Tartalomjegyzék

„ Újabb, kimelten fontos lépést tett a kormány afelé, hogy megállapodás szülessen hazánk és az Európai Bizottság között a mindezidáig politikai okokból és a bizottság által vitatott magyar jogrendszer miatt visszatartott uniós pénzekkel kapcsolatban, miután a Magyar Közlönyben megjelentek szerint elfogadták az Európai Unióból származó forrásokra vonatkozó csalás és korrupció elleni stratégiát. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott rá, hogy ha a körülmények megkívánják, bármikor belenyúlhat és szükség esetén módosíthatja is azt. A források megnyílásával jövőre nagyjából 560 milliárd forint érkezhet Magyarországra, ez a szám 2025-re pedig meghaladja majd az ezermilliárdot, így a tét nem kicsi.

Orbán Viktor aláírásával jelent meg kedden este a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely szerint a kormány elfogadta az Európai Unióból származó forrásokra vonatkozó csalás és korrupció elleni stratégiát, a további törvénymódosítások mellett eleget téve ezzel az egyik fontos vállalásának, amit annak érdekében tettek, hogy leállításra kerüljön a hazánkkal szemben még áprilisban indított eljárás, és ne fagyasszák be a többezer milliárdos támogatásokat.

Bármikor módosíthat a területfejlesztési miniszter

A közlönyben megjelentek alapján a kormány felhívja Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, hogy azonnal tegye közzé a stratégiát www.palyazat.gov.hu oldalán. Navracsics emellett felhatalmazást kapott arra, hogy amennyiben az Európai Bizottsággal történő későbbi konzultáció azt megkívánja, módosítsa a stratégiát.

Egy neve elhallgatását kérő európai bizottsági tisztviselő a napokban úgy jellemezte a Magyarország és a Bizottság közötti tárgyalások állását a Reutersnak, hogy egyre közelebb járunk az uniós forrásokhoz. Szerinte a kormány képes lehet teljesíteni az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó uniós kérelmeket, és ugyan még nem ért a tárgyalás végére, egy nagy lépést tett előre, hangsúlyozta.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig az év végére teszi azt, hogy visszatérhetünk ahhoz a normális menetrendhez, amely szerint az operatív programok és a helyreállítási alap forrásai újra rendszeresen érkezhetnek Magyarországra. A politikus emlékeztetett, a vállalások egyike az autonóm államigazgatási szervként létrejövő Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálására. A magyar kormánynak december 19-ig van ideje teljesíteni a vállalásait.

Mint arról a napi.hu korábban beszámolt, az Európai Bizottság a jogállamisági eljárás miatt befagyasztotta a tekintélyes mennyiségű uniós forrást, a közbeszerzési törvények hiányosságai miatt pedig további 7,5 milliárd euró visszavágását javasolta, ha nem tesznek lépéseket a korrupció visszaszorítására. Arról, hogy ehhez milyen „csodafegyvert” fejlesztett ki a kormány, itt írtunk bővebben>>>”

Forrás:
Elfogadta a kormány a korrupcióellenes stratégiát, Navracsics bármikor léphet; Németh Tamás; Napi.hu; 2022. november 16.
Lásd még:
Csalás és Korrupció Elleni Stratégia; Az Európai Unióból származó forrásokra vonatkozó csalás és korrupció elleni stratégia; Széchenyi Terv Plusz; 2022. november 15.
Csalás és Korrupció Elleni Stratégia (előző változat); 2022. szeptember 30. (PDF)
A Kormány 1540/2022. (XI. 15.) Korm. határozata az Európai Unióból származó forrásokra vonatkozó csalás és korrupció elleni stratégia elfogadásáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 187. szám; 2022. november 15.; 7629. o. (PDF)
1540/2022. (XI. 15.) Korm. határozat az Európai Unióból származó forrásokra vonatkozó csalás és korrupció elleni stratégia elfogadásáról; Nemzeti Jogszabálytár

Közigazgatás, politika, jog

Újabb lépéseket tett a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében

„Ismét módosítanák a vagyonnyilatkozati rendszert, miközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is új feladatot kapna – kedd este többek között erről nyújtott be törvényjavaslatot a kormány. A cél továbbra is az Európai Bizottsággal való mihamarabbi megegyezés.

Újabb törvényjavaslatokat nyújtott be a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében. Az egyik benyújtott törvényjavaslat szerint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság önálló államigazgatási szervvé alakulna át.

A másik törvényjavaslat szerint ismét módosulna hazánkban a vagyonnyilatkozati rendszer, a javaslat új feladatkörrel ruházná fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, így az ellenőrizhetné a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén való közzététel teljesítését.

Mint ismert, az Európai Bizottság körülbelül 3000 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós forrás felfüggesztését javasolja, de a magyar kormánynak december 19-ig van ideje teljesíteni a vállalásait. A 17 korrekciós intézkedést ebben a cikkben gyűjtöttük össze.”

Forrás:
Újabb lépéseket tett a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében; Index.hu; 2022. november 16.
Az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; T/2032; 2022. november 15.
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; T/2033; 2022. november 15.

Önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre a kormány

„Önálló energiaügyi minisztérium létrehozásáról döntött a kormány – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Karmelita kolostorban.

Gulyás Gergely az új minisztérium létrehozását azzal indokolta: a háború és a szankciós energiaárak miatt ma Magyarországon és Európában is a legfontosabb az energiabiztonság és az energiaárak kérdése. A kormány ezért strukturális változtatást hajt végre, önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre. Az új minisztérium az energiapolitika egységes irányításáért felel, és az Energiahivatal hatásköreinek többségét is átveszi – mondta.

Az energetikai minisztérium vezetőjének Lantos Csabát kérte fel a miniszterelnök – ismertette, hozzátéve, hogy az új miniszter december 1-jétől tölti be posztját.

Közölte azt is: Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását elfogadta a kormányfő. Távozásával a Technológiai és Ipari Minisztérium megszűnik, feladatait a gazdaságfejlesztési, az építési és beruházási és a kulturális és innovációs tárca veszi át.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, Palkovics László a lemondását azzal indokolta, hogy egységes portfólióként tekint a tárcájára, és ezért az önálló energetikai minisztérium megalakulását követően a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetését nem vállalja.

Gulyás Gergely a kormány és saját nevében is köszönetet mondott Palkovics László nyolc és fél éves, államtitkárként, majd miniszterként végzett kormányzati munkájáért, és hangsúlyozta: továbbra is számítanak arra, hogy tudásával segíti az ország előre jutását.

A kormány reményei szerint Palkovics László a következő időszakban a felsőoktatásban, a járműipari innovációban, illetve a védelmi iparban fog fontos szerepet játszani és fontos feladatokat ellátni – jelezte.

Kérdésre válaszolva hozzátette: Palkovics László nem fog kormánytisztséget vállalni, szerepvállalásával kapcsolatos további bejelentéseket ő teszi majd meg.

Nem várható további kormányátalakítás – jelezte.

Kérdésre reagálva közölte: Paks II. nem tartozik majd az új minisztériumhoz, mert az Európai Bizottság úgy engedélyezte annak idején a projektet, hogy nem lehet az MVM-mel közös felügyelet alatt. Ami ma az Energiahivatalnál hatáskörként megtalálható, és az európai uniós irányelv szerint nem kell, hogy feltétlenül független hatósághoz tartozzon, az mind a minisztérium részét fogja képezni – közölte.

Arra a kérdésre, hogy a paksi bővítés marad-e a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, illetve ki viszi majd az energetikai témájú nemzetközi tárgyalásokat, Gulyás Gergely azt mondta: Lantos Csaba vasárnap állapodott meg a miniszterelnökkel, ezért a nemzetközi beszerzéssel kapcsolatos kérdésekben még egyeztetni fog Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Ezt követően lesz egy világos, egyértelmű gyakorlat, de nyilvánvaló, hogy az energiastabilitásért, energiabiztonságért való felelősség mostantól egyértelműen az energetikai miniszteré – mondta.

Az új minisztériumban a jelenlegi tervek szerint a miniszterhelyettesen és a közigazgatási államtitkáron kívül két államtitkár lesz – közölte.

A miniszterjelölt bizottsági meghallgatására jövő héten, legkésőbb azt követő héten kerülhet sor – jelezte.

A szélturbinákra vonatkozó szabályozásról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: ahhoz, hogy az uniós költségvetésből és helyreállítási alapból a Magyarországnak járó forrásokat lehívhassák ezen a területen, a szélenergia szabályozásának megváltoztatására szükség volt, és ezt a kormány előkészítette, függetlenül a mostani miniszterváltástól. Hozzátette: a miniszterjelölt már jelezte, hogy álláspontja szerint a szélenergiát igenis előnyben kell részesíteni és nagyobb szerepet kell kapnia, mint amit eddig kapott, a miniszterelnök ezzel együtt kérte fel az energetikai tárca vezetőjének.

Gulyás Gergely szerint azért esett Lantos Csabára a miniszterelnök választása, mert kiváló menedzserképességekkel rendelkező közgazdász, aki az elmúlt évtizedekben Magyarországon komoly elismertségre tett szert, az energetika területén pedig a MET-csoport vezetőjeként szintén komoly tapasztalatokat szerzett. A kormány erősödni fog azzal, hogy ő vállalja a miniszterséget – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva leszögezte: Palkovics László lemondásában nem játszott szerepet a Kréta-ügy. A miniszterelnök szerette volna, ha Palkovics László a kormányban marad, ebben az esetben az önálló energetikai minisztérium mellett maradhatott volna miniszter – mondta el kérdésre.

Szintén kérdésre megerősítette: a kormány továbbra elkötelezett a családpolitikai céljai mellett, semmit nem akar spórolni ezen a területen.”

Forrás:
Önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre a kormány; Miniszterelnökség; 2022. november 14.

Uniós pénzek visszatartása: mit vár még el Brüsszel?

„Három törvényjavaslatot még biztosan el kell fogadnia az év hátralévő részében az Országgyűlésnek ahhoz, hogy az Európai Unió megkezdje a helyreállítási források folyósítását Magyarországnak. A Bloomberg szerint az Európai Bizottság végül támogatja majd a magyar helyreállítási tervet.

„Most 17 követeléssel foglalkozunk. Mindet teljesíteni fogjuk. De lefogadom, hogy közvetlenül ezután lesz egy 18., egy 19. és így tovább…” – ezt jósolta a Magyarországnak járó uniós források kifizetéséhez kapcsolt brüsszeli elvárásokról Orbán Viktor még október végén a Budapester Zeitung című lapnak adott interjúban. A miniszterelnöknek a tizennyolcadikkal kapcsolatban már biztosan igaza volt, hiszen az igazságszolgáltatásban is kiigazításokat kért hazánktól az Európai Bizottság. Viszont egyre több jel mutat abba az irányba, hogy újabb, tizenkilencedik követelés talán mégsem lesz, hiszen a napokban több olyan – egyelőre informális – hír látott napvilágot, miszerint jövőre uniós pénzekhez juthat hazánk a helyreállítási alapból.

A VG összeszedte a várható menetrendet, továbbá azt, hogy milyen jogszabályalkotási feladatokon van túl az Országgyűlés, és mik várnak még rá ahhoz, hogy a jogállamisági viták lezárásaként megállapodás születhessen a helyreállítási forrásokról Budapest és Brüsszel között.

Amiről már törvényt hozott a parlament

Az Országgyűlés eddig igen erős őszi szezont tudhat maga mögött, legalábbis ami a megegyezéshez szükséges törvényhozást illeti. Elsőként létrehozta az Integritás Hatóságot – a vezetőit már ki is nevezte az államfő, és a szervezet napokon belül meg is kezdi munkáját –, valamint a Korrupcióellenes Munkacsoportot. Az Integritás Hatóság elsődleges feladata, hogy az uniós pénzügyi támogatások esetében fellépjen a csalás, az összeférhetetlenség, a korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzése, felderítése, kijavítása érdekében.

Döntés született továbbá arról, hogy ezentúl magyar pénzügyőrök segíthetik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrzéseit, ahogyan arról is, hogy a jövőben a jogszabálytervezetek túlnyomó többségéről társadalmi egyeztetést folytat majd előzetesen a kormány. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatban szintén változtak – brüsszeli kérésre – a szabályok, törölték ugyanis a törvényből azt a passzust, amely lehetővé tette, hogy ilyen igényelések esetén az adatközlő kifizettesse a kérelmezővel a kérése teljesítéséhez szükséges jelentős munkaerőtöbblet költségét.

Az országgyűlési képviselőkre és az állami szervek vezetőire vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi előírásokat ugyancsak újraírta a parlament, egyes pontokon vegyítve az európai parlamenti és a korábbi magyar rendszer elemeit, de jórészt az idehaza idén nyárig hatályos szisztémát állította vissza.

Mi a várható menetrend?

Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság november 22-én, azaz jövő kedden tartja azt a tanácskozását, amelyen értékeli a magyar vállalások eddigi teljesítését.

A tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a napokban azt mondta, ha valóban helytálló ez a dátum, akkor az időben jót jelent Magyarországnak, mert így reális esély mutatkozik a tárgyalások december végi lezárására és a 2023-as folyósításra. Ugyanakkor a Bloomberg hírportál – amely a november 22-i dátumot is megszellőztette – éppen csütörtökön arról írt az ügyet ismerő személyekre hivatkozva, hogy az Európai Bizottság a jövő héten valószínűleg még nem dönt a Budapest által küldött reformjavaslatokról, ahogyan az eredetileg várható volt, annak ellenére, hogy a problémák kezelése terén történtek előrelépések.

Ha a döntés valóban csúszik, akkor nagyon kevés idő marad az uniós pénzügyminiszterek számára, hogy értékeljék a magyar lépéseket az idei utolsó, december 6-i ülésük előtt.

Márpedig az uniós kormányoknak az év végéig jóvá kell hagyniuk Magyarország tervét, különben Budapest elveszíthet mintegy 4,1 milliárd eurót – írta a Bloomberg, arra is kitérve, hogy egyre nehezebb függetleníteni Magyarország uniós pénzeit az Ukrajnának szánt új, 18 milliárd eurós csomagtól és a társasági adó minimumára vonatkozó javaslattól. „Mindkét dossziét Budapest blokkolja” – jegyezték meg a cikkben, amelynek tisztviselőkre, diplomatákra hivatkozó végkövetkeztetése mégis az, hogy az EU végül támogatni fogja a magyar helyreállítási tervet.

Ennek szükségességét Varga Mihály pénzügyminiszter is kiemelte friss posztjában, hozzátéve: annak ellenére is éllovas volt a magyar és a lengyel gazdasági növekedés, hogy pont ez a két ország nem kapta meg a helyreállítási alapból járó támogatást.

Mire van még szükség magyar részről?

A magyar parlamentre ugyanakkor még legalább három jogszabályalkotási aktus vár a megállapodás érdekében. Ezek közül kettő – Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésében – már a Ház előtt fekszik. Az egyik alapján a jelenleg az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) a jövőben autonóm államigazgatási szerv lesz. Ez azt jelenti a tárcavezető magyarázata szerint, hogy az EUTAF a feladatainak ellátásában funkcionálisan és szakmailag egyaránt teljesen függetlenné, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasíthatóvá válik, s feladatai ellátásához nem kérhet iránymutatást. Ugyancsak ebben az indítványban máris átírnának néhány hete elfogadott törvényeket is, miután az Európai Bizottság észrevételeket fűzött mind a már említett Integritás Hatóság, mind pedig a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság működésére vonatkozóan.

Az igazságügyi miniszter másik javaslata szintén egy már érintett témakörben, a vagyonnyilatkozatokban kezdeményez újbóli változtatásokat az Európai Bizottság felvetései nyomán. Így például az országgyűlési képviselőknek az új szabályok értelmében legelőször 2023. január 31-ig kellene leadniuk a bevallásukat az idén november 1-jei állapotnak megfelelően. Az Integritás Hatóság pedig jogot kapna a nyilatkozatok ellenőrzésére.

Bíróságok függetlensége: jó eséllyel ez lesz az utolsó mozzanat

Még várat magára a harmadik törvényjavaslat benyújtása, amely az igazságszolgáltatást érinti majd. Ez volt az a bizonyos „tizennyolcadik” kérés Brüsszeltől, amely aggályokat fogalmazott meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és az Országos Bírósági Hivatal (OBH), valamint az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti hatáskörmegosztásban kért változtatást. Navracsics Tibor a múlt héten újságíróknak azt mondta, az ezt a kérdést rendező előterjesztés is rövidesen a parlament elé kerül. Arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság aggályai nyomán az OBT vétózhatja-e majd a Kúria elnökének a kinevezését, a területfejlesztési miniszter akkor úgy felelt: „Jelenleg itt nem tartunk.”
A Reuters már az igazságszolgáltatással kapcsolatban ígért magyar változtatáskor azt írta egy meg nem nevezett európai uniós hivatalnokra hivatkozva, hogy Magyarország „fontos lépést” tett a neki járó, visszatartott kilábalási pénzek felszabadítása felé, mivel elfogadta a brüsszeli követeléseket az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Ez jó jel a mintegy 6 milliárd eurót kitevő, a jogállamisági vita miatt felfüggesztett kilábalási segély kiutalásáról szóló tárgyalások szempontjából – írta a hírügynökség.”

Forrás:
Uniós pénzek visszatartása: mit vár még el Brüsszel?; Helmeczi Zoltán; Világgazdaság; 2022. november 17.

Nagy átalakítás előtt áll az Állami Számvevőszék

„Több ponton is jelentősen átszervezné az Állami Számvevőszék szervezetét és működését az a törvénymódosítási javaslat, amelyet az Országgyűlés gazdasági bizottsága nyújtott be. Az egyik fontos változtatási szándék, hogy bevezetnék az ellenőrizhetőség elévülésének intézményét, és módosulhat a számvevők jogviszonya is.

A parlament tizenegy évvel ezelőtt fogadta el az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényt, amelyet a gazdasági bizottság most több tucat ponton átírna, és 2023. január 1-jén hatályba is léptetne.

A VG pontokba szedte a legfontosabb változtatási szándékokat:
Rögzítenék a jogszabályban, hogy az ÁSZ bértömeg-gazdálkodást folytat, a szervezet költségvetésére vonatkozóan pedig előírnák, hogy a kiadásokra szánt pénz nem lehet kevesebb az előző évinél.

Megteremtenék az ellenőrzési tervben nem szereplő ellenőrzések lefolytatásának lehetőségét olyan esetekre, amelyek azonnali fellépést tesznek szükségessé a számvevőszék részéről – az indoklás szerint így elkerülhető, hogy bizonyítékok vesszenek el.

Ha elfogadja a Ház a javaslatot, a számvevői kinevezést felváltja majd a számvevői közszolgálati szerződés, amely a jogviszony tartalmi elemeinek meghatározásában nagyobb teret enged a felek megállapodásának, és „nagyobb védelmet biztosít az alkalmazottak számára a munkáltató egyoldalú döntéseivel szemben”. A szerződést módosítani csak az ÁSZ és a számvevő közös megegyezésével lehetne. Lényeges előírás, hogy a közszolgálati szerződést 2023. január 15-ig kellene megkötni, a számvevő illetménye pedig nem lehetne kevesebb annál, mint amennyit idén december 31-én keresett.

A javaslat mindemellett bevezetné az ellenőrizhetőségi jog elévülését azokban az esetekben, ahol az ellenőrzés lefolytatásának jogalapját az államháztartás valamely alrendszeréből kapott támogatások képezik, az elévülési idő öt év lenne. Az időmúlás miatti bizonyítási, adatszolgáltatási nehézségek hátráltathatják az ellenőrzötteket az adatszolgáltatás határidőben való teljesítésében, továbbá nehezítik a tényállás valóságnak megfelelő feltárását. Az elévülés intézményének részletes, kidolgozott bevezetése azonban garanciát nyújt az említett problémák kiküszöbölésére – érvelnek az indoklásban.

Szélesítenék az ÁSZ információmegismerési és adatkezelési jogosítványait is.

A javaslat bevezetné a fenntartói, irányító szervi, tulajdonosi vagy alapítói kérelemre történő ellenőrzés lehetőségét, amelynek eredményéről az Állami Számvevőszék tanácsadói véleményt készíthetnek.”

Forrás:
Nagy átalakítás előtt áll az Állami Számvevőszék; Világgazdaság; 2022. november 15.
Lásd még:
Az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; T/2014; 2022. november 15.

Európai Unió

Nyilatkozat a digitális jogokról és elvekről: az uniós értékek és a polgárok a digitális átállás középpontjában

„Intézményközi nyilatkozat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről: a tagállamok, a Parlament és a Bizottság lezárták a tárgyalásokat a digitális világban érvényre juttatandó uniós értékekről.

A tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság lezárták a tárgyalásokat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatról. A nyilatkozat célja az európai értékek előmozdítása a digitális átállás során és az emberek középpontba helyezése annak érdekében, hogy a digitális technológiák előnyökkel járjanak minden személy, vállalkozás és a társadalom egésze számára.

„Ez a nyilatkozat társadalmaink és gazdaságaink digitális átállásának európai módját határozza meg. Kulcsfontosságú, hogy védjük és előmozdítsuk értékeinket a digitális környezetben, legyen szó akár a magánélet védelméről, akár az adatok feletti rendelkezésről, a szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférésről, a méltányos és igazságos munkakörülményekről, a nyilvános térben való részvételről, vagy a választás szabadságáról. Remélem azt is, hogy e nyilatkozat nemzetközi normává válik, és más országokat és szervezeteket is ösztönözni fog arra, hogy kövessék a példánkat.” – Ivan Bartoš, cseh digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes és regionális fejlesztési miniszter

Társadalmaink és gazdaságaink digitális átállásának európai módja mindenekelőtt a következőket foglalja magában: nyitott módon megvalósuló digitális szuverenitás, az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartása, inkluzivitás, hozzáférhetőség, egyenlőség, fenntarthatóság, valamint a polgárok jogainak és törekvéseinek tiszteletben tartása.

A nyilatkozat szövege emlékeztet a digitális átállás kapcsán tiszteletben tartandó minden lényeges jogra, és egyúttal hivatkozási alap kíván lenni a vállalkozások és más érintett szereplők számára az új technológiák fejlesztése és bevezetése során. A nyilatkozat a politikai döntéshozók számára is iránymutatásul szolgál, megjelölve azon elveket, amelyek mentén a digitális átállással kapcsolatos jövőképüket alakíthatják: az emberek középpontba helyezése a digitális átállás során; a szolidaritás és inkluzivitás támogatása, valamint a konnektivitás, a digitális oktatás, képzés és készségek, továbbá az online digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. A nyilatkozat kiemeli a választás szabadságának fontosságát az algoritmusokkal és a mesterségesintelligencia-rendszerekkel való interakciók során, továbbá a méltányos digitális környezet fontosságát. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy fokozni kell a biztonságot és a védelmet a digitális környezetben, különös tekintettel a gyermekekre és a fiatalokra. A tagállamok, a Parlament és a Bizottság kötelezettséget vállalnak továbbá a fenntartható technológiák fejlesztésének és használatának támogatására.

A további lépések

A tárgyalások nyomán a mai napon elért eredményt most a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A Tanács részéről a cseh elnökség szándéka az, hogy a megállapodást a lehető leghamarabb a tagállamok képviselői (a COREPER) elé terjessze annak érdekében, hogy a három intézmény képviselői az Európai Tanács decemberi ülésén közösen aláírhassák azt.

Háttér

A Bizottság a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i közleményében ismertette az európai digitális átállás 2030-ig szóló, az európai értékekkel összhangban álló jövőképét. Az EU arra törekszik, hogy digitálisan szuverén legyen egy olyan nyílt és összekapcsolt világban, amely felkarolja az innovatív vállalkozásokat, és képessé teszi a polgárokat a szerepvállalásra egy emberközpontú, befogadó, virágzó és fenntartható digitális társadalomban.

Az Európai Tanács a 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális átállás fontosságát az Unió növekedése, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jólléte szempontjából. A digitális iránytűről szóló közleményt pedig az európai digitális fejlődés pályájának ívét az elkövetkező évtizedre felrajzoló egyik fontos lépésként azonosította. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy használja az ipar-, kereskedelem- és versenypolitika terén rendelkezésre álló valamennyi eszközt. Ezen ambíciókra és kihívásokra tekintettel a Bizottság – a 2021. március 9-i közleménye nyomán – 2022. január 26-án javaslatot terjesztett elő a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatra vonatkozóan.

Európai nyilatkozat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről (a hivatkozás később beillesztendő)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról

”

Forrás:
Nyilatkozat a digitális jogokról és elvekről: az uniós értékek és a polgárok a digitális átállás középpontjában; Európai Unió Tanácsa; 2022. november 14.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: hatályba lépnek az online platformokra vonatkozó, mérföldkőnek számító uniós szabályok

„A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal a biztonságosabb és elszámoltathatóbb online környezet megteremtését célzó, mérföldkőnek számító új uniós szabályrendszer lép a mai napon hatályba. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden olyan digitális szolgáltatásra vonatkozik, amely a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolja össze. Új, átfogó kötelezettségeket állapít meg az online platformok számára az online veszélyek csökkentése és az online kockázatokkal szembeni fellépés érdekében, hatékony intézkedéseket vezet be az online felhasználói jogok védelmére, és egyedi, új átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre az online platformok ellenőrzésére. A szabályok, amelyek egyetlen egységes uniós szabályrendszert alkotnak, a felhasználók számára új védelmi eszközöket, a vállalkozások számára jogbiztonságot nyújtanak az egységes piacon. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály globális szinten a maga nemében az első szabályozási eszköztár, amely nemzetközi referenciaként szolgál az online közvetítőkre vonatkozó szabályozás tekintetében.

A digitális szolgáltatások új kötelezettségei

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új, átfogó szabályokat vezet be az online közvetítő szolgáltatások tekintetében arra vonatkozóan, hogy miképpen kell szolgáltatásaikat és eljárásaikat kialakítaniuk. Az új szabályok új kötelezettségeket foglalnak magukban a jogellenes online tartalmak és termékek terjedésének korlátozása, a kiskorúak védelmének erősítése, valamint a felhasználók számára több választási lehetőség és alaposabb tájékoztatás biztosítása érdekében. A különböző online szereplők kötelezettségei a digitális ökoszisztémában betöltött szerepüknek, méretüknek és hatásuknak megfelelően került kialakításra; ezek összefoglalása itt érhető el.

Minden online közvetítőnek a szigorúbb elszámoltathatóság és felügyelet biztosítása érdekében számos új átláthatósági kötelezettségnek kell eleget tennie, például a jogellenes tartalmakra vonatkozó új bejelentési mechanizmus bevezetésével. A 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokra speciális szabályrendszer vonatkozik: az ilyen online óriásplatformoknak vagy nagyon népszerű online keresőprogramoknak további kötelezettségeket kell teljesíteniük; ezek közé tartozik az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel – például a jogellenes áruk vagy tartalmak, illetve a dezinformáció terjedésével – kapcsolatos kockázatok átfogó éves értékelése. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetni, és ezeket a szolgáltatásokat, illetve a kockázatcsökkentő intézkedéseket független ellenőrzésnek kell alávetni.

A kisebb platformok és induló vállalkozások számára segítséget jelent majd, hogy kevesebb kötelezettségnek kell eleget tenniük, különleges mentességet kapnak bizonyos szabályok alól, és ami a legfontosabb, egyértelműbb jogi helyzetben és nagyobb jogbiztonságban működhetnek majd az Unió egységes piacán.

Az alapvető jogok online védelmének megerősítése

Az új szabályok az online környezetben is védik a felhasználók alapvető jogait az Unió területén. A véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelme a platformok által hozott önkényes tartalommoderálási döntések korlátozása mellett új lehetőségeket biztosít a felhasználók számára ahhoz, hogy az általuk készített tartalmak moderálása esetén tájékozottan tudjanak fellépni a platformmal szemben: például, az online platformok felhasználóinak mostantól több eszköz is a rendelkezésére áll, hogy megtámadják a tartalommoderálási döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.

Az új szabályok azt is előírják, hogy világos és egyértelmű módon fel kell tüntetni a platformok szerződési feltételeit, amelyben biztosítják a felhasználók alapvető jogait is.

Emellett az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőprogramoknak átfogó értékelést kell végezniük az alapvető jogokat, többek között a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok védelmét, az online tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a gyermekek jogait érintő kockázatokról.

A Bizottság új felügyeleti hatáskörei

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korábban nem látott mértékű nyilvános felügyeletet biztosít az online platformok felett az Unió egész területén, nemzeti és uniós szinten egyaránt. A Bizottság közvetlen felügyeleti hatáskörrel rendelkezik az EU népességének egyenként több mint 10%-át, közel 45 millió embert elérő online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető társaságok felett. Ezenkívül minden tagállamnak ki kell jelölnie egy digitális szolgáltatási koordinátort, aki felügyeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó egyéb szervezeteket, valamint a nem rendszerszintű kérdésekben az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat. A nemzeti koordinátorok és az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatások Európai Testületén keresztül fognak együttműködni. Uniós szintű együttműködési mechanizmust hoznak létre a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.

A Bizottság létrehozza az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT), amely belső és külső multidiszciplináris szakértői munkával támogatja a Bizottságot felügyeleti feladatainak ellátásában. A központ értékelések készítésével segíti a Bizottság munkáját, amelyben felmérik, hogy az algoritmikus rendszerek működése összhangban áll-e az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok számára a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása érdekében meghatározott kockázatkezelési kötelezettségekkel.

A következő lépések

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály mai hatálybalépését követően az online platformoknak 3 hónap (2023. február 17.) áll rendelkezésükre, hogy közöljék internetes oldalaik aktív végfelhasználóinak számát. A Bizottság emellett felkéri az összes online platformot, hogy a közzétett számokról értesítsék a Bizottságot. E felhasználói számok alapján fogja a Bizottság kiértékelni, hogy egy adott platformot online óriásplatformként vagy nagyon népszerű online keresőprogramként kell-e nyilvántartásba venni. A Bizottság nyilvántartásba vételről szóló határozatát követően a szóban forgó szervezetnek 4 hónap áll majd rendelkezésére a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségek teljesítésére, beleértve az első éves kockázatértékelés elvégzését és továbbítását a Bizottság felé. Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig, azaz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály általános alkalmazásának kezdőnapjáig kell felhatalmazniuk digitális szolgáltatási koordinátoraikat, amely naptól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes mértékben alkalmazandó a hatálya alá tartozó valamennyi szervezetre.

Háttér-információk

A Bizottság 2020. december 15-én benyújtotta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatait, amelyek átfogó keretet biztosítanak a mindenki számára biztonságosabb és méltányosabb digitális tér létrehozásához. A digitális piacokról szóló jogszabály 2022. november 1-jén hatályba lépett.

A digitális szolgáltatások az online szolgáltatások széles skáláját foglalják magukban, az egyszerű weboldalaktól az internetes infrastrukturális szolgáltatásokon át az online platformokig. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok elsősorban az online közvetítőkre és platformokra vonatkoznak. Ide tartoznak többek között az online piacterek, a közösségi oldalak, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazás-áruházak, valamint az online utazási és szállásplatformok.

További információk

Az EU Hivatalos Lapjában közzétett szöveg

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – Q&A

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – Tájékoztató

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag”

Forrás:
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: hatályba lépnek az online platformokra vonatkozó, mérföldkőnek számító uniós szabályok; Európai Bizottság; 2022. november 16

Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

„Tartalomjegyzék

Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a felhasználókra

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a vállalkozásokra

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a tagállamokra

Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

1. Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

Mi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a fogyasztók és az áruk, szolgáltatások és tartalmak összekapcsolásában közvetítő szerepet betöltő digitális szolgáltatások kötelezettségeit szabályozza. Ezek közé a szolgáltatások közé tartoznak az online piacterek is.

A jogszabály javítja a fogyasztók és alapvető jogaik védelmét az interneten, szilárd keretet hoz létre az online platformok átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, valamint az egész Unióra kiterjedő egységes keretet teremt.

Az Európai Parlament és a Tanács 2022. április 23-án politikai megállapodásra jutott az új szabályokról, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály pedig az Európai Unió Hivatalos Lapjában való 2022. október 27-i kihirdetését követően 2022. november 16-án hatályba lépett.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Unió-szerte közvetlenül alkalmazandó rendeletként kerül bevezetésre. Az abban előírt kötelezettségek közé tartoznak a következők:

A jogellenes online tartalmak elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, az illegális árukat és szolgáltatásokat is ideértve. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan új mechanizmusok bevezetését írja elő, amelyek segítségével a felhasználók bejelentést tehetnek, ha jogellenes online tartalommal találkoznak, a platformok pedig arra specializálódott „megbízható bejelentőkkel” együttműködve azonosíthatják és eltávolíthatják a jogellenes tartalmakat.

Az online piactereken az eladók nyomon követésére vonatkozó új szabályok a bizalom erősítése és a csalók könnyebb felkutatása érdekében; egy új kötelezettség szerint az online piacterek kötelesek a meglévő adatbázisokkal összevetve véletlenszerűen ellenőrizni, hogy a weboldalaikon kínált termékek vagy szolgáltatások megfelelnek-e a követelményeknek; a termékek nyomonkövethetőségének folyamatos javítása fejlett technológiai megoldások alkalmazásával.

Hatékony biztosítékok a felhasználók számára, beleértve a platformok tartalommoderálással kapcsolatos döntéseivel szembeni fellebbezés lehetőségét is azon újonnan kötelezővé tett előírás alapján, miszerint a felhasználókat az általuk feltöltött tartalmak eltávolítása vagy korlátozása esetén tájékoztatni kell.

Átfogó átláthatósági intézkedések bevezetése az online platformok esetében, beleértve a szerződési feltételekkel kapcsolatos bővebb tájékoztatást, valamint a különféle tartalmak vagy termékek felhasználók számára történő ajánlásához használt algoritmusok átláthatóságát.

Új kötelezettségek a kiskorúak védelmére minden platformon az EU-ban.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok üzemeltetőinek arra vonatkozó kötelezettségei, hogy kockázatalapú fellépéssel megelőzzék a rendszereikkel való visszaéléseket, beleértve kockázatkezelési módszereik független ellenőrzését is. A platformoknak lépéseket kell tenniük a dezinformáció vagy a választási manipuláció, a nők elleni online erőszak vagy a kiskorúakat érintő online veszélyek kockázatának csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok arányban legyenek a véleménynyilvánítás szabadságát érintő korlátozásokkal, ezért az intézkedéseket független ellenőrzéseknek kell alávetni.

Új válságelhárítási mechanizmus bevezetése a népegészségügyet és a biztonságot fenyegető súlyos veszély, például világjárvány vagy háború esetén.

Az online platformokon gyermekekről profilalkotással vagy a személyes adatok különleges kategóriái, például etnikai hovatartozás, politikai nézetek vagy szexuális irányultság alapján készült célzott hirdetések tilalma. Az online platformokon és a véleményformálók kereskedelmi kommunikációjában megjelenő valamennyi hirdetés fokozott átláthatósága.

Az úgynevezett „sötét megoldások” használatának tilalma az online platformok felületein. Ez azokat a félrevezető trükköket jelenti, amelyekkel a felhasználókat megtévesztő módon nem kívánt döntések felé terelik.

Új rendelkezések, amelyek hozzáférést biztosítanak kutatók számára a kulcsfontosságú platformok adataihoz a platformok működésének és az online kockázatok alakulásának ellenőrzése érdekében.

A felhasználókat új jogok illetik majd meg, ideértve azt a jogot, hogy panaszt tegyenek a platformnál, peren kívüli vitarendezést kérjenek, saját nyelvükön panaszt tegyenek a nemzeti hatóságoknál, vagy kártérítést kérjenek a szabályok megsértése miatt. A fogyasztói képviseleti szervezeteknek is lehetőségük lesz arra, hogy súlyos jogsértések esetén megvédjék a felhasználói jogokat.

Egyedi felügyeleti struktúra. A Bizottság lesz a (45 millió felhasználót elérő) online óriásplatformok elsődleges szabályozó szerve, míg más platformok a székhelyük szerinti tagállamok felügyelete alá fognak tartozni. A Bizottság hasonló végrehajtási hatáskörökkel fog rendelkezni, mint a trösztellenes eljárások esetében. Uniós szintű együttműködési mechanizmust hoznak létre a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.

A társjogalkotó megerősítette és aktualizálta a közvetítők felelősségére vonatkozó szabályokat, beleértve az általános nyomonkövetési kötelezettségek egész Európára kiterjedő tilalmát.

Meghatározza-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, hogy mi minősül jogellenesnek az interneten?

Nem. Az új szabályok egyrészt uniós szintű előírásokat határoznak meg a jogellenes tartalmak felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozóan, másrészt új kockázatértékelési keretrendszert hoznak létre az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében annak felmérésére, hogy az általuk kínált szolgáltatásokon keresztül miképpen terjednek a jogellenes tartalmak.

A jogellenes tartalom fogalmát más uniós vagy nemzeti szintű jogszabályok határozzák meg – például a terrorizmussal összefüggő tartalmat, a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat vagy a jogellenes gyűlöletbeszédet uniós szinten határozzák meg. Amennyiben egy bizonyos tartalom csak egy adott tagállamban minősül jogellenesnek, főszabály szerint azt csak azon a területen szabad eltávolítani, ahol jogellenes.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az ágazatspecifikus jogszabályok helyébe lép-e?

Nem. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály horizontális szabályokat határoz meg az összes szolgáltatásra, valamint a jogellenes tartalmak valamennyi típusára vonatkozóan, beleértve az árukat és szolgáltatásokat is. Nem helyettesíti, nem módosítja, hanem kiegészíti az olyan ágazatspecifikus jogszabályokat, mint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv, a fogyasztóvédelmi vívmányok vagy az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről szóló rendeletjavaslat.

Melyek a jelenlegi szabályok, és miért kellett azokat aktualizálni?

A 2000-ben elfogadott elektronikus kereskedelemről szóló irányelv meghatározza az Unión belüli digitális szolgáltatásnyújtás fő jogi keretét. Ez a horizontális jogi keret a digitális szolgáltatások szabályozásának sarokköve az európai egységes piacon.

Az elmúlt 20 év során jelentős változások mentek végbe, és a szabályokat ennek megfelelően tovább kell fejleszteni. Az online platformok jelentős előnyöket teremtettek a fogyasztók és az innováció számára, megkönnyítették a nemzetközi kereskedelmet az Unión belül és kívül, és új lehetőségeket nyitottak meg számos európai vállalkozás és kereskedő előtt. Ugyanakkor gyakran fordulnak elő visszaélések is ezeken a platformokon jogellenes online tartalmak terjesztése, illetve illegális áruk vagy szolgáltatások online értékesítése céljából. Néhány óriásplatform az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált. Ezek különös kockázatot jelentenek a felhasználói jogok, az információáramlás és a közéleti részvétel szempontjából. Ezenkívül az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem határozott meg semmilyen együttműködési mechanizmust a hatóságok között. A „származási ország” elve azt jelentette, hogy a felügyeletet a székhely szerinti országra bízták.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szabályaira épül, és az online közvetítők kapcsán felmerülő konkrét kérdésekkel foglalkozik. A tagállamok jelenleg eltérően szabályozzák ezeket a szolgáltatásokat, ami akadályokat gördít az Unión belül terjeszkedni és növekedni kívánó kisebb vállalkozások elé, és eltérő szintű védelmet eredményez az európai polgárok számára.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megszünteti az eltérő szabályozásból eredő szükségtelen jogi terheket, kedvezőbb környezetet teremtve az innováció, a növekedés és a versenyképesség számára, és megkönnyítve a kisebb platformok, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások növekedését. Ugyanakkor valamennyi uniós felhasználó számára egyenlő védelmet biztosít, mind a jogellenes árukkal, tartalmakkal vagy szolgáltatásokkal szembeni biztonságuk, mind pedig alapvető jogaik tekintetében.

Mi a jelentősége a közvetítők globális szintű szabályozásának?

Az új szabályok fontos lépést jelentenek az európai értékek online térben történő védelmében. Tiszteletben tartják a nemzetközi emberi jogi normákat, és hozzájárulnak a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság hatékonyabb védelméhez.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magas szintű normákat határoz meg a hatékony beavatkozás, a jogszerű eljárás és az alapvető jogok online védelme tekintetében; egyúttal megőrzi a közvetítők felelősségének kiegyensúlyozott megközelítését, valamint hatékony intézkedéseket állapít meg a jogellenes online tartalmak és a társadalmi kockázatok kezelésére. Ezzel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítőkre vonatkozó szabályozási megközelítés referenciáját kívánja megteremteni globális szinten is.

Vonatkoznak-e ezek a szabályok az Unión kívüli vállalatokra?

A szabályok megkülönböztetés nélkül alkalmazandók az Unió egységes piacán működő összes szereplőre, ideértve az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező, az egységes piacon szolgáltatást nyújtó online közvetítőket is. Az Unióban székhellyel nem rendelkező vállalkozásoknak jogi képviselőt kell kinevezniük, ahogy az sok vállalat esetében más jogi eszközökben vállalt kötelezettségeik részeként már most is fennáll. Ugyanakkor az online közvetítők számára is előnyös lesz a felelősség alóli mentességek körüli egyértelmű jogi helyzet és az Unión belüli szolgáltatásnyújtás egységes szabályozása.

Tartalmaz-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a digitális gazdaság adóztatására vonatkozó rendelkezéseket?

Nem, a digitális tevékenységekből származó bevételekre kivetendő átmeneti digitális adóra vonatkozó bizottsági javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz képest önálló kezdeményezés. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem tartalmaz az adóztatás területére vonatkozó rendelkezéseket.

2. A felhasználókra gyakorolt hatás

Hogyan részesülnek az új szabályok előnyeiből a polgárok?

Az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak az európaiak mindennapi életében. A szabályok biztonságosabb online élményt teremtenek a polgárok számára, hogy szabadon kifejezhessék ötleteiket, illetve kommunikálhassanak és vásárolhassanak az interneten, mivel kevesebb illegális tevékenységgel és veszélyes áruval találkoznak, miközben alapvető jogaik védelme is biztosított. Többek között az alábbi előnyökről beszélhetünk:

Jobb szolgáltatások a fogyasztók számára: Az online piactereknek azonosítaniuk kell üzleti felhasználóikat, és tisztázniuk kell, hogy ki értékesít vagy nyújt szolgáltatást; ez segíteni fog a tisztességtelen kereskedők felkutatásában, és megvédi az online vásárlókat az illegális termékektől, például a hamisított, illetve veszélyes áruktól. Az online piactér üzemeltetője, amennyiben tudomására jut, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás jogellenes, köteles tájékoztatni a terméket vagy szolgáltatást vásárló fogyasztókat a) a jogellenesség tényéről, b) a kereskedő kilétéről és c) a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Ezenkívül véletlenszerűen ellenőrizni fogják a platformjukon értékesített termékek dokumentációját, és fokozottabb mértékben kell majd a termékek jobb nyomon követhetőségét szolgáló megoldásokat alkalmazniuk annak biztosítása érdekében, hogy egyre kevesebb olyan áru jusson el az európai fogyasztókhoz, amely nem felel meg a követelményeknek.

Új felhasználói jogok: Ezzel egyidejűleg a polgárok is bejelentést tehetnek, ha jogellenes tartalmakkal találkoznak, ideértve a termékeket is, és az általuk létrehozott tartalmak eltávolítása esetén megfellebbezhetik az online platformok által hozott döntéseket: a platformok kötelesek értesíteni a polgárokat a meghozott döntésekről, a döntés meghozatalát alátámasztó indokokról, és gondoskodniuk kell a döntés megfellebbezésére szolgáló mechanizmus meglétéről.

Átláthatóbb hirdetések: Emellett több információt fognak kapni az emberek az online platformokon megjelenő hirdetésekről – például arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért. A platformokon a továbbiakban már nem jelenhetnek meg viselkedésalapú célzott hirdetések kiskorúak számára, és a felhasználók nem kaphatnak személyes adatok különleges kategóriáit – például etnikai hovatartozást, politikai nézetet vagy szexuális irányultságot – felhasználó profilalkotás alapján hirdetéseket.

Nagyobb felelősség hárul az óriásplatformokra: Külön szabályok kerülnek bevezetésre azokra az online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőmotorokra vonatkozóan, amelyek több mint 45 millió felhasználót érnek el, tekintettel arra, hogy ezek a platformok rendszerszintű hatást gyakorolnak a nyilvános vita, a gazdasági tranzakciók, valamint az információk, vélemények és ötletek terjesztésének lehetőségeire. A platformokon megjelenő ajánlott tartalmakat illetően a felhasználóknak lehetőségük lesz módosítani az alkalmazott kritériumokat, de választhatják azt is, hogy nem szeretnének személyre szabott ajánlásokat kapni. A polgároknak nem kell elfogadniuk mindent, amit ezek a vállalatok mondanak; a jövőben független ellenőrök és ellenőrzött kutatók jelentései révén ellenőrizhetik e vállalatok tevékenységeit.

Egyértelműbb következmények: A felhasználók kártérítést kérhetnek a közvetítő szolgáltatóktól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak a szolgáltató általi megsértése miatt elszenvedett károkért vagy veszteségekért.

Milyen intézkedéseket rögzít a jogszabály a jogellenes tartalom elleni fellépés érdekében?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket fog meghatározni a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan nem csak a jogellenes tartalmak, de az illegális áruk és szolgáltatások elleni fellépéshez is:

A felhasználók egyszerűen és hatékonyan bejelenthetik a jogellenes tartalmakat.

A javaslat kiemelt csatornát hoz létre a különleges szakértelmüket és kompetenciájukat bizonyító megbízható bejelentők számára, hogy prioritást élvezzenek a jogellenes tartalmak bejelentésekor.

Amennyiben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, a tagállami hatóságok elrendelhetik az Unióban működő platformok számára, székhelyüktől függetlenül, hogy távolítsák el a jogellenes tartalmakat. Az online óriásplatformoknak kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk szolgáltatásaik általános szervezése szintjén annak érdekében, hogy megvédjék felhasználóikat a jogellenes tartalmaktól, áruktól és szolgáltatásoktól.

Hogyan fogja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megvédeni az embereket a nem biztonságos vagy hamisított áruktól?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket fog meghatározni a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan az illegális áruk elleni fellépéshez is:

A platformoknak kötelező eljárásokat kell bevezetniük az illegális áruk eltávolítására.

Az online piacterek kötelesek lesznek nyomon követni kereskedőiket („Ismerd az ügyfeledet”). Ez biztonságos, átlátható és megbízható környezetet teremt a fogyasztók számára, és visszatartja a platformokkal visszaélő kereskedőket attól, hogy nem biztonságos vagy hamisított árukat értékesítsenek.

Az online platformoknak továbbá úgy kell kialakítaniuk online felületeiket, hogy a kereskedők eleget tehessenek a fogyasztókkal szembeni tájékoztatási kötelezettségeiknek.

Egy megbízható bejelentőkre épülő új rendszer is rendelkezésre fog állni, például a hamisított áruk ellen küzdő márkatulajdonosok számára, hogy gyorsabban és könnyebben lehessen bejelenteni és eltávolítani a hamisított árukat.

A hatóságok számára új eszközök állnak majd rendelkezésre, amelyekkel közvetlenül elrendelhetik a nem biztonságos termékek eltávolítását.

A piacterek továbbá kötelesek lesznek minden elvárható erőfeszítést megtenni annak véletlenszerű ellenőrzése érdekében, hogy a termékek vagy szolgáltatások szerepelnek-e jogellenes minősítéssel valamelyik hivatalos adatbázisban, és meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket.

Az online óriásplatformokról ellenőrzött kockázatértékelést fognak készíteni, amely magában foglalja annak elemzését is, hogy az adott platform mennyire sebezhető az illegális áruk megjelenésével szemben, és a szervezeti szinten hozott kockázatcsökkentő intézkedéseiket is évente ellenőrizni fogják.

Milyen védelmet nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kiskorúak számára?

Az új szabályok értelmében a kiskorúak számára hozzáférhető online platformok szolgáltatóinak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják a kiskorúak magánéletének magas szintű védelmét és fokozott biztonságát szolgáltatásaik használata közben.

Emellett az új szabályok értelmében az említett szolgáltatók nem használhatnak olyan, kiskorúaknak szánt célzott hirdetéseket, amelyek a szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók személyes adatainak felhasználásával készített profilalkotáson alapulnak, amennyiben a szolgáltatás használójáról kellő bizonyossággal meg tudják állapítani, hogy kiskorú.

Hogyan lehet hatékonyan kezelni a káros, de nem jogellenes tartalmakat?

A káros, de nem jogellenes tartalmakat nem szabad ugyanúgy kezelni, mint a jogellenes tartalmat. Az új szabályok – a véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett – csak a jogellenes tartalmak eltávolítására vagy az ilyen tartalmak eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket írnak elő.

Ezzel párhuzamosan a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatározza az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok felelősségét az olyan rendszerszintű problémák tekintetében, mint a világjárványok során terjedő dezinformáció, megtévesztés és manipuláció, a kiszolgáltatott csoportoknak okozott sérelmek és más újonnan megjelenő társadalmi károk. Miután a Bizottság nyilvántartásba vette a 45 millió felhasználót elérő online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat, az említett platformok üzemeltetőinek éves kockázatértékelést kell készíteniük, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az általuk kínált szolgáltatás kialakításából eredő és használata során felmerülő kockázatok csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok ne korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Az intézkedéseket emellett független ellenőrzésnek kell alávetni.

Emellett a javaslat olyan társszabályozási keretet határoz meg, amelyben a szolgáltatók magatartási kódexek keretében léphetnek fel az illegális tartalmak vírusjellegű terjedésével, valamint a manipuláló és visszaélésszerű tevékenységekkel kapcsolatos negatív hatások kezelése érdekében, amelyek különösen károsak a szolgáltatás kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználóira, például a gyermekekre és a kiskorúakra nézve.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a káros online tevékenységekre vonatkozó társszabályozási keret létrehozását támogatja, amely magatartási kódexeket, például a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex felülvizsgálatát vagy válságkezelési protokollok készítését is magában foglalna.

Hogyan őrizhető meg az egyensúly az alapvető jogokkal, például a véleménynyilvánítás szabadságával?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály központi eleme a véleménynyilvánítás szabadságának védelme. Ez magában foglalja az emberek véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságának a kormányzati beavatkozással szembeni védelmét is. A jogellenes online tartalmak elleni horizontális szabályok kidolgozása során gondosan ügyeltek az arányosságra, ezért azokat a véleménynyilvánítás szabadságát és a hatékony jogorvoslathoz való jogot védő szilárd biztosítékok kísérik annak érdekében, hogy a jogellenes online tartalmak eltávolítása se elégtelen, se túlzott mértékű ne lehessen.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtámadják az online platformok által az egyes tartalmak eltávolítására vonatkozóan hozott döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a tartalommoderálási döntések átláthatóságára vonatkozó szabályokra is tartalmaz javaslatokat. Az óriásplatformok esetében a felhasználóknak és a fogyasztóknak lehetőségük lesz jobban megismerni, hogyan hatnak társadalmunkra ezek a platformok, amelyek kötelesek lesznek csökkenteni az említett kockázatokat, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát érintő kockázatokat is. A platformok felelősségre vonása független ellenőrző szervek által készített jelentéseken, valamint a szakemberek és a nyilvánosság általi ellenőrzésen keresztül történik majd.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt valamennyi kötelezettséget, beleértve a válságelhárítási mechanizmust is, az arányosságra gondosan ügyelve alakították ki az alapvető jogok, például a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében.

Hogyan lép fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a dezinformációk ellen?

A tartalommoderálásra, a hirdetésekre, az algoritmikus folyamatokra és a kockázatcsökkentésre vonatkozóan javasolt szabályok révén a jogszabály biztosítani kívánja, hogy a platformok – és különösen az óriásplatformok – elszámoltathatóbbak legyenek, és vállalják felelősségüket az általuk hozott intézkedésekért és az általuk hordozott rendszerszintű kockázatokért, ideértve a dezinformációt és a választási folyamatok manipulálását is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a társszabályozási keret meghatározása mellett a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex módosítását és az új bizottsági iránymutatás elfogadását támogatja, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően.

Hogyan szabályozza a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online hirdetéseket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden típusú hirdetésre kitér, a digitális marketingtől a témafókuszú reklámokon át a politikai hirdetésekig, és kiegészítő szerepet tölt be olyan meglévő szabályok mellett, mint az általános adatvédelmi rendelet, amely már tartalmaz szabályokat például a felhasználók hozzájárulására vagy a célzott digitális marketing elleni tiltakozáshoz való jogukra vonatkozóan.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály két új korlátozást vezet be az online platformokon történő célzott hirdetésekre. Először is megtiltja a profilalkotáson alapuló célzott hirdetéseket kiskorúak számára. Másodszor, megtiltja azon célzott hirdetések használatát, amelyek személyes adatok különleges kategóriáinak, például a szexuális irányultságnak vagy a vallási meggyőződésnek a felhasználásával történő profilalkotáson alapulnak.

Az új szabályok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy tájékozott és megalapozott döntéseket hozzanak az általuk megtekintett hirdetésekről. Egyértelműen tájékoztatni kell a felhasználókat arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért, valamint hogy ki fizette a hirdetést; arról is egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk, hogy a platformon megjelenő tartalom szponzorált vagy szervesen került feltöltésre, ahogy azt is jelezni kell feléjük, ha a véleményformálók által készített tartalmak kereskedelmi üzenetet hordoznak. A potenciálisan jogellenes hirdetésekre, ahogy minden más típusú tartalomra, értesítési és intézkedési kötelezettségek vonatkoznak.

Az online óriásplatformok esetében jelentősebb a társadalmi hatás, ezért a szabályok további intézkedések megtételére kötelezik őket a kockázatok csökkentése és az ellenőrzés biztosítása érdekében. Hirdetési adatbázist kell fenntartaniuk és ahhoz hozzáférést kell biztosítaniuk, lehetővé téve a kutatók, a civil társadalom és a hatóságok számára a hirdetések megjelenítésének és tényleges célcsoportjának ellenőrzését. Azt is meg kell vizsgálniuk, hogy előfordult-e olyan eset, amikor hirdetési rendszerüket manipulációs, vagy más társadalmi kockázatot jelentő célra használták, ha igen, hogyan történhetett ez meg, és intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok csökkentése érdekében.

A szabályok kiegészítéseképpen a digitális piacokról szóló jogszabály intézkedéseket határoz meg a „kapuőrként” működő platformok hirdetési modelljével kapcsolatosan felmerülő gazdasági aggályok kezelésére.

Hogyan védi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a személyes adatokat?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a meglévő adatvédelmi szabályokkal – többek között az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel – teljes összhangban alakították ki úgy, hogy az nem módosítja az említett jogszabályokban meghatározott biztosítékokat.

Hogyan kezeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az úgynevezett „sötét megoldásokat”?

Az új szabályok tiltják a „sötét megoldások” alkalmazását. Az online platformok szolgáltatóinak online felületeiket úgy kell kialakítaniuk, rendezniük és működtetniük, hogy az ne adjon lehetőséget félrevezető, manipulatív, vagy az általuk kínált szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók szabad és megalapozott döntéshozatali képességét jelentős módon torzító vagy károsító módon történő használatra.

A tilalom kiegészíti, de nem írja felül a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályok keretében már bevezetett tilalmakat, amelyek keretében az EU-ban már számos, fogyasztókat félrevezető sötét megoldás került tilalom alá.

3. A jogszabály hatása a vállalkozásokra

Milyen digitális szolgáltatásokra terjed ki a jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítők széles körére vonatkozik, köztük olyan szolgáltatásokra is, mint az internetszolgáltatók, a felhőalapú szolgáltatások, az üzenetküldés, a piacterek vagy a közösségi hálózatok. Külön átvilágítási kötelezettségek vonatkoznak a tárhelyszolgáltatásokra, különösen az online platformokra, például a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazásáruházakra, az online piacterekre, valamint az online utazási és szállásplatformokra. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott legátfogóbb szabályok elsősorban azokra az online óriásplatformokra vonatkoznak, amelyek jelentős társadalmi és gazdasági hatást fejtenek ki, és az Unióban legalább 45 millió felhasználóhoz jutnak el (ami a lakosság 10%-ának felel meg). Hasonlóképpen, az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-a által használt óriás online keresőmotorokra nagyobb felelősség hárul az illegális online tartalmak visszaszorítása tekintetében.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a vállalkozásokra?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korszerűsíti és pontosítja a 2000-ben megalkotott szabályokat. Egy olyan általános referenciát teremt meg, amelyben az online vállalkozások a jogok és kötelezettségek betartását biztosító korszerű, egyértelmű és átlátható keretrendszer előnyeit élvezhetik.

Ezen túlmenően az online közvetítők, és különösen a tárhelyszolgáltatások és az online platformok esetében az új szabályok csökkenteni fogják az egységes piacon a 27 különböző rendszernek való megfelelés költségeit. Ez különösen fontos lesz az innovatív kkv-k, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, amelyek így jobb esélyekkel terjeszkedhetnek belföldön és kelhetnek versenyre az óriásvállalatokkal. A kis- és mikrovállalkozások mentesülnek a szabályok azon részének alkalmazása alól, amelyek nagyobb terhet jelenthetnek számukra, a Bizottság pedig gondosan nyomon fogja követni az új rendelet kkv-kra gyakorolt hatásait.

Az új szabályok más vállalkozások számára is előnyösek lesznek. Egyszerű és hatékony eszközök állnak majd rendelkezésükre a kereskedelmi tevékenységüket károsító jogellenes tevékenységek bejelentésére, míg a belső és külső jogorvoslati mechanizmusok hatékonyabb védelmet biztosítanak számukra a téves tartalomeltávolítással szemben, csökkentve ezzel a törvényes vállalkozások és vállalkozók veszteségeit.

Emellett azok a szolgáltatók, amelyek önként intézkedéseket hoznak a jogellenes tartalmak terjesztésének további visszaszorítása érdekében, biztosak lehetnek abban, hogy ezek az intézkedések nem járhatnak azzal a negatív következménnyel, hogy elveszítik a jogi felelősségre vonással szembeni védettségüket.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az induló vállalkozásokra és általában az innovációra?

A jogszabály megkönnyíti az egységes piacon való eligazodást, csökkenti a megfelelési költségeket, valamint egyenlőbb versenyfeltételeket teremt. Az egységes piac fragmentációja aránytalan hátrányt jelent a növekedést tervező kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára a belföldi piac méretének elégtelensége és a számos különböző jogszabálynak való megfelelés költségei miatt. A fragmentáció költségei sokkal kisebb terhet rónak a már nagy méretet elért vállalkozásokra.

A digitális egységes piac egészén alkalmazandó közös, horizontális és harmonizált szabálykönyv lehetővé teszi a kkv-k, a kisebb platformok és az induló innovatív vállalkozások számára, hogy a kritikus növekedési szakaszban külföldi ügyfeleket is elérjenek. A szabályokat olyan szabványosítási intézkedések és magatartási kódexek kísérik, amelyek a kisebb vállalatok számára megkönnyítik a végrehajtást.

Hogyan tesz különbséget a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat a kis és a nagy gazdasági szereplők között?

A javaslat aszimmetrikus átvilágítási kötelezettségeket ír elő a közvetítők különböző típusai számára szolgáltatásaik jellegétől, méretüktől és hatásuktól függően annak biztosítása érdekében, hogy szolgáltatásaikat ne lehessen jogellenes tevékenységek céljára felhasználni, és hogy szolgáltatóként felelősségteljesen működjenek. Bizonyos érdemi kötelezettségek csak az online óriásplatformokra korlátozódnak, amelyek központi szerepet játszanak a társadalmi viták és a gazdasági tranzakciók elősegítésében. A nagyon kis méretű platformok mentesülnek a kötelezettségek többsége alól.

Azáltal, hogy az online ökoszisztémában a szereplők méretének megfelelően helyreállítja a felelősségek egyensúlyát, a javaslat biztosítja, hogy az új szabályok szabályozási költségei arányosak legyenek.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat a platformokra és az óriásplatformokra?

A legkisebbek (az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató platformok és olyan platformok, amelyek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót) kivételével minden platformnak panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokat, valamint peren kívüli vitarendezési mechanizmusokat kell létrehoznia, együtt kell működnie a megbízható bejelentőkkel, intézkedéseket kell hoznia a visszaélésszerű bejelentések ellen, kezelnie kell a panaszokat, ellenőriznie kell a külső beszállítók megbízhatóságát, és biztosítania kell az online hirdetések átláthatóságát a felhasználók számára.

Ezen túlmenően a legalább 45 millió felhasználót (azaz az európai népesség 10%-át) elérő online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőmotorokra külön szabályok vonatkoznak az illegális tartalmak terjesztésével és a társadalomnak okozott károkkal kapcsolatos különleges kockázatok miatt.

Az online óriásplatformoknak meg kell felelniük az előírt kockázatkezelési kötelezettségeknek, külső kockázatellenőrzésnek és nyilvános elszámoltathatóságnak, átláthatóvá kell tenniük ajánlórendszereiket és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos felhasználói választási lehetőségeiket, valamint meg kell osztaniuk az adatokat a hatóságokkal és a kutatókkal.

Milyen szankciók sújtják a vállalkozásokat, ha nem tartják be az új szabályokat?

Nemzeti és uniós szintű együttműködésre alapuló új végrehajtási mechanizmus fogja felügyelni, hogy az online közvetítők hogyan igazítják rendszereiket az új követelményekhez. Minden tagállamnak ki kell neveznie majd egy digitális szolgáltatási koordinátort, amely önálló hatóságként a saját tagállamában székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások felügyeletéért és/vagy az ágazati szakhatóságokkal történő koordinációért felel. E tevékenysége részeként a koordinátor szankciókat – többek között pénzbírságokat – szab ki. A rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban minden tagállam egyértelműen meghatározza nemzeti jogában a szankciókat, biztosítva, hogy azok arányosak legyenek a jogsértés jellegével és súlyosságával, ugyanakkor megfelelő visszatartó erőt képviseljenek a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében a Bizottság közvetlen felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel rendelkezik majd, a legsúlyosabb esetekben pedig a szolgáltató teljes forgalmának 6%-áig terjedő bírságot szabhat ki.

A végrehajtási mechanizmus nem csak bírságokat foglal magában: a digitális szolgáltatások koordinátora és a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy szükség esetén azonnali intézkedéseket kérjen a nagyon súlyos károk kezelése érdekében, és a platformok kötelezettségeket vállalhatnak arra vonatkozóan, hogy hogyan orvosolják azokat.

Azon tisztességtelen platformok esetében, amelyek nem tesznek eleget fontos kötelezettségeiknek, és ezáltal veszélyeztetik az emberek életét és biztonságát, végső eszközként lehetőség lesz arra, hogy az összes érintett fél bevonása után szolgáltatásuk ideiglenes felfüggesztését kérjék a bíróságtól.

4. A jogszabály hatása a tagállamokra

Hogyan lehet áthidalni a tagállami jogszabályok közötti szakadékot?

Az elmúlt néhány év tapasztalatai és kísérletei azt mutatják, hogy a jogellenes online tartalmak terjedésével kapcsolatos problémák megfékezésére irányuló egyedi nemzeti intézkedések – különösen amikor online óriásplatformokról van szó – nem képesek hatékonyan kezelni a fennálló kihívásokat és megvédeni az európaiakat a káros online tevékenységektől. Emellett a nem összehangolt nemzeti intézkedések további akadályokat gördítenek a kisebb online vállalkozások és induló innovatív vállalkozások elé, amelyeknek jelentős megfelelési költségekkel kell szembenézniük ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az összes különböző jogszabálynak. Korszerű és harmonizált szabályokkal minden európai ember és vállalkozás számára nagyobb védelmet és szerepvállalást lehet biztosítani.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az Unió egészére vonatkozóan egyetlen szabályrendszert javasol bevezetni. Az Unió valamennyi polgára azonos jogokkal fog rendelkezni, a közös jogérvényesítési rendszer egységesen védi meg őket, és az online platformokra vonatkozó szabályok az Unió egész területén azonosak lesznek. Ez a jogellenes tartalmak bejelentésére vonatkozó szabványosított eljárásokat, a panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokhoz való, az egész egységes piacon érvényesülő azonos hozzáférést, a tartalommoderáló vagy reklámrendszerek átláthatóságának azonos szintjét, valamint az online óriásplatformok esetében egyforma szintű, felügyelt kockázatcsökkentési stratégiát jelent.

Ugyanakkor a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egy közvetlenül alkalmazandó rendelet, amely azon túl, hogy felváltja az ugyanazon cél elérését kitűző nemzeti jogszabályokat, teljes körű harmonizációs eszközként is funkcionál, vagyis az uniós tagállamok nemzeti jogukban nem léphetik túl a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott intézkedéseket.

Mely intézmények fogják felügyelni a szabályokat, és ki választja ki azokat?

A szabályok betartását a Bizottság – amely elsősorban a 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokért és keresőprogramokért felelős – és a tagállamok – amelyek a székhelyük szerint a kisebb platformokért felelősek – megosztva felügyelik majd.

A Bizottság a jelenlegi trösztellenes szabályokban meghatározottakkal azonos felügyeleti hatáskörökkel fog rendelkezni, beleértve a vizsgálati hatásköröket és a globális bevétel legfeljebb 6%-ának megfelelő bírság kiszabására való jogosultságot.

A tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük azokat az illetékes hatóságokat – digitális szolgáltatási koordinátorokat –, amelyek felügyelik, hogy a területükön székhellyel rendelkező szolgáltatók szolgáltatásai megfelelnek-e az új szabályoknak, illetve részt kell venniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat uniós együttműködési mechanizmusában. A digitális szolgáltatási koordinátor független hatóság lesz, amely számára szigorúan elő van írva, hogy feladatait pártatlanul és átláthatóan kell ellátnia. Az egyes tagállamokon belül az új digitális szolgáltatási koordinátor fontos szabályozási központként biztosítja a koherenciát és a digitális kompetenciákat.

A digitális szolgáltatási koordinátorok a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete elnevezésű független tanácsadó csoport keretében működnek együtt, amely elemzésekkel, jelentésekkel és ajánlásokkal támogathatja, valamint koordinálhatja a digitális szolgáltatási koordinátorok által végzett közös vizsgálatokat, amelyek új eszközként kerülnek bevezetésre.

Milyen szerepet tölt majd be a Bizottság a platformok felügyeletében?

Elsősorban az illetékes nemzeti hatóságok, nevezetesen a digitális szolgáltatási koordinátorok feladata, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglaltakat az adott területen székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások üzemeltetőire vonatkozóan érvényesítsék.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok felügyeletét illetően azonban egyedül a Bizottság rendelkezik majd hatósági jogkörrel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti azon konkrét kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére, amelyek kizárólag az említett szolgáltatókra vonatkoznak. Emellett a Bizottság a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködésben felel majd az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat érintő bármely más rendszerszintű kérdés felügyeletéért és végrehajtásáért is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti és végrehajtási keretrendszernek fontos részét képezi majd a Testület is, amelynek tagjai független digitális szolgáltatási koordinátorok közül kerülnek ki.

Hogyan fogja a Bizottság finanszírozni az új felügyeleti és végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos költségeket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való tényleges megfelelés biztosítása érdekében fontos, hogy a Bizottság rendelkezzen az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges erőforrásokkal mind a személyzetet, mind a szakértelmet, mind a pénzügyi eszközöket illetően. E célból a Bizottság felügyeleti díjakat fog felszámítani az említett szolgáltatók esetében, amelyek mértékét évente állapítják majd meg. A felszámított éves felügyeleti díjak teljes összegének megállapítására a Bizottság részéről az e rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátása során felmerült, előzetesen észszerűen becsült költségek teljes összege alapján kerül majd sor.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóinak felszámítandó éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a szolgáltatás méretével, amelyet a szolgáltatást az Unión belül igénybe vevők száma szerint állapítanak meg. E célból az egyéni éves felügyeleti díj nem haladhatja meg az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóira vonatkozóan a kijelölt szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitásának figyelembevételével megállapított általános felső határértéket. Ez a felső határérték az érintett szolgáltató globális éves nettó jövedelmének 0,05%-a.

Mikortól kezdik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt alkalmazni?

A szabályokat két lépésben kezdik majd alkalmazni:

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2024. február 17-től, tizenöt hónappal a hatálybalépését követően közvetlenül alkalmazandó lesz az EU-ban. Addigra a tagállamoknak fel kell hatalmazniuk nemzeti hatóságaikat arra, hogy érvényesítsék a kisebb platformokra vonatkozó új szabályokat, valamint az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat érintő nem rendszerszintű kérdésekre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság által a rendszerszintű kötelezettségek tekintetében közvetlenül felügyelt online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében az új szabályok korábban lépnek életbe. Mindenekelőtt a mikro- és a kis platformok kivételével valamennyi online platformnak 2023. február 17-ig közzé kell tennie az aktív felhasználók havi számára vonatkozó adatokat. Emellett felkérték őket, hogy az említett számokat közöljék a Bizottsággal, amely ezt követően megvizsgálja, hogy elérik-e a 45 millió felhasználós küszöbértéket, és ennek megfelelően online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak kell-e minősíteni őket. A Bizottság általi nyilvántartásba vételt követően az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóinak négy hónap áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti első kockázatértékelés elkészítését és a Bizottság felé történő benyújtását.

5. Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

Milyen technikai jellegű szakértői tapasztalattal rendelkezik a Bizottság a legnagyobb online közvetítők felügyeletéhez?

A Bizottság felkészült az online óriásplatformok és keresőprogramok digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti feladatának ellátására, amelynek keretében növelte a többek között az adattudomány és az algoritmusok területén jártas személyzet és szakértők létszámát.

Felügyeleti szerepének betöltésében a Bizottságot az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ támogatja majd, amelynek a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) ad otthont. A központ technikai szakértelemmel, tudományos kutatások és előrejelzések készítésével segíti a Bizottság munkáját kizárólagos felügyeleti és végrehajtási feladatainak ellátásában a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban az online óriásplatformokra és keresőprogramokra vonatkozóan előírt rendszerszintű kötelezettségek tekintetében. A központ, speciális szakértelemmel rendelkező szakértői gárdájával a rendszerszintű kockázatok azonosításában és mérésében is szerepet vállal.

Mi lesz a feladata az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központnak?

A központ belső technikai segítséget nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására irányuló célkitűzéséhez kapcsolódó algoritmikus rendszerek kialakításában. Ennek során különböző tudományágak szakértőire támaszkodik, a műszaki, etikai, gazdasági, jogi és környezetvédelmi szempontok integrálásával.

A központ fogja össze az algoritmikus átláthatóságra fókuszáló kutatásokat, biztosítva, hogy a digitális szolgáltatásokat támogató algoritmusok által hozott döntések átláthatóak, indokolhatóak és az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok kockázatkezelési kötelezettségeivel összhangban lévők legyenek.

Mikor kezdi meg működését az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ?

A központ várhatóan 2023 első negyedévében kezdi meg teljes körű működését. A központ személyi állományának nagy része a spanyolországi Sevilla városában található Közös Kutatóközpont telephelyén fog dolgozni, de szorosan együtt fog működni a Közös Kutatóközpont isprai (Olaszország) és brüsszeli (Belgium) munkatársaival is.”

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály; Európai Bizottság; 2022. november 14.
(2022. november 14-én frissített változat)

Okosfalvakra épít az EU

„Ezek a települések jelenthetik a vidéki térségek jövőjét.

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENLR) szerint az intelligens falufejlesztésnek nevezett megközelítés a vidéki területek digitális és részben szociális innováció révén történő újjáélesztését célozza. „A digitalizáció és az okosfalvak kialakítása kulcsfontosságú a vidéki területek fejlődéséhez” – jelentette ki Janusz Wojciechowski, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa. A politikus egy a témával foglalkozó konferencián azt magyarázta, hogy ezek a települések rendkívül fontos eszközt jelentenek a vidéki térségekben rejlő potenciál felszabadításához. Az elképzelések alapján a gyakorlatban számos intézkedés valósulhat meg, például a digitális szolgáltatások használata a vidéki területek általános érdekű ajánlatainak javítására vagy a digitális platformok alkalmazása a helyi és regionális politikában való demokratikus részvétel előmozdítására.

Az Európai Bizottság jelenleg két egymást követő, Smart Rural 21 és Smart Rural 27 nevű projekten keresztül ösztönzi az okosfalvak kialakítását. Janusz Wojciechowski rámutatott, hogy a cél a legjobb gyakorlatok megosztása, a kísérleti projektek végrehajtása és hasznos következtetések levonása a jövőbeli politikák számára. Ezek a projektek eddig is sikeresek voltak és felkészítették a közösségeket az intelligens falufejlesztésre, valamint a vidéki régiók igényeihez igazított technológiai, digitális és társadalmi innovációkat vezettek be.

Az Európai Unió mezőgazdasági biztosa üdvözölte azt is, hogy a tagországok többsége támogatja az okosfalu megközelítést a megreformált közös agrárpolitika (KAP) végrehajtására vonatkozó nemzeti stratégiai terveken keresztül. Hozzátette, hogy az ilyen „intelligens megoldások” előfeltétele a vidéki területek digitális infrastruktúrához való csatlakoztatása. „A digitalizációból csak – mind a sebesség, mind a minőség tekintetében – erős (internet)kapcsolattal – származhatnak komoly előnyök” – emelte ki az Európai Unió mezőgazdasági biztosa.

Nemrég az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elfogadott egy állásfoglalást a vidéki területek hosszútávú fejlesztéséről. Az európai uniós képviselők egyebek mellett azt kérték, hogy a KAP részét képező Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap egy részét a vidéki térségek megerősítését célzó intézkedésekre különítsék el. A képviselők kifejtették, hogy „a vidéki lakosság körében egyre nő az elégedetlenség”, ami abból a benyomásukból ered, hogy úgy érzik, a politikai döntéshozatalban nem veszik kellőképpen figyelembe az igényeiket. Az állásfoglalásban ezért a helyi és regionális döntéshozók, valamint a civil társadalom szereplőinek megerősítésére szólítottak fel.”

Forrás:
Okosfalvakra épít az EU; SG.hu; 2022. november 15.

A Magyarországnak járó kohéziós források problémái

„Miközben a magyar helyreállítási tervről küszöbön áll a döntés, a 2021 és 2027 közötti kohéziós források lehívásához szükséges feltételek is kezdenek összeállni. A politikai jóváhagyás ugyanakkor elválhat a tényleges kifizetésektől, ha a magyar kormány nem felel meg az úgynevezett feljogosító feltételeknek.

November 22. fontos vízválasztó lehet a magyar pénzekről szóló vitában, az Európai Bizottság ugyanis ezen a napon két, magyar szempontból fontos döntést is hozhat. Az egyik a jogállami feltételességi eljárás során a kormány által tett vállalások teljesülésének értékelése. A másik a magyar helyreállítási terv valószínű jóváhagyása.

Utóbbiról nagyjából-egészében másfél év gyötrelmes tárgyalássorozat után úgy tűnik sikerült megállapodni, jóllehet akad még néhány lényeges megválaszolatlan kérdés. Az egyik a közpénzek korrupciómentes és átlátható elköltésére vonatkozó magyar intézkedések átvezetése a helyreállítási tervbe, azon mérföldkövek közé, amelyek teljesítése nélkül Magyarország a politikai jóváhagyás ellenére sem férhet hozzá a kifizetésekhez.

A másik a Bizottság által kért, igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítani hivatott reformok véglegesítése és ezek beemelése a mérföldkövek közé dátumokkal és intézkedésekkel.

Ettől függetlenül úgy néz ki, hogy mivel nagyon szűkek a határidők, és az év végéig meg kell születnie a tanácsi jóváhagyás után a pénzügyi megállapodásnak, aminek révén elkerülhetővé válik a forrásvesztés, amely a már csökkentett keret (5,8 milliárd euró) közel 80%-át érintené bizottsági források szerint.

A feltételességi eljárás keretében készülő bizottsági értékelést egyelőre bizonytalanság övezi. A Bizottság nagy eséllyel visszaigazolja majd a magyar kormány 17 intézkedésben testet öltő erőfeszítéseit az uniós pénzügyi érdekeket veszélyeztető problémák orvoslására. Nem lehet ugyanakkor kizárni teljességgel azt sem, hogy egyes vállalások végrehajtását illetően felmerülnek majd olyan kifogások, amelyek meghiúsítják az eljárás azonnali lezárását.

Ehhez képest a 2021 és 2027 között papíron hazánk rendelkezésére álló közel 22 milliárd eurónyi kohéziós politikai forrásokról viszonylagos politikai szélcsendben csordogáltak a tárgyalások az elmúlt hónapokban.

Információink szerint ezen a területen is kezd véglegesen összeállni a csomag annak ígéretével, hogy a kormány év végéig megkapja a jövő évi kifizetések folyósításához szükséges engedélyeket forrásvesztés nélkül. Az első hiányzó láncszem ehhez a fejlesztési célokat és a pénzek elosztását rögzítő partnerségi megállapodás bizottsági jóváhagyása. Úgy tudjuk, hogy a kormány néhány napja benyújtotta a véglegesnek szánt verziót, így a jóváhagyási aktus már csak rövid idő kérdése és egy bizottsági illetékes jelzése szerint november végéig sort is keríthetnek rá.

Időközben a hétből négy operatív program is véglegesen be lett nyúlva, ezekben már nem várhatók változások. Ezek a következők: digitális, gazdaságfejlesztési és területfejlesztési operatív program. A negyedik a végrehajtásról, intézményi háttérről szóló OP, ezen is maximum technikai kiigazítások várhatók.

Három operatív program benyújtása még várat magára. Ezek: a környezetvédelmi, a közlekedési és a humán erőforrás programok. Úgy tudjuk, hogy a végleges benyújtás előtt még több nyitott kérdést is tisztázni kell, ezek közé tartozik az energiahatékonyság, vagy a méltányos energiaátállást biztosító alap. A tanárok béremelését részben a humán erőforrás-program, az ehhez szükséges reformokat pedig a helyreállítási eszközből (RRF) finanszírozzák majd. A tanárok béremelésére 1,8 milliárd euró áll majd rendelkezésre a kohéziós politikából.

A partnerségi megállapodás aláírása nélkül nem lehet jóváhagyni az operatív programokat, jóváhagyott OP-k nélkül pedig nem kezdődhetnek meg a kifizetések. Elvileg év végéig az összes operatív programot el kellene fogadtatni ahhoz, hogy egyik vagy másik programra az uniós költségvetésből címzett források időarányos része, egyhatoda ne vesszen kárba.

A programok kitárgyalása és elfogadtatása azonban még nem elég az üdvösséghez. A Bizottság ugyanis minden egyes operatív programnál ellenőrzi, hogy azok megfelelnek-e az úgynevezett feljogosító feltételeknek. Alapvetően négy horizontális feltételről van szó, ezek közé tartozik a fogyatékosok jogainak tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenjogúság, de magyar szempontból alighanem a legrelevánsabb az alapvető jogi charta elveinek való megfelelés.

A kormánynak néhány napja nyilatkoznia kellett arról, hogy megítélése szerint teljesíti-e a feljogosító feltételeket. A válasz az volt, hogy igen. Ehhez a kormánynak joga van, de a Bizottságnak más a véleménye, többek között az akadémiai szabadság és a szexuális kisebbségek jogai (gyermekvédelmi törvény) azok a vitás kérdések, amelyek miatt a testület nem írja alá a magyar véleményt.

Ez a véleménykülönbség egyelőre csak technikai problémaként jelentkezik, mivel az Európai Bizottságnak meg kell indokolnia, miért nem tartja teljesültnek a feljogosító feltételeket Magyarország esetében. Úgy tudjuk, hogy ettől még akkor is megúszhatja a kormány a forrásvesztést, ha az OP-k végleges és teljes elfogadása formailag átcsúszna a jövő évre.

A vita rendezéséig ugyanakkor nem lesznek kifizetések, ahogy Lengyelország esetében is. De, ez már amúgy is csak a jövő évben kerül majd az asztalra. ”

Forrás:
A feljogosító feltételek, avagy kavics a kohéziós gépezetben; EU Monitor; 2022. neovember 15.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A közigazgatás digitális átalakítása eredményeképpen egyszerűbben és gyorsabban intézzük ügyeinket mint 10 éve

„Az elmúlt évtized állami informatikai beruházásainak köszönhetően jelentős fejlődésnek indult az államigazgatási szektor. A fejlesztések megteremtették a biztonságos, illetve fenntartható közigazgatás alapjait: kiépült a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, elindult a Kormányzati Adatközpont és olyan összetett, nemzetstratégiai jelentőségű informatikai rendszerek jöttek létre, mint a 112-es Egységes Európai Segélyhívó Rendszer, az e-útdíj, az önkormányzati e-ügyintézést támogató Önkormányzati ASP rendszer és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Ezzel párhuzamosan elérhetővé váltak az állampolgárok, illetve a vállalkozások mindennapi életét megkönnyítő elektronikus szolgáltatások, megújult a magyarorszag.hu központi e-ügyintézési portál, ügyeink online intézése pedig mára mindennapossá vált.

A NISZ Zrt. közreműködésével 2012 januárjától elindult a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG), amely nagymértékben hozzájárult a hazai digitalizáció elterjedéséhez. Az állami, önkormányzati és közigazgatási intézmények gyors, biztonságos és költséghatékony működésének alapjául szolgáló, több ezer kilométer hosszúságú hálózatra az évek alatt számos szervezet csatlakozott (köztük iskolák, önkormányzatok, egészségügyi intézmények, kormányablakok, minisztériumok, határátkelők) és mára 9579 db-ra bővült az NTG által elért végpontok száma.

A Kormányzati Adatközpont létrehozásával egységes központi helyszínre kerültek az államigazgatási intézmények korábban szigetszerűen működő informatikai rendszerei. A kiemelt biztonsági szintű, 36 400 000 GB tárolókapacitású adatközpontban 2000 négyzetméteren jelenleg mintegy 3481 db szerver üzemel, amelyeken többek között olyan ismert rendszerek futnak, mint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér (EESZT), a magyarorszag.hu portál, az Önkormányzati ASP vagy a NISZ országos videokonferencia rendszere (VIKI).

Az elmúlt időszakban kulcsfontosságú volt az elektronikus közigazgatás és a digitális ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Ezeknek köszönhetően megújult a közigazgatási intézmények eszközparkja, korszerűbbé vált az okmányirodák, a kormányhivatalok informatikai rendszere, emellett új e-kormányzati megoldások jöttek létre és több közigazgatási ügy vált elektronikus úton elintézhetővé. A magyarorszag.hu portálon az elmúlt 5 év alatt hatszorosára nőtt az elérhető ügyek száma – jelenleg 4400 közigazgatási ügyet lehet elektronikus úton elintézni. A digitalizáció térnyerésével az ügyfelek részéről is felerősödött az online szolgáltatások iránti igény, évről-évre jelentősen emelkedik az Ügyfélkapu felhasználók száma, amely mára elérte az 5,4 millió főt. Az Ügyfélkapu szolgáltatáson keresztül havonta mintegy 17 millió ügyintézés történik.

A NISZ Zrt. által üzemeltetett 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalon fogadott megkeresések száma is évről évre nő. Az elmúlt évtizedben több mint 3000 ügytípussal kapcsolatban mintegy 20 millió kérdéssel fordultak az ügyfélszolgálathoz, amely az állampolgárokat és a vállalkozásokat támogatja hivatali ügyeik elintézésében.

Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása is megjelent a közigazgatásban, jelentősen csökkentve ezzel a várakozási időt és növelve az ügyfelek elégedettségét. A 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál, a MIA chatrobothoz beérkező kérdések száma az elmúlt másfél év alatt több mint 941 000 db volt, melyek kezelése során az MI-vel támogatott válaszok aránya elérte a 95 %-ot. Már több mint 200 helyszínen megjelentek a mesterséges intelligenciával támogatott önkiszolgáló ügyintézési eszközök is, a MIA Pontok, amelyekkel egyes ügytípusok önállóan, gyorsan elintézhetők. Tavaly elérhetővé vált az Arcképes azonosítás szolgáltatás is, amellyel az állampolgárok sorban állás nélkül, otthonról már videochaten keresztül is elintézhetik ügyeiket – az elmúlt másfél év alatt több mint 100 ezer esetben intézték ügyeiket ezzel lehetőséggel.

A legnépszerűbb elektronikus szolgáltatások az „Adatigénylés a Jármű Szolgáltatási Platformon”, a „Kérelem Gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása iránt”, az „Ingatlankereső online földhivatali szolgáltatás”, a „Személyi jövedelemadó-bevallás és a Tárhely szolgáltatások”. Egyre többen használják az „Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés”-t is, amellyel az elmúlt 6 évben több mint 60 millió elektronikus dokumentumot hitelesítettek vagy a „Rendelkezési Nyilvántartás”-t, amit havonta 10 ezerszer használnak.

A jövőbeli célkitűzések között a közigazgatási informatikai folyamatok további egységesítése és a mesterséges intelligencia használatának további kiterjesztése szerepel.”

Forrás:
Egyszerűbben és gyorsabban intézzük ügyeinket mint 10 éve; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2022. november 17.

Könnyebb tájékozódás a geoshop.hu-n és a fentrol.hu-n is. Új térképi segédrétegek a Lechner szakrendszereiben

„A korábbiaknál frissebb, nagyobb felbontású térképi segédrétegek érhetőek el a Lechner Tudásközpont két online szakrendszerében, a geoshop.hu és a fentrol.hu oldalakon keresztül. Az újításnak köszönhetően a felhasználók egyszerűbben, gyorsabban és pontosabban tudnak böngészni az adatok között.

2022 őszén megváltoztak a Lechner Tudásközpont két alkalmazásában, a fentrol.hu és a geoshop.hu szakrendszerekben elérhető térképi segédrétegek. Most már a termékek kiválasztását, illetve az archív légifelvételek böngészését 40 cm/pixel terepi felbontású ortofotók, valamint a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép 1:1000 méretarányig nagyítható alaprétegeinek segítségével lehet megtenni.

A Lechner Tudásközpont kezelésében lévő állami alapadatok és értéknövelt termékek – melyek egy része díjmentesen elérhető – a geoshop.hu geoportálon keresztül a nap 24 órájában igényelhetőek, online bankkártyás fizetés esetén pedig szinte azonnal át is vehetőek. A tranzakcióról az ügyfelek elektronikus számlát kapnak. Az új rétegek a megrendelés első lépését, a terület kiválasztását, rajzolással történő lehatárolását támogatják.

A Tudásközpont Légifilmtárában található archív légifelvételek közül már több mint 200 ezer darabot böngészhet és tölthet le bárki díjmentesen a fentrol.hu Digitális Légifelvétel Archívumból. A képek kiválasztását, valamint azok szerkesztését az új térképi segédrétegeken lehet elvégezni. A fotók térbeli elhelyezkedésének pontosításáért kapott pontokkal pedig most nyereményjátékban is részt vehetnek az oldalon regisztrálók.

A nemrég elérhetővé vált térképi segédrétegek a korábbiaknál frissebbek, folyamatosan frissülőek és nagyobb felbontásúak, így a megtekinteni vagy megrendelni kívánt adatok térbeli lehatárolását jobban támogatják, a felhasználók könnyebben, gyorsabban, ráadásul aktuális információk alapján tudnak hozzáférni a kívánt adatokhoz.

Az aktuális ortofotók, melyek a 2019-2021. évi lombos időszakban végzett légifelvételezések alapján készültek, 40 cm/pixel terepi felbontásban állnak rendelkezésre a teljes ország területére.

A másik új segédréteg, a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép a Lechner Tudásközpont által az országos távérzékelési adatokból és ágazati tematikus téradatrendszerek adatbázisaiból (például ingatlan-nyilvántartási vagy felszínborítási stb.) levezetett alapadatok alapján készült. Ez az ország első egységes és homogén adattartalmú, komplex térképszolgáltatása, mely a legfontosabb online térképi tájékozódást segítő téradatokat tartalmazza. Nem csak az egyes szakrendszerekben, hanem a saját oldalán, az nta.lechnerkozpont.hu címen is – egy szabad és ingyenes regisztrációt követően – bárki által díjmentesen böngészhető, térítés ellenében pedig WMTS szolgáltatásként is elérhető.”

Forrás:
Könnyebb tájékozódás a geoshop.hu-n és a fentrol.hu-n is; Lechner Tudásközpont; 2022. november 17.

Mostantól az Interneten is kitölthető a nemzeti konzultáció

„Mostantól az interneten is ki lehet tölteni a szankciókról szóló konzultációs kérdőívet – közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden.

Az államtitkár a Facebookon közzétett nyilatkozatában kiemelte: jó pár hónap telt el a háború kirobbanása óta, amelyre Brüsszel gazdasági szankciókkal válaszolt.

Dömötör Csaba rámutatott: a következmények jól ismertek, a szankciók nem vetettek véget a háborúnak, viszont egyre súlyosabb válságot okoznak egész Európában.

Elszálltak az energiaárak, emelkednek az élelmiszerárak, évtizedek óta nem látott magasságokba emelkedett az infláció – sorolta.

Kitért arra is: a következmények ellenére Brüsszelben csak újabb és újabb szankciós tervekkel állnak elő.

„Mi ezzel nem értünk egyet, irányváltásra van szükség” – fogalmazott Dömötör Csaba, hozzátéve: ha sokan vesznek részt a konzultációban, ezt el is tudják érni.

Ahogy – mint felidézte – azt is megakadályozták, hogy Magyarországra erőltessék a betelepítési kvótákat.

A szankciók minden európai és minden magyar ember életére nagy hatással vannak, „most mi fizetjük a háború árát” – összegzett Dömötör Csaba, aki szerint egyáltalán nem törvényszerű, hogy ez ezután is így legyen.

Ezért arra kérnek mindenkit, hogy mondja el véleményét – közölte a politikus.”

Forrás:
Mostantól az interneten is kitölthető a nemzeti konzultáció; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2022. november 15.
Nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról

Technika, tudomány

A metaverzum most még olyan, mint az autótelefon, de annyit használjuk majd, mint a mobilunkat

„VR, AR, NFT, metavilág – egyesek az életünk további virtualizálódását, mások egy gyorsan divatba jött ígéretet, megint mások befektetési lehetőséget látnak a metaverzum-fejlesztésekben. De mit is jelent ez, és mire jók igazából a virtuális valóságok, azon kívül, hogy digitális ruhaadarabokat vásárolhatunk magunknak egy virtuális koncertre? Miért épít virtuális autót a Bugatti, és miért izgulhatnak a szemészek? Mérey Tiborral, a Boston Consulting Group (BCG) metaverzum témáért felelős globális társigazgatójával beszélgettünk.

„A metaverzum át fogja alakítani az életünket, azt, ahogyan éljük a mindennapjainkat és dolgozunk”, írta korábban. Vegyünk egy átlagos Facebook- és okostelefonhasználót, aki nem játszik semmilyen online játékot, hamarabb vesz használt könyvet, mint zsinór nélküli fülhallgatót, és mondjuk újságíróként dolgozik. Meg tudná győzni arról, hogy a metaverzum valóban át fogja alakítani az életét?

Jogos kérdés, de éppen az a szép ebben, hogy senkit nem kell meggyőzni, a metaverzum anélkül is bekövetkezik – ahogy senkit nem kellett meggyőzni arról sem, hogy az internet forradalmasítani fogja a mindennapjainkat, és tömegek fogják használni. Ugyanez történik most, csak más szinten. Persze a kételkedés természetes, az emberi agy nehezen látja be az exponenciális technikai fejlődés következményeit. Az agyunk felépítése és működése teljesen más körülmények és hatások között alakult ki: el kellett menekülni a kardfogú tigris elől, most meg hirtelen virtuális valóságokkal és metaverzumokkal kellene számolnia.

De meg vagyok győződve róla, hogy a jelenlegi technológiai újítások és fejlesztések mögött meghúzódik egy mögöttes logika, a kirajzolódó fordulópontok egy irányba mutatnak. Az életünk legkülönfélébb területein meg fog jelenni a virtuális valóság valamilyen formában. Mivel ezek a virtuális valóságok vagy szolgáltatások különböző csatornákon egymással is összeköthetők, ezt összefoglaló jelleggel metaverzumnak is hívhatjuk, de nem az elnevezés a lényeg, hanem a koncepció.

Megvilágítaná egy-két konkrét példával, hogy mire használható mindez?

Evidens módon alakítja át a metaverzum azt, ahogyan kiképezzük a munkavállalókat, ez az egyik fordulópont mostanában. Például a Walmart amerikai áruházlánc körülbelül egymillió munkavállalót képzett ki részben virtuális valóság segítségével. Sima virtuális árufeltöltő gyakorlattal kezdték, aztán használták arra is, hogy felkészítsék a munkavállalóikat a Black Friday napján érkező tömegekre. Sőt, készítettek olyan szimulációt is, amiben az áruházban egy fegyveres ámokfutó tüzet nyit. Ez fontos és könnyen belátható aspektus: a virtuálisvalóság-szimulációk használatának köszönhetően képesek vagyunk olyanra is felkészíteni embereket, amire amúgy nem igazán lehetne. Megtaníthatóvá válik az is, ami nem volt megtanítható. És valóban volt olyan eset, hogy egy fegyveres ámokfutótól az mentette meg a jelenlevőket, hogy az alkalmazottak korábban gyakorolhatták, mi a teendő ilyenkor.

Természetesen tudom, hogy a metaverzumról jelenleg inkább Mark Zuckerberg digitális avatarja, a rengeteg pénzt érő NFT-kért – non-fungable token, vagyis nem helyettesíthető zseton – elkelő furcsa-vicces gifek jutnak először az emberek eszébe. De a metaverzum ennél sokkal több, és a lényegét jobban megvilágítja a fenti példa. Ugyanis azt látjuk, hogy a cégek és szervezetek világszerte elkezdték használni a technológiát.

Mintha egyszerre állítaná, hogy a metaverzum fogalmával leírt technológiai áttörés már megtörtént, és hogy a lényegi változások a jövőben fognak megtörténni. Ez utóbbi pedig mégis csak egy ígéret, ami vagy bekövetkezik, vagy nem.

Azt állítom, hogy egyes fordulópontokhoz már elérkeztünk, és más területeken minden jel arra mutat, hogy el fogunk. Ezt a folyamatot elsősorban az alkalmazott technológia költsége, az esetleges járulékos veszteség, valamint a feltételezett hozzáadott érték nagysága, pontosabban ezek aránya határozza meg. Az áttörés akkor következik be, ha a hozzáadott érték jóval meghaladja az új technológia költségét. Például jó oka van annak, hogy ezt az interjút nem a virtuális valóságban készítjük. Számunkra túl nagy lenne a váltás hátránya, a járulékos veszteség: mindkettőnknek VR-szemüveget kellene viselnünk, és kellene egy erre alkalmas közös platform. A hozzáadott érték viszont minimálisnak látszik, sőt inkább negatív: egy ilyen, ismeretlen emberek között zajló beszélgetésnek jót tesz, ha az igazi arcunkat adjuk a mondatainkhoz a virtuális helyett. Tehát semmi értelme a váltásnak.

De változtassuk meg a szituációt, és tegyük fel, hogy mindketten egy gyógyszergyártó cég kutatói vagyunk, egyikünk Tokióban, másikunk Bécsben dolgozik egy új gyógyszer bonyolult összetételén. Abban, hogy együtt végiggondoljuk a kísérleteink eredményeit, sokat segítene a molekulák bonyolult összetételének 3D-s szimulációja. Ebben az esetben talán még akkor is jelentős lenne a hozzáadott érték, ha nem másik földrészről, hanem egyazon szobából lépnénk be egy közös VR-térbe. Tehát nemcsak megspórolnánk a repülőjegyet, hanem hatékonyabbá is tennénk a munkát. Ezen a módon a hozzáadott érték és a veszteség aránya egyértelműen megmutatja a fordulópontot, ami egyre több területen el is jön. A BCG nemrég lépte át a száz metaverzummal kapcsolatos projektet, amelyekben tanácsadóként vesz részt globálisan. Ezek persze nagyon különböző projektek különféle szektorokban.

Ezért is határozzuk meg a metaverzumot három technológia metszéspontjában: az első a virtuális és kiterjesztett valóság, vagyis a VR és AR, a második a közösségi virtuális metavilágok, ha úgy tetszik szimulált valóságok, mint például a Fortnite, a Sandbox, vagy a Decentraland, a harmadik pedig a web3-technológia, vagyis a virtuális valutákat, blokkláncokat és NFT-ket kezelő webes megoldások. Azt látjuk, hogy ezek a területek egyre inkább egymásba olvadnak, és különböző módokon járulnak hozzá a metaverzum fogalmához.

Az egyik alapvető eszköz, ami a Walmart-tréninghez és a gyógyszerfejlesztők metaverzum-beszélgetéséhez is mindenképp kell, az a VR-szemüveg, ugyanakkor az még mindig nagynak, kényelmetlennek, és drágának tűnik ahhoz, hogy kézzel fogható közelségben érezzük az áttörést.

Azért az ezzel együtt meglepett minket, hogy az első AR-szemüvegek, mint például a Google Glass, és a különböző nagyobb, fejre rögzített VR-eszközök, mint a Quest, összeolvadása gyorsabban történik, mint vártuk. Az új szettek már képesek kezelni az AR és a VR közötti ugrást: például ülhetsz az asztalodnál, gépelhetsz a saját billentyűzeteden, de több virtuális képernyőn körben láthatod a begépelt szöveget. Ha pedig mondjuk balra fordulsz a kollégád felé, akkor láthatod az ő virtuális mását. Kevesen gondolták volna pár éve, hogy 2022-ben itt tart majd ez a technológia, azzal együtt, hogy valóban nem sikerült még a legfontosabb cél, fél kiló alá szorítani a súlyt. Messze vagyunk még a napszemüveg jellegű eszközöktől, az biztos.

Vajon mennyire messze? A kiinduló kérdéseink szempontjából lényeges, hogy évekről vagy évtizedekről beszélünk.

Nálam sincs kristálygömb, úgyhogy nézzünk visszafelé inkább! Ön és én még éppen emlékszünk az autótelefonokra, de szerintem a fiatalabbaknak nem lenne könnyű elmondani, mi is volt az és miért létezett. Az autótelefon, ahogy a mobiltelefon is, az üzletemberekkel kezdődött, és akkor lett tömeges árucikk, amikor elég kicsi és könnyű lett hozzá. Ugyanez a folyamat zajlik most is, csak nem az üzletemberektől, hanem a gamerektől indult. A legújabb Quest VR-eszközt még mindig a profi gamerek fogják leginkább vásárolni. Az Apple a szóbeszéd szerint jövőre lép be ebbe a versenybe. Az biztos, hogy a következő pár évben hatalmas lesz a nyomás a gyártókon és fejlesztőkön ezen a területen. Ráadásul a legnagyobb tech cégeken kívül vannak olyan gyártó és fejlesztő cégek is, amelyek csak tovább növelhetik a szektorban a feszültséget: például a Pico olcsó alternatívaként pozícionálja magát, ezzel lefelé nyomhatja a fogyasztói árakat és katalizátora lehet a terjedésnek.

A mobiltelefonok sikerére visszatekintve egyértelműen látszik, hogy volt egy fordulópont, ahonnan nagyon gyorsan tömegessé vált a használatuk. Ugyanakkor honnan tudhatjuk, hogy a szóban forgó VR- és metaverzum fejlesztések a mobiltelefonhoz hasonló valódi, tömeges és hétköznapi emberi igényeket képesek kielégíteni?

Ez jó kérdés, és pontos választ senki sem tud adni. De szerintem ez rajtunk is múlik, azon, hogy mit hozunk ki a technológiai ötletekből – a technológia semleges, rajtunk múlik, mire használjuk és hogyan. Nem érdemes azon morfondírozni, hogy mindenki fent lesz-e a metaverzumban öt év múlva, vagy senki sem. A Video Killed the Radio Star popkulturális jelmondat jól hangzik, de az évszázad hazugsága: a videó nem ölte meg a rádiót, rengetegen hallgatják ma is, létezik mindenféle rádióállomás, ott van az autókban, de vannak videoklipek is, megint más platformokon.

Nem teljes cseréről, hanem terjedésről és új lehetőségekről van szó – ahogy a mobiltelefont és a laptopot is egymás mellett használjuk. A meglévő struktúrákba fog belépni egy VR-eszköz, azokon a területen, ahol megéri. Nem tudjuk pontosan, mi fog történni, mert a metaverzumnak még csak az autótelefon-fázisában vagyunk.

Az NFT-kről – tehát a nem helyettesíthető zsetonokról – elég sok elsőre meghökkentő, a szélesebb közvélemény szemében akár botrányosnak tűnő felhasználási mód keringett a sajtóban az elmúlt években, és sok olyan vélemény is van róla, hogy leginkább piramisjátékhoz hasonlít.

Ahogy mondani szokták, nincs második esély arra, hogy valami jó első benyomást tegyen, és kétségtelen, hogy voltak visszaélések. Pedig az NFT csak egy technológia, ami lehetővé teszi, hogy digitális egyediséget, kézjegyet hozzunk létre. Ez pedig egy teljesen új koncepció. Az NFT-k lényege nem a vicces majmos gifek és azok horribilis összegekért történő adás-vétele. A digitális kézjegy elgondolását másképpen is ki lehet használni. Mondok két kevésbé kattintékony, de annál érdekesebb példát: az NFT-technológia nagyon egyszerűvé tehetné azt, hogy egy éjszakai szórakozóhelyre a beengedéskor a biztonsági őr ne ismerje meg a számára irreleváns személyes adatokat, amelyek ott vannak a személyi igazolványon vagy más okmányon. Hanem például hiteles módon a telefonon csak annyit közöljön, hogy az illető bemehet, mert nagykorú.

A BCG egy évben durván 8 ezer embert vesz fel, és a felvételi folyamat meglehetősen szelektív, durván százezer ember fog neki a világon. A különböző fordulók során a BCG megismeri a jelentkező képesítéseit, szakmai előéletét. Tehát az utolsó fordulóban kihullott jelentkező is meglehetősen erős és felkészült jelölt, és sok cégnél ez nagyon jó kiindulópont lenne arra, hogy alkalmazzák. Ha a BCG ezeknek a jelölteknek ki tudna állítani egy NFT-t arról, hogy az utolsó fordulóban estek ki, és a jelentkező önéletrajza és tudása hiteles, akkor más cégek ezt elfogadhatnák. Megengedhetnének egy gyorsított jelentkezési folyamatot azoknak, akiknek van ilyen NFT-jük. Ez a jelölt azonnal bejuthatna az utolsó körös interjúra annál a másik cégnél. Nem kell újra ellenőriznie a jelölt hátterét, mert a BCG által kiadott NFT hitelesítené.

Persze vannak vadabb ötletek is: ha megvásárolod egy digitális ruha NFT-jét, akkor egyes platformokon ez az NFT teszi lehetővé, hogy viseld azt a ruhát, vagyis a virtuális másod viselje. És akkor ezen a platformon, mondjuk a Decentralanden el lehet kezdeni kereskedni digitális ruhadarabokkal, amiket fel lehet venni egy meetingen vagy virtuális koncerten. Természetesen ez utóbbi példánál még kérdés, hogy egyáltalán tömegek mennének-e el egy virtuális koncertre valaha. Csak azért, mert valamire lehetőséget ad a metaverzum, nem biztos, hogy azt fontos kiaknázni.

Mely szektorokban jár a metaverzum a legközelebb a fordulóponthoz?

Ez összetett kérdés, és kicsit olyan, mintha ’95-ben azon gondolkoznánk, hogy melyik cégek működését alakítja át az internet – miközben végül is minden cégnek minimum egy honlapra szüksége lett. Szerintem ma minden komolyabb vállalkozásnak kell, hogy legyen metaverzumstratégiája, mindenképpen végig kell gondolnia a lehetőségeit, igényeit, pozícióit, még akkor is, ha úgy dönt, hogy semmit nem csinál ezen a területen. De a BCG több mint száz projektjének jó része a tech szektorban fut, ebben semmi meglepő nincs. Sok telekommunikációs cég is van köztük, ez is evidens. A fogyasztási cikkek területén a cégek marketingre és márkalojalitás kiépítésére használják. A kiképzésben-betanításban mindenféle szektorból használják már, de az egészségügy területén is egyre több érdekes kísérlet fut: például egy startup VR-szemüvegekkel képes elvégezni a hagyományos szemvizsgálatokat.

Sok cég az ipari termékgyártás területéről jön, a tervezéskor használják a metaverzumot. Mesélek egy érdekes példát az autó-motor és tech szektor metszéspontjából: az Nvidia videokártya gyártó sok erőforrást fektet az Omniverzum nevű platformjába, ami egyfajta ipari tervező metaverzum. Hogy mire jó? A Bugatti például a legújabb modelljeit először egy ilyen virtuális valóságban építi meg és teszteli, tehát először lesz egy digitális eredeti prototípus, és csak utána gyártják le a valóságban is a mását. Ezzel csökkentik a tervezés idejét és költségeit. Ezekben a világokban úgy lehet megtervezni fizikai tárgyakat, mint a szoftvereket, többet lehet kísérletezni, nincs anyagköltség, és nem kell teljes gyártósorokat újraépíteni, ha valamit átalakítanának.

Nagyon úgy tűnik, hogy Mark Zuckerberg abban gondolkodik, hogy a metaverzum és a VR-eszközök átveszik a laptopok helyét, de ez nem biztos, hogy megtörténik. Elképzelhető az is, hogy a metaverzumokra inkább úgy kellene gondolnunk, mint a valóságot kiegészítő-támogató megoldások összessége. A Facebook, pontosabban a Meta stratégiája az, hogy igyekeznek dominálni a diskurzust és magukhoz láncolni a metaverzum egyébként több évtizedes koncepcióját. Az Apple ezzel szemben még a metaverzum szó használatát is messze kerüli, de a legújabb eszközeibe folyamatosan olyan lehetőségeket épít be, amelyek ebbe az irányba mutatnak, ráadásul az órájukkal, fülhallgatójukkal, telefonnal szinte már meg is teremtették a felhasználó virtuális mását. A verseny már régen zajlik azért, hogy melyik cég szolgáltatja majd a metaverzum alapfeltételeit – az Apple alapból ott van ennek a közelében, a Meta agresszíven megy előre, hogy pozíciót szerezzen, de az említett, csak 2015 óta működő, innovatív Pico is befuthat surranó pályán. Nehéz megmondani, ki fog nyerni.”

Forrás:
A metaverzum most még olyan, mint az autótelefon, de annyit használjuk majd, mint a mobilunkat; Pálos Máté; G7.hu; 2022. november 14.
(Az interjú megjelenését a Boston Consulting Group támogatta.)
Lásd még:
Technológiai forradalom jön, a metaverzum hamarosan több milliárd embert szippanthat magába; Nagy Viktor; Portfolio.hu; 2022. január 11.
The Corporate Hitchhiker’s Guide to the Metaverse; Jean-François Bobier és társai; Digital Trends; Boston Consulting Group; 2022. április 20.
What Is a Metaverse? And Should You Be Buying In?; Gartner; 2022. október 21.
What Is the Metaverse, Exactly? Everything you never wanted to know about the future of talking about the future.; Eric Ravenscraft; Wired; 2022. április 25.

A mesterséges intelligencia és a magyar nyelv

„Tudomány-népszerűsítő előadások
Regisztráljon az eseményre!
A helyek száma korlátozott
Határidő: november 23.
Időpont: 2022. november 23. 16.00-18.00 óra között
Helyszín: MTA Székház, Díszterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Az esemény közvetítését itt érheti el az MTA YouTube-csatornáján.

A modern társadalmakban a kommunikáció döntő módon digitális eszközökkel, digitális módon történik. Az elmúlt néhány évben elterjedt egy új technológia, amely látványos fejlődést eredményezett a digitális világ szinte minden területén: a neurális hálók megjelenésével a nyelvtechnológia is megkérdőjelezhetetlenül a digitális kommunikáció mindennapi eszköztárának részévé vált. A rohamosan fejlődő kutatási háttérnek hála a tudományág lehetőségei még messze nincsenek kimerítve. Mivel a fejlesztési trendeket főként a globális technológiai cégek (Google, Microsoft, Amazon stb.) szabják meg, és ezek elsősorban az angol nyelvet célozzák, a digitális szolgáltatások, amelyek egyébként az okostelefon jóvoltából tömegekhez jutnak el, nyelvi támogatás hiányában nem használhatók a magyarra. Másfelől az új kutatási paradigma számos új alkalmazási és kutatási lehetőséget rejt magában. Így a NYTK Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjában zajló munkálatok során egyszerre célunk a már meglévő eszközök és módszerek adaptálása a magyarra és az új kutatási lehetőségek feltérképezése is.

Az új paradigmát egyértelműen a neurális nyelvmodellek alapozzák meg. Ezek a nyelvmodellek nagy mennyiségű adaton tanított mély neurális hálók, amelyek számos nyelvi jelenséget illetően rendelkeznek általános tudással. Továbbtanításukkal pontosabb nyelvtechnológiai alkalmazásokat kaphatunk. A NYTK szuperszámítógépének segítségével sikerült létrehoznunk az első magyar nyelvű szöveggeneráló GPT-3 modellt, amely képes emberekhez hasonló módon mondatokat generálni.

A humán nyelvtudás mérésének a mintájára a nyelvmodellek nyelvtudását is tudnunk kell értékelni és összehasonlítani. Erre szolgálnak az úgynevezett benchmark adatbázisok, amelyekben változatos tematikájú és nehézségű nyelvi feladatokon mérjük a nyelvmodellek teljesítményét. A Nyelvtudományi Kutatóközpontban folyamatosan dolgozunk a modellek magyar nyelvtudását tesztelő korpuszok létrehozásán. Előadásunkban ezeket ismertetjük röviden.

Egy másik kiemelt kutatási irány a gépi fordítás területe, amely az utóbbi években szintén nagy fejlődésen esett át. A neurális hálózatok minőségben a statisztikai modellek felé kerekedtek, és elérték, hogy az emberi fordítóknak is hatékony segítségévé váljanak. A Google 2017-ben publikálta Transformer nevű neurális architektúráját, amelyet alapvetően gépi fordítás céljából hozott létre. Ez mára mind a nyelvtechnológia, mind a beszédtechnológia piacvezető technológiájává vált, és a transzformeralapú alkalmazások beépültek szinte az összes okosnak nevezett eszközbe. Munkánk során a magyar nyelv fordítási támogatására összpontosítottunk, és több magyarcentrikus fordítórendszert is létrehoztunk, amelyek minősége meghaladja a Google fordítómotorjaiét – elsősorban az angoltól eltérő nyelvekről való fordítás esetén.

Program

16.00: Bevezetés
Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) főigazgatója

16.10: Paradigmaváltás a nyelvtechnológiában és a NYTK-ban
Váradi Tamás, az NYTK Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet igazgatója

16.30: Magyarul tanuló gépeink
Yang Zijian Győző, az NYTK Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa

16.50: Teszt a lelke mindennek
Ligeti-Nagy Noémi, az NYTK Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa

17.10: Magyarra fordítva a szót
Laki László, az NYTK Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa

17.30: Demó
Yang Zijian Győző

Névjegyek:

Prószéky Gábor a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára, az MTA doktora. Társalapítója a nyelvtechnológiával foglalkozó MorphoLogic Kft.-nek, amely a kutatás-fejlesztés területén olyan partnerekkel dolgozott 1991-es indulása óta, mint például a Microsoft, az IBM vagy a Xerox, illetve a legnagyobb európai egyetemek és kutatóközpontok. Számos egyetemen tanított a nyelvtechnológia bölcsészettudományokban való felhasználási módjairól. Több mint 30 nyelvtechnológiához kapcsolódó projektben vett rész. Mintegy 200 tudományos cikk és 3 nyelvtechnológiáról szóló könyv szerzője.

Váradi Tamás a Nyelvtudományi Kutatóintézetben működő Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet igazgatója. Több, nyelvtechnológiával foglalkozó nemzetközi szervezet (EFNIL, CLARIN, ELRC) vezető tagja. Számos európai finanszírozású és hazai nyelvtechnológiai projektet (MARCELL, CESAR, iTranslate4, Trendminer stb.) koordinált. Száznál több nyelvtechnológiához kapcsolódó tanulmány szerzője vagy társszerzője, illetve könyvek szerkesztője. Szakmai munkáján túl fontos tudományszervezési, nyelvpolitikai szerepet is betölt annak révén, hogy részt vesz olyan tervezetek megalkotásában, melyek célja a nyelvek digitális támogatása.

Nyelvtechnológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport elsődleges feladata, hogy felzárkóztassa a magyar nyelvet a világ nagy nyelveihez a digitális technológiai támogatás tekintetében elsősorban a nyelvközpontú mesterséges intelligenciára kidolgozott nemzetközi eljárásoknak a magyarra adaptálásával. Kutatásunk fókusza így egyrészt az általános célú nyelvmodellek építése, finomhangolása, illetve a nyelvmodellek kiértékelése új benchmark adatbázisok tervezésével és létrehozásával.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia és a magyar nyelv; Magyar Tudományos Akadémia; 2022. november

Társadalom, gazdaság, művelődés

URBACT: Friss partnerségi és pályázati lehetőségek, jótanácsok és praktikus eszközök városok számára

„ Tapasztalat- és információ-megosztás az URBACT online konferenciáján

Az Építési és Beruházási Minisztérium és az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja online információs és disszeminációs napot rendezett november 10-én, melyen az URBACT projektekben korábban részt vevő városok képviselői és szakértők mellett az új lehetőségek iránt érdeklődőket is várták a szervezők.

Az URBACT program 2021-2027 közötti időszakának új lehetőségeiről és a korábbi programok tapasztalatairól, felhasználható gyakorlatairól tartott információs és disszeminációs napot az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) és az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja, online konferencia formájában, 2022. november 10-én. Az európai városokért dolgozó, két évtizednyi múltra visszatekintő, újra és újra megújuló URBACT program által elérhető pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásáról, az akciótervezési hálózatokban való részvétel gyakorlati lépéseiről és hasznos tudnivalókról tájékoztató konferencián az URBACT programban részt vevő hazai városok mellett ott voltak az új lehetőségek iránt érdeklődő települések képviselői, valamint a városkormányzási, városfejlesztési szakterület gyakorló szakemberei, oktatói, tervezői is.

Az infónap résztvevőit Gombos Márk az Építési és Beruházási Minisztérium főosztályvezetője köszöntötte. – Nehéz időszakon vagyunk túl és nehéz időszak is áll előttünk, ezért szeretnénk minél több lehetőséget adni önöknek, hogy segítséget adhassunk – mondta Gombos Márk. Egy város számára nem csak a belső információs rendszer fejlesztése fontos, a versenyképesség megtartása érdekében a nemzetközi kapcsolatrendszert is ápolni, fejleszteni kell. Az idén IV. ciklusát indító URBACT ezt ismerte fel és programjaival segíti a tapasztalok megosztását a nemzetközi hálózatban. A városfejlesztés területéért most az ÉBM felel, arra fókuszálva, hogy ez a szakterület tovább erősödhessen. Ezt a célkitűzést támogatja az URBACT programban való részvétel további ösztönzése is – fejtette ki a főosztályvezető.

Dr. Dömötör Tamás, az URBACT Monitoring Bizottság magyar tagja, az ÉBM URBACT felelőse Várospolitika Európában 2022 című előadásában az induló programciklus városfejlesztési prioritásait ismertette: – A 2021-2027-ig tartó IV. ütemben a partnerségek továbbvitele, az innovatív, digitális és okos megoldások, valamint az integrált területi fejlődés kerül fókuszba. A 2016 óta eltelt időszak máris számos területen indított el pozitív változásokat az európai városok Tematikus Partnerségi Együttműködéseiben. Együttműködések valósultak meg a levegőminőség, lakhatás, városi szegénység, körforgásos gazdaság, digitális átmenet, városi mobilitás, helyi gazdaság, energetikai átalakulás, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, innovatív és felelősségteljes közbeszerzés, menekülthelyzet, valamint fenntartható területhasználat és természetalapú megoldások területén. Az új, most folyó partnerségek a kultúra és kulturális örökség, valamint a közterek biztonságának témái körül folynak. A felsoroltak közül több területen magyar városok, például Miskolc vagy Nagykanizsa is szerepet vállaltak – mondta Dr. Dömötör Tamás. A csatlakozáson most gondolkodó városok mindezen együttműködések tapasztalatairól az erre a célra létrehozott honlapon részletesen tájékozódhatnak.

Az URBACT IV. Európai Városfejlesztési Programról, valamint az Európai Városi Kezdeményezésről (European Urban Initiative – EUI), az infónap moderátora, Majorné Vén Mariann a Lechner Tudásközpont térségi tervezési vezető szakértője, URBACT nemzeti kontaktpont beszélt. A 2002 óta működő URBACT programkeretében 7-9 városból álló hálózati partnerségek alakulnak, a városok közösen dolgoznak, fejlesztéseket készítenek elő együtt, jó gyakorlatokat adnak át és az együttműködések 2 – 2,5 éves időtartama alatt egymás tudását, készségeit fejlesztik. A városhálózati projekteket a program különböző intézkedésekkel, kapacitásépítő tevekénységekkel segíti, ilyen a szakértői csoport, a nyári egyetem, az e-egyetem, a szemináriumok, az URBACT eszköztár, a tudástár (Knowledge Hub), tehát különböző módszertani eszközök sora, melyek az egyes pályázatok alkalmával és a tervezési folyamat során is használhatók. Ilyen segítséget nyújtanak a városfesztiválok, közös városfejlesztési akciók, valós helyzetek tesztelése, demonstrálása, illetve a szakpolitikusok és városfejlesztők számára tartott tréningek is. Az újdonságok között szerepel, hogy a tagállamok mellett már az előcsatlakozási (IPA) országok városai is pályázhatnak a program felhívásaiban. A korábbi ciklusok hagyományaira épülő URBACT IV. új designnal és új honlappal is készül, melyen minden korábbi segítő tartalom, eszköz és szolgáltatás hamarosan elérhetővé válik.

Mekkora az elnyerhető támogatás? Mennyi önerő szükséges a pályázathoz? – Ezek azok a kérdések, amelyek minden városvezetőt érdekelnek, mielőtt egy pályázat megírásába belekezd – mondta Jaschitzné Cserni Tímea. Ezek mellett a valóban sarkalatos kérdések mellett azonban a pályázat által megvalósítható cél is ugyanilyen fontos. A cél eléréséhez pedig annak alapos átgondolása és a hozzávezető lépések, akciók kidolgozása szükséges. Jaschitzné Cserni Tímea vezető térségi tervezési szakértő és Bánhidai András térségi tervezési szakértő felvázolták az első pályázati felhívás paramétereit az új lehetőségek iránt érdeklődő városok számára, megmutatták az URBACT IV-hez kapcsolódó új partnerkereső eszközt, valamint röviden bemutatták az akciótervezés lépéseit is azért, hogy a pályázásra készülők már a pályázatírás folyamatában tudják ezeket használni és átgondolt, saját igényekre fókuszáló pályázatot tudjanak beadni. Az URBACT 2023-as akciótervezési felhívása személyre szabott megoldásokat kínál integrált megközelítéssel, részvételi tervezéssel, a helyi érdekelt felek bevonásával, emellett a nemzetközi tapasztalatcsere lehetőségét, ahol egymástól tanulnak a városok és testreszabott szakértői támogatást kap minden városhálózat. A program segíti és ösztönzi a nemzetközi városhálózatok kialakítását, bevált gyakorlatok megosztását, a készségek fejlesztését, azért, hogy a városok képviselői és a várostervező szakemberek ne a régi várostervezési gyakorlatba ragadva, egyedül próbáljanak megküzdeni a 21. század kihívásaival – ismertette Jaschitzné Cserni Tímea. Az URBACT következő felhívása akciótervezési városhálózatok alakítására 2023 január 9. és március 31. között áll majd nyitva a jelentkezők előtt. A partnerkereső eszköz már elérhető az urbact.eu/partnersearchtool oldalon.

A másik városfejlesztési program az Európai Városi Kezdeményezés (European Urban Initiative – EUI), amelyet az Európai Bizottság irányít és szoros együttműködésben dolgozik az URBACT programmal. Ebben a programban szintén városok pályázhatnak, az első felhívás 2022. október 10-én nyílt meg a pályázók előtt, beadási határidő 2023. január 19. A New European Bauhaus pályázatokra kisebb projektekkel, helyi vállalkozók, helyi közösségek összefogásával, vagy városépítési, -építészeti, tájépítészeti ötletekkel, megfizethető lakhatási megoldásokkal is lehet pályázni, olyan célok megjelölésével, amelyek a városok szépítése mellett a fenntarthatóság és a közösség szerepét is kiemelten kezelik. A program szemináriumokkal, online találkozókkal, egyéni konzultációkkal segíti a pályázókat, amelyekre a https://www.urban-initiative.eu/calls-proposals/first-call-proposals-innovative-actions honlapon keresztül folyamatosan lehet regisztrálni.

A program második felében Budapest XII. kerület, Budaörs, Debrecen önkormányzati munkatársai és szakértői, valamint a Mátészalkát és partnertelepüléseit támogató Megakom Tanácsadó Iroda képviselője osztották meg tapasztalataikat a biztonságos, felelős, gyalogosbarát, zöld városok kialakításával, a pályázással és az akciótervezési módszerekkel kapcsolatosan, melyeket európai várospartnerségek segítségével vittek véghez. Hamza Zsófia Budapest XII. kerület önkormányzata képviseletében számos jó gyakorlatot, közöttük a terápiás biokert és a látássérültek számára elérhető ösvény megvalósítását mutatta be, mint az egészséges és zöld város program keretén belül megvalósult fejlesztés eredményét. Szabó Sándor Budaörs önkormányzatának munkatársaként azokról a kihívásokról számolt be, melyek legyőzésével elérték, hogy a város vállalkozásai felkarolják Budaörs néhány jó ügyét CSR (corporate social responsibility) tevékenységük keretében. Debrecen városának gyalogosbarát, pezsgő városi utcákat megálmodó, szintén nemzetközi városi együttműködésben megvalósuló Thriving Streets projektjét Molnár Emese mutatta be az EDC Debrecen képviseletében. Kisléptékű helyi akció keretében a mobilitási hét autómentes napján megkérdezték a lakosság véleményét a közterületek alternatív használatával kapcsolatban, egyet értenek-e a Piac utca lezárásával az autómentes napon, illetve milyen funkciókat tudnak elképzelni autóforgalom helyett a belvárosban. Az aktív mobilitást népszerűsítő programok mellett a partnervárosok jó gyakorlatai közül például Nagyvárad pop-up mozit hozott létre a főtéren, illetve zöld növényfallal vonta be a házak oldalát a környezetminőség javítása érdekében. A városi biztonság köré szerveződő nevében is beszédes URBSecurity projekt gyakorlati tapasztalatait Komádi Mónika, a Megakom Tancsadó Iroda vezető szakértője prezentálta a résztvevőknek. A projekt bűnmegelőzési, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozott, amelynek a várostervezési gyakorlatban történő megjelenését kiemelten fontosnak tartotta a szakember. Bemutatott egy személyes döntéshozatal befolyásolására használható érdekes módszert (Nudging technika) is, amely használható például vásárlási szokások formálására, de magasabb össztársadalmi célok elérésében való közreműködés ösztönzésére is.

A napot panelbeszélgetés zárta, ahol tapasztalt vezető URBACT szakértők Kézy Béla és Kállay Tamás, valamint Szabó Sándor Budaörs önkormányzatának képviselője érintettek olyan gyakorlati témákat az integrált városfejlesztés és városkormányzás területéről, amelyek hasznosak lehetnek a jelentkezést fontolgató városok számára. A három paneltag az integrált, fenntartható városfejlesztés, tény- és helyalapú tervezés, az akciótervezés legfontosabb lépéseit fejtette ki a beszélgetés során.
Kállay Tamás elmondta, hogy a komplex témaválasztás, az egyedi megközelítés, a releváns és erős történet rendkívül fontos első lépésként egy városfejlesztési akció, program indításánál. További kulcsmomentum az is, hogyan lehet eladni a témakört, projektet a városvezetőknek azért, hogy ők is magukénak érezzék és felkarolják azt. Érdemes a „taktikai urbanizmust” használni, vagyis hogyan lehet egy ideiglenes lépéssel – például kisléptékű akción keresztül – hosszútávú változást elérni, például szociális programok megvalósulását közterületeken.

Fontos, hogy egy URBACT hálózat indulásakor az ULG (helyi partnerségek) soktagú és motivált legyen később pedig akár tematikus csoportokra is osztódhat kevesebb, elkötelezett taggal. Szabó Sándor hangsúlyozta, hogy nem csak a pénzügyi oldal fontos egy ilyen program lefutásakor – mennyibe fog kerülni, mennyi lesz a nyereség –, hanem a mögöttes tartalom, hogy a város mit nyerhet valójában például társadalmi, városszerkezeti, szociális szinten. Az érdekeltek között a kommunikáció kardinális kérdés, fontos annak hatékonysága rendszeressége meetingeken keresztül.

Kézy Béla beszélt arról, hogy az integráltság egy nehezen átvihető dolog, ezt a városnak jól körül kell járnia, evidenciákra kell építeni a tervezést és fontos az adatokra alapozás, az adatbeszerzés. Egy város menedzselése nem csak projekteken keresztül valósítható meg, továbbá a városnak célszerű két-három ténylegesen fontos témát előtérbe helyeznie. Fontos, hogy a városvezető személyesen is szánjon időt az egyes projekteseményeken történő részvételre, hogy megértse, magáénak érezze, párbeszéd alakuljon ki a város különböző szervezetei és az önkormányzat között és lendületet kapjon a fejlesztés.

Az online konferencia előadásai, valamint a rendezvényen készült felvétel minden érdeklődő város számára elérhetőek a Lechner Tudásközpont Youtube csatornáján, valamint az URBACT honlapján: www.urbact.hu.

Az információs napon elhangzottakkal és a várható felhívásokkal kapcsolatos kérdéseket az andras.banhidai@lechnerkozpont.hu címen várják a program hazai képviselői.”

Forrás:
URBACT: Friss partnerségi és pályázati lehetőségek, jótanácsok és praktikus eszközök városok számára; Lechner Tudásközpont; 2022. november 15.

Átadták a Debreceni Egyetem e-sport központját

„Átadták a Debreceni Egyetem (DE) e-sport központját pénteken; a Nagyerdei Stadion külső karéjában 300 millió forint kormányzati támogatásból és egyetemi forrásból alakították ki a létesítményt – közölte az átadáson Bács Zoltán kancellár.

Elmondta, a központ elsősorban oktatási célokat szolgál, az informatikai, a gazdaságtudományi, illetve a műszaki karon tanuló hallgatókat segíti, de oktatáson kívüli időszakokban a DEAC és a DVSC élsportolói is tudják használni.

Bács Zoltán hozzátette: a központtal vált teljessé a stadion külső karéjának hasznosítása, ahol összesen hétezer négyzetméter infrastruktúrát tudnak egyetemi célokra használni.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, példaértékű együttműködést alakított ki a Debreceni Egyetem az elmúlt években a gazdasági szereplőkkel, az önkormányzattal és a sportélettel. Ez volt az egyik példa, ami a teljes felősoktatás strukturális megújítását szolgálta annak érdekében, hogy „a versenyképesség, a rugalmasság, a piaccal, a sporttal, a társadalmi élettel való együttműködés legyen a vitalitása a magyar felsőoktatásnak” – hangoztatta.

Hankó Balázs jelezte: ma már a hallgatók kétharmada „elitligás” felősoktatási intézményben tanul, amelyek a világ egyetemeinek legjobb öt százalékába tartoznak. A helyettes államtitkár példaértékűnek nevezte, hogy aki a debreceni e-sport központba belép, nem egy stadionba, hanem egy egyetemi épületbe lép be, ahol, „három egyetemi kar épülete és egy sportkomplexum forr egybe. Jelezte: az informatikai és a műszaki területek egyre fontosabbá válnak, az idén 7425 informatikus hallgatót vettek fel az ország egyetemeire.

Hozzátette: az e-sportnak is nagy bázisa van, négymillió azoknak a száma, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek ilyen játékokkal, 640 ezren pedig rendszeresen e-sportolnak. Közülük kerülhetnek ki a jövő informatikusai, műszaki szakemberei – jegyezte meg Hankó Balázs, hozzátéve, hogy a Nagyerdei Stadionban az e-sportolóknak számos más sportlehetőség is elérhető.

Hajdu András, a DE informatikai kar dékánja azt mondta, a nagyteljesítményű számítógépekkel felszerelt e-sport központban számítógépes grafikai, mesterséges intelligencia és adatkezelési kurzusokat tartanak a hallgatóknak.”

Forrás:
Átadták a Debreceni Egyetem e-sport központját; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2022. november 14.

„Átadták a Debreceni Egyetem E-Sport Központját, amely hazánk egyedülálló, legnagyobb és kifejezetten oktatási célokat szolgáló e-sport sportlétesítménye. A mintegy 330 négyzetméteres központ a Nagyerdei Stadionban kapott helyet, és 300 millió forintból valósult meg.

A Debreceni Egyetem a hazai e-sport egyik fellegvára, egyrészt szakosztálya, a DEAC-Hackers, másrészt pedig kiváló tudományos kutatásai miatt, melyek során az e-sport teljes körű vizsgálatát végzik. Az intézmény számára oktatási, kutatási és fejlesztési szempontból is kiemelten fontos ez a terület. A Debrecen 2030 keretében, részben kormánytámogatással, részben pedig az egyetem saját forrásaiból megépült e-sport központot egyszerre akár százan is használhatják a legújabb és legmodernebb technikai feltételek mellett.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a pénteki átadó ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: a Debreceni Egyetem mindig újított, és ezzel új modelleket alkotott a hazai felsőoktatás számára, az új létesítmény pedig az oktatásban, a sportban, a tudományban és az innovációban egyaránt hasznosítható.

– Egyre több olyan fiatalra van szükség, aki műszaki, informatikai területen szerzi meg diplomáját. Az ő körükben egyre elterjedtebbé válnak a különböző online játékok és az e-sport, valamit ezek népszerűségét kihasználva vonzzuk a fiatalokat, akik ezek után a felsőoktatásban megismerkedhetnek az informatikai, műszaki tudományokkal. Olyan diplomát szereznek ezáltal, amivel ezen a területen el tudnak helyezkedni – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja elmondta, hogy 2017-ben vetődött fel a gondolat, hogy szükség lenne a stadionban egy többcélú e-sport egységre.

– Elsősorban oktatási célokat szolgál, hiszen az Informatikai Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Műszaki Kar képzéseit, céljait segíti. Emellett pedig a DEAC és a DVSC e-sportolói is tudják használni ezt a komplex és egyedülálló létesítményt – fejtette ki a kancellár.

Az egyetemi vezető hozzátette: a beruházással teljessé vált a 2014. május 1-jén átadott Nagyerdei Stadion külső karéjának hasznosítása.

– Itt található a Hall, a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ, az UniFit és most már az E-Sport Központ. Így együttesen körülbelül 7000 négyzetméter az, amit az egyetem saját céljai érdekében fel tud használni a Nagyerdei Stadionban – sorolta Bács Zoltán.

Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja kiemelte: mivel az E-sport Központban található gépek grafikus kártyája nagyon erős, ezek a számítógépek olyan oktatási feladatokat is el tudnak látni, amelyeknek nagyon nagy a számítási igényük.

– Itt lehet gondolni a korszerű, mesterséges intelligencia alapú modellekre, amelyeknek a betanítása sok időt vesz igénybe. Vagy mondjuk a számítógépes grafikára, ami a játék programokhoz hasonlóan szintén izgalmas, nagy számításteljesítményt igénylő terület, illetve a virtuális valóságot is itt tudom még megemlíteni, ami szintén erősen gépigényes terület – magyarázta az Informatikai Kar dékánja.

Lóczi Lászlóné Kovács Marianna, a DEAC ügyvezetője a központ átadása kapcsán elmondta, hogy sok-sok évnyi munka eredményeképp egy nagyon komoly e-sport szakosztály kezd kialakulni a DEAC-ban. Az új létesítmény pedig az egyetem és sportklubjának céljait is eredményesen szolgálhatja.

– Mindannyiunk számára nagy öröm ez a létesítmény, hiszen olyan egyetemi hallgatók is tagjai a szakosztálynak, akik szép eredményeket tudnak elérni az informatika és az e-sport világában. Van olyan külföldi hallgatónk, aki a DEAC tagjaként világszintű versenyeken nyert már dobogós helyezéseket – mutatott rá a klubvezető.

Az egyetemi E-sport Központban 68 Gamer PC állomás, 2 Stream PC állomás, 10 PlayStation 5 konzol, 10 Xbox Series X konzol és 10 Ipad Pro tablet áll a hallgatók és a játékosok szolgálatába.”

Forrás:
E-sport az oktatás szolgálatában; Debreceni Egyetem; 2022. november 11.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A Bizottság üdvözli az IRIS², az uniós biztonságos konnektivitási program elindításáról szóló megállapodást

„A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament és az uniós tagállamok ma megállapodásra jutottak a 2,4 milliárd euró költségvetésű uniós biztonságos konnektivitási programmal (2023–2027) kapcsolatban. A program célja az „IRIS²” (a rezilienciát, az összekapcsolhatóságot és a biztonságot szolgáló műholdas infrastruktúra) elnevezésű uniós műhold-konstelláció telepítése. A tárgyalások lezárultak, így a jogi szöveg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerülhet a végleges jóváhagyás céljából.

Gazdaságunk működése és biztonságunk egyre nagyobb mértékben függ a biztonságos és reziliens konnektivitástól. Európa számára rendkívül fontos, hogy szuverén, autonóm és biztonságos konnektivitási infrastruktúrát alakítson ki.

A digitális hiperkonnektivitás és a technológiai átalakulás következtében példátlan mértékben ugrott meg a peremhálózati technológiáktól függő szolgáltatások iránti kereslet. A kormányzati igények és a műholdas kommunikációs megoldások egyaránt gyorsan változnak. Az alacsony Föld körüli pályán keresztül megvalósuló műholdas összeköttetés lehetővé teszi Európa számára, hogy ultrabiztonságos összeköttetést biztosítson a fegyveres erők számára. Az EU űralapú biztonságos kommunikációs rendszere arra törekszik, hogy kielégítse ezeket a megnövekedett és változó igényeket, és korlátlan módon biztosítsa a garantált hozzáférést azáltal, hogy elkerüli a harmadik országoktól való függőségeket és megerősíti értékláncaink rezilienciáját. Az európai kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI) integrálásával magában foglalja a biztonságos titkosításra szolgáló legújabb kvantumkommunikációs technológiákat is. Az innovatív és forradalmi technológiák fejlesztésén, valamint a New Space ökoszisztéma felhasználásán alapul ez a rendszer.

Következő lépések

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött politikai megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még hivatalosan jóvá kell hagynia.

A Bizottság hamarosan több, a programról szóló rendeletben meghatározott végrehajtási jogi aktust terjeszt elő. Ezzel párhuzamosan a Bizottság dolgozik a biztonságos konnektivitási rendszer gyors létrehozásához szükséges kiírási feltételek kidolgozásán.

Háttér-információk

A 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról szóló, 2022. február 15-én előterjesztett javaslat az EU harmadik kiemelt űrprogramja a Galileo és a Kopernikusz után.

A program célkitűzései a következők:

létrehozni egy szuverén, világűrbe telepített biztonságos konnektivitási rendszert, amely biztonságos, autonóm, megbízható és költséghatékony műholdas kormányzati kommunikációs szolgáltatásokat nyújt a kormányzati felhasználók számára, támogatva a kritikus infrastruktúrák védelmét, a megfigyelést, a külső fellépéseket, a válságkezelést valamint a gazdaság, a környezet, a biztonság és a védelem szempontjából kritikus alkalmazásokat; továbbá

lehetővé tenni, hogy a magánszektor kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtson többek között a nagy sebességű széles sávú hálózatok és a zökkenőmentes konnektivitás további fejlesztésének elősegítése érdekében, a kommunikációs holtsávokban is, és növelve a tagállami területek közötti kohéziót, hozzájárulva ezáltal az európai digitális évtized céljainak megvalósításához.

A program fokozni fogja az uniós ipar – többek között a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások – versenyképességét a műholdas kommunikációs megoldások és szolgáltatások terén. Az innováció és a szélesebb körű kereskedelmi hasznosítás hajtóereje a műszaki fejlesztések és kormányzati felhasználásuk.

További információk

Javaslat – Rendelet a biztonságos konnektivitásra irányuló, 2023–2027-es időszakra szóló uniós program létrehozásáról

Világűrbe telepített biztonságos uniós konnektivitási rendszer

Tájékoztató”

Forrás:
A Bizottság üdvözli az IRIS², az uniós biztonságos konnektivitási program elindításáról szóló megállapodást; Európai Bizottság; 2022. november 17.

Középpontban az adatvédelem és az adatbiztonság

„November 16-án hatodik alkalommal gyűlt össze az online térben a hallgatóság azon a tudományos konferencián, amelyet a rendvédelmi adatvédelmi és adatbiztonsági témakörben hirdetett meg a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsa.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához csatlakozva szervezték a konferenciát, amelyet több mint kétszáz regisztrált résztvevő követett nyomon a virtuális térben. A tudományos értekezés hallgatóságát Gulyásné dr. Gyurka Tímea tűzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője köszöntötte. Kiemelte, hogy 2016-ban merült fel először az adatvédelem témakörében a konferencia megrendezésének ötlete, ez a tudományos értekezés mára már hagyománnyá vált. Mint mondta, nagy érdem az, hogy a konferencia része lehet a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatnak.

Az értekezés levezető elnöke dr. Bognár Balázs PhD. tűzoltó dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke volt. Az esemény megnyitásaként felvázolta a konferencia programját, majd kiemelte, hogy a mai világban mekkora szerepe van annak, hogy mi történik a kibertérben, ezért is van szükség ennek évről-évre történő tárgyalására. A tábornok hangsúlyozta, az információs társadalomban az adatvédelem szerepe kiemelten fontos. Az elnök tolmácsolta dr. Sabjanics István PhD. nyugalmazott rendőr dandártábornok, a Belügyi Tudományos Tanács titkárának üzenetét is, majd hasznos tanácskozást kívánt.

A köszöntők után elsőként dr. Árvay Viktor, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Engedélyezési és Incidens-bejelentési Főosztályának vezetője tartott előadást, amelyben a GDPR alkalmazásának hatósági tapasztalatairól számolt be. Beszélt az adatvédelmi incidensek kockázati besorolásáról, valamint a leggyakrabban előforduló típusokról, így a zsarolóvírus-támadásról, a külső támadásról, az emberi hibákról, az ellopott, elvesztett eszközök jelentette kockázatról, illetve a félrepostázásról. Emellett ismertette azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel mindezek megelőzhetőek lennének.

Dr. Krasznay Csaba PhD., a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője a kibertérben lévő adatok védelméről tájékoztatta a hallgatóságot. Egyebek mellett beszélt az adatokkal kapcsolatos visszaélések témakörében megfigyelhető trendekről.

Dr. Bencsik Balázs, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági tanúsítási igazgatója a digitális eszközöket és az ezek által elérhető szolgáltatások biztonságát vette górcső alá. Előadása végén felvázolta a 2023-ra vonatkozó kibervédelmi terveket, azaz a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszer megteremtését, a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló jelenlegi irányelv helyébe lépő NIS 2 alkalmazásához való hozzájárulást, illetve az európai uniós intézkedések implementálásának folyamatát.

A jelenleg a kibertérben uralkodó információbiztonsági trendekről Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet első embere beszélt. Ezt megelőzően felvázolta az intézet szervezeti és tevékenységi körét. Végezetül tanáccsal szolgált azt illetően, mit tegyünk akkor, amikor zsarolóvírussal találkozunk.

Dr. Poldauf Gábor rendőr százados, a Készenléti Rendőrség munkatársa egy rendőrségi gyakorlat tükrében mutatta be a pilóta nélküli légi járművek előzetes tájékozódáshoz való jogát.

Az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésének gyakorlati kérdéseit dr. Csekő Katalin, az Auchan Retail Magyarország adatvédelmi tisztviselője járta körül. A konferencia dr. Bognár Balázs zárszavával fejeződött be.”

Forrás:
Középpontban az adatvédelem és az adatbiztonság ; BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; 2022. november 17.

Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonsága: a Tanács elfogadta álláspontját a közös szabályokról

„A Tanács a mai napon elfogadta álláspontját arról a rendelettervezetről, amelynek célja az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságának garantálása.

Az intézkedésekre a Bizottság 2022 márciusában tett javaslatot, tekintettel arra, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az uniós közigazgatást érintő kifinomult kibertámadások száma. Az intézkedések javítani hivatottak az összes uniós szervezet rezilienciáját és az eseményekre való reagálási képességét, valamint arra irányulnak, hogy közös keret létrehozásával felszámolják az egyes intézmények megközelítésében mutatkozó eltéréseket.

Álláspontjában a Tanács általános támogatásáról biztosítja a javasolt rendelet kulcsfontosságú elemeit, így például azt, hogy:

meg kell erősíteni az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) megbízatását és finanszírozását

intézményközi kiberbiztonsági testületet kell létrehozni az új rendelet végrehajtásának irányítása és felügyelete érdekében

fokozni kell a kiberbiztonsági eseményekkel kapcsolatos információk CERT-EU-val való megosztását

elő kell mozdítani a koordinációt és az együttműködést a kiberbiztonsági eseményekre való reagálás terén

A Tanács ezzel egyidejűleg még jobban összehangolta a rendelettervezet egyes elemeit az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló jövőbeli irányelvvel (a továbbiakban: NIS 2 irányelv), ugyanakkor törölte a közös kiberbiztonsági egységre való hivatkozásokat, amelynek megbízatását és összetételét még nem határozták meg. Emellett egyrészt megerősítette azokat a mechanizmusokat, amelyek az uniós szervezetek intézményi autonómiájának tiszteletben tartása mellett biztosítják, hogy az intézmények megfeleljenek az új rendeletnek, másrészt nagyobb fokú kölcsönösséget biztosított az uniós közigazgatás és a tagállamok közötti információcsere terén.

További lépések

Most, hogy a Tanács kialakította álláspontját a rendeletjavaslattal kapcsolatban, készen áll arra, hogy megkezdje a háromoldalú egyeztetéseket az Európai Parlamenttel, amint a Parlament szavazott a tárgyalási megbízatásáról.

Előzmények

Az Európai Tanács a 2019. június 20-i következtetéseiben felkérte az uniós intézményeket, hogy a tagállamokkal közösen dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák az EU-nak az Unión kívülről érkező kiberfenyegetésekkel és hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciáját, illetve javítják az EU biztonsági kultúráját, valamint amelyek az uniós információs és kommunikációs hálózatok és az EU döntéshozatali folyamatai tekintetében hatékonyabb védelmet biztosítanak a rossz szándékú tevékenységek minden formájával szemben.

Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közös kiberbiztonsági keretének meghatározásáról szóló rendeletre irányuló javaslat egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyet a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2020 decemberében előterjesztett, a digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégia ír elő. E stratégia célja az EU kiberfenyegetésekkel szembeni kollektív rezilienciájának megerősítése.

A stratégiáról szóló, 2021. március 22-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy a kiberbiztonság mind nemzeti, mind uniós szinten létfontosságú a közigazgatás és az intézmények működése szempontjából, valamint társadalmaink és a gazdaság egésze számára.

Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonsága – A Tanács általános megközelítése és nyilatkozata

Kiberbiztonság: A Tanács következtetéseket fogadott el az uniós kiberbiztonsági stratégiáról (sajtóközlemény, 2021. március 22.)

Kiberbiztonság (háttér-információk)

Ülések”

Forrás:
Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonsága: a Tanács elfogadta álláspontját a közös szabályokról; Európai Unió Tanácsa; 2022. november 18.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Európai Űrügynökség (ESA) továbbképzése a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (FTI-iASK) együttműködésben

„Az Európai Űrügynökség (ESA) a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (FTI-iASK) együttműködve távérzékelésről szóló továbbképző tanfolyamot szervez november 21. és 25. között, amelynek középpontjában a mezőgazdasági területek és felszíni vizek műholdas megfigyelése áll.

A továbbképzésen számos magyar kutató és PhD-hallgató mellett összesen mintegy 21 európai ország képviselteti magát. Az érdeklődés nem véletlen, a képzés ugyanis egyedi lehetőséget biztosít a műholdas távérzékelés magas szintű megismeréséhez és a jelenkori legmodernebb adatelemzési technikák elsajátításához. A tanfolyam célja a föld-megfigyelési (EO) tudományterülettel foglalkozó kutatók és szakértők következő generációjának képzése a multispektrális, hiperspektrális és SAR-missziók (pl. Copernicus Sentinels) megfigyelési adatainak tudományos és alkalmazásfejlesztésre történő felhasználására.

Az ötnapos képzés elméleti és gyakorlati foglalkozásokat tartalmaz a következő témákban:
• Főbb műholdas rendszerek és távérzékelt adatok (működő és fejlesztés alatt álló Sentinel, Earth Explorer FLEX, EnMap és PRISMA rendszerek).
• Növénytérképezés és a növényzet biofizikai paramétereinek nyomon követése
• A földfelszíni hőmérséklet, a párolgás és a talajnedvesség becslése
• Öntözött területek elemzése: térképezés, kvantitatív vizsgálatok
• Aszálymonitoring és a vízfelhasználás hatékonyságának becslése
• Idősoros adatok rendezése és elemzése
• Több forrásból származó adatok együttes elemzése
• Hiperspektrális és termikus adatok használata az optikai és mikrohullámú adatok mellett
• Helyszíni adatgyűjtés és adatelőkészítés
• A SNAP eszköztár használata

A továbbképzésre – a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által koordinált – Kreatív város, fenntartható vidék (Kraft)-program keretei között felújított épületekben kerül sor Kőszeg történelmi belvárosában, ideális helyszínt biztosítva egy európai intézet Magyarországra kihelyezett tréningjének.

További információ és a képzés programja az esemény hivatalos honlapján érhető el.”

Forrás:
Az Európai Űrügynökség továbbképzése az iASK-kal együttműködve valósul meg; iASK – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete; 2022. november 16.

Az Európai Bizottság kilőné az adatközpontokat az űrbe

„Egyelőre a megvalósíthatósági tanulmánynál tart a projekt. A tanulmány elkészítésére 2 millió eurót szán az EB.

Megvalósíthatósági tanulmányt készíttet az Európai Bizottság Föld körül keringő adatközpontokról. Ha sikeres lenne a Horizont Európa (ez az Unió fő kutatás- és innovációfinanszírozási programja) részeként megvalósuló kutatási program, és létrejöhetne egyfajta fejlett „űrfelhő”, azzal az EU nem csak a károsanyag-kibocsátási céljaihoz kerülne közelebb, de állítólag az adatszuverenitása is javulna. Nem ez az első ilyen jellegű projekt, egy startup azzal az ötletével házal, hogy a Holdra kellene telepíteni adatközpontokat.

A 2 millió eurós forrással gazdálkodó ASCEND (Advanced Space Cloud for European Net zero emission and Data sovereignty – Fejlett űrfelhő az európai nulla károsanyag-kibocsátás és adatszuverenitás érdekében) elnevezésű kutatási projekt irányítására az EB a Thales Alenia Space-t választotta (ez két, az űrkutatásban és a védelmi iparban is érdekelt vállalat, a francia Thales Group és az olasz Leonardo közös cége).

Megoldaná a növekvő emissziót (talán)

A Thales Alenia Space szerint a projekt indíttatása elsősorban környezetvédelemi. Az informatika mint szolgáltatás egyre növekvő piaca miatt gyors ütemben szaporodnak az adatközpontok Európában (és világszerte is). Az iparágnak egyre nagyobb az energiafogyasztása, és egyre nagyobb a súlya az emisszióban. Ha sikerülne működőképes megoldást találni arra, hogy ezeket az adatközpontokat az űrbe lehessen költöztetni, az megoldaná a környezetkárosítás problémáját is. Fontos lépés lenne a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő eléréséhez.

A Thales Alenia Space vezette kutatási konzorcium feladata egyelőre annak feltárása, hogy van-e erre lehetőség. Az elképzelés szerint a Föld körül keringő adatközpontokat napenergiával (több száz megawatt teljesítményű naperőművekkel) hajtanák, és optikai kommunikáció biztosítaná az adatkapcsolatot a földi létesítményekkel. A vállalat egyáltalán nem nagyzol, amikor közleményében úgy fogalmaz, hogy „példátlan fejlemény lenne az európai űr- és digitális ökoszisztémában”, ha a koncepciót sikerülne megvalósítani.

Első lépésben azt mérik fel, hogy egy ilyen űrinfrastruktúra építése valóban jelentősen csökkentené-e a földi adatközpontok emisszióját. A második lépés annak kiderítése, hogy egyáltalán fel lehet-e juttatni Föld körüli pályára a szükséges létesítményeket, és ott fenntartható-e hosszú távon az adatközpontok megbízható működése.

Őrült ötlet, de legalább vizsgáljuk meg

Bármennyire őrültnek hangzik is az ötlet, a megvalósíthatóságával érdemes foglalkozni, hiszen valóban egyre komolyabb terhet ró a Földre az adatközpontok energiaellátása. Jelen pillanatban persze főleg az akadályok láthatók. Ott van például a méret: egyelőre csak kisebb adatközpontokat lehetne felvinni. Erre esetleg megoldást jelentene, ha később ezeket az egységeket össze lehetne kapcsolni. További probléma a karbantartás, alkatrészcsere – és a szerverek életciklusa (a hardverek átlagosan ötévente elavulnak).

A mérleg másik serpenyőjében pedig ott van az a kényszer, hogy valamit ki kell találni a felmelegedés megállítására. A közelmúltban az Európai Parlament elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló, CSRD-ként (Corporate Sustainability Reporting Directive) emlegetett irányelvet, amely 2024-től egységesíti a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét. A direktíva előírja az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megköveteli az információk valós bemutatását.

Ez egy fontos lépés abba az irányba, hogy a befektetők és a szélesebb nyilvánosság is összehasonlítható és megbízható információkhoz jusson azzal kapcsolatban, hogy egy vállalat mit tesz a klímavédelemért. Mint az EY egy lapunknak küldött közleményéből kiderül, az irányelv nem minden szervezetre vonatkozik, de jelentősen, közel ötszörösére nőhet a jelentéstételre kötelezettek száma. 2026-tól például már a szabályozott piacokon működő kkv-knak is lehet (2028-tól pedig kötelező) ilyen jelentést készíteni. Az Európai Tanács várhatóan november 28-án szavaz az új szabályokról.”

Forrás:
Az Európai Bizottság kilőné az adatközpontokat az űrbe; Bitport.hu; 2022. november 18.

Szakirodalom

Kreatív iparágak, mesterséges intelligencia és a jog

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete a mesterséges intelligencia kreatív iparágakban történő alkalmazásával várhatóan megnyíló egyes szerzői jogi felvetéseire kívánja felhívni a figyelmet.”

Forrás:
Kreatív iparágak, mesterséges intelligencia és a jog; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2022/29.; 2022. november 18. (PDF)

Törvények, rendeletek

1542/2022. (XI. 15.) Korm. határozat az Integritás Hatóság létrehozandó nyilvántartásához kapcsolódó informatikai fejlesztési igényekhez szükséges forrás biztosításáról

„A Kormány

1. egyetért
a) a cégnyilvántartás adatainak a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszon (a továbbiakban: KKSZB) keresztül, az arra jogosultak részére történő ingyenes és automatikus átadását célzó szolgáltatásvásárlással,

b) a bűnügyi nyilvántartásból az Integritás Hatóság létrehozandó nyilvántartásához való adatátadást célzó fejlesztéssel;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy
a) – az igazságügyi miniszter bevonásával – gondoskodjon az 1. pont a) alpontja szerinti a cégnyilvántartás KKSZB-n keresztül elérhetővé tételének díjaként szükséges évi 330 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 1. Igazságügyi Minisztérium igazgatása cím javára, beépülő jelleggel;
…
b) – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon az 1. pont b) alpontja szerinti fejlesztési költségekhez szükséges 60 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 28. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára…”

Forrás:
1542/2022. (XI. 15.) Korm. határozat az Integritás Hatóság létrehozandó nyilvántartásához kapcsolódó informatikai fejlesztési igényekhez szükséges forrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1542/2022. (XI. 15.) Korm. határozata az Integritás Hatóság létrehozandó nyilvántartásához kapcsolódó informatikai fejlesztési igényekhez szükséges forrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 187. szám; 2022. november 15.; 7630. o. (PDF)

47. szám, 2022. november 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek