Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Egy év elteltével megírta első jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport

„ Az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport tavaly decemberben tartotta meg alakulóülését, és a gyors előkészítés érdekében öt, folyamatosan működő almunkacsoportot hoztak létre.

Elfogadta és benyújtja a kormánynak első éves jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport – közölte az Integritás Hatóság hétfőn.

Az Integritás Hatóság mellett működő szervezet tavaly decemberben tartotta meg alakulóülését, és a gyors előkészítés érdekében öt, folyamatosan működő almunkacsoportot hoztak létre a közbeszerzés, az uniós és nemzeti támogatási programok, a közadatok nyilvánossága és transzparencia, a büntetőjogi és büntetőeljárási, valamint az ügyrend és monitoring területén – ismertették a közleményben.

A civil és kormányzati tagokból álló munkacsoport a 2022-ről szóló jelentésében a korrupció visszaszorítása érdekében előremutató javaslatokat tett mindkét oldal támogatásával – közölték. A testület fontosnak tartja az edukációt, ezért szorgalmazza az összeférhetetlenségről, valamint a korrupció megelőzéséről szóló iránymutatások, kampányok, tréningek, konferenciák létrejöttét, amelyek a gazdasági szereplőket és a társadalom egészét célozzák meg, többek között a közbeszerzési eljárásokban résztvevőket is.

A munkacsoportban emellett olyan konszenzusos felvetések is születtek, mint például a vagyongyarapodási vizsgálat alkalmazási körének bővítése, a vesztegetés, befolyással üzérkedés bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére is.

Közölték azt is, az almunkacsoportokban a civil tagok által előadott minden javaslatot mérlegeltek: voltak, amelyek több munkát, hosszabb vizsgálatot igényelnek az állami szerveken belül, így ezek várhatóan a 2023-as munkatervbe kerülnek be.

A Korrupcióellenes Munkacsoport a jogszabály szerint jelentését március 15-ig készíti el, és a kormánynak nyújtja be, amely az abban foglalt javaslatokat két hónapon belül, soron kívül megvitatja. Ha valamelyik javaslatot nem hajtja végre, döntésének indokairól tájékoztatja a munkacsoport elnökét.

A dokumentum teljes terjedelmében a kormany.hu-n lesz elérhető – írták.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport elnöke a jelentés elfogadását szimbolikus jelentőségűnek nevezte és úgy értékelt: „mérföldkő” mind a jelentés létrejötte, mind az, hogy az állami és civil oldal képviselői konstruktívan tudtak a közös célért együtt dolgozni és olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek mögött egyetértés van abban, milyen lépésekkel lehet a korrupció visszaszorítását elérni.

Várady Szilvia, a Munkacsoport civil alelnöke hozzátette: néhány héten belül a munkacsoport újra asztalhoz ül és összeállítja a 2023-as munkatervét. ”

Forrás:
Egy év elteltével megírta első jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport; Infostart / MTI; 2023. március 13.
Kormányzati és civil összefogásban készült jelentés a korrupcióról; Integritás Hatóság; 2023. március 14. (PDF)
Korrupcióellenes Munkacsoport 2022. évre vonatkozó jelentése; Korrupcióellenes Munkacsoport; 2023. március 13. (PDF)

Megjelent a ChatGPT-4

„Az OpenAI lecserélte az eddig az embereket lenyűgöző GPT-3.5-ös modellt egy lényegesen erősebb verzióra, mely már képeket és videókat is kezelni tud.

A Microsoft által támogatott OpenAI kutatószervezet kiadta legújabb nagy nyelvi modelljét, a GPT-4-et, amely a Bing és számos harmadik féltől származó alkalmazás motorja. Az új modell már képes képekre reagálni, receptjavaslatokat kínálni az összetevők fotóiból, valamint feliratokat és leírásokat írni. Az eddigi háromezer helyett akár 25 000 szót is képes feldolgozni, ráadásul az OpenAI azt állítja, hogy a GPT-4 okosabb és értelmesebb, mint a korábbi változatai, valamint más nagy nyelvi modellek.

A GPT-4 egyelőre csak azok számára érhető el, akik havonta 20 dollárt fizetnek a ChatGPT Plusért, az OpenAI februárban indított előfizetéses szolgáltatásáért. Azonban számukra is van felső korlát, négy óránként 100 üzenetet küldhetnek. A prémium csomag tartalmazza a hozzáférést a chatbothoz nagy terheltség esetén is, valamint gyorsabb válaszadási sebességet és elsőbbségi hozzáférést biztosít az új funkciókhoz. De van rá mód, hogy ingyenesen hozzáférjünk az eszközhöz: a Microsoft az új bot bemutatásával egy időben elárulta, hogy a Bing AI mindvégig a GPT-4-en futott. A vállalat chatbotjának használatához egy várólistára kell feliratkozni. Az OpenAI oldalán továbbra is ingyenesen használható maradt a „hagyományos” ChatGPT-t.

Több vállalat már közölte, hogy a GPT-4-et fogják használni termékeikhez, köztük a Duolingo nyelvi alkalmazás, a Stripe fizetési szolgáltató és a Khan Academy oktatási portál. További, a GPT-4-re épülő eszközök is készülhetnek, mivel az OpenAI API formájában elérhetővé teszi eszközkészletét a fejlesztők számára. A chatbotnak azonban még mindig megvannak a maga korlátai: a GPT-3.5-höz hasonlóan nem rendelkezik ismeretekkel 2021 szeptember utáni eseményekről. Mivel online információkból képezték ki még mindig hajlamos a pontatlan, elfogult és kifejezetten furcsa válaszokra. Ez utóbbi nagyban függ attól, hogyan valaki kezeli a botot: fura kérdések esetén továbbra is előfordulhat, hogy a beszélgetés meglepő fordulatot vesz.

Az Open AI szerint a rendszer fejlődése összesen 34 egyetemi és szakmai vizsgán nyújtott teljesítményében is megmutatkozik. Ezek közé tartozik az egységes ügyvédi vizsga, az LSAT, a SAT Math, valamint a SAT Evidence-Based Reading and Writing vizsgák. E tesztek több mint felében a korábbiaknál jóval magasabb pontszámot ért el. Az új rendszert több adaton képezték ki, mint elődjét – de a szervezet azt nem árulta el, hogy mennyi információt használtak fel. Ezeket a tréningadat-összetevőket paramétereknek nevezik, és lényegében azt jelzik, hogy a modell mennyire ügyes egy probléma megoldásában, például szöveggenerálásra.

A nagy nyelvi modellek fejlett gépi tanulási (ML) algoritmusokat használnak a természetes nyelv feldolgozására és generálására. Ezeket a modelleket hatalmas mennyiségű szöveges adaton képzik ki, lehetővé téve számukra, hogy emberhez hasonló szöveget generáljanak, amely számos területen használható, például a keresőmotorok, a természetes nyelvi feldolgozás, az egészségügy, a robotika és a kódgenerálás területén. A tavaly novemberben kiadott ChatGPT a GPT-3 modell egy kifejezetten chatbot-alkalmazásokhoz tervezett változata, amelyet nagy mennyiségű társalgási szövegből álló adathalmazon képeztek ki, így képes olyan válaszokat generálni, amelyek jobban megfelelnek a chatbot-kontextusban való használatra.

A ChatGPT népszerűvé vált, és blogok, közösségi médiabejegyzések, sőt egész weboldalak tartalmának generálására használták. Az olyan feladatok elvégzésére való képessége, mint az ember által írt szövegtől nehezen megkülönböztethető, jó minőségű szövegek generálása, valamint a fordítás és az összegzés elvégzése értékes eszközzé tette a vállalkozások és a magánszemélyek számára egyaránt. Ezt felismerve a Microsoft ez év januárjában további 10 milliárd dollárt fektetett be az OpenAI-ba, hogy „felgyorsítsa az áttöréseket az AI és más fejlett technológiák terén”. ”

Forrás:
Megjelent a ChatGPT-4; SG.hu; 2023. március 16.

Nyíltről zárttá változik az OpenAI

„Ugyan a chatbottal híressé vált szervezet a nevében még a nyíltságot hirdeti, de alapítójuk tévedésnek tartja az eddigi gyakorlatot.

Mint arról beszámoltunk, az OpenAI bejelentette a GPT-4-et, a régóta várt következő generációs mesterséges intelligencia nyelvi modellt. A rendszer képességeinek felmérése még folyamatban van, de miközben a kutatók és szakértők a kísérőanyagokat böngészik, sokan csalódottságuknak adtak hangot egy bizonyos tulajdonság miatt: a GPT-4 az anyavállalat neve ellenére nem nyílt AI-modell. Az OpenAI rengeteg teszteredményt osztott meg a GPT-4-ről, valamint néhány érdekes demót, de lényegében semmilyen információt nem adtak meg a rendszer kiképzéséhez használt adatokról, az energiaköltségekről, illetve a létrehozásához használt konkrét hardverről vagy módszerekről.

Az AI közösségben sokan kritizálják ezt a döntést, megjegyezve, hogy ez aláássa az alapításkor lefektetett elveket, mely szerint kutatószervezetként működnek, és megnehezíti mások számára, hogy reprodukálják az eredményt. Talán még ennél is fontosabb, hogy egyesek szerint ez megnehezíti a GPT-4-hez hasonló AI-rendszerek által jelentett fenyegetésekkel szembeni védőintézkedések kidolgozását. „Azt hiszem, itt ért véget a ‘nyílt’ AI: a GPT-4-et bemutató 98 oldalas dokumentum büszkén kijelenti, hogy nem fednek fel semmit a képzési készletük tartalmáról” – tweetelte Ben Schmidt, a Nomic AI információtervezésért felelős alelnöke.”

Schmidt itt a GPT-4 technikai jelentésének egy szakaszára utal, amely a következőképpen hangzik: „Tekintettel mind a versenyhelyzetre, mind a GPT-4-hez hasonló nagyméretű nyelvi modellek biztonsági vonatkozásaira, ez a jelentés nem tartalmaz részleteket az architektúráról (beleértve a modell méretét), a hardverről, az adathalmaz felépítéséről, a képzési módszerről vagy hasonlóról. Ilya Sutskever, az OpenAI vezető tudósa és társalapítója szerint a versenytől való félelem és a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak „maguktól értetődőek”. „A GPT-4-et nem könnyű fejleszteni. Az egész OpenAI-nak nagyon sokáig kellett azon dolgoznia, hogy ezt a dolgot elkészítsük. És sok-sok cég van, akik ugyanezt akarják csinálni, így a verseny oldaláról nézve ezt a terület érlelődésének tekinthetjük”.”

„A biztonsági szempontokról azt mondanám, hogy az ugyan még nem olyan kiemelkedő ok, mint a versenyképességi oldal, de ez változni fog, mert ezek a modellek nagyon erősek és egyre erősebbek lesznek. Egy bizonyos pont után ha valaki akar, akkor elég könnyen károkat tud okozni ezekkel a modellekkel. És ahogy a képességek nőnek, úgy egyre kevésbé akarja azokat az ember nyilvánosságra hozni. Tévedtünk a kutatások nyílt megosztásával. Ha egy bizonyos ponton az AI rendkívül, hihetetlenül erős lesz, akkor egyszerűen nincs értelme a nyílt forráskódnak. Ez egy rossz ötlet. Teljes mértékben arra számítok, hogy néhány éven belül mindenki számára teljesen nyilvánvaló lesz, hogy a mesterséges intelligencia nyílt elérhetősége egyszerűen nem bölcs dolog.”

A zárt megközelítés jelentős változást jelent az OpenAI számára, amelyet 2015-ben alapított egy kis csoport, köztük Sam Altman jelenlegi vezérigazgató, Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója (aki 2018-ban lemondott az igazgatótanácsból) és Ilya Sutskever. Blogjuk bevezetőjében Sutskever és mások azt írják, hogy a szervezet célja „értéket teremteni mindenki, nem pedig csak a részvényesek számára”, és hogy ennek érdekében „szabadon együttműködnek” másokkal a területen. Az OpenAI-t nonprofit szervezetként alapították, de később több milliárd dollárnyi befektetői tőkét kapott a Microsofttól, mely most kizárólagos üzleti licencekkel rendelkezik.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó közösségben megoszlanak a vélemények ebben a kérdésben. A GPT-4 elindítása alig néhány héttel azután történt, hogy a Facebook tulajdonosa, a Meta által kifejlesztett LLaMA nevű mesterséges intelligencia nyelvi modell kikerült az internetre, ami hasonló vitákat váltott ki a nyílt forráskódú kutatások veszélyeiről és előnyeiről. A GPT-4 zárt modelljére adott első reakciók többsége azonban negatív. Mivel nem lehet látni, hogy milyen adatokon képezték ki a GPT-4-et, nehéz tudni, hogy a rendszer hol használható biztonságosan, és nehéz javításokat eszközölni.

„Ahhoz, hogy az emberek megalapozott döntéseket hozhassanak arról, hogy hol nem fog működni ez a modell, jobban kell ismerniük, hogy mit csinál, és milyen feltételezések vannak beépítve” – mondta Ben Schmidt, a Nomic AI alelnöke. „Nem bíznék meg egy havas éghajlaton tapasztalat nélkül betanított önvezető autóban; valószínűleg vannak olyan lyukak vagy egyéb problémák, amelyek felszínre kerülhetnek, amikor ezt valós helyzetekben használják.” William Falcon, a Lightning AI vezérigazgatója és a PyTorch Lightning nyílt forráskódú eszköz megalkotója a VentureBeatnek elmondta, hogy üzleti szempontból megérti a döntést. „Minden joguk megvan ahhoz, hogy ezt tegyék, de ez a lépés rossz precedenst teremt a szélesebb közösség számára, és káros hatásai lehetnek.” – nyilatkozta Falcon. „Hiba esetén – mint az ismert tévedéseknél – hogyan kellene reagálnia a közösségnek? Hogyan tudnának külsős kutatók megoldásokat javasolni?”

Egy másik ok, amiért az OpenAI elrejti a GPT-4 konstrukciójának részleteit, a jogi felelősségvállalás. A mesterséges intelligencia nyelvi modelleket hatalmas szöveges adathalmazokon képzik ki, és sokan (köztük a korábbi GPT-rendszerek is) a világhálóról töltenek le információkat. Tehát a forrás valószínűleg szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat is tartalmaz. Az AI képgenerátorok, amelyeket szintén az internetről származó tartalmakkal képeztek ki, pontosan emiatt kerültek jogi kihívások elé. Már több céget is bepereltek független művészek és a Getty Images fotóoldal. Sutskever nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az OpenAI határozottan kijelentheti-e, hogy a képzési adatai nem tartalmaznak kalózanyagokat.

A kutatás megosztásáról szóló vita a mesterséges intelligencia világában zajló gigantikus változások idején zajlik, amikor a verseny több fronton is erősödik. A vállalati oldalon az olyan technológiai óriások, mint a Google és a Microsoft sietnek mesterséges intelligencia funkciókat hozzáadni termékeikhez, gyakran háttérbe szorítva a korábbi etikai aggályokat. A kutatási oldalon pedig a technológia olyan rohamosan fejlődik, ami félelmet kelthet, hogy a mesterséges intelligencia komoly és közvetlen társadalmi fenyegetéssé válik.

Jess Whittlestone, egy brit agytröszt AI-vezetője szerint e különböző nyomások egyensúlyban tartása komoly kormányzati kihívást jelent, és szerinte valószínűleg külső szabályozó hatóságokat is be kellene vonni. „Nagyon gyorsan fejlődnek ezek az AI-képességek, és aggódom amiatt, hogy ezek a képességek gyorsabban fejlődnek, mint ahogyan a társadalom alkalmazkodni tud hozzájuk” – mondta Whittlestone. Szerinte az OpenAI indokai, hogy nem oszt meg több részletet a GPT-4-ről, jók, de aggodalmai vannak a hatalom központosításával kapcsolatban. „Ezeknek a döntéseknek nem szabadna az egyes vállalatokon múlnia. Ki kellene találni a helyes gyakorlatokat, és független harmadik feleknek nagyobb szerepet kellene játszaniuk abban, hogy megvizsgálják az egyes modellekkel kapcsolatos kockázatokat, és hogy van-e értelme kiadni őket a világnak.”

Forrás:
Nyíltről zárttá változik az OpenAI; SG.hu; 2023. március 17.

Közigazgatás, politika, jog

Az idén ötvenéves Külügyi és Külgazdasági Intézet megújulva Magyar Külügyi Intézetként folytatja tevékenységét

„A 2020-as években Magyarország belépett a veszélyek korába, így a világ átalakulásának megértése soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban.

A szomszédban dúló háború, a blokkosodás és Magyarország nemzetközi láthatósága szükségessé teszi a nemzetiérdek-alapú külpolitikai gondolkodás megerősítését, és annak a szellemi háttérnek a fejlesztését, amely hatékony válaszokat tud adni a ránk váró kihívásokra. Így a Kormány az idén ötvenéves Külügyi és Külgazdasági Intézet megújításáról és megerősítéséről döntött: a jövőben a szervezeti rugalmasság fenntartása érdekében megújult szervezeti formában, kutatói létszámát fokozatosan kétszeresére növelve folytatja tevékenységét, bővülő erőforrásainak köszönhetően pedig tanácsaival és elemzéseivel az eddiginél is jobban tudja majd támogatni és előmozdítani azt a nemzetiérdek-alapú külpolitikai gondolkodást, amelynek segítségével Magyarország megnyerheti a következő évtizedeket is. Az intézmény neve is változik, Magyar Külügyi Intézetként viszont a továbbiakban is a sajtó, valamint a hazai és nemzetközi szakmai közösség rendelkezésére áll.

Az Intézet irányítása az új feladatok stratégiai-tervezési jellegének megerősítése, illetve a miniszterelnök munkájának napi szintű támogatása okán a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetébe kerül, a miniszterelnök politikai igazgatójának felügyelete alá. A Külgazdasági és Külügyminisztériummal való együttműködés azonban továbbra is szoros marad.”

Forrás:
Megújul a Külügyi és Külgazdasági Intézet; Kormányzati Tájékoztatási Központ; 2023. március 13.

Adósok feketelistája: változtatni kell a szabályokon, különben sokba kerülhet

„ Precedensértékű ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága az adósok adatnyilvánosságának magyar szabályozásával kapcsolatban.

Egy magyar vállalkozónak 2013-ban csaknem 240 millió forint adóhátraléka volt és a cége számlájáról felvett kétmillió euró után nem fizetett személyi jövedelemadót. Az adóhatóság 186 millió forintos bírsággal sújtotta, illetve feltette őt a „jelentős adósok” elnevezésű listájára, a tartozásának összege mellett nyilvánosságra hozva a lakcímét és az adóazonosító jelét is. Ebből az adatbázisból csak akkor törölték, amikor 2019-ben elévült az adóhátraléka.

A hatóság törvényesen járt el, hiszen a vonatkozó magyar jogszabály szerint közzé kell tennie azoknak a személyes adatait, akik 180 napnál régebben tartoznak 10 millió forintnál nagyobb összeggel.

A vállalkozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az Európa Tanács felügyelete alatt működő strasbourgi testület megállapította, hogy az adós adatainak nyilvánosságra hozatalát előíró magyar jogszabály sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, ami a magánélet, a családi élet és az otthon tiszteletben tartásához való jogot garantálja – mondta az InfoRádiónak a vállalkozó jogi képviselője.

Karsai Dániel alkotmányjogász elmondása szerint a strasbourgi bíróság két dolgot tud megítélni: egyfelől megállapíthatja az egyezmény sérelmét, azaz jogi és erkölcsi igazságot szolgáltat az ügyfélnek, ami itt megtörtént. Másrészt megítélhet vagyoni és nem vagyoni kártérítést, ebben a konkrét ügyben erre nem került sor – tette hozzá az ügyvéd, jelezve, hogy a híradásokban megjelent 20 ezer euró nem kártérítés, hanem az ügyvédi munkadíj.

Ez egy precedensértékű ítélet – hívta fel a figyelmet Karsai Dániel –, hiszen az összes olyan ember, aki az adóslistán szerepel, ezek után nem a siker esélyével, hanem annak bizonyosságával fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel a magánéletük sérelme bizonyosan megállapításra kerülne.

Karsai Dániel szerint az ügy konkrét következménye, hogy az adóslista szabályozása, ahogy jelenleg a magyar jogban van, bizonyosan nem maradhat, hiszen a magyar államnak – az emberi jogok európai egyezménye 46. cikkelye értelmében – kötelessége végrehajtani a döntéseket, amelyeket Strasbourg meghoz – mind egy konkrét egyén tekintetében, mind általánosságban.

Az ügyvéd megfogalmazása szerint most a magyar jogalkotó térfelén pattog a labda, hogy miként változtatja meg az adójogi jogszabályokat, amelyek az érintett jogintézményt rendezik. Szerinte erre ráadásul mihamarabb sort kell keríteni, mert akár ma is sok száz hasonló tárgyú beadvány készülhet, és bár az ő ügyfele nem kapott sérelemdíjat, az újabb ügyekben akár erre is sor kerülhet. ”

Forrás:
Adósok feketelistája: változtatni kell a szabályokon, különben sokba kerülhet; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2023. március 16.

Európai Unió

2024. évi költségvetés: az EU Tanácsa megállapodott a következő évi uniós költségvetés összeállítására vonatkozó iránymutatásokról

„A tagállamok a mai napon megállapodtak a 2024. évi uniós költségvetés összeállítására vonatkozó tanácsi iránymutatásokról. Az EU éves költségvetésében rögzítik az Európai Uniónak az adott évre vonatkozó összes kiadását és bevételét. A költségvetés biztosítja az uniós szakpolitikák és programok finanszírozását az EU politikai prioritásaival és jogi kötelezettségeivel összhangban. A vonatkozó tanácsi következtetések szerint:

A Tanács kiemeli, hogy a 2024. évi költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unió által elfogadott hosszú távú célkitűzések és szakpolitikai prioritások kidolgozásában és megvalósításában.

Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját követően a Tanács – az Európai Tanács iránymutatásával összhangban – újólag hangsúlyozza, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy partnereivel együtt pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának, valamint hogy támogassa az ország rezilienciáját és hosszú távú újjáépítését. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 2024. évi költségvetés továbbra is tükrözze az Unió Ukrajna népével való szolidaritását, és reagáljon a kapcsolódó válságokra.

A Tanács emlékeztet a szolidaritás elvére, és hangsúlyozza, hogy ha az uniós költségvetés felhasználása hatékony, az fokozni fogja az Unió hitelességét az európai polgárok szemében.

A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy a költségvetést a költségvetési rendeletben1 meghatározott költségvetési elvekkel, nevezetesen az egységesség, az évenkéntiség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elvével összhangban kell megállapítani.

A Tanács úgy véli, hogy a 2024. évi költségvetésnek reálisnak kell lennie és összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint prudens módon kell megtervezni és gondoskodni kell arról, hogy az intézményközi megállapodásban2 foglalt rendelkezések sérelme nélkül a többéves pénzügyi keret (MFF) felső összeghatárain belül megfelelő tartalék álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható körülményeket. A 2024. évi költségvetésnek egyúttal elegendő forrást kell nyújtania ahhoz, hogy biztosítva legyen az uniós programok végrehajtása, és lehetővé kell tennie a jelenlegi és a korábbi MFF keretében már megtett kötelezettségvállalások kellő időben történő kifizetését. E célból – amennyiben szükséges és kellően indokolt esetekben, a költségvetésen belüli valamennyi lehetséges átcsoportosítás végrehajtását követően – a rendelkezésre álló rugalmassági lehetőségek igénybevételével megfelelő előirányzatokról kell gondoskodni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tagállamok által benyújtott követelések kiegyenlítésének elmaradása. A fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintjét folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

A Tanács hangsúlyozza, hogy a 2024. évi költségvetés megállapítása és végrehajtása során az összes uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak tiszteletben kell tartania a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF3 valamennyi elemét és eleget kell tennie azoknak.

A Tanács emellett kiemeli, hogy a költségvetési fegyelmet az összes uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak fenn kell tartania, és hangsúlyozza, hogy kizárólag a szükségesnek vélt kiadási tételeket szabad beállítani a költségvetésbe. A Tanács hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak tiszteletben kell tartania a szükségesnek ítélt intézkedésekre vonatkozó korábbi biztosítékokat. A Tanács továbbá rámutat arra, hogy a költségvetésben szereplő további összegeknek, például a visszavont kötelezettségvállalásokból származó, a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint újból felhasználható összegeknek teljes mértékben meg kell felelniük a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ről szóló megállapodásnak, illetve arra kell korlátozódniuk.

A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF 7. fejezetének felső összeghatára azon az előfeltevésen alapul, hogy valamennyi uniós intézmény átfogó és célzott megközelítést alkalmaz a személyzet létszámának stabilizálására és az igazgatási kiadások csökkentésére. Az, hogy a személyzet létszáma – különösen az Európai Parlamentben, de több más intézményben is – több éven át növekedett, aláássa az intézményi egyensúlyt, és jelentős nyomás alá helyezi a 7. fejezetet. Ez a nyomás pedig egyre erősebbé válik az automatikus bérkorrekciók jelenlegi módszere, és a jelenlegi, példa nélküli inflációs környezetben bekövetkezett energiaár-emelkedés és általános áremelkedés miatt. A Tanács ezért közös intézkedésekre szólít fel e fejezet kiadásainak visszaszorítása érdekében. A fentiek fényében felkéri a Bizottságot, hogy adott esetben gyakorolja az EUMSZ 314. cikkének (1) bekezdése szerinti hatáskörét.

Ezzel összefüggésben a Tanács megismétli a Bizottsághoz intézett azon kéréseit, hogy először is – az EUMSZ 241. cikke szerinti kezdeményezési jogának sérelme nélkül – terjesszen elő hatékony intézkedéseket annak biztosítására, hogy az MFF 7. fejezetének jelenlegi felső határait ne lépjék túl, és hogy e fejezet tekintetében ne vegyék igénybe a speciális eszközöket. Másodszor, terjesszen elő egy olyan értékelést, amely lehetővé teszi a kiberbiztonsággal kapcsolatos koordinált megközelítés biztosítását annak érdekében, hogy valamennyi intézmény pénzügyi terhei csökkenthetők legyenek. Célszerű lenne mindkét kérésnek eleget tenni a 2024. évi költségvetésre vonatkozó tárgyalásokkal összeegyeztethető ütemtervben, illetve legkésőbb 2023. június 1-jéig.

A Tanács nyugtázza, hogy a tagállami előrejelzések4 egyre pontosabbak, és felkéri a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a költségvetési tervezetben szereplő kifizetések szintjének becslése során. A Tanács hangsúlyozza, hogy biztosítani kell mind a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulásainak, mind pedig az uniós költségvetésből a tagállamokba irányuló kifizetéseknek a kiszámíthatóságát, emlékeztetve arra, hogy pontos költségvetés-tervezéssel megelőzhetők a nemzeti költségvetéseket próbára tevő kellemetlen kihívások. E tekintetben a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy átlátható módon készítsen pontos és megbízható előrejelzést valamennyi bevételről, beleértve a befolyó bevételeket, a pénzbírságokat, valamint az Egyesült Királyság által a kilépésről rendelkező megállapodással5 összhangban 2024-ben fizetendő éves összeget is, ami lehetővé teszi majd, hogy a tagállamok időben felmérjék az uniós költségvetéshez való várható hozzájárulásukat.

A Tanács kiemeli, hogy a korrekciós költségvetési eszközöket, így például a költségvetés-módosításokat az indokolt minimális szinten kell tartani, időben be kell őket nyújtani a megfelelő vizsgálatuk lehetővé tételéért és azért, hogy ne legyen fennakadás az uniós programok működésében, továbbá elsősorban forrásátcsoportosítással kell őket finanszírozni. A Tanács különösen arra kéri fel a Bizottságot, hogy a vonatkozó információk rendelkezésre állását követően külön és haladéktalanul nyújtson be bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket. A Tanács újólag megerősíti: szilárdan elkötelezett amellett, hogy amint lehetséges, állást foglaljon a költségvetés-módosítási tervezetekről.

Annak érdekében, hogy a nemzeti parlamenteknek elegendő idejük legyen a részletes vizsgálatra, a Tanács pedig alaposan előkészíthesse álláspontját, a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 22. hétig terjessze elő a 2024. évi költségvetési tervezetet. A Tanács ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy folyamatosan javítsa a költségvetési dokumentumainak tartalmát azáltal, hogy egyszerűbbé, tömörebbé és átláthatóbbá teszi őket, és gondoskodjon arról, hogy rendelkezésre álljanak a legfrissebb adatok. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban képezzen tartalékot az új jogi aktusokra vagy a hatályos jogi aktusok még el nem fogadott módosításaira előirányzott kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokból.

Emellett a Tanács sürgeti a Bizottságot, hogy csatolja a költségvetési tervezethez a költségvetési rendelet 41. cikkében felsorolt összes alkalmazandó dokumentumot. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy garantálja az EURI keretében nyújtott összes forrás teljes körű átláthatóságát és láthatóságát azzal, hogy minden releváns információt rendelkezésre bocsát, ideértve a biztosított költségvetési előirányzatokra vonatkozó összefoglaló táblázatokat is.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a költségvetésbe beállított – többek között az EURI-ból és az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásból6 származó – címzett bevételekről, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ről szóló megállapodással összhangban bizonyos programok számára elkülönített egyéb címzett bevételek tekintetében pedig tartsa be a költségvetési rendeletben előírt kötelezettségeit.

A Tanács hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát az EURI finanszírozási költségei és a költségvetési rendelet 220a. cikkében említett pénzügyi támogatás finanszírozási költségei, valamint az adósságkezelés és az uniós költségvetéshez kapcsolódó minden egyéb kötelezettség kezelése tekintetében. A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson naprakész tájékoztatást az EURI-kamatkifizetések céljára és a költségvetési rendelet 220a. cikkében említett pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó kamatfizetések céljára rendelkezésre álló forrásokról. E tekintetben felkéri a Bizottságot, hogy a 2024. évi költségvetésben biztosítson jelentős eszközöket az Ukrajnának nyújtott 2023. évi makroszintű pénzügyi támogatás kamatköltségeinek finanszírozására.

A Tanács valamennyi intézményt arra ösztönzi, hogy hatékonyan és konstruktívan működjenek együtt, lehetővé téve, hogy a költségvetési eljárás zökkenőmentes legyen, és hogy a 2024. évi költségvetés megállapítása az EUMSZ-ben megállapított határidőre megtörténjen. A Tanács különösen arra kéri fel a Bizottságot, hogy a költségvetési eljárás egésze során elfogulatlan közvetítői szerepben járjon el. A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az egyeztetési eljárás elősegítése érdekében biztosítsa az együttes következtetések tervezett elemeihez való, időben történő hozzáférést; e következtetéseknek átfogóknak kell lenniük és (különösen a kötelezettségvállalásokra és a kifizetésekre vonatkozó) összes releváns információt tartalmazniuk kell.

A Tanács újólag megerősíti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek az iránymutatásoknak, és elvárja, hogy a Bizottság a 2024. évi költségvetési tervezet elkészítésekor kellően figyelembe vegye őket.

Ezeket az iránymutatásokat a Tanács az Európai Parlament és a Bizottság, valamint a többi uniós intézmény és szerv rendelkezésére fogja bocsátani.


Forrás:
2024. évi költségvetés: a Tanács megállapodott a következő évi uniós költségvetés összeállítására vonatkozó iránymutatásokról; Európai Unió Tanácsa; 2023. március 14.

Az EU versenyképessége 2030 horizontján túl: előretekintés az egységes piac fennállásának 30. évfordulója alkalmából

„A Bizottság a mai napon két közleményt tett közzé, melyekben megemlékezik az egységes piac fennállásának 30. évfordulójáról és felvázolja, hogyan biztosítható az EU hosszú távú versenyképessége.

Az egységes piac kétségtelenül az uniós társadalom és gazdaság motorja. A megmaradt akadályok felszámolása és az integrációs folyamat – főként a szolgáltatások esetében – elengedhetetlen ahhoz, hogy az egységes piac továbbra is az EU versenyképességének fő mozgatórugója maradjon. Az aktuális geopolitikai kontextus közepette az EU elérkezett a zöld és digitális kettős átállás sorsdöntő pillanatához, miközben továbbra is vonzó hely tudott maradni a vállalkozások számára.

A versenyképességre vonatkozó hosszú távú vízió rámutat, hogy az EU hogyan építhet erősségeire, és hogyan érhet el jóval többet a növekedési és innovációs szakadék egyszerű áthidalásánál. Egy előrelátó, jól kidolgozott és összehangolt uniós keret segíti a virágzó, a globális piacon is versenyképes vállalkozásokat, amelyek vonzó munkahelyeket kínálnak és globális normákat teremtenek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „A határainkon dúló háború, az ingadozó energiaárak és a tiszta technológiákba világszerte irányuló jelentős beruházások miatt Európának magasabb sebességbe kell kapcsolnia. Az egységes piac kulcsfontosságúnak bizonyult a polgárok és vállalkozások jólétének megteremtéséhez, de az olyan válságok leküzdéséhez is, mint a világjárvány, az éghajlatváltozás vagy Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági következményei. Büszkék lehetünk rá, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk megóvása és megerősítése érdekében. Gondoskodnunk kell egyúttal arról is, hogy a szabályozási és igazgatási keretek megfeleljenek az üzleti igényeknek. A jövőben egyes fő teljesítménymutatók segítenek ebben bennünket, amelyekből megállapítható, hogy Európa gazdasága valóban termelékenyebbé és versenyképesebbé válik-e. Mert amit felmérünk, annak a végére is járunk.”

30 éves az egységes piac

Az egységes piac sokkal több, mint pusztán egy jogi keret vagy egyszerű piac: a szabadság, a fejlődés, a lehetőségek, a növekedés, a közös jólét, a reziliencia térsége, és a jövőbe mutató geopolitikai vízió. 440 millió polgárával és 23 millió vállalkozásával a világ GDP-jének 15%-át kitevő európai piac a világ legnagyobb integrált egységes piaci térsége, és egyúttal egyik legnyitottabb gazdasága.

Az egységes piac az EU versenyképességének kulcsfontosságú eszköze és mozgatórugója. Több mint 30 éve járul hozzá az európaiak életszínvonalának növeléséhez, könnyíti meg a vállalkozások dolgát és kínál jelentős gazdasági előnyöket, 9%-kal növelve az európai GDP-t. Emellett keretként és garanciaként szolgál Európa zöld és digitális átállásához. Az egységes piac az EU szabályozási, pénzügyi és ellátásilánc-integrációjának forrása, amely elősegíti a méretgazdaságosság megteremtését és ezzel a vállalkozások növekedését. Fontos tényezője Európa válságos időkben mutatott rezilienciájának, és kulcsfontosságú geopolitikai eszköz, amely növeli az EU pozícióját és befolyását a világban.

Ugyanakkor folyamatosan új realitásokhoz kell alkalmazkodnia, és figyelembe kell vennie a változó geopolitikai környezetet, a technológiai fejlődést, a zöld és digitális átállást, valamint azt, hogy fokozni kell az EU hosszú távú versenyképességét és termelékenységét.

Fennmaradásához és elmélyítéséhez, illetve a benne rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához az egységes piac iránti uniós és nemzeti szintű közös felelősségvállaláson alapuló kollektív erőfeszítésre van szükség.

Ami a jövőt illeti, mindenekelőtt ki kell jelölni az új hangsúlyokat, melyek a következők:

  • A meglévő egységes piaci szabályok érvényesítése, az uniós szabályok átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos hiányosságok kezeléséhez kapcsolódó referenciaértékekkel alátámasztva;
  • A tagállami szintű akadályok felszámolása, különös tekintettel a határokon átívelő szolgáltatásnyújtás akadályaira, valamint a legnagyobb gazdasági integrációs potenciállal rendelkező ipari ökoszisztémákra (kiskereskedelem, építőipar, idegenforgalom, üzleti szolgáltatások és megújulóenergia-ágazat).

E célból a Bizottság továbbra is alapvető együttműködést folytat a tagállamokkal az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) és az érdekelt üzleti szereplőkkel való strukturált együttműködés más fórumainak keretében. A Bizottság emellett referencia-küszöbértékként javasolja, hogy a nemzeti SOLVIT-központokhoz benyújtott ügyek legalább 90%-át 12 hónapon belül meg kelljen oldani. A Bizottság szeretné egyszerűsíteni a nemzeti szabályok bejelentéséhez kapcsolódó tagállami kötelezettséget, és az egységes piaci akadályok csökkentését és megelőzését szolgáló intézkedésjavaslatok részeként nemzeti egységes piaci hivatalokat hozna létre.

Emellett továbbra is erősíteni kell az egységes piac zöld és digitális dimenzióját mint az innováció, a növekedés és a versenyképesség forrását. Az egységes piaci megközelítés a garanciája például annak, hogy az EU megőrizze vezető szerepét a tiszta technológiák, és versenyelőnyt élvezzen a dekarbonizáció terén. Ezt szem előtt tartva a Bizottság közös uniós szabályokat vezet be, amelyek segítik a vállalkozásokat a körforgásos gazdaság bevezetésében (pl. a fenntartható termékek ökotervezési szabályai, termékútlevél-kezdeményezés), a megújuló energiaforrások energiarendszerbe való jobb integrálásában (pl. a villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó új szabályok) és a digitalizációs lehetőségek lehető legjobb kihasználásában (pl. digitális szolgáltatások és a digitális piaci jogszabályok kiaknázása, új egészségügyi és közbeszerzési adatterek létrehozása).

A Bizottság továbbra is nyomon követi az egységes piac előrehaladását olyan eszközökkel, mint az egységes piaci és versenyképességi eredménytábla, valamint az egységes piacról szóló éves jelentés. A tagállamokkal és az érdekelt felekkel, illetve azok között zajló folyamatos vita és eszmecsere garantálja azt, hogy az egységes piac a jövőben is eredményes maradjon és javítsa polgárai életét.

A versenyképesség hosszú távú javítása

A gazdasági növekedés fenntartható versenyképességen, gazdasági biztonságon, nyitott stratégiai autonómián és tisztességes versenyen alapuló európai modellje az elmúlt évtizedekben a jólét forrásaként működött. Az erőteljes, közös uniós szintű fellépés eddig is fellendítette a gazdasági tevékenységet és a termelékenységet, és hosszabb távon is a versenyképesség és a jólét alapja marad.

A Bizottság az alábbi kilenc cél mentén kíván tovább lépni, amelyek egymást kölcsönösen erősítő hajtóerőkként erősíthetik az EU versenyképességét:

  • A működő egységes piac: ki kell szélesíteni és el kell mélyíteni a piacot, és elő kell mozdítani a szolgáltatások integrációját;
  • A magántőkéhez és a beruházásokhoz való hozzáférés: el kell mélyíteni a tőkepiaci uniót és ki kell teljesíteni a bankuniót, valamint vállalkozásbarát uniós adó- és pénzügyi szolgáltatási szabályozási kereteket kell kidolgozni;
  • Közberuházások és infrastruktúra: meg kell reformálni az európai gazdasági kormányzási keretet;
  • Kutatás és innováció: adóösztönzőkkel, köz-magán társulásokkal és nagyszabású projektekkel kell támogatni e tevékenységeket, az innovációs beruházások kockázatmentesítésére törekedve, különösen a tiszta technológia, a digitális ágazat és a biotechnológia kulcsfontosságú területein;
  • Energia: a megújuló energiaforrások gyors bevezetésére, az energetikai rendszerek és energiatároló létesítmények digitalizálására kell törekedni;
  • Körforgásosság: elő kell mozdítani a körforgásosabb gazdaságra való átállást az EU-ban;
  • Digitalizáció: a digitális eszközöket széles körben el kell terjeszteni a gazdaságban, fokozottabban támogatva az EU vezető szerepét az olyan kulcsfontosságú digitális technológiák terén, mint a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika, a mikroelektronika, a web 4.0, a virtuális valóság, a digitális ikertechnológia, valamint a kiberbiztonság;
  • Oktatás és készségek: fejleszteni kell a készségeket, és el kell ismerni, hogy azok a vonzó, minőségi munkahelyek kulcsai, növelni kell a nők, a fiatalok és a nem EU-s állampolgárok munkaerő-piaci részvételét, valamint támogatni kell a szakoktatást és a szakképzést;
  • Kereskedelem és nyitott stratégiai autonómia: továbbra is új piacokat kell nyitni az uniós vállalatok előtt, elmélyítve a kapcsolatokat szövetségeseinkkel és kereskedelmi partnereinkkel, tartva magunkat a tisztességes kereskedelem elveihez és célzottan kezelve a kockázatokat.

A célok megvalósulásának előrehaladását fő teljesítménymutatók követik nyomon, biztosítva a szükséges politikai fókuszt és reagálóképességet.

Növekedésösztönző szabályozási keret

E kilenc hajtóerő mellett a Bizottság – a fellépés másik pilléreként – aktívan munkálkodik a versenyképességnek és a növekedésnek kedvezőbb szabályozási keret kialakításán. Az „egy be, egy ki” elv és a versenyképességi vizsgálat kiegészítéseként ennek része lesz a szakpolitikák kumulatív hatásának értékelésére szolgáló módszertan és a szabályozás innovációbarátabb megközelítése. Új lendületet kap a jelentéstételi követelmények észszerűsítése az EU zöld, digitális és gazdasági jogszabályaiban: az első javaslatok ősszel várhatók és a terhek 25%-os csökkentését tűzték ki célul. A Bizottság továbbra is rendszeresen értékelni fogja az uniós jogszabályokat, gondoskodva arról, hogy időtállóak és a célnak megfelelőek maradjanak, valamint segítve a tagállamokat az uniós jog időben történő és megfelelő átültetésében.

Háttér-információk

2022 decemberében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2023 elején terjesszen elő javaslatokat, amelyek az összes releváns nemzeti és uniós eszköz mozgósítása és a beruházási keretfeltételek javítása révén szolgálják az EU rezilienciájának és versenyképességének garantálását.

A Bizottság a felkérésre adott első válaszként február 1-jén előterjesztette az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet. A ma közzétett javaslatok központi célja egy támogatóbb környezet megteremtése a nulla nettó kibocsátású technológiák és termékek, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós gyártási kapacitásának növeléséhez, ami kulcskérdés lesz Európa versenyképességének növelése szempontjából a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállás során.

Ez a közlemény kiegészíti a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet az uniós versenyképesség hosszú távú és átfogó megközelítésével egy olyan kulcsfontosságú pillanatban, amikor a vállalkozások és a politikai döntéshozók közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy Európa a következő évtizedben és azon túl is a megfelelő fejlődési pályára álljon.

További információk

Közlemény a 30 éves egységes piacról

Hosszú távú versenyképességi vízió

Kérdések és válaszok

Tájékoztató az egységes piac fennállásának 30. évfordulója alkalmából

Tájékoztató az EU hosszú távú versenyképességi stratégiájáról

Idézet(ek)

A határainkon dúló háború, az ingadozó energiaárak és a tiszta technológiákba világszerte irányuló jelentős beruházások miatt Európának magasabb sebességbe kell kapcsolnia. Az egységes piac kulcsfontosságúnak bizonyult a polgárok és vállalkozások jólétének megteremtéséhez, de az olyan válságok leküzdéséhez is, mint a világjárvány, az éghajlatváltozás vagy Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági következményei. Büszkék lehetünk rá, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk megóvása és megerősítése érdekében. Gondoskodnunk kell egyúttal arról is, hogy a szabályozási és igazgatási keretek megfeleljenek az üzleti igényeknek. A jövőben egyes fő teljesítménymutatók segítenek ebben bennünket, amelyekből megállapítható, hogy Európa gazdasága valóban termelékenyebbé és versenyképesebbé válik-e. Mert amit felmérünk, annak a végére is járunk. – Ursula von der Leyen elnök – 16/03/2023

Az egységes piac az európai gazdaság gerince, és általános jólétünk és gazdagságunk forrása. Ez a forrás nélkülözhetetlen számunkra. Fenntartható, hosszú távú növekedés és termelékenység azonban csak egy elmélyített, akadálytalan, erős és jól működő egységes piac révén biztosítható. Ez kulcskérdés jövőbeli versenyképességünk szempontjából. – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 16/03/2023

Európa jelentős sokkhatásokon ment keresztül. Itt az ideje megvizsgálni, mit kell változtatnunk ahhoz, hogy hosszú távon – 2030 után is – megőrizzük versenyelőnyünket. Ez azt jelenti, hogy szembe kell néznünk a termelékenységet és a versenyképességet régóta fenyegető kihívásokkal. Meghatároztuk azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekre összpontosítani kell: a beruházásoktól és a finanszírozástól a nyitott kereskedelemig és a készségekig, illetve az intelligensebb szabályozásig. Ez nemcsak a jövőbeli minőségi munkahelyek és növekedés szempontjából fontos, hanem ahhoz is, hogy a lehető legjobban kiaknázhassuk a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségeket. A lényeg, hogy vezető szerepre kell törnünk a jövő zöld iparágaiban. – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök – 16/03/2023

Az egységes piac nem pusztán szabadkereskedelmi térség, hanem a szabadság, jólét és reziliencia térsége mindenki számára. És keményen dolgozunk azon, hogy legalább újabb 30 évig biztosan fennmaradjon! – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 16/03/2023”

Forrás:
Az EU versenyképessége 2030 horizontján túl: előretekintés az egységes piac fennállásának 30. évfordulója alkalmából; Európai Bizottság; 2023. március 16.

Európa Parlament: energiahatékony épületek kellenek a 2050-re vállalt klímasemlegességhez

  • 2028-tól kizárólag kibocsátásmentes új épületek
  • Lépések a rezsicsökkentéshez és a klímaváltozás megfékezéséhez
  • Támogatás a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak
  • Az épületeknek tudható be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka

Kedden a Parlament elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek hatására felgyorsulhat az épületek korszerűsítése, illetve csökkenhet energiafogyasztásuk és kibocsátásuk.
A képviselők szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására azért van szükség, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig egyáltalán ne jelentsenek környezeti terhet. A most elfogadott intézkedések ezt azzal segítik, hogy felgyorsítják az energiát rosszul hasznosító épületek felújításának ütemét, és javítják az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréjét.

Kibocsátáscsökkentési célértékek

2028-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kell lennie. Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy üzemeltetett új épületekre már 2026-tól érvényes lesz. Amennyiben az műszakilag kivitelezhető és gazdaságilag megvalósítható, napenergiát hasznosító technológiákkal kell ellátni az új épületeket 2028-ig, a jelentős felújításon áteső lakóépületeket pedig 2032-ig.

Ami a meglévő lakóépületeket illeti, energiahatékonyságuknak 2030-ra el kell érnie legalább az „E” osztály, 2033-ra pedig legalább a „D” osztály teljesítményét azon az „A”-tól induló skálán, amelynek legvégén, a G osztályban egy adott ország épületállományának legalacsonyabb energiahatékonyságú 15 százalékát találjuk. A nem lakáscélú és középületek esetében ugyanezt a teljesítményszintet 2027-re, illetve 2030-ra kell elérni. Az energiahatékonyság javítása (ami a szigeteléstől kezdve a fűtésrendszer korszerűsítéséig több formában is megvalósulhat) akkor lesz esedékes, amikor az adott épületet értékesítik vagy jelentősen felújítják, illetve bérlemények esetében bérlőváltáskor.

A tagországoknak a nemzeti épületfelújítási terveikben meg kell határozniuk, hogy milyen intézkedésekkel kívánják elérni ezeket a célértékeket.

Támogatás az energiaszegénység leküzdéséhez

A nemzeti épületfelújítási tervek elkészítésekor a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra is gondolni kell, megkönnyítve számukra a vissza nem térítendő támogatásokhoz és más finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést. A tagállamoknak ingyenes tájékoztató pontokat kell felállítaniuk és költségsemleges felújítási programokat kell indítaniuk. Fontos pénzügyileg ösztönözni az érdemi energiamegtakarítást eredményező mélyfelújítást, különösen a legrosszabb energiahatékonyságú épületek esetében. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra gondolva pedig célzott támogatásokról kell gondoskodni.

Mentesség a követelmények alól

Az új szabályok hatálya nem terjed ki a műemlékekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, a műszaki építményeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. Az állami szociális lakások szintén kivételt képezhetnek, ha a korszerűsítéssel elérhető rezsicsökkentés amúgy nem ellentételezné a korszerűsítés költségei miatt megemelkedett bérleti díjat.

A képviselők fontosnak tartják, hogy a tagországoknak – a felújítások gazdasági és műszaki megvalósíthatóságának, valamint a kivitelező szakemberek rendelkezésre állásának függvényében – kellő mozgásterük legyen az új célértékek kiigazítására az épületállomány egy korlátozott része esetében.

Ciarán Cuffe (Verts/ALE, Írország) jelentéstevő szerint:

„A rohamosan növekvő árak ráirányították a figyelmet az energiahatékonyságra és az energiatakarékossági intézkedésekre. Európa épületeinek energiahatékonyság-növelésével csökkenthetők a számlák és függésünk az energiaimporttól. Az irányelv célja az is, hogy csökkenjen az energiaszegénység, mérséklődjenek a károsanyag-kibocsátások és jobb egészségi feltételeket teremtsünk az emberek számára. Ez egy növekedési stratégia Európa számára, amely több százezer jó minőségű, helyi munkalehetőséget teremt az építőiparban, a felújításokkal és a megújuló energiákkal foglalkozó ágazatokban, miközben több millió ember közérzetét javítja.”

A következő lépések

A Parlament 343 szavazattal, 216 ellenében és 78 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját. Most megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal a Tanácsban az irányelvjavaslat végső tartalmáról.

Háttér

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unión belüli energiafogyasztás 40 százaléka, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig 36 százaléka írható az épületek számlájára. 2021. december 15-én ezért az Európai Bizottság az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként jogalkotási javaslatot fogadott el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására. A 2021 júliusában elfogadott európai klímarendelet jogilag kötelező erejű kötelezettséget formált mind a 2030-as, mind a 2050-es célértékek eléréséből.

További információ

Forrás:
Energiahatékony épületek kellenek a 2050-re vállalt klímasemlegességhez; Európai Parlament; 2023. március 14.

Nulla nettó kibocsátású ipar: uniós javaslat az ipar átalakítására

„ Az Európai Bizottság javaslatot tett a nulla nettó kibocsátású iparról szóló jogszabályra, amelynek célja a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen a tiszta energiára való átálláshoz – tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.

Az uniós bizottság szerint a jogszabály meg fogja erősíteni a nulla nettó kibocsátású uniós gyártás ellenálló- és versenyképességét, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az energiarendszereket.

Emellett jobb feltételeket teremt a nulla nettó kibocsátású projektek létrehozásához Európában, és vonzza a beruházásokat azzal a céllal, hogy az unió nulla nettó technológiai gyártási kapacitása 2030-ra megközelítse vagy elérje az építési igények legalább 40 százalékát. Fel fogja gyorsítani az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez szükséges és a klímasemlegességre való átállást. Továbbá minőségi munkahelyeket teremt, valamint támogatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy energiafüggetlenné váljon – írták.

A jogszabály meg fogja teremteni a legjobb feltételeket azon ágazatok számára, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy 2050-re az EU elérje a nettó nulla kibocsátást. Olyan technológiákkal foglalkozik, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizációhoz – írták. Ezek közé tartozik a fotovoltaikus napenergia és naphőenergia, a szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló energia, az akkumulátorok és egyéb energiatárolók, a hőszivattyúk és a geotermikus energia, az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák, a fenntartható alternatív üzemanyag-technológiák, a kis moduláris reaktorok – írták.

A jogszabály mellékletében meghatározott stratégiai nulla nettó technológiák különleges támogatásban részesülnek, és a 40 százalékos hazai termelési referenciaérték hatálya alá tartoznak – közölték.

A javasolt jogszabályt az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának kell megvitatnia, majd elfogadnia.”

Forrás:
Uniós javaslat az ipar átalakítására; Infostart / MTI; 2023. március 16.
Net-Zero Industry Act: Making the EU the home of clean technologies manufacturing and green jobs; European Commission; 2023. március 16.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Angliában négy nap múlva mindenkinek a telefonjára riasztást küldenek a hatóságok

„A funkciót kizárólag veszélyhelyzet esetén fogják használni a kormányzati szervek.

Hamarosan élesben is teszteli a brit kormány azt a teljes lakosságra kiterjedő riasztási rendszert, amin keresztül az ország összes lakóját azonnal képesek lesznek értesíteni egy közelgő vagy már folyamatban lévő vészhelyzetről.

Hamarosan élesben is teszteli a brit kormány azt a teljes lakosságra kiterjedő riasztási rendszert, amin keresztül az ország összes lakóját azonnal képesek lesznek értesíteni egy közelgő vagy már folyamatban lévő vészhelyzetről. Egy ehhez nagyon hasonló rendszer az Egyesült Államokban egy ideje már működik, így jó példával képes szolgálni az angol hatóságok számára. A riasztórendszert minden telefonnal rendelkező egyén eszközén tesztelni fogják április 23-án, megbizonyosodva a helyes működésről. A riasztás tudomásul vételéig semmilyen funkciót nem lehet majd használni az eszközön, mely szirénázni és rezegni is fog közben.

A riasztások csak és kizárólag életveszélyt jelentő fenyegetések idején érkeznek majd a lakosság telefonjaira, mint például áradások vagy erdőtüzek. Az új vészhelyzeti riasztórendszerrel nagyban erősítjük nemzeti ellenálló képességünket a fenyegetések széles körével szemben – kommentálta a szisztémát egy brit politikus. A rendszertől a lakosság biztonságának jelentős javulását várják a brit hatóságok. Az értesítésekről a jövőben természetesen le is lehet majd iratkozni, de a kormányzat képviselő őszinte reményüket fejezték ki a felé, hogy a lakosság minél nagyobb hányada használni fogja a funkciót. Hangsúlyozták: csak a kormány és a segélyszolgálatok tudnak majd riasztásokat küldeni, melyek hatóköre az adott veszély környékére lesz szabva. Kiemelték: a riasztások ingyenesek, egyirányú kommunikációt tesznek csak lehetővé, tehát nem furakodnak be a lakosság magánéletébe, emellett teljesen biztonságosak is.”

Forrás:
Négy nap múlva mindenkinek a telefonjára riasztást küldenek a hatóságok, egyelőre kikapcsolni sem lehet; Világgazdaság; 2023. március 19.

Európai digitális személyazonosság: egyszerű hozzáférés a legfontosabb szolgáltatásokhoz

„Az európai digitális személyazonosságra vonatkozó frissített szabályok segítik a közszolgáltatások használatát és az online tranzakciók magabiztos lebonyolítását az egész EU-ban.

A Covid19 világjárvány kezdete óta egyre több köz- és magánszolgáltatás vált digitálissá. Ehhez biztonságos és megbízható digitális azonosító rendszerekre van szükség. A 2023 márciusi plenáris ülésen az Európai Parlament elfogadta álláspontját az európai digitális személyazonosság keretrendszerének javasolt frissítéséről.

Bővebben a digitális átállásról, amely az EU egyik legfontosabb prioritása.

Mi az a digitális személyazonosság?

Az európai digitális személyazonosító (eID) lehetővé teszi a nemzeti elektronikus azonosítási rendszerek határokon átnyúló kölcsönös elismerését. Így az európai polgárok számára lehetséges, hogy online azonosítsák és hitelesítsék magukat anélkül, hogy kereskedelmi szolgáltatókat kellene igénybe venniük.

Lehetővé teszi az emberek számára, hogy a nemzeti elektronikus személyazonosító igazolványuk segítségével más EU-tagállamok online szolgáltatásaihoz is hozzáférjenek.

Milyen előnyei vannak az európai digitális személyazonosítónak?

A következőkre használható fel:

  • közszolgáltatások igénybevétele, mint például születési anyakönyvi kivonatok, orvosi igazolások kérése, lakcímváltozás bejelentése
  • bankszámla nyitása
  • adóbevallások benyújtása
  • jelentkezés egyetemre, otthon vagy egy másik tagállamban
  • Európában bárhol felhasználható orvosi recept tárolása
  • életkor gazolása
  • autóbérlés digitális jogosítvánnyal
  • bejelentkezés egy szállodába

Továbbfejlesztett szabályok

A 2014-es elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet előírta a tagállamoknak, hogy hozzanak létre nemzeti elektronikus azonosítási rendszereket, amelyek megfelelnek bizonyos műszaki és biztonsági előírásoknak. Ezek a nemzeti rendszerek ezután összekapcsolódnak, lehetővé téve a polgárok számára, hogy nemzeti elektronikus személyazonosító igazolványukkal hozzáférjenek az online szolgáltatásokhoz más tagállamokban is.

2021-ben a Bizottság erre a keretrendszerre építve javaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy 2030-ra a polgárok legalább 80%-a a digitális személyazonosítót használva hozzáférjen a kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz az EU határain túl.

A javasolt frissítésről szóló jelentés, amelyet az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság fogadott el, hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzeti rendszerek együttműködjenek egymással, egyszerűen használhatók legyenek, és hogy a polgárok ellenőrizhessék személyes adataikat. A szöveget a plenáris ülésen elfogadták, és a képviselők készen állnak arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a Tanáccsal a törvény végleges formájáról.

Bővebben az EU digitális gazdaságának fellendítését célzó intézkedéseiről:

Forrás:
Európai digitális személyazonosság: egyszerű hozzáférés a legfontosabb szolgáltatásokhoz; Európai Parlament; 2023. március 16.

Technika, tudomány

Kicsit félek tőle – vallja a mesterséges intelligenciáról az OpenAI vezetője is

„ De úgy gondolja, ez lesz a legtökéletesebb technológia, melyet ember valaha fejlesztett.

A ChatGPT-t fejlesztő vállalat vezérigazgatója szerint a technológia át fogja formálni az általunk ma ismert világot: bár úgy gondolja, van benne veszély, de ettől függetlenül olyan technológiának tartja, melyben potenciál van arra, hogy drasztikusan javítson életminőségünkön – derül ki Sam Altman az ABC Newsnak adott interjújából.

„Vigyáznunk kell vele, és az emberek számára szerintem örömhír, hogy mi is tartunk egy kicsit a technológiától” – fogalmazott.

A ChatGPT további sorsában Altman szerint a szabályozó testületeknek épp akkora szerep kell hogy jusson, mint a társadalomnak: a visszajelzések segíthetnek elkerülni a jövőbeni, a társadalomra gyakorolt esetleges negatív hatásokat. A ChatGPT alig néhány hónapja érhető el, ám máris a legnagyobb növekedést elérő alkalmazás, amelyet valaha készítettek. Havi 100 millió aktív felhasználót ért el néhány hónap alatt, miközben a TikToknak 9 hónapra, az Instagramnak pedig három évre volt szüksége ugyanehhez.

A program nem tökéletes, de az amerikai ügyvédi vizsgán így is 90 százalékos teljesítményt ért el, közel tökéletes SAT-tesztet írt, mely a matematika érettségi amerikai megfelelője, és ma már a legtöbb programnyelven képes kódolni is. A legfrissebb program, a GPT-4 az első lépés egy hosszú úton: egy mesterséges általános intelligencia a cég távlati célja, amely átlépve egy küszöböt tulajdonképpen okosabb lesz az embernél. A GPT-4 egyelőre még csak limitált számú felhasználó számára elérhető, és a bétatesztelők közt látássérült emberek is vannak.

A termék sikere mellett ugyanakkor Altman éjjeli nyugalmát zavarja az, hogy ez veszélyes vállalkozás is lehet. „Különösen amiatt aggódom, hogy dezinformálásra használhatják, és most, hogy egyre jobban tud számítógépes kódot írni, kibertámadásokhoz is felhasználhatják” – mondja Altman, aki szerint a sci-fik világa nem fog bekövetkezni: saját döntésekre és világuralomra nem számít, mivel a programnak input kell, emberi irányítás.

Az ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen emberek irányítják: ő is el tudja képzelni, hogy mások nem azzal az elővigyázatossággal közelítik meg majd, mint ő. Vlagyimir Putyin állítólag már 2017-ben azt mondta egy iskolai évnyitón, hogy aki a mesterséges intelligencia terén vezető hatalommá válik, az irányítja majd a világot.

„Ez borzongató kijelentés. Ehelyett azt remélem, hogy egymás után egyre erősebb és erősebb rendszereket fejlesztünk ki, amelyeket mindannyian különböző módokon használhatunk, amelyeket integrálunk a mindennapi életünkbe, a gazdaságba, és melyek az emberi akarat erősítőjévé válnak” – árnyalja a képet Altman. Azt is elismeri, hogy a dezinformációk terjesztése komoly és reális veszély: a mesterséges intelligencia fabrikált tényekről is teljes meggyőződéssel állítja, hogy azok valósak.

Másképp gondolkozik, mint mi. Memória helyett deduktív gondolkodást alkalmaz a program, ez okozza részben a problémát.

„Az általunk létrehozott modellekről úgy kell gondolkodni, mint egy következtetéseken alapuló rendszerről, nem pedig mint egy tényadatbázisról. Tényadatbázisként is működhetnek, de nem ez a különleges bennük – mi azt szeretnénk, hogy amit tesznek, az álljon közelebb az érvelés képességéhez, mint a memorizáláshoz” – fogalmazott Altman.

Csapatával ugyanakkor azt reméli, a bot végül képes lesz az internetet és a saját deduktív érvelését használni a tények és a fikció szétválasztására. A GPT-4 az OpenAI szerint 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel állít elő pontos információkat, mint előző verziója. Altman szerint azonban a rendszerre mint a pontos információk elsődleges forrására hagyatkozni „nem szabad”, kétszer is ellenőrizni kell állításait.
Rajtunk tesztelik

Altman szerint szándékos, hogy akkor adták oda játékszerként az embereknek a technológiát, mikor még gyerekcipőben jár: ekkor megtanulhatják használatát, és sok értékes adatot is nyújtanak. Megtudhatják ezekből, milyen hibái vannak, mire használják az emberek és a többi: sokkal rosszabb lett volna, ha egy tökéletes terméket dobtak volna atombombaként az emberekre.

Hogy elveszi-e majd egyes emberek munkáját a mesterséges intelligencia, az Altman szerint tény: csak azért aggódik, hogy milyen gyorsan.

„Ha néhány generáció alatt következik be ez, ahhoz az emberiség nagyon szépen tud alkalmazkodni, ezt már többször megmutatta. De ha egyjegyű az évek száma, amely alatt a változás bekövetkezik… ez aggaszt” – fogalmazott.

Hozzátette, arra biztatja az embereket, hogy ne őket leváltó technológiaként, hanem lehetőségként tekintsenek a mesterséges intelligenciára, mely új állásokat is teremthet. Arra is reagált, hogy sok diák csalás céljára használja jelenleg a technológiát.

„Az oktatásnak meg kell változnia, de ez már sokszor megtörtént a technológiai fejlődést követve. Az egyik legizgalmasabb dolog, ahogyan egyéni tanulási lehetőséget biztosít mindenkinek a mesterséges intelligencia” – mondta Altman. Csapatával azt szeretné elérni, hogy ha a felhasználók úgy gondolnának a ChatGPT-re, mint egy „másodpilótára”, aki segíthet kiterjedt számítógépes kódot írni vagy problémákat megoldani.

„Ez bármilyen területen megvalósulhat, így sokkal magasabb életminőséget, életszínvonalat érhetünk el. De olyan új dolgokat is elérhetünk, amelyeket ma még csak el sem tudunk képzelni – ez az ígéret” – mondta.”

Forrás:
Kicsit félek tőle – vallja a mesterséges intelligenciáról az OpenAI vezetője is; Infostart; 2023. március 18.
ChatGPT: Inside the latest version with OpenAI CEO Sam Altman; ABC News; YouTube; 2023. március 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Járműadatokra alapozva szándékozik versenyelőnyhöz jutni a haszonjárművek piacán a Ford

„Egy 9 méteres kijelzőn figyelik a Ford brit hőhadiszállásán azokat az adatokat, amelyeket a Ford a teherjárműveiről kezdett el gyűjteni. Mindent begyűjtenek, nem csak a motorról, de még az olajszűrőről vagy a fékbetétekről is. Valós időben, 114 ezer brit járművet fed le a FORDLiive havidíjas szolgáltatás.

98,3 százalék volt használatban, ebből 8 százalék igényelt szervizelést. Összesen 4000 adatpontot figyelnek modemek révén, amelyeket 2019 óta telepítenek. Ezek útján figyelmeztetik a fizetős ügyfeleket a hibákra, a szervizek szükségességére, az olyan dolgokra, amelyeken olcsó megelőzni, de drága javítani. És arra is, ha a sofőr nem megfelelően használ egy járművet (vagy épp hogyan használja azt, hol van, mennyit fogyaszt a járműve). A lehetséges hibákról előre szól a jármű. Minden brit kereskedő része a rendszernek, így az alkatrészek és a javítási részletek készen állnak, mire az ügyfél megérkezik.

A rendszer 2021-ben indult el, nagy sikernek bizonyult, és 60 százalékkal javította a járművek használati idejét. Ez azért is fontos, mert egy használatból kieső kisteherautó állítólag 724 dollárba kerül egy cégnek naponta.

A FORDLiive hamarosan Európában és az USA-ban is elindul. Egyelőre a nyereségesebb Ford Pro ágazat van fókuszban a kisebb haszonkulcsú, tömegpiacra szánt autókkal szemben. És bár a Ford is leépít, az adatüzletághoz toborozza a szoftveres szakembereket továbbra is. Az EV-k kapcsán pedig további robbanásra számítanak az adatok és lehetőségek kapcsán. És vitára is, ugyanis a biztosítók, lízingcégek, szervizek hozzá akarnak férni az összekapcsolt autók adataihoz, és a lehetséges, hatalmas árbevételi tortához.

Sokan terveznek hasonló szolgáltatást, a GM megoldásának például járműcoach is a része, amely szól a sofőrnek, ha túl erősen fékez vagy gyorsan hajt. A flották üzemeltetői mindettől csökkenő költségeket és nagyobb hatékonyságot remélnek. Hasonló szolgáltatással és tapasztalatokkal rendelkezik az Iveco is. A becslések szerint az előfizetéses szolgáltatások a gyártók nyereségének felét is adhatják 2030-ra.”

Forrás:
A Ford megmutatta: hatalmas üzlet lesz az autós adatok követése; Harangi László; IT café; 2023. március 9.
Ford taps masses of vehicle data to stay ahead in commercial van market; Nick Carey; Reuters; 2023. március 6.

A népszámlálás során használt táblagépeket a közoktatás kapja meg

„A kérdezőbiztosok által a 2022. évi őszi népszámláláskor használt táblagépeket kapják meg a közoktatási intézmények – jelentette be a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára 2023. március 14-én. Az iskolák 22 ezer táblagépet kapnak, az eszközök a következő hetekben jutnak el az intézményekhez.

Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: a modern oktatás egyik kulcskérdése a digitalizáció, a kormány által elfogadott, a 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó köznevelési stratégia kiemelt célként kezeli ezt a területet.
Ismertetése szerint eddig százezer pedagógus vett részt a digitális kompetenciát támogató továbbképzésen, az iskolákban pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat.
A tankönyv-digitalizáció is megtörtént, valamennyi állami fejlesztésű tankönyv elérhető így is, valamint a hagyományos papír alapú naplót és ellenőrzőt felváltotta a Kréta-rendszer, ami napi 1,5 millió elérést regisztrál.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt néhány évben kétezer iskolában történt sávszélesség-bővítés és négyezer iskolában építették ki a biztonságos wifi-hálózatot.
Maruzsa Zoltán az eszközellátottsággal kapcsolatban elmondta, 2019-ben 45 ezer notebook, 24 ezer tanulói tablet és háromezer interaktív kijelző került az iskolákhoz. A koronavírus-járvány időszaka alatt – ahol erre szükség volt – további 26 ezer számítógép beszerzéséről döntött a kormány.
Ezen kívül múlt év tavaszán elindítottak egy eszközbiztosítási programot. Annak „első lépcsőjében” az 5. és 12. évfolyamon tanulók 120 ezer notebookot, a pedagógusok 55 ezer eszközt kaptak. Ennek következő üteme idén lesz, a beszerzést megkezdik – tette hozzá.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Nemzeti Köznevelési Portál (Okosportál) kapcsán azt emelte ki, fontos, hogy ellenőrzött, biztos tudományos tartalomhoz jussanak a diákok.
Az Okosportálról azt mondta, hogy az elmúlt két évben 137 milliószor nyitották meg az oldalt, a felhasználók 56 ezer feladatot és ötezer feladatsort találnak a felületen, 2600 tanulócsoport alakult, a mesterséges intelligencia segítségével a javítási lehetőség is adott.
A Nemzeti Köznevelési Portál médiatárában videók, animációk, interaktív térképek is vannak. A pedagógusok munkáját például 39 ezer digitális óravázlat segíti, 224 okostankönyv érhető el, valamint a tananyagcsomagok 36 ezer okosfeladatot tartalmaznak – sorolta az államtitkár.
Rétvári Bence hozzátette: törekedtek arra, hogy ne csak pdf-formátumban legyenek elérhetőek a tananyagok, hanem digitálisan fejleszthető, interaktív anyag álljon össze.
Kitért arra is, hogy az Okosportálon keresztül a Múzeum Digitárhoz, a Nemzeti Audiovizuális Archívumhoz és az iWitness szolgáltatáshoz is hozzá lehet jutni.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó köszönetet mondott a népszámlálásban résztvevőknek, akik – mint mondta – 34 ezer táblagépet használtak. Ebből most 22 ezer jut a közoktatási intézményeknek.
A kormány célja, hogy a fennmaradó eszközök az egyéb, kiemelt szektorokban tevékenykedő civil és érdekvédelmi szervezetekhez jussanak – hangsúlyozta. Ilyenek – egyebek között – a polgárőr szervezetek, a nyugdíjasokkal és idősüggyel foglalkozó, a diabétesszel élők segítésében tevékenykedő, az agrárium területén munkálkodó szervezetek, vagy a védőnők és a fogyatékossággal élőknek segítő szervezetek.

A sajtótájékoztatón az érettségi vizsgák lebonyolíthatóságára vonatkozó kérdésre Maruzsa Zoltán azt mondta, több mint 21 ezer pedagógus regisztrált és jelentkezett a vizsgaszervezésre, ez a szükséges létszám másfélszerese.
A vizsgákat rendben meg tudják szervezni – nyomatékosította. Leszögezte ugyanakkor: rendkívül szerencsétlen, ha valaki az érettségi bojkottjára szólítja fel a pedagógusokat, hiszen a vizsgák megszervezése mindenki számára fontos, a továbbtanulás múlik rajta.”

Forrás:
22 ezer tabletet kap a közoktatás; Belügyminisztérium; 2023. március 14.
1088/2023. (III. 14.) Korm. határozat infokommunikációs eszközök ingyenes tulajdonba adásának hatékony megvalósításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1088/2023. (III. 14.) Korm. határozata infokommunikációs eszközök ingyenes tulajdonba adásának hatékony megvalósításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 37. szám; 2023. március 14.; 1235. o. (PDF)
Lásd még:
Nemzeti Köznevelési Portál (Okosportál)
Múzeum Digitár

Indul a Gólyales, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programja!

„A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales! A 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás sokkal könnyebbé válik. A nemrég lezárult Téli Madárleshez hasonlóan a Gólyales akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány” (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe.”

Az MME 2005-ben indította el az első adatgyűjtésre szolgáló honlapját (golya.mme.hu), ami azóta a fehér gólyák fészkeit és költését megfigyelők legfontosabb hazai adatforrása lett. A 18. év az ember életében mérföldkő, egy on-line adatbázis életében inkább sok, hiszen ami 2005-ben egyedülállóan modern volt*, az mára kissé elavult, így megérett a teljes felújításra. A felújított adatbázis ugyan 2022 nyara óta üzemel, azonban az idei költési szezonban már egy felhasználóbarát mobiltelefonos applikációval a legtöbb ember számára könnyen elérhetővé válik az adatszolgáltatás.

Hasonlóan a Téli madárles akcióhoz, a Gólyales elérhető internet böngészővel és a Turdus mobiltelefonos applikáción keresztül is, így aki részt vett a Téli madárles akcióban, az ott használt bejelentkezési adatokkal tudja böngészni a közelében lévő gólyafészkek adatait, vagy új fészket/fészekadatot feltölteni.

A megújult adatbázisban természetesen a korábbi költési eredmények, a megfigyelési adatok és a fészkekről készült fotók is elérhetőek, ez azt jelenti, hogy több mint 10 ezer fészek alapadathoz kapcsolódó 118 ezer költési eredményt, 55 ezer megfigyelési adatot és 67 ezer fotót lehet böngészni, és reményeink szerint sok-sok ezer újabbal bővül majd a következő évek során.

Az adatgyűjtő felületek hibája esetén, kérjük az info@mme.hu vagy a monitoring@mme.hu email címre, vagy az MME facebook oldalán a messengeren írjanak az alábbi részletek megadásával: 

  • Mobiltelefon típusa
  • Android vagy iOS verziószám
  • Ha van rá lehetőség, képernyőkép vagy képernyővideó a hibáról

Az EU LIFE Nature alapja által a „Közösen a természetért” pályázat (LIFE NGO4GD/HU/000037) keretében támogatott Gólyales az MME új, TermészetLesen elnevezésű programjának egy következő állomása, amelynek célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak és más állatok megfigyelésébe. A Gólyales mellett hamarosan elérhető lesz a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtés, a Tavaszi természetles, továbbá a lakosság kedvenc madarait, a fecskéket is leltárba vevő felület, a Fecskeles. Tervben van még az autók által elütött, áramütés, ablaknak ütközés következtében vagy egyéb okból elpusztult állatok bejelentését is lehetővé tevő applikáció is.

Forrás:
Indul a Gólyales!; Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME); 2023. március 13.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az MI kiberbiztonsága és a szabványosítás

„A dokumentum általános célja, hogy áttekintést nyújtson a mesterséges intelligencia (MI) kiberbiztonságával kapcsolatos (meglévő, kidolgozás alatt álló, megfontolás alatt álló és tervezett) szabványokról, értékelje azok hatókörét és azonosítsa a szabványosítás hiányosságait. Ezt a mesterséges intelligencia és különösen a gépi tanulás sajátosságainak figyelembevételével teszi, valamint a kiberbiztonságot széles körűen fogja fel, ez a megközelítés magában foglalja mind a „hagyományos” titoktartási, integritási és hozzáférhetőségi paradigmát, mind pedig a mesterséges intelligencia megbízhatóságának tágabb fogalmát. Végezetül a jelentés azt vizsgálja, hogy a szabványosítás hogyan támogathatja a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló uniós rendeletre irányuló javaslatba (COM(2021) 206 final) (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálytervezetbe) foglalt kiberbiztonsági szempontok végrehajtását.”

Forrás:
Cybersecurity of AI and Standardisation; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2023. március 14.
Jelentés letöltése PDF-ben
Lásd még:
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról COM/2021/206 final; EUR-Lex; 2021. április 21.

Az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézetének idei első nemzetközi „rövidkurzusa”

„A március 15-i ünnephez közeledve, félidejéhez érkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Intézete (KBKI) által szervezett kéthetes közép-és felsővezetői tréning. A program egyszerre jól bejáratott, ugyanakkor újszerű is. Az intézet szakmai portfóliójában évek óta súlyponti szerepet játszó képzés típusnak ugyanis ezúttal egy másik kontinensről verbuválódott a hallgatósága. A kétszer három napos tömbökbe rendezett előadások a nigériai közigazgatás szakemberei számára kínálnak intenzív továbbképzést. A tanfolyam első pillanatra különös „mixnek” látszik: egyszerre haladó kurzus, hiszen a résztvevők többsége munkája során rutinszerűen találkozik a kiberbiztonság problémáival, ugyanakkor a gyakorlati különbségek miatt hangsúlyosan megjelennek bevezető jellegű modulok is.

A különös kettősség forrása az, hogy a résztvevők nem mérnöki képzettségűek, nem az informatika a specialitásuk. Ők valamennyien tiszteletbeli „hallgatóink”, a Nigériai Pénzügyminisztérium Felderítő Hivatalának munkatársai. Talán a hazai intézményrendszer pénzügyőr nyomozóihoz hasonlít leginkább a munkájuk, a mostani felkészítés célja pedig az, hogy eredményesen vehessék fel a küzdelmet hazájuk mai, de még inkább jövőbeni kihívásaival, hiszen a modern világ mára szokásossá vált veszélyterületei, a pénzmosás, a (határokon bizony már jócskán átnyúló) csalások, a terrorizmus mellett egyre inkább középpontba kerülnek a 21. század új gondjai, a kibertér szaporodó veszedelmei.

Ehhez igazodik a képzés hangsúlya, az oktatott tárgyak tartalma: különösen fontos a kiberbiztonságot meghatározó geopolitikai hátterek, a vonatkozó közös európai védekezési mechanizmusok és stratégiák bemutatása. Miközben a hat képzési nap előadásai jó alapszintű áttekintés kínálnak a kiberbiztonság meghatározó szegmenseiről és problémaköreiről (a kibertér élhetőségét veszélyeztető kártevők tipológiájától a jellemző, sőt éppen „divatossá” váló támadástípusokon át a védekezés korszerű technikai fogásaiig), emellett a holnap veszélyei is szóba kerülnek. A hallgatóság így a Kiberbiztonsági Kutatóintézet nemzetközi szinten is élvonalbelinek számító „know-howjába”, az ún. emergens fenyegetések kérdésköreibe is bepillantást kaphat. A Mesterséges Intelligencia és az online biztonság, sőt a két 21. századi „közeg”, a kibertér és a világűr veszélyes összefonódásáról is hallhatnak majd.

A mostani képzés az NKE és a Nigériai Pénzügyminisztérium közötti együttműködési megállapodás alapján öltött formát, és a kezdő lépése lehet egy sok területre kiterjedő kapcsolatrendszernek. A nemzetközi tudományos- és oktatási együttműködési lépés jól tükrözi a Ludovika stratégiai törekvéseit – méghozzá kettős értelemben is. Egyrészt illeszkedik az oktatás fokozatos nemzetköziesítésébe, a nemzetközi hallgatóság egyre nagyobb mértékű bevonásába. Nyilvánvaló: ebben a stratégiai törekvésben különösen fontos támaszt, képzési kínálatot biztosíthatnak az Egyetem számára azok a speciális szakterületek, tudományos problémamezők, amelyek révén a Ludovika a nemzetközi felsőoktatási piacon is egyedülálló, versenyképes kurzusokat kínálhat. Miközben a kiberbiztonság, kibervédelem természetesen jó ideje slágerterület a világ felsőoktatási képzési kínálatában, az ÁNTK Kiberbiztonsági Intézet specializációja újdonságnak számít. A KBKI kutatási és oktatási filozófiája ugyanis kezdetektől arra a felismerésre épül, hogy a kiberbiztonság már jó ideje nem „mérnöki probléma”. A digitalizált világban az eredményes védekezés kulcsa egyre inkább a társadalmasítás, és ez különösen érvényes a digitalizált közigazgatásra. Ennek megfelelően az Intézet fókuszában a közszféra leendő „nem-műszaki” szakembereinek kiberbiztonsági képzése áll. Az intézet több éves nemzetközi programja, a CASPA ehhez a megközelítéshez fejleszt innovatív oktatási eszköztárat.

A Ludovika partnerválasztása ugyanakkor más értelemben is stratégiai horderejű lehet. Nigéria ugyanis az egyébként is gyors ütemben digitalizálódó Afrika egyik igazi „erőközpontja”. Gazdasága és népessége révén néhány évtizeden belül a globális kulcsszereplők maroknyi táborába fog tartozni. Nem véletlen, hogy az EU digitális stratégiai törekvéseiben is fontos irányt jelent a kontinens, és ezen belül Nigéria. A mostani kapcsolatépítés tehát a nemzetközi tér egy leendő „nehézsúlyú” kulcsszereplőjével alapozhat meg szoros oktatási együttműködést.”

Forrás:
Elstartolt az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézetének idei első nemzetközi „rövidkurzusa”; Nyáry Gábor; NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézet; 2023. március 14.

Hamarosan az MI is nemzetbiztonsági fenyegetés lehet

„Az NVIDIA már azelőtt szólt, hogy sürgősen szabályozni kell törvényileg a mesterséges intelligenciát, hogy az erre építő megoldások fejlesztői cukorkaként kezdték el kapkodni az NVIDIA chipeket. Nemrég pedig Elon Musk, aki nincs különösebb barátságban a jelenlegi USA-kormánnyal, szintén mielőbbi törvényi szabályozásokat sürgetett az AI kapcsán, amitől ő maga kiborult és fél.

Nem titok, hogy az AI szabályozásával az USA és az EU is foglalkozik majd. A napokban az USA Kereskedelmi Kamarája konkrétan az AI-technológia törvényi szabályozására szólított fel, ugyanis attól tartanak, hogy ez árt majd a növekedésnek vagy egyenesen nemzetbiztonsági fenyegetéssé válik. Ez, az egyre több helyről hallható hozzáállás szembemegy minden tipikus, beavatkozásmentességet éltető nézőponttal.

Nem meglepetés, de az amerikai politikusok asztalára is a ChatGPT miatt került fel a téma, elsősorban a nemzetbiztonságra és az oktatásra gyakorolt hatások miatt. A Kereskedelmi Kamara szerint a törvényhozóknak és a cégeknek sürgősen lépniük kell azért, hogy az AI felelősen legyen használva, kockázatalapú törvényi keretrendszer alapján.

Persze elismerik a technológia előnyeit, pénzügyi lehetőségeit, és azt, hogy a kórházak, erdőtüzek mentők kapcsán is segített már. Azonban a veszélyekre is felhívják a figyelmet, és arra, hogy 20 éven belül minden cég és kormányzati hatóság AI-t használ majd.”

Forrás:
Hamarosan az MI is nemzetbiztonsági fenyegetés lehet; Harangi László; IT café; 2023. március 13.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Kritikus fontosságú nyersanyagok: biztonságos és fenntartható ellátási láncok biztosítása az EU zöld és digitális jövője érdekében

„A Bizottság a mai napon átfogó intézkedéscsomagot terjeszt elő, amellyel arra törekszik, hogy biztosítsa az EU hozzáférését a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos, diverzifikált és fenntartható beszerzéséhez. A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek számos stratégiai ágazat számára, beleértve a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló és a digitális ipart, a repülési és űrrepülési, illetve a védelmi ágazatot.

Miközben az előrejelzések szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet drasztikus növekedése várható, Európa nagymértékben függ a behozataltól, és az ráadásul gyakran olyan harmadik országbeli beszállítóktól érkezik, amelyek szinte monopolhelyzetben vannak. Az EU-nak csökkentenie kell az ellátási láncokat veszélyeztető, stratégiai függőségek okozta kockázatokat, hogy ezáltal fokozza gazdasági rezilienciáját. Ennek szükségességére a Covid19-et és az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiaválság után kialakult ellátási hiányok is rávilágítottak. Emiatt veszélybe kerülhetnek az EU erőfeszítései, amelyeket éghajlat-politikai és digitális célkitűzéseinek elérésére tesz.

A mai napon elfogadott, kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet és közlemény az egységes piac és az EU külső partnerségei által jelentett erősségek és lehetőségek lehető legnagyobb mértékű kihasználásával kívánja a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós ellátási láncait diverzifikálni és rezilienciájukat fokozni. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály emellett javítja az EU képességét az ellátási zavarokkal kapcsolatos kockázatok nyomon követésére és mérsékelésére, valamint fokozza a körforgásos jelleget és a fenntarthatóságot.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy: „Ez a jogszabály közelebb visz minket éghajlat-politikai céljainkhoz. Jelentősen javítani fogja a kritikus fontosságú nyersanyagok finomításának, feldolgozásának és újrafeldolgozásának európai helyzetét. A nyersanyagok alapvető szereppel bírnak például a szélenergia-termeléssel, a hidrogéntárolással vagy az akkumulátorok technológiájával kapcsolatos gyártási folyamatokban, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU mind a zöld, mind a digitális átállást meg tudja valósítani. Most pedig világszerte megerősítjük megbízható kereskedelmi partnerekkel folytatott együttműködésünket, hogy enyhüljön az EU jelenlegi importfüggősége, és ne legyen kénytelen csupán egy vagy néhány országra hagyatkozni. Közös érdekünk, hogy fenntartható módon fokozzuk a termelést, ugyanakkor biztosítsuk az európai vállalkozások ellátási láncainak lehető legmagasabb szintű diverzifikációját.”

A villamosenergia-piac szerkezeti reformjával és a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabállyal együtt a ma bejelentett, kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló intézkedések kedvező szabályozási környezetet teremtenek a nulla nettó kibocsátású iparágak számára, amint az a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervben is bejelentésre került.

Belső fellépések:

A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály elérhetővé teszi az EU számára az ahhoz szükséges eszközöket, hogy biztosítva legyen a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálatához való hozzáférése, elsősorban az alábbiak révén:

Egyértelmű cselekvési prioritások meghatározása: a kritikus fontosságú nyersanyagok frissített jegyzékén kívül a jogszabály felsorolja azokat a stratégiai nyersanyagokat is, amelyek kulcsfontosságúak Európa zöld és digitális törekvései, valamint a védelmi és űrtechnológiai célú alkalmazások szempontjából, ugyanakkor ellátási kockázatoknak vannak kitéve a jövőben. A rendelet a kritikus és a stratégiai nyersanyagok jegyzékét egyaránt beépíti az uniós jogba. Az uniós ellátás 2030-ig történő diverzifikálása érdekében a jogszabály egyértelmű referenciaértékeket határoz meg a hazai kapacitásra vonatkozóan a stratégiai nyersanyagellátási lánc mentén:

  • az EU éves fogyasztásának legalább 10%-a a kitermelés terén,
  • az EU éves fogyasztásának legalább 40%-a a feldolgozás terén,
  • az EU éves fogyasztásának legalább 15%-a az újrafeldolgozás terén,
  • az egyes stratégiai nyersanyagok tekintetében a feldolgozás bármely releváns szakaszában az Unió éves felhasználásának legfeljebb 65%-a származhat egyetlen harmadik országból.

A kritikus nyersanyagok biztonságos és reziliens ellátási láncainak létrehozása az EU-ban: a jogszabály csökkenti az adminisztratív terheket, és egyszerűsíti a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos uniós projektek engedélyezési eljárásait. Emellett a kiválasztott stratégiai projektek is támogatásban részesülnek azáltal, hogy forrásokhoz juthatnak és rövidebb (a kitermelési engedélyek esetében 24 hónapos, a feldolgozási és újrafeldolgozási engedélyek esetében pedig 12 hónapos) engedélyezési határidőkre lehet számítani. A tagállamoknak ezenkívül nemzeti programot kell kidolgozniuk a geológiai erőforrásaik feltárására.

Annak biztosítása, hogy az EU mérsékelni tudja az ellátási kockázatokat: az ellátási láncok rezilienciájának biztosítása érdekében a jogszabály úgy rendelkezik, hogy nyomon kell követni a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncait, és össze kell hangolni a stratégiai nyersanyagkészleteket a tagállamok között. Egyes nagyvállalatoknak ellenőrzést kell végrehajtaniuk a kritikai fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos ellátási láncaikra vonatkozóan, és ennek részeként vállalati szintű stressztesztet kell végezniük.

Beruházás a kutatásba, az innovációba és a készségekbe:  a Bizottság fokozni fogja az áttörést jelentő technológiák elterjesztését és alkalmazását a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében. Emellett a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos nagyszabású készségfejlesztési partnerség és a nyersanyagokkal foglalkozó akadémia létrehozása elő fogja mozdítani az érintett ellátási láncokban dolgozó munkaerő számára releváns készségeket. Külső eszközként pedig a Global Gateway segíti majd a partnerországokat saját kitermelési és feldolgozási kapacitásaik fejlesztésében, ideértve a készségfejlesztést is.

A környezet védelme a kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegének és fenntarthatóságának javítása révén: a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás megnövelt biztonságának és jobb megfizethetőségének együtt kell járnia a káros hatások enyhítésére irányuló fokozott erőfeszítésekkel a munkavállalói jogok, az emberi jogok és a környezetvédelem tekintetében, mind az EU-n belül, mind a harmadik országokban. Azok az erőfeszítések, amelyek a fenntartható fejlődés javítására irányulnak a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncainak tekintetében, egyben a harmadik országok gazdasági fejlődését is elősegítik, valamint előmozdítják a fenntarthatóság irányítását, az emberi jogokat, a konfliktusmegoldást és az adott régiók stabilitását is.

A tagállamoknak nemzeti intézkedéseket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak érdekében, hogy javítsák a kritikus fontosságú nyersanyagokban gazdag hulladék összegyűjtését, és hogy biztosítsák a hulladék másodlagos kritikus nyersanyagokká való újrafeldolgozását. A tagállamoknak és a magánszereplőknek meg kell vizsgálniuk, hogy milyen lehetőségek mutatkoznak a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelési hulladékból való visszanyerésére a jelenlegi bányászati tevékenységek során, illetve a korábban használt bányászati hulladéklerakókból. Az állandó mágnest tartalmazó termékeknek meg kell felelniük a körforgásosságra vonatkozó követelményeknek, és szerepelnie kell rajtuk a termék újrafeldolgozhatóságáról és újrafeldolgozott tartalmáról szóló tájékoztatásnak.

Nemzetközi szerepvállalás

A kritikus fontosságú nyersanyagok uniós behozatalának diverzifikálása: az EU a nyersanyagellátás terén soha nem lesz önellátó, és fogyasztásának nagy részét illetően továbbra is a behozatalra fog támaszkodni. A nemzetközi kereskedelem ezért alapvető fontossággal bír a globális termelés támogatásában és az ellátás diverzifikálásának biztosításában. Az EU-nak meg kell erősítenie a megbízható partnerekkel folytatott globális együttműködését a beruházások fejlesztése és diverzifikálása, a nemzetközi kereskedelem stabilitásának előmozdítása, valamint a befektetők jogbiztonságának megerősítése érdekében. Az EU mindenekelőtt kölcsönösen előnyös partnerségekre fog törekedni a feltörekvő piacokkal és a fejlődő gazdaságokkal, különösen a Global Gateway stratégia keretében.

Az EU fokozni fogja a kereskedelmi tevékenységet, többek között a következő intézkedésekkel: kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub létrehozása bármely olyan, hasonlóan gondolkodó ország részvételével, amely készen áll megerősíteni a globális ellátási láncokat; a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) megerősítése; a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodások és szabadkereskedelmi megállapodások hálózatának bővítése és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem érdekében szigorított végrehajtás.

A stratégiai partnerségek további fejlesztése: az EU megbízható partnereivel együttműködésben fenntartható módon elő fogja segíteni azok gazdasági fejlődését a saját országukban történő értéklánc-teremtés révén, ugyanakkor elő fogja mozdítani a biztonságos, reziliens, megfizethető és kellően diverzifikált uniós értékláncokat is.

Következő lépések

Mielőtt a javasolt rendelet elfogadásra kerülne és hatályba lépne, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is megvitatja és jóváhagyja.

Háttér-információk

A kezdeményezés egy rendeletből és egy közleményből áll. A rendelet olyan szabályozási keretet hoz létre, amely hozzájárul a hazai kapacitások fejlesztéséhez, és segít megerősíteni a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós ellátási láncainak fenntarthatóságát és körforgásos jellegét. A közlemény egy sor intézkedést javasol annak érdekében, hogy támogassa az ellátási láncok diverzifikációját új, egymást kölcsönösen támogató nemzetközi partnerségek kialakításával. További fontos terület az uniós kereskedelmi megállapodások hozzájárulásának maximalizálása, amely teljes mértékben igazodik a Global Gateway stratégiához.

Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetét értékelő 2022. évi beszédében jelentette be a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt, és egyúttal nyomatékosította, hogy csökkenteni kell az EU kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalától való függőségét, a diverzifikáció és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás fenntarthatóvá tétele révén. A jogszabály az Európai Tanács által elfogadott 2022. évi versailles-i nyilatkozatra válaszol, amely kiemelte a kritikus fontosságú nyersanyagok stratégiai jelentőségét az Unió stratégiai autonómiájának és európai szuverenitásának garantálása szempontjából. Választ ad továbbá az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseire és a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. novemberi európai parlamenti állásfoglalásra is.

Az intézkedések a 2023. évi kritikussági értékelésre, a stratégiai technológiákra összpontosító előrejelzési jelentésre, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv keretében kezdeményezett fellépésekre épülnek. A mai javaslatot a Bizottság Közös Kutatóközpontjának (a továbbiakban: JRC) tudományos munkája támasztja alá. Az előrejelzési jelentéssel párhuzamosan a JRC átalakította a nyersanyag-információs rendszert is, amely ismereteket tesz elérhetővé mind az elsődleges (kitermelt/betakarított), mind a másodlagos, például az újrafeldolgozásból származó nyersanyagokkal kapcsolatban. Az eszköz tájékoztatást nyújt konkrét anyagokról, országokról, valamint különböző ágazatokról és technológiákról, ezenkívül elemzéseket tartalmaz mind a jelenlegi, mind a jövőbeli keresletről és kínálatról.

A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló uniós jogszabállyal párhuzamosan terjesztik elő, amelynek célja a kulcsfontosságú szén-dioxid-semleges vagyis „nulla nettó kibocsátású” technológiák uniós gyártásának fokozása annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tiszta energia ellátási láncainak biztonsága, fenntarthatósága és versenyképessége, és ezáltal megvalósíthatóvá váljanak az EU éghajlat- és energiapolitikai törekvései.

További információk

A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai rendelet

Közlemény

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Kritikus fontosságú nyersanyagok és kereskedelem – Infografika

Intézkedések négy kritikus fontosságú nyersanyagra vonatkozóan – Infografika

Az EU nyersanyag-információs rendszere

A JRC előrejelzési jelentése

Idézet(ek)

Ez a jogszabály közelebb visz minket éghajlat-politikai céljainkhoz. Jelentősen javítani fogja a kritikus fontosságú nyersanyagok finomításának, feldolgozásának és újrafeldolgozásának európai helyzetét. A nyersanyagok alapvető szereppel bírnak például a szélenergia-termeléssel, a hidrogéntárolással vagy az akkumulátorok technológiájával kapcsolatos gyártási folyamatokban, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU mind a zöld, mind a digitális átállást meg tudja valósítani. Most pedig világszerte megerősítjük megbízható kereskedelmi partnerekkel folytatott együttműködésünket, hogy enyhüljön az EU jelenlegi importfüggősége, és ne legyen kénytelen csupán egy vagy néhány országra hagyatkozni. Közös érdekünk, hogy fenntartható módon fokozzuk a termelést, ugyanakkor biztosítsuk az európai vállalkozások ellátási láncainak lehető legmagasabb szintű diverzifikációját. – Ursula von der Leyen elnök – 16/03/2023

A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátás nélkül nem számíthatunk a zöld és az ipari átállás megvalósulására. A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó, mai napon előterjesztett csomag kiegyensúlyozott stratégiát mutat be. A behozatal alapvető fontosságú, és az is fog maradni: fokozzuk a nemzetközi szinten tett erőfeszítéseinket. Hosszú távon az újrafeldolgozás jelentősen hozzá fog járulni az ellátáshoz és iparunk versenyképességének biztosításához. De ehhez már ma cselekednünk kell. Végezetül, ahhoz, hogy kiaknázhassuk az Unióban rejlő lehetőségeket, egyszerűsítenünk kell az üzleti tevékenységeket.- Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 16/03/2023

A kritikus fontosságú nyersanyagok alapvető jelentőségűek versenyképességünk szempontjából, amelynek középpontjában az a törekvés áll, hogy vezető szerepet töltsünk be a jövő zöld iparágaiban. Bővítjük és felgyorsítjuk saját kapacitásainkat, és bizalmon, nyitottságon és kölcsönös előnyökön alapuló, egyre erősebb globális kapcsolatokat építünk ki. A közelmúltban Chilével kötött kereskedelmi megállapodásaink, valamint az Ausztráliával, illetve Indonéziával kötendő jövőbeli megállapodások hozzá fognak járulni a fenntartható és reziliens ellátási láncok támogatásához. Létre fogunk hozni egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klubot olyan megbízható partnerekkel, amelyek készek saját kritikus nyersanyagipari ágazataikat fejleszteni. A szorosabb és sokrétűbb kereskedelmi kapcsolatok révén csökkenthetők a függőségeink és az azokból eredő sebezhetőségek. – Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök – 16/03/2023

Napelemek, hőszivattyúk, elektromos autók, csipek, gyógyszerek, lőszerek: a nyersanyagok elengedhetetlenek mindezekhez a stratégiai jelentőségű technológiákhoz és termékekhez. Az ilyen értékes és szűkös erőforrások iránti kereslet ugrásszerűen növekszik, és ez globális versenyhez vezetett a gazdaságunk középpontjában álló új erőforrásokért, amelyek a gáz és a kőolaj helyébe lépnek. Ezzel a jogszabállyal az EU a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való biztonságos és fenntartható hozzáférés biztosítása érdekében fokozza a kitermelés, a finomítás, az újrafeldolgozás és a diverzifikálás terén tett erőfeszítéseit. – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 16/03/2023”

Forrás:
Kritikus fontosságú nyersanyagok: biztonságos és fenntartható ellátási láncok biztosítása az EU zöld és digitális jövője érdekében; Európai Bizottság; 2023. március 16.

Ferencz Orsolya: a Hold „ugródeszkája” lesz egy jövőbeni Mars-missziónak

„ Az űrszektor egy tudásalapú szektor, ahol nem kizárólag a földfelszíni erőforrások birtoklása dönt el mindent, itt a hozzáadott tudásnak, az innovációnak is fontos szerepe van – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. A műsorban arról is szó esett, hogy mára az űrkutatás középpontjába a Hold került, aminek gyarmatosítása az évtized végére megtörténhet.

Sokan úgy vélik, hogy az űrkutatás a nagyoknak – leginkább az Egyesült Államoknak, Kínának, Oroszországnak – a játszótere, ezért aztán szkeptikusan állnak ahhoz a kérdéshez, hogy mi dolga mondjuk Magyarországnak ezen a terepen. Ferencz Orsolya nekik üzenve jelezte, az űrkutatás egy olyan nagy hozzáadott értékű, tudásalapú (gazdasági) szektor, ahol nem kizárólag és nem elsősorban a földfelszíni erőforrásbirtoklás dönt el mindent.

Nyilván mindennek van szerepe, de látható, hogy itt a hozzáadott tudás, innováció és az emberi szellemi tudás, a jó ötletek, a jó megvalósíthatóság meghatározó tud lenni – magyarázta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Ezért van az, hogy nem lehet egyértelműen rávetíteni ennek a szektornak a lehetőségeire a földi országméreteket. Emlékeztetett: Izrael, Csehország, Portugália és Görögország is – mely államok lakosság arányában, akár méretükben összevethetők Magyarországgal –, nagyon komoly pozíciókat tudott elfoglalni az elmúlt tíz évben.

Ferencz Orsolya egyetértett azzal, hogy Magyarország kicsit késésben van a területen, hiszen csak 2015-ben csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez, miközben a régióból elsőként minket hívtak meg 1991-ben. Úgy véli, politikai döntéseken múlt, hogy az elmúlt évtizedekben kevesebb fókuszt kapott a terület.

Hozzátette: Csehország 4,39 euró/fő arányban fizet be az Európai Űrügynökségbe, amit aztán visszaigényelnek a cseh vállalatok és cégek. Magyarország most 2,39 eurónál tart, úgymond féltávra a csehekhez képest, miközben Izraelnek pedig már saját holdprogramja van. Vagyis a Magyarországgal összemérhető országok is „fantáziát” látnak az űrben – ismételte meg a miniszteri biztos, arra is felhívva a figyelmet, hogy közel kilencben országnak van műholdas képessége a világűrben, amiből globális szolgáltatások sora profitálhat. Sőt, közvetlen emberéletekben is mérhető haszna is van: gondolhatunk például arra, hogy a mentők GPS-koordináták alapján érhetnek időben egy eldugott településre, ha egy országnak van ehhez szükséges műholdas technológiája – emelte ki.

Számszerűsíthető, mennyibe kerül Magyarországnak egy újabb űrhajós, aki eljut a Nemzetközi Űrállomásra. Ferencz Orsolya emlékeztetett: amikor a kormány elfogadta, hogy legyen egy nemzeti kutatóprogram, akkor 99 millió dollárban szabta meg ennek a keretösszegét a Magyar Közlönyben. Az összeg jelentős része el sem hagyja Magyarországot, mert a tudományos műszerek fejlesztésére, a programban részt vevő mérnökök és tudóso fizetésére fordítódik, valamint kompetenciaépítésre költenek belőle.

A Hold gyarmatosítása

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy mára a Hold került az űrkutatás középpontjába. „Ennek az évtizednek a végére meg fogunk érkezni emberes bázissal” – fogalmazott Ferencz Orsolya, osztva azt a véleményt, miszerint a Hold stratégiailag is rendkívül fontos, és nem pusztán az ott található ásványi anyagok, nemesfémek szempontjából.

A Hold ugyanis egy fix pont, nagyjából 380 ezer kilométerre a Föld felszínétől, aminek mindig ugyanaz az oldala látható számunkra. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos megjegyezte, mindenki, de főleg a katonaviseltek fantáziájára van bízva, mennyire sok függ attól, hogy ki és milyen szándékkal, eszközzel és képességgel telepszik meg a Hold felszínén. Ezért van az, hogy az Egyesült Államok az Artemis nevű űrprogramjához szövetségeseket kezdett gyűjteni, kicsit proaktívabban, előremutató módon lefektetve a játékszabályokat a Holdon, beleértve azt is, hogy mondjuk egy bázis körül lehet-e valakinek biztonsági zónája, és ha igen, akkor azon belül kinek a jogrendszere érvényesül. És hogy mi van mondjuk akkor, ha a Hold felszínén olyan tevékenység zajlik, ami hatással van a teljes földi bioszférára.

„Sajnos a technológia nem várja meg azt, hogy jogilag eldöntsük ezeket a nagyon fontos kérdéseket, mert a technológia sajátossága, hogy akinek valamilyen tudása, képessége van, azt használni fogja, végre is hajtja, meg is építi, amit akar” – fogalmazott Ferencz Orsolya. Úgy véli, ezért is fontos az, hogy a magyar mérnöki képességeket maximálisan használjuk ki, ha tetszik, járassuk csúcsra, ha már évtizedekig kevesebb figyelmet kapott ez a terület.

Az űrkutatásért felelős biztos mindenképp úgy látja, hogy a Hold „ugródeszkája” lesz egy jövőbeni Mars-missziónak. Akár fizikailag is, hiszen a Hold gravitációja jóval kisebb mint a Földé, tehát egy onnan induló küldetés jóval nagyobb hasznos teher aránnyal veheti célba a vörös bolygót. „Egy csomó mindent már nem kell majd a Földről elvinni, mert ott lesz a Holdon is. Kvázi a mélyűr felé egy dobbantódeszka lesz” – ismételte meg.

Azt is hozzátette: embert küldeni a Marsra, amíg a sugárzásvédelemben nem lesz „dimenzióváltás, értelmetlen, illetve etikátlan, mert olyan mértékű károsodásnak lennének kitéve a hosszú űrutazás és a Marson tartózkodás alatt, ami felér egy halálos ítélettel. Akkor van értelme embert küldeni bárhova, ha legalább az esélye megvan rá, hogy vissza is tudjuk hozni. Ez az erkölcsi minimum – emelte ki. Ferencz Orsolya szerint a Marsra az automatika, a robotika egyelőre elég, ezekkel nagyon fontos és jó kísérletek tudnak zajlani. Addig pedig, épp a Holdon, ki lehet fejleszteni a szükséges sugárvédelmi technikákat.”

Forrás:
Ferencz Orsolya: a Hold „ugródeszkája” lesz egy jövőbeni Mars-missziónak; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2023. március 16.
Űrbányászat, űrháború és a Hold gyarmatosítása. Lesz magyar űrhajós. Ferencz Orsolya Inforádió Aréna; YouTube; 2023. március 15.

A globalizáció megfordulásához vezet az USA Kínával vívott chipháborúja

„A TSMC alapítója alapvetően támogatja az USA-t abban, hogy befékezze Kínát a chipszektorban, de ez az egész világra nézve súlyos következményekkel jár. Eközben a Samsung 230 milliárd dollárt önt a világ legnagyobb chipgyár-komplexumába.

Morris Chang, a TSMC visszavonult alapítója a tajvani CommonWealth Magazine által szervezett rendezvényen szólalt meg, és elmondta, hogy támogatja az USA azon törekvéseit, amelyekkel lelassítja Kínát a chipszektorban.

Hozzátette: ez viszont a globális ellátási lánc szétválását okozza, megfordítja a globalizációt a világban – mindez pedig tovább emeli az árakat és megszünteti azt, hogy a modern világot működtető chipek mindenhol elérhetőek legyenek.

Chang elmondta, számára nem kérdés, hogy a chipszektorban a globalizáció halott. A szabadkereskedelem szerinte még nem halott, de veszélyben van. A 91 évesen is tekintélyesnek tartott Chang szerint amikor a költségek felmennek, a chipek már nem annyira vonzóak, vagy akár egyáltalán nem. Így a jövőben egy más játékot játszanak majd.

A TSMC Tajvan gazdaságilag egyik legfontosabb eleme, amely az USA és Kína között geopolitikai és katonai, diplomáciai feszültségekhez is hozzájárul. Ennek következtében a chipgyártás kérdése maga is kényes téma, egy esetleges kínai fellépés esetén. Az USA ezért is dolgozik nagy erőkkel a hazai chipgyártásának felpörgetésén, továbbá a szövetségeseknél ugyanezen. Chang maga is közölte, hogy Tajvan az USA kereskedelmi minisztere szerint egy nagyon veszélyes hely, az USA pedig nem függhet Tajvantól a chipek kapcsán.

Gombamód nőnek az új chipgyárak

Összefoglalni sem lehetne, hogy a nyugati országokban mennyi befektetést és új chipgyárat jelentenek be, és a trend nem lassul. A TSMC is több országban terjeszkedik az USA mellett, bár a legfejlettebb technológiáit Tajvanon tartja. Épül mindenesetre egy második gyára Arizonában, így az amerikai befektetések elérik a 40 milliárd dollárt. Kína is dollármilliárdokat önt a saját chipszektorába, de Chang szerint az Tajvanhoz képest 5-6 éves lemaradásban van.

A TSMC a német kormánnyal egyeztet továbbá egy új német chipgyár építéséről is, jelenleg az adókedvezmények mértékétől függ minden.

A Samsung pedig közölte, hogy 230 milliárd dollárt fordít a következő 20 évben egy dél-koreai komplexumra, ami a világ legnagyobb chipgyár-bázisa lesz. A céljuk a hazai chipgyártás megerősítése, de azért az USA-ban sem tétlenkednek. A texasi chipgyáruk például már több mint 25 milliárd dollárba kerül, ami bő 8 milliárd dolláros extra költséget jelent – állítólag az infláció az oka.”

Forrás:
A globalizáció megfordulásához vezet az USA Kínával vívott chipháborúja; Harangi László; IT café; 203. március 17.

Szakirodalom

A vidékfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában

„A vidékfejlesztés szakpolitikai jelentősége az ezredforduló óta az európai Unióban és Magyarországon egyaránt növekszik. Ezt támasztja alá, hogy 2021 júniusában az európai bizottság 2040-ig szóló, erősebb, összekapcsolt, ellenálló és virágzó vidéki területek és közösségek felé vezető jövőképet fogalmazott meg, melyet uniós szintű Vidékfejlesztési Cselekvési terv elfogadásával, valamint az uniós, nemzeti, regionális és helyi szereplők széles körét mozgósító Vidéki Paktum létrehozásával, továbbá eddig nem alkalmazott vidékfejlesztési megoldásokkal kíván elérni. A vidékfejlesztési szakpolitika hazai felértékelődését jelzi, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban Magyarországon ez az egyetlen olyan fejlesztéspolitikai terület, ahol az EU-s támogatásokhoz szánt nemzeti társfinanszírozás mértéke a korábbihoz képest jelentősen, 17%-ról 80%-ra növekszik. Ebből kiindulva tanulmányunkban a vidékfejlesztés időben és térben változó szerepét, a cél- és eszközrendszerben, valamint a finanszírozási háttérben bekövetkezett főbb változásokat tekintjük át annak érdekében, hogy a következő programidőszakban elérhetővé váló EU-s és nemzeti vidékfejlesztési források a vidéki területek fejlődését még inkább elősegíthessék. Elemzésünk rámutat, hogy a vidéki területek hosszú távú fejlődését célzó vidékfejlesztési szakpolitika megalapozásához elkerülhetetlen a vidék fogalmának újradefiniálása, a vidéki térségek EU-s és hazai lehatárolási módszertanának felülvizsgálata, a vidékfejlesztési beavatkozások eredményeinek és hatásainak nyomon követését lehetővé tevő adatgyűjtési, értékelési rendszerek, módszertanok és elméletek megújítása a vidék és környezete szükségleteire a korábbinál jobban összpontosító, integrált szemléletű fejlesztéspolitika térnyerése érdekében.”

Forrás:
A vidékfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában ; Goda Pál, Hamza Eszter, Mezei Katalin, Rácz Katalin; Gazdálkodás; 66(6); DOI: 10.53079/GAZDALKODAS.66.6.t.pp_532-5582022, 532-558. o. (PDF)

Törvények, rendeletek

Változás jön az állami kórházaknál, központosítják a kórházi közbeszerzéseket

„Július elsejétől a fővárosi, majd 2024. január elsejétől országosan is minden kórház ingatlanüzemeltetési szolgáltatását központilag látja el az állam a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül.

A vonatkozó ügyben egy kormányrendelet és egy kormányhatározat is megjelent a Magyar Közlönyben.

Előbbi a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletet módosítja. Lényege, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) biztosítja az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá tartozó, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó fővárosi és vármegyei költségvetési intézmények számára az ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokat – írja a Portfolio.

Ide sorolhatók az alábbi szolgáltatások:
* őrzés-védelemre irányuló szolgáltatás;
* takarítási és egyéb higiénés szolgáltatás;
* műszaki üzemeltetés, karbantartás és az ezekkel összefüggő épületfelújítás;
* biztonságtechnikai berendezések üzemeltetése;
* létesítménygazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások.

A kormányhatározat lényege, hogy a belügyminiszter és a pénzügyminiszter idén május 15-ig kidolgozza a javaslatot a fenti szolgáltatások finanszírozásának módjára, és amennyiben indokolt, a szükséges jogszabály-módosításokra is javaslatot tesznek.

A gazdasági portál külön említést tesz a határozat 4. pontjára, ami felhívja Varga Mihály tárcavezetőt, hogy a KEF útján folytasson le központosított közbeszerzési eljárást a kórházak részére nyújtandó szolgáltatások beszerzése tárgyában, valamint ennek keretében dolgozza ki a szolgáltatásnyújtás egységes, valamennyi érintett kórház esetén alkalmazandó feltételrendszerét. ”

Forrás:
A kormány központosítja a kórházi közbeszerzéseket; Infostart; 2023. március 17.
83/2023. (III. 16.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 83/2023. (III. 16.) Korm. rendelete a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 38. szám; 2023. március 16.; 1284-1285. o. (PDF)
1091/2023. (III. 16.) Korm. határozat egyes ingatlanüzemeltetési feladatok ellátásával összefüggő intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1091/2023. (III. 16.) Korm. határozata egyes ingatlanüzemeltetési feladatok ellátásával összefüggő intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2023. évi 38. szám; 2023. március 16.; 1297-1298. o. (PDF)

22/2023. (III. 13.) ME határozat monitoring bizottságok elnökeinek kinevezéséről és monitoring bizottságok elnökeinek felmentéséről

„1. A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 34. §-a alapján

a) Lóga Mátét, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárát a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz monitoring bizottsága,

b) Nagy Bálintot, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárát az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz monitoring bizottsága,

c) dr. Kutnyánszky Zsolt Krisztiánt, az Energiaügyi Minisztérium miniszteri biztosát a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz monitoring bizottsága,

d) dr. Rétvári Bencét, a Belügyminisztérium államtitkárát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz monitoring bizottsága,

e) Mayer Gábort, a Miniszterelnökség államtitkárát a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz monitoring bizottsága,

f) dr. Feldman Zsoltot, az Agrárminisztérium államtitkárát a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz monitoring bizottsága,

g) dr. Ágostházy Szabolcs Imrét, a Miniszterelnökség államtitkárát a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága

elnökévé – 2023. március 20-i hatállyal – kinevezem.

2. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján

a) 2023. március 19-i hatállyal

aa) Vitézy Dávidot az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága,

ab) dr. György Lászlót a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program monitoring bizottsága

elnöki tisztségéből felmentem,

b) 2023. március 20-i hatállyal

ba) Nagy Bálintot, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárát az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága,

bb) Lóga Mátét, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárát a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program monitoring bizottsága

elnökévé kinevezem.

3. Visszavonom a monitoring bizottságok elnökeinek felmentéséről és monitoring bizottságok elnökeinek
kinevezéséről szóló 84/2022. (X. 5.) ME határozat 1. pont a) alpontját és 1. pont b) alpont ba) és bb) pontját.”

Forrás:
22/2023. (III. 13.) ME határozat monitoring bizottságok elnökeinek kinevezéséről és monitoring bizottságok elnökeinek felmentéséről ; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 22/2023. (III. 13.) ME határozata monitoring bizottságok elnökeinek kinevezéséről és monitoring bizottságok elnökeinek felmentéséről; Magyar Közlöny; 2023. évi 36. szám; 2023. március 13.; 1199. o. (PDF)

Lantos Csaba energiaügyi miniszter veszi át Palkovics László gazdasági vegyesbizottsági pozícióit

„ Lantos Csaba energiaügyi miniszter veszi át Palkovics László korábbi technológiai és ipari miniszter két gazdasági vegyesbizottsági pozícióját.

Felmentette Orbán Viktor kormányfő két eddig megmaradt kormányzati pozíciójából is Palkovics Lászlót, aki tavaly őszig vezette a Technológiai és Ipari Minisztériumot.

A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében Palkovics László már nem az elnöke sem a Magyar-Izraeli Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság magyar tagozatának, sem pedig a Magyar–Baden-Württembergi Vegyes Bizottság magyar tagozatának. A döntés értelmében mindkét posztot Lantos Csaba energiaügyi miniszter kapja meg.

Palkovics László tavaly novemberben távozott miniszteri posztjáról párhuzamosan azzal, hogy a kormány új Energiaügyi Minisztériumot hozott létre, melynek élére Lantos Csaba került. Palkovics László az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója lett, de a győri egyetem alapítványának is a kuratóriumi elnöke, ezeket nem érinti a miniszterelnök friss döntése. ”

Forrás:
Lantos Csaba képviseli a kormányt két gazdasági vegyesbizottságban is; Infostart; 2023. március 14.