Skip to main content

18. szám, 2023. május 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarországra látogat az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, uniós forrásokról lesz szó

„ A jövő héten fog tárgyalni Orbán Viktorral Johannes Hahn.

A jövő héten Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa ellátogat Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz – értesült a Portfolio. Az uniós politikus a hazánknak járó, de hónapok óta blokkolt uniós forrásokról fog egyeztetni a miniszterelnökkel.

Értesülésük szerint az uniós diplomata Erasmus-ügyben is meg akarja siettetni a kormányt, ugyanis álláspontjuk szerint ott már világosan jelezte a bizottság, hogy mit akarnak a kormánytól.
Mindemellett pedig azt is belengette, hogy Magyarország nemsokára felszabadíthat 13 milliárd euró befagyasztott uniós forrást.

A lap szerint a 13 milliárd euró feloldásához elegendő lehet az „igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok” tisztázása, a maradék 8,5 milliárd euróhoz pedig további korrekciós intézkedésekre lenne szükség.”

Forrás:
Magyarországra látogat az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, uniós forrásokról lesz szó; Mandiner; 2023. április 28.

A magyar kohéziós források kilátásai

„Hétfőn Brüsszel és Budapest között szakértői szinten feltételes megállapodás született egy igazságügyi reformcsomagról, amely a legfontosabb feltétele annak, hogy Magyarország 2021 és 2027 között részesülhessen a kohéziós forrásokból, melyek mintegy közel 22 milliárd eurót (megközelítőleg 8 ezer milliárd forint) tesznek ki. Az igazságügyi reformcsomagról szóló tárgyalások Brüsszel és Budapest között csak az egyik részét képezik a két fél között folyamatban lévő tárgyalásoknak.

„Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások után a magyar kormány az Országgyűlés elé terjeszti az igazságügyi reformról szóló kulcsfontosságú törvényjavaslatot, amely a felfüggesztett uniós források felszabadítására irányuló erőfeszítések részét képezi” – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán. „Zöld utat kaptunk Brüsszeltől (az igazságügyi törvényjavaslatra)” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy Didier Reynders európai igazságügyi biztostól kapott értesítés alapján a kormány most benyújtja a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A törvény elfogadását követően az Európai Bizottság értékelni fogja, majd jóvá kell hagynia a magyar igazságügyi reformokat. Ezt követően történhetne meg a források részleges feloldása. A kérdés ebben az esetben – a megegyezést leszámítva – sokkal inkább az, hogy az Európai Parlament milyen politikai nyomásgyakorlást fog alkalmazni a Bizottsággal szemben annak érdekében, hogy ne hagyja jóvá a magyar reformokat.

Az Európai Parlament hétfőn még nagyobb nyomást gyakorolt az Európai Bizottságra. Közös levélben öt európai parlamenti képviselőcsoport (Néppárt, Szocialisták, Renew Europe, Zöldek, Baloldal) bírálta a magyar kormányt, mert úgy vélik, hogy a jogállamiság és a demokratikus elvek terén Magyarországon folyamatos romlás tapasztalható. Felszólították továbbá az Európai Bizottságot, hogy a liberális demokrácia elveinek betartásáig tartsa vissza a Budapestnek szánt forrásokat. A gyakorlatban, ha Magyarország és a Bizottság megegyezik, az Európai Parlament már érdemi akadályokat nem tud gördíteni az ügy elé. Ettől függetlenül erős politikai üzenettel bír a jelentős mértékű tiltakozás.

„Ha az igazságszolgáltatás függetlenségi ügye rendeződik, az a kohéziós programok nagy többségét felszabadítja” – jelentette ki Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos az Európai Bizottság brüsszeli székházában csütörtökön adott interjújában. Az uniós biztos jövő hét kedden Magyarországra látogat, és tárgyalni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozón hivatalosan a többéves uniós keretköltségvetés félidei felülvizsgálatával kapcsolatos magyar álláspontot vitatják meg, ezzel együtt nagy valószínűséggel érinteni fogják a kérdéses pontokat is.

A kohéziós források vonatkozásában jelenleg a magyar kormánynak kell megtennie a következő lépést, a törvényjavaslat benyújtásával, ezt követően a Bizottság értékelésén múlik az ügy további menete. Érdemes azzal tisztában lenni, hogy az Európai Parlament a magyar kormányt kifejezetten politikai ellenfelének tekinti, ennek köszönhetően biztosra vehető, hogy minden lehetséges módon megpróbálja majd lassítani a magyar források kifizetését.”

Forrás:
Kilátások a magyar kohéziós források vonatkozásában; EU-MONITOR; 2023. április 28.

158/2023. (IV. 27.) Korm. határozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról

„1. A Kormány a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 4. § c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint állapítja meg.

2. Hatályát veszti a Digitális Megújulási Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1783/2021. (XI. 5.) Korm. határozat.

3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. melléklet az 1158/2023. (IV. 27.) Korm. határozathoz
A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz éves fejlesztési kerete

1. Az Intelligensebb Magyarország című 1. prioritás
…
2. A Hi-tech és zöld átállás című 2. prioritás
…
3. A Magyarország csatlakoztatva című 3. prioritás
…
4. A Digitális Készségek című 4. prioritás
…”

Forrás:
158/2023. (IV. 27.) Korm. határozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról ; Nemzeti Jogtár
A Kormány 1158/2023. (IV. 27.) Korm. határozata a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 62. szám; 2023. április 27.; 2461-2466. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Uniós forrásaink – helyzetjelentés

„Három szinten vannak befagyasztva a Magyarországnak járó uniós támogatások, a közelmúltban a Varga Judit által az igazságügyi reformmal kapcsolatban kötött megállapodás azonban mindegyikben pozitív elmozdulást ígér. Összeszedtük, milyen forrásokhoz nem fér hozzá egyelőre Magyarország, és a pénzbefagyasztás feloldásához milyen elvárásokat fogalmazott meg az unió, illetve milyen további feladatai vannak a magyar kormánynak, valamint azt is, meddig bírjuk támogatás nélkül, és mikor jöhetnek végre a pénzek.

Hetek kérdése, és megtörténhet az, amit Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter hónapok óta vár – hol rövidebb, hol hosszabb határidőket határozva és jósolva meg –, vagyis tényleg elkezdhetnek megérkezni Magyarországra a jelenlegi fejlesztési ciklus uniós pénzei. Mielőtt ez megtörténne, érdemes röviden összefoglalni azt a rendszert, amelyben több szinten is be vannak fagyasztva a Magyarországnak járó források.

Jelenleg két fő forrásból érkeznek uniós pénzek:

  • ezek egyike az előző, 2020-ig tartó hétéves költségvetési ciklus. Itt a pénzek körülbelül 90 százalékát már kifizették, de 10 százalék folyósítása még folyamatban van. Névleg 2020-ig tart a költségvetési ciklus, a teljes lezárás azonban csak 2025 márciusában lesz, addig tehát még jöhetnek pénzek a már megvalósított projektekre. Ezek a pénzek az EFOP, GINOP és KEHOP nevű operatív programokból jönnek, a többi program már kifutott.
  • A másik pedig a jelenlegi költségvetési ciklus agrártámogatásai, amelyek a megszokott menetrendben érkeznek. A teljes hétéves költségvetési ciklusnak a harmadát teszik ki ezek a pénzek, körülbelül 55 milliárd euróról van szó.

Van azonban két jelentős pénzügyi csatorna, ahonnan nem jutunk forrásokhoz. Az egyik a Helyreállítási Alap, ami egy gigantikus segélycsomag a koronavírus káros gazdasági hatásainak orvoslására, bár a prioritások többször is átalakultak. Innen több mint kétezer milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást várhatunk, és a háromezer milliárd forintnál is nagyobb hitelkeret több mint felét is igényeltük.

A második elzárt pénzcsap a kohéziós, fejlesztési források egy részét érinti. Ez az kondicionalitási eljárásban, vagyis a jogállami mechanizmus néven elterjedt eljáráson belül hozott intézkedés három operatív program 55 százalékára vonatkozik: a KEHOP+, az IKOP+ és a TOP+ programokra. Valamivel több mint 2600 milliárd forintnyi eurót blokkolnak, amit a következő hét évben lehet felhasználni. A magyar kormány többször jelezte, hogy évekig tart, mire felhasználjuk a szabadon hozzáférhető 45 százalékos támogatási részt, tehát hosszú idő, mire a befagyasztott forrásokra szükség lehet, ezzel szemben a szankció úgy működik, hogy az egy évre számolt támogatások 55 százaléka van zárolva, tehát a pénz hiánya azonnal érezhető.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság által közvetlenül menedzselt forrásoknál is korlátozások léptek életbe, melyek szerint uniós források terhére nem lehet új szerződéseket kötni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal. Ez több mint 700 milliárd forintnyi forrást érint. A legtöbbször ennek kapcsán az Erasmus+ programról van szó, de nem ez jelenti a legnagyobb problémát. Az Erasmus programokon belül a pályázatok a 2023-24-es tanévre le vannak fedve, probléma akkor lehet, ha a 2024-25-ös tanév tervezéséig nem sikerül megegyezni. A nagyobb gond a Horizont Európa nevű kutatási alappal kapcsolatban van. Itt ugyanis nem előre, hanem utólag finanszírozzák a kutatóintézetek pályázatait, amelyeket szintén közalapítványok szerveznek. Előfordulhat olyan eset, hogy bár egy kutatást már lezártak, de a szerződéskötés megtiltása miatt nem kaphatják meg rá a pénzeket az Európai Uniótól.

A legfájóbb uniós intézkedés a kohéziós forrásból származó pénzek befagyasztása. Tehát nemcsak a fent említett három program 55 százalékához, hanem a felzárkóztatási alap egészéhez sem fér hozzá jelen pillanatban Magyarország. Ez azért van, mert a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus elfogadásakor a tagállamok megegyeztek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekben, amelyek kimondják, hogy amennyiben bizonyos tagállamok nem tartják tiszteletben az EU alapjogi chartáját, akkor a problémák által érintett forrásokat be lehet fagyasztani mindaddig, amíg nem oldják meg ezeket.

Magyarországon ezekkel kapcsolatban három probléma is van.

  • A legfontosabb az igazságügyi rendszer függetlenségének a kérdése. Ez az ügy blokkolja az összes forrást.
  • A második legfontosabbak azok a feljogosító feltételek, amelyek szektorálisan, tehát adott ügyekben fagyasztanak be pénzeket. Itt nem minden pénz van blokkolva, jellemzően csak a források kisebb része, addig, amíg ezeket a problémákat nem kezeli a magyar kormány. Ilyen befagyasztás van érvényben például a gyermekvédelminek nevezett törvény azon részei miatt, amelyeket az Európai Bizottság homofóbnak tart, valamint az akadémiai függetlenséggel kapcsolatos viták miatt is.
  • A harmadik szintet tematikus feljogosító feltételeknek nevezik, ezek adott ügyekben blokkolhatnak pénzeket. Ilyenek is vannak, de ez teljesen normális, hasonló viták más országokkal kapcsolatban is folynak.

A kohéziós alapokból eddig csak az előfinanszírozást lehetett lehívni, ami a támogatások egy százaléka, körülbelül 360 millió euró. A kormány két programban, a GINOP+-ban és a TOP+-ban is elkezdte költségvetési forrásból megelőlegezni az uniós támogatásokat.

A problémák feloldására többféle választ várnak Magyarországtól.

  • A Helyreállítási Alap pénzeinek megszerzéséhez összesen 54 úgynevezett mérföldkő teljesítését várja el az Európai Bizottság. Ezek közül 27-et szupermérföldkőnek neveznek, ami annyit jelent, hogy mindegyiket teljesíteni kell, és úgy, ahogy azt a bizottság szeretné. Ezek kerülnek elő a jogállami mechanizmusnak is nevezett kondicionalitási eljárásban is feltételként.
  • A maradékból négy az igazságügyi reform teljesítéséhez kapcsolódik, ezek azok, amelyeket a horizontális feljogosító feltételeknél is említettünk.
  • A többi mérföldkő csak a Helyreállítási Alap pénzeinek feltétele. Ezeket egyébként érdemes lenne minél korábban teljesítenie a kormánynak, mert a Helyreállítási Alap pénzeinek elköltésére sokkal rövidebb határidők vannak, mint a hétéves költségvetésnél.

A hétéves költségvetés befagyasztott részének feloldásához a 27 szupermérföldkövet és a négy, igazságügyi reformmal kapcsolatos mérföldkövet is teljesíteni kell. Ezeket márciusra kellett volna teljesítenie a kormánynak, ami szerintük azért nem sikerült, mert az Európai Bizottság nem válaszolt időben a nekik küldött reformtervezetekre. Valójában nyárra lehet megegyezés a vitás kérdések nagy részében, bár több problémás ügyet már lezárt a kormány, míg másokat részben teljesített.

Ha ez megvan, akkor a bizottságnak és a tagállamok kormányainak is rá kell bólintania a pénzek kiolvasztására (a tagállamok 55 százalékának egyetértése szükséges). Ha ezt megteszik, hozzáférhetünk a három operatív program 55 százalékához, amelyeket a kondicionalitási eljárással befagyasztottak, és megoldódhat az Erasmus+-szal és a kutatóintézeteknek adott Horizont-támogatásokkal kapcsolatos probléma is.

Az összes többi fejlesztési forrás megszerzéséhez egy feltétel van: az igazságügyi reform.

Ennek a teljesítése feloldaná a horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos befagyasztásokat, valamint a kondicionalitási eljárással és a Helyreállítási Alappal kapcsolatos viták egy részét is.

Ebben haladt most nagyot előre a kormány. Már korábban közzétették véleményezésre az igazságügyi reformról szóló törvényt, az Európai Bizottság azonban nem volt elégedett a tervvel, egyeztetés kezdődött, ami most zárult le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megegyeztek a vitás ügyekben a bizottság szakértőivel. A tervezet módosítását csütörtökön be is nyújtották a parlament elé, a törvényalkotási bizottság el is fogadta. Erről és a reform leglényegesebb elemeiről részletesen itt írtunk.

Innentől a kondicionalitási eljárással befagyasztott pénzeken kívüli kohéziós források megszerzéséhez, vagyis ahhoz, hogy az első pénzek elinduljanak a jelenlegi költségvetési ciklusból, két dolog kell: egyrészt el kell fogadnia a módosított igazságügyi reformtervezetet az Országgyűlésnek. Ez formaság. Továbbá az Európai Bizottság biztosi kollégiumának szavaznia kell a pénzek odaadásáról. Ez nem lenne feltétlenül elvárás, de a horizontális feljogosító feltételek ügye alapvetően politikai, ezért nem egyetlen biztosra hárították a döntést, hanem a teljes kollégiumra.

Ez tehát az első lépés a pénzek megszerzéséért, ami nyárra tényleg megtörténhet. Utána kezdődhet a további egyeztetés a kondicionalitási eljárás addigra vélhetően teljesített feltételeiről, majd a Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó összes feltétel teljesítéséről.

Abból a szempontból a magyar kormány még nincs lemaradva ezekkel, hogy az év második felében lehetnek egyáltalán olyan számlák, amelyeket a mostani hétéves költségvetési ciklusból le tudnak majd adni, hogy a bizottság kifizesse őket. Az előlegek kifizetését pedig néhány hónapig el tudja viselni a magyar költségvetés, de évekig már nem.

A Helyreállítási Alap pénzeit viszont sok országban már nagyrészt el is költötték, és innen rengeteg pénz mehetne például a zöld átállásra. Ebben az ügyben valóban nagyon le van maradva az Orbán-kormány, és ez oldódhat meg legutoljára.”

Forrás:
Hogy állnak most az uniós pénzeink?; Kerner Zsolt; 24.hu; 2023. április 28.


Európai Unió

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály: 17 online óriásplatform és 2 nagyon népszerű online keresőmotor lesz nyilvántartásba véve

„A Bizottság a mai napon elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti első nyilvántartásba vételi határozatokat, amelyek értelmében 17 online óriásplatform és 2 nagyon népszerű online keresőmotor lesz nyilvántartásba véve, amelyek szolgáltatásait havonta legalább 45 millió aktív felhasználó veszi igénybe. A nyilvántartásba vett vállalatok a következők:

Online óriásplatformok:

  • Alibaba AliExpress
  • Amazon Store
  • Apple AppStore
  • Booking.com
  • Facebook
  • Google Play
  • Google Maps
  • Google Shopping
  • Instagram
  • LinkedIn
  • Pinterest
  • Snapchat
  • TikTok
  • Twitter
  • Wikipédia
  • YouTube
  • Zalando

Nagyon népszerű online keresőmotorok:

  • Bing
  • Google Search

A platformokat azon felhasználói adatok alapján vették nyilvántartásba, amelyeket 2023. február 17-ig kellett közzétenniük.

A nyilvántartásba vett platformok és keresőmotorok előtt álló következő lépések

A nyilvántartásba vételtől számítva a vállalatoknak 4 hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti valamennyi új kötelezettségnek. Ezek célja az online felhasználók – köztük a kiskorúak – szerepvállalásának növelése és védelme azáltal, hogy előírják a nyilvántartásba vett szolgálatok számára, hogy értékeljék és csökkentsék rendszerszintű kockázataikat, valamint hogy megbízható tartalommoderálási eszközöket biztosítsanak. Ide tartoznak az alábbiak:

  • A felhasználók szerepvállalásának növelése:
    • a felhasználók egyértelmű tájékoztatást kapnak arról, hogy miért ajánlanak számukra bizonyos információkat, és jogukban áll kimaradni a profilalkotáson alapuló ajánlórendszerekből;
    • a felhasználók könnyen be tudják majd jelenteni a jogellenes tartalmakat, és a platformoknak kellő gondossággal kell kezelniük ezeket a bejelentéseket;
    • a felhasználók (például etnikai származásra, politikai véleményre vagy szexuális irányultságra utaló) érzékeny adatai alapján nem jeleníthetők meg hirdetések;
    • a platformoknak minden hirdetést címkézniük kell, és tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy ki népszerűsíti azokat;
    • a platformoknak könnyen érthető, közérthetően megfogalmazott összegzést kell adniuk szerződési feltételeikről azon tagállamok nyelvén, ahol működnek.
  • A kiskorúak szigorú védelme:
    • a platformoknak át kell alakítaniuk rendszereiket annak érdekében, hogy biztosított legyen a kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága;
    • tiltott lesz a gyermekeknek szóló célzott hirdetések és a profilalkotáson alapuló reklámok bemutatása;
    • a nyilvántartásba vételt követő 4 hónapon belül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a – többek között a mentális egészségre gyakorolt negatív hatásokra vonatkozó – különleges kockázatértékeléseket, és azokat legkésőbb egy évvel később közzé kell tenni;
    • az említett kockázatok csökkentése érdekében a platformoknak át kell alakítaniuk szolgáltatásaikat, beleértve interfészeiket, ajánlórendszereiket és szerződési feltételeiket is.
  • Gondosabb tartalommoderálás, kevesebb dezinformáció:
    • a platformoknak és a keresőmotoroknak intézkedéseket kell hozniuk a jogellenes online tartalom terjesztésével, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében;
    • a platformoknak egyértelmű szerződési feltételeket kell megállapítaniuk, és azokat gondosan, nem önkényesen kell érvényesíteniük;
    • a platformoknak rendelkezniük kell egy olyan mechanizmussal, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a jogellenes online tartalmak bejelentését, és gyorsan kell cselekedniük a bejelentések nyomán;
    • a platformoknak elemezniük kell egyedi kockázataikat, és enyhítő intézkedéseket kell bevezetniük, például a dezinformáció terjedésének és a szolgáltatásaik nem hiteles használatának kezelése érdekében.
  • Nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság:
    • a platformoknak biztosítaniuk kell, hogy kockázatértékeléseiket és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály valamennyi kötelezettségének való megfelelésüket külső és független ellenőrzésnek vessék alá;
    • hozzáférést kell biztosítaniuk a kutatók számára a nyilvánosan hozzáférhető adatokhoz; később pedig külön mechanizmus lesz kialakítva az ellenőrzött kutatók számára;
    • közzé kell tenniük az interfészükön megjelenített összes hirdetés adattárát;
    • a platformoknak átláthatósági jelentéseket kell közzétenniük a tartalommoderálási döntésekről és a kockázatkezelésről.

A nyilvántartásba vett platformoknak és keresőmotoroknak a nyilvántartásba vételi határozatokról szóló értesítéstől számított 4 hónapon belül ki kell igazítaniuk a megfelelést biztosító rendszereiket, erőforrásaikat és folyamataikat, független megfelelési rendszert kell létrehozniuk, továbbá el kell végezniük első éves kockázatértékelésüket, amelyről jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

Kockázatértékelés

A platformoknak azonosítaniuk, elemezniük és mérsékelniük kell a rendszerszintű kockázatok széles körét, többek között, hogy a jogellenes online tartalmak és a dezinformáció miként terjeszthetők a szolgáltatásaik révén, valamint a véleménynyilvánítás szabadságára és a tömegtájékoztatás szabadságára gyakorolt hatásokat. Hasonlóképpen fel kell mérniük és csökkenteniük kell a nemi alapú online erőszakkal kapcsolatos, valamint a kiskorúak online védelmét és mentális egészségét érintő konkrét kockázatokat. A nyilvántartásba vett platformok és keresőprogramok kockázatcsökkentési terveit a Bizottság független ellenőrzésnek és felügyeletnek veti alá.

Új felügyeleti struktúra

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása egy páneurópai felügyeleti struktúrán keresztül történik majd. Bár a Bizottság a nyilvántartásba vett platformok és keresőmotorok felügyeletéért felelős illetékes hatóság, szorosan együtt fog működni a digitális szolgáltatási koordinátorokkal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által létrehozott felügyeleti kereten belül. Ezeket a kisebb platformok és keresőmotorok felügyeletéért is felelős nemzeti hatóságokat az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig kell létrehozniuk. Az említett időpont egyben az a határidő is, ameddig az összes többi platformnak teljesítenie kell a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint rájuk vonatkozó kötelezettségeket, és biztosítania kell felhasználói számára a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott védelmet és biztosítékokat.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály érvényesítése érdekében a Bizottság belső és külső multidiszciplináris szakértőket is be tervez vonni a munkafolyamatba, és ennek jegyében a közelmúltban létrehozta az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT). A központ támogatást nyújt annak értékeléséhez, hogy az algoritmikus rendszerek működése összhangban van-e a kockázatkezelési kötelezettségekkel. A Bizottság emellett az érintett ágazatok szakértelmét összegyűjtő digitális végrehajtási ökoszisztémát is kialakít.

A kutatók adatokhoz való hozzáférése

A Bizottság a mai napon véleményezési felhívást is közzétett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kutatói adathozzáféréssel kapcsolatos rendelkezéseit illetően. Ezek célja, hogy jobban nyomon lehessen követni a platformszolgáltatók által a jogellenes online tartalmak (például a gyűlöletbeszéd), más társadalmi kockázatok (például a dezinformáció terjedése) és a felhasználók mentális egészségét esetlegesen érintő kockázatok kezelése érdekében tett intézkedéseket. Ellenőrzött kutatók hozzáférést kapnak az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőmotorok adataihoz az EU-n belüli rendszerszintű kockázatok kutatása céljából. Ez azt jelenti, hogy elemezhetik például a platformok arra vonatkozó döntéseit, hogy a felhasználók mit látnak az interneten és milyen tartalmakkal folytatnak interakciót, továbbá hozzáférnek a korábban nyilvánosságra nem hozott adatokhoz. A kapott visszajelzések fényében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fog előterjeszteni az adatokhoz való hozzáférés olyan egyszerű, gyakorlatias és egyértelmű folyamatának kialakítása érdekében, amely egyúttal megfelelő biztosítékokat is tartalmaz a visszaélések ellen. A konzultáció május 25-ig tart.

Háttér-információk

A Bizottság 2020. december 15-én benyújtotta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatait, amelyek átfogó keretet biztosítanak a mindenki számára biztonságosabb és méltányosabb digitális tér létrehozásához. Az uniós társjogalkotók által egy évvel ezelőtt, 2022 áprilisában elért politikai megállapodást követően a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2022. november 16-án hatályba lépett.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden olyan digitális szolgáltatásra vonatkozik, amely a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolja össze. Új, átfogó kötelezettségeket állapít meg az online platformok számára az online veszélyek csökkentése és az online kockázatokkal szembeni fellépés érdekében, hatékony intézkedéseket vezet be az online felhasználói jogok védelmére, és egyedi, új átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre az online platformok ellenőrzésére. A szabályok, amelyek egyetlen egységes uniós szabályrendszert alkotnak, a felhasználók számára új védelmi eszközöket, a vállalkozások számára jogbiztonságot nyújtanak az egységes piacon. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály globális szinten a maga nemében az első szabályozási eszköztár, amely nemzetközi referenciaként szolgál az online közvetítőkre vonatkozó szabályozás tekintetében.

További információk

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjában

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – Kérdések és válaszok

Ismertető a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag

Kérdések és válaszok a felhasználói számok megállapításával kapcsolatban

„Szabályaink mögött az a logika áll, hogy a technológiának kell az embereket és napjaink társadalmait szolgálnia, nem pedig fordítva. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály észszerű átláthatóságot és elszámoltathatóságot hivatott biztosítani a platformok és a keresőmotorok számára, a fogyasztók pedig várhatóan nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak majd virtuális életük felett. A mai napon elfogadott nyilvántartásba vételi határozatok komoly előrelépést jelentenek e célok megvalósítása felé.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 25/04/2023

„A mai nap forradalmi a digitális szabályozás szempontjából. Megindult a visszaszámlálás 19 online óriásplatform és keresőmotor számára, hogy teljes mértékben megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által rájuk rótt egyedi kötelezettségeknek.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 25/04/2023”

Forrás:
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: a Bizottság nyilvántartásba veszi az online óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőmotorok első csoportját; Európai Bizottság; 2023. április 25.

Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (2023. április 25.)

„Tartalomjegyzék

  1. Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról
  2. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a felhasználókra
  3. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a vállalkozásokra
  4. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a tagállamokra
  5. Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

1.  Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

Mi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a fogyasztók és az áruk, szolgáltatások és tartalmak összekapcsolásában közvetítő szerepet betöltő digitális szolgáltatások kötelezettségeit szabályozza. Ezek közé a szolgáltatások közé tartoznak az online piacterek is.

A jogszabály javítja a fogyasztók és alapvető jogaik védelmét az interneten, szilárd keretet hoz létre az online platformok átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, valamint az egész Unióra kiterjedő egységes keretet teremt.

Az Európai Parlament és a Tanács 2022. április 23-án politikai megállapodásra jutott az új szabályokról, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály pedig az Európai Unió Hivatalos Lapjában való 2022. október 27-i kihirdetését követően 2022. november 16-án hatályba lépett.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Unió-szerte közvetlenül alkalmazandó rendelet. A közvetítők kötelezettségei közé tartoznak többek között a következők:

  • A jogellenes online tartalmak elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, az illegális árukat és szolgáltatásokat is ideértve. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan új mechanizmusok bevezetését írja elő, amelyek segítségével a felhasználók bejelentést tehetnek, ha jogellenes online tartalommal találkoznak, a platformok pedig arra specializálódott „megbízható bejelentőkkel” együttműködve azonosíthatják és eltávolíthatják a jogellenes tartalmakat.
  • Az online piactereken az eladók nyomon követésére vonatkozó új szabályok a bizalom erősítése és a csalók könnyebb felkutatása érdekében; egy új kötelezettség szerint az online piacterek kötelesek a meglévő adatbázisokkal összevetve véletlenszerűen ellenőrizni, hogy a weboldalaikon kínált termékek vagy szolgáltatások megfelelnek-e a követelményeknek; a termékek nyomonkövethetőségének folyamatos javítása fejlett technológiai megoldások alkalmazásával.
  • Hatékony biztosítékok a felhasználók számára, beleértve a platformok tartalommoderálással kapcsolatos döntéseivel szembeni fellebbezés lehetőségét is azon újonnan kötelezővé tett előírás alapján, miszerint a felhasználókat az általuk feltöltött tartalmak eltávolítása vagy korlátozása esetén tájékoztatni kell.
  • Átfogó átláthatósági intézkedések bevezetése az online platformok esetében, beleértve a szerződési feltételekkel kapcsolatos bővebb tájékoztatást, valamint a különféle tartalmak vagy termékek felhasználók számára történő ajánlásához használt algoritmusok átláthatóságát.
  • Új kötelezettségek a kiskorúak védelmére minden platformon az EU-ban.
  • Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok üzemeltetőinek arra vonatkozó kötelezettségei, hogy kockázatalapú fellépéssel megelőzzék a rendszereikkel való visszaéléseket, beleértve kockázatkezelési módszereik független ellenőrzését is. A platformoknak lépéseket kell tenniük a dezinformáció vagy a választási manipuláció, a nők elleni online erőszak vagy a kiskorúakat érintő online veszélyek kockázatának csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok arányban legyenek a véleménynyilvánítás szabadságát érintő korlátozásokkal, ezért az intézkedéseket független ellenőrzéseknek kell alávetni.
  • Új válságelhárítási mechanizmus bevezetése a népegészségügyet és a biztonságot fenyegető súlyos veszély, például világjárvány vagy háború esetén.
  • Az online platformokon gyermekekről profilalkotással vagy a személyes adatok különleges kategóriái, például etnikai hovatartozás, politikai nézetek vagy szexuális irányultság alapján készült célzott hirdetések tilalma. Az online platformokon és a véleményformálók kereskedelmi kommunikációjában megjelenő valamennyi hirdetés fokozott átláthatósága.
  • Az úgynevezett „sötét megoldások” használatának tilalma az online platformok felületein. Ez azokat a félrevezető trükköket jelenti, amelyekkel a felhasználókat megtévesztő módon nem kívánt döntések felé terelik.
  • Új rendelkezések, amelyek hozzáférést biztosítanak kutatók számára a kulcsfontosságú platformok adataihoz a platformok működésének és az online kockázatok alakulásának ellenőrzése érdekében.
  • A felhasználókat új jogok illetik majd meg, ideértve azt a jogot, hogy panaszt tegyenek a platformnál, peren kívüli vitarendezést kérjenek, saját nyelvükön panaszt tegyenek a nemzeti hatóságoknál, vagy kártérítést kérjenek a szabályok megsértése miatt. A fogyasztói képviseleti szervezeteknek is lehetőségük lesz arra, hogy súlyos jogsértések esetén megvédjék a felhasználói jogokat.
  • Egyedi felügyeleti struktúra. A (45 millió felhasználót elérő) online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőmotorok esetében az elsődleges szabályozó szerv a Bizottság, míg más platformok és keresőmotorok a székhelyük szerinti tagállamok felügyelete alá fognak tartozni. A Bizottság hasonló végrehajtási hatáskörökkel fog rendelkezni, mint a trösztellenes eljárások esetében. Uniós szintű együttműködési mechanizmust hoznak létre a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.
  • A társjogalkotó megerősítette és aktualizálta a közvetítők felelősségére vonatkozó szabályokat, beleértve az általános nyomonkövetési kötelezettségek egész Európára kiterjedő tilalmát.

Meghatározza-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, hogy mi minősül jogellenesnek az interneten?

Nem. Az új szabályok egyrészt uniós szintű előírásokat határoznak meg a jogellenes tartalmak felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozóan, másrészt új kockázatértékelési keretrendszert hoznak létre az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében annak felmérésére, hogy az általuk kínált szolgáltatásokon keresztül miképpen terjednek a jogellenes tartalmak.

A jogellenes tartalom fogalmát más uniós vagy nemzeti szintű jogszabályok határozzák meg – például a terrorizmussal összefüggő tartalmat, a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat vagy a jogellenes gyűlöletbeszédet uniós szinten határozzák meg. Amennyiben egy bizonyos tartalom csak egy adott tagállamban minősül jogellenesnek, főszabály szerint azt csak azon a területen szabad eltávolítani, ahol jogellenes.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az ágazatspecifikus jogszabályok helyébe lép-e?

Nem. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály horizontális szabályokat határoz meg az összes szolgáltatásra, valamint a jogellenes tartalmak valamennyi típusára vonatkozóan, beleértve az árukat és szolgáltatásokat is. Nem helyettesíti, nem módosítja, hanem kiegészíti az olyan ágazatspecifikus jogszabályokat, mint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv, a fogyasztóvédelmi vívmányok vagy az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről szóló rendeletjavaslat.

Milyen szabályok előzték meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, és miért kellett azokat aktualizálni?

A 2000-ben elfogadott elektronikus kereskedelemről szóló irányelv meghatározza az Unión belüli digitális szolgáltatásnyújtás fő jogi keretét. Ez a horizontális jogi keret a digitális szolgáltatások szabályozásának sarokköve az európai egységes piacon.

Az elmúlt több mint 20 év során jelentős változások mentek végbe, és a szabályokat ennek megfelelően tovább kellett fejleszteni. Az online platformok jelentős előnyöket teremtettek a fogyasztók és az innováció számára, megkönnyítették a nemzetközi kereskedelmet az Unión belül és kívül, és új lehetőségeket nyitottak meg számos európai vállalkozás és kereskedő előtt. Ugyanakkor gyakran fordulnak elő visszaélések is ezeken a platformokon jogellenes online tartalmak terjesztése, illetve illegális áruk vagy szolgáltatások online értékesítése céljából. Néhány óriásplatform az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált. Ezek különös kockázatot jelentenek a felhasználói jogok, az információáramlás és a közéleti részvétel szempontjából. Ezenkívül az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem határozott meg semmilyen együttműködési mechanizmust a hatóságok között. A „származási ország” elve azt jelentette, hogy a felügyeletet a székhely szerinti országra bízták.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szabályaira épül, és az online közvetítők kapcsán felmerülő konkrét kérdésekkel foglalkozik. A tagállamok jelenleg eltérően szabályozzák ezeket a szolgáltatásokat, ami akadályokat gördít az Unión belül terjeszkedni és növekedni kívánó kisebb vállalkozások elé, és eltérő szintű védelmet eredményez az európai polgárok számára.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megszünteti az eltérő szabályozásból eredő szükségtelen jogi terheket, kedvezőbb környezetet teremtve az innováció, a növekedés és a versenyképesség számára, és megkönnyítve a kisebb platformok, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások növekedését. Ugyanakkor valamennyi uniós felhasználó számára egyenlő védelmet biztosít, mind a jogellenes árukkal, tartalmakkal vagy szolgáltatásokkal szembeni biztonságuk, mind pedig alapvető jogaik tekintetében.

Mi a jelentősége a közvetítők globális szintű szabályozásának?

Az új szabályok fontos lépést jelentenek az európai értékek online térben történő védelmében. Tiszteletben tartják a nemzetközi emberi jogi normákat, és hozzájárulnak a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság hatékonyabb védelméhez.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magas szintű normákat határoz meg a hatékony beavatkozás, a jogszerű eljárás és az alapvető jogok online védelme tekintetében; egyúttal megőrzi a közvetítők felelősségének kiegyensúlyozott megközelítését, valamint hatékony intézkedéseket állapít meg a jogellenes online tartalmak és a társadalmi kockázatok kezelésére. Ezzel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítőkre vonatkozó szabályozási megközelítés referenciáját kívánja megteremteni globális szinten is.

Vonatkoznak-e ezek a szabályok az Unión kívüli vállalatokra?

A szabályok megkülönböztetés nélkül alkalmazandók az Unió egységes piacán működő összes szereplőre, ideértve az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező, az egységes piacon szolgáltatást nyújtó online közvetítőket is. Az Unióban székhellyel nem rendelkező vállalkozásoknak jogi képviselőt kell kinevezniük, ahogy az sok vállalat esetében más jogi eszközökben vállalt kötelezettségeik részeként már most is fennáll. Ugyanakkor az online közvetítők számára is előnyös lesz a felelősség alóli mentességek körüli egyértelmű jogi helyzet és az Unión belüli szolgáltatásnyújtás egységes szabályozása.

Tartalmaz-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a digitális gazdaság adóztatására vonatkozó rendelkezéseket?

Nem, a digitális tevékenységekből származó bevételekre kivetendő átmeneti digitális adóra vonatkozó bizottsági javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz képest önálló kezdeményezés. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem tartalmaz az adóztatás területére vonatkozó rendelkezéseket.

2.  A felhasználókra gyakorolt hatás

Hogyan részesülnek az új szabályok előnyeiből a polgárok?

Az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak az európaiak mindennapi életében. A szabályok biztonságosabb online élményt teremtenek a polgárok számára, hogy szabadon kifejezhessék ötleteiket, illetve kommunikálhassanak és vásárolhassanak az interneten, mivel kevesebb illegális tevékenységgel és veszélyes áruval találkoznak, miközben alapvető jogaik védelme is biztosított. Többek között az alábbi előnyökről beszélhetünk:

  • Jobb szolgáltatások a fogyasztók számára: Az online piactereknek azonosítaniuk kell üzleti felhasználóikat, és tisztázniuk kell, hogy ki értékesít vagy nyújt szolgáltatást; ez segíteni fog a tisztességtelen kereskedők felkutatásában, és megvédi az online vásárlókat az illegális termékektől, például a hamisított, illetve veszélyes áruktól. Az online piactér üzemeltetője, amennyiben tudomására jut, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás jogellenes, köteles tájékoztatni a terméket vagy szolgáltatást vásárló fogyasztókat a) a jogellenesség tényéről, b) a kereskedő kilétéről és c) a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Ezenkívül véletlenszerűen ellenőrizni fogják a platformjukon értékesített termékek dokumentációját, és fokozottabb mértékben kell majd a termékek jobb nyomon követhetőségét szolgáló megoldásokat alkalmazniuk annak biztosítása érdekében, hogy egyre kevesebb olyan áru jusson el az európai fogyasztókhoz, amely nem felel meg a követelményeknek.
  • Új felhasználói jogok: Ezzel egyidejűleg a polgárok is bejelentést tehetnek, ha jogellenes tartalmakkal találkoznak, ideértve a termékeket is, és az általuk létrehozott tartalmak eltávolítása esetén megfellebbezhetik az online platformok által hozott döntéseket: a platformok kötelesek értesíteni a polgárokat a meghozott döntésekről, a döntés meghozatalát alátámasztó indokokról, és gondoskodniuk kell a döntés megfellebbezésére szolgáló mechanizmus meglétéről.
  • Átláthatóbb hirdetések: Emellett a felhasználók több információt fognak kapni az online platformokon megjelenő hirdetésekről – például arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért. A platformokon a továbbiakban már nem jelenhetnek meg viselkedésalapú célzott hirdetések kiskorúak számára, és a felhasználók nem kaphatnak személyes adatok különleges kategóriáit – például etnikai hovatartozást, politikai nézetet vagy szexuális irányultságot – felhasználó profilalkotás alapján hirdetéseket.
  • Nagyobb felelősség hárul az óriásplatformokra: Külön szabályok vonatkoznak azokra az online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőmotorokra, amelyek több mint 45 millió felhasználót érnek el, tekintettel arra, hogy ezek a platformok rendszerszintű hatást gyakorolnak a nyilvános vita, a gazdasági tranzakciók, valamint az információk, vélemények és ötletek terjesztésének lehetőségeire. A platformokon megjelenő ajánlott tartalmakat illetően a felhasználóknak lehetőségük lesz módosítani az alkalmazott kritériumokat, de választhatják azt is, hogy nem szeretnének személyre szabott ajánlásokat kapni. A polgároknak nem kell elfogadniuk mindent, amit ezek a vállalatok mondanak; a jövőben független ellenőrök és ellenőrzött kutatók jelentései révén ellenőrizhetik e vállalatok tevékenységeit.
  • Egyértelműbb következmények: A felhasználók kártérítést kérhetnek a közvetítő szolgáltatóktól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak a szolgáltató általi megsértése miatt elszenvedett károkért vagy veszteségekért.

Milyen intézkedéseket rögzít a jogszabály a jogellenes tartalom elleni fellépés érdekében?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket fog meghatározni a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan nem csak a jogellenes tartalmak, de az illegális áruk és szolgáltatások elleni fellépéshez is:

  • A felhasználók egyszerűen és hatékonyan bejelenthetik a jogellenes tartalmakat.
  • A javaslat kiemelt csatornát hoz létre a különleges szakértelmüket és kompetenciájukat bizonyító megbízható bejelentők számára, hogy prioritást élvezzenek a jogellenes tartalmak bejelentésekor.
  • Amennyiben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, a tagállami hatóságok elrendelhetik az Unióban működő platformok számára, székhelyüktől függetlenül, hogy távolítsák el a jogellenes tartalmakat. Az online óriásplatformoknak kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk szolgáltatásaik általános szervezése szintjén annak érdekében, hogy megvédjék felhasználóikat a jogellenes tartalmaktól, áruktól és szolgáltatásoktól.

Hogyan fogja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megvédeni az embereket a nem biztonságos vagy hamisított áruktól?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket fog meghatározni a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan az illegális áruk elleni fellépéshez is:

  • A platformoknak kötelező eljárásokat kell bevezetniük az illegális áruk eltávolítására.
  • Az online piacterek kötelesek lesznek nyomon követni kereskedőiket („Ismerd az ügyfeledet”). Ez biztonságos, átlátható és megbízható környezetet teremt a fogyasztók számára, és visszatartja a platformokkal visszaélő kereskedőket attól, hogy nem biztonságos vagy hamisított árukat értékesítsenek.
  • Az online platformoknak továbbá úgy kell kialakítaniuk online felületeiket, hogy a kereskedők eleget tehessenek a fogyasztókkal szembeni tájékoztatási kötelezettségeiknek.
  • Egy megbízható bejelentőkre épülő új rendszer is rendelkezésre fog állni, például a hamisított áruk ellen küzdő márkatulajdonosok számára, hogy gyorsabban és könnyebben lehessen bejelenteni és eltávolítani a hamisított árukat.
  • A hatóságok számára új eszközök állnak majd rendelkezésre, amelyekkel közvetlenül elrendelhetik a nem biztonságos termékek eltávolítását.
  • A piacterek továbbá kötelesek lesznek minden elvárható erőfeszítést megtenni annak véletlenszerű ellenőrzése érdekében, hogy a termékek vagy szolgáltatások szerepelnek-e jogellenes minősítéssel valamelyik hivatalos adatbázisban, és meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket.
  • Az online óriásplatformokról ellenőrzött kockázatértékelést fognak készíteni, amely magában foglalja annak elemzését is, hogy az adott platform mennyire sebezhető az illegális áruk megjelenésével szemben, és a szervezeti szinten hozott kockázatcsökkentő intézkedéseiket is évente ellenőrizni fogják.

Milyen védelmet nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kiskorúak számára?

Az új szabályok értelmében a kiskorúak számára hozzáférhető online platformok szolgáltatóinak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják a kiskorúak magánéletének magas szintű védelmét és fokozott biztonságát szolgáltatásaik használata közben.

Emellett az új szabályok értelmében az említett szolgáltatók nem használhatnak olyan, kiskorúaknak szánt célzott hirdetéseket, amelyek a szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók személyes adatainak felhasználásával készített profilalkotáson alapulnak, amennyiben a szolgáltatás használójáról kellő bizonyossággal meg tudják állapítani, hogy kiskorú.

Hogyan lehet hatékonyan kezelni a káros, de nem jogellenes tartalmakat?

A káros, de nem jogellenes tartalmakat nem szabad ugyanúgy kezelni, mint a jogellenes tartalmat. Az új szabályok – a véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett – csak a jogellenes tartalmak eltávolítására vagy az ilyen tartalmak eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket írnak elő.

Ezzel párhuzamosan a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatározza az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok felelősségét az olyan rendszerszintű problémák tekintetében, mint a világjárványok során terjedő dezinformáció, megtévesztés és manipuláció, a kiszolgáltatott csoportoknak okozott sérelmek és más újonnan megjelenő társadalmi károk. Miután a Bizottság nyilvántartásba vette a 45 millió felhasználót elérő online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat, az említett platformok és keresőmotorok üzemeltetőinek éves kockázatértékelést kell készíteniük, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az általuk kínált szolgáltatás kialakításából eredő és használata során felmerülő kockázatok csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok ne korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Az intézkedéseket emellett független ellenőrzésnek kell alávetni.

Emellett a javaslat olyan társszabályozási keretet határoz meg, amelyben a szolgáltatók magatartási kódexek keretében léphetnek fel az illegális tartalmak vírusjellegű terjedésével, valamint a manipuláló és visszaélésszerű tevékenységekkel kapcsolatos negatív hatások kezelése érdekében, amelyek különösen károsak a szolgáltatás kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználóira, például a gyermekekre és a kiskorúakra nézve.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a káros online tevékenységekre vonatkozó társszabályozási keret létrehozását támogatja, amely magatartási kódexeket, például a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex felülvizsgálatát vagy válságkezelési protokollok készítését is magában foglalna.

Hogyan őrizhető meg az egyensúly az alapvető jogokkal, például a véleménynyilvánítás szabadságával?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály központi eleme a véleménynyilvánítás szabadságának védelme. Ez magában foglalja az emberek véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságának a kormányzati beavatkozással szembeni védelmét is. A jogellenes online tartalmak elleni horizontális szabályok kidolgozása során gondosan ügyeltek az arányosságra, ezért azokat a véleménynyilvánítás szabadságát és a hatékony jogorvoslathoz való jogot védő szilárd biztosítékok kísérik annak érdekében, hogy a jogellenes online tartalmak eltávolítása se elégtelen, se túlzott mértékű ne lehessen.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtámadják az online platformok által az egyes tartalmak eltávolítására vonatkozóan hozott döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a tartalommoderálási döntések átláthatóságára vonatkozó szabályokra is tartalmaz javaslatokat. Az óriásplatformok esetében a felhasználóknak és a fogyasztóknak lehetőségük lesz jobban megismerni, hogyan hatnak társadalmunkra ezek a platformok, amelyek kötelesek lesznek csökkenteni az említett kockázatokat, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát érintő kockázatokat is. A platformok felelősségre vonása független ellenőrző szervek által készített jelentéseken, valamint a szakemberek és a nyilvánosság általi ellenőrzésen keresztül történik majd.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt valamennyi kötelezettséget, beleértve a válságelhárítási mechanizmust is, az arányosságra gondosan ügyelve alakították ki az alapvető jogok, például a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében.

Hogyan lép fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a dezinformációk ellen?

A tartalommoderálásra, a hirdetésekre, az algoritmikus folyamatokra és a kockázatcsökkentésre vonatkozóan javasolt szabályok révén a jogszabály biztosítani kívánja, hogy a platformok – és különösen az óriásplatformok – elszámoltathatóbbak legyenek, és vállalják felelősségüket az általuk hozott intézkedésekért és az általuk hordozott rendszerszintű kockázatokért, ideértve a dezinformációt és a választási folyamatok manipulálását is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a társszabályozási keret meghatározása mellett a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex módosítását és az új bizottsági iránymutatás elfogadását támogatja, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően. 

Hogyan szabályozza a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online hirdetéseket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden típusú hirdetésre kitér, a digitális marketingtől a témafókuszú reklámokon át a politikai hirdetésekig, és kiegészítő szerepet tölt be olyan meglévő szabályok mellett, mint az általános adatvédelmi rendelet, amely már tartalmaz szabályokat például a felhasználók hozzájárulására vagy a célzott digitális marketing elleni tiltakozáshoz való jogukra vonatkozóan.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály két új korlátozást vezet be az online platformokon történő célzott hirdetésekre. Először is megtiltja a profilalkotáson alapuló célzott hirdetéseket kiskorúak számára. Másodszor, megtiltja azon célzott hirdetések használatát, amelyek személyes adatok különleges kategóriáinak, például a szexuális irányultságnak vagy a vallási meggyőződésnek a felhasználásával történő profilalkotáson alapulnak.

Az új szabályok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy tájékozott és megalapozott döntéseket hozzanak az általuk megtekintett hirdetésekről. Egyértelműen tájékoztatni kell a felhasználókat arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért, valamint hogy ki fizette a hirdetést; arról is egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk, hogy a platformon megjelenő tartalom szponzorált vagy szervesen került feltöltésre, ahogy azt is jelezni kell feléjük, ha a véleményformálók által készített tartalmak kereskedelmi üzenetet hordoznak. A potenciálisan jogellenes hirdetésekre, ahogy minden más típusú tartalomra, értesítési és intézkedési kötelezettségek vonatkoznak.

Az online óriásplatformok esetében jelentősebb a társadalmi hatás, ezért a szabályok további intézkedések megtételére kötelezik őket a kockázatok csökkentése és az ellenőrzés biztosítása érdekében. Hirdetési adatbázist kell fenntartaniuk és ahhoz hozzáférést kell biztosítaniuk, lehetővé téve a kutatók, a civil társadalom és a hatóságok számára a hirdetések megjelenítésének és tényleges célcsoportjának ellenőrzését. Azt is meg kell vizsgálniuk, hogy előfordult-e olyan eset, amikor hirdetési rendszerüket manipulációs, vagy más társadalmi kockázatot jelentő célra használták, ha igen, hogyan történhetett ez meg, és intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok csökkentése érdekében.

A szabályok kiegészítéseképpen a digitális piacokról szóló jogszabály intézkedéseket határoz meg a „kapuőrként” működő platformok hirdetési modelljével kapcsolatosan felmerülő gazdasági aggályok kezelésére.

Hogyan védi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a személyes adatokat?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a meglévő adatvédelmi szabályokkal – többek között az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel – teljes összhangban alakították ki úgy, hogy az nem módosítja az említett jogszabályokban meghatározott biztosítékokat.

Hogyan kezeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az úgynevezett „sötét megoldásokat”?

Az új szabályok tiltják a „sötét megoldások” alkalmazását. Az online platformok szolgáltatóinak online felületeiket úgy kell kialakítaniuk, rendezniük és működtetniük, hogy az ne adjon lehetőséget félrevezető, manipulatív, vagy az általuk kínált szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók szabad és megalapozott döntéshozatali képességét jelentős módon torzító vagy károsító módon történő használatra.

A tilalom kiegészíti, de nem írja felül a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályok keretében már bevezetett tilalmakat, amelyek keretében az EU-ban már számos, fogyasztókat félrevezető sötét megoldás került tilalom alá.

3.  A jogszabály hatása a vállalkozásokra

Milyen digitális szolgáltatásokra terjed ki a jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítők széles körére vonatkozik, köztük olyan szolgáltatásokra is, mint az internetszolgáltatók, a felhőalapú szolgáltatások, az üzenetküldés, a piacterek vagy a közösségi hálózatok. Külön átvilágítási kötelezettségek vonatkoznak a tárhelyszolgáltatásokra, különösen az online platformokra, például a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazásáruházakra, az online piacterekre, valamint az online utazási és szállásplatformokra. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott legátfogóbb szabályok elsősorban azokra az online óriásplatformokra vonatkoznak, amelyek jelentős társadalmi és gazdasági hatást fejtenek ki, és az Unióban legalább 45 millió felhasználóhoz jutnak el (ami a lakosság 10%-ának felel meg). Hasonlóképpen, az EU 450 millió fogyasztójának több mint 10%-a által használt óriás online keresőmotorokra nagyobb felelősség hárul az illegális online tartalmak visszaszorítása tekintetében. Az első online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat 2023. április 25-én jelölték ki.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a vállalkozásokra?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korszerűsíti és pontosítja a 2000-ben megalkotott szabályokat. Egy olyan általános referenciát teremt meg, amelyben az online vállalkozások a jogok és kötelezettségek betartását biztosító korszerű, egyértelmű és átlátható keretrendszer előnyeit élvezhetik.

Ezen túlmenően az online közvetítők, és különösen a tárhelyszolgáltatások és az online platformok esetében az új szabályok csökkenteni fogják az egységes piacon a 27 különböző rendszernek való megfelelés költségeit. Ez különösen fontos lesz az innovatív kkv-k, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, amelyek így jobb esélyekkel terjeszkedhetnek belföldön és kelhetnek versenyre az óriásvállalatokkal. A kis- és mikrovállalkozások mentesülnek a szabályok azon részének alkalmazása alól, amelyek nagyobb terhet jelenthetnek számukra, a Bizottság pedig gondosan nyomon fogja követni az új rendelet kkv-kra gyakorolt hatásait.

Az új szabályok más vállalkozások számára is előnyösek lesznek. Egyszerű és hatékony eszközök állnak majd rendelkezésükre a kereskedelmi tevékenységüket károsító jogellenes tevékenységek bejelentésére, míg a belső és külső jogorvoslati mechanizmusok hatékonyabb védelmet biztosítanak számukra a téves tartalomeltávolítással szemben, csökkentve ezzel a törvényes vállalkozások és vállalkozók veszteségeit.

Emellett azok a szolgáltatók, amelyek önként intézkedéseket hoznak a jogellenes tartalmak terjesztésének további visszaszorítása érdekében, biztosak lehetnek abban, hogy ezek az intézkedések nem járhatnak azzal a negatív következménnyel, hogy elveszítik a jogi felelősségre vonással szembeni védettségüket.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az induló vállalkozásokra és általában az innovációra?

Az egységes uniós keretrendszer révén a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megkönnyíti az egységes piac működését azáltal, hogy csökkenti a megfelelési költségeket és egyenlő versenyfeltételeket teremt. Az egységes piac fragmentációja aránytalan hátrányt jelent a növekedést tervező kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára a belföldi piac méretének elégtelensége és a számos különböző jogszabálynak való megfelelés költségei miatt. A fragmentáció költségei sokkal kisebb terhet rónak a már nagy méretet elért vállalkozásokra.

A digitális egységes piac egészén alkalmazandó közös, horizontális és harmonizált szabálykönyv lehetővé teszi a kkv-k, a kisebb platformok és az induló innovatív vállalkozások számára, hogy a kritikus növekedési szakaszban külföldi ügyfeleket is elérjenek. A szabályokat olyan szabványosítási intézkedések és magatartási kódexek kísérik, amelyek a kisebb vállalatok számára megkönnyítik a végrehajtást.

Hogyan tesz különbséget a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kis és a nagy gazdasági szereplők között?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály aszimmetrikus átvilágítási kötelezettségeket ír elő a közvetítők különböző típusai számára szolgáltatásaik jellegétől, méretüktől és hatásuktól függően annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat ne lehessen jogellenes tevékenységek céljára felhasználni, és hogy szolgáltatóként felelősségteljesen működjenek. Bizonyos érdemi kötelezettségek csak az online óriásplatformokra korlátozódnak, amelyek központi szerepet játszanak a társadalmi viták és a gazdasági tranzakciók elősegítésében. A nagyon kis méretű platformok mentesülnek a kötelezettségek többsége alól.

Azáltal, hogy az online ökoszisztémában a szereplők méretének megfelelően helyreállítja a felelősségek egyensúlyát, a javaslat biztosítja, hogy az új szabályok szabályozási költségei arányosak legyenek.

Milyen hatással van a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a platformokra és az óriásplatformokra?

A legkisebbek (az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató platformok és olyan platformok, amelyek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót) kivételével minden platformnak panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokat, valamint peren kívüli vitarendezési mechanizmusokat kell létrehoznia, együtt kell működnie a megbízható bejelentőkkel, intézkedéseket kell hoznia a visszaélésszerű bejelentések ellen, kezelnie kell a panaszokat, ellenőriznie kell a külső beszállítók megbízhatóságát, és biztosítania kell az online hirdetések átláthatóságát a felhasználók számára.

Ezen túlmenően a legalább 45 millió felhasználót (azaz az európai népesség 10%-át) elérő online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőmotorokra külön szabályok vonatkoznak az illegális tartalmak terjesztésével és a társadalomnak okozott károkkal kapcsolatos különleges kockázatok miatt.

Az online óriásplatformoknak meg kell felelniük az előírt kockázatkezelési kötelezettségeknek, külső kockázatellenőrzésnek és nyilvános elszámoltathatóságnak, átláthatóvá kell tenniük ajánlórendszereiket és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos felhasználói választási lehetőségeiket, valamint meg kell osztaniuk az adatokat a hatóságokkal és a kutatókkal. 

Milyen szankciók sújtják a vállalkozásokat, ha nem tartják be az új szabályokat? 

Nemzeti és uniós szintű együttműködésre alapuló új végrehajtási mechanizmus fogja felügyelni, hogy az online közvetítők hogyan igazítják rendszereiket az új követelményekhez. Minden tagállamnak ki kell neveznie majd egy digitális szolgáltatási koordinátort, amely önálló hatóságként a saját tagállamában székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások felügyeletéért és/vagy az ágazati szakhatóságokkal történő koordinációért felel. E tevékenysége részeként a koordinátor szankciókat – többek között pénzbírságokat – szab ki. A rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban minden tagállam egyértelműen meghatározza nemzeti jogában a szankciókat, biztosítva, hogy azok arányosak legyenek a jogsértés jellegével és súlyosságával, ugyanakkor megfelelő visszatartó erőt képviseljenek a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében a Bizottság közvetlen felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel rendelkezik majd, a legsúlyosabb esetekben pedig a szolgáltató teljes forgalmának 6%-áig terjedő bírságot szabhat ki.

A végrehajtási mechanizmus nem csak bírságokat foglal magában: a digitális szolgáltatások koordinátora és a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy szükség esetén azonnali intézkedéseket kérjen a nagyon súlyos károk kezelése érdekében, és a platformok kötelezettségeket vállalhatnak arra vonatkozóan, hogy hogyan orvosolják azokat.

Azon tisztességtelen platformok esetében, amelyek nem tesznek eleget fontos kötelezettségeiknek, és ezáltal veszélyeztetik az emberek életét és biztonságát, végső eszközként lehetőség lesz arra, hogy az összes érintett fél bevonása után szolgáltatásuk ideiglenes felfüggesztését kérjék a bíróságtól.

4.  A jogszabály hatása a tagállamokra

Hogyan lehet áthidalni a tagállami jogszabályok közötti szakadékokat?

Az elmúlt néhány év tapasztalatai és kísérletei azt mutatják, hogy a jogellenes online tartalmak terjedésével kapcsolatos problémák megfékezésére irányuló egyedi nemzeti intézkedések – különösen amikor online óriásplatformokról van szó – nem képesek hatékonyan kezelni a fennálló kihívásokat és megvédeni az európaiakat a káros online tevékenységektől. Emellett a nem összehangolt nemzeti intézkedések további akadályokat gördítenek a kisebb online vállalkozások és induló innovatív vállalkozások elé, amelyeknek jelentős megfelelési költségekkel kell szembenézniük ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az összes különböző jogszabálynak. Korszerű és harmonizált szabályokkal minden európai ember és vállalkozás számára nagyobb védelmet és szerepvállalást lehet biztosítani.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az Unió egészére vonatkozóan egyetlen szabályrendszert vezet be. Az Unió valamennyi polgára azonos jogokkal fog rendelkezni, a közös jogérvényesítési rendszer egységesen védi meg őket, és az online platformokra vonatkozó szabályok az Unió egész területén azonosak lesznek. Ez a jogellenes tartalmak bejelentésére vonatkozó szabványosított eljárásokat, a panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokhoz való, az egész egységes piacon érvényesülő azonos hozzáférést, a tartalommoderáló vagy reklámrendszerek átláthatóságának azonos szintjét, valamint az online óriásplatformok esetében egyforma szintű, felügyelt kockázatcsökkentési stratégiát jelent.

Ugyanakkor rendeletként a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály közvetlenül alkalmazandó, és a vele azonos célkitűzést követő, átfedéseket tartalmazó nemzeti jogszabályok helyébe lép. Emellett, mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes körű harmonizációs eszköz, az uniós tagállamok nem állapíthatnak meg nemzeti jogukban a rendeletben foglaltakon túl további szabályokat.

Mely intézmények fogják felügyelni a szabályokat, és ki választja ki azokat?

A szabályok betartását a Bizottság – amely elsősorban a 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokért és keresőprogramokért felelős – és a tagállamok – amelyek a székhelyük szerint a kisebb platformokért és keresőmotorokért felelősek – megosztva felügyelik majd.

A Bizottság a jelenlegi trösztellenes szabályokban meghatározottakkal azonos felügyeleti hatáskörökkel fog rendelkezni, beleértve a vizsgálati hatásköröket és a globális bevétel legfeljebb 6%-ának megfelelő bírság kiszabására való jogosultságot.

A tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük azokat az illetékes hatóságokat – digitális szolgáltatási koordinátorokat –, amelyek felügyelik, hogy a területükön székhellyel rendelkező szolgáltatók szolgáltatásai megfelelnek-e az új szabályoknak, illetve részt kell venniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat uniós együttműködési mechanizmusában. A digitális szolgáltatási koordinátor független hatóság lesz, amely számára szigorúan elő van írva, hogy feladatait pártatlanul és átláthatóan kell ellátnia. Az egyes tagállamokon belül az új digitális szolgáltatási koordinátor fontos szabályozási központként biztosítja a koherenciát és a digitális kompetenciákat.

A digitális szolgáltatási koordinátorok a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete elnevezésű független tanácsadó csoport keretében működnek együtt, amely elemzésekkel, jelentésekkel és ajánlásokkal támogathatja, valamint koordinálhatja a digitális szolgáltatási koordinátorok által végzett közös vizsgálatokat, amelyek új eszközként kerülnek bevezetésre.

Milyen szerepet tölt majd be a Bizottság a platformok felügyeletében?

Elsősorban az illetékes nemzeti hatóságok, nevezetesen a digitális szolgáltatási koordinátorok feladata, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglaltakat az adott területen székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások üzemeltetőire vonatkozóan érvényesítsék.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok felügyeletét illetően azonban egyedül a Bizottság rendelkezik majd hatósági jogkörrel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti azon konkrét kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére, amelyek kizárólag az említett szolgáltatókra vonatkoznak. Emellett a Bizottság a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködésben felel majd az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat érintő bármely más rendszerszintű kérdés felügyeletéért és végrehajtásáért is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti és végrehajtási keretrendszernek fontos részét képezi majd a Testület is, amelynek tagjai független digitális szolgáltatási koordinátorok közül kerülnek ki.

Hogyan fogja a Bizottság finanszírozni az új felügyeleti és végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos költségeket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való tényleges megfelelés biztosítása érdekében fontos, hogy a Bizottság rendelkezzen az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges erőforrásokkal mind a személyzetet, mind a szakértelmet, mind a pénzügyi eszközöket illetően. E célból a Bizottság felügyeleti díjakat fog felszámítani az említett szolgáltatók esetében, amelyek mértékét évente – első alkalommal 2023 végén – állapítják majd meg. A felszámított éves felügyeleti díjak teljes összegének megállapítására a Bizottság részéről az e rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátása során felmerült, előzetesen észszerűen becsült költségek teljes összege alapján kerül majd sor.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóinak felszámítandó éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a szolgáltatás méretével, amelyet a szolgáltatást az Unión belül igénybe vevők száma szerint állapítanak meg. E célból az egyéni éves felügyeleti díj nem haladhatja meg az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóira vonatkozóan a kijelölt szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitásának figyelembevétele céljából megállapított általános felső határértéket (amely az éves globális nettó bevételük 0,05 %-ának felel meg).

A Bizottság 2023. március 2-án elfogadta a felügyeleti díjak alkalmazására vonatkozó eljárást és részletes módszertant meghatározó részletes szabályokat, amelyeket a közzététel és a hatálybalépés előtt három hónapos ellenőrzés céljából megküldött az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Mikortól kezdik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt alkalmazni?

A szabályokat két lépésben kezdik majd alkalmazni:

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2024. február 17-től, tizenöt hónappal a hatálybalépését követően közvetlenül alkalmazandó lesz az EU-ban. Addigra a tagállamoknak fel kell hatalmazniuk nemzeti hatóságaikat arra, hogy érvényesítsék a kisebb platformokra vonatkozó új szabályokat, valamint az online óriásplatformokat és nagyon népszerű keresőmotorokat érintő nem rendszerszintű kérdésekre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság által a rendszerszintű kötelezettségek tekintetében közvetlenül felügyelt online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok esetében az új szabályok korábban lépnek életbe. Mindenekelőtt a mikro- és kis platformok kivételével valamennyi online platformnak 2023. február 17-ig havonta közzé kellett tennie az aktív felhasználók számára vonatkozó információkat; ezt a gyakorlatot ezt követően legalább hathavonta meg kell ismételni. Emellett felkérték őket, hogy az említett számokat közöljék a Bizottsággal, amely felelős annak vizsgálatáért, hogy elérik-e a 45 millió felhasználós küszöbértéket, és ennek megfelelően online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak kell-e minősíteni őket. A Bizottság általi nyilvántartásba vételt követően az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőmotorok szolgáltatóinak négy hónap áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti első kockázatértékelés elkészítését és a Bizottság felé történő benyújtását.

5.  Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

Milyen technikai jellegű szakértői tapasztalattal rendelkezik a Bizottság a legnagyobb online közvetítők felügyeletéhez?

A tárgyalások vége óta a Bizottság felkészült arra, hogy az online óriásplatformok és keresőprogramok tekintetében ellássa a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti feladatát, amelynek keretében növelte a többek között az adattudomány és az algoritmusok területén jártas személyi és szakértői állomány létszámát.

Felügyeleti szerepének betöltésében a Bizottságot az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ támogatja, amelynek a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) ad otthont. A központ technikai szakértelemmel, tudományos kutatások és előrejelzések készítésével segíti a Bizottság munkáját kizárólagos felügyeleti és végrehajtási feladatainak ellátásában a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban az online óriásplatformokra és keresőprogramokra vonatkozóan előírt rendszerszintű kötelezettségek tekintetében. A központ, speciális szakértelemmel rendelkező szakértői gárdájával a rendszerszintű kockázatok azonosításában és mérésében is szerepet vállal.

Mi a feladata az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központnak?

A központ belső technikai segítséget nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására irányuló célkitűzéséhez kapcsolódó algoritmikus rendszerek kialakításában. Ennek során különböző tudományágak szakértőire támaszkodik, a műszaki, etikai, gazdasági, jogi és környezetvédelmi szempontok integrálásával.

A központ fogja össze az algoritmikus átláthatóságra fókuszáló kutatásokat, biztosítva, hogy a digitális szolgáltatásokat támogató algoritmusok által hozott döntések átláthatóak, indokolhatóak és az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok kockázatkezelési kötelezettségeivel összhangban lévők legyenek.

Mikor kezdi meg működését az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ?

Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ (ECAT) hivatalosan 2023 áprilisában kezdte meg működését. A központ személyi állományának nagy része a spanyolországi Sevilla városában található Közös Kutatóközpont telephelyén fog dolgozni, de szorosan együtt fog működni a Közös Kutatóközpont isprai (Olaszország) és brüsszeli (Belgium) munkatársaival is.”

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály; Európai Bizottság; 2023. április 25.
Korábbi változat:
Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, 2022. november 14.; eGov Hírlevél; 2022. november 21.

Az EU Tanácsa jogszabályt fogadott el a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés javítása és digitalizálása érdekében

„A Tanács zöld utat adott egy olyan digitális platform létrehozásáról szóló új uniós jogszabálynak, amelynek segítségével az ügyészek és a bírák – közös nyomozócsoportokban együttműködve – könnyebben tudják majd megosztani információikat és bíróság elé állítani a bűnözőket.

„A bűnözői tevékenységnek nem állják útját a határok, így a bűnözés visszaszorításához elengedhetetlenek a határokon átnyúló nyomozások. A digitális platform segítségével a bűnüldöző és az igazságügyi hatóságok könnyebben meg tudják majd osztani az információkat és a bizonyítékokat, és egyszerűbben tudnak kommunikálni más országbeli kollégáikkal.” – Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter

A határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizációja

A platform meg fogja könnyíteni a közös nyomozócsoportok napi szintű koordinációját és irányítását. Lehetővé fogja tenni az operatív információk és a bizonyítékok megosztását és ideiglenes tárolását, valamint a biztonságos kommunikációt, és elősegíti majd a bizonyítékok nyomonkövethetőségét.

A platform össze lesz kapcsolva a közös nyomozócsoportokban részt vevő hatóságok által használt informatikai eszközökkel. A platform használata ugyan határozottan ajánlott lesz, ám továbbra is önkéntes marad.

A platform megtervezése, fejlesztése és üzemeltetése a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség, azaz az eu-LISA feladata lesz.

Háttér és a következő lépések

A közös nyomozócsoportokban két vagy több uniós ország és esetleg harmadik országok hatóságai folytatnak korlátozott ideig közösen, konkrét határokon átnyúló bűnügyi nyomozásokat. E csoportok tagjai közvetlenül megoszthatják egymással a bizonyítékokat, anélkül, hogy szükség lenne lefolytatni a hagyományos igazságügyi együttműködési eljárásokat.

Közös nyomozócsoportok 2002 óta működnek, de több technikai problémával kellett szembenézniük például az információk és a bizonyítékok elektronikus módon történő biztonságos megosztása, valamint a biztonságos elektronikus kommunikáció terén.

Az új rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és minden uniós országban közvetlenül alkalmazandó lesz.

A platform működése legkésőbb két és fél évvel a rendelet hatálybalépését követően kezdődik.

Ülések”

Forrás:
A Tanács jogszabályt fogadott el a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés javítása és digitalizálása érdekében; Európai Unió Tanácsa; 223. április 24.

Az EU Tanács véglegesen zöld utat adott annak a jogszabálynak, amely a termékeket biztonságosabbá teszi a fogyasztók számára

„A Tanács a mai napon elfogadta az általános termékbiztonsági rendeletet, amely megerősíti az offline és online értékesített termékekre vonatkozó biztonsági szabályokat. A rendelet megerősíti a nem biztonságos termékek piacfelügyeletét és azon vásárlók fogyasztói jogait, akiknek nem biztonságos terméket értékesítettek.

„Az elfogadott rendelettel biztosítjuk, hogy a fogyasztók a legmagasabb szintű termékbiztonságot élvezzék, akár online, akár üzletben vásárolnak. Ha komolyan gondoljuk a digitális átalakulást, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a polgárok bízzanak abban, hogy a megvásárolt termék biztonságos, függetlenül attól, hogy hogyan vásárolják azt.” – Erik Slottner, svéd közigazgatási miniszter

A ma elfogadott rendelet megerősíti a termékbiztonságot és a fogyasztóvédelmet, és megkönnyíti a fogyasztók számára a nem biztonságos termékek javíttatását, visszaküldését vagy kicserélését. További részletek:

  • az online piactereknek együtt kell majd működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal, ha a platformjukon veszélyes terméket észlelnek, továbbá a termékbiztonságért felelős egyedüli kapcsolattartó pontot is létre kell hozniuk
  • a piacfelügyeleti hatóságok utasíthatják az online piactereket, hogy távolítsák el a platformjukról a veszélyes termékeket vagy tiltsák le az ilyen ajánlatokhoz való hozzáférést
  • egységes piacfelügyeleti rendszer fog kiterjedni valamennyi termékre
  • ha egy termék nem biztonságosnak bizonyul, a gazdasági szereplőknek haladéktalanul korrekciós intézkedéseket kell hozniuk, és erről tájékoztatniuk kell a piacfelügyeleti hatóságokat és a fogyasztókat
  • ha egy terméket vissza kell hívni, a fogyasztónak jogában áll megjavíttatni vagy kicseréltetni a terméket, illetve visszakérni az árát (ezen opciók közül legalább kettő közül választhat)
  • a gazdasági szereplőknek az online és offline értékesített termékek esetében (függetlenül azok eredetétől) felelős személyt kell kijelölniük, aki biztosítja a műszaki dokumentáció, használati utasítások és biztonsági információk rendelkezésre állását

Háttér

Az általános termékbiztonságról szóló 2001. évi irányelv biztosította, hogy az EU piacán forgalomba hozott vagy forgalmazott valamennyi fogyasztási cikkre általános biztonsági követelmények vonatkozzanak.

Az online értékesített áruk és termékek növekvő száma azonban szükségessé tette a szabályok aktualizálását, hogy azok megfeleljenek a jelenlegi digitális és technológiai fejlődésnek. Az általános termékbiztonsági rendelet az általános termékbiztonsági irányelvet (amelyet át kellett ültetni a nemzeti jogszabályokba) rendeletté alakítja át (amely nem hagy teret a tagállamok általi eltérő átültetésnek).

Korszerűsíti az összes gazdasági szereplőre (gyártók, importőrök és forgalmazók), valamint az online vállalkozásokra és az online piacterekre vonatkozó szabályokat. Az irányelv rendeletté alakítása szilárd jogi keretet fog nyújtani ahhoz, hogy garantálható legyen a termékek biztonságossága és az európai szabványoknak való megfelelésük.

További lépések

A Tanács mai jóváhagyásával a jogalkotási aktus elfogadásra került.

A rendeletet – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke azt aláírta – ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetést követő 20. napon hatályba fog lépni.

A rendelet hivatalos elfogadását és hatálybalépését követően a tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy megkezdjék az általános termékbiztonságra vonatkozó új szabályok alkalmazását.

”

Forrás:
A Tanács véglegesen zöld utat adott annak a jogszabálynak, amely a termékeket biztonságosabbá teszi a fogyasztók számára ; Európai Unió Tanácsa; 2023. április 25.

Az EU Tanácsa elfogadta a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését célzó kulcsfontosságú jogszabályokat

„A Tanács a mai napon öt olyan jogszabályt fogadott el, amelyek lehetővé teszik majd az EU számára, hogy csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a főbb gazdasági ágazatokban, és egyúttal biztosítsa, hogy a leginkább kiszolgáltatott helyzetű polgárok és mikrovállalkozások, valamint a kibocsátásáthelyezésnek kitett ágazatok hatékony támogatásban részesüljenek az éghajlatvédelmi átállás során.

Ezek a jogszabályok az „Irány az 55%” intézkedéscsomag részét képezik, amely uniós szakpolitikákat határoz meg az EU azon kötelezettségvállalásával összhangban, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.

A Tanács általi szavazás az utolsó lépés a döntéshozatali folyamatban.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) egy olyan szén-dioxid-piac, amely az energiaigényes iparágak, a villamosenergia-termelő ágazat, valamint a légiközlekedési ágazat kibocsátási egységeinek fix összkvótás kereskedési rendszerén alapul.

Az új szabályok értelmében a 2005. évi szintekhez képest 62%-ra növelték az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokra vonatkozóan 2030-ra kitűzött teljes kibocsátáscsökkentési célértéket.

A tengeri szállításból eredő kibocsátások

A hajózásból eredő kibocsátások most először fognak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozni. A hajózási társaságok számára fokozatosan vezetik be a kibocsátási egységek leadására vonatkozó kötelezettséget: 2024-től a hitelesített kibocsátások 40%-a, 2025-től azok 70%-a, 2026-tól pedig 100%-a tekintetében.

A legtöbb nagy hajó kezdettől fogva az EU ETS hatálya alá fog tartozni, míg a többi nagy hajóra, nevezetesen a tengerjáró hajókra először a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló MRV-rendelet vonatkozik majd, és csak később fognak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozni.

Az MRV-rendelet hatálya 2024-től kezdődően kiterjed majd a szén-dioxidtól eltérő (metán és N2O) kibocsátásokra is, 2026-tól pedig az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert is kiterjesztik ezekre a kibocsátásokra.

Épületek, közúti közlekedés és egyéb ágazatok

Új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszer jött létre az épületek ágazatára, a közúti közlekedési ágazatra, valamint egyéb ágazatokra (főként a kisipari ágazatokra) vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítva legyen a költséghatékony kibocsátáscsökkentés ezekben az ágazatokban, amelyek dekarbonizációja eddig nehézségekbe ütközött. Az új rendszer azokra a forgalmazókra fog vonatkozni, amelyek az épületek ágazata és a közúti közlekedési ágazat, valamint egyéb ágazatok számára biztosítanak tüzelő-, illetve üzemanyagot 2027-től kezdődően. A rendszerbe egy olyan biztosítékot is beépítettek, amelynek értelmében ha az új rendszer kezdetét megelőzően az olaj- és gázárak kivételesen magasak lennének, annak bevezetését 2028-ra halasztják.

A légi közlekedésből származó kibocsátások

A légiközlekedési ágazatban a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása fokozatosan megszűnik, és 2026-tól kezdődően teljes árverést vezetnek be. 2030. december 31-ig 20 millió kibocsátási egységet tartanak fenn annak érdekében, hogy a légijármű-üzemeltetőket a fosszilis üzemanyagokról a megújuló energia használatára való átállásra ösztönözzék.

2022 és 2027 között az EU ETS-t (az Egyesült Királyságba és Svájcba irányuló légi járatokkal együtt) az Európán belüli légi járatok, míg a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszert (CORSIA) a benne részt vevő harmadik országokba irányuló és az azokból induló, Európán kívüli légi járatok esetében alkalmazzák majd („tiszta elhatárolás”).

Emellett javulni fog a légijármű-üzemeltetők kibocsátásainak és kibocsátáskompenzációjának az átláthatósága is, továbbá létrejön egy olyan nyomonkövetési, jelentési és hitelesítési keret, amely a légi közlekedés nem szén-dioxidhoz köthető hatásaira vonatkozik. A Bizottság 2028. január 1-jéig – az említett keret eredményeire építve – adott esetben a légi közlekedés nem szén-dioxidhoz köthető hatásaira vonatkozó mérséklési intézkedéseket fog javasolni.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) a karbonintenzív ágazatok termékeinek behozatalára irányuló mechanizmus. A CBAM célja, hogy – a nemzetközi kereskedelmi szabályok sérelme nélkül – megelőzze azt, hogy a termelés más (az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az uniósnál kevésbé ambiciózus politikát alkalmazó) országokba való áthelyezése vagy a karbonintenzív termékek behozatalának növelése révén az uniós határokon kívül nőjön a kibocsátás, semmissé téve ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítéseket.

A CBAM 2025 végéig csupán jelentéstételi kötelezettségként alkalmazandó. A CBAM bevezetésére fokozatosan, a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának fokozatos megszüntetésével párhuzamosan kerülne sor, amint az az érintett ágazatokra vonatkozóan a felülvizsgált EU ETS alapján kezdetét veszi. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatálya alá tartozó ágazatok – cement, alumínium, műtrágyák, villamosenergia-termelés, hidrogén, vas és acél, valamint néhány prekurzor és korlátozott számú továbbfeldolgozott termék – tekintetében a 2026 és 2034 közötti kilencéves időszakban fokozatosan megszűnik a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása.

A CBAM arra ösztönzi a nem uniós vállalkozásokat, hogy olyan árukat importáljanak az EU-ba, amelyek megfelelnek a 27 uniós tagállamban alkalmazandó szigorú éghajlat-politikai előírásoknak. Ez biztosítani fogja ezeknek az importoknak a kiegyensúlyozott kezelését, továbbá azt hivatott előmozdítani, hogy az EU partnerei szerte a világon csatlakozzanak az EU éghajlat-politikai erőfeszítéseihez.

A Szociális Klímaalap

A tagállamok olyan intézkedések és beruházások finanszírozására használják majd fel a Szociális Klímaalapot, amelyek támogatják a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, mikrovállalkozásokat és közlekedési felhasználókat, valamint segítik őket abban, hogy megbirkózzanak az épületek ágazatára és a közúti közlekedési ágazatra, valamint az egyéb ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer árhatásaival.

Az alap finanszírozását főként az új kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek biztosítják majd legfeljebb 65 milliárd EUR összegig, és ezt nemzeti hozzájárulások egészítik majd ki. Az alapot ideiglenesen, a 2026–2032-es időszakra hozzák létre.

Háttér-információk

A Tanács a mai napon az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagba tartozó következő jogszabályokról szavazott:

  • A kibocsátáskereskedelmi irányelv felülvizsgálata
  • A hajózásból eredő kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló rendelet módosítása
  • A légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről (légiközlekedési ETS) szóló irányelv felülvizsgálata
  • Rendelet a Szociális Klímaalap létrehozásáról
  • Rendelet az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról

Az Európai Bizottság 2021. július 14-én az európai zöld megállapodás keretében terjesztette elő az „Irány az 55%” intézkedéscsomagot, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.

A Tanács és az Európai Parlament 2022. december 7-én ideiglenes megállapodásra jutott a légiközlekedési ETS-ről, 2022. december 13-án a CBAM-ről, 2022. december 18-án pedig az EU ETS-ről és a Szociális Klímaalapról. A Parlament 2023. április 18-án hivatalosan is elfogadta e jogszabályokat.

További lépések

A jogszabályokat ezek után a Tanács és az Európai Parlament aláírja, majd azokat kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, ezt követően pedig hatályba lépnek.

”

Forrás:
„Irány az 55%!”: a Tanács a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését célzó kulcsfontosságú jogszabályokat fogadott el ; Európai Unió Tanácsa; 2023. április 25.

Az EU Tanácsának következtetései a bioökonómiában rejlő lehetőségekről

„A biomasszának az élelmiszerek, anyagok és energia előállítására való felhasználása segíthet a vidéki közösségek fellendítésében, a versenyképesség növelésében és az EU előtt álló számos kihívás leküzdésében. A mezőgazdasági miniszterek ezeket a következtetéseket fogalmazták meg azzal kapcsolatban, hogy a fenntartható és körforgásos biogazdaság milyen lehetőségeket kínál a zöldebb, méltányosabb és versenyképesebb Európát illetően.

„A bioökonómia egyértelműen alkalmas lehet azon kihívások kezelésére, amelyekkel az Unió napjainkban szembesül, az éghajlatváltozást, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és az élelmezésbiztonságot is beleértve. Svédország számára prioritást jelent a bioökonómia előmozdítása a vidéki területeken, különösen amiatt, hogy az lehetőséget kínál a munkahelyteremtésre és a vidékrehabilitáció ösztönzésére.” – Peter Kullgren, Svédország vidékügyi minisztere

A miniszterek az általuk előterjesztett következtetésekben hangsúlyozták, hogy a bioökonómia kulcsszerepet játszhat az európai zöld megállapodás szerinti környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok elérésében, miközben versenyképesebbé is teszi az EU-t, segíti annak elmozdulását a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség felől, valamint Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára tekintettel erősíti az élelmezésbiztonságot. Kiemelték továbbá azt is, hogy elő kell mozdítani a kutatást és az innovációt, valamint hogy javítani kell a tudományos fejlődés és az iparpolitika egymással való összehangolását. A következtetések politikai iránymutatást nyújtanak majd az Európai Bizottság és a tagállamok számára az európai bioökonómiában rejlő lehetőségek fejlesztéséhez.

Vidéki és part menti rehabilitáció

A Tanács hangsúlyozta különösen azt, hogy a bioökonómia – az innováció ösztönzése és a munkahelyteremtés előmozdítása révén – fontos szerepet tölt be a vidéki és a part menti területek rehabilitációjában. A tagállamok megállapították, hogy figyelembe kell venni és ki kell aknázni a regionális és a helyi sajátosságokat, valamint hogy – a bioökonómiával kapcsolatos készségek és képzés vidéki közösségekben való előmozdítása révén – be kell vonni a fiatalabb generációkat.

Mezőgazdaság és erdészet

A miniszterek különösen azt vizsgálták, hogy a mezőgazdasági termelők és az erdészeti szakszemélyzet hogyan járulhatna hozzá a körforgásos biogazdaság uniós szintű előmozdításához. Megállapították egyrészt, hogy az agrár-élelmiszeripari hulladékban lehetőségek rejlenek a bioalapú alternatív erőforrások előállításával kapcsolatban, másrészt pedig azt, hogy a nem hagyományos vízforrások lehetőségeket hordoznak magukban az öntözési célú felhasználást illetően. Hangsúlyozták, hogy az erdőalapú ágazat fontos szerepet tölt be a bioökonómiában, továbbá felhívták a figyelmet a fenntartható erdőgazdálkodás szerepére.

Ajánlások

A miniszterek üdvözölték a Bizottságnak az európai biogazdasági stratégia végrehajtásáról szóló eredményjelentését, ugyanakkor számos ajánlást fogalmaztak meg annak érdekében, hogy elősegítsék az európai bioökonómiában rejlő lehetőségek kiaknázását. Különösen a következőkre szólították fel a Bizottságot:

  • a bioökonómia jobb integrációja valamennyi szakpolitikába, valamint a szakpolitikai koherencia biztosítása
  • a tudástranszfer megkönnyítése a kevésbé fejlett régiók és a vidéki területek irányába
  • az európai biogazdasági stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv aktualizálása, valamint az uniós szintű intézkedések mélyreható értékelése

A miniszterek megállapították továbbá, hogy a bioökonómia a megreformált közös agrárpolitika (KAP) szerves részét képezi, és felkérték a Bizottságot annak nyomon követésére, hogy a tagállamok miként építették be azt a nemzeti stratégiai terveikbe.

Háttér

A „bioökonómia” a szárazföldi és tengeri megújuló biológiai erőforrásoknak (biomassza) – mint például a növényeknek, az erdészeti termékeknek, a halaknak, az állatoknak és a mikroorganizmusoknak – az élelmiszerek, anyagok és energia előállításához történő felhasználása.

A Bizottság 2018-ban közzétette az aktualizált uniós biogazdasági stratégiát, amely meghatározza a fenntartható uniós bioökonómia gyorsabb létrehozásának módjait. A Tanács 2019. november 29-én következtetéseket hagyott jóvá erről a stratégiáról.

A Tanács kérésére a Bizottság 2022-ben eredményjelentést tett közzé, amelyben azonosította a pozitív tendenciákat, ugyanakkor rámutatott a javításra szoruló területekre is, például arra, hogy javítani kell a földgazdálkodást, és hogy fenntarthatóbb fogyasztási mintákra van szükség.

A bioökonómia előmozdításának szükségességét az Európai Tanács is kiemelte a 2023. márciusi következtetéseiben, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy „elő kell segíteni a körforgásosabb gazdaságra való átállást a fenntarthatóság javítása […] érdekében, többek között a bioökonómiában rejlő lehetőségek megragadása révén”.

”

Forrás:
Egy fenntarthatóbb, versenyképesebb és reziliensebb Európa előmozdítása és a vidéki területek fellendítése: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a bioökonómiában rejlő lehetőségekről; Európai Unió Tanácsa; 2023. április 25.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Folyamatosan emelkedik az ingyenes járműellenőrző platform használóinak száma

„Napi 63 ezer adatlekérés zajlik a rendszeren keresztül.

Mint ismeretes, a 2019 óta működő, Ügyfélkapun keresztül elérhető Jármű Szolgáltatási Platformon díjmentesen lekérdezhetők a járművek adatai, ennek köszönhetően napi szinten bő 63 ezerszer veszik igénybe a felhasználók. A rendszer a különböző ágazati szervek nyilvántartásaiban tárolt információkat gyűjti össze, így egy felületen megismerhetők a jármű alap- és műszaki adatai, eredetisége, vagy káreseményekben való érintettsége is.

A Jármű Szolgáltatási Platform lehetővé teszi a Magyarországon üzemelő járművek életútjának ingyenes megtekintését, amelyhez csupán egy rendszám megadása szükséges. A platform a kapcsolódó magyar nyilvántartásokból származó információkat gyűjti egybe, így nagyban hozzájárul a járművekkel kapcsolatos tájékozódás hatékonyabbá tételéhez.

A rendszer felhasználóinak és a lekérések a száma folyamatosan emelkedik: 2023 első negyedévében naponta átlagosan 20 782 felhasználó indított 63 806 lekérést. A 2019-es indulás óta több mint 70 millió 60 ezer lekérdezést igényeltek a felhasználók.

Az Ügyfélkapun történő belépést követően a felület tájékoztatást nyújt többek között a kiválasztott jármű
• alapvető műszaki adatairól,
• származási és eredetiségére vonatkozó adatairól, beleértve az eredetvizsgálat során készült fényképeket,
• forgalomban tartással kapcsolatos adatairól,
• műszaki állapotáról,
• futásteljesítmény-adatairól,
• vagy épp arról, hogy érintett-e bármilyen 2019 óta bekövetkezett káreseményben.

A Jármű Szolgáltatási Platform az IdomSoft Zrt. projektjeként valósult meg, célja az ügyintézési folyamatok, valamint a nyilvántartások felülvizsgálata, racionalizálása és továbbfejlesztése.”

Forrás:
Elképesztően pörög az ingyenes járműellenőrző; Computerworld; 2023. május 1.

Hamarosan nevet vált az EESZT mobilapplikációja, Egészségablak lesz a neve

„Folyamatosan nő az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mobilapplikációjának felhasználói köre, az alkalmazás hamarosan nevet is vált – számolt be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. Rétvári Bence felidézte: a koronavírus-oltási igazolvány digitális változatának applikációját bővítették ki azzal, hogy abban már a páciens számára felírt receptek is láthatók. Az alkalmazást eddig 2,2 millióan töltötték le, az e-recept-alkalmazást pedig 140 ezren nyitották meg. Kihasználva a digitális egészségügy előnyeit, egyéb funkciókkal bővítik majd az alkalmazást, a tervek szerint a leletek is megtekinthetők lesznek majd benne – tette hozzá.
Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben felhívásban kerestek nevet a jelenleg myEESZT nevű alkalmazásnak. A befutó az Egészségablak elnevezés lett. Az államtitkár szerint a következő frissítésnél már ezt a nevet kell keresni a különböző alkalmazásáruházakban.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a szakma mindig is azt képviselte, hogy a digitális felhőbe írt e-recept mellett a beteg maga is megnézhesse, hogy milyen gyógyszert kapott, milyen adagolással, és meddig érvényes az adott recept. Ez az alkalmazás mindezt az elvárást teljesíti – mondta.

Úgy értékelt: ezzel a gyógyszerkiváltás adminisztrációs része felgyorsul, így több idő jut a beteggel való gyógyszerészi konzultációra, amit a kamara mindig is szorgalmazott. Ez a mostani fejlesztés azért is szerencsés, mert nem kellett egy új informatikai fejlesztést a patikákban végrehajtani.

Hankó Zoltán szólt arról is, hogy elkezdtek dolgozni a gyógyszerbiztonsági irányelv megújításán, reményei szerint néhány hét múlva ez a munka befejeződik.

A sajtótájékoztató végén Rétvári Bence bemutatta a digitális egészségügyi alkalmazás működését; egy belvárosi patikában a mobilapplikáció segítségével váltotta ki a számára felírt készítményt.”

Forrás:
Rétvári Bence: Hamarosan nevet vált az EESZT mobilapplikációja; Magyar Hírlap / MTI; 2023. április 25.

A keresetkimutatás a NAV Ügyfélportáljáról már NAV szervezeti aláírással hitelesített pdf-fájlként is letölthető

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online keresetkimutatása megkönnyíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést. A keresetkimutatás a NAV Ügyfélportáljáról már NAV szervezeti aláírással hitelesített pdf-fájlként is letölthetik a magánszemélyek.

A kimutatás hitelesen tanúsítja a lekérdező személy munkáltatója, illetve kifizetője által bevallott jövedelem- és járulékadatokat (a jövedelem és járulékadatok körét az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rend. 24/A. §-a tartalmazza), 12 hónapra (a keresetkimutatásban egy év, a lekérdezést megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő 12 hónap adatai szerepelnek) visszamenőleg.

A keresetkimutatást Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek kérhetik, az igénylés a NAV Ügyfélportálján csak néhány percet vesz igénybe, és elektronikusan elküldhető a pénzintézeteknek.

Részletes tájékoztatás a Hitelfelvétel – NAV online keresetkimutatás – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) linken érhető el.”

Forrás:
A hitelkérelmek egyszerűbb benyújtását segíti a NAV fejlesztése a magánszemélyek részére; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2023. április 27.

Technika, tudomány

Célegyenesben az uniós javaslatok a generatív MI szabályozására

„Jöhetnek az utolsó simítások, a tervezetbe bekerült a modellek betanítására használt, szerzői jogilag védett anyagok nyilvánossá tétele is.

Az Európai Bizottság közel két éve kezdte meg a mesterséges intelligencia uniós szabályozásának kidolgozását, ami eddig jórészt egy gleccser tempójával haladt fő céljának megvalósítása felé, hogy szigorú keretek közé szorítsa a magas kockázatúnak minősített MI-alkalmazások használatát. Az új törvényekkel az Unió enyhítené az új rendszerekből fakadó veszélyeket, másrészt vezető szerepre törekszik a szabályozás területén, miután a technológiai versenyben egyelőre látványos lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A feladatot utóbb még jobban megnehezítette a gyors technológiai fejlődés, a felhasználók és a befektetők rohama, ami a ChatGPT múlt év végi megjelenése váltott ki.

A Reuters pénteki beszámolója szerint most lényeges előrelépés történt a tervezetek elfogadtatásában, amennyiben az Európai Parlament képviselői megállapodtak róla, hogy azokat továbbengedik a következő szakaszba, amelynek során az uniós törvényhozók és a tagállamok kidolgozhatják a törvényjavaslat végső részleteit. A háromoldalú egyeztetések során az MI-eszközöket azok kockázati szintje szerint osztályoznák, a minimálistól a korlátozottig és a magas besoroláson át az elfogadhatatlan kockázatig. Itt különösen érdekes a biometrikus alapú megfigyelés, a félretájékoztatás vagy a diszkrimináció terjesztése, és a magas kockázatú eszközök betiltását nem tervezik ugyan, de rendkívül átlátható használatot írnának elő.

Kezdik felismerni az átláthatóság szerepét

A tervezet szerint a generatív MI-eszközöket, így például a ChatGPT-t vagy a Midjourney képgenerátort alkalmazó cégeknek nyilvánossá kell tenniük, hogy rendszereik fejlesztéséhez milyen szerzői jogi védettséget élvező anyagokat használtak fel. Ez a rendelkezés egy késői kiegészítés, amelyet a hírügynökség forrásai szerint csak az elmúlt két hétben készítettek el, miután elvetették egyes bizottsági tagok javaslatát az ilyen anyagok felhasználásának tiltásáról a generatív MI-modellek betanításában. A Reuters által idézett EP-képviselő úgy látja, hogy az EP megfelelő kompromisszumot talált a konzervatívok fokozottabb felügyeletre vonatkozó kívánságaival és a túlszabályozásról szóló baloldali fantáziákkal szemben.

Mindez megnyithatja az utat a világ első átfogó, a technológiát szabályozó törvényei előtt, amelyek arányosan szabályozzák a mesterséges intelligenciát, védve a polgárok jogait, emellett előmozdítva az innovációt is. Egy iparági elemző visszafogott megközelítésről beszélt a riportban, ami nem tért el az „először betiltom, azután kérdezősködök” irányba, és az Európai Unión így tényleg a mesterségesintelligencia-technológiák szabályozásának határterületén mozog. Mint ismeretes, egyre többen találják kártékonynak a techcégek közötti versenyt a generatív MI-termékek gyors piacra viteléért: a németországi tartalomgyártók például arra szólították fel az uniós jogalkotókat, hogy tegyenek határozott lépéseket, mielőtt visszafordíthatatlan károk keletkeznének, mások szerint pedig az adatgazdaság alapjait is most kell újra lerakni.”

Forrás:
Célegyenesben az uniós javaslatok a generatív MI szabályozására; Bitport.hu; 2023. április 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megalakult az Okosotthon Szövetség

„2023. március 3-án megalakult a Magyar Okosotthon és Épületautomatizálási Szövetség, rövid nevén Okosotthon Szövetség. A szövetség 14 tagvállalattal kezdte meg működését, elnökének pedig Zsák Pétert, a Smartopert Kft. ügyvezetőjét választották meg.

Az Okosotthon Szövetség célja, hogy egységes kommunikációval segítse a végfelhasználókat és a szakembereket a piac és a hozzá kapcsolódó megoldások megismerésében, valamint, hogy közelebb hozza a szakértőket és a döntéshozókat a hatékony és sikeres együttműködés érdekében. A szövetség céljai között szerepel az is, hogy egyfajta tájékozódási pontként, valamint szakmai fórumként szolgáljon az okosotthonok és az épületautomatika területén működő vállalkozások és szakemberek, a képző intézmények és egyéb szervezetek, valamint az állami döntéshozók számára.

A Zsák Péter elnökségével induló szövetség hiánypótlóként jelent meg a hazai okosotthonos közösségben. Ezt az is jól mutatja, hogy már a kezdetekkor számos hazai, valamint nemzetközi cég leányvállalata és márkaképviselete is csatlakozott a tagok közé, olyanok, mint a Legrand Magyarország, a Chameleon Smart Home, az EPS-Connect vagy a Yabune Solution. Közös céljuk, hogy segítsenek eligazodni mind az üzleti, mind a lakossági felhasználók számára az okos megoldások rendkívül sokrétű és dinamikusan fejlődő világában.

„Nagyon örülök, hogy sikerült életre hívni a szövetséget. A Smartopert ügyvezetőjeként tagadhatatlan az érdeklődésem és az érintettségem az okos megoldások világában. Személyes hitvallásom, hogy csak úgy lehet, de legalábbis úgy érdemes, okos irodát, épületet vagy akár otthont megalkotni, ha a tervező, a kivitelező, a tanácsadó és a tulajdonos, aki végül is használni fogja, folyamatosan kapcsolatban állnak egymással a tervezés első lépésétől a kivitelezés lezárásáig. Az ilyen jellegű szemléletmód meghonosítására is teret ad majd a Szövetség, reményeim szerint.” – fogalmazott a frissen megválasztott elnök.

A szövetség első feladatai közé tartozik az okosotthon és épületautomatika területén dolgozó szakemberek számára olyan fórumot biztosítani, ahol tapasztalataikat és tudásukat megoszthatják egymással, megvitathatják, megismerhetik az iparág legújabb fejleményeit. Ennek érdekében rendezik meg az Okosotthon Konferenciát, illetve rendszeres kerekasztal beszélgetéseket tartanak az iparág szakmai kérdéseiről. A konferencián adják át az „Év Okosotthon Projektje” díjat több kategóriában, ezzel ismerve el az iparágban dolgozó szakemberek munkáját.

„A végfelhasználók számára a legfontosabb az érthető és egyértelmű kommunikáció, melyet ezen a gyorsan változó, számos megoldást felvonultató piacon csak közös erővel lehet megvalósítani. A szövetség célkitűzései között kiemelkedő helyen szerepel egy olyan kommunikációs stratégia kialakítása, amely megkönnyíti a felhasználók eligazodását a piacon megtalálható megoldások között.” – nyilatkozta Zsák Péter.

„A Metrodom csoport, kizárólag okosotthon rendszerrel felszerelt otthonokat és okos társasházakat fejlesztő cégként, kiemelten fontosnak tartja a felhasználók megismertetését a lehetőségekkel, valamint az ezen a területen tevékeny magyar vállalkozások együttműködésének elősegítését.” – mondta el Zalai Gábor, a Metrodom okosmegoldásokért felelős vezetője, a szövetség alelnöke. „A szövetség kiváló lehetőség a piaci szereplők összefogására, a hazai beszállítók arányának növelésére az ingatlanfejlesztésben, továbbá a felhasználók edukálására, ezért személyesen is fontosnak tartom, hogy aktívan vegyek részt a szövetség életében, elősegítve a hazai smart home szcéna fejlődését” – tette hozzá a Metrodom IT igazgatója.

“Napjainkban kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az életünk legtöbb területén az adatvédelem, így az újonnan épülő okosvárosainkat, okosépületeinket és okosotthonainkat is megfelelően kell kiberbiztonsági szempontból kialakítani. A kiberbűnözők egy nem megfelelően tervezett és telepített informatikai rendszerhez hozzáférve komoly károkat és adatszivárgást okozhatnak. Éppen ezért szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani a Szövetségben az információ és informatikai biztonságra és az edukációra. ” – mondta Sándor Barnabás, Magyarország egyik legnagyobb multinacionális vállalatának kiberbiztonsági tervezőmérnöke, az Óbudai Egyetem oktatója és doktorandusza, illetve a szövetség elnökségi tagja.

„Számunkra nem volt kérdés, hogy csatlakozunk a Szövetséghez, hiszen már a megalakulás előtt azt a munkát végeztük, amit a szövetség a zászlajára tűzött. A Yabune Home épület- és otthonautomatizálási megoldás nem működhetne megfelelően a felhasználók érthető és szakszerű tájékoztatása, valamint a hozzáértő szakemberek képzése nélkül.” – áll Lángh Tamás, a Yabune Solution Kft. ügyvezetője nyilatkozatában.

„A Pierre okosotthon megoldás kifejlesztésekor az volt a célunk, hogy alapoktól egy olyan új okosotthon rendszert fejlesszünk, ami nem volt még a piacon, ahol a felhasználó és az okosotthont kezelő alkalmazás áll a középpontban.” – meséli Plahi Csongor, a Pierre ügyvezetője – „Rendszerünket úgy terveztük, hogy könnyedén integrálható legyen más gyártó megoldása is. Már csak ezért is fontos számunkra, hogy egy asztalnál ülhessünk a hazai gyártókkal és forgalmazókkal, hiszen így közösen alakíthatjuk a megoldásainkat és kínálhatunk a felhasználóknak kompromisszum mentes élményt.”

A Magyar Okosotthon és Épületautomatizálási Szövetség 14 alapítója:

  • Legrand Magyarország Villamossági Rendszerek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  • J.V.L. Üzletviteli Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Metrodom)
  • Chameleon Smart Home Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
  • ELKO EP Hungary Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
  • Marketcom Tanácsadó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
  • OOT Technologies Kerskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
  • Smartopert Korlátolt Felelősségű Társaság
  • NEON Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
  • SMARTme Building Technologies Korlátolt Felelősségű Társaság
  • ELEKTRO-KAMLEITHNER Kereskedelmi és Műszaki Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
  • EPS-CONNECT International Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  • AccessPoint Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
  • Yabune Solution Korlátolt Felelősségű Társaság
  • Source Lab Korlátolt Felelősségű Társaság

További információ az Okosotthon Szövetségről: www.oosz.hu”

Forrás:
Magyar Okosotthon és Épületautomatizálási Szövetség; Magyar Okosotthon és Épületautomatizálási Szövetség; 2023. április

Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ): értékesítési funkciókat is kiszolgál az adatgyűjtő ingyenes szoftver

„Alapvető értékesítési funkciókat is képesek ellátni a statisztikai adatszolgáltatást végző „Vendégem” szoftverek, amelyeket a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál (NTAK) regisztráló minden üzlet és turisztikai attrakció ingyenesen megkaphat – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a szoftvercsalád segíti a vállalkozásokat a digitális átállásban, két változata van, egy a vendéglátást, a másik az attrakciókat szolgálja ki.

A szoftver a vendéglátóhelyeken az adatküldés mellett használható például a rendelések rögzítésére, kezeli a terméktörzset, a sorszámhasználatot, vagy az asztalos kiszolgálást is. Ugyancsak alkalmas a fizetés vagy a borravaló regisztrálására, legyen szó helyben fogyasztásról, vagy elviteles értékesítésről. A megfelelő blokknyomtatóval pult és konyhai összesítőt is nyomtat.

A turisztikai attrakciók esetében a programmal a jegyértékesítés és jegyérvényesítés is teljes körűen elvégezhető, ide értve a jegyek kinyomtatását is.

A szoftverek internetkapcsolat mellett számítógépen, valamint okostelefonon, vagy táblagépen is használhatóak. Az egyszerűen kezelhető programok igényléséhez nincs szükség személyes ügyintézésre, a felhasználókat pedig 0-24 órás ügyfélszolgálat, online segédletek és a szoftverek kezelését részletesen bemutató kisfilmek is segítik – tették hozzá.

Emlékeztetnek arra: július 1-jétől az ország összes online pénztárgépet használó vendéglátó üzlete, a jeggyel látogatható turisztikai attrakciók, mint például a múzeumok, várak, fürdők és strandok, állat- és vidámparkok, zenés- táncos rendezvények is kötelesek adatot szolgáltatni a NTAK-nak.

Annak érdekében, hogy a vállalkozások időben felkészülhessenek az NTAK adatszolgáltatásra, az MTÜ önkéntes adatszolgáltatói tesztidőszakot is indított, így segíti a vállalkozókat, hogy a turisztikailag legforgalmasabb nyári időszakban már semmilyen fennakadást ne okozzon a napi üzletmenetben a szoftverhasználaton alapuló automatikus adatszolgáltatás – áll a közleményben.

Korábbi tájékoztatásuk szerint a szálláshelyeket követve, július 1-jétől mintegy 60 ezer vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció kezdi meg forgalmi, statisztikai adatai továbbítását.

Az MTÜ által létrehozott NTAK-ba a szálláshelyek már 2019 óta szolgáltatnak adatot; a mostani bővítéssel megvalósul a hazai turisztikai rendszer digitalizálása, ami nagymértékben növeli az adatalapú ágazatirányítás hatékonyságát és a vállalkozások versenyképességét.

A vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői több szoftver közül választhatnak, ezek egyike a MTÜ által biztosított ingyenesen elérhető Vendégem elnevezésű szoftver.”

Forrás:
MTÜ: Értékesítési funkciókat is kiszolgál az adatgyűjtő ingyenes szoftver; Híradó.hu / MTI; 2023. április 24.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A hadviselés jövőjét az MI alakítja

„Az idei RSA konferencia egyik beszédét meglepő módon az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka tartotta.

A hadviselés jövője a mesterséges intelligencia által lehetővé tett autonóm rendszereké, és ezeket a háborúkat az űrben és a kibertérben fogják megnyerni és elveszíteni – vélte Richard Clarke nyugalmazott amerikai hadseregtábornok. „Egy ember akár 20 repülőgépet is irányíthat” – mondta Clarke az RSA konferencián tartott előadásában. Clarke tavaly az amerikai különleges műveleti parancsnokság vezetőjeként vonult nyugdíjba. „El kell gondolkodnunk azon, hogyan fogunk harcolni MI-rajokkal, autonóm hajókkal és repülőgépekkel, és hogyan fogunk kis, szétszórt rendszereket alkalmazni a hadviselés széles körében.”

Kiemelte, hogy a technológia megváltoztatta a harcteret, és ezeket az új eszközöket nagyon gyorsan a katonák kezébe kell adni, hogy az amerikai hadsereg megőrizze erejét és elsőbbségét. Miközben az USA a 9/11 utáni terrorizmus elleni küzdelemre összpontosított, más globális nagyhatalmak a fegyvereiket fejlesztették, hogy felvegyék a versenyt Amerikával – figyelmeztetett Clarke. „Kína ellopta a kutatásainkat és fejlesztéseinket, és bizonyos esetekben – például a hiperszonikus technikák terén – már meg is előzött minket”.

A szárazföldi, légi és tengeri csaták mellett a modern hadviselés az űrben és a kibertérben is zajlik, ahogyan azt a világ az ukrajnai orosz invázió során is láthatta. „Nem lesz még egy megnyert nagyobb háború anélkül, hogy ne lennének kiber- és űrháborús összetevői” – mondta Clarke, rámutatva a háború során a kereskedelmi műholdas szolgáltatások használatára. Ezek a kereskedelmi cégek gyorsabban tudnak nem titkosított műholdképeket szolgáltatni, mint a kormány által fellőtt kémműholdak Irakban és Afganisztánban.

Természetesen a műholdak a kibertámadásoknak is kiemelt célpontjai, mert mindkét félnek segíthetnek a rakéták és lövedékek hatékonyabb és pontosabb célzásában. „Gondoljunk csak bele: hogyan öltek meg az ukránok majdnem egy tucat orosz tábornokot? Ők a parancsnokságokon dolgoznak, de a műholdfelvételek lehetővé teszik az ukrán erők számára, hogy megsemmisítsék az orosz vezetési központokat” – tette hozzá. A mesterséges intelligencia alkalmazása a jövőbeli háborúkban mindenféle pusztító támadást lehetővé tesz: autonóm repülőgépek dobhatnak bombákat a városokra, vagy automatizált rosszindulatú szoftverek kapcsolhatják le az energiahálózatokat a tél közepén. De a hadseregnek és a civil társadalomnak azt is figyelembe kell vennie, hogy az ellenség hogyan használhatja a mesterséges intelligenciát dezinformációs kampányok és a deepfake anyagok létrehozására. Az érem másik oldala a technológia felhasználása az igazság érdekében: „Hogyan fogjuk érzékelni, hogy mi igaz és mi nem igaz?” – mondta Clarke. „Már láthatjuk ennek a kezdeteit, amikor az ellenfeleink megpróbálják megosztani az országunkat a közösségi média segítségével. Gondoljunk csak bele, milyen mély hamisítványok lehetnek a jövőben”.

„Az USA-nak szüksége van az igazságot feltáró technológiára, hogy a mélyhamisítványokat elválassza a valós videóktól és hangtól, és ezt el kell juttatnunk szövetségeseinkhez, sőt, még ellenségeinkhez is – vélekedett Clarke. „Hogyan fogjuk megosztani az információkat és hogyan fogjuk megjelölni a deepfake anyagokat?” – tette fel a költői kérdést. ”

Forrás:
A hadviselés jövőjét a mesterséges intelligencia alakítja; SG.hu; 2023. április 29.

Államtitkári irányítás alá került a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ)

„A jelenlegi háborús helyzetben jelentősen felértékelődött a hazánk kiber- és fizikai biztonsága ellen irányuló törekvésekkel szembeni hatékony fellépés, amelyben kulcsfontosságú a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) szerepe. Annak érdekében, hogy a szolgálat ebben a feladatban megfelelő súllyal vehessen részt, szervezeti átalakításra volt szükség.

Ennek megfelelően, 2023. május 1-től a Honvédelmi Minisztérium keretein belül államtitkár irányítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) működését.

Az átalakítás tovább erősíti a szolgálat fő célkitűzéseit, a politikai és katonai döntéshozatal és a nemzeti érdekérvényesítő képesség támogatását, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes működésének biztosítását.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működéséért felelős államtitkárrá Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter felterjesztése alapján, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök Barthel-Rúzsa Zsoltot nevezte ki.

Barthel-Rúzsa Zsolt évtizedes politikai elemzői és tanácsadói tapasztalattal rendelkezik, 2022. június 1-től 2023. március 31-ig kabinetfőnökként vezette a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinetjét.”

Forrás:
Államtitkár irányítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot; Honvédelem.hu; 2023. április 29.

Az amerikai kormány égető problémának tartja az űrbeli kiberfenyegetést

„A Fehér Ház a magáncégekkel fogna össze az űrrendszerek biztonsága és a „secure by design” technológiák fejlesztésére.

A múlt hónapban az Egyesült Államok Nemzeti Kiberigazgatójának Hivatala (ONDC) a Nemzeti Űrtanáccsal (NSpC) közösen adott otthont a Space Systems Cybersecurity Executive Forumnak, melyen sor került egy titkos fenyegetésről szóló eligazításra is a vezető kormányzati tisztviselőkkel és az űripar vezetőivel, valamint egy kerekasztal-beszélgetésre a köz- és magánszervezetek biztonsági együttműködésről. Ahogy a megbízott nemzeti kiberigazgató, Kemba Walden egy most zajló biztonsági konferencián is megerősítette, az űrrendszerek kiberfenyegetésekkel szembeni védelmét továbbra is égető problémaként kezelik, ami magas szintű figyelmet igényel.

Ennek érdekében a Fehér Ház űripari kiberbiztonsági workshopot rendez a héten Dél-Kaliforniában, a következő hónapokban pedig még több több ilyen eseményt tart az Egyesült Államok más részein. Ezeken az űripar szereplőivel közösen vitatják meg az űrrendszerek biztosításának jelenlegi megközelítéseit és mindazokat a hiányosságokat, amelyek további útmutatást igényelnek a politikai döntéshozóktól. Walden szerint a Fehér Ház elkötelezte magát az űrrendszerek kiberbiztonságának erősítése mellett, felismerve, hogy a magánszektor innovációjának üteme és mértéke szoros köz-magán partnerséget igényel az összetett és egyedülálló ökoszisztémában.

Könnyen átláthatatlanná válik a dolog

A The Register riportja nemzeti kiberigazgatót idézi, aki szerint mindenki tisztában van vele, hogy a jelenlegi ukrajnai konfliktus egyik „első lövése” egy amerikai űrvállalat elleni kibertámadás volt – utalva arra, hogy Oroszország megpróbálta megzavarni a SpaceX Starlink szolgáltatását, ami műholdas konstellációjával internetkapcsolatot biztosított Ukrajnának. Az űrrendszerek elleni kiberfenyegetések között tehát már nemzetállami szereplők is felbukkannak (az USA szempontjából nyilván Kína vagy Oroszország), sőt a háborús cselekmények is, aminek az amerikaiak minősítik a Starlink és a Viasat rendszerei ellen tavaly év elején végrehajtott kibertámadásokat.

Walden a lap szerint sokrétű kihívásnak nevezte az ilyen rendszerek biztosítását, miután az űripari innovációban megjelent a kockázati tőke, a nagy cégek által felvásárolt startupok technológiai pedig mind a kritikus űrrendszerekben kötnek ki. Ez különösen sürgetővé teszi a „secure by design” tecnológiák bevezetését, amelyek nem valamilyen utólagosan beépíthető funkcióként kezelik a kiberbiztonsági készségeket, hanem, hanem eleve ilyen szemlélettel tervezték őket. A Fehér Ház múlt hónapban kiadott kiberbiztonsági stratégiája is ennek megfelelően értékelte az űrrendszerek biztonságossá tételét, beleértve a navigációt, a helymeghatározást és a környezeti megfigyelést.”

Forrás:
Az amerikai kormány égető problémának tartja az űrbeli kiberfenyegetést; Bitport.hu; 2023. április 27.

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei a korszerű nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységében

„…A KUTATÁSI PROBLÉMA
A posztmodern társadalmak és a formálódó multipoláris világrend korszakában a nemzetbiztonsági szolgálatok számára egyre növekvő kihívást jelent, hogy időszerű, releváns, elemzett-értékelt információkkal válaszolják meg a döntéshozók információigényeit és megalapozott előrejelzéseket készítsenek számukra. A nemzetbiztonsági rendszernek át kell gondolnia, hogy a változó és egyre
kiszámíthatatlanabb biztonsági környezetben hogyan képes megfelelni a döntéshozók elvárásainak. Ebben különös szerep hárul az elemző-értékelő szervezetekre, mint a stratégiai nemzetbiztonsági hírszerző szolgálatok központi elemeire.
A szolgálatok leterheltségének mérséklésére az együttműködés fokozása, a szervezeti átalakítás, a személyi állomány létszámának bővítése és képzése, illetve a technikai fejlesztés jelenthet megoldást.
A nemzetbiztonsági szolgálatok technikai fejlesztésének legígéretesebb iránya a mesterséges intelligencia alapú célszoftverek beszerzése és fejlesztése, jelentős mértékben fokozva a munkavégzés hatékonyságát. Nehézséget jelent a rendelkezésre álló, a szervezet szempontjából releváns megoldások és azok gyártóinak feltérképezése és a reális elvárások megfogalmazása, ami elengedhetetlen feltétele a beszerzéshez szükséges, jelentős források megigénylésének. Figyelembe kell venni az új eszközök rendszeresítésének hatásait is mind a szervezeti struktúrára, mind a személyi állomány napi munkavégzésére és a képzési rendszerre. A technikai fejlesztések esetében is fontos az integrált megközelítés, elkerülve a felesleges kiadásokat, a hatékonyságot gátló szigetszerű működést, valamint a biztonságvédelmi problémákat…”

Forrás:
A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei a korszerű nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységében; Erdész Viktor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2023-V-15 11:00, helye: NKE HHK Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus, IMO konerenciaterem (1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.)
A dolgozat PDF-ben

Arcfelismerő rendszerek

„Az Infojegyzet „a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról” szóló, T/3757. számú törvényjavaslathoz készült. Áttekinti a biometrikus azonosítás, különösen az arcképfelismerő rendszerek és az azt működtető mesterséges intelligencia társadalmi és jogi dilemmáit; érzékeltetve annak gazdasági hatását is.”

Forrás:
Arcfelismerő rendszerek; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2023/10.; 2023. április 28. (PDF)

Törvények, rendeletek

1149/2023. (IV. 24.) Korm. határozat az esemény alapú adatszolgáltatási platform megvalósításáért felelős tárcaközi bizottságról

„ 1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző testületként létrehozza az Esemény Alapú Adatszolgáltatási Platform Megvalósításáért Felelős Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).

2. A Bizottság

a) koordinálja az érintett minisztériumoknak és közigazgatási szerveknek az esemény alapú adatszolgáltatási platform (a továbbiakban: EMAP) megvalósítása érdekében végzett tevékenységét,

b) figyelemmel kíséri az érintett minisztériumoknál és közigazgatási szerveknél az EMAP megvalósításának ütemterv szerinti előrehaladását,

c) javaslatot dolgoz ki az EMAP megvalósításához szükséges jogszabály-módosításokra,

d) véleményezi az EMAP megvalósításával kapcsolatban tett javaslatokat.

3. A Bizottság elnöke a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos.

4. A Bizottság tagjai:

a) a Bizottság elnöke,

b) az adópolitikáért felelős miniszter által kijelölt két személy,

c) az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter által kijelölt két személy,

d) a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt két személy,

e) az egészségbiztosításért felelős miniszter által kijelölt két személy,

f) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kijelölt két személy,

g) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke által kijelölt két személy,

h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt két személy,

i) a Magyar Államkincstár elnöke által kijelölt két személy,

j) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója által kijelölt két személy,

k) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kijelölt két személy.

5. A Bizottság állandó meghívottjai:

a) az állami és közszolgáltatási feladatok felülvizsgálatáért felelős miniszteri biztos,

b) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

c) a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója

által kijelölt személy.
…
9. A Bizottság elnökét távollétében, illetve akadályoztatása esetén a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke által delegált személy helyettesíti.

10. A Bizottság működésével kapcsolatos szervezési, adminisztratív feladatokat a Pénzügyminisztérium látja el…”

Forrás:
1149/2023. (IV. 24.) Korm. határozat az esemény alapú adatszolgáltatási platform megvalósításáért felelős tárcaközi bizottságról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1149/2023. (IV. 24.) Korm. határozata az esemény alapú adatszolgáltatási platform megvalósításáért felelős tárcaközi bizottságról; Magyar Közlöny; 2023. évi 60. szám; 2023. április 24.; 2409-2410. o. (PDF)
Háttér:
Társadalmi konzultációt kezdeményez a Pénzügyminisztérium; EY; 2022. május 22.
(Egyszerűsítené a foglalkoztatáshoz köthető adatszolgáltatási folyamatot a Pénzügyminisztérium (PM).)
Foglalkoztatói adatszolgáltatási kötelezettségek komplex felülvizsgálata. A javasolt koncepció összefoglalása, 2022. május; Pénzügyminisztérium; 2022. május 18. (PDF)
1056/2023. (II. 27.) Korm. határozat az adózói adminisztrációs kötelezettségeket egyszerűsítő eseményalapú adatszolgáltatási megoldások fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: tarsadalmiegyeztetes@me.gov.hu 

Tartalmi összefoglaló
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló tervezethez

A Kormány döntött a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében az E-ingatlan-nyilvántartás című projekt megvalósításáról, amelynek célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze (a továbbiakban: e-ingatlan-nyilvántartási rendszer), az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálja, így csökkentve a földügyi eljárások átfutási idejét és költségszintjét, ezáltal csökkentve a közigazgatási adminisztratív terheket is. A műszaki fejlesztéssel párhuzamosan az Országgyűlés elfogadta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt (a továbbiakban: Inytv.), amely 2024. február 1-jén lép hatályba. Az előterjesztés célja az Inytv. végrehajtásához, illetve az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer működésének biztosításához szükséges részletszabályok meghatározása.”

Forrás:
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról; Miniszterelnökség, Jogszabálytervezetek; 2023. április 25.