Skip to main content

28. szám, 2026. július 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elfogadták a magyar helyreállítási tervet, jöhetnek az EU-s források – Magyarország Kormánya

„A folyamat utolsó lépcsőjeként az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa is jóváhagyta a magyar kormány módosított helyreállítási tervét, így most már biztosan megkapja Magyarország a korábban befagyasztott 10 milliárd eurót.

Magyar Péter miniszterelnök május végén jelentette be, hogy megállapodtak az Európai Bizottsággal a Magyarországnak címzett források közül 16,4 milliárd euró felszabadításáról. Ebből 10 milliárd euró az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódóan érkezik, eléréséhez a korrupció elleni fellépés szigorítását és a közpénzek átlátható felhasználását vállalta a kormány. Ide tartozik egyebek mellett a vagyonnyilatkozati rendszer reformja, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése, illetve a korrupcióval szemben meghirdetett zéró tolerancia.

A folyamat részeként módosítani kellett az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez (RRF) 2021 májusában benyújtott helyreállítási tervet. Ezt intenzív egyeztetés előzte meg az Európai Bizottsággal, és társadalmi szervezetekkel is egyeztettek a vállalások pontosítása érdekében. A bizottsági tárgyalások végleges lezárása után az uniós pénzügyminiszteri tanács (ECOFIN) jóváhagyásával most már biztosan kijelenthető, hogy Magyarország megkapja a helyreállítási tervvel elérhető 10 milliárd eurót.

A forrásokat az Európai Bizottság az előző kormányzat idején tapasztalt jogállami és korrupciós problémák miatt fagyasztotta be. Sokáig úgy tűnt, hogy ezeket a pénzeket végleg elveszíti Magyarország, mivel lehetetlennek látszott az idén augusztusban lejáró határidő betartása. A magyar kormány és az Európai Bizottság többkörös egyeztetések után megtalálta a megoldást, és az is kiderült, hogy a korábban a megállapodás akadályaként emlegetett feltételek nem léteznek: a Magyarországnak szánt források nem kerültek Ukrajnába, nem kell lemondani Magyarország szuverenitásáról, nem kell változtatni a magyar migrációs politikán. A pénzek elérésének feltételei között kizárólag korrupcióellenes intézkedések szerepelnek.

A tervek szerint ennek a hazahozott forrásnak a jelentős részét új HÉV-szerelvények és új InterCity vonatok beszerzésére fordíthatja a kormány. De egyebek mellett a magyar energiahálózat korszerűsítésére, a kis- és középvállalkozások támogatására és egy új nagy bérlakásprogram elindítására is fedezetet jelent az összeg.

A megnyíló uniós forrásokból fennmaradó 6,4 milliárd euró pedig ebből a döntésből már egyenesen következik, a következő lépés ezeknek a befagyasztott kohéziós forrásoknak a felszabadítása lesz.”

Forrás:
Elfogadták a magyar helyreállítási tervet, jöhetnek az EU-s források; Magyarország Kormánya; 2026. július 10.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: az Európai Unió Tanácsa zöld utat adott Magyarország új tervének

„A Tanács a mai napon jóváhagyta Magyarország új helyreállítási és rezilienciaépítési tervét (RRP). Az új terv alapján mintegy 10 milliárd euró folyósítható Magyarország számára, amelyből körülbelül 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, mintegy 3,5 milliárd euró pedig hitel.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtandó nemzeti reform- és beruházási programokat határozzák meg. Az eszköz a NextGenerationEU központi eleme, vagyis az Európai Unió azon ideiglenes eszközéé, amelynek célja, hogy elősegítse és felgyorsítsa a tagállamok zöld és digitális átállását, egyúttal erősítve rezilienciájukat, kohéziójukat és fenntartható növekedésüket.

Magyarország új helyreállítási és rezilienciaépítési terve

A mai jóváhagyásra azt követően került sor, hogy Magyarország a közelmúltban benyújtotta új tervét. A korábbi magyar tervben szereplő szupermérföldkövek teljesítésének késedelmei miatt a terv végrehajtása már nem volt megvalósítható. Ennek okai között szerepeltek az energiaárak ingadozásából eredő költségnövekedések, a geopolitikai körülmények váratlan változásai, az előre nem látható végrehajtási nehézségek, az időbeli korlátokból vagy ütemezési nyomásból fakadó késedelmek, valamint egyéb fejlemények.

A Magyarország új nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervében meghatározott intézkedések célja, hogy hozzájáruljanak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz valamennyi pilléréhez. Az intézkedések biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét a terv végrehajtása során, megerősítik Magyarország korrupcióellenes keretrendszerét, növelik a közpénzek felhasználásának és a közbeszerzéseknek az átláthatóságát, továbbá javítják az érdekelt felek és a szociális partnerek bevonását a jogalkotási folyamatba. Az új terv a bírói függetlenség és a jogállamiság magyarországi megerősítését célzó intézkedéseket is tartalmaz.

A többi nemzeti tervhez hasonlóan az e terv keretében teljesített kifizetések is teljesítményalapúak lesznek. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság csak akkor folyósítja az egyes országoknak járó összegeket, ha azok teljesítették a tervükben szereplő reformok és beruházások végrehajtásához kapcsolódó, előzetesen elfogadott mérföldköveket és célokat.

Nyolc tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervének célzott módosítása

A Tanács ezzel egyidejűleg jóváhagyta Ciprus, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia és Szlovénia nemzeti tervének célzott módosításait is.

A Bizottság elemzése szerint e módosítások nem befolyásolják az érintett tagállamok átfogó terveinek relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját.

Háttér

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az Európai Unió nagyszabású pénzügyi támogatási programja, amelyet a Covid19-világjárvány által az európai gazdaság elé állított kihívásokra válaszul hoztak létre. Az eszköz a NextGenerationEU központi eleme. A NextGenerationEU olyan ideiglenes helyreállítási eszköz, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy forrásokat vonjon be a világjárvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk enyhítésének támogatására.

A reformoknak és beruházásoknak hat kiemelt szakpolitikai területhez kell hozzájárulniuk: a zöld átálláshoz; a digitális átalakuláshoz; az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez és foglalkoztatáshoz; a társadalmi és területi kohézióhoz; az egészségügyhöz és a rezilienciához; valamint a következő generációt érintő szakpolitikákhoz, ezen belül az oktatáshoz és a készségfejlesztéshez.

Annak érdekében, hogy teljes mértékben részesülhessenek az eszköz nyújtotta támogatásból, a tagállamoknak 2026. augusztus végéig végre kell hajtaniuk a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben foglalt valamennyi reformot és beruházást.

Eddig több mint 429 milliárd eurót folyósítottak.

Council implementing decision approving the assessment of the recovery and resilience plan for Hungary
…
A recovery plan for Europe (background information)
Ülések

Forrás:
Recovery and resilience facility: Council greenlights new plan for Hungary; Európai Unió Tanácsa; 2026. július 10.
Lásd még:
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2022. december 15-i végrehajtási határozat módosításáról; Európai Unió Tanácsa; 2026. július 7. (PDF)
MELLÉKLET a következőhöz: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2022. december 15-i végrehajtási határozat módosításáról; Európai Unió Tanácsa; 2026. július 7. (PDF)

Tanács Zoltán: „Az innováció Magyarország jövőbeli sikerének kulcsa”

„A Hungarian Startup University Program (HSUP) idei Demo Day rendezvényén mutatkoztak be a legígéretesebb egyetemi startupcsapatok. Az eseményt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyitotta meg. A Bosch kampuszán többek között arról kérdeztük, hogyan látja a hazai innovációs ökoszisztéma helyzetét, és milyen szerepet szán a minisztériumnak az innováció előmozdításában.

GyártásTrend: Miniszter úr nyitóbeszédében is utalt arra, hogy az innováció kiemelten fontos erőforrásunk. Hogyan látja, milyen szerepe lehet a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak egy jól működő, sokszereplős innovációs ökoszisztéma kialakításában?

Tanács Zoltán: Meggyőződésem, hogy egy jó innovációs ökoszisztéma mindig sokszereplős, és megteremti azokat a platformokat, amelyeken valódi párbeszédek létre tudnak jönni a szereplők között. Az elmúlt időszak egyik nagy hibájának azt tartom, hogy viszonylag kevés érdemi párbeszéd folyt a valódi ipari partnerek és a kormányzat között. Néhány kiválasztott iparágban ugyan konkrét, célzott nagyberuházások történtek, az innováció azonban mégsem tudott felszabadulni, és nem vált a magyar gazdaság szerves részévé. Nagyon sok jó kutatónk van, mégis viszonylag kevés szabadalmat jegyeztettünk be, és kevés ötlet jut el addig a fázisig, hogy abból bejegyzett szabadalom – vagyis valóban hozzánk köthető, védett szellemi termék – szülessen.
Éppen ezért az elmúlt hetekben azon dolgoztunk, hogy az innovációs ökoszisztéma szinte minden lehetséges szereplőjével egyeztessünk: egyetemekkel, kormányzati szereplőkkel, más minisztériumokkal, a gazdaságfejlesztésért felelős tárcákkal, számos startup-szövetséggel és -vállalkozással, valamint a kutatóhálózat képviselőivel is.

GyártásTrend: Az iparnak az elmúlt években elég sok nehézséggel kellett szembenéznie – a munkaerőpiacon, az energia terén és a logisztikában is. Ön szerint hogyan tud az innováció segíteni a vállalatoknak ezeken a nehézségeken túljutni?

Tanács Zoltán: A magyar gazdaságfejlesztés egyik fontos eleme lesz, hogy megpróbálunk a magasabb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások felé elmozdulni. Azáltal, hogy nagyobb figyelmet és nagyobb állami támogatást fordítunk az ilyen jellegű tevékenységekre, önmagában is jelentős hatása lesz a gazdaságra.
A munkaerőpiaci helyzet valóban nagyon nehéz kérdés, és nem lehet megfelelő utánpótlási biztonságot teremteni az innováció számára, ha nem helyezünk elég hangsúlyt az oktatásra. Azt látjuk, hogy az elmúlt években az alapvető közszolgáltatásokat – az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátást – hosszú ideig elhanyagolták. Úgy gondolom, az alapoktatástól kezdve, de felmenő rendszerben, a szakképzésen és a felnőttképzésen át egészen a felsőoktatásig nagyon nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az innovációra való motiváltság, hajlam, valamint az ehhez szükséges képességek – csoportmunka, nyelvtudás, kreativitás – sokkal jobban fejlődjenek, mint korábban. Ez jó táptalaja lesz az innovációnak. Az államnak pedig az a dolga, hogy a szabályozási és a támogatási oldalon segítse, hogy az innovációk utat találjanak a gazdaságba.

GyártásTrend: Ha ki kellene emelnie két-három olyan kulcsterületet vagy kulcstechnológiát, amellyel a minisztérium foglalkozik, melyek lennének azok?

Tanács Zoltán: Meghatározó trend az Európai Unióban és a világon máshol is a számítási kapacitások növelése, a mesterségesintelligencia-alkalmazások lehetőségeinek megteremtése és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. Ez biztosan komoly irány, és az RRF-programban is jelentős forrás áll majd rendelkezésre erre a célra.
A másik terület, amit kitörési pontnak tartok, a távközlés, az űripar és a műholdas kommunikáció, telekommunikáció. Ehhez kapcsolódóan rengeteg szolgáltatást tudunk fejleszteni: földi szolgáltatásokat, titkosítást, kibervédelmet – olyan dolgok is kapcsolódnak ehhez, amelyekről elsőre nem is gondolná az ember, mennyire fontosak lehetnek.
A harmadik nagy trend a robotika, a robotizáció, az önvezető technológiák fejlesztése. Ez nyilván meghatározó a Magyarországon domináns autóipar számára is, egyrészt a közúti alkalmazás, másrészt a gyári termelés szempontjából – a robotizáció azonban messze túl fog mutatni a logisztikai és gyártási területeken. A humanoid robotok várható megjelenésével és a következő 10–20 évben bekövetkező tömeges elterjedésükkel a mindennapok más területein is meg fognak jelenni: a turizmusban, a szolgáltatóiparban, akár az idősgondozásban, a szociális ellátásban is. Ha jól pozicionáljuk magunkat, ebben is nagy potenciált látok.

GyártásTrend: Köszöntőjében is elhangzott, hogy Magyarország túllépne az összeszerelő modellre épülő iparszerkezeten. Hogyan látja ezt megvalósíthatónak – elegendő önmagában az innovációs és képzési fókusz, vagy szükség van még másra is a sikerhez? 

Tanács Zoltán: Az állami támogatásokat, amelyek eddig jellemzően az elavult ipari szerkezeteket támogatták, úgy kell átalakítani, hogy egyrészt kötelező legyen a hatályban lévő jogszabályokat, például környezetvédelmi szabályokat maximálisan betartani – ez minden jelenlegi és jövőbeli gyár számára alapkövetelmény. Másrészt fontos, hogy olyan beruházásokat, fejlesztéseket hozzunk ide, amelyek nem csupán összeszerelésre irányulnak, hanem amelyeknek van értelmezhető hazai beszállítói lánc komponense, valamint hazai, magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési és szervizkomponense is.
Ilyen példa a Bosch is, ahol most is vagyunk, ebben élenjáró: itt több ezer fejlesztőmérnök dolgozik, akik nemcsak Magyarországnak, hanem globálisan állítanak elő nagyon magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat.

GyártásTrend: És ezen a téren, mi a helyzet az újonnan létesült autógyárakkal, akkumulátorgyárakkal? 

Tanács Zoltán: Az utóbbi években betelepült akkumulátorgyárak vagy autógyárak más modellt képviselnek – nem venném egy kalap alá őket. Az autógyárak jellemzően Nyugat-Európából érkeztek, és a legtöbb nagy szereplő aktív együttműködést épített ki a helyi egyetemekkel, kifejezetten nagy hangsúlyt fektetve a beszállítói láncok fejlesztésére. Ezt teljesen más jellegű dolognak gondolom, mint egy kínai akkumulátorgyárat, amely sokszor inkább úgy működik, mint egy fekete doboz: külföldről hozza a technológiát, a munkásokat, a know-how-t – mindent –, és valójában nagyon kevés hozzáadott értéke van Magyarországon. Nem szeretném összemosni ezt a kétféle dolgot.

GyártásTrend: Ezeket a beruházásokat át lehet alakítani úgy, hogy magasabb hozzáadott értékű munkát is végezzenek itthon?

Tanács Zoltán: Át lehet, és át is kell alakítani. Egyrészt rá kell kényszeríteni mindegyiket, hogy betartsák a szabályozásokat – ez az egyik lába a dolognak. A másik pedig, hogy a meglévő megállapodásokat, partnerségeket úgy kell újratárgyalni, kibővíteni, hogy a magyar államnak legyen ilyen típusú elvárása: hogy ne csak a helyünket, a földünket és a vizünket adjuk, hanem magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokból is részt vegyünk. Kötelességünknek tartom, hogy az összes megállapodást, szerződést átnézzük, és lehetőség szerint újratárgyaljuk őket ebből a szempontból.

GyártásTrend: Ha már az elektromos autózás is szóba került, hogyan látja ennek a területnek a jövőjét? 

Tanács Zoltán: Az egész elektromosautó-technológiának és az akkumulátoriparnak van jövője – még ha most az autóipar egy visszaesési szakaszban is van, jól látszik, hogy az elektrifikáció folytatódik, tehát összességében ennek lesz piaca. A magyar állam szerintem kicsit korán vágott bele ekkora volumenben, de jó esélyét látom annak, hogy ez előbb-utóbb beérik. Ezt viszont csak akkor tudjuk jól kihasználni, ha a kapcsolódó, jelentős piaccal bíró szolgáltatásokat is köré építjük. Nagy potenciált látok például abban, hogy a használt akkumulátorok és alkatrészek feldolgozóiparát megteremtsük, kialakítsuk itthon – ez a láb egyelőre hiányzik, pedig ebből egy komoly, a környezetet is védő és nagyon hasznos iparágat lehetne fejleszteni.”

Forrás:
Tanács Zoltán: „Az innováció Magyarország jövőbeli sikerének kulcsa”; Myat Kornél; Gyártástrend; 2026. július 7.

Közigazgatás, politika, jog

Ma várhatóan elfogadják a magyar kormány 3600 milliárd forintot érő uniós tervét, jelentette be Kármán András

„Fontos nap a mai, mert az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei ma tárgyalják és várhatóan elfogadják a felülvizsgált magyar helyreállítási tervet – jelentette ki a pénteki ülésre érkezve Kármán András. A magyar pénzügyminiszter Brüsszelben hangsúlyozta: ezt a pénzt közel négy éve fagyasztották be az előző kormány jogállamisági és korrupciós problémái miatt. A választás előtt „megígértük, hogy első dolgunk lesz ezt felszabadítani”, utána rögtön elkezdtek tárgyalni, és május végére politikai megállapodást kötöttek. Minden köztes jóváhagyás után a pénzügyminiszterek ma tudnak erre rábólintani.

Mi ez a terv?

Ahogy a tervről szóló bővebb cikkünkben is írtuk, a dokumentum azt részletezi, mire és milyen feltételekkel költené el a kormány a Magyarországnak összesen tízmilliárd eurót (mostani árfolyamon közel 3600 milliárd forintot) érő helyreállítási alapból a pénzt.

Ebből a 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő és 3,5 milliárd eurónyi kedvezményes hitelből álló forrásból eddig Magyarország csak egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget látott. Azt is vissza kellene fizetni, a maradék pedig elveszne, ha a kormányzat az augusztus végi határidőre:

  • nem teljesíti az előző kormány által vállalt 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt (erről egy jókora salátatörvénnyel gondoskodik);
  • mellette több mint száz reformot és előfinanszírozandó fejlesztést is le kell tudnia, hogy arányosan hozzájusson a pénzhez. Ezeket az Európai Bizottsággal egyeztetve bevállalt, tagállami kormányok által jóváhagyott reformokat és fejlesztéseket kell tagállamonként egy-egy helyreállítási tervbe beírni.

Mi van a tervben?

Kármán szerint a pénzből fontos célokat tudnak finanszírozni, amelyek összhangban vannak a gazdaságpolitikai elképzeléseikkel. Ilyen a digitális és zöld átállás, a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a lakhatás támogatása, a kis- és középvállalkozások támogatása.

A Népszava kérdésére, hogy mennyire csak a gyorsaság volt a szempont, hogy el tudják költeni határidőre a pénzt, vagy hosszú távú szempontokat is figyelembe vettek, úgy gondolta: hasznos és értelmes célokra tudják felhasználni az összeget. (A tervbe írt fejlesztésekről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)

Miért kellett átírni a tervet?

Kármán az EUrologus kérdésére hangsúlyozta, hogy nagyon szűk a határidő, augusztus végére kell végezni a feltételekkel. Minden héten azzal kezdik a kormányülést, hogy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter beszámol a legutóbbi lépésekről, átnézik az aktuális határidőket és a benyújtandó jogszabályokat. Közben az államapparátust is újra kellett szervezni, mert a pénz befagyasztásával megszakadt a munka, de mostanra nem lát ebben kockázatot.

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, akárki is nyerte volna a választást, óriási rohamra volt szüksége, hogy tartani tudja a határidőt, mert – a részben teljesítetlen jogállamisági előfeltételek mellett – az előző kormány annyira lassan haladt a reformokkal és fejlesztésekkel. Vitézy nemrég arról beszélt, hogy csak az eredeti összeg nagyjából negyedének megfelelő részt tudták megtartani a régi tervből.

Az előző kabinet eleve utolsóként, 2022 végén fogadtatta el az eredeti tervét a helyreállítási alap elköltésére. A vissza nem térítendő rész mellé egy 2023-as módosítással a korábban lesorosozott hitelkeret nagyjából harmadára is bejelentkezett. Közben láthatóan lassan haladt: már 2023 elejére összerakott Lázár János akkori közlekedési miniszter egy „NEM!”-ekkel teleszórt projektfelfüggesztő és -lezáró listát, és ebben is volt, amit a helyreállítási alapból fizettek volna ki, mert a 2022-es választási közpénzszórás után kevesebb forrás maradt a projektek előfinanszírozására.

Bürokratikus szerencsétlenkedés hátráltatja a napelempályázatot. A kórházfejlesztések lassúságára az Orbán-kormány külön kampányt húzott fel. Olyan is megesett, hogy az Orbán-kormány egyenesen az ellenkezőjét csinálta, mint amit a tervben ígért. 2023 végére vállalta többek között azt, hogy kivezeti a banki különadót – amelyet 2025-ben még meg is emelt, miután kicsodálkozta magát, hogy miért olyan drágák a banki szolgáltatások. Emellett egy nyugdíjreform-javaslattal is lógott, ezt 2025 áprilisáig kellett volna benyújtani. Volt olyan cél is, amellyel láthatóan haladt: ilyen volt a tanárbérek emelése, bár erre a rendes uniós költségvetésből is adtak pénzt. (Részben a saját maga által vállalt nyugdíjreformot előkészítő tanulmány miatt hazudozott a Fidesz a 13. havi nyugdíj kivezetéséről, holott erről nem volt szó. A nyugdíjreformot és a különadók kivezetését az új kormány kiszedte a tervből.)

A lemaradás miatt tavaly már az Orbán-kormány is nyilvánosságra hozott egy módosítási javaslatot, de azt soha nem adta be. (A Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt az elképzelés.)

A közeli határidő miatt az új kormánynak különféle trükköket kellett bevetnie, hogy a feltételek augusztus végi határideje ellenére pénzt tudjon menteni. Például más uniós forrásból fizetett beruházásokat írt át a helyreállítási alaphoz, külön projektcégbe vagy az – emiatt átalakításra szoruló – Magyar Fejlesztési Bankba csatornáz át pénzt, hogy gyakorlatilag később is el tudja költeni.

A helyreállítási alapra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet beadni, és év végéig adhatnak belőle pénzt.”

Forrás:
Ma várhatóan elfogadják a magyar kormány 3600 milliárd forintot érő uniós tervét, jelentette be Kármán András; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. július 10.

Kármán András: kész a költségvetési leltár

„Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.

Elkészült az idei költségvetési leltár, az ütemterv szerint az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta a pénzügyminiszter háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.

Kármán András ismertette az idei költségvetési számok „történetét”:
* a költségvetési törvényben 3,7 százalékos hiánycélt tervezett az előző kormány 2026-ra,
* a választások utáni átadáskor a belső előrejelzés 6,8 százalék deficitet mutatott,
* ami az átvilágítás után, további hiánynövelő tételek miatt 7,2 százalékra módosult.
* A valós örökség 8,3 százalékos hiány,
* az EU-megállapodás alapján várható deficit pedig a GDP 7,5 százaléka lenne további intézkedések nélkül.
„Ez nem hiánycél” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a GDP arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez kötődik.

Azok a kampányintézkedések, amelyek nem szerepeltek a 2026-os költségvetési tervben, 1,3 százalékponttal növelik a hiányt. Ezek között a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez.

Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások – többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés – hatása 0,9 százalékpont.

Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO2-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget.

A vártnál gyengébb gazdasági pálya hatása 0,3 százalékpont: a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.

Az elmúlt hetekben elvégzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel: az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díjat, az M49-es és egyéb útfejlesztéseket, valamint az egészségügy megnövekedett hiányát. Ennek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett. Az örökölt hiány kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna – írják. A pénzügyi tárca szerint a költségvetés a GDP 1,1 százalékát kitevő 969 milliárd forint összegben számolt olyan európai uniós forrással, amelyet az előző kormányzat a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában nem tudott volna lehívni a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF).

A valós örökséget ezért az ezen bevételek nélkül számított hiány jelenti. Az államháztartás hiánya a korábbi kormány hatalmon maradása esetén a tervezett 3,7 helyett további intézkedés nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna – írja a pénzügyminisztérium.

A kampány során vállalt transzferek és adócsökkentések összességében a GDP 2 százalékával növelték a hiányt – fele már a költségvetésbe építve, fele azon felül. A 8,3 százalékos örökölt hiány azonban egyértelműen jelzi, hogy ezekre a kiadásokra nem volt fedezet.

Az EU-megállapodás a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei hiányt.
Az RRF keretében érkező 6,5 milliárd euró támogatás hiánycsökkentő hatása 2026-ban 1086 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. Ennek meghatározó része a korábban végrehajtott programokra beérkező 2,7 milliárd euró.

Az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt
* az EU-támogatások hazahozatala (0,5 százalékponttal),
* a KEKVÁ-k megszüntetése (0,2 százalékponttal),
* valamint a forint erősödése és a hozamok csökkenése (0,1 százalékponttal)
mérsékli, így további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne.

Az új hiánycélt a kormány augusztus végén határozza meg a 2026-os költségvetés módosításának parlamenti beterjesztésekor.

Az idei évet emellett jelentős egyszeri tételek terhelik – közölte a Pénzügyminisztérium. Ilyenek
* a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása,
* az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók,
* a kifutó otthontámogatási programok,
* a politikai célú többletköltések és
* a halasztott önkormányzati kiadások,
amelyek a GDP 0,9 százalékával rontják a hiányt. E tételek nélkül a 2026-os hiány a GDP 6,6 százaléka körül alakulna további intézkedések nélkül.

A további intézkedések nélkül várható 2027-es hiányt ehhez a szinthez képest
* az édesanyák adómentességének jövő évre ütemezett lépése 0,2 százalékponttal,
* a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal,
* az Otthon Start Program 0,1 százalékponttal
emelheti.

Ezen hatásokat ellensúlyozzák többek között a csökkenő kamatkiadások (0,2), az állami vagyon kiadások csökkenése (0,2), a hazai társfinanszírozás mérséklődése az uniós programoknál (0,2), valamint a működési és egyéb kiadások mérséklődése (0,3). Mindezek eredőjeként további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre.

Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg – írja a Pénzügyminisztérium.”

Forrás:
Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van; Infostart / MTI; 2026. július 8.

Bertalan Zsolt az MVM Csoport új vezérigazgatója

„„Az MVM Csoport vezetésében változás történt: a nemzeti energetikai holding vezérigazgatói feladatait a jövőben Bertalan Zsolt látja el, aki több mint 25 éves energetikai és jelentős felsővezetői tapasztalattal rendelkezik. Meggyőződésem, hogy felkészülten és felelősséggel tudja vezetni az MVM Csoportot az előttünk álló időszakban” – írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Facebook-bejegyzésében.

„Tőle transzparens, költséghatékony és jövőbe mutató szakmai munkát várok el, különös tekintettel az ellátásbiztonság erősítésére, az energetikai fejlesztések felgyorsítására és a tiszta energiára való átállás támogatására” – írta a miniszter Bertalan Zsoltról. A miniszter kedd kora délután mentette fel az MVM korábbi vezérigazgatóját, Mátrai Károlyt, valamint az MVM igazgatóságának elnökét, Czepek Gábort.

Bertalan Zsolt korábban az MVM Zrt. technológiai innovációs igazgatója volt, 2002 és 2013 között a magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányítónál, a MAVIR Zrt.-nél dolgozott számos vezetői pozíciókban, legvégül vezérigazgatóként. 2013 és 2016 között a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. első embere volt. Az őt ismerő források szerint felkészült szakember, de leginkább kompromisszumkereső, ami a mostani pozíciójában nehézségeket okozhat.

Az MVM vezetőcseréjére azután került sor, hogy Kapitány István nemrég bejelentette: elindul az 533 milliárd forintos EU-s fejlesztési program az áramhálózat fejlesztésére, ebben pedig kulcsszerep juthat az MVM-nek.

„Ahhoz, hogy új naperőművek, szélerőművek és más korszerű energiatermelő létesítmények épülhessenek Magyarországon, a hálózatot is fejleszteni kell – mondta a miniszter. – Az európai uniós forrásoknak köszönhetően most felgyorsíthatjuk ezt a folyamatot.” A programmal kapcsolatban a Magyar Közlönyben is megjelentek információk, ebből kiderül, hogy 53,3 milliárd forintos keretösszeg jut az okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzésének és telepítésének támogatására, illetve 479,7 milliárd forint a keretösszeg a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat fejlesztésére, hogy jobban integrálják a megújuló energiaforrásokat.
A beruházással csaknem 5000 megawattnyi új, elsősorban megújuló energiatermelő kapacitás jöhet létre. A fejlesztések 2030-ig valósulnak meg, mondta Kapitány István.”

Forrás:
Kapitány István bejelentette, ki lesz az MVM új vezérigazgatója; Madzin Emília; Telex.hu; 2026. július 7.

Leváltották a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatóit

„Kapitány István gazdasági és energetika miniszter szerdán visszahívta tisztségéből a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatóit – derül ki Kapitány friss Facebook-bejegyzéséből.

A HEPA-t eddig Bihari Katalin, a HIPA-t pedig Joó István vezette, az előző kormányok idején mindkét intézmény a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, vagyis Szijjártó Péter felügyelete alá tartozott. A HEPA-ban azzal foglalkoznak, hogy a magyar cégek külpiaci aktivitását segítsék, a HIPA pedig a külföldi vállalatok magyarországi befektetései előtt egyengeti az utat, és az elmúlt években leginkább nagy gyáripari beruházások támogatásáról volt ismert. Mind a HIPA-ban, mind a HEPA-ban főként Szijjártóhoz lojális vezetők dolgoztak.

A két ügynökség új vezetését egyelőre nem nevezte meg a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. A Telex kérdésére a HEPA azt írta, hogy az új vezérigazgató kijelöléséről további felsővezetői döntés szükséges. A vezetőváltás átmeneti időszakában a HEPA folyamatos és zavartalan működését Artner Gábor Péter vezérigazgató-helyettes megbízott vezérigazgatóként biztosítja mindaddig, amíg az új vezérigazgató megkezdi munkáját.”

Forrás:
Kapitány István leváltotta a Szijjártó-éra két fontos emberét a HIPA és a HEPA éléről; Előd Fruzsina; Telex.hu; 2026. július 8.

Kapitány István új vezetőt nevezett ki az EXIM Bank és a MEHIB Zrt. élére

„A miniszter Kiss Zalánt nevezte ki az állami pénzintézet és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. vezérigazgatói posztjára.

A gazdasági és energetikai miniszter Kiss Zalánt nevezte ki az EXIM Bank Zrt. és a MEHIB Zrt. vezérigazgatójává – közölte Kapitány István szerdán a Facebook-oldalán. A tárcavezető bejegyzésében azt írta, hogy az új vezérigazgató több mint 18 év nemzetközi és hazai banki tapasztalattal rendelkezik. Hozzátette: az új vezérigazgató feladata a társaságok stabil, átlátható és eredményes működésének biztosítása, valamint a megkezdett átvilágítási és átadás-átvételi folyamatok szakszerű lezárása. „Elvárom tőle, hogy vezetése alatt az EXIM és a MEHIB működése minden tekintetben a jogszerűségre, az átláthatóságra, a felelős gazdálkodásra és a magyar vállalkozások exportképességének erősítésére épüljön. A következő időszakban ez lesz a mérce. Munkájához sok sikert kívánok” – fogalmazott a bejegyzésében a miniszter.

Az EXIM Magyarország közleményében azt írta, hogy az új vezető kinevezésének célja az intézmény szakmai működésének további erősítése, a szervezeti megújulás támogatása, valamint az EXIM Magyarország értékteremtő szerepének megerősítése a magyar vállalkozások exportfinanszírozásában.

Közölték: az EXIM Magyarország a magyar gazdaság egyik meghatározó pénzügyi intézménye, amely stratégiai szerepet tölt be a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erősítésében és külpiaci növekedésük támogatásában. A következő időszak kiemelt célja az intézmény működésének további megerősítése, a prudens és átlátható működés fenntartása, valamint a hosszú távú fejlődést támogató szervezeti működés biztosítása. A tájékoztatás szerint az új vezérigazgató kiemelt feladata lesz az EXIM portfóliójának felülvizsgálata és a működési folyamatok fejlesztése. Emellett a szervezet szakmai és szervezeti megújulását is irányítja annak érdekében, hogy az intézmény tovább erősítse pozícióját a magyar vállalkozások stratégiai pénzügyi partnereként.

Kiss Zalán közel húszéves hazai és nemzetközi bankszakmai, vállalatfinanszírozási és felsővezetői tapasztalatot szerzett pénzügyi szakember. Pályafutása során meghatározó vezetői feladatokat látott el Magyarország vezető pénzintézeteinél, kiemelkedő tapasztalatot szerezve szervezeti integrációk, működési transzformációk és nagyméretű vállalati üzletágak stratégiai irányítása terén. Vezetői pályafutása során több milliárd euró értékű vállalati hitel- és betétállomány kezeléséért, vállalatfinanszírozási és strukturált finanszírozási tranzakciókért, valamint jelentős üzletfejlesztési és kockázatkezelési feladatokért felelt.

A vezérigazgató a közleményben a következő időszak legfontosabb feladatának nevezte az intézmény szakmai működésének megerősítését, a portfólió átfogó felülvizsgálatát, valamint annak biztosítását, hogy az EXIM magas szakmai színvonalon, prudens és átlátható működéssel, értékteremtő módon támogassa a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességét. „Meggyőződésem, hogy ezt a célt a szervezetben felhalmozott tudásra, a munkatársak szakmai felkészültségére és elkötelezettségére építve lehet megvalósítani, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium szakembereivel és a külpiaci terjeszkedésben a hazai vállalatokat támogató szervezetekkel együttműködésben. A szakmaiság, a bizalom, az együttműködés és a felelősségvállalás olyan közös értékek, amelyekre egy eredményes, fejlődő és a munkájára büszke szervezet épül” – fogalmazott a közleményben Kiss Zalán.

Az EXIM Magyarország az ország hivatalos exporthitel-ügynöksége; az egyetlen, kifejezetten a nemzetközi kereskedelemre, külpiaci terjeszkedésre és befektetésekre, illetve külföldi beruházásokra szakosodott hazai banki, biztosítói szereplő, amely az exportfinanszírozás mellett közel egy évtizede működtet nemzetközi versenyképességet javító belföldi hitelprogramokat is. Az EXIM név alatt két jogi személy együttese értendő, az állami hátterű Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) 30 éves fennállása során szerzett szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel az EXIM Magyarország a világ mintegy 150 országába segített már eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat.”

Forrás:
Kapitány István kinevezte az Exim Bank és a MEHIB Zrt. új vezérét; Infostart / MTI; 2026. július 8.
Kiss Zalán veszi át az EXIM Magyarország vezetését; EXIM Magyarország; 2026. július 8.

Egészségügy

Hegedűs Zsolt: szakmai kerekasztalokon egyeztetnek az egészségügy megújításáról

„Szakmai kerekasztalokon, az ágazati szereplőkkel egyeztetve újítaná meg az egészségügyet az Egészségügyi Minisztérium. A tárca célja valódi párbeszédet építeni az ágazati szereplőkkel, és együtt kialakítani azokat a prioritásokat, amelyek mentén hatékonyabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb működés valósulhat meg az egészségügy kulcsterületein – írta az egészségügyi miniszter a Facebook-oldalán vasárnap.

Hegedűs Zsolt közölte: a tárca szakmai munkacsoportjának első kerekasztala a közös megoldáskeresésről, a partnerségről és a nyitottságról szólt. A megbeszélést Ilku Lívia közigazgatási államtitkár vezette, aki a gyógyszer- és orvostechnikai területért felel majd.

A miniszter beszámolója szerint a találkozón három stratégiai témát tekintettek át: a gyógyszerügyet és a klinikai vizsgálatokat, az ellátási láncot és a gyógyszerészi hivatásrendet, valamint az orvostechnikai és gyógyászati segédeszközök területét.
Hegedűs Zsolt azt írta: az első egyeztetés célja egy közös kihívástérkép elkészítése volt, amely kijelöli a következő hónapok együttműködésének irányait. Hozzátette, a tárca számít a szakmai szervezetek és háttérintézmények tapasztalataira, „hiszen a valódi előrelépés csak akkor lehetséges, ha a döntések mögött a gyakorlati tudás és a terepen szerzett tapasztalatok is megjelennek”.

A következő időszakban külön egyeztetéseket terveznek a szakdolgozói és más nem orvosi egészségügyi munkaköröket érintő humánerőforrás-kihívásokról, a képzés, az életpálya és a bérezés kérdéseiről, valamint a hosszú távon fenntartható működéshez szükséges szervezeti és kultúraváltásról.

A miniszter közlése szerint egyeztetés várható a szülészet-nőgyógyászat szakmai, ezen belül az élet kezdetéhez kapcsolódó szakmai-etikai dilemmákról, a várandósgondozás és a szülészeti ellátás aktuális kérdéseiről, valamint a magán- és közfinanszírozott ellátás együttműködésének és szabályozásának jövőbeli irányairól, különös figyelmet fordítva a szakma önszabályozó szerepére, autonómiájára és az ezzel járó szakmai felelősségre.

A kórházi menedzsment képviselőivel pedig az intézményi működés megújításáról, a betegközpontú szemlélet erősítéséről, a hatékonyabb és eredményesebb működés feltételeiről, továbbá egy korszerű, a szakmai minőséget, a betegbiztonságot és a vezetői felelősséget egységes keretbe rendező klinikai irányítási struktúra kialakításáról várható egyeztetés.

A cél a biztonságos és kiszámítható betegellátás – hangsúlyozta a miniszter.”

Forrás:
Hegedűs Zsolt: szakmai kerekasztalokon egyeztetnek az egészségügy megújításáról; MTI; 2026. július 5.

Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsának ajánlása Magyarország gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról

„A Tanács a mai napon elfogadta az egyes tagállamok gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájára vonatkozó ajánlásait, amelyek a 2026. évi európai szemeszter folyamatának részét képezik.

Az országspecifikus ajánlások ebben az évben kiemelt hangsúlyt helyeznek a versenyképességre, az energiabiztonságra, a gazdasági biztonságra, a védelmi felkészültségre és a társadalmi méltányosságra.

Ennek megfelelően a Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a versenyképességet támogató legfontosabb prioritások megvalósítását, biztosítsák a kohéziós politikai források gyors felhasználását, valamint folytassák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatott reformokat és beruházásokat.

A további, elsősorban költségvetési jellegű ajánlások arra összpontosítanak, hogy a tagállamok miként érhetik el vagy őrizhetik meg az államháztartás stabilitását, továbbá miként hajthatják végre körültekintően az energiával kapcsolatos intézkedéseket az Európai Unió gazdasági kormányzási szabályai által meghatározott kereteken belül.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás

A Tanács az európai szemeszter keretében jóváhagyta a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás részeként végzett 2026. évi részletes vizsgálatokra vonatkozó következtetéseket is.

Az eljárás célja azon potenciálisan káros makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának azonosítása, megelőzése és kezelése, amelyek hátrányosan befolyásolhatják valamely tagállam, az euróövezet vagy az Európai Unió egészének gazdasági stabilitását.

Háttér

A 2011-ben bevezetett európai szemeszter lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy az év folyamán összehangolják gazdaság-, költségvetési és foglalkoztatáspolitikájukat, és ezáltal közösen kezeljék az Európai Unió előtt álló gazdasági kihívásokat.

A Bizottság minden ország számára országspecifikus ajánlástervezeteket terjeszt elő a gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikára vonatkozóan. Ezek szakpolitikai iránymutatást nyújtanak arra nézve, hogyan lehet ösztönözni a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést, miközben fennmarad az államháztartás stabilitása.

A Tanács ezt követően ezen az alapon fogadja el az országspecifikus ajánlásokat, és indokolást ad azokban az esetekben, amikor eltér a Bizottság ajánlásaitól…”

Forrás:
European semester 2026: Council adopts country-specific recommendations; Európai Unió Tanácsa; 2026. július 10.
A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról; Európai Unió Tanácsa; 2026. július 3. (PDF)

„Egységben az erő”- az Európai Unió Tanácsa soros ír elnökségének jelszava

„Írország átvette az elnökségi stafétabotot Ciprustól

Írország július 1-jével – az ír–litván–görög új elnökségi trió első tagjaként – átvette a Tanács soros elnökségi feladatait. Az elnökség jelmondata: Strength with Unity – „Egységben az erő”. A szlogen önmagában is figyelemre méltó egy olyan időszakban, amikor az Európai Uniónak egyszerre kell geopolitikai, gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszokat találnia.

Írország 1973-as uniós csatlakozása óta immár nyolcadik alkalommal tölti be a soros elnökségi feladatokat. Ez a tapasztalat nem elhanyagolható tényező: bár az Európai Unió működési mechanizmusai az elmúlt évtizedek során jelentősen változtak. A tagállamok számának növekedésével (és tegyük hozzá: az acquis communautaire is egyre terjedelmesebbé vált) az egyeztetések is jóval összetettebbé váltak, az elnökségi szerepkör alaplogikája változatlan maradt. A korábbi ír elnökségek ráadásul több, az európai integráció szempontjából meghatározó jelentőségű időszakban látták el feladataikat. Elég a német újraegyesítést közvetlenül megelőző időszakra (1990 első féléve) vagy a 2004-es nagy bővítési hullámra gondolni, amelynek keretében Magyarország is az Európai Unió tagjává vált. Nem érdektelen tehát a kérdés, hogy mire készül az ír elnökség egy olyan időszakban, amikor az Unió egyszerre kénytelen reagálni biztonságpolitikai, gazdasági és technológiai kihívásokra.

Az elnökségi program három jól elkülöníthető pillér köré épül: ezek az értékek, a biztonság és a versenyképesség. E három elem mellett hangsúlyosan jelenik meg Ukrajna támogatásának fenntartása, valamint az Európai Unió kapcsolatainak erősítése az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal. A prioritások összességükben kiegyensúlyozottnak tekinthetők, hiszen egyaránt reflektálnak az Unió előtt álló külpolitikai, gazdasági és belső intézményi kihívásokra. Éppen ezért talán célszerűbb az elnökségi programot ezen három pillér mentén vizsgálni, mintsem a hagyományos szakpolitikai bontás szerint.

Versenyképesség

A versenyképesség pillére alatt az ír elnökség egyértelműen a gazdasági teljesítmény és az európai növekedési potenciál erősítését tekinti elsődleges céljának. E körben a One Europe, One Market Roadmap végrehajtását kívánja prioritásként kezelni. A program szerint az egyik legfontosabb feladat az uniós szabályozási környezet egyszerűsítése, elsősorban úgynevezett omnibusz egyszerűsítési csomagok révén. Ezzel összefüggésben az elnökség egy integráltabb és hatékonyabban működő Egységes Piac kialakítására törekszik, különös figyelmet fordítva a Beruházási Unió megvalósítására. Ugyancsak a versenyképességi pillér részét képezi az Európai Unió globális kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése. Az ír program a „promote, protect, partner” megközelítést helyezi előtérbe, vagyis egyszerre kívánja ösztönözni a kereskedelmet, védeni az európai érdekeket és erősíteni a stratégiai partnerségeket. Külön hangsúlyt kap továbbá az energetikai átállás kérdésköre. Figyelemre méltó, hogy maga a program is „kivételesnek” nevezi azt az energetikai kihívást, amellyel Európa jelenleg szembesül. Ez arra utal, hogy az ír elnökség a versenyképesség fenntartását nem pusztán gazdaságpolitikai, hanem stratégiai kérdésként kezeli.

A pillér harmadik eleme a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. E területen az ír elnökség külön csúcstalálkozó összehívását tervezi, ami jól mutatja annak felismerését, hogy az Európai Unió technológiai értelemben egyre erősebb nemzetközi versenyhelyzetben találja magát. A digitális átállás kérdése ma már nem csupán innovációs, hanem gazdasági és szuverenitási kérdésként is értelmezhető.

Összességében nem meglepő, hogy az ír elnökség a versenyképességnek ilyen hangsúlyos szerepet szán. A korábbi ír elnökségek egyik jellegadó sajátossága éppen a pragmatikus végrehajtói karakter és az erőteljes gazdasági fókusz volt. Ugyanakkor fontos különbség, hogy Írország ezúttal egy olyan időszakban vállalja az elnökségi szerepkört, amikor az Unió egyszerre kénytelen kezelni egy elhúzódó háború, az energiabiztonság, a globális gazdasági verseny és a technológiai átalakulás kihívásait. Amikor Írország legutóbb, 2013-ban töltötte be az elnökséget, a 2008-as pénzügyi válság következményei már mérséklődni látszottak; a mostani helyzet ezzel aligha állítható párhuzamba.

Értékek

Érdekes fejlemény, hogy a program az íreknél hagyományosan erős gazdasági fókusz mellé ezúttal beemeli az európai értékek kérdését is. E tekintetben a program rögzíti, hogy Európa erejét alapvető értékei és az azok melletti kiállása adják. Ezek között említi az emberi méltóság tiszteletét, az emberi jogok védelmét, az egyenlőséget, a demokráciát és a joguralmat. Az elnökség értelmezésében ezek nem pusztán politikai deklarációk, hanem Európa életminőségének és nemzetközi szerepének alapjai.

Az értékek szempontjából megkülönböztethető külső és belső dimenzió. A külső dimenzióhoz kapcsolódik az elnökség nemzetközi szerepfelfogása. E körben mindenekelőtt a program hangsúlyos részét képezi Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni támogatása. Figyelemre méltó, hogy az ír elnökség nem pusztán végrehajtási intézkedéseket jelenít meg, hanem expressis verbis rögzíti, hogy az államhatárok erővel történő megváltoztatására irányuló kísérletek elfogadhatatlanok. Szorosan kapcsolódik ehhez a multilateralizmus és a nemzetközi jogrend fenntartása szükségességének hangsúlyozása is. Magyar szempontból ez különösen jelentős elem, hiszen a nemzetközi jogon alapuló együttműködés hagyományosan a kisebb államok egyik legfontosabb érdekérvényesítési eszköze és egyben biztonsági garanciája. A multilaterális, jogszabályokon alapuló együttműködési rendszer az, amely lehetővé teszi, hogy az egyes államok, katonai-gazdasági súlyaik között tényszerűen meglévő különbségek ellenére is egyenlő méltósággal és egyenlő biztonsággal legyenek képesek részt venni a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek fenntartása, sőt lehetséges erősítése, hagyományosan alapvető magyar érdek. Külső dimenzió kapcsán említendő, hogy az elnökségi program nagyobb uniós szerepvállalást sürget a közel-keleti konfliktusok kezelésében, és hangsúlyos szerepet szán a bővítéspolitikának. Figyelemre méltó, hogy a bővítés a programban elsősorban nem geopolitikai, hanem értékalapú megközelítésben jelenik meg. Az elnökség célként fogalmazza meg, hogy 2026 (tehát az ír elnökség) végéig sikerüljön lezárni Montenegró csatlakozási tárgyalásait, miközben érdemi előrelépést kíván elérni Albánia, Moldova és Ukrajna esetében is.

Az értékek belső, azaz unión belüli, dimenziójában a program kiemeli a jogállamiság (joguralom) megerősítésének fontosságát, külön említve a „European Democracy Shield” és az „EU Strategy for Civil Society” kezdeményezéseket. E körben jelentős elem, hogy az ír elnökség hangsúlyosan támogatja a civil társadalom bevonását az európai politikai döntéshozatali folyamatokba. Az európai értékek védelme szempontjából jelentős, hogy figyelmet kapnak a digitális térben Európát és az európaiakat érő kihívások is. Az elnökség elő kívánja mozdítani a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) hatékony végrehajtását, s egyszersmind kiemelt hangsúlyt kíván helyezni a gyermekek online térben történő védelmére. Figyelemre méltó célkitűzés, hogy uniós szintű előrelépést kívánnak elérni a digitális nagykorúság kérdésében, méghozzá úgy, hogy a döntéshozatali folyamat során magukat a gyermekeket is meghallgatnák arról, mitől válhat számukra biztonságosabbá a digitális környezet.

Biztonság

A harmadik pillér, a biztonság, érthető módon központi helyet foglal el a programban. Az Európa közvetlen szomszédságában zajló háború, a közel-keleti konfliktusok, valamint a globális biztonsági környezet általános hanyatlása egyaránt arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy erősítse saját védelmi képességeit. Az ír elnökség elsődleges célként határozza meg Ukrajna támogatását, valamint kiemelt figyelmet fordít a kiberbiztonságra és a terrorizmus elleni fellépésre is és hangsúlyosan jelenik meg a közös biztonság- és védelempolitika megerősítésének szándéka is. A biztonsági pillér részeként jelenik meg a migráció kérdésköre is. Az ír elnökség deklarált célja a Migrációs és Menekültügyi Paktum teljes körű végrehajtásának előmozdítása, beleértve a visszaküldési rendszerhez kapcsolódó szabályozási elemek továbbfejlesztését is. Érdekes, hogy az ír megközelítés a „biztonság” fogalmát a hagyományos (katonai) dimenzión túlmutató, absztrahált módon, értelmezi. A program szerint a védelem és biztonság részét képezi a környezetvédelem és a körforgásos gazdaság előmozdítása, de a gazdasági biztonság, valamint az egészség- és élelmiszerbiztonság fenntartása is. Ez a szélesebb biztonságfelfogás jól illeszkedik az elmúlt évek uniós stratégiai gondolkodásának fő irányaihoz, s helyesen mutat rá arra, hogy a biztonság egy többdimenziós fogalom, az európai önállóság alapvető eleme, amelyet minden oldalról meg kell tudnunk védeni.

Végül, kulturális szempontból sem érdektelen az ír elnökség időszaka. Miután az ír nyelv 2022 januárjától teljes körű uniós munkanyelvvé vált, az új elnökség jelezte, hogy az elkövetkezendő fél évben különös hangsúlyt kíván helyezni az ír nyelv intézményi használatára. Amellett, hogy ez kiváló országimázs lehetőség, a kisebbségi jogok védelme kapcsán kiváló alkalom Írországon túl más államok, így Magyarország számára is sajátos nyelveiknek és kulturális sokszínűségüknek a megmutatására és kibontakoztatására.

Az EU jelmondata szerint: egység vagyunk a sokféleségben. Ha az ír elnökség ezt hitelesen tudja képviselni, s mellette eredményeket tud felmutatni saját jelmondata, az egységben az erő terén is, nagyszerű dolgokat tehet annak érdekében, hogy Európa újra erőre kapjon, s méltán legyen az a hely a világon, ahol a legjobb élni, dolgozni, és családot alapítani – amint azt a közelmúltban a Bizottság elnöke ismételten politikai célként rögzítette.”

Forrás:
„Egységben az erő!”; Mernyei Ákos Péter; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. július 7.
Írország veszi át az Unió soros elnökségét – öt különösen sürgető feladata lesz; Jorge Liboreiro, Ferenc Szekely; Euronews; 2026. július 1.

A lakásfelújításra fordított uniós pénzek nem hoznak jelentős energiamegtakarítást – Európai Számvevőszék

„* Az uniós Covid-keretből 43 milliárd eurót szánnak a lakóépületek energiahatékonysági felújítására
* Az uniós támogatás nem részesíti előnyben a legnagyobb energiamegtakarítást eredményező felújításokat
* Nem biztosított a felújítási intézkedések költséghatékonysága

A Covid19-válság utáni helyreállítási alapból – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) – finanszírozott uniós felújítási intézkedések csak mérsékelt energiamegtakarítást hoznak. Ez az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentésének fő következtetése. Sok könnyen megvalósítható projekt kap finanszírozást a mélyrehatóbb felújítási munkálatok kárára, pedig az utóbbiak hosszú távon jobb eredményeket hoznának. Ha nem javul a célzottság, az eredményekre való összpontosítás és a nyomon követés, a jövőben ezek a kiadások kevésnek bizonyulhatnak az Unió energia- és éghajlat-politikai céljainak eléréséhez.

Energiahatékonyabb épületek nélkül Európa nem tudja teljesíteni éghajlat- és energiapolitikai céljait. A fűtésre és hűtésre használt energia kétharmada azonban még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik, és az Unióban található épületek közel 75%-a továbbra is rossz energiahatékonyságú. A meglévő lakások felújítása ezért kulcsfontosságú az energiafogyasztás és a kibocsátások csökkentése szempontjából, különös tekintettel a több mint 60%-os energiamegtakarítást eredményező, ún. „mélyfelújítási” projektekre, amelyek elengedhetetlenek a kiemelkedően hatékony épületállomány létrehozásához.

„A magánlakások uniós felújítási finanszírozását azokra a projektekre kell fordítani, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek az energiafelhasználás csökkentésére. Az RRF forrásai azonban gyakran oda kerülnek, ahol azokat a legkönnyebben el lehet költeni, nem pedig oda, ahol a legnagyobb változást érnék el” – jelentette ki Nikolaos Milionis, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag.

Legtöbb esetben a gyorsabb és egyszerűbb felújításokat részesítik előnyben. A tagállamokban végzett helyszíni ellenőrzések alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a projekteket nem rangsorolják várható hatásuk szerint a kiválasztási kritériumok segítségével. Így kisebb eséllyel kapnak támogatást az olyan projektek, amelyek a legnagyobb energiamegtakarítást eredményeznék vagy a leginkább rászoruló háztartásokat segítenék. Más szóval a pénzt – márpedig az uniós országok akár 43 milliárd euró elköltését tervezik – gyakran nem stratégiai szempontok szerint, hanem minél gyorsabban használják fel.

Ez a megközelítés két szempontból is problémás lehet, figyelmeztetnek a számvevők. Először is, a mérsékelt felújítási intézkedések évekre alacsonyabb teljesítményszinten tarthatják az épületeket, és csak még nehezebbé és költségesebbé tehetik a jövőbeli korszerűsítéseket. Másodszor, mindez valószínűleg olyan beruházásokhoz vezet, amelyek a hosszú távú dekarbonizáció szempontjából nem feltétlenül a legjobb opciót jelentik. A számvevők megállapították, hogy az egyszerűbb intézkedésekre – például az ablakok cseréjére vagy napelemek telepítésére – nagy a kereslet, míg energiahatékonyabb építési munkákra ritkábban kerül sor.

A számvevők bírálják az eredmények ellenőrzésének módját is. Az RRF-ből finanszírozott felújítási intézkedések többsége Unió-szerte olyan outputokra összpontosít, mint a felújított lakások száma vagy a felújított terület mérete. Nagyon ritkán koncentrálnak a tényleges eredményekre, például az energiafogyasztás csökkenésére: a megvizsgált 111 felújítási intézkedés közül csak három tartalmazott energiamegtakarítási célokat.

A Bizottság arra ösztönzi az uniós országokat, hogy az energiateljesítmény-tanúsítványok alapján becsüljék meg az energiamegtakarítást. A számvevők azonban úgy gondolják, hogy ezek az információk nem kellően megbízhatóak és összehasonlíthatóak, emiatt azok nem alkalmasak a megfelelő nyomon követésre. Ennek egyik oka az, hogy a tanúsítványok becsült értékeken alapulnak, amelyek nem felelnek meg a valós energiafogyasztásnak, hiszen az attól is függ, hogy az emberek hogyan fűtik, hűtik és használják otthonukat. Egy másik ok az, hogy a tanúsítványok gyakran tartalmaznak hibákat, ami a megtakarítások alul- vagy túlbecsléséhez vezet.

Végül a jelentés rámutat arra, hogy nemigen veszik figyelembe a költséghatékonysági megfontolásokat, így nehezebb a rossz ár-érték arány feltárása és korrigálása a projektek végrehajtása során. A számvevők elemzése különböző típusú beavatkozásokra, épületekre és szakpolitikai döntésekre terjedt ki, és arra a következtetésre jutott, hogy egy egységnyi energia megtakarításának költségei jelentősen eltérnek az általuk részletesebben vizsgált tagállamok között. E tekintetben különösen szembetűnő példa az olasz „Superbonus” program, amely pedig várhatóan az RRF teljes célzott finanszírozásának közel egyharmadát (14 milliárd eurót) kapja. E program esetében a megtakarított energia egységenkénti költsége közel négyszerese az eredetileg vártnak; ráadásul a program a felújítási költségek akár 110%-át is fedezi, vagyis a köztámogatás meghaladhatja a tényleges költségeket. A számvevők szerint ez nem igazán meríti ki az uniós források költséghatékony felhasználásának fogalmát.

Háttér-információ

A lakóépületek adják az Unió energiafogyasztásának mintegy negyedét (25%). 2021 óta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely előírja, hogy a finanszírozás 37%-át éghajlat- és energiapolitikai célokra kell fordítani – lehetőséget kínál a tagállamoknak a lakossági szektor energiahatékonyságának javítását célzó fellépéseik fellendítésére. Ezenfelül az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó javaslatában fenntartja a felújítások finanszírozásának lehetőségét.

„A magánlakások energiahatékonyságának javítása az RRF támogatásával: Megfelelő pénzügyi támogatás, repedező alapok” című, 20/2026. sz. különjelentés a fő tények és megállapítások egyoldalas áttekintésével együtt már elérhető a Számvevőszék honlapján. A jelentés azt vizsgálja, hogy az RRF támogatásával végrehajtott beruházások és reformok hatékony és költséghatékony módon járulnak-e hozzá a lakóépületek energiahatékonyságának javításához. Belgiumban, Cipruson, Olaszországban és Litvániában vizsgáltuk meg közelebbről a felújítási intézkedéseket és programokat ellenőrzési bizonyítékszerzés céljából.

Kapcsolódó hivatkozások

Special report 20/2026: Improving the energy efficiency of private homes with the RRF – Broad financial support, but weaknesses in the foundations
Fő tények és megállapítások”

Forrás:
A lakásfelújításra fordított uniós pénzek nem hoznak jelentős energiamegtakarítást; Európai Számvevőszék; 2026. július 7.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A svájci hadsereg nyílt forráskódú szoftverekre fog átállni

„Az elmúlt egy-másfél évben számos európai ország és szervezet kezdte meg a függetlenedést az amerikai szoftverektől – ezek sorához pedig hamarosan Svájc is csatlakozik majd. Az ország hadserege ugyanis bejelentette: stratégiai lépés keretében és a digitális szuverenitás megerősítése érdekében a jövőben nyílt forráskódú szoftverekre fog átállni a Microsoft megoldásairól.

A váltás célja az, hogy a hadsereg informatikai rendszerei a korábbiaknál nagyobb ellenőrzés alá kerülhessenek az országon belül, és kevésbé legyenek kiszolgáltatva külföldi vállalatoknak és kormányzatoknak. Svájc ugyanis attól tart, hogy a politikai okokból, valamint az adatok egyre nagyobb arányú felhőbe történő feltöltése miatt érzékeny információk kerülhetnek külföldi hírszerző szolgálatok kezeibe.

A hadsereg szerint ugyanakkor a nyílt forráskódú megoldások használatával átláthatóbbá és jobban kontrollálhatóvá válhat az, hogy milyen adatok és hova is kerülnek feltöltésre. A most bemutatott ütemterv értelmében 2026 októberéig a svájci hadsereg valamennyi munkaállomásán lecserélnék az eddig használt Office csomagot az OpenDesk nevű , a német  Digitális Szuverenitás Központ által kifejlesztett, nyílt forrású szoftvercsomagra.

Svájc egyébként nem csak végfelhasználóként és fogyasztóként akar részt venni az átállásban, hanem aktívan be szeretne kapcsolódni az európai nyílt forráskódú alternatívák fejlesztésébe is. Az ország parlamentje ennek érdekében már 2025 decemberében tízmillió svájci frankot, vagyis mintegy 10,8 millió eurót különített el az idei költségvetésből arra, hogy a hadsereg azokat ilyen fejlesztési feladatokra fordíthassa.”

Forrás:
A svájciak is dobják a Microsoft szoftvereit, nyílt forrásra állnak át helyette; Bérczi Gábor; PC Fórum; 2026. július 11.

Széttagolt rendszerek helyett egységes agráradatteret – a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) agrárdigitalizációs javaslatai

„Hiába a fejlett gépek, ha az adatok széttagoltak és az adminisztráció uralja a rendszert – állítja a szakma. Most új javaslatcsomaggal fordultak a minisztériumhoz.

Az agrárdigitalizáció jelenlegi rendszere széttagolt, túlságosan adminisztrációközpontú, miközben nem támogatja kellő mértékben az adatvezérelt gazdálkodást – erre figyelmeztet a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) szakmai anyaga, amelyet június 29-én juttattak el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz. A szervezet szerint a magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez átfogó szemléletváltásra, egységes agráradattérre és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek szélesebb körű kihasználására van szükség.

Elmaradt áttörés az agrárdigitalizációban

Az MPGE által összeállított dokumentum szerint az elmúlt évtizedben több jelentős stratégiai dokumentum is megszületett a hazai agrárdigitalizáció fejlesztése érdekében. Ilyen volt a 2019-ben elfogadott Digitális Agrárstratégia, annak intézkedési terve, a Mesterséges Intelligencia Stratégia agrár vonatkozású elemei, valamint a Digitális Élelmiszeripari Stratégia.

A szakmai szervezet értékelése szerint ugyanakkor a stratégiai célok jelentős része nem valósult meg. Az Agrárminisztérium és az ágazati szereplők együttműködése több területen akadozott, a digitális átállás eredményei pedig elmaradtak a várakozásoktól. Az Állami Számvevőszék tavalyi vizsgálata is arra jutott, hogy a korábbi digitalizációs támogatások hatásai nem jelentek meg érdemben az ágazat működésében.

Nem a gépek hiányoznak, hanem az összekapcsolt rendszerek

A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület idén tavasszal felmérést készített tagjai körében arról, mit várnak az agrárium digitalizációjától. A válaszok alapján a legnagyobb problémát nem a technológiai eszközök hiánya, hanem az adatok széttagoltsága és az együttműködés hiánya jelenti.

A gazdálkodók és szolgáltatók szerint a jelenlegi rendszerekben:
* párhuzamos adatszolgáltatás működik,
* az állami rendszerek nehezen használhatók,
* korlátozott az adatokhoz való hozzáférés,
* hiányzik az interoperabilitás,
* túlzott az adminisztratív szemlélet,
* valamint elégtelen a gyakorlatorientált digitális képzés.

Különösen sok kritikát kapott a NÉBIH elektronikus Gazdálkodási Napló rendszere, amelyet a válaszadók túlbonyolítottnak és a gyakorlati gazdálkodást kevéssé támogató megoldásnak tartanak.

Egységes agráradattérre lenne szükség

A szakmai javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme egy országos, interoperábilis agráradattér kialakítása. Az elképzelés szerint az olyan szervezetek, mint a NÉBIH, a Magyar Államkincstár, a NAV, az AKI, a HungaroMet, a Lechner Tudásközpont, a NAK és a HUN-REN adatvagyonát szabványos rendszereken keresztül lehetne összekapcsolni.

A szakértők szerint egy ilyen rendszer jelentősen csökkentené az adminisztrációs terheket, javítaná a termelési döntések megalapozottságát, és támogatná a precíziós gazdálkodási technológiák szélesebb körű elterjedését.

A javaslatok között szerepel egy, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér mintájára működő „Elektronikus Agrár Szolgáltatási Tér” létrehozása is, amelyben a gazdálkodók saját adataik felett rendelkezhetnének, és azokat szabályozott módon oszthatnák meg bankokkal, biztosítókkal, integrátorokkal vagy szaktanácsadókkal.

A mesterséges intelligencia lehet a következő nagy ugrás

A szakmai anyag kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az agráriumban nem önálló technológiai kérdés, hanem az egységes adattérre épülő szolgáltatások következő fejlődési lépcsője lehet.

A lehetséges alkalmazási területek között szerepel:
* a növénytáplálási algoritmusok fejlesztése,
* a növényi és állati betegségek előrejelzése,
* az aszály- és vízgazdálkodási modellezés,
* a menedzsmentzónák kijelölése,
* a termelési technológiák optimalizálása,
* valamint a mesterséges intelligenciával támogatott szaktanácsadás.

A szakmai szervezetek szerint az állam feladata elsősorban az infrastruktúra és a szabványok kialakítása lenne, míg az innovatív szolgáltatások fejlesztését a piaci szereplők végezhetnék.

Tudás és szaktanácsadás nélkül nincs digitális átállás

A javaslatcsomag hangsúlyozza, hogy a digitális átállás nem valósítható meg kizárólag gép- és szoftverbeszerzésekkel. A siker kulcsa a képzés, a szaktanácsadás és a digitális kompetenciák fejlesztése.

A szakemberek szerint szükség lenne:
* gyakorlatorientált képzésekre,
* digitális platformok és adatterek oktatására,
* duális képzési formákra,
* mikrotanúsítványokra,
* valamint a gazdálkodók és szaktanácsadók folyamatos továbbképzésére.

A jelenlegi támogatási rendszert pedig egy tudás- és szolgáltatásközpontú megközelítésnek kellene felváltania.

Új alapokra helyeznék az agrárirányítás és a szakma kapcsolatát

A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület szerint az elmúlt években a szakmai érdekegyeztetés gyakran informális csatornákon keresztül működött. A szervezet ezért kezdeményezi egy Agrifood Ágazati Adattanács létrehozását, amelyben az állami szervezetek, az akadémiai szféra, a digitális szolgáltatók és a szakmai érdekképviseletek közösen alakíthatnák a magyar agrárium digitális jövőjét.

A szakmai szervezet vezetősége (Dr. Milics Gábor elnök, Varga Péter Miklós általános alelnök és portálvezetőnk, Bolyki Bence, mint gazdasági alelnök; egyébként mindhárman a dokumentum aláírói) bízik abban, hogy a mostani minisztériumi egyeztetés egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelentheti, és az agrárdigitalizáció végre valódi stratégiai prioritássá válhat Magyarországon.”

Forrás:
Széttagolt rendszerek helyett egységes agráradattér: új irányt kér az ágazat; Horváth Attila; Agroinform; 2026. június 30.
Javaslatokat tettünk a minisztériumnak az agrárdigitalizáció fejlesztése érdekében; Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE); 2026. június 29.

Mostantól részletesebb, kibővített formában érhetőek el a MÁV havi késési statisztikái

„A „lázári titkolózás” után mostantól részletesebb, kibővített formában érhetők el a MÁV havi késési statisztikái, jelentette be kedden Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Vitézy azt írta, a MÁV 2024 végétől a korábban bevett gyakorlathoz képest a részletes információk helyett minden hónapban csak egy összevont adatsort tett közzé, ezen változtatnak most.

„Miniszterként abban hiszek, hogy a titkolózás és a hatalmi arrogancia helyett őszinteségre van szükség, különösen egy olyan nehéz helyzetben, mint amibe a magyar közlekedés ügye jutott az elmúlt évek rombolása nyomán” – írta a miniszter, hozzátéve, ezért tették május végétől újra elérhetővé az EMIG mozdonykövető rendszert, június elejétől pedig a Vonatinfót. Múlt hónapban a minisztérium azt is bejelentette, hogy alapjaitól gondolják újra a MÁV+ applikációt, a valós utastájékoztatás érdekében.

Vitézy szerint önmagában a részletesebb statisztikák közzétételétől nem fognak pontosabban járni a vonatok, és „az adatok sem fognak egyik napról a másikra javulni, sőt, akár még romlás is elképzelhető az örökséget látva”, a problémák megoldásához viszont először a valósággal kell szembenézni.

Az aktuális vonatkéséseket egészen előző év nyaráig nyomon lehetett követni a korábbi rendszereken, aztán tavaly június 9-én átszámozták a vonatokat, így nem tűnt fel az online rendszerekben a késés. Az átszámozást az Elektronikus Mozdonyszolgálati Információs Gyűjtőrendszer (EMIG) nevű mozdonykövető rendszer segítségével buktatták le, amelyet aztán június 13-án leállítottak. Tavaly június végén jelentette be a MÁV, hogy megszűnik a Vonatinfó nevű nyilvános vonatkövető rendszer is. Később lettek pótoldalak, mint amilyen például a holavonat.hu volt, utóbbi ellen nyilvános Facebook-bejegyzésben fakadt ki a korábbi ÉKM-miniszter, Lázár János.

A júniusi döntések után fél évvel a MÁV bemutatta a MÁVPlusz néven futó szolgáltatást, ugyanakkor a MÁVPlusznak csak a neve volt új, az már a Vonatinfó lekapcsolásakor is működött, EMMA néven. Az ott látható térkép abban különbözik a korábbi vonatinfós térképtől, hogy míg a Vonatinfó esetében a vonatokat jelző kis pöttyöket az utasokat leginkább érdeklő információk szerint színezték, addig a MÁVPluszon elérhető térképen a vonatokat jelző pöttyöket nem a késésük, hanem a vonatok típusa szerint színezik.”

Forrás:
Részletes havi késési statisztikákat ígér a MÁV-nál Vitézy; Pupli Anna Sára; Telex.hu; 2026. július 7.

Mesterséges intelligencia (MI)

Két Nobel-díjas közgazdász gyökeresen eltérő nézetei a mesterséges intelligencia gazdasági hatásairól

„Miközben az MI látványos hatékonyságjavulást hoz a munkahelyeken, két Nobel-díjas közgazdász gyökeresen mást gondol arról, hogy mekkora gazdasági növekedéshez vezet majd az új technológia. Daron Acemoğlu, a 2024-es közgazdasági Nobel-díjas szkeptikus: szerinte a mesterséges intelligencia hatása alig látszik majd a termelékenység vagy a GDP növekedésében. Philippe Aghion, a tavalyi díjazott sokkal optimistább és nagyjából a korábbi internetboom idején tapasztalt növekedési többlettel számol.

A mesterséges intelligencia (MI) berobbanása óta a közgazdász szakma keresi a választ, hogy mekkora gazdasági növekedési többletet várhatunk a technológiától. Ez különösen égető kérdés annak tekintetében, hogy a világgazdaság – és leginkább a fejlett OECD-országok – növekedési potenciálja több évtizede gyengül és ez lényegesen visszafogja az életszínvonal növekedését.

A generatív MI-alkalmazások – mint az emberi nyelven folyékonyan társalgó csetbotok, köztük a ChatGPT – különböző felhasználási területeken és gazdasági tevékenységekben nyújtanak jelentős teljesítménynövekedést. Ezt számos friss tanulmány bemutatta a programozás, szövegírás vagy ügyfélszolgálati kontextusban végrehajtott kísérletek alapján. A tanulmányok 14 és 56 százalék közti termelékenység- vagy sebességnövekedést mutattak ezeken a területeken azok körében, akik használnak MI-t, azokhoz képest, akik nem.

Ezek az MI által felgyorsítható tevékenységek azonban csak az összes gazdasági tevékenység kis részét fedik le. A mesterséges intelligencia elsősorban a magasan képzett munkaerőt igénylő szolgáltatások körében alkalmazható, mint amilyen a pénzügy, az informatika és a telekommunikáció vagy egyéb irodai tevékenységeket igénylő szektorok. E területeken sem egyértelmű, hogy a vállalatoknak megéri-e bevezetni az MI-t mindennapi használatra és a fő üzleti területekre, hiszen ez a technológia költséghatékonyságán, a megfelelő digitális infrastruktúra és szaktudás meglétén múlik. Ezen túl a sikeres MI-használathoz átszervezések és átképzések lehetnek szükségesek, illetve olyan adatokat igényelhet, amelyeket a cégnek elő kell állítania. E tényezők jelentős bizonytalanságot okoznak azzal kapcsolatban, hogy az egyéni teljesítményjavulás mikor és mekkora többletnövekedést fog okozni makrogazdasági szinten.

A kérdés megosztó, amit mi sem jelez jobban, mint hogy a legutóbbi két év Nobel-díjasai is eltérő véleményt fogalmaznak meg, amelyek jórészt e tényezők eltérő megítélésén alapulnak.

Daron Acemoğlu, a 2024-es díjazott óvatos álláspontot képvisel: szerinte az MI csak marginális, legfeljebb 0,1 százalékpont körüli többletet adhat az éves termelékenység – az egy foglalkoztatottra jutó gazdasági kibocsátás – növekedéséhez a következő 10 évben. Ezzel szemben a legutóbbi díjazott, Philippe Aghion a technológia gazdaságot újraindító erejében hisz, és közel 1 százalékpont körüli növekedési többlettel számol. Más közgazdászok még gyorsabb, akár robbanásszerű növekedést is reálisnak látnak. Az egymásra épülő növekedés miatt még az éves növekedésben jelentkező kisebb eltérések is nagyon különböző gazdasági kimenetelekhez vezetnek hosszú távon.

A technológia elterjedésének üteme jelenti az egyik legnagyobb bizonytalanságot a makrogazdasági potenciált illetően, és ez az egyik fő terület, amiben a két Nobel-díjas más álláspontot képvisel. A főbb korábbi technológiákat a bevezetésük után 10 évvel a cégek 23 százaléka (elektromosság), illetve 40 százaléka (internet és PC) használta, míg az MI-t jelenleg – a felhasználóbarát áttörés, az intelligens csetbotok megjelenése óta eltelt harmadik évben – a vállalatok 10 százaléka használja rendszeresen a fő tevékenységeikben… (lásd az alábbi ábrát).

Az OECD-ben végzett számításaink különböző forgatókönyvekben az elektromosság, az internet és PC terjedési sebességével számolnak, valamint az MI képességeiből indulnak ki. Ezek alapján a mesterséges intelligencia évi 0,4 (elektromosság), illetve 0,9 (internet és PC) százalékponttal növelheti a makroszintű termelékenységet. Az optimistább, közel 1 százalékpont körüli forgatókönyv közel áll ahhoz, amelyet a közgazdászok a korábbi digitális technológiák – különösen az internet – elterjedése idején becsültek az 1995 és 2005 közötti időszakra az Egyesült Államokra nézve, ahol ezek hatása a legmarkánsabb volt („internetboom”). Amennyiben ez bekövetkezik, az jelentős, nem elhanyagolható többletnövekedést jelent, de nem minősülne „gazdasági csodának”. Ráadásul az MI széles körű elterjedése és sikeres bevezetése időt és erőforrást igényel, ezért a hatások nem hirtelen és rövid távon jelentkeznek, hanem fokozatosan, követve a technológia várható terjedési pályáját a gazdaság különböző ágazataiban.

Európának fontos intő jel, hogy a legutóbbi, internet és PC okozta technológiai fellendülésből csak viszonylag kis részben profitált, mert a technológiát lassabban és kevesebb szektorban vezették be széles körben, a technológia előállítása pedig az Egyesült Államokban koncentrálódott. Az MI esetében az USA-hoz képest vett lemaradás ennél is lényegesebbnek tűnik: a technológia mostani generációja elsősorban a tudásintenzív szolgáltatásokban – IT-szolgáltatások, pénzügy stb. – mutat kiemelkedő teljesítménynövekedést, de Európa gazdaságában ezek szerepe kisebb, mint az Egyesült Államokéban. Ezen túl a jelenlegi MI terjedési adatok a cégek körében azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban a vállalatok nagyobb hányada használja a technológiát a fő tevékenységi körökben.

Ez a jelenlegi lemaradás az európai jövőbeni növekedési potenciált nézve is kedvezőtlen kilátásokat nyújt, amennyiben nem történik pozitív fordulat a technológia terjedését elősegítő tényezők terén. Ez számos gazdaságpolitikai területet érint, elsősorban az egységesebb, fejlettebb digitális és pénzügyi piacokat, valamint a gyorsabban bővülő energetikai infrastruktúrát kellene megteremteni.

A Defacto szerint az MI gazdasági hatásának mértéke döntően a technológia terjedési ütemétől és intézményi feltételeitől függ. Európa számára a kérdés nem az, hogy az MI hozzájárul-e a növekedéshez, hanem az, hogy képes lesz-e részesedni ebből a növekedésből. Ehhez Európának elő kellene segítenie a mesterséges intelligencia terjedését a vállalati szektorban, és nagyobb részt kell vállalnia a technológia előállításában.”

Forrás:
Nagyon mást gondolnak a Nobel-díjas közgazdászok arról, hoz-e gazdasági áttörést a mesterséges intelligencia; Gál Péter; Defacto, Telex.hu; 2026. július 8.
A szerző a Miracle or myth? Assessing the macroeconomic productivity gains from Artificial Intelligence című OECD tanulmány társszerzője.

Olaszországban az állami posta lesz az MI-infrastruktúra kiépítője, a tervek szerint

„Olaszország itthonról nézve valószerűtlen nemzeti bajnokot választott adatközponti kapacitásainak és MI-képességeinek fejlesztésére, ezen keresztül pedig digitális szuverenitásának erősítésére.

A Poste Italiane, az olasz állami postaszolgáltató kisebbségi tulajdonosként 13,5 milliárd euróért vásárolná fel a Telecom Italiát (TIM), az ország legnagyobb távközlési vállalatát, hogy a hálózatokban és a felhőalapú számítástechnikában való jelenlétének növelésével a cloud és MI technológiák fejlesztésére irányuló nemzeti stratégia kulcsszereplőjévé váljon – olvasható a Reuters pénteki tudósításában. A kétharmad részben állami tulajdonban lévő cégcsoport alapvetően hagyományos postai és pénzügyi szolgáltatásokban utazik, de legújabban már az olasz digitális szuverenitás eszközeként próbálják pozicionálni, ahogy az ott működő távközlési cégek nehezen tudják finanszírozni a következő infrastrukturális fejlesztési hullámot az alacsony profitú piacon.

Az üzlet ebben a tekintetben az iparági konszolidáció szükségességéből indul ki: a TIM a hírügynökségnek nyilatkozó egyik vezető befektetője szerint nem lehet négy mobilhálózat-üzemeltetőt fenntartani egy olyan piacon, mint Olaszország. A TIM versenytársai közül egyébként már a hongkongi tulajdonban lévő WindTre és a francia Iliad is az együttműködés lehetőségeit vizsgálja, miután a kevesebb, nagyobb szereplő a koncentrált források mellett azokat az árháborúkat is visszafoghatja, amelyek megnehezítik a tőkeigényes 5G-s és elosztott számítástechnikai beruházások finanszírozását. A Reuters szerint lényeges a TIM jelentős adatközponti kapacitása is az olaszok elképzeléseinek megvalósításában is a saját MI-infrastruktúra fejlesztését illetően.

Tervek már vannak, jöhet a megvalósítás

Ezek a törekvések összhangban vannak Olaszország és az Európai Unió átfogó stratégiájával, amely a külföldi technológiai platformoktól való függőség csökkentésére irányul. Az elmúlt hónapokban az olasz kormányzat is aktívan részt vett számos, a technológiai szuverenitás megerősítését célzó kezdeményezésben, beleértve a mesterséges intelligencia ellátási láncaival kapcsolatos nemzetközi együttműködést és az európai felhőplatformok fejlesztését. Miután az MI-ágazatban is egyre inkább átkerül a hangsúly a modellek fejlesztéséről az infrastruktúra, az adatközpontok és a digitális szolgáltatási vagy értékesítési csatornák ellenőrzésére, a hagyományos telekommunikációs vállalatok kulcsfontosságú szereplőkké lépnek elő ezen a téren.

A Reuters felidézi, hogy a Poste Italiane vezetősége a mesterséges intelligenciát kulcsfontosságú területként határozta meg üzletfejlesztési terveiben, és azt tervezi, hogy újonnan szerzett eszközeinek felhasználásával országos digitális platformot hoz létre, ami képes felhőszolgáltatásokat, MI-alapú megoldásokat és adattárolási infrastruktúrát biztosítani a kormányzati és a magánszektor szereplőinek egyaránt. A kommentárok alapján mindez egy szélesebb körű trendet is tükröz az európai piacon, ahogy a megfelelő hátterű német vagy francia vállalatok olyan digitális platformok kiépítésén dolgoznak, amelyek a kritikus ágazatok és a kormányzati folyamatok kiszolgálásában képesek versenyezni a legnagyobb nemzetközi technológiai szereplőkkel.

A mostani üzlet egyik lényeges eleme, hogy államilag támogatott szolgáltatóként az új szervezet képes lenne majd olyan érzékeny kommunikációt is kezelni, amivel kiszolgálhatja mások mellett a védelmi szektort. Ez jelentősen támogatná a TIM azon erőfeszítéseit, hogy a hagyományos (és több mint egy évtizede zsugorodó) fogyasztói távközlési üzletágán túl piacot szerezzen a vállalati ügyfelek számára nyújtott magasabb haszonkulcsú szolgáltatások területén. Jelentős beruházásokra persze így is szükség lesz: a TIM a maga 125 megawattos telepített adatközponti kapacitásával hiába tartozik a három legnagyobb országos üzemeltető közé, ha Olaszország összességében a németországi kapacitásoknak például csak 15 százalékával rendelkezik.”

Forrás:
Az állami posta vezérletével épülne az olasz MI-infrastruktúra; Bitport.hu; 2026. július 11.

Hat lépés a digitális jogokért: a K-Monitor jogalkotási javaslatai az átlátható MI-államért

„„A mesterséges intelligencia (MI) már nem a jövő technológiája, hanem a jelen közigazgatásának észrevétlen szereplője. Szociális juttatások elbírálása, határellenőrzés, büntetőeljárások, oktatási besorolások — egyre több olyan terület van, ahol egy szoftver közreműködik olyan közhatalmi döntésekben, amelyek közvetlenül befolyásolják az állampolgárok életét. Ennek a folyamatnak a részleteiről azonban alig tudunk valamit.

A K-Monitor abból az alapelvből indul ki, hogy a közhatalom gyakorlása csak akkor legitim, ha ellenőrizhető. Ami nem látható, az nem számon kérhető; ami nem számon kérhető, az előbb-utóbb visszaélésekhez vezet. A MI közszférabeli alkalmazása minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja ezt az elvet, hiszen az algoritmikus döntéshozatal egyszerre teszi gyorsabbá és olcsóbbá, ugyanakkor átláthatatlanabbá az állam működését. Ezért állítottuk össze azokat a főbb jogalkotási javaslatokat, amelyek véleményünk szerint a legfontosabbak ahhoz, hogy a technológiai változások közigazgatásra gyakorolt hatását az általunk „átlátható MI állam”-nak nevezett keretben kezelhessük.

Az alábbiakban hat jogalkotási javaslatot fogalmazunk meg. Az első öt a közszférabeli MI átláthatóságát, a jogorvoslatot, az intézményi nyilvánosságot, a közbeszerzéseket és az MI-re vonatkozó adatigényléseket érinti; a hatodik pedig a mindennapi hivatali működéshez kapcsolódó belső szabályozást.”

Összefoglaló

A K-Monitor szerint a javaslatok időszerűségét egyszerre adja a magyar politikai helyzet és az európai szabályozás bizonytalansága. A májusban hivatalba lépett, kétharmados parlamenti többséggel rendelkező új kormány éppen kialakítja jogalkotási programját, így lehetőség nyílhat arra, hogy a korábban szabályozás nélkül kialakult állami MI-gyakorlatokat átlátható keretek közé tereljék. Ez különösen sürgető, mert az uniós MI-rendelet végrehajtása fokozatos, miközben az úgynevezett Omnibusz csomag várhatóan elhalasztja és szűkíti a magas kockázatú rendszerek uniós adatbázisára vonatkozó kötelezettségeket. Magyarországon eközben nincs nyilvános lista az állami szervek által alkalmazott MI-rendszerekről. A probléma már nem elméleti: a NAV gépi tanulási modellekkel elemez különféle pénzügyi, tranzakciós és akár közösségimédia-adatokat az ellenőrzések tervezéséhez, a rendőrség Szitakötő rendszere pedig több tízezer kamera összekapcsolását és arcfelismerést tesz lehetővé. E rendszerek működési logikája, adatforrásai és emberi felügyelete nem ismerhető meg tételesen.

Az első javaslat ezért egy nyilvános, kereshető közszférabeli MI-regiszter létrehozása. A minisztériumoknak és háttérintézményeiknek 90 napon belül be kellene jelenteniük minden működő vagy tervezett döntéstámogató és döntéshozó rendszert. A regiszter tartalmazná az alkalmazó szervet, a rendszer célját és döntési hatókörét, az érintettek körét, a felhasznált adatforrásokat és a jogorvoslati lehetőségeket. Egy kijelölt hatóság ellenőrizné az adatszolgáltatást, és mulasztás esetén bírságot szabhatna ki. A K-Monitor Észtország, Hollandia és Helsinki példájára hivatkozik, és hangsúlyozza, hogy a magyar nyelvű nemzeti felület az uniós adatbázis létrejötte után is indokolt maradna.

A második javaslat a hatékony jogorvoslatot teremtené meg. Automatizált vagy MI által támogatott közigazgatási döntés esetén az ügyfelet írásban tájékoztatni kellene a technológia közreműködéséről, a döntést meghatározó fő tényezőkről és az emberi felülvizsgálat kérelmezésének módjáról. Bár jelenleg MI-rendszer önállóan nem hozhat közigazgatási döntést, a garanciák már a döntés-előkészítő alkalmazásoknál is szükségesek. A szerzők emellett kibővítenék az ombudsmani típusú intézmény hatáskörét, és egyablakos MI-panaszfórumot hoznának létre, amely befogadná a sérelmeket, majd a megfelelő szervhez továbbítaná őket.

A harmadik pont a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács működésének nyilvánosságát célozza. A testület ügyrendje nem hozzáférhető, üléseiről pedig csak szűkszavú közlemények jelentek meg. Törvényben kellene előírni az ügyrend, a naprakész tagsági lista és az ülések összefoglalóinak közzétételét, továbbá évente legalább két civil konzultációt. A cél nem a Tanács szakmai önállóságának korlátozása, hanem az MI-szakpolitikai döntéshozatal ellenőrizhetősége.

A negyedik javaslat az MI-t érintő közbeszerzések és állami szerződések átláthatóságát erősítené. A közbeszerzési dokumentumokban egyértelműen jelezni kellene, ha egy beszerzés MI-rendszer fejlesztésére, működtetésére vagy integrációjára vonatkozik, továbbá fel kellene tüntetni a rendszer uniós rendelet szerinti kockázati kategóriáját. A fejlesztésben vagy értékelésben részt vevő tisztviselőknek és tanácsadóknak összeférhetetlenségi nyilatkozatot kellene tenniük. A beszerzési adatokat össze kellene kapcsolni az MI-regiszterrel, hogy láthatóvá váljon, mely vállalat mely terméke áll egy állami rendszer mögött. Egyedi fejlesztés esetén a beszállító köteles lenne átadni az államnak a forráskódot és a teljes műszaki dokumentációt, valamint lehetővé tenni ezek nyilvánosságra hozatalát.

Az ötödik javaslat az információszabadság szabályait igazítaná az algoritmikus közigazgatáshoz. Az Infotv.-ben világossá kellene tenni, hogy az MI által végzett döntéshozatal és döntés-előkészítés működésére vonatkozó információk közérdekű adatok. A technológiai közreműködés önmagában nem szolgálhatna indokul olyan információk visszatartására, amelyek egy hagyományos közigazgatási eljárásban megismerhetők lennének. A szabályozás emellett proaktív, külön adatigénylés nélkül teljesítendő adatközlést is előírna.

A hatodik pont a hivatalokon belüli, gyakran nem engedélyezett „árnyék-MI-használatot” rendezné. A munkatársak nyilvános MI-eszközökbe másolhatnak szövegeket, táblázatokat vagy határozattervezeteket, ami személyes adatok, üzleti titkok és más érzékeny információk kiszivárgásához vezethet, miközben a létrejövő tartalom pontosságáért és felhasználásáért a felelősség is elmosódik. Minden közigazgatási szervnek belső MI-szabályzatot kellene alkotnia, amely meghatározza az engedélyezett eszközöket, a tiltott adatköröket, az adat- és titokvédelmi követelményeket, valamint az emberi ellenőrzés és felelősség szabályait. Dokumentálni kellene azt is, hogy mely döntések előkészítésében vett részt MI, a munkatársak számára pedig megfelelő képzést és biztonságosan használható alternatív eszközöket kellene biztosítani. A szabályozás célja nem pusztán az adatvédelmi kockázatok csökkentése, hanem a közigazgatás jelenleg láthatatlan MI-használatának ellenőrizhetővé tétele.

Összegzés: az átlátható MI-állam felé

A hat javaslat — a közszférabeli MI-regiszter, a hatékony jogorvoslat, a MI Tanács átlátható működése, a közbeszerzések nyilvánossága, az MI-t érintő adatigénylések szabályozása és a belső MI-szabályzat — közös célt szolgál. Arra törekszünk, hogy a közszférabeli MI-használat és a MI-vel kapcsolatos szakpolitika alakulása legyen számon kérhető, az érintett állampolgárok számára érthető, és a civil társadalom által is ellenőrizhető.

Ezek a javaslatok egymást erősítik. A regiszter megmutatja, hol használnak MI-t; a jogorvoslat eszközt ad a polgár kezébe; az intézményi nyilvánosság elszámoltathatóvá teszi a döntéshozókat; a közbeszerzési átláthatóság feltárja a beszállítói lánc érdekviszonyait; az MI-t érintő adatigénylések szabályozása biztosítja, hogy az algoritmikus közigazgatás működése a gyakorlatban is megismerhető legyen; a belső szabályzat pedig a hivatali munka rejtett rétegét emeli a felszínre. Külön-külön is hasznosak, de együtt egy koherens, átlátható MI-állam alapjait rakhatják le.

Álláspontunk szerint a közszférabeli MI-regiszter és az átlátható, hatékony jogorvoslati útvonalak bevezetése lenne a legsürgetőbb. Az állam ugyanis már ma is alkalmaz jogi keret nélküli MI-alapú döntési rendszereket. Bízunk abban, hogy a kormányváltással bekövetkező szemléletváltozás most reális esélyt ad arra, hogy ez a mulasztás orvosolható legyen. Fenti javaslataink azt célozzák, hogy olyan szabályozási környezet alakulhasson ki Magyarországon, amelyben a MI nem az állam és a polgár közötti hatalmi egyenlőtlenséget mélyíti, hanem a közélet tisztaságát és átláthatóságát szolgálja.””

Forrás:
Hat lépés a digitális jogokért: a K-Monitor jogalkotási javaslatai az átlátható MI-államért; Szentgáli-Tóth Boldizsár; K-Blog; 2026. június 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Befejezte a 45 milliárdos tankönyvbeszerzés felülvizsgálatát az oktatási tárca

„A négyéves közbeszerzési keretmegállapodást április végén, még az új kormány megalakulása előtt kötötte meg a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. Csökkenthetők a megrendelések, a minisztérium célja a szabad tankönyvválasztás visszaállítása lesz.

Széles körű szakmai egyeztetések folynak az oktatási szféra szereplőivel a kamaráktól és intézményfenntartóktól kezdve a szakszervezeteken át a civil és szakmai szervezetekig – közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) a Népszava megkeresésére.

A minisztérium tájékoztatása szerint már elindították a tankönyvkínálat bővítésére meghirdetett pályázatot, amelyre összesen 826 kiadványt küldtek be a kiadók. Erre nem hagyományos tankönyvekkel, hanem a közismereti tankönyvekhez kapcsolódó kiegészítő kiadványokkal, digitális tananyagokkal és speciális tanulástámogató tartalmakkal (munkafüzetek, feladat- és szöveggyűjtemények, atlaszok) lehetett jelentkezni.

A tárca a legfőbb intézkedések között megemlítette a százezer forintos iskolakezdési támogatás elfogadását a rászoruló gyerekek számára, továbbá zajlanak az előkészületek annak érdekében, hogy a szakképzésben kivezessék a kancellári rendszert, a szakképzési centrumok élére pedig a tervek szerint pályázati úton választanak majd új vezetőket.

Az OGYM közölte: véget ért a felülvizsgálata annak a négyéves, 45 milliárd forint értékű közbeszerzési keretmegállapodásnak, amelyet a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) április végén, még az új kormány megalakulása előtt kötött meg. A tárca tájékoztatása szerint a KELLO és az Alföldi Nyomda lemondott a megállapodásban biztosított kizárólagosságról, valamint arról is nyilatkozott, hogy a keretösszeg csökkentése miatt nem támaszt semmilyen követelést az állammal szemben.

„Ennek köszönhetően a megrendelések a jövőben korlátozás nélkül csökkenthetők. Ez azért is fontos, mert a Tisza-kormány kiemelt célja a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának a helyreállítása” – közölte a tárca.”

Forrás:
Befejezte a 45 milliárdos tankönyvbeszerzés felülvizsgálatát az oktatási tárca; Infostart; 2026. július 9.

Fenntartható fejlődés

Elkészült a civil klímatörvény-javaslat!

„200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet törvényjavaslatot dolgozott ki, hogy Magyarország ne csak formálisan, hanem érdemben válaszoljon a klímaválságra.

Civil szervezetek sajtótájékoztató keretében mutatták be azt a klímatörvény-javaslatot, amely mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet részvételével készült el a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Green Policy Center koordinálásával.

A civil klímatörvény-javaslatnak különös aktualitást adnak az országot is sújtó hőhullámok, az aszály és a vízhiány, valamint az, hogy a kormány felvette az őszi törvényalkotási programjába a klímavédelmi törvény módosítását. Ez fontos előrelépés. A kérdés így már nem az, hogy lesz-e klímatörvény-módosítás, hanem az, hogy milyen tartalmú lesz: formális jogalkotási válasz születik-e, vagy olyan törvény, amely valódi védelmet ad a hőhullámokkal, aszállyal, vízhiánnyal és más klímakockázatokkal szemben.

A civil klímatörvény-tervezet nem egyszerűen magasabb kibocsátáscsökkentési célt javasol, hanem szélesebb keretbe helyezi a klímavédelmet. Ahogy Baranyai Gábor jogász, a törvényjavaslat főkodifikátora fogalmazott: „Az éghajlatváltozás nem egy szűk környezetvédelmi szakpolitikai terület, hanem a társadalom és a gazdaság egésze működésének lenyomata. Ezért a javaslat éghajlatvédelmi fókuszú, de széles hatályú fenntarthatósági kerettörvény. Nemcsak a klímasemlegesség elérésére adna jogi keretet, hanem az energia- és természeti erőforrás-használat csökkentésére, a természeti erőforrások megőrzésére és helyreállítására, az igazságos átmenetre, valamint a helyi közösségek önellátó- és ellenállóképességének megerősítésére is.”

„A tervezet egyik fő újdonsága, hogy a klímapolitikát három egyenrangú pillérre építi: kibocsátáscsökkentésre, alkalmazkodásra és rezilienciára. Vagyis nemcsak azt mondaná meg, hogyan csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem azt is, hogyan készül fel az ország a hőhullámokra, az aszályra, a vízhiányra, a szélsőséges csapadékra és a természeti rendszerek romlására” – emelte ki Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „átfogó, új klímatörvényre van szükség, amely megregulázza a szennyezőket, felkészíti a társadalmunkat a változásokra, megelőzi a nagyobb katasztrófákat, és segít a természetnek gyógyulni és alkalmazkodni.”

A javaslat rögzítené a 2030-as, 2040-es és 2050-es célokat, és bevezetné a nemzeti és ágazati karbonköltségvetések rendszerét. Ez azt jelentené, hogy a klímacélok nem maradnának általános politikai vállalások: ötéves időszakokra lebontott, mérhető és ellenőrizhető kibocsátási keretekhez kellene igazítani az ágazati döntéseket.

A tervezet erősen épít a természeti rendszerek szerepére. A táj, a talaj, a víz, az erdők és a biológiailag aktív felszínborítás nem kiegészítő környezetvédelmi szempontként jelennek meg, hanem a klímavédelem alapjaként. A törvényszöveg külön foglalkozik a vízhiánnyal, a területi hőterheléssel, a vízmegtartással, a természetalapú megoldásokkal és az ökoszisztémák helyreállításával.

„A klímatörvényben tükröződő paradigmaváltás átformálja az erdőgazdálkodó és természetvédő ágazatok együttműködését, és hozzájárulhat egy értékrendbeli és életmódbeli szemléletváltáshoz” – hangsúlyozta Gálhidy László, a WWF programfelelőse.

A társadalmi oldalhoz kapcsolódik az Igazságos Átmenet Terv. Ennek célja, hogy az átállás vagy éppen az alkalmazkodás elmaradásának költségei ne aránytalanul a sérülékeny háztartásokra, településekre, térségekre, gazdákra vagy kisvállalkozásokra háruljanak. Külön figyelmet kap az energiaszegénység, a vízszegénység és a hőhullámok idején jelentkező hűtési szegénység.

Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetője a mezőgazdaság és a biológiai sokféleség kapcsolatát emelte ki. „A gazdálkodás jövője azon is múlik, meg tudjuk-e őrizni a talajéletet, a beporzókat és a táji sokféleséget. A tervezet mezőgazdasági részei – a klímaalkalmazkodási célterületek, a szabályozási irányok és a támogatási háttér – ezt az átállást segítenék. Fontos értéke, hogy mindez átlátható, részvételi folyamatban készült.”

Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA főtitkára szerint a klímaadaptáció csak a gazdák bevonásával lehet sikeres. „A gazdák nap mint nap érzik a klímaváltozás hatásait, de az intézkedéseknek egyszerre kell szolgálniuk a klímavédelmi célokat és a gazdálkodás megélhetési feltételeit. Ez tiltásokkal, megértés és elfogadás nélkül nem működik. Azért vettünk részt a munkában, hogy a gazdálkodói szempontok is megjelenjenek.”

„Bízom benne, hogy a kormányzat komolyan fogja használni ezt a tervezetet, és ugyanilyen átfogóan gondolkodik majd az éghajlati krízisről. A civil klímatörvény értéke, hogy tükröt mutatva világos jelzi, mire lenne szükség” – fogalmazott Feiler József, az Európai Klíma Alapítvány regionális igazgatója.

A civil szervezetek szerint a klímatörvénynek nemcsak célokat kell rögzítenie, hanem végrehajtási, pénzügyi, intézményi és jogi garanciákat is kell adnia. Ettől válhat olyan kerettörvénnyé, amely egyszerre védi az ország alkalmazkodóképességét, természeti erőforrásait és a társadalom biztonságát.”

Forrás:
Elkészült a civil klímatörvény-javaslat!; Green Policy Center; 2026. július 9.
Az új klímatörvény tervezete

Új azbeszttérképet indított a Greenpeace – lakossági bejelentésekkel segítenék a veszélyes területek feltárását

„Interaktív azbeszttérképet indított a Greenpeace, amelyen a lakosok egyszerűen bejelenthetik azokat a hazai, osztrák és esetlegesen más országban található helyszíneket, ahol azbesztszennyezésre gyanakodnak. A térkép – melyre a szervezet lakossági bejelentéseket vár – megjeleníti a Greenpeace és a hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket is, ahol már megtörtént a kármentesítés. Az új térkép célja, hogy átláthatóbbá tegye a szennyezések helyzetét, segítse az érintett lakosság tájékozódását, és felhívja a döntéshozók figyelmét a mielőbbi beavatkozás szükségességére.

Közel fél évvel a Greenpeace bozsoki bejelentése és 3 hónappal azután, hogy a hatóság nyilvánosságra hozta a szombathelyi széles körű azbesztszennyezettséget, még mindig nem született országos intézkedési terv, szakmai iránymutatás vagy érdemi segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára. Míg továbbra is folyamatosan bővül az azbeszttel bizonyítottan szennyezett területek listája – nemrég még Bécsben is azbeszttartalmú köveket azonosítottak – Ausztriában továbbra is napirenden van több azbeszttartalmú bánya újranyitásának lehetősége.

Továbbra sem nyilvános, milyen döntések születtek a magyar–osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban. Ezért a Greenpeace közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, melyben többek között a munkacsoportok döntéseit, jelentéseit, tagjainak névsorát, az önkormányzatoknak adott szakmai útmutatásokat, valamint az azbesztmentesítés ütemezésére és alkalmazott módszereire vonatkozó dokumentumokat kérte ki. A közlemény kiadásáig ezekre nem érkezett válasz.

A szervezet szerint jelenleg az országos szakmai iránymutatás hiánya miatt több önkormányzat olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek hosszú távon akár ronthatnak is a helyzeten. A kalcium-kloridos kezelésről egyre több szakmai bizonyíték utal arra, hogy ragadóssá teheti az azbeszttartalmú port, amely így könnyebben kerülhet cipőtalpon vagy járműveken a lakókörnyezetbe. Több településen az érintett utak leaszfaltozásával próbálják mérsékelni a kockázatot, ez a jelenlegi gyakorlat azonban a Greenpeace szerint nem oldja meg a problémát: az azbeszt a burkolat alatt marad, későbbi út- vagy közműépítések során ismét kockázatot jelenthet, miközben a későbbi eltávolítás költsége és a kezelendő hulladék mennyisége is jelentősen megnő.

A Greenpeace álláspontja szerint a valódi megoldás továbbra is az azbeszttartalmú kőzetek mielőbbi, szakszerű eltávolítása, majd megfelelő lerakóban történő elhelyezése, illetve – ahol ez lehetséges – visszaszállítása azokba a bányákba, ahonnan eredetileg származnak. A szervezet hangsúlyozza, hogy több szakmai szereplő is jelezte: rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyekkel a veszélyes anyag gyorsan és biztonságosan eltávolítható lenne. A Greenpeace most bejelentett interaktív térképe a lakossági bejelentésekkel segítené az azbesztszennyezésben érintett területek feltárását és azok kármentesítésének sürgetését. A térképhez a szervezet fényképes bizonyítékokkal vagy laboreredményekkel várja az azbesztgyanú bejelentését. A szervezet vagy a hatóságok által igazolt szennyezésekkel pedig folyamatosan frissíteni fogják a térképet, hogy bárki ellenőrizhesse, hogy lakókörnyezete érintett-e az azbesztszennyezésben. A Greenpeace térképére magyar és osztrák helyszínek is fel fognak kerülni.

A sürgős beavatkozás szükségességét a hivatalos egészségügyi kockázatbecslések is alátámasztják. Június 24-én a Magyar Tudományos Akadémián „Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások” címmel rendeztek konferenciát. Az eseményen a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tudományos igazgatója ismertette azokat a számításokat, amelyek szerint az érintett területen mért azbesztkoncentráció alapján a becsült daganatkockázat nagyságrendekkel meghaladja a társadalmilag elfogadható szintet. Az igazgató állítása szerint „számítás is alátámasztja, hogy a kültéri levegőben mért azbeszt koncentráció magas szintje és a számított magas daganatkockázati növekmény azonnali beavatkozást kíván.”

A Greenpeace ezért ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon átlátható, országosan egységes intézkedési tervet az azbesztszennyezés kezelésére, valamint biztosítsa a transzparens működést, és vonja be az érintett civil és szakmai szervezeteket a döntéshozatali folyamatba. ”

Forrás:
Új azbeszttérképet indított a Greenpeace – lakossági bejelentésekkel segítenék a veszélyes területek feltárását; Greenpeace Magyarország; 2026. július 9.
Azbesztszennyezés térkép

Kiberbiztonság

Lezárult a kiberbiztonsági auditok határideje

„Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a hazai NIS2 szabályozás végrehajtása, ugyanis 2026. június 30-ig kellett az auditkötelezett szervezeteknek lefolytatniuk kiberbiztonsági auditjukat. A Hatósághoz beérkezett adatok alapján az érintett szervezetek túlnyomó többsége határidőben teljesítette kötelezettségét, az eddig feldolgozott auditjelentések pedig azt mutatják, hogy a szervezetek jelentős része sikeresen megfelelt az előírásoknak. Az auditorok tapasztalatai szerint a vezetői elkötelezettség és a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező információbiztonsági felelősök kulcsszerepet játszanak a sikeres megfelelésben.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nyilvántartásában szereplő 2 520 auditkötelezett szervezetből 2 132 határidőben teljesítette auditkötelezettségét. Az eddig feldolgozott 1 511 auditjelentés alapján a szervezetek túlnyomó többsége sikeresen teljesítette a követelményeket, míg 170 szervezet a legmagasabb minősítést jelentő „elhanyagolható kockázattal megfelelt” besorolást érte el.

Magyarország az elsők között tett eleget az Európai Unió NIS2 irányelvéből eredő jogharmonizációs kötelezettségének az uniós kiberbiztonsági szabályozás előírásainak hazai jogrendbe történő átültetésével, amely alapján az érintett szervezeteknek 2024. október 18-tól kell megfelelniük az implementált követelményeknek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az SZTFH közös rendezvénysorozata keretében megvalósított, „Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára” program kiemelt célja a hazai vállalkozások kiberbiztonsági felkészültségének erősítése volt, amelyen összesen 310 magyar vállalkozás vett részt. A Hatóság a jogszabályi kötelezettségekre és határidőkre több alkalommal is felhívta az érintett vállalkozások figyelmét, amelynek eredményeként a cégek jelentős költségeket takaríthattak meg. A számítások szerint a bírságok elkerülésével mintegy 200 millió forintot, a túlbiztosítottság megelőzésével 560 millió forintot, míg az elektronikus információs rendszerek megfelelő kialakításával további 300 millió forintot spóroltak meg. A program így összességében több mint 1 milliárd forint megtakarítást eredményezett a részt vevő vállalkozások számára.

A hazai szabályozás végrehajtásában 2026. június 30. újabb jelentős mérföldkövet jelentett, ugyanis a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által nyilvántartott, auditkötelezett szervezeteknek eddig az időpontig kellett lefolytatniuk a kiberbiztonsági auditot, igazolva ezzel a jogszabályi követelmények teljesítését. Mindemellett sajnálatos módon jelentős számú szervezet a bejelentkezési kötelezettségének sem tett eleget. A Hatóság ellenőrzési feladatkörében eljárva ezeket a szervezeteket a közhiteles nyilvántartások adatait felhasználva nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztésére szólította fel. Amennyiben a hatósági ellenőrzés során derül fény a bejelentkezési kötelezettség elmulasztására, valamint az audit hiányára, a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor, figyelmeztetésben részesíthető, de akár bírság kiszabásával (maximum 150 millió forinttal) is büntethető az a szervezet, amely nem tett eleget kötelezettségeinek.

Az auditorok tapasztalatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vezetői elkötelezettség meghatározó tényező az auditok sikeres teljesítésében. Általánosságban kijelenthető, hogy azok a szervezetek teljesítették eredményesebben az auditkövetelményeket, amelyeknél a kiberbiztonság vezetői szinten is megfelelő támogatást élvezett. Az auditori visszajelzések azt is megerősítik, hogy a szükséges képzettséggel és naprakész szakmai ismeretekkel rendelkező információbiztonsági felelősök (IBF-ek) alkalmazása jelentősen hozzájárul a szervezetek eredményes felkészüléséhez és a sikeres auditokhoz.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kiberbiztonság nem egyszeri megfelelési állapot, hanem a szervezetek mindennapi működésének szerves részét képező, folyamatosan fenntartandó és fejlesztendő képesség. Az audit sikeres teljesítése fontos mérföldkő, ugyanakkor a megfelelés hosszú távú fenntartása, a kockázatok folyamatos kezelése, valamint a szervezeti és technológiai változásokhoz való alkalmazkodás jelenti a következő időszak legfontosabb feladatát.

Az SZTFH emellett a KiberPajzs együttműködés aktív résztvevőjeként is kiemelt szerepet vállal a lakosság és a vállalkozások kiberbiztonsági ismereteinek fejlesztésében, valamint az online pénzügyi tudatosság erősítésében. A Hatóság ezen a területen végzett szemléletformáló és edukációs tevékenységét szakmai körökben is elismerték: az ICT Global különdíját 2023-ban és 2024-ben egyaránt elnyerte a kiberbiztonsági tájékoztatás és edukáció terén végzett munkájáért.

A Hatóság továbbra is elkötelezett amellett, hogy szakmai támogatásával elősegítse az érintett szervezetek minél magasabb szintű kiberbiztonsági megfelelését.”

Forrás:
Lezárult a kiberbiztonsági auditok határideje; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH); 2026. július 10.

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) álláspontja a kiberbiztonságról az élvonalbeli MI (Frontier AI) korszakában

„Ez a kiadvány kezdeti ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai, az uniós szakpolitikai döntéshozók, a védekezésben részt vevő szereplők és a szolgáltatók számára. Az ajánlások célja, hogy támogassák e szereplőket saját feladatkörükben a gépi sebességgel kibontakozó fenyegetések kezeléséhez szükséges operatív képességek kialakításában.

Az ajánlások nem tekinthetők teljes körű ellenőrzőlistának. Az ENISA a tagállamokkal és az uniós szervezetekkel szoros együttműködésben tovább kívánja pontosítani és bővíteni őket, valamint összhangba fogja hozni az ajánlásokat az Európai Bizottság készülő cselekvési tervével.”

Forrás:
ENISA’s view on Cybersecurity in the Frontier AI Era; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2026. július 7.

A kiberbiztonságra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós cselekvési terv – Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság bemutatott egy cselekvési tervet, amely azt szolgálja, hogy az EU strukturált módon reagáljon a fejlett MI-modellek jelentette kiberbiztonsági kockázatokra, illetve lehetőségekre.

Az új, fejlett MI-modellek miatt új értelmet nyer a kiberbiztonság fogalma. A mesterséges intelligenciával vissza lehet élni: fel lehet használni sérülékenységek azonosítására és támadások automatizálására, továbbá a segítségével minden korábbinál gyorsabban lehet fokozni a kiberbiztonsági incidensek sebességét és kiterjedését.

A mesterséges intelligenciára és a kiberbiztonságra vonatkozó egyedülálló uniós jogi keretre építő cselekvési terv összefogja a tagállamokat, az iparági szereplőket és az uniós szintű szervezeteket azért, hogy erősítse digitális környezetünk kiberbiztonságát a fejlett mesterséges intelligenciában rejlő sérülékenységekkel szemben.

Az MI-modellek értékelése

A tényleges biztonsághoz alaposan meg kell érteni, hogy hogyan használhatók és aknázhatók ki az új technológiák, illetve hogyan lehet visszaélni velük. Az MI-rendelet értelmében az uniós piacon történő forgalomba hozataluk előtt értékelni kell a fejlett MI-modelleket , és gondosan mérlegelni kell a kockázatenyhítő intézkedéseket.

A hazai szakértelem támogatása érdekében a Bizottság külön felhívást tesz közzé a kiberbiztonságra vonatkozó uniós értékelési kapacitás létrehozására, amely várhatóan 2027-ben lesz bevethető. Ez az új kapacitás azzal segíti majd az MI-hivatal szabályozási funkcióját, hogy világszerte megerősíti az MI-képességek és -kockázatok harmadik fél általi értékelését.

Hozzáférés a fejlett MI-modellekhez

Európának emellett világos és átlátható feltételeket kell szabnia a legfejlettebb MI-rendszerekhez való hozzáférésre.

A Bizottság az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) együttműködésben kidolgozza a kiberbiztonsági célú fejlett MI-képességekhez való strukturált hozzáférés európai modelljét. Ez az iránymutatás támogatni fogja az érintett európai köz- és magánszervezeteket abban, hogy hozzáférést kapjanak a fejlett MI-modellekhez.

A mesterséges intelligencia kiberbiztonsági vizsgálata

Az ENISA és a Bizottság Közös Kutatóközpontja biztonságos platformot hoz létre a mesterséges intelligencia – többek között szimulált környezetekben történő – kiberbiztonsági tesztelésére. A platform révén a mesterséges intelligencia biztonságos használatával kapcsolatos know-how halmozható fel a kritikus fontosságú – úgymint a pénzügyi, az energia-, az egészségügyi, a közlekedési és a közigazgatási – ágazatokban aktív felhasználók számára.

Az EU kiberbiztonságának megerősítése és a sérülékenységek orvoslása

Az EU-nak meg kell védenie kritikus infrastruktúráit a szóban forgó technológiákkal való esetleges visszaélésből eredő sérülékenységektől.

Az uniós kiberbiztonsági szabályoknak megfelelően a szervezeteknek erősíteniük kell a kiberhigiéniai gyakorlatot, a kockázatkezelési intézkedéseket és a beépített biztonság elveit.

A szervezeteknek el kell kezdeniük– többek között nyílt forráskódú modellek révén – a már rendelkezésre álló MI-képességeket a sérülékenységek gyorsabb azonosítására és orvoslására, valamint a kibertámadások megelőzésére és az azokra való reagálásra használni.

Azért, hogy segítse a szervezetek átállását, az ENISA támogatni fogja és elő fogja segíteni, hogy a hatóságok, a vállalkozások és a nyílt forráskódú közösségek között partneri viszony alakuljon ki a kiber-ökoszisztémában. Ennek részeként iránymutatást nyújt, ajánlásokat ad és megosztja a bevett gyakorlatokat, valamint a kritikus fontosságú nyílt forráskódú szoftverek védelmére irányuló kampányt indít.  

Az európai kiberbiztonsági MI-képességek bővítése

Az európai piac léptékváltásának ösztönzésére a Bizottság elindítja a kiberbiztonsági célú mesterséges intelligenciával kapcsolatos „nagy kihívást”. A versenyben kutatók, vállalatok és más szervezetek mérethetik meg magukat a kiberbiztonsági célú MI-megoldások fejlesztése terén.

Az EU-nak továbbra is be kell ruháznia saját szuverén fejlett MI-képességeinek fejlesztésébe, kihasználva az MI-gyárak és a jövő óriásgyárai adta infrastruktúrát. Ezzel összefüggésben a technológiai szuverenitási csomagban bejelentett jövőbeni európai technológiai tőkekapacitás magánbefektetői források bevonásával bővítheti a hazai fejlesztésű MI-képességeket.

Háttér

Az EU rendelkezik olyan jogi kerettel, amely alkalmas a kiberbiztonság kezelésére a kialakulóban lévő technológiák, például a mesterséges intelligencia korában. Az MI-rendelet előírja az MI-modellekből eredő kockázatok értékelését és enyhítését, míg az általános célú MI-modellekre vonatkozó gyakorlati kódex tovább pontosítja ennek követelményeit, és megkönnyíti a fejlett modellek szolgáltatóinak, hogy betartsák ezeket. E rendelkezések végrehajtása 2026. augusztus 2-án kezdődik.

A kiberrezilienciáról szóló, 2027 végétől alkalmazandó jogszabály előírja, hogy a hardver- és szoftvertermékek beépített biztonsággal rendelkezzenek. A hálózati és információs rendszerekről szóló NIS 2 irányelv célja a kritikus fontosságú ágazatok – úgymint a közlekedési és az energiaágazat –, míg a digitális működési rezilienciáról szóló (DORA) rendelet célja a pénzügyi ágazat biztonságának fokozása. A kiberszolidaritásról szóló jogszabály megerősíti a jelentős és nagyarányú kiberbiztonsági fenyegetések és támadások észlelésére, valamint az azokra való felkészülésre és reagálásra irányuló uniós kapacitásokat.

További információk

A kiberbiztonságra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó cselekvési terv

Tájékoztató

Idézet(ek)

„A mesterséges intelligencia miatt új értelmet nyer a kiberbiztonság fogalma. Nekünk pedig tartanunk kell a lépést. Az EU szilárd alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy válaszlépéseit a kialakulóban lévő technológiákkal járó sérülékenységekhez igazítsa. Ki kell aknáznunk és koncentrálnunk kell a meglévő képességeket, hálózatokat és jogi keretet a digitális környezetünk védelmét biztosító kiberbiztonság megerősítéséhez.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
A kiberbiztonságra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós cselekvési tervet terjesztett elő a Bizottság; Európai Bizottság; 2026. július 7.

Szakirodalom

A mesterségesintelligencia-piacok: közelmúltbeli fejlemények és versenypolitikai kérdések

„Az MI-piacokon érvényesülő verseny széles körű következményekkel jár a gazdasági növekedés szempontjából. Ez a szakpolitikai összefoglaló az OECD MI-piacokról és versenyről szóló korábbi munkáira épít, és figyelembe veszi a legújabb fejleményekre vonatkozó új bizonyítékokat is.

A korábbi elemzések és az újabb adatok összességében vegyes képet mutatnak. Miközben az MI-piacok egyes szegmensei – különösen az alapmodellek piaca – az elmúlt három évben jelentős dinamizmust mutattak, az MI értékláncának különböző rétegeiben továbbra is számos strukturális kockázat áll fenn.

Az MI fejlesztése és alkalmazása átalakítja a vállalatok teljesítményét, költségszerkezetét és stratégiai előnyeit, ami jelentős hatással van a piaci erőviszonyokra. Hosszabb távon különösen fennáll annak veszélye, hogy a már piacon lévő szereplők pozíciói megszilárdulnak, főként a szerkezetileg erősen koncentrált piaci szegmensekben, például a hardverek és az adatok területén.”

Forrás:
Artificial Intelligence markets: Recent developments and competition issues; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/d531d73f-en; 2026. július 10.

Készségek az MI korában

„Ahogyan egykor az olyan általános célú technológiák, mint a gőzgép és az elektromosság, forradalmasították a társadalmat, napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) idéz elő hasonló átalakulást. A termelékenység növelésével, a gazdasági növekedés ösztönzésével és új munkalehetőségek teremtésével az MI jelentősen javíthatja az emberi munkavégzés feltételeit és a munkaerőpiac működését. Ugyanakkor kihívásokat is jelenthet, például munkahelyek megszűnéséhez vezethet, amennyiben az alkalmazására való átállást nem megfelelően kezelik.

Az MI foglalkoztatásra gyakorolt hatásai ágazatonként, régiónként és városonként, valamint a különböző képzettségi és készségszintek szerint is eltérnek. Az átalakuláshoz való alkalmazkodás olyan új készségek fejlesztését teszi szükségessé, amelyek megfelelnek a munkaerőpiac változó igényeinek. A szakpolitikai döntéshozók alapvető szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az MI által meghatározott gazdaságban való boldoguláshoz szükséges készségekkel.

Az OECD tanulmánya azt vizsgálja, miként alakítja át az MI a munkaerőpiacokat és a készségigényeket, valamint milyen szakpolitikai válaszokra van szükség ahhoz, hogy kiaknázható legyen az MI átalakító potenciálja, miközben mérsékelhetők társadalmi és gazdasági kockázatai.”

Forrás:
Skills in the AI age; OECD Artificial Intelligence Papers, No. 60; OECD Publishing; DOI: 10.1787/972bd15e-en; 2026. július 8.

Törvények, rendeletek

Társadalmi egyeztetés az Arachne rendszer hatékonyabbá tételéről

„Magyarország az uniós pénzekhez kapcsolódó jogállamisági eljárásban vállalta az ARACHNE informatikai eszköz teljes körű és kötelező alkalmazását. Egy kockázatkezelő eszközről van szó, amely az uniós támogatásokhoz kapcsolódóan segíti a visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását. A vállalás kifejezetten a Közös Agrárpolitikai támogatásokra vonatkozóan lett kialakítva. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kockázati szempontokat széles körben egységesen dokumentálják, ellenőrizhető módon.
…
Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Magyarországgal szemben folyamatban levő ún. kondicionalitási eljárásban tett egyik korrekciós intézkedés az ARACHNE+ kockázatkezelési eszköz alkalmazására vonatkozik, amely végrehajtása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) hazánknak allokált forrásokhoz való hozzáférés előfeltételét jelenti.
A rendeletmódosítással kötelezővé válik a Nemzeti Irányító Hatóság számára az ARACHNE+ kockázatkezelő eszköz alkalmazásának folyamatos figyelemmel kísérése és a Nemzeti Kifizető Ügynökség számára az adatok kéthavonta történő teljes feltöltése.”

Forrás:
Társadalmi egyeztetés az Arachne rendszer hatékonyabbá tételéről; Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium; 2026. július 10.