Skip to main content

7. szám, 2025. február 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Versenyképesség, egyenlőtlenségek, kis- és középvállalkozások – Navracsics Tibor és Szabados Richárd előadásai

„Egy ország annál versenyképesebb, minél magasabb a kohézió szintje, minél kisebbek az egyenlőtlenségek az országon belül, Magyarországon pedig ezen a területen még rengeteg fejlesztenivaló van – többek között erről beszélt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi Csúcstalálkozó nevű eseményén tartott előadást pénteken a területfejlesztés és versenyképesség közötti kapcsolatról.

Az egyes hazai régiók fejlettségi szintje között jelentős különbségek vannak, és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta a magyarországi régiók fejlődése is különböző ütemben zajlott, mondta a miniszter. Budapest egyértelműen nagy nyertese volt az EU-s csatlakozásnak Navracsics szerint, a többi régióhoz képest amúgy is magasabb fejlettséggel rendelkező főváros fejlődött a legnagyobb mértékben 2004 óta. Ez egyébként nem egyedülálló jelenség, ez ugyanígy történt minden közép-európai ország esetében. „Az EU-ban ma a növekedést és a kohéziót a közép-európai fővárosok és fővárosi régiók dinamikus fejlődése pörgeti” – mondta Navracsics.

A miniszter szerint Nyugat-Magyarországról szeretjük azt gondolni, hogy nagyon fejlett régió, pedig ha megnézzük, hogy mennyit fejlődtek ezek a területek a 2004-es EU-csatlakozás óta, azt láthatjuk, hogy itt is csak nagyon lassú fejlődés ment végbe. Persze magyar perspektívában az ország nyugati része így is jóval fejlettebb és versenyképesebb is, mint Kelet-Magyarország, nem meglepő, hogy a keleti országrészbe megy az elérhető EU-s források kétharmada. Itt Navracsics külön megismételte, hogy az elérhető forrásokról beszél. „A jelenlévő EU-s tagállamok nagyköveteinek külön jelzem, hogy azzal, hogy az országaik blokkolják a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, azzal az EU versenyképességét is hátráltatják” – szúrt oda a meghívott nagyköveteknek.

„Két felzárkózási »zsákja« van Magyarországnak, északkeleten és délen, főként délnyugaton” – mondta a miniszter. Az itt található járások fejlettsége sok esetben a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát sem érik el, szerinte a kormány nem véletlenül hozott éppen ezekre a területekre több nagy beruházást is, például a szegedi BYD gyárat és a Rheinmetall-üzemet (bár a miniszter az előadáson bemutatott térképen elsősorban nem Szeged környékét, hanem Somogy, Zala és Bács-Kiskun megyét emelte ki).

Az előadásban a miniszter külön kitért a versenyképességbeli különbségek okaira és következményeire, meglepően sokáig beszélt az oktatás fontosságáról. „A jó iskolarendszer, a felsőoktatási hálózat a minőségi befektetőket vonzza, ami minőségi, magas fizetést biztosító munkahelyeket biztosít” – mondta. Navracsics szerint jelenleg nagyon egyenlőtlen a minőségi oktatáshoz történő hozzáférés Magyarországon, ezt jól mutatja például, hogy mennyire egyenlőtlen a legjobb középiskolák eloszlása az országban. A HVG által összeállított középiskolai rangsor alapján, az ország 10 legjobb középiskolájából 9 Budapesten található. „Ez lehet, hogy jó hír Budapestnek, de az országnak nem igazán” – mondta a miniszter. Ezután mutatott térképet a legjobb 50 középiskoláról is, a helyzet azonban itt sem sokkal jobb, itt is többségben vannak a fővárosi középiskolák.

Összességében szerinte sokkal kiegyensúlyozottabb iskolarendszerre lenne szükség, ez szolgálná a versenyképesség javulását.

A járásonkénti halálozási arányról is mutatott a miniszter térképet, amin az látszott, hogy a fejletlenebb régiókban sokkal magasabb a halálozási arány, mint a fejlettebb régiókban. Ugyanez volt igaz az elvándorlásra és az öregedési indexre is, a fejletlenebb régiókból folyamatos az elvándorlás a fejlett régiók felé, ezzel összefüggésben pedig a társadalom elöregedése is gyorsabban zajlik a fejletlenebb térségekben.

A miniszter előadását azzal zárta, hogy a területfejlesztésnek két nagy csapásiránya lesz a következő időszakban, a városi térségek fejlesztése és a periféria térségek fejlesztése. A periférikus területeken a klasszikus felzárkóztatási eszközöket kell szerinte alkalmazni, elsősorban munkahelyeket kell teremteni és az infrastruktúrát fejleszteni. Példaként említette, hogy az M9-es autópálya megépítése valószínűleg jó hatással lenne a környező területekre.

A magyar kkv-k egzotikusan könyvelnek

A HBLF eseményén előadott Szabados Richárd is, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a kkv-k fejlesztéséről beszélt. Az államtitkár szerint a Demján Sándor Programmal most azt keresik, hogy milyen lehetőségeket tud az állam a kkv-knak nyújtani, hogy segítse a fejlődésüket (hogy milyen kilátásokkal, arról itt írtunk).

Az elmúlt öt hónapban nagy arányban próbálták megszólítani a cégeket, hogy minisztériuma ne „egy elefántcsonttoronyban, papíron” találja ki a támogatási program részleteit. Ennek megfelelően a cégek igényeinek, szükségleteinek megfelelően határozták meg a programpontokat. Szabados arról beszélt, hogy egyelőre nagyon pozitív a fogadtatás, ez a pozitivitás pedig szerinte „ragadós”. Nagyon sok vállalkozás adott be pályázatokat, annak ellenére, hogy korábban szerinte sokan arról beszéltek, hogy nem lesznek jelentkezők.

Az államtitkár szerint a cégek részéről óvatosságot, a kivárást tapasztalnak a saját tőkéből finanszírozott beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatban. A Demján Sándor Programon keresztül, támogatások biztosításával ezt az óvatosságot próbálják leépíteni. Ugyanakkor „nem ingyen pénzről és osztogatásról van szó” – mondta Szabados. A támogatásoknak hasznosulniuk kell, és azt remélik, hogy ennek az ország gazdasági teljesítményére is jó hatása lesz.

Szerinte biztosan lesznek olyan vállalkozások, akik nem megfelelően fogják felhasználni a forrásokat – „tudjuk, hogy a kkv-k egzotikusan könyvelnek”, mondta –, de az ilyen vállalkozásokat az ellenőrzések ki fogják szűrni. A támogatásvadászatot szintén kiszűrik, hiszen nem önmagában a támogatások kiosztása a cél, hanem az, hogy a támogatás „újabb ajtókat nyisson meg” a résztvevőknek. Ehhez persze fontos, hogy a cégek versenyképesek legyenek és reális célokat tűzzenek ki.

Szabados végül arról beszélt, hogy a Demján Sándor Program lényege, hogy a kkv-k jobban járjanak azzal, hogy a saját forrásaikat is bevonva becsatlakoznak a programba, mintha csak tartalékolnák a pénzüket. „Ne úgy nézzenek ránk, mint akik rosszat akarnak. Mi jót akarunk, dolgozzanak velünk együtt és adjanak visszajelzést a programra!””

Forrás:
Sokkal kiegyensúlyozottabb iskolarendszerre lenne szükség Navracsics Tibor szerint; Gulyás Ádám; Telex.hu; 2025. február 14.

Gondolatok Magyary szobránál : Tisztelgés Magyary Zoltán szellemi öröksége előtt

„Magyary Zoltán (1888–1945) elsősorban a közigazgatásban dolgozók és a tudomány művelői számára valódi példakép: élete a hazához, annak polgáraihoz (az „emberekhez”) és a tudományhoz való hűség mintája. Munkásságát szakmai alázat és igényesség jellemezte, amelyek megalapozták nemzetközi (el)ismertségét. Az általa alkalmazott ténymegállapító módszer több szakma együttműködését követelte meg, igazi multidiszciplináris műveket eredményezve.”

Forrás:
Gondolatok Magyary szobránál : Tisztelgés Magyary Zoltán szellemi öröksége előtt; Veres Zoltán; PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás; DOI: 10.32575/ppb.2024.3.8; 2024/3.; 179–184. o. (PDF)

Beszámolók az IdomSoft Zrt. második DÁP Szolgáltatói Fórumáról
(1. rész) A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében egyre több olyan szolgáltatás válik elérhetővé, amely megkönnyíti az elektronikus ügyintézést és kapcsolatot teremt az állampolgárok, a közigazgatási szervek, illetve a piaci szolgáltatók között. Ilyen innovatív megoldás a Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (röviden: HAASZ) is, amelynek célja, hogy a digitális állampolgárok hozzájárulásán alapulva, közhiteles nyilvántartásokból származó adatokat tegyen elérhetővé a piaci szereplők számára.
Az alábbiakban bemutatjuk a témában elhangzott legfontosabb tudnivalókat, amiket az IdomSoft Zrt. osztott meg a második DÁP Szolgáltatói Fórumán.
DÁP Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (HAASZ): a digitális állampolgárság új korszaka (1. rész); Fintechzone; 2025. február 11.

(2. rész) A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében megvalósuló eAzonosítás szolgáltatás a kormányzat egyik kiemelt fejlesztése, amely a magyar állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek számára nyújt megbízható, biztonságos és jogilag is helytálló online azonosítási lehetőséget.
Az alábbiakban bemutatjuk a témában elhangzott legfontosabb tudnivalókat a DÁP eAzonosítás szakmai hátteréről, működéséről, amiket az IdomSoft Zrt. osztott meg a második DÁP Szolgáltatói Fórumán.
DÁP eAzonosítás: Biztonságos azonosítás a digitális térben (2. rész); Fintechzone; 2025. február 11.

(3. rész) A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében Magyarország új, elektronikus szolgáltatásokat vezetett be, melyek célja a fizikai okmányok kiváltása. A legújabb fejlesztés révén a DÁP alkalmazáson keresztül hiteles PDF-dokumentum formájában igazolhatjuk olyan adatainkat, mint például a lakcím, az adóazonosító jel vagy a TAJ-szám. A rendszer használata nemcsak kényelmesebbé teszi az ügyintézést, de elősegíti a papírmentes, környezettudatos és modern digitális közigazgatás kialakulását.
Az alábbiakban bemutatjuk a témában elhangzott legfontosabb tudnivalókat, amiket az IdomSoft Zrt. osztott meg a második DÁP Szolgáltatói Fórumán.
Új fejezet a digitális okmányhasználatban – Hiteles adatigazolás a DÁP alkalmazásban (3. rész); Fintechzone; 2025. február 11.

(4. rész) A digitális személyazonosítás és adatátadás területén új korszak kezdődik Európában: az eIDAS 2 szabályozás a tagállamoknak már nem csupán lehetőségeket, hanem kötelezettségeket is előír a hiteles digitális azonosítás kiépítésében. Magyarországon a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében folyó fejlesztések élen járnak abban, hogy egy, az uniós normáknak is megfelelő digitális adattárcát (digitális személyi igazolványt) valósítsanak meg.
Az IdomSoft Zrt. szakértője, Horváth Tamás a második DÁP Szolgáltatói Fórumon tartott előadásában bemutatta, hogyan épül fel és miképpen használható a DÁP-sandbox, amely a piaci szereplőknek hivatott segíteni a DÁP-rendszerhez való integrációban.
Digitális adattárca és eIDAS 2.0 – Hogyan segíti a DÁP-sandbox a piaci integrációt? (4. rész); Fintechzone; 2025. február 11.

Közigazgatás, politika, jog

Elérhető a Falusi Civil Alap pályázati felhívása

„Elérhető hétfőtől a Falusi Civil Alap pályázati felhívása a kormány.hu vagy a magyarfaluprogram.hu honlapon – közölte a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn a kormány közösségi oldalára feltöltött videójában.

Gyopáros Alpár azt mondta: idén is 5 milliárd forintot biztosít a kormány a falvakban és kisvárosokban működő egyesületek és alapítványok számára.

A pályázati felhívás a már jól ismert támogatási célokat tartalmazza: ingatlanberuházás kategóriában 7 millió forint, gépjárműbeszerzés esetén szintén 7 millió forint, eszközbeszerzés, valamint programszervezés esetén pedig 2-2 millió forint a legmagasabb pályázható összeg – fejtette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy pályázó csak egy pályázati célra nyújthat be támogatási kérelmet, a beruházáshoz viszont önerő nem szükséges.

Az elnyert támogatást egy összegben előlegként, vissza nem térítendő támogatás formájában fizetik ki – tette hozzá.

Gyopáros Alpár közölte, a pályázatok benyújtására február 17. 10 órától március 19. 14 óráig lesz lehetőség.

Az ötezres lélekszám alatti települések civil szervezetei évek óta kiemelt kedvezményezettjei a Magyar Falu Programnak. Az elmúlt években több mint 7400 civil szervezet, köztük polgárőrök, önkéntes tűzoltók, karitatív szervezetek, kulturális, faluszépítő és sportegyesületek, óvodai és iskolai alapítványok összesen 23 milliárd forint támogatáshoz jutottak a Falusi Civil Alapnak köszönhetően – ismertette a kormánybiztos.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évi kiírás változásokat is tartalmaz a korábbi évek felhívásaihoz képest, ezért javasolta a kiírás áttanulmányozását a pályázóknak.”

Forrás:
Hétfőtől elérhető a Falusi Civil Alap pályázati felhívása; Miniszterelnökség; 2025. február 10.

Zalába is sok pénz érkezik, legalább 250 millió forint jut járásonként – de hogyan használható fel?

„A hazai területfejlesztés eddigi történetének teljesen új fejezete kezdődik 2025-ben, hiszen az eddigi településalapú fejlesztési szemlélet mellé belép egy regionális együttgondolkodási gyakorlat. Erről Czunyiné Bertalan Judit, a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára beszélt szerda este azon a Letenyén megtartott fórumon, amelynek célja a Versenyképes járások program ismertetése volt.

A fórumot – amelyre a települési polgármesterek, alpolgármesterek és jegyzők kaptak meghívást – Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője kezdeményezte. Elmondása szerint azért, hogy a résztvevők első kézből, a Versenyképes járások program kormányzati felelősétől kapjanak konkrét információkat, illetve a bennük felmerülő kérdésekre is olyan kompetens személy adjon válaszokat, akinek minden ismerete megvan az idén induló programról.
versenyképes járások

65 milliárd forint a Versenyképes járások programra

Czunyiné Bertalan Judit tájékoztatójában elmondta: a jelenlegi költségvetési esztendőben 65 milliárd forint országos keretösszeg áll rendelkezésre a Versenyképes járások program megvalósítására. Az első évet a kormányzat is pilot programnak szánja, azt szeretnék megnézni, hogy az egyes települések vezetői képesek-e olyan programokat megvalósítani, amelyek az adott járás valamennyi településén élő lakos számára tud valamilyen javulást hozni. Az eddigi településalapú fejlesztési gondolkodást tehát együttműködésnek kell felváltania az adott térség fejlődése érdekében. Ebből a szempontból a Versenyképes járások egy atipikus program, hiszen fejlesztési együttgondolkodási egységeken alapul.

A döntéshozatali mechanizmus

Az államtitkár kitért arra is, hogy a program első, még tavaly ősszel megvalósult ismertetéséhez képest történtek apróbb változások, részben éppen a településekről kapott visszajelzések alapján. Azt is egyértelművé tette, hogy mi lesz a rendelkezésre álló keretösszeg – járásonként legalább 250 millió forint – elosztásának döntéshozatali mechanizmusa. Eszerint a helyben megfogalmazott javaslatokat először egy helyi grémium véleményezi, ám a végső döntés joga a tárca vezetője, azaz a mindenkori miniszter kezében marad.

Gyakorlati kérdések az előadó felé

A fórum résztvevői gyakorlati kérdésekkel fordultak az államtitkár felé. Ezek megválaszolása során kiderült, a Versenyképes járások egy rendkívül rugalmas program, amely gyakorlatilag minden olyan területfejlesztési elképzelés megvalósítására lehetőséget kínál, aminek az adott települések vezetői szükségét látják, s még a közigazgatási határok sem szabhatnak gátat azok megvalósításának.”

Forrás:
Zalába is sok pénz érkezik, legalább 250 millió forint jut járásonként – de hogyan használható fel?; Gyuricza Ferenc; ZAOL.hu; 2025. február 13.

NKFI Alap 2025: Soha nem látott összeg kutatásfinanszírozásra; új elemek az innováció támogatásában

„A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntése alapján megszületett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap idei Programstratégiája, amely immár részleteiben is megismerhető. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter tavaly decemberben már bejelentette, hogy 2025-ben az NKFI Alap hazai forrásai és a GINOP Plusz innovációs célú pályázatai együttesen mintegy 215 milliárd forintnyi támogatást kínálnak a magyar kutatási és innovációs ökoszisztémának.

Ennyiből indulhatnak el, illetve folytatódhatnak tovább a kutatást és az innovációt ösztönző pályázati programok hazánkban.

Az NKFI Alap 2025. évi pályázatai a Neumann János Program fő céljához igazodnak: Magyarország 2030-ra kerüljön a világ legjobb huszonöt, 2040-re pedig a világ legjobb tíz innovátor országa közé. „A célok változatlanok, az elérésükhöz pedig továbbra is az szükésges, hogy az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások együttműködjenek az értékteremtésben. Ennek rendeljük alá mind a kutatások, mind a vállalati innováció támogatását, és szintén ezt szolgálja, hogy harmadik nagy célterületként egy kiemelt, a gazdaság fejlődése és a társadalom jóllétének növekedése szempontjából fontos kutatási és innovációs missziókat támogató forrásrész is megjelenik az NKFI Alap idei költségvetésében” – hangsúlyozta Kiss Ádám, a NKFI Alapot kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

A 2025. évi Programstratégia legfigyelemreméltóbb fejleménye, hogy az OTKA átalakítása nyomán létrejött Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) keretösszege az előző évinek több mint kétszeresére, 19 milliárd forintról 40 milliárd forintra emelkedik, így a szigorúbb elvárások mellett is jóval több kiváló kutató és kutatócsoport nyerhet támogatást. „Magyarország fejlődése és gazdasági versenyképessége szempontjából létkérdés a stabil kutató-fejlesztői utánpótlás és a nemzetközi színvonalú hazai kutatások kiemelt támogatása. Ezért tesszük egyre vonzóbbá és kiszámíthatóbbá a tudományos karriert, egymásra épülő ösztöndíjakkal és a kutatási projektek minden eddiginél jelentősebb támogatásával. Kiemelten ösztönözzük a fiatal kutatók bevonását a kutatási projektekbe, aminek köszönhetően akár 800 doktori hallgató és posztdoktor kapcsolódhat be az itthon folyó kutatásokba” – emelte ki Domokos Péter, a kutatási támogatások fölött diszponáló Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) elnöke, aki gyakorló fizikusként, kvantumtechnológiai kutatások vezetőjeként testközelből ismeri a magyar kutatók világát és problémáit. Az NKKP mellett szintén a hosszú távon kiszámítható kutatói életpályát támogatja a 6 milliárd forinttal tovább folytatódó Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP).

Az innovációs pályázatokból és programokból a vállalkozások, ipari-egyetemi együttműködések és nemzetközi együttműködési projektek nyerhetnek támogatást, ezen belül is különös hangsúlyt kap az ún. mélytechnológiai ökoszisztéma erősítése. Mindezt kiegészítve folytatódik a kkv-k innovációs képességének erősítése, ami elsősorban az EU által társfinanszírozott GINOP Plusz pályázatok keretében valósul meg.

  • Már most pályázható az a tavaly meghirdetett, nagyvállalatok nyílt innovációját ösztönző felhívás, amely 15 milliárd forintot szán a szektorok közötti együttműködés keretében, vállalati üzleti igények mentén megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására.
  • További 5 milliárd forinttal folytatódik a kutatási eredmények üzleti hasznosítását segítő és a korábbi években már nagy sikert aratott Gyorsítósáv program.
  • Idén is elindul a szellemitulajdon-védelmet ösztönző Iparjogvédelmi pályázat.
  • Folytatódnak a nemzetközi együttműködéseket és a hálózatosodást – egyebek között a hatékony Horizont Európa-részvételt – támogató programok.
  • A tavalyi sikeres rajt után újabb 8 milliárd forint keretösszeg jut a HU-rizont Programra, amelynek keretében magyar kutatók vezetésével, a világ legjobb külföldi egyetemeinek részvételével valósulnak meg nagy formátumú kutatások.
  • Több új pályázati lehetőség fókuszál az egészségiparra és az orvostudományi kutatásokra. Az egészségügyi innovációk célzott támogatására a 2025. évi Programstratégia három felhívásában összesen 12 milliárd forintot szán a kormányzat.
  • Strukturális változás az előző évekhez képest, hogy az NKFI Alap a piaci igényekre reagálva 2025-ben visszatérítendő támogatást is kínál. Az új kockázatitőke-program tervezetten 10 milliárd forintot fordít – piaci befektetők mellett társbefektetőként – a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k korai magvető fázisú finanszírozására.

A 2025. évi Programstratégia harmadik, új eleme az a 10 milliárd forintnyi dedikált keret, ami korábbi nagy léptékű programok – Nemzeti Laboratóriumok Program és a Tématerületi Kiválósági Program tapasztalataira építve fogja támogatni a misszióvezérelt kutatásokat. A kiemelkedő gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások mentén körülhatárolt „missziók” az adott tématerület legkiválóbb hazai KFI kapacitásait összekapcsolva keresnek megoldásokat, olyan tudományos áttöréseket és innovációkat célozva, amelyek Magyarország egésze számára hasznot hajtanak.

A programstratégia megtekintése: A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2025. évi programstratégiája”

Forrás:
NKFI Alap 2025: Soha nem látott összeg kutatásfinanszírozásra; új elemek az innováció támogatásában; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2025. február 12.

Európai Unió

Merészebb, egyszerűbb és gyorsabb Unió: elfogadták az Európai Bizottság 2025. évi munkaprogramját

„A Bizottság elfogadta 2025. évi munkaprogramját, amelyben felvázolja az EU versenyképességének fellendítésére, biztonságának fokozására és gazdasági rezilienciájának megerősítésére irányuló törekvéseit. A munkaprogram a politikai iránymutatásban és a von der Leyen elnök által küldött megbízólevelekben foglalt kötelezettségvállalásokra épül.

A munkaprogram a Bizottság megbízatásának első évében esedékes kiemelt kezdeményezésekre összpontosít, amelyek az európaiakat leginkább foglalkoztató kérdéseket kezelik. Azt tükrözi, hogy polgáraink és vállalkozásaink érdekében több lehetőségre, innovációra és növekedésre van szükség, ami végső soron egy biztonságosabb és virágzóbb EU megteremtéséhez vezet. Az újonnan előterjesztendő kezdeményezéseket külön melléklet ismerteti, amely a ma bejelentett értékeléseket és célravezetőségi vizsgálatokat is tartalmazza.

A munkaprogramot a végrehajtásról és egyszerűsítésről szóló közlemény kíséri, amely az előttünk álló öt év távlatában meghatározza, hogy a Bizottság miként kívánja megkönnyíteni az uniós szabályok gyakorlati alkalmazását, valamint hogyan tervezi csökkenteni az adminisztratív terheket és egyszerűsíteni az uniós szabályozást. A közlemény olyan célokat és eszközöket azonosít, amelyek segítenek enyhíteni a szabályozási terheket, fokozni a versenyképességet és a rezilienciát, valamint gyors és érdemi javulást elérni az emberek és a vállalkozások számára.

Stratégiai végrehajtási és egyszerűsítési menetrend

A 2025. évi munkaprogram fő motívuma az egyszerűsítés. Magában foglalja az első omnibusz csomagokat és azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy az uniós szakpolitikák és jogszabályok jobban és gyorsabban működjenek az EU versenyképességének megerősítése érdekében.

Az első omnibusz csomag a fenntartható finanszírozással kapcsolatos adatszolgáltatás, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás és a taxonómia terén irányoz elő átfogó egyszerűsítést. Más kezdeményezések – köztük az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály – egyszerűsíteni fogják az engedélyezési és az adatszolgáltatási követelményeket. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok új meghatározása enyhíteni fogja a szabályozási terheket, hogy a kkv-k terjeszkedését minél kevesebb akadály gátolja.

A közös agrárpolitikát és a mezőgazdasági termelőket érintő egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó egyszerűsítési intézkedések ugyancsak kezelni fogják a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások munkáját megnehezítő bonyolult szabályozás és adminisztratív terhek okait. A Bizottság további egyszerűsítési javaslatokat is meg fog vizsgálni, köztük a védelem területére vonatkozó omnibusz csomag lehetőségét, hogy elősegítse a fehér könyvben meghatározandó beruházási célok teljesítését, és lehetővé tegye az innovatív vállalkozások kibontakozását.

Közösen lépünk előre: a Bizottság 2025. évi munkaprogramjában foglalt kiemelt feladatok

  • Fenntartható jólét és versenyképesség: Az újonnan elindított versenyképességi iránytű iránymutatásul szolgál majd a fenntartható növekedésre irányuló erőfeszítésekhez, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia pedig a forráshoz jutás javítása révén kedvezőbb helyzetbe hozza a vállalkozókat. A közös dekarbonizációs és versenyképességi terv középpontjában a tisztaipar-megállapodás áll, amely előkészíti a terepet a 2040-re javasolt 90%-os kibocsátáscsökkentési cél teljesítéséhez.
  • Védelem és biztonság: A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben az EU fokozza a biztonság és a béke megőrzésére irányuló erőfeszítéseit, és olyan terveket dolgoz ki, amelyek szilárd alapokra helyezik az európai védelem jövőjét. A NATO-val együttműködve végrehajtott kollektív és stratégiai beruházások révén az EU arra törekszik, hogy megerősítse védelmi iparát, és csökkentse a függőségeket. A felkészültségi unióról szóló stratégia javítani fogja a válságok előrejelzését és a rezilienciát, és további kezdeményezésekkel fog kiegészülni, amilyen például a kulcsfontosságú erőforrások biztosítását célzó uniós készletfelhalmozási stratégia és a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály.
  • Az emberek támogatása, társadalmaink és szociális modellünk megerősítése: A Bizottság a szociális jogok európai pillérére vonatkozó új cselekvési terv révén elő kívánja mozdítani a szociálpolitikák korszerűsítésére irányuló munkát annak érdekében, hogy megszilárdítsa Európa egyedülálló és nagyra értékelt szociális modelljét, és fokozza a társadalmi méltányosságot. A technológiai, demográfiai és ágazati változásokkal lépést tartva a Bizottság elő fogja terjeszteni a készségek uniójára vonatkozó kezdeményezést, amely azt hivatott biztosítani, hogy minden munkavállaló rendelkezzen a szükséges végzettséggel és szakmai tapasztalattal.
  • Életminőségünk fenntartása: A Bizottság be fogja mutatni a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképet, amely stabil keretet biztosít a mezőgazdasági termelők számára, és felvázolja a kulcsfontosságú javaslatok ütemtervét. Az óceánok egészségének megőrzését és az uniós kék gazdaság fellendítését célzó óceánügyi paktum egységes keretbe foglalja majd az óceánpolitikai intézkedéseket. Emellett a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégia a „forrástól a tengerig” megközelítés alkalmazásával fogja előmozdítani a hatékony vízgazdálkodást, és foglalkozni fog az éghajlatváltozás hatásainak, például az árvizeknek és az aszályoknak a kezelésével. A közös agrárpolitikára vonatkozó egyszerűsítési csomag a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások munkáját megnehezítő bonyolult szabályozás és adminisztratív terhek okait fogja kezelni.
  • A demokrácia védelme és az értékek megőrzése: A demokráciapajzs és egyéb kezdeményezések kezelni fogják az olyan fenyegetéseket, mint a fokozódó szélsőségesség és a dezinformáció. A Bizottság ezen túlmenően azt tervezi, hogy megerősíti a nemen, fogyatékosságon, szexuális irányultságon vagy faji származáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló stratégiákat, többek között megújítja az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiát, és kidolgozza a rasszizmus elleni új stratégiát.
  • Globális Európa: diplomáciai erőnk és partnerségeink kiaknázása: Miközben Ukrajna szabadsága változatlanul prioritást jelent, az EU elkötelezett amellett, hogy a kétállami megoldásra építve igazságos, átfogó és tartós békét biztosítson a Közel-Keleten. A földközi-tengeri paktum és a fekete-tengeri stratégia a regionális együttműködésre, a gazdasági beruházásokra és a biztonságra fog összpontosítani, míg az új stratégiai EU–India program átfogó megközelítésbe fogja helyezi a közös érdekű stratégiai területek azonosítását.
  • Közös eredmények elérése és az Unió felkészítése a jövőre: A Bizottság egy olyan új többéves pénzügyi keret előterjesztését tervezi, amelynek középpontjában az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűsítése és a pénzügyi hatás fokozása áll a nemzeti, magán- és intézményi finanszírozás ösztönzése érdekében. Emellett nagy hangsúlyt fognak kapni a bővítést megelőző szakpolitikai felülvizsgálatok, hogy részletesebb képet kapjunk a bővítés következményeiről és hatásairól valamennyi uniós szakpolitika tekintetében. Ez garantálni fogja, hogy szakpolitikáink egy nagyobb Unióban is jól teljesítsenek.

Háttér-információk

A Bizottság minden évben munkaprogramot fogad el, amelyben ismerteti, milyen intézkedéseket fog végrehajtani a következő évben. Az új biztosi testület 2024. december 1-jén lépett hivatalba, és az új megbízatás első évére vonatkozó bizottsági munkaprogram 2025. február 11-én került elfogadásra.

A munkaprogram tájékoztatással szolgál a nyilvánosság és a társjogalkotók számára azt illetően, milyen kötelezettségeket vállal a Bizottság politikai téren új kezdeményezések – köztük egyszerűsítési javaslatok – előterjesztésére, függőben lévő javaslatok visszavonására és hatályos uniós jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozóan. A munkaprogram az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az EU tanácsadó szerveivel folytatott szoros együttműködés eredménye.

További információk

A Bizottság 2025. évi munkaprogramja

Mellékletek

Közlemény az egyszerűsítésről és a végrehajtásról

Tájékoztató a Bizottság 2025. évi munkaprogramjáról

Tájékoztató az egyszerűsítésről és a végrehajtásról szóló közleményről

Šefčovič biztos nyilatkozata az Európai Parlamentben a Bizottság 2025. évi munkaprogramjáról

Idézet(ek)

„A polgárok és a vállalkozások egy egyszerűbben működő és karcsúbb EU-t sürgetnek. Ez az ütemterv felvázolja a versenyképesebb, reziliensebb és virágzó Európa felé vezető utunkat.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Az Európai Bizottságnak új megbízatása kezdetén egyedülálló kihívásokkal kell szembenéznie, ezért fontos, hogy munkaprogramunk maximális hatást fejtsen ki. Az egyre kiélezettebb és gyakran tisztességtelen verseny és a fokozott bizonytalanság közepette meg kell erősíteni az európai gazdaság versenyképességét. Az ehhez fűződő stratégiai érdekünket egyetlen pillanatra sem fogjuk szem elől téveszteni. Ez az oka annak is, hogy meghallgattuk és megszívleltük vállalkozásaink arra irányuló kérését, hogy egyszerűsítsük a szabályokat. Nagyra értékelem a Parlamenttel és a Tanáccsal a Bizottság munkaprogramjának összeállítása során folytatott értékes együttműködést. A jó politikai döntéshozatal csapatmunkát igényel – és a végrehajtás során szintén erre lesz szükség.” – Maroš Šefčovič, a kereskedelemért és a gazdasági biztonságért, valamint az intézményközi kapcsolatokért és az átláthatóságért felelős biztos

„A mai napon egy olyan végrehajtási és egyszerűsítési menetrendet mutatunk be, amely gyorsan és kézzelfoghatóan javítja az emberek és a vállalkozások helyzetét. Az európai vállalkozásoknak kevesebb időt és energiát kellene fordítaniuk a bürokráciára, hogy ehelyett a valóban fontos kérdésekre összpontosíthassanak: az innovatív ötletek kidolgozására, azok kamatoztatására Európában, valamint a minőségi munkahelyek teremtésére. Minden egyes megspórolt óra, amit nem papírmunkára kell fordítani, valamennyi európai polgár javát szolgálhatja. Eltökélt szándékunk, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk az innováció élénkítéséhez, a vállalkozói tevékenység ösztönzéséhez és a munkahelyek minőségének javításához.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos”

Forrás:
Merészebb, egyszerűbb és gyorsabb Unió: a Bizottság 2025. évi munkaprogramja; Európai Bizottság; 2025. február 12.

Stratégia nem vész el, csak átalakul: fókuszban az Európai Bizottság 2025. évi munkaprogramja

„Fókuszban az Európai Bizottság éves munkaprogramja

Kiszivárgott az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogram-tervezete, amely betekintést nyújt az EU soron következő jogalkotási menetrendjébe. A Bizottság idén közel félszáz jogalkotási javaslattal készül. A bizottsági ciklus első évének jogalkotási stratégiája mindig kiemelt fontosságú, hiszen következtetést enged arra, hogy miként kívánja valóra váltani a Bizottság elnöke megválasztása előtt tett ígéreteit. A munkaprogramot a jövő héten tárgyalja majd az Európai Parlament.

Új kihívások ide, gazdasági irányváltás oda, a von der Leyen-féle 2025. évi munkaprogram sok szempontból komoly hasonlóságot mutat az öt esztendővel ezelőttivel, elsősorban azért, mert az akkori vállalások nagy részét nem sikerült időtállóan rendezni. Az Európai Bizottság tehát most újra nekifut a gazdasági növekedés, a fenntarthatóság, a migráció és a demokrácia kérdéseinek – most azonban lényegesen türelmetlenebb iparági és állampolgári várakozások mellett.

„A Bizottság elkötelezett amellett, hogy kezelje az olyan generációs kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a migráció. Elkötelezettek vagyunk az európai zöld alku megvalósítása, valamint az európai polgárok és vállalkozások esélyeinek javítása mellett a digitális átalakulásban. Ez a munkaprogram hozzájárul egy olyan Unió építéséhez, amely többre törekszik.” – fogalmazott von der Leyen 2020-ban, az akkori éves munkaprogram bemutatásakor. A Bizottság az előtte álló öt év alatt biztosítani kívánta a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés együttes megvalósulását, új migrációs megoldással is készült és a demokráciát is számos intézkedéssel kívánta javítani, most pedig ismét valami hasonlóra készül.

Bizottsági munkaprogram 2025 – nincs új a nap alatt

Az idei program, amelyet hivatalosan a jövő héten Strasbourgban mutat be az Európai Bizottság az Európai Parlament plenáris ülésén, felsorolja az idei új javaslatokat, a függőben lévő jogalkotási ügyeket és a tervezett visszavonásokat is. Az Európai Bizottság idei munkatervét rögzítő dokumentum összesen negyvenhat kezdeményezést sorol fel, köztük huszonnégy jogszabály-módosítást és huszonkét olyan javaslatot, amelyhez nem kapcsolódik jogalkotás. A 2025. évi terv e tekintetben is jelentős hasonlóságot mutat 2020. évi munkaprogrammal, amely annak idején negyvenhárom kezdeményezést tartalmazott.

A Bizottság idei javaslatai prioritásként kezelik majd a versenyképességet tíz új kezdeményezéssel, az egyszerűsítést nyolc új kezdeményezéssel szeretnék elérni, míg a biztonságpolitika területén hat újabb jogalkotási javaslat következik. A legfontosabb egyszerűsítési elképzelések között három 2025-re tervezett gyűjtőcsomag szerepel: az elsőt, amely a fenntarthatósági követelményekre fókuszál, várhatóan február 26-án mutatja be a Bizottság. Ennek célja a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD), a vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv (CSRD), valamint az EU igencsak visszásnak tekinthető taxonómiai rendeletének módosítása. Emellett szintén február 26-án várható az infrastrukturális beruházások növelését célzó Clean Industrial Deal, vagyis Tiszta Iparági Megállapodás, amely különösen az energiaintenzív ágazatokat érinti majd.

Egy régi-új elképzelés: egyszerűsítési hullám az uniós jogalkotásban

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten jelentette be a versenyképességi iránytű csomagot, ennek keretében pedig arra készül, hogy csökkentse a kiterjedt környezetvédelmi bürokráciát, amelynek kialakításában az előző, szintén von der Leyen vezette Bizottság játszott a vezető szerepet. Az egyszerűsítési hullám végrehajtását szabályozó csomagot a jövő hónapban mutatják majd be Brüsszelben.

Tavaly tavasszal a Budapesti nyilatkozat elődje, a belga elnökség alatt elfogadott európai ipari megállapodás elsőként szólította fel az akkor távozó Európai Bizottságot arra, hogy váltson irányt az európai gazdaság stabilitásának visszaállítása érdekében, novemberben pedig a magyar elnökség keretében elfogadott új versenyképességi paktum, a Budapesti nyilatkozat pedig egyértelműen kijelölte azt az irányt, amelyet a tagállamok elvárnak a régi-új Európai Bizottságtól. Ezek az elvárások olyan konkrét intézkedéseket tartalmaznak, mint az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése, egy átfogó iparstratégia előterjesztése a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében, de szerepel a felhívások között egy állandó versenyképességi hatásvizsgálat bevezetése is, amely az uniós javaslatokat vizsgálná abból a szempontból, hogy azok milyen irányba befolyásolják az Európai Unió gazdasági teljesítőképességét.

A Bizottság sokat vitatott deregulációs célkitűzése tehát szükséges azonban nem feltétlenül elégséges intézkedés az iparági érdekeltek szerint. Múlt héten közzétett állásfoglalásában az Európai Unió legnagyobb vállalati érdekképviseleti szervezete, a BusinessEurope összesen hatvannyolc olyan, túlnyomórészt környezetvédelmi jogszabályt sorolt fel, amelyek tekintetében átfogó felülvizsgálatot vár az Európai Bizottságtól. A szabályozási témakörök olyan további kérdéseket érintenek, mint a körkörös gazdálkodás, a fogyasztókkal kapcsolatos ügyek vagy éppen az az élelmiszeripari előírások. Az egyszerűsítés célkitűzése alá sorolt javaslatok száma szemmel láthatóan köszönőviszonyban sincs az európai vállalatok egyszerűsítési elvárásaival, ráadásul e téren sincs új a nap alatt. 2020-ban a Bizottság összesen negyvennégy javaslat felülvizsgálatát tervezte egyszerűsítési céllal.

Migráció és demokrácia: 2025-ben is aktuális

2020-ban az egyik legjelentősebb reformjavaslat az új migrációs és menekültügyi paktum volt. Az akkori javaslat egy addigra már öt éve húzódó problémát kívánt rendezni, ám eredménytelenül. Az összesen nyolc esztendőn keresztül tartó migrációs patthelyzet után a tavaly júniusi európai választásokat megelőzően keresztülerőltetett megállapodás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hamar kiderült, hogy a paktum nem a megoldás, hanem maga a probléma. A mostani elképzelések szerint idén március 11-én egy új közös megközelítés következne a migrációs szabályok szigorítása, amit év végén egy szélesebb körű európai migrációs és menekültügyi stratégia követne – nyilvánvalóan az addig bekövetkező tagállami belpolitika változások fényében. Az idei év harmadik negyedévében pedig bemutatná a Bizottság a mediterrán paktumot, amelynek célja az EU-n kívüli országokkal való migrációs együttműködés kialakítása.

Demokrácia terén a jogállamisági eljárások megerősítése mellett a külföldi beavatkozások kezelését célzó eszközzel készül a Bizottság, a második negyedévben előterjeszt egy javaslatot egy úgynevezett európai demokráciapajzs kialakítására. Aggasztó egybeesés, hogy az Európai Parlamentben éppen a napokban alakult egy új különbizottság ugyanezen a néven rendkívül terjengős hatáskörrel, a különböző, demokráciával kapcsolatos európai problémák kivizsgálására, ráadásul alkalmazva a „cordon sanitaire” elvét az EP harmadik legnagyobb frakcióját jelentő Patriótákat már az indulásnál kizárták a különbizottság vezetéséből.

Központban az új többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások

Az öt esztendővel ezelőtti stratégiához képest az egyetlen nagy újdonságot az új többéves pénzügyi keretre való javaslat jelenti. A 2028–2034-es hosszú távú európai költségvetésre vonatkozó javaslatot azonban várhatóan csak a harmadik negyedévben teszik közzé, valószínűleg júliusban vagy szeptemberben, addig is az Európai Bizottság egy közleménnyel jelentkezik az elkövetkező hetekben.

Az új keretben újdonságot jelenthet egy Új Európai Versenyképességi Alap létrehozása az EU versenyképességéhez fontos stratégiai szektorok és kritikus technológiák támogatására, várhatóan maga alá gyűrve számos jólismert programot, mint például a Horizont. A tervek szerint a versenyképesség növelésének előmozdítását segíti majd a Versenyképességi Iránytű dokumentumban említett versenyképességi koordinációs eszköz létrehozása, ennek érdekében pedig az Európai Szemeszter rendszerét alakítaná át a Bizottság, várhatóan újabb reformfeladatokat tűzve a tagállamok számára. A komoly költségvetési ambíciók előkérdése lesz az új uniós saját forrásokra vonatkozó megállapodás, amellyel kapcsolatban azonban a jelenlegi tárgyalások teljesen elakadtak a Tanácsban. Az MFF kérdése több éven át tematizálja majd az európai politikát. A teljes költségvetési újratervezés a tagországok egyhangú megállapodásához kötött, e cél elérése érdekében pedig, a többéves tárgyalásokhoz képest, a Bizottság stratégiai terveinek teljesítése is csak másodrendű szerepet tölt majd be.”

Forrás:
Stratégia nem vész el, csak átalakul; Petri Bernadett; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. február 10.

Nehéz körülmények között indul az uniós többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework – MFF) kialakítása

„A hétéves pénzügyi tervezési ciklus hétköznapi körülmények között is az uniós intézmények és a tagállamok együttműködési készségét egyik leginkább próbára tevő intézménye. Hét év nyugodt viszonyok közepette is hosszú időnek számít a politikában. Nehéz előre látni azokat a lehetséges fordulatokat, amelyek új irányt szabhatnak egy költségvetési tervezésnek vagy politikának. Különösen igaz ez a megállapítás akkor, ha zaklatott időket élünk. Márpedig határozott szakmai konszenzus van kialakulóban abban a tekintetben, hogy az európai integráció kezdete óta a legviharosabb időszakát éli most.

Önmagában a többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework – MFF) olyan bonyolult tervezési feladatot jelent, hogy évekkel a finanszírozási időszak kezdete előtt meg kell kezdeni tervezését. Állandó panasz az MFF-et érintő döntéshozatallal kapcsolatban, hogy annyira későn születnek meg a meghatározó döntések, hogy a hétéves időszak első évei gyakorlatilag elvesznek a finanszírozás szempontjából a tagállamok számára.

Tekintettel arra, hogy a többéves pénzügyi keretet a tagállamok konszenzussal fogadják el, így valóban hosszú és bonyolult tárgyalássorozat eredménye az azt jóváhagyó döntés. Így volt ez a mostani keret esetében is, amikor a Bizottság – tanulva az előző időszakok késlekedéseiből – már 2018 májusára elfogadta a 2021–2027-es időszak többéves pénzügyi keretének javaslatát. Magát a dokumentumot azonban az Európai Parlament csak a 2019-es választás után volt hajlandó elkezdeni tárgyalni, amelynek eredményeként az egész tárgyalási sorozat másfél évet csúszott, hogy végül a tagállamok 2020 decemberében üssék rá pecsétjüket. Az Európai Parlament késlekedése ismét megbosszulta magát. A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretterv első egy-két éve ismét eredménytelenül telt el az uniós források elosztása szempontjából.

Részben az előbb említett rossz tapasztalok, részben pedig a valóban rendkívüli körülmények ösztönzik az európai belpolitika szereplőit, hogy most, három évvel az új pénzügyi keret kezdete előtt már megfogalmazzák igényeiket a jövő költségvetésére nézve. A hagyományosnak tekinthető versenyképességi és elosztási vitákat tovább élesíti a most már uniós szinten is megjelenő tőke- és pénzhiány, a gazdasági stagnálás vagy éppen recesszió, illetve az uniós költségvetés nagyságáról szóló általános vita.

Ezek mellé az általános vitapontok mellé csatlakozik az utóbbi idők egyik favoritja, a jogállamiság és kondicionalitás kérdésköre, valamint annak a dilemmának a megválaszolása, hogy a hagyományos nagy, redisztributív jellegű uniós szakpolitikák – agrár- és vidékfejlesztés, kohézió – mennyiben képesek megfelelni az új elvárásoknak.

Az egész vitát ugyanakkor új elemként keretezi az uniós adósság kérdése, amely sajátos determinációként először jelenik meg az európai belpolitika horizontján. Az Újjáépítési és Ellenállóképességi Alap finanszírozására felvett kölcsönt ugyanis 2028-ig vissza kell fizetnie az Európai Bizottságnak. A 300 milliárd eurós hitel fizetése azonban jelenleg meghaladja az uniós költségvetés erejét, így vélhetően – párhuzamosan az új pénzügyi keretről szóló eszmecserékkel – keserű vitákat fog eredményezni a tagállamok és az uniós intézmények között.

A pénzügyi keretről szóló vitában a kezdő lépést a kohézió barátai tették meg. 2024 májusában a Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia miniszterei által elfogadott Prágai Együttes Deklarációjukban hitet tettek amellett, hogy a kohéziós politikai alapjai a 2028-cal kezdődő költségvetési időszakban is változatlanok maradjanak. Erre válaszul a legnagyobb nettó befizető tagállam, Németország és – meglehetősen furcsa módon a prágai deklarációt is aláíró – Lengyelország a kohéziós politika átalakítása és a feltételesség hangsúlyosabb megjelenése mellett érveltek.

Az új pénzügyi kerettel kapcsolatos vita ugyancsak újonnan megnyíló frontja az uniós költségvetés nagyságának kérdése. A befizető tagállamok hagyományosan a költségvetés csökkentése, míg az uniós büdzsé kedvezményezettjei a növelés mellett érvelnek. A startpisztolyt most Pedro Sánchez, spanyol szocialista miniszterelnök sütötte el, aki nem kevesebbet javasol, mint hogy duplázzák meg az uniós költségvetés méretét. Elképzelései szerint a bővülés anyagi fedezetét újabb uniós hitelfelvétel jelentené. A költségvetés bővítését az Európai Parlament is támogatja, azonban némileg óvatosabb módon. Újabb hitelfelvétel helyett az Unió saját bevételeinek bővítését szorgalmazza.

A szokásosnál is bonyolultabb helyzet következtében a vita frontvonalai vélhetően nem fognak csökkenni. Éppen ellenkezőleg, sokasodnak. Az Európai Unió igazi szakítópróbája lesz az előttünk álló három év, amelynek feladata az új hétéves költségvetés megalkotása.”

Forrás:
Apa, kezdődik: készülődés az új többéves pénzügyi keretre; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. február 13.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Segítség egy gombnyomással: már a gyógyszertárakban is lehet Gondosórát igényelni

„A kormányablakok mellett már a gyógyszertárakban is lehet regisztrálni a Gondosórára – közölte a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos vasárnap a Facebook-oldalán közzétett videóban. – Azért dolgozunk, hogy mindenki számára gyorsan és egyszerűen elérhetőek legyenek a közszolgáltatások. Jó példa erre a Gondosóra, amely segítség egy gombnyomással. Amennyiben ön 65 év feletti és még nem regisztrált, akkor tegye meg még ma a 06 80 80 40 50-es telefonszámon, vagy akár a patikában is – javasolta a miniszterelnöki biztos.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a videóban hangsúlyozta: a gyógyszerészek azért dolgoznak, hogy támogassák az embereket egészségük megőrzésében és helyreállításában. A Gondosóra program egy újabb lehetőség arra, hogy közelebb legyünk önökhöz. Tanácsot adunk és segítünk az időseknek a regisztrációban is – hívta fel a figyelmet.”

Forrás:
Már a gyógyszertárakban is lehet Gondosórát igényelni; Népszava / MTI; 2025. február 16.

Technika, tudomány, MI

InvestAI: az Európai Unió 200 milliárd eurós kezdeményezése a mesterséges intelligencia területén

„Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a mai napon a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló párizsi cselekvési csúcstalálkozón elindította az InvestAI kezdeményezést, amelynek célja, hogy 200 milliárd EUR-t mozgósítsona mesterséges intelligenciába történő beruházásokra, beleértve egy új, 20 milliárd EUR összegű európai alapot a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárak számára. Erre a nagy mesterségesintelligencia-infrastruktúrára azért van szükség, hogy lehetővé váljon a legösszetettebb mesterségesintelligencia-modellek nyílt, együttműködésen alapuló fejlesztése, és hogy Európa mesterségesintelligencia-kontinenssé váljon.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A mesterséges intelligencia javítani fogja egészségügyi ellátásunkat, ösztönözni fogja kutatásunkat és innovációnkat, és fellendíti versenyképességünket. Azt akarjuk, hogy a mesterséges intelligencia a jó és a növekedés motorja legyen. Ezt a nyitottságon, együttműködésen és kiváló tehetségen alapuló saját európai megközelítésünk révén tesszük. De a megközelítésünket még fel kell töltenünk. Ezért tagállamainkkal és partnereinkkel együtt példátlan tőkét fogunk mozgósítani az InvestAI-n keresztül az európai mesterségesintelligencia-óriásgyárak számára. Ez az egyedülálló, a mesterséges intelligenciával foglalkozó CERN-hez hasonló köz-magán társulás lehetővé teszi valamennyi tudósunk és vállalatunk – nem csak a legnagyobbak – számára, hogy kifejlesszék azokat a legfejlettebb, nagyon nagy modelleket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Európa mesterséges intelligenciával foglalkozó kontinenssé váljon.”

Nadia Calviño, az Európai Beruházási Bank elnöke így nyilatkozott: „Az EBB csoport az Európai Bizottsággal együtt fokozza a mesterséges intelligencia támogatását, amely az európai innováció és termelékenység egyik fő hajtóereje.”

Az uniós InvestAI alap négy jövőbeli mesterségesintelligencia-gigagyárat fog finanszírozni szerte az EU-ban. Az új mesterségesintelligencia-gigagyárak a legösszetettebb, legnagyszerűbb mesterségesintelligencia-modellek képzésére fognak szakosodni. Az ilyen új generációs modellek széles körű számítástechnikai infrastruktúrát igényelnek bizonyos területeken, például az orvostudományban vagy a tudományban történő áttöréshez. A gigagyárak mintegy 100 000 utolsó generációs mesterségesintelligencia-chippel fognak rendelkezni, ami négyszer több, mint a jelenleg felállítandó mesterségesintelligencia-gyárak száma.

Az InvestAI-n keresztül finanszírozott gigagyárak a világ legnagyobb köz-magán társulásai lesznek a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztése terén. Az együttműködésen alapuló, nyílt innováció európai modelljét fogják szolgálni, különös tekintettel az összetett ipari és kritikus fontosságú alkalmazásokra. A cél az, hogy minden vállalat, nem csak a legnagyobb szereplők, hozzáférjenek a nagyszabású számítási teljesítményhez a jövő építéséhez.

Az InvestAI többszintű alapot fogtartalmazni, különböző kockázati és hozamprofilú részvényekkel. Az uniós költségvetés veszélyeztetné más partnerek beruházásait. A Bizottság által az InvestAI számára nyújtott kezdeti finanszírozás a digitális komponenssel rendelkező meglévő uniós finanszírozási programokból, például a Digitális Európa programból és a Horizont Európából, valamint az InvestEU-ból fog származni. A tagállamok a kohéziós keretösszegeikből származó források programozásával is hozzájárulhatnak. A mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárak támogatásokkal és saját tőkével történő finanszírozása a versenyképességi iránytűben bejelentett stratégiai technológiákkal kapcsolatos kísérleti esetek egyike lesz.

A Bizottság már decemberben bejelentette az első hét mesterségesintelligencia-gyárat, és hamarosan bejelenti a következő ötet. A mesterségesintelligencia-gyáraknak nyújtott, az EU és a tagállamok által társfinanszírozott 10 milliárd eurós jelenlegi támogatás már most is a világ legnagyobb közberuházása a mesterséges intelligencia terén, és több mint tízszer több magánberuházást fog mozgósítani. Már most is hatalmas hozzáférést biztosít az induló vállalkozások és az ipar számára a szuperszámítógépekhez.

Háttér

A ma elindított InvestAI alap mellett a Bizottság számos intézkedést hoz különböző területeken az európai mesterségesintelligencia-innováció támogatása érdekében. A mesterségesintelligencia-gyárak a Bizottság 2024 januárjában előterjesztett mesterségesintelligencia-innovációs csomagjának fénypontjai, a következőkkel együtt:

  • pénzügyi támogatás a Horizont Európa és a generatív mesterséges intelligenciára irányuló Digitális Európa program révén;
  • Kísérő kezdeményezések az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos generatív tehetségbázisának megerősítésére oktatási, képzési, készségfejlesztési és átképzési tevékenységek révén;
  • a mesterséges intelligenciával foglalkozó induló és növekvő innovatív vállalkozásokba történő köz- és magánberuházások további ösztönzése, többek között kockázati tőke vagy sajáttőke-támogatás révén;
  • a mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség rendelkezésére bocsátott közös európai adatterek fejlesztésének és telepítésének felgyorsítása, amely közösség számára az adatok kulcsfontosságú erőforrást jelentenek modelljeik képzéséhez és javításához;
  • A GenAI4EUkezdeményezés célja, hogy támogassa az új felhasználási esetek és a kialakulóban lévő alkalmazások fejlesztését Európa 14 ipari ökoszisztémájában, valamint a közszférában. Az alkalmazási területek közé tartozik a robotika, az egészségügy, a biotechnológia, a gyártás, a mobilitás, az éghajlat és a virtuális világok.

A Bizottság emellett létrehozza a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kutatási tanácsot, ahol Európa egyesítheti erőforrásait, és megvizsgálhatja, hogyan aknázhatja ki az adatokban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket a mesterséges intelligencia és más technológiák támogatása érdekében. Az év folyamán a Bizottság elindítja a mesterséges intelligencia alkalmazására irányuló kezdeményezést, hogy ösztönözze a mesterséges intelligencia ipari alkalmazását a kulcsfontosságú ágazatokban.

További információ

Ursula von der Leyen elnök beszéde

Idézet(ek)

„A mesterséges intelligencia javítani fogja egészségügyi ellátásunkat, ösztönzi a kutatást és az innovációt, és fellendíti versenyképességünket. Azt akarjuk, hogy a mesterséges intelligencia a jó és a növekedés motorja legyen. Ezt a nyitottságon, együttműködésen és kiváló tehetségen alapuló saját európai megközelítésünk révén tesszük. De a megközelítésünket még fel kell töltenünk. Ezért tagállamainkkal és partnereinkkel együtt példátlan tőkét fogunk mozgósítani az InvestAI-n keresztül az európai mesterségesintelligencia-óriásgyárak számára. Ez az egyedülálló, a mesterséges intelligenciával foglalkozó CERN-hez hasonló köz-magán társulás lehetővé teszi valamennyi tudósunk és vállalatunk – nem csak a legnagyobbak – számára, hogy kifejlesszék azokat a legfejlettebb, nagyon nagy modelleket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Európa mesterséges intelligenciával foglalkozó kontinenssé váljon.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Az EBB csoport az Európai Bizottsággal együtt fokozza a mesterséges intelligencia támogatását, amely az európai innováció és termelékenység egyik fő mozgatórugója.” – Nadia Calviño, President of the European Investment Bank

„A mai nap történelmi nap – lefektettük jövőbeli mesterségesintelligencia-óriásgyáraink alapjait. Erőforrásaink összevonásával lehetővé tesszük a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalkozók számára az innovációt és a növekedést a mesterséges intelligencia legigényesebb területein. Készen állunk arra, hogy a legkorszerűbb infrastruktúrával élen járjunk a mesterséges intelligencia terén.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Az EU elindítja az InvestAI kezdeményezést, hogy 200 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson a mesterséges intelligencia területén; Európai Bizottság; 2025. február 11.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.
Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

Mesterséges intelligencia: az Európai Unió visszafogja a szabályozást a beruházások fellendítése érdekében

„Az EU csökkenti a technológiai szabályozást, hogy ösztönözze a mesterséges intelligenciába történő beruházásokat, de nem az amerikai nagy technológiai vállalatok és a Trump-kormányzat nyomása miatt – mondta a szervezet digitális vezetője.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az EU „segíteni és támogatni” kívánja a vállalatokat a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok alkalmazásakor, mivel az EU igyekszik növelni a versenyképességet, és nem akar lemaradni erről a technológiáról. Brüsszelnek biztosítania kell, hogy „ne rójunk még több jelentéstételi kötelezettséget a vállalatainkra” – mondta. Donald Trump amerikai elnök megtorlással fenyegette meg az EU-t az amerikai technológiai vállalatokra kirótt bírságok miatt. A Fehér Házba való visszatérése felbátorította a Szilícium-völgy vezetőit abban az álláspontjukban, hogy az EU szabályozási szorítása árt a cégeiknek.

A hét elején a párizsi MI-csúcstalálkozón JD Vance amerikai alelnök a Big Tech-et célzó „terhes nemzetközi” szabályok ellen emelt szót. A Bizottság azóta bejelentette, hogy visszavonja a tervezett, a mesterséges intelligenciáról szóló felelősségről szóló irányelvet, amely a dereguláció szélesebb körű előmozdításának része. Virkkunen azt is elmondta, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló, várhatóan áprilisban megjelenő gyakorlati kódex a meglévő MI-szabályokban foglaltakra fogja korlátozni a jelentéstételi kötelezettségeket.

Az EU nemrég elfogadott mesterséges intelligenciáról szóló törvénye három kategóriába sorolja a technológiákat az emberi egészségre és biztonságra jelentett kockázatok alapján, például ha van orvosi alkalmazásuk, vagy ha a tömegközlekedésben alkalmazzák őket. Minél magasabb a kockázati kategória, annál szigorúbbak a jelentéstételi követelmények. A nagy teljesítményű mesterséges intelligenciamodellekre, például az OpenAI GPT-4 és a Google Gemini modellekre további kötelezettségek is vonatkoznak, például átláthatóbbá kell tenniük a modellek képzésének módját.

A Google és a Facebook tulajdonosa, a Meta régóta kritizálja a szabályozást. Joel Kaplan, a Meta vezető lobbistája e hónap elején Brüsszelben azt mondta, hogy a kódex „kivitelezhetetlen és technikailag megvalósíthatatlan követelmények” bevezetésének kockázatával jár. Virkkunen azonban hangsúlyozta, hogy a deregulációs törekvés mögött az EU saját versenyképességének növelésére irányuló törekvése áll, és nem „az USA-tól függ”. „Nagyon elkötelezettek vagyunk a bürokrácia és a bürokrácia csökkentése mellett” – mondta. Brüsszel nem tervezi, hogy gyengítse az online platformokra vonatkozó szabályainak végrehajtását, amelyek „működnek” az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében – mondta.

Az amerikai cégek eddig nagyrészt betartották az uniós szabályokat, mivel kontinensünk az egyik legnagyobb piac az amerikai vállalatok számára. „Nyitottak vagyunk az üzletre, de azt is biztosítani akarjuk, hogy megvédjük saját értékeinket és életmódunkat” – mondta Virkkunen. „Digitális világunk nem lehet vadnyugat, ahol nincsenek szabályok”. ”

Forrás:
Az EU visszafogja a szabályozást a beruházások fellendítése érdekében; SG.hu; 2025. február 14.

ChatGPT és DeepSeek: valójában a szakemberek képességeire van igazán nagy szükség, akik ezt az egészet összerakják

„Prószéky Gábor nyelvész, programtervező matematikus (HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, főigazgató) a mesterséges intelligencia korlátairól és veszélyeiről

Magyar Narancs: A napokban a kínai DeepSeek kiadott egy új, nyílt forráskódú modellt, az R1-et, amely bizonyos összevetésekben vetekszik az OpenAI-féle 01 modellel, sőt van, amiben jobb is annál. Ráadásul a cég állítja: a modell betanítása csupán 5,6 millió dollárba került. Azt is hírként tálalták, hogy az R1 tud érvelni. Ez valóban új funkció lenne?

Prószéky Gábor: Ezzel a „képességgel” más modellek is rendelkeznek, legfeljebb kevésbé jól érvelnek. Az érvelést ez esetben úgy értsük, hogy a gép az állításokból logikai láncokat tud képezni. Tehát nem direkt válasza van, hanem érvrendszert épít föl, és logikai lépéseken át jut el a válaszig. Nyilván csak a nagyobb rendszerek, például az OpenAI-é tud ilyet; ez nehéz feladat.

MN: Mégis milyen újdonságot mondhatnak magukénak a kínaiak?

PG: Nem új, amit csináltak, csak amit eddig is próbálgattak, azt ők hatékonyabban, jobban, illetve állításaik szerint olcsóbban megoldották. A nagy nyelvi modellek építése olyan tudományággá vált, amelyben „vak tyúk is talál szemet”. Ezek a modellek iszonyatosan nagyok, és a fejlesztők sokszor maguk is meglepődnek, hogy milyen jó lett egy-egy új változat. Sokszor csak később derül ki, hogy valamelyik modellnek egy másikénál jobb képességei vannak – mert nagyobb szövegen, másmilyen szövegen, más gépen, máshogy tanították.

MN: Hogyan állapítható meg, hogy mennyire jó egy ilyen nyelvi modell?

PG: A modell reakcióit különböző rendszerekkel és különböző szempontok szerint értékelik. Például a kérdés-válasz rendszer kiértékelője azt vizsgálja, mennyire adekvát és mennyire pontos az adott válasz, vagy hogy olyan-e a válasznak a nyelvi komplexitása, amilyen a kérdésé volt. Például nem lehet egy tudományosan megalapozott kérdésre bulvár választ adni, de egy iskolai kérdésre sem lehet akadémiai szinten felelni. Vagy hogy mennyire toxikus az adott válasz, hogy mennyire van benne veszélyes tartalom. Nemcsak arra gondolok, hogy egy válasz alapján ténylegesen bombát épít valaki, hanem egyszerűen félreérthető lehet, és ebből rossz következtetések születhetnek. Ilyen kiértékelő rendszert építünk egyébként most mi is a Nyelvtudományi Kutatóközpontban, magyar nyelvre. (A PULI-modellről lásd keretes írásunkat – a szerk.) A Deep­Seek modelljének kiértékelésénél meglepően jó számokról hallunk, olyanokról, amilyeneket eddig csak az OpenAI legújabb GPT-modellje tudott, viszont az rengeteg pénzbe került. A hírek szerint a kínai modell sokkal kisebb, mégis a nagyokkal vetekedő minőséget produkál. A gépek működtetéséhez szükséges háttér esetében pedig már az ökológiai lábnyom is számít. Minek az árán csinálunk ilyen óriási modelleket? Úgyhogy egy kisebb, olcsóbb eszköz, mint a kínai, sokat ér a piacon.

MN: Trump tanácsadója szerint komoly bizonyítékok vannak az adatlopásra, vagyis arra, hogy a DeepSeek az OpenAI nagy nyelvi modelljeinek válaszait használta fel saját modelljének a fejlesztésére, amit az OpenAI felhasználási feltételei kifejezetten tiltanak. Tényleg lenyúltak valamit a kínaiak?

PG: Hogy történt-e olyan szabálytalanság, amit Amerika szeretne büntetni, azt nem tudom. De elképzelhető, hogy sérültek jogszabályok. Arról lehet szó, hogy egy relatíve olcsón felépített gépi eszköz egy másik, drágábban megvalósított modell tudását szoftveres technikák segítségével felhasználja. Ez előbb-utóbb ki fog derülni. De ma már a távol-keleti eszközök, és itt elsősorban Kínára gondolok, nem feltétlen kópiák. Már nem azzal büszkélkednek, hogy „mi az eredetinél is jobb másolatot tudunk készíteni”, mint évtizedekig, hanem valóban tudhatnak olyat, ami önmagában jobb. Ez újdonság.

Ezekhez a nyelvmodellekhez iszonyú méretű hardver kell, és az bárkinek lehet, ha van rá elég pénze. Rengeteg nyelvi adat is kell, de ennek egyelőre még nem látszik úgy az ára, mint a hardveré. A hardvert sok millió dollárért veszik – de attól még nem működnének a rendszerek. A világban fellelhető nagy mennyiségű nyelvi adat nagy része sokak számára publikusan és az internetről nagyrészt ingyenesen elérhető. Még ha ez önmagában nem is elég, mert például a magas tudomány nem minden része van fönt, vagy legalábbis nem nyíltan hozzáférhető a weben. Ha egy atomfizikában járatos nyelvi eszközt építek, az atomfizika publikációi nem feltétlenül elérhetők. De valójában a szakemberek képességeire van igazán nagy szükség, akik ezt az egészet összerakják: hogy milyen eszközt és hogyan építenek föl, milyen minőség-ellenőrző rendszereknek az eredményeit veszik figyelembe…”

Forrás:
„A ChatGPT csak úgy csinál, mintha”; Dusza Erika; Magyar Narancs; 2025. február 12.

A Virtuális és Kiterjesztett Valóság Ipari Koalíció és az Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság köz- és magánszervezeteket gyűjtött össze, hogy megvitassák a virtuális világokat, és betekintést nyerjenek a jövőbeli munkába.

Az Európai Bizottság otthont adott a Virtuális és Kiterjesztett Valóság Ipari Koalíció ülésének, amelyen több mint 80 magán- és állami szervezet több mint 110 résztvevője vett részt a szakpolitikai megbeszélések intenzív napján.

Yvo Volman, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának (DG CNECT) igazgatója ismertette a résztvevőkkel az EU politikai prioritásait, többek között a versenyképességi iránytűt, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások könnyebbé tételét célzó új egyszerűsítési menetrend részeként egy jövőbeli 28. rendszer esetleges létrehozását [értsd a 27 tagállami jogi szabályozás helyett egyetlen uniós szabályozás. Szerk. eGov Hírlevél], valamint a kutatás és az innováció támogatásának egyszerűsítését célzó új többéves pénzügyi keretet.

Rehana Shwinninger-Ladak Anne Bajarttal, az Interaktív Technológiák Osztályvezetőjével, illetve osztályvezető-helyettesével együtt előkészítette a terepet a virtuális világokkal kapcsolatos partnerség számára. A partnerség célja egy virágzó ipari és végfelhasználói ökoszisztéma kialakítása és előmozdítása az EU-ban. Ez az ökoszisztéma magában foglalja az értéklánc valamennyi aspektusát, bevonja az embereket és a társadalmat, és előmozdítja az ezekben a virtuális világokban való aktív részvételt.

Az Európai Bizottság ezt követően elősegítette a technológiai fejlesztéssel, valamint a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szervezetek közötti vitát. Ez magában foglalta az XR, AR, VR, immerzív technológiákra szakosodott szervezeteket, az egyetemeket és az oktatásra és a tudományos fejlődésre összpontosító kutatóközpontokat, a különböző iparágakban működő vállalatokat és szövetségeket, az uniós finanszírozású vagy nemzetközi kezdeményezésekben részt vevő szervezeteket, a metaverzumot és a kialakulóban lévő technológiákat, valamint az élvonalbeli technológiákra szakosodott szervezeteket.

Több mint száz résztvevő beszélt olyan ígéretes területekről, mint például, de nem kizárólagosan:

  • immersion & vizualizáció
  • intuitív valós idejű felhasználói interakció, szabványosítás & interoperabilitás
  • vertikális kihívások, mint a digitális ikrek
  • logisztika & ipar
  • egészségügy
  • kultúra
  • média & művészetek
  • oktatás

Ez a gyümölcsöző és rendkívül részvételen alapuló rendezvény lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy betekintést és elképzeléseket gyűjtsön mind a magán-, mind az állami szervezetektől a virtuális világokra irányuló partnerség stratégiai kutatási és innovációs tervével (SRIA) kapcsolatban.

Tudjon meg többet az emberek igényeinek megfelelő virtuális világokra vonatkozóstratégiáról.”

Forrás:
A virtuális és kiterjesztett valóság ipari koalíciója továbbra is elkötelezett a valós problémák megoldása mellett; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. február 12.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket.
Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt].
Lásd még:
The Virtual and Augmented Reality Industrial Coalition; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság

Sam Altmann (OpenAI) észrevételei az általános mesterséges intelligencia (AGI) koráról

„Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, legutóbbi blogjában az általános mesterséges intelligencia (AGI) rohamos fejlődéséről és megjelenéséről számolt be. Mint elmondta, az AGI fogalma nem teljesen egyértelmű – általában egy olyan rendszert jelent, amely emberi szinten képes egyre összetettebb problémák megoldására, több különböző területen. Az emberiség mindig is eszközöket alkotott és fejlesztett, hogy jobbá tegye a világot, és az AGI ennek a folyamatnak a következő, hatalmas lépése lehet.

Az emberi innováció eddig is rendkívüli mértékben növelte az életszínvonalat és a gazdasági lehetőségeket. Az AGI ugyanakkor olyan változásokat hozhat, amelyek merőben eltérnek a korábbi technológiai fejlődési hullámoktól. Az előttünk álló gazdasági növekedés példátlan lehet, hiszen az intelligencia szinte minden területen azonnali hatással bír.

Három fontos megfigyelés az MI gazdasági hatásairól

  1. Az MI intelligenciája az erőforrások logaritmikus függvénye. Az MI-rendszerek teljesítménye a rendelkezésre álló erőforrásoktól – főként a számítási kapacitástól, az adatmennyiségtől és az inferencia számításoktól – függ. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetések folyamatos és kiszámítható eredményeket hoznak, és az MI méretnövekedési törvényei több nagyságrenden át pontosnak bizonyulnak.
  2. Az MI használatának költsége évente tízszeresével csökken. Az MI-rendszerek elérhetősége rohamosan növekszik, mivel a használati költségek drasztikusan csökkennek. Például a GPT-4 tokenenkénti ára 2023 eleje és 2024 közepe között kb. 150-szeres esést mutatott. Ez a változás sokkal gyorsabb, mint amit például a Moore-törvény előrevetített.
  3. Az intelligencia növekedésének társadalmi értéke szuperexponenciális. A technológiai fejlődés üteme és a beruházások növekedése között egyre erősebb összefüggés figyelhető meg. Jelenleg nincs ok azt feltételezni, hogy az exponenciálisan növekvő befektetések a közeljövőben csökkennének.

Ha ezek a trendek folytatódnak, a társadalom és a gazdaság szerkezete gyökeresen átalakulhat.

Az MI munkavégzésre gyakorolt hatása

A következő időszakban az MI-alapú ügynökök megjelenése a munkaerőpiac jelentős változásait eredményezheti. Például egy szoftvermérnöki MI-ügynök képes lehet a tapasztalt fejlesztők feladatait elvégezni, akár több ezer vagy millió példányban is párhuzamosan működve. Bár az ilyen rendszerek nem lesznek tökéletesek, és emberi irányításra szorulnak, elképesztő mértékben növelhetik a termelékenységet minden tudásalapú munkaterületen.

A tranzisztorhoz hasonlóan az MI is minden iparágba be fog épülni. Nem fogjuk tudatosan észlelni a jelenlétét, de az általunk használt eszközök és rendszerek elképesztő teljesítménynövekedésen mennek majd keresztül.

Az AGI társadalmi hatása és szabályozása

Bár a hétköznapi élet rövid távon valószínűleg nem változik drasztikusan, a hosszú távú átalakulás elkerülhetetlen. A társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy a jelenlegi munkakörök átalakulnak vagy eltűnnek, és új készségek válnak nélkülözhetetlenné.

Az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy az AGI fejlesztése és elterjedése ne vezessen túlzott hatalmi koncentrációhoz. Az MI nyílt forráskódúvá tétele és az egyének általi széles körű hozzáférés kulcsfontosságú lehet az egyensúly fenntartásában. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy az autoriter rendszerek az MI-t tömeges megfigyelésre és társadalmi ellenőrzésre használják.

Az AGI előnyeinek széles körű elérhetősége kritikus fontosságú. A technológiai fejlődés története azt mutatja, hogy az életszínvonal általában növekszik, de az egyenlőség nem feltétlenül javul automatikusan. Elképzelhető például, hogy az AGI kiegyensúlyozott elosztása érdekében minden ember számára hozzáférhetővé kell tenni egy adott számítási kapacitást, vagy a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell az intelligencia felhasználásának költségeit.

A jövő kilátásai

Ha az AGI fejlődése folytatódik a jelenlegi ütemben, akkor 2035-re minden ember rendelkezhet a 2025-ös világ összes intellektuális kapacitásával. A kreativitás és az ötletek megvalósítása előtt soha nem látott lehetőségek nyílhatnak meg. A világ tele van tehetséges emberekkel, akiknek eddig nem volt lehetőségük a teljes potenciáljuk kibontakoztatására – az MI segíthet ezen változtatni.

A fejlődés útja technológiai szempontból viszonylag világos, de a közpolitikai és társadalmi döntések kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy az AGI miként épül be az emberi életbe. Az MI áthatja majd a gazdaság és a társadalom minden szegmensét, és az emberiség előtt álló legfontosabb kérdés az lesz: hogyan biztosítható, hogy mindenki számára előnyös legyen?

Az AGI nemcsak eszköz, hanem egy új korszak kezdete lehet az emberi történelemben. A kérdés nem az, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy hogyan formáljuk a jövőt a lehető legjobb módon.”

Forrás:
Sam Altman: az AGI (általános mesterséges intelligencia) kora; Gróf József; IT Business; 2025. február 10.
Lásd még:
Three Observations; Sam Altman; 2025. február 9.

Török Bernát (NKE ITKI): a magyarok nem félnek attól, hogy elveszi a munkájukat a mesterséges intelligencia

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete megvizsgálta, hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához. Talán kissé meglepő módon az állásukat nem féltik, a legtöbben lehetőséget látnak benne, de azért némi félelem is vegyül az optimizmusba. Érdekes azonban, hogy a válaszadók mire nem használnák az MI-t.

A kutatásban megpróbálták általános értelemben is megvizsgálni, hogy miként viszonyulnak a mesterséges intelligenciához a magyarok, illetve egy-egy speciális alkalmazási terület esetében. Török Bernát, a felmérést készítő intézet főigazgatója az InfoRádióban legfontosabb következtetésként azt említette, hogy az emberek egy érthető és világos választóvonalat vonnak az emberi tudás és a gépi tudás közé, és nagyon világosan látják, elismerik, fontosnak tartják a gépi tudást, továbbá lehetőséget látnak annak egyre jobb alkalmazásában és kihasználásában. Ehhez azonban bizonyos félelmeik is társulnak, például, hogy esetleg elveszítik az emberek a kontrollt ezek fölött a nagyon fejlett és néha önjárónak tűnő gépek fölött. A motiváció azonban az, hogy alapvetően lehetőséget látnak az MI-ben, illetve azt, hogy kényelmesebbé teheti az életüket, és fontos speciális alkalmazási területeken nagyon erős szaktudást, szakismeretet használni képes segítő lehet.

Az egy évvel ezelőtti adatok szerint a megkérdezettek 35 százaléka alkalmazta az MI-t, ez azóta nyilván emelkedett. Korosztályosan jelentős különbség van: a 35 év alattiak négyszer olyan sűrűn használják, mint az idősebbek. Ebben a korcsoportban már 50 százalék fölött van az úgynevezett generatív, azaz tartalomelőállító mesterséges intelligencia használata. Ráadásul a tavalyi adatok szerint 8 százalék, mintegy 700 ezer ember már fizetett is ezekért az alkalmazásokért, márpedig ha valaki az ingyenes használat helyett pénzt ad valamiért, az mindig ugrópontnak számít.

Nagy visszhangot kapott a nyilvánosságban itthon is, hogy például a diákok most már nemcsak a házi feladat, hanem akár szakdolgozatok elkészítésére is igénybe veszik a mesterséges intelligenciát. Ám a magyarok szemében az így létrehozott alkotás nem számít sajátnak.

„A mostani kutatásban azt nem tudtuk alaposan vizsgálni, hogy ki milyen mélységben használja az MI-t, de az alapvető viszonyulásunk egyértelmű: nem fogadjuk el, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott alkotás a miénk lenne. Az oktatásban ennek nagy szerepe van, ott egyértelműen elutasítás jelenik meg az adatokból” – mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének főigazgatója.

Egyebek mellett rákérdeztek a mesterséges intelligencia jogi területen való használatára is. A témát Török Bernát is nagyon érdekesnek tartotta, mert ezekben az adatokban figyelhető meg szerinte a legárnyaltabban, hogy miként viszonyulnak a magyarok ezekhez a kérdésekhez.

„Egyfelől azt mondják, hogy a jogot ma már jobban ismeri egy gépi intelligencia, egy fejlett jogi szoftver. De amikor azt kérdezzük ugyanezektől az emberektől, hogy »ki alkalmazza jobban a jogot?«, akkor teljesen megváltoznak az arányok, és a 60:30-as, a gép javára billenő arány azonnal átvált 60:30-ra az ember javára, mert az ember tudja jobban alkalmazni a jogot, mondják a megkérdezettek. Többségüknél nagyon világosan megjelenik, hogy mire tartják alkalmasnak a gépi tudást: tárgyi tudás összefoglalására, illetve alkalmazására abban az értelemben, ahogy egy szoftver felöleli a teljes jogi tudást. De az alkalmazás kérdésénél már olyan dolgok jelennek meg, hogy a kontextust mennyire tudja figyelembe venni, vagy értékelni egy egyedi ügyet. Itt már a beleérző képesség, az átlátó képesség emberi oldala is megjelenik, ami miatt világosan az ember szerepét tartják elsődlegesnek, és nem fogadják el, nem akarják a jogi típusú döntéseket a mesterséges intelligencia kezébe adni” – fogalmazott Török Bernát.

Hozzátette: azt lehet tehát mondani, hogy az emberek értelmi, de nem érzelmi segítséget vár a mesterséges intelligenciától, ez világosan látszik az adatokból. Minden olyan területen, ahol szaktudást, szakismeretet nyerhetünk és remélhetünk a szoftvertől, ott alkalmazhatjuk: jogi tanácsadás, pénzügyi tanácsadás, orvosdiagnosztika, üzletviteli tanácsadás. Ám ahol az érzelmi oldal jelenik meg – pszichológiai tanácsadás, életvezetési tanácsadás vagy akár nevelési tanácsadás –, ott az ember szerepének a megkerülhetetlensége kerül előtérbe a felmérés adatai szerint.

Világszerte nagy vita zajlik a mesterséges intelligencia veszélyeiről, amelyek között azt is szokták említeni, hogy nagyon sok munkahelyet el fog venni. A felmérés azt mutatja, hogy a magyarok ettől nem tartanak, de azt nem tudták a kérdőívvel felmérni, hogy ennek mi az oka.

„Hatvan százalék mondta azt, hogy nem tart az MI-től, hanem lehetőséget lát benne a saját munkája tekintetében, de ugyanígy válaszoltak akkor, ha más munkakörökre, más emberek munkájára kérdeztünk rá. Van persze korosztályos különbség: a fiatalok 75-80 százalékban lehetőségként tekintenek rá, a félelmük egészen kis arányban jelenik meg. Az idősebbek egy picit konzervatívabban állnak ehhez, és több a félelem. De összességében, társadalmi szinten is 60 százalék lehetőséget lát benne” – összegzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének főigazgatója.”

Forrás:
Török Bernát: a magyarok nem félnek attól, hogy elveszi a munkájukat a mesterséges intelligencia; Zsámboki Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. február 15.
A beszélgetés hangfájlja (MP3)
Lásd még:
Kamaszkorba lépett az MI: ki tanul kitől? Rab Árpád, Inforádió, Aréna; YouTube; 2025. február 14.
(Rab Árpád, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Átalakultak az internetezési szokások Magyarországon

„Repülőrajtot vett a digitalizáció a koronavírus-járvány éveiben: a mobiltelefon vált az internetezés elsőszámú eszközévé, tovább erősödött a közösségi média szerepe a kapcsolattartásban, és tömegek szoktak rá az online vásárlásra. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása a Kantar-Hoffman piackutató intézet felméréseit elemezve mutatja be tíz év legfontosabb tendenciáit a hazai digitális és kulturális térben – rámutatva a koronavírus-járvány tartósan velünk élő hatásaira is.

Gyökeresen átalakultak a magyarok internetezési szokásai az elmúlt egy évtizedben: míg 2014-ben a többség még csak asztali számítógépről szörfölt a világhálón, 2024-ben már tízből nyolcan a telefonjukat is használták internetezésre. Az okostelefonok népszerűségével együtt nőtt a mobilinternet jelentősége is: tavaly a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy annak hiánya számára elviselhetetlen lenne – mintegy 6 százalékkal többen, mint 2020-ban.

A tavalyi évben egy átlagos magyar naponta mintegy három órát internetezett, az emberek harmada pedig egyenesen ezt tartotta a kedvenc időtöltésének. A digitális tér az elmúlt évtizedben tendenciózusan meghódította a szabadidőnket is: már minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online térben. Az időpazarlás érzete elsősorban a 16-39 éves fiatalokat sújtja, míg a céltudatosabban böngésző 55 éven felüliek körében ritkább.

A közösségi média mindeközben egyre nagyobb szerepet tölt be a baráti kapcsolataink fenntartásában: tíz éve még csak másfélszer annyian tartották meghatározónak az online platformokat ebben, mint akik nem, míg tavaly már négyszer annyian. Az is egyre fontosabb a felhasználóknak, hogy miképp jelennek meg ezeken a felületeken: 2014-ben még a válaszadók csupán harmada szánt külön figyelmet a közösségi profiljára, míg tavaly már a felük.

Az internet az informálódásban is megkerülhetetlenné vált: egy évtizede tízből még mindössze öten nevezték elsődleges információforrásuknak az online teret, 2024-ben azonban már nyolcan. Érdekes tendencia, hogy az online felületek jelentősége a pandémia előtti időszakban egyre növekedett, a járvány éveiben azonban a hagyományos médiumok szerepe vált jelentősebbé. Ennek oka az lehet, hogy a rádiók és televíziók hiteles és könnyen érthető információkat nyújtottak a krízishelyzetben, a lakosság pedig egyfajta hivatalos hírforrásként tekintett ezekre. Az online felületek ezzel szemben átmenetileg veszítettek a presztízsükből, mert sokszor álhírekkel vagy szenzációhajhász, félrevezető információkkal vadászták az olvasóik kattintásait, így csökkentve az emberek beléjük vetett bizalmát.

Az elmúlt évtizedben az internetes vásárlások is meghódították a hazai piacot: a pandémia alatt minden korosztályból tömegek tettek szert az online vásárláshoz szükséges tapasztalatokra, ami nagyban növelte a webáruházak népszerűségét.

A lakosság sportolásra és kulturális programokra fordított ideje a pandémia alatt erősen visszaesett, de 2024-ben már csaknem visszaállt a lezárások előtti szintre: az emberek több mint negyede ismét rendszeresen jár színházba vagy kiállításokra, de a koncertek látogatottsága is javult. A tavalyi évre a legalább heti rendszerességgel sportolók aránya is csaknem teljesen visszaállt a pandémia előtti szintre.

Bár az élet a lezárások óta visszatért a normális kerékvágásba, egyre többen panaszkodnak stresszre és kimerültségre. Az elmúlt tíz évben több mint 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik rendszeresen kimerültnek érzik magukat. Ezzel párhuzamosan tavaly háromból egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy stresszes az élete, illetve, hogy sokat aggódik maga miatt, pedig 2014-ben még többségben voltak azok, akik ennek ellenkezőjéről nyilatkoztak. A stressz és az aggodalom leginkább a huszonévesekre jellemző, körükben tavaly szinte minden második megkérdezett küzdött ezzel, míg a 60-75 év közöttiekre a stresszmentes, nyugodtabb élet jellemző.

Az NMHH tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció felpörgésével egyre fontosabb odafigyelnünk a tudatos és kiegyensúlyozott internethasználatra, hogy a folyamatos online jelenlét ne menjen személyes kapcsolataink, mentális jóllétünk és az egészséges életmód rovására.”

Forrás:
A magyarok többsége már nem tudna mobil nélkül élni; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2025. február 12.

Mélyponton a vállalati innovációs tevékenység Magyarországon

„A K&H legutóbbi innovációs indexe alapján a hazai cégek rendkívül óvatosak, és egyre kevesebb erőforrást fordítanak új termékek, szolgáltatások és digitális megoldások fejlesztésére, ami hosszú távon versenyképességi problémákkal járhat.

A K&H 2024 második féléves innovációs index kutatása szerint a megvalósult innovációs aktivitás 2024 második félévében jelentősen visszaesett a magyar vállalatok körében: a korábban tapasztalt folyamatos növekedéshez képest már egyértelmű lassulás figyelhető meg, különösen a kis- és középvállalkozások között. A legnagyobb visszaesés pedig éppen a digitális fejlesztések terén történt, miután kevesebben hajtottak végre jelentős informatikai fejlesztéseket. A vállalatok a vizsgált időszakban csupán 6 százaléka rendelkezett írott innovációs stratégiával, ami a 2021 óta kiadott innovációs indexek eddig mért legalacsonyabb aránya, és ami azt mutatja, hogy sok cég inkább eseti döntések, mintsem hosszú távú stratégia mentén végzi a fejlesztéseket.

A digitalizáció és azon belül a mesterséges intelligencia használatának visszaesésében a megkérdezett cégek kétharmada látja a gazdasági helyzet negatív hatásait, ami ugyancsak hároméves csúcsot jelent ebben a tekintetben, az innováció hajtóerejeként pedig szinte teljesen megszűnt a terjeszkedés és a jobb ügyfélkiszolgálás szerepe – olvasható a K&H közleményében. Ebben kifejezetten meglepőnek nevezik, hogy a digitális átalakulást a megkérdezett cégeknek már több mint háromnegyed része vagy egyáltalán nem tartja fontosnak (48 százalék), vagy ha foglalkozik is vele, más feladatoknak nagyobb jelentőséget tulajdonít (30 százalék).

Magukat sem tekintik innovátornak

Az egy évvel korábban mért 50 százalékhoz képest már csak a vállalatok harmada, 35 százaléka hajtott végre digitális fejlesztéseket az elmúlt 2 évben, és a mesterséges intelligencia alkalmazásának aránya is visszaesett. A digitalizáció megtorpanása az eszközhasználaton túl az internethasználatban és az informatikai képzéseken való részvételben is megfigyelhető: utóbbiról szólva a K&H innovációs indexe kiemeli, hogy az eddigi legalacsonyabb szintre, 12 százalékra esett az informatikai képzésben részesülő alkalmazottak aránya is, miközben jelentősen emelkedett azon cégek aránya, amelyeknél az elmúlt két évben egyáltalán nem volt informatikai képzés.

A kutatás alapján negatív rekord, hogy a válaszadó cégek 38 százaléka egyáltalán nem tartja magát innovátornak, 6 százalékuk pedig egyenesen lemaradóként tekint magára. Ezzel párhuzamosan 17 százalékuk semmit, további 26 százalékuk pedig legfeljebb árbevételének ötvened részét fordította innovációra, így mélypontra zuhant a vállalatok innovációra fordított beruházási mutatója is. A megelőző másfél év alatt felére, 25 százalékra zsugorodott az olyan vállalkozások aránya, amelyek igénybe vennék a mesterséges intelligenciát valamilyen területen; itt különösen szembeszökő, hogy a kockázatelemzés és csalásfelismerés esetén alkalmazott MI aránya már csak 2 százalékos, szemben a két évvel korábbi 20 százalékkal.

A K&H 2024 második féléves innovációs indexe szerint lényegesebb céges MI-aktivitás a szövegek feldolgozása, a fordítás és a marketing területén tapasztalható, bár ez utóbbiak esetében is felére, 8 százalékosra csökkent az ilyesmiben utazó vállalatok aránya. A tavaly szeptember és október közötti adatgyűjtés során egyébként 360 darab, legalább 300 millió forintos éves árbevételű közepes és nagyvállalat innovációért felelős képviselőit kérdezték meg a már megvalósult és a tervezett fejlesztésektől, a digitális innovációról és a céges innovációs stratégiákról, azt vizsgálva, hogy milyen területeken tartják kulcsfontosságúnak versenyképességük fokozását.”

Forrás:
Mélyrepülésben a magyar vállalatok innovációs aktivitása; Bitport.hu; 2025. február 15.
Lásd még:
K&H innovációs index: mélyponton a magyar vállalati innováció, csak a nagyvállalatok stagnáltak, a mezőgazdasági cégek alig innoválnak; K&H bank és biztosítás; 2024. november 29.

Fenntartható fejlődés

Globális éghajlatváltozási helyzetkép: 2024 ismét a negatív rekordok éve volt

„A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat összegezte az előző év éghajlatváltozási trendjeit, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy 2024-ben először lépte át a 1,5 °C-os növekedést a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest.

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat idén is elkészítette az előző évre vonatkozó globális éghajlatváltozási helyzetképet összegző jelentését, amely szerint 2024 a valaha mért legmelegebb év volt, meghaladva a 2023-as rekordot. A globális átlaghőmérséklet 15,10 °C-ra emelkedett, ami 1,60 °C-kal volt magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez volt az első alkalom, hogy a globális hőmérséklet meghaladta a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célkitűzését. E megállapodás célja, hogy „a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C alatt tartsa, és folytassa az erőfeszítéseket a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra történő korlátozására”. Bár a megállapodás nem határozza meg, hogy mi jelenti e cél elérését, illetve, hogy pontosan mit jelent a „jóval 2 °C alatt”, abban általában egyetértés van, hogy két vagy három évtized átlagában mért hőmérsékletre van szükség annak megerősítéséhez, hogy e küszöbértékek egyikét vagy másikát átlépték. Az 1850–1900 közötti globális hőmérsékleti átlagot általában az iparosodás előtti szintnek tekintik.

A 2024-es évben emellett több új hőmérsékleti rekord is született, az extrém időjárási jelenségek intenzitása, mint a hőhullámok, az áradások és az erdőtüzek, is növekedett. Az elmúlt évben az El Niño-jelenség is hozzájárult a globális felmelegedéshez, ami tovább fokozta a hőmérsékleti anomáliákat. A jelentés kiemeli, hogy a globális felmelegedés üteme gyorsul, a jövőben valószínűbbé válik a kritikus hőmérsékleti küszöbök átlépése. A sarkvidéki és trópusi területeken tapasztalt melegedés különösen aggasztó, mivel ezek az övezetek érzékenyebbek az éghajlatváltozásra. Az óceánok felszíni hőmérsékletei is rekordot döntöttek, ami hatással van az ökoszisztémákra és a globális éghajlati rendszerekre. A szén-dioxid és metán koncentrációja továbbra is emelkedett, a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyisége rekordokat döntött. Az extrém időjárási események nemcsak a környezetet, hanem az embereket is súlyosan érintették, különösen a legsebezhetőbb régiókban. Az adatok arra figyelmeztetnek, hogy a gyorsan változó éghajlat hatásaival szemben sürgős globális intézkedések szükségesek. A mezőgazdaság, az ivóvíz biztosítása, az egészségügyi rendszerek és az energiainfrastruktúrák mind kiemelt veszélyeknek vannak kitéve. A jelentés továbbá azt is kiemeli, hogy a nemzetközi közösségnek erősebb és gyorsabb intézkedéseket kellene hoznia a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.

És hogy miért is tartunk itt? Egy másik kutatás szerint a G20 országok, vagyis a világ legnagyobb gazdaságai, nem tesznek elegendő lépést afelé, hogy a Párizsi Megállapodás céljai elérhetők legyenek. Nem beszélve arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok régi-új elnöke, Donald Trump számos éghajlatvédelmi intézkedést és szerepvállalást hivatalba lépését követően szinte azonnal visszavont. Többek között ismét kiléptette országát a Párizsi Klímaegyezményből, visszavonta a világ legnagyobb klímaalapjának szánt 4 milliárd dollár amerikai hozzájárulást, de emellett a közösségi médiában is aktívan kommunikál e témát érintő kérdésekről. Legutóbb például egy rövid, de annál egyértelműbb bejegyzéssel osztotta meg szándékát a műanyaghasználatot illetően az X-en: a „BACK TO PLASTIC!”, vagyis „Vissza a műanyagokhoz!” kiírásával a Joe Biden által 2027-től kilátásba helyezett, a műanyag szívószálak kivezetését érintő szabályozást bírálta, jelezve, hogy hamarosan aláír egy végrehajtási rendeletet a papír alternatívák bevezetésének eltörléséről.

Ezek csak apró, alacsony hatásfokú lépéseknek tűnnek, mégis jelentősen meghatározhatják azt, hogy a következő években mennyivel fog emelkedni az átlaghőmérséklet, és hogy ennek milyen súlyos következményei lesznek. Egyelőre megállapítható, hogy egy vagy két olyan év, amelyben a hőmérséklet meghaladja az iparosodás előtti szint 1,5°C-os értékét, nem jelenti azt, hogy a Párizsi Megállapodás elbukott. Mivel azonban a felmelegedés jelenlegi üteme évtizedenként több mint 0,2 °C, az 1,5 °C-os célérték folyamatos túllépésének valószínűsége a 2030-as években igen nagy.”

Forrás:
2024 ismét a rekordok éve volt, csak nem pozitív értelemben; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. február 14.

Messze még a sikeres és fenntartható vízgazdálkodás

„A Vízválasztó Mozgalom üdvözli, hogy a Vízügy és a felelős minisztérium „a magyar vízügy történetében kezdődő új korszakot” kíván indítani, ahogy azt a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülése után V. Németh Zsolt az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára megfogalmazta.

A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság megalakulása egy lehetőség a tájhasználat összetett kérdésével foglalkozó szakmák rendszerszintű bevonására. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a sikeres és fenntartható vízgazdálkodás, és az ehhez szükség tájhasználat megvalósítása érdekében rengeteg munkára van szükség, az időnk pedig nagyon kevés – írta a Vízválasztó Mozgalom sajtóközleményében.

A kihívások és a feladat méretét érzékeltetve rámutatunk, hogy a kormányzati kommunikációban említett, már megvalósult intézkedések során visszatartott ~ 255 millió köbméter víz még nem képes fedezni a párolgás során a talajból és a tájainkból távozó és hiányzó vizeket.

A párolgási kereslet folytán a klimatikus csapadékhiány 300-400 mm évente, ami a pl. a Homokhátság területén 3-4 MILLIÁRD köbméter víz, az Alföld egészére vetítve 15-20 milliárd köbméter víz évente. A talajvízszint trendszerű csökkenése azt mutatja, hogy minden évben Balatonnyi mennyiségű vízzel lesz kevesebb az alföldi talajvízkészlet.

A folyókból gravitációsan elérhető területeken 10 milliárd köbméter nagyságrendű, ami a Dunai-alföldön közvetlenül kijuttatható /rendelkezésre áll, a Tisza-alföldön 2-3 milliárd köbméter elvi lehetőséggel lehet számolni az eddigi évek adatai alapján.

A Vízválasztó koncepció ezt a nagyságrendi (!) hiányt és léptékszintű eltérést a nagyvízi többletek, vagyis az árhullámok és a belvizek tudatos és kontrollált felhasználásával teszi lehetővé. A koncepciót a Vízválasztó Konferencián mutattuk be 2025. január 9-én.

Várjuk a Tárcaközi Bizottság következő, immár érdemi bejelentéseit és lépéseit, és várjuk az Agrárminisztérium bejelentéseit is, amivel előre mozdítják a tájhasználat váltás egyre sürgetőbb ügyét.

A Vízválasztó Mozgalom elkötelezett abban, hogy támogassa és előmozdítsa ezt a folyamatot. Ugyanakkor ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy olyan lépésekre van szükség, amelyek valóban meghozzák a kívánt eredményt, és Magyarország képes lesz megőrizni a táj értékteremtő képességét, beleértve az élelmiszer- és a klímabiztonságot, mely immár nem csak  az eljövendő generációk számára, hanem jelen időben került veszélybe…”

Forrás:
Messze még a sikeres és fenntartható vízgazdálkodás; Greenfo / Vízválasztó Mozgalom; 2025. február 13.
Lásd még:
Vízválasztó II. konferencia (1. rész) és (2. rész); YouTube

Szakirodalom

Elkészült a Klíma Enciklopédia

„A Zöld Hang által készített Klíma Enciklopédia jelenleg közel 280 címszóból áll, és folyamatosan bővül. Őszintén reméljük, hogy korunk egyik legfontosabb témáját, a klímavédelmet illetően hozzá tudunk járulni a gyakran sokrétű fogalmak tisztázásához és a valós ismeretek bővítéséhez.

Olyan időkben élünk, ahol egyszerre igaz, hogy végtelen mennyiségű információhoz tudunk hozzáférni, illetve, hogy a ránk zúduló információ gyakran pontatlan, megbízhatatlan vagy egyenesen hamis. A mesterséges bot-ok, a „fakenews” és a burjánzó dezinformáció korában kiemelten fontos, hogy legyenek olyan hiteles szakmai források, ahol korrekt, megbízható információkat találhatunk.  Ezt kínálja a Klíma Enciklopédia, ahol az adaptációtól a zöld infrastruktúráig, többszáz igényes és szakmailag ellenőrzött címszó segít abban, hogy világosabb tudásunk legyen a klímaváltozás teljes spektrumát illetően.

A címszavakat a felső menüsorból lehet elérni, de írásainkban mindenhol felbukkannak majd a szöveg olvasása közben. Minden címszónál található egy rövid definíció, a részletekre kattintva pedig mélyebb magyarázatokat is olvashatunk. Minden oldalon fellelhető egy ABC-s index és egy kereső is, ami segít eligazodni a címszavak között.

Jó böngészést mindenkinek!”

Forrás:
Elkészült a Klíma Enciklopédia; Zöld Hang; 2025. február 13.

A digitális kompetencia és az e-közigazgatási ügyintézési képesség összefüggései napjaink Magyarországában

„Kutatásaink fókuszában a digitális kompetencia áll. Jelen tanulmányunk egy 2023 tavaszán készített nagymintás, országos, reprezentatív omnibusz felmérés eredményei alapján vizsgálja a közigazgatási ügyintézés és a digitális kompetenciák összefüggését, napjaink Magyarországán.Felmérésünket a DESI Digital Decade 2030 2023-as indikátorának és a 2022-es KSH országos népszámlálásának vonatkozó eredményeivel is összevetettük, így kapva egy árnyaltabb képet. Továbbra is jól látszanak a digitális egyenlőtlenség dimenziói, a digitális kompetenciák összefüggései, valamint a digitális közigazgatási ügyintézési képesség alacsony értékeinek okai is. Igazolódott ismét, hogy a gyakorolt kompetencia kompetenciát, a kompetenciahiány és a gyakorlat hiánya kompetenciahiányt szül.”

Forrás:
A digitális kompetencia és az e-közigazgatási ügyintézési képesség összefüggései napjaink Magyarországában; Budai Balázs Benjámin; PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás; DOI: 10.32575/ppb.2024.3.1; 2024 (3); 3-21.o. (PDF)

Törvények, rendeletek

1/2025. (II. 11.) NGM rendelet a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről

„[1] Kiemelt cél a 2025. évi önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegének közzététele.
[2] A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 78. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét az 1. melléklet tartalmazza.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet 2026. december 31-én hatályát veszti.
1. melléklet az 1/2025. (II. 11.) NGM rendelethez
A települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összege…”

Forrás:
1/2025. (II. 11.) NGM rendelet a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről; Nemzeti Jogszabálytár
A nemzetgazdasági miniszter 1/2025. (II. 11.) NGM rendelete a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről; Magyar Közlöny; 2025. évi 12. szám; 2025. február 11.; 417-437. o. (PDF)