Skip to main content

46. szám, 2023. november 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Forradalmi változások lesznek a következő két évben a digitális ügyintézésben, mondta Rogán Antal

„Forradalmi változásokat hoz a digitális ügyintézés területén 2024 végétől a Digitális állampolgárság program (DÁP-alkalmazás), a keretjogszabályt a kormány pénteken bocsájtja társadalmi vitára és jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter újságíróknak pénteken elmondta: a fejlesztéseknek köszönhetően mobiltelefonra költözik első körben az igazolvány, az elektronikus aláírás és az ügyintézés egy része. Ez a későbbiekben az állami szolgáltatásokkal és a közműszolgáltatások fizetéséhez kapcsolódó biztonságos megoldásokkal és piaci szolgáltatásokkal is kibővül majd – jelezte.

Rögzítette: egy olyan alkalmazást dolgoztak ki másfél év alatt, amellyel az adatok megosztása a lehető legbiztonságosabban történik. Ezen keresztül minden polgár saját maga irányíthatja az adatai megosztását és csak a szükséges információk kerülnek kiadásra – húzta alá a miniszter.

Rámutatott: a vonatkozó, eIDAS 2 uniós rendeletet november 8-án fogadták el, az ezzel összefüggő jogi keretrendszert Magyarország nyújtja be elsőként.

A tárcavezető reményének adott hangot, hogy a technológiai fejlesztések területén is az elsők között lehet Magyarország.

Az eIDAS olyan rendelet, amely arról szól, hogyan tudják a digitális szolgáltatásokat egyszerűen és biztonságosan használni az Európai Unió polgárai a mobileszközökön keresztül – fejtette ki.

Ismertette: az eIDAS 2 alapelvként rögzíti az önkéntes használatot, az egyedi, tartós azonosítót, amely érvényes a piaci és államigazgatásban egyaránt. Határon átnyúló, nem csak magánszemélyeknek szól, minden természetes és jogi személy használhatja majd. Utóbbit a magyar kormány két lépcsőben tervezi megvalósítani, első lépésként a természetes személyekre vonatkozna. Tartalmazza, hogy az online és offline azonosítás egyaránt elérhető legyen és kitér az állami és piaci együttműködésre, azaz a magán és közszolgáltatások elérhetőségére. Része továbbá a digitális aláírás, időbélyegzővel.

A miniszter az alkalmazás konkrét példájaként említette, hogy az állampolgárok személyazonosságukat – többi között a rendőrnél – telefonnal igazolhatják, de egy dohányboltban az alkalmazás csak annyit információt ad át, hogy a vásárlást kezdeményező személy már elmúlt 18 éves.

Könnyebbé válik az állampolgárok élete, nem kell az egyes ügyeket észben tartani, az állam proaktív módon lép fel, jelzi, ha lejár egy-egy igazolvány vagy határidő. Nem kell többet papírokat szkennelni, e-mailen vagy messengeren küldeni, minden hivatalos dokumentum elérhető és megosztható lesz az alkalmazással. Egy gombnyomással lehet majd fizetést rendezni, az állam felé például az illetékeknél, vagy az adatokat megadhatók lesznek a hitelkérelemhez és egy mozdulattal bármilyen dokumentumot hitelesíteni lehet, időbélyegzővel együtt – sorolta.

A DÁP-alkalmazásnál felhőalapú technológiát használnak, az alkalmazás választása önkéntes lesz és aki nem kíván ezzel élni, továbbra is intézheti ügyeit a megszokott módon.

A miniszter kitért arra is, hogy a DÁP-kódexhez kapcsolódva alaptörvénymódosítást is beterjesztenek a parlament elé, amely rögzíti, hogyan kezeli az állam azokat az adatokat, amely az ügyek digitális intézéséhez szükségesek.

Rogán Antal elmondta: a mobiltelefonra fejlesztett speciális DÁP-alkalmazás próbája 2024 áprilisában több tízezer ember bevonásával kezdődik, az éles üzem 2024 szeptemberében indul az állampolgárok teljes körének.

Ekkortól lehet használni a belföldi rendőri igazoltatásnál, a saját adatok hitelesen összegyűjtve elérhetők lesznek, és a leggyakoribb ügyek intézéséhez – erkölcsi igazolvány-igénylés, kormányablak-időpont foglalás – is használható lesz.

2025-ben szintet lépnek és jelentősen szélesedik majd az igénybe vehető szolgáltatások köre. Mindenkinek meglesznek az egyedi azonosítói, aki regisztrált és minden közigazgatási ügy, amelynek esetszáma éves szinten meghaladja a 10 ezret intézhető lesz ilyen módon, ahogy az életesemények – mint a gépjármű-adás-vétel, születés – is elérhetővé válik.

A piaci szolgáltatásoknál a digitális azonosítás és aláírás szintén használható lesz együtt. A közigazgatásban ettől az időponttól digitálisan kell kiadni mindent illetve minden kérelmet így kell fogadni.

2026-ban léphet be a tervek szerint az e-posta, elektronikusan kaphat meg mindenki minden küldeményt. Itt a DÁP-alkalmazás lesz a belépő, és megnyitják az alkalmazást a piac szélesebb körének. Így például letölthető és tárolható lesz akár a garanciajegy, a közműszámlák a hozzá kapcsolódó fizetési lehetőséggel.

A törvény előírja az önkormányzatoknak és az állam összes szervének, hogy biztosítaniuk kell a DÁP-alapú ügyintézését. Emellett a legnagyobb közműszolgáltatóknak és bankoknak, biztosítóknak, hogy a DÁP azonosítást és aláírást tegyék lehetővé – jelezte.

Az ügyfélkapun keresztül minden használót megkeresnek, de Rogán Antal arra számít, hogy az első időszakban 4-500 ezer lesz azoknak a száma, akik élnek a lehetőséggel. 2025-től 2-3 millió felhasználóval számolnak – tette hozzá.”

Forrás:
Forradalmi változások a következő két évben a digitális ügyintézésben; Miniszterelnöki Kabinetiroda / MTI; 2023. november 10.
Digitális állampolgárságról szóló törvénytervezet; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2023. november 10.
„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 18-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.”
Nemzeti Elektronikus Közigazgatási Stratégia 2022 – 2030 és Digitális Évtized 2030 Nemzeti Stratégiai Ütemterv

„A 2023. január 8-án hatályba lépett Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról szóló (EU) 2022/2481 határozat egyértelmű irányt és mérhető mutatókat jelöl ki az Unió digitális átalakulásának 2030-ig elérendő céljai tekintetében, melyek eléréséhez strukturált együttműködésre ösztönzi az Unió szerveit és a tagállamokat, valamint meghatározza a célok teljesítésének nyomon követését.

A Határozat értelmében, a 2023. szeptember 27-én megjelent első Digitális Évtized Jelentés és országjelentés nyomán a tagállamoknak, így Magyarországnak is össze kell állítania azt a nemzeti stratégiai ütemtervet, ami az uniós szinten meghatározott, 2030-ig elérendő, minden tagállam, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által közösen elfogadott célok eléréséhez szükséges szakpolitikákat, intézkedéseket, és a célok eléréséhez tervezett megvalósítási pályákat tartalmazza, azok ütemezésével.

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. koordinálásával, az érintett szaktárcák és központi szervek közreműködésével a magyar Digitális Évtized 2030 – Nemzeti Stratégiai Ütemterv dokumentum tervezete elkészült, és elfogadásra a közeljövőben a Kormány elé kerülhet.
…
A dokumentum szakmai tervezet, jelenlegi formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának!

A Stratégia Ütemterv tervezete (PDF)”

Forrás:
Digitális Évtized 2030 Nemzeti Stratégiai Ütemterv társadalmasítása; Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ); 2023. október 18.
(A véleményezési határidő már lejárt, az ügy fontossága miatt hívjuk fel rá a figyelmet.)
Nemzeti Elektronikus Közigazgatási Stratégia 2022 – 2030; Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ); 2023. október 17. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

A LEADER program a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretein belül folytatódik

„A LEADER program a vidékfejlesztési támogatáspolitika egyik tartópilléreként hosszú évek óta szolgálja a vidéki Magyarország fejlődését. A Vidékfejlesztési Program lezárásához közeledve a 2014-ben kezdődött jelenlegi LEADER program is zárul, de helyét átveszi a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló új kezdeményezés – ismertette Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a támogatási eszközrendszer a LEADER Helyi Akciócsoportok lelkiismeretes munkáján nyugszik, amelyek működése jelenleg is biztosított, és az Irányító Hatóság már dolgozik az új időszak forrásait biztosító szabályok kialakításán. A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló, vagyis még a jelenlegi ciklushoz kötődő LEADER fejlesztési források kapcsán kiemelhető, hogy 2023. november 2-ig mintegy 64 Mrd forint összegben történt kötelezettségvállalás, ami több mint 13 ezer – a legkülönbözőbb típusú fejlesztéshez kapcsolódó – támogatott kérelmet jelent.

A KAP Stratégiai Terven alapuló, vagyis a 2023 utáni LEADER program végrehajtásának első lépéseként 103 korábban is működő és 2 újonnan megalakult Helyi Akciócsoport elismerése megtörtént. Az akciócsoportok feladata az adott kistérség vidékfejlesztési stratégiájának kialakítása, célja, hogy a kistérségekben a vidékfejlesztésre szánt uniós forrásokat a helyi közösségek bevonásával használják fel. Mind a korábban működő, mind pedig az új akciócsoportok már elkészítették a Helyi Fejlesztési Stratégiákat, melyeket az Irányító Hatóság jóváhagyott. Ez alapján a következő években országosan összesen 105 elismert Helyi Akciócsoport vehet részt a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv LEADER programjának megvalósításában, hozzájárulva a vidéki térségek további fejlődéséhez – emelte ki a miniszter.”

Forrás:
A vidék további fejlődését szolgálja a LEADER; Agrárminisztérium; 2023. november 7.

A kormány Dél-Magyarországra irányítja a beruházásösztönzés stratégiai fókuszát

„A keleti és a nyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képességének nagyjábóli egyensúlyba hozását követően minden adott ahhoz, hogy a magyar kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókusza Dél-Magyarországra irányuljon mostantól – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Pécsen.

A tárcavezető a Joint Venture Szövetség (JVSZ) rendezvényén leszögezte, hogy noha a magyar gazdaság továbbra is Budapest-központú, az elmúlt hat-nyolc évben sokat javult az egyensúlytalanság a beruházások földrajzi elhelyezkedésének tekintetében.

„Amellett, hogy a budapesti beruházások mellett különböző ösztönző eszközökkel elértük, hogy inkább menjenek vidékre a beruházások, azért volt még egy komoly egyensúlytalanság a magyar gazdaságban, ez pedig az, hogy a nyugati, főleg az északnyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége sokkal erőteljesebb volt, mint a keleti országrészé” – mutatott rá.

„Az elmúlt években megfeszített munkával sikerült elérnünk azt, hogy a keleti és nyugati országrészek közötti tőkevonzó képességbeli különbségeket kiegyenlítsük. És mára a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen hármas olyan beruházásokat vonzott keletre, amelyek nemcsak Magyarország, hanem egész Európa legnagyobb beruházásai közé is tartoznak” – tette hozzá. „Mindez megadja nekünk azt a lehetőséget, hogy miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk, innentől kezdve a magyar kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókusza Dél-Magyarországra irányuljon” – szögezte le.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy a kormány ennek megfelelően kiemelt fókuszként fogja kezelni a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávot a következő időszakban. Mint közölte, fel kell deríteni, majd meg kell szüntetni azokat az okokat, hogy eddig miért nem sikerült Baranya vármegyébe több és nagyobb beruházást hozni. Ennek egyik fő oka, hogy eddig nem volt erre alkalmas, elég nagy, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, jól közművesíthető terület.

Ezt sikerülni fog megszüntetni egy 600 hektáros ipari beruházási terület létrehozásával Kővágószőlős és Kővágótöttös környékén, majd használhatóvá kell tenni a Pécs-Pogány repülőteret, mint az Győrben is történt nagy sikerrel. Emellett fontos lépés, hogy jövő év végére kész lesz a közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés Pécs és Eszék között, illetve napirenden van a mohácsi Duna-híd kérdése is – tudatta, és érintette a paksi bővítés rendkívüli szükségességét is. Végül hangsúlyozta, hogy 2010 és 2022 között Baranya vármegyében az ipari termelés 280 milliárdról 960 milliárd forintra emelkedett, a munkanélküliség pedig 13 százalékról 4 százalékra esett.

„Az elmúlt 12-13 év fejlődése eléggé stabil alapot és jó ugródeszkát ad nekünk ahhoz, hogy a következő időszakban itt még ennél is látványosabb fejlődést tudjunk elérni” – összegzett. A miniszter az elmúlt másfél évtizedet a veszélyek és a válságok korának nevezte, és rámutatott, hogy az utóbbi négy év során kétszer is feje tetejére állt az egész világgazdaság a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború következtében.

Beszédében bírálta az Oroszország elleni, eredménytelennek bizonyult európai uniós szankciókat, arra is kitérve, hogy ezek nyomán összeomlott az addigi gazdasági növekedés modell, amely a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációjára alapult. Aláhúzta: miközben a kontinens versenyképessége drámai mértékben romlott, Magyarországon tavaly megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja is, és idén újabb csúcsok várhatók.

Mindez csakis úgy volt lehetséges, hogy a krízis és az ellenzékkel folytatott viták ellenére sem adta fel a kormány a beruházások ösztönzésére épülő gazdaságpolitikáját azért, hogy ezen forrásokat inkább a munkanélküliség finanszírozására fordítsák – vélekedett.

Majd a meghirdetett robosztus beruházástámogatási programokat méltatta, amelyeknek szavai szerint a jövőben is fontos szerepük lesz, mivel a világon egyre élesebb verseny zajlik a beruházásokért. „Csak úgy tudunk sikeresek maradni a következő években, ha a magyar beruházástámogatási rendszer Európa legjobb beruházástámogatási rendszere marad, és nem Közép-Európáé, nem a térségé, hanem Európáé” – fogalmazott.”

Forrás:
A kormány Dél-Magyarországra irányítja a beruházásösztönzés stratégiai fókuszát; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2023.november 6.

Európai Unió

Európai digitális személyazonosság (eID): ideiglenes megállapodás az EU Tanácsa és az EU Parlamentje között

„Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi európai polgár megbízható és biztonságos digitális személyazonossággal rendelkezzen, a Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői a mai napon ideiglenes megállapodást értek el az európai digitális személyazonosság (eID) új keretéről.

„Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet jóváhagyásával alapvető lépést teszünk annak érdekében, hogy a polgárok egyedi és biztonságos európai digitális személyazonossággal rendelkezzenek. Ez kulcsfontosságú előrelépést jelent az Európai Unió arra irányuló erőfeszítései tekintetében, hogy az Unió globális referenciaként szolgáljon a digitális területen, ugyanakkor védelmet biztosítson demokratikus jogaink és értékeink számára.” – Nadia Calviño, Spanyolország ügyvezető első alelnöke és gazdasági és digitalizációért felelős minisztere

Az európai digitális személyiadat-tárca

A felülvizsgált rendelet egyértelmű paradigmaváltást jelent az európai digitális személyazonosság tekintetében, amelynek célja az, hogy egyetemes hozzáférést biztosítson a lakosság és a vállalkozások számára a biztonságos és megbízható elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez.

Az új jogszabály értelmében a tagállamok olyan digitális pénztárcákat kínálnak majd a polgárok és a vállalkozások számára, amelyek képesek összekapcsolni a nemzeti digitális személyazonosságot más igazoló okmányokkal (pl. vezetői engedély, oklevelek, bankszámla). A polgárok a mobiltelefonjukon egy gombra kattintva igazolhatják majd személyazonosságukat, és digitális pénztárcájukból elektronikus dokumentumokat oszthatnak meg.

Az új európai digitális személyiadat-tárcák minden európai számára lehetővé teszik majd, hogy – Európa-szerte elismert – nemzeti digitális azonosítójuk segítségével hozzáférhessenek online szolgáltatásokhoz, méghozzá anélkül, hogy egyéni azonosítási módszereket kellene alkalmazniuk, illetve hogy szükségtelenül meg kellene osztaniuk személyes adataikat. A felhasználók általi ellenőrzés szavatolja, hogy csak a szükséges információk kerüljenek megosztásra.

Az eredeti ideiglenes megállapodás megkötése

A jogalkotási javaslat egyes fő elemeiről ez év júniusának végén elért eredeti ideiglenes megállapodást követően több szakmai egyeztetésre is sor került azzal a céllal, hogy – a javaslat teljes körű véglegesítése érdekében – kiegészítsék a szöveget. A társjogalkotók ma elért megállapodásának néhány fontos aspektusa:

  • elektronikus aláírások: a tárca használata természetes személyek számára alapértelmezés szerint ingyenes lesz, de a tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a tárcát kizárólag nem szakmai célokra lehessen ingyenesen használni
  • a tárca üzleti modellje: a tárcák kibocsátásának, használatának és visszavonásának ingyenesnek kell lennie minden természetes személy számára
  • az elektronikus attribútumtanúsítvány érvényesítése: a tagállamok kizárólag a tárca hitelességének és érvényességének, valamint az igénybe vevő felek kilétének ellenőrzésére biztosítanak ingyenes érvényesítési mechanizmusokat
  • a tárcák forráskódja: az alkalmazás szoftverösszetevői nyílt forráskódúak lesznek, a tagállamok számára ugyanakkor biztosított az ahhoz szükséges mozgástér, hogy indokolt esetekben azokat az összetevőket, amelyeket nem a felhasználói eszközökre telepítenek, ne tegyék hozzáférhetővé
  • biztosítani kell az összhangot a tárca mint elektronikus azonosító eszköz, illetve az azt alátámasztó azon rendszer között, amelynek keretében a tárcát kibocsátják.

Végezetül a felülvizsgált jogszabály egyértelművé teszi a minősített webhely-hitelesítési tanúsítványok hatályát, ami biztosítja, hogy a felhasználók ellenőrizhessék, ki áll egy weboldal mögött, ugyanakkor megmaradjanak a jelenlegi jól bevált iparbiztonsági előírások és normák.

A következő lépések

A jogi szövegnek az ideiglenes megállapodással összhangban történő kiegészítése érdekében folytatódni fog a szakértői szintű munka. Véglegesítését követően a szöveg jóváhagyás céljából a tagállamok képviselői (Coreper) elé fog kerülni. A jogász-nyelvészi ellenőrzés függvényében, következő lépésként a Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia a felülvizsgált rendeletet, amely az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően léphet hatályba.

Háttér

A Bizottság 2021 júniusában javaslatot tett a digitális személyazonosság olyan európai keretére, amely egy európai digitális személyiadat-tárcán keresztül minden uniós polgár, lakos és vállalkozás számára elérhető lenne.

A javasolt új keret a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2014-es rendeletet (eIDAS-rendelet) módosítja. Az eIDAS-rendelet lefektette egy olyan rendszer alapjait, amelyben biztonságosan lehet online közszolgáltatásokat igénybe venni és tranzakciókat lebonyolítani az EU tagállamai között.

A Bizottság a javaslatban előírja a tagállamok számára, hogy az európai digitális személyiadat-tárcákat bejelentett elektronikus azonosítási rendszer keretében, közös műszaki szabványok alapján és a kötelező tanúsítást követően bocsássák ki. A szükséges műszaki architektúra kialakítása, a felülvizsgált rendelet végrehajtásának felgyorsítása, a tagállamok számára iránymutatások nyújtása és a széttöredezettség elkerülése érdekében a javaslatot egy olyan uniós eszköztár kidolgozására irányuló ajánlás kísérte, amely meghatározza a tárcára vonatkozó műszaki előírásokat.

Az intézményközi tárgyalásokat („háromoldalú egyeztetések”) követően a két társjogalkotónak 2023. június 29-én – a felülvizsgált rendelet jogalkotási szövegtervezetére vonatkozó további technikai kiigazítások függvényében – sikerült első ideiglenes megállapodásra jutnia a javaslat kulcsfontosságú elemeiről.

”

Forrás:
Európai digitális személyazonosság (eID): ideiglenes megállapodás a Tanács és a Parlament között ; EU Tanácsa; 2023. november 8.

Az Európai Parlament támogatja az adatokhoz való jobb hozzáférésről szóló új jogszabályt

„A Parlament támogatja az adatokhoz való jobb hozzáférésről szóló új jogszabályt

  • Az innováció egyre inkább az adatokra támaszkodik
  • Az új jogszabály tisztázza, ki és milyen feltételek mellett férhet hozzá az adatokhoz
  • Több magán-, és közintézmény lesz képes az adatok megosztására

A képviselők és a tagállamok között már elfogadott „adattörvény” célja az innováció ösztönzése az adatokhoz való hozzáférés akadályainak felszámolásával.

Az új jogszabály előírásokat állapít meg az internethez csatlakoztatott termékek vagy kapcsolódó szolgáltatások (pl. a dolgok internete, ipari gépek) használata során keletkező adatok megosztására vonatkozóan, és lehetővé teszi a felhasználók számára az általuk generált adatokhoz való hozzáférést. Hozzájárul az új szolgáltatások fejlesztéséhez, különösen a mesterséges intelligencia területén, ahol hatalmas mennyiségű adatra van szükség az algoritmusok képzéséhez. A jogszabály célja továbbá, hogy olcsóbbá tegye az értékesítés utáni szolgáltatásokat és a csatlakoztatott eszközök javítását. Az új jogszabály szerint kivételes körülmények vagy vészhelyzetek, például árvizek és erdőtüzek, esetén az állami szervek hozzáférhetnek a magánszektor birtokában lévő adatokhoz, és felhasználhatják azokat.

Az üzleti titkok védelme és a jogellenes adattovábbítás megakadályozása

A képviselők világosan meghatározták az üzleti titok és az üzleti titok birtokosainak definícióját, hogy megakadályozzák a jogellenes adattovábbítást és adatszivárgást a gyengébb adatvédelmi szabályozással rendelkező országokba. Azt is el akarják kerülni, hogy egy adott területen a versenytársak kihasználhassák az adatokhoz való hozzáférést, hogy visszafejtsék riválisaik szolgáltatásait vagy eszközeit.
Az új törvény megkönnyíti az adattárolási szolgáltatásokat nyújtó felhőszolgáltatók közötti váltást, és biztosítékokat vezet be az e cégek általi jogellenes nemzetközi adattovábbítás ellen. Ez azt jelenti, hogy a felhőszolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknek jogukban lesz tárgyalni a szerződésekről, és elkerülni, hogy egy adott szolgáltatóhoz „bezárják magukat”.

A jelentéstevő szerint

Pilar del Castillo Vera (EPP, Spanyolország), a jelentéstevő elmondta: „Az adattörvény megváltoztatja az életünket. Az ipari berendezések működésére vonatkozó adatok birtokában a gyárak, a mezőgazdasági üzemek és az építőipari vállalatok optimalizálhatják a működési ciklusokat, a gyártósorokat és az ellátási lánc irányítását. Az adattörvény egy új, adat-agilis rendszert hoz létre, amely lehetővé teszi a szinte végtelen mennyiségű, kiváló minőségű adathoz való könnyű hozzáférést. Az adatcsere elősegíti majd a meglévő üzleti modellek és folyamatok optimalizálását, újak fejlesztését és új értékek létrehozását. Más szóval, a jogszabály lehetőséget teremt az innováció és a versenyképesség számára.”

Következő lépések

A jogszabályt 481 szavazattal, 31 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el csütörtökön. A jogszabályról szóló megállapodást most a tagállamokból álló Tanácsnak kell formálisan jóváhagynia ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.

Háttér

Az emberek és gépek által generált adatok mennyisége exponenciálisan növekszik, és a vállalkozások és a hatóságok innovációjának kritikus tényezőjévé válik (pl. az intelligens városok kialakításában). A jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek az általuk generált adatokhoz. Az Európai Bizottság szerint az összegyűjtött ipari adatok 80 százalékát soha nem használják fel.

Konferencia Európa jövőjéről

Az adattörvény az Európa Jövőjéről szóló konferencia (COFOE) ajánlásaiban, különösen a 31. javaslat (7) bekezdésében, a 35. javaslat (7) bekezdésében és a 35. javaslat (10) bekezdésében megfogalmazott elveket testesíti meg, amelyek célja egy szilárd és méltányos digitális gazdaság megteremtése. Az európai értékeket és elveket tiszteletben tartó, rugalmas adatinfrastruktúrát szorgalmazva a COFOE elképzelését követi. Az adattörvény támogatja a közszolgáltatások digitális átalakítását és az európai közös digitális személyazonosság bevezetését is, amely egyszerűsíti a határokon átnyúló digitális tranzakciókat és szolgáltatásokat, miközben mindezt az európai szabványok és iránymutatások átfogó kerete védi.

További információ

Az elfogadott szövet itt lesz elérhető (2023.11.09.)
Sajtóközlemény a háromoldalú megállapodásról (2023.06.28., angolul)
Az eljárás adatai (angolul)
Jelentéstervezet az adatokhoz való tisztességes hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó harmonizált szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányulójavaslatról (adattörvény)
Az EP Kutatószolgálat tájékoztatója (angolul)”

Forrás:
A Parlament támogatja az adatokhoz való jobb hozzáférésről szóló új jogszabályt; Európai Parlament; 2023. november 9.
A hír PDF-ben

Az Európai Bizottság közleménye az európai közigazgatási térség megerősítéséről, a közigazgatás korszerűsítéséről és hatékonyabbá tételéről

„A Bizottság a mai napon új közleményt fogadott el az európai közigazgatási térség megerősítéséről[1] (ComPAct), amely konkrét intézkedéseket javasol annak elősegítésére, hogy a közigazgatási szervek egész Európában megfeleljenek a polgárok és a vállalkozások igényeinek.

A ComPAct a Bizottság legelső olyan átfogó intézkedéscsomagja, amely a nemzeti közigazgatások korszerűsítésének támogatására, és az országaik közötti együttműködés megerősítésére irányul annak érdekében, hogy azok együttesen tudják kezelni a közös kihívásokat.

A hatékony nemzeti, regionális és helyi közigazgatások döntő szerepet játszanak az uniós és nemzeti prioritások helyi szintű megvalósításában, az emberek és a vállalkozások javát egyaránt szolgáló szakpolitikák és reformok végrehajtásában, és abban, hogy a stratégiai beruházások a zöld és digitális átállást szolgálják. A közigazgatások jelentősen elő tudják mozdítani a versenyképességet az EU egészében.

Az uniós és a nemzeti szakpolitikák végrehajtásának javításával és a közigazgatás hatékonyabbá tételével az európaiak elvárásainak megfelelően csökkenni fog a bürokrácia és fokozódni fog az átláthatóság, és évente több milliárd eurót lehet megtakarítani az uniós polgárok és vállalkozások javára.

A mai közlemény azt is elismeri, hogy jelentős nyomás nehezedik a közigazgatásokra a külső sokkhatások miatt, valamint amiatt, hogy nem könnyű tehetséges munkavállalókat toborozni és számukra vonzó munkalehetőségeket kínálni, valamint kellő szakértelemre szert tenni az egyre összetettebb problémakörökkel, például a zöld és digitális átállással kapcsolatban. Kihívásokkal teli szakpolitikai menetrendünk nem valósítható meg másként, csak ha minden szinten reziliens és alkalmazkodóképes tagállami szervek nyújtanak ehhez támogatást.

A javasolt főbb intézkedések

A tagállamoknak, az Európai Parlamentnek és a Régiók Bizottságának az együttműködés és a szakpolitikai párbeszéd előmozdítására, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek kapacitásának és minőségének javítására irányuló felhívására válaszul a Bizottság 25 intézkedést javasol a következő célok érdekében:

  • A közigazgatási szervek közötti együttműködés előmozdítása a jelenlegi és várható kihívásokra való felkészülés érdekében (1. pillér – A közigazgatási készségfejlesztési program), Például a közigazgatási együttműködési csereprogram (PACE) lehetővé teszi az európai köztisztviselők mobilitását a tagállamok között az ismeretek és a bevált módszerek megosztása érdekében.
  • A közigazgatás szervek digitális átállási képességének megerősítése (2. pillér – Az Európa digitális évtizedét szolgáló képesség), A ComPAct például növelni fogja a közigazgatások felkészültségét arra, hogy biztonságos és megbízható módon integrálják működésükbe a mesterségesintelligencia-technológiákat (pl. ellenőrzés, közbeszerzés).
  • A közigazgatási szervek azon képességének megerősítése, hogy ösztönözzék a zöld átállást és rezilienciát építsenek ki (3. pillér – A zöld átállás vezetésére való képesség). A ComPAct például támogatni fogja a közigazgatási szerveket szervezeti szénlábnyomuk értékelésében és csökkentésében.

Emellett a ComPAct közös átfogó elveket[2] javasol a közigazgatási szervek magas színvonalú működésének biztosítására.

A Bizottság az intézkedéseket elsősorban a Technikai Támogatási Eszköz (TSI) és más rendelkezésre álló uniós finanszírozás, például a Digitális Európa program révén hajtja végre, és e források igénybevétele érdekében együtt fog működni valamennyi tagállammal és érdekelt féllel. A Bizottság a Technikai Támogatási Eszköz jelentéstételi követelményei keretében be fog számolni a ComPAct végrehajtásáról.

A tagállamok saját tempójukban, igényeiknek és intézményi kereteiknek megfelelően vehetnek részt a ComPAct megvalósításában. A javasolt eszközök, módszertanok, szakértői támogatás, és bevált módszerek cseréje segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy tanuljanak egymástól, újítsanak és fokozzák közigazgatásuk hatékonyságát.

Háttér-információk

A nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek felelősek az uniós és nemzeti költségvetéssel való hatékony és fenntartható gazdálkodás biztosításáért. Alapvető szerepet játszanak a többek között a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveken és a regionális fejlesztési stratégiákon alapuló reformok és beruházások kidolgozásában és végrehajtásában.

A Bizottság 2021. április 29-én szolgálati munkadokumentumot fogadott el, hogy támogassa a tagállami közigazgatásokat a reformok végrehajtásában. A dokumentum részletesen kifejti, hogy a közigazgatási szervek milyen fontos szerepet töltenek be az uniós célkitűzések elérésében, valamint hogy a Bizottság milyen tapasztalatokkal segíti őket képességeik fejlesztésében.

2021. december 17-én létrejött a közigazgatással és kormányzással foglalkozó szakértői csoport. A szakértői csoport a Bizottság és a tagállamok képviselői közötti párbeszéd platformja, amelynek fő célja a közös kihívások azonosítása és egységes közigazgatási testületként innovatív megközelítések kidolgozása.

További információk

Az európai közigazgatási térség megerősítéséről szóló közlemény (ComPAct)

ComPAct – Kérdések és válaszok

Eurobarométer – Az európaiak reformszükségletekkel kapcsolatos nézeteinek megértése

Technikai Támogatási Eszköz (TSI)

Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság

Közigazgatás és és kormányzási szakpolitikai döntéshozatal

@ElisaFerreiraEC

[1] A tagállamok közigazgatási gyakorlatainak közös értékeken és elveken alapuló, növekvő konvergenciáját leíró kifejezés.
[2] A közigazgatás elvei alapján, SIGMA (EU-OECD együttműködés).

Idézet(ek)

„Uniónk sikeréhez és korszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy hogy az egész EU-ban – nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt – megerősítsük a közigazgatási szervek kapacitását. A közigazgatási szervek úttörő szerepet játszanak közös céljaink elérésében, legyen szó a strukturális átalakulások irányításáról, a szakpolitikák végrehajtásáról vagy a stratégiai reformok megvalósításáról A ComPAct segítségével bizonyítjuk, hogy Uniónk képes támogatást nyújtani, és hozzájárulni ahhoz, hogy a tagállamok képesek legyenek megvalósítani közös céljainkat.” – Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos – 25/10/2023”

Forrás:
Európa együttesen támogatja a közigazgatás korszerűsítését és hatékonyabbá tételét; Európai Bizottság; 2023. október 25.
Lásd még:
Az európai közigazgatási térség fejlesztése; Európai Bizottság (társadalmi véleményezés)

A politikai reklámtevékenység átláthatósága és célzása: az uniós társjogalkotók megállapodtak az új rendeletről

„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzásáról szóló rendelet fő politikai elemeiről.

A rendeletet az információmanipuláció és a választásokba való külföldi beavatkozás veszélyeivel kapcsolatos aggodalmakra tekintettel dolgozták ki. Célja, hogy megkönnyítse a polgárok számára a politikai reklámok felismerését, annak megértését, hogy azok kinek a nevében készültek, valamint, hogy célzott-e a hirdetés, így a polgárok könnyebben hozhatnak tájékozott döntést.

A rendelet támogatni fogja a tagállamokban folytatott, objektív, átlátható és pluralista tájékoztatáson alapuló nyílt és tisztességes politikai vitát, és biztosítja majd, hogy a politikai reklámtevékenységre az alapvető jogok, többek között a magánélet tiszteletben tartásához való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett kerüljön sor.

Az új szabályok alkalmazási köre

Az ideiglenes megállapodás értelmében politikai reklámtevékenység: üzenetek elkészítése, elhelyezése, promotálása, közzététele, eljuttatása vagy terjesztése:

  • politikai szereplők javára vagy nevében, kivéve, ha azok tisztán magánjellegűek vagy tisztán üzleti jellegűek; vagy
  • olyan üzeneteké, amelyek befolyásolhatják és amelyeket úgy alkottak meg, hogy befolyásolják a szavazási magatartást vagy egy választás, népszavazás kimenetelét, vagy egy uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szintű jogalkotási vagy szabályozási folyamatot

Az új rendelet hatálya kiterjed majd a rendszerint díjazás ellenében nyújtott politikai reklámtevékenységre, de a házon belüli tevékenységek – például a politikai reklámok politikai pártokon belüli és politikai reklámkampány részeként történő elkészítése – révén megvalósuló politikai reklámtevékenységre is.

A szabályok ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy a szerkesztői felelősség alá tartozó politikai nézetekre és egyéb tartalmakra, valamint a személyes minőségükben kifejezett nézetekre nem vonatkozik a rendelet.

A célzásra és a reklámszolgáltatásra vonatkozó szabályok

Az ideiglenesen elfogadott szabályok szigorú korlátokat szabnak a célzási és reklámszolgáltatási technikák alkalmazására vonatkozóan is.

A személyes adatoknak az online politikai reklámtevékenység célzásához történő felhasználása csak akkor lesz megengedett, ha az adatokat az érintettől gyűjtötték be, aki kimondottan és külön hozzájárulását adta azok politikai reklámtevékenység céljára történő felhasználásához.

Emellett általános tilalom lesz érvényben a személyes adatok különleges kategóriái, például a faji vagy etnikai származásra vagy politikai véleményre utaló adatok felhasználásával végzett profilalkotásra.

Egyéb rendelkezések

A külföldi beavatkozás megelőzése érdekében az uniós társjogalkotók megállapodtak abban is, hogy a választások vagy népszavazások előtt három hónappal betiltják a harmadik országbeli szponzoroknak nyújtott hirdetési szolgáltatásokat, ugyanakkor adott esetben védik a szigorúbb nemzeti szabályokat.

A társjogalkotók előírták, hogy a Bizottságnak létre kell hoznia az online politikai reklámok uniós nyilvános adattárát, amely összegyűjti és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az összes online reklámra és azok átláthatósági közleményeire vonatkozó információkat.

Az uniós társjogalkotók abban is megállapodtak, hogy az új szabályokat a hatálybalépésüket követő 18 hónap elteltével kell alkalmazni. Az európai parlamenti választások miatt azonban időben alkalmazni kell a fogalommeghatározásokat és az úgynevezett megkülönböztetésmentességi záradékot, amely kimondja, hogy a szolgáltatásokat nem lehet kizárólag a politikai reklámtevékenység szponzorának lakóhelye vagy letelepedési helye alapján korlátozni.

További lépések

Az elkövetkező hetekben szakértői szinten folytatódik az új rendelet részleteinek véglegesítésére irányuló munka.

E munka befejezését követően a teljes körű megállapodást mindkét intézménynek teljes egészében meg kell erősítenie, és annak a hivatalos elfogadás előtt jogász-nyelvészi ellenőrzésen kell átesnie.

”

Forrás:
A politikai reklámtevékenység átláthatósága és célzása: az uniós társjogalkotók megállapodtak az új rendeletről ; Európai Unió Tanácsa; 2023. november 7.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Összesen 36 milliárd forint értékben 140 ezer notebook kiosztása kezdődik meg a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak

„Összesen 36 milliárd forint értékben 140 ezer notebook kiosztása kezdődik meg a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak – közölte Maruzsa Zoltán a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára 2023. november 9-i budapesti sajtótájékoztatóján.

Nemcsak az állami, hanem az egyházi és a magánfenntartású köznevelési intézmények tanulói is igényelhettek hordozható számítógépet, így 1462 településen 2572 iskolában, több mint 3000 feladatellátási helyen osztanak ki ilyen eszközöket.
A szolgáltató állam koncepciójába illeszkedő módon azt tűzték célul, hogy az 5. évfolyamtól a 12. évfolyamig minden tanulónak, aki igényli, rendelkezésére bocsássanak egy hordozható számítógépet, amellyel hozzá tudnak férni mindazon fejlesztéshez, amely eddig megvalósult, illetve a jövőben megvalósul.
Elmondta, ez 579 ezer hordozható számítógépet jelent, ebből 55 ezret már tavaly tavasszal megkaptak a pedagógusok. Az első 65 ezer eszközt akkor a 9. évfolyamosoknak osztották ki. Most a program második eleméhez érkeztek el: a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak osztanak notebookokat.
Az államtitkár szerint még két „notebook-osztás” lesz a következő két évben. „Amikor ennek a végére érünk, akkor a magyar köznevelés digitalizációjáról elmondhatjuk, hogy egy történelmi átalakuláson vittük keresztül” – fogalmazott.
Az oktatási rendszerek előtt álló legnagyobb kihívás manapság és a következő években is a digitalizáció kérdésköre. A magyar oktatási rendszerben jelentős állami fejlesztések zajlanak annak megerősítése érdekében.

A 2020-as köznevelési stratégia egyik markáns eleme volt az oktatási rendszer digitalizációja, ennek pillérei közé tartozik a KRÉTA-rendszer és annak idegennyelvi modulja, továbbá a kifejlesztett okostankönyvek, a digitalizált kompetenciamérések, valamint az okostantermek. Emellett az idén tízmilliárd forintból erősítették meg az elektronikus hálózatot.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: az elfogadott költségvetés szerint jövőre 393 milliárd forinttal többet költenek oktatásra, és a kormány célja, hogy a magyar diákok a legkorszerűbb eszközöket és a különböző tudást tartalmazó portálokat készség szinten tudják használni.
Magyarországon az elmúlt években 1000 milliárd forint értékben több mint 4500 iskolai és óvodai fejlesztés valósult meg: ilyen léptékű fejlesztés az iskolákban emberemlékezet óta nem volt. Rétvári Bence megjegyezte azt is, hogy ingyenessé tették a tankönyveket és megháromszorozták a szociális gyermekétkeztetés forrásait.
A „notebook-osztás” is azért valósul meg, hogy az a tanuló is meg tudja szerezni a szükséges tudást, aki ilyen eszközzel nem rendelkezik.

Az elmúlt években 3957 iskolai feladatellátási helyen építettek ki wifi-hálózatot, és 1925 helyen történt sávszélesség-bővítés. Továbbá 7 milliárd forint értékben alakítottak ki okostantermeket, 180 iskolába érkeztek és érkeznek digitális vizuális eszközök, valamint 180 interaktív panelt helyeztek ki iskolákban.
…
Nyitrai Zsolt elmondta, amikor a tanárok és a szülők véleményét kérdezték az oktatás mindennapjairól, akkor „nagyon nagy számban említették a tanítás és a tanulás folyamatának a modernizációját, a korszerű eszközök használatát a mindennapi oktatásban”.
E cél elérését szolgálja az iskolai „notebook-osztás” is.”

Forrás:
36 milliárd forintért kapnak notebookot a hetedikesek és a tizedikesek; Belügyminisztérium / MTI; 2023. november 10.

Az új Kormányzati Adatközpont segíti a közigazgatás modernizálását

„Az új Kormányzati Adatközpont (KAK) olyan egységes, költséghatékony állami informatikai alap-infrastruktúrát biztosít, amely hozzájárul a modern közigazgatás működtetéséhez, valamint a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz. A 28,813 milliárd forintból megvalósult fejlesztésnek köszönhetően az új rendszer Európa egyik legbiztonságosabb adattárolását is lehetővé teszi.

Megbízhatóság, gyorsaság és biztonság

Napjainkra a kormányzat és a közigazgatás számára stratégiai fontosságúvá váltak a zavartalanul és üzembiztosan működő informatikai háttérrendszerek. Ezt az igényt elégíti ki a kialakított, állami tulajdonban lévő, szolgáltatás-orientált, nagy teljesítményű központi informatikai környezet, amely amellett, hogy biztonságos és jól szabályozott körülmények között működik, képes speciális igényeket is kiszolgálni. Az adatközpont a fővárosban kapott helyet, ahol az 1600 négyzetméteres géptermi terület egy ugyanekkora kiszolgáló területtel egészült ki.

A Kormányzati Adatközpont biztosítja a rendszerek megbízható és magas szintű rendelkezésre állását és közvetve javítja az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. Emellett növeli az azokkal szembeni állampolgári és vállalkozói bizalmat, valamint csökkenti a fejlesztési és üzemeltetési költségeket is.

Felhőtechnológia és hoszting szolgáltatás

A projekt keretében kiépült KAK Felhő, korszerű informatikai infrastruktúra-szolgáltatásokat nyújt a közigazgatási ügyintézéshez már 179 szakrendszerhez kapcsolódóan, valamint alkalmas a különböző szolgáltatási platformok egységes kezelésére is. Az infrastruktúra szintű szolgáltatások mellett adatbázis- és platform-szolgáltatások, valamint automatizált üzemeltetési folyamatokkal önálló, szoftver szintű szolgáltatások is kialakításra kerültek. A KAK Felhő biztosítja a korszerű hátteret többek között a nemzeti adatvagyon körébe tartozó személyigazolvány-, lakcím útlevél-nyilvántartások, valamint a kormányhivatalokban használt rendszerek számára is.

Az adatközpont a felhőbe nem integrálható rendszerek számára hoszting típusú elhelyezést is biztosít. A KAK hoszting 731 m2 területen önálló, elkülönült környezet, amely képes az ügyfelek által igényelt, jellemzően speciális eszközök, speciális beállítások igényeinek kielégítésére.

A fejlesztés a „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” – KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00005 azonosító számú projekt keretében valósult meg. A projekt 28,813 milliárd forint európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 program keretében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) valamint az IdomSoft Zrt. alkotta konzorcium beruházásában valósult meg.”

Forrás:
Új Kormányzati Adatközponttal folytatódik a közigazgatás modernizálása; magyarorszag.hu; 2023. november 9.

Lezárult a közszolgálat személyzeti utánpótlásának biztosításával kapcsolatos uniós projekt

„Lezárult a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának biztosítását célzó, több mint 6 milliárd forintos európai uniós projekt, a zárórendezvényt pénteken tartották a Belügyminisztériumban.

A projektben, amelynek konzorciumi vezetője a Belügyminisztérium (BM) volt, részt vett a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is.

Kovácsné Szekér Enikő, a BM személyiügyi helyettes államtitkára a zárórendezvényen elmondta: a projekt célja a közszolgálat személyzeti utánpótlásának stabil és az aktuális igényekhez alkalmazkodni képes biztosítása volt a pályára vonzás, a beillesztés és a pályán tartás hármas egységében.

Hozzátette, hogy a programban öt célterületet határoztak meg: a pályaorientációt, a mentori rendszert, a kiválasztást, a mobilitást és tudásmegosztást, valamint a közszolgálati személyzetpolitikai döntéshozatal támogatását. Hozzátette: valamennyi területen arra törekedtek, hogy a rendvédelem és a civil közigazgatás területén is használható módszereket, eszközöket dolgozzanak ki. Kiemelte, a mentori rendszer azért fontos, mert a pályán tartás eszköze, a lojális, elkötelezett, a szervezet iránt érdeklődést mutató kollégák elengedhetetlenek a szervezet hatékony működéséhez.

A pályaorientáció hatékonyságának növelése érdekében a képzésben részt vevő oktatók módszertani felkészítést kaptak, megújították a közszolgálati tárgyú választható tantárgyak ismeretanyagát, hogy orientált és motivált utánpótlásbázis jöjjön létre.

A mobilitás és tudásmegosztás területéről a helyettes államtitkár azt mondta, a személyzeti utánpótlást biztosító közszolgálati HR-rendszer és tudásbázis fejlesztése keretében létrejött a többi között a Közszolgállás közigazgatási állásportál, amely képzésekkel, önfejlesztésekkel támogatja a közszolgálatban dolgozók belső mozgását. Kovácsné Szekér Enikő elmondta azt is, a munkavállalók kiválasztásakor fontos, hogy a megfelelő ember a megfelelő helyre kerüljön, ezért a programban végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőben a kompetencia alapú kiválasztásra.

Létrejött a közszolgálati személyzetpolitika döntéstámogató rendszere (KSZDR), amely egy személyügyi információs rendszer.

A projekt során több mint 3600 közszolgálati alkalmazott vett részt különböző képzéseken és tréningeken.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára köszöntőjében kiemelte, fontos a kompetenciák jó meghatározása és alkalmazása a munkavállalók kiválasztásánál. Méltatta a mentorképzés jelentőségét is.

Szeiler Orsolya, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Személyügyi Központot irányító helyettes államtitkára a projektzárón arról beszélt, az államigazgatási ügyek bonyolultabbá váltak, ezért elengedhetetlen a közigazgatási szolgáltatások folyamatos fejlesztése, és a szakemberállománynak is meg kell felelnie a folyamatos változásoknak. Hangsúlyozta: a közigazgatási dolgozók tudásának és képességének fejlesztése kiemelt feladat, ahogyan a személyi utánpótlás tervszerű biztosítása és a meglévők megtartása is, és ehhez illeszkedtek a projekt céljai is.”

Forrás:
Lezárult a közszolgálat személyzeti utánpótlásának biztosításával kapcsolatos uniós projekt; Híradó.hu / MTI; 2023. november 10.

Technika, tudomány, MI

Az Európai Bizottság üdvözli a G7-ek vezetőinek megállapodását a Mesterséges Intelligenciára vonatkozó Vezérelvekről és Magatartási Kódexről

„A Bizottság üdvözli, hogy a G7-ek vezetői ma megállapodtak a Mesterséges Intelligenciára (MI) vonatkozó Nemzetközi Vezérelvekről, valamint a hirosimai mesterségesintelligencia-folyamat keretében a Mesterséges Intelligencia fejlesztői számára kidolgozott önkéntes Magatartási Kódexről. Ezek az elvek és az önkéntes magatartási kódex nemzetközi szinten kiegészítik azokat a jogilag kötelező erejű szabályokat, amelyeket az uniós társjogalkotók a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály keretében jelenleg véglegesítenek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is csatlakozott a G7-ek vezetőinek nyilatkozatához, amelyet a G7-ek 2023. évi japán elnöksége adott ki.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a következőket nyilatkozta: „A mesterséges intelligencia óriási előnyökkel járhat a polgárok és a gazdaság számára. A mesterséges intelligencia képességeinek gyors növekedése azonban új kihívásokat is jelent. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal már jelenleg is a szabályozás éllovasának számító EU a globális szintű MI-védőintézkedésekhez és -irányításhoz is hozzájárul. Örömmel fogadom a G7-ek Nemzetközi Vezérelveit és az önkéntes Magatartási Kódexet, amelyek tükrözik a megbízható mesterséges intelligencia előmozdítását célzó uniós értékeket. Felkérem a mesterséges intelligencia fejlesztőit, hogy a lehető leghamarabb írják alá és alkalmazzák ezt a magatartási kódexet.”

A technológia biztonságosságának és megbízhatóságának biztosítása

A G7-eket alkotó hét ország és az EU vezetői által elfogadott tizenegy vezérelv iránymutatást nyújt a fejlett mesterségesintelligencia-rendszereket – például általános célú MI-rendszereket és generatív MI-rendszereket – fejlesztő, alkalmazó és használó szervezetek számára a technológia biztonságosságának és megbízhatóságának előmozdítása érdekében. E vezérelvek kötelezettségvállalásokat foglalnak magukban a kockázatok és a visszaélések csökkentésére, a sebezhetőségek azonosítására, a felelős információmegosztásnak, a biztonsági események bejelentésének, valamint a kiberbiztonságba és egy olyan címkézési rendszerbe való beruházásnak az ösztönzésére, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak azonosítását.

Ezeket az elveket az EU az érdekelt felek körében végzett felmérés eredményei alapján a G7-ek többi tagjával közösen dolgozta ki a hirosimai mesterségesintelligencia-folyamat keretében. A Vezérelvek azután alapul szolgáltak egy Magatartási Kódex összeállításához, amely részletes és gyakorlati iránymutatást nyújt a mesterséges intelligenciát fejlesztő szervezetek számára. Az önkéntes Magatartási Kódex világszerte elő fogja mozdítani a mesterséges intelligencia felelős irányítását is. Mindkét dokumentumot szükség szerint felülvizsgálják és frissítik majd – többek között inkluzív, több érdekelt felet tömörítő konzultációk révén – annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is megfeleljenek a céljuknak, illetve lépést tartsanak e gyorsan fejlődő technológiával. A G7-ek vezetői felszólították a fejlett MI-rendszereket fejlesztő szervezeteket, hogy kötelezzék el magukat a Nemzetközi Magatartási Kódex alkalmazása mellett. Hamarosan az első aláírókat is bejelentik.

Háttér-információk

A G7-ek hirosimai mesterségesintelligencia-folyamatát a G7-ek 2023. május 19-i csúcstalálkozóján hozták létre azzal a céllal, hogy világszerte előmozdítsák a fejlett MI-rendszerekre vonatkozó védőintézkedéseket. A kezdeményezés az MI-re vonatkozó védőintézkedésekről szóló, többek között az OECD, a mesterséges intelligenciával foglalkozó globális partnerség (GPAI), valamint az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács és az EU digitális partnerségei keretében tartott nemzetközi megbeszélések szélesebb körébe illeszkedik.

Azóta, hogy az Európai Bizottság a Kereskedelmi és Technológiai Tanács 2023. május 31-i miniszteri találkozóján először bejelentette azon szándékát, hogy Magatartási Kódexet dolgozzon ki, aktívan együttműködött a G7 keretében a kulcsfontosságú nemzetközi partnereivel a mesterséges intelligenciára vonatkozó elvek és magatartási kódex kidolgozása érdekében. E nemzetközi kötelezettségvállalások összhangban vannak azokkal az MI-ről szóló átfogóbb jogszabály (a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály) részeként jelenleg tárgyalt, jogilag kötelező erejű szabályokkal, amelyek az EU-ban alkalmazandók lesznek.

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslat egyrészt garantálja az emberek és a vállalkozások biztonságát és alapvető jogait, másrészt Unió-szerte megerősíti a mesterséges intelligencia térnyerését, továbbá az MI-re irányuló beruházásokat és innovációt. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kockázatalapú, jogilag kötelező erejű szabályokat fog előírni az uniós piacon forgalomba hozott vagy üzembe helyezett MI-rendszerekre vonatkozóan.

További információk

A G7-ek vezetőinek együttes nyilatkozata

A G7-ek mesterséges intelligenciára vonatkozó Nemzetközi Vezérelvei

A G7-ek mesterséges intelligenciára vonatkozó Nemzetközi Magatartási Kódexe

Javaslat a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabályra

Idézet(ek)

„A mesterséges intelligencia óriási előnyökkel járhat a polgárok és a gazdaság számára. A mesterséges intelligencia képességeinek gyors növekedése azonban új kihívásokat is jelent. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal már jelenleg is a szabályozás éllovasának számító EU a globális szintű MI-védőintézkedésekhez és -irányításhoz is hozzájárul. Örömmel fogadom a G7-ek Nemzetközi Vezérelveit és az önkéntes Magatartási Kódexet, amelyek tükrözik a megbízható mesterséges intelligencia előmozdítását célzó uniós értékeket. Felkérem a mesterséges intelligencia fejlesztőit, hogy a lehető leghamarabb írják alá és alkalmazzák ezt a magatartási kódexet.” – Ursula von der Leyen, President of the European Commission – 30/10/2023

„Megbízható, etikus, biztos és biztonságos – ilyen generatív mesterséges intelligenciára van szükségünk, ilyet is akarunk. A nemzetközi elveknek és a Magatartási Kódexnek köszönhetően az EU és hasonló gondolkodású partnereink az élen járhatnak abban, hogy a mesterséges intelligencia kockázatainak kezelése mellett teljes mértékben kiaknázzák annak előnyeit. Felszólítjuk a generatív mesterséges intelligencia fejlesztőit, hogy kötelezzék el magukat a Magatartási Kódex alkalmazása mellett.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 30/10/2023

„A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály révén az EU már jelenleg is világelső abban, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó egyértelmű és arányos szabályokat határozzon meg a kockázatok kezelése és az innováció előmozdítása érdekében. Örömmel látom, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály kockázatalapú megközelítése tükröződik a ma elfogadott nemzetközi vezérelvekben.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 30/10/2023”

Forrás:
A Bizottság üdvözli a G7-ek vezetőinek megállapodását a Mesterséges Intelligenciára vonatkozó Vezérelvekről és Magatartási Kódexről; Európai Bizottság; 2023. október 30.

Félbeszakadt az uniós MI-szabályozásról (AI Act) szóló értekezlet, az egész jogszabály veszélybe kerülhet

„A mesterséges intelligenciáról szóló kidolgozás alatt lévő uniós jogszabálynak (AI Act) szentelt technikai ülés pénteken (november 10.) megszakadt, miután a nagy uniós országok azt kérték, hogy vonják vissza az alapmodellekre (foundation modell) javasolt megközelítést. Ha a következő napokban nem sikerül feloldani a patthelyzetet, akkor az egész jogszabály veszélybe kerül.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tervezet mérföldkőnek számít a kockázatalapú megközelítésen alapuló szabályozás elvével. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van, a főbb uniós intézmények az úgynevezett trilógus keretében egyeztetnek a jogszabály végső rendelkezéseiről.

A tárgyalások e késői szakaszában az alapmodellek váltak a tárgyalások vitás pontjává. A ChatGPT, az OpenAI nagy teljesítményű GPT-4 modelljén alapuló népszerű csetbot elterjedésével az uniós döntéshozók azon gondolkodtak, hogy hogyan lehetne a legjobban lefedni ezt a fajta MI-rendszert a készülő jogszabályban.

A legutóbbi, október 24-i politikai háromoldalú egyeztetésen konszenzus látszott kialakulni abban, hogy az alapmodellekre vonatkozó szabályokat többlépcsős megközelítéssel vezetik be, azaz szigorúbb szabályokat vezetnek be a legerősebb, a társadalomra nagyobb hatást gyakorló modellekre.

Ez a megközelítés, amely a digitális piacokról szóló jogszabáyhoz (Digital Markets Act, DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz (Digital Services Act, DSA) hasonlóan működik, az Európai Parlament részéről engedménynek minősült, mert a Parlament az összes alapmodellre vonatkozó horizontális szabályokat részesítette volna előnyben.

A többszintű megközelítés lényege az volt, hogy a vezető szolgáltatókra – amelyek jelenleg nem európai vállalatok – róják a legszigorúbb kötelezettségeket. Ez a megközelítés azonban egyre nagyobb ellenállásba ütközött a nagy európai országok részéről.

Vasárnap a spanyol elnökség belső visszajelzés céljából köröztetett egy első tervezetet, amely feketén-fehéren a többszintű megközelítést fogalmazta meg. Az Európai Parlament társelőadói szerdán némi módosítással válaszoltak, fenntartva a rendelkezések általános szerkezetét.

Az EU Tanácsának (Council of the European Union), technikai testülete, a távközlési munkacsoport csütörtöki ülésén azonban több tagállam – elsősorban Franciaország, Németország és Olaszország – képviselői elleneztek az alapmodellekre vonatkozó bármiféle szabályozást.

Az alapmodellekre vonatkozó bármely szabályozás elleni hadjáratot a Mistral, egy francia MI start-up vezeti. A cég magát a nagy amerikai digitális óriáscégekkel szembeni kihívás megtestesítőjeként határozza meg. Cedric O, a vállalat közkapcsolatokért felelős vezetője (korábban Franciaország digitalizációs minisztere) azzal érvelt, hogy az MI-jogszabálytervezet megölheti a vállalatot. Németországban az Aleph Alpha nevű vezető cég – amely a hírek szerint kiváló kormányzati összeköttetésekkel rendelkezik – képvisel hasonló álláspontot. Ezek a vállalatok attól tartanak, hogy az uniós szabályozás miatt hátrányba kerülhetnek az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.

Bár a spanyol uniós elnökség szeretne megállapodásra jut az Európai Parlamenttel, de az európai politikai élet meghatározó szereplőinek határozott álláspontjával szembesülve, az alapmodellekre vonatkozó rendelkezések általános átgondolását javasolták. Az ülésen végül azzal érveltek, hogy a többszintű megközelítés „szabályozást jelentett volna a szabályozásban”, és veszélyeztetheti az innovációt és a kockázatalapú megközelítést. Az Európai Bizottság eredetileg a többszintű megközelítést javasolta, mégpedig úgy, hogy az uniós végrehajtó hatalomé lett volna a vezető szerep az alapmodellekkel kapcsolatban. A Bizottság azonban nem védte meg ezt az álláspontját a technikai ülésen.

Az Európai Parlament képviselői két órával korábban befejezték a találkozót, mert „nem volt más megvitatnivaló”. Sajtóértesülések szerint az alapmodellek szabályozása vörös vonal a képviselők számára. Ennek hiányában nem hajlandók megállapodni. „A labda most a Tanács térfelén van, hogy javaslatot tegyen” – mondta (névtelensége megőrzése mellett) egy parlamenti tisztviselő, hangsúlyozva, hogy az uniós elnökségnek nincs alternatív megoldása a többszintű megközelítéssel szemben. Egy másik uniós tisztviselő (szintén név nélkül) nyilatkozott, hogy az elnökség megpróbálja meggyőzni a vonakodó tagállamokat, amelyek ellenzik a rendszerszintű szereplők modellszintű, de nem rendszerszintű szabályozását. Sajtóértesülések szerint a legvonakodóbb tagállamokon belül egy növekvő frakció ellenzi az MI-jogszabály egészét, mivel azt túlszabályozásnak tartják. Sőt, ha nem születik hamarosan megoldás, az egész törvény veszélybe kerülhet.

Az uniós döntéshozók a következő, december 6-i háromoldalú egyeztetésen várhatóan politikai megállapodást kötnek, ami azt jelenti, hogy november végére a legkritikusabb részek esetében a véleményeknek többé-kevésbé közel kell kerülniük a megállapodáshoz. Ha decemberben nem születik megállapodás, a leköszönő spanyol elnökségnek nem lesz motivációja arra, hogy technikai szinten folytassa a munkát, a soron következő belga elnökségnek pedig csak néhány hete lenne arra, hogy ebben az összetett ügyben kompromisszumot hozzon létre, mielőtt az Európai Parlament feloszlik a jövő júniusi uniós választások miatt.

Az alapmodellekkel kapcsolatos megközelítés általános újragondolásához ráadásul a rendelet irányítási struktúrájának és az MI értéklánca mentén a felelősségi körökre vonatkozó rendelkezéseknek a mélyreható felülvizsgálatára is szükség lenne, amire egyszerűen nem biztos, hogy lesz elég idő.

Amikor a mesterséges intelligenciáról jogszabályt 2021. áprilisában javasolták, az EU elsőként lépett fel az MI-szabályozására vonatkozó nemzetközi szabványok megalkotásáért. Az MI-vel kapcsolatos túlzó reakciók fokozódásával egyidőben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína döntéshozói is egyre aktívabbá váltak. Ha nem sikerülne megállapodni az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályrendszeréről e mostani megbízatás keretében, akkor nemcsak a lendületet veszne el, hanem azt is eredményezné, hogy Brüsszel lemaradna más országokkal szemben.

A távközlési munkacsoport jövő kedden ismét összeül. Ugyanezen a napon az uniós társjogalkotók egy másik technikai ülést is tartanak. Sajtóértesülések szerint a tárgyalásokat a legmagasabb politikai szintre emelték a holtpontról való kilábalás érdekében. „Most a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a tét” – mondta egy harmadik uniós tisztviselő. „Most vagy soha”.”

Forrás:
EU’s AI Act negotiations hit the brakes over foundation models; Luca Bertuzzi; EURACTIV.com; 2023. november 10.
Lásd még:
Explainer: What is a foundation model?; Elliot Jones; Ada Lovelace Institute; 2023. július 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?

„Az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja (DBK) hetedik alkalommal tartja meg az internetes tartalmak archiválásával foglalkozó éves rendezvényét, a 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? konferenciát és workshopot. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Időpont: 2023. november 29., szerda 10 óra
Helyszín: OSZK, Északi olvasóterem, 540-es terem
(Budavári Palota F épület, 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6.)

Facebook-esemény
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz van kötve. Az érdeklődők online is bekapcsolódhatnak az élő közvetítésbe.
A jelentkezésre EZEN A LINKEN van lehetőség.

Az esemény középpontjában a nemzeti könyvtár webarchiválási tevékenységének megújítása, újfajta eszközök, technológiák és az új intézményi kapcsolatok bemutatása áll. A DBK ismerteti a webarchívumhoz kapcsolódó legújabb tevékenységeket, a célzott adatmentést scrapingmódszerrel, a mesterséges intelligencia használatát, a Karikó-gyűjteményt. A konferencia egyúttal záróeseménye a Luxembourgi Nemzeti Könyvtárral közösen elnyert nemzetközi pályázatnak: előadáson mutatják be tevékenységüket, valamint workshopot tartanak a használt technológiákról.

A KONFERENCIA PROGRAMJA

Előadások
10.00 Köszöntők

10.20 Luxemburgi webarchiválás
Ben Els (BNL): Curatorial Aspects of The Luxembourg Web Archive
László Tóth (BNL): Technical Aspects of The Luxembourg Web Archive
11.20 Drótos László (OSZK): Az OSZK webarchívumának megújítása

11.40 Kávészünet

12.00 Kiss Márta Éva – Pálfy Anna (SZTE EK): Megvalósult álmok – Helyzetjelentés a szegedi Karikó-webarchiválásról

12.20 Kalcsó Gyula (OSZK): A scrapingtechnológia használata és helye a webarchiválásban

12.40 Simon Eszter: A webaratásból származó szövegek automatikus feldolgozása

13.00 Ebédszünet

Workshop

14.00 László Tóth (BNL): Browsertrix Cloud

15.00 Ben Els (BNL): From Luxemburgensia to Hungarica – Using AI, we follow the traces of Hungarian culture through the BnL’s collections of digitised newspapers and web archives”

Forrás:
404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2023. november
(Az előadások ismertetői elérhetőek a fenti webcímen.)

Szakirodalom

Kormányzati adatelemzési kézikönyv, adathasználat a közigazgatás erősítésére

„A kormányzatok naponta millió döntést hoznak. Ezek adatokon alapulnak, és adatok tömegét hozzák létre. Ennek ellenére a napig kevés olyan eljárás, szakpolitikai intézkedés ismert, amely ezeket az adatokat módszeresen hasznosítaná.

A Kormányzati adatelemzési kézikönyv ezen kíván változtatni. A kézikönyv úttörő bizonyítékokat és gyakorlati meglátásokat mutat be arról, hogyan lehet az adatokat a kormányok jobb működéséhez felhasználni. A mikroadatforrások – például a közigazgatási adatok és a közalkalmazotti felmérések -, valamint az elemzések elvégzéséhez szükséges eszközök és források széles körét lefedve átalakítja a kormányok azon képességét, hogy adatokon alapuló megközelítéssel diagnosztizálják és javítsák a közszervezetek működését.

A könyv fontosabb megállapításai

A vállalatok példátlan mértékben használják ki az adattudomány innovációit belső működésük javítása érdekében. Ezzel szemben sok kormányzat lemaradásban van ezen a téren. A könyv bemutatja, hogy hogyan is nézhet ki a kormányzati analitika, adatelemzés – azaz, hogy a kormányok hogyan hasznosíthatják újra adataikat és nyilvántartásaikat a közigazgatás diagnosztizálására és a közszféra termelékenységének növelésére.

A kormányok számára számos megközelítés és adatforrás áll rendelkezésre a bizonyítékokon alapuló fejlesztések meghatározására szolgáló elemzésekhez. E megközelítések közül sok olyan adatra támaszkodik, amelyeket a kormányok már ma is gyűjtenek napi működésük részeként.

A kormányzati adatelemzések legalább háromféle adattípussal végezhetők: kormányzati szervektől származó adminisztratív adatok (például közbeszerzési adatok); a köztisztviselők körében végzett felmérések; és külső felmérések (például háztartási, antropológiai felmérések).

Az, hogy melyik adatforrás alkalmas az elemzésre, attól függ, hogy a szervezet a közigazgatás mely aspektusát kívánja diagnosztizálni és javítani. Egyes adatforrások jobban alkalmasak a közigazgatásba történő bemenetek értékelésére, mint például a különböző munkaerőköltségeket értékelő bérszámfejtési adatok. Egyes adatforrások jobban alkalmasak az inputokat outputokká alakító folyamatok, gyakorlatok és kultúrák értékelésére, mint például a közalkalmazottak körében végzett felmérések, amelyek a kormányzati irányítással kapcsolatos megítélést mérik fel. Egyes adatforrások pedig jobban alkalmasak a közigazgatás outputjainak és eredményeinek értékelésére, mint például az állampolgárok elégedettségi felmérései.

Az úttörő kormányzati analitika integrálja a különböző adatforrásokat, és a kormányzati szervezetek vezetői számára hozzáférhetővé teszi a meglátásokat. Az adatforrásokat integráló és valós időben frissülő eredménytáblák (dashboard) műszerfalak például betekintést nyújthatnak a vezetőknek többek között a személyzeti problémákba, az irányítás minőségébe, a feladatok teljesítési arányába és az ügyek termelékenységébe. Az összehasonlító adatok lehetővé tehetik a más kormányzati szervezetekkel vagy adott esetben más országokkal való összehasonlítást. Az eredmény egy átalakító változás, amelynek során a vezetők integrálják az analitikus meglátásokat a szervezetükről alkotott hallgatólagos ismereteikkel, hogy a közigazgatás folyamatos fejlesztését ösztönözzék.

A kormányok azzal mozdíthatják előre a kormányzati adatelemzést, hogy kormányzati elemző egységeket hoznak létre a kormányzat központjában és minden nagyobb szervezeten belül. A központosított egységek lehetővé teszik a méretgazdaságosságot az analitikában, a közös adatarchitektúrát és az egész kormányzatra kiterjedő teljesítményértékelést. A szervezeteken belüli egységek kiegészíthetik a központi analitikát azáltal, hogy segítenek értelmezni az analitikát a saját szervezetük számára, és az analitikai eszközöket az adott szervezeti igényekhez igazítják.

A könyv felépítése

1. rész. Áttekintés: A kormányzati adatelemzési kézikönyv
Az 1. rész felvázolja a kormányzati analitika motivációját, összefoglalja a könyv legfontosabb tanulságait arról, hogyan lehet jól végezni a kormányzati adatelemzést, és megközelítést kínál a kormányzati analitika jövőjével kapcsolatban.

2. rész. A kormányzati analitika alapvető témái
A 2. rész a kormányzati adatelemzés átfogó kihívásaival foglalkozik. Ezek közé tartozik a magánélet védelme és az etika, a holisztikus mérés, amely kezeli a kockázatokat (pl. a mutatókra gyakorolt politikai nyomást), a jó társadalomtudományi elvekkel összhangban lévő, korszerű adatelemzési gyakorlat, valamint a kormányzati elemzési mutatók döntéshozók általi használatának mérése.

3. rész. Kormányzati analitika adminisztratív adatok felhasználásával
A 3. rész a kormányzati elemzésekhez rendelkezésre álló adminisztratív adatforrások széles körét tárgyalja, külön fejezetekkel az egyes adminisztratív adattípusokról – például a beszerzési adatokról, az ügyekre vonatkozó adatokról, a költségvetési kiadási adatokról, valamint a bérszámfejtési és HRMIS-adatokról (Human Resources Management Information System, humánerőforrás-gazdálkodási információs rendszer). További fejezetek kontextusba helyezik ezeket a vitákat, bemutatva, hogyan lehet adminisztratív adatinfrastruktúrákat létrehozni és adatforrásokat kombinálni a szervezetek többdimenziós küldetéseinek mérése érdekében.

4. rész. Kormányzati analitika a közalkalmazotti felmérések segítségével
A 4. rész a közalkalmazottak körében végzett felmérésekkel foglalkozik, amelyek a kormányok által a kormányzati elemzésekhez eddig legszélesebb körben használt adatforrások közé tartoznak. A 4. rész felméri a közalkalmazotti felmérések globális helyzetét, és újszerű empirikus bizonyítékokkal szolgál a közalkalmazotti felmérések legjobb megtervezéséhez és végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy a felmérések eredményeit hogyan lehet a legjobban felhasználni az irányítás javítására.

5. rész. Kormányzati analitika külső értékelések felhasználásával
Az 5. rész azokat az adatforrásokat tekinti át, amelyek külső – azaz a kormányzaton kívüliek által végzett – felmérések eredményeként állnak a kormányzati adatelemzések rendelkezésére. Különösen a következőkre összpontosít: háztartási felmérések adatai, állampolgári felmérések adatai, szolgáltatásnyújtási mutatók és antropológiai módszerek. Az 5. rész így a kvantitatív és kvalitatív módszerek triangulációjának hasznosságát is kiemeli a közigazgatás diagnosztizálása és javítása érdekében. (A kutatási trianguláció egy kutatási téma vagy jelenség több szempontból, adatforrásból vagy módszerrel történő vizsgálatának folyamata. A kutatási eredmények érvényességének, megbízhatóságának és alaposságának javítása érdekében több módszertan és információforrás alkalmazásával jár.)”

Forrás:
The Government Analytics Handbook. Leveraging Data to Strengthen Public Administration; Daniel Rogger, Christian Schuster (szerkesztők); World Bank Group; 2023
A könyv letölthető PDF-ben, fejezetenként és egészben is.

Az OECD MI-elvek végrehajtásának helyzete négy év elteltével

„2019-ben az OECD Tanácsa elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló ajánlást („OECD MI-elvek”). Ezek öt értékalapú alapelvet és öt ajánlást tartalmaznak az OECD-országok és a csatlakozó partnergazdaságok számára a felelős és megbízható MI biztosítását célzó szakpolitikák támogatására.
A jelentés számba veszi az országok által világszerte az OECD MI-elvek végrehajtása érdekében indított kezdeményezéseket, amelyeket 2023 májusáig jelentettek az OECD.AI Policy Observatory-nak. Áttekintést nyújt a nemzeti MI-stratégiákról, beleértve azok felügyeleti és nyomon követési szerveit, szakértői tanácsadó csoportjait, valamint nyomon követési és értékelési kereteit. Kitér továbbá azokra a különböző szabályozási megközelítésekre, amelyeket az országok a mesterséges intelligencia megbízhatóságának biztosítása érdekében alkalmaznak, például etikai keretrendszerekre, mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásokra és szabályozási próbakörnyezetekre (sandbox). A jelentés emellett szakpolitikai példákat kínál mind a tíz OECD MI-elvhez, hogy megkönnyítse a politikai döntéshozók közötti kölcsönös tanulást.”

Forrás:
The state of implementation of the OECD AI Principles four years on; OECD, OECD Artificial Intelligence Papers; No. 3; https://doi.org/10.1787/835641c9-en; 2023. október 27.

Törvények, rendeletek

A szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok és tevékenységének átadásához kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

„Ö S S Z E F O G L A L Ó
a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatainak és tevékenységének az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére történő átadásához kapcsolódóan egyes kormányrendeletek módosításáról szóló _____/2023. (…) Korm. rendeletről

A módosítás célja, hogy 2024. január 1-jétől az egyes már működő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások – elsősorban amelyek a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program megvalósításához kapcsolódnak – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz kerüljenek, és ezzel ezek kijelölt szolgáltatójává váljon, az egyes szolgáltatások átadásához és az ehhez kapcsolódó jogutódlást érintő szabályok megállapítása, továbbá 2024. január 1-jével a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program megvalósítását nem szolgáló a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat kivezesse.
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 18-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.”

Forrás:
A SZEÜSZKEÜSZ átadáshoz kapcs. kormányrendeletek módosításáról szóló korm. rend.; Miniszterelnöki Kabinetiroda; Jogszabálytervezetek; 2023. november 10.

Egységes Digitális Kapuhoz kapcsolódó jogszabályok módosításáról Korm. rendelet

„Ö S S Z E F O G L A L Ó
Egységes Digitális Kapu rendelet végrehajtásához kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló _____/2023. (…) Korm. rendeletről

A kormányrendelet célja az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet, valamint az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjét és az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását szolgáló technikai rendszer műszaki és operatív előírásainak meghatározásáról szóló, 2022. augusztus 5-i (EU) 2022/1463 bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfelelés érdekében.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 18-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.”

Forrás:
Egységes Digitális Kapuhoz kapcsolódó jogszabályok módosításáról Korm. rendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2023. november 10.

A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet tervezetéhez

„Tartalmi összefoglaló
a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet tervezetéhez

A tervezet célja kettős:
– a vonatkozó európai uniós és hazai szabályozás alapján aktualizálásra kerülnek a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szövegében felsorolásra kerülő biztonsági okmányok köre;
– meghatározásra kerül a digitális biztonsági okmány fogalma. Ennek keretébenszabályozásra kerülnek a digitális biztonsági okmány kibocsátásának esetei és a nemzetközi előírásoknak és szabványoknak való megfelelés.
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 18-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.”

Forrás:
A 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2023. november 10.