Skip to main content

18. szám, 2024. április 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hankó Balázs: Magyarország versenyképességét erősítik a Neumann János Program pályázatai

„Magyarország versenyképességét erősítik a Neumann János Program keretében összesen csaknem 340 milliárd forint keretösszeggel megjelenő pályázatok – mondta a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) csütörtöki bemutatkozó sajtóeseményén Budapesten a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára.

Hankó Balázs szerint a források segítségével 2030-ra Magyarország Európa 10 legjobb innovátorának egyikévé válhat, egyetemei közül 1 a világ 100 legjobbja közé, legalább 3 Európa legjobbja közé kerülhet, szakképzése pedig világbajnok lehet. Az elmúlt években a kutatóhálózat, a felsőoktatás, az innovációs rendszer megújult, a magyar innovációs rendszer szintet lépett, 12 magyarországi egyetem már bekerült a legjobb 5 százalékba, és a legkiválóbb 1 százalékban is van már magyar egyetem – indokolta a várakozásokat. Az államtitkár közölte, hogy Neumann János Programban keretében májustól megjelenő pályázatok forrásaiból 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégiát foglalja magában, 193 milliárd forint értékben pedig uniós támogatású kiírások jelennek meg. Az innovációs pályázatok teljes életpályájára kiterjedő segítséget nyújtanak a kutatóknak, az egyetemi hallgatók támogatásán keresztül hozzájárulnak a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, ösztönzik az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket a szakképzésben. Az egyetemi hallgatók mobilitási és mentorprogramokra pályázhatnak, a szakképzésben tanulók pálya- és karriertanácsadást kapnak. A források legjelentősebb részét vállalkozások kapják, hogy innovációs partnerségek keretében kapcsolatokat létesíthessenek a kutatókkal, egyetemekkel és más képzési helyekkel. A programok eredménye 200 új szabadalom és termék, ezekből pedig évente legalább 50 milliárd forint többletárbevétel lehet – tette hozzá.

A NIÜ vezérigazgatója a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztése érdekében sürgette a kutatóintézetek, egyetemek és az ipari kutatóhálózat partneri együttműködéseinek erősítését. Bódis László szerint az állami szereplőknek ebben kell segíteniük a piaci résztvevők mellé állva, közvetlen támogatásokkal. A NIÜ ebben vállal részt azzal, hogy tudáshasznosítási és tanácsadási szolgáltatásokat hoz létre, támogatja az egyetemeken és kutatóintézetekben keletkezett tudás piacra vitelét, összeköti az innovációra nyitott vállalatokat a megfelelő partnerekkel. Hozzátette, hogy a magyar starup-ökoszisztéma, a kezdő innovatív vállalkozásokat támogató belföldi környezet még elmarad az ország innovációs teljesítményétől, ezért az egyik legfontosabb feladat a vállalkozói és kutatói utánpótlás erősítése. Bódis László abban bízik, hogy a feltörekvő innovátorok a NIÜ segítségével multinacionális társaságok helyett a saját cégeiket viszik majd sikerre.
Az intézmény a jövőképes starupok támogatása, külpiaci és nemzetközi tevékenységük ösztönzése mellett feladatának tekinti a magyar innovációs rendszer nemzetközi megjelenítését, belföldön pedig innovációs légkör erősítését. A NIÜ ezt azzal is segíti, hogy még ebben az évben nemzetközi rangú innovációs rendezvényeket hív meg Magyarországra – közölte az intézmény vezetője.”

Forrás:
Hankó Balázs: Magyarország versenyképességét erősítik a Neumann János Program pályázatai; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. április 25.

Közigazgatás, politika, jog

Három hónap alatt megduplázódott a közintézmények adóssága

„A tartozásállomány növekedése aggasztóan gyors: szűk három hónap alatt az összeg megduplázódott.

Nemcsak a központi költségvetés hiánya döntöget rekordokat, hanem a közintézmények is, amelyek lejárt tartozása március végén történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett – írja a Népszava.

A tartozásállomány növekedése aggasztóan gyors: egy hónap alatt 20,7 milliárd forinttal, december óta pedig 68 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen és lejárt adósság, vagyis szűk három hónap alatt az összeg megduplázódott – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból.

A MÁK adatai szerint a 134 milliárd forintból mindössze a 1,3 milliárd az állammal szembeni adó-, és járuléktartozás, 22 milliárd a közüzemi adósság, 85 milliárdra rúgnak a kifizetetlen árú-, és szolgáltatási számlák míg, s további 21 milliárdot „egyéb” tartozásként tüntetett fel az államkincstár. A lap szerint, miután 559 költségvetési intézményből 285-nek van tartozása, rendszerszintű problémáról van szó.

Hozzáteszik azt is, hogy az említett összegből 129 milliárdot a Belügyminisztérium intézményei halmoztak fel, ugyanis a nagy adós területek – egészségügy, oktatás, rendvédelem, büntetés végrehajtás – mind-mind a Pintér Sándor vezette tárcához tartoznak – olvasható.”

Forrás:
Súlyos adósságot görgetnek maguk előtt a közintézmények; Infostart; 2024. április 26.

Ismét várja a jelentkezőket a Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programja

„Ismét várja a jelentkezőket a Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA) Diplomataképző Programja. Az intézmény – 2020-as megalakulása óta – a Külgazdasági és Külügyminisztérium utánpótlásának fő bázisa, magas színvonalú képzést, egyedülálló lehetőséget kínál a diplomáciai pályán való elhelyezkedéséhez.

A programban idáig részt vett hallgatókból 64-en már diplomáciai tevékenységet folytatnak, közülük 20-an külföldi nagykövetségeinken képviselik hazánkat.

Április 5. és május 5. között lehet jelentkezni a Magyar Diplomáciai Akadémia 2024 őszén induló Diplomataképző Programjának újabb évfolyamára. A képzésre minden olyan magyar állampolgárt várunk, aki rendelkezik felsőfokú végzettséggel a program megkezdésekor, beszéli az angol nyelvet felsőfokon és valamilyen egyéb idegen nyelvet legalább középfokon. A pályázóknak online szakmai és általános műveltségi írásbeli vizsgán kell részt venniük, ha ezen megfeleltek, szakmai orientációs felvételi beszélgetésen adhatnak számot felkészültségükről.

A Diplomataképző Program ösztöndíjprogram keretében valósul meg, amely során a felvételt nyert hallgatók havi nettó 275 ezer forint juttatásban részesülnek egy éven keresztül. A szeptemberben induló tanulmányi ciklus első szemeszterében mindenekelőtt a külpolitika és a külgazdaság területeit lefedő kurzusok révén olyan átfogó szakmai ismeretek elméleti elsajátítása vár a képzés résztvevőire, mint a geopolitika, a biztonságpolitika vagy a diplomáciai jog és protokoll. A leendő diplomaták továbbá nemzetközi tanulmányi utakon, illetve számos tréningen is részt vesznek, amelyeknek szerves részét képezi többek között a prezentáció- és a tárgyalástechnika.

„A kurzusokat Külügyi Klub kerekasztal-beszélgetések egészítik ki, amelyeken a területükön kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel, tapasztalattal bíró szaktekintélyek tartanak előadásokat olyan témákban, mint a regionális politika, az űrkutatás vagy a vízdiplomácia. Előadóink között köszönthettük többek között egykori külügyminiszterünket, Martonyi Jánost, továbbá Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkárt és Takács Szabolcsot, Magyarország washingtoni nagykövetét is.” – nyilatkozta Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke.

A diplomaták munkája során elengedhetetlen az idegen nyelvek mindennapos használata, ezért a Magyar Diplomáciai Akadémia hallgatói egy 77 nyelvet tartalmazó listából választhatják ki a részükre legmegfelelőbbet, melyet 8 hónapon át, heti 8 órában tanulhatnak – akár kezdő szintről indulva.

A Diplomataképző Program második féléve során a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, valamint Magyarország külképviseletein kell szakmai gyakorlatot teljesíteniük az ösztöndíjasoknak, ahol betekintést nyerhetnek a minisztérium életébe és közelebbről megismerkedhetnek a diplomata hivatás szépségeivel és kihívásával. A program során minden hallgatót mentor segíti, aki szakmai és személyes támogatást nyújt a tanulmányok, illetve a gyakorlat alatt.

„A szakembereknek, akik hazánkat a diplomácia világában képviselik, nem csak elméleti tudással, megfelelő készséggel kell rendelkezniük, hanem gyakorlati tapasztalatot is szerezniük kell. Éppen ezért úgy véljük, hogy a központban és a külképviseleteken történő szakmai gyakorlat teljesítése nem csupán egy páratlan lehetőség az ösztöndíjasok számára, de szerves része a diplomatává válásnak. Az idei évfolyam hallgatói a New York-i főkonzulátustól a tokiói és teheráni nagykövetségig tizenhat különböző városban vannak éppen kiküldetésen.” – tette hozzá Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya.

A Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programjára az intézmény weboldalán (https://magyardiplomaciaiakademia.hu/) jelentkezhetnek az érdeklődők, a programmal kapcsolatosan pedig a KKM utasításában olvashatnak részletesebb tájékoztatást.

A Magyar Diplomáciai Akadémiáról

A Magyar Diplomáciai Akadémia a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő oktatási intézmény. Világszínvonalú hazai és külföldi oktatók bevonásával, nemzetközi szinten versenyképes képzést nyújt a külügyi szolgálat jelenlegi és leendő tagjai, valamint a gazdasági szféra nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakemberei számára.”

Forrás:
Ismét várja a jelentkezőket a Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programja; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2024. április 22.

Európai Unió

Az Európai Parlament elfogadta az európai egészségügyi adatteret

„A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament a mai napon elfogadta az európai egészségügyi adatteret (EHDS), valamint azemberi eredetű anyagok (SoHO) biztonságának és minőségének javítását célzó új szabályokat. Ez az erős európai egészségügyi unió két sarokköve, amely védi a polgárok egészségét és javítja az egészségügyi rendszerek rezilienciáját.

Az európai egészségügyi adattér (EHDS)

A Bizottság által 2022 májusában előterjesztett, úttörő kezdeményezésnek két fő célja van:

  • a polgárokat helyezzék egészségügyi ellátásuk középpontjába, teljes körű ellenőrzést biztosítva számukra adataik felett, azzal a céllal, hogy Unió- szerte jobb egészségügyi ellátást érjenek el;
  • az egészségügyi adatok kutatási és közegészségügyi célú felhasználásának lehetővé tétele szigorú feltételek mellett.

Az új szabályoknak köszönhetően a polgárok tartózkodási helyüktől függetlenül azonnal és egyszerűen hozzáférhetnek majd digitális egészségügyi adataikhoz az EU-ban. Ha például egy beteg külföldön kér egészségügyi ellátást, az egészségügyi szakemberek szükség esetén hozzáférhetnek a beteg származási tagállamából származó kulcsfontosságú információkhoz. Ez javítani fogja a tényeken alapuló döntéshozatalt, csökkenteni fogja a tesztek és vizsgálatok megismétlését, és javítani fogja a betegellátást.

Az európai egészségügyi adattér szilárd jogi keretet hoz létre az egészségügyi adatok kutatási, innovációs és közegészségügyi célú további felhasználására vonatkozóan, teljes mértékben megfelelve a szigorú uniós adatbiztonsági és hozzáférési kritériumoknak, az alapvető jogoknak és a kiberbiztonsági szabályoknak. Az adatok hozzá fognak járulni az életmentő kezelések és a személyre szabott gyógyszerek kifejlesztéséhez, valamint az európai válsághelyzetekre való felkészültség javításához.

Emberi eredetű anyagok

A Bizottság által 2022 júliusában javasolt új rendelet holisztikus megközelítést biztosít az emberi eredetű anyagok szabályozásához. Az új szabályok közé tartozik különösen az emberi eredetű anyagok recipienseinek és donorjainak, valamint az orvosilag asszisztált reprodukcióból született gyermekek védelmének javítása. Az új keret a következőket irányozza elő:

  • Egyértelmű szabályok a szilárd szervek kivételével valamennyi emberi eredetű anyagra, például a bélsári mikrobiótákra és az emberi anyatejre;
  • Minden olyan szervezet nyilvántartásba vétele, amely olyan tevékenységeket folytat, amelyek hatással lehetnek az emberi eredetű anyagok biztonságára és minőségére;
  • A technikai iránymutatások naprakészen tartása érdekében a meglévő technikai testületekre, nevezetesen az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központra (ECDC) és az Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóságra (Európa Tanács) építve megerősített szakértelem;
  • Több innováció, az emberi eredetű anyagokat tartalmazó készítmények értékelésére és engedélyezésére vonatkozó közös eljárással, amely arányos az ezekkel járó kockázatokkal;
  • A nemzeti felügyelet megerősítése, valamint a nemzeti hatóságoknak nyújtott uniós támogatás (például képzés és informatika);
  • Az ellátás folytonosságát támogató új intézkedések, amelyek segítik a tagállamokat abban, hogy fellépjenek, ha a kritikus fontosságú emberi eredetű anyagokkal való ellátást veszély fenyegeti;
  • A tagállamokkal együtt és azok számára létrejön az emberi eredetű anyagokkal foglalkozó koordinációs testület. Támogatni fogja az új rendelet végrehajtását, és biztosítja a jogi egyértelműséget;
  • Végezetül létrejön az emberi eredetű anyagok digitális uniós platformja, amely összegyűjti az összes szükséges információt, egyszerűsíti a jelentéstételt és növeli a polgárok láthatóságát.

Következő lépések

A Tanács most hivatalosan elfogadja az európai egészségügyi adattérről szóló új rendeletet, amelyet várhatóan ősszel tesznek közzé a Hivatalos Lapban. Ezt követően a használati esetnek és az adattípusnak megfelelően különböző szakaszokban lesz alkalmazandó.

A Tanács hivatalosan is el fogja fogadni az emberi eredetű anyagok biztonságának és minőségének javítását célzó új, felülvizsgált jogszabályt, amely 2027-től lesz alkalmazandó.

Bővebb információ

Európai egészségügyi adattér – Kérdések és válaszok

Tájékoztató az európai egészségügyi adattérről

Az európai egészségügyi adattér weboldala

Emberi eredetű anyagokkal kapcsolatos kérdések és válaszok

Tájékoztató az emberi eredetű anyagokról

Idézet(ek)

„Ma példa az erős európai egészségügyi unió átalakító jellegére. Mind az európai egészségügyi adattér, mind az emberi eredetű anyagokra vonatkozó aktualizált szabályok központi szerepet játszanak egészségügyi rendszereink megerősítésében és a polgárok egészségének javításában. Az európai egészségügyi adattér révén az európaiak teljes mértékben hozzá fognak férni saját egészségügyi adataikhoz, amelyeket az adatvédelem és az adatvédelem szilárd kerete támogat, miközben támogatják az innovációt és a következő úttörő kezelések kifejlesztését. Az emberi eredetű anyagokra vonatkozóan ma elfogadott új, aktualizált szabályok a világ egyik legerősebbek közé tartoznak. Mivel több millió uniós polgár szorul vérátömlesztésre, a leukémia kezelésére szolgáló csontvelő-transzplantációra vagy IVF ciklusokra ahhoz, hogy szülővé váljanak, ezen anyagok biztonságossága és minősége rendkívül fontos a betegek számára. Ez az európai egészségügyi unió, amely a polgárok javát szolgálja.” – Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos

Forrás:
A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament elfogadta az európai egészségügyi adatteret és az emberi eredetű anyagokról szóló rendeletet; Európai Bizottság; 2024. április 24.
EU Health Data Space: more efficient treatments and life-saving research; European Parliament; 2024. április 24.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.]

Az Európai Parlament jóváhagyta az EU szélessávú törvényét, a Gigabit Infrastruktúra Törvényt

„A Gigabit Infrastruktúra Törvény (GIA) célja a nagy kapacitású hálózatok kiépítésének felgyorsítása és a fogyasztói árak csökkentése. Az uniós törvényhozók az e heti strasbourgi plenáris ülése 594 igen szavazattal, 7 nem ellenében hagyták jóvá a GIA-t.

Az új jogszabály a 2019-2024-es mandátum legnagyobb távközlési ügye. „A GIA megváltoztatja a játékszabályokat: sokkal olcsóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az ultragyors internethálózatok kiépítését” – mondta Alin Mituta előadó, a romániai Renew európai parlamenti képviselője. A GIA felülvizsgálja a 2014-es szélessávú költségcsökkentési irányelvet, és célja, hogy támogassa az EU távközlési digitális évtizedre vonatkozó céljainak elérését. Ezek az ambiciózus célok magukban foglalják az uniós polgárok 100%-ának nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz, azaz az üvegszálas internethez és 5G-hez való csatlakoztatását 2030-ig. Ennek érdekében a GIA-szabályok célja, hogy a nemzeti hatóságokat arra ösztönözzék, hogy gyorsítsák fel az engedélyek és építési jogok kiadását, ha a távközlési szolgáltatók új infrastruktúrát kívánnak kiépíteni.

A GIA újdonsága és ereje részben abban rejlik, hogy a jogszabály típusa megváltozik: irányelvből rendelet lesz, amely a korábbihoz képest jobban harmonizálja a nemzeti közigazgatási és engedélyezési eljárásokat. A szöveg minimálisan egységesíti ezeket az eljárásokat az egész blokkban. Az EU Tanácsán belül az uniós országok többsége nyomást gyakorolt az Európai Parlamentre e „minimális harmonizációs” szabály érdekében, azzal érvelve, hogy egyes eljárások ellentétesek nemzeti tulajdonjogukkal. Ennek eredményeképpen az engedélyezés és az úthasználati jogok harmonizációjára egy összetett mechanizmust hoztak létre, amely lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az új uniós szintű szabályokat saját nemzeti környezetükhöz igazítsák.

A GIA részletes menetrendet határoz meg a fogyasztók által az EU-ban fizetett árak 2029-ig történő csökkentésére. A roaming (barangolási) rendelet 2017-ben eltörölte az EU-n belüli szöveges üzenetek (SMS), hívások és internetezés különdíját, ha a fogyasztók külföldre utaznak. Továbbra is pótdíjakat kell fizetni azonban, ha valaki SMS-t (0,06 euró/üzenetenként) vagy hívást (0,19 euró/perc) küld a saját országából egy másik uniós országba. A GIA célja, hogy 2029-ig eltörölje ezeket a díjakat. Ezen túlmenően a távközlési szolgáltatók 2025-ig csökkenthetik kiskereskedelmi áraikat. Ezeket a díjakat az EU szabályozza, és május 14-én járnak le. „Az EU-n belüli hívások különdíjainak megszüntetésével lényegében létrehoztuk az uniós kommunikáció schengeni övezetét” – közölte Mituta.

Az uniós távközlési szövetségek szerint a jogszabály ugyan lehetővé teszi a távközlési infrastruktúra kiépítésének felgyorsítását, de a beruházások csökkenő megtérülése miatt csak minimális hatással fog járni. Gérard Pogorel, a Telecom Paris akadémikusa szerint jó, hogy a távközlési infrastruktúrát engedélyező eljárásokra négy hónapos határidő lesz, de szerinte nagyobb baj, hogy „az eljárások egyes uniós államokban egyáltalán nem digitalizáltak”. Míg az európai parlamenti képviselők két hónapot javasoltak, addig a dupla olyan hosszú határidőt az uniós országok erőltették, hogy ne legyen túl nagy nyomás a közigazgatási hatóságokon. Ugyanezzel az érveléssel az uniós országok vörös vonalat szabtak a szövegben a kötelező hallgatólagos jóváhagyás elvének mellőzésére, amely abban az esetben lett volna érvényes, ha egy hatóság nem válaszol az engedély megadására vonatkozó kérelemre.

Az uniós országok mindkét esetben aggódtak amiatt, hogy az engedélyezési eljárások határidejének szűkítése sértheti az épületek tulajdonosainak jogait, akik esetleg arra kényszerülnének, hogy engedélyezzék tulajdonuk használatát a távközlési infrastruktúra kiépítéséhez. „Európában a tulajdonjog a kontinentális jog erős eleme, amelyet nehéz megtámadni, amint azt a hallgatólagos jóváhagyás elutasítása is bizonyítja” – kommentálta Pogorel. Az ETNO távközlési szövetség szintén sajnálatát fejezte ki a kompromisszumos szövegben szereplő „kulcsfontosságú intézkedések felhígítása” miatt.”

Forrás:
Az Európai Parlament jóváhagyta az EU szélessávú törvényét, a Gigabit Infrastruktúra Törvényt; SG.hu; 2024. április 25.

Az Európai Parlament jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

„

  • A felülvizsgált környezetvédelmi feltételrendszer már 2024-ben felhasználható az uniós támogatás igénybevételéhez
  • Szélsőséges időjárás esetén több mentesség lehetséges egyes előírások alól
  • A kisebb gazdaságok mentesülnek az ellenőrzések és a szankciók alól, ha nem tartják be a szabályok egy részét

Az EP-képviselők zöld utat adtak a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatának, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése.

A Parlament szerdán 425 szavazattal, 130 ellenszavazattal és 33 tartózkodás mellett jóváhagyta a a KAP stratégiai tervről szóló rendelet és a KAP horizontális rendelet felülvizsgálatát. Az EP-képviselők a Tanács által javasolt és a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága által 2024. április 15-én jóváhagyott technikai módosításokkal fogadták el a jogszabálytervezetet.

A következő lépések

A rendeletet most a tagállami kormányokból álló Tanácsnak kell jóváhagynia. A Tanács belga elnöksége arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy amennyiben a képviselők a Tanács Mezőgazdasági Különbizottság által elfogadott formában támogatják a javaslatot, a Tanács ugyanezt a szöveget fogja elfogadni. A tanácsi jóváhagyás után a jogszabály megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, és azonnal hatályba lép. A gazdák már 2024-től használhatják felülvizsgált környezetvédelmi „feltételrendszert” az uniós pénzügyi támogatás iránti igényeikhez.

Háttér

A KAP felülvizsgálata megváltoztatja a három környezetvédelmi feltételrendszerre vonatkozó szabályokat, amelyeket a gazdáknak be kell tartaniuk ahhoz, hogy támogatásban részesüljenek. Emellett nagyobb rugalmasságot biztosít az uniós országok számára, hogy mentességet adjanak a KAP-előírások alól, ha azok alkalmazása nehézségekbe ütközik, illetve ha a szélsőséges időjárás okozta problémák merülnek fel. A tíz hektár alatti kisgazdaságok mentesülnének az ellenőrzések és a KAP-szabályok be nem tartása esetén kiszabható szankciók alól.

Az intézkedések elfogadásának felgyorsítása érdekében a Parlament beleegyezett, hogy az ügyet az úgynevezett sürgősségi eljárás keretében tárgyalja.

A Parlament kedden úgy döntött, hogy nem emel kifogást a KAP egyszerűsítési csomagját kiegészítő bizottsági javaslat ellen. Így a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnak a KAP azon követelményének alkalmazásakor, hogy az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított arányát 2018-hoz képest 5 százalék felett kell tartani (1. sz. GAEC-előírás).

További információ

”

Forrás:
A Parlament jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát; Európai Parlament; 2024. április 24.

Az Európai Parlament elfogadta a platformalapú munkavégzésről szóló új szabályokat

„

  • Új szabályok a színlelt önfoglalkoztatás kiigazítására
  • A munkavállalókat nem lehet elbocsátani egy algoritmus által hozott döntés alapján
  • A platformoknak tilos bizonyos típusú személyes adatokat feldolgozniuk

A képviselők szerdán jóváhagyták a platform-munkavállaló jogainak megerősítését célzó új szabályokat.

A Parlament és a Tanács által februárban kialkudott, és szerdán 554 szavazattal, 56 ellenében és 24 tartózkodással elfogadott új szabályok célja, hogy biztosítsák a platform-munkavállalók foglalkoztatási státuszának helyes besorolását, valamint hogy korrigálják a színlelt önfoglalkoztatást. Emellett – az Európai Unióban először – szabályozzák az algoritmusok munkahelyi használatát.

Foglalkoztatási viszony

Az új jogszabály bevezeti a munkaviszony vélelmét (szemben az önfoglalkoztatással), amely akkor lép életbe, ha a nemzeti jog és a kollektív szerződések alapján, valamint az uniós ítélkezési gyakorlat figyelembevételével ellenőrzésre és irányításra utaló tények állnak fenn a munkaviszonyban.

Az irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése. A bizonyítási teher a platformot terheli, vagyis a platformnak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn munkaviszony.

Az algoritmikus irányításra vonatkozó új szabályok

Az új szabályok biztosítják, hogy a platformalapú munkát végző személyt nem lehet elbocsátani vagy kirúgni egy algoritmus vagy egy automatizált döntéshozatali rendszer által hozott döntés alapján. Ehelyett a digitális munkaplatformoknak emberi felügyeletet kell biztosítaniuk a platformalapú munkát végző személyeket közvetlenül érintő fontos döntések tekintetében.

Átláthatóság és adatvédelem

Az irányelv olyan szabályokat vezet be, amelyek erőteljesebben védik a platformalapú munkát végző személy adatait. A digitális munkaplatformok nem dolgozhatnak fel bizonyos típusú személyes adatokat, például valakinek az érzelmi vagy pszichológiai állapotára és személyes meggyőződésére vonatkozó adatokat.

A jelentéstevő szerint

A témában illetékes EP-képviselő, Elisabetta Gualmini (S&D, Olaszország) elmondta: „Ezzel az irányelvvel az EU-ban akár 40 millió platformalapú munkát végző munkavállaló is tisztességes munkafeltételekhez juthat. Ez a történelmi jelentőségű megállapodás méltóságot, védelmet és jogokat biztosít számukra. Helyre fogja hozni a színlelt önfoglalkoztatást, megakadályozza a tisztességtelen versenyt, védi a valódi önfoglalkoztatást, és úttörő szabályokat vezet be az algoritmusok kezelésére vonatkozóan. Ez globális szinten valódi mércévé válik. Büszkén mondhatom: Európa megvédi a munkavállalóit, a szociális modelljét és a gazdaságát.”

A következő lépések

Az elfogadott szöveget most a tagállami kormányokból álló Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia. Ezután kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, majd a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit beépítsék nemzeti jogszabályaikba.

Háttér

Az Európai Bizottság 2021-es elemzése szerint több mint 500 digitális munkaplatform működik, és az ágazat több mint 28 millió embert foglalkoztat – ez a szám 2025-re várhatóan eléri a 43 milliót. A digitális munkaplatformok számos gazdasági ágazatban jelen vannak, legyen szó „helyi”, például fuvarmegosztó és ételkiszállító sofőrökről, vagy online, például adatkódolással és fordítással kapcsolatos szolgáltatásokról.

Míg a platformokon dolgozók többsége hivatalosan önálló vállalkozó, körülbelül 5,5 millió ember tévesen minősülhet önálló vállalkozónak.
E jogszabály elfogadásával a Parlament a polgárok elvárásainak tesz eleget a befogadó munkaerőpiacokkal és a digitális innovációval kapcsolatban a szociális és fenntartható gazdaság megerősítése érdekében, amint azt az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek 13. javaslata, 13. cikkének (5) bekezdése és 35. cikke (1) bekezdésének (3) bekezdése is kifejezi.

További információ

”

Forrás:
A Parlament elfogadta a platformalapú munkavégzésről szóló új szabályokat; Európai Parlament; 2024. április 24.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az ENSZ lecseréli digitális kommunikációjában a digitális óriásplatformok szokásos megoldásait

„Az Egyesült Nemzetek Szervezete a jobb adatvédelem és biztonság felé vette az irányt, mivel végleg búcsút int a Big Tech alkalmazásoknak.

Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Számítástechnikai Központja (UNICC) egy versenyeljárás (competitive selection process) követően az Element nevű, brit székhelyű, titkosított üzenetküldő platformot választotta az összes kommunikáció – az írott e-mailektől és a csevegésektől kezdve a hangfelvételek és hanghívásokon át a videokonferenciákig – biztosítására.

Az UNICC több mint 50 éve felelős az ENSZ összes szervezete és programja számára az információs és kommunikációs technológiai rendszerek biztosításáért. Az Elementre való átállás azt jelzi, hogy a jobb adatvédelem, biztonság és rugalmasság egyre fontosabb az érzékeny adatokat kezelő szervezetek számára.

Az Element Server Suite a beszámolók szerint más alkalmazások közül kiemelkedett, mint biztonságos, végponttól végpontig titkosított és digitálisan szuverén platform – két olyan elem, amelyet az informatikai vezetők egyre inkább kiemelt prioritásként írnak le.

Míg a titkosítás fogalma (az adatok olvashatatlan formába történő kódolása az illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében) sokak számára ismerős lehet, a digitális szuverenitás az adatok tényleges tulajdonjogára utal.

„Az Element és a Matrix protokoll, amelyre épül, lényege, hogy a végfelhasználóknak teljes tulajdonjogot és ellenőrzést adjon az adataik felett” – mondta Matthew Hodgson, az Element vezérigazgatója és társalapítója.

Hodgson kifejtette, hogy ahelyett, hogy vakon egy technológiai vállalatra bízná az összes adat megfelelő kezelését, az UNICC most egy olyan platformmal rendelkezik, amelyet néhány kattintással saját maga tud üzemeltetni, kezelni és a saját igényeihez konfigurálni.

„A decentralizáció és a több szerver és szervezet biztonságos összekapcsolására szolgáló föderáció előnyei pontosan akkor relevánsak, ha az ENSZ-ügynökségek munkájára gondolunk” – mondta.

Már említettük, hogy az UNICC az ENSZ keretein belül a digitális és kiberbiztonsági megoldások fő partnere. Ezért felelős a több mint 90 partner és érdekelt fél által alkalmazandó digitális eszközökről való döntésért.

2024. április 22-től ezek a szervezetek az összes e-mail és chat rendszerüket az Element alkalmazással váltják le. Az írásbeli kommunikáció mellett az összes VoIP (Voice over Internet Protocol) és videokonferencia mostantól az Element infrastruktúrán keresztül zajlik.
Az UNICC által az Element Enterprise előfizetésen keresztül teljesen saját üzemeltetésben tartott Element csomag egy csomó, vállalati használatra ideális funkciót is támogat, mint például a fejlett személyazonosság- és hozzáférés-szabályozás (beleértve az SSO, egyszeri bejelentkezés támogatását), az auditálás és a jelentéskészítés.

Mint az összes Element alkalmazás, ezek is elérhetőek iOS, Android és asztali rendszerekre.

„Izgatottan várjuk az Elementtel való együttműködést a partnerekkel folytatott kommunikációnk biztonsága érdekében, az e-mail, a nem engedélyezett üzenetküldő alkalmazások és a nem biztonságos videócsevegés helyett” – mondta Sameer Chauhan, az UNICC igazgatója. „Emellett arra számítunk, hogy ez a megoldás alkalmas arra, hogy megkönnyítse az incidensekre való reagálást és a válságkezelési terveinket.”

Nem az UNICC az első szervezet, amely a Big Techről az Element biztonságos alkalmazásokra való áttéréssel fokozza kommunikációs infrastruktúrájának adatvédelmét és biztonságát.

Április elején a svéd közszféra is búcsút intett a Big Tech-nek, amikor a Tele2 nagy távközlési szolgáltató bemutatta új, biztonságos online együttműködési központját. Németország szintén az Elementtel együttműködve egy digitálisan szuverén és nyílt forráskódú megoldást épített ki Open-Desk néven.

Hodgson az alternatív kommunikációs alkalmazásokra való törekvésről szólva elmondta: „Intézményként egyszerűen nem akarja, hogy az adatai valamelyik gyártó platformján legyenek. Mindennapi szinten ez azt jelenti, hogy a végfelhasználó szervezetek nem tartoznak egy nagy technológiai cégnek, és nincsenek egy szabadalmaztatott platformhoz kötve.””

Forrás:
Az ENSZ a biztonság érdekében lemond a Big Techről; ComputerTrends; 2024 április 28.
Element (software); Wikipédia
Szerkesztői megjegyzés: A cég neve korábban Riot volt, még korábban pedig Vector.

Megújult a Magyar Vöröskereszt véradókat segítő alkalmazása

„Megújult és minden platformon elérhető a Magyar Vöröskereszt Véradás elnevezésű telefonos applikációja.

A szervezet hétfői közleménye szerint az alkalmazással bárki tájékozódhat a hozzá legközelebb lévő véradási helyszínről vagy a kedvenc véradási helyszínén történő legközelebbi esemény időpontjáról. A Magyar Vöröskereszt 85 éve felel a hazai önkéntes véradók toborzásáért, és ennek keretében folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a meglévő és leendő véradókat hatékonyan szólíthatja meg – írták.

Váradi Mariann, a szervezet véradásszervezésért felelős országos szakmai vezetője közölte, a megújult applikáció alkalmas az időpont keresésen túl a tájékoztatásra, és számos kényelmi funkcióra is hangsúlyt helyeztek a fejlesztés során. Az alkalmazás segítségével a felhasználók nyomon követhetik, mikor telik le a két véradás közötti szükséges 56 nap, és egy gyors teszt kitöltésével az alkalmasságukat is ellenőrizhetik.

Ezen kívül kedvenc települést, véradási helyszínt jelölhetnek meg a felhasználók, valamint a számukra releváns eseményekről kaphatnak értesítést. Az applikáció használata egyúttal azonnali visszajelzést is ad az előkészítő folyamatban résztvevő munkatársaknak, így a toborzás is hatékonyabbá válhat.

Az egészségügy számára megfelelő mennyiségű és minőségű vérkészlet biztosításához naponta 1600-1800 véradóra van szükség, ezért a Magyar Vöröskereszt arra kér minden egészséges felnőtt embert: váljanak önkéntes véradóvá.

Az applikáció iOS és Android rendszereken egyaránt ingyenesen elérhető.”

Forrás:
Megújult a véradókat segítő alkalmazás; Infostart / MTI; 2024. április 22.

Itthon újabb kétszázezer diák kap notebookot

„Újabb, csaknem kétszázezer notebookot oszt ki a kormány az általános és középiskolákban, így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön – mondta Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
…Jelezte, a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5., 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
…2022-ben és 2023-ban 120 ezer, illetve 140 ezer laptopot kaptak a tanárok és diákok ingyenesen az iskolákban.

Korábban Rétvári Bence azt írta, hogy a kormány az eszközök biztosítása mellett elképesztően sok digitális oktatási tartalmat is fejlesztett a Nemzeti Köznevelési Portálon, más néven Okosportálon. Az állami tankönyvek mindkét sorozata elérhető okostankönyv formában, így több mint 200 okostankönyvhöz férnek hozzá ingyenesen a diákok, a tanárok munkáját pedig speciálisan a számukra fejlesztett tartalmak, kézikönyvek segítik – közölte. Hozzátette: a tanulást több ezer interaktív feladat és digitális tartalom támogatja. ”

Forrás:
Itthon újabb kétszázezer diák kap notebookot – itt vannak a részletek; Világgazdaság / MTI; 2024. április 22.

Technika, tudomány, MI

Ferenc pápa részt vesz a G7-ek mesterséges intelligenciáról szóló júniusi ülésén

„A pápa részt vesz a közelgő G7-ek mesterséges intelligenciáról szóló ülésén, amelyet a csoport olasz elnöksége szervez a dél-olaszországi Puglia tartományban.

A Szentszék Sajtóterme pénteken megerősítette, hogy Ferenc pápa felszólal a déli-olaszországi Puglia régiójában szervezett G7-csúcson, amelyet a mesterséges intelligenciának (AI) szentelnek. A Szentszék Giorgia Meloni olasz miniszterelnök bejelentése után erősítette meg a Szentatya részvételét a június 13. és 15. között a pugliai Borgo Egnaziában tervezett csúcstalálkozón. „Ez az első alkalom a történelemben, hogy egy pápa részt vesz a G7-ek munkájában” – nyilatkozta Giorgia Meloni. Hozzátette, hogy a pápa részt vesz a hét legfejlettebb nemzet közelgő találkozójának vendég résztvevői számára szervezett „tájékoztató ülésen”. A csúcstalálkozón az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Japán képviselteti magát.

Döntő etikai hozzájárulás a mesterséges intelligencia keretrendszeréhez

„Szívből köszönöm a Szentatyának, hogy elfogadta Olaszország meghívását. Jelenléte megtiszteli nemzetünket és az egész G7-et” – fogalmazott Giorgia Meloni. Hangsúlyozta, hogy az olasz kormány értékeli a Szentszék hozzájárulását a mesterséges intelligencia kérdésében, kiváltképpen a Pápai Életvédő Akadémia által is aláírt 2020-as „Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájára” című dokumentumot egy olyan folyamatban, amely „az algoritmus etika fogalmának konkrét alkalmazásához vezet, nevezetesen etikát adunk az algoritmusoknak”.

A mesterséges intelligencia szabályozása

„Meg vagyok győződve arról, hogy a pápa jelenléte döntően hozzájárul a mesterséges intelligencia szabályozási, etikai és kulturális keretének meghatározásához. Ezen a területen, ennek a technológiának a jelene és jövője alapján ugyanis ismét megmérettetik a nemzetközi közösség képessége, hogy megtegye azt, amire egy másik pápa, Szent II. János Pál 1979. október 2-án az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett híres beszédében emlékeztetett” – tette hozzá Giorgia Meloni. „A nemzeti vagy nemzetközi politikai tevékenység az embertől származik, az ember végzi, és az emberért teszi” – idézte az olasz miniszterelnök a lengyel pápát.

Ferenc pápa a 2024. január 1-jei, a Béke 57. Világnapjára szóló üzenetét a mesterséges intelligenciának és a békének szentelte. Arra buzdította az emberiséget, hogy gyakorolja a szív bölcsességét, amely segíthet, hogy „a mesterséges intelligencia rendszereit egy teljes körű emberi kommunikáció szolgálatába állítsuk”.”

Forrás:
Ferenc pápa részt vesz a G7-ek mesterséges intelligenciáról szóló júniusi ülésén; Somogyi Viktória; Vatican News; 2024. április 27.

Neumann Intézet fognak létrehozni a mesterséges intelligencia és az egészségügyi adatok összekapcsolására

„Az idén 147 milliárd forintnyi pályázati forrás nyílik meg a kutatás, a tudományos innováció támogatására a Neumann János Program keretében – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján, csütörtökön Budapesten.

Hankó Balázs elmondta, hogy az összegből 93 milliárd forintot használhatnak fel a vállalatok, 30 milliárd forint jut a kutatói életpálya, 24 milliárd pedig a nemzetközi kutatási ökoszisztéma támogatására. A cél az, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa tíz leginnovátorabb országa közé – fogalmazott. Mint elmondta: az innovációs forrásokat azokra a területekre kívánják összpontosítani, amelyekben jó a magyar kutatás-fejlesztés. Ilyen területek az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás.
Ismertetése szerint e területek fejlődését segítik az egyetemek közelében létrehozott Science-parkok, illetve a nemzeti laboratóriumok hálózata. Továbbá a szakképzésben és a felsőoktatásban is a mindennapok részévé kívánják tenni a mesterséges intelligencia alkalmazását – tette hozzá.

Hankó Balázs kiemelte, a felsőoktatás megújításának legfőbb célja az olyan kutatások segítése, amelyek a nemzet képességéhez igazodva segítik előrehaladásunkat. Ezt szolgálja a Neumann Intézet tervezett megalakítása is. Ennek az egyik legfontosabb küldetése az lesz, hogy a mesterséges intelligenciát összekösse az egészségügyi adatok feldolgozásával – fűzte hozzá.
angsúlyozta, hogy Magyarország a lakosságszámot tekintve 96. a világban, innovációs teljesítménye tekintetében 33., az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint pedig a 11. helyen van. Ez jó alapot teremt innovációs teljesítményünk növelésére – fogalmazott, rámutatva arra, hogy ennek nyomán az elmúlt évben Európában a „feltörekvő innovátor” kategóriából az „európai innovátor” kategóriába került át az ország. Az előrehaladáshoz ugyanakkor több kutató-fejlesztő tevékenysége szükséges – jelezte. Az a cél, hogy a mai 6 ezerről 2030-ra 9 ezerre növeljék az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztő tudósok számát. Továbbá a szellemi tulajdon, a szabadalmak és védjegybejegyzések területén is duplázás szükséges – közölte. Ehhez növelni kell az innovációs ráfordítást a mai 920 milliárd forintos összegről, amelynek egyharmada állami, kétharmada pedig piaci forrás. Utóbbi forrás jelentős mértékben Magyarország gyógyszer- és egészségiparának, az egészséges élethez kapcsolódó kutatásoknak köszönhető – ismertette Hankó Balázs.”

Forrás:
Hankó Balázs: idén 147 milliárd forint jut az innovációs programstratégiára a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatain keresztül; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. április 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A kicsit több mint egy éve alakult Nemzeti Tőkeholding megújítja belső struktúráját

„A kicsit több mint egy éve alakult Nemzeti Tőkeholding megújítja belső struktúráját a minél hatékonyabb működéshez, amely révén a magyar vállalkozások még hathatósabb segítséget kapnak a továbbiakban. Ennek megfelelően a vállalatok életciklusához és igényeihez specializálódó kompetenciaközpontok látják el a tőkebefektetési tevékenységet – tájékoztatott Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding elnök-vezérigazgatója csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján.

A Nemzeti Tőkeholding (NTH) csoport 2023. január 1-jén azzal a céllal jött létre, hogy még hatékonyabbá tegye a meglévő, részben vagy egészben állami hátterű tőkealapok forráskihelyezését, felülvizsgálja az alapkezelői megállapodásokat, mozgósítsa a hazai befektetőket, a piacfejlesztés érdekében pedig hiánypótló tőkeprogramokat valósítson meg. Szakmai irányítási- és kompetenciaközpontként végzett alig több mint egy éves működése mára számos eredményt hozott: a hatékonyabb és átláthatóbb működést biztosító folyamatoknak köszönhetően jelentősen, 49 százalékról 67,6 százalékra nőtt a koordinált 51 db alap kihasználtsága, az alapkezelési díjak mértékét egységesen évi 1,5 %-ban maximalizálta.

A csoport életre hívta a Baross Gábor Tőkeprogramot (BGT), amelynek első, ingatlan- és értékpapír-alapokat célzó alprogramjai már most számszerűsíthető eredményeket realizáltak. Legutóbbi intézkedéseként elindította a BGT második pillérét, az Európai Befektetési Alap (EIF) Klíma és Infrastruktúra tőkeprogramjának nemzetközi példáján nyugvó Zöld Alapok Tőkeprogramot, amelynek keretében 200 milliárd forint keretösszeg segíti a zöld átállást célzó fejlesztések és beruházások megvalósítására törő alapkezelőket.

Specializálódó tőkebefektetési kompetenciaközpontok

Az NTH és tulajdonosi joggyakorlója, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közös célja, hogy hozzájáruljon a befektetési környezet javításához, a vállalatok tőkeellátottságának növelésével ösztönözze a gazdaság fejlődését, előmozdítva ezáltal a hazai vállalkozások versenyhelyzetét valamennyi iparágban. A minél hatékonyabb működéshez az NTH megújítja belső struktúráját, amely révén a magyar vállalkozások még hathatósabb segítséget kapnak a továbbiakban.

Ennek megfelelően a két nagyobb célcsoport – a már érett vállalatok, valamint a cseperedő innovatív startupok – életciklusához, növekedési céljaihoz és speciális finanszírozási igényeihez igazodó tőkebefektetési tevékenységét az NTH két specializált kompetenciaközponton keresztül látja el. A Hiventures a hazai kockázati tőkepiac stabil szereplőjeként a startupokat, a Focus Ventures pedig a hazai piacon már bizonyított közép-és nagyvállalatokat segíti a további fejlődésben.”

Forrás:
A kicsit több mint egy éve alakult Nemzeti Tőkeholding megújítja belső struktúráját; ICT Global; 2024. április 25.
Lásd még:
Nemzeti Tőkeholding (NTH)

Fenntartható fejlődés

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban

„Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák). 21 esetén már most nagyobb készültségre lenne szükség, amiből 8 különösen sürgető. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik. Az extrém hőség gyakoribb előfordulása, a csapadékmintázatok megváltozása többféle rizikót is magukban hordoznak, amelyek területileg eltérők. Minél előbb mérsékelnünk kell a klímaváltozást, különben katasztrofális károkkal találhatjuk szemben magunkat itt, Európában is. Az EEA jelentése szerint több területen még akkor is felkészületlenek vagyunk, ha sikerül 1,5 foknál korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A nem-klimatikus tényezőkön is sok múlik, de hatékony politikákkal szignifikánsan csökkenthetjük a kockázatokat. Ehhez képest az Európai Unió közeljövőjét meghatározó prioritási listában a környezet- és klímavédelem ügye csak az üzlet és a versenyképesség kontextusában jelenik meg, míg a természet és a biodiverzitás semennyire. Sokkal több szó esik biztonságpolitikáról és migrációról, pedig a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a határoknál és nem lehet fegyverekkel semlegesíteni őket….”

Forrás:
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban; Kis Anna; Másfélfok blog; 2024. április 25.

Teljes kibocsátásmentesség: vegyük be az éles kanyart – Európai Számvevőszék (ECA)

„A személygépkocsik kibocsátásának csökkentése vagy kiküszöbölése alapvető eleme az európai éghajlat-politikai stratégiának, amelynek célja, hogy 2050-re megvalósuljon a nettó zéró kibocsátás. Ennek érdekében csökkenteni kell a hagyományos, belső égésű motorral működő autók szén-dioxid-kibocsátását, meg kell vizsgálni az alternatív üzemanyag-lehetőségeket, és el kell érni az elektromos járművek tömeges bevezetését. Az elmúlt néhány évben az Európai Számvevőszék több kapcsolódó jelentést tett közzé. Amint ezekből kitűnik, az első célkitűzés eddig nem járt sikerrel, a második nagy léptékű megvalósítása – amint azt a bioüzemanyagok példázzák – nehezen kivihető, a harmadikra nézve pedig kockázatos, hogy mind az uniós ipar, mind a fogyasztók számára költséges lesz.

Az Unió előrelépést tett az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése terén, kivéve a közlekedési ágazatot, amely Európa teljes ÜHG-kibocsátásának mintegy egynegyedéért felelős. Ez utóbbinak fele pusztán a személygépkocsikból származik. Bár a 2010-es évek óta szigorodtak a tesztelési előírások, számvevőink megállapítása szerint a hagyományos autók – amelyek még mindig az újonnan nyilvántartásba vett járművek közel háromnegyedét teszik ki – valós vezetési feltételek melletti kibocsátása 12 év alatt nem csökkent lényegesen. Bár a motorok hatékonyabbá váltak, ezt ellensúlyozta, hogy az autók súlya átlagosan körülbelül 10%-kal nőtt, amivel szükségképp együtt járt a motorteljesítmény körülbelül 25%-os növekedése is. A számvevők további megállapítása szerint a hálózatról tölthető hibrid autók – amelyekben korábban lehetőséget láttak a hagyományos járművekről az elektromosokra történő fokozatos áttérésre – továbbra is „alacsony kibocsátásúnak” minősülnek, pedig a laboratóriumi, illetve a valós körülmények között mért kibocsátásuk közötti különbség átlagosan 250%-os.

Az alternatív üzemanyagokat, például a bioüzemanyagokat, az e-üzemanyagokat vagy a hidrogént gyakran említik mint a benzin és a dízel lehetséges kiváltóit. Számvevőink bioüzemanyagokról szóló jelentése azonban rámutatott, hogy nincs egyértelmű és stabil ütemterv az ágazat olyan hosszú távú problémáinak kezelésére, mint például a rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége, a költségek, illetve a bioüzemanyagok fenntarthatósága. Először is: az Unióban bioüzemanyag céljára megtermelt biomassza nem elegendő ahhoz, hogy komoly alternatívát kínáljon a hagyományos fosszilis üzemanyagokkal szemben. Ha az ilyen biomasszát harmadik országokból importálják, az gátolja a stratégiai energetikai autonómia céljának elérését. Másodszor: a számvevők megállapították, hogy részben keresleti problémák miatt a bioüzemanyagok gazdaságilag még nem versenyképesek. Végül, de nem utolsósorban: a számvevők megállapítása szerint túlbecsülték a bioüzemanyagok fenntarthatóságát. A bioüzemanyag-nyersanyagok árthatnak az ökoszisztémáknak, és károsak lehetnek a biológiai sokféleségre, a talajra és a vízre nézve, ami etikai kérdéseket vet fel az üzemanyag és az élelmiszer egymáshoz viszonyított fontosságával kapcsolatban.

Mivel tehát a belső égésű motorok széndioxid-kibocsátása nem csökkent vagy nem csökkenthető, az akkumulátoros elektromos járművek tűnnek az egyetlen életképes alternatívának. A számvevők azonban megállapították, hogy az európai akkumulátoripar elmarad globális versenytársaitól, és megeshet, hogy az európai belföldi kapacitás sohasem éri el a teljes feltöltöttség állapotát. A globális akkumulátorgyártás alig 10%-a zajlik Európában, és ennek zömét is Európán kívüli vállalatok végzik. A világ termeléséből Kína nem kevesebb mint 76%-kal veszi ki részét. Az Unió akkumulátorágazatát különösen fékezi az, hogy olyan harmadik országokból származó nyersanyagok importjától függ, amelyekkel nincsen megfelelő kereskedelmi megállapodása. Ez kockázatot jelent Európa stratégiai autonómiájára nézve. És akkor még nem is vettük figyelembe, hogy ezeket a nyersanyagokat milyen társadalmi és környezeti feltételek mellett termelik ki.

Az Európai Számvevőszék azt is kiemelte, hogy a jelentős köztámogatás ellenére az Unióban gyártott akkumulátorok költségei továbbra is jóval magasabbak a vártnál. Ez elkerülhetetlenül befolyásolja a versenyképességüket más globális szereplőkkel szemben, és emiatt az európai elektromos járműveket a lakosság nagy része alkalmasint nem engedheti meg magának. A jelentés közzététele óta az új elektromos autók értékesítése jelentős növekedést mutatott Európában (tavaly 1,5 millió, azaz minden hetedik új nyilvántartásba vétel). Friss vizsgálatok tanúsága szerint azonban ezen értékesítések mögött köztámogatás volt, és többségük a 30 000 euró feletti sávba esett. Ennek fő összetevője az akkumulátor ára, amely Európában átlagosan akár 15 000 euró is lehet. Összefoglalva: ha az Unió kapacitása és versenyképessége nem növekszik jelentősen, akkor Európa azt kockáztatja, hogy az „e-autók forradalma” importfüggő marad, és végső soron károsítja az európai autóipart és annak több mint 3 millió munkahelyét.

Az elektromobilitás megvalósításához megfelelő töltési infrastruktúra is szükséges. Az uniós töltőinfrastruktúráról szóló 2021. évi jelentésben számvevőink megállapították, hogy az olyan sikerek ellenére, mint az elektromos járművek töltésére vonatkozó közös uniós csatlakozószabvány előmozdítása, továbbra is számos tényező akadályozza, hogy elektromos járművel végig lehessen utazni az Unió egész területén. Először is, Európában nincsen elegendő töltőpont: ellenőrzésünk idején számuk még mesze elmaradt a 2025-re kitűzött 1 millió egységnyi célértéktől. Másodszor: a nyilvánosan elérhető töltőállomások száma országonként jelentősen eltér. Végezetül a számvevők kiemelték, hogy valós idejű információk és harmonizált fizetési rendszer hiányában elektromos autóval utazni Európában még mindig nem egyszerű vállalkozás.”

Forrás:
Teljes kibocsátásmentesség: vegyük be az éles kanyart; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. április 24.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

A határokon átnyúló adatáramlás gazdasági szempontjai

„A geopolitikai feszültség növekedése – elsősorban az USA és Kína között – a globális technológiai erőfölény megszerzéséért folyó verseny terepévé tette az adatszabályozást. A versengés könnyen a digitális világgazdaság töredezettségéhez vagy szabályozási blokkok kialakulásához vezethet, ami leginkább a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok érdekeivel ellentétes, mivel szűkítik a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a digitális innováció terén.

Az elmúlt évtizedekben az adat a modern gazdaság kulcsfontosságú nyersanyagává vált, ennek érzékeltetésére Clive Humby brit matematikus 2006-os kijelentését szokás leggyakrabban emlegetni, amely szerint „az adat az új kőolaj”. A szakember eredetileg abban az értelemben tette az összehasonlítást, hogy a kőolajhoz hasonlóan az adat sem hasznosítható nyers formájában, hanem a feldolgozása révén használható ki a benne rejlő a potenciál. Egyébiránt az adat sok tekintetben különbözik a kőolajtól és a gazdaság más nyersanyagaitól, hiszen felhasználása nem jár annak felélésével, kimerítésével, és a gazdaság több szereplője is tudja egyidejűleg hasznosítani. Emellett az adat multidimenziós erőforrás, mivel a gazdasági vetülete mellett felhasználásának társadalmi, jogi és biztonsági következményei is vannak.

Az adat tehát stratégiai jelentőségű erőforrássá vált az egyének, a vállalatok és a nemzetgazdaságok számára, a nemzetközi áramlásában rejlő potenciál pedig olyan nagy, hogy ma már egyre inkább adatvezérelt világgazdaságról beszélhetünk. Ugyanakkor technikai sajátosságai miatt az adat mint erőforrás és annak határokon átívelő forgalma nem mérhető és szabályozható azokkal az eszközökkel, amelyek az áruk és szolgáltatások hagyományos kereskedelmének esetében alkalmazhatók. Az értékének folyamatos növekedésével, illetve a védelmét indokolttá tevő biztonsági, személyiségi és szellemi tulajdonjogi kihívások előtérbe kerülésével pedig az adat és annak határokon átnyúló forgalma a nemzeti szabályozási politikák fókuszába került. Egységes nemzetközi szabályozás hiányában a nemzeti politikák jelentősen különböznek az adott ország társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális sajátosságai szerint.

Eltérő megközelítések alakultak ki a világban a kiber- és nemzeti szuverenitási, elektronikus kereskedelmi, cenzúrázási, adatlokalizációs és adatvédelmi aspektusokat illetően.

A geopolitikai feszültség növekedése reflektorfénybe helyezte az egyes modellek különbözőségét, és elsősorban az USA és Kína között a globális technológiai erőfölény megszerzéséért folyó verseny terepévé tette az adatszabályozást. A versengés könnyen a digitális világgazdaság töredezettségéhez vagy szabályozási blokkok kialakulásához vezethet, ami leginkább a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok érdekeivel ellentétes, mivel szűkítik a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a digitális innováció terén.

Hasonlóan a gyártóiparágak ellátási láncaihoz, az adatvezérelt gazdaság is értékláncok szerint szerveződik, amely a digitális információ keletkezésétől a begyűjtésén és feldolgozásán keresztül az értékesítéséig terjed. A globális adatértéklánc egyes szakaszai többnyire különböző országokhoz köthetők, általánosságban a begyűjtött adatok Délről Északra, vagyis a világ fejletlenebb régióiból a fejlett országok irányába áramlanak, a folyamat során keletkező érték pedig egyre inkább néhány globális digitális nagyvállalat kezében összpontosul.

Az Egyesült Államok és Kína ebben a tekintetben kiemelkedik a világ többi országai közül, mivel kizárólag ez a két állam rendelkezik domináns nemzetközi online platformokkal és fejlett high-tech iparággal egyaránt.

Az olyan platformok, mint a Google, az Alibaba, az Amazon vagy a Tencent révén a globális adatforgalom elsősorban az USA és Kína irányában zajlik, aminek következtében a hasonló erőt képviselő digitális nagyvállalattal nem rendelkező Európai Unió is kedvezőtlenebb pozíciót tud csak elfoglalni a globális adatértékláncban. A fejlődő országokat pedig az a veszély fenyegeti, hogy a globális digitális platformok puszta adatszolgáltatóivá válnak, és nekik kell fizetniük a náluk keletkezett adatok feldolgozásából nyert információkért.

Az eddig tárgyalt összefüggésekből Magyarország számára két kockázati tényező adódik. Egyrészt a geopolitikai feszültség növekedésével a nagyhatalmak a nemzetközi adatáramlás szabályozási politikáját egyre inkább a globális befolyásszerzés eszközének fogják tekinteni. A töredezettség, a blokkok kialakulása pedig oligopolisztikus piaci struktúrákat eredményezne, illetve nehezítené a gazdaságok közti együttműködést, ami nem szolgálja a fejlődő országok és hazánk érdekeit. A szabályozási blokkok kialakulása ahhoz vezetne, hogy a globális adatforgalom során keletkező érték még inkább a jelenleg is vezető pozícióban levő néhány domináns digitális nagyvállalatnál, illetve országban (elsősorban az USA-ban és Kínában) összpontosul.

A másik kockázat, hogy hazánk az adatvezérelt globális gazdaságban perifériára (vagy félperifériára) kerül.

Ebben a tekintetben Magyarország uniós tagsága kifejezetten előny, hiszen az EU sok tekintetben védelmet nyújt a világszinten domináns digitális nagyvállalatok piaci befolyásával szemben.

És mivel az unió nem rendelkezik a Google-hoz vagy az Alibabához hasonló globális digitális platformmal, Brüsszel a saját szabályozási modelljének nemzetközi terjesztésével igyekszik kompenzálni ezt a hátrányát az USA-val és Kínával szemben. Ezért hazánknak érdemes támogatnia az EU ez irányú erőfeszítéseit, mivel jelenleg így tud a legtöbbet tenni Európa azért, hogy digitális gazdasága ne marginalizálódjon az amerikai és a kínai mellett. Ezen felül Magyarország a digitális infrastruktúra és a technológiai innovációs ökoszisztéma fejlesztése révén javíthatja esélyeit, hogy az adatértéklánc minél komplexebb tevékenységeit végző vállalatoknak adhasson otthont.”

Forrás:
A határokon átnyúló adatáramlás gazdasági szempontjai; Goreczky Péter; Világgazdaság; 2024. április 22.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Szakirodalom

Mesterséges intelligencia és oktatás – Tanulmányok

„Mesterséges intelligencia és oktatás – Tanulmányok/Artificial Intelligence and Education – Studies

  • A sokszínű mesterséges intelligencia
    András Buda
  • A mesterséges intelligencia mint tudáskörnyezet és tudásprotézis
    László Z. Karvalics
  • A mesterséges intelligencia hatásai: remények, félelmek, forgatókönyvek és megoldások
    Zoltán Szűts
  • A mesterséges intelligencia lehetőségei és kihívásai a pedagógiai tervezés folyamatában
    László Horváth
  • A mesterséges intelligencia felhasználása az e-learning-alapú oktatási programfejlesztésekben
    János Ollé
  • A mesterséges intelligencia hatása a mérés-értékelésre
    Gyöngyvér Molnár
  • Új fejedelem
    György Csepeli

Kutatás közben/Research activities

  • A ChatGPT a matematikaoktatásban
    Anna Tóth
  • A ChatGPT mint házitanító
    István Bessenyei
  • Robotokkal kapcsolatos attitűdök vizsgálata a bábművészet segítségével
    Eszter Angéla Kocsis

Szemle/Bookreview

  • Van olyan könyv, amelyikből meg tudjuk tanulni a mesterséges intelligencia működését, vagy már úgyis késő?
    Márk Kovács
  • Az innováció és az etika egyensúlya: a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatásának jogi szempontjai
    Elizabet Végh
  • Mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívás vagy lehetőség?
    Anikó Mátyás
  • Technosovinizmus: szervetlen szenvedélyünk a számítógép
    József Danyi

”

Forrás:
Mesterséges intelligencia és oktatás – Artificial Intelligence and Education; Educatio; Volume 33 (2024): Issue 1 (Mar 2024)

Elkészült az EFOP területi kohéziót elősegítő programok intézkedéseinek értékelése

„A 2014-2020-as fejlesztéspolitikai időszakra vonatkozó értékelés készült a Miniszterelnökség megbízásából, a HÉTFA Kutatóintézet, illetve a MultiContact Consulting Kft. szakértőinek együttműködésével. Célja az EFOP keretében megvalósuló, területi kohéziót elősegítő fejlesztések eredményeinek értékelése. Az értékelés célja volt a megvalósítás tapasztalatainak feltárása; annak vizsgálata, hogy a megvalósított fejlesztések eredményei hogyan járulnak hozzá a megfogalmazott célok eléréséhez; valamint az új időszak felhívás-tervezésének, megvalósításának támogatása.

A vizsgált projektek legnagyobb része a járási szintet célozta. Az EFOP-1.4.2 járási Gyerekesély projektek és az EFOP-1.5.1 Végtelen projektek kiindulópontja a járási gondolkodás volt. A projektek megvalósítása során a szolgáltatásszervezésben is megjelent a járási szintű gondolkodás. Az EFOP-1.5.3 és EFOP-3.9.2 projektekben hasonló megvalósító szereplők mellett változatosabb megvalósítási módok és tevékenységek születtek. A terepen készült interjúk tanulságai alapján árnyalt kép rajzolódik ki a helyi és járási együttműködések jellegével kapcsolatban. Az eleve meglévő kapcsolódások, egyéni hozzáállás, valamint a személyes viszonyok jelentős hatást gyakoroltak az együttműködés minőségére.

A projektek fontos célja volt az alapszolgáltatások fejlesztése is. A fejlesztések közül azok tudták a leghatékonyabban segíteni, kiegészíteni az alapszolgáltatást, és pótolni a hiányzó kapacitásokat, amelyek esetében a szakmai megvalósítók vagy maguk is az alapellátásban dolgoztak (pl. a család- és gyermekjóléti központban), vagy nagyon szorosan együttműködtek vele. Ebben az esetben legtöbbször tudatosan igyekeztek összehangolni a projekttevékenységeket a meglévő ellátással/infrastruktúrával…”

Forrás:
Elkészült az EFOP területi kohéziót elősegítő programok intézkedéseinek értékelése; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2024. április 25.

„A 2014-2020-as fejlesztéspolitikai időszakra vonatkozó értékelés készült a Miniszterelnökség megbízásából, a HÉTFA Kutatóintézet, illetve a MultiContact Consulting Kft. szakértőinek együttműködésével. Az értékelés célja az EFOP keretében megvalósuló, területi kohéziót elősegítő fejlesztések eredményeinek értékelése. Az értékelés célja volt a megvalósítás tapasztalatainak feltárása; annak vizsgálata, hogy a megvalósított fejlesztések eredményei hogyan járulnak hozzá a megfogalmazott célok eléréséhez; valamint az új időszak felhívás-tervezésének, megvalósításának támogatása.

A vizsgált projektek legnagyobb része a járási szintet célozta. A járásrendszer felállítását követően (2013 után) egyre nagyobb lett a járások közigazgatási szerepe. A gyermekjóléti- és családsegítő szolgáltatások 2016-tól a járás központját adó önkormányzatok kompetenciájába kerültek. A járások viszont jelenleg sem a területfejlesztésben, sem a szociális ellátásban vagy az oktatás és egészségügy terén nincsenek rendszerszervező, tervező vagy fejlesztő szerepben. A járások legerősebb szerepköre közigazgatási jellegű. Ahhoz, hogy a járásközpont városok (és ezzel a járások) a szociális ellátások terén rendszerszervező szereplőkké léphessenek elő, kiemelt figyelmet szentelve a járáson belüli egyenlőtlenségeknek, megfelelő feladatdelegálásra és tervezőszakember-kapacitásra lenne szükség.

A vizsgált konstrukciók egyik célja volt a járási együttműködések fejlesztése. Az EFOP-1.4.2 járási Gyerekesély projektek és az EFOP-1.5.1 Végtelen projektek kiindulópontja a járási gondolkodás volt. A projektek megvalósítása során a szolgáltatásszervezésben is megjelent a járási szintű gondolkodás. Az EFOP-1.5.3 és EFOP-3.9.2 projektekben hasonló megvalósító szereplők mellett változatosabb megvalósítási módok és tevékenységek születtek.

A terepen készült interjúk tanulságai alapján árnyalt kép rajzolódik ki a helyi és járási együttműködések jellegével kapcsolatban. Az eleve meglévő kapcsolódások, egyéni hozzáállás, valamint a személyes viszonyok jelentős hatást gyakoroltak az együttműködés minőségére. Azok az együttműködések tudtak hatékonyak lenni, ahol már a pályázatírás során kiterjedt körrel egyeztettek, akikkel aztán a megvalósítás során is szoros együttműködés tudott megvalósulni. Ahol volt egy elkötelezett, az intézményrendszerbe beágyazott szereplő (CSGYJK vezető, polgármester, önkormányzati munkatárs stb.), ott hatékonyabban, tartósabban tudtak együttműködések kialakulni és fennmaradni.

A projektek fontos célja volt az alapszolgáltatások fejlesztése is. A fejlesztések közül azok tudták a leghatékonyabban segíteni, kiegészíteni az alapszolgáltatást, és pótolni a hiányzó kapacitásokat, amelyek esetében a szakmai megvalósítók vagy maguk is az alapellátásban dolgoztak (pl. a család- és gyermekjóléti központban), vagy nagyon szorosan együttműködtek vele. Ebben az esetben legtöbbször tudatosan igyekeztek összehangolni a projekttevékenységeket a meglévő ellátással/infrastruktúrával. A munkaerőhiány miatt azonban a projektek sokszor nem tudtak mást csinálni, mint a térségben dolgozó kollégákat újabb és újabb feladatokkal ellátni; vagyis a kapacitások ugyan bővültek a járásban, de ez sok esetben azt jelentette, hogy ugyanaz a szakember immár nem heti 40, hanem 60-80 órában dolgozott különböző projekteken. Mindemellett ki kell emelni, hogy mivel ezek a fejlesztések véges időtartamú (a fenntartási időszak alatt korlátozott tevékenységgel zajló) projektek keretében kerültek megvalósításra, a folytatásuk pedig kétséges, így az esetek legnagyobb részében nem lehet tartós hiánycsökkentésről beszélni.

A vármegyei együttműködéssel kapcsolatban felmerülő dilemma, hogy a vármegyéknek jó rálátásuk van a kistelepülések helyzetére és a vármegye szolgáltatásaira. Így a Szolgáltatási Út Térkép (SZÚT) komoly hozzáadott értéket jelentett. Másrészt viszont számtalan olyan területet és intézményi struktúrát érint, amely nem tartozik (vagy már nem tartozik) a vármegyei önkormányzat hatáskörébe, hiszen az elmúlt tíz évben jelentős centralizációs folyamat zajlott le több ágazatban is; így megfogalmazódott, hogy bár a SZÚT-ban feltártak szolgáltatási hiányokat, azokra forrás és hatáskör hiányában a vármegyei szereplők nem tudtak érdemben válaszolni.

A Szolgáltatási Út Térkép dokumentumok és a Megyei Esélyteremtési Paktum (MEP) dokumentumok eredményei a területfejlesztés 2021-27-es időszakába csatornázódhattak be. A 2021-27-es vármegyei területfejlesztési tervezés során egyre nagyobb mértékben megjelennek a felzárkózási célok és intézkedések a tervdokumentumokban, de ez csak kisebb részben köszönhető az elkészült SZÚT-oknak és MEP-eknek. E dokumentumok egy része nem tartalmazta azokat az információkat, amik a tervezőknek hasznosak lettek volna; más esetekben a szereplők közti kommunikáció hiányosságai miatt nem jutottak el a tervezőkhöz. A korábbi tapasztalatok és eredmények sikeres beépülésében nagy szerepe volt annak, hogy volt-e a tervezési folyamatban olyan szakember, aki képviselje a felzárkózási szempontokat, célokat, így kedvezőtlen irányba hatott, hogy a felzárkózási munkatársak legtöbb esetben nem maradtak az önkormányzatoknál a projekt lezárultával.”

Forrás:
Az EFOP területi kohéziót elősegítő programok intézkedéseinek értékelése; Koltai Luca, Veress Gábor Balázs, Herczeg Bálint, Poroszkai-German Gabriella; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2024. április 25.
Az EFOP területi kohéziót elősegítő programok intézkedéseinek értékelése

Törvények, rendeletek

1115/2024. (IV. 23.) Korm. határozat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működtetése érdekében történő forrásbiztosításról

„A Kormány
1. egyetért a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működtetése érdekében szükséges forrás központi költségvetési terhére történő biztosításával;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az 1. pontban foglaltak megvalósítása érdekében – a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kezdeményezésére – gondoskodjon a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 2. Kormányhivatalok cím javára 5 785 215 789 forint többletforrás biztosításáról;
Felelős: pénzügyminiszter, közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében

3. felhívja a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy az általa kijelölt kormányhivatal bevonásával – a 2. pont szerint biztosított forrás terhére – gondoskodjon a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok Egységes Kormányhivatali Informatikai Rendszer (EKIR) informatikai működtetése érdekében szükséges beszerzés elindításáról.
Felelős: közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Határidő: 2024. április 30.”

Forrás:
1115/2024. (IV. 23.) Korm. határozat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működtetése érdekében történő forrásbiztosításról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1115/2024. (IV. 23.) Korm. határozata a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működtetése érdekében történő forrásbiztosításról; Magyar Közlöny; 2024. évi 46. szám; 2024. április 23.; 2788. o. (PDF)

A minősített adatkezeléssel, valamint a digitalizációval összefüggő rendeletA minősített adatkezeléssel, valamint a digitalizációval összefüggő rendelet

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A Korm. rendelet tervezete a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a
közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról kihirdetett
szóló 2023. évi CIX. törvénnyel kihirdetett, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosításainak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben, valamint az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendeletben történő átvezetését állapítja meg az alábbiak szerint:

1. az adatkezelési engedély bevezetése;
2. a felhasználói engedély és hozzá kapcsolódóan a rendelkezési jogosultság hazai jogrendszerből történő kivezetéséhez (a továbbiakban: kivezetés) kapcsolódó módosítások;
3. az adatkezelési engedély kiadására irányuló eljárás során a tervezett biztonsági terület kialakítását megelőzően a helyszínbejárás jogszabályi alapjainak megteremtése, valamint – az adatkezelési engedély kiadására irányuló eljárás jelentős gyorsítása érdekében – a módosítás kiegészíti az adatkezelési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok körét a termék-megfelelőségről kiadott igazolással vagy a nemzetközi gyakorlatban ezzel egyenértékű okirattal;
4. újraszabályozásra kerülnek a biztonsági vezető akadályoztatására, valamint kinevezésének megszűnésére vonatkozó rendelkezések, illetve előírásra kerül a biztonsági vezető tekintetében, hogy a minősített adatok kezelésének vagy védelmének területén szerzett gyakorlat megszerzése Magyarországon történjen;
5. előírásra kerül, hogy a helyettes biztonsági vezető személyét és annak jogszabályban meghatározott adatait a biztonsági vezető bejelentse az NBF számára;
6. a módosítás a minősített adatot képező vagy tartalmazó technikai eszköz használatával és tárolásával összefüggésben tartalmaz a fizikai biztonságot érintő speciális előírásokat, figyelemmel a szóbeli és írásbeli kommunikációra alkalmas technikai eszközök technológiai fejlődésére;
7. megállapításra kerülnek a hiteles elektronikus másolat elkészítésének minősített adatra specializált szabályai, amelyek megfelelően biztosítják az elektronikus másolat hitelességét.”

Forrás:
A minősített adatkezeléssel, valamint a digitalizációval összefüggő rendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. április 23.
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. május 1-ig várják, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.