Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elképesztő fejlesztésekbe kezd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

„Elképesztő fejlesztésekbe kezd az adóhivatal

Kérdőívekké alakítják az adóbevallásokat, a mesterséges intelligencia keresi a jövőben az adócsalókat, a munkavállalók pedig akár sms-t is kaphatnak az adóhivataltól, ha munkaadójuk bármit intézkedik velük kapcsolatban – ismertette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) terveit a Világgazdaság kérdésére a szervezet elnöke. Vágujhelyi Ferenc szerint az adócsalás idehaza nem kis részben generációs kérdés, így lassan kimehet a divatból. Az államtitkár beszélt még egy, most leginkább hihetetlennek tűnő tervről: a jövőben akár minden bolti bevásárlásunk blokkja és garanciajegye személyre szabott internetes adatbázisba kerülhet.

Erős mondatok

  • Az adócsalás nagyrészt generációs kérdés.
  • Több mint 25 ezermilliárd forint adóbevételt vár a kormány az adóhivataltól, minden munkanapra nagyjából százmilliárd forint jut.
  • A mesterséges intelligencia a rendelkezésre álló adatokból mintázatokat alkot, kiemelve a feltehetően adóelkerülő szereplőket.
  • Segítség nélkül a legtöbben nem tudják kitölteni a NAV adóbevallásait. Terveink szerint a bevallás átalakul egyfajta kérdőívvé.
  • Immár nem számít rendszerszintű problémának a feketefoglalkoztatás, az bizonyos ágazatok sajátja lett.
  • Elemezzük, miként lehet megoldani, hogy a munkavállalók minden lényeges munkaügyi fejleményről információt kapjanak. Akár sms-ben. A fejlesztés milliókat érinthet.
  • Megkezdtük annak áttekintését, miként lehetne informatikai úton megoldani, hogy egy-egy magánszemély valamennyi bolti vásárlásáról készült nyugtája, bizonylata egyetlen digitális gyűjtőhelyre kerüljön. Ez az úgynevezett e-nyugta.
  • A cégek és a magánszemélyek az állam szervezetei közül a legtöbbször az adóhivatallal kerülnek kapcsolatba, így az élhető ország élhető adóhivatali szolgáltatásokat is megkövetel.

Egy éve háború dúl a szomszédunkban, a világgazdaságot globális energiaválság hátráltatja, nem is beszélve az inflációról és a szankciókról. Ilyen viszonyok között minden állam számára kulcskérdés lehet saját adóhivatalának jó teljesítménye. A NAV felkészült a helyzetre, tudja például garantálni az elvárt éves bevételt?

Természetesen, ez nem is lehet kérdés. Nem gondolkodhatunk ugyanakkor csupán számokban és statisztikában: az adóhivatalnak a hús-vér embereket és egy működő gazdaságot kell kiszolgálnia, így a maga eszközeivel hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a társadalom és a vállalkozások számára élhetőbb legyen az ország. Ezért pedig a NAV leginkább azzal tehet, ha visszaszorítja a feketegazdaságot, s újabb és újabb megoldásokkal segíti a jogkövető adófizetőket.

Haladjunk hát szépen sorban, és kezdjük az elején: mekkora bevételt kell idén produkálnia a szervezetnek?

Több mint 25 ezermilliárd forint adóbevételt vár a kormány az adóhivataltól, minden munkanapra nagyjából százmilliárd forint jut. Hozzá kell tennünk, hogy a jövedelemadó- és a járulékbevételeket idén mindenképpen növeli az erőteljes béremelkedés, a forgalmi adóknál pedig az infláció lök valamennyit a beérkező tételeken. S persze szóba kell hoznunk a különadókat is, amelyek a háború miatt keletkező extra összegeket vonják el. Feladatunk ezzel együtt is lesz bőven, a kiindulóhelyzetünk azonban reményt keltő.

– Merthogy mi a kiindulóhelyzet?

– Nézzük először az adóhivatalt magát! Az utóbbi évek fejlesztései nyomán mára – nem mondhatok találóbb kifejezést – pokolian kifinomodott a kockázatkezelésünk. Egyszerre működnek az online pénztárgépek, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszere és az online számlázás. Adatok hatalmas tömege – és megfelelő szakembergárda – áll rendelkezésünkre, az információhalmazokat pedig immár a mesterséges intelligencia segítségével is igyekszünk elemezni, kiaknázni. Merem állítani: ilyen formában elsőként a világon.

Némileg meglepőnek hat, hogy más, nálunk fejlettebb és gazdagabb országokban még nem vetik be a mesterséges intelligenciát az adócsalások felszámolásáért.

Ahogy mi tesszük majd, úgy nem. A mesterséges intelligencia abban fog segíteni bennünket, hogy a rendelkezésünkre álló adatokból mintázatokat alkot, kiemelve a feltehetően adóelkerülő szereplőket.

Ha már itt tartunk: mit lehet tudni az adóelkerülők számáról, másképpen mondva, mekkora manapság a feketegazdaság idehaza?

A feketegazdaság egyik fontos mérőszáma az úgynevezett áfarés. A mutató az elvben beszedhető és a ténylegesen beérkező forgalmi adó közötti különbséget mutatja meg. Vagyis a hiányzó összeget. Az Európai Bizottság friss felmérése szerint az áfarés 2020-ban 5,1 százalék volt Magyarországon. Az érték önmagában is kiváló, úgy meg különösen, hogy a kétezres évek végén még 26,5 százalék volt itthon az áfarés.

A Gyurcsány-kormány időszakából sokaknak lehetnek emlékei arról, hogy valóban szinte minden áfa nélkül ment. Az akkori becslés, amely szerint az áfa negyede eltűnt, egybeeshetett a polgárok tapasztalataival. De vajon a ma embere is úgy érzi-e, hogy száz áfaforintból csupán öt vész el kézen-közön?

Elképzelhető, hogy egyes kereskedők, boltosok az ismerős vásárlóknak nem adnak nyugtát, nem ütik be minden értékesítésüket. Arra is bizonyosan akad példa, hogy némely szerelők, hogy ne mondjam, szakik, nem adnak nyugtát. És biztosan elhangzik még ma is egy-egy lakásfelújításkor a féláfa kifejezés, vagyis annak felajánlása, hogy az áfa összegét a megrendelő és a kivitelező felezze meg egymás között, s ne fizessék be. De mindez egyre kevésbé jelent majd problémát.

Miből gondolja?

Több ok miatt is. Egyrészt az online pénztárgépeken keresztül számos vállalkozásnál lényegében ott ül az adóhivatal, mégpedig a nyitvatartás minden egyes percében. A kockázatelemzésünk további tökéletesítésével a jövőben az eddigieknél is hatékonyabban térképezzük majd fel az adóelkerülőket. Másrészt az idő a NAV-nak, pontosabban az államkasszának, még pontosabb a legális gazdasági viszonyoknak dolgozik. Mára ugyanis felnőtt és gazdasági értelemben aktívvá vált a rendszerváltozás utáni első generáció. Legtöbbjük az interneten vásárol, nem használ készpénzt, s kockáztatni sem hajlandó. Nyugtát, számlát akar, s megszokta, hogy ha nem tetszik, amit kapott, akkor visszaküldi. Igényei vannak, tud a saját jogairól, miközben hajlandó és többségében tud is fizetni a megbízható munkáért.

Azt mondja tehát, hogy az adóelkerülés generációs kérdés volna?

A saját viszonyaink között, úgy hiszem, nagyrészt igen. Mégpedig azért, mert mára alapvetően változtak meg a kereskedelmi és ellenőrzési viszonyok, lehetőségek. A feketegazdaság visszaszorulását ugyanakkor ezek mellett egy harmadik tényező is erősíti. Adatokkal igazolható, hogy a kormányzat és benne a NAV feketegazdaság elleni küzdelme visszahat a gazdaság egészére: egyre nagyobb tér nyílik a jogkövető szereplők előtt, ezzel párhuzamosan pedig mind kevesebb lehetőségük adódik az adóelkerülőknek. Emiatt nem egy szereplő egyszerűen elviszi az országból a féllegális üzletét, mert már nem éri meg itt próbálkozni. Ha pedig a legális ügymenet válik általánossá, akkor a feketézők dolga még nehezebb.

Addig rendben is van, hogy a feketézők dolga nehezebb lesz, de vajon könnyebb lesz-e a szabályokat betartók teendője?

Igen, s ez ügyben hatalmas feladathoz fogott hozzá az adóhivatal. Az elmúlt években a NAV egyszerűsítette tájékoztatóit, azokat ma már nagyrészt olyanok is megérthetik, akik nem az adójoggal kelnek és fekszenek. Ez ugyanakkor még nem elég, az adófizetők fejével is gondolkodnunk kell. Meg kell értenünk, mire van szükségük azoknak, akik ügyet szeretnének nálunk intézni.

Az adóhivatal tájékoztatók sokaságát kínálja honlapján, törekedve a közérthetőségre. Azonban a leírások végén, elején korábban nem mindig szerepelt, hogy az adott ügyet hol kell, lehet elintézni a gyakorlatban. Helyenként hiányoztak a linkek, a célszerű információk. Vagyis azt megtudhatta az adófizető, hogy mi a dolga, de újabb kutatásra, telefonálásra kényszerítettük. Ezen szisztematikusan változtattunk: következetesen beillesztjük az ügyintézési útvonalat a tájékoztatók egyszerűsített, könnyen érthető verziójába. Emellett szondázzuk az internetes kereséseket, mert nemegyszer azt tapasztaltuk, hogy az adófizetőknek nem azok az információk segítenek, amelyekről mi azt gondoltuk, hogy kapaszkodót nyújtanak. A tudnivalókat máshogy kell közreadnunk, mint eddig. A NAV számára már nem kérdés, hogy nemcsak gazdasági, de társadalmi értéke is van a világos és egyértelmű hatósági tájékoztatásnak.

Hozzányúlnak az adóbevallásokhoz is?

Természetesen, nem is tehetünk mást. Meg vagyok győződve arról, hogy segítség nélkül a legtöbben nem tudják kitölteni a NAV adóbevallásait. Az szja-bevallási tervezet alapesetben sokaknak nagy segítség. Azonban ha azt ki kell egészíteni, többen eltévedhetnek.

Elég erős állítások ezek éppen a NAV elnökétől.

Megeshet, de a lényeg az, hogy a bevallásaink jelenleg a jogszabályok logikáját, struktúráját követik. Ez a könyvelőknek nem okoz gondot, a saját ügyeikben eljáró magánszemélyeknek viszont nagyon is. Ezt felismerve a vállalkozások bevallásaihoz nem nyúlunk hozzá, azokat a könyvelők a jövőben is kellő alapossággal töltik majd ki. Ellenben a magánszemélyeknél egészen más logikát követünk majd. Az övékét.

Hogyan képzelhetjük ezt el?

Terveink szerint a bevallás átalakul egyfajta kérdőívvé. Azokat az adatokat, amelyeket a munkáltatóktól és más forrásból az adóhivatal megismerhet, már most is feltüntetjük a bevallásban. Ez ügyben legfeljebb majd azt kérdezzük csupán, hogy az ügyfél maga is úgy tudja-e, hogy annyit keresett a munkahelyén, mint amennyiről a NAV tudomást szerzett a munkaadói adatközlésekből. Ezután következhetnek azok a kérdések, amelyek sokakat érinthetnek. Például az illető adott-e ki lakást, van-e nyugdíjcélú megtakarítása, szerzett-e jövedelmet külföldről. Vagyis nem az adófizetőnek kell kikeresnie a bevallásban a megfelelő rubrikát, sort, aloldalt. De dolgozunk más, magánszemélyeket érintő fejlesztéseken is.

Elárulna néhány részletet?

Említhetem azt a tervünket, mely szerint az elektronikus aláírással ellátott adószámla-kivonatok, amelyeket az ügyfélkapu segítségével tölthetnek le az adófizetők, minden további nélkül felhasználhatók lennének a különféle hatósági és más ügyintézéseikhez. Vagyis nem kell majd külön igazolásokat kérniük, ami nekik is, nekünk is könnyebbséget jelenthet. De a munkaügyekben is nagyszabású terveink vannak.

Érintik ezek a feketefoglalkoztatást? Még ma is az egyik legnagyobb baja a magyar gazdaságnak a munkaügyi bejelentések elmaradása?

Immár nem számít rendszerszintű problémának a feketefoglalkoztatás, az bizonyos ágazatok sajátja lett. A takarítás, az őrzés-védelem területén például ma is gyakran előfordul ez, de a gazdaság egészét átfogóan már nem mérgezi. Hozzáteszem: Nyugat-Európában pontosan ugyanezekben az ágazatokban és a magyarhoz hasonló mértékben van jelen a bejelentés nélküli foglalkoztatás. A tervezett fejlesztésünk akár fordulatot is hozhat a munkaügyekben. Azt elemezzük ugyanis, miként lehet megoldani, hogy a munkavállalók minden lényeges munkaügyi fejleményről információt kapjanak. Akár sms-ben.

Óriási lendületet vett a NAV-Mobil fejlesztése, amely annak, aki letölti, foglalkoztatási adatokkal szolgál. A mobilapplikációval egyébként ma már adózni is lehet, elsőként a gépjárműadóra dolgoztuk ki a lehetőséget.

Mi számítana munkaügyekben lényeges mozzanatnak?

Például értesítést kapna a magánszemély, ha munkaadója bejelentette. De ugyanígy akkor is, ha a munkáltató kijelentette, vagy nem fizette be utána a járulékot. Nem ritka ugyanis, hogy az alkalmazott bejár a munkahelyére, elvégzi a megszabott feladatokat, de mivel a munkaadó menet közben kijelenti, nem szerez jogot egészségügyi ellátásra és nyugdíjra. Ez pedig adott esetben csak később, akár évek múltán derül ki. Mivel idehaza közel teljes a foglalkoztatás, így fejlesztésünk sokakat, milliókat érinthet. Ám tervben van egy másik, még ennél is nagyobb horderejű újításunk, az úgynevezett e-nyugta.

A boltokban kapott nyugták, vagyis a blokkok elektronizálásáról van szó?

Lényegében igen. Megkezdtük annak áttekintését, miként lehetne informatikai úton megoldani, hogy egy-egy magánszemély valamennyi bolti vásárlásáról készült nyugtája, bizonylata egyetlen digitális gyűjtőhelyre kerüljön. Az így létrejövő és hosszabb időt átfogó adatbázist aztán a vásárló – és csak ő – bármikor bárhol megnézhetné, kereshetne benne.

Egy helyre kerülne tehát a blokk, amit a közértben kapunk azzal, ami például a barkácsáruházbeli vagy a sportboltbeli költésünket mutatja, és azzal, amit a taxis és a kürtőskalácsárus állított ki. Miért is lenne ez jó?

Elsősorban fogyasztóvédelmi célból. Nem kellene cetliket gyűjteni, elrakni, a nyugták mellett pedig a jótállási és garanciajegyek online változatai is szerepelnének az adatbázisban, ráadásul hiteles formában. Senkit nem hajthatna el egyetlen kereskedő sem ezután a nyugta vagy a jótállási papír hiányára hivatkozva, ahogy az sem okozhatna gondot, hogy kifakul a nyomtatott vagy kézzel írt szöveg.

S meg tudná oldani a hivatal, hogy tízmillió vagy még több embernek legyen egyszerre élő adatbázisa?

A rendszer fejlesztésében nyilván nemcsak a NAV venne részt, de mi a magunk részéről képesek vagyunk rendelkezésre bocsátani az online pénztárgépekből érkező adatokat, s azokat szortírozni, összerendezni. Egy efféle állami regiszter kialakítása elképesztő mértékben növelné a vásárlók biztonságát, és hatalmas lökést adna a hazai céges online ügyintézésnek. A NAV örömmel vesz rész minden efféle kezdeményezésben, mert – mint korábban is említettem – a hivatal fő célja az állampolgárok kiszolgálása, a gazdaság és ezzel a növekedés támogatása.

A cégek és a magánszemélyek az állam szervezetei közül a legtöbbször az adóhivatallal kerülnek kapcsolatba, így az élhető ország élhető adóhivatali szolgáltatásokat is megkövetel. Ezen dolgozunk és komolyan vesszük a küldetésünket.”

Forrás:
Elképesztő fejlesztésekbe kezd az adóhivatal; Jakubász Tamás; Világgazdaság; 2023. március 1.

IFIP eGov 2023 konferencia 2023. szeptember 5-7. a Corvinus Egyetemen

„Idén a Corvinus Egyetem ad otthont az IFIP (International Federation for Information Processing) 8.5 (ICT & Public Administration) munkacsoportja éves összevont konferenciájának e-Kormányzat, e-Demokrácia és e-Részvétel témában szeptember 5-7-ig. Az EGOV-CeDEM-EPART 2023 konferencia részletei a https://dgsociety.org/egov-2023/ linken érhetők el. Cikk beadási határidő március 31, a felhívás (CfP) pedig a https://dgsociety.org/egov-2023/call-for-papers/ címen található.

Az esemény házigazdája az Adatelemzés és Informatika Intézet, fő szervezője pedig az Intézet docense, Dr Csáki Csaba (eGov2023@uni-corvinus.hu). ”

Forrás:
IFIP eGov 2023 konferencia 2023. szeptember 5-7.; Corvinus Egyetem; 2023

„A konferencia középpontjában az e-kormányzat, a digitális kormányzás, a nyílt kormányzás, az okos kormányzás, a digitális kormányzati informatika (GovTech), az e-részvétel és az e-demokrácia, valamint olyan kapcsolódó témák állnak, mint a közösségi média, a digitális átalakulás, a digitális társadalom, a mesterséges intelligencia, a szakpolitikai információk, a szakpolitikai informatika, az okos városok, és a társadalmi innováció. Többféle típusú tanulmánnyal lehet részt venni, beleértve a befejezett kutatásokat, a folyamatban lévő kutatásokat, a reflexiókat és nézőpontokat, a posztereket és a műhelybeszélgetéseket.
A konferencia része egy a speciális PhD Colloquium is. Szívesen fogadják a konferencia témáinak interdiszciplináris megközelítését és sokféle kutatási megközelítést (koncepcionális, esettanulmány, felmérés, vegyes vagy egyéb alkalmas módszerek).

A konferenciát az IFIP 8.5 Working Group (WG8.5) és a Digital Government Society (DGS) szervezi. A WG 8.5 célja az e-kormányzati információs rendszerek minőségének javítása nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinten. A WG8.5 a hangsúlyt a közigazgatás információs rendszereinek interdiszciplináris megközelítésére helyezi. A DGS a digitális kormányzás fejlődése és hatásai iránt érdeklődő tudósok és gyakorlati szakemberek globális, multidiszciplináris szervezete.

Konferencia szekciók az EGOV2023 rendezvényen

  • Általános e-kormányzás és nyitott kormányzás szekció: minden e-kormányzás témakör, kivéve a speciális témákat.
  • Általános e-demokrácia és e-részvétel szekció: minden e-részvétellel kapcsolatos téma, kivéve a speciális témákat. Ennek a szekciónak az a célja, hogy bemutassa az elektronikus részvétel és az elektronikus demokrácia legújabb fejleményeit, széles körű technikai, politikai és társadalmi területeket felölve.
  • IKT és Fenntartható Fejlődési Célok szekció: minden kutatás, amely az ENSZ fenntarthatósági céljaival kapcsolatos.
  • Digitális társadalom: a legkülönbözőbb felhasználók közötti kapcsolatok, akik az otthoni, oktatási és szabadidős tevékenységeik során különböző technológiákat használnak és integrálnak.
  • Új problémák és innovációk: az IKT és a közszféra területén felmerülő új témák, ideértve a köz- és magánszektor ökoszisztémáit is.
  • MI, Adatelemzés és automatizált döntéshozatal szekció: különböző adatelemzési és MI-módszerek alkalmazása, használata és hatása a közszférában, a vizualizációktól és leíró statisztikai elemzésektől a gépi tanulásig és más MI-módszerekig.
  • Okos és digitális városok (Kormányzat, Közösségek és Régiók) szekció: az okos városok és az okos kormányzás minden aspektusa, ideértve a keretrendszereket, a politikákat és a technológiai felhasználást.
  • Nyílt adatok: társadalmi és technikai aspektusok szekció: nyílt kormányzati adatok, a nagy nyilvános adatok megosztása és felhasználása, a közértéket és az átláthatóságot javító adatok, valamint az összekapcsolt nyílt adatokon és más technológiák kiaknázásán alapuló adatelemzés.
  • Digitális és közösségi média szekció: Digitális hálózatépítő és tudásmegosztó alkalmazások, az állam és a közösségei közötti kapcsolatok, digitális együttműködések a közszervezetekben és a kormányzati hálózatokban.
  • Jogi informatika: a jogi, politikai és végrehajtási területek egyre inkább összefonódnak és meghatározóak lesznek a kormányzati területen.

Forrás:
EGOV-CeDEM-ePart 2023. IFIP 8.5 Conference 2023: 5-7 September at Corvinus University of Budapest; Digital Government Society (DGS); 2023
(IFIP: International Federation for Information Processing, TC8: Information Systems, WG 8.5 Information Systems in Public Administration)

Bemutatjuk a Nemzeti Közadatportált!

„Bemutatjuk a Nemzeti Közadatportált.

A Nemzeti Közadatportál egységes platformon gyűjti össze és teszi közzé az állami szervezetek által kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó nyilvántartások és adatbázisok jegyzékét, a közadatkatasztert. Ez a nyilvántartás minden érdeklődő számára díjmentesen elérhető és megismerhető – írja a Digitális Agrárakadémia.”

Forrás:
Adatalapú agrárium: ingyen ilyen adatokhoz lehet hozzáférni – Agroinform.hu; Kucsera Éva; Agroinform.hu; 2023. február 28.
Nemzeti Közadatportál

Európai Unió

Fenntartható finanszírozás: létrejött az ideiglenes megállapodás az európai zöldkötvényekről

„Az EU további lépést tett a fenntartható növekedés és a klímasemleges, erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés finanszírozására vonatkozó stratégiájának végrehajtása érdekében: a Tanács és az Európai Parlament tárgyalóküldöttségei ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöldkötvények létrehozásáról.

A kidolgozás alatt álló új standard a zöldkötvények kibocsátói és a befektetők számára egyaránt hasznos lesz. Egyrészt a kibocsátók igazolni tudják, hogy az uniós taxonómiához igazodó, szabályszerű zöld projekteket finanszíroznak, másrészt pedig a kötvényeket megvásárló befektetők könnyebben ellenőrizhetik, hogy a befektetéseik fenntarthatóak-e, összehasonlíthatják őket más befektetésekkel, és biztosak lehetnek a fenntarthatóságukban. Mindez pedig csökkenti a zöldrefestés jelentette kockázatokat. – Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere

A rendelet egységes követelményeket határoz meg azon kötvénykibocsátók számára, amelyek az uniós taxonómiához igazodó, globálisan a befektetők rendelkezésére bocsátott, környezeti szempontból fenntartható kötvényekre az „európai zöldkötvény” megnevezést kívánják használni. Létrehoz továbbá egy nyilvántartásba vételi rendszert és egy felügyeleti keretet az európai zöldkötvények külső felülvizsgálói számára. Annak érdekében, hogy a zöldkötvények piacán általánosan meg lehessen akadályozni a zöldrefestés jelenségét, a rendelet néhány olyan önkéntes közzétételi követelményt is tartalmaz, amelyet az EU-ban kibocsátott, környezeti szempontból fenntartható egyéb kötvények és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények esetében lehet alkalmazni.

A környezeti szempontból fenntartható kötvények a zöld technológiákhoz, az energia- és erőforrás-hatékonysághoz, valamint a fenntartható közlekedési infrastruktúrához és kutatási infrastruktúrához kapcsolódó beruházások finanszírozásának egyik fő eszközét jelentik.

Az ideiglenes megállapodás értelmében, amennyiben az uniós taxonómia már kiterjed az érintett ágazatokra, az európai zöldkötvényekből származó bevételeket a taxonómiával összhangban álló gazdasági tevékenységekbe kell fektetni.Azon ágazatok esetében, amelyekre az uniós taxonómia még nem terjed ki, valamint egyes jól körülhatárolt tevékenységek esetében 15%-os rugalmassági keret lesz alkalmazandó. Ezzel várhatóan biztosítani lehet, hogy az európai zöldkötvénystandard már az indulásától kezdve alkalmazható legyen. Európa klímasemleges kontinenssé való átalakulásának előrehaladásával, valamint a következő években várh atóan egyre nagyobb számban elérhetővé váló vonzó és zöld beruházási lehetőségek fényében az EU újraértékeli majd a rugalmassági keret alkalmazását és szükségszerűségét.

A felügyeletet illetően a (tájékoztatóról szóló rendelettel összhangban) kijelölt kibocsátó szerinti tagállam illetékes nemzeti hatóságainak kell felügyelniük, hogy a kibocsátók eleget tesznek-e az új standard szerinti kötelezettségeiknek.

A most létrejött megállapodás egyelőre átmeneti: ahhoz, hogy véglegessé váljon, még mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie és el kell fogadnia az így létrejött jogszabályt, amelynek alkalmazását a hatálybalépése után 12 hónappal kell megkezdeni.

Háttér

A Bizottság 2021. július 6-án terjesztette elő az európai zöldkötvények létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát. A javaslat célja biztosítani, hogy a környezeti szempontból fenntartható célokat követő kötvények esetében használni lehessen az „európai zöldkötvény” megnevezést. Létre hivatott hozni továbbá egy nyilvántartásba vételi rendszert és egy felügyeleti keretet az európai zöldkötvények külső felülvizsgálói számára, továbbá szabályozni igyekszik az európai zöldkötvények kibocsátóinak felügyeletét.

A Tanács 2022. április 13-án véglegesítette a javaslatra vonatkozó álláspontját. A háromoldalú tárgyalások 2022. július 12-én kezdődtek meg, és a mai napon létrejött ideiglenes megállapodással értek véget.

Forrás:
Fenntartható finanszírozás: létrejött az ideiglenes megállapodás az európai zöldkötvényekről; Európai Unió Tanácsa; 2023. február 28.

Európai Unió: francia vezetéssel újra középpontban az atomenergia

„Az Energiaügyi Miniszterek Tanácsának Stockholmban tartott informális ülése alkalmából kedden délelőtt tizenegy tagállam – Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – miniszterei és magas rangú képviselői találkoztak a Bizottság és a svéd elnökség képviselőivel, hogy közösen megerősítsék elkötelezettségüket az európai együttműködés mellett az atomenergia területén. „Az atomenergia egyike azon eszközöknek, amelyekkel elérhetjük éghajlati céljainkat, alapterhelésű villamos energiát termelhetünk és biztosíthatjuk az ellátás biztonságát” – olvasható a 11 ország közös nyilatkozatában.

A találkozót kezdeményező Agnès-Pannier Runacher francia energiaügyi miniszter elmondta, hogy a szövetség célja „a teljes nukleáris értékláncra vonatkozó együttműködés strukturálása”, valamint az, hogy Európa „minden eszközt megkapjon ahhoz, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegességet érjen el”.

Kadri Simson uniós energiaügyi biztos, arra kérte a résztvevő országokat, hogy váltsák ki az orosz nukleáris fűtőanyagokat, és aktívan vegyenek részt a kis moduláris reaktorokkal (SMR) kapcsolatos fejlesztési partnerségekben.

A belga energiaügyi miniszter a sajtónak jelezte, hogy nem kapott meghívót a találkozóra, annak ellenére, hogy országának hosszútávú energiastratégiájában kiemelten szerepel az atomenergia.

Olaszország a kezdetben nyitott volt az új csoportosuláshoz való csatlakozásra, végül nem írta alá a közös nyilatkozatot. A francia energiaügyi miniszter szerint továbbra is minden tagállam előtt nyitva áll a lehetőség. A találkozón részt vevő Svédország is szimpatizál a kezdeményezéssel, de úgy döntött semleges marad, mivel jelenleg ő látja el az EU soros elnökségi feladatokat.

Az említett 11 tagállam miniszterei megállapodtak abban, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki nemzeti nukleáris ágazataik és az ellátási láncok közötti. Továbbá kiemelték, hogy kooperációra fognak törekedni a közös képzési programok és ipari projektek felkutatásában (SMR reaktorok), az új kezdeményezések – beleértve az innovatív technológiákon alapuló projekteket is – és a meglévő erőművek üzemeltetésének támogatása érdekében. Megvitatták az említett témák mellett a fokozott tudományos együttműködés lehetőségeit és a legjobb gyakorlatok összehangolt alkalmazását a biztonság területén.

A nukleáris energiát támogató országok között egyre szorosabb az együttműködés, de a német, az osztrák és a spanyol kormány egyre erősebben kritizálja az atomenergiával kapcsolatos terveket, úgy vélik, az atomenergiát nem szabad a megújuló energiaforrásokkal egy szintre emelni. A következő időszakban éles viták várhatók a tagállamok között, tekintettel arra, hogy a jelenleg folyó szabályozási folyamatok hosszútávon fogják meghatározni az európai energiapolitikát.”

Forrás:
Francia vezetéssel újra középpontban az atomenergia; EU Monitor; 2023. március 2.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Magyar Államkincstár: teszt nap e-Személyivel

„Március 7-én a Kincstár Számlavezető Rendszeréhez (SZR) kapcsolódó Ügyfél Front-end felületen (ÜFE) az e-Személyivel rendelkezők részére a Kincstár próbanapot tart.

Hamarosan e-Személyivel lehet használni a Kincstár Számlavezető Rendszeréhez (SZR) kapcsolódó Ügyfél Front-end felületet (ÜFE), ezért a Kincstár március 7-én próbanapot tart.

Az e-Személyivel rendelkező és azt a számlavezető Állampénztári Irodában már regisztrált felhasználók 2023. március 7-én 8:00 órától 16:30 óráig kizárólag az e-Személyijükkel tudják használni a Számlavezető Rendszer (SZR) Ügyfél Front-end felületét bejelentkezéskor és a megbízások aláírásakor. Az e-Személyi igazolvánnyal még nem rendelkező, illetve az e-Személyit az Állampénztári Irodában még nem regisztrált felhasználók részére az SZR Ügyfél Front-end felületen a hitelesítés a fenti napon is az eddig megszokott formában, SMS-kód használatával lesz lehetséges.

2023. március 7. 16:30 órát követően az e-Személyivel történő hitelesítés tényleges bevezetéséig – amelyről legalább öt munkanappal a bevezetést megelőzően értesítjük ügyfeleinket – az Ügyfél Front-end felületen a hitelesítés az eddig megszokott formában, SMS-kód használatával történik.

További tudnivalók, részletek a mellékelt dokumentumban.

Forrás:
Teszt nap e-Személyivel; Magyar Államkincstár; 2023. február 28.

Jogosulatlan áfa-visszaigénylést akadályozott meg a NAV a Google térképadatai segítségével

„Az adóhatóság a Google térképadatai és más adatbázisok felhasználásával megakadályozott egy 4,5 millió forint értékű jogosulatlan áfa-visszaigénylést – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A közlemény szerint egy ingatlan bérbeadásával foglalkozó vállalkozás nagy értékű úszómedence beszerzéséről, a kialakításához szükséges gépi földmunkáról és a beépítési munkálatokról fogadott be számlákát, majd 4,5 millió forint áfa kiutalását kérte az adóhivataltól.

Az adólevonási jogot a saját ingatlanján elvégzett beruházás miatt érvényesítette a társaság – írták.

A NAV az ellenőrzés során a Google térképadatai, az önkormányzati ingatlaninformációk és az ingatlan vásárlásakor az illetékkiszabáshoz készített fényképek alapján arra jutott, hogy a számlákon szereplő munkákat nem a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanon végezték el, amit az elrendelt adóhatósági helyszíni szemle is bizonyított.

Az adóhatóság önellenőrzés benyújtására hívta fel az adózót, aki ennek egy órán belül eleget is tett, és az önellenőrzésében már csak működési költségeit tüntette fel a következő időszakra átvihető követelésként – közölték.

A NAV közleményében jelezte: munkatársainak munkáját az áfakiutalások előtti ellenőrzés során több adatbázis is segíti.”

Forrás:
Jogosulatlan áfa-visszaigénylést akadályozott meg a NAV a Google térképadatai segítségével; Növekedés.hu / MTI; 2023. március 3.

Gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés: kevesebb papír, több figyelem az ügyfelekre – megvalósul a kormányhivatali munkafolyamatok digitalizálása

„A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal az elmúlt évben komoly eredményeket ért el munkafolyamatainak digitalizálásában, és kétharmadával csökkentette a papírfelhasználást. Így 160 feleslegessé vált nyomtatót ajánl fel jótékony célra a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetének közreműködésével.

– Napról napra hatékonyabbá kell válnunk – fogalmazza meg a Kormányhivatal célkitűzését dr. Alakszai Zoltán főispán. – Ennek érdekében egyszerűsítettük, digitalizáltuk munkafolyamatainkat, így a jövőben még több energiát és időt tudunk szánni a hozzánk fordulók ügyeinek intézésére. Ez nemcsak ügyfélbarát megoldás, hanem környezetkímélő, gazdaságos és gyorsabb is – részletezi. A főispán rámutatott, harmadára csökkentették a papírfelhasználásukat, ami több mint 2 millió A/4-es papír megtakarítását jelenti.

A Kormányhivatal további lépéseket kíván tenni a környezettudatosság felé. – Folyamatban van a teljes hivatali struktúra „posta hibrid” szolgáltatáshoz történő csatlakoztatása, melynek köszönhetően a jövőben tovább csökkenthetjük a nyomatszámainkat. A postai hibrid szolgáltatásnak köszönhetően kollégáim elektronikusan készítik el az ügyfeleknek kiküldendő okiratokat, és – az elektronikus aláírást követően – elektronikusan továbbítják a postának, ahol kinyomtatva kézbesítik ügyfeleinknek. Idén ezzel is további jelentős mértékben csökkentjük a nyomatszámunkat és a költségeinket – részletezi a főispán.

A Kormányhivatal számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, amiben nagy segítségére van a Magyar Vöröskereszt Vármegyei Szervezete. A karácsonyi cipősdoboz akciót követően, ezúttal a 160 nyomtató megfelelő helyre való eljutásában nyújt segítséget a szervezet.”

Forrás:
Gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés: kevesebb papír, több figyelem az ügyfelekre és több adomány; Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal; 2023. március 2.

Megújult a Magyar Államkincstár honlapja

„Az új honlap szolgáltatásaival ügyfélbarát módon áll a felhasználók rendelkezésére.

A több mint tízéves portál átalakítása már időszerű volt, mivel a Kincstár folyamatosan fejleszti online szolgáltatásait, ezért ügyfélbarátabbá és könnyen kezelhetővé tette a weboldalát is.

Az allamkincstar.gov.hu felületen szakterületenként strukturáltan jelennek meg a Magyar Államkincstárban intézhető ügyek és a Kincstár egész tevékenysége: mint például családtámogatással, nyugdíjjal és szociális ügyekkel kapcsolatos ügyintézés, állampapír-forgalmazás, pénzforgalmi szolgáltatások, agrártámogatások. A fejlesztés célja, hogy korszerű, folyamatosan frissülő, áttekinthető tartalommal, aktuális információkkal segítse a lakossági és intézményi ügyfeleket. A szerkezeti átalakulással egyidejűleg a portál arculata is megújult.

A Kincstár honlapját naponta átlagosan 100.000 látogató keresi fel. Az új honlap szolgáltatásaival ügyfélbarát módon, IT szempontból pedig biztonságosabb felülettel áll a felhasználók rendelkezésére. A fejlesztés a megújult technológiának köszönhetően, a mai kor követelményeinek megfelelően lehetővé teszi, hogy mobiltelefonon keresztül is hatékonyan tudják intézni ügyeiket a felhasználók”

Forrás:
Megújult a Magyar Államkincstár honlapja; Magyar Államkincstár; 2023. február 27.

Új agrártámogatási honlapot indított az Agrárminisztérium

„A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között a területalapú támogatások szabályait és az új támogatási formákat is bemutató, a gazdálkodók minél szélesebb körű tájékoztatását szolgáló új honlapot indít az Agrárminisztérium, amelynek elérhetősége: https://kap.mnvh.eu/. Az oldalon megtalálható a területalapú támogatások megváltozott zöld feltételeit tartalmazó részletes kiadvány is.

Mindannyiunk számára jól érzékelhető, hogy korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs vonatkozásban egyaránt. Komoly változások zajlanak gazdasági és társadalmi szinten, sőt a fogyasztói szokások és igények terén is. Ma versenyelőnyt jelent a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő tudással, kellő alkalmazkodóképességgel és nyitottsággal reagálnak. A 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika minden magyar gazdálkodó számára biztosítja a fejlesztés lehetőségét, és megteremti a feltételeket a fenntartható termelési gyakorlat kialakításához. Annak érdekében, hogy ehhez minden gazdálkodó a számára lehető legmegfelelőbb támogatásokat elérje, az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a folyamatos tájékoztatást.

Az új honlapon már elérhető a 2023-2027 között alkalmazandó és minden gazdálkodó által betartandó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartására vonatkozó gyakorlatokat bemutató, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös kiadvány, amely részletesen szemlélteti a szabályokat, fogalmakat és gyakorlati tudnivalókat. A kiadvány az alábbi linken érhető el: https://kap.mnvh.eu/news/2023-03-02/165431/megjelent-nak-es-az-am-kozos-kiadvanya-feltetelesseg-2023-2027-kozotti

Az alábbi címen ugyancsak elérhető a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét összefoglaló szakmai anyag: https://kap.mnvh.eu/news/2023-03-02/170427/elerheto-az-am-es-nak-kozos-kiadvanya-2023-2027-kozotti-tamogatasi

Az Agrárminisztérium minden gazdálkodónak javasolja, hogy tájékozódjanak, kövessék nyomon az itt megjelenő kiadványokat. Előkészület alatt áll egy még több szakmai tartalommal feltöltött, korszerű felület, amely a most induló támogatási időszak összes támogatási jogcímével, pályázatával kapcsolatban, valamint a kapcsolódó szabályozásról és annak változásairól is tájékoztatást ad majd valamennyi érintettnek.”

Forrás:
Indul az Agrárminisztérium új agrártámogatási honlapja; Agrárminisztérium; 2023. március 3.

2023. március 7-én minden kormányablakában szünetel az okmány- és járműügyintézés, az okmányirodák pedig zárva tartanak

„Az ország valamennyi kormányablakában szünetel az okmány- és járműügyintézés, az okmányirodák pedig zárva tartanak március 7-én, kedden.

A szolgáltató átfogó informatikai karbantartást végez, ezért a központi szakrendszerek nem lesznek elérhetőek.

Ezen a napon az ország valamennyi okmányirodája zárva tart, a kormányablakokban pedig szünetel az okmány- (pl. személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány, útlevél, diákigazolvány stb.) és a járműügyekben (pl. forgalmi engedély, forgalomból való kivonás és forgalomba helyezés stb.) az ügyintézés.

A karbantartás érinti a Schengeni Információs Rendszert is, ezért március 2-án soron kívüli (5 napos) útlevél iránti kérelmeket nem tudnak fogadni a kormányablakokban és okmányirodákban, továbbá március 6-án csak a délig rögzített kérelmek esetében van lehetőség az azonnali (24 órás) eljárás keretében kiállított útlevelek átvételére: aznap 15 óra után a Központi Okmányirodában (Budapest, XIII. ker. Visegrádi u. 110.).

Más ügykörökben zavartalan lesz az ügyfélfogadás.

Türelmüket és megértésüket köszönjük!”

Forrás:
Szünetel az okmány- és járműügyintézés március 7-én; kormanyablak.hu; 2023. február 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hiába drága, a magyarok sokat beszélnek mobiltelefonon

„A mobilhasználat intenzitásának európai összehasonlítását vizsgálta az NMHH

A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon 247 perc, ami a jövőben tovább fog emelkedni – derült ki az NMHH legfrissebb kutatásából. Sok vagy kevés ez a beszélgetés európai összehasonlításban? A legbeszédesebbek a svédek, ott közel 6 órát telefonálnak havonta, a legkevesebbet pedig a hollandok mobiltelefonálnak, ők havi 135 percet fordítanak erre. Az európai átlag egyébként 227 perc.

Magyarországon hosszabb ideje stabil a telefonálásra (is) használt SIM-kártyák száma: míg 2015-ben összesen 10,3 millió kártyát használtak, addig 2022-ben 10,4 milliót. Az NMHH adatai szerint a 2015-ben mért összesen 20 milliárd percnyi indított hívásforgalom 2021-re meghaladta a 28 milliárd percet is, azaz évente átlagosan 5 százalékkal nőtt a beszélgetések összideje.

Beszédesek vagy inkább szűkszavúak a magyar előfizetők? Ha kitekintünk más európai országokra, találunk-e példát a beszélgetések természetes növekedési korlátjára, olyan mennyiségre, ahonnan már nincs további bővülés, amelynél már nem lehet többet beszélni? Az ENSZ távközlésre szakosított szervezete az ITU (International Telecommunication Union – Nemzetközi Távközlési Egyesülés) adatai szerint Nyugat- és Közép-Európa azon 30 országa között, ahonnan rendelkezésre álltak a 2021-es eredmények, meglehetősen nagy különbségek mutatkoztak az egy lakosra jutó havi mobilhasználatban.

Legkevesebbet, havi 135 percet (2 óra 15 percet) Hollandiában beszéltek, legtöbbet Svédországban (közel 6 órát havonta), az európai átlag pedig 227 perc volt, amelyhez a magyar érték (247 perc) nagyon közel áll. A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon egyébként nemcsak az európai átlagtól nem tér el érdemben, hanem a térség országainak használati intenzitásával is egybevág: például Horvátországban 229 percet, Lengyelországban 266 percet, Ausztriában 246 percet beszéltek átlagosan 2021-ben.

A használatot ugyanakkor nem befolyásolják az egyes országok közötti árkülönbségek. Egész Európában a legkedvezőbb áron a luxemburgiak használhatják mobiljukat, mégis az egyik legkevesebbet beszélő nemzet, csak a hollandoknál kisebb a perchasználat. Ausztria szintén a relatíve olcsó mobiltelefonálás hazája, ám mégsem beszélnek többet, mint az európai összehasonlításban viszonylag magas árakkal szembesülő magyarok. Legtöbbet a bolgároknak kell fizetniük, mégis átlag feletti náluk (havi 264 perc) a használat intenzitása.

A jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban a „beszédmegmaradás törvénye” igazíthat el. Természetesen nincs szó valamilyen természeti törvényszerűséggel hasonlítható összefüggésről, mégis meglepően stabilnak tűnik az európai polgárok távbeszélésre fordított idejének szintje: míg 2010-ben havi átlagban 220 perc beszéd jutott egy lakosra, 2019-ben gyakorlatilag ugyanennyi 226 perc – itt még nincs frissebb adat.

A mobilhívások felfutása lényegében a vezetékes hívások rovására következett be, de arról nincs szó, hogy manapság többet beszélnénk, mint 10 éve, egyszerűen csak másképp oszlik meg a kétféle telefon között ugyanaz a beszédmennyiség. Az NMHH előrejelzése szerint emiatt a jelenlegi magyarországi havi 247 perc mobilbeszélgetés középtávon még legfeljebb 20-30 percet növekedhet.”

Forrás:
Hiába drága, a magyarok sokat beszélnek mobiltelefonon; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2023. március 1.

A virtuális élet nem helyettesítheti a valós életet – mondta Ferenc pápa

„Hétfőn délelőtt Ferenc pápa a Konzisztórium teremben fogadta a Pápai Életvédő Akadémia tagjait, akik plenáris ülésüket tartják a Vatikánban. Hozzájuk intézett beszédében a pápa hangsúlyozta, hogy a technológiának az emberiség szolgálatában kell állnia.

„A személyre összpontosítani. Új technológiák a közjóért” – ez a kétnapos plenáris ülés témája, amelynek kapcsán a pápa három kihívásra mutatott rá: az emberi élet változó feltételei a technológiai világban; az új technológiák hatása az „ember” és a „kapcsolat” fogalmának meghatározására; a „tudás” koncepciójának értelmezése és az abból származó következmények. Ezekre a kihívásokra válaszolni óriási feladatot jelent, mert fel kell vállalni a téma komplexitását, a transzdiszciplináris párbeszéd és a különböző szereplők közötti együttműködés perspektíváit.

Laudato si’: „átfogó és egybefogó” emberi fejlődés

A plenáris ülés tagjai ezekben a napokban az egyén, az új technológiák és a közjó közötti kapcsolatról elmélkednek – utalt rá a pápa, megállapítva, hogy olyan kényes határterületről van szó, amelyen a haladás, az etika és a társadalom találkoznak, és amelyhez a hit, a maga örökös aktualitásával értékesen hozzájárulhat. A pápa idézve „Laudato si’” k. enciklikájának tanítását, ismételten leszögezte, hogy az Egyház a tudomány és a technológia fejlődését szüntelenül a személy méltóságának szolgálatára, valamint az „átfogó és egybefogó” emberi fejlődésre ösztönzi. Jelezte azt a három kihívást, amelyről beszédében kívánni szólt és amelyekre már felhívta figyelmüket az Akadémia megalapításának 25. évfordulójára írt levelében: az emberi életkörülmények változása a technológiai világban; az új technológiák hatása az „ember” és a „kapcsolat” meghatározására, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbak helyzetére; valamint a „tudás” fogalma és annak következményei.

A technika megváltoztatja életkörülményeinket

Az első kihívást az jelenti, hogy a technika világa megváltoztatta az emberi életkörülményeket. Az emberi természetből fakad, hogy átalakítja környezetét és javítja az életkörülményeket – fejtette ki Ferenc pápa. Idézte elődje, XVI. Benedek pápa „Caritas in veritate” k. enciklikájának tanítását, miszerint a technika „megfelel az emberi munka rendeltetésének” és „a technikában, amely a szellem művének tekinthető, az ember önmagát ismeri meg és saját emberi mivoltát valósítja meg” (69). Ezért jobban megértjük az emberi intelligencia értékét és lehetőségeit, és ez egyúttal ráirányítja figyelmünket a teremtés iránti nagy felelősségünkre.

Napjainkban a technikai eszközök gyors fejlődése még nyilvánvalóbbá teszi az ember és a „közös otthon” közötti kölcsönös függőséget, amint azt már VI. Szent Pál is kifejtette a „Populorum Progressio” k. enciklikájában – emlékeztetett rá Ferenc pápa, majd hangsúlyozta, hogy a rendkívül gyors előrehaladás nem mindig világos és előre kiszámítható változásokat okoz a környezetben és az emberi életkörülményekben. Ezt bizonyítják olyan válságok, mint a világjárvány, az energiaválság, az éghajlatváltozás, a migráció.

A technológia nem helyettesítheti az emberi kapcsolatokat

Második kihívásként a pápa az „ember” és a „kapcsolat” meghatározását jelölte meg különös tekintettel a kiszolgáltatottak helyzetére. Az új technológiák révén egyre nehezebbé válnak a „természetes” és a „mesterséges”, a „biológiai” és a „technológiai” közötti megkülönböztetés kritériumai. Komolyan meg kell fontolni az ember értékét, különös tekintettel a személyes tudatra, mint a kapcsolati tapasztalatra, amely nem választható el sem a testiségtől, sem a kultúrától. Ezért fontos, hogy komolyan elgondolkodjunk magának az embernek az értékén. A szubjektív és a közösségi kapcsolatok hálózatában a technológia nem helyettesítheti az emberi kapcsolatokat, a virtuális nem léphet a valóság helyébe és a közösségi hálózat nem helyettesítheti a társadalmi valóságot – fejtette ki a pápa, rámutatva annak a csúnya kísértésére, hogy a virtuálist helyezzük előtérbe a valósággal szemben.

A technológiai fejlődés tartsa tiszteletben minden nép kultúráját

A pápa érintette azt az összetett etikai vonatkozást is, amelyet például az egészségügyben lehet tapasztalni: össze kell egyeztetni egy személy adatainak bizalmas kezelését a mindenki érdekét szolgáló információk megosztásával. Az erőforrások elosztása és az ellátáshoz való hozzájutás legyen igazságos, különös tekintettel a legtörékenyebbekre, a fogyatékkal élőkre, betegekre, szegényekre – szögezte le Ferenc pápa. Tiszteletben kell tartani az egyes kultúrákat, kerülve, hogy a technológia egyetemes és homogén nyelvezetté váljon. „Biztosítani kell, hogy minden egyes személy a saját stílusában fejlődjön, saját kultúrájának értékeiből kiindulva fejlessze saját innovációs képességét” – idézett a pápa „Fratelli tutti” k. enciklikájából (51).

A technológia szolgálja a maga teljességében az emberi személyt

Végül a pápa a harmadik kihívást elemezte, amely a tudás fogalmának a meghatározása és az azzal járó következmények. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember nem azonosítható kizárólag biológiai funkcióival, hanem mindig a személy egészét kell szem előtt tartani, a tudás fogalmától nem választható el annak erkölcsi vonatkozása. Ferenc pápa ismét felidézte „Evangelii gaudium” k. apostoli buzdítását és „Laudato si’” k. enciklikáját, amelyekben hangsúlyozta az emberi léptékű, szerves tudás fontosságát, kifejtve, hogy „az egész nagyobb, mint a részek” és „a világon minden szorosan összefügg”. Ezek a tények a teológia területén is hozzájárulhatnak a gondolkodásmód megújításához. A teológiának valóban jót tesz, ha túljut a kifejezetten apologetikus megközelítéseken és hozzájárul egy új humanizmus meghatározásához, elősegítve a tudomány, a technológia és a társadalom kölcsönös megértését. Ha hiányzik a konstruktív párbeszéd ezek között a valóságok között, akkor elszegényedik az egymás iránti bizalom, amely minden emberi együttélés és a társadalmi barátság minden formájának alapja. A pápa megemlítette még a nagy vallási hagyományok közötti párbeszéd fontosságát is. Évszázados bölcsességükkel segíthetnek ezekben a folyamatokban. Elismerését fejezte ki, hogy a Pápai Életvédő Akadémia a közelmúltban vallásközi találkozókat támogatott, amelyeken az „élet vége” és a mesterséges intelligencia témáját vitatták meg. Mint emberi lények, közös tapasztalatból indulunk ki, amelyeket a maguk összetettségében, a tudományágak közötti párbeszéd és az együttműködés távlataiban kell tanulmányoznunk, összehangolva a tudományos és technológiai fejlődést az emberi lény fejlődésével, felelőssége, értékei és lelkiismerete szem előtt tartásával. Végül Ferenc pápa arra buzdította a Pápai Életvédő Akadémia tagjait, hogy a nehézségek ellenére se csüggedjenek, mert az Úr, „az életnek barátja” (Bölcs 11,26), soha nem hagy el bennünket.”

Forrás:
A virtuális élet nem helyettesítheti a valós életet – a pápa az Életvédő Akadémia közgyűléséhez; Vertse Márta; Vatican News; 2023. február 21.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Egy év múlva derül ki, hogy ki lesz a következő magyar űrhajós

„Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a 240 jelentkező közül immár csak négyen maradtak versenyben a kormány űrstratégiai programjában, amelynek célja, hogy ismét magyar jusson ki a világűrbe.

Szijjártó ismertette, hogy hosszú válogatási procedúrát követően csak nyolcan maradtak, őket a Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán tesztelték tovább vadászpilóták segítségével. Ennek eredményeként a szakértői testület előző nap leszűkítette a listát négy főre.

A kiválasztott az Európai Űrügynökség és az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével 2024 végén vagy 2025 elején harmincnapos kutatási misszión vesz majd részt az ISS-en, ahol magyar űreszközöket fog tesztelni és kísérleteket végez magyar kutatócsoportok számára.

A következő évben az érintettek további képzéseken és teszteken fognak átesni annak érdekében, hogy a folyamat végén teljességgel megalapozott döntés születhessen.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint több ezer érdeklődő volt az új kormányzati űrstratégia keretében meghirdetett programra, amelynek célja, hogy ismét magyar űrhajós jusson a világűrbe. Körülbelül 240 ember adta be a pályázatát, akik különböző teszteken és vizsgálatokon estek át az Európai Űrügynökség bázisán, a Semmelweis Egyetemen és a Magyar Energiatudományi Intézetben – tájékoztatott a tárcavezető.

Mindenesetre az elkövetkezendő nagyjából egy esztendő ennek a négy űrhajósjelöltnek kifejezetten izgalmas lesz, és mi is izgalommal várjuk, hogy ki az, aki közülük végül a legjobb lesz – fogalmazott. A miniszter hangsúlyozta, minden előrejelzés arról szól, hogy az űripar a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparága lesz, és ebből Magyarország is ki kívánja venni a részét, ezért hirdették meg a magyar űrstratégia keretében az újabb nemzeti kutatóűrhajós programot. Rámutatott: Magyarországnak talán sokak számára meglepő módon ezen a téren komoly hagyományai vannak, hazánk világszerte elismert műszaki teljesítménnyel rendelkezik az űriparban.

És nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy azon nemzetek sorába tartozunk, amelyek már adtak kutatóűrhajóst a világnak – mondta Farkas Bertalanra utalva.”

Forrás:
Egy év múlva derül ki, hogy ki lesz a következő magyar űrhajós; Világgazdaság / MTI; 2023. március 4.

Egy friss tanulmány szerint Kína vezető helyet szerzett a kulcsfontosságú új technológiák területén

„Kína a 44 kritikus és feltörekvő technológia közül 37-ben „elképesztő előnyre” tett szert, miközben a nyugati demokráciák elveszítik a kutatási eredményekért folytatott globális versenyt – állapította meg csütörtökön egy biztonsági agytröszt, miután a védelmi, űrkutatási, energetikai és biotechnológiai területeket vizsgált.

Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) szerint tanulmánya kimutatta, hogy egyes területeken a világ 10 vezető kutatóintézete mindegyike Kínában található – jelentette a Reuters.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által finanszírozott tanulmány szerint az Egyesült Államok gyakran a második helyen áll, bár a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantumszámítástechnika, a kis műholdak és a vakcinák terén világszinten vezető szerepet tölt be a kutatásban.

„A nyugati demokráciák vesztésre állnak a globális technológiai versenyben, beleértve a tudományos és kutatási áttörésekért folytatott versenyt” – áll a jelentésben, amely a kormányok nagyobb kutatási beruházásait sürgette. Kína a kormányzati programok keretében „elképesztő előnyre tett szert a nagy hatású kutatások terén”. A jelentés felszólította a demokratikus nemzeteket, hogy gyakrabban működjenek együtt a biztonságos ellátási láncok létrehozása érdekében, és „gyorsan folytassák a stratégiai kritikus technológiai lépcsőfokok növelését”.

Az ASPI nyomon követte a legtöbbet idézett tudományos publikációkat, amelyek a jelentés szerint a legnagyobb valószínűséggel vezetnek szabadalmakhoz. Kína 2021-es meglepetésszerű áttörését a hiperszonikus rakéták terén korábban azonosították volna, ha Kína erős kutatásait észlelték volna – állította a jelentés. „Az elmúlt öt évben Kína a világ nagy hatású kutatási cikkeinek 48,49 százalékát hozta létre a fejlett repülőgép-hajtóművekkel, köztük a hiperszonikával kapcsolatban, és a világ 10 legjobb kutatóintézete közül hétnek ad otthont” – áll a jelentésben.

A fotonikus érzékelők és a kvantumkommunikáció területén Kína kutatási ereje azt eredményezheti, hogy „elsötétül” a nyugati hírszerzés, köztük a Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Új-Zélandból álló „öt szem” megfigyelése előtt – írják a kutatók.

A tanulmány készítői a nemzeti tehetségáramlását is nyomon követték, és azonosították a monopólium kockázatát. Kína valószínűleg monopolhelyzetbe kerül 10 területen, köztük a szintetikus biológiában, ahol az összes kutatás egyharmadát végzi, valamint az elektromos akkumulátorok, az 5G és a nano gyártás területén.

A Kínai Tudományos Akadémia, egy kormányzati kutatási szerv, a 44 vizsgált technológia legtöbbjében az első vagy második helyen állt, a védelmi, űrkutatási, robotikai, energetikai, környezetvédelmi, biotechnológiai, mesterséges intelligencia (MI), fejlett anyagok és kvantumtechnológia területén.

Kína a tengerentúlon szerzett tudással erősíti kutatásait, és az adatok szerint a legjobb kínai kutatók egyötöde az Öt Szem országok valamelyikében kapott képzést. A tanulmány vízumellenőrzési programokat javasolt az illegális technológiatranszferek korlátozására, és ehelyett a biztonsági szövetségesekkel való nemzetközi együttműködés előnyben részesítésére.”

Forrás:
Kína vezet a kulcsfontosságú új technológiákért folytatott globális versenyben; Computerworld; 2023. március 4.
China leads US in global competition for key emerging technology, study says; Reuters; 2023. március 2.
ASPI’s Critical Technology Tracker. The global race for future power; Jamie Gaida, Jennifer Wong Leung, Stephan Robin, Danielle Cave; Australian Strategic Policy Institute (ASPI); 2023. március 2.

Szakirodalom

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2022

„Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Harmadízben jelenik meg ez a 18 kulcsindikátort tartalmazó füzet, melyben bemutatjuk, milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. Igazodva a tartalomhoz, a környezettudatosság jegyében a füzetet újrahasznosított papírra nyomtattuk. Ajánljuk figyelmébe az azonos címmel, de bővebb tartalommal (132 jelzőszámmal) bíró digitális kiadványunkat is, ahol a mutatók a 17 SDG cél szerinti csoportosításban is elérhetőek.”

Forrás:
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2022; Központi Statisztikai Hivatal; 2023. február 27.
A kiadvány PDF-ben
Fenntartható fejlődés indikátorai – Fenntartható fejlődési célok (SDG) (a bővített tartalmú digitális, nem PDF, kiadvány)

A Katonai Egységes Felhőalapú Eszközrendszer fogalmi rendszerének meghatározása

„Napjaink katonai műveleteiben kiemelt szerepet kapnak a harctéri érzékelő rendszerek, valamint a felderítést, megfigyelést támogató különböző megoldások. Ezek felhőalapú összekapcsolásának lehetősége hozzájárulhat a nagy mennyiségű információ közel valós idejű, folyamatos megosztásához. A tanulmány célja a Katonai Egységes Felhőalapú Eszközrendszer fogalmának meghatározása. Ennek eléréséhez a szerző összehasonlító elemzést végzett a témában megjelent releváns nemzetközi tudományos publikációk és szakmai jelentések vonatkozásában, amelyek alapján megfogalmazta kutatási eredményeit.”

Forrás:
A Katonai Egységes Felhőalapú Eszközrendszer fogalmi rendszerének meghatározása; Tóth András; Hadtudomány; 32 (4).; 2022; 112-125. o.
Letöltés PDF-ben

Törvények, rendeletek

A Kormány 2023. I. félévi jogalkotási munkaterve

„* Dokumentumokok letöltése (tömörített fájl)
* File letöltése (PDF)”

Forrás:
A Kormány 2023. I. félévi jogalkotási munkaterve; Miniszterelnöki Kormányiroda; 2023. március 2.

Egyes kormányrendeletek belső kontrollokkal összefüggő módosításáról

„Jogszabálytervezetek

Az észrevételeket 2023. március 10-ig a tarsadalmiegyeztetes@pm.gov.hu e-mail címre kérjük küldeni.

Kérjük, hogy – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – a tárgyban szíveskedjenek megjelölni a véleményezni kívánt jogszabály címét.

Tartalmi összefoglaló egyes kormányrendeleteknek az államháztartási belső kontrollokkal összefüggő módosításáról szóló kormányrendelet-tervezethez

A kormányrendelet-tervezet célja az államháztartási belső kontrollrendszer működésének, valamint szabályozásának felülvizsgálata és aktualizálása, továbbá ezzel összefüggésben a jogszabályi koherencia megteremtése. Jogalkalmazói igény, egyben szakmai elvárás a belső ellenőrzési tevékenység naprakész, hatékony és eredményes működése és működtetése. Erre tekintettel a kormányrendelet-tervezet – kiemelt figyelmet fordítva az államháztartási belső kontrollrendszer gyakorlati aspektusaira – javaslatot tesz a szakterületet érintő releváns jogszabályok, úgy mint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontroll rendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítására, részletező pontosítására.”

Forrás:
Egyes kormányrendeletek belső kontrollokkal összefüggő módosításáról; Pénzügyminisztérium; 2023. március 2.
Lásd még: A Pénzügyminisztérium minden forintért nagyítóval vizsgáltatná át a költségvetési szerveket; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2023. március 2.

A magyar építészetről szóló törvény koncepciója

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2023. március 9-éig.
Dokumentumok letöltése (tömörített)
File letöltése (PDF)

1. A Törvény preambuluma

A 2022-ben alakult magyar kormány tárcát adott az építés ügyének. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az életminőség garanciáját Magyarország Alaptörvénye XXI. cikkének (1) bekezdése alapján határozza meg, miszerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az Alaptörvényben megfogalmazott állampolgári jog érvényre juttatása és védelme minden állami vezető közvetlen feladata, a helyi önkormányzatok, az építészeti és mérnöki szakma, a gazdálkodó szervezetek és a természetes személyek, azaz az egész társadalom összehangolt felelőssége, egyúttal alapvető érdeke. Ezen oknál fogva – valamint az egyre élesebben jelentkező gazdasági, energetikai, biztonságpolitikai kihívásokra válaszul – az új szabályozási keretrendszer az egészséges környezethez való elidegeníthetetlen jog védelméhez igazodva, és annak érdekében alakítja az építésügy rendszerét.

A jogalkotó szándéka szerint az új építészeti törvény időszerűségét szellemiségének korszerűsége fejezi ki. Olyan törvényt alkotunk, amely az életminőség- és az értékvédelem alapvető igényén túl méltóképp képviseli minden magyar állampolgár, a települések, helyi közösségek és az építész szakma érdekeit, óvja a zöldfelületeket és meglévő épített örökségünket, elősegíti a gazdaság energiatudatos átalakítását, ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet, a tájépítészetet és a környezetalakítást. Az elmúlt évszázad urbanizációjából adódó káros hatások orvoslása érdekében kiemelt figyelmet kell szentelnünk a környezet, az élővilág, a zöldfelületek, a biotóp védelmének, fennmaradt természeti értékállományunk konzerválásának és gyarapításának, valamint a zöldinfrastruktúra fejlesztésének. Ennek érdekében átfogó és mindenre kiterjedő komplex szemlélet alapján a gyakorlatban három törvény összeolvasztásával, egyszerűsítésével és a kor kihívásainak megfelelő továbbgondolásával új törvényt kerül megalkotásra és számos törvény módosul.

A magyar építészetről szóló törvény és hozzá kapcsolódó törvénymódosítások a XXI. század kihívásaira válaszolnak, a kritikai regionalizmus-alapú megközelítés elvét, a nemzetközi kitekintések és a szakmaképviseletek tapasztalatait ötvözik, a feltétlenül szükséges szemléletváltás nyomán az épített környezet védelmét annak alakítása elé helyezik, óvják a zöldfelületeinket, ösztönzik a vidéki és a városi épített értékek megőrzését, és támogatják a minőségi építészet újabb alkotásainak megszületését…”

Forrás:
A magyar építészetről szóló törvény koncepciója; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2023. március 1.