatható intézkedések magukban foglalhatnak új védelmi közbeszerzési projekteket vagy a háború kezdete óta indított projektek kiterjesztését.
Margarethe Vestager, a Bizottság ügyvezető alelnöke így nyilatkozott: „A tagállamok határozottan cselekedtek, amikor átadtak Ukrajnának olyan védelmi eszközöket, amelyekre annak sürgetően szüksége volt.” A szolidaritás szellemében az EU a közös beszerzésre való ösztönzéssel segíteni fogja a tagállamokat készleteik feltöltésében. Ezzel az Unió lehetővé teszi az európai védelmi ipar számára, hogy jobban tudjon reagálni ezekre a halaszthatatlan szükségletekre. Az EDIRPA-rendeletre irányuló javaslat történelmi mérföldkő az EU védelmi uniójának létrehozásában, az uniós polgárok biztonságának növelésében és abban, hogy az EU-t szövetségeseink erősebb partnerévé tegye.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „Ma történelmi jelentőségű lépést teszünk az európai védelmi integráció terén. Mivel Európa határain háború tombol, az uniós államfők felhívására reagálva új eszközt terjesztünk elő a mai napon, hogy támogassuk a fegyverek európai szintű közös beszerzését. Amellett, hogy az Ukrajnába történő fegyverszállítást követően újra feltöltjük a készletek egy részét, arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy az uniós költségvetésből közösen vásároljanak. Európa védelme ezzel jelentős előrelépést tesz.”
Az eszköz célkitűzései
Az eszköz funkciói mindenekelőtt a következők:
- előmozdítja a védelmi beszerzések terén folytatott tagállami együttműködést; ezzel hozzájárul a szolidaritáshoz, az interoperabilitáshoz és a közkiadások hatékonyságához; megakadályozza a kiszorulást (vagyis az olyan keresleti csúcsokat, amelyek miatt valamely tagállam képtelen hozzájutni az általa igényelt védelmi termékekhez); és megelőzi a széttagoltságot.
- növelni fogja az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességét és hatékonyságát, különösen azáltal, hogy felgyorsítja az ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodóképességét. Ez magában foglalja a termelési kapacitás növelését is, amelyre Oroszország Ukrajna elleni agressziója okán kialakult biztonsági helyzet miatt van szükség.
Támogatható intézkedések
Az eszköz a következő feltételeknek megfelelő intézkedéseket fogja támogatni:
- Legalább három tagállam konzorciuma;
- A legszükségesebb és legkritikusabb védelmi felszerelések közös közbeszerzésére irányuló meglévő vagy új együttműködés kiterjesztése;
- Az EDTIB részvételét tükröző közbeszerzési eljárások.
Az eszköz figyelembe veszi a Bizottság és a főképviselő/az Európai Védelmi Ügynökség vezetője által létrehozott közös védelmi közbeszerzési munkacsoport munkáját. A munkacsoport elősegíti a tagállamok rendkívül rövid távú beszerzési igényeinek összehangolását, és együttműködik a tagállamokkal és az uniós védelmieszköz-gyártókkal a készletek feltöltésére irányuló közös beszerzések támogatása érdekében.
A következő lépések
A helyzet sürgősségére való tekintettel a Bizottság az Európai Tanács feladatának kézhezvételétől számított hat héten belül kiemelt prioritásként fogadta el a rendeletjavaslatot, és továbbítja azt a társjogalkotóknak. A Bizottság számít a gyors elfogadásra annak érdekében, hogy 2022 végéig támogatni tudja a tagállamokat a legsürgetőbb és legkritikusabb védelmi felszerelések iránti igények közös kielégítésében.
Emellett a Bizottság javaslatot fog tenni az európai védelmi beruházási programról (EDIP) szóló rendeletre, amely a tagállamok és az Unió biztonsága szempontjából kiemelt közös érdekű fejlesztési és közbeszerzési projektek központi eleme lesz.
Háttér-információk
Az új biztonsági kihívásokkal szembesülve a tagállamok bejelentették azon szándékukat, hogy többet költenének a védelemre. További koordináció és együttműködés nélkül azonban ezek a megnövekedett beruházások olyan jelentős kockázatokkal járnak, mint például az európai védelmi ágazat nemzeti határok mentén történő fokozottabb széttagoltsága; az együttműködési lehetőségek korlátozása a felszerelések teljes életciklusa során; a külső függőségek erősödése; a tagállamok fegyveres erői interoperabilitásának és cselekvőképességének csökkenése.
A rövid távú felvásárlásokra vonatkozó döntések hosszabb távú hatással lesznek az EDTIB következő évtizedek piaci kilátásaira. A Bizottságnak ezért kellő időben célzott támogatást kell nyújtania azoknak a tagállamoknak, amelyek készek közösen megerősíteni védelmi kapacitásaikat.
2017-től a PADR, az EDIDP és az Európai Védelmi Alap új keretet hozott létre az uniós szintű és határokon átnyúló védelmi kutatási és fejlesztési együttműködés számára.
Az új és a jövőbeli eszköz a 8 milliárd eurós Európai Védelmi Alappal összhangban fog működni a védelmi felszerelések fejlesztési és beszerzési ciklusában.
Az EDIRPA emellett kiegészíti az Európai Békekeretet (EPF), amely jelentős lépéseket tett a tagállamok azon döntésének finanszírozásában, hogy védelmi felszereléseket szállítsanak Ukrajnának. A támogatás eddigi összege elérte 2 milliárd eurót, a további allokációt a tagállamok jelenleg véglegesítik. Noha az Európai Békekeret megtéríti ezeket a transzfereket, a tagállamoknak most van szükségük a támogatásra, hogy a kimerült készleteiket fel tudják tölteni, és hogy ezen a téren együtt tudjanak működni.
A Tanács által 2022. március 21-én jóváhagyott, a biztonságra és a védelemre vonatkozó stratégiai iránytű a biztonság- és védelempolitika valamennyi aspektusára kiterjed, és fokozza az EU ambíciószintjét ezen a területen. A 2022. február 15-i védelmi csomaggal a Bizottság konkrét javaslatokat tett a stratégiai iránytű végrehajtásának támogatására.
Mindezen kezdeményezésekre építve, valamint Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziójára adott uniós válasz megerősítése érdekében a védelmi beruházásokkal kapcsolatos hiányosságok elemzéséről és a további lépésekről szóló, 2022. május 18-i közös közlemény számos konkrét és szakaszos intézkedést terjesztett elő. Ezen intézkedések közé tartozik a közös védelmi közbeszerzési munkacsoport és a rövid távú eszköz létrehozása.
További információk
Sajtóanyag a védelmi beruházások hiányosságairól és a kezelésükre irányuló intézkedésekről
Közös közlemény a védelmi beruházásokkal kapcsolatos hiányosságokról
Közlemény: Az Európai Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez
Forrás:
Védelmi ipar: Az EU közös közbeszerzés révén 500 millió eurós eszközzel erősíti meg az európai védelmi ipart; Európai Bizottság; 2022. július 19.
„A Tanács a mai napon jóváhagyta az uniós digitális diplomáciáról szóló következtetéseket.
A digitális technológiák új lehetőségeket és kockázatokat teremtettek nemcsak az uniós polgárok, hanem világszerte az emberek életében. Ezenkívül olyan kulcsfontosságú versenytényezőkké váltak, amelyek képesek megváltoztatni a geopolitikai erőegyensúlyt. Az Unió szerte a világon digitális szövetségek és partnerségek növekvő hálózatával rendelkezik, és egyre nagyobb mértékben ruház be a digitális infrastruktúrába, valamint a Global Gateway stratégia keretében támogatja a partnereket abban, hogy saját szabályozási megközelítésüket a technológia emberközpontú megközelítését alapul véve határozzák meg.
Mindezek fényében a Tanács felkéri valamennyi érintett felet annak biztosítására, hogy a digitális diplomácia az Unió külső tevékenységének központi elemévé és szerves részévé váljon, továbbá hogy azt szorosan koordinálják a kiberkérdésekkel, valamint a hibrid fenyegetések – többek között a külföldi információmanipuláció és beavatkozás – elleni küzdelemmel kapcsolatos egyéb uniós külső politikákkal.
Ezzel összefüggésben az EU az Egyesült Államokban és az Egyesült Államokkal folytatott digitális diplomácia javítása érdekében hamarosan külön irodát nyit San Franciscóban, a digitális technológia és innováció egyik globális központjában.
A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza a kapacitásépítés, valamint a demokratikus értékeket és az emberi jogokat tiszteletben tartó technológiai megoldások és szabályozási keretek stratégiai előmozdításának fontosságát.
Az EU ezért aktívan elő fogja mozdítani az egyetemes emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, a jogállamiságot és a demokratikus elveket a digitális térben, továbbá a digitális technológiák emberközpontú megközelítését fogja érvényesíteni az érintett multilaterális fórumokon és más platformokon, előmozdítva a hasonlóan gondolkodó országokkal való partnerségeket és koalíciókat, valamint megerősítve az együttműködést az ENSZ-rendszer, a G7-ek, az EBESZ, az OECD, a WTO, a NATO, az Európa Tanács és más multilaterális fórumok keretében, illetve azokkal, törekedve az elért eredményeknek az uniós zöld, illetve kiberdiplomáciával történő összehangolására.
”
Forrás:
Uniós digitális diplomácia: a Tanács összehangoltabb európai megközelítésről állapodott meg az új digitális technológiák jelentette kihívásokra vonatkozóan; Európai Unió Tanácsa; 2022. július 18.
„A Tanács a mai napon a külföldi információmanipulációról és beavatkozásról szóló következtetéseket hagyott jóvá.
Az Ukrajnával szemben indított orosz invázió és az Oroszország által ennek keretében kifejtett háborús propaganda rávilágított arra, hogy sürgősen fel kell lépni a – nemcsak az orosz, hanem a globális közönséget célzó – külföldi információmanipulációval és beavatkozással szemben.
A következtetések hangsúlyozzák, hogy a külföldi információmanipulációt és beavatkozást gyakran szélesebb körű hibrid hadjáratok részeként használják, és célja a demokratikus társadalmaink megtévesztése, félrevezetése és destabilizálása a kulturális és társadalmi súrlódások stratégiai és összehangolt módon történő előidézése és kihasználása révén. Oroszország az általa Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió során fokozta ezeknek a beavatkozási technikáknak az alkalmazását.
A következtetések tanúbizonyságot tesznek arról, hogy az EU elkötelezett aziránt, hogy megerősítse elkötelezettségét e fenyegetés minden szinten történő kezelése érdekében, különösen az ENSZ-szel és más nemzetközi és regionális szervezetekkel, illetve azok keretén belül folytatott multilaterális szintű szerepvállalás formájában. A Tanács felkéri az összes érintett felet, hogy fokozzák a dezinformációra, valamint a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó nemzetközi elvek kidolgozására irányuló munkát.
A Tanács felkéri továbbá a főképviselőt és a Bizottságot, hogy tegyenek javaslatokat arra, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok maradéktalan tiszteletben tartása mellett milyen jól körülhatárolt intézkedések hozhatók a külföldi információmanipulációt és beavatkozást folytató szereplőkkel szemben, amikor erre az EU közrendjének és közbiztonságának védelme céljából szükség van.
Forrás:
Külföldi információmanipuláció és beavatkozás: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá az EU szerepvállalásának és reagálási képességének megerősítéséről; Európai Unió Tanácsa; 2022. július 18.
Törvények, rendeletek
„A folyó uniós költségvetési ciklus több operatív programjának tervezetét hagyta jóvá a kormány és intézkedett, hogy az kerüljön – jóváhagyásra – az Európai Bizottság elé. A részletek csak a Végrehajtás Operatív Programnál ismertek, ebből például a gazdasági programokat irányító hatóság 74,7 milliárd forinthoz jutna.
Egyelőre még mindig nem állapodott meg az Orbán Viktor vezette magyar kormány az uniós források egyetlen fajtájának utalásáról sem az Európai Bizottsággal. A partnerségi megállapodást legkorábban az ősz közepén írhatják alá a hírek szerint, így még kétséges, hogy a 2021-2027 közötti hétéves költségvetés forrásai mikor lesznek lehívhatók. A kormány sorra tett engedményeket Brüsszelnek ezeknél a tételeknél, valamint a helyreállítási alap forrásainál is, hogy a jogállamisági mechanizmus megnyugtató befejezéshez jusson. Azonban a kormány csütörtök megjelentetett egy sor rendeletet, amelyek szerint beküldik az operatív programok elosztási terveit az Európai Bizottságnak.
A Magyar Közlönyben megjelent határozatok a 2021–2027 közötti uniós programozási időszakban, az egyes európai uniós alapokból származó operatív programi támogatások felhasználásának – kormány általi – jóváhagyását tartalmazzák.
A sor elején a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz áll, ezt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek kell július 31-ig – jóváhagyásra – az Európai Bizottság elé terjeszteni. A kormány egyúttal utasította a minisztert, hogy a benyújtást követően végezze el mindazokat a változtatásokat, amelyek a tervezet Európai Bizottság általi elfogadása érdekében szükségesek, vagy azt megkönnyítik.
A következő programok szerepelnek még a határozatokban (zárójelben az Európai Bizottsághoz történő benyújtás ideje):
- Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (30 napon belül),
- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (október 15.),
- Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (azonnal),
- Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (azonnal),
- Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (azonnal),
- Végrehajtás Operatív Program Plusz (azonnal).
A Végrehajtás Operatív Program Plusz 2022. évi kötelezettségvállalási keretét 318,82 milliárd forintban határozta meg a kormány. A teljes 2021–2027 programozási időszakban ennek a programnak az éves fejlesztési keretét hosszú táblázat tartalmazza a határozatban. A három legnagyobb tétel a következő:
- a működési feltételek biztosítása a gazdaságfejlesztési programok irányító hatóságánál 74,73 milliárd,
- a működési feltételek biztosítása a Magyar Államkincstárnál 49,55 milliárd,
- a működési feltételek biztosítása az emberi erőforrás fejlesztési programok irányító hatóságánál 31,16 milliárd forint.
”
Forrás:
Az EU-s eurómilliárdokról nincs megállapodás, de a kormány több programot küld Brüsszelbe; Németh Géza; Napi.hu; 2022. július 22.
Lásd még:
Magyar Közlöny; 2022. évi 122. szám; 2022. július 21. (PDF)
- A Kormány 1354/2022. (VII. 21.) Korm. határozata a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
- A Kormány 1355/2022. (VII. 21.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program módosításáról
- A Kormány 1356/2022. (VII. 21.) Korm. határozata a 2021–2027 programozási időszakra vonatkozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
- A Kormány 1357/2022. (VII. 21.) Korm. határozata az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
- A Kormány 1358/2022. (VII. 21.) Korm. határozataa 2021–2027 programozási időszakra vonatkozó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
- A Kormány 1360/2022. (VII. 21.) Korm. határozata a 2021–2027 programozási időszakra vonatkozó Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
- A Kormány 1367/2022. (VII. 21.) Korm. határozata a 2021–2027 programozási időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
- A Kormány 1361/2022. (VII. 21.) Korm. határozata a 2021–2027 programozási időszakra vonatkozó Végrehajtás Operatív Program Plusz tervezetének elfogadásáról és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról
- A Kormány 1362/2022. (VII. 21.) Korm. határozata a Végrehajtás Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról
A Kormány 1351/2022. (VII. 21.) Korm. határozata az EU-elnökség Kormánybizottság létrehozásáról
„…1.1. Az EU-elnökség Kormánybizottság vezetője a miniszterelnök, tagjai
a) az igazságügyi miniszter,
b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,
c) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,
d) a külgazdasági és külügyminiszter,
e) a területfejlesztési miniszter,
f ) a pénzügyminiszter.1.2. Az EU-elnökség Kormánybizottság munkájában részt vesz
a) az 1.4. alpont szerinti szakértői munkacsoport elnöke,
b) az eseti meghívottként részt vevő más személyek.
1.3. Az EU-elnökség Kormánybizottság titkársági feladatainak ellátásáról az Igazságügyi Minisztérium a Miniszterelnöki Kormányirodával együttműködve gondoskodik.1.4. Az EU-elnökség Kormánybizottság üléseinek előkészítésére, illetve a miniszterelnök által meghatározott EU-elnökségi feladatok ellátására szakértői munkacsoport működik, amelynek elnökét a miniszterelnök, egy-egy további tagját az EU-elnökség Kormánybizottság többi tagja jelöli ki. A szakértői munkacsoportban való közreműködésre a munkacsoport elnöke további tagokat felkérhet. A szakértői munkacsoport működése az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság feladat- és hatáskörét nem érinti…”
Forrás:
A Kormány 1351/2022. (VII. 21.) Korm. határozata az EU-elnökség Kormánybizottság létrehozásáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 122. szám; 2022. július 21.; 4626. o. (PDF)
Lásd még:
A Kormány 1350/2022. (VII. 21.) Korm. határozata a 2024. második félévi magyar EU-elnökség előkészítésével összefüggő feladatokról; Magyar Közlöny; 2022. évi 122. szám; 2022. július 21.; 4625. o. (PDF)