Skip to main content

25. szám, 2026. június 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Rendben halad az uniós pénzek felszabadításának eljárása – kormányszóvivői tájékoztató, 2026. június 18.

„Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter volt a kormányszóvivői tájékoztató vendége. Szó volt egyebek mellett a várható hőségriasztásról, felszabadított európai uniós forrásokról, a Liget projektről, a Mohácsi Duna-hídról, a trafik- és kaszinókoncessziókról.
…
Menetrend szerint haladnak az uniós források elérése érdekében szükséges lépések, kezdte beszámolóját Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki a már benyújtott törvénycsomag várható módosításairól adott tájékoztatást. Mint korábban már bejelentették, már az európai intézmények véleményezik a módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, melynek benyújtására az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti május végi politikai megállapodás adott lehetőséget. Nem kellett csökkenteni a korábban meghatározott célt, 16,4 milliárd euró uniós forrást tud hazahozni a kormány, mondta a miniszter. A helyreállítási terv véglegesítése az Európai Bizottsággal a napokban megtörténhet, ezután lehet nyilvános a részletes tartalma.

A Nemzeti Fejlesztési Központ már közzétette azt a másfél milliárd eurós pályázatot az elektromos hálózat fejlesztésére, amely a megújuló energia felhasználásának bővítését és az áramhoz való hozzáférés költségeinek tartós csökkentését célozza. Az erről szóló jogi háttér egy napon belül megjelenik a Magyar Közlönyben, a pályázatot pedig társadalmi egyeztetésre bocsátották, pár napon belül pedig ki is írhatják azokat.

Várhatóan jövő héten tárgyalja a kormány a közlekedésszervezéssel kapcsolatos jogszabály együttest, amely az új HÉV szerelvények és InterCity vonatok beszerzéséhez szükséges jogalkotási garanciákat tartalmazza.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a Magyar Fejlesztési Bank irányítási rendszerét átalakítsa, és az eddigi erős politikai felügyelet helyett a gazdasági logika és racionalitás mentén működő pénzintézetként működjön, és elismerten alkalmassá váljon az uniós pénzek elosztására.

Elkészültek és már a Parlament Törvényalkotási Bizottsága előtt vannak az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés miatt szükséges törvénycsomagot módosító javaslatok, mondta a közlekedési és beruházási miniszter. Ezek egyrészt a parlamenti vitával párhuzamosan, a társadalmi szervezetekkel kezdett egyeztetések tanulságait összegzik, másrészt a helyreállítási terv véglegesítése során felmerült európai uniós felvetéseket tartalmazzák. Ezek alapján átvezetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jövőjéről szóló Alaptörvény-módosítás miatti jogi változásokat, szigorítják vagyonnyilatkozati rendszert az Integritás Hatóság bírságolási jogával, kiterjesztik a pótmagánvád lehetőségét, szűkítik a nemzetbiztonsági és védelmi közbeszerzések körét és azokban erősítik az ajánlatkérők felelősségét, bővítik a központi közadat-nyilvántartásban elérhető információkat a magántőkealapokra is, valamint az eddigi kettő helyett négy alelnököt rendelnek az Integritás Hatóság elnöke alá.

Kormány döntött a budapesti Liget projektről, amelynek több részét érintették az előző kormányzat 2022-es beruházási korlátozásai. A városligeti félbemaradt vagy el sem kezdett építések területét közparkként fogja hasznosítani a kormány, egyes esetekben a korábbi, az akkor elvártnál több zöldterületet tartalmazó tervek alapján, jelentette be Vitézy Dávid. Befejezik a közparki rekonstrukciót, erre kapott megbízást a beruházási tárca. A kormány átalakítja Városliget Zrt. szerepét is, és megszünteti a fejlesztéssel kapcsolatos kizárólagos jogosítványait. Az autóforgalmat kivezetik a Városligetből és autómentes lesz a Hősök terének környéke is, a fővárosi önkormányzattal és a zuglói önkormányzattal együttműködésben.

A Mohácsi Duna-hídról azt mondta a közlekedési és beruházási miniszter, hogy még a héten megkapja a kivitelező a levelet, amelyben felszólítják a munkák felfüggesztésére és az előleggel történő elszámolásra. Munkanemenként átvilágítják a beruházást, és ahol tudnak még közérdeket érvényesíteni, ott beavatkoznak. A kormány nem mondott le a mohácsi híd megépítéséről, de azt a választások előtt elfogadott, értelmetlen és indokolatlan műszaki bővítések nélkül valósítják meg. A hídszerkezet jelentős része már elkészült, várja a beépítést.

A dohány- és kaszinókoncesszióval kapcsolatos minden szerződés és a teljes szabályozási környezet felülvizsgálatát rendelte el a kormány. A verseny- és korrupciós aggályokkal kísért, 2012-ben kezdődött folyamat a trafikhálózat ellátásának monopóliumához vezetett, amelynél nem állt egyensúlyban a cég évi több mint 1100 milliárdos árbevétele a 3,5 milliárd forintos koncessziós díjjal. A kiskereskedelmi értékesítést végző trafikkoncessziók rendszerét is átvilágítják, egyebek mellett a nemzeti dohányboltok működésével kapcsolatos helyi, önkormányzati panaszok miatt is, megtartva a nemdohányzók védelmének elsődleges elvét.

Az előző kormányzat a választások előtti hetekben osztott ki több új, vidéki kaszinókoncessziót is, ezeket szintén felülvizsgálják a korrupciós gyanúk miatt. Köztük 2061-ig, 35 évre szóló jogokat érvényesítő döntések is születtek. Ezt a területet a Pénzügyminisztérium fogja átvilágítani, a 14 évvel ezelőtt kialakított szabályozás esetleges újragondolásával.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról is döntött a kormány: megszűnik az a kényszer, hogy a közintézmények kizárólag a hivatallal kapcsolatban álló beszállítókat bízhatnak meg. A Hivatal központosított rendszere megmarad, de igénybevétele választhatóvá válik.

A hatósági üzemanyagár kivezetéséről döntött a kormány, emlékeztetett Magyar Éva kormányszóvivő. A piaci árak csökkentek és a forint erősödött, így vált lehetővé az árkorlát eltörlése. A lépéssel együtt a kormány kialakítja az üzemanyagpiac változásait figyelő rendszert, hogy a gazdasági minisztérium ismét beavatkozhasson, ha ezt szükségesnek látja.

A tavaszi fagyok és az elmúlt időszak aszályos hetei miatt keletkezett károk enyhítésére gyors és megerősített rendszert épít ki a kormány, mondta Szondi Vanda kormányszóvivő. Az eddig a termelői hozzájárulásra és költségvetési támogatásra támaszkodó Kárenyhítési Alapot uniós forrásokkal bővítik ki: a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervben rendelkezésre álló forrásokból 9,6 milliárd forintot csoportosítanak át, így összesen 24,5 milliárd forint állhat rendelkezésre. Az érintett gazdák kárenyhítési előleget is igényelhetnek ősszel.

Visszatérhetnek a honvédséghez azok a katonák, akiket 2023-ban, a honvédség fiatalításának indokával bocsátották el. A lépést egyebek mellett a kiképzési feladatok és a szakemberhiány is indokolja. A kormány célja, hogy a méltánytalan körülmények között leszerelt több száz honvéd tapasztalatait ismét a haza szolgálatára fordíthassa, régi rangjukban és fizetésükkel.

A rendvédelmi szervek feladatainak átalakítására, a párhuzamosságok megszüntetésére tett javaslatot a belügyminiszter. A Terrorelhárítási Központ (TEK) megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni, de ugyanezzel a névvel létrejön egy új szervezet az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) alatt, a Készenléti Rendőrséggel összehangolva. A Nemzeti Nyomozó Iroda kiválik a Készenléti Rendőrségből, mindhárom szervezet az ORFK középirányítása alá kerül. Az új TEK-nél maradnak a műveleti feladatok, a személyvédelem. A Készenléti Rendőrség felel az objektumok védeleméért, rendezvények biztosításáért és tűzszerészeti feladatokért. Nemzeti Nyomozó Iroda pedig a nyomozati tevékenységet végzi továbbra is, a bűn- és terrorfelderítés mellett. Megszűnik az Országgyűlési Őrség, melynek személyi feladatai az új TEK-hez, az objektumvédelem pedig a Készenléti Rendőrséghez kerül. A cél egy költséghatékony, párhuzamosságoktól mentes, világos feladatelosztással működő rendvédelmi szervezet megteremtése. Az átalakítás során figyelnek arra, hogy a speciális feladatokat és az erre kiképzett embereket megtartsa a kormányzat az új rendszerben, az érintettek korábbi illetményével. A rendvédelmi szervekkel kezdett előzetes egyeztetésekkel kidolgozott javaslat társadalmi egyeztetésre kerül, és a tervek szerint 2026. szeptember 1-jétől léphet életbe.

A kormány törvényjavaslatot nyújt be a köznevelés területén szükséges rövidtávú intézkedésekről, hogy a tankerületi fenntartású iskolák igazgatói visszakapják gazdasági és munkáltatói jogköreiket. Ezzel a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogai is helyreállnak. Az oktatás területét érinti az a döntés is, hogy a kormány nem lépteti életbe azt a korábbi kormányrendeletet, amely kötelezően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez utalta az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalói képzéseit.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz kerül az egyedi méltányossági alapon igénybe vehető, TB-támogatással nem rendelhető gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának elbírálása. A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezet kizárása ebből a folyamatból az erősebb állami felelősségvállalást, a döntések szakmai, orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok érvényesülését szolgálja. A változásról szóló törvény hatályba lépése előtt benyújtott kérelmeket az Alapítvány még elbírálja, legkésőbb 2026. július 31-ig, és kifizetésüket a kormány az év végéig biztosítja.

A Tudományos és Technológiai Minisztériumban átvizsgálja a választások előtt kötött DIMOP Plusz támogatási szerződéseket, hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón az „Igazságtétel“ témájában. Leállították a választások előtt pár nappal, 2026. április 10-én született döntések alapján előkészített megállapodások aláírását, illetve az azok alapján kezdeményezett kifizetéseket az ellenőrzések lezárásáig. A programban összesen 37 milliárd forintról döntöttek. A Digitális Kormányzati Ügynökség 390 milliárd forintos szerver- és tárolóbeszerzési keretmegállapodását is átvilágítják, és a Tudományos és Technológiai Minisztérium gépjárműflotta beszerzését is leállították. A Miniszterelnökség is elkezdte a hozzá tartozó szerződések vizsgálatát.”

Forrás:
Rendben halad az uniós pénzek felszabadítása; Magyarország Kormánya; 2026. június 18.
Lásd még:
A bizottság tárgyalási anyagai; Törvényalkotási Bizottság; Országgyűlés („a Parlament Törvényalkotási Bizottsága előtt vannak az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés miatt szükséges törvénycsomagot módosító javaslatok”)

A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja – digitális kormányzat, MI, tudomány, innovációpolitika
„Sorok | Törvényjavaslat címe | Előadó | Terjedelem | A szabályozás célja | Benyújtás várható időpontja | Elfogadás kért időpontja
…
67. | Törvényjavaslat a közfeladatot ellátó szervek informatikai együttműködésének rendszeréről
tudományos és technológiai miniszter | közepes

A jogszabály a közigazgatási szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságok informatikai együttműködésének és az egyes ágazatok közötti IT-koordináció javítására irányul, beleértve az egyes ágazatok és a fontosabb szervek esetében IT-felelősök (Chief Information Officer – CIO) kijelölését, a CIO-k szakmai hálózatba szervezését, valamint azoknak az ágazatközi fórumoknak a megteremtését, amely lehetővé teheti a kormányzati informatika standard alapjainak a megteremtését.

november | december

68. | Törvényjavaslat a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról
tudományos és technológiai miniszter | közepes

A törvénymódosítás célja, hogy a DÁP átvilágítását követően szükséges, illetőleg azonosított változtatási igényeknek megfelelő jogszabály-módosításokat koherens keretben elvégezze, beleértve a DÁP-tv.-t, annak végrehajtási rendeleteit és egyes kapcsolódó (e-ügyintézési, e-közigazgatási tárgyú) jogszabályokat.

november | december

69. | Törvényjavaslat az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési rendszeréről
tudományos és technológiai miniszter | közepes

A törvényjavaslat célja az elektronikus hatósági ügyintézés és az elektronikus közszolgálatások nyújtásának javításához nélkülözhetetlen állami nyilvántartások hierarchikus rendszerének kialakítása, valamint az egyes (standard, közhiteles) nyilvántartások együttműködési képességeinek (interoperabilitás) javítása, különös tekintettel a természetes személyek személyi-adat- és lakcímnyilvántartására, a központi címregiszterre, az elektronikus ingatlan—nyilvántartásra, valamint a jogi személyek egységes nyilvántartására (SZL, KCR, E-ING, JSZENY)

november | december”

70. | Törvényjavaslat a Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökségről
tudományos és technológiai miniszter | közepes

Az új törvény célja – a jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához telepített, nemzeti szintű kibervédelmi feladatok, valamint a az EU NIS2 kibervédelmi előírásoknak történő megfelelés áttekintését követően – a feladatköri szabályozások átalakítása, új eljárások kialakítása, valamint ezek lefolytatására egy független státuszú szervezet (NKÜ) felállítása, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2014. évi LXIX. törvény – és a kapcsolódó vhr.-ek – szükség szerinti módosításával.

november | december

71. | Törvényjavaslat a Digitális Innovációs Ügynökségről
tudományos és technológiai miniszter | közepes

Az új törvény célja egy működő, nemzeti innovációs ökoszisztéma felállítása, ennek érdekében a szükséges feladatok áttekintése, és törvényi szintű szabályozása, új eljárások kialakítása, valamint ezek lefolytatására egy független státuszú szervezet (DIÜ) felállítása, a kapcsolódó nemzeti szintű kutatás-fejlesztési és innovációs szabályozás teljeskörű áttekintésével és szükségszerű szabályozásával.

november | december

72. | Törvényjavaslat a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény módosításáról
tudományos és technológiai miniszter | közepes

A jogszabály a közfeladatot ellátó szervek (közigazgatási szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságok) együttműködésének javítására irányul a közadatok megosztása, a közadatok hasznosítása és a nemzeti adatvagyon jobb kiaknázása területén. A tervezet magában foglalja az egyes közfeladatot ellátó szervek és az egyes ágazatok esetében adatfelelősök (Chief Data Officer – CDO) kijelölését, a CDO-k szakmai hálózatba szervezését, valamint azoknak az ágazatközi fórumoknak (Nemzeti Adatvagyon Tanács) a megteremtését, amely lehetővé teheti a nemzeti adatvagyon-hasznosítás (adatkormányzás, adatmenedzselés) standard alapjainak a megteremtését és a szereplők szakmai együttműködésének javítását

november | december

73. | Törvényjavaslat a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló önálló jogszabály a 2024. évi XCI. törvény módosításáról
tudományos és technológiai miniszter | közepes

HUN-REN jogállásának, szervezetének, működésének módosítása, alapítói jogok visszavétele
A törvénymódosítás célja a jelenlegi elnevezés módosítása, alapítói jogok időszakos visszavétele az államhoz, egyes szervezeti (Irányító Testület, Szenátus) és működési szabályok módosítása (kijelölésének módja, a képviselők, intézményvezetők feladatai, hatásköreinek, a munkáltatói jogkör gyakorlásának módjára, a gazdálkodásira vonatkozó módosító szabályok elfogadása). Az előterjesztés kitér az MTA vagyonának rendezésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozására.

november | december

74. Törvényjavaslat a digitális eszközök gyermekekre káros hatásainak mérsékléséről
tudományos és technológiai miniszter | közepes

Egy átfogó, a digitális eszközök gyermekekre gyakorolt káros hatásait mérséklő magyarországi szabályozásnak a teljes tiltás helyett az egyensúlyteremtésre, a megelőzésre és a technológiai cégek felelősségre vonására kellene épülnie. Magyarországon az iskolai telefonhasználat 2024-es korlátozásával és a friss jogalkotási kezdeményezésekkel már elindult egy folyamat, de egy valóban hatékony új törvénynek az alábbi öt fő pillérre kellene támaszkodnia:
1. Életkorhoz kötött hozzáférés és szigorú korhatár-ellenőrzés
2. A platformok függőséget okozó funkcióinak korlátozása
3. Egyes gyártói és forgalmazói kötelezettségek előírása
4. Iskolai prevenció és digitális tudatosság oktatása
Gyermekvédelmi szűrőszoftverek és jogi garanciális eszközök meghatározása, bevezetése

november | december

75. Törvényjavaslat a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, valamint kapcsolódó jogszabályok módosításáról
tudományos és technológiai miniszter | közepes

A törvénymódosítás célja a Lechner Nonprofit. Kft. által előkészített Téradat-stratégiában foglaltak megvalósításához szükséges törvényi szintű módosítások elvégzése, különös tekintettel az EU INSPIRE irányelvben és a nagyértékű adatkészletek (HVD) hasznosításáról szóló EU Bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltaknak történő megfelelésre, továbbá nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottság felállítására és működtetésére.

november | december

76. | Törvényjavaslat a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint kapcsolódó jogszabályok módosításáról
tudományos és technológiai miniszter | közepes

A törvénymódosítás célja a jelenlegi központosított informatikai beszerzési rendszer teljes átalakítása, továbbá a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (FKÜ Rendelet) kiiktatásával a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. lebontása, átalakítása.

november | december

77. | Törvényjavaslat a dezinformáció elleni fellépésről
tudományos és technológiai miniszter | közepes

A szabályozás célja a mesterséges intelligencia felhasználásával készült, manipulatív vagy egyébként sértő, bántó tartalmak készítésének és publikálásának törvényi szintű szabályozása, tilalmak megfogalmazása (pönalizálás), továbbá ezek beillesztése a meglévő büntető anyagi jogi és eljárásjogi, valamint szabálysértési szabályozási keretek közé.

november | december…”
Forrás:
A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja; Magyarország Kormánya; 2026. június 19. (PDF)

18. alkalommal szervezték meg idén a Magyary Konferenciát Tatán

„Június 10-én már 18. alkalommal rendezte meg a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság a Magyary Konferenciát, melynek a Piarista Rendház adott helyet. A szakmai eseményt idén is azzal a céllal hívták életre, hogy méltó módon emlékezhessenek a tatai születésű közigazgatástudósra, valamint fórumot biztosítsanak az együttműködésre, közös gondolkodásra a közigazgatás, a tudomány, a közélet és a civil szféra képviselőinek.

A program koszorúzással kezdődött az Öreg-tó partján álló Magyary-szobornál, ahol dr. Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke mondott beszédet, majd a Piarista Rendházban folytatódó eseményen Michl József köszöntötte a résztvevőket. Tata polgármestere kiemelte: – Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ebben a városban élhetünk, ahol olyan tekintélyes tudósok éltek és dolgoztak, mint például Magyary Zoltán. Az a munka, amit a tatai népfőiskolai társaság felvállalt azzal, hogy ezt a sok tudást, eredményt és kutatást ápolja, a tanulás kötelezettségét hárítja ránk. Ez a konferencia biztosítja a tanulás lehetőségét, amivel azért kell élnünk, mert óriási szükségünk van arra, hogy tudást állítsunk a feladataink, a döntéseink, a megoldásaink mögé.

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2025-ben a Tata Városáért kitüntetés arany fokozatát adományozta a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaságnak, Magyary Zoltán szellemi örökségének ápolása és továbbvitele, a közigazgatástudós munkásságának megismertetése, a helyi értékek őrzése, gyarapítása, valamint a közösségépítő jó gyakorlatok érdekében végzett tevékenysége, szerepvállalása elismeréseképpen. A szervezet 1995-ben alakult a múlt század közepén működött Tatai Népfőiskola nyomdokaiban járva azzal a céllal, hogy programjai által bárki számára elérhetővé váljon az élethosszig tartó tanulás. Idén áprilisban a Városházán mutatták be azt a kiadványt, amely a társaság fennállásának 30. évfordulója alkalmából jelent meg „30 éve a tudás és a közösség szolgálatában” címmel. A kiadványban többek között olvashatunk a közösség történetéről, szakmai elismeréseiről, a jövőbeli tervekről, és az elmúlt három évtized legfontosabb állomásairól. A június 10-i konferencián Borsó Tibor, a társaság elnöke elmondta: – Nekünk tataiaknak nem szabad megfeledkeznünk Magyaryról, hiszen az ő lábnyomában lépkedünk, mivel nemcsak a közigazgatási tevékenysége fűzi városunkhoz, hanem gyermekkorának és az életének egy része, és munkájának számos konkrét eredménye is. A tatai népfőiskolának Magyary Zoltán nem csupán a hagyományőrzést, vagy a névvel járó kötelezettségvállalást jelenti, hanem nagyon komoly feladatot is, hogy ne hagyjuk elveszni a gondolatait, munkáját.

Borsó Tibor beszélt arról, hogy az esemény programját igyekeztek úgy összeállítani, hogy az előadások előre mutatóak, és egyben érdekesek legyenek. Ennek szellemében a Piarista Rendházban:

– dr. Veres Zoltán vármegyei jegyző „A föl-földobott kő- avagy Magyary Zoltán, a nemzetközi látókörű lokálpatrióta”,

– dr. Horváth József, Tata jegyzője „Magyary Zoltán munkássága-Örökség vagy örök”,

– dr. Rupp Zoltán, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület képviseletében „A mesterséges intelligencia alkalmazhatósága a közigazgatásban”,

– Morva Mátyás, a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola képviselője „Hagyományból erőt, közösségből jövőt – bemutatkozik a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola!”,

– dr. Szabó Máté Csaba igazgató, az NKE Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatója pedig „A felsőoktatási tehetséggondozás gyakorlati kérdései” címmel tartott előadást.”

Forrás:
18. alkalommal szervezték meg idén a Magyary Konferenciát; Tata Város Önkormányzatának honlapja; 2026. június 10.
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak előadásai:
* dr. Veres Zoltán vármegyei jegyző „A föl-földobott kő- avagy Magyary Zoltán, a nemzetközi látókörű lokálpatrióta” (letöltés, PPTX)
* dr. Rupp Zoltán, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület képviseletében: „A mesterséges intelligencia alkalmazhatósága a közigazgatásban” (letöltés, PPTX)

Közigazgatás, politika, jog

Az egészségügy rendbetétele nem 100 méteres síkfutás, hanem maraton – Hegedűs Zsolt

„Elkészült.
A jövő héten publikáljuk az orvosok közösségi médiahasználatának és nyilvános online egészségügyi kommunikációjának etikai szempontjairól szóló állásfoglalást.

Hiszem, hogy a közbeszéd minősége az online térben folytatott kommunikáción, valamint az egészségügyi hirdetésekkel kapcsolatos etikus magatartáson keresztül is alakítható.

Az elvek azonban önmagukban nem elegendőek. Fontos az orvosetikai ügyrend korszerű megújítása is: az átláthatóság, valamint az előzetesen, objektív szempontok alapján rögzített szankciók rendszere nélkül a leírt elvekből nem lesz élő gyakorlat. A szakirodalom is azt mutatja, hogy a bizalom alapja minden rendszerben a következetes, átlátható és őszinte kommunikáció.

Lépésről lépésre haladunk.

  • Miközben dolgozunk a kiváláson és az új, önálló Egészségügyi Minisztérium felállításán — amely a jogi és adminisztratív folyamatok miatt hosszabb és összetettebb, mint elsőre gondoltuk —, a munka közben sem áll meg.
  • Párhuzamosan haladunk az egészségügyben dolgozók bértáblájának kialakításával és rendezésével, a Semmelweis-rend elindításával, az egészségügyi és kamarai törvény reformjával, az új háttérintézetek megalakításával, a kórházvezetők munkájának felülvizsgálatával, a várólisták csökkentésének szakmai és finanszírozási megoldásaival, a sürgősségi és pszichiátriai ellátás megerősítésével, az alapellátás megújításával, a kórházakban rekedt gyermekek helyzetének rendezésével, az azbesztügy egészségügyi vonatkozásainak feltárásával és kezelésével, az uniós források hazahozatalával, valamint a nemzetközi és európai szakmai kapcsolatok újjáépítésével.
  • Mindeközben zajlik azoknak a működési kihívásoknak a sürgős kezelése is, amelyek az örökölt humánerőforrás-, szervezési és finanszírozási hiányosságokból fakadnak, és amelyek rendezése elengedhetetlen a betegbiztonság további erősítéséhez.
  • Dolgozunk a betegelégedettségi és visszajelző rendszer országos bevezetésén, az értékalapú finanszírozás megteremtésén, a kórházi infrastruktúra felmérésén és javításán, valamint azon is, hogy az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés szélesebb körben biztosított legyen.

Tudom, hogy az ágyak mellett mindebből még nem érzékelhető változás. De ez valóban nem 100 méteres síkfutás, hanem maraton.

Rengeteg dolgunk van. De hiszem, hogy egy szabadabb szellemben, ahol a szakmaiság, az őszinteség és az etikus magatartás a zsinórmérték, közösen hegyeket tudunk megmozgatni a magyar emberek egészségéért és a jobb ellátásért.

Köszönjük a támogatást, a biztatást, az együttműködést és a türelmet addig is, amíg a minisztériumi munka a betegágyak mellett is kézzelfogható javulásokat eredményez.

Minket ez vezérel.”

Forrás:
Dr. Hegedűs Zsolt bejegyzése; Facebook; 2026. június 20.

Teljes szemléletváltást ígér az OEP leendő vezetője

„Gyökeres átalakulás előtt áll a finanszírozás, a kifizetőhelyi működést bizonyítékokon alapuló, stratégiai szolgáltatásvásárlás váltja fel, írja a Portfolio.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) helyét hamarosan ismét átvevő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) leendő vezetője, Kaló Zoltán a Magyar Tudományos Akadémián, egy szakmai rendezvényen vázolta fel az intézmény jövőbeli stratégiáját. Az egészségügyi közgazdász professzor, akit Hegedűs Zsolt miniszter kért fel a feladatra, éles kritikával illette az elmúlt évek egészségpolitikai gyakorlatát. Kifejtette, hogy a korábbi időszakban a fontos döntéseket háttértanulmányok nélkül, titkosított vagy esetenként manipulált adatok mellett, valós szakmai és társadalmi viták hiányában hozták meg, a szakmaiság helyett pedig a lojalitás vezérelte a rendszert.

A professzor kijelentette, hogy alapjaiban kívánják megváltoztatni a közfinanszírozásról alkotott képet, és a korábbi kifizetőhelyi szerep helyett egy értékalapú szolgáltatásvásárló szervezetet hoznak létre. A finanszírozást valós teljesítményhez és feltételekhez kötik, amihez a meglévő betegutak, kimenetek és költségek folyamatos, adatalapú monitorozását alkalmazzák, a visszaélések kiszűrése és a komolyabb szakmai ellenőrzés érdekében pedig elkerülhetetlenné válik a mesterséges intelligencia használata.

A strukturális reformok jegyében az OEP-en belül új stratégiai főigazgatóság alakul, amelyen belül adatelemzési, stratégiai elemzési és értékmérési főosztályok kezdik meg a működésüket. E területekre jelenleg is toborozzák a hiányzó specialistákat, emellett már megtalálták a leendő betegképviseleti koordinátort is, aki a betegek visszajelzéseit csatornázza be a döntéshozatalba.

Az intézmény a jövőben nagy hangsúlyt fektet a transzparenciára és a tudománykommunikációra, így a döntéseket és a rendelkezésre álló adatokat a laikusok és a szakma felé egyaránt publikálni fogják. A digitalizációs átállást az informatikai főigazgatóság átalakítása és egy dedikált mesterséges intelligencia osztály létrehozása támogatja. Kaló Zoltán az egyetemi központokkal való szoros, korábban hiányzó együttműködés kiépítését, valamint a nemzetközi uniós projektekben való aktív részvételt nevezte meg az új OEP működésének alapköveiként, írja tudósításában a Portfolio.”

Forrás:
Teljes szemléletváltást ígér az OEP leendő vezetője; Medical Online; 2026. június 19.

Kórházi fertőzési adatok – A transzparencia önmagában nem elég

„Rékassy Balázs egészségügyi menedzser a hvg360-nak nyilatkozva a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságának fokozatos bevezetés mellett érvelt.

Az új kormány döntése értelmében az egészségügyi tárca június 30-ig fejleszti a közzétételi rendszer módszertanát, hogy az adatszolgáltatás a korábbiaknál pontosabbá és átláthatóbbá váljon, míg az első nyilvános adatközlés határideje szeptember elseje. Ezt a lépést mind a szakma, mind a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége üdvözölte, különösen annak fényében, hogy a korábbi időszakban a fertőzési mutatókat olyannyira visszatartották, hogy megismerésükhöz gyakran hosszú peres eljárásokra volt szükség.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser a hvg360-nak azt mondta, a monitorozás és a transzparencia messze túlmutat a puszta statisztikákon, hiszen egy olyan osztályon, ahol ismerik a húgyúti fertőzések vagy a tüdőgyulladások pontos számait, célzott protokollokat vezetnek be, amelyeket a dolgozók is betartanak. Ez a fajta tudatosság idővel beépül a mindennapi működésbe, növeli az ellátás egységességét, kiszámíthatóságát és általános színvonalát, így a betegek az ország bármely pontján hasonló minőségű és biztonságú ellátással találkozhatnak majd.

A szakember ugyanakkor óva int attól, hogy a nyers adatokat felkészületlenül zúdítsák a lakosságra, mivel a sokkhatás helyett a rendszerszintű hibák kijavítására és a nemzetközi átlagtól elmaradó hazai kézfertőtlenítő-fogyasztás növelésére kellene helyezni a hangsúlyt.

A nemzetközi, így például az angliai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nyilvánosságra hozatal megfelelő módszertani támogatással és strukturális változtatásokkal ötvözve hozhat valódi minőségi javulást az egészségügyben, amihez elengedhetetlen a legfontosabb fertőzéstípusok adatainak pontos megismerése és a személyes vagy családi tapasztalatokból is leszűrhető hiányosságok gyökeres orvoslása.”

Forrás:
Rékassy Balázs: A transzparencia önmagában nem elég; Medical Online / HVG360; 2026. június 19.

Soron kívüli szakmai vizsgálatot rendelt el Tarr Zoltán több közgyűjteményben

„Hasonlóan a színházakhoz több közgyűjteményünkből is folyamatosak és visszatérőek az ott dolgozók észrevételei és panaszai arról, hogy az intézeteken belül milyen állapotok alakultak ki: szakszerűtlenségről, hatalmi visszaélésekről számolnak be a dolgozók. A bukott kormány a kultúra minden területén káoszt hagyott maga után, minisztériumunk működése óta folyamatosan érzékeljük, milyen káros hatása volt a leköszönt rendszernek a magyar nemzet közkincsére, közös kultúránkra.
Soron kívüli szakmai vizsgálatot rendeltem el az MNM KK Országos Széchényi Könyvtárban, az MNM KK Iparművészeti Múzeumban, az MNM KK Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben. A rendszerváltással a magyar kultúrában is új korszak kezdődött: nekünk szándékunkban áll a meghallgatás és a párbeszéd, a vizsgálat részeként arra kérjük az érintett intézmények szakszervezeteit és Üzemi Tanácsait, hogy juttassák el észrevételeiket minisztériumunkhoz. A dolgozók által feltett kérdések, amelyekre részben vagy egészben nem kaptak válaszokat, nemcsak a munkavállalókat, de a magyar embereket is érdeklik. Ezért a vonatkozó kérdéseket a mai napon elküldtem az érintett főigazgatóknak, várjuk válaszaikat.”

Forrás:
Tarr Zoltán bejegyzése; Facebook; 2026. június 19.

Kátai-Németh Vilmos bejelentette az új helyettes államtitkár-jelölteket

„Nagy örömmel mutatom be nektek dr. Tóth Kinga Dóra szociális, család- és idősügyi államtitkár helyettes államtitkár jelöltjeit (a képen balról haladva):
Bódy Éva felel majd a szociális igazgatásért, a szociális szolgáltatásokért és az idősügyért.
Dr. Sziklai István a szociálpolitikáért lesz felelős, dr. Makay Zsuzsanna pedig a családpolitikáért felel majd a tárcánál. A következő napokban részletesebben is megismerhetitek őket.
Sok sikert és eredményes munkát kívánunk Kingának és csapatának!”

Forrás:
Dr. Kátai-Németh Vilmos bejegyzése; Facebook; 2026. június 21.
Lásd még:
Miniszteri biztost neveztek ki a gyermekvédelmi ügyek teljes feltárásához; Index.hu; 2026. június 15.

Polgármesteri felmérést indít a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)

„A TÖOSZ mai kibővített elnökségi ülésén döntés született arról, hogy Szövetségünk felméri a polgármesterek véleményét az önkormányzati rendszert érintő szükséges változásokról. A cél, hogy a TÖOSZ a települések gyakorlati tapasztalataira és javaslataira építve segítse a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium munkáját, és megalapozott szakmai álláspontot képviseljen a további egyeztetéseken.

A Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel folytatott június 3-ai egyeztetés tapasztalatairól szólva dr. Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke kiemelte: a Szövetség átadta szakmai javaslatcsomagját, amely többek között a települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak, valamint az ezekhez kapcsolódó finanszírozási rendszernek a felülvizsgálatát, a kisvárosi fejlesztéseket célzó LOCALL Programot, továbbá az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos TÖOSZ-elvárásokat és kezdeményezéseket tartalmazza.

A mai elnökségi döntés alapján induló polgármesteri felmérés ezt a munkát egészíti ki: a TÖOSZ a településvezetők aktuális észrevételeit és javaslatait összegyűjtve készül az önkormányzati rendszer jövőjéről szóló érdemi tárgyalásokra.

Az ülésen szó volt a CEMR politikai nyilatkozatáról is, amelyhez a TÖOSZ aláíróként csatlakozott. A dokumentum a helyi és regionális önkormányzatok erősebb bevonását szorgalmazza a következő uniós költségvetés tervezésébe; a Szövetség a választott képviselőket is a kezdeményezés támogatására biztatja.

Napirendre került továbbá az önkormányzati kiberbiztonság, különösen az információbiztonsági felelős szerepe a hivatali működés védelmében, valamint a Gazdasági Gyarapodás Önkormányzati Díj és a Fenntartható Megoldások Önkormányzati Díj eljárásrendje is.

Készen állunk arra, hogy hazai és európai szinten is aktívan részt vegyünk az önkormányzatok jövőjét meghatározó párbeszédben, és szakmai javaslatainkkal hozzájáruljunk a települések fejlődését szolgáló döntésekhez.

A TÖOSZ Elnöksége ismét megerősítette, hogy nyitott az egyeztetésre és együttműködésre Lőrinc Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel és a kormányzattal az önkormányzati rendszer, valamint az önkormányzati és állami feladatok rendszerének felülvizsgálatára, korrekciójára és az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok feladatfinanszírozási mértékére vonatkozóan.”

Forrás:
Polgármesteri felmérést indít a TÖOSZ; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. június 16.

Vezetőváltás az Államadósság Kezelő Központ élén

„Vezetőváltás az Államadósság Kezelő Központ élén. Június 22-től Tardos Gergely veszi át az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezetését.
Az ÁKK élén az államháztartás finanszírozásáért, az államadósság és likviditás kezeléséért felel majd. Ennek kapcsán fontos célkitűzés az állam kamatköltségeinek a leszorítása is annak érdekében, hogy jelentősebb forrás maradjon majd többek között közszolgáltatásokra: az eddig súlyosan alulfinanszírozott egészségügyre, oktatásra, közösségi közlekedésre és más infrastruktúra fejlesztésére, valamint a közszférában dolgozók bérére.
Tardos Gergely több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező közgazdász. Pályafutása során a makrogazdasági elemzés, előrejelzés, a monetáris és a fiskális politika, a kötvény- és devizapiacok területén vált szakértővé.
Ezelőtt az OTP Bank Stratégiai és Pénzügyi Divíziójának Elemzési Központját vezette igazgatóként. Felelős volt a magyarországi és a leányvállalati piacokra vonatkozó makrogazdasági, banki piacméret-, hozamkörnyezet- és árfolyam-előrejelzésekért, illetve az utóbbiakra vonatkozó befektetési stratégiákért és az ágazati kockázatok felmérésért. Rendszeres résztvevője volt a Magyarországra érkező külföldi befektetőkkel folytatott tárgyalásoknak.
Korábban a Magyar Nemzeti Banknál az állami adósságkezeléssel, a kamategyenleg előrejelzésével, a magánszektor eladósodottságával, a külső egyensúllyal es a devizatartalék-stratégiával foglalkozott.
Eredményes munkát kívánok neki!”

Forrás:
Kármán András bejegyzése; Facebook; 2026. június 21.

A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja – művelődés, oktatáspolitika
Sorok | Törvényjavaslat címe | Előadó | Terjedelem | A szabályozás célja | Benyújtás várható időpontja | Elfogadás kért időpontja
…
2. | Törvényjavaslat a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásáról
szociális és családügyi miniszter | közepes

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása körében azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek biztosítják, hogy a javítóintézetek ismételten teljeskörűen, az irányításukat és a fenntartásukat tekintve is a gyermekvédelem részévé váljanak. A tervezet rögzíti a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter ágazatirányító jogkörét a javítóintézetek tekintetében. Ismételten a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter feladatkörébe utalja a törvény, hogy gondoskodjon a javítóintézeti nevelés feltételeiről, valamint a javítóintézeteknek a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter irányítása alatt álló középirányító hatóság, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság útján történő fenntartásáról.

szeptember | szeptember

3. | Törvényjavaslat a köznevelés területén rövidtávon szükséges intézkedésekről
oktatási és gyermekügyi miniszter | közepes

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A módosítás helyreállítja a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságait, szélesíti az intézményi igazgatók munkáltatói jogkörét a tankerületi központi fenntartású iskoláknál. A módosítás további elemei, hogy meghatározza a köznevelésben foglalkoztatottak részvételi jogainak fórumait, azok hatásköreit. Ehhez kapcsolódóan a módosítás szélesíti a köznevelési ágazati szintű érdekegyeztetésben való szakszervezeti részvételi lehetőségek körét, továbbá eltörli a fenntartói és a munkáltatói szintű érdekegyeztetés előtti korlátokat. A tervezet eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat. A teljesítményértékelési rendszer átalakításáról.

szeptember | szeptember

9. | Törvényjavaslat az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter | kis

A közgyűjteményekben őrzött nemzeti kulturális javak elidegenítésének feltétlen tilalma; az állami vagyonról szóló törvény azon módosításainak visszavonása, amelyek lehetővé teszik múzeumi tárgyak protokolláris ajándékként való elajándékozását a szakmai testületek hozzájárulása nélkül. (36.§. 12. bek. hatályon kívül helyezése).

szeptember | szeptember

10. | Törvényjavaslat a Nemzeti Kulturális Tanácsról és a kultúrstratégiai intézményekről szóló 2019. évi CXXIV. törvény módosításáról
társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter | közepes

Kultúrstratégiai intézmények ideológiamentes működésének megteremtése, ezzel párhuzamosan a Kulturális Tanács összetételének átalakítása.

szeptember | szeptember

11. | Törvényjavaslat a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter | közepes

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ megszüntetése, a jelenleg alá tartozó intézmények önállóságának visszaadása.

szeptember | szeptember
…
19. | Törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
oktatási és gyermekügyi miniszter | közepes

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása az oktatási intézményekre háruló adminisztrációs terhek csökkentése érdekében

szeptember | október

20. | Törvényjavaslat a felnőttképzéssel és szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról
oktatási és gyermekügyi miniszter | közepes

A javaslat célja a felnőttképzéssel összefüggő hatósági hatáskörök telepítésének egyszerűsítése, áttekinthetővé tétele az ágazat szereplői számára a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében. A javaslat célja továbbá a szakképzési centrumok működése hatékonyságának növelése, emellett az oktatók továbbképzésének és teljesítményértékelési rendszerének finomhangolása, rugalmasabbá tétele.

szeptember | október
…
29. | Törvényjavaslat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény módosításáról
társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter | közepes

Független Örökségvédelmi Hivatal létrehozása, az összehangolt szakmai és hivatalos feladatok ellátásának érdekében.

október | november

30. | Törvényjavaslat a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. Törvény módosítása
társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter | közepes

A Nemzeti Kulturális Alap struktúrájának módosítása. A 7/C. §-ban tárgyalt miniszteri keret törlése. A jelenlegi szakmai kollégiumok, és a bizottság összetételének és a delegálásra vonatkozó jogok átalakítása.

október | november
…
41. Törvényjavaslat a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról
közlekedési és beruházási miniszter | közepes

A fogalommeghatározások pontosítása, a miniszteri beszámoló, kezelési tervek hazai szabályozása indokolja, valamint az idei ICOMOS észrevételek is indokolják a módosítást.

október | november
Forrás:
A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja; Magyarország Kormánya; 2026. június 19. (PDF)

A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja – vidék- és területfejlesztés
„Sorok | Törvényjavaslat címe | Előadó | Terjedelem | A szabályozás célja | Benyújtás várható időpontja | Elfogadás kért időpontja
…
83. | Törvényjavaslat a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról
vidék- és településfejlesztési miniszter | közepes

A törvénymódosításban való részvétel célja a vidék- és területfejlesztési szempontú területi hatásvizsgálat (ún. rural proofing) kötelező
érvényesítése a jogalkotási folyamatban. A javaslat értelmében a jogszabályok előkészítése során kötelezően vizsgálni és mérlegelni kell
a tervezett intézkedések vidéki térségekre, a kistelepülések népességmegtartó erejére és a területi kohézióra gyakorolt specifikus
hatásait. A kiegészítés kiemelt fontossággal bír abban, a központi szakpolitika megelőzze a területi egyenlőtlenségek mélyülését, és a
jogalkotás szintjén is garantálja a sajátos gazdasági és társadalmi érdekeinek érvényesülését.

november | december”
Forrás:
A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja; Magyarország Kormánya; 2026. június 19. (PDF)
Lásd még:
Vidéki szemmel nézve – Rural proofing: egy új kormányzási eszköz kialakításának esélyei és feltételei Magyarországon; eGov Hírlevél; 2026. március 8.

Európai Unió

A terv, a törvény és a határidő – Mi áll Magyarország EU-s forráscsomagjában?

„Mi áll Magyarország EU-s forráscsomagjában?

Két héttel a brüsszeli megállapodás után a kormány két fronton lépett egyszerre: benyújtotta az Országgyűlésnek a szupermérföldkövek teljesítéséhez szükséges törvénycsomagot és hivatalosan leadta a módosított Helyreállítási Tervet Brüsszelben. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, mi van a dokumentumokban és mire elég a rendelkezésre álló idő.

Korábbi írásomban bemutattam, hogy a május 29-i brüsszeli megállapodás nem a források kifizetéséről, hanem a kifizetés feltételeiről szólt. Alig két héttel később a feltételek két kulcsdokumentumban öltenek testet: az Országgyűlés elé terjesztett T/174-es törvényjavaslatban és a Bizottságnak benyújtott módosított Helyreállítási Tervben. A kettő együtt határozza meg, hogy a 16,4 milliárd eurós keretből mennyi érkezik ténylegesen Magyarországra.

A törvénycsomag: 30 törvény, 162 paragrafus, egy cél

A korrupcióellenes és átláthatósági törvényjavaslat, amelyet Görög Márta igazságügyi miniszter június 9-én nyújtott be, 110 oldalon, 162 paragrafusban mintegy 30 hatályos törvényt módosít. A preambulum kifejezetten rögzíti: „A Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra” – a javaslat célja a 2022-es Tanácsi Végrehajtási Határozatban foglalt, az előző kormányzat idején nem teljesített kötelezettségek végrehajtása.

A csomag legterjedelmesebb eleme a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása: a közjogi tisztségviselőknek ingatlanokat, kriptovalutákat, bankbetéteket és tartozásokat egyaránt tételesen kell feltüntetniük. Az Integritás Hatóság (IH) húsz pontos személyi listán – a köztársasági elnöktől a pártvezetőkig – vizsgálhatja a nyilatkozatokat, szándékos valótlan közlés esetén pedig az érintett jogviszonya automatikusan megszűnik, hároméves eltiltással.

A közbeszerzési reform bevezeti az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát és széleskörű összeférhetetlenségi szabályokat: a köztársasági elnöktől az MNB elnökéig senki – és családtagjaik – nem vehet részt ajánlattevőként.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügye a javaslat politikailag legérzékenyebb – és az EU felé is az egyik legjelentősebb pontja. A törvény 15 nevesített alapítvány létrehozó jogszabályát helyezi hatályon kívül, köztük a Mathias Corvinus Collegiumét és a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványét. A kuratóriumi tagok megbízatása 2027 augusztusáig megszűnik, ezt követően nyílt pályázat dönt, politikai összeférhetetlenséggel. Figyelemre méltó, hogy a Bizottság korábban nem a kekvák felszámolását, hanem átláthatóságuk biztosítását várta – a kormány tehát a szupermérföldkövekben foglaltaknál tovább ment. Ez a lépés nem csupán az RRF-hez szükséges: a kekvák rendezése a kohéziós források és a 2,2 milliárd eurós egyetemi keret feloldásának is előfeltétele.

A módosított Helyreállítási Terv: új tartalom, régi határidő

A törvénycsomag a szupermérföldkövek jogi teljesítését biztosítja – a konkrét beruházásokról és kifizetési kérelmekről viszont a Helyreállítási Terv rendelkezik, amelyet a kormány június 10-én nyújtott be a Bizottságnak. A Bizottság szóvivője megerősítette: az elmúlt hetek intenzív egyeztetéseinek köszönhetően a Tanács már júliusban jóváhagyhatja a módosított tervet.

Az eredeti magyar terv, amelyet az Orbán-kormány 2021-ben nyújtott be, kilenc komponensre épült: demográfia, munkaerő, felzárkózó települések, vízgazdálkodás, zöld közlekedés, energetika, körforgásos gazdaság, egészségügy és horizontális reformok. Az eredeti tervből származó projektek egy része – a hálapénz kivezetése, bölcsődei férőhelyek bővítése, lakossági napelempályázatok, a Gondosóra szociális program, egyes vasútvonal-felújítások – ténylegesen megvalósult, de a szupermérföldkövek nem teljesülése miatt kifizetési kérelmet nem lehetett benyújtani; a beruházásokat a magyar költségvetés előfinanszírozta.

A módosított tervben az eredeti 10,4 milliárd eurós keretből 2,6 milliárd euró maradt áthozható, a hitelrészből 400 milliót elengedtek – ez utóbbi EU-szerte bevett gyakorlat. A fennmaradó 7,4 milliárd eurós rést a kormány öt új elemmel tölti ki: villamosenergia-hálózat fejlesztése (1,5 milliárd euró), KKV-támogatás és bérlakásprogram (2 milliárd), HÉV- és vasúti járműbeszerzés (1,8 milliárd), valamint más uniós forrásokból átcsoportosított projektek (1,1 milliárd).

Az új elemek java részét a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelésén keresztül teljesítik – ez az RRF-rendelet által elismert pénzügyi eszköz, amelyet más tagállamok is alkalmaznak. A modell lényege, hogy az állam a célzott tőkeemelést augusztus 31-ig végrehajtja, amivel igazolható befektetés jön létre, míg a tényleges beszerzések a pénzintézeti kereten belül futnak tovább.

Időablak és kockázatok

A határidők továbbra is az ügymenet legszorosabb korlátjai. Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes június 16-ra rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a törvényjavaslat megtárgyalására. Augusztus 31-ig a szupermérföldköveket teljesíteni, szeptember végéig a kifizetési kérelmeket benyújtani, december végéig pedig a kifizetéseket végrehajtani kell. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, a korábban kifizetett mintegy 1 milliárd eurós előleg visszafizetése is felmerülhet.

Az EU-szintű kontextus érzékelteti a lemaradás mértékét: a Bizottság júniusi közleménye szerint a tagállamok összesen 335 milliárd eurónyi RRF-forrást nem hívtak még le; Franciaország a keretének 86 százalékánál jár, Magyarország a maga 9 százalékával az utolsó. Kármán András pénzügyminiszter pénteken jelezte, hogy a terv szövegét a napokban nyilvánosságra hozzák, a következő ECOFIN-ülésen pedig már a magyar terv lesz terítéken.

A kérdés nem az, hogy a politikai akarat megvan-e – az elmúlt két hét tempója ezt nem hagyja kétségben –, hanem az, hogy a jogalkotás, a bizottsági értékelés és a végrehajtás képes-e lépést tartani a határidőkkel. A májusi megállapodás feloldotta a zárat. A törvényjavaslat és a módosított terv beadta a kulcsot. Most az a kérdés, hogy az ajtó időben kinyílik-e.”

Forrás:
A terv, a törvény és a határidő; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. június 15.

Közös kassza, közös jövő? – Mit üzen a ciprusi alku az EU következő hétéves költségvetéséről?

„Mit üzen a ciprusi alku az EU következő hétéves költségvetéséről?

Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló vita 2026 júniusában új szakaszba lépett. A ciprusi tanácsi elnökség 2026. június 11-én előterjesztette az első olyan átfogó tárgyalási keretet, az úgynevezett „nego(tiating) boxot”, amely már konkrét számokat is tartalmaz a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre vonatkozóan. Ez önmagában is fontos fejlemény: a jövő hétéves keretét meghatározó költségvetési vitákban ugyanis eddig számos politikai nyilatkozatot hallhattunk, eddig azonban pénzügyi súlypontokról, elosztási arányokról és egyéb számszerű értékekről nem esett igazán szó. A ciprusi javaslat ezért semmi esetre sem a tárgyalások végét, hanem sokkal inkább azok valódi kezdetét jelzi.

A dokumentum a Bizottság 2025 júliusában bemutatott javaslatára épül, de annál valamivel visszafogottabb pénzügyi keretet ajánl. A ciprusi elnökség 2 százalékos, 32,8 milliárd eurós csökkentést javasol a Bizottság tervéhez képest: a költségvetési főösszeg így 1,76 billió euróról 1,73 billió euróra mérséklődne, 2025-ös árakon számolva. Ez az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,23 százalékát jelentené, illetve a NextGenerationEU-adósságtörlesztés nélkül 1,13 százalékot. A Bizottság eredeti javaslata ennél magasabb, 1,26 százalékos GNI-arányos szinttel számolt.

A számok mögött azonban egy ennél sokkal mélyebb vita húzódik. Az EU következő költségvetése arról szól, hogy Európa miként próbál egyszerre választ adni a hagyományos kohéziós és agrárpolitikai igényekre, az ukrajnai háború és a bővítés pénzügyi következményeire, a versenyképességi lemaradásra, a védelmi és biztonsági kihívásokra, valamint a zöld és digitális átállás finanszírozására. A kérdés tehát nem pusztán az, hogy mennyi pénzből gazdálkodjon az Unió, hanem az is, hogy ki rendelkezzen a források felett, milyen célokra fordítsa közös költségvetését az EU, és milyen feltételek, illetve eljárásrend mellett férhessenek ahhoz hozzá az uniós tagállamok, régiók, gazdák, vállalkozások, egyetemek, társadalmi szereplők.

Kohézió – versenyképesség: 1:0?

Az Európai Bizottság eredeti 2028–2034-es MFF-javaslata ambiciózus szerkezeti átalakítást irányzott elő. A Bizottság érvelése szerint az uniós költségvetésnek rugalmasabbá, egyszerűbbé és gyorsabban mozgósíthatóvá kell válnia. A javaslat központi eleme a nemzeti és regionális partnerségi tervek rendszere, amely több, jelenleg külön működő alapot és finanszírozási logikát vonna össze egy átfogóbb stratégiai keretbe. A Bizottság szerint ez lehetővé tenné, hogy a források jobban igazodjanak a tagállami és regionális szükségletekhez, miközben kevesebb lenne az adminisztratív széttöredezettség.

Hogy ez valóban így lenne-e, jelenleg nehéz eldönteni, a regionális politika kivezetésének felvetése mindenesetre mélyebb áttekintést követően is egyértelmű tévút. Nem csoda, hogy a megközelítés komoly aggodalmat váltott ki számos tagállam és az Európai Parlament részéről egyaránt. A kohéziós politika és a közös agrárpolitika hagyományosan az EU legláthatóbb és leginkább területileg beágyazott politikái közé tartoznak. Ha ezek a források egy nagyobb, nemzeti tervalapú struktúrába kerülnek, egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy gyengül a régiók, térségek és azon belül pedig a városok, települések, helyi közösségek közvetlen szerepe, elmosódnak a szakpolitikai garanciák, és a kohéziós logika egyre inkább válságkezelési vagy reformfeltételű eszközzé válik.

A Bizottság ezzel párhuzamosan új európai versenyképességi alapot is javasolt, amely a stratégiai technológiákra, a tiszta és digitális átállásra, az egészségiparra, a biotechnológiára, az agrár- és bioökonómiára, valamint a védelemre és az űriparra összpontosítana. A Horizon Europe jövőbeli kerete a Bizottság javaslata szerint 175 milliárd eurót érne el a versenyképességi alapon belül. Ez világos jelzés: Brüsszel a következő ciklusban a költségvetést egyre inkább iparpolitikai, technológiai és stratégiai autonómiai eszközként kívánja használni, kutatás-fejlesztési szempontból pedig az alapkutatások az alkalmazott kutatásokhoz képest egyértelműen háttérbe szorulni látszanak.

A ciprusi elnökség tárgyalási kerete nem bontotta le a Bizottság új architektúráját. Éppen ellenkezőleg: alapvetően igyekszik megőrizni annak fő szerkezeti elemeit, miközben arra törekszik, hogy politikailag elfogadhatóbbá tegye azt a tagállamok számára. A 2 százalékos összesített csökkentés látszólag mérsékelt kompromisszum, annak valódi jelentősége azonban abban áll, hogy a csökkentés nem egyenletesen oszlik meg az egyes fejezetek között. Jó hír a regionális politika jövőjéért aggódó tagországok számára, hogy az 1. fejezet kerete csökkenne a legcsekélyebb mértékben, ez a keret foglalja magában többek között a kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát és a halászati forrásokat. Ez politikailag fontos engedmény azoknak a tagállamoknak, amelyek szerint a Bizottság eredeti terve aránytalanul gyengítette volna a hagyományos, szerződéses alapú politikákat, ezen túl pedig saját magának is kedvezni kívánt Ciprus, hiszen a tagország mindhárom terület kiemelt kedvezményezettje.

Különösen fontos elem, hogy a ciprusi javaslat egyszeri megerősítést irányozna elő azon tagállamok számára, amelyek bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ez a közép- és kelet-európai, valamint több dél-európai ország számára kulcskérdés. Ezekben az országokban ugyanis továbbra is jelentős beruházási szükségletek vannak a közlekedési infrastruktúrában, a környezetvédelemben, a területi felzárkózásban, az energiahatékonyságban és a gazdasági szerkezetváltásban. Ciprus ugyanakkor nem tipikusan ebbe a körbe tartozik, hiszen fejlettségi mutatói az EU-átlag közelében mozognak, Magyarország számára azonban releváns lehet a rendelkezés, hiszen hazánk fejlettségi és jövedelmi mutatói továbbra is átlagosan 30%-kal az EU-átlag alatt vannak.

A közös halászati politikánál a ciprusi elnökség azt is rögzíti, hogy a Bizottság javaslata a jelenlegi ciklushoz képest csaknem 70 százalékkal csökkentette volna a dedikált, elkülönített összeget. A ciprusi kompromisszum ezért 2 milliárd euróra emelné a halászati keretösszeget, bár ez még így is jóval alacsonyabb lenne a jelenlegi MFF szintjénél. A közös agrárpolitika esetében a ciprusi javaslat azt is lehetővé tenné, hogy a költségvetés rugalmassági keretéből bizonyos forrásokat már korábban agrárpolitikai célokra lehessen felhasználni. Ez nem feltétlenül jelent önálló többletforrást, de nagyobb mozgásteret adna a tagállamoknak és az Uniónak arra, hogy gyorsabban reagáljanak a mezőgazdaságot érintő piaci, környezeti vagy jövedelmi kihívásokra.

Az 1. fejezet mérsékelt csökkentését a 2. és 3. fejezet — vagyis a versenyképességi, kutatási, innovációs, oktatási, védelmi, biztonsági és külső fellépési területek — 3,9 százalékos horizontális csökkentésével kísérné a ciprusi elnökség.  Érvelésük szerint ezek a programok a Bizottság javaslatában jelentősen nőttek volna, ezért a mostani korrekció inkább a növekedés mérséklése, nem valódi megszorítás. Ez az érv azonban nem meglepő módon nem minden szereplőt győzött meg. A legnagyobb nyereséget egyébként az jelentené, ha az uniós költségvetési gondolkodás végre nem egymással versengő fejezetekként kezelné a kohéziót és a versenyképességet. A kettő ugyanis nem egymás alternatívája, hanem egymás feltétele. Nincs valódi kohézió versenyképes gazdaság, innovatív vállalkozások, erős kutatási és technológiai kapacitások nélkül. De nincs tartós európai versenyképesség sem akkor, ha annak eredményei csak néhány fejlett régióban koncentrálódnak, miközben a kontinens jelentős térségei kimaradnak az innovációs és ipari átalakulásból.

Költségvetési csata három fronton

A ciprusi „nego box” lényegében három irányból kapott kritikát. Az első tábor a kohézió és az agrárpolitika védelmezőiből áll. A „Friends of Cohesion” vagyis a Kohézió Barátai csoport — köztük Magyarország — már 2026 májusában közös nyilatkozatban jelezte, hogy nem fogadja el a kohéziós politika, a közös agrárpolitika és a halászati politika reálértékű csökkentését. A csoport szerint ezek nem pusztán régi költségvetési fejezetek, hanem az EU leginkább kézzelfogható politikái: utak, vasutak, vízügyi beruházások, városfejlesztés, vidékfejlesztés, gazdatámogatás, képzés, munkahelyteremtés és helyi gazdaságfejlesztés formájában jelennek meg az európai állampolgárok életében.

A második tábor a nettó befizető, „frugális” vagyis takarékos tagállamoké. Számukra a ciprusi javaslat túl kevéssé csökkenti az összkiadást. A holland pénzügyminiszter a sajtóbeszámolók szerint a „nego box” helyett „no-go boxnak” nevezte a javaslatot, vagyis olyan tárgyalási keretnek, amely szerinte nem lehet elfogadható kiindulópont. A fukar álláspont lényege, hogy az EU-nak nem nagyobb, hanem fókuszáltabb, fegyelmezettebb és a jövő prioritásaira jobban koncentráló költségvetésre van szüksége, ennek megfelelően pedig az EU költségvetését minél nagyobb mértékben kellene a közvetlen európai uniós forrásokból fedezni.

A harmadik kritikai frontot az Európai Parlament nyitotta a javaslattal szemben, de egészen más irányból. A Parlament tárgyalói szerint a Tanács 2 százalékos csökkentési javaslata rossz üzenet, mert azt sugallja, hogy Európa mai kihívásai kevesebb közös cselekvést igényelnek. A Parlament korábbi álláspontja körülbelül 10 százalékos növelést sürgetett a Bizottság javaslatához képest, különösen annak érdekében, hogy a hagyományos politikák és az új prioritások ne egymás rovására versenyezzenek.

Ez a háromszög jól mutatja az MFF-tárgyalások valódi természetét. A vita nem egyszerűen „több vagy kevesebb pénzről” szól. A kohéziópárti országok számára a kérdés az, hogy megmarad-e a felzárkóztatás és a területi igazságosság az EU egyik alapvető ígéretének. A fukar országok kevesebb pénzt akarnak költeni, kisebb költségvetést és célzottabb költést szeretnének látni. Az Európai Parlament pedig azt hangsúlyozza, hogy ha az EU egyszerre akarja finanszírozni a versenyképességet, a védelmet, az agráriumot, a kohéziót, Ukrajnát, a bővítést és az adósságtörlesztést, akkor ehhez új saját forrásokra és nagyobb költségvetési mozgástérre van szükség.

Magyarország és a régió számára a ciprusi javaslat kettős üzenetet hordoz. Egyrészt pozitív fejlemény, hogy a kohézió, a közös agrárpolitika és az alacsonyabb jövedelmű tagállamok külön beruházási szükségletei hangsúlyosabban jelennek meg, mint a Bizottság eredeti javaslatában. Ez azt mutatja, hogy a közép- és dél-európai országok koordinált fellépése képes volt alakítani a tárgyalási dinamikán. Másrészt azonban a fő irány továbbra is változatlan: az EU költségvetése a következő ciklusban sokkal erősebben fog kapcsolódni a versenyképességi, iparpolitikai, biztonsági és geopolitikai célokhoz. Ez Magyarország számára nem kizárólag veszély, hanem lehetőség is. A régió ipari bázisa, akkumulátoripari, járműipari, védelmi ipari, energetikai és digitális kapacitásai miatt a versenyképességi és stratégiai technológiai forrásokból is részesedhet. Ugyanakkor ehhez más típusú felkészülésre van szükség, mint a hagyományos kohéziós logikában. A közvetlen uniós programok, a nemzetközi konzorciumok, a kutatás-fejlesztési projektek, a Digital Europe, a Horizon Europe, az Erasmus+, a LIFE, az Interreg és az új versenyképességi alap felé történő nyitás egyre fontosabb lesz.

A következő MFF egyik legnagyobb kockázata éppen az, hogy a tagállamok a nemzeti allokációkért folytatott harc közben megfeledkeznek a közvetlen uniós forrásokról. Pedig miközben a kohéziós és agrárforrások védelme jogos és szükséges, a jövő növekedési pályáját egyre inkább azok a szereplők fogják meghatározni, amelyek képesek lesznek bekapcsolódni az európai innovációs, ipari, digitális, klíma- és biztonságpolitikai programokba. A magyar önkormányzatok, egyetemek, vállalkozások, kutatóintézetek és civil szervezetek számára ezért nem elegendő a nemzeti borítékok alakulását figyelni, a közvetlen brüsszeli programokban való részvétel stratégiai kérdéssé válik.

Saját források nélkül nincs valódi kompromisszum

A vita egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb eleme az uniós saját források kérdése. A Bizottság javaslata szerint a következő költségvetésnek új bevételi forrásokra is szüksége lenne, részben azért, hogy finanszírozható legyen a NextGenerationEU adósságállományának visszafizetése, részben pedig azért, hogy ne kizárólag a tagállami befizetések növelésére épüljön az uniós ambíciók finanszírozása.

Ez politikailag rendkívül érzékeny ügy. A nettó befizető országok nem szeretnének nagyobb nemzeti hozzájárulást. A kohéziópárti országok nem szeretnék, ha a hagyományos politikákat az adósságtörlesztés vagy az új geopolitikai prioritások szorítanák ki. Az Európai Parlament pedig egyértelműen azt üzeni, hogy új saját források nélkül nem lesz hiteles költségvetési alku. Ezért a következő hónapokban a bevételi oldal legalább olyan fontos lehet, mint a kiadási fejezetek közötti osztozkodás.

Az uniós költségvetési döntéshozatal sajátossága tovább növeli a tétet. A többéves pénzügyi keret elfogadásához a Tanácsban egyhangúságra van szükség, az Európai Parlament pedig jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Tanács álláspontját. A saját forrásokról szóló döntés esetében a nemzeti parlamenti ratifikáció is releváns lehet. Ez azt jelenti, hogy a végső kompromisszum nem pusztán szakpolitikai, hanem intézményi és belpolitikai alkuk sorozatán keresztül fog megszületni.

A ciprusi „nego box” nem oldja fel az EU költségvetési dilemmáit. Nem ad végleges választ arra, hogy mennyi pénz jusson kohézióra, agráriumra, kutatásra, védelemre, Ukrajnára, bővítésre vagy válságkezelésre. Nem dönti el azt sem, hogy mennyire maradjon erős a tagállami és regionális programozás szerepe és mennyire váljon a költségvetés központilag irányított, politikai prioritásokhoz kötött eszközzé. Amit viszont megtesz: számokkal teszi láthatóvá a kompromisszum lehetséges kontúrjait.

A javaslat politikai üzenete, hogy a Bizottság reformarchitektúrája egyelőre nem bukott meg, de módosításra szorul. A kohéziós és agrárpolitikai aggályokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. A fukar országok költségvetési fegyelmet követelnek. Az Európai Parlament pedig nagyobb, ambiciózusabb és saját forrásokkal alátámasztott költségvetést akar. Ebben a háromszögben kell majd a 2026. július 1-jétől kezdődő ír elnökségnek és az Európai Tanácsnak továbbvinnie a tárgyalásokat.

A tét különösen nagy, mert az EU vezetői 2026 végéig szeretnének politikai megállapodást elérni. Ennek a törekvésnek nemcsak az áll a hátterében, hogy 2027-ben el lehessen fogadni a részletes jogszabályokat, és 2028 januárjától ne legyen fennakadás az uniós programok indulásában, hanem a 2027-ben sorra kerülő tagállami választások is komoly politikai bizonytalanságot teremtenek. Több kulcsfontosságú országban kampányidőszak kezdődhet, illetve új kormányok léphetnek hivatalba, amelyek adott esetben már más álláspontot képviselhetnek, mint elődeik. Ez beszűkítheti a kompromisszumkészséget és könnyen a belpolitikai viták részévé teheti az uniós költségvetés ügyét. A jelen helyzetben azonban igen csekély az esélye annak, hogy az MFF-tárgyalások könnyen zárulnak. Olyan költségvetésről beszélünk, amelynek egyszerre kellene kezelnie a régi és új kihívásokat, az adósságtörlesztést, a háborús biztonsági környezetet, a bővítési perspektívát, a versenyképességi válságot, a klíma- és digitális átállást, valamint a társadalmi és területi egyenlőtlenségek továbbra is fennálló problémáját.

A költségvetési alku Európa jövőképének próbája

A 2028–2034-es MFF-ről szóló vita ezért valójában Európa jövőképének próbája. A kérdés az, hogy az EU képes-e egyszerre modernizálni a költségvetését és megőrizni annak társadalmi-területi legitimációját. Képes-e úgy finanszírozni a versenyképességet, a védelmet és a stratégiai autonómiát, hogy közben nem gyengíti le a felzárkóztatást, a vidékfejlesztést és az agráriumot. Képes-e úgy növelni a rugalmasságot, hogy az ne vezessen túlzott központosításhoz. És képes-e úgy beszélni európai közjavakról, hogy azok ne a tagállami és regionális érdekekkel szemben, hanem azokkal összhangban jelenjenek meg.

Magyarország szempontjából a helyes stratégia nem lehet pusztán védekező. Természetesen szükséges a kohéziós és agrárforrások védelme, a regionális különbségek figyelembevétele, a tagállami programozási mozgástér megőrzése és a túlzott feltételességi mechanizmusokkal szembeni óvatosság. De ugyanilyen fontos a felkészülés azokra az új forráslogikákra, amelyek a következő ciklust meghatározzák: a versenyképességi, innovációs, digitális, energetikai, védelmi és közvetlen uniós programokra. A mostani vita egyik legfontosabb tanulsága talán éppen az, hogy az innováció területén tapasztalható regionális különbségekkel érdemben foglalkozni kell. Európa versenyképessége nem épülhet kizárólag néhány kiemelkedő innovációs központra: szükség van arra is, hogy a kevésbé fejlett régiók, a feltörekvő városok és a helyi innovációs ökoszisztémák is valódi esélyt kapjanak a bekapcsolódásra. A területi kohézió elvének ezért a versenyképességi politikában is világosabban meg kellene jelennie, mert hosszú távon csak így lehet egyszerre erősebb, kiegyensúlyozottabb és ellenállóbb Európát építeni.

A ciprusi tárgyalási keret tehát figyelmeztetés és lehetőség egyszerre. Figyelmeztetés, mert az EU költségvetési szerkezete átalakulóban van és a hagyományos forrásbiztonság nem vehető magától értetődőnek. Lehetőség, mert a tárgyalások még nyitottak, így a jól szervezett tagállami, regionális és szakpolitikai érdekérvényesítés képes alakítani a végső kompromisszumot. A következő hónapokban eldől, hogy a 2028–2034-es MFF valóban a kiegyensúlyozott modernizáció költségvetése lesz-e vagy egy olyan alku, amelyben Európa régi és új prioritásai egymás rovására próbálnak túlélni.”

Forrás:
Közös kassza, közös jövő?; Petri Bernadett; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. június 16.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Szilágy megye (Románia): regionális adatközponttal gyorsítanák a közigazgatás digitalizációját

„Szilágy Megye Tanácsa legutóbbi ülésén elfogadta azt a határozattervezetet, amely a Északnyugati Regionális Adatközpont létrehozása és működtetése elnevezésű projekt finanszírozásához szükséges jóváhagyásokat tartalmazza. A beruházás az Északnyugati Regionális Program 2021–2027 keretében valósulhat meg, és a térség digitális átalakulásának egyik legfontosabb fejlesztéseként tartják számon.

A döntés kapcsán Szilágyi Róbert-István, Szilágy Megye Tanácsának alelnöke hangsúlyozta: a megyei önkormányzat számára kiemelten fontos, hogy Szilágy megye része legyen azoknak az innovatív fejlesztéseknek, amelyek hosszú távon egyszerűbbé és hatékonyabbá teszik a lakosság és a közintézmények mindennapjait.

„Elfogadtuk az Északnyugati Regionális Adatközpont létrehozására és működtetésére vonatkozó projektet, mert meggyőződésünk, hogy a jövő közigazgatása a digitalizációra épül. Ez a beruházás nemcsak informatikai fejlesztés, hanem olyan eszköz, amely közelebb hozza az állampolgárokhoz a közszolgáltatásokat, csökkenti a bürokráciát és gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé” – nyilatkozta az alelnök.

A projekt összértéke meghaladja a 294 millió lejt, amelyből a támogatás jelentős részét európai uniós és állami források biztosítják. A kezdeményezésben a Speciális Távközlési Szolgálat (STS), valamint az északnyugati fejlesztési régió hat megyéje – Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy – vesz részt partnerségben.

Az adatközpont egyik legfontosabb feladata, hogy összekapcsolja a régió közintézményeinek digitális rendszereit és adatbázisait. A fejlesztés révén lehetővé válik az intézmények közötti gyorsabb adatcsere, ami jelentősen csökkentheti az adminisztratív terheket és javíthatja a közszolgáltatások minőségét. Szilágyi Róbert-István szerint a projekt legnagyobb nyertesei az érintett megyék lakosai. „Napjainkban nagyon fontos, hogy egyre több ügyet lehessen online intézni, felesleges sorban állás és intézményről intézményre járás nélkül. A rendszer lehetővé teszi, hogy a lakosok gyorsabban hozzáférjenek a helyi közszolgáltatásokhoz, miközben nagyobb átláthatóságot és hatékonyabb működést biztosít a közigazgatás számára” – fogalmazott.

A dokumentáció szerint az adatközpont alapvető szerepet tölt be az úgynevezett regionális adatfelhő kialakításában, amely a közintézmények interoperabilitását, együttműködését szolgálja. Ennek köszönhetően az egyes hivatalok rendszerei egymással kommunikálhatnak, ami jelentősen egyszerűsítheti az ügyintézési folyamatokat. Az alelnök kiemelte, hogy a fejlesztés összhangban van az Európai Unió digitális átállást támogató célkitűzéseivel, ugyanakkor kézzelfogható eredményeket hozhat a helyi közösségek számára.

„Szilágy megye jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy lépést tartsunk a technológiai fejlődéssel. Az adatközpont létrehozása olyan infrastruktúrát teremt, amely hosszú távon támogatja az intelligens közigazgatást, a gyorsabb szolgáltatásokat és a modern, hatékony intézményi működést” – tette hozzá.

A projekt finanszírozási szerződésének aláírását követően megkezdődhetnek a megvalósításhoz szükséges további lépések, amelyek révén az Északnyugati Régió egyik legjelentősebb digitális infrastruktúrája jöhet létre az elkövetkező években.”

Forrás:
Szilágy megye: regionális adatközponttal gyorsítanák a közigazgatás digitalizációját; Maszol; 2026. június 18.

Vége a túlközpontosított kommunikációs és rendezvényszervezési, valamint szervezetfejlesztési beszerzéseknek

„Vége a túlközpontosított kommunikációs és rendezvényszervezési, valamint szervezetfejlesztési beszerzéseknek.
Az állami intézmények jogot kapnak rá, hogy az NKOH központosított rendszerén kívül intézzék ilyen tartalmú beszerzéseiket. A központosított rendszert használhatják, ha akarják, de ezt minden felelős vezető csak akkor fogja megtenni, ha a központi rendszer valamiféle előnyt kínál: olcsóbb vagy gyorsabb lesz, mint a saját beszerzés. Ha az elmúlt években nem lett volna ennyire túlcentralizált a rendszer, akkor most Balásy Gyula nem kellett volna, hogy sírva interjút adjon, akár ezer magyar kisvállalkozás élhetett volna sokkal jobban egyenként akár százmilliós profitot realizálva, miközben az állam kevesebbet költött volna kommunikációra.
A mesterségesen kialakított monopóliumokat kemény munkával, hosszabb idő alatt lehet majd teljesen lebontani, de folyamatosan haladunk.
Nemrég megszüntettük a kriptodeviza piac korlátozásait. A NIS2 auditorok piaca is valamennyire felszabadult, bár még nem teljesen.
A mostani döntés a gazdaságfejlesztésnek is fontos mérföldköve: egy újabb lépést tettünk egy szabadabb, tisztább, versengőbb piac felé.”

Forrás:
Tanács Zoltán bejegyzése; Facebook; 2026. június 19.

Mesterséges monopóliumok az iratkezelő rendszerek területén – digitális kormányzat Magyarországon

„„Abszolút nem mai használatra van kitalálva” – mondta a Telexnek egy minisztériumi dolgozó a Poszeidon iratkezelőről, amit pár kivétellel az összes minisztériumban, kormányhivatalokban és állami cégekben is kötelező használni. A minisztériumi dolgozó szerint náluk gyakorlatilag „félistennek számítanak azok, akik tudják használni”. Egy másik, egykori minisztériumi dolgozó is arról számolt be, rémálom a Poszeidon: rossz minőségű, egyáltalán nem modern, nem rugalmas, nem felhasználóbarát és olyan programokat fejlesztettek bele, amikre semmi szükség nincs.

A beszámolók szerint a se nem modern, se nem felhasználóbarát szoftvert mégis kötelező használni a minisztériumok többségében iratkezelésre. A Poszeidont 2023-ban, egy nem nyilvános kormányhatározattal tették kötelezővé több száz állami szervnél. A szoftver licencét ugyan ingyen megkapták az állami szervek, de a bevezetéssel és a fenntartással járó költségeket saját forrásból kell megoldaniuk. A szoftverrel nemcsak a MÁV-nál, a Nemzeti Vagyonkezelőnél és a kormányhivatalokban kezelik az iratokat, hanem a legtöbb minisztériumban is.

A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. végső tulajdonosa a Nexius Informatikai Zrt.-n keresztül Fauszt Zoltán, aki korábban Palkovics László egykori innovációs miniszter üzlettársa volt. Fauszt és Palkovics 2000 és 2014 között mások mellett tulajdonosai voltak az Informin’ Informatikai Tanácsadó Kft.-nek. Palkovics korábban, még oktatási államtitkárként azt mondta, Fauszt Zoltán valóban a barátja, de ennek semmi szerepe nincs abban, hogy az üzletember milyen közbeszerzéseket nyer. Fauszt egyébként 2019 és 2020 között tagja volt annak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, ami az Orbán-kormány véleményező és tanácsadó testülete volt. A tanács többek között a kormányzati informatikai beszerzések döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatát is elemezte.

Fauszt cégei rengeteg, több tízmilliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket az Orbán-kormányok alatt. A minisztériumok többségében használt iratkezelő szoftveren kívül a vállalkozóhoz köthető cégek fejlesztették a közoktatási intézményekben homályos jogszabályi alappal egyeduralkodóvá vált adminisztrációs rendszert, a Krétát és a magyar egyetemeknek egyre drágábban adott Neptunt is.

Licenc ingyen, használat horror áron

2024-ben írt arról az Átlátszó egy keretszerződés alapján, hogy a Poszeidon bevezetése az állami szférában az ingyenes licenc ellenére akár 82 milliárd forintba is kerülhet.

Arról egyébként, hogy a Poszeidon licencét ingyen kapják meg az érintett szervezetek, maga Rogán Antal döntött. Az állami szervek, intézmények, cégek, alapítványok informatikai beszerzéseinek koordinációjáért felelős Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) oldalán olvasható tájékoztatás szerint 2021 decemberében kapták meg örökös használatra a Poszeidon licencét, miután az előző kormány felkérte a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy intézze ezt el.

2025 elejétől kezdve szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni. Kivételnek számít a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius elektronikus iratkezelő rendszert, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsarut használják erre. A Poszeidon nemcsak a minisztériumoknak, de az állami cégeknek is rengeteg pénzbe kerül. Már a választás után, április 22-én tették közzé annak a közbeszerzési eljárásnak az eredményét, amely szerint a Poszeidont fejlesztő cég, az SDA DMS a 30 százalékos opcióval együtt több mint 30 milliárd forintos, három évre szóló keretszerződést kötött 2025 szeptemberében 22 állami szervvel és céggel, köztük olyanokkal, mint a Magyar Államkincstár vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság.
Az utóbbi eljárást a DKÜ bonyolította le. Ez az az ügynökség, aminek a vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt május végén menesztették a pozíciójából. Lenkei utódja a DKÜ gazdasági vezérigazgató-helyettese, Kovács Miklós lett, aki egy Telexhez eljutott levélben arról írt, hogy jelenleg két állami számvevőszéki ellenőrzés is folyamatban van a szervezetnél.

Egy termék, de az milliárdokat hoz

A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. 2022 és 2024 között rendkívül magas bevételarányos nyereséget ért el. Az Opten cégadatbázisa szerint 2024-ben 6 milliárd 264 millió volt a nettó árbevétele, 2 milliárd 529 millió az adózott eredménye. 2023-ban 4 milliárd 2 milliós bevétel mellett 1 milliárd 227 millió forint adózott eredménnyel zárt. 2022-ben 3 milliárd 899 millió forint volt a bevétele, az adózott eredménye pedig 953 millió forint.

2025-ben viszont nagyon máshogyan alakultak a számok a cégnél, legalábbis az adózott eredményt nézve biztosan. A nettó árbevételük 387 ezer forinttal növekedett ugyan 2024-hez képest, az adózott eredményük csak 776 millió 522 ezer forint volt – ez közel kétmilliárd forinttal kevesebb, mint amennyit az előző évben sikerült elérniük.

Egyebek között az utóbbi számokról és arról is kérdeztük az SDA DMS-t, hogy van-e egyáltalán más terméke a cégnek, mint a sokat kritizált, kormányhatározattal kötelezővé tett Poszeidon iratkezelő szoftver. A cég válaszából, bár ezt kategorikusan nem jelentették ki, kiderült, hogy kizárólag a Poszeidonból él a társaság, más konkrét terméket egyáltalán nem említettek. „Az SDA DMS Zrt. a cégcsoport több mint három évtizedes magyar szoftverfejlesztési tudására és a Poszeidon 2005-ben indult fejlesztési előzményeire épít” – írták a válaszban.

Kérdeztük őket arról is, hogy lehet az, hogy az SDA DMS 2025-ben az előző évihez képest magasabb nettó árbevétel mellett a 2024-es adózott eredmény kevesebb mint harmadát érte el. „A 2025-ös üzleti évben a társaság eredményét nem a bevételek visszaesése, hanem a költségszerkezet tervszerű és tudatos megváltozása befolyásolta” – írta a cég a válaszban. Leginkább a jövőbeli növekedést szolgáló hosszú távú fejlesztésekkel, technológiai beruházásokkal indokolták azt, hogy ennyivel rosszabb volt a 2025-ös adózott eredményük, mint a 2024-es.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egyébként hogyan tudták 2024-ben a nettó árbevételük majdnem felét profitként realizálni. Szerintük a szoftverfejlesztő társaságok működéséből adódik, hogy az „akár éveken át tartó termékfejlesztési és beruházási szakaszokat követő értékesítési és támogatási fázisok egy-egy adott üzleti évben az átlagosnál magasabb eredményhányadot mutathatnak”. „A 2024-es év az SDA DMS Zrt. számára egy kedvező projektösszetételű és magas működési hatékonyságú év volt. A 2025-ös adatok ugyanakkor jól mutatják, hogy az eredményhányad iparági sajátosságként évről évre változhat, különösen akkor, ha a társaság jelentős fejlesztési és működési ráfordításokat vállal a jövőbeli termékfejlesztés érdekében.”

Megkérdeztük azt is, mennyibe került eddig összesen az államnak a Poszeidon, de azt is, mit gondol a cég, meg tudnának-e élni a piacról, állami megrendelések nélkül. Az egyik kérdésre kitérő választ adtak, azt írták, nem rendelkeznek „teljes körű, megrendelői oldalon összesített adattal arról, hogy az államnak, állami szerveknek vagy állami vállalatoknak összesen mennyi költsége merült fel a Poszeidon és kapcsolódó moduljai kapcsán”.

A másik kérdésre viszont magabiztosan válaszolták, hogy „az SDA DMS Zrt. szakmai és technológiai felkészültsége piaci környezetben is teljes mértékben versenyképes, megoldásait és moduljait jelenleg is számos piaci és versenyszereplő alkalmazza”. „A társaság tudatosan olyan szegmensre specializálódott, ahol kiemelten fontos a jogszabályi megfelelés, az információbiztonság, a nagyintézményi működés, az integrálhatóság és a hosszú távú támogatás” – írta a cég. Szerintük a közfeladatot ellátó szervek és intézmények kiszolgálása „nem működési gyengeséget, hanem specializált versenyelőnyt jelent”.

Végül kérdeztük őket arról is, hogyan reagálnak arra, hogy több minisztériumi dolgozó szerint nagyon rossz minőségű a szoftver, sokan a minisztériumokban effektíve nem is tudják használni. Meg akartuk tudni azt is, van-e bármilyen lehetőség arra, hogy visszajelzést adhassanak a rendszer használói a rendszer minőségéről.

Azt írták, hogy a cég „a Poszeidonnal kapcsolatos felhasználói és megrendelői visszajelzéseket szerződéses támogatási, ügyfélkapcsolati és fejlesztési folyamatokban kezeli”. Szerintük ezekben a folyamatokban strukturáltan bejelenthetők és értékelhetők a felhasználói észrevételek, hibajelzések, fejlesztési javaslatok, működési tapasztalatok.

A Telexnek nyilatkozó minisztériumi dolgozók Poszeidonról tett állításaira azzal reagáltak, hogy „egy ilyen rendszer esetében a felhasználói élményt nem lehet elválasztani a jogszabályi, iratkezelési, szervezeti és eljárásrendi kötöttségektől”. „Az SDA DMS Zrt. komolyan veszi a használhatósági visszajelzéseket; a társaság naprakész e-learning anyagokkal, train-the-trainer képzésekkel és szükség esetén kiegészítő oktatásokkal támogatja a megrendelői oldali felhasználást, hiszen közös cél a zökkenőmentes és jogszerű intézményi működés biztosítása” – írta a cég.

Mi lehet a sorsa?

Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere június elején arról posztolt, hogy „modern, átlátható és hatékony digitális államot” építenek, olyan közigazgatást, ami „valóban a közjót és a magyar embereket szolgálja”. „Mesterségesen létrehozott, elavult technológiákon alapuló monopóliumok helyett modern, egymással nyílt szabványok mentén összekapcsolható rendszereket építünk, amiket mindenki biztonságosan, kényelmesen használhat” – írta a miniszter.

Kérdéseket küldtünk a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak, hogy megtudjuk, mi a tárca terve a Poszeidonnal, arra utalt-e a miniszter, hogy ki akarják vezetni a közigazgatásból a Fauszt Zoltánhoz köthető cég iratkezelőjét. „A magyar közigazgatásban jelenleg 3 domináns iratkezelő rendszer működik: a Poszeidon, a rendvédelmi szerveknél működő Robotzsaru, és az önkormányzatok által használt DMS One. Azt gondolom, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny, mert az a szolgáltatások árának csökkenéséhez és a minőség javulásához vezetne” – írta a Telexnek Tanács Zoltán. Nem az a céljuk, hogy erővel kivezessenek bármilyen rendszert, hanem az, hogy biztosítsák a „a tisztességes piaci versenyt és a hatékony, felhasználóbarát iratkezelést”. Kérdeztünk arról is, hogy a Poszeidonhoz hasonlóan egy másik Fauszthoz köthető cég által fejlesztett rendszer, a közoktatási intézményekben használt Kréta sorsa mi lesz az új kormány alatt. „A Poszeidonhoz hasonlóan a Krétát is központilag tette kötelezővé a korábbi kormányzat, azaz egyből kizárta ezeknél a rendszereknél a piaci verseny lehetőségét. Itt is azt tudom mondani, hogy nem az a cél, hogy bármilyen rendszert kivezessünk, hanem, hogy megfelelő, hatékony, modern informatikai támogatása legyen az oktatásnak” – írta a miniszter.”

Forrás:
Fél évvel a választás előtt kötöttek állami szervek több tízmilliárdos szerződést a kötelezően használt iratkezelőt fejlesztő Fauszt-céggel; Nádor András; Telex.hu; 2026. június 19.

Mesterséges intelligencia (MI)

Norvégiában csaknem teljesen betiltják az MI használatát az általános iskolai oktatásban

„A kormány szerint a mesterséges intelligencia használata akadályozhatja az alapvető készségek elsajátítását, ezért az általános iskolások számára szinte teljes tilalmat vezetnek be.

Norvégia szinte teljes tilalmat vezet be a generatív mesterséges intelligencia eszközök használatára az általános iskolás tanulók számára, miközben az idősebb diákok oktatásában is korlátozza azok alkalmazását annak érdekében, hogy megelőzze a tanulásra gyakorolt negatív hatásokat – jelentette be pénteken az ország miniszterelnöke. Az oktatási teszteredmények széles körű romlásával szembesülve a kormány 2024-ben kitiltotta az okostelefonokat az iskolákból, és visszaadott a tanároknak több olyan jogosítványt, amelyekkel hatékonyabban tudják fenntartani a fegyelmet az osztálytermekben.

A mesterséges intelligencia használata növeli annak kockázatát, hogy a kisgyermekek kihagynak fontos lépéseket a tanulási folyamatukból – mondta Jonas Gahr Støre miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján. „Az iskolában a legfontosabb az, hogy gyermekeink megtanuljanak olvasni, írni és matematikai feladatokat megoldani” – mondta Støre, hozzátéve, hogy az új szabályokat a következő tanévtől vezetik be, amely augusztus végén kezdődik.

A kormány közlése szerint az elsőtől a hetedik osztályig járó, 6 és 13 év közötti tanulók számára általános szabályként nem lenne szabad MI-t használniuk, míg az alsó középfokú oktatásban részt vevő, 14 és 16 év közötti diákok a tanárok felügyelete mellett, óvatosan alkalmazhatják ezeket az eszközöket. A felső középfokú oktatásban, 17 és 19 éves kor között, a tanulóknak meg kell tanulniuk a mesterséges intelligencia megfelelő használatát annak érdekében, hogy felkészüljenek a továbbtanulásra és a munka világára – tette hozzá a kormány.

Norvégia már az 1990-es években elkezdte bevezetni a számítógépeket az osztálytermekbe, majd 2010 után, az iPad megjelenését követően a táblagépek használata is elterjedt, ami csökkentette a könyvek és a kézírás szerepét az oktatásban. A kormány azonban egy kapcsolódó pénteki közleményben azt is bejelentette, hogy olyan jogszabályt kíván előterjeszteni, amely több könyv használatát finanszírozná az osztálytermekben, ezzel visszafordítva a számítógépes táblagépek felé mutató korábbi tendenciát.

A norvég kormány áprilisban azt is bejelentette, hogy tervei szerint megtiltaná a gyermekek számára a közösségi média használatát 16 éves korukig. Ez illeszkedik ahhoz a trendhez, amelyet Ausztrália és több más ország indított el annak érdekében, hogy csökkentsék a fiatalok elektronikus eszközhasználatát.”

Forrás:
Norvégia betiltja az MI használatát az általános iskolákban; SG.hu; 2026. június 20.

Észtország lehet az első ország, amely digitális személyazonosságot hoz létre MI-ügynökök számára

„Második ülésén a Kristen Michal miniszterelnök kezdeményezésére létrehozott Eesti.ai tanácsadó testület megállapodott abban, hogy Észtország előrelép az MI-ügynökök digitális személyazonosságának, vagyis az „MI-azonosító kódoknak” a létrehozásában. A kormányfő támogatta a testület javaslatát egy olyan megoldás kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy az MI világosan meghatározott keretek között, ellenőrizhető és auditálható módon járjon el emberek, vállalatok vagy szervezetek nevében.

Michal miniszterelnök szerint Észtországnak lehetősége van arra, hogy alakítsa a következő digitális korszak egyik szabványát. „A jövőben az MI egyre több digitális feladatot fog elvégezni a nevünkben: jelentéseket állít össze, bevallásokat készít elő, vagy információs rendszerekkel lép kapcsolatba” – magyarázta. „Ehhez világosan látnunk kell, hogy ki, kinek a nevében, milyen jogosultságokkal jár el, és végső soron ki viseli a felelősséget.”

Az MI-ügynökök digitális személyazonossággal való felruházása azt jelenti, hogy egy személy vagy vállalat nevében eljáró ilyen ügynök korlátozott és kontrollálható jogosultságokat kaphat. Ez segít megelőzni azokat a helyzeteket, amelyekben magánszemélyeknek vagy szervezeteknek teljes hozzáférést kellene adniuk MI-asszisztenseik számára valamennyi jogosultságukhoz, szolgáltatásukhoz és adatukhoz. Meg kell például tudni határozni, hogy egy MI-ügynök kizárólag adatokat tekinthet-e meg, dokumentumot készíthet-e elő, fizetési megbízást állíthat-e össze, vagy csak egy meghatározott pénzügyi kereten belül járhat-e el.

„Észtország digitális államának sikere a bizalomra épült” – jegyezte meg a kormányfő. „A digitális személyazonosságok, az X-Road, a digitális aláírások és a digitális nyomok gyorsabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá tették országunkat. Most, hogy az MI-ügynökök korszakába léptünk, ugyanazzal a kérdéssel szembesülünk: hogyan használhatjuk ezt a technológiát úgy, hogy egyszerűbbé tegye az életet, miközben nem veszítjük el a kontrollt és az elszámoltathatóságot? Ha gyorsan és okosan cselekszünk, Észtország lesz az első ország a világon, amely hivatalos digitális személyazonosságot hoz létre MI-ügynökök számára.”

Az ülésen a fizikai MI és a kettős felhasználású technológiák tesztelési lehetőségeiről is szó esett. A megbeszélések során bemutatott egyik lehetséges kezdeményezés a „Merepesa” koncepció volt, amelynek célja, hogy a Finn-öbölben és a tágabb balti-tengeri térségben tesztkörnyezetet hozzon létre légi és vízi drónok vizsgálatához. Jelenleg a nyílt tengeri tesztek megszervezése költséges és időigényes feladat a fejlesztők számára, jelentős adminisztratív terhekkel jár, mivel a tesztelési létesítmények és használatuk feltételei nem kellően egyértelműek. A „Merepesa” lehetőséget kínál pilóta nélküli rendszerek egyidejű tesztelésére a levegőben, a vízfelszínen és a víz alatt. Mivel a balti-tengeri térségben kevés a nemzetközileg hozzáférhető nyílt tengeri tesztlétesítmény, egy ilyen megoldás regionális előnyt biztosíthat Észtországnak a drónok, a védelmi ipar és az autonóm rendszerek fejlesztésében.

Az ülés során a tanácsadó testület áttekintést kapott az áprilisban jóváhagyott projektek elindításáról is. Több területen jelenleg elemzések, piaci konzultációk, közbeszerzések és partnerségek előkészítése zajlik annak érdekében, hogy a kezdeti koncepciójavaslatoktól el lehessen jutni a gyakorlati megoldásokig és a pilotprojektekig. A legnagyobb előrehaladás „A leginkább MI-jártas nemzet” kezdeményezésben történt, amelynek célja a lakosság MI-készségeinek fejlesztése. A kezdeményezés pilot szakasza áprilistól júniusig tartott, és hat észt városban 35 gyakorlati workshopot foglalt magában, amelyeken mintegy 1200 ember vett részt. A pilot szakasz tapasztalatait a következő fázis előkészítéséhez használják fel; ennek célja, hogy az év végéig 10 000 fő vegyen részt a workshopokon, valamint elinduljon az oktatók, partnerek és rövid képzések szélesebb hálózata.

Az ülésen a tanácsadó testület számára bemutatták az Észt Nyelvi Intézet LLM-rangsorát is. Ez az észt nyelven működő nagy nyelvi modellek minőségét, az észt kulturális térrel kapcsolatos ismereteiket, valamint propagandával szembeni ellenálló képességüket értékeli. Az Észt Nyelvi Intézet szerint az észt nyelvű MI nem fejlődik és nem is fog fejlődni magától: a modellek minősége egyenetlen; az egyszerűbb és olcsóbb modellek gyakran gyengébben teljesítenek észt nyelven; a nem megfelelő modellek használata pedig növelheti a félrevezető információk terjedésének kockázatát. Az intézet álláspontja szerint nem elég pusztán átvenni a technológiát: Észtországnak szerepet kell vállalnia az észt nyelvű MI fejlesztésében is, elsősorban a jó minőségű elő- és utótanítási adatok rendelkezésre állásának biztosításával. Az Eesti.ai szempontjából fontos, hogy a közszféra, az oktatási intézmények, a vállalkozások és a magánszemélyek megalapozott döntéseket tudjanak hozni arról, hogy mely helyzetekben mely modelleket használják, és hogy az MI fejlesztése során az észt nyelv és kultúra ne maradjon a véletlenre bízva. Az észt LLM-rangsorról további információ a moodupuu.eki.ee oldalon található.”

Forrás:
Prime Minister Michal: Estonia to become first country to create digital identities for AI agents; Eesti Vabariigi Valitsus (Észt Köztársaság Kormánya); 2026. június 17.
Lásd még:
Eesti AI (angol nyelven )
Estonian LLM Leaderboard. How well do large language models perform in Estonian?; Institute of the Estonian Language

Bevált gyakorlatok útmutatója MI-t használó közigazgatási szervezetek számára – Gyakorlati útmutató a mesterséges intelligenciához

„A National Audit Office (Nemzeti Számvevőszék, Egyesült Királyság) mesterséges intelligenciáról szóló, nemrég megjelent útmutatója hasznos módon segít eligazodni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos sok zavaró információ között. Olyan kérdéseket vet fel, amelyeket a szervezetek korábban talán nem mérlegeltek, például azt, hogy az ügynökalapú rendszerek külső alkalmazása milyen hatással lehet a munkaterhelésükre. Ezzel korábban magam is foglalkoztam az Agentic AI – citizens’ new super-power for “joined-up government” című írásomban.)

Az útmutató arra is emlékeztet, hogy az MI tág terület, nem pedig egyetlen „dolog”, különböző típusai eltérő jellemzőkkel és kockázati profilokkal rendelkeznek:
„Az MI tág fogalom: a számítógépes rendszerek azon képességét jelenti, hogy olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyekhez rendes körülmények között emberi intelligenciára van szükség, például a nyelv megértésére, adatokból való tanulásra és döntéshozatalra. […] Fontos, hogy a szervezetek megértsék a náluk javasolt konkrét MI-típus jellemzőit annak érdekében, hogy értékelni, kezelni és mérsékelni tudják az ahhoz kapcsolódó kockázatokat.”

Az útmutató azt is kiemeli, hogy meg kell érteni és kezelni kell, milyen hatást gyakorolhatnak egy szervezetre az MI-technológiák külső felhasználási módjai:
„A szervezetek működésében zavarok keletkezhetnek, teljesítményük romolhat, vagy jelentősen megnőhet a munkaterhelésük az MI-vezérelt külső tevékenységek következtében. Ilyen lehet például, amikor automatizált eszközök hirtelen megugró mennyiségű online beadványt generálnak, vagy hirtelen megnövelik a nyilvános weboldalak forgalmát. Ez a következő módokon jelenhet meg:
– nőhet a jogos igénybevétel, ahogy csökkennek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályai és nehézségei;
– megszaporodhatnak az ismételt, alacsony értékű vagy gyenge minőségű beadványok, amelyek túlterhelhetik a meglévő kapacitásokat; valamint
– emelkedhet a csalás kockázata, beleértve a kifinomultabb és nehezebben felismerhető próbálkozásokat is.”

Mindenképp érdemes elolvasni.”

Forrás:
A practical guide to artificial intelligence; New Tech Observations from the UK (NTOUK), Jerry Fishenden’s technology policy blog; 2026. június 21.
——

„Ez az útmutató azokat a fő szempontokat emeli ki, amelyeket az audit- és kockázatbiztosítási bizottságoknak érdemes figyelembe venniük, amikor a mesterséges intelligencia (MI) tervezésének, bevezetésének és szélesebb körű alkalmazásának felügyeletét látják el a közszféra szervezeteiben.

Az útmutató a National Audit Office megállapításaira, az Egyesült Királyság kormányának MI-kézikönyvére (AI Playbook), valamint a kormányzati digitális transzformációs programok tanulságaira épít.

Az útmutató többek között a következőket tartalmazza:
– hol használják az MI-t a kormányzatban;
– milyen területeket kell a szervezeteknek mérlegelniük;
– mely fókuszterületekre érdemes figyelni, és milyen kérdéseket célszerű feltenni.”

Forrás:
Good practice guide for organisations using AI; National Audit Office (NAO); 2026. május 15.
(A kiadvány letölthető a fenti webcímen.)

MI-forgatókönyvek 2030: Segítség a szakpolitikai döntéshozóknak az MI jövőjére való felkészülésben

„Ez az előretekintési projekt azt vizsgálja, hogyan fejlődhetnek az MI-képességek 2030-ig, és milyen hatást gyakorolhatnak a biztonságra, a geopolitikára, a gazdaságra és a társadalomra. Öt valószerű, ugyanakkor a gondolkodási kereteket tágító forgatókönyvet vázol fel annak érdekében, hogy segítse a szakpolitikai döntéshozókat feltételezéseik tesztelésében, a kockázatok és lehetőségek azonosításában, valamint olyan szakpolitika kialakításában, amely ellenálló a különböző MI-jövőképekkel szemben. Ez a 2025-ben közzétett AI 2030 Scenarios Report frissített változata.

A mesterséges intelligencia az elmúlt évtizedben gyors ütemben fejlődött. A legfejlettebb MI-rendszerek laboratóriumi érdekességekből olyan rendszerekké váltak, amelyek már elkezdték átalakítani a világunkat. Már most jelentősen megváltoztattak olyan területeket, mint a szoftverfejlesztés és a kiberbiztonság, és hétköznapi emberek milliói használják őket a nap folyamán.

Továbbra is erősen bizonytalan azonban, hogy ez az átalakulás pontosan hogyan bontakozik ki, és mit lehet tenni annak alakítása érdekében. A Government Office for Science, vagyis az Egyesült Királyság kormányzati tudományos hivatala, először 2023-ban dolgozta ki az MI 2030-ra vonatkozó forgatókönyveinek egy csoportját, amelyeket 2025 áprilisában tettek közzé, hogy segítsék a szakpolitikai döntéshozókat e bizonytalanság kezelésében. Ezeket a forgatókönyveket azóta a kormányzat egészében felhasználták szakpolitikák stressztesztelésére és az MI hatásainak feltárására.

2023 óta az MI-képességek drámai mértékben fejlődtek, az MI-beruházások és az MI alkalmazása jelentősen bővült, és az új geopolitikai környezet további bizonytalanságokat hozott. E fejlemények követése érdekében a Government Office for Science az AI Security Institute-tal és a Department for Science, Innovation and Technology-vel együttműködésben, valamint a kormányzatból, a tudományos életből és az iparból érkező szakértők bevonásával frissített forgatókönyvcsomagot készített.

Ezek a forgatókönyvek a bizonytalanság feltárását, a stressztesztelést és a szakpolitika-fejlesztést szolgáló eszközök. Nem előrejelzések, és a jövő valamennyi forgatókönyv elemeit magában foglalhatja. Az azonban világos, hogy az MI 2030-ra mélyreható hatást fog gyakorolni.

Célunk, hogy ezek a forgatókönyvek közös kiindulópontként szolgáljanak az MI jövőjéről szóló kormányzati gondolkodásban, és elősegítsék a következetességet és a koherenciát Őfelsége kormányának hosszú távú tervezésében. A GO-Science előretekintési csoportja készen áll arra, hogy támogassa a minisztériumokat és kormányzati szerveket a forgatókönyvek alkalmazásában.

Módszertan

A forgatókönyvek ugyanazt a módszertant alkalmazzák, mint a korábbi, 2023-as forgatókönyvcsomag. Hat kritikus bizonytalanságra épülnek: ezek azok a tényezők, amelyeket az MI jövőjének alakítása szempontjából a legnagyobb hatásúnak azonosítottunk, és amelyek továbbra is erősen bizonytalanok. A kritikus bizonytalanságok különböző kombinációi, valamint kiterjedt kutatás és szakértői megítélés alapján belsőleg koherens, egymástól eltérő jövőképeket dolgoztunk ki, amelyeket öt forgatókönyv-narratívává formáltunk.

A forgatókönyvek célja, hogy szakpolitikák tesztelésére és fejlesztésére lehessen őket használni; ezért nem számolnak az Egyesült Királyság kormányának semmilyen szakpolitikai beavatkozásával. A forgatókönyvek emellett nem zárják ki egymást: a „valós” jövő mindegyik forgatókönyvből tartalmazhat elemeket, és az egyikből át is alakulhat más forgatókönyvek irányába.

1. táblázat: Kritikus bizonytalanságok

Képességek — Milyen gyorsan fejlődik majd az MI a mai képességeken túl? Mely területeken éri el vagy haladja meg az emberi teljesítményt? Korlátozni fogják-e a fejlődést olyan bemeneti tényezők, mint a számítási kapacitás, az adatok vagy az algoritmusok?
Eloszlás és modell-hozzáférés — Mennyire koncentrálódik majd a frontier fejlesztés vállalatok és országok között; mennyire lesznek tartósak az előnyök; mennyire lesz hozzáférhető vagy drága az MI; hogyan teljesítenek majd a nyílt rendszerek a zárt rendszerekhez képest?
Védettség — Ellenőrizhető marad-e az MI, és a szándékoknak megfelelően fog-e működni; milyen hatékonyan használják majd ki rosszindulatú szereplők?
Alkalmazás — Milyen széles körben és milyen mértékben használják majd az MI-t; mekkora autonómiát adunk neki; meg fog-e benne bízni a nyilvánosság; milyen társadalmi hatásokkal jár majd az alkalmazása?
A munkaerő kiszorítása — Hogyan hat az MI a munkahelyekre és a munkaerőpiacokra? Kiegészíti vagy helyettesíti majd az emberi munkát?
Globális együttműködés — Milyen mértékben működnek majd együtt az országok az MI területén; az MI-verseny és a militarizáció súlyosbítani fogja-e a konfliktusokat?…”

Forrás:
AI Scenarios 2030: Helping policymakers plan for the future of AI; Government Office for Science; 2026. június 15.
A teljes dokumentum HTML formátumban.
A teljes dokumentum PDF-ben.
Előzmények:
AI 2030 Scenarios — Helping policy makers plan for the future of AI, January 2024; Government Office for Science; 2025 (PDF)
A fenti dokumentum HTML formátumban

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) miniszteri kerete: felülvizsgálják a futó projekteket

„A törvény lehetővé teszi, hogy a tudománypolitikáért felelős miniszter egyedi támogatási kérelmek alapján, saját hatáskörben döntsön az NKFI Alap éves kiadási előirányzatának legfeljebb 3%-áról, ami 2026-ban 4,2 milliárd Ft.
Tételesen átvizsgáltattam a minisztériumban a kormányváltás előtt 2026-ban az egyedi miniszteri keret terhére kiosztott támogatásokat.
Az eredmény: akár 1,7 milliárd forint közpénzt is megtakaríthatunk vagy felhasználhatunk olyan célokra, amelyek valóban a tudományt és innovációt szolgálják, ha felelősen bánunk ezzel a kerettel.
Hankó Balázs a rendelkezésére álló 4,2 milliárd forintból az első negyedévben 31 pályázatról, összesen 2 milliárd forintról döntött, jelentős részéről nem sokkal a választások előtt. A támogatott projektekből mintegy 1 milliárd forint értékű program még megvalósítás alatt áll.
Ezeket független, külső szakértők tudományos és innovációs szempontok alapján a felkérésemre megvizsgálták. A pályázati anyagok újraértékelése szerint a már támogatást kapott, de még megvalósítás alatt álló projektekhez kapcsolódóan 890 millió forint kifizetése nem volt tudományos szempontok alapján egyértelműen és teljes mértékben indokolt.
Ezért minden érintett, még futó projektet tételesen felülvizsgálunk. Megvizsgáljuk az eddig elért eredményeket, a szakmai tartalmat és a forrásfelhasználást, majd az előrehaladás alapján egyenként döntünk a folytatásukról vagy a befejezésükről. A szakmailag nem indokolható projekteket lehetőség szerint lezárjuk.
További 1,52 milliárd forint értékű pályázat beadásra került a korábbi miniszterhez, ezek esetében a döntési folyamat már elindult, több esetben döntés is született, támogatási szerződést azonban még nem kötöttek. Hivatalba lépésünket követően minden új kötelezettségvállalást leállítottunk, és ezeket a pályázatokat is újraértékeltük.
A független szakértői csapat az 1,52 milliárd forintos igényből mindössze 670 millió forint támogatását tartotta szakmailag megalapozottnak. Egy közel 600 milliós, a korábbi miniszter által rövid idővel a választások előtt támogatandónak ítélt projekttel kapcsolatban egyértelműen az a szakértői team álláspontja, hogy nem indokolt a támogatása.
A tételes felülvizsgálat eredményeként, a már megvalósítás alatt lévő projektek végső értékelésétől függően, 1–1,7 milliárd forint megtakarítást érhetünk el. Ezt az összeget valóban hasznos és indokolt innovációkra, fejlesztésekre, tevékenységekre lehet fordítani.
A közpénz nem politikai ajándék, és nem osztható ki szakmai kontroll nélkül. A kutatás-fejlesztési és innovációs forrásokról kizárólag átlátható, ellenőrizhető, tudományos és innovációs szempontok alapján szabad dönteni.
A jövőben a miniszteri keret terhére történő kifizetéseket is külső, független szakértői értékelés fogja segíteni.”

Forrás:
Tanács Zoltán bejegyzése; Facebook; 2026. június 19.
(Az eredeti bejegyzésben van egy informatív infografika is.)

Fenntartható fejlődés

A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja – klímavédelem
„Sorok | Törvényjavaslat címe | Előadó | Terjedelem | A szabályozás célja | Benyújtás várható időpontja | Elfogadás kért időpontja
…
64. | Törvényjavaslat a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény módosításáról
élő környezetért felelős miniszter | közepes

5/2025. (VI. 30.) AB határozat: Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését, XX. cikk (1) bekezdését és XXI. cikk (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok csökkentésének a hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenálló képesség növelésének eszközeit (reziliencia). Határidő: 2026. június 30.

november | december”
Forrás:
A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja; Magyarország Kormánya; 2026. június 19. (PDF)

Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése 2026

„Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. A klímasemlegességi cél felé történő elmozdulás az egyik legfontosabb nemzeti érdekünk, nem csak klímapolitikai szempontból, hiszen ez az út számos társított előnnyel is jár, azzal együtt, hogy hozzájárul a klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerüléséhez. Azonban ahhoz, hogy elérjük a célt, nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. Az ötödik előrehaladási jelentés már öt év adatait (2020-2024) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton.

Hazánk klímateljesítménye nemzetközi összevetésben kifejezetten ellentmondásos

Miközben egyes technológiai és piaci mutatók (különösen az energiaátmenet gyakorlati előrehaladása és a kibocsátások alakulása) viszonylag kedvező képet mutatnak, a klímapolitika minősége és következetessége alapján az ország tartósan a sereghajtók között szerepel.
A 2020-2024 közötti öt évben Magyarország ÜHG kibocsátása összesen 15%-kal csökkent. Ezen belül 2023-ról 2024-re is tovább folytatódott az ÜHG emissziók mérséklődése (bruttó 1,1%-kal, nettó 3,2%-kal). Ennek mértéke elmarad az energiaválság tetőpontja által is befolyásolt 2022-től és 2023-tól, de még így is megfelelő tempót jelent a hatályos 2030-as klímacél eléréséhez.
Ezen ütem fenntartása azonban nem magától értetődő, további szakpolitikai beavatkozásokat igényelhet, különösen akkor, ha a gazdaság az egymást követő válságok végeztével majd ismét érdemben növekedni kezd.

Javuló ágazati teljesítmények, kivételekkel

2020-2024 között szinte minden ágazat ÜHG kibocsátása csökkent. A közlekedés esetén ez csak a COVID-19 előtti, 2019-es adathoz képest igaz. A földhasználat, földhasználat-váltás és erdészet (LULUCF) által produkált széndioxid-nyelés 2024-ben elmarad a kimagasló 2020-as adattól, bár még így is jónak számít. 2023-ról 2024-re a mezőgazdaság esetén történt némi romlás, minden más ágazat javult, még ha csak lassan is.

Az adathiány továbbra is megnehezíti az értékelést

Az adathiány mértéke kis mértékben romlott az előző jelentéshez képest. Emiatt az indikátorok 19%-át nem lehetett értékelni.

Vegyes kép a hosszú távú trendekben

A 11 dimenzióból kettő mutat megfelelő előrehaladást (Ipar, Épületek); öt túl lassú előrehaladást (Energia, Mezőgazdaság és földhasználat, Szén-dioxid kivonás, Technológia, Klímakormányzási rendszer); kettő stagnálást (Finanszírozás, Életmód); egy romlást (Közlekedés); egy (Igazságos átmenet) pedig adathiány miatt nem volt értékelhető. Így az öt év alapján a túl lassú előrehaladás jellemzi a dimenziók közel felét, miközben a megfelelő előrehaladást és a stagnálást mutató szektorok száma megegyezik egymással, míg egy romlik és egy nem értékelhető. Mindez tehát azt jelzi, hogy bár pusztán a nemzetgazdasági szintű ÜHG csökkentést figyelve minden rendben lévőnek látszik, a mögöttes folyamatok azt mutatják, hogy bőven van még tennivaló. Az ÜHG kedvező alakulása a válságok hatására felülteljesít az alátámasztó folyamatokhoz képest.

A Green Policy Center Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésének letöltése

Az Ötödik Előrehaladási Jelentés ábragyűjteményének letöltése”

Forrás:
Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése 2026; Green Policy Center; 2026. június 17.