Tartalomjegyzék

„A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott! Új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen. A Kormány álláspontja szerint kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3–6 százalék közötti gazdasági növekedés. A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.

A Kormány ezen célok elérése érdekében elindítja az Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, amely az alábbi három pilléren nyugszik
a) jövedelmek vásárlóerejének növelése,
b) megfizethető lakhatás biztosítása,
c) a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.

A Kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv végrehajtása érdekében
1. egyetért a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez szükséges intézkedésekkel, ezért
1.1. egyetért egy hároméves bérmegállapodás megkötésével a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2024. december 31.

1.2. egyetért a Munkáshitel Program kidolgozásával;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2024. november 30.

1.3. egyetért a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásával, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
Felelős: pénzügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2024. december 31.

2. egyetért a megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedésekkel, ezért
figyelemmel arra, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát a főváros nem tudja kezelni, ezért a lakhatási probléma enyhítése érdekében a Kormány feladatának tekinti, hogy
2.1. vizsgálja meg a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételei szigorításának lehetőségét;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2024. november 30.

2.2. vizsgálja meg a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2024. november 30.

2.3. vizsgálja meg, hogyan tud segíteni a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet biztosítsanak hallgatóik számára;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2024. november 30.

az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében

2.4. vizsgálja meg a Kormány otthonteremtési programja kiegészítését, a fiatalok számára nyújtható új támogatási formák bevezetésével;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2024. november 30.

2.5. egyetért a Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetésével;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, nemzetgazdasági miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2024. november 30.

2.6. egyetért a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2024. december 31.

2.7. egyetért az önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2024. november 30.

2.8. egyetért a munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás kidolgozásával;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2024. november 30.

2.9. egyetért az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték fenntartásával 2026. december 31-ig;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2024. november 30.

2.10. egyetért azzal, hogy kezdődjön egyeztetés a bankszektorral évi 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetéséről;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2024. november 30.

3. meghirdeti a Demján Sándor Programot, melynek célja, hogy a hazai vállalkozások mérete megduplázódjon, ezért
3.1. egyetért a hazai kis- és középvállalatok nagymértékű tőkefinanszírozási programjának meghirdetésével és lebonyolításával az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. (a továbbiakban: NTH) által, melyet a KAVOSZ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával kell elvégezni;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2024. december 31.

3.2. egyetért az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” kiemelt gazdasági ágazatok számára történő meghirdetésével;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2024. november 30.

3.3. egyetért a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetésével;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2024. november 30.

3.4. egyetért a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei ügyfél által fizetendő éves kamatának 3,5 százalékra történő csökkentésével;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2024. október 31.

3.5. egyetért a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank Zrt.) exportösztönző hitelprogramjainak újraindításával;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

3.6. egyetért a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása céljából az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetésével;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

3.7. egyetért a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsításával;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, közigazgatási és területfejlesztési miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2024. november 30.

3.8. egyetért a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentésével, melynek keretében a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltétele enyhítésre kerül.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2024. november 30.”

Forrás:
1311/2024. (X. 21.) Korm. határozat az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről (21 lépés); Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1311/2024. (X. 21.) Korm. határozata az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről (21 lépés); Magyar Közlöny; 2024. évi 104. szám; 2024. október 21.; 7322-7324. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Magyar startupok: a Nemzeti Innovációs Hivatal elvesztegetett 800 milliárdja

„A korábbi gazdaságstratégiáért felelős államtitkár szerint 2014-ben elveszett egy nagyon fontos stratégia Magyarországon, de az Európia Unió is komoly lemaradásban van a digitális piacon. Van-e kiút a közepes jövedelem és a technológia csapdájából? Kell-e félnünk a digitális óriásvállalatoktól?

Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője, a második Orbán-kormány gazdaságstratégiáért felelős államtitkára (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010-2014) Szabadság Innováció Gazda(g)ság címmel jelentette meg legújabb könyvét, amely arra tesz kísérletet, hogy elárulja, mik a siker titkai a digitális korban. De mi tévő legyen az az ország, amelyik elvesztegetett tíz évet ebben a nagyon szoros versenyben? Interjúnkból ez is kiderül.

Hogyan tud jól működni egy állami pénzügyi alap?

Főleg az állam által is finanszírozott kockázati tőkealapok esetében, a hatékony működés kulcsa a menedzsment szemlélete. Kockázatvállalói magatartásra, befektetési kultúrára van szükség. Hogyan lehet átültetni az állam által kialakított struktúrába a hús-vér befektetők gondolkodását? Magyarországon a JEREMIE-programban 100 milliárd forintot meghaladó összeg gyűlt össze, fele részben uniós, fele részben pedig befektetői pénzből. Ebből a keretből jöttek létre aztán a kockázati tőkealapok. Viszont a JEREMIE menedzsmentjében leginkább bankárok vettek részt. A bankár ért a pénzhez, látott pénzt, tudja, hogyan működik a piac. A kockázati tőkés viszont bevállalja, hogy esetleg pénzt veszít, de ezután is van bátorsága kiválasztani azt a két-három startupot, ami többszörösen visszahozza az elbukott befektetését.

Az Ön államtitkári ideje alatt hangzott el az a kormányzati ígéret, hogy régiós szinten 2020-ra Budapest lesz a startupok fővárosa. Ez miért nem sikerült?

Ez egy sajnálatos történet, mert 2013-ban megvolt az ehhez szükséges lendület. A Budapest HUB munkacsoportban kidolgoztuk a Runway Budapest 2.0.2.0 stratégiát, amit az érintettekkel együtt állítottunk össze. Ez elég ritka jelenség, de szerintem csak így lehet stratégiát felépíteni. Aztán 2014-ben jött az új kormány és ez a stratégia valahogy elveszett. Nem került megvalósításra, és most, tíz év után kezdenek el azon gondolkodni, hogy az egyetemeink számára szükség volna technológiai transzfer intézményekre, és próbál a Nemzeti Innovációs Ügynökség létrehozni, támogatni ilyeneket.

Ezekre miért van szükség?

Ez a világ legegyszerűbb dolga. Ha az ott dolgozó egyetemi tanárok, kutatók kifejlesztenek valamit, azt nagy valószínűséggel nem tudják eljuttatni a piacra, szükség van a vállalkozói szférára. A technológiai transzfer intézményekkel lehet összekötni őket, hogy a felfedezésekből végül szabadalmaztatott piaci termék legyen.

Miért nem valósultak meg ezek?

Úgy gondolom, hogy sajnos itt elvesztettünk egy évtizedet. Tehát ’13-ban tokkal-vonóval kész volt az a stratégia, amire a piaci szereplők is rábólintottak, saját maguk dolgozták ki azt, ők adták a stratégia címét is.

Arra lett volna csak szükség, hogy azokon a pontokon, ahol arra igény jelentkezik, az állam katalizátorként vállaljon szerepet, de ez elmaradt. Jelenleg ennek visszaállításával próbálkoznak. Nyilvánvalóan adórendszeri változtatásokra, a kockázati tőke működését elősegítő lépésekre, valamint startup inkubátorokra van szükség, és ahogy említettem, az egyetemi oktatásnál is nagyon sok lépést lehet még megtenni. És ez nem is feltétlenül pénz kérdése, sokkal inkább szabályozói, intézményrendszeri módosítás.

De azt tudomásul kell venni, ha egy startup nő, erősödik, előbb-utóbb kikerül a világpiacra. A startup eleve egy globális cégként definiálja magát, amikor létrejön. Egyszerre kell megteremteni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek révén ki tud jutni a magyar startup Londonba vagy a Szilícium-völgybe, és annak a feltételeit, hogy közben például Magyarországon maradjon a kutató-fejlesztő részlege.

Behozható ez a tízéves lemaradás?

A Nemzeti Innovációs Hivatalnak ’14-től a ciklus végéig uniós forrásból 800 milliárd forintnyi, erre is fordítható összeg állt a rendelkezésére, amit nem erre használt fel, és ebből következően ez a tíz év elveszett.

A Szabadság-Innováció-Gazda(g)ság könyvbemutatóján elhangzott, hogy az Európai Unió is versenyhátrányba került a globális piacon. Ez mit jelent?

A Draghi-jelentés gyakorlatilag kimondja, hogy az Európai Unió beszorult a közepes technológia csapdájába. Az autóipar erre a tökélete példa. Az autóipar igazi kihívása, hogy a fejlesztések nem az autógyárakból, hanem az informatikai cégektől érkeznek. Az Európai Unió nem tud másképp kikeveredni ebből a csapdahelyzetből, csak ha a digitális technológia területén csökkenti a lemaradását. Ezért nem mindegy, hogy a Draghi-jelentésben feltüntetett 800 milliárd eurós közös hitelt milyen célokra fordítják. Mindez az EU keleti felén, így Magyarországon is, még egy plusz kihívással súlyosbodik. Nekünk ugyanis ki kell kerülni a közepes jövedelem csapdájából is. A közepes jövedelem csapdájából pedig ország, nép, innováció nélkül még nem menekült ki.

Mi lesz, ha az Európai Unió tényleg lemarad?

Most csak egy számsort idéznék a könyvből. Az Európai Unióban évente ötszáz elfogadott mesterséges intelligencia szabadalom születik meg, míg az Egyesült Államokban ötezer, Kínában pedig húszezer fölötti. Ez elég jól jelzi, hogy az Európai Unió, a ráfordítást tekintve eléggé lemaradt. Ha most megnéznénk azt, hogy mennyi magyar szabadalmat nyújtanak be, és ebből mennyi kapcsolódik a mesterséges intelligenciához, akkor a számok még inkább azt mutatják, hogy radikális változásra van szükség. Kína csak azt az űrt tölti ki, ahonnan Európa elmaradt.

Mi lesz Magyarországgal sikeres innovációs környezet nélkül?

Viszonylag kevés olyan országról tudunk, amelyik a közepes jövedelem csapdájából kitört. Ilyen például Európában Írország, de a baltiak is lassan már eljutnak oda. Ehhez sok minden kell, néha szerencsés együttállás, jó időzítés, jó policy, de az biztos, hogy a helyzetünkből kilépni csak hatékonyabb és magasabb termelékenységgel lehet. Hogy az erőforrásainkat jobb technológiával, jobb megoldásokkal, innovációval működtessük. Ez egy viszonylag egyszerű összefüggés. De ne az állam játsszon kockajátékot az adófizetői pénzekből. A kockázati tőkést hozza olyan helyzetbe, hogy az a pénzét a magyar startupokba fektesse be. Még, ha sokat is bukik, amikor nyer, azzal mindannyian jól járunk.

A Szabadság-Innováció-Gazda(g)ság bemutatóját hallgatva eszembe jutott egy évtizedekkel korábbi alapmű, David C. Korten Tőkéstársaságok világuralma című könyve. Akkor végül is nem kellett volna ennyire aggódnunk a cégek növekedésétől?

Abszolút nem. Már akkor sem értettem, és továbbra sem értem, hogy miért aggódunk azért, hogy nagyra nőnek ezek a cégek. A Facebook, a Google és a kortársaik alig több mint 20 éves múltra tekintenek vissza, viszont a digitális iparban iszonyú gyorsan lehet növekedni, és ezt igyekeznek is kihasználni, miközben konfrontálódnak is azzal, hogy hirtelen globális szinten is óriások lettek. Viszont az nincs kőbe vésve, hogy a jövőben egy startup ne lépjen elő egy újabb technológiával. Ez történt a ChatGPT-vel is. A Google-ben a hajukat tépték, mert ezzel a fejlesztéssel már rég kijöhettek volna, de egy fürge startup megelőzte őket. A többi pedig már történelem. ”

Forrás:
Itt a beismerés: lett volna 800 milliárd a magyar startupokra, de másra költöttük a pénzt; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx.hu; , 2024. október 14.
Lásd még:
Szabadság – Innováció – Gazda(g)ság – A siker titkai a digitális korban; Cséfalvay Zoltán; MCC Press Kft., 2024 (van digitális formában is)
Cséfalvay Zoltán; Wikipédia
BUDAPEST HUB: „Legyen Budapest a régió startup fővárosa 2020-ra” – Sajtóközlemény; Nemzeti Innovációs Hivatal; 2013. november 12.
Runway Budapest 2.0.2.0 – A Startup Credo; Nemzeti Innovációs Hivatal; 2013. november 18.
Runway Budapest 2.0.2.0 – A Startup Credo; Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH); 2013. november (PDF)
DSS – Magyarország Digitális Startup Stratégiája; Digitális Jólét Program; 2016
Magyarország Digitális Startup Stratégiája; Digitális Jólét Program; 2016 (PDF)
Kritikus szólamok Magyarország Digitális Startup Stratégiájában; Bitport.hu; 2017. január 5.

Öt magyar közös jogkezelő sikeresen támadta meg a bíróságon az igazságügyi miniszter határozatait

„A döntés érelmében visszakerül az igazságügyi miniszter asztalára a 2024-es díjszabásokkal kapcsolatos jóváhagyási eljárás, bár a minisztérium egy hónapon belül kérheti az ítélet felülvizsgálatát is.

A mai napon a bíróság a művészeket képviselő közös jogkezelő egyesületeknek adott igazat a jogdíjak értékkövetésével kapcsolatos perben meghozott ítéletével. Ennek értelmében az igazságügyi miniszternek ismét le kell folytatnia a 2024-es díjszabások jóváhagyási eljárását – írja közleményében az Artisjus.

A szervezet emlékeztet: öt magyar közös jogkezelő bíróságon támadta meg az igazságügyi miniszter határozatait, amelyekkel az összes jogdíjra nézve elutasította a 2024-es inflációs értékkövetést.

Mint írja, a sok érintett díjszabás miatt több mint 40 per indult – ezek közül a bíróság az egyiket (a kereskedelmi üzletek nyilvános előadásaira vonatkozó tarifájával kapcsolatos eljárást, amelyben a pereket indító mind az öt közös jogkezelő, az Artisjus, EJI, MAHASZ, FilmJus és Hungart is érintett) mintaperré jelölte ki. Ez azt jelenti, hogy ennek a mintájára fogják az összes többi keresetet is elbírálni, a többi pert ennek befejezéséig felfüggesztették.

A jogkezelő szerint a szerzők, előadók és minden más jogosult számára rendkívül pozitív a ma meghozott bírósági döntés, ami lehetőséget ad, hogy továbbra is dolgozzon a jogdíjak vásárlóértékének megőrzéséért. Mint az Artisjus írja, várja, hogy az igazságügyi miniszter az eljárást újra lefolytassa. A szervezet reméli, az a 2024-es díjszabások jóváhagyásával zárul. A közös jogkezelő szervezetek ennek során teljes együttműködést kínálnak.

Az Artisjus azt is hozzáteszi, hogy az Igazságügyi Minisztérium kérheti az ítélet felülvizsgálatát, ennek mérlegeléséhez 30 nap áll rendelkezésére.”

Forrás:
A bíróság a szerzői jogvédő egyesületek javára döntött, újrakezdődhet a jogdíjakkal kapcsolatos tárgyalás; Infostart; 2024. október 27.

Az innováció és a gazdagság összefüggéséről

„Mesterséges intelligencia, önvezető autók, az IBM és a Facebook története, globális startupok, unikornisok és kannibálok – naprakész és nemzetközi tapasztalatokra épülő könyvet írt Cséfalvay Zoltán arról, melyek a siker titkai a digitális korban. Az OECD és UNESCO volt nagykövete, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője a könyvbemutatón úgy fogalmazott: az állam nem jó az innovációnak.

Szabadság, innováció gazda(g)ság címmel írt könyvet Cséfalvay Zoltán, aki szerint a címben szereplő három fogalom között „logikus összefüggés van”.

„Ahol szabad vállalkozók vannak, szabad piacgazdaság van, ahol a vállalkozások kísérletezhetnek, azzal versenyeznek egymással, hogy ki tud újabb innovációval, termékkel kijönni a piacon, ott nyilvánvalóan előbb-utóbb innováció lesz, és a gazdagság pedig közgazdaságilag elég jól ismert, hogy az innovációból születik” – fogalmazott az InfoRádióban az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője.

Szerinte Amerika sem azért lett gazdagabb, mert sokkal több pénze van, vagy azért, mert sokkal több ember dolgozik, hanem attól, hogy a sokkal több pénz és ember sokkal hatékonyabban dolgozik. „Amerika azért van ott, ahol van, mert az amerikai innováció megteremtette” – szögezte le.

Cséfalvay Zoltán szerint az államnak nem kellene ennyire belefolynia az innovációba.

„Az államnak egy nagyon okos katalizátorszerepet célszerű játszani. Az állam ne innováljon, mert nem tud. Viszont nagyon sok olyan technikai és államszervezési módszer van, amivel ez elősegíthetné; Amerikában nagyon jól működik a kisvállalatoknak szóló innovációs támogatás. Minden minisztériumnak van egy szűk büdzséje félretéve, és megfogalmazza, hogy az adott területen milyen kihívásokat lát, ezekre ír ki pályázatot. Tehát az állam az maradjon annál, ami a feladata. Abból, ha direktben bekapcsolódik az innovációba, még nem jött ki semmifajta innováció, viszont abban nagy felelőssége van, hogy olyan környezetet teremtsen, amiben egyébként a vállalkozások innovációval tudnak előremenni” – részletezte.

A vállalkozásoknak szerinte nem szabad annak foglyává válni, hogy valamire, amit kitalálnak, épp van-e uniós támogatás. Az viszont fontos, hogy amit a vállalkozás kitalál, azzal piacra tudjon jutni, és adott esetben meg tudja nyerni a versenyt.

Beszélt arról is, hogyan látja Európa, Kelet-Közép-Európa, illetve azon belül Magyarország helyzetét . Szerinte „a technológiai jövőt nem itt írják”, csak az a kérdés jelenleg, hogy mikor ér ide.

„Ha megnézzük azt, hogy milyen új technológiák vannak most a mesterséges intelligencia területén, nyilvánvalóan abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb ideérjen Magyarországra. Itt a vállalatok is tudják alkalmazni. Minden országnak a technológiában is érdemes végiggondolni azt, hogy mire érdemes specializálódni. Mesterséges intelligenciával mi nem tudunk versenyezni azokkal, akik óriási nagy adatbázisokkal, nagy tőkével működtetik ezeket a rendszereket, vagy fejlesztik. Meg kell nézni, milyen adottságaink vannak. Magyarországon például az ipar nagyon erős, van lehetőség az ipar és a startupok valamilyen összekapcsolására. Ehhez természetesen egyetemi háttér is kell. Nálunk az orvostudományi egyetemek jók egyébként, vannak ehhez közel álló területek, ahol a magyar startupok globális szinten is versenyképesek tudnak lenni” – vetette fel.”

Forrás:
Az innováció és a gazdagság összefüggéséről írt könyvet Cséfalvay Zoltán; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2024. október 17.
Lásd még:
A Könyvpercek magazin 2024. október 12-i adása; Infostart,Könyvpercek magazin; 2024. október 12. (MP3 hangfájl)
„Mesterséges intelligencia, önvezető autók, az IBM és a Facebook története, globális startupok, unikornisok és kannibálok – naprakész és nemzetközi tapasztalatokra épülő könyvet írt Cséfalvay Zoltán arról, mik a siker titkai a digitális korban. A „Szabadság, innováció, gazda(g)ság” című kötetről Tatár Timea összefoglalóját hallják.”
A Cséfalvay Zoltán által említett amerikai példához („Amerikában nagyon jól működik a kisvállalatoknak szóló innovációs támogatás. Minden minisztériumnak van egy szűk büdzséje félretéve, és megfogalmazza, hogy az adott területen milyen kihívásokat lát, ezekre ír ki pályázatot.”):
Small Business Innovation Research (SBIR); Wikipédia
Small Business Innovation Research (SBIR) and Small Business Technology Transfer (STTR); U.S. Small Business Administration
Small Business Administration (SBA); Wikipédia

Európai Unió

Navracsics Tibor: Quod licet Iovi…

„Gondolom, mindenki ismeri a mondást, miszerint, ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz. Van, akinek többet lehet, a másiknak csak kevesebbet. Bár a hétköznapi életben is bosszantó az ilyen jellegű kettős mérce, a formálisan egyenlő államok közötti különbségtétel az együttműködés koordinálása során olyan szabályszegés, ami az egész működést veszélyeztetheti.

Az európai integráció a kezdetektől küzd azzal a váddal, hogy egyes tagállamokkal kivételezik, míg másokat kevésbé kedvel. A francia–német együttműködés kitüntetett jelentősége mellett a bővítés révén egyre népesebb táboron belül az alapító tagállamok, a nagy tagállamok, a gazdag tagállamok nagyobb befolyására panaszkodtak a később csatlakozó, kisebb területű és szegényebb tagállamok.

A tagállamokkal szembeni egységes bánásmód elvére épülő konfliktuskezelési és szakpolitikai együttműködési mechanizmus hivatalos cáfolatát adta Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság akkori elnöke 2016 késő tavaszán, amikor arra a kérdésre, hogy a Bizottság miért nem indít túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, ami akkor már évek óta megszegte a maastrichti kritériumokat, azt válaszolta, hogy azért, mert „Franciaország az Franciaország”.

Az államokkal való egyenlő bánásmód elvének ilyen látványos semmibe vétele további táptalajt adott a vádaknak, miszerint egyes országokkal maga a Bizottság is kivételezve jár el, míg másoknak – amelyek kevésbé rokonszenvesek – kevesebbet enged. A közép-európai országok vezetői, köztük a magyar kormány is többször emlegette vitái során a kettős mércét, amelyet mindig a legélesebben cáfoltak a Bizottság vezető tisztségviselői.

Az idő múlása azonban nem a Bizottságnak kedvez. Ahogyan kulminálódnak az események az európai belpolitikában és az Európai Unió határain kívül, sorra kénytelenek megváltoztatni véleményüket egyes kérdésekben a korábban példaként a többiek elé állított uniós intézmények és tagállamok. Szemünk előtt zajlik le Hollandia és Olaszország éles politikai váltása a migráció ügyében. Bár ezek a változások még magyarázhatók az új kormányok eltérő programjaival, Svédországban már ez a magyarázat sem helytálló. Ott most ugyanaz a párt és kormánya léptet életbe súlyosan korlátozó lépéseket, amely még ellenzékiként is szükségesnek tartotta Magyarországot a migrációs politikában is kioktatni demokráciából és jogállamiságból.

Most az európai migrációs politika élharcosa, az Európai Bizottság volt kénytelen hátraarcot bejelenteni, és közelíteni álláspontját a magyar kormány immáron lassan tíz éve elítélt politikai pozíciójához. A múlt heti Európai Tanács ülésen több tagállam kérte – egészen pontosan, szólította fel – az Európai Bizottság elnökét, hogy változtassa meg a Bizottság eddigi magatartását az egymást érő migránshullámokkal kapcsolatban, és tegyen hathatós lépéseket a bevándorlás megakadályozására. Így most az Európai Bizottság szigorúbb szabályozás és a kitoloncolás hatékonyságának javítása mellett kénytelen elkötelezni magát. Miközben hivatalosan senki sem ismeri el, hogy a magyar kormányfő tíz évvel ezelőtti szavai és stratégiája bizonyult igaznak, ma az egész Európai Unió és tagállamainak többsége a magyar álláspont legitimálása irányába mozdult el.

Hasonló helyzet kezd kialakulni az orosz–ukrán háború kérdésében is. Miközben Magyarország folyamatosan az oroszbarátság vádjával kell, hogy szembenézzen idestova két és fél éve, mások – például a hivatalba lépni készülő külügyi főbiztos férje – nyugodtan ápolják üzleti kapcsolataikat az Oroszországgal szembeni szankciók ellenére. Magyarország miniszterelnökét, és magát az országot is kiközösítették az uniós intézmények és a tagállamok sora – élen Németországgal – a kormányfő júliusi békemissziója miatt.

Most, négy hónappal később éppen az egyik hangadó, Olaf Scholz német kancellár jelentette be, hogy rövidesen Moszkvába utazik, hogy az orosz elnökkel a béke lehetőségéről tárgyaljon. Az ő esetében felhördülésről sem lehet szó, nemhogy kiközösítésről. Hiába, ahogy a mondás tartja: Quod licet Iovi, non licet bovi (azaz: amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek). Az Európai Unióban is.”

Forrás:
Quod licet Iovi…; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. október 24.

Európai mélytechnológiai innováció: az Európa Bizottság kockázati tőkebefektetői hálózatot indított

„A Bizottság a mai napon elindított egy megbízható befektetői hálózatot, amely olyan befektetők csoportját fogja össze, akik készek az EU-val közösen befektetni az innovatív európai mélytechnológiai vállalatokba. Az uniós beruházások az Európai Innovációs Tanács (EIC) Alapjából származnak, amely a Horizont Európa uniós kutatási és innovációs program részét képezi.

Az első csoport 71 európai befektetőből áll, köztük kockázatitőke-alapokból, állami befektetési bankokból, alapítványokból és vállalati kockázatitőke-alapokból. Ezek a befektetők együttesen több mint 90 milliárd EUR értékű vagyont képviselnek, ami miatt a hálózat az európai mélytechnológiai ágazat tőkéjének mozgósítására irányuló kulcsfontosságú kezdeményezésnek számít.

Az év elején a befektetőkkel tartott előkészítő találkozókat követően Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos egy athéni rendezvényen elindította a hálózatot. A résztvevők elkötelezték magukat a megbízható befektetői hálózat alapokmánya mellett, amely közös értékeket határoz meg az európai vállalatok építése és az EIC-alappal való közös beruházás érdekében. A hálózat tagjai együtt fognak működni az EIC támogatásával a beruházások fellendítése és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében a mélytechnológiai ágazatba való beruházás során.

A kezdeményezés válasz az ilyen vállalatok európai fejlődését támogató finanszírozás növelésének igényére. A következő Bizottság politikai iránymutatásaival összhangban megteremti 2025-re a további fejlődés alapját.

Kiemeli az EIC-alap növekvő jelentőségét, amely mostanáig közel 1 milliárd EUR-t fektetett be Európa legígéretesebb induló vállalkozásai közül 251-be. Az EIC-alap mintegy ezer befektetőtől több mint 4 milliárd EUR összegű társberuházást vonzott, ami minden egyes befektetett EUR után több mint 4 EUR-t jelent. A megbízható befektetői hálózat tovább fogja erősíteni ezeket a társberuházásokat, és lehetővé teszi a kritikus technológiák terén működő vállalatok számára, hogy hozzáférjenek a globális versenyhez szükséges nagyobb beruházásokhoz.

A hálózat elindítása az EIC első Scaling Summit rendezvényének részét képezte, amelyen első ízben vett részt 120, az EIC portfóliójából és nemzeti programjaiból kiválasztott vállalat, amelyek képesek lehetnek növekedni és globális vezető szerepet betölteni a területükön. E vállalatok közül 72-vel bővült ma az EIC Scaling Club-ban már regisztrált 48 tag létszáma. Az EIC testre szabott támogatást nyújt a Club tagjainak azzal a céllal, hogy 20%-uk unikornissá – 1 milliárd EUR-t meghaladó értékű vállalattá – váljon. Ezek a tagvállalatok a mai napig összesen több mint 73 millió EUR-t mozgósítottak, és hamarosan további finanszírozási körök várhatók.

Háttér-információk

2024 februárjában és júniusában Ivanova biztos felkérte a befektetők egy csoportját, hogy vitassák meg az együttműködés ezen új formáját. A ma aláírt alapokmány és a hálózat elindítása e konzultációk konkrét eredménye, és a következő lépés ahhoz, hogy az EIC nagyobb finanszírozást biztosítson a nagy potenciállal rendelkező, de az európai piacon gyakran a megfelelő befektetők megtalálása terén nehézségekkel küzdő, magas kockázatú mélytechnológiai vállalatok számára.

A hálózat nyitva áll más hasonlóan gondolkodó befektetők előtt is, akik egy erre a célra létrehozott postafiókon keresztül kapcsolatba léphetnek az EIC-alap csapatával.

Az EIC-alap a Bizottság által létrehozott külön alap, amely az EIC Akcelerátor programja keretében kiválasztott vállalkozásokba fektet be. Az alapot egyedüli befektetési tanácsadóként az Európai Beruházási Bank támogatja, és egy alternatívbefektetésialap-kezelő kezeli. Az alap célja több mint 500 vállalat támogatása a jelenlegi, 2021 és 2027 közötti időszakban, és már 251 vállalatba fektetett be, további 241 vállalatba történő beruházás pedig folyamatban van.

Az EIC Scaling Summit rendezvényen első ízben vett részt 120, az EIC portfóliójából és nemzeti programjaiból kiválasztott vállalat, amelyek képesek lehetnek növekedni és globális vezető szerepet betölteni a területükön.

További információk

Megbízható befektetői hálózat

Gyakori kérdések

Az EIC-alap honlapja

EIC Scaling Club

Idézet(ek)

„A megbízható befektetői hálózat elindításával fontos lépést teszünk Európa innovációs ökoszisztémájának megerősítése és annak biztosítása felé, hogy a legígéretesebb vállalataink rendelkezzenek a növekedéshez szükséges tőkével és támogatással. A kockázati tőkével együttműködve választ adunk a Draghi-jelentésben felvázolt sürgető kihívásokra, amelyek határozott fellépésre szólítanak fel Európa versenyképességének biztosítása érdekében a kritikus technológiák terén.” – Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság a kockázati tőkével együttműködve támogatja az európai mélytechnológiai innovációt; Európai Bizottság; 2024. október 21.
Lásd még:
Deep tech; Wikipédia

Hogyan növelhetjük a lehető legjobban az Európai Kutatási Térségben rejlő lehetőségeket? – Európai Bizottság

„Az Európai Kutatási Térség azt a célt szolgálja, hogy a kutatók és az innovátorok Európa-szerte dinamikus és vonzó környezetben dolgozhassanak, és megszűnjön az európai kutatási ökoszisztéma széttagoltsága. Egy új uniós közlemény megállapítja, hogy bár az EU jelentős eredményeket ért el az Európai Kutatási Térség vonzóbbá, hatékonyabbá és integráltabbá tétele terén, a térségben rejlő lehetőségeket még jobban lehetne növelni.

A közlemény négy olyan területet határoz meg, ahol további intézkedésekre van szükség:

A beruházások és reformok priorizálása: A Bizottság együttműködik az uniós országokkal a kutatási és innovációs erőfeszítések összehangolása, valamint a reformok és a beruházások támogatása érdekében. Az EU azonban még messze van attól a céljától, hogy a GDP-jének 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítsa. Többet kell tenni a magánberuházások szabályozási, jogi és adminisztratív akadályainak csökkentéséért, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy növekedjen a beruházók és az innovátorok száma.

A kiválósághoz való hozzáférés javítása: Az EU Horizont Európa programja és mobilitási programjai keretében nyújtott támogatás hozzájárul a tudományos együttműködési hálózatok megerősítéséhez. Az EU emellett több mint egymilliárd eurót fordított arra, hogy segítse a kutatási és innovációs kapacitások fejlesztését a kevésbé teljesítőképes uniós országokban. További erőfeszítésekre van azonban szükség a bürokrácia csökkentése terén, és jobban kell tájékoztatni a kutatókat a rendelkezésükre álló lehetőségekről.

A kutatási eredmények gazdasági hasznosítása: Az Európai Innovációs Tanács a mélytechnológia legnagyobb beruházójává vált Európában. Az Európai Kutatási Térséggel kapcsolatos tevékenységek részeként a Bizottság az uniós országokkal karöltve célzott iránymutatást dolgozott ki a kutatási eredmények és a technológiai ütemtervek gazdasági hasznosítására. Mindazonáltal Európának még több kockázati tőkére van szüksége az áttörést hozó innovációk megvalósításához.

Az Európai Kutatási Térség elmélyítése: Az Európai Kutatási Térség jelentős előrelépést hozott a kutatók munkakörülményeinek és szakmai kilátásainak javítása terén, de van még tennivaló. Az európai értékekkel összhangban a Horizont Európa vezető szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség és a kutatási integritás, a nyílt tudomány és az adatmegosztás fellendítésében. Tovább kell csökkenteni azonban azokat a különbségeket, amelyek a szakmai előmeneteli lehetőségek terén EU-szerte fennállnak, valamint biztosítanunk kell az európai kutatási és technológiai infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatóságát és hozzáférhetőségét.

A közelmúltbeli Draghi-jelentés és a hivatalba lépő Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatás rávilágít arra, hogy a kutatás és az innováció a gazdasági ellenálló képesség, a versenyképesség és a jóllét kulcsfontosságú mozgatórugója. Ez a legutóbbi közlemény megerősíti az EU elkötelezettségét aziránt, hogy a kutatást és az innovációt Európa jövőbeli növekedésének középpontjába helyezze.

További információk

Európai Kutatási Térség

Az Európai Kutatási Térség platformja

Az EKT szakpolitikai menetrendje (2022–2024)

Horizont Európa

Draghi-jelentés

Politikai iránymutatás (2024–2029)

A Bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne növelni az Európai Kutatási Térségben rejlő lehetőségeket (sajtóközlemény) ”

Forrás:
Hogyan növelhetjük a lehető legjobban az Európai Kutatási Térségben rejlő lehetőségeket? ; Európai Bizottság, Kommunikációs Főigazgatóság; 2024. október 22.

Kohéziós politika: az EU Tanácsa a határokon átnyúló megoldások elősegítéséről

„A tagállamok állandó képviselői a mai napon megállapodásra jutottak egy, a határokon átnyúló megoldások elősegítéséről szóló új rendeletre irányuló tanácsi tárgyalási megbízásról.

A javasolt rendelet célja, hogy elősegítse a határokon átnyúló interakciókat és előmozdítsa a határrégiók fejlődését azáltal, hogy megkönnyíti az olyan határokon átnyúló kihívások kezelését, mint az infrastruktúra fejlesztése és a határokon átnyúló közszolgáltatások működtetése. Fő jellemzője, hogy határokon átnyúló koordinációs pontokat hoz létre a tagállamokon belül, amelyek a hozzájuk benyújtott, határokon átnyúló ügyeket kezelik majd, akár úgy, hogy az illetékes hatóság nevében kommunikálnak a kezdeményezőkkel, akár úgy, hogy maguk értékelik az ügyiratokat.

A Tanács megbízásában támogatja a határokon átnyúló akadályok kezelésére szolgáló új jogi keret létrehozását a meglévő lehetőségek kiegészítése érdekében. A keret hatókörét azonban a szárazföldi határrégiókra korlátozza, és teljes mértékben a tagállamokra bízza annak eldöntését, hogy létrehoznak-e határokon átnyúló koordinációs pontokat vagy sem.

Az ilyen koordinációs pontokat létrehozó tagállamok szintén teljes szabadságot élveznének annak eldöntésében is, hogy megszüntetik-e – és ha igen, hogyan – a határokon átnyúló akadályokat. Emellett korlátozottak lennének azon tagállamok kötelezettségei is, amelyek nem kívánnak határokon átnyúló koordinációs pontokat létrehozni.

Ezenkívül a Tanács megbízása értelmében csak közjogi vagy magánjogi jogalanyok kezdeményezhetnének határokon átnyúló ügyiratokat; természetes személyeknek ez nem áll majd módjában.

A következő lépések

A Tanács tárgyalási megbízására vonatkozó megállapodás létrejötte lehetővé teszi, hogy az elnökség megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a végleges szövegről, amint a Parlament erre készen áll.

Háttér

A Bizottság 2018 májusában javaslatot tett a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmusról szóló rendeletre. A tagállamok azonban a szubszidiaritás és az arányosság elvének való megfeleléssel kapcsolatos aggályok miatt felfüggesztették a javaslattal kapcsolatos megbeszéléseket.

A Bizottság 2023. december 12-én módosított javaslatot terjesztett elő a két társjogalkotó aggályainak és ajánlásainak figyelembevétele, valamint a Parlament 2023. szeptemberi, saját kezdeményezésű jogalkotási állásfoglalásának nyomon követése érdekében.

Az Európai Parlament 2019. február 14-én fogadta el az eredeti bizottsági javaslatra vonatkozó tárgyalási megbízását.

Rendelet a határokon átnyúló megoldások elősegítéséről – a Tanács tárgyalási megbízása

”

Forrás:
Kohéziós politika: a Tanács megállapodott a határokon átnyúló megoldások elősegítéséről szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízásról; Európai Unió Tanácsa; 2024. október 23.

Az Európai Bizottságnak fokoznia kell a válság nyomán nyújtott és az iparpolitikai állami támogatások ellenőrzését

„

A Bizottság hamar lehetővé tette, hogy az uniós országok a közelmúltbeli válságok idején példátlan mértékű állami támogatást nyújtsanak

Kevéssé követte nyomon a Bizottság a tagállamok által a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat

Alaposabban kell elemezni, hogy szükségesek-e az állami támogatások az uniós iparpolitika terén

A Covid19-válság és az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán az Európai Bizottság hamar lazított az állami támogatásokra vonatkozó szabályain, hogy az uniós tagállamokban felszínen tudjanak maradni a vállalkozások. Így viszont – amint arra az Európai Számvevőszék új jelentése rámutat – a Bizottság kevésbé tudja nyomon követni az ilyen támogatásokat. Noha az állami támogatások volumene 2020 óta jelentős mértékben növekszik, a Bizottságnak nincs elegendő információja a tagállamok által bevezetett intézkedésekről, illetve azoknak a versenyre gyakorolt hatásáról. Ráadásul a tagállamok eltérő szabályok szerint nyújtanak támogatást az iparuknak: ez árthat az egységes uniós piacnak, mivel az egyes országok pénzügyi lehetőségei is eltérnek egymástól.

Az Unióban általában tilos állami támogatást nyújtani a vállalkozásoknak, mivel ezáltal torzulhat a verseny a belső piacon. Bizonyos körülmények között az állami beavatkozás azonban kívánatos, sőt szükséges lehet. A közelmúltban a Bizottság háromszor vezetett be ideiglenes állami támogatási kereteket, hogy a tagállamok azok révén segíthessék a válságok által sújtott vállalkozásokat: először a COVID-19 világjárvány 2020. évi kitörésekor, majd az ukrajnai orosz invázióra válaszul 2022-ben, legutóbb pedig 2023-ban, az európai zöld megállapodás támogatására.

„Az Uniónak ellenőrzése alatt kell tartania az állami támogatásokat belső piacunk védelme, valamint a szabad és tisztességes verseny érdekében, még válság idején is – jelentette ki George Hyzler, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Az uniós polgárokat meg kell nyugtatni, hogy az állami támogatás valóban alapvetően fontos, és hogy a rövid távú megoldások végső soron nem válnak a belső piacunk kárára.”

Az első két válságkeret elfogadásával a Bizottság hamar reagált arra, hogy a tagállamok kénytelenek voltak állami támogatás révén kezelni a világjárvány, illetve az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott gazdasági torzulásokat. Emiatt az Unióban az állami támogatási kiadások csaknem megháromszorozódtak: összegük a válság előtti évi 120 milliárd euróról 2020-ban és 2021-ben egyaránt több mint 320 milliárd euróra, 2022-ben pedig közel 230 milliárd euróra nőtt. A világjárvány nyomán nyújtott állami támogatások célba juttatásának feltételeit azonban nem mindig határozták meg pontosan, illetve a támogatás nem összpontosult kellő mértékben a legsúlyosabban érintett vállalatokra.

A Bizottság egyszerűsítette az állami támogatások tagállami bejelentésének felülvizsgálatára vonatkozó eljárásait, ami gyorsabb értékelést jelent. A döntéseket azonban néha úgy hozták meg, hogy nem álltak rendelkezésre további információk a végül létrehozott finanszírozási mechanizmusokról. Ráadásul a válságok idején a Bizottság lazított az állami támogatások nyomon követésén, és mindmáig nem vezetett be strukturált megközelítést a be nem jelentett támogatások felderítésére.

Az állami támogatás egyre gyakrabban alkalmazott eszköz olyan iparpolitikai célkitűzések szolgálatában, mint az Unió stratégiai függetlenségének fokozása és a klímasemleges gazdaságra való átállás. Az Unió jelenleg érvényes állami támogatási szabályai azonban összetettek, gyakran ellentmondanak egymásnak, illetve nem támasztja alá őket megfelelő gazdasági elemzés. Ez árthat az uniós belső piac eredményes működésének is, mivel a gazdagabb országok egyszerűen többet tudnak költeni másoknál, ami torzíthatja az egyenlő versenyfeltételeket.

Végezetül a Számvevőszék megjegyzi: jelenleg nem eléggé átlátható, hogy ki részesül állami támogatásban. Konkrétan: a tagállamok nem szolgáltatnak teljes körű és megbízható adatokat az általuk ténylegesen nyújtott támogatásokról. Ez akadályozza a Bizottságot az ilyen támogatások nyomon követésében.

Háttér-információ

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az állami támogatás nyújtására vonatkozó szándékukról, kivéve, ha különleges mentesség van érvényben. A Bizottság ezt követően megvizsgálja, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal, és eldönti, hogy jóváhagyja vagy megtiltja-e azt. Emellett nyomon kell követnie a tagállamokban nyújtott állami támogatásokat, és fel kell tárnia a potenciálisan jogellenes támogatások eseteit.

A Számvevőszék megállapításai alátámasztják Enrico Letta jelentésének az uniós iparpolitika európaibb megközelítésére irányuló felhívását, figyelemmel arra is, hogy káros támogatások ne veszélyeztessék az egyenlő versenyfeltételeket. Megállapításaink relevánsak a Mario Draghi által az Unió versenyképességéről készített jelentés fényében is, mivel az európai cégek a globális piacokon más országok – nevezetesen Kína, Japán és az Egyesült Államok – állami támogatást élvező vállalataival állnak versenyben.

Kapcsolódó hivatkozások

Különjelentés 21/2024: Állami támogatás válság idején – Gyorsan sor került válaszintézkedésekre, de hiányosságok vannak a bizottsági nyomon követésben, és az Unió iparpolitikai célkitűzéseit nem támogatja egységes keretrendszer

”

Forrás:
Az Európai Bizottságnak fokoznia kell a válság nyomán nyújtott és az iparpolitikai állami támogatások ellenőrzését; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. október 23.

Uniós ügynökségek: továbbra is problémásak a közbeszerzések

„

Mind a 43 uniós ügynökség esetében jóváhagyták a 2023. évi beszámolókat és bevételeket

Négy ügynökség sárga lapot kap a kiadásaik kapcsán

Egyértelműbbé és átláthatóbbá kell tenni a saját bevételeket beszedő ügynökségek finanszírozási modelljeit

Az Európai Számvevőszék által ma kiadott éves ellenőrzési jelentés szerint 2023-ban a 43 uniós ügynökség többsége jól irányította a pénzügyeit, de a számvevők négy ügynökség esetében nem adtak hitelesítő véleményt az uniós források elköltésének módjáról. A számvevők megjegyzik, hogy továbbra is a közbeszerzési eljárások jelentik a szabálytalanságok fő forrását. A jelentés 34 ügynökség esetében mutat rá fejlesztésre szoruló területekre.

A 23 tagállamban működő 43 uniós ügynökség technikai, tudományos vagy szabályozási feladatokat lát el, illetve operatív kiadási programokat hajt végre. Az uniós ügynökségek több mint 16 ezer embert foglalkoztatnak, ami az uniós személyzet közel egyötödét teszi ki. A legtöbb ügynökséget szinte teljes mértékben az Unió általános költségvetéséből, a többit részben vagy egészben a tevékenységei körükbe tartozó köz- és magánszektorbeli szervezetek által fizetendő díjakból és illetékekből finanszírozzák.

„Az uniós ügynökségek pénzgazdálkodása általában jó, de újra meg újra találunk hibákat a közbeszerzés terén – jelentette ki François-Roger Cazala, az uniós ügynökségek éves ellenőrzéséért felelős számvevőszéki tag. – Úgy véljük, hogy javítani kell a szerződések odaítélése és végrehajtása céljából alkalmazott eljárásokat, hogy azok a vonatkozó szabályok teljes körű betartása mellett a lehető legjobb értékarányosságot biztosítsák.”

A 43 ügynökségből 39 kapott hitelesítő ellenőri véleményt a 2023. évi kifizetések tekintetében. A négy ügynökség, amely esetében nem ez volt a helyzet (2022-ben szintén négy, 2021-ben pedig egy ilyen volt), az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), a Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és A Szabadságon, A Biztonságon És A Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-Rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség (EU-LISA). Az EIT esetében a korlátozott véleményt az általa kezelt támogatások becsült hibaszintje indokolta. A fennmaradó három esetben a minősítés a közbeszerzési eljárások, illetve a szerződések végrehajtása kapcsán feltárt szabálytalanságokon alapult. Ezeknek az ügynökségeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a költségvetési rendeletben előírt szabályokra – hangsúlyozzák a számvevők.

A számvevők továbbá felhívják a figyelmet az irányítási és kontrollrendszerek eljárási hiányosságaira, például a műveletek engedélyezése előtti megfelelő ellenőrzések hiányára, a hatáskör-átruházás hiányosságaira vagy a feladatok elkülönítésére. Néhány ügynökségnek jobban be kellene tartania a kifizetésekre vonatkozó jogszabályi határidőket is. Bár a kifizetett késedelmi kamat teljes összege nem volt lényeges, néhány ügynökség esetében a késedelmes fizetések jelentős gyakorisága hírnévromláshoz vezethet.

Ebben az évben rendszeres ellenőrzési munkáját a Számvevőszék az – akár az uniós költségvetésből kapott támogatáson felül (ACER, EASA, EBH, ECHA, EIOPA, EMA, ERA, ESMA), akár egyedüli finanszírozási forrásként (CdT, CPVO, EUIPO és ESZT) – saját bevételeket beszedő tizenkét uniós ügynökség finanszírozási modelljének elemzésével egészítette ki (az összes uniós ügynökség és szerv rövidítése és teljes neve itt található) .

Az uniós ügynökségek által beszedett saját bevételek teljes összege – az uniós Egységes Szanálási Alapba az ESZT által beszedett hozzájárulások nélkül – 2023-ban 1,1 milliárd euró volt, ami a 43 uniós ügynökség azévi összesített költségvetésének mintegy negyedét teszi ki. A bevételi források (pl. tanúsítványok, engedélyek, hozzájárulások, regisztrációs díjak és szellemitulajdon-jogok) és beszedésük módja ügynökségenként eltérőek. Nem minden érintett ügynökség tudta átláthatóan és elkülönítve egyértelműen azonosítani és megadni azon tevékenységek költségeit, amelyek saját bevételt termelnek, illetve amelyeket az uniós költségvetésből finanszíroznak. Ezek a költségek pedig fontosak a döntéshozatal javítása és különösen annak biztosítása érdekében, hogy a díjakat olyan szinten határozzák meg, amely nem vezet jelentős hiányhoz vagy többlethez. A számvevők azt javasolják, hogy a teljes egyértelműség és átláthatóság kedvéért a saját bevételeket beszedő ügynökségek a vonatkozó információkat könnyen érthető formában végleges éves beszámolójukban, összevont éves tevékenységi jelentésükben és egységes programozási dokumentumukban is tegyék közzé.

Háttér-információ

A számvevők ügynökségekre vonatkozó megállapításaival kapcsolatban további információkat az uniós ügynökségekről szóló éves jelentésünk tartalmaz, amely elérhető a Számvevőszék honlapján.

Kapcsolódó hivatkozások

A 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unió ügynökségeiről

”

Forrás:
Uniós ügynökségek: továbbra is problémásak a közbeszerzések; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. október 24.

Kettős finanszírozás uniós pénzből: figyeljük a holtteret!

„

Az Unió világjárvány utáni helyreállítási alapja a szokásos uniós programokhoz hasonló intézkedéseket finanszíroz

Az új mechanizmusban nincs kapcsolat a finanszírozás és a költségek között, ami megnöveli a kettős finanszírozás kockázatát

A meglévő kontrollmechanizmusok nem alkalmasak az ilyen esetek megelőzésére és felderítésére

Egyre nagyobb a kockázata annak, hogy ugyanaz az intézkedés kétszer kaphat uniós pénzt. Ez az Európai Számvevőszék által ma közzétett különjelentés aggodalomra okot adó következtetése. A világjárvány utáni uniós helyreállítási program először alkalmazott széles körben egy új, nem a tényleges költségeken alapuló finanszírozási mechanizmust. Átfedés lehet egyrészt az e mechanizmus keretében rendelkezésre álló, minden korábbinál nagyobb pénzösszegek, másrészt a hagyományos uniós költségvetésből származó finanszírozás között. A meglévő kontrollmechanizmusok azonban nem elegendőek arra, hogy kellően mérsékelni tudják a kettős finanszírozás fokozott kockázatát.

Az uniós országok közötti és azokon belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése hagyományosan kizárólag a kohéziós politikai alapok és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hatáskörébe tartozott. Ebből a két forrásból a 2021–2027-es uniós költségvetési időszakban 358 milliárd euró, illetve 34 milliárd euró származik. Hasonló területeken – például a közlekedés és az energiainfrastruktúra terén – hasonló tevékenységeket azonban a 648 milliárd eurós COVID utáni helyreállítási alap is finanszíroz, a 2021-ben létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) formájában. Az RRF révén először jelenik meg széles körben költségfüggetlen uniós pénzügyi támogatás, amivel megnő annak a kockázata, hogy egyazon tétel kétszer részesül uniós finanszírozásban.

„A kettős finanszírozás az uniós források helytelen felhasználását, az uniós adófizetők pénzének pazarlását jelenti. A meglévő rendszerek mégsem tudják ennek elejét venni” – jelentette ki Annemie Turtelboom, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. „Az RRF finanszírozási modelljét az egyszerűsítés kedvéért vezették be. Az egyszerűsítésnek azonban nem lehet az az ára, hogy gyengül az Unió pénzügyi érdekeinek védelme.”

A Számvevőszék megjegyzi, hogy a jogi keretet nem igazították hozzá a jelenleg létező különböző kiadási modellekhez: a kettős finanszírozás jogi meghatározása nem célszerű az RRF finanszírozási modellje szempontjából, mert itt a kifizetések nem költségfüggőek, hanem mérföldkövek és célértékek teljesítését jutalmazzák. Ráadásul így számításon kívül marad az RRF-finanszírozás egy jelentős – a reformokkal és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos, „költségmentesnek” tekintett – része, mert azt az Európai Bizottság a kettős finanszírozás kockázatától mentesnek tartja. A Számvevőszék azonban nem ért egyet ezzel. Mivel a kettős finanszírozásra vonatkozó rendelkezések nem egyértelműek, az is bizonytalan, hogy milyen ellenőrzések kezelhetik eredményesen ezt a kockázatot.

A tagállamok szempontjából az, hogy mindez számos irányítási szintet érint, nagyon megnehezíti a koordinációt és a felügyeletet. Ebben a helyzetben a kettős finanszírozás kizárhatóságának ellenőrzése nagyrészt az uniós pénzek kedvezményezettjeinek önbevallásán alapul. A keresztellenőrzéseket többnyire manuálisan végzik, így azokra aligha kerülhet sor a szükséges volumenben. Megnehezíti a kettős finanszírozás észlelését az is, hogy az informatikai eszközök nem interoperábilisak. Az uniós rendeletek a programok közötti szinergiákat és koordinációt szorgalmazzák. A gyakorlatban a tagállamok igyekeznek elkerülni, hogy konkrét intézkedéseknél az RRF-ből nyújtott támogatást más uniós forrásokkal ötvözzék.

Ami az Európai Bizottság szerepét illeti, az általa a kettős finanszírozás kizárhatóságára adott biztosíték kevés bizonyítékon alapul. Ezt az RRF kialakításának gyengeségei okozzák: nincs rálátás egy bizonyos „holttérre”, ami a Számvevőszék megítélése szerint elszámoltathatósági hiányosságot eredményez. Mivel a kifizetések bizonyos mérföldkövek és célértékek nemzeti szintű teljesítésétől függenek, a Bizottság valójában nem ismeri a források helyszíni felhasználásának részleteit, például az egyes országokban a támogatások végső címzettjeinek teljes listájához sem fér hozzá közvetlenül. Ez a példa is szemlélteti, hogy a meglévő kapacitás mennyire nem elegendő a kettős finanszírozás lehetséges eseteinek megelőzésére és felderítésére.

Röviddel ellenőrzési jelentésünk elkészülte után az Európai Bizottság közölte, hogy azonosította az RRF forrásait érintő kettős finanszírozás első két lehetséges esetét. Jelentésünk alapján úgy véljük: az, hogy egy tagállamban csak két ilyen esetet azonosítottak, a felderítési rendszer véletlenszerű jellegéből adódik, és alighanem annak a jele, hogy a rendelkezésre álló eszközök nem alkalmasak a kettős finanszírozás felderítésére, és így nem is eredményesek ezen a téren.

Háttér-információ

A 22/2024. sz., „Az uniós költségvetés és a kettős finanszírozás: Alapvető elemek hiányoznak a kontrollrendszerekből, hogy enyhíteni lehessen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) költségfüggetlen finanszírozási modelljéből eredő megnövekedett kockázatot” című különjelentés megtalálható a Számvevőszék honlapján.

Ez az ellenőrzés az RRF-fel kapcsolatos egyéb olyan jelentésekre, áttekintésekre és véleményekre is támaszkodik, amelyeket a Számvevőszék az elmúlt években vagy hónapokban tett közzé.

Kapcsolódó hivatkozások

Különjelentés 22/2024: Az uniós költségvetés és a kettős finanszírozás – Alapvető elemek hiányoznak a kontrollrendszerekből, hogy enyhíteni lehessen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) költségfüggetlen finanszírozási modelljéből eredő megnövekedett kockázatot

”

Forrás:
Kettős finanszírozás uniós pénzből: figyeljük a holtteret!; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. október 21.

Technika, tudomány, MI

Az Európai Bizottság új, általános célú mesterségesintelligencia-eszközt (GPT@EC) indít saját használatára

„A Bizottság kísérleti projektet tett közzé a GPT@EC, a generatív mesterséges intelligenciát (MI) használó biztonságos, általános célú vállalati eszköz számára.

Az eszközt a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága (DIGIT) fejlesztette ki, és egy sikeres korábbi projekten, a GPT@JRC-n alapul, amelyet a Közös Kutatóközpont (JRC) a generatív mesterséges intelligencia tudományos és kutatási céljaira hozott létre. A GPT@EC alternatívát kínál a harmadik féltől származó generatív mesterségesintelligencia-eszközökkel szemben, csökkentve a bizottsági adatok helytelen kezelésének kockázatát.

„Biztos vagyok benne, hogy a GPT@EC javítani fogja belső igazgatásunk hatékonyságát és eredményességét, növelni fogja termelékenységünket és reagálóképességünket, és segíteni fog szolgáltatásaink jobb nyújtásában. Mindenekelőtt lehetővé teszi számunkra, hogy elvégezzük a munkánkat és jobban szolgáljuk az uniós polgárokat, miközben tudjuk, hogy ellenőrizzük a Bizottság információihoz való hozzáférést.” – Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos

A GPT@EC eszköz lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy növeljék termelékenységüket és kreativitásukat azáltal, hogy segítik őket olyan feladatokban, mint a szövegek megszövegezése, a dokumentumok összefoglalása, szoftverkódok kidolgozása stb., Adataik biztonságának megőrzése mellett. Az eszköz betartja a vállalati szabályokat és a megfelelőségi szabványokat. Nagy előnye a harmadik felek eszközeivel szemben az, hogy a Bizottság kontextusához igazodik, lehetővé téve a Bizottság belső információinak feldolgozását anélkül, hogy azokat külső felekkel megosztaná. A GPT@EC a személyzet szélesebb körű támogatására összpontosít azáltal, hogy hozzáférést biztosít számos nagy nyelvi modellhez (LLM), amelyek mindegyike különböző feladatokra és érzékenységi szintekre alkalmas. Lehetőséget kínál a nyílt forráskódú és szuverén modellek használatára is.

„Azt szeretnénk, ha a Bizottság munkatársai kihasználnák a mesterséges intelligencia által kínált valamennyi lehetőséget, de biztosítanunk kell számukra a biztonságos megvalósításhoz szükséges eszközöket és útmutatást. Itt lép be a képbe a GPT@EC. A mesterséges intelligencia Bizottságon belüli biztonságos használatának biztosítására irányuló erőfeszítések részeként dolgoztuk ki. Munkatársaink visszajelzései kulcsfontosságúak az eszköz további javításához és ahhoz, hogy az jobban megfeleljen a Bizottság igényeinek.” – Veronica Gaffey, a Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságának főigazgatója

A GPT@EC bevezetése teljes mértékben összhangban van az ez év januárjában elfogadott AI@EC közlemény céljaival, a Bizottságnak a jogszerű, biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó belső jövőképével. Az új, mesterséges intelligencián alapuló eszközök bevezetésének célja, hogy felgyorsítsa a Bizottság szervezeti egységeinek és végrehajtó ügynökségeinek digitális átalakulását.”

Forrás:
A Bizottság új, általános célú mesterségesintelligencia-eszközt indít – GPT@EC; Európai Bizottság, Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága; 2024. október 22.
(Ennek az oldalnak a fordítása gépi fordítással készült. Vissza az eredeti, English nyelvű változathoz)
Lásd még:
All hail the AI Eurocrat: Commission rolls out its own ChatGPT-like tool; Pieter Haeck; Politico; 2024. október 14.
(A GPT@EC nevű új tartalomgenerátor segíthet a Bizottság munkatársainak a szakpolitikai dokumentumok elkészítésében.)

A Fehér Ház új nemzetbiztonsági memoranduma a mesterséges intelligencia használatáról

„A Fehér Ház új nemzetbiztonsági memorandumot adott ki, amely részletezi, hogyan kell a Pentagonnak, az MI-ügynökségeknek és egyéb nemzetbiztonsági intézményeknek biztonságosan használniuk a mesterséges intelligenciát, ezzel korlátokat állítva fel a technológia alkalmazásában.

Joe Biden elnök október 24-én aláírta a nemzetbiztonsági memorandumot, amely az MI használatának kereteit határozza meg az Egyesült Államok kormányzati ügynökségei számára. A dokumentum hangsúlyozza a technológia biztonságos alkalmazását különféle döntések során, beleértve a nukleáris fegyverek indítását és a menedékjog megadását is.

A memorandum célja, hogy megvédje az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, miközben biztosítja, hogy az MI technológiák fejlesztése és használata ne váljon a demokratikus intézmények aláásásának eszközévé. Biden elnök és tanácsadói hangsúlyozták, hogy az MI megfelelő és szándékos felhasználása a közigazgatásban jelentős előnyöket kínál, de a technológiával való visszaélés veszélyeket rejthet magában.

Jake Sullivan, a nemzetbiztonsági tanácsadó, aki jelentős szerepet játszott a memorandum előkészítésében, kifejtette, hogy a kormány eddig keveset tett a kulcsfontosságú MI-technológiák finanszírozása érdekében, szerinte szorosabb együttműködésre lenne szükség a magánszektorral.

A távlati célok között szerepel a technológiai fejlődésügyi, katonai és kormányzati szektorok közötti együttműködés erősítése is, amely a nemzetbiztonság védelmét szolgálja.

A memorandum előírja, hogy évente jelentést kell készíteni az energiaügyi minisztérium által a nukleáris kockázatok vizsgálatáról, különös figyelmet fordítva az MI előretörésével kapcsolatos folyamatos kockázatokra. Ezenkívül a dokumentum arról is rendelkezik, hogy az MI-rendszerek nem hozhatnak döntéseket a nukleáris fegyverek indításáról, ami az elnök hatáskörébe tartozik.

A memorandum megállapításai világossá teszik, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának szabályozása összetett feladat, amely különböző érdekekkel és kihívásokkal jár, és a jövőbeni technológiák fejlődése folyamatos figyelmet igényel.

A memorandum célja, hogy megerősítse az Egyesült Államok vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén, és biztosítsa, hogy a technológiai újítások ne veszélyeztessék a demokratikus értékeket és az állampolgárok jogait.

Ezek a védőkorlátok nemcsak az amerikai kormányzatot, hanem a magánszektort is érintik, amelynek meg kell felelnie az új szabályoknak a jövőbeni fejlesztések során.”

Forrás:
Itt a bejelentés: mesterséges intelligencia indíthatja el az atomháborút; Edmár Attila; Magyar Nemzet; 2024. október 25.
Lásd még:

Memorandum on Advancing the United States’ Leadership in Artificial Intelligence; Harnessing Artificial Intelligence to Fulfill National Security Objectives; and Fostering the Safety, Security, and Trustworthiness of Artificial Intelligence; The White House; 2024; október 24.
FACT SHEET: Biden-⁠Harris Administration Outlines Coordinated Approach to Harness Power of AI for U.S. National Security; The White House; 2024. október 24.
Background Press Call on the U.S. Approach to Harnessing the Power of AI for U.S. National Security; The White House; 2024. október 24.
Statement from National Economic Advisor Lael Brainard on National Security Memorandum (NSM) on Artificial Intelligence (AI); The White House; 2024. október
The Biden Administration’s National Security Memorandum on AI Explained; Gregory C. Allen, Isaac Goldston; CSIS Center for Strategic & International Studies; 2024. október 25.
White House AI Memo Promises to Balance National Security Interests with Privacy and Human Rights; Gabby Miller, Ben Lennett; TechPolicy.Press; 2024. október 24.

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára. A szervezet idei konferenciájára 13 év elteltével ismét Budapesten, az NKE Széchenyi Dísztermében került sor október 24-25-én.A köszöntők után az új DISPA-tagokat Anna Mittelmann, a European School of Administration vezetője és Christiane Keutgens, a szervezet helyettes vezetője üdvözölte. A szervezet újdonságairól is beszámolt a két vezető. Szó esett az új tagokkal felállt Európai Parlamenttel, és új biztosokkal újraindult Európai Bizottsággal való együttműködésről, valamint arról, hogy a következő időszakot a készségfejlesztés (upskilling) és átképzés (reskilling) fémjelzi majd, hiszen továbbra is kiemelten fontos az élethosszig tartó tanulás, és a zöld átmenet során helyt állni képes, felkészült közszolgálatban dolgozók képzése.

Élménnyé váló tanulás

A folytatásban Klotz Balázs, az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetének igazgatója „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a magyar közszolgálati továbbképzési rendszer” című előadásában az említett rendszer stratégiai céljait és működését tekintette át. A továbbképzési rendszer fő céljait a továbbképzés teljes oktatási és vizsgarendszerének működtetése, országosan 68 ezer köztisztviselő oktatásának biztosítása; hatékony „tanulási környezet” megteremtése e-learning platformok létrehozásával; a tanítási és tanulási módszertanok fejlesztése (munka közben; cselekvési tanulás) a tanulás hatékonyságának érdekében; valamint vezetőfejlesztő és képzési programok biztosítása a közigazgatás vezetői számára. Az elmúlt tíz évben paradigmaváltás történt a továbbképzési programok tervezésében és megvalósításában: a tanulás élménnyé válása lett a fő elvárás; a fókusz a lexikális tudásról a mindennapi munkában alkalmazható gyakorlati ismeretekre helyeződött át – ismertette az igazgató, hozzátéve: az innováció, a motiváció, a digitalizáció és a minőség alkotják a képzési rendszer alappilléreit.

A rendszer a legkorszerűbb technológiákra épül, igazodik a felnőttek tanulási szokásaihoz, garantálja a mérhető fejlődést, inspiráló, és nemzetközi összehasonlításban is jó eredményeket ér el. A motivációt kompetenciafejlesztési keretrendszer fejlesztésével, annak révén pedig egyéni igényekre szabott képzésekkel erősítik. „A személyre szabott kompetenciafejlesztést támogató Egyéni Tisztviselői Kompetenciamérés kuriózum a magyar felnőttképzésben. Lényege, hogy a tisztviselő gyakorlatorientált esetleírások megoldásával, izgalmas, játékos formában teheti próbára tudását, követheti nyomon fejlődését. A módszerrel a továbbképzések elvégzése előtt és azt követően is megállapíthatja szakmai, személyes és vezetői kompetenciáinak aktuális szintjét, melyet a mérési napló rögzít. Az egyéni fejlesztési terv megalapozásához továbbá – a mesterséges intelligencia logikájához hasonló módon – személyre szabott képzésiprogram-javaslatokat is kap” – számolt be a gyakorlatról Klotz Balázs. „Célunk tehát az volt, hogy a továbbképzési rendszerre úgy tekintsenek a tisztviselők, ami támogatja őket a mindennapi munkájukban, és szakmai fejlődésükben” – tette hozzá.

Fókuszban a versenyképesség

Ezt követően Laura Jugel, a Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának jogi és szakpolitikai tisztviselője online jelentkezett be Mesterséges intelligencia – szabályozási keret az EU-ban című előadásával. Ebben azt elemezte, miképpen járul hozzá a jogi keretrendszer az unió versenyképességéhez, hol tart jelenleg a szabályozás, melyek a mesterséges intelligencia tiltott, és melyek a magas kockázatú alkalmazási területei, és miképpen tehető transzparenssé és hatékonnyá a kapcsolódó modellek. Az esemény délutáni szekciójában a digitális állampolgárságról, valamint a szervezet tagjai körében végzett felmérés eredményeiről hallhattak beszámolót a résztvevők, majd a mesterséges intelligencia mindennapi használatának jó gyakorlatairól tartottak előadást német, finn, olasz, bolgár és spanyol kollégák. A program október 25-én további beszámolókkal folytatódik.”

Forrás:
Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?; Kovács Lilla; Ludovika.hu; 2024. október 24.
—

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára. A szervezet idei konferenciáját tizenhárom év elteltével ismét Budapesten, az NKE Széchenyi Dísztermében rendezték meg október 24-25-én.

Az idei tanácskozás a Mesterséges intelligencia: kihívások a közszolgálati képzésben címet viselte. A megjelenteket elsőként Deli Gergely rektor köszöntötte. „A DISPA alapvető célja – vagyis a nemzetek közötti együttműködés legkülönbözőbb formáinak megvalósítása, így a tapasztalatcsere, a jógyakorlatok megosztása, a képzési programok fejlesztése, közös projektek és rendezvények lebonyolítása – kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, ha lépést akarunk tartani a gazdasági és a társadalmi kihívásokkal” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a közigazgatási továbbképzéssel foglalkozó vezetők közötti kommunikáció és együttműködés e formája hozzájárul egy jobb, korszerűbb közigazgatás kialakításához.

Az idei esemény középpontjában a mesterséges intelligencia áll, ennek segítségével a képzési rendszerek is hatékonyabban működhetnek. Ennek kapcsán a rektor úgy fogalmazott: egy újabb technológiai forradalom sűrűjében vagyunk. A globalizáció, a digitalizáció, valamint a Z és lassan az alfa generáció által támasztott kihívásokhoz is igazodva, ugyanakkor a közszolgálat klasszikus értékeit megőrizve fontos a folyamatos fejlődés és fejlesztés a mesterséges intelligencia vonatkozásában is. „Nagy hiba volna kihasználatlanul hagyni mindazon lehetőségeket, amelyeket kínál” – tette hozzá.

Ezt követően Kemény Gábor fejlesztési rektorhelyettes köszöntötte a vendégeket. Kiemelte: e tanácskozás amellett, hogy kapcsolódási lehetőség, arra is módot ad, hogy a résztvevők reflektáljanak korunk kihívásaira. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közszolgálatban támogathatja a döntéshozatalt, erősítheti a hatékonyságot, ugyanakkor fontos a felelős alkalmazása. A közszolgálatban dolgozók képzése során lényeges e téren is az edukáció, a mesterséges intelligencia veszélyeire, társadalmi hatásaira történő figyelemfelhívás. Miközben nagyon hasznos és fontos a mesterséges intelligenciát hozzáigazítani a személyre szabott képzésekhez, a folyamatos tanulás kultúrájához, a figyelem középpontjában továbbra is az emberi tényező áll – emlékeztetett Kemény Gábor…”

Forrás:
Tanácskozás egy folyamatosan fejlődő közigazgatásért; Kovács Lilla; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2024. október 24.

A nagy nyelvi modellek sebezhetőségei

„A nagy ͏nyelvi͏ modellek (large language models – LLM) forradalmasították és közismertté tették a mesterséges intelligenciát, miközben új biztonsági aggályokat vetettek fel. Ez a blogbejegyzés az LLM-ek gyenge ͏pontjairól szól, amelyek kiterjednek a prompt injection támadásokra,͏ az adatszivárgásra, a modellek manipulálására és a rosszindulatú tartalom létrehozására egyaránt. Az elsődleges cé͏l a blogbejegyzésemmel, hogy a felhasználók jobban megértsék a biztonsági réseket és a lehetséges védelmi lehetőségeket.

A nagy nyelvi modellek k͏iválók a szöveg ͏feldolgozásában és létrehozásában,͏ azonban potenc͏iális biztonsági fenyegetésekkel néznek szembe͏. Az olyan támadások, mint az ún. ͏prompt befecskendezés (prompt injection) rosszindulatú célokra ͏használják fel a modellt. Speciális figyelmeztetések kidolgozásával a támadók a modellt irányíthatják személyes ͏adato͏k közzétételére, funkcióinak megváltoztatására vagy kifogásolható tartalom előállítására. A befecskendezés͏sel͏ szembeni védelem aprólékos tervezést, bemeneti, illetve kimeneti ellenőrzést és͏ h͏o͏zz͏áférés-kezelé͏si stratégiák͏a͏t igényel.

Az adatszivárgás (data leakage) komoly kockázatot jelent az LLM-ekre támaszkodó alka͏lmazások számára. A hatalmas adathalm͏azra bet͏anított modellek ilyenkor véletlenül felfedhetik a tréningadatok b͏izalmas részeit – függetlenül a közvetlen felhasználói lekérd͏ezésektől. Ez a probléma különösen kritikus azokban az ágazatokban, ahol a személyes adatok védelmét prioritás͏ként keze͏lik, ͏például az egészségügyben vagy a pénzügyekben.

A mode͏llmanipuláció (model manipulation) során ͏bizonyos egyének megpróbá͏lják megváltoztatni a ͏modell͏ ͏v͏iselkedését a modell pa͏raméterek vagy a betanítási adatok módosításával. ͏Ez egy előre ͏meghatározott negatív reakcióhoz veze͏thet.͏ Például egy képfel͏ismer͏ésre szánt modellt mani͏pulálhat͏nak, így͏ mindi͏g másként azonosít͏ egy adott objektumot, am͏i veszélyeztetheti például az autonóm járművek b͏iztonságát͏.

A káros tartalom létrehozása͏ (malicious content generation) LLM-ekkel közismert és aggasztó biztonsági rés. Az elkövetők e modellek͏ s͏e͏gítségé͏vel gyűlöletbeszédet, félretájékoztatási propagandát ͏vagy más káros anyagokat készíthetnek. Ez a probléma jelentős veszélyt jelent a közösségi média platformjaira, mivel͏ a hamis információk gyorsan (tovább)terjednek. Olyan meg͏előző͏ intézkedések válhatnak be ez esetben, mint a͏ tartalomszűrők és az emberi felügyelet.

Amikor API-v͏iss͏zaélés (API abuse) történik͏, a támadók kihasználjá͏k ͏az LLM API-k gyengeségeit, egész pontosan a terhelhetőségének korlátait. Túlzott kéréssel terhelhetik meg a rendszert vagy megpróbálhatják megváltoztatni az API-beállításokat a jogosulatlan belépés érdekében.

Ellenséges támadások (adversarial attacks) esetén az elköv͏etők olyan finom͏, emberi ͏szemmel alig észrevehető vált͏oztatáso͏kat hajtanak végre a bemeneten, amelyek lehetővé teszik számukra a modell félr͏eveze͏tését. Az ͏ilyen ͏típusú támadá͏sok jelentős͏ veszélyt jelentenek a képfelismerő rendszerekre, mivel egyetlen pixel megváltoztatása pontatlan besorolást e͏redményezhet.

Fennáll a függőség kockázata (dependency risks), ha az alkalmazások arra támaszkodnak, hogy az LLM-ek harmadik féltől származó szoftverekhez vagy szolgáltatásokhoz csatlakoznak. Ha eze͏k ͏a͏ függőségek ͏sérülékenységgel rendelkeznek, az az͏ egész rendszer biztonságát ͏veszélyeztethet͏i.

Az LLM-eknek előnyben kell részesíteniük az͏ adatvédelmi szempontokat (privacy concerns), mert LLM-kritikus adatokat kezelhetnek. A fejlesztőknek biztosítaniuk kell͏ az adatok anonimizálását és titkosítását, és minden esetben meg kell kérniük a felhasználók hozzájárulását.

Végül nem csak az akadémiai szektorban, hanem minden lényeges kérdésben problémát okozhat a LLM-ek által adott válaszok kritikátlan átvétele (overreliance). Ennek ellenszere a többcsatornás visszaellenőrzés, az adott válaszok validálása és általában a kritikus gondolkodás.”

Forrás:
A nagy nyelvi modellek sebezhetőségei; Petruska Ferenc; Ludovika.hu, ITKI blog; 2024. október 22.

Fenntartható fejlődés

Az EU 4,8 milliárd eurónyi kibocsátáskereskedelmi bevételt fektet be innovatív nettó zéró projektekbe

„Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról

A Bizottság a mai napon 85 innovatív nettó zéró projektet választott ki, amelyek 4,8milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülnek az Innovációs Alapból, elősegítve az élvonalbeli tiszta technológiák Európa-szerte történő megvalósítását. A 2023. évi pályázati felhívás keretében első alkalommal ítélnek oda különböző léptékű (nagy, közepes és kicsi, a kísérleti projektek mellett) és tiszta technológiák gyártására összpontosító projekteket. Ez a legnagyobb összeg az Innovációs Alap 2020. évi indulása óta, 12 milliárd euróra növelve a támogatás teljes összegét, és 70%-kal növelve a projektek számát.

A kiválasztott projektek 18 országban találhatók: Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Finnország, Svédország és Norvégia. Ezek a következő kategóriákba tartozó ágazatok széles körét fedik le: energiaigényes iparágak, megújuló energia, energiatárolás, ipari szén-dioxid-gazdálkodás, nettó zéró mobilitás (beleértve a tengeri és légi közlekedést) és épületek.

A kiválasztott projektek várhatóan 2030 előtt kezdik meg működésüket, és működésük első tíz évében várhatóan mintegy 476 millió tonna CO2-egyenértékkel csökkentik a kibocsátást. Ez hozzá fog járulni az európai dekarbonizációs célkitűzésekhez, csökkentve a különösen nehezen dekarbonizálható ágazatokból származó kibocsátásokat, megerősítve az európai ipari gyártási kapacitást, valamint megerősítve Európa technológiai vezető szerepét és az ellátási lánc rezilienciáját.

Az ipari innováció támogatása a kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzések tekintetében

A ma kiválasztott projektek különösen a következő uniós szakpolitikai célkitűzések eléréséhez járulnak hozzá:

Tisztatechnológiai gyártás: A nettó zéró iparról szóló jogszabállyal összhangban a kiválasztott tiszta technológiai projektek a szél- és napenergia, a hőszivattyúk, valamint az elektrolizátorok, az üzemanyagcellák, az energiatárolási technológiák és az akkumulátorok értéklánca kulcsfontosságú elemeinek gyártóüzemeit fejlesztik, építik és üzemeltetik. A kiválasztott projektek 3 GW fotovoltaikus napenergia-gyártási kapacitáshoz és 9,3 GW elektrolizátorgyártási kapacitáshoz járulnak hozzá az EU-ban, tovább erősítve az EU tisztaenergia-infrastruktúráját.

Energiaigényes iparágak: A kiválasztott projektek különböző technológiákat támogatnak az energiaigényes iparágak nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energia integrálására, a hő- és energiatárolási megoldásokra, az újrafeldolgozásra és újrafelhasználásra, valamint a villamosításra.

Ipari szén-dioxid-gazdálkodás: Az e felhívás keretében kiválasztott projektek szén-dioxid-leválasztással és a nettó zéró iparról szóló jogszabály azon célkitűzésének 13%-ával járulnak hozzá, hogy_évente legalább 50 millió tonna szén-dioxidot tároljanak különböző, kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző forrásokból az energiaigényes iparágakban, például a cement- és mésziparban, a (bio)finomítókban, a vegyiparban és a hulladék energetikai hasznosításában.

Megújuló hidrogén: A kiválasztott projektek évente 61 kilotonna nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot (RFNBO) fognak előállítani, hozzájárulva a megújuló energia hidrogénben való felhasználásának és előállításának növeléséhez a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ipari és közlekedési alkalmazásokban.

Nettó zéró mobilitás: A projektek hozzá fognak járulni a kibocsátások csökkentéséhez a mobilitási ágazatban, és ebből a tengerhasznosítási ágazat részesül a legtöbbet. Ezek a projektek magukban foglalják hajók építését és utólagos átalakítását a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és a villamosenergia-felhasználás érdekében, valamint a közúti közlekedési alkatrészek gyártásából származó kibocsátások csökkentését. A nyertes projektek támogatni fogják a fenntartható közlekedési üzemanyagokat is, amelyek évente 525 kilotonna megújuló üzemanyagot állítanak elő.

A kiválasztott projekteket független szakértők értékelték öt odaítélési kritérium alapján: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének lehetősége; az innováció mértéke; működési, pénzügyi és technikai érettség; reprodukálhatóság; és költséghatékonyság.

Következő lépések

A sikeres pályázóknak 2025 első negyedévében kell aláírniuk támogatási megállapodásaikat az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökséggel (CINEA).

A ma finanszírozásra kiválasztott 85 projekt mellett más ígéretes, de nem kellően kiforrott projektek is kapnak projektfejlesztési támogatást az Európai Beruházási Banktól.

Az Innovációs Alap valamennyi értékelési küszöbértékét meghaladó 149 projekt (köztük 64 nem finanszírozott projekt) első alkalommal kapja meg a STEP-pecsétet, az EU új minőségi védjegyét, amelyet a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) célkitűzéseihez hozzájáruló kiváló minőségű projekteknek ítélnek oda. A STEP-pecsét célja, hogy megkönnyítse az e projektekhez nyújtott állami és magántámogatás további lehetőségeihez való hozzáférést. Az e projektekkel kapcsolatos információk 2024. november végén lesznek elérhetők a STEP-portálon.

A Bizottság 2024. december elején teszi közzé az Innovációs Alap keretében kiírt következő pályázati felhívást.

Háttér

Az EU ETS Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja a nettó zéró és innovatív technológiák bevezetésére. Ez az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv egyik kulcsfontosságú eszköze. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből 2020 és 2030 között 40 milliárd euróra becsült bevétellel rendelkező Innovációs Alap célja, hogy pénzügyi ösztönzőket teremtsen a vállalatok és a hatóságok számára a fejlett nettó zéró és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházáshoz, támogatva Európa klímasemlegességre való átállását. Az Innovációs Alap eddig mintegy 7,2 milliárd eurót ítélt oda több mint 120 innovatív projektnek az Európai Gazdasági Térségben (EGT) korábbi pályázati felhívások révén.

Az Innovációs Alapot a CINEA hajtja végre, míg az Európai Beruházási Bank (EBB) olyan ígéretes projekteknek nyújt projektfejlesztési támogatást, amelyek nem elég kiforrottak az Innovációs Alap támogatásaihoz.

Az Innovációs Alap 2023. évi pályázati felhívására 337 projektpályázat érkezett, amelyek közül 283 volt támogatható és értékelhető. A 85 kiválasztott projekt közül az Innovációs Alap jelenleg Észtországban és Szlovákiában is támogat projekteket, bővítve a finanszírozásban részesülő országok listáját.

További információk

Kérdések és válaszok

Az Innovációs Alap korábbi pályázati felhívásainak eredményei

Az Innovációs Alap projektportfóliója (a kiválasztott projektekkel kapcsolatos információkkal)

Az Innovációs Alap projektjeinek irányítópultja

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS)

Az európai zöld megállapodás megvalósítása

Idézet(ek)

„Az Európa klímasemlegességi céljai felé tett kulcsfontosságú lépésként az Innovációs Alap újabb jelentős mérföldkövet ért el. A példa nélküli 4,8 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatás az Innovációs Alap eddigi legnagyobb számú kiválasztott projektjét fogja támogatni. A STEP-pecsétet első alkalommal ítélték oda számos olyan projektnek, amelyek megkönnyíthetik a több uniós finanszírozási lehetőséghez való hozzáférést, segítve az európai ipar erősebbé és versenyképesebbé tételét.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök

„Az Innovációs Alap minden eddiginél több projektet finanszíroz. 18 ország 85 innovatív projektje az élvonalbeli tiszta technológiákat az éghajlat-politika szolgálatába állítja. A tengeri, légi és közúti közlekedési ágazatban megvalósuló új projektek fokozni fogják a tiszta mobilitás elérésére irányuló erőfeszítéseket. Az alap ismét demonstrálja, hogy az EU ETS nagyszerű eszköz a kibocsátások csökkentésére, valamint a klímasemleges és versenyképes Európa kiépítéséhez szükséges projektek finanszírozására.” – Wopke Hoekstra, az éghajlat-politikáért és a közlekedésért felelős biztos”

Forrás:
Az EU 4,8 milliárd eurónyi kibocsátáskereskedelmi bevételt fektet be innovatív nettó zéró projektekbe; Európai Bizottság; 2024. október 23.

Az MI-rendszerek hatalmas energiaigénye miatt az MI-ipar nagy cégei az atomenergiában keresik a megoldást

„Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak.

A múlt héten robbant a hír, hogy hat vagy hét kisméretű nukleáris erőművet vásárol a Google anyavállalata, hogy el tudja látni energiával a Mesterséges Intelligencia (a továbbiakban az angol rövidítést, az AI-t használjuk) működtetéséhez szükséges adatközpontjait. A hír több szempontból is elképesztő: egyrészt az atomerőművekhez óriási energiatermelési kapacitást társítunk, Pakson egyetlen atomerőmű a magyar elektromos energiaigény hozzávetőleg 40%-át fedezi. Másrészt az Alphabet lépése jelzi azt is, hogy évtizedek után újra fellendülhetnek az atomenergia-beruházások, amelyek a nukleáris balesetek miatt a világ nagy részén háttérbe szorultak. A Google mögött sorban áll a Microsoft és az Amazon, amelyek már most létező atomerőművek mellé húzzák fel az adatközpontjaikat, de az AI-versenybe szinte valamennyi nagy tech-cég beszállt, és az energia kérdését mindegyiknek meg kell oldania.

Miért kell annyi energia az AI-nak?

A Mesterséges Intelligencia-rendszerek ugyanazon az alapelven működnek, mint a számítástechnikában bármi: mindent egyesek és nullák sorozatává alakítanak. Csakhogy míg egy betű eltárolásához egy nyolc egyesből vagy nullából álló számsor (bit) elég, és egy szóhoz a karaktereit és azok sorrendjét kell csak tárolni, az AI működéséhez el kell tárolni a szavakon kívül azok lehetséges kapcsolódási módjait – és ez csak a szöveges működés. Egy fotó egyetlen képpontja csak néhány bit, de ha azt akarjuk, hogy a számítógép magától képeket hozzon létre, akkor a képpontok egymáshoz viszonyított helyzetére, mintázatára kell megtanítani, hogy a végén utánozni tudja mondjuk Salvador Dali festészetét – el lehet képzelni, ehhez mennyi adatra van szükség. Ezeket az alapegységeket nevezik tokeneknek, és azzal mérik az egyes AI-modelleket, hogy hány tokent tudnak kezelni – a legjobbak már bőven 100 milliárd fölött tartanak.

Mivel jelenleg az AI felfutó fázisában van, sok cég ingyen vagy nagyon olcsón kínálja a modellek szolgáltatásait, cserébe azok tanítására használja a betáplált adatokat. Ennek következményeként – különösen az angolszász világban – minden tele van AI-generálta tartalommal: automatizáltan készülnek a reklámanyagok, amelyeket AI-vezérelt automaták posztolgatnak a közösségi hálózatokon AI-generálta képek kíséretében, AI írja a hivatalos levelet és a főiskolai beadandót.

Egy generatív AI-jal megtámogatott internetes keresés – amit a Bing nevű keresővel az Edge böngésző alapfunkciójává tett a Microsoft – egy egyszerű Google-keresésnél 10-40-szer annyi energiát igényel. És akkor nem beszéltünk a vállalkozások által működtetett AI-ügyfélszolgálatról, vagy a kutatók által futtatott MI-ről, ami például a génszerkezetben segít visszatérő mintázatokat találni. Az AI szolgáltatások számítási kapacitás-igénye az elmúlt időszakban körülbelül száznaponta megduplázódott.

Energiát, de honnan?

Az internet, az adattárolás, vagyis összességében az informatikai infrastruktúra már most is a világ energiaszükségletének körülbelül 3%-át emészti fel. A nagy adatközpontoknak nem csak az áramellátása, hanem a hűtése is energiaigényes. Ha az AI felhasználása olyan ütemben fejlődik, ahogy most sejtjük, akkor ez a részarány tovább fog nőni, miközben a világon az energiafelhasználás bővülését 2050-ig 11-18% közé becsülik. Ezt a bővülést úgy kellene elérni, hogy a szénhidrogéneket közben fokozatosan kivezetik, miközben jelenleg éppen a földgáz alapú hőerőmű a legkézenfekvőbb technológiai megoldás az adatközpontok energiaellátására.

A nagy problémát az jelenti, hogy a viszonylag tisztának mondható energia legtöbb formája – például a nap és a szél – nem kiszámíthatóan és nem bármikor áll rendelkezésre, a hatékony tárolás pedig – megfelelő akkumulátorok hiányában – egyelőre nem megoldott. Márpedig az AI adatközpontok üzemeltetéséhez folyamatosan szükség van energiára, hiszen az AI sosem alszik, bekapcsolva kell tartani ahhoz, hogy ne felejtse el, amire megtanították.

Hosszabb távon megoldás lehet, ha lesz áttörés a megtermelt energia tárolásában, az akkumulátortechnológiában. Ez a terület ugyan fejlődik, de csak apró lépésekben, márpedig léptékváltásra lenne szükség ahhoz, hogy a legzöldebb energiákkal az adatközpontokat is el lehessen látni árammal.

Hasonló a helyzet az energiatermelés Szent Gráljával, a fúziós energiával. Franciaországban az első ilyen kísérleti létesítmény, a már méreteivel is felfoghatatlan ITER a kétezres évek óta épül. Hogy az emberiségnek milyen fontos lenne, azt jól mutatja, hogy a projektben az Egyesült Államok, Kína, az EU és Oroszország is benne van. Effektív fúziós energiatermelésről az ígéretek szerint a század második felében lehet majd csak beszélni, de a mondás szerint a fúziós energia az, ami még mindig húsz év távolságra van.

A kihívásra adott egyik válasz lehet az is, ha hatékonyabbá teszik a Mesterséges Intelligenciát. Ez azt jelenti, hogy az újabb modellek kevesebb számítással el tudnak érni hasonló eredményt, ezzel csökkentik az AI energiafogyasztását. Az NVidia és a Meta nyílt forráskódú új modellje (Llama-3.1-Nemotron-70B-Instruct) például az elmúlt héten pont azzal keltett feltűnést, hogy a tesztekben megközelítette vagy le is hagyta a körülbelül másfélszer több token kezelésére alkalmas nagy modelleket (ChatGPT, Claude). Nem véletlen, hogy a chipgyártás területén érdekelt NVidia is dolgozik ezen, hiszen előnyt jelent, hogy együtt tervezik meg a szoftvert és az azt futtató processzorokat. Ugyanakkor a hatékonyság növelése az alapproblémát nem fogja megoldani, legfeljebb enyhíti.

Akkor jöjjenek megint az atomerőművek

A valódi zöld energiák használatának buktatói miatt egy ideje már szó van arról, hogy az atomenergia alkalmas lenne lenne áthidaló megoldásnak addig, amíg a tiszta energiához szükséges áttörések megvalósulnak. Csakhogy az atomenergia fejlődése a balesetek – Csernobil, Fukusima és az Egyesült Államokban a Three Mile Island-en lévő erőmű kevésbé ismert meghibásodása – és a működésükkel kapcsolatos egyéb fenntartások miatt Nyugat-Európában megfeneklett, új erőművek nem épültek, a régiek elöregedtek.

Hiába jósolták már évek óta a reneszánszát, a nukleáris energia az Egyesült Államok energiamixében harminc éve stabilan 20%-ot képvisel, és a részaránya semmit nem emelkedett. Németország a közvélemény nyomására bezárta az atomerőműveit, hogy azután sokkal szennyezőbb szénnel kelljen áthidalnia az orosz szénhidrogének kiesését. Franciaország 2022-ben nagy nukleáris fejlesztéseket jelentett be, mivel a régi reaktorai elöregedtek, Lengyelország is atomerőművekkel szeretné kiváltani a szenet, ahogy hasonló terveket fontolgat Szlovákia és Csehország is.

Az igazi gond viszont az, hogy a nukleáris technológia fejlesztése elmaradt, a korszerű erőművekhez rengeteg kutatás-fejlesztésre lenne szükség. A cél a moduláris kiserőművek gyártása lenne, ami annyit tesz, hogy egy legfeljebb 300 MW teljesítményű egyszerű reaktort sorozatban lehet gyártani, majd a szükséges helyen, a fogyasztóhely közelében üzembe helyezni. Ezek a moduláris kiserőművek biztonságosabbak lennének, egyszerűbb lenne a telepítésük, és akár egyetlen nagy gyár vagy adatközpont áramellátására is lehetne őket használni anélkül, hogy csatlakoznának egy ország elektromos hálózatához.

Nagyjából 20 ilyen fejlesztés zajlik jelenleg is, de olyan moduláris kiserőmű, ami biztosan működik, egyetlenegy sincs a nyugati világban. Kína már üzembe helyezett egyet a szárazföldön, amely félmillió háztartást lát el árammal, és Oroszország is telepített egy működő kiserőművet egy hajóra, az Akademik Lomonoszovra Szibériában, amely kis népességű bányászkolóniákat és az ott működő ipari létesítményeket látja el árammal.

Kockázat kockázat hátán

A Google egy olyan technológiára szerződött, ami Nyugaton jelen pillanatban még nem létezik, de a piacok éppen most kaptak egy nagy lökést, hogy higgyenek benne. A kiserőművek fejlesztésére vállalkozó Kairos szerint az első reaktor 2030-ra el fog készülni, a hat vagy hét reaktor együtt nagyjából 500 MW áramot termel majd ( összehasonlításként: Paks jelenleg 4 darab 500 MW-os reaktorral üzemel ). Mindent elmond az energiaínségről, hogy közben a Microsoft a legsúlyosabb nukleáris meghibásodás helyszínén, a pennsylvaniai Three Mile Island-en indíttat újra már korábban lekapcsolt reaktorokat.

Ugyanakkor mint általában, amikor az emberiség túlélésének nagy kérdéseiről van szó, egy probléma megoldása mindig újabb problémákat szül. A kiserőműveknél a nagy erőművekkel kapcsolatos megválaszolatlan kérdések többsége ugyanúgy felmerül. Nukleáris fűtőanyagnak való uránt jellemzően a Föld meglehetősen problematikus országaiból lehet beszerezni (Nigéria, Oroszország), és a használt fűtőanyag tárolása sem megoldott. Az atomenergia csak azért tűnik most jó megoldásnak, mert a szénhidrogén-felhasználás csökkentése érdekében a cél jelenleg szentesíti az eszközt.

Az AI-t és a felhőalapú szolgáltatásokat működtető nagy tech-cégek saját bevallásuk szerint közel klímasemlegesen működnek, de a Guardian elemzése szeptemberben azt találta, hogy ez csak kreatív könyvelés eredménye: a valós üvegházi gázkibocsátásuk 6-7-szer akkora, mint amit bevallanak. Ráadásul ez még az AI-boom előtti állapot, amikor az adataikat a felhőbe feltöltő vállalkozások miatt kellett a rengeteg adatközpont, nem pedig azért, hogy irgalmatlan mennyiségű AI-generálta marketingtartalommal teljen meg az internet.”

Forrás:
Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért a Mesterséges Intelligencia etetéséhez; Tanács Gábor; Euronews; 2024. október 26.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Ülésezett hazánkban az Európai Uniós tagállamok kiberparancsnokainak konferenciája (magyar uniós elnökség 2024)

„Az uniós soros elnökségnek köszönhetően először rendezték meg hazánkban az Európai Uniós tagállamok kiberparancsnokainak konferenciáját. A rendezvény elsődleges célja a terület aktuális problémáinak megtárgyalása, valamint a szakterület előtt álló fejlesztési irányok és új, kialakítandó képességcélok meghatározása volt. Az október 22-ei előadássorozatnak a Bálna Honvédelmi Központ adott otthont.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek geopolitikai változásai, illetve technológiai vívmányai alapjaiban formálták át a védelempolitikát.

„A kibertér védelme stratégiai fontosságú, nemcsak hazánk, hanem az Európai Unió egésze számára egyaránt. A világot sújtó háborúk és konfliktusok időszakában alapvető fontosságú annak felismerése, hogy a modern kor kihívásaira csak modern eszközökkel és gondolkodással lehet megfelelően válaszolni” – emelte ki az államtitkár. Beszédében kiemelte, hogy habár a kiberfenyegetések globális jellegűek, így egyetlen ország sem képes egyedül védekezni ellenük, mégis nagyon fontos az unió tagállamai számára, hogy minél ellenállóbbak legyenek a kiberbiztonság terén is. Hozzátette: a civil-katonai együttműködés egyre fontosabbá válik a területen, ugyanis a privát szektor technológiai innovációinak és a katonai szektor széleskörű tapasztalatainak ötvözése tudja nyújtani a leghatásosabb védelmet a modern kor kihívásai ellen.

A fő kérdések között az általános információbiztonság, a civil-katonai együttműködési lehetőségek, illetve a beszállítói láncok biztonsága voltak. „Ezen a szakterületen minden nagyon gyorsan változik, amihez különleges szemléletmód és gondolkodás szükséges. Rendkívül rövid válaszreakcióidőkkel kell dolgoznunk és jól begyakorolt eljárásrendekre van szükség. Én azt gondolom, hogy a Magyar Honvédség az élmezőnybe tartozik ezen a területen, hiszen számos fejlesztésünk van nemzetvédelmi és együttműködési területen is” – mondta Pozderka Gábor ezredes, az MH Kiberműveleti Parancsnokság parancsnoka.

A rendezvényen részt vett Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese is.”

Forrás:
Konferencia a láthatatlan műveleti tartomány védelméért – Honvédelem; Bányász Eszter; Honvédelem.hu; 2024. október 26.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) két nemzetközi kiberképzésnek is otthont adott

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) két nemzetközi kiberképzésnek is otthont adott Az október 7. és 10, valamint október 14. és 17. között. Az Európai Unió Európai Biztonsági és Védelmi Kollégiuma (ESDC) nemzetközi kurzusai megszervezésében az egyetem évek óta élen jár, amely az ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézete és a HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének (Molnár Dóra és Molnár Anna) együttműködésében valósult meg.

A képzések vonatkozásában kiemelendő, hogy idén első alkalommal az Európai Unió lehetővé tette, hogy azok ne csak az uniós tagállamok polgárai számára legyenek nyitottak, hanem a tagjelölt országok is delegálhatnak résztvevőket. Ez okból egyetemünk társszervezőként bevonta az észak-makedón General Mihailo Apostolski Katonai Akadémiát, valamint a Montenegrói Egyetemet, másrészt – a magyar uniós elnökség egyik kiemelt prioritásával összhangban – a képzés speciális irányaként a nyugat-balkáni államok kiberfenyegetettségének értékelését határozta meg.

A két képzésen több mint tíz állam kiberszakértői vettek részt, akik a négynapos események során az elméleti előadások mellett gyakorlati oktatásban is részesültek. Jövőre az egyetem ismét két ESDC képzés megszervezését vállalta, amelyek a globális kiberbiztonságot és a kiber ökoszisztémát biztonságpolitikai és stratégiai oldalról fogják vizsgálni.”

Forrás:
Kiberbiztonsági fenyegetések és kockázatok kezelési módjai – képzések az NKE-n; Molnár Dóra; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2024. október 21.

Szakértők kerestetnek: ENISA Ad Hoc Working Group on EU Digital Identity Wallets Cybersecurity Certification

„Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) felhívást tesz közzé az uniós digitális személyazonossági tárcák tanúsításával foglalkozó ad hoc munkacsoport (Ad Hoc Working Group on the certification of EU Digital Identity Wallets) létrehozására.

A felhívás célja, hogy az Ügynökséget támogató, kifejezetten erre a célra létrehozott ad hoc munkacsoportot hozzon létre az EUDI-tárcák kiberbiztonsági tanúsítási rendszerének előkészítése céljából. Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége az év elején felkérést kapott az Európai Bizottságtól, hogy készítse el az európai digitális azonosító (EUDI) tárcákra vonatkozó európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszert.

Az EUDI Wallet az EU válasza a digitális azonosítás kihívásaira. Lehetővé teszi a biztonságos online azonosítást a köz- és magánszolgáltatások széles köréhez való hozzáférés során, valamint a személyes azonosító adatok és dokumentumok tárolását, bemutatását és megosztását egyetlen könnyen hozzáférhető alkalmazásban. Az uniós digitális személyazonosító tárca védi a személyes adatokat, miközben kényelmes módot kínál a polgárok és a vállalkozások számára a személyazonosság online ellenőrzésére és az elektronikus dokumentumok megosztására az egész EU-ban.

Az EUDI-tárcákra vonatkozó jövőbeli európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszer, amelyet a Bizottság az ENISA előzetes válogatása és értékelése alapján fog elfogadni, a tárcák sikeres működését hivatott biztosítani. A kiberbiztonsági tanúsítási rendszer biztosítja, hogy az uniós polgárok számára kibocsátott EUDI-tárcák az EU-ban biztonságosan és egységesen működjenek. A tanúsítási rendszer igazolni fogja, hogy minden egyes tárca megfelel a rendeletben meghatározott magas szintű biztonsági követelményeknek, hozzájárulva a felhasználói adatok és a magánélet védelméhez.

Melyek a felhívás konkrét követelményei?

Ez a szándéknyilatkozat-tételi felhívás egy ad hoc munkacsoport (Ad Hoc Working Group, AHWG) létrehozására irányul, amely támogatja az EUDI-tárcák rendszerének előkészítését, és céljai a következők:
* megfeleljen az európai digitális személyazonossági keretrendszer (European Digital Identity Framework, EDIF) követelményeinek, biztosítva a meglévő és releváns tanúsítási rendszerek, szabványok és műszaki előírások figyelembevételét;
* zökkenőmentesen illeszkedjen az EUDI Wallets megoldási csomagjához, amelyet az elmúlt évek során az eIDAS Toolbox szakértői csoport és annak tanúsítási alcsoportja tárgyalt meg, biztosítva az összhangot az architektúra és a referenciakeret inputjaival, az Toolbox folyamat részeként, az Európai Digitális Identitás Együttműködési Csoporttal és annak tanúsítási alcsoportjával.

Az ENISA olyan szakértők jelentkezését várja, akik széles körű ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek a kiberbiztonsági tanúsítás, a digitális tárcák, az elektronikus azonosítás és a bizalmi szolgáltatások területén, ahogyan azt a jelen felhívás feladatmeghatározása részletesebben tartalmazza.

Az AHWG tagjaitól elvárják, hogy aktívan vegyenek részt az üléseken, és járuljanak hozzá az AHWG munkájához, a projekt minden olyan szakaszában, amely az EUDI-tárcák tanúsítási rendszerének kidolgozásához vezet. A leendő tagoktól a tanúsítási rendszer elfogadásának várható ütemezésével összhangban hosszú távú elkötelezettséget várnak el.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a felhívás 2024. november 18-án 12:00 óráig (athéni időzóna) marad nyitva. Jelentkezni ide kattintva lehet.

A feladatmeghatározást itt töltheti le.

Háttér:

A 2019-ben elfogadott kiberbiztonsági törvény létrehozta az európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert, amely lehetővé teszi a piacvezérelt uniós tanúsítási rendszerek létrehozását, és hozzájárul a meglévő kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek közötti széttagoltság csökkentéséhez. Ez a keretrendszer valamennyi tagállamban elismert tanúsítási rendszereket fog létrehozni, megkönnyítve a vállalkozások számára a határokon átnyúló kereskedelmet, valamint a felhasználók számára a termék vagy szolgáltatás biztonsági jellemzőinek megértését. Az EU intézkedéseiről, többek között a tárcával kapcsolatos további információk ezen az oldalon találhatók.

További információk

EU Digital Identity Wallet: A leap towards secure and trusted electronic identification through certification — ENISA (europa.eu)

What is the Wallet – EU Digital Identity Wallet – (europa.eu)

Homepage – EU Cybersecurity Certification (europa.eu)

ENISA website – Certification Topic

Developing Certification Schemes – EU Cybersecurity Certification (europa.eu)
”

Forrás:
Call for Experts: Join the ENISA Ad Hoc Working Group on EU Digital Identity Wallets Cybersecurity Certification; Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA); 2024. október 18.
Lásd még:
Az európai digitális személyazonosságról (EUDI) szóló rendelet; Európai Bizottság
EU Digital Identity Wallet Home – EU Digital Identity Wallet

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

BRICS-csúcstalálkozó Oroszországban

„A csoport felértékelődését támasztja alá az ENSZ főtitkárának részvétele is.

Tegnap zárult le a tizenhatodik BRICS-csúcstalálkozó, amelyet idén Oroszországban, Kazanyban rendeztek meg. A csúcstalálkozó keddi megnyitóján a világ több vezetője is részt vett, így a BRICS-tagországok vezetői közük Hszi Csin-ping kínai elnök vagy Narendra Modi indiai miniszterelnök is. Az elnökség tagjai közül Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök volt jelen, Brazíliát Luiz Inácio Lula da Silva elnök sérülése miatt most a külügyminiszter képviselte.

A csúcstalálkozón mintegy 30 ország képviseltette magát különböző szinteken, így Mohamed bin Zayed Al Nahyan, az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Maszúd Peszkian iráni elnök, Abdel Fattah el-Szíszi egyiptomi elnök és Abiy Ahmed etióp miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök is jelen voltak. Meghívott vendégként számos más ország is képviseltette magát, így Azerbajdzsán, Bahrein, Banglades, Bolívia, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, Fehéroroszország, Indonézia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kongó, Kuba, Laosz, Malajzia, Mauritánia, Mongólia, Nicaragua, Örményország, Srí Lanka, Palesztina, Szerbia, Tádzsikisztán, Thaiföld, Türkmenisztán, Üzbegisztán, valamint Venezuela.

A nemzetközi közösség számára meglepő módon az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres is részt vett a csúcstalálkozón, mi több, a házigazda szerepét betöltő Putin elnökkel kétoldalú tárgyalásokat folytatott. Az ENSZ főtitkárának részvételét Ukrajna és politikai partnerei, így például Litvánia külügyminisztere is élesen bírálták, illetve „elfogadhatatlannak” tartották. Az EU-tagjelölti státuszában mintegy két évtizede megrekedt Törökország kazanyi részvételéről egy bizottsági szóvivő elmondta, az unió elvárja a tagjelölt államoktól, hogy tartsák tiszteletben a kötelezettségvállalásokat és igazodjanak az EU külpolitikai- és biztonsági téren hozott döntéseihez.

A rendezvény során elfogadták a Kazanyi nyilatkozatot, amelyben a tagállamok több, mint 130 pontban foglalták össze politikai állásfoglalásaikat a legkülönbözőbb területeken, amelyek többségét három nagy csoportba lehet sorolni.

Egyrészt a nyilatkozatban fontos szerepet kaptak a jelenlegi nemzetközi szervezetek és rezsimek, valamint az azokban többnyire domináns szerepet játszó fejlett gazdaságokkal való kapcsolatok. A BRICS-tagállamok ezek a fórumon is kifejezték, hogy a Bretton Woods-i intézmények, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének átfogó reformját, így a Biztonsági Tanács reformját szeretnék elérni, beleértve a legkevésbé fejlett országok nagyobb képviseletét a vezető pozíciókban. A 2023-as Johannesburg II. nyilatkozatra hivatkozva felszólítják a fejlett országokat, hogy tartsák tiszteletben a fejlesztés finanszírozása iránti elkötelezettségüket, és működjenek együtt a fejlődő országokkal a fejlesztés különböző területein, beleértve az adózást, az adósságot, a kereskedelmet, a hivatalos fejlesztési támogatást, a technológiaátadást és a nemzetközi pénzügyi struktúra reformját. Továbbá elutasítják az egyoldalú, büntető és diszkriminatív protekcionista intézkedéseket, amelyek a megfogalmazók szerint nincsenek összhangban a nemzetközi joggal és a COP28-on elhangzott felhívással, amely szerint kerülni kell az éghajlat vagy a környezetvédelem alapján hozott egyoldalú kereskedelmi intézkedéseket.

Egy második tömbbe a nemzetközi katonai konfliktusok és terrorizmust érintő meglátásaikat lehet sorolni. Mindennemű terrorizmust, így a kibertérben elkövetettet is szigorúan elítélik, akárcsak a különböző bandaháborúkat és az emberi jogok súlyos megsértését. A nyilatkozatban Ukrajnáról egyetlen alkalommal esett szó, némileg homályosan fogalmazva szorgalmazzák a konfliktusok diplomáciai úton való rendezését. Ezzel ellentétben több esetben is élesen elítélik Izrael cselekményeit.

Végezetül a nyilatkozat a BRICS-tagállamok közös terveit tartalmazza, amely elsősorban a tagállamok gazdasági és társadalmi fejlődését tűzik ki célul. Felismerve, hogy országaik az ásványkincsek széles skálájából jelentős lelőhelyekkel rendelkeznek, létrehozzák a BRICS Földtani Platformot. Ehhez kapcsolóan támogatják a nyers gyémántok kereskedelmét szabályozó Kimberley-folyamatot, de kialakítanak informális együttműködési platformot is, amelynek célja a nemesfémek BRICS-országokon belüli forgalmának növelése. Hangsúlyozzák, hogy a rugalmas ellátási láncok és az akadálytalan mezőgazdasági kereskedelem a hazai termeléssel együtt döntő fontosságú az élelmezésbiztonság és a megélhetés biztosítása szempontjából, különösen az alacsony jövedelmű vagy erőforráshiányos gazdálkodók, valamint a nettó élelmiszerimportőr fejlődő országok számára. Ennek megfelelően az orosz fél kezdeményezésére létrehozzák a BRICS-országokon belül gabonakereskedelmi platformot. Ezeken túlmenően elindult a BRICS közegészségügyi intézetek hálózata; a tudományos, technológiai, technológiai és innovációs politika fejlesztésére, valamint a fiatal tudósok és innovátorok támogatása érdekében fejlesztik a BRICS Egyetemi Hálózatot. Az új ipari forradalom kapcsán létrehozzák az Innovációs Központot, amely rendezvényeket szervez, a BRICS Startup Fórum pedig az innováció és a gazdasági növekedés előmozdításában döntő szerepet játszó startupokat patronálja. Végül, de nem utolsósorban a támogatják a BRICS Női Üzleti Szövetség a női vállalkozói szellem előmozdítása érdekében tett intézkedéseit, valamint regionális irodák megnyitását.

Az esemény megosztotta a nemzetközi közvéleményt, ahogyan a szándéknyilatkozatban foglaltak is. Bár Putyin elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki és országa jelenleg a legsúlyosabban szankcionált állam, az elszigetelésére tett kísérletek mégsem voltak különösebben sikeresek. A felemelkedő Globális Dél országai nem különösebben ítélték el cselekményeit és az Oroszország által szervezett rendezvényen szép számban és magas rangon képviseltették magukat. Úgy tűnik, hogy a számos köztük lévő ellentét és konfliktus ellenére egy dolog szorosan összeköti őket – alternatívát keresnek a jelenleg még unipolárisnak érzett és fejlett országok által dominált nemzetközi gazdasági, pénzügyi és politikai rezsim helyett.”

Forrás:
BRICS-csúcstalálkozó Oroszországban; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. október 25.
Lásd még:
Russian 2024 BRICS Chairmanship; The Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation
Kazan Declaration. Strengthening Multilateralism for Just Global Development and Security; Президент России; 2024. október 23.
English Translation of Prime Minister’s Remarks at the Closed Plenary of the 16th BRICS Summit; Government of India, Ministry of External Affairs; 2024. október 23.
Embracing a Broader View and Cutting Through the Fog of Challenges to Advance High-Quality Development of Greater BRICS Cooperation; Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China; 2024. október 23. (Hszi Csin-ping beszéde)

Törvények, rendeletek

Egyes törvények okmányok digitalizációjával kapcsolatos módosításáról szóló törvény tervezete

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. november 2-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Februártól legfontosabb okmányaink adattartalmai digitálisan is elérhetővé válnak. Megszoktuk, hogy a pénztárcánkban számos okmányt kell magunknál hordani: a személyazonosító igazolvány mellett a lakcímkártyát, a vezetői engedélyt, a TAJ-kártyát, az adókártyát. A jövőben erre már nem lesz szükség Magyarország Kormányának célja, hogy az állampolgárok ügyintézését egyszerűbbé, valamint a lehető leggyorsabbá és leghatékonyabbá tegye. A Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban már most is elérhetjük a személyes adatainkat, februártól pedig az is lehetővé válik, hogy a legfontosabb okmányaink, így a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, a lakcímkártya, a TAJ-kártya és az adókártya adatait letöltsük, és hitelesítve tovább küldjük, kiváltva ezzel a fizikai kártyák használatát.Az okmányok adattartalma tehát digitálisan is elérhető lesz, és helyettesíteni tudják a fizikai megfelelőiket, így azok helyett elegendő lesz a mobiltelefonunkat magunknál tartani, rajta a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással. A fizikai személyazonosító igazolvány – mint a legfontosabb okmány – lejárati idővel történő igénylése díjmentes marad minden állampolgár számára, a többi okmány pedig csak külön kérésére kerül kiállításra, eljárási díj ellenében. Továbbá bizonyos élethelyzetekben, például a 14 éven aluliak esetében ingyenes minden okmány igénylése, illetve kedvezményt biztosítunk majd többek között a nyugdíjasok számára egyes okmányoknál. A többi esetben javasoljuk, hogy a fizikai okmány helyett – például a lakcímkártyára, a TAJ-kártyára, adókártya – a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás segítségével az állampolgárok a digitális okmányokat válasszák. Ezzel jelentősen csökkenthető a környezetterhelés, mivel a digitális okmányok érkezésével becslések szerint 11,1 tonna műanyag és 1,2 tonna papír felhasználását spórolhatja meg a magyar állam éves szinten.
Lépjünk együtt a jövő ügyintézése, a digitális ügyintézés felé.”

Forrás:
Egyes törvények okmányok digitalizációjával kapcsolatos módosításáról sz. törv.; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. október 15.

44. szám, 2024. október 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Törvények, rendeletek