Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás, önkormányzati struktúra, megyei önkormányzatok – Magyar Péter Pécsen
Tárgyszavak: Magyar Péter, Magyarország — 2026-2030, önkormányzati rendszer, Szent István Vidékfejlesztési Program, szolidaritási hozzájárulás
Kormányzás és közigazgatás 2026 – konferencia
Tárgyszavak: gazdasági versenyképesség, közigazgatás-tudomány, közigazgatási hatékonyság, Magyarország — 2026-2030, Magyary Zoltán, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Új Közmenedzsment
Tanács Zoltán: mi nem nyomozni jöttünk, hanem jövőt alkotni és kormányozni
Tárgyszavak: digitális kormányzat — 2026-2030, Tanács Zoltán, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) — Magyarország, Tudományos és Technológiai Minisztérium — 2026-2030

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Fenntartható fejlődés

EU ETS: az Európai Unió Tanácsa megállapodott az energiaigényes ágazatok kibocsátásáthelyezéssel szembeni védelmét célzó intézkedésről
Tárgyszavak: Európai Parlament – 2024-2029, Európai Unió – 2024-2029, Európai Unió Tanácsa – 2024-2029, kibocsátásáthelyezés, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), uniós versenyképesség

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás, önkormányzati struktúra, megyei önkormányzatok – Magyar Péter Pécsen

„Az önkormányzatok idei szolidaritási adójának részleges elengedéséről beszélt Magyar Péter Pécsen szombaton. A miniszterelnök őszi országjárásának második állomásán, baranyai megyeszékhely 48-as terét megtöltő tömeg előtt kijelentette hogy ha szükséges, elengedik a szolidaritási adó egy kis részét. – Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek fontos feladata, hogy egyeztessen az önkormányzatokkal, miként tudják ezt a forrás nem kivezetni, de szépen lassan csökkentve igazságosabbá tenni és az elvont forrásokat valóban fejlesztésre fordítani – hangsúlyozta a kormányfő. Hangsúlyozta, a kormánynak és Kármán András pénzügyminiszternek óriási kihívás, hogy a központi költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a hiányszint javítása mellett az önkormányzatoknak is tudjon legalább részlegesen segíteni.

A Tisza párt elnöke arról, hogy a vármegyéket és a főispánokat visszanevezik megyékké, illetve köztársasági megbízottakká, valamint arról, hogy megyei közgyűlések megszüntetését tervezik, leszögezte: a korszerű közigazgatáshoz nem alispánokra, főispánokra, vármegyékre van szükség, ez azonban nem jelenti a megyei struktúra megváltoztatását. – Fontosak az önálló, független önkormányzatok, de politikai kifizetőhelyekre nincs szükség. A megyei önkormányzatokat a Fidesz kiüresítette, feladataikat elvonta és kádertemetővé változtatta. Jelenleg zajlik a megyei közgyűlési hatáskörök és intézmények átvilágítása – közölte a miniszterelnök.

Megjegyezte azt is, hogy nem túl hasznos az az intézményrendszer, ahol a megyeházára és a politikai túlélőkre költik a költségvetés 60 százalékát, és a maradékot fordítják saját projektekre. Szerinte az európai uniós források elosztását más szervezetek is el tudják végezni. A Szent István Vidékfejlesztési Program elindításáról szólva megismételte, a projekt első részében tíz mikrotérség tíz-tíz települése kap egymilliárd forintot, a résztvevő települések pedig közösen fognak dönteni arról, hogy mire költik ezeket a forrásokat…”

Forrás:
Magyar Péter: Ha szükséges, a kormány elengedi az önkormányzati szolidaritási adó egy részét; MTI / Népszava; 2026. szeptember 19.

Kormányzás és közigazgatás 2026 – konferencia

„KORMÁNYZÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS 2026 KONFERENCIA

A Rendezvény részletei:
2026. szeptember 23-án (szerdán) a konferencia 1. napja Tatán, a Magyary Házban kerül megrendezésre 16:00 és 18:00 óra között (2089 Tata, Ady Endre u. 12-14.) a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társasággal közös szervezésben.

2026. szeptember 24-én (csütörtökön) a konferencia 2. napja Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus Főépületének Széchenyi Dísztermében kerül megrendezésre 9:00 és 13:30 között (1083 Budapest, Ludovika tér 2.).

A konferencia célja, hogy fórumot teremtsen a magyar állam működését meghatározó legfontosabb kormányzási és közigazgatási kihívások tudományos és szakpolitikai megvitatására.

Az előadások és panelbeszélgetések azt vizsgálják, hogyan alakítható ki egy hatékony, szolgáltató és eredményes állam, amely egyszerre képes biztosítani a közjó érvényesülését és a gazdasági-társadalmi versenyképesség erősítését.

A konferencia első tematikus blokkja az államszervezet és a közmenedzsment megújulásának lehetőségeit elemzi, a második blokk a kormányzás és a nemzeti versenyképesség kapcsolatát vizsgálja, a harmadik szekció a többszintű kormányzás, a területi közigazgatás és az önkormányzatiság aktuális kérdéseit helyezi fókuszba, a negyedik blokk az egyetemek szerepét vizsgálja a közszolgálat modernizációjában, valamint a jövő közszolgálati vezetőinek képzésében.

A konferencia hozzájárulhat egy olyan modern államkoncepció formálásához, amely egyszerre épít a szakmaiságra, az átláthatóságra, a hatékonyságra és az állampolgárok iránti felelősségre.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

1.NAP | 2026. szeptember 23., 16.00-18.00
Magyary Ház (2089 Tata, Ady Endre u. 12-14.)

16.00–16.10 Köszöntő
Dr. Varga Réka dékán | NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK)
Dr. Sopov Ildikó Éva parlamenti képviselő | Komárom-Esztergom Megye

16:10-16:55 ELŐADÁSOK

Magyary Zoltán öröksége a népfőiskola tevékenységében
Borsó Tibor elnök | Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság
Magyary Zoltán, a technológus
Csomán Gábor titkár | Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Magyary – hagyomány és elkötelezettség a NKE ÁNTK 25 éves Magyary Zoltán Szakkollégium tevékenységében
Csubák Szonja elnök | NKE ÁNTK Magyary Zoltán Szakkollégium
Zárszó
Prof. Dr. Kis Norbert tanszékvezető egyetemi tanár | NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék

17:05 Állófogadás

2.NAP | 2026. szeptember 24., 09.00-13.30
Nemzeti Közszolgálati Egyetem | Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem
(1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

09:00–09:30 Konferencia megnyitása
Dr. Varga Réka dékán | NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
Prof. Dr. Kiss György az MTA rendes tagja, professor emeritus | NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
Prof. Dr. Kis Norbert tanszékvezető egyetemi tanár | NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék

09.30–10.10 ELŐADÁS ÉS PANELBESZÉLGETÉS

Új kormányzati szerkezet – Új közmenedzsment – Hatékony közigazgatás
Dr. Szabó Krisztián jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkár | Miniszterelnökség
Dr. Szigeti Szabolcs közszolgálati egyetemi docens | NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék
Prof. Dr. Kis Norbert tanszékvezető egyetemi tanár | NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék

10.15-10.55 ELŐADÁS ÉS PANELBESZÉLGETÉS

Kormányzás és versenyképesség
Dr. Sántha György közigazgatási államtitkár | Tudományos és Technológiai Minisztérium
Prof. Dr. Csath Magdolna egyetemi magántanár | Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Dr. Fási Csaba tudományos főmunkatárs | NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék

10.55-11.15 Kávészünet

11.15-11.50 ELŐADÁS ÉS PANELBESZÉLGETÉS

Többszintű kormányzás – területi közigazgatás – helyi önkormányzás
Dr. Bencsik András területi közigazgatásért felelős államtitkár | Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium
Dr. Gyergyák Ferenc mesteroktató | NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék
Dr. Gyurita Rita főigazgató | Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (TBC)
Prof. Dr. Kaiser Tamás tanszékvezető egyetemi tanár | NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék

11.50-12.30 ELŐADÁS ÉS PANELBESZÉLGETÉS

Az egyetemek szerepe a közszolgálat modernizációjában
Dr. Mészáros Gábor vezető kormányfőtanácsos | Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium
Dr. Csibor Ferenc tanársegéd, doktorandusz | NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszék, Magyary Zoltán Szakkollégium alumni tag
Dr. Méhes Tamás oktatási dékánhelyettes | NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

12.30-13.30 Állófogadás”

Forrás:
Kormányzás és közigazgatás 2026 – Tata; 2026. szeptember 23.
Program és regisztráció
Kormányzás és közigazgatás 2026 – Budapest; 2026. szeptember 24.
Program és regisztráció

Tanács Zoltán: mi nem nyomozni jöttünk, hanem jövőt alkotni és kormányozni

„A kutatási hálózatok átszervezéséről, a HUN-REN helyzetéről, a digitális fejlődésről és az innovációs szisztéma újjáalakításáról is beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.

Stipsitz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatóját kérte fel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ideiglenes elnökének. Mi lesz az ideiglenes elnök feladata?

Ez a felkérés inkább egy ajánlás a HUN-REN felé, hiszen a HUN-REN saját maga tudja megválasztani a vezetőit. Miután a kutatóhálózat átalakítása nem rövid folyamat, és a kutatóhálózatból érkező jelzések azt mutatták a minisztérium felé, hogy akár már ezt az átmeneti időszakot is szívesebben képzelnék el egy másik vezetéssel a kutatóközösség tagjai, mi azt gondoltuk, hogy egy ideiglenes vezető erre az átmeneti időszakra jó megoldás lehet. Az ő feladata alapvetően az lenne, hogy átvezesse az intézményt egy olyan időszakon, amíg egy végleges törvény meg nem születik a kutatóhálózat újraszabályozására.
…
Milyen hosszúra tervezik az ideiglenes állapotot? Mit kell ezalatt megcsinálni? Rengeteg nyitott kérdés van, az ingatlanoktól kezdve, még egy függőben lévő per is van talán az MTA részéről, tehát borzasztó bonyolultnak tűnik a helyzet.

Egy ekkora intézményhálózat helyzete sosem komplexitásmentes. Én abban bízom, hogy az ősz során az új törvényjavaslat meg tud születni, tehát ha szerencsések vagyunk, akkor rövid, egy-két-három hónapos átmeneti időszakról beszélünk. Mindenesetre arra tökéletesen megfelelő lesz, hogy az átmenetet zökkenőmentesebbé tegye.

A cél az, hogy az eredeti állapotot állítsák helyre, tehát amikor a kutatóintézetek még a Magyar Tudományos Akadémiánál voltak? Erről fog szólni a törvény?

Az eredeti állapot kapcsán nagyon jó kérdés, hogy mikori állapotról van szó.

Az intézetek elcsatolása előttiről.

Az egész kutatóhálózat kálváriája, ha úgy tetszik, valamikor 2019 körül indult, amikor elindultak az átszervezések, és a korábbi költségvetési intézményből először Eötvös Loránd Kutatóhálózat alakult, és aztán 2025 során ez alakult át a HUN-REN nevű kutatóhálózattá. Az átalakulás befejezése valamikor idén tavaszra volt tehető, de egyre fokozódó ellenállás kísérte ezt a kutatóhálózat részéről. Én azt – ebben a kollégáimmal teljes egyetértésben vagyunk – nem tartanám szerencsésnek, ha teljesen megpróbálnánk az idő kerekét visszaforgatni, és mondjuk, egy tíz évvel ezelőtti állapotot próbálnánk visszaállítani, mert nyilván az sem volt ideális. Olyan megoldást fogunk most találni és kínálni, amely tulajdonképpen ötvözi a korábban kialakított modelleknek az előnyös tulajdonságait, de tesz mellé egy olyan vezetési struktúrát, amely elfogadható lesz a kutatóközösség számára, mert nekik maguknak is nagyon komoly beleszólásuk lesz abba, hogy az akadémiai szabadság jegyében hogyan irányítják ezt a hálózatot. Ez fog a törvényjavaslatban szerepelni.

Ez új struktúra lesz ahhoz képest, ami az MTA-ban volt és ahhoz képest is, ami az Eötvös Lorándban meg a HUN-REN-ben volt? Valami hibrid változatot dolgoznak ki?

Én azt mondom, hogy néhány olyan fájdalmas pontot szeretnénk orvosolni, ami tényleg a megkérdezettek döntő többsége által nem volt támogatható az elmúlt időszakban, és minden olyat, ami tényleg jó volt, ami előremutat, szeretnénk megőrizni. Mi az, amit biztos szeretnénk megőrizni? A hosszú távú kiszámítható finanszírozását a hálózatnak, ami költségvetési éveken átnyúló, tehát több évre szól. Ezt mindenképp szeretnénk megőrizni, ez egy fontos eleme a hálózat jó működésének. Vissza szeretnénk hozni a kutatóhálózat egységét, tehát a kiszakított és egyébként az ELTE-hez csatolt társadalomtudományi, bölcsészettudományi intézetek kerüljenek vissza az egységes kutatóhálózatba. Szeretnénk a kutatóhálózatok szétszakításakor keletkezett méltánytalan helyzeteket, eltérő béremelési logikákat orvosolni. Szeretnénk hasonló fair működési feltételeket teremteni a kutatók számára. Magát az irányítást is újra kell szabni, hiszen ha belegondolunk, akkor a HUN-REN irányító testülete, meg az egész irányítási struktúrája nagyon hasonló volt a kekva-modellhez. Az állam kialakította azt az irányítási struktúrát, amely független volt az államtól, és olyannyira, hogy így a gyeplőt bedobta a lovak közé. Lényegében semmiféle érdemi ráhatása már senkinek sem lett erre az egész struktúrára, és mi azt gondoljuk, hogy ebben nagyon fontos, hogy például az önirányítás, az önigazgatás, a kutatói önkormányzatiság elemei meg tudjanak jelenni, és megjelenjen benne egyébként a Magyar Tudományos Akadémia, és a kormányzat képviselete is. Ennek a három-négy félnek együttesen érdeke az, hogy a kutatóhálózat úgy működjön, ahogy az Magyarország érdekeit szolgálja.

Akkor nem lesz sem kekva, sem minisztériumi irányítás tisztán, sem akadémiai irányítás tisztán, sem intézeti irányítás tisztán, hanem valami új modellt kell kidolgozniuk, hogy minden, mondjuk, a fenntartó érdeke is érvényesülhessen?

Igen, egy olyan irányítási modellt szeretnénk kidolgozni, amelyben az előbb említett érdekeltek egyszerre tudnak megjelenni, de alapvetően ez egy Akadémiához rendelt kutatóhálózat lesz, amely nagyon nagy önállósággal fog tudni működni.

Amikor létrehozták az Eötvös Lorándot meg a HUN-REN-t, akkor mindig azzal érveltek az előző kormányzatban, hogy sokkal több pénzt kapnak kiszámíthatóan, és az mindig ott van, és ennek mindenki nagyon örült. Most örülnek ennek az új változásnak, látják a finanszírozás feltételeit az intézetekben a kutatók, a tudósok?

Az a jó hír, hogy a finanszírozási modellt, a hosszú távú finanszírozást nem érinti ez a változás, ez egy nagyon fontos üzenet. Sőt, a kormánynak a tudománypolitikai programja azt mondja, hogy a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított pénzeket szeretnénk jelentősen növelni. Jelenleg körülbelül, országos szinten a GDP 1,3 százalékát költjük K+F-re, innovációra, és ezt az arányt a következő négy évben föl kell növelni 2 százalék fölé, jelenleg az uniós átlag 2,2 százalék. Sőt, hosszabb távon valójában a 3 százalékos értékhez kell eljutnunk, hiszen az unió is ezt fogja valószínűleg ajánlani, vagy akár előírni a tagállamok számára a következő években. Ha az a stratégiánk, hogy magas hozzáadott értékű termelést, szolgáltatást, kutatás-fejlesztési tevékenységet szeretnénk megvalósítani az országban, akkor ehhez ez a forrásbővítés fontos feltétel. Az nem opció, hogy a kutatóhálózatra fordított kiadásokat csökkentsük, ezeket megtartjuk, sőt hosszabb távon növelni szeretnénk.
…
Több ügyben is feljelentést tettek a korábbi minisztériumi struktúrában önök által megismert adatok alapján. Mit gondol, most eljut arra a politikai szintre a büntetőeljárás, amit a választóknak ígértek, vagy nem jut el?

Teljesen a kormány hatókörén kívül van, hogy meddig fog eljutni egy eljárás. Mi, minisztériumként, és ez minden társminisztériumra is igaz, azzal tudjuk segíteni az igazságszolgáltatást, hogy a lehető legalaposabban feltárunk egy helyzetet, és amikor eljut arra a pontra, hogy mi azt gondoljuk, hogy most már nem a minisztérium dolga, hogy nyomozzon tovább, mert elég adat gyűlt össze ahhoz, hogy ezt átadjuk a hatóságnak, akkor ezt mindig át is adjuk. Hiszen mi nem nyomozni jöttünk létre, hanem jövőt alkotni és kormányozni. Úgyhogy azokban az ügyekben, ahol mi már feljelentést tettünk, ott szerintem eljutottunk addig a pontig, hogy bőségesen elég adat áll ahhoz rendelkezés, hogy egy erőforrásokkal és ambícióval rendelkező nyomozóhatóság tudjon nyomozni, és utána majd egy bírósági szakaszban pedig, ha ezek az ügyek eljutnak odáig, akkor majd az igazságszolgáltatás teszi a dolgát. Most már egyre gyakrabban látjuk, hogy történnek hatósági intézkedések, és nyilván ez az eleje az egésznek. Én azt hiszem, hogy ez egy hosszú-hosszú láncolat lesz, amíg minden fontos szereplőhöz eljutunk, és nyilván az emberek valójában azt várják, hogy az általuk politikailag és büntetőjogilag felelősnek tartott legfelsőbb politikai vezetők is megkapják a méltó büntetésüket. Én ennek látom minden esélyét, de nem tudom, hogy ez mikor és hogy fog bekövetkezni. Én bízom benne, hogy a választók is megértik, hogy ezek tényleg hosszú folyamatok. De a hatóságok számára nekünk minden eszközt biztosítani kell, hogy tudják végezni a dolgukat, informatikailag, emberben, költségvetésben, hogy ne az erőforráson múljon, hogy milyen gyorsan haladnak.
…
Tehát az ön tárcájától nem kell arra számítani, hogy a kormányzati ciklus végéig minden héten egy betárazott ügy elő fog kerülni?

Betárazott ügyek nincsenek, most még van néhány, körülbelül féltucatnyi ügy nálam, előkészítés alatt. A következő egy-két hétben még biztos, hogy lesznek további feljelentések, de azért nyilván nekem sem ez a kedvenc időtöltésem, meg nem a leginspirálóbb feladat egy minisztériumban ezzel foglalkozni. Ideális esetben egy kormányváltás nem jár ilyen megrázkódtatással. Egy társadalomban elmennek a politikai vezetők, jönnek az újak, és a közigazgatás meg teszi szépen a dolgát, mint egy gépezet, és nincsenek ilyen nagy botrányok, de most tényleg egyszerűen azt látjuk, hogy mintha minden nagyobb döntésnél egyetlenegy cél vezérelte volna a korábbi elitet, hogy egyszerűen hol lehet több pénzt kiszedni a rendszerből. Ezt rettentő elkeserítő látni.

Van Magyarországnak tudományos és innovációs stratégiája, az Országgyűlés oktatási bizottságának augusztus 26-i ülésén szokatlan módon ezt a stratégiát nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hanem az ott jelenlévő ellenzék is üdvözölte. Kétszer is el kellett olvasnom, hogy ezt elhiggyem. Ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve csont nélkül megy majd a végrehajtás?

Nagyon jó jel, hogy minden tényezőnek, érdekeltnek, politikai érintettnek tetszik. Én azt hiszem, hogy ez egy fontos fundamentuma lehet egy stratégiának, és bízom benne, hogy a végrehajtás során is ezt a támogatást majd élvezni fogjuk. A célokban mindenki egyetértett, Magyarországnak növelnie kell a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított pénzeket, növelni kell a vállalkozások exportképességét, a startupok ökoszisztémáját erősíteni kell, és hogy ezt valahol az alapoktól kell elkezdeni, tehát az általános iskolai oktatás is benne van, a középiskolától, egyetemektől, kutatóhálózattól, MTA-tól indulva kell egy olyan egészséges ökoszisztémát fölépíteni, ahol valódi gazdasági értékké tud az egész konvertálódni.

Horváth Péter államtitkár először kijózanító számokkal kezdte, 1,4-nél tart a mi GDP-arányos ráfordításunk. Van olyan európai uniós ország, ahol négynél tartanak már, látszik is rajtuk. Először pénzt kell beletenni a mostani struktúrába, először új struktúrát kell kialakítani és azt megfinanszírozni, a kettőt egyszerre kell csinálni, nyilván el kell számolni a végén a pénzzel. Mi lesz a megoldás?

Finnországban már valóban 4 százalékot költenek kutatás-fejlesztésre, innovációra. Az út nyilván hosszú lesz, egy folyamatos és szisztematikus fejlődésen kell majd keresztülmenni, és neki kell látni, nem szabad azon sopánkodni, hogy mennyit költünk, hanem amit költünk, azt nagyon észszerűen és hatékonyan kell elkölteni. Magyarország egyáltalán nem költött kevés pénzt gazdaságfejlesztésre, közvetlen gazdasági támogatásokra Magyarország hatszor annyit költött, mint Ausztria GDP-arányosan az elmúlt években. De látjuk az eredményét? Nem. Azért nem látjuk, mert rosszul költötték el, értelmetlen beruházásokra költötték el. Szerintem a kutatás-fejlesztés, az informatika és a digitalizáció olyan, hogy a meglévő pénzeket nagyon hatékonyan, ésszerűen kell elköltenünk úgy, hogy azok valóban fejlesszék az ökoszisztémát. Akkor még a kevesebb pénzből is lehet érdemi eredményt elérni, de természetesen idővel a ráköltött pénzt is növelni kell, ahogy azt elmondtam az elején, négy év alatt a GDP kettő, nyolc év alatt körülbelül 3 százalékára szeretnénk fölmenni.
…
Ki fogja beletenni a kockázati tőkét az innovációba? A magánszféra? Mert akkor az az ő dolga. Ha nyer, akkor hadd vigye, ha bukik, saját zsírjára bukik. Az állam? Mert akkor az adófizető meg fogja kérdezni, hogy oké, de ez az én adófizetői pénzem, miért buktátok el harmadjára is.

A kockázati tőke érdekes kérdés, a korábbi modellje az államnak, hogy pénzt tett ezekbe a még nagyon kockázatos vállalkozásokba, szerintem nem volt helyes, nem volt jó. Egyszerűen öntötték a tíz- és százmilliárdokat meglepő módon a startup piacra, de nagyon kevés eredménnyel. Ennek többnyire két oka volt, szerintem. Nem értettek a pénzosztáshoz azok, akik osztották a pénzt, nekik egy fő feladatuk volt, hogy kiosszák a pénzt. Nekik az volt a cél, hogy elköltsenek 50 milliárd forintot vagy százat. És azt elköltötték. A másik, hogy a legtöbb startupnak valójában nem a pénzhiány az igazi problémája. Ez bármilyen furcsán is hangzik az elején, valójában nem a százmilliárdok hiányoznak egy startupnak, lehet, hogy az elején hiányzik néhány tízmillió forint, hogy elinduljon valamivel, de igazából neki network kell, tapasztalat kell, mentorálás kell, hozzáférés kell esetleg kapcsolatokhoz és vállalkozási alapismeretek kellenek, hogyan kell könyvelni, marketingelni, satöbbi. Sokszor egészen mással kéne segíteni a startupokat, mint amellyel korábban segített az állam. Az is nagyon rossz volt, hogy százszázalékos vissza nem térítendő támogatást adott az állam, szerintem ez nem annyira célravezető ebben a szektorban, ha nincs benne saját kockázat, saját tőke, akkor könnyen jött, könnyen megy alapon, elköltik simán a pénzt, és lehet, hogy babzsák lesz belőle, de valódi innováció nem lesz. Másrészt nagyon sokszor politikai alapon kerültek ezek a pénzek szétosztásra. Szerintem, ha ezeken a pontokon, ahol hibákat láttunk, tudunk változtatni, akkor tudunk egy életképes rendszert csinálni.

Azt látják, hogy mi lesz az új rendszer? Csak hogy az új innovátorok fel tudjanak készülni rá, s lehetőleg már az irodában a babzsák ne legyen a költési listán.

Azt hiszem, hogy több cégnek kell lehetőséget adni, kisebb pénzeket osztani, és mindenképpen a co-fundingban hiszek, tehát abban, hogy az állam és a magántőke együtt finanszírozzon valamit, és minél kockázatosabb valami, valószínűleg az államnak annál inkább kell hallgatnia arra, hogy a valóban profitérzékeny piaci befektetők hova hajlandók tenni a pénzüket, és akkor azokat egy picit esetleg megtámogatni plusz erőforrásokkal. Azt is nagyon fontosnak látom, hogy a pályázati rendszert úgy alakítsuk ki, hogy az állam biztosítson önerőt, segítsen önerőt adni olyan pályázatokhoz, amelyen nem tudna egyedül elindulni egy kisebb cég, de állami önerő segítségével már igen, de a vállalkozásnak is legyen benne saját valós kockázata és felelőssége, hogy megvalósul-e az a terv vagy sem. A 100 százalékos vissza nem térítő támogatások ezt nem biztosítják.
Mi a digitális állam dolga ön szerint, az ön minisztériuma szerint? Mit kell tudnia egy államnak, amelyik azt mondja, hogy én digitális állam vagyok? Kell adnia egy DÁP-ot, kell egy e-gov-rendszert, egy EESZT-t? Mit kell tudnia?

Alapvetően valahogy akadálymentessé kéne tenni az egész ügyintézést és a mozgást az állami szolgáltatások között. Minél egyszerűbbé, minél életszerűbbé, minél gyorsabbá. Ennek egy fontos és jó eszköze lehet a DÁP, tehát egy olyan állami mobilalkalmazási felület, ahol sok minden ügy elérhető, ügyintézhető, a szerződéskötéstől a különböző szolgáltatásokba történő bejelentkezésig. Az egész DÁP-ra mi egy sokéves roadmappel készülünk. Szeretnénk erre egyre több és több szolgáltatást ráhordani, és szeretnénk, ha nemcsak állampolgárként, hanem cégként is tudnának itt ügyet intézni a hazai vállalkozások.

Mennyire kell stabilnak lennie egy DÁP-rendszernek? Ugye, jó arra, ha a rendőr igazoltat, egy csomó mindenre jó már a DÁP. Ez most olyan állapotban van, hogy 0-24-ben egész héten mindig működik? Mit tapasztaltak?

Lényegében igen, a rövid válasz az, hogy ez stabil, megbízhatóan működik. Nyilván minden rendszert lehet folyamatosan fejleszteni, a védelmét erősíteni. Nemcsak a DÁP-on, de minden állami informatikai rendszeren folyamatosan alapos biztonsági auditokat, ellenőrzéseket végzünk, megbízhatóak-e, biztonságosak-e. A kiberbiztonság területén sokat kell erősödnie a magyar államnak, azt látjuk az elmúlt hónapok tényfelmérései alapján, hogy egyrészt a jelenlegi állapot, illetve az egyre fokozódó külső fenyegetettségek miatt erősíteni kell a kiberbiztonságon. Biztos, hogy leegyszerűsített, lerövidített ügyintézési idők kellenek, egyszerű, közérthető, hozzáférhető szolgáltatások. Nagyon szeretné, szerintem, mindenki, ha nem azzal kezdődne minden esetben az ügyintézés egy állami intézménynél, hogy anyja neve, született, satöbbi, tehát ezeket az állam által unalomig ismert adatokat ne kelljen újra és újra és újra megadni. Ha ezeken tudunk egyszerűsíteni, akkor szerintem itt lesz érezhető előrelépés.
…
Hogyan tervezik átszervezni vagy újraszervezni az állam informatikai beszerzéseinek rendszerét? Ennek az elmúlt 16 évben nagy valószínűséggel nagyon jól bejáratott rendszere alakult ki.
…
Egy állami nagyvállalat tudta jól, ha az ő beszerzési igényét elküldte a Digitális Kormányzati Ügynökséghez, akkor lehet, hogy másfél évig azzal nem igazán történt semmi. Lehetetlenül lassú rendszer volt, ami drágán és borzasztó hatékonysággal működött. Úgyhogy szeretnénk ezt a rendszert átalakítani, egyszerűsíteni. Szeretném ha a Digitális Kormányzati Ügynökségtől az a jog, hogy magához vonhasson bármilyen informatikai közbeszerzést, elkerülne. Ha egy adott vállalat, mondjuk az MVM, a MÁV-csoport, egy állami nyomda, bármelyik, felelősen képes beszerezni informatikai komplex szolgáltatást, akkor a beszerzés jogát nem vonnám be a központba feltétlenül, hiszen nagyon sok esetben ez csak lassította és drágította a rendszert.

Ha mondjuk az adóhivatalnak van szüksége valamilyen új rendszerre, meg hozzá egy hároméves supportra, akkor nem kell majd nagy keretbe beleférnie, ott megvárni, hogy ott milyen konzorcium van benne, és akkor utána elindulni a versenyen? Azt mutatja, hogy én megversenyeztetem a piacot, és aki a legjobb és legolcsóbb, az viszi?

Ennek lesz azért feltétele, vagy egy olyan keretrendszer, amibe illeszkedni kell. Nagyon fontos, hogy az állam olcsón, hatékonyan és olyan dolgokat szerezzen be, amelyek összességében illeszkednek az elvárásaihoz. Ez azt jelenti, hogy a nagy beszerzéseket, tehát nem az egeret, ami elromlik, azt vegye meg mindenki magától, mert sokkal olcsóbb lesz. Minden tapasztalat azt mutatja, a KEF is, bármit valaha beközpontosítottak, kórházaknak a karbantartását, üzemeltetését, takarítását, háromszor olyan drága lett. Nem működött. Ezek a rendszerek a lopásra lettek kihegyezve. Ezeket át kell nézni, és csak ott megtartani a központosítást, ahol valóban olcsóbb árakat fog eredményezni. Az informatikánál nagyon fontos, hogy legyen egy egységes IT irányítási modell, governance modell, ami az egységes állami informatikai architektúrát, az egységes sztenderdeket, az adatok átjárhatóságát és mindenekelőtt a biztonságot tudja garantálni. Ha ezen a műszaki tartalmi ellenőrzésen átmegy egy projekt, és azt mondjuk, hogy ez a projekt tartalmilag passzol ahhoz, amit szeretnénk államilag, központilag elérni, akkor a beszerzések egy jelentős részét egyébként vissza lehet adni annak, aki valójában azt igénybe veszi. Ő lesz a gazdája. A társadalomnak, az intézményeknek, az informatikai vezetőknek, mindenkinek fel kell nőnie a feladathoz, és felelősséget kell vállalni a döntéseiért.

Tehát egy állami vállalat vezetője a végső ponton dönthet majd arról, hogy a piacról kitől veszi meg, ha az szabályos versenyben történt?

Így van, a kötelezően központosított beszerzések rendszerét sem tartom szerencsésnek, de szerintem jók lehetnek azok a keretmegállapodások, amikhez önként lehet csatlakozni, mert olcsóbbak, mint amit egyenként a cégek el tudnának esetleg érni. Abban van ráció, hogy az állam a nagy gyártókkal, a nagy szállítókkal kössön olyan licencmegállapodásokat, amelyek nagyon nagy kedvezményt biztosítanak, pusztán azért, mert hatalmas tömegek veszik igénybe. De ezeket is úgy kell kialakítani, hogy ne az államnak kedvezőtlen formulájuk legyen, tehát ha én nem veszem igénybe, akkor ne kelljen mindent kifizetni például. Nagyon sok példa volt a korábbi időszakban arra, hogy olyan kötelező lehívási mennyiségeket tartalmazó szerződések voltak, amelyek egyszerűen hátrányosak voltak az állam számára.

A mesterséges intelligencia ügyében ön technooptimista vagy katasztrófahívő? Vagy a kettő közötti vonalon hol van?

Az elmúlt hetekben is rendkívül nagy téma volt ez a sajtóban. Talán egy-két napja Ursula von der Leyen nyilatkozott róla, hogy az EU-nak is most már a lassítás mellett ki kell állnia…”

Forrás:
Tanács Zoltán: mi nem nyomozni jöttünk, hanem jövőt alkotni és kormányozni; InfoRádió; 2026. szeptember 18.
A rendkívül hosszú interjú megtekinthető itt: Hogyan alakítják át a magyar kutatást és innovációt? Tanács Zoltán, Inforádió, Aréna; YouTube
A témához tartózó másik cikk:
Jövőre kerülhet vissza az MTA-hoz a kutatóhálózat, amely a jövő héten új elnököt kap; F. Szabó Kata; Népszava; 2026. szeptember 18.

Közigazgatás, politika, jog

Feljelentést tett a Miniszterelnökség a Mesterséges Intelligencia Kutató Központnak nyújtott 300 millió forintos állami támogatás miatt

„Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Miniszterelnökség a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Mesterséges Intelligencia Kutató Központ Nonprofit Kft. (MIKK) részére nyújtott állami támogatás ügyében.

A MIKK-nek nyújtott 300 millió forintos támogatás felhasználása és a kapcsolódó közbeszerzési eljárás miatt ugyanis felmerül több bűncselekmény, többek között költségvetési csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja is.

A MIKK-et 2024 decemberében alapították, és alig két hónappal később, 2025. február 12-én a Miniszterelnökség társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince javaslatára 300 millió forintnyi támogatásban részesült a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-n keresztül. A támogatás célja a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációjával kapcsolatos célzott kutatások megvalósítása.

A társaság úgy részesült állami támogatásban, hogy sem önálló működési múlttal, sem igazolt kutatói kapacitással nem rendelkezett. Ez látszik a Miniszterelnökséghez eljutott dokumentumokból is: a csatolt kutatómunkák között szerepelnek látszólag mesterséges intelligencia által generált iratok, valamint válogatások különböző közösségi média bejegyzésekből.

A rendelkezésre álló elszámolás szerint ráadásul az érdemi kutatást nem a MIKK végezte, azt ugyanis közbeszerzés útján az Observer Médiafigyelő és Kutató Kft-re bízta bruttó 152 millió 400 ezer forintért. A közbeszerzésen három cég vett részt, az Observer mellett induló két másik cég ajánlatát viszont többek között “aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” címén érvénytelennek nyilvánították.

A MIKK-nek juttatott 300 milliós támogatás további részéből 37,3 millió forintért bízták meg a Stern Com Kft-t kommunikációs és IT-szolgáltatással, valamint nyolc hónap alatt 22,5 millió forintot fizettek a NAXEL Hungary Kft-nek ingatlanbérlésre. Ezen felül 69,2 millió forintot költött a frissen alapított kutatóközpont munkabérre, valamint 6,27 millió forintot további működési költségekre, a fel nem használt 12,3 millió forintnyi maradványt pedig visszafizette az államnak.

Bár a fenti támogatási ciklus idén márciusban lejárt, az előző kormány arról döntött, hogy versenyeztetés nélkül újabb 300 millió forintért a MIKK-et bízza meg 2026-ban is a mesterséges intelligenciával összefüggő feladatokkal. Az összeget 2026. március 18-án folyósították a cég felé, azonban az országgyűlési választások után két nappal, április 14-én a cég az összeget teljes egészében visszafizette, arra hivatkozva, hogy több kutató is távozott, akiknek “szakmai tevékenysége nélkül a tervezett projekt nem megvalósítható”.

A Miniszterelnökség szerint több körülmény miatt is felmerül annak a gyanúja, hogy a 2025-ös támogatás és annak elszámolása részben nem a támogatott célnak megfelelően, és valótlan tartalommal történt. Erre utal az, hogy a saját kutatásra megítélt támogatásból a kutatási feladatokat kiszervezték, miközben a MIKK alapítói a támogatás terhére munkabért vettek fel. Emellett olyan iratokat számoltak el kutatásnak, melyek tartalmilag nem nevezhetőek kutatási terméknek, ráadásul a cég a 2026-os támogatás visszafizetésével maga ismerte el kutatói kapacitásának hiányát – ami visszahat a 2025. évi önálló kutatási teljesítés valóságtartalmára is.

A Miniszterelnökség költségvetési csalás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést az ügyben ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda felé.”

Forrás:
Feljelentést tett a Miniszterelnökség a Mesterséges Intelligencia Kutató Központnak nyújtott 300 millió forintos állami támogatás miatt; Magyarország Kormánya; 2026. szeptember 17.

Meghatározták az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság hatásköreit és működését

„…Meghatározták az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság hatásköreit és működését

A magyar környezet- és állatvédelem hatékonyságának javulását célozza az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozása, amelynek részletes hatásköreit és működését is meghatározta a kormány. Januártól az új főhatóság fog felelni a legfontosabb környezetvédelmi engedélyezésért és felügyeletért.

A főhatóságon belül létrejön az akkumulátoripari igazgatóság, így az ágazat ellenőrzése az eddigi megyei szint helyett országosan kiemelt figyelmet kap. Korszerűsítik és megújítják az állami laborhálózatot, hogy a környezetvédelmi ellenőrzésekhez szükséges vizsgálatok gyorsan és megfelelő szakmai háttérrel történjenek. A főhatóság egy minimum 50 emberrel működő Zöld Őrséget állít fel, hogy határozottan és gyorsan lehessen fellépni az állatkínzással és állatbántalmazásokkal, kutyaviadalokkal, az illegális hulladéklerakásokkal, kútfúrásokkal és vízkivételekkel, valamint az erdőkárosításokkal szemben.

A gyorsabb és hatékonyabb hatósági ellenőrzések mellett emelkednek a bírságok a szennyezőkkel szemben. A főhatóság alkalmazni fogja a Büntető Törvénykönyvből már ismert három csapás elvét. Ha egy nagyvállalat öt éven belül harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, a bírság az éves nettó árbevételének 0,5 százaléka lesz, de minimum 5 millió forint. A témáról itt olvashat bővebben…”

Forrás:
Vezetőcserék jönnek a legnagyobb sportszervezeteknél; Magyarország Kormánya; 2026. szeptember 18.

Műemlékvédelmi szakember kerül a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) élére

„Műemlékvédelmi szakember kerül a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) élére. A hazai műemlékegyüttesek legjelentősebb helyszíneit kezelő szervezet új ügyvezetője, Dr. Nagy Veronika több mint két évtizedes szakmai múlttal rendelkezik a műemlékvédelem területén, az elmúlt években pedig múzeumigazgatóként szerzett intézményvezetői tapasztalatot.

Nagy Veronika 2001 óta tevékenykedik műemlékvédelmi kutatóként és szakértőként. Pályája során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központban, majd a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központban dolgozott. Szakterülete a műemléki épületkutatás, a helyreállítások szakmai előkészítése és a restaurálási munkák koordinációja.

2021 óta a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, ahol intézményépítési, gyűjteményfejlesztési és kiállítási feladatokat irányított. A NÖF munkájához korábban is kapcsolódott: társkurátora volt a társaság beruházásában megújult Sümegi Püspöki Palota Mennyei ügyek című állandó kiállításának, amely 2022-ben elnyerte Az Év Kiállítása díjat.

Az új ügyvezető elsődleges feladata a társaság működésének, folyamatban lévő ügyeinek és a NÖF kezelésében álló műemlékállomány helyzetének áttekintése, valamint a következő időszak szakmai és szervezeti feladatainak előkészítése lesz.

Dr. Nagy Veronika kinevezése kapcsán kiemelte: az állam jelentős és sokszínű műemléki örökséget bízott a NÖF-re. Az első hetek helyzetfelmérését követően kezdik megvalósítani azt a hosszú távú tervet, amelynek lényege, hogy az állami műemlékállományra a jövőben ne csupán turisztikai vagy beruházási helyszínként, hanem elsősorban a nemzeti kulturális infrastruktúra részeként tekintsenek. Fő célkitűzésük e helyszínek értékeinek hosszú távú megőrzése, hiteles bemutatása és társadalmi hasznosulásának biztosítása.

Hangsúlyozta, hogy a NÖF megalakulása óta komoly eredményeket ért el: számos jelentős műemléki helyszín újult meg és nyitotta meg kapuit. A munkatársak elkötelezettségének köszönhetően a megnyitott kastélyegyüttesek működtetése folyamatosan biztosított volt az elmúlt időszak gyorsan változó kormányzati szándékai ellenére is. Az új ügyvezető további célja, hogy a műemlékvédelmi szakmai szempontok, a hosszú távú gondolkodás és a felelős, racionális működés következetesen érvényesüljenek a társaság döntéseiben.

A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. állami tulajdonú, kulturális örökségi helyszínek – többek között kastélyok, várak, történeti kertek, műemléki együttesek és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtemények – fenntartásával, megóvásával, helyreállításával, üzemeltetésével és látogathatóvá tételével foglalkozik. A társaság országszerte számos kiemelkedő műemléki helyszín gondozásáért felel, és múzeumi, közművelődési, kiállítási és turisztikai feladatokat is ellát. A NÖF jelenleg negyvenkilenc műemléki helyszínt kezel, több mint hatszáz munkavállaló közreműködésével.”

Forrás:
Dr. Nagy Veronika veszi át a NÖF NKft. vezetését; Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TKKM); 2026. szeptember 14.

Átalakítja az élelmiszerbiztonság-felügyelet rendszerét a kormány

„Az intézkedések célja, hogy egy helyen szülessenek döntések a szakmai irányítást, a munkáltatói és operatív területet érintő kérdésekről. Ez egy biztonságosabb és egészségesebb élelmiszerpiacot eredményez, felgyorsítja a járvány- és válsághelyzetek kezelését, illetve javítja a magyar élelmiszerek exportpiaci versenyképességét.

Jelenleg a 2012-ben alakult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli az élelmiszer-előállítással és -kereskedelemmel kapcsolatos biztonsági szabályok betartását, fellép az élelmiszer-hamisítások és a feketegazdaság ellen. Ugyanakkor az érintett vállalkozások munkáltatói és operatív irányítása a megyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozik. Ez a feladatmegosztás különösen járvány- és válsághelyzetekben lassíthatja a védekezést.

Több esetben előfordult, hogy a szükséges hatósági intézkedések késve vagy nem megfelelően valósultak meg. Problémát jelent az ellenőrzések alacsony hatékonysága is: míg a Nébih kiemelt ellenőrzéseinek találati aránya 90%, a járási ellenőrzéseké mindössze 15%.

Ezt a kettős irányítást szünteti meg a kormány új rendelete, amely novembertől átalakítja az élelmiszerlánc-felügyelet rendszerét. A módosítások lényege, hogy a járási hivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szervezeti egységeit megyei szintre integrálják, a Nébih pedig megkapja az érintett agrár-, élelmiszerlánc-, állat- és növény-egészségügyi hatásköröket.

A rendszer hatékonyságának növelésével biztosítani lehet az egészségesebb élelmiszertermelést, a termékek megbízhatóbb minőségű előállítását, a fogyasztók pedig jobban bízhatnak a piacokon és boltokban kapható áruk színvonalában. A gazdáktól és üzemektől az értékesítésig tartó termelési lánc biztonságosabbá válik az átalakulásnak köszönhetően.

A változások költségeit az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból származó bevételek fedezik, és ezt kiegészíti az állam az átvett feladatok arányában. A változások erősítik a helyi közigazgatás szerepét is azzal, hogy a feladatok és problémák kezelése már helyi szinten megkezdődhet.”

Forrás:
Átalakítja az élelmiszerbiztonság-felügyelet rendszerét a kormány; Magyarország Kormánya; 2026. szeptember 17.

Vagyonadó, Paks, energiaellátás – interjú Kapitány Istvánnal

„Nagy változás egy világcég éléről bekerülni a magyar közigazgatásba, sokkoló például, hogy ennyire sok a papíralapú kommunikáció, és az is, hogy milyen sok ember vesz részt a döntéshozatalban – mondta a Telex stúdiójában Kapitány István, aki a választás után nekünk adta első nagyobb interjúját. A gazdasági és energetikai minisztert Fábián Tamás és Csurgó Dénes az orosz energiáról való leválásról, a rezsicsökkentésről, Paks II.-ről és a vagyonadóról is kérdezték.

A közgazdászok által sokat kritizált havi ötezer forintos dízeltámogatásról a miniszter azt mondta, fontos különbség a korábbi védett árhoz képest, hogy míg az utóbbi 50 milliárd forintba került havonta a költségvetésnek, addig ez csak havi 10 milliárd forintba fog kerülni. Előbbi mindenkinek szólt, de Kapitány szerint fontos a differenciálás, ezért próbálták úgy belőni a kört, hogy azoknak adják, akik erre a leginkább rászorultak. „Ez egy sokkal igazságosabb, fókuszáltabb beavatkozás, mintha mindenkinek adnánk” – mondta a miniszter. Kapitány úgy látja, sokkal jobban működik a város, ha kevesebb autó van a belvárosban, de ilyen intézkedéseket csak lassan lehet meglépni, és sok olyan része van az országnak, ahol tömegközlekedéssel jelenleg nehéz megoldani a mindennapokat.

Kapitány szerint jól állunk Magyarországon a gáztárolók töltöttségével, a fizikai gázellátásnak nincsenek problémái, így fel van készülve az ország a télre. A miniszter szerint az orosz gázkitettségünk sem abból adódik, hogy ne tudnánk különféle helyekről beszerezni a gázt, hiszen több irányból is jönnek csövek az országba, egyszerűen ez a konstrukció volt a leggazdaságosabb eddig.

Kapitány nem árulta el, hogy mennyit csökkent a gázimportban való orosz kitettség az elmúlt hónapokban, de elmondta, ha minden úgy történik, ahogy számítani lehet rá, akkor más, nem orosz forrásokból is meg lesz oldva Magyarország gázellátása az EU által leválásra kitűzött jövő októberi céldátumra. A kőolaj területén is vannak lehetőségek az Oroszországról való leválásra, és a horvát partnerrel is elkezdték a tárgyalásokat az Adria-vezeték teljes kapacitáson való használatára. A miniszter úgy látja, „sokkal barátibb” a viszony a horvátokkal, mint az előző kormánynál volt.

Kapitány elmondta, hogy év végéig fogják befejezni a Paks II. projekt felülvizsgálatát, és eldönteni, hogy szükség van-e az újabb paksi reaktorokra a magyar energiarendszerben. Az energiaellátás helyzete teljesen más, mint 12 évvel ezelőtt volt, például a napenergiás erőművek kapacitásai már 8 ezer megawatt felett teljesítenek, ami jelentős hozzáadott érték a magyar energiaellátáshoz, mondta. Továbbra is hiányoznak viszont az energiatárolási kapacitások, amit így jelentősen növelni szeretnének a jövőben. Paks I.-nél is vizsgálják az üzemidő hosszabbítását, a cél hogy 2032-től további 20 évre meghosszabbítsák a működését.

A miniszter úgy látja, a rendszert meglepte, hogy előfordulhatott olyan alacsony vízállás a Dunán, mint ami az idei nyarat jellemezte. Azt mondta, sokkal jobban fel kell készíteni az országot a klímaváltozásra, és megújuló energiákba, szélenergiába fektetni a forrásainkat, de „a legjobb energia az, amit nem használunk el”, ezért fontos, hogy a házak energiahatékonyságán is tudjanak fejleszteni.

A rezsicsökkentésről Kapitány elmondta, elsődlegesen abban gondolkodnak, hogyan lehetne csökkenteni az energia árát. Fontos lesz, hogy legyenek energiatárolók, olcsó nap- és szélenergiához jusson Magyarország, csökkentse az importkitettségét, és akkor exportáljon, amikor magasabb áron tudja eladni, mindehhez pedig az európai uniós forrásokat is felhasználnák.

A miniszter szerint míg Németországban a gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások adják, addig Magyarországon ezt a gerincet nem sikerült megerősíteni az elmúlt 16 évben. Osztottak támogatásokat, de nem nézték meg, hogy azt mire használják fel, vagy hogy valóban termelékenyebb lesz-e tőle a cég. Épp ezért mostantól a cégek produktivitását kell segíteni, és azt kell elérni, hogy minél több kis- és középvállalat tudjon beszállítani a magyar értékláncba.

Kapitány elmondta a vagyonadóról, hogy őt is fogja érinteni, mivel a vagyona már beleesik ebbe a kategóriába, de „nagy örömmel fogja befizetni” ezt. Mivel Magyarországon az olyan adókulcsok, mint a személyi jövedelemadó, a társasági adó nincsenek túl magasan, szerinte a vagyonossá vált emberek részéről „a minimum az, hogy visszaadunk a társadalomnak ebből”. Kapitány szerint akit érint, annak úgy kell ezt értelmeznie, mint egy társadalmi hozzájárulás.

A Kapitány Istvánnal készített interjúnkat itt tudja megnézni.”

Forrás:
Kapitány István: Orosz gáz nélkül is megoldható lesz Magyarország ellátása jövő októberre; Krász Zsombor; Telex.hu; 2026. szeptember 18.

Egészségügy

Az egészségügy ellenőrzési, finanszírozási és vezetői rendszereinek átalakítása – Hegedűs Zsolt előadása

„Az ellenőrzési, finanszírozási és vezetői rendszer átalakításának részleteiről is beszélt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség XXXVIII. Kongresszusának második napján, csütörtökön, Siófokon. Az egy órás miniszteri expozé után újabb egy órában válaszolt a kérdésekre.

Új minimumfeltételek, nyilvános kórházi jelentések

A jövőben nem a szakmai kollégiumok javaslatai alapján határozzák meg az ellátási minimumfeltételeket, az új szabályozás kidolgozása, majd annak ellenőrzése a brit CQC mintájára felálló független intézmény, az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság (EMH) feladata lesz – árulta el Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a MedicalOnline kérdésére válaszolva, amelyet az MKSZ kongresszusán elhangzott miniszteri expozét követően tettünk fel neki. A rendezvényen elhangzó beszédben – amelyet követően a résztvevők kérdéseire is válaszolt a tárcavezető – Hegedűs Zsolt leszögezte, hogy az alapvető minimumszint alatti szolgáltatás nem lesz elfogadható, annak megsértése esetén a hatóság figyelmeztethet, pénzbírságot szabhat ki, végső esetben akár a működési engedélyt is megvonhatja.

Az EMH a szolgáltatásokat öt fő szempont szerint vizsgálja majd, többek között azt, hogy biztonságosak-e, szakmailag eredményesek-e, megfelelően reagálnak-e a betegek szükségleteire, és mennyire jól vezetettek – sorolta a szabályozó hatóság működésének részleteit.

Az EMH intézményekről készült jelentései nyilvánosak lesznek, és a hiányosságok mellett a szolgáltatások erősségeit is megmutatják. Azok lesznek a jó kórházak és kórházvezetők, akik mernek nyilvánosan adatokat bemutatni, mernek nyilatkozni, és mernek hibákat feltárni – mondta.

A bocsánatkérés nem a hiba elismerése

A bocsánatkérés nem jelenti annak jogi elismerését, hogy az ellátó hibázott – hangsúlyozta a miniszter, amikor bejelentette, hogy még az ősszel bevezetik a duty of candour, az őszinteség kötelességének rendszerét. Súlyos, váratlan betegkárosodás esetén a beteget el kell látni, majd személyesen tájékoztatni kell őt vagy hozzátartozóját a hibáról, és „a harmadik a legfontosabb, hogy bocsánatot kell kérni.

Az ilyen eseményeket kötelező lesz jelenteni: 24 órán belül a jelzésnek, 48 órán belül pedig az alapadatoknak kell megérkezniük a hatósághoz, ezt követhetik az okfeltáró vizsgálatok és a korrekciók. A never eventek kórházanként nyilvánosak lesznek és egy évig elérhetők maradnak.

Nem azért, hogy szőnyeg szélére állítsunk valakit, hanem mindannyian tanuljunk azokból ne csak lokálisan, hanem országosan – fogalmazott a tárcavezető.

Etikai Kódex: súlyos ügyben ideiglenes felfüggesztés

Készül az új orvosetikai kódex és az ahhoz kapcsolódó szankciórendszer is – jelentette be a miniszter, aki a brit Good Medical Practice-hez hasonló, a mindennapi gyakorlatban használható szabályozást szeretne, és bevezetné az úgynevezett interim ordert is, ami azt jelenti, hogy különösen súlyos etikai ügyekben már a vizsgálat idejére lehetővé válna az érintett orvos ideiglenes felfüggesztése. A miniszter azt is egyértelművé tette, hogy az etikai vétségek pénzbírsággal történő rendezését nem tartja megfelelő eszköznek.

Jön a well-led, hogy lássuk, jobb lett-e az ellátás

Nem az a döntő, rendben vannak-e az intézményi szabályzatok, hanem hogy a kórházak menedzsmentje időben észreveszi-e a problémákat, és képes-e olyan beavatkozásra, amelynek nyomán jobb lesz az ellátás – vázolta a kórházvezetői felelősségi köröket Hegedűs, aki ezt a brit well-led szemlélethez kötné. A kórházak vezetői nemcsak a saját intézményük, hanem a térség betegútjaiért is felel majd a regionális ellátási modellben.

Meghatározóak lesznek az ellátás minőségének értékelése során a betegvélemények, ezek összegyűjtésére az EgészségAblakba egy olyan beteg-visszajelzési rendszert integrálnak, amely a miniszter tervei szerint az NHS-feedback teljes leképezése lesz.

Még nem döntöttem – hangsúlyozta a miniszter, amikor arról beszélt, hogy Tótth Árpád országos kórház-főigazgató valamennyi főigazgatói és gazdasági vezetői megbízás ütemezett újrapályáztatását javasolta neki. Hegedűs Zsolt hangsúlyozta azt is, vezetői javaslat sem jelent automatikus leváltást, a jelenlegi vezetők is újra pályázhatnának. A vezetőkkel szembeni elvárásokról, kritériumokról az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) már megkezdte az egyeztetést a Magyar Orvosi Kamarával és az MKSZ-szel.

A toxikusok sorsa megpecsételődik

Az alkalmasságnál a klinikai teljesítmény, a hozzáférés és a betegbiztonság mellett azt is vizsgálnák, képes-e valaki dönteni, delegálni, konfliktust kezelni, változást végig vinni és világosan kommunikálni.

Az eredmény önmagában nem elég – tette hozzá az ágazatvezető, és jelezte, A pályázóknak 12 hónapos programtervet kell benyújtaniuk, amely számon kérhető. – A vezetők esetében a nepotizmus, a korrupció és a „mutyi” látszata sem lesz elfogadható! – szögezte le.

A toxikus vezetői attitűd betegbiztonsági kockázat – fogalmazott a miniszter, aki azt mondta, ha megalázásról, fenyegetésről, információ-visszatartásról vagy megtorlásról számolnak be a kollégák a vezetőjükkel kapcsolatban, azt megfigyelhető magatartásként fogják azonosítani. Korrigálható esetekben képzés, coaching, mentorálás jöhet szóba, súlyos problémák vagy ismétlődés esetén viszont következménye lesz az ilyen típusú vezetői magatartásnak. Mint a szakpolitikus fogalmazott, a vezetői normák betartása alól a szakmai tekintély sem adhat majd felmentést.

Alapellátás és új szakdolgozói bértábla

Sziklaszilárd sarokkőnek nevezte az alapellátást Hegedűs Zsolt, de nem új rendszert építene, hanem a jelenlegit modernizálná. A korábban már bejelentett 164 Integrált Egészségügyi és Szociális Centrum (IESZC) felállításának a miniszter közlése szerint 2027. január 1-jén látnak neki.

A háziorvosok közvetlenül konzultálhatnának más diszciplínák szakorvosaival, a közvetlen szakorvosi konzultációt 48 órán belül elérhetővé tennék számukra. A sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) és a háziorvosi ügyeletek közös működési modelljét pedig – amely jelenleg mintegy 10-12 helyen fut az országban – kiterjesztenék, hogy az alacsonyabb sürgősségi kategóriájú betegeket a háziorvosok lássák el, mérsékelve ezzel az SBO-k leterheltségét.

A szakdolgozói bérrendezésnél a sávos rendszert cellás bértábla váltaná fel, hat fizetési osztállyal és 15 fizetési fokozattal, hároméves előmeneteli lépésekkel. A besorolásban a végzettség, a szolgálati idő és a tapasztalat is megjelenne, és mintegy 10 százalékos vezetői mozgástérrel számolnak a hiányszakmáknál, a szűk ellátási keresztmetszeteknél, illetve lehetőség lesz a kiemelkedően teljesítő szakdolgozók elismerésére is.

Az elején egy kicsit megnyomtuk a ceruzát – mondta a miniszter, aki ezzel a pályára lépést, és a megtartást ösztönöznék. Az alapbéremelés a mozgóbérekre is hatna, a rendezés pedig az alapellátási szakdolgozókra, az otthoni szakápolásban, hospice-ban, betegszállításban és más közfinanszírozott területeken dolgozókra is kiterjedne.

Sürgősségi dashboardon követnék végig a betegutat

A már nyilvánosságra hozott kórházi fertőzési adatok köre ősszel a multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó statisztikákkal bővül. Hegedűs az OMSZ jelenlegi, 26-27 perces kiérkezési idejével kapcsolatban úgy fogalmazott: „katasztrofális, emberéletek múlnak azon, hogy ez nem 15 perc”.

A sürgősségi ellátásban mindeközben egy olyan dashboard kialakítását tervezik, amely végigköveti a betegutat. A felületen látható lenne, mikor érkezett a beteg az SBO-ra, mikor történt meg a triázs és az első vizsgálat, mikor készült el a diagnosztika, illetve mikor vették fel, bocsátották el vagy adták tovább. A miniszter szerint ezekből az adatokból válik majd láthatóvá, hol működik jól a sürgősségi ellátás, és hol van szükség beavatkozásra, illetve segítségre.

A vágyott 500 milliárd, várólista-eliminálás, konszolidáció

A 2027-re ígért évi plusz 500 milliárd forint nagy összegnek tűnhet, de „nagyon gyorsan el lehet költeni” – fogalmazott a miniszter, és beszámolt arról, hogy a pluszforrás legnagyobb egyedi tétele a szakdolgozói béremelés lenne, emellett az alapellátás, a mentés és a digitalizáció is többlethez jutna.

A várólista-program a tervek szerint október 1-jén indul. A többletteljesítményhez magasabb, minőségi feltételekhez kötött tarifa társulna, a többletbevétel 80 százalékát pedig az ellátó team kapná. A program elsődleges célterülete a csípő- és különösen a térdprotézis-műtétek várólistája. A cél, hogy 2027 végére a betegek 90 százalékánál 180 nap alá kerüljön a várakozási idő – írta le a várólista-eliminálási program terveit Hegedűs Zsolt.

A kórházi adósságot nem lehet tovább évről évre kizárólag konszolidációval kezelni, mert ha a finanszírozási díjtételek nem követik a valós költségeket, az adósság újratermelődik – mondta még el az 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás kapcsán. Ezért a járóbeteg-szakellátás teljesítményegységének, az aktív fekvőbeteg-ellátás HBCS-alapdíjának és a krónikus ellátás alapdíjának emelésével is számolnak, valamint növelnék a labor- és egyes speciális ellátások finanszírozását.

Statikus tarifa helyett irányítási eszköz

Mindez nem egyszerű pénzosztás – hangsúlyozta a miniszter, aki azt ígérte, hogy a finanszírozásban egyre inkább a tényleges ellátási költségek fedezetének biztosítására törekszenek.

A NEAK-ot a jelenlegi „kifizetőhely” szerepből aktív biztosítóvá alakítanák, vagyis a finanszírozási döntéseknél együtt mérnék a hozzáférést, a költséget, a minőséget és a betegeredményeket, és ezek alapján akár a díjtételekhez, a szerződési feltételekhez és az ellenőrzési prioritásokhoz is hozzányúlhatnának.

A finanszírozás nem statikus tarifa lesz, hanem folyamatos irányítási eszköz – fogalmazott, és jelezte azt is, hogy ennek részeként összekötik a NEAK adatállományát az EESZT klinikai adataival is, ami az állami és magánellátás közötti betegutak, valamint az indokolatlan vizsgálatok jobb ellenőrizhetőségét is lehetővé teszi.

Nyolc ponton nyúlnának az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz

Az Eszjtv. módosítása egyelőre tervezet, amelynek még át kell mennie a kormányzati és szakmai egyeztetéseken – jelezte Hegedűs Zsolt, felsorolva a beavatkozási pontokat:

ugyanazon fenntartó más intézményébe történő kirendelés legfeljebb 60 kilométeres távolságra vagy egyórás közúti utazással elérhető munkahelyre történhetne, legalább 30 munkanappal korábbi írásbeli tájékoztatással;

megszüntetnék a fenntartó által kezdeményezhető, határozatlan időre szóló áthelyezés külön szabályát;

törölnék azt a merev szabályt, amely automatikusan kizárhatja, hogy az orvos az állami rendszerben kezelje azt a beteget, akit ugyanazzal a betegséggel korábban a magánellátásban látott el, ehelyett célzott, ellenőrizhető szabályozás tiltaná az állami várólistáról magánellátásba terelést és a várólista megkerülését;

szűk, ellátási érdeken alapuló, dokumentált felmentési lehetőséget teremtenének az összeférhetetlenségi tilalom alól, kizárólag miniszteri engedéllyel;

kivezetnék a munkáltatói minősítéshez kapcsolódó jelenlegi lehetőséget, amely akár 40 százalékos illetményemelést vagy 20 százalékos illetménycsökkentést is lehetővé tesz, az ösztönzési rendszert auditálható szakmai kritériumokra építenék;

a szakmai kamarák választott tisztségviselőiként eltöltött időt egészségügyi szolgálati időként ismernék el;

helyreállítanák az érdekképviselet gyakorlati feltételeit: a dolgozó rendelkezése alapján ismét levonható és továbbítható lenne a szakszervezeti tagdíj, megnyílna a kollektív szerződés lehetősége, és megszűnne a sztrájkjog Eszjtv-ben szereplő külön tilalma, az elégséges szolgáltatás szabályait az ellátásbiztonság érdekében külön rendeznék;

pontosítanák a külföldön szerzett képesítéssel rendelkezők besorolásának és bérezésének szabályait.

A tárcavezető szerint a módosításokkal azt szeretnék elérni, hogy „kiszámítható szabályok, tisztességes egyeztetés, kölcsönös felelősség és nagyobb szakmai bizalom” alakuljon ki az állam és az egészségügyben dolgozók között.

Kérdések zápora a miniszterre

Az egy órás miniszteri expozét követően Hegedűs Zsolt újabb egy órában a kongresszus közönségének kérdéseire válaszolt. A várólisták kapcsán azt mondta, az egynapos ellátások arányát növelnék, és finanszírozási ösztönzőkkel gyorsítanák a rehabilitációt is. A többletteljesítményből a rehabilitációban részt vevő szakemberek – például a fizioterapeuták – is részesülhetnének. Támogatják az egynapos sebészeti beavatkozások körének bővítését, miközben a szakmai utánpótlást a hiányszakmák igényeihez igazítva, hosszabb távú kapacitástervezéssel rendeznék.

A felesleges kontrollok kiszűrésével, a beteg által kezdeményezhető kontrollidőpontok bevezetésével és a finanszírozás finomhangolásával érnék el a várakozási idő mérséklését a járóbeteg-szakellátásban, az önálló járóbeteg-intézmények gazdasági társasággá való visszaalakítását ugyanakkor egyelőre nem vizsgálták.

A prevenció hangsúlyosan szerepel a kormányzati stratégiában, és erre a jelenleginél többet kívánnak költeni – mondta a miniszter, konkrét indulási időpontokat és finanszírozási tervekről azonban még nem tudott beszámolni.

Van pénzügyminiszteri ígéret a kórházi adósság rendezésére – közölte a szakpolitikus, de annak pontos vagy hozzávetőleges összegét és időpontját még nem tudta megmondani, annyit árult el, hogy erről a 2027-es költségvetés ismeretében várható konkrétum.

Kérdésre sem közölt pontos ütemezést vagy dátumot szakdolgozói bértábla bevezetésére vonatkozóan, az orvosi ügyeleti díjak felülvizsgálatát viszont megígérte.

Az SBO-k növekvő terhelésére az alapellátás és a sürgősségi ellátás közös munkacsoportja keres megoldást, többek között az OMSZ betegirányításának és a sürgősségi kategorizálásnak az auditálásával – hangzott el egy miniszteri válaszban.

Lépésről lépésre haladunk előre együtt – fogalmazott a miniszter, arra kérve a résztvevőket, hogy ne azt várják, hogy az Egészségügyi Minisztérium küldje ki az utasításokat.

Szeretném, ha ti is proaktívak lennétek, hogyha jönnétek, elmondanátok a javaslataitokat! – zárta Hegedűs Zsolt, hozzátéve, hogy egy egészen másfajta szervezet, egy másfajta irány, másfajta szemlélet kialakítását tűzte ki célul, bízva abban, hogy „fog ez működni”.”

Forrás:
Hegedűs Zsolt új minimumokról, bocsánatkérésről, az őszinteség kötelességéről; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2026. szeptember 18.

Decentralizált döntéshozatal, több jogkör a menedzsmenteknek, a felesleges központi kontrollok leépítése – Tótth Árpád (OKFŐ)

„Nyitottságot, őszinteséget és partnerséget ígér az Országos Kórházi Főigazgatóság új vezetője, Tótth Árpád, miközben decentralizálná a döntéshozatalt, több jogkört visszaadna a menedzsmenteknek, és leépítené a felesleges központi kontrollokat.

Nyitottság, őszinteség, partnerség – ez fogja jellemezni a megújuló Országos Kórházi Főigazgatóságot, legalábbis Tótth Árpád ígérete szerint, amely a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség XXVIII. konferenciáján hangzott el.

Az egészségügy olyan mélyre került, ahonnan csak a szervezeti kultúra és a működési folyamatok átírásával lehet elindulni felfelé – szögezte le a főigazgató, felvázolva július 1-jei kinevezése után tapasztalt állapotokat.

Félúton elakadtak az intézményi integrációk, az átalakítás hátrányait már érzékeli a rendszer, az ígért előnyök azonban egyelőre elmaradtak. A menedzsmenteket erősen redukált jogkörök, központi direktívák, központosított beszerzések és engedélyezések kötik, a finanszírozás pedig nem ösztönzi kellően a teljesítményt. Mindezt kiszámíthatatlan, sokszor büntetésként megélt központi irányítás és több félresikerült fejlesztési program tetézte. A következmény: romló humánerőforrás-helyzet, rosszabbodó munkakörülmények, kiégés és elvándorlás.

Az új modellben az OKFŐ egy olyan szolgáltató és támogató főigazgatóság lesz, amely nem bűnbakokat keres, hanem rendszerhibákat. A „no blame” kultúra nemcsak a betegbiztonságban, hanem a vezetésben is alapelvként jelenik meg, az intézményi menedzsment sikere pedig egyben az OKFŐ sikere is – fogalmazott Tótth Árpád, jelezve, hogy az OKFŐ is fog hibázni, de ezeket el kell ismerni és ki kell majd kijavítani.

Több helyi döntés, kevesebb büntető kontroll

A döntéseket ott kell meghozni, ahol a problémák keletkeznek – ígérte a menedzsmentek jogköreinek bővítését, majd sorolta a területeket, ahol már el is kezdődött a dereguláció. Az intézkedések között szerepelt a kórházi kommunikációs tilalom feloldása, a létszámgazdálkodás lazítása, a teljesítménybecsléshez kapcsolódó adatszolgáltatás eltörlése, a home office korábbi tilalmának megszüntetése, valamint a peren kívüli egyezségekre és az illetményen felüli juttatásokra vonatkozó szabályok lazítása. Az OKFŐ külön e-mail-címen várja az intézményektől a további deregulációs javaslatokat is.

Az értelmetlen kontrollok és adminisztráció felszámolására is ígéretet tett az új főigazgató, ugyanakkor zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval, a közpénzek más célú felhasználásával, a vezetői hatalommal való visszaéléssel, valamint a munkahelyi bántalmazás és zaklatás minden formájával szemben. Szerinte pszichológiai és fizikai biztonság nélkül semmilyen szervezetet nem lehet tartósan jól működtetni.

Egy olyan új struktúra előkészítése zajlik, amely jobb koordinációt biztosít, ugyanakkor egy regionális irányítási modell bevezetésére is felkészíti a rendszert – árulta el Tótth Árpád, aki egyértelmű decentralizációt is ígért, aminek nyomán egy rugalmasabb és ellenállóbb rendszer megalapozását reméli az OKFŐ.

Még nem dőlt el, hogy általános vezetői pályáztatást írnak ki, vagy más megoldást találnak az intézményvezetői rendszer megújítására, az OKFŐ javaslata már megszületett, a végső döntés azonban a miniszter kompetenciája. Az ezzel kapcsolatos egyeztetésekbe nemcsak a Magyar Kórházszövetséget, hanem a Magyar Orvosi Kamarát is bevonják.

Ha valami rosszul sül el egy intézményben, elsőként nem azt kell keresni, kit lehet megbüntetni, hanem azt, melyik folyamat vezetett a hibához – jelentette ki az országos kórházfőigazgató, hozzátéve, hogy az OKFŐ ezért szorosabban követné a haváriákat és a nemkívánatos eseményeket, az ellenőrzéseket pedig ugyanennek a szemléletnek rendelné alá. A cél az okok megértése, a rendszer kijavítása és a tanulságok megosztása más intézményekkel.

Láthatóvá tennék, mi történik a rendszerben

Az OKFŐ több olyan adatsor publikálását készítette elő, amely korábban nem vagy csak nehezen volt hozzáférhető. Ezek egy része már elérhető, a többit fokozatosan teszik közzé és frissítik majd. A listában az alábbiak szerepelnek:

a Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter mutatói;

az SBO-k forgalmi adatai;

a 2025-ös ágazati Humánerőforrás Monitoring Rendszer jelentés;

az ágytérkép és ágykihasználtság adatok;

a szünetelő kapacitások;

a rezidensi keretszámok felhasználásának adatai.

Az átláthatóság nem pusztán kommunikációs kérdés. Ha regionálisan akarják megszervezni az ellátást, pontosan látni kell, hol milyen szakmára, kapacitásra és humánerőforrásra van szükség – magyarázta Tótth Árpád, majd arról is beszámolt, hogy ennek módszertanát először az Észak-Alföldön, a Debreceni Egyetemmel közösen tesztelnék, miközben egy külön budapesti pilot lefuttatását is kérte a minisztérium. Ennek során egyszerre vizsgálnák a kapacitásokat, a betegutakat, a munkaerő-helyzetet és a finanszírozást.

Nem lesz kötelező a MedSol

Az OKFŐ azt javasolta, hogy kerüljön le a napirendről a MedSol kötelező kórházi bevezetése, vagyis az intézmények maguk dönthessenek arról, milyen informatikai rendszert használnak – jelentette be Tótth Árpád a konferencián, amit a közönség tapssal jutalmazott.

A digitális rendszerek megújításának sorában elindítanák a Nemzeti Digitális Medikai Képtár projektet, és rendezni szeretnék a kórházi HIS-rendszerek helyzetét is. Annak érdekében, hogy ne utólag kelljen projektekhez forrást keresni, az OKFŐ az uniós fejlesztési forrásokra is előre készül, már a 2028-2034-es ciklus tervezésében részt kívánnak venni.

A kórháznak válsághelyzetben is működnie kell

Kevésbé hétköznapi, de a főigazgató szerint egyre fontosabb feladat a kórházak reagálóképességének növelése. Norvégiai tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy az egészségügyi intézmények a társadalom egyik legfontosabb „védelmi vonalát” jelentik.

Nem kizárólag háborús helyzetre kell gondolni. Egy természeti katasztrófa vagy más válság ugyanúgy megkövetelheti, hogy egy kórház rövid idő alatt más működési rendre álljon át, miközben a normál betegellátás folyamatosságát is fenn kell tartania. Ehhez vezetői képzésre, kompetenciafejlesztésre és rendszeres szimulációkra lesz szükség.

Nem optimista vagy pesszimista vagyok, hanem „pozitivista” – fogalmazott előadása végén Tótth Árpád, aki bejelentette azt is, hogy október 1-jétől országjárásra indul a főigazgatóság vezetése, hogy személyesen találkozzanak valamennyi intézmény menedzsmentjével, és helyben ismerhessék meg a problémákat.”

Forrás:
Országos kórháztúrára indul októberben az OKFŐ „pozitivista” vezetője; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2026. szeptember 17.

Európai Unió

Ursula von der Leyen elnök értékelte az Európai Unió helyzetét – 2026. szeptember 16. – Összefoglaló

„Az Európai Parlamentben 2026. szeptember 16-án elmondott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelte, és körvonalazta, milyen főbb kezdeményezéseket tervez a Bizottság a következő egy évben. Az elnök egy erősebb és függetlenebb, értékei mellett a világban határozottan kiálló Európa vízióját vázolta fel.

A beszéd többek között a következő főbb pontokra tért ki:

Versenyképesség, energia

Az európai gazdaság beindítása érdekében 2027 végéig végre kell hajtani az „Egy Európa, egy piac” ütemtervet, fel kell gyorsítani az engedélyezési eljárásokat, és tovább kell csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit. A Bizottság egy eltúlzott átültetés elleni paktumot is szorgalmaz.

Európának növelnie kell a megfizethető, tiszta, saját előállítású energia termelését, és 2040-re meg kell dupláznia a villamos energia részarányát.

Az EU minden rendelkezésére álló eszközt fel kíván használni a Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolat kiegyensúlyozására, és csökkenteni kívánja a kritikus fontosságú nyersanyagok terén fennálló függőségeit. Ezért létrehoz egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó új európai vállalatot a stratégiai nyersanyagok beszerzésére és felhalmozására.

Éghajlatváltozás, víz- és élelmezésbiztonság:

Európának az éghajlatváltozás mérséklése mellett fokoznia kell az alkalmazkodást és a felkészültséget. A Bizottság új éghajlatváltozási rezilienciakeretet terjeszt elő, amely azonosítani fogja Európa 100 legsérülékenyebb területét és az azokhoz kapcsolódó kockázatokat.

A klímakatasztrófák gazdasági következményeinek kezelésére a Bizottság klímabiztosítási szövetséget hoz létre.

A hőhullámokra való felkészülés érdekében európai hőségvédelmi terv készül, amely többek között a korai előrejelzés, az egészségügyi felkészültség és a városi alkalmazkodás javítására összpontosít.

A vízhiány és az európai vízhálózatok jelentős veszteségeinek kezelésére a Bizottság új európai vízügyi kezdeményezést terjeszt elő.

Az egyre súlyosabb erdőtüzek miatt megvizsgálják egy jövőbeli európai tűzoltó flotta létrehozásának lehetőségét.

Mesterséges intelligencia, munkahelyek és szociális jogok:

A Bizottság párbeszédet kezdeményez vezető AI-laboratóriumokkal arról, hogyan támogathatók a legfejlettebb AI-modellek fejlesztésének lassítására irányuló ágazati erőfeszítések.

A Bizottság az ipari mesterséges intelligencia alkalmazását öt kiemelt területen kívánja felgyorsítani: az egészségügyben, a közlekedésben, az agrár-élelmiszeriparban, a korszerű gyártástechnológiában, valamint a védelem és az űrkutatás területén.

A munka világában a mesterséges intelligencia hatására bekövetkező változások kezelésére a Bizottság előterjeszti a minőségi munkahelyekről szóló rendelettel.

A demográfiai változások kezelésére európai gondozási megállapodás készül.

Kereskedelem, nemzetközi partnerségek:

Az EU tovább bővíti kereskedelmi és gazdasági partnerségeit: egy új nemzetközi konnektivitási projektet indít a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia európai piaccal való összekapcsolására.

Az EU és Kanada a „Szövetség a jövőért” kezdeményezés keretében szorosabb együttműködést alakít ki többek között az intelligens gyártástechnológiák, a védelem, az energia, a kritikus fontosságú nyersanyagok, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a kiberbiztonság és a gazdasági biztonság területén.

A Bizottság elnöke javasolta, hogy Kanada előtt nyíljon meg az út ahhoz, hogy az EU első társult tagjává váljon.

Biztonság, védelem, Ukrajna:

A növekvő hibrid fenyegetésekre válaszul a Bizottság új európai biztonsági stratégiát javasol.

Európának saját, a NATO 4. cikkéhez hasonló veszélyhelyzeti biztonsági protokollra van szüksége, amely lehetővé tenné, hogy egy tagállamot érő súlyos biztonsági incidens esetén összehangolt európai válasz szülessen.

A Bizottság javaslatot tesz egy Európai Biztonsági Tanács létrehozására, amelyben az uniós országok mellett többek között Kanada, Norvégia, Ukrajna és az Egyesült Királyság is részt vehetne.

Az európai védelmi képességek erősítésére létrejön a stratégiai támogató képességek új európai eszköze.

Az EU fokozza Ukrajna támogatását, többek között humanitárius segítséggel, az energia- és hőellátás megerősítésével, valamint Patriot rakéták beszerzésével.

Az EU szigorítani kívánja az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtását, különös tekintettel a meglévő intézkedések kijátszásának megakadályozására.

Migráció, határvédelem:

A migrációs és menekültügyi paktumot teljes mértékben végre kell hajtani.

A Bizottság új európai vészhelyzeti reagálási keretet javasol az olyan helyzetek kezelésére, amikor a tömeges migrációt szervezett módon eszközként használják fel.

Tovább erősítik a Frontexet, különösen a visszaküldések felgyorsítása, valamint a korai előrejelző rendszerek fejlesztése érdekében.

Az illegális migráció kiváltó okainak kezelésére elindul a mediterrán ifjúsági készségfejlesztési és foglalkoztatási kezdeményezés, miközben az EU partnerországokban működő jogi kapcsolattartó irodákkal kívánja megkönnyíteni a legális migrációt.

Európai demokrácia, jogállamiság, digitális tér:

Von der Leyen a beszédben külön kitért a magyarországi politikai változásokra: az április 12-i választások eredményeként szerinte megfordult a demokrácia korábbi leépülésének folyamata, előrelépés történt a korrupció elleni küzdelem, az alapvető jogok és a tudományos élet szabadsága terén, és több milliárd eurónyi uniós forrás vált ismét elérhetővé Magyarország számára. Ugyanakkor hozzátette: még sok a teendő.

A következő hosszú távú uniós költségvetésben még szorosabban össze kell kapcsolni az uniós forrásokhoz való hozzáférést a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásával.

A Bizottság a gyermekek online védelméről szóló rendeletet javasol. A tervek szerint 13 éves kor alatt nem lehetne közösségi médiát használni, 15 éves kor alatt pedig csak szülő által létrehozott és felügyelt, korlátozott fiókot lehetne regisztrálni. A 15–18 évesek esetében a platformok számára kötelező lenne a biztonságos tervezés.

A Bizottság emellett ősszel egy digitális méltányosságról szóló jogszabályra is javaslatot tesz a függőséget okozó és más káros digitális gyakorlatok kezelésére.

Bővítés, Európa jövője:

Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van. A Bizottság ütemtervet javasol a legnagyobb előrehaladást elért tagjelölt országok számára, miközben a csatlakozási folyamat továbbra is érdemeken alapul.

A Római Szerződés 70. évfordulója alkalmából 2027-ben új Európa-kongresszust hívnak össze, amelynek célja, hogy új jövőképet dolgozzon ki Európa következő nemzedéke számára.

További információ:

A beszéd teljes szövege magyar fordításban

A beszéd felvételről

Az esemény weboldala (angol)

”

Forrás:
Ursula von der Leyen elnök értékelte az Unió helyzetét; Magyarországi Képviselet, Európai Bizottság; 2026. szeptember 16.

Erősebb, de nem feltétlenül stabilabb EU? – Ursula von der Leyen 2026-os évértékelő beszéde – Magyar Külügyi Intézet

„Az „Unió helyzetének értékelése” – avagy a közös fellépésre való felhívás

„Ha ma Európára nézek, így látom: Uniónk helyzete soha nem volt még ilyen erős. És úgy is érezhetjük, Uniónk helyzete soha nem volt még ennyire ingatag.” Ursula von der Leyen ezzel az ellentmondással nyitotta 2026-os, az Unió helyzetéről szóló beszédét, és a megfogalmazás valóban jól ragadja meg az EU jelenlegi állapotát. Az uniós jogalkotást több mint egy évtizede egymást követő krízisek és az azokra adott válaszok formálják, miközben az elemzők rendre arra mutatnak rá, hogy a migrációs válság, a Covid-19 világjárvány, az orosz–ukrán háború és az energiaválság következményei továbbra is érezhetően befolyásolják az Európai Unió stabilitását. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az Unió – és azon belül az Európai Bizottság –hatáskörei a gyakorlatban új szerződések nélkül is folyamatosan bővülnek, ami egyúttal az EU rezilienciáját is erősíti. Ennek egyik legszemléletesebb példája a védelmi együttműködés. A korábban elsősorban tagállami hatáskörként kezelt védelempolitika mára az EU egyik központi prioritásává vált. Ezt jelzi az is többek között, hogy a bizottsági elnököt is adó Európai Néppárt és maga von der Leyen már egy Európai Biztonsági Tanács létrehozását szorgalmazza; a pártcsaládot vezető Manfred Weber pedig az 1954-ben meghiúsult Európai Védelmi Közösség gondolatát porolná le, ezzel a 27 tagállamot is a közös hadsereg elképzelése felé mozdítva.

Valójában az Unió helyzetét értékelő beszédeket (SOTEU – State of the Union) a bizottsági elnök egyfajta új „hatásköreként” lehet keretezni, amelynek szükségességét a Bizottság a „transzparensebb” kríziskezeléssel indokolta. A 2009-es euróválság kezdetével, illetve a technokrata működéssel szembeni kritikákra adott egyik, a transzparenciát elősegítő válaszként született meg a SOTEU gondolata – hiszen azzal, hogy a Bizottság elnöke ismertette az intézmény prioritásait, egyszerre nyílt meg a választópolgár felé és vállalt felelősséget az elmondottakért. Továbbá a Bizottság – készülve az uniós szintű válságkezelésben betöltött egyre nagyobb szerepére is – elnökein keresztül igyekezett megerősíteni, racionalizálni és igazolni az EU lépéseit, valamint ezek és maga a Bizottság politikai legitimációját. Ahogy korábban Barrosónak vagy Junckernek, úgy von der Leyennek is az volt az egyik célja mostani beszédében, hogy a válságokat olyan, kívülről érkező kihívásokként keretezze, amelyek nem csupán a közvetlenül érintett tagállamokat, hanem az EU egészét közös fellépésre ösztönzik.

A Bizottság elnökének idei beszéde és az abban megjelenő vezető szerepfelfogás ugyanakkor jól tükrözi mind az ő szerepe, illetve az Unió helyzetének alapvető kettősségét is: egyszerre vált erősebbé és törékenyebbé. Ugyanis miközben von der Leyentől egyre inkább elvárják az iránymutatást, komoly vita tárgya, hogy ezt valójában neki vagy a tagállami vezetőknek kell-e megadniuk. A SOTEU-beszédek elemzésekor ezért azt a kettősséget figyelembe kell venni, hogy miközben a Bizottság elnöke egyre inkább uniós szintű politikai vezetőként tud fellépni, tényleges mozgásterét a szerződéses intézményi keretek és a tagállamok támogatásának szükségessége egyaránt korlátozzák. A Bizottság elnöke a mostani beszédében mindenesetre úgy tűnik, beleállt ebbe a vezető szerepbe. Egyáltalán nem magától értetődő például, hogy a tagállamoknak felrója, hogy nem tudnak egységesen reagálni a gázai helyzetre. Ugyancsak szokatlan, hogy lényegében informális protokollt szeg és a magyar választások eredményét európai sikerként kommentálja. Az pedig végképp merész lépés, hogy tagállami jóváhagyás nélkül – az uniós jogban még nem létező – társult tagságot ajánljon fel Kanadának. Ursula von der Leyen ezeket mégis megtette, és – talán – a független, erős Európa gondolatát saját Bizottságának szerepével is összekapcsolta…
…
A Bizottság elnökének határozottabb fellépése ugyanakkor eltérő visszhangra találhat az európai érdekcsoportok körében: egyesek számára pozitív, mások számára negatív kicsengéssel bírhat.

A Bizottság elnökének beszéde a tagállamok egy részéből inkább negatív reakciókat válthat ki. Von der Leyen több kérdésben sem a velük való kompromisszumkeresés szándékát sugallta, hanem nyíltan beleállt a fennálló vitákba. Ilyen volt az egyszerűsítés kérdése, amelyben a tagállamok Bizottsággal való szorosabb együttműködését hiányolta; a gázai helyzet, ahol felrótta az egységes tagállami fellépés hiányát; valamint az MFF saját forrásairól zajló vita, amelyben egyértelműen a vitatott új uniós bevételi források bevezetése mellett foglalt állást. A Kanadával kapcsolatos bejelentésre adott esetleges negatív reakciók pedig egyelőre még fel sem mérhetők. Mindent egybevéve, a Bizottság elnöke nem mutatkozik kompromisszumkésznek többek között saját MFF-javaslatait illetően sem. Beszédes ugyanakkor, hogy a minősített többségi szavazás külpolitikára való kiterjesztése vagy a többsebességes EU-csatlakozás gondolata nem merült fel – ezekhez minden valószínűség szerint nincs elegendő politikai támogatás…
…
Összességében a beszéd nem tartalmazott olyan, rövid határidőn belül teljesítendő rizikós politikai ígéreteket, mint amilyen az előző évben az orosz befagyasztott vagyon Ukrajna támogatására való felhasználása vagy a drónfal létrehozása volt. Idén von der Leyen inkább azt kívánta kijelölni, milyen irányba halad a Bizottság, miért tartja ezt helyesnek, és miért kíván nyomást gyakorolni a tagállamokra ennek támogatása érdekében. A beszéd így relatíve óvatosabb volt, politikai jelentőségét azonban nem pusztán a konkrét vállalásokban érdemes keresni. Legalább ilyen fontos, hogyan értelmezi az Unió előtt álló kihívásokat, milyen válaszokat próbál legitimálni, és mindezt milyen tagállami és parlamenti korlátok között teszi…”

Forrás:
Erősebb, de nem feltétlenül stabilabb EU? Ursula von der Leyen 2026-os évértékelő beszéde; Stefán Csaba; Magyar Külügyi Intézet; 2026. szeptember 18.
Az elemzés letölthető PDF-ben

Az Európai Parlament megvitatta az Európai Unió helyzetét: gazdaság, biztonság, klíma, közösségi média

„Az Európai Unió helyzetéről szóló vitán az EP-képviselők és Ursula von der Leyen megvitatták az Európai Bizottság elmúlt évi munkáját, és az EU előtt álló legsürgetőbb kihívásokat.

A vitát megnyitó Roberta Metsola, a Parlament elnöke közölte: „Uniónk mindig is azért tudott előrelépni, mert az emberek hajlandóak voltak kockázatot vállalni, amikor a helyzet megkövetelte, és a bizonytalanságot lehetőséggé alakították. Az emberek olyan Uniót várnak, amely többet tesz azért, hogy megvédje és támogassa őket, és kiálljon mellettük – a biztonság, a versenyképesség, a megfizethető lakások, a minőségi munkahelyek, az éghajlat és a határok terén. Olyan Európát akarnak, amely büszkén áll a saját lábán, és büszkén kiáll az értékei mellett. Eljött a bátorság, az ambíció és az eredmények ideje.”

„Az Unió helyzete soha nem volt ilyen erős. Ugyanakkor az Unió helyzete soha nem tűnt még ennyire bizonytalannak,” jelentette ki Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság beindítása az első számú prioritás, rámutatva az „Egy Európa, egy piac” ütemtervre, és kijelentve, hogy a jövő év végére „be tudjuk fejezni és be is kell fejeznünk az egységes piac történelmi jelentőségű átalakítását”.

„Jövőbeli jólétünk és biztonságunk nagyban függ attól, hogyan kezeljük korunk fordulópontjait: az éghajlatváltozást és a mesterséges intelligenciát,” mondta, hangsúlyozva, hogy „Európa képes rá, kötelessége és a jövőben is kitart éghajlati céljaink mellett”. Bejelentette, hogy a Bizottság új keretrendszert fog előterjeszteni az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség területén, létrehoz egy éghajlati biztosítási szövetséget, valamint kidolgoz egy európai hőhullám-tervet és egy európai vízügyi kezdeményezést.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban Ursula von der Leyen kiemelte, hogy Európának jelentősen növelnie kell számítástechnikai kapacitását, és új módszereket kell kidolgoznia arra, hogy a köz- és magánforrásokat lehessen a legígéretesebb európai induló cégekbe és vállalkozásokba beruházni. Az egészségügy, a közlekedés, az agrár-élelmiszeripar, a fejlett gyártás, valamint a védelem és az űrkutatás területén az ipari mesterséges intelligencia rendelkezik a legnagyobb potenciállal, mondta a Bizottság elnöke, majd bejelentette, hogy a Bizottság „ezen ágazatokban forradalmi változásokat hozó kezdeményezéseket” fog hamarosan előterjeszteni.

A szabályokon alapuló nemzetközi rendszer széttöredezettségéről szólva a Bizottság elnöke kijelentette, „sürgősen újra kell gondolnunk partnerségeinket”. Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz fordulva a plenáris ülésen azt mondta: „Szeretnék önnel együttműködni annak érdekében, hogy megnyíljon az út Kanada számára, hogy az EU első társult tagjává válhasson”.

A biztonságról és az Európát fenyegető hibrid fenyegetésekről szólva Ursula von der Leyen kijelentette, Európának szüksége van egy vészhelyzeti biztonsági protokollra az európai válaszintézkedések összehangolására annak érdekében, hogy megakadályozza a további eszkalációt és enyhítése a következményeket. Tekintettel a fennálló kockázatok jellegére és mértékére, bejelentette, hogy a Bizottság előterjeszti javaslatait „az európai biztonsági tanács létrehozásának megvalósítására”. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával kapcsolatban megismételte, hogy az EU rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, és kijelentette, hogy az EU szigorítani fogja az Oroszországgal szembeni szankcióit.

A nyáron Ceutában lezajlott eseményekre utalva Ursula von der Leyen kijelentette: „Ceuta határa európai határ. Mert Ceuta Spanyolország. Ceuta Európa. És Európa ott lesz mellettetek.” Rámutatott, hogy az elmúlt két évben 55 százalékkal, idén pedig további 35 százalékkal csökkent az illegálisan az EU-ba érkezők érkezők száma. „Európa üzenete egyértelmű: mindig hűek maradunk értékeinkhez és alapvető jogainkhoz. Határaink védelme terén azonban soha nem fogunk kompromisszumot kötni.”

Ursula von der Leyen a közösségi médiával kapcsolatban bejelentette a gyermekekről szóló uniós jogszabályra irányuló javaslatot, amelyet holnap mutatnak be. „A 13 év alattiak nem használhatják a közösségi médiát. 15 éves kor alatt nem lehet személyes fiókot létrehozni”. A 13 és 15 év közötti gyermekek csak úgynevezett „mini fiókokat” használhatnának, amelyeket a szülők hoznának létre és felügyelnének. Ezek korlátozott funkciókat kínálnának, és naponta legfeljebb egy órán keresztül lennének használhatók. A 15 és 18 év közöttiek esetében a platformoknak kötelező lenne biztonságos tervezést alkalmazniuk. „Európának joga van cselekedni. Mi döntünk a szabályainkról, nem a nagy technológiai vállalatok,” jelentette ki Ursula von der Leyen.

A képviselőcsoportok felszólalói

Manfred Weber (EPP, Németország) szerint Európát három nagy sokk éri: a mesterséges intelligencia által vezérelt gyors technológiai változás, a mélyreható geopolitikai változás és a növekvő gazdasági bizonytalanság, ami az ipari munkahelyek elvesztésében jelenik meg. Azzal érvelt, hogy Európának úgy kell reagálnia, hogy hallgat a polgárokra, nem pedig kioktatja őket, és pragmatikus politikákat folytat, például az éghajlattal és az autóiparral kapcsolatban. Támogatta Ursula von der Leyen elnöknek a gyermekek online védelmének megerősítésére irányuló javaslatát, és sokkal mélyebb európai védelmi együttműködésre szólított fel, beleértve a fegyverek, a közös parancsnoki struktúrák, a drónok és a műholdak egységes piacát. Weber erőteljesebb beruházásokat sürgetett a mesterséges intelligenciába és a versenyképességbe, és a szilárd hosszú távú uniós költségvetés mellett érvelt. Kiemelte, hogy az olyan kereskedelmi megállapodások, mint például a Kanadával kötött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA), nemcsak a piacra jutásról szólnak, hanem arról is, hogy szövetségeket építsünk a változó világrendben.

Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) felszólította az EU-t, legyen bátor az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és vessen véget az autokratikus rendszerektől származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének. Az európai projekt „nem fog fennmaradni, ha polgáraink nem tudnak méltósággal élni,” mondta, és felszólított a megfizethető lakhatásról szóló jogszabály elfogadására, valamint egy minőségi munkahelyekről szóló jogszabály kialakítására. García a nők jogainak garantálását kérte. Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU határait „értékeink feladása nélkül” kell megvédeni. Felszólított az EU–Izrael társulási megállapodások felfüggesztésére és a befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzására. Az uniós költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „kevesebből nem tudunk többet elérni”. García szerint „a 21. századi Európa csak akkor lesz lehetséges, ha az Európa-párti erők összefognak, és nem a szélsőjobbra tekintenek”.

„Most, 2026-ban két Európa létezik,” jelentette ki Jordan Bardella (PfE, Franciaország). „Van egy Európa, ahol azok a bürokraták élnek, akik a szabályokat írják, a közpénzt elpazarolják és a jövőbeli adókat kitalálják (…), és van egy Európa, ahol azok élnek, akik ezt megfizetik,” mondta. Az ETS2 szabályozással kapcsolatban elítélte a „középosztály és a munkásosztály elviselhetetlen megterhelését”, és hozzátette, hogy Európa „egyre kevesebb védelmet nyújt”, kiemelve a ceutai helyzetet. „Európa népei csak egy dologra várnak: arra, hogy védjék a határainkat,” jelentette ki. A gazdaságpolitikát illetően Bardella elítélte „a nagy európai paradoxont”: „Szabályozzuk azt, amit már nem tudunk gyártani, és importáljuk azt, amit magunknak megtiltottunk előállítani (…) végre fogadjuk el az európai preferencia elvét a közbeszerzésekben” – jelentette ki.

Patryk Jaki (ECR, Lengyelország) szerint a túlzott uniós bürokrácia továbbra is akadályozza a növekedést és az innovációt. Olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek megvédik a polgárokat és a vállalkozásokat az emelkedő energiaáraktól, többek között a zöld politikák felülvizsgálata révén, amelyek véleménye szerint növelik a költségeket és akadályozzák a versenyképességet. A migrációval kapcsolatban Jaki a meglévő szabályok szigorúbb végrehajtását, illetve a határigazgatásra és az uniós határok védelmére szánt források növelését kérte. Bírálta továbbá a fiatalok közösségi médiához való hozzáférésének korlátozására irányuló terveket, azzal érvelve, hogy a fiataloknak nagyobb gazdasági stabilitásra, minőségi munkahelyekre és tisztességes életkörülményekre van szükségük az online és offline szabadságuk korlátozása helyett.

Valérie Hayer (Renew, Franciaország) új jövőképet szorgalmazott az Európai Uniónak és Európa-párti radikalizmust. Követelte az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességre és a kockázatkezelésre vonatkozó európai jogszabályokat, valamint az innovációba való beruházást és globális vezető szerepet az mesterséges intelligencia jogi keretrendszerének kialakításában. Európának erőt kell mutatnia Oroszországgal szemben, és továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, közölte. Az EU-nak ki kell bővítenie befolyási övezetét, és a világ demokratáinak menedékévé kell válnia, tette hozzá Hayer. Egy olyan ambiciózus költségvetés létrehozására szólított fel, amely valóban a polgárok javát szolgálja.

Terry Reintke (Zöldek/EFA, Németország) hangsúlyozta, hogy Európa már most is éghajlati vészhelyzetben van, és azzal vádolta az uniós vezetőket, hogy nem reagálnak megfelelően az idei nyári erdőtüzekre, hőhullámokra és hőség okozta halálesetekre. Bírálta a zöld megállapodás gyengítésére irányuló erőfeszítéseket, és bejelentette, hogy képviselőcsoportja vizsgálóbizottságot fog kezdeményezni az elfogadott uniós éghajlat-politikai jogszabályok végrehajtásának hiányosságaival kapcsolatban. Reintke a fosszilis üzemanyagok fokozatos kivezetésére vonatkozó egyértelmű ütemtervet, a szennyezőket terhelő rendkívüli nyereségadót, valamint a következő uniós költségvetésben megfelelően finanszírozott éghajlati alkalmazkodási tervet szorgalmazott. Felszólította Európát, hogy nagyobb önbizalommal lépjen fel az általa erősnek nevezett ellenfelekkel, köztük Donald Trumppal, a technológiai oligarchákkal és Vlagyimir Putyinnal szemben.

„Egy teli tank benzin már meghaladja a 100 eurót, és több millió embernek kell választania az evés, a lakhatás és a közlekedés között,” jelentette ki Manon Aubry (A Baloldal, Franciaország). Kérte az árak befagyasztását és az „olajtársaságok szuperprofitjainak megadóztatását”. Aubry elítélte a Bizottság „hatalmas deregulációs menetrendjét”. „Ön inkább a felperzselt föld politikáját részesíti előnyben, amely az ökológiát ellenségként kezeli, nem pedig a gazdasági modellek mélyreható átalakítását kezdeményezi,” közölte. Aubry bírálta, hogy nincs „demokratikus és népi felhatalmazás” az Európai Biztonsági Tanács létrehozására és a Kanadával való különleges kapcsolatra. Elítélte továbbá az Izraellel szembeni szankciók hiányát, valamint azt, hogy a Gázai övezetben kialakult helyzetre válaszul nem függesztették fel a társulási megállapodást.

René Aust (ESN, Németország) úgy jellemezte az Uniót, mint, amely elveszítette határait és versenyképességét. Elmondta, hogy az EU határain hét héten át tartó támadás során a helyzet katasztrofális volt, de semmit sem tettek, és, hogy Európa nem erőd. A bürokratikus struktúrák és a papírmunka csökkentését szorgalmazta, kijelentve, hogy éppen ennek az ellenkezője történik. Aust üdvözölte, hogy a hazafias pártok egyre nagyobb teret nyernek Európában, és megvalósítsák „azt az Európát, amelyet mindannyian szeretnénk”.

Itt megtekintheti meg a teljes vitát.

További információ
* Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének doorstep nyilatkozata
* EP Kutatószolgálat: Az Unió helyzetéről szóló beszéd: célja, történelmi jelentősége és az Európai Parlament előtt 2010 óta elhangzott beszédek áttekintése (2026.9.4., angolul)
* A Bizottság weboldala: Az Unió helyzete 2026‑ban”

Forrás:
Az EP megvitatta az Unió helyzetét: gazdaság, biztonság, klíma, közösségi média; Európai Parlament; 2026. szeptember 16.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Hat újabb ügyben tett feljelentést a Tudományos és Technológiai Minisztérium

„A hat ügyből három a P2M Csoporthoz, három pedig a Balásy Gyula-féle cégekhez kapcsolódik

„Újabb hét, újabb feljelentések. Ezúttal hat konkrét ügyben kellett feljelentést tennünk. Nem szeretünk ezzel foglalkozni, van ennél inspirálóbb feladat is a világon, de az átvilágítás során feltárt szabálytalanságok esetében ez a kötelességünk.” – közölte Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerdai bejegyzésében.

A tárcavezető szerint az állam informatikai cégcsoportjának átvilágítása során újabb szabálytalanságokra bukkantak, összesen több mint 3 milliárd forint értékben. Elmondása szerint az átvilágítás során kirajzolódott egy mintázat arról, hogyan működött a rendszer, kiket hoztak helyzetbe, és milyen módszerekkel drágították meg az állam működését.

A hat ügyből három a P2M Csoporthoz, három pedig a Balásy Gyula-féle cégekhez kapcsolódik.

„Előre kiválasztott szereplők, központosított beszerzések, egy ajánlatos eljárások, szinte teljesen kimerített keretek, sokszor homályos vagy nehezen értelmezhető eredménytermékek és teljesítések, és olyan árak, amik nagyon nehezen indokolhatók” – mondta bejegyzésében a miniszter.

Tanács Zoltán szerint a P2M épp olyan megkerülhetetlen szereplővé vált a tanácsadás és a szervezetfejlesztés piacán, mint a Balásy-cégek a rendezvényszervezési piacon és a marketingkiadások kapcsán. Felidézte, hogy 2019 előtt a Szabad Tamás és Patonai Ágnes által alapított P2M szinte sehol nem volt, társcégével, a P2M Informatikával együttes árbevétele ezen év előtt soha nem haladta meg a 200 millió forintot. Ehhez képest 2020 végén a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivataltól nettó 30 milliárd forintos, a közigazgatás egészére kiterjedő és számára több évre monopóliumot biztosító szervezetfejlesztési megbízást nyertek, úgy, hogy a pályázatok beadására mindössze néhány nap volt és összesen két jelentkező volt a pályázatra. A miniszter szerint innentől kezdve az összes hasonló munkát csak rajtuk keresztül lehetett igénybe venni, fővállalkozóként minden projektbe bekerültek, miközben a tényleges munkát nem ők végezték, hanem lényegében a korábbi piaci szereplők. A sejtések 3-4-szeres túlárazásról szólnak.

A Lounge-csoporttal kötött szerződések között olyan tételekre bukkant a minisztérium, mint például egy karácsonyi esemény megszervezése mintegy 32 millió forintért vagy egy 45 munkavállalónak szánt társasjáték közel 1,8 millió forintért.

Egy gyermektábor háromfogásos ebédjét üdítővel pedig fejenként 24 ezer forintért számolták el. Sőt, volt olyan 93 millió forintos szerződés, amelynek a teljesítésigazolásában mindössze három szó szerepelt: „rendezvény, karácsony, rendezvénykellékek”.

„A Balásy-cégek pénzszivattyúja itt is működött: több százmillió értékben nyújtottak vélhetően jelentősen túlárazott szolgáltatásokat az államnak” – állapította meg a miniszter.”

Forrás:
Hat újabb ügyben tett feljelentést a Tudományos és Technológiai Minisztérium; Tudományos és Technológiai Minisztérium; 2026. szeptember 17.

Európai adattér workshop – Közös európai mezőgazdasági adattér (CEADS) létrehozása

„Európai adattér workshop
Közös európai mezőgazdasági adattér (CEADS) létrehozása az európai agrifood ágazaton belüli adatmegosztás elősegítése érdekében

Az előadások során hazai és külföldi szakértők mutatják be az európai adatterek, azon belül is a közös európai agrár adattér (CEADS) működését. Ezt követően ebéddel egybekapcsolt közös gondolkodásra is sor kerül.

Felhívjuk figyelmét, hogy 50 jelentkező elérése esetén a regisztrációs felületet a jelentkezési határidő előtt is lezárhatjuk!
Időpont: 2026. szeptember 23. 10:00-14:00
Helyszín: Agrárközgazdasági Intézet, 1093 Budapest, Zsil utca 3–5.

A rendezvény az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE), a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) együttműködésében valósul meg.”

Forrás:
Európai adattér workshop; AKI Agrárközgazdasági Intézet

Mesterséges intelligencia (MI)

Igen, az emberi kontroll alatt maradó mesterséges intelligenciára! – Ursula von der Leyen 2026-os évértékelő beszéde

„…Tisztelt Képviselők!

Korunk második meghatározó fordulópontját a mesterséges intelligencia elterjedése jelenti, amely egyre inkább a gazdaságunk és biztonságunk alapzatává válik. Európa álláspontja egyértelmű. A lehető legjobban ki akarjuk használni a mesterséges intelligenciát társadalmunk, életminőségünk és termelékenységünk javítása érdekében.

Optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség javát szolgálhatja – ha helyesen járunk el. Azonban, mint minden rendkívüli erejű új technológia, a mesterséges intelligencia is egyaránt hordoz lehetőségeket és kockázatokat. E kockázatok kezelése nélkül nem fogjuk tudni kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.

Az élvonalbeli modellek képességeinek növekedésével ezek a kockázatok egyre hangsúlyosabbá válnak.

A kidolgozás alatt álló modellek az informatikai rendszerek feltörésének eddig soha nem látott lehetőségeit teremtik meg, és hamarosan olyan ellenfelek kezébe kerülnek, akik nagyon másként látják a világot, mint mi.

Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá válnak az önmagukat továbbfejlesztő modellek veszélyei.

A környezetükből kikerülő AI-ügynökökkel vagy rosszindulatú kódok beillesztésével kapcsolatos incidensek csak ízelítőt jelentenek abból, ami ránk vár. A HuggingFace-incidenst követően a fejlesztők kongatják a vészharangot. A legfejlettebb vállalatok vezetői pedig arra szólítanak fel, itt az ideje, hogy lelassítsuk a rekurzív önfejlesztő modellek, valamint az élvonalbeli AI-modellek fejlesztését.

Ha a technológiát fejlesztő szakemberek egyértelműek, akkor nekünk is annak kell lennünk. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet természetesen kulcsfontosságú eleme az óvintézkedések bevezetésének, és lehetővé teszi Európa számára a probléma kezelésére irányuló globális erőfeszítések alakítását.

Ezért együtt fogunk működni hasonlóan gondolkodó partnereinkkel, így például Kanadával, az Egyesült Királysággal és másokkal. Együtt kívánunk működni többek között a modellértékelés, az ellenőrzés, a korai előrejelzés és a mesterséges intelligencia biztonsága terén.

Ezenfelül meg fogom hívni az élvonalbeli AI-laboratóriumokat annak megvitatására, hogy miként támogathatjuk az élvonalbeli AI-modellek fejlesztésének lelassítására irányuló, folyamatban lévő ágazati erőfeszítéseket.

Tisztelt Képviselők!

Nincs kérdés afelől, hogy Európának saját képességekre lesz szüksége – különösen nemzetbiztonságunk védelme érdekében.

A függetlenségünk szempontjából alapvető fontosságú, hogy versenyben maradjunk. Ezért jelentősen növelnünk kell számítástechnikai kapacitásunkat. Emellett fel fogjuk vázolni elképzeléseinket arról, hogy miképp valósíthatjuk meg mindezt tiszta és hatékony módon.

Ezenfelül új módszereket fogunk kidolgozni a köz- és magánforrások felhasználására a legígéretesebb európai startupokba és egyéb vállalkozásokba való beruházások előmozdítása érdekében.

Tisztelt Képviselők!

Ha mérsékeljük a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatokat, maximalizálhatjuk az előnyöket. Már eddig is sokat tettünk, például a gigagyárak és a technológiai szuverenitás tekintetében. E verseny következő szakasza azonban nem csak a csúcsmodellekről szól. Éppúgy, mint régen a könyvnyomtatás feltalálásakor: a könyvnyomtatást egy német ember találta fel, és azután Nyugat-Európában mindenhol átvették és alkalmazni kezdték.

Ha nem is mi találjuk fel az úttörő technológiákat, attól még lehetünk azok, akik a legnagyobb értéket kovácsolják belőlük. A kulcs az, hogy megteremtsük azt az értéket, amelyet a mesterséges intelligencia még nem hozott létre, hogy áthelyezzük a mesterséges intelligenciát a képernyőről a reálgazdaságba és a társadalomba: a gyárakban, a kórházi osztályokon, a precíziós mezőgazdaságban, energiahálózatainkban, az intelligens energiahálózatokban, a közlekedésben, a honvédelemben.

Ebben rejlik a valós érték. És ezen a téren Európa nagy előnyökkel rendelkezik. Világszínvonalú iparágaink vannak, amelyek a legmagasabb minőségű adatokat birtokolják. Ezek az adatok értékes európai kincsek. Ezek lesznek azok, amik képesek testre szabott ipari AI-modelleket működtetni.

Hadd mondjak egy, a társadalomból vett példát, éspedig éppen olyasmivel, a mellrákszűréssel kapcsolatban, amelyért Önök közül sokan fáradhatatlanul kampányolnak. A mammográfia mintegy 30–40%-kal csökkenti a halálozást a vizsgálatokon részt vevő nők körében. A korai felismerés alapvető fontosságú, és ez az, ahol bevethető a mesterséges intelligencia.

A mesterséges intelligenciával támogatott mammográfia segítségével korábban és több rákos megbetegedést ismerhetünk fel. Következésképpen több nő fog életben maradni. Szükségünk van tehát a mesterséges intelligenciára: az egészségünk múlhat rajta. De itt is európai módon kell cselekednünk.

Akarom-e, hogy az orvosom a mesterséges intelligencia segítségével azonnal hozzáférjen a legjobb diagnosztikai vagy terápiás döntéshez szükséges valamennyi adathoz? Természetesen igen. De akarom-e, hogy az orvosom egy mesterséges intelligencia által támogatott robot legyen? Nem, természetesen nem. Nem szeretném, hogy egy robot közölje velem, rákos vagyok-e, vagy sem.

A lényeg tehát, hogy a mesterséges intelligenciának támogatnia kell az orvosainkat abban, amihez értenek. Nem pedig helyettesíteni őket.

És ez csak egyetlen példa. Jelenleg öt olyan, a legnagyobb értéket képviselő ágazatra összpontosítunk, ahol az ipari mesterséges intelligencia a legkiemelkedőbb potenciállal rendelkezik, mi pedig rendelkezünk az adatokkal: egészségügy, közlekedés, agrár-élelmiszeripar, korszerű gyártástechnológia, valamint védelem és űrkutatás.

Novemberben gyökeres változást hozó kezdeményezéseket fogunk bejelenteni ezekben az ágazatokban.

Fel fogjuk kérni a tagállamokat, az európai parlamenti képviselőket, az iparági szereplőket és a vállalkozókat, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben az ambiciózus európai projektben.

Megközelítésünk világos: igent mondunk a mesterséges intelligenciára. Azt akarjuk, hogy a mesterséges intelligencia felelősségteljesebben teremtsen nagyobb értéket, ugyanakkor alacsonyabb költséggel és kevesebb energiafogyasztással. De mindenekelőtt azt szeretnénk, hogy a mesterséges intelligencia emberi kontroll alatt maradjon. Ez az európai megközelítés lényege.

Tisztelt Képviselők!

A mesterséges intelligencia számos kockázata szociális piacgazdaságunkra is átterjed. Egyesek számára a mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy gyorsabban végezzenek el ismétlődő, monoton feladatokat, hogy jobban kamatoztathassák készségeiket. Látjuk azonban, hogy ezek az előnyök egyenlőtlenül oszlanak meg a készségek, a generációk és a régiók között.

Nézzék meg a fiatalokat, és hogy mekkora akadályok állnak előttük, amikor fel akarnak lépni a munkavállalásnak akár csak az első lépcsőfokára.

A válaszainknak lépést kell tartaniuk mindezzel. Az oktatástól kezdve a munkavállalásig, a mesterséges intelligenciának mindvégig elő kell segítenie a készségek fejlesztését, javítania kell a munkahelyek minőségét, és tisztességes esélyt kell biztosítania a munkavállalók számára.

Ezért van szükségünk a minőségi munkahelyekről szóló rendeletre. És még az év vége előtt eredményeket fogunk felmutatni…”

Forrás:
Ursula von der Leyen elnök 2026. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről; Európai Bizottság; 2026. szeptember 16.

MI KIÁLTVÁNY 2026 – Ki lesz jövőnk első számú alakítója: mi, vagy az MI?

„Mi, e kiáltvány aláírói úgy látjuk, hogy a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése 2026 őszére olyan ponthoz érkezett, ahol lehetőségei és kockázatai egyaránt történelmi léptékűek. Vannak döntések, amelyeket talán csak egyszer hozhatunk meg helyesen: amit mesterséges intelligencia néven ma beépítünk a mindennapjainkba, intézményeinkbe és infrastruktúránkba, azt holnap már nem bizonyosan leszünk képesek eredeti állapotába helyreállítani. Az MI jövőjét nem egyszerűen „lefékezni” akarjuk. Felkészülten akarunk részt venni benne oly módon, hogy közben megőrizzük azt, amiért a fejlődésnek értelme van: az ember szabadságát, méltóságát és felelősségét. E kiáltvány aláíróiként, saját szakmai meggyőződésünkből az alábbi elvek szerint kívánunk cselekedni és hívunk fel egyúttal közös cselekvésre:

1. Az ember legyen az első, ne a technológia!
Az MI bővítse lehetőségeinket, de a műszaki fejlődés során maradjon meg az ember a középpontban.
2. Mindig tudjuk, amikor MI-vel van dolgunk!
Az MI jelenléte legyen felismerhető, mert befolyásolja döntéseinket.
3. Az MI mögött mindig legyen egy személy, aki felelősségre vonható!
A siker mellett a kárnak is legyen gazdája egy azonosítható ember vagy szervezet, akit helytállási kötelezettség terhel.
4. Az MI fejlődését ne fékezze a jog, hanem tartsa mederben a javunkra zajló folyamatokat!
A szabályozás annyira legyen szigorú, amennyire a kockázat indokolja, és elég gyors ahhoz, hogy párbeszédben maradjon az innovációval.
5. Az MI segítsen, de a kritikai gondolkodóé legyen a végszó!
A tanulásban és a munkában őrizzük meg azt, amit nem érdemes kiszervezni: a felelős döntés képességét, az alkotás igényét és az együttműködés örömét.
6. Az emberi elme szárnyaljon, de az MI szelleme maradjon a palackban!
Ha mégis kiszökne minden kiberbiztonsági törekvés ellenére, akkor legyen egy gomb, amellyel értő kezek időben leállíthatják az adott rendszert.
7. Az intelligencia lehet mesterséges, az erőforrás nem az.
Az MI haszna mellett számoljunk az energia-, víz-, számítási és hálózati igényével is.
8. A közhatalom maradjon emberi kézben!
Algoritmus segítheti a döntéselőkészítést, de az hozza meg a végső döntést, aki felhatalmazással és felelősséggel rendelkezik.
9. A közös irányhoz felhatalmazott fórum kell.
Magyarországon ennek törvényi kerete már létrejött; erre építsünk sokszínű, nyitott, de mindenkor szakmai párbeszédet.
10. Jövőnket ne pusztán fordításban ismerjük meg, alkossunk is anyanyelvünkön!
Olyan MI-rendszereket és tudásbázisokat építsünk, amelyekben a magyar nyelv eleve otthon van.
11. Ne csak használói, alakítói is legyünk az MI-korszaknak!
Magyar és európai kutatással, infrastruktúrával és vállalkozásokkal vegyünk részt az MI jövőjének közös alakításában.
12. Amit nem tudunk visszavenni, azt ne adjuk át az MI-nek!
Adhatunk mozgásteret az MI-nek, de a kijárat kulcsa maradjon nálunk.

500 aláírás birtokában előterjesztő felkéri a felelős tárcavezetőt a jelen kiáltvány útján kért hivatalos párbeszéd elindítására.”

Forrás:
MI kiáltvány 2026; Vajda Viktor; mi-kialtvany.hu; 2026. szeptember 6.
(dr. Vajda Viktor LL.M. – MI-ra specializálódott uniós szakjogász, az MI Kiáltvány 2026 kezdeményezője és előterjesztője)

Fenntartható fejlődés

EU ETS: az Európai Unió Tanácsa megállapodott az energiaigényes ágazatok kibocsátásáthelyezéssel szembeni védelmét célzó intézkedésről

„A Tanács a mai napon kialakította álláspontját arról a felülvizsgált jogszabályról, amelynek célja, hogy 2026 és 2030 között növelje az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási egységek mennyiségét azokban az ágazatokban, amelyekben alkalmazni kell az ETS keretébe tartozó hő- és tüzelőanyag-referenciaértékeket. Az energiaigényes ágazatokról van szó. Ezek jobban ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, a jogszabály-módosítás pedig abban hivatott segíteni, hogy versenyképesek tudjanak maradni. A módosítás az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) szélesebb körű reformjának részét képezi.

A tagállamok (az állandó képviselők szintjén) megállapodtak abban, hogy növelni kell a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását oly módon, hogy fel kell használni az ingyenes kiosztásra rendelkezésre álló mintegy 88 millió kibocsátási egységet. Ez – a Bizottság becslései szerint – 6 milliárd EUR költségmegtakarítást jelent az érintett ágazatok számára. A Tanács a kibocsátási egységek mennyiségét további 33 millió olyan egységgel egészítette ki, amelyeket korábban azért nem osztottak ki, mert az adott létesítmények nem feleltek meg a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályos feltételrendszerének.

Örömteli, hogy a mai napon megállapodás született az ETS-referenciaértékekről szóló javaslatról. A kiváló együttműködés segített abban, hogy ezt a fontos dossziét sikerre vigyük, a környezetvédelem és az uniós ipar javát szolgálva. Azzal, hogy ebben a kritikus átmeneti időszakban több ingyenes kibocsátási egységet adunk az energiaigényes ágazatoknak, munkahelyeket tartunk meg, és biztosítjuk, hogy iparágaink versenyképesek maradjanak, miközben ambiciózus klímacéljaink megvalósításán dolgozunk. Várakozással tekintek az Európai Parlamenttel folytatandó konstruktív tárgyalások elé. – Darragh O’Brien, Írország klímaügyi, energiaügyi és környezetvédelmi minisztere

A következő lépések

Amint az Európai Parlament is kialakítja az álláspontját, megkezdődnek a tárgyalások az intézmények között. Az ír elnökség gyors megállapodást szeretne elérni a végleges szövegről, hogy az érintett iparágak folyamatos támogatása érdekében időben megkezdődhessen a felülvizsgált referenciaértékek alkalmazása.

Háttér

A módosítás előzménye, hogy a Bizottság 2006 júniusában aktualizálta – nevezetesen csökkentette – a kibocsátási egységek 2026 és 2030 közötti időszakot érintő ingyenes kiosztásának alapjául szolgáló ETS-referenciaértékeket, amit a tagállamok és a különböző iparágak aggályosnak tartottak a versenyképesség szempontjából. A módosító jogszabályt ezekre az aggályokra válaszul, valamint a kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében nyújtotta be a Bizottság 2026 júliusában. Az uniós vezetők 2026 júniusában nyugtázták, hogy a Bizottság az említett aggályok eloszlatása érdekében külön javaslatot szándékozik benyújtani.

A Coreper által adott megbízás az ETS-referenciaértékekre vonatkozóan

A Bizottság javaslata a hő- és tüzelőanyag-referenciaértékekről

Az európai intézmények megállapodtak az „Egy Európa, egy piac” ütemterv 2027 végéig történő megvalósításának menetéről (sajtóközlemény, 2026. április 24.)

Milyen lépéseket tesz az EU a versenyképességének fokozására? (háttér-információk)

”

Forrás:
EU ETS: a Tanács megállapodott az energiaigényes ágazatok kibocsátásáthelyezéssel szembeni védelmét célzó intézkedésről; Európai Unió Tanácsa; 2026. szeptember 16.
Lásd még:
Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer: a piaci stabilizációs tartalék módosítása; Európai Parlament; 2026. szeptember 15.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1309/2026. (IX. 18.) Korm. határozata a Szent István Vidékfejlesztési Program elindításáról

„A Kormány
1. egyetért a Szent István Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: Program) megvalósításának szükségességével;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a vidék- és településfejlesztési miniszter bevonásával – gondoskodjon legfeljebb 12 000 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Program megvalósítása érdekében a 2027. évben;
Felelős: pénzügyminiszter, vidék- és településfejlesztési miniszter
Határidő: a 2027. évi központi költségvetés tervezése során

3. felhívja a vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy a 2027. évre legfeljebb 12 000 000 000 forint összegben kötelezettséget vállaljon a Program megvalósítása érdekében;
Felelős: vidék- és településfejlesztési miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében

4. egyetért azzal, hogy a Program szakmai irányítását a vidék- és településfejlesztési miniszter lássa el;

5. felhívja a vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy – a pénzügyminiszter bevonásával – gondoskodjon a lebonyolítói feladatok ellátásáról szóló szerződés megkötéséről a Magyar Államkincstárral mint a Program lebonyolító szervével;
Felelős: vidék- és településfejlesztési miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2026. december 31….”

Forrás:
A Kormány 1309/2026. (IX. 18.) Korm. határozata a Szent István Vidékfejlesztési Program elindításáról; Magyar Közlöny; 2026. évi 135. szám; 2026. szeptember 18.; 4634-4635. o.(PDF)

Megjelent a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a miniszterelnök jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:
1. § A Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg…”

Forrás:
2/2026. (IX. 14.) KÜM utasítás a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár; 2026. szeptember 15.

A közlekedési és beruházási miniszter 6/2026. (IX. 18.) KBM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján Pogonyi Csabát – a jelen utasítás hatálybalépésétől számított két évre – a közlekedési és területfejlesztési projektértékelésért és adatstratégiáért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos
a) irányítja a közlekedési, lakhatási és területfejlesztési programok és projektek egységes társadalmi-gazdasági értékelési és monitoringrendszerének, valamint módszertani és szabályozási kereteinek kialakítását,
b) koordinálja a közlekedési és területfejlesztési stratégiákat és döntéseket megalapozó elemzések, előrejelzések, modellek és hatásvizsgálatok elkészítését, továbbá közreműködik a programok és projektek értékelésében és rangsorolásában,
c) irányítja a projektértékeléshez, a stratégiai tervezéshez és a monitoringhoz kapcsolódó egységes adatstratégia, adatbank, beruházási projektlista, indikátorrendszer és döntéstámogató rendszerek kialakítását,
d) összehangolja a minisztérium, a háttérintézmények és a tulajdonosi joggyakorlás alá tartozó gazdasági társaságok kapcsolódó elemzési, modellezési, adatgazdálkodási és döntéstámogatási feladatait,
e) koordinálja a miniszter által kijelölt kiemelt programok és projektek előzetes értékelését, megvalósításuk nyomon követését és utólagos hatásértékelését, továbbá szakmailag minőségbiztosítja a feladatköréhez kapcsolódó stratégiai, társadalmi-gazdasági és megvalósíthatósági tanulmányokat.

3. § A miniszteri biztos tevékenységét a Kit. 22. § (2) bekezdésére figyelemmel a közlekedési és beruházási miniszter irányítja.

4. § A miniszteri biztos tevékenysége ellátásáért a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult.

5. § A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a Kit. 22. § (3) bekezdése szerinti, ötfős titkárság segíti.”

Forrás:
A közlekedési és beruházási miniszter 6/2026. (IX. 18.) KBM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2026. évi 45. szám; 2026. szeptember 18.; 3418. o. (PDF)

38. szám, 2026. szeptember 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Fenntartható fejlődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Fenntartható fejlődés

Törvények, rendeletek