Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közel 1250 milliárd forint jut agrár-vidékfejlesztésre
Tárgyszavak: 2014-2020, agrár-vidékfejlesztés, Kis Miklós Zsolt, konferencia, Magyarország, terület- és vidékfejlesztés, Vidékfejlesztési Program (VP)
Bódi Gábor: Merre tart az infokommunikációs kormányzás?
Tárgyszavak: Bódi Gábor, Digitális Nemzet Fejlesztési Program, IKT-ipar, infokommunikációs piac, infokommunikációs stratégia, konferencia, Magyarország, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Magyarország versenyképességét kell növelni az EU-s forrásokból
Tárgyszavak: 2014-2020, bürokrácia leépítése, digitális kormányzati szolgáltatások, e-kormányzat, Európai Unió, fejlesztéspolitika, közbeszerzés, Lázár János, Magyarország, Miniszterelnökség, uniós fejlesztési források,versenyképesség

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Folytatják a kórházak informatikai infrastruktúrájának fejlesztését
Tárgyszavak: Állami Egészségügyi Ellátóközpont, digitális egészségügy, digitális kormányzat, e-egészségügy, e-kormányzat, kórházi informatika, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, uniós finanszírozású projektek

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A miniszterelnök 21/2015. (III. 12.) ME határozata a 2014–2020 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek kinevezéséről
Tárgyszavak: 2014-2020, fejlesztéspolitika, Glattfelder Béla, Kis Miklós Zsolt, Kovács Zoltán, Magyarország, operatív programok monitoring bizottsága, Rákossy Balázs, Rétvári Bence, Szabó Zsolt, Tállai András, Tasó László

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közel 1250 milliárd forint jut agrár-vidékfejlesztésre

„A hazai társfinanszírozással és az 1200 hektár feletti birtokok támogatásának csökkentésével együtt megközelíti az 1250 milliárd forintot az agrár-vidékfejlesztési források nagysága.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár az Agrárium 2015 konferencián ismertette az agrár-vidékfejlesztési politika újdonságait. A 2020-ig tartó ciklusban a kormány vidékfejlesztési politikájának kiemelt célja a versenyképes béreket nyújtó munkahelyek teremtése, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások kiemelt fejlesztése az agráriumban. Fontos fejlesztési területként jelenik meg a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok versenyképességének javítása, a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében a környezetkímélő gazdálkodás, valamint a vidéki települések erőforrás-hatékony működése.

A 2007-2013-as időszakhoz képest jelentős változás az új, egységes rendszerhez illeszkedő, pályázóbarát eljárásrend, az egyszerűsített támogatástípusok bevezetése és az egyszerűsített elbírálás. A Vidékfejlesztési Program előnyben részesíti az olyan magas hozzáadott értéket és új munkahelyeket teremtő ágazatok támogatását, mint a zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és az élelmiszeripar.

A fiatal gazdálkodók kiemelt célcsoportjai a programnak. Elkülönített forrásokkal, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a képzett, ifjú gazdákat a kormány: új agrárvállalkozás létrehozására tervezetten 122 millió euró, mezőgazdasági beruházásokra elkülönítetten 130 millió euró áll 2020-ig a fiatal gazdák rendelkezésére.

Fontos újdonság, hogy a borágazat fejlődését, a borászat versenyképességének erősítését elkülönített forrás fogja segíteni a programon belül, vagyis nem kell az élelmiszeripar egyéb ágazataival versenyezniük a fejlesztési forrásokért. Ennek kerete mintegy 20 milliárd forint lesz – hangsúlyozta Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár.

A Vidékfejlesztési Program tervezése folyamatban van, a nemrégiben zárult újabb társadalmi egyeztetés folyamán beérkezett észrevételeket a kormány beépíti a végleges programváltozatba. Az Európai Bizottság várhatóan májusban fogadja el a dokumentumot, a nyári hónapokban pedig elkezdődik a konkrét pályázatok meghirdetése.”

Forrás:
Közel 1250 milliárd forint jut agrár-vidékfejlesztésre; Miniszterelnökség; 2015. március 10.

Bódi Gábor: Merre tart az infokommunikációs kormányzás?

„Merre tart az infokommunikációs kormányzat? Milyen változásokat hoz a Digitális Nemzet Fejlesztési Program a lakosság és a vállalkozások életében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Bódi Gábor, infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár a ITBUSINESS & TECHNOLOGY konferencián. Az államtitkár ezeken kívül felvázolta a kormányzat stratégiai irányait, az akcióterveket és projekteket, valamint beszámolt arról is, hogy hogyan állnak ezek a megvalósítás terén.

Az előadás videója.”

Forrás:
Bódi Gábor: Merre tart az infokommunikációs kormányzás?; Infotér; 2015. március 13.

Magyarország versenyképességét kell növelni az EU-s forrásokból

„Magyarország versenyképességének a javítására kell fordítani a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János a Portfolio internetes gazdasági újság konferenciáján elmondta: a szűk európai uniós mozgástér közepette is az a cél, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint forrást úgy használjuk fel, hogy a magyar legyen a legerősebb, legversenyképesebb gazdaság Közép-Európában, és Magyarország visszaszerezze a vezető szerepét a régióban.
A miniszter kifejtette: szükséges és lehetséges, hogy az ország érdekeihez igazítsuk az EU-s szabályokat. Az európai uniós diktátumok átültetése nem egyenlő az ország érdekével” – mondta.
Megpróbálunk mozgásteret találni az érdekérvényesítéshez – tette hozzá, mert nem elég egyszerűen átvenni az uniós szabályokat, és lemenedzselni a pénzek kifizetését.
Az EU-s pénz eszköz, amelyet ügyesen kell fölhasználni, ezért van jelentősége a szabályozásnak – fejtette ki.

Az EU-s források nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez
Az európai uniós fejlesztési források nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez – mondta el a miniszter.

Hozzátette: annyiban minden magyar önkritikus lehet, hogy elgondolkozik azon, az EU-s forrásokon kívül milyen fejlesztési eszközök állnak Magyarország rendelkezésére, és hogy e források nélkül mekkora gazdasági erőt képvisel ma Magyarország Európában, a világban és a regionális versenyben.

A bürokrácia csökkentésével növelhető a versenyképesség
Csökkenteni kell a bürokráciát, hogy ezzel is növeljük Magyarország versenyképességét – mondta Lázár János.

Kifejtette: „az egész magyar bürokrácia, államapparátus a gyanakvásra, a sikeresség elgáncsolására, a megregulázásra és a megfélemlítésre van fölépítve”. Ez hozzájárul ahhoz, hogy nem elég versenyképes a magyar gazdaság – tette hozzá.
Szintén fontosnak nevezte a versenyképesség szempontjából a közbeszerzési rendszert. Készül az új közbeszerzési törvény, várhatóan az év második felében elfogadja a parlament – mondta.
„Sokkal rugalmasabb lesz a közbeszerzési szabályrendszer, az intézményrendszer, az eljárásrend, az egész elektronikus alapon működik majd” – mondta.
Sokkal kisebb lesz a koncentráció, a lényeg, hogy mindenki hozzáférjen a forrásokhoz; „az élni és élni hagyni elv fog érvényesülni” – jelentette ki. Ez nagyon fontos a gazdaság fejlődése, az ország versenyképesség szempontjából – hangsúlyozta.

Vissza kell helyezni az államapparátushoz az EU-s források kifizetését
Tévedés volt az európai uniós források kifizetésének korábbi intézményrendszere, vissza kell helyezni az egészet az államapparátushoz – mondta el a politikus. Hangsúlyozta, hogy a változtatásra az ellenőrzési és felelősségi rendszer miatt van szükség.
„Egyértelműbb, tisztább, átláthatóbb a felelősségi viszonyrendszer”, ha egy minisztérium irányítja a folyamatot, nincs kiszervezve az egész egy „holt térbe” – mondta. Ez még akkor is igaz, ha komoly kételyek vannak Magyarországon az állam hatékonyságával kapcsolatban – jegyezte meg.

Kijelentette: a korábban az európai uniós források elosztásáért felelős intézmény, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még növelte is a korrupciós kockázatokat és a bürokráciát, ahelyett, hogy mérsékelte volna.
A miniszter megjegyezte: nem híve az állami feladatok kiszervezésének. Állami apparátusra, jól megfizetett tisztviselőkre kell bízni a pályáztatást, olyanokra, akik a nemzeti érdeket képviselik, nem piaci érdeket vagy Brüsszel érdekeit – szögezte le.”

Forrás:
Magyarország versenyképességét kell növelni az EU-s forrásokból; Miniszterelnökség; 2015. március 12.

Közigazgatás, politika

VI. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest, 2015. április 9.

„…A helyi önkormányzatok gazdálkodási tevékenységében egyre jelentősebb a vagyongazdálkodási tevékenység. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás eredményessége jelentős mértékben függ az önkormányzatok gazdálkodással kapcsolatos döntéseitől. Az önkormányzatok által létrehozott vagyonkezelő szervezetek sokfélék mind szervezeti formájukat, mind működésüket tekintve. Egymás tevékenységét csak részben ismerve tevékenykednek, így megállapítható, hogy vannak olyan technikák az önkormányzati vagyongazdálkodás területén, amelyeket érdemes összegyűjteni, rendszerezni, szintetizálni és mint szakmai javaslatot a jogszabályalkotók, a jogalkalmazók figyelmébe ajánlani.

FŐVÉDNÖKÖK:
Prof. Dr. Kiss György mb. dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar)
Tarlós István főpolgármester (Budapest Főváros Önkormányzata)

SZERVEZŐK
– Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar,
– Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.

SZERVEZŐ BIZOTTSÁG
Dr. Boros Anita, Barts J. Balázs, Blahó Edit

FELKÉRÉSÜNKET EDDIG ELFOGADÓ ELŐADÓK (az előadók névsorában)
– Bérczi László elnök (MAISZ Ingatlankezelési Bizottsága): mit teszünk és mit tegyünk az ingatlanjainkkal?
– Dr. Boros Anita Ph. D., vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): a nemzeti vagyon kezelésének aktuális kérdései
– Dr. Csefkó Ferenc címzetes egyetemi docens (PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék): a településfejlesztés kihívásai
– Dr. Dobrai Balázs főosztályvezető (Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Engedélyezési Főosztály): a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás bemutatása, a települési önkormányzatokra vonatkozó szabályok ismertetése
– Finta István Ph.D., tudományos munkatárs (MTA Közgazdasági-és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály, Pécs): az integrált fejlesztési eszközök a terület- és településfejlesztésben
– Garbaisz László ügyvezető igazgató (Magyar-Német Mérnöki Iroda Kft.): épületfelmérési módszertan
– Giday András közgazdász (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): önkormányzati finanszírozás – lépések a térségi vagyongazdálkodás felé?
– Dr. Halász Bálint ügyvéd (Knight Bird & Bird Iroda): az önkormányzatokkal szembeni információbiztonsági elvárások – jobb félni, mint megijedni?
– Horváth György igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő : hatósági és törvényességi jogkör gyakorlása az önkormányzat keretei között
– Dr. Izsák Orsolya (Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda): az önkormányzati ingatlanok értékelésének speciális kérdései
– Dr. Kiss Pál címzetes főjegyző (Balatonföldvár) pénzügyi végrehajtás – három járásban
– Dr. Majsa Dóra osztályvezető (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok megismerhetősége
– Matuz Géza termelési és értékesítési igazgató, vezérigazgató helyettes (ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.): Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
– Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató (MUTK, Első Önkormányzati Gazdaságfejlesztő Konzorcium): gazdaságfejlesztés – városfejlesztés – ingatlangazdálkodás
– Rosta Gábor főiskolai tanár, elnök (Városi Kertek Egyesülete): termelés, közösségfejlesztés és ökotudatosság – városi kertek
– Szabó Lajos okl. biztonságszervező mérnök, kuratóriumi elnök (Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért): objektumbiztonság mint a vagyonbiztonság egyik eleme
– Szőke László vezérigazgató (Budapest Gyógyfürdői Zrt.): a közvagyon kezelése a 2014. Év Vagyonkezelőjénél
…
A KONFERENCIA HELYSZÍNE
Hotel Benczúr (1068 Budapest, Benczúr u. 35.)

REGISZTRÁCIÓ
Jelentkezési lap. Kérjük lehetőleg 2015. március 15-ig – pontosan kitöltve – a következő címre megküldeni szíveskedjen: É+L Kft. (1364 Budapest 4, Pf. 354, 1081 Budapest, Kiss József u. 4., Tel./Fax: 313-2027, E-mail: el.kft@chello.hu)…Online regisztráció.”

Forrás:
VI. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest, 2015. április 9.; Vagyongazdálkodás.hu

Nehezen váltanak bankot az önkormányzatok

„Szakemberek szerint a Buda-Cash-ügy sem hoz változást abban, hogy az önkormányzatok nehezen válnak meg bankjuktól. Ennek oka elsősorban a bankváltás költsége, a bankszámlaszám-változásról ugyanis valamennyi ügyfelet értestíni kell. Megoldást jelenthetne az, hogy a Magyar Államkincstár kezelje az önkormányzatok számláit, az intézmény azonban nem tud hitelezni, és nincs kiépített készpénzkifizető hálózata.

Az önkormányzatok nem ugrálnak egyik bankból a másikra, hanem mindenkinek bevált, emberi kereskedelmi kapcsolatai vannak – így jellemezte az önkormányzatok magatartását, pénzkezelését Bodrogkeresztúr polgármestere. Májer József megdöbbentőnek tartja a Buda-Cash-ügyet. Az általa vezetett településnek 223 millió forintja ragadt benn a számlák zárolása miatt. A brókerügy következtében egyébként több mint nyolcvan önkormányzat került nehéz helyzetbe. Számukra a kormány 245 millió forintos gyorssegélyt biztosított, hogy dolgozóik fizetését át tudják utalni.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a legtöbb önkormányzat pénze biztonságban van.

Nagy kereskedelmi banknál (a pénz) nincs veszélyben. Ezek fiókhálózatai azonban nem fedik le egész Magyarországot. Nagyon fontos a kezelési költség, és az, hogy a közelben legyen fiók, ahonnan pénzt ki lehet venni. A Magyar Államkincstár csak bizonyos funkciót tud ellátni, készpénzforgalmat például nem. Az, hogy az államkincstárból nem lett valamikor bank, még a 90-es évek elején eldőlt. Ma már nagyon nagy invesztícióval kellene rendelkezni ahhoz, hogy abból igazi kereskedelmi bankot csináljon valaki – nyilatkozta.

A TÖOSZ elnöke azt is elmondta, jelenleg évente egyszer válthatnak bankot az önkormányzatok. Ez a törvényi előírás.

Egyetlen pénzintézete lehet egy önkormányzatnak, be van állítva, hova utalják a normatív támogatásokat. A többség azt a számlavezető bankjában tartja, és leköti betétként. Általában a nagyobb önkormányzatokért minden évben megy a harc, rendszerint megkapják a kereskedelmi bankoktól az ajánlatot. Nagy dilemmát okoz ilyenkor az, hogy minden átállásnak költségei vannak. Csomó olyan ügyfél van, akinek adót kell fizetni, gépjárműadót, súlyadót. Nem mindegy, mennyi csekket gyártunk és hova. Mindenkit ki kell ugyanis értesíteni, ha megváltozik a bankszámlaszám. Ennek iszonyatos költségei vannak, ezért az önkormányzatok nagy része inkább nem vált bankot – magyarázta.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt: a Magyar Államkincstár jelenlegi formájában egyáltalán nem alkalmas az önkormányzatok vagyonának a kezelésére.

Logikus dolog lenne, hogy az önkormányzatok – miután a pénzük nagy részét az államtól kapják -, az állam kincstárában vezessék a számláikat. A kincstár korszerűsítése évek óta zajlik, ezt a munkát fel kell gyorsítani – hangoztatta.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondja: jelenleg is keresik az optimális megoldást az önkormányzati számlák vezetésére.

Az államkincstár arra alkalmas, hogy az önkormányzatok számláját vezesse, de vannak olyan szolgáltatások, tevékenységek, melyekre az intézmény még nincs felkészülve, mert nem a banki szolgáltatás a feladata – mondta az államtitkár, aki példaként említette a hitelezést, illetve azt, hogy nincs kiépítve készpénzfelvételi rendszer.

Hangsúlyozta: zajlik egy fejlesztés az államkincstárnál a GIRO-hoz való csatlakozás meggyorsítása érdekében. Ha egy, az állam tulajdonában lévő bank magára tudná vállalni a hitelezést, az egy optimális, egészséges megoldás lenne. (…) Ez a kérdés lassan mindennapossá válik a kormányüléseken is – fogalmazott Tállai András.

A megkérdezettek szerint a Buda-Cash-ügy sem okoz majd számottevő mozgást a piacon. Valószínűleg csak azok az önkormányzatok léphetnek, amelyek számlavezető pénzintézete nem integrálódott a takarékszövetkezeti szövetségbe. Azok az önkormányzatok, amelyek a Buda-Cashhez kapcsolódó pénzintézeteknél vezettek számlát, megtették a szükséges intézkedéseket: más banknál nyitottak számlát, hogy fogadni tudják az állami utalásokat a bérek és segélyek kifizetéséhez.”

Forrás:
Nehezen váltanak bankot az önkormányzatok; Híradó.hu; 2015. február 10.

Az önkormányzatok többsége jobban jár márciustól

„A települési támogatások márciustól hatályos új rendszerével 760 önkormányzat jár rosszabbul, 2417 viszont jobban a jelenlegi szabályozáshoz képest – mondta az InfoRádiónak Pogácsás Tibor. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára hozzátette: terveik szerint finanszírozási okokból senkinek nem kell csökkenteni a segélyét.

Financiális okok miatt egyetlen önkormányzatnak sem kell semmiféle segélytípust elhárítani vagy megszüntetni – fogalmazott az InfoRádiónak Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Kifejtette: szociális ellátásra mintegy 3,3 milliárd forinttal országos szinten több jut a települések esetében. Az viszont tény, hogy változik, részben differenciálódik azon önkormányzatok köre, amelyek a teljes támogatást megkapják. „Úgy számolunk, hogy 760 olyan önkormányzat van, amely valamilyen mértékben kevesebb támogatást kap, és 2417 olyan önkormányzat lesz, amelyek több támogatást kapnak”.

A forrás Pogácsás Tibor tájékoztatása szerint egyértelműen rendelkezésre áll, 30,5 milliárd forint a költségvetésben van, illetve a Belügyminisztérium fejezeti tartalékában is van pénz arra az esetre, ha mégiscsak annak a felvetésnek lenne igazsága, hogy valamely önkormányzat financiális okok miatt akadna el a segélyezésben.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy ahová kevesebb állami támogatás jut a segélyek odaítélésére, mint eddig, azok az önkormányzatok nagyon magas adóerő-képességűek, tehát nagyon nagy jövedelemmel rendelkeznek az átlag önkormányzatokhoz képest.

34 ezer forint egy főre jutó adóbevétel feletti önkormányzatok azok, amelyek nem kapnak támogatást, az ez alattiak viszont kapnak. Ez nagyon nagy változást az eddigi finanszírozási mértékhez képest nem jelent, inkább a struktúra változik meg: a rászoruló önkormányzatoknál inkább nő a segélyre fordítható keret mértéke, mintsem csökken, tehát pénzügyi okokból nem kell, hogy a segélyért folyamodókat elutasítsák az önkormányzatok.

A települési segély meghatározása az önkormányzatok felelőssége, feladata. „Én biztos vagyok benne, hogy mint választott tisztségviselők megfelelő módon szabályozni is fogják” – tette hozzá Pogácsás Tibor.”

Forrás:
Az önkormányzatok többsége jobban jár márciustól; Inforádió; 2015. február 24.

Az önkormányzatok nem tudják, miből működnek idén a DRB-csőd után

„A kormánytól kapott, június végéig visszatérítendő gyorssegély csak tűzoltást jelentett a befagyott számlájú önkormányzatok egy részénél. Van olyan település, amelyik azt sem látja még, miből fizeti vissza az államnak a segélyekre és bérekre adott kölcsönt.

Sebtapasznak is alig ér valamit sok önkormányzatnál az az állami gyorssegély, amit a DRB csoport bedőlése után kaptak az államtól. A kormány március 4-i határozatában döntött úgy, hogy 244,71 millió forintot juttat a legnehezebb helyzetben lévő 67 településnek, a pénzt azonban nem örökbe kapták az önkormányzatok, hanem csak hitelbe, június 30-ig vissza is kell fizetniük. „Kétségbe estem, amikor kiderült, hogy vissza kell fizetnünk a támogatást, mert nem látom, miből lesz rá pénzünk” – mondja Horváth Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Parasznya polgármestere.
Az 1200 lelkes hátrányos helyzetű településnek összesen 20 millió forintja ragadt az ÉRB Bankban, ennek csak egy kis részét kaphatják vissza, azt, ami egy önkormányzati kft. és egy civil szervezet számláján volt. Adóbevételük alig van, a befolyó iparűzési adó mindössze 6,6 millió forint évente, emellett 1,5 millió forintnyi gépjárműadót szednek, de ennek csak a 40 százaléka marad a településeknél. Más adót pedig nem vetettek ki, mivel annyira nehéz helyzetben van a lakosság, hogy nem lett volna befizető – magyarázza a polgármester.

A siklósi polgármester sem tudja, miből fizeti majd vissza az államnak 12,7 millió forintos gyorssegélyt. A városnak 170 millió forintnál is több pénze ragadt a DRB-ben, ami nagyon hiányzik. A település 170 millió forintnyi iparűzési adót szed évente, ebből azonban 104 millió át kell adnia a KLIK-nek, mivel több iskola is működik a városban – magyarázza Marenics János polgármester. A gyermekétkeztetésre 34 millió költ a város évente, az óvópedagógusok normatíváját is ki kell egészíteniük saját forrásból és számos egyéb kiadásuk van. Ha végleg befagy a betétjük, egy körülbelül 230 millió forintos lyuk marad a költségvetésükben – magyarázza a polgármester. „Ha kell, felmegyek Budapestre éhségsztrájkolni is, és addig maradok, amíg meg nem oldják ezt a helyzetet” – mondja kétségbeesetten.

Vannak olyan településvezetők is, akik higgadtabban állnak hozzá a helyzethez. Beremendnek is nagyon sok pénze, csaknem 200 millió forintja ragadt a DRB-nél. Ők kapták az egyik legnagyobb összegű, több mint 20 millió forintos gyorssegélyt. „Két napon belül megjött a pénz” – mondja Theisz Ferenc polgármester. Az összeg azonban csak tűzoltásra volt elég. A helyi adók a napokban érkeznek meg, a polgármester azonban nem akarja egyelőre megbecsülni, mekkora bevétel folyhat be. Abban bíznak, ez a pénz elég lesz valameddig, emellett pedig pályázhatnak az önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából biztosított támogatásokra (müki) is.

A legtöbb pénzt Vaja kapta a kormánytól, 25,16 millió forintot. Nekik 10 milliós nagyságrendű a káruk – mondta Tisza Sándor polgármester. Ők szintén azt remélik, pályázhatnak majd támogatásra a mükiből, és remélik, így nem is lesz káruk a DRB-csőd miatt. Vajának szerencséje volt – állítja Tisza. A szociális normatívák és a közmunkabérek folyósítását még időben leállították, ha ez nem sikerült volna, 30 millió forinttal nagyobb lett volna a hiányuk. Akkor is nagyobb lett volna a kár, ha a Buda-Cash botrány március 15. után robban ki, amikor már a számlájukon vannak a helyi adóbevételek.

13 megyét érint a kártalanítás
A DRB Bankcsoport felszámolása kapcsán az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) több mint 73 ezer betétes számára fizet kártalanítást, első körben 103 milliárd forint értékben. A felszámolás alá vont bankok Budapest mellett 13 megyében rendelkeztek fiókokkal. A legtöbb ügyfél Somogy megyében van, és itt a legnagyobb, mintegy 25 milliárd forint az OBA fizetési kötelezettsége. A városok közül ügyfélszám tekintetében Pécs, Budapest és Kaposvár a sorrend. Az OBA 30,46 millió forintig garantálja a betéteket. A legnagyobb bent ragadt betét magánszemély esetébe 750 millió, jogi személy esetében: 2,8 milliárd forintos volt.”

Forrás:
Az önkormányzatok nem tudják, miből működnek idén a DRB-csőd után; Világgazdaság Online; 2015. március 13.

A kormány szoros stratégiai szövetségre törekszik a vidéki vállalkozásokkal

„A vidéki vállalkozások az eddigieknél sokkal szorosabb stratégiai szövetségesei lesznek a kormánynak a következő időszakban – mondta a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a Kiskunmajsai Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület csütörtöki ülésén.

Csepreghy Nándor az új uniós költségvetési időszakban Magyarországra érkező források elosztásáról és a fejlesztések irányairól szóló előadásában kiemelte: nem engedhetjük meg magunknak még egyszer azt a korábbi luxust, hogy az EU-forrásokat a szociális ellátórendszer részének, ingyenpénznek tekintsük. A 2020-ig hazánknak jutó 12 000 milliárd forint kizárólag fenntartható, versenyképességet növelő, a külső piaci szereplőkkel szembeni hátrányok ledolgozására alkalmas programok finanszírozására fordítható – húzta alá.

Rámutatott: a támogatások hatékony felhasználásának tétje nem kevesebb, mint hogy az elkövetkező hét évben hozzásegítheti Magyarországot az elmúlt bő két évtizedben elvesztett pozícióinak visszaszerzéséhez, és ahhoz, hogy a régió legsikeresebb országává váljon.

A kiemelt fejlesztési területek között említette a helyettes államtitkár a mezőgazdaságot, a turizmust és a gépipart, míg a gyógyszeripar és az informatika esetében a világpiaci versenyképesség-növelés a cél.

Csepreghy Nándor jelezte: a következő években – kombinált finanszírozási konstrukciók részeként – egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a visszatérítendő támogatások. A források elosztásánál meghatározó szempont lesz az országrészek és régiók közötti különbségek megszüntetése – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy 1 millió eurós értékhatárig csak normatív feltételekhez kötik a forrásokhoz való hozzáférést. Általános alapelvként említette, hogy teljesen elektronizálják a pályázati folyamatokat és könnyítenek a támogatáshoz jutás feltételein, ugyanakkor szigorúbb szankciókkal sújtják azokat, akik nem tudják teljesíteni vállalásaikat, illetve szabálytalanul használják fel a pénzt.

Kérdésre válaszolva közölte: az első kiírások március végére, április elejére várhatók és a tervek szerint ez év végéig mintegy 150 pályázaton keresztül 2500 milliárd forint lesz elérhető.

Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára az eseményen arról beszélt, hogy 1200 milliárd forint jut el a vidékfejlesztési programokon keresztül a következő időszakban a magyar gazdákhoz. Ezt a forrást elsősorban munkahelyteremtésre, a kis- és közepes gazdaságok kiemelt támogatására fordítják.

Jelezte: az ágazatok közül a kertészet, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás és vidéki infrastruktúra fejlesztés mellett a termelési biztonság növelése kap megkülönböztetett figyelmet. Ösztönözni kívánják továbbá a gazdaösszefogásokat és a szövetkezést.

Mezei Dávid elmondta: májusra lesz kidolgozott vidékfejlesztési programja Magyarországnak, a beruházási pályázatokat pedig nyáron indítják el. Kérdésre válaszolva utalt rá: az agrártámogatások túlnyomó része a kormány szándékai szerint továbbra is vissza nem térítendő marad.”

Forrás:
A kormány szoros stratégiai szövetségre törekszik a vidéki vállalkozásokkal; Miniszterelnökség; 2015. március 12.

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) – Pillérek és megabájtok

„A NIS szerint szerint több tízmilliárd forint jut majd 2020-ig a magánszemélyek és vállalkozások fejlesztésére Magyarországon. A program több százezer embert érinthet, a képzés mellett eszközökre is lehet majd pályázni. Becslések szerint 1–1,6 millió hazai háztartást kell még ellátni szélessávú internetes infrastruktúrával ahhoz, hogy teljes legyen az ország lefedettsége. Ez hatalmas fejlesztés, 2018-ig több százmilliárd forintot költünk rá részben európai uniós forrásból, részben a szolgáltatók befektetései révén. Adódik azonban a kérdés, hogy kik és mire használják majd az így megvalósuló szélessávú hálózatot. A NIS egyik alappillére a digitális kompetenciák fejlesztése, és a megvalósítását részletező Zöld Könyv szerint a következő években erre a célra több tízmilliárd forint jut majd.

Szakadékszűkítés
A legnagyobb, 17,9 milliárd forintos tételt a társadalom egyes rétegei közötti digitális szakadék szűkítésére fordítják majd. Az ezt a célt szolgáló pályázati konstrukciók kidolgozásának és elindításának határideje 2015. első negyedéve. Az uniós pénzekből szervezett oktatások, képzések célja, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportokat megismertessék az informatikai eszközök, illetve az internet használatával, ami a szándékok szerint a munkaerő-piaci lehetőségeiket is javíthatja.

A programban résztvevők megismerik az infokommunikációs technológiák foglalkoztatási, e-egészségügyi, kiadáscsökkentő, információszerzési, távoktatási, távmunkavégzési, e-ügyintézési, közösségi integrációt segítő lehetőségeit. A projekt részeként az eMagyarország Pontként működő teleházakat, könyvtárakat, más közművelődési intézményeket az egységes digitális írástudást célzó koncepció szerint fejlesztenék, és az ott dolgozó szakembereket is továbbképeznék, és támogatnák mentoring tevékenységüket. A Zöld Könyv szerint 2020-ig 200 ezer embert vonnának be kompetenciafejlesztésbe, az is cél, hogy közülük 180 ezren szerezzenek is valamilyen tanúsítványt vagy bizonyítványt.

A digitális ismeretek fejlesztése során fontos cél, hogy az emberek és vállalkozások megismerjék az uniós forrásokból fejlesztett e-közigazgatási, e-egészségügyi és e-kulturális végfelhasználói szolgáltatásokat, alkalmazásokat. Magyarország nincs nagyon lemaradva az EU átlagától az e-szolgáltatások elérhetőségében – a rendelkezésre álló magyar kutatások adatai alapján –, de azok használatában viszont igen. A nem-használat okai között kognitív, motivációs gátak is állnak.

Használatösztönzés
Ezért a program célja az internet-, illetve az ikt-használat arányának jelentős növelése többek között a motivációs gátak leküzdésével. A lakossági ikt-használat terjedése hozzájárul a versenyképesség és életminőség javulásához, ezért nagyobb arányú használatukat ösztönözni kell. A Zöld Könyvben megfogalmazott terv szerint az érintett minisztériumok a piaci szereplőkkel is együttműködnének a kormányzati, közigazgatási, egészségügyi és kulturális e-szolgáltatások terjedésének ösztönzésére. Az ezt a célt szolgáló kommunikációs, motivációs, szemléletformáló kampányokra, mintegy ötmilliárd forintot szánnak.

Eszközellátás
A kompetenciafejlesztés fontos eleme a magyar lakosság ellátása megfelelő ikt-alkalmazásokkal és eszközökkel. A digitális írástudás fejlesztése biztosítja az erősebb társadalmi integrációt, a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezáltal a jobb életlehetőségeket. Ehhez a hátrányos helyzetűek számára digitális eszközöket és szolgáltatásokat kell biztosítani. A Zöld Könyvben részletezett program szerint 2015 másodig negyedévétől egészen 2020-ig folyamatosan szerzik majd be a digitális eszközöket. A hozzájutást támogató pályázati felhívás elkészítésének és meghirdetésének határideje pedig 2015. második negyedéve. Erre a célra 10-12 milliárd forint jut majd 2020-ig.

Oktatás
A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia fontos eleme a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitális kompetenciájának fejlesztése. Erre képzéseket, oktatásokat szerveznek, amelyekbe összesen 8000 kkv-t vonnának be. A képzések megszervezésére és lebonyolítására ötmilliárd forint áll rendelkezésre. A Zöld Könyv kitér arra is, hogy felül kell vizsgálni és újra kell pozicionálni az infokommunikációs oktatást: minden képzési formában, minden évfolyamon lenne hetente legalább egy informatika óra.

Nyáron startolhatnak a pályázatok
Idén nyáron elindulhatnak a szélessávú infrastruktúra fejlesztését szolgáló új pályázatok – mondta el az itbusiness-nek adott interjúban Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. A projektek felgyorsítása érdekében változtatnak az engedélyeztetéshez kapcsolódó jogi környezeten is.
A NIS három területén, a szélessávú infrastruktúra kiépítésében, a digitális kompetenciák erősítésében, illetve a digitális gazdaság fejlesztésében – a Miniszterelnökség koordinációja mellett – erős végrehajtó szerepet kapott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – mondta el érdeklődésünkre Solymár Károly Balázs. A negyedik kiemelt terület, a digitális állam, az e-közigazgatás fejlesztése elsősorban a Belügyminisztérium kompetenciája, azonban ebben a szegmensben is kap az NFM feladatokat, illetve az egyes projektekbe más minisztériumokat is bevonnak majd – tette hozzá a helyettes államtitkár.

„A valamennyi hazai háztartás szélessávú internettel történő ellátását célzó projekt végrehajtása teljes egészében az NFM feladata. Ennek kapcsán már megkezdődött a munka, így például elindult a jelenlegi helyzet feltérképezése. Fontos elmondani, hogy az infrastruktúra-fejlesztési pályázatok abból a szempontból különlegesek lesznek, hogy mind az előzetes tervezésnél, mind az utólagos monitoringnál sokkal komolyabb lesz az ellenőrzés, mint eddig volt. A most folyó felmérésnek köszönhetően egészen pontosan meg tudjuk majd mondani, hogy különböző technológiák választása esetén mennyibe kerül egy-egy adott terület lefedése. Emellett a megvalósítás során is folyamatos lesz a visszajelzés, azaz pontos információnk lesz arról, hol tart a hálózatépítési folyamat”, mutatott rá Solymár Károly Balázs.

Munkahelyteremtés és versenyképesség-növelés
A 2014-ben létrejött új kormányzati struktúrában az egyes tárcák infokommunikáció területén kifejtett intézkedéseit a Miniszterelnökség koordinálja – mondta el Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

Az NFM feladata gondoskodni a lakosság és a közintézmények internetelérésének átfogó fejlesztéséről, a szükséges digitális készségekkel nem rendelkezők számára képzési, motivációs programok elindításáról, a települések élhetőbbé tételéről az informatika bevonásával, egységes intelligens városfejlesztési koncepció kialakításával. E szakmai programok a korábbi rendszerben és szakembergárdával folytatódnak. „Államtitkárként legfontosabbnak a munkahelyteremtést szolgáló programokat tartom, legyen szó akár az informatikai ágazat fejlesztéséről, akár a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséről. Erre a kérdéskörre az informatikában korábbi években kisebb hangsúly esett, ezen szeretnék mindenképpen változtatni” – tette hozzá Kara Ákos.

Szélessávú pillér
A kormány célkitűzése szerint 2018-ra valamennyi hazai háztartásban biztosítani kell a legalább 30 Mb/mp-es internetkapcsolat lehetőségét, sőt, az otthonok felében a 100 Mb/mp-es hozzáférés elvi lehetőségét is. Erre a célra sok uniós forrás áll majd rendelkezésre, felhasználására várhatóan már idén nyáron megjelennek az első kiírások.

A munka felgyorsítása érdekében leegyszerűsítik az engedélyeztetési eljárásokat is. Az NFM helyettes államtitkárának közlése szerint gyakorlatilag már felmérték a hálózatfejlesztés előtt álló jogi akadályokat, amit a piaci szereplők bevonásával hajtottak végre. A távközlési szolgáltatók által vázolt problémák között szerepelt például a tulajdonosi hozzájárulások beszerzésének lassúsága, a régészeti feltárásokkal kapcsolatos gondok, illetve a helyi építési szabályzatok hiányosságaiból adódó kihívások. „Terveink szerint néhány hónapon belül a legtöbb felvetett problémára elkészül a megfelelő, a gyors projekteket támogató szabályozás. Emellett igyekszünk segíteni, iránymutatást adni az önkormányzatoknak a helyi építési szabályzatok megfelelő átalakításához”, fűzte hozzá Solymár Károly Balázs.

Nehéz betartani a határidőket
A kkv-k it-kompetenciáinak fejlesztését célzó pályázatokat is meghirdetik még az idén. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával összefogva az NFM országosan 3000 kkv számára szervez képzést, amelynek alapvetően az a célja, hogy felkeltse az igényt az informatika alkalmazására. Erre épülve vállalatirányítási rendszerek bevezetését támogató pályázatot is kiírnak majd.

Az NFM helyettes államtitkára szerint a következő évek feladatai kapcsán a tárca számára a legnagyobb kihívások között szerepel a közbeszerzési eljárások időigényessége miatt a határidők pontos betartása. Emellett az európai uniós finanszírozási szabályrendszer kapcsán sokszor szembesülnek azzal, hogy bár szakmailag indokolt lenne az adott területre közösségi forrás bevonása, az EU előírásai miatt ez nem lehetséges.”

Forrás:
NIS – Pillérek és megabájtok; Kalocsai Zoltán; IT Business; 2015. március 8..

A szakmai felügyelet lucaszéke, avagy mi lesz veled tisztigyógyszerészet?

„Luca széke nem bútoripari remek. Rövid életű, egymisés, elnagyolt darab. Masszívra, stabilra kellett építeni, hiszen egy felnőtt férfi súlyát kellett megtartania. A háromlábú szék stabilan áll, amennyiben a lábak egyforma hosszúak, és nagy terhet is elbír, ha a lábak egyformán erősek. A gyógyszerellátás szakmai felügyeletét – Luca székéhez hasonlóan – szintén erősre kell tervezni, hogy a vele szemben támasztott elvárásoknak meg tudjon felelni. A lucaszéket hagyományosan 13 napig készítették, de a gyógyszerellátás szakmai felügyeletét ellátó új szervezet felállítására sajnos már nem jutott ilyen sok idő.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet felállításáról rendelkező kormányrendelet 2015. február 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és március elsején az új intézmény meg is kezdte működését. A háromlábú székhez hasonlóan a tisztifőgyógyszerészet is csak akkor tud megfelelően funkcionálni, ha a szervezetet és az erőforrásokat az előírt feladatokhoz szabjuk. Ha a három láb egyike túlságosan gyenge, vagy a másik kettőhöz képest túlméretezett, akkor a szerkezet nem fog hatékonyan működni, és az erős szakmai felügyeletről alkotott elképzeléseink megbillenhetnek és magukba roskadhatnak. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy milyenre sikerült faragni legutóbb a gyógyszertárak szakmai felügyeletét ellátó szervezetet.

A jogszabályok által előírt feladatok
A gyógyszerellátás területén az OGYÉI feladatai alapvetően megegyeznek az ÁNTSZ által korábban is végzett feladatokkal, ellenőrző hatóságként a szakmai felügyeletet a gyógyszertárakban és a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyeken helyszíni ellenőrzések keretében valósítja meg, ezáltal javítva a gyógyszerellátást. Másrészt, közigazgatási szervként elvégzi az általa felügyelt egységekkel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, statisztikai és adminisztrációs feladatokat is.

Bár az ÁNTSZ megalakulása óta, az elmúlt 25 évben a szerv felelősségi köre nem változott jelentős mértékben, a feladatok száma azért bővült. Ma már nem csak a gyógyszertárak szakmai tevékenységét kell ellenőrizni, hanem az azokat működtető gazdasági társaságok szerkezetét is. Ezt mindenki megtapasztalhatta akkor, amikor szinte évente kellett benyújtania a vállalkozása társasági szerződését, még abban az esetben is, ha nem változott semmi.

Érdemes megvizsgálni a felügyelt egységek számát is. Hozzávetőleges becslés szerint az 1989-92 közötti időszakban 1500 közforgalmú gyógyszertár működött Magyarországon. Ezek mellett megyénként néhány fiókgyógyszertár, százas nagyságrendben orvosi kézigyógyszertár, és mintegy 140-160 kórházi gyógyszertár működött még. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben viszont már 2321 közforgalmú gyógyszertár és 677 fiókgyógyszertár található Magyarországon. Az orvosi kézigyógyszertárak száma emelkedett, az intézeti gyógyszertárak száma csökkent valamelyest. Újdonságként azonban megjelentek a közvetlen lakossági gyógyszerellátást bonyolító részlegek, és a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek is. Ez utóbbiak száma az elmúlt időszakban ismét emelkedni kezdett, és jelenleg kb. 630 üzlet rendelkezik engedéllyel gyógyszerforgalmazásra. Ha a felügyelt egységek számát tételesen összeadjuk, akkor végül arra jutunk, hogy a tisztigyógyszerészek közel 4000 egység szakmai felügyeletét látják el. A növekedés az 1990-es évek óta két és félszeres.

A szakmai felügyelet szervezete
Sajnos azt látjuk, hogy a feladatok napjainkig tartó számottevő növekedése mellett, a szervezeti oldal aránytalanul gyengébb lett. 1991-2007 között a gyógyszerellátás szakmai felügyelete megyei szinten szerveződött, az ÁNTSZ megyei intézeteibe osztályként tagolódott be, minimum egy fő megyei tiszti főgyógyszerész és egy fő megyei tisztigyógyszerészi létszámmal, nagyobb megyékben és Budapesten még ennél is több gyógyszerésszel. A szakmai felügyelet gyógyszerészállományát 1997-ben 44 fő alkotta. Azóta a tiszti(fő)gyógyszerészek végigélték a közigazgatás egymást követő reformjait. Megtapasztalhatták a költségvetési források évről évre bekövetkező csökkenését, a fűnyíróelv-szerű létszámleépítéseket, a közigazgatás átállítását régiós szerveződésű működésre majd vissza a megyei szintre. Végül az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz kerültek országos hatáskörrel, de a kezdetben több mint negyven főt számláló szolgálat jelenleg mindössze tizenkilenc gyógyszerésszel látja el a feladatát, ami kevesebb, mint a fele annak, amit a szolgálat felállításakor a feladat ellátására előirányoztak.

Azonban az évek alatt nemcsak a létszám, hanem a jogkörök is változtak. Az elmúlt közel két évtizedben a megyei tisztifőgyógyszerész a megyei tisztifőorvos gyógyszerészeti kérdésekben illetékes helyettese, vezető beosztású köztisztviselő volt. Saját területén a szakfelügyeleti tevékenységet önállóan szervezte, a hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan járt el. A közigazgatási reformok következtében ez az önálló döntési jogkör végül megszűnt, és a megyei tisztifőgyógyszerész beosztása, feladata és jogköre mára már pontosan megegyezik egy megyei tisztigyógyszerészével. Március elsejétől kezdődően pedig a megnevezés is megszűnik, már nem lesznek megyei tisztifőgyógyszerészek, csak egy országos tisztifőgyógyszerész.

A szakmai felügyelet erőforrásai
Megállapíthatjuk, hogy hiába dolgozik sok jó szakember egy szervezetben, a feladatukat csak nagy nehézségek árán tudják ellátni, ha nincsenek meg a munkavégzéshez a megfelelő eszközeik. Manapság alapvető, hogy biztosítani kell a megfelelő informatikai hátteret és infrastruktúrát, de az elmúlt időszak megszorításai erre is hatással voltak. A mai gyorsan változó világunkban nem nehéz elképzelni, hogy mennyire befolyásolja a közigazgatás munkáját az, hogy beszerzési stop van érvényben a számítástechnikai eszközökre és a gépjárművekre. De ugyanígy megemlíthetnénk azt is, hogy a korábbi gyógyszervizsgáló laboratóriumok egytől-egyig megszűntek, valamint hogy az adminisztrációért felelős munkatársakat leépítették. Senkinek nem kell magyarázni, hogy mennyire erőforrás pazarló az a szervezet, ahol a diplomás végzettségű tisztifőgyógyszerész a szakmai munkája helyett az iktatással és a postázással van elfoglalva.

A fentieket áttekintve láthatjuk, hogy milyen ma a tisztigyógyszerészet lucaszéke. Feladat-lába jól faragott, hosszú és vastag. Szervezet-lába elvékonyodott, gyenge és szúette. Erőforrás-lába törékeny gally. Az egészségügyi kormányzat a szakmai felügyeletet március elsejével ismét átfaragta. Reméljük, hogy ezzel az újabb átalakítással a feladathoz mérten lesz biztosítva a létszám és az erőforrás annak érdekében, hogy egy stabil és megbízhatóan működő, hatékony szakmai felügyelet jöjjön létre.

A blog-bejegyzést Dr. Antal Csaba, az Alma Csoport szakmai igazgatója írta.”

Forrás:
A szakmai felügyelet lucaszéke, avagy mi lesz veled tisztigyógyszerészet?; Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége; 2015. március 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Folytatják a kórházak informatikai infrastruktúrájának fejlesztését

„A kórházi informatikai infrastruktúra fejlesztésének folytatására 5,2 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte Divinyi Zsombor, a márciusban megalakult Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főosztályvezetője újságírókkal kedden Siófokon, egy szakmai konferencián.

Az ÁEEK irányításával és konzorciumi partnere, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. közreműködésével megvalósuló projekt felelőse hangsúlyozta: az Európai Unió által 70 százalékban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által 30 százalékban támogatott program önmagában nem értelmezhető, folytatása egy már lezárult – két ütemben mintegy négy és fél milliárd forint értékű – központi informatikai fejlesztésnek.

Ennek az idén már elindult projektnek a célja, hogy a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátó egészségügyi intézmények a számukra biztosított, összességében mintegy nyolcezer informatikai eszköz, szoftver és licenc segítségével „egy virtuális központi térbe csatlakozva egymással is tudjanak kommunikálni” – mondta a főosztályvezető. Hozzátette: a tervek szerint a jövő ősszel lezáruló fejlesztés 198 egészségügyi intézményt, minden hazai kórházat érint.

Az ÁEEK szervezésében kedden kezdődött kétnapos siófoki konferencián a mintegy 350 résztvevőt – a kórházak informatikai szakembereit – a projekt részleteiről és az üzemeltetéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról tájékoztatják.”

Forrás:
Folytatják a kórházak informatikai infrastruktúrájának fejlesztését; Híradó.hu; 2015. március 10.

Informatika, távközlés, technika

Finisben a 450-es hálózatépítési tender

„Műszaki szempontból nem jelent igazán nagy kihívást az állami 450 MHz-es hálózat kiépítése. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint azonban az engedélyek beszerzése alaposan meghosszabbíthatja a folyamatot. Jövő hétfőig adhatnak ajánlatot a tender iránt érdeklődő cégek, köztük az Ericsson, a Huawei és a ZTE.

Mindössze néhány napjuk maradt a hálózatfejlesztéssel foglalkozó cégeknek, hogy ajánlatot adjanak a 450 MHz-es rendszer kiépítésére, a Világgazdaság információi szerint ugyanis jövő hétfőn jár le a határidő. A 450 MHz-es tartományban értékesítésre kínált frekvenciákat még tavaly áprilisban elnyerő MVM Net Zrt. február elején jelentette be, hogy megkezdte a rendszerszállító és a generálkivitelező kiválasztását, miután az anyacég MVM tavaly decemberben eldöntötte, hogy az LTE 450 technológiával valósítják meg a hálózatot.

A projekt ugyanakkor már most is hatalmas késésben van, ugyanis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött szerződés értelmében 2014 végére az egyszámjegyű utak mentén, illetve 9 nagyvárosban már működnie kellett volna a rendszernek.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a jelentős csúszás miatt lesznek-e szankciók az MVM Nettel szemben.

A Világgazdaság érdeklődésére az NMHH-nál azt közölték, hogy a vállalat határidőre elküldte jelentését a projekt első szakaszáról, a hatóság pedig a beszámolón túl további információkat kért, amelyek feldolgozásán jelenleg is dolgoznak. Az esetleges elmarasztalásról a helyzet tisztázása után dönt az NMHH.

Tervezi a 450 MHz-es hálózat kiépítésére vonatkozó tenderen való indulást a ZTE Hungary Kft. – mondta el érdeklődésünkre Benkovics László, a társaság kereskedelmi igazgatója. A szakember szerint mivel ebben a tartományban nagyon jól terjednek a rádióhullámok, Magyarország területének lefedése viszonylag kevés eszközzel is megoldható, így műszaki szempontból nem számít igazán nagy kihívásnak ez a projekt a kiírásban megfogalmazott időkeretekben.

A nagyobb problémát inkább az adminisztratív feladatok jelentik majd a hálózatépítés során, például a bázisállomások helyszínere vonatkozó használati engedélyek beszerzése, bérleti megállapodások megkötése. A teljes 450 MHz-es hálózat megvalósításához becslések szerint mintegy 400 bázisállomást kell megépíteni Magyarországon. A ZTE jelenleg több 450 MHz-es rendszer építésében is részt vesz, Hollandiában CDMA megoldást használnak, míg két afrikai országban a végül nálunk is kiválasztott LTE technológiával valósítják meg a hálózatot – tette hozzá a kereskedelmi igazgató. Lapunk piaci forrásokból úgy értesült, hogy a ZTE mellett az Ericsson és a Huawei az ajánlattevők között lesz majd…”

Forrás:
Finisben a 450-es hálózatépítési tender; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2015. március 12.

Digitális Nemzet, digitális fogyasztók – Rajta vagyunk a bittérképen (konferencia)

„A tavalyi nagysikerű „On-life”: nagy sebességgel egy digitális világ felé konferenciát követően idén márciusban a magyarországi hírközlési, infokommunikációs szektor fejlesztésének lehetőségeiről és irányairól, vagyis az elkövetkező időszak legfontosabb kérdéseiről rendez konferenciát a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) támogatásával a Szélessáv Közhasznú Alapítvány (SzA ) és a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT).

A hazai infokommunikációs szektor fejlesztésének stratégiai irányait a magyar kormány a 2014 február 5-én elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában jelölte ki. Az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő, de az abban foglaltaknál gyorsabb fejlesztési ütemet meghatározó stratégiai program négy fő téma mentén – digitális infrastruktúra – szupergyors internet, digitális állam, digitális kompetenciák, digitális gazdaság – tűzi ki az összehangolt fejlesztések irányát.

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia követelményeinek megfelelően született meg a 2014 novemberében a kormányhatározat a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program (DNFP) megvalósításáról, kijelölve a program célrendszerét, a feladatokat és azok határidejét, valamint egyben a Program megvalósításáért felelős kormányzati szereplők körét is.

A „Digitális Nemzet, digitális fogyasztók- Rajta vagyunk a bittérképen” konferencián a bevezető előadások után a DNFP négy fő paneljének megfelelően, a hozzáférés, a jogszabályok akadálymentesítése, a digitális városok és a szükséges kompetencia kéréseit vitatjuk meg a hazai hírközlési szakma közreműködésével.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációs kötött. Kérjük fogadja el meghívásunkat, vegyen részt a konferencián és járuljon hozzá annak sikeréhez!

A tavalyi nagysikerű „On-life”: nagy sebességgel egy digitális világ felé konferenciát követően idén márciusban a magyarországi hírközlési, infokommunikációs szektor fejlesztésének lehetőségeiről és irányairól, vagyis az elkövetkező időszak legfontosabb kérdéseiről rendez konferenciát a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) támogatásával a Szélessáv Közhasznú Alapítvány (SzA ) és a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT).

A hazai infokommunikációs szektor fejlesztésének stratégiai irányait a magyar kormány a 2014 február 5-én elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában jelölte ki. Az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő, de az abban foglaltaknál gyorsabb fejlesztési ütemet meghatározó stratégiai program négy fő téma mentén – digitális infrastruktúra – szupergyors internet, digitális állam, digitális kompetenciák, digitális gazdaság – tűzi ki az összehangolt fejlesztések irányát.

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia követelményeinek megfelelően született meg a 2014 novemberében a kormányhatározat a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program (DNFP) megvalósításáról, kijelölve a program célrendszerét, a feladatokat és azok határidejét, valamint egyben a Program megvalósításáért felelős kormányzati szereplők körét is.

A „Digitális Nemzet, digitális fogyasztók- Rajta vagyunk a bittérképen” konferencián a bevezető előadások után a DNFP négy fő paneljének megfelelően, a hozzáférés, a jogszabályok akadálymentesítése, a digitális városok és a szükséges kompetencia kéréseit vitatjuk meg a hazai hírközlési szakma közreműködésével.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációs kötött. Kérjük fogadja el meghívásunkat, vegyen részt a konferencián és járuljon hozzá annak sikeréhez!

Program (Tervezet )
Budapest, Gerbeaud-ház, 2015 március 24.

08.30 Érkezés, regisztráció

09.00 Köszöntő Digitális Nemzet – infrastruktúra, szolgáltatások, kompetenciák
Bódi Gábor, helyettes államtitkár, Miniszterelnökség

09.20 Szép új világ? A digitális fogyasztó Magyarországon
Dr. Fehér Mónika, főosztályvezető helyettes, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

09.40 A Digitális Nemzet Fejlesztési Program fókuszai és perspektívája az hírközlési iparág szemével
Kövesi Gabriella – elnök, Hírközlési Érdekegyeztető Tanács

10.00 Kávészünet

10.20 Szupergyors Internet – Európai élmezőny – Sikerkritériumok és hozzáférés 2018-ra
Vitaindító előadás: Solymár Károly Balázs, helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

10.35 Panelbeszélgetés a hálózatfejlesztésről
Résztvevők: Debreceni Győző, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kövesi Gabriella, Magyar Telekom; Budai J. Gergő, Invitel; Lázár János, Antenna Hungária; Dr. Dárdai Mária, UPC; DIGI; Kéry Ferenc, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség; Sebestyén László, Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter
Moderátor: Kis Gergely, eNET

11.45 Ebéd – kötetlen megbeszélések

13.00 A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, jogi akadálymentesítés:
Vitaindító előadás: Dr.Pócza András, főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

13.15 Panelbeszélgetés a beruházás ösztönző szabályozó rendszerekről, a piacszabályozási feladatokról
Résztvevők: Dr. Beke Nándor, NMHH, Dr. Balogh Virág, Magyar Telekom; Rúzsa Róbert, Invitel; Dr. Szalai Réka, UPC; DIGI; Kőrösi Gábor, Telenor; Baboss Csaba, Vodafone
Moderátor: Bíró Albert, alelnök, NHIT

14.15 Mitől lesz egy város digitális? Digitális állami és közösségi fejlesztés, a nemzeti Smart City koncepció
Vitaindító előadás: Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

14.30 Panelbeszélgetés a digitális gazdaságfejlesztésről, a Smart City koncepció megvalósításáról
Résztvevők: Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza; Salgótarján; Szijártó Zoltán, KIFÜ; Bodon Ildikó UPC; Bende Richárd, T-Systems; Kalmár Béla, Microsoft; Veres Mihály, Nemzeti Mobilfizetési Zrt.
Moderátor: Nagy István, szakértő

15.30 Kávészünet

15.50 Tudatos fogyasztó – kompetenciafejlesztés a Digitális Nemzeti Fejlesztési tervben
Vitaindító előadás: EMMI

16.05 Panelbeszélgetés a digitális fogyasztói kompetenciafejlesztésről
Résztvevők: Dr. Kelemen Csaba, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Petróczi Ferenc, Türr István Képző és Kutató Intézet; Bölcskei Imre, Szélessáv Közhasznú Alapítvány; Merényi Ádám, Microsoft, Buday Viktória, Magyar Telekom
Moderátor: Z. Karvalics László, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

17.00 Következtetések és zárszó
Vasváriné Dr. Menyhárt Éva, elnök, Szélessáv Közhasznú Alapítvány”

Forrás:
Digitális Nemzet, digitális fogyasztók – Rajta vagyunk a bittérképen; Szélessáv Közhasznú Alapítvány

Fokozatosan jönnek az új utazási kártyák Budapesten

„Tavaszig elkészül a budapesti elektronikus jegyrendszer részletes tervezése. Először a BKV-dolgozók tesztelhetik az új technológiát, az év végén pedig a nyugdíjasok kapják meg az új utazási kártyát.

Rövidesen befejeződik a budapesti közösségi közlekedés újabb jelentősebb állomásának tekinthető elektronikus jegyrendszer részletes tervezése – tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. a Napi Gazdaságot.

A tervezési folyamat lezárultát követően kezdődhet meg a rendszer több ütemben tartó bevezetése: a tesztidőszakban a dolgozói szabadjegyeket cserélik le, majd 2015 végén kezdődhet meg a díjmentesen utazók (például a 65 éven felüliek) részére az új utazási kártyák kibocsátása. Ezután több lépcsőben vezetik be a rendszert, először a bérleteket fogják kiváltani, utoljára a jegyeket. Az első chipkártyákat minden budapesti lakos ingyen kapja meg. Jövőre a bérlet típusú termékek elektronikus jegyrendszerben történő kibocsátása indul el, amelyet 2017-ben az új időalapú jegy és a díjplafon-konstrukció bevezetése követ.

A szállító a német Scheidt & Bachmann GmbH, az ő feladata lesz a központi rendszer kifejlesztése, amely egyebek között nyilvántartja a kártyákat, a termékvásárlásokat és egyenlegfeltöltéseket, elvégzi az árkalkulációt. A BKK számításai szerint 1,5 millió megszemélyesített és anonim (alapvetően a rendszeres utazóknak szóló), valamint csaknem 9 millió eldobható (főleg a Budapestre látogatóknak szóló, rövidebb idejű felhasználást lehetővé tevő) okos kártyát bocsátanak ki a következő években. A BKK-automatákat is integrálják majd az elektronikus jegyrendszerbe.

Szintén a szállító feladata a metró- és a kiemelt HÉV-állomásokra a mintegy 800 automatikusan működő be- és kiléptető kapu telepítése, valamint az ellenőrök számára több mint 600 új, hordozható kézi készülék biztosítása. Az összes állomás kapcsolódó szerelési terveinek elkészítése, a teljes hatósági engedélyeztetés, a kapuk gyártása, szállítása és kiépítése szintén a Scheidt & Bachmann GmbH feladata. A rendszer részét képezi majd a 2500 járműre (buszra, trolibuszra, villamosra) felszerelendő mintegy 10 ezer darab új érvényesítő készülék is. A kapuval nem lezárható HÉV-állomásokra 450 állomási érvényesítő készüléket helyeznek ki, amelyeket szintén a szállító biztosít a szerződésben leírtak szerint.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,5 millió euró értékben finanszírozza a 2013 szeptemberében aláírt kölcsönszerződés értelmében. A Fővárosi Önkormányzat a 2013 áprilisában megkötött fejlesztési megállapodásból 5,3 milliárd forintot bocsátott a BKK Zrt. rendelkezésére.

Az időalapú jegy az érvényességi idején belül korlátlan számú átszállást tesz lehetővé a BKK bármelyik közlekedési eszközén. A díjplafon pedig azt jelenti, hogy a rendszer garantálja, hogy a Budapesten belüli utazásra az adott időszakon belül (például 1 nap) nem fizethet többet az utas, mint amennyi a meghatározott maximum. Amennyiben az adott időszakon belül érvényesített időalapú jegyek értéke ezt eléri, a továbbiakban (például a nap végéig) díjmentessé válik az utazás. Az ügyfelek számára ez azért különösen hasznos, mert nem kell előre eldönteniük, hogy adott napon mennyit fognak utazni, tehát nem kell kiválasztaniuk sem az ehhez legmegfelelőbb terméket (például vonaljegyek vagy napijegy). A számukra legkedvezőbb tarifa kiválasztásáról a rendszer automatikusan gondoskodik.”

Forrás:
Fokozatosan jönnek az új utazási kártyák; Diószegi József; Napi Gazdaság; 2015. március 13.

Új európai műszaki bizottság alakul az épületinformációs modellezés (BIM) területén

„Az épületinformációs modellezés (Building Information Modelling, BIM) olyan számítógépes alkalmazás, amely egy épület teljes és integrált adatait gyűjti össze, és melynek használatával ezen adatok könnyen megoszthatók a tervezésben, a kivitelezésben és az üzemeltetésben részt vevő minden fél számára. Az európai országok állami hatóságai egyre inkább megkövetelhetik az ilyen számítógépes modellezési technológia alkalmazását a közbeszerzési szerződések és tervpályázatok esetében.

A CEN-ben az épületinformációs modellezés (BIM) területén új műszaki bizottság alakul, amely lehetővé teszi, hogy a CEN átvegyen számos meglévő nemzetközi (ISO) szabványt európai szabványként. Ez az új TC is dolgozhat ki szabványokat (vagy más kiadványokat) az IFC (Industry Foundation Classes) formátumon alapuló adatátvitel, az adatszótárak (data dictionaries) és az információcsere-folyamatok területén. Az elfogadott szabványok alkalmazása értékes segítséget nyújt a tervezők (mérnökök és építészek), továbbá a kivitelezők és az üzemeltető vállalkozások számára.

A Magyar Szabványügyi Testület március folyamán várja azok jelentkezését, akik érdeklődnek az épületinformációs modellezéssel kapcsolatos szabványosítási tevékenység iránt. A munkába bekapcsolódni kívánók számára Kondorosi Dóra szabványosító menedzser (d.kondorosi@mszt.hu) szolgál további információkkal.”

Forrás:
Új európai műszaki bizottság alakulása az épületinformációs modellezés (BIM) területén; Magyar Szabványügyi Testület; 2015. március

Az optikai hálózatok (FTTH) európai fejlődésének körképe

„Világ és Európa szerte dúl az intenzív optikai hálózatfejlesztés egyik fő vonala az FTTH hálózat kiépítése, amelynek lényege, hogy minden előfizetőt külön-külön optikai szálon lát el az adott hálózatüzemeltető nyilvános optikai kapcsolóközpontján keresztül. A rendszer előnye a nagy sebességre való képesség mellett, hogy az optikai kábelek érzéketlenek a különböző zavarokra és környezeti hatásokra, ezért a lehetséges hibaforrások száma drasztikusan lecsökken. A teljes körű rendszerfelügyelet miatt a hibák behatárolása leegyszerűsödik.
…
A következő 5 évben az FTTH előfizetők száma várhatóan megduplázódik az európai térségben. 2014 végén az európai régióban – 44 országot vizsgálva – 30,7 millió háztartásnak volt közvetlen csatlakozása az optikai hálózathoz, beleértve a többlakásos társasházakban (MDUs – Multiple Dwelling Units) lévő lakásokat, melyek FTTB (fiber-to- the-building) kapcsolaton keresztül kapják a nagysebességű szolgáltatást. [Az FTTB nem azonos az FTTH-val! Lásd a „Fiber to the x” című szócikket a Wikipédiából. Szerk.]
Az előrejelzés szerint 2019 végére ez a szám közel 62 millióra fog emelkedni, ami a 44 ország 324 millió háztartásának 19%-át jelenti. Számítások szerint a 62 millió hozzáférés 47%-át a meghatározó nemzeti telekom cégek, 46%-át a piacon versenyző operátorok, 7%-át pedig a települések vagy közműcégek fogják szolgáltatni. Az FTTH kapcsolatok 70%-át a többlakásos társasházak fogják kitenni, és ami a technológiát illeti, a kapcsolatok 55%-a PON (passzív optikai hálózat) lesz, 45%-a pedig point-to-point Ethernet technológiával fog megvalósulni.

Általánosságban elmondható, hogy a fokozódó verseny, a szabályozási környezet javulása, a gyors kiépítés és a pozitív jelek Franciaországban, Spanyolországban, valamint a folyamatban lévő agresszív kelet-európai építkezés felbátorította a piacokat a múlt évben. Néhány ország valóban felszállt az FTTH gyorsvonatra, mások nem annyira, például az Egyesült Királyságban és Németországban a meghatározó operátorok amellett döntöttek, hogy a rézszálas hálózatba fektetnek az optikai helyett.

Habár a kiépítés és az FTTH programokban való részvétel gyorsul, ezt nagyon alacsony bázison teszi. A számok még kevésbé látványosak, ha Oroszországot kivesszük a képletből: a tavalyi év végi 30,7 millió FTTH kapcsolatból 13,5 millió található az említett országban. Ezzel jelenleg Oroszország messze a legnagyobb FTTH piac, melyet Románia követ kb. 2,1 millióval, majd Svédország jön több mint 1,5 millió háztartással.

A 44 országból 22-re fókuszáló előrejelzés szerint, 2019 végére továbbra is Oroszország lesz a piacvezető 22 millió FTTH kapcsolattal, utána Franciaország, Spanyolország, Törökország és Svédország (Románia nincs a 22 vizsgált ország közt).

Az európai FTTH és FTTB előfizetők száma a 2014 decemberét megelőző 12 hónapban 50%-kal emelkedett, és így elérte a 15 milliós számot. Ez a szám nem tartalmazza az orosz és ukrán piac adatait.
Igaz új országok nem csatlakoztak az FTTH rangsorhoz, a németországi fejlesztések új lendületet kaptak, ahol az alternatív operátorok, mint a Deutsche Glasfaser előre lendítik az optikai fejlesztéseket. Amennyiben ilyen ütemben haladnak a fejlesztések, Németország eléri a rangsorba kerülés 1%-os lefedettségi határát.

Jó fejlődési ütemet mutat Románia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália is. Olyan országok, mint Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság és az Egyesült Királyság kevesebb, mint 20.000 új FTTH ügyfelet regisztráltak 2014 folyamán.

A montenegrói szolgáltató Crnogorski Telekom 7,4 millió eurót fektetett eddig FTTH hálózatának kiépítésébe, mondta el Vladan Pekovic technológiai és IT igazgató. 2009 óta 10 várost és 37.000 otthont kapcsoltak rá az optikai hálózatra, amivel akár 100 Mbps sebesség is elérhető. A fővárosban, Podgoricában több mint 23.000 otthon rendelkezik hozzáféréssel, a többi jelentősebb montenegrói város számai pedig a következők: Kotor (1,800), Budva (3,400), Bar (2,400), Herceg Novi (2,000), Niksic (1,300) és Bijelo Polje (1,300).

Hollandiában az FTTH hálózati penetráció elérte a 31%-ot. Az elmúlt évben az előfizetők száma 1,95 millióról 2,3 millióra emelkedett, így a penetráció 26%-ról 31%-ra nőtt. A penetráció a Flevolan tartományban a legmagasabb, de a legerőteljesebb fejlődés Overijssel-ben volt megfigyelhető 2014-ben.”

Forrás:
Optikai hálózat (FTTH) fejlődésének piaci körképe; Kecelcom; 2015. február 15.(pdf)
Europe’s FTTH Subs to Double by 2019; Light Reading; 2015. február 12.
FTTH subscribers in Europe: nearly 15 million; Broadband TV News; 2015. február 12.
Crnogorski Telekom reaches 37,000 homes with FTTH; Telecompaper; 2015. február 23.
Dutch FTTH network penetration reaches 31%; Broadband TV News; 2015. február 9.
Lásd még: Fiber to the x; Wikipédia

Processzorok vs. professzorok. II. Egészséggazdaság-Egészséggazdagság Konferencia

„8:20–8:50 Regisztráció
8:50–9:00 Köszöntő – Heim Pál stratégiai igazgató és Stekl László elnök, Heim Pál Alapítvány
9:00–9:25 A magyar egészségügy modernizálása – Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár
9:25–9:45 Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére – Dr. Ruszinkó Ádám, turizmusért felelős helyettes államtitkár, NGM
9:45–10:05 Innovatív digitális megoldások a krónikus betegek együttműködésének javításáért – Dr. Mucsi János, tüdőgyógyász, Légúti Betegek Országos Egyesülete
10:25–10:45 Kávészünet
10:45–11:45 Milyen lesz információtechnológiai oldalon a jövő egészségügye? Panelbeszélgetés

Papp István ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország Kft.

Berczik Márton customer solution manager, SAP

11:45–12:05 Az egészségügyi szoftverek intézményi fejlesztési területei – Papp István ügyvezető, Microsoft Magyarország Kft.
12:05–13:00 Ebédszünet
13:05–13:25 Vonalkódok, QR kód, RFID és társai az egészségügyi ellátó rendszerekben – GS1 szabványok és IT megoldások

Regős Péter, a Vonalkód Rendszerház Kft. beszerzési igazgatója

Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. implementációs és értékesítési igazgatója<

13:25–13:45 A jövő trendjei: okos gyógyszerek, új esélyek – Dr. Jakab Zoltán az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke
13:45–14:05 Zöld egészségügy, megújuló energiák hatása az egészségre – Glattfelder Béla belgazdaságért felelős államtitkár, NGM
14:05–14:25 Online közösségi platformok és szerethető mobildokik – Balogh Judit az mHealth szakértője, Szinapszis cégcsoport
14:25–14:45 Hogyan befolyásolhatják az otthoni diagnosztikai eszközök a jövő egészségügyét? – Dr. Lantos Zoltán nemzetközi egészséggazdasági szakértő
14:45–15:05 Okos innovációk az egészségügyben – Sepp Norbert, IBM Magyarország Kft.
15:05–15:25 Kávészünet
15:25–15:45 Szélessávú egészségügy – Medvey András, SOTE informatikai technológiai és üzemeltetési igazgató
15:45–16:05 Az adatbiztonság és az okos megoldások hatása az egészségügyi informatikai fejlesztésekre – Kuthy Antal, az EGroup ügyvezetője
16:05–16:45 Egészségesebbek leszünk 20 év múlva, ha az okos eszközök természetes részei lesznek életünknek? Panelbeszélgetés

Dr. Perjés Ábel orvos

Kuthy Antal Egroup

Dr. Lantos Zoltán

16:45–17:00 Zárszó – Stekl László, Heim Pál

Időpont: 2015. március 24.
Helyszín: Budapest Marriott Hotel, Budapest, Apáczai Csere János utca 4.
Jegyár: 34900 Ft + Áfa…”

Forrás:
Napi Gazdaság

Intelligens közlekedési rendszerek: Arccal az ITS fejlesztések felé

„Rasmus Lindholm, az Ertico – ITS Europe kommunikációs és PR igazgatóját látta vendégül a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. stratégiai igazgatója, Dávidházy Gábor. A találkozó elsődleges célja a két szervezet közötti együttműködési lehetőségek feltárása volt, illetve folytatódtak az októberben Bordeaux-ban megrendezésre kerülő ITS World Congress-el kapcsolatos egyeztetések.

A jelenleg elsősorban mobilparkolásban és e-matrica értékesítésben tevékenykedő hazai társaság a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform megvalósítására létrejött projekt munkálatait is aktívan végzi, de kiemelt szerepet vállal az okos város koncepció és szabályozás kialakításában és az intelligens közlekedési rendszerek egyéb területein is. Már a megvalósult rendszerek is nemzetközi érdeklődésre tartanak számot, a mostani találkozó megerősítette a résztvevőket ebben.

Látogatása során az Ertico – ITS Europe képviselője találkozott az intelligens közlekedési rendszer kapcsán érintett, további hazai szervezetek képviselőivel. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által szervezett program keretében egyeztetés zajlott Dr. Barcsa Lajossal, Debrecen alpolgármesterével is, aki hangsúlyozta a nemzetközi együttműködési lehetőségek jelentőségét, hiszen a tapasztalatcsere, az egymástól való tanulás szerepe megnő a hasonló kihívásokkal szembesülő nagyvárosok esetében. A debreceniek rövidesen összeállítják az okos város víziójának valóra váltásához szükséges „kívánság listájukat”, amelyről a következő, nyári találkozón konzultálnak.

Az ITS fejlesztések számtalan hazai szereplője közül a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és az IBM Magyarország vett részt az egyeztetések első körében, a következő – a tervek szerint hosszabb – látogatásra júniusban kerül sor.”

Forrás:
Arccal az ITS fejlesztések felé; Nemzeti Mobilfizetési Zrt.; 2015. március 11.
Lásd még: ERTICO – ITS Europe és ITS World Congress

Drónok és szenzorok a magyar szántóföldeken

„Egy magyar mezőgazdasági dolgozó termelékenysége messze elmarad a nyugat-európai társakétól, de a szakadék akár tovább is nőhet, ha a magyar gazdáknak csak egy kis része változtat a szemléletén, derült ki múlt héten – a Watify program keretében megrendezett – PreGa agrárinformatikai konferencián. A rendezvény résztvevői amellett érveltek, hogy több ezer éves múltra visszatekintő mezőgazdaság és az alig 60 éves informatika kiválóan együtt tud működni.

Japán informatikai vállalatok, így a Panasonic, a Hitachi vagy a Sony, a feleslegessé váló gyárépületeiket előszeretettel alakítják át „salátagyárrá”, zöldségüzemmé, ahol gyakorlatilag számítógépek és robotok termesztik a tányérra valót. Dubaiban, a sivatag közepén van a világ legelső teljesen automatizált eperültetvénye egy acélcsarnokban, ahol a termesztést szintén számítógépek felügyelik, automata rendszerek öntöznek, szellőztetnek, illetve juttatnak ki tápanyagot, s emberi kézre csak a szüretkor van szükség.

Eközben Magyarországon is programozott és automatikus rendszer termel ipari mennyiségben gombát, rengeteg gazda földjét 2 centiméter pontosságot tartani képes automata traktorok szántják, gondozzák. Van olyan gazda, aki drónra szerelt elektrospektrométerrel méri a gabona cellulóztartalmát, hogy műtrágyát csak a szükséges helyre kelljen szórni.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége szerint a fenti példák is szemléltetik, hogy manapság az informatikai és infokommunikációs eszközök szervesen beépültek a mezőgazdaságba, mint a nitrogén a helyesen művelt szántóföldbe. A gazdák nem nevezik informatikának vagy digitalizációnak a folyamatot, egyszerűen csak jelentős pénzt tudnak spórolni azzal, ha a termésük egy részét nem viszi el egy betegség, jelentős bevételhez jutnak akkor, ha nagyobb mennyiséget és jobb minőséget tudnak előállítani kevesebb munkával.

Szenzorok a szántóföldön
Az úgynevezett precíziós gazdálkodás az informatikán, az infokommunikációs, digitális eszközökön, szoftvereken alapszik, kiegészülve modern agrotechnikai eszközökkel. Ma már szenzorok, drónok, űrfelvételek adatait elemzik számítógépekkel a modern farmerek, s ezek segítségével állítják össze gazdálkodási terveiket. A méréseik adatait elemezve döntik el, hogy hová mennyit vessenek, mennyi növényvédő szert, tápanyagot juttassanak ki. A hozamtérképek, GPS koordináták, speciális térképjelek alapján a traktort is automatika kormányozza, a gépkezelő feladata gyakorlatilag csak annyi, hogy vigyázzon a járműre.

Az IVSZ szerint Informatikai vállalkozások tucatjai álltak a mezőgazdaság szolgálatába, mára nem az az előny, ha valaki használ ilyen megoldásokat, hanem hátrányba kerülnek azok a gazdálkodók, akik nem adaptálják az új technológiákat. Az EU-s és a világpiacon ma már versenyképtelen egy olyan mezőgazdaság, ami elavult eszközökkel, magas költségek mellett csak közepes minőségű és mennyiségű terméket képes előállítani. A digitálisan felvértezett farmok olyan előnyre tesznek szert, amellyel szemben semmilyen piacvédő támogatási rendszer nem nyújthat védelmet.”

Forrás:
Drónok és szenzorok a magyar szántóföldeken; HVG.hu; 2015. március 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

200 közmunkás kezdte meg az archív anyagok digitalizálását az MTVA-ban

„Az MTVA épületében tovább folytatódik az értékmentés, hiszen a közmunkaprogramnak köszönhetően újra indultak az archiváló gépek. 2015. március 1-én 200 munkatárs lépett be a Kunigunda utcai székházba, akik kizárólag az archiválás területén munkálkodnak közfoglalkoztatottként. Az archiválás területen az analóg hordozókat dolgozzák fel, amelyek audio-vizuális-, hang- és képtartalmakat őriztek eddig az utókor számára. Az idei év tavaszának első napján kezdődött azoknak a mikrofilmeknek a megmentése, amelyekre korábban, az immáron 100 éves újságokat és cikkeket archiválták. Ennek a technológiának a nagyszámú digitalizálása csak most vált elérhetővé. A munkafolyamat a letapogatással kezdődik, amellyel elérik, hogy az analóg anyagot digitális formátumba hozzák. Ez a formátum jellemzően PDF fájl. A PDF fájlok előnye, hogy sok információt lehet hozzájuk csatolni. Olyan ez, mint amikor régen az írásvetítőre először egy fóliát tettünk, ami csak a kérdéseket tartalmazta, de a második fólia (layer) felhelyezésével plusz infót kaptunk a megfejtésről. Tulajdonképpen itt is ez történik csak modern eszközökkel. Az eljárás során a matuzsálem anyagokat úgynevezett OCR-rel látják el. Ez egy karakter felismerő rendszer, amelynek segítségével keresni lehet az öreg, archivált anyagokban. Olyan értékhozzáadás ez, ami megsokszorozza, az egyébként is szinte felbecsülhetetlen tartalmak értékét. Vegyünk egy példát: Ha valaki a windsori kastélyról szeretne megtalálni valamit, amely a századfordulón történt, akkor csak beüti a keresőbe és az összes ilyen, már feldolgozott anyag meg fog jelenni neki és nem kell napokat vagy akár hónapokat töltsön keresgéléssel.

A Sajtóarchívum rendszere jelenleg még zárt ajtók mögött működik, de idővel a nagyközönség is találkozhat ezzel az ingyenes szolgáltatással. Emellett folyamatosan bővül a Fotóarchívum digitális állománya is. Az itt működő rendszer, a Fotóbank olyan almárium lesz, ahol a leírt könnyedséggel lehet majd keresni és a képekhez ráadásul pontos leírást is kapunk. Az adatok pontossága és megbízhatósága kiemeli a rendszert, a megszokott internetes keresések sorából. Nincsenek felesleges, vagy téves adatok. Tehát nem kell találgatni, hogy dédnagyapám áll a képen a nagy tölgyfa árnyékában, mert a munkafolyamatot csak akkor tekintik lezártnak és kerül be a majdan nyilvános rendszerbe, ha az utolsó részletről is kiderül mit ábrázolt. Jelen pillanatban közel 2 millió kép található a rendszerben, amelyek száma, a közmunkaprogram és az MTVA kiváló együttműködésének köszönhetően folyamatosan bővül. A Fotóbank kapuja a jelenlegi tesztüzem után, még ez évben megnyílik a nagyközönség számára is.”

Forrás:
A tavasz újraindította az archiváló gépeket; Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA); 2015. március 3.

Porrá égtek a Fortepan értékes fotói

„Szomorú hírt közölt pénteken a Fortepan fotóarchívum Facebook-oldala: egy elektromos zárlatot követő tűzben elégett az a százezer darabos, ritka képgyűjtemény, amit a XI. kerületi Uvaterv székház szuterénjében tároltak évtizedek óta, régi kacatok között.

A felbecsülhetetlen értékű fotógyűjtemény, amit a Fortepan az Uvaterv kérésére már éppen elkezdett volna digitalizálni az utókornak, 1949-től dokumentálta az építőipari cég tevékenységét. A Fortepan szerint a gyűjtemény részletesen dokumentálta

a Duna-hidak,

a fővárosi metrók,

az Úttörővasút,

a Ferihegyi repülőtér,

az összes magyarországi főút és autópálya,

és az ’56 utáni újjáépítés

összes munkálatát.

A tűzzel szerencsére nem tűnt el örökre az Uvaterv története: a cég 1965 utáni fotóinak egy részét a Fortepan már digitalizálta, és hamarosan látható lesz az oldalukon.”

——-

„Elektromos zárlat miatt leégett pénteken az Uvaterv fotóarchívuma. A gyűjteményben többek között a Duna-hidakról, az Úttörővasútról, Ferihegyről őriztek ritka fényképeket.

Az egyébként is az anyag digitalizálásán dolgozó Fortepan munkatársai szombat reggelre önkénteseket szerveztek, aki kézikocsikon kihordták a megmaradt, még menthetőnek vélt anyagokat az épületből és próbálják azokat rendbe tenni.

Több mint százezer síkfilmről van szó, az építő cég 1949-től dokumentálta a tevékenységét…”

Kiegészítés: „Nehéz megbecsülni, hogy mi is maradt meg, de biztos, hogy sokezer negatívkocka megmentésére van esély. ” (Fortepan Facebook-oldala)
Forrás:
Porrá égtek a Fortepan értékes fotói; Szűcs Gyula; Index.hu; 2015. február 13.
Videó: önkéntesek mentették a tűzben megégett páratlan fotógyűjteményt; HVG.hu; 2015. március 14.

Csekkfizetés: éles verseny a Posta és a Tesco között

„Egy hónapja működik a Magyar Posta húsz csekkbefizető automatája és az állami vállalat tegnap azt közölte a Világgazdasággal, hogy eddig huszonötezer csekket adtak fel 270 millió forint értékben.

Korábban a vállaltnál úgy kalkuláltak, hogy egy átlagos napon pár százan biztosan az automatákat választják majd, de a forgalmasabb időszakokban akár a több ezres szintet sem tartották kizártnak. A forgalom szinte garantált, hiszen a magyar lakosság 70-80 százaléka továbbra is sárga csekkel rendezi rezsiköltségét- Évente 200 millió darab ilyen megbízást adnak fel a postán.

Ráadásul eddig csak a teljesen megszemélyesített, gépi kitöltésű csekkeket lehetett így befizetni, mostantól viszont – a Magyar Posta tegnapi közlése szerint – már minden szolgáltató, valamennyi csekkje, még a kézzel írott is. A Magyar Posta tervezi a hálózat bővítését, illetve vizsgálja annak lehetőségét, hogy készpénzt is elfogadó automatákat is üzembe állítson. Jelenleg ugyanis csak bankkártyával lehet fizetni. Az automaták közül 11-et a fővárosba, illetve annak agglomerációjába telepítettek, de került belőlük Debrecenbe, Győrbe, Kecskemétre, Miskolcra, Szegedre, Székesfehérvárra és Szombathelyre is. A 20 automatából 5 plázában kapott helyet, míg 6 postahivatalokban működik.

Fő rivális a Tesco, amelynek február 9-től már minden áruházában működik az ingyenes csekkpont terminál. Egyelőre csak a GDF SUEZ energia cég csekkjeit fogadják el, de a lista folyamatosan bővülhet. A terminál által kinyomtatott bónt a kasszáknál kell átadni és készpénzzel lehet fizetni. A fizetését követően pedig egy hivatalos igazoló blokkot kap az ügyfél, melyen minden szükséges adata szerepel. Az automatákat a Digit Pont Network Kft. telepítette. Mivel a bankok és közüzemi szolgáltatók fejlesztései ellenére nagyon lassan csökken a sárga csekkek aránya, ezért biztosra vehető a forgalom.”

Forrás:
Csekkfizetés: éles verseny a Posta és a Tesco között; Világgazdaság Online; 2015. március 13.

Egyre többet költ kutatás-fejlesztésre Kína

„Évről évre növeli kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadásait Kína, amely már a teljes bruttó hazai termék több mint két százalékát költi erre – adja hírül a China News Service honlapján.

A hírportál idézi Van Kangot, az ország tudományos és technológiai tárcáját vezető minisztert, aki egy kínai újságíróknak tartott sajtótájékoztatón beszélt a témáról. Van úgy fogalmazott, hogy a K+F-re fordított összegek lendületesen nőnek, tavaly már a GDP két százalékát is meghaladták, és nagyjából 185 milliárd dollár körüli összeget tettek ki. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások háromnegyed része a vállalati szféra képviselőitől származott, őket a központ a jövőben is ösztönzi a minél nagyobb költésre, emellett pedig a kormány is mind többet áldoz K+F-re – mondta Vang.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavalyi tanulmánya szerint az évtized vége előtt Kína költheti a világon a legtöbbet kutatás-fejlesztésre, megelőzve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót.

Peking célja, hogy 2019-re a K+F büdzséje a GDP 2,5 százalékát is elérje. Az innováció a jelenlegi ötéves tervben is kiemelt helyen szerepel, aszerint a szabadalmak számát az évtized közepére százezer lakosra számolva 3,3-re kell emelni.

A befektetett összegek emelése mellett ugyanakkor az országban a minőségi innováció fejlesztésére is szükség van, sok téren ugyanis még mindig függ a külföldi technológiáktól, s a hazai fejlesztések színvonala is kívánnivalót hagy maga mögött – hívják fel a figyelmet a hazai szakértők újra és újra a sajtóban. Az országban a szakképzés színvonalát is emelni kell, mivel Kína a világszínvonalú kutatók számát illetően is lemaradásban van.”

Forrás:
Egyre többet költ kutatás-fejlesztésre Kína; Napi Gazdaság Online; 2015. március 12.

Már minden szolgáltató, valamennyi csekkje befizethető a Magyar Posta csekkbefizető automatáinál

„A Magyar Posta csekkbefizető automatáin keresztül, a fejlesztés újabb eredményeként, már minden szolgáltató, valamennyi csekkje befizethető – az automata elhelyezkedésétől függően – gyorsan, kényelmesen, akár a hét minden napján, a késő esti órákban is.

A Magyar Posta Zrt. – alig egy hónappal a csekkbefizető automaták üzembe állítását követően – megteremtette annak feltételeit, hogy minden csekk kibocsátó, valamennyi csekktípusa befizethető legyen az automatákon keresztül. A Magyar Posta az egyetlen olyan szolgáltató, amely ezt az alternatív, készpénzkímélő fizetési megoldást ilyen széleskörűen nyújtja. Az automatákon bankkártyával történik a csekkek fizetése, amely kártyás vásárlási tranzakciónak minősül!

A Magyar Posta – az igénybevételtől függően – tervezi a csekkbefizető automata hálózat további bővítését, illetve vizsgálja annak lehetőségét, hogy készpénzt is elfogadó automatákat is üzembe állítson. A fejlesztés következő állomásaként a Magyar Posta hűségkártya programjába is bekapcsoljuk a csekkbefizető automata hálózatot.

A csekkbefizető automata bevezetésének célja, hogy a Magyar Posta ügyfelei gyorsan és kényelmesen tudják intézni befizetéseiket. Az üzletházakban elhelyezett automaták esetében – igazodva az üzletház nyitvatartási idejéhez – az ügyfelek tágabb időintervallumban tudják befizetni csekkjeiket.

Az automatákon bankkártyával történik a csekkek fizetése, amely kártyás vásárlási tranzakciónak minősül. Az automatán keresztül egy fizetési művelettel maximum 290.000 Ft értékben legfeljebb öt csekk adható fel.

Az automatákon keresztül már nemcsak a teljesen megszemélyesített, gépi kitöltésű, hanem valamennyi típusú csekk befizethető. A csekkbefizető automata használata egyszerű. Az Általános Szerződési Feltételek elfogadását követően be kell helyezni a csekkeket az automatába, amely beolvassa azokat. Az automata a csekk típusától, kitöltöttségétől függően a csekken szereplő összeg megadását kérheti. Ebben az esetben a fizetendő összeget a képernyőn látható szám ikonok érintésével meg kell adni, majd a rögzített összeget jóváhagyni. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a megbízás összegének az ügyfél által rögzített összeg minősül! Az összegek jóváhagyása után meg kell nyomni a fizetés ikont, majd be kell helyezni a POS terminálba a bankkártyát. A fizetési tranzakció után az automata bizonylatot nyomtat, amely hitelesen igazolja a csekk befizetését.

A csekkbefizető automaták beszállítója a T-Systems Magyarország Zrt.

A csekkbefizető automaták elérhetősége Budapesten és vidéken.

A Magyar Posta:

2014 őszén bevezette az iCsekk mobil alkalmazással történő csekkbefizetést,

a készpénzkímélő fizetési megoldásra törekedve 2015. január 1-jétől a teljesen megszemélyesített, gépi kitöltésű, minden információval, adattal ellátott csekkek esetében kötelezővé tette a postai QR kód feltüntetését,

elkezdi a postai hálózatban jelenleg üzemelő POS terminálpark cseréjét,

2015-ben a Magyar Posta megteremti annak feltételeit, hogy a postákon történő csekkbefizetés során a kártyával történő fizetés ne készpénzfelvételnek, hanem kártyás vásárlásnak minősüljön,
bevezette a csekkbefizető automatákat.

A Magyar Posta sem a csekkbefizető automatákon, sem pedig a postai QR-kóddal befizetett tranzakciókért – hasonlóan a postahelyen készpénzben befizetett csekkekhez – nem számít fel díjat a csekkbefizető ügyfélnek.”

Forrás:
Új lehetőség a Magyar Posta csekkbefizető automatáinál!; Magyar Posta Zrt.; 2015. március 12.
Lásd még: korábbi cikkeink csekkbefizetés témában

Szakirodalom

Helyi kormányzás, helyi tudás, helyi fejlesztés

„A tudás, a hatalom és kormányzás összefüggésrendszerét a szociológia és politikatudomány széles megközelítésben tárgyalja, a hatalom általános sajátosságai, szereplői, a tudás birtokosai, és a társadalmi részvétel egyaránt relevánsak. A közpolitika tudománya a tudás termelése, terjedése és közpolitikai hatásrendszere közötti összefüggésre koncentrál, hangsúlyozva, hogy a kormányzási rendszerek alkalmassága meghatározza a tudás „termelését” és terjedését, hasznosulását is. A tudás és kormányzás kérdésköréhez e tanulmány más módon közelít, egyrészt az összefüggéseket térbeli keretbe rendezi, másrészt összekapcsolja a fejlesztéspolitikával. Ha a helyi gazdaságfejlesztés alatt nem csupán szociális célú beavatkozást értünk, hanem a gazdaság modernizációjának fontos dimenzióját, és a növekvő területi különbségek csökkentésének eszközét, akkor fel kell tenni a kérdést, vajon képesek e az önkormányzatok a helyi gazdaságfejlődést a helyi tudásokra alapozni, és ezt a folyamatot vezérelni?
…
A helyi fejlődési folyamatok befolyásolására a formális felhatalmazáshoz a szűkülő eszköztár kevésnek ígérkezik. Források, kompetenciák hiányában elvesztik az önkormányzatok azt a lehetőséget, hogy birtokolják, illetve becsatornázzák a fejlesztésbe a helyi tudást. Továbbra is pályázati projektakciók véletlenszerű láncolata szívja fel a forrásokat, a bizonytalan jövőre bízva az új beruházások fenntarthatóságát, egymáshoz és a környezethez illeszkedését. Az eszköztelen, gyenge felhatalmazású önkormányzatok aligha tanulják meg a helyi tudásra épülő helyi gazdaságfejlesztés összetett, finom technikákra, helyi kísérletezésre, tanulásra épülő kormányzását. És akkor még nem is beszéltünk a tudás fővárosi koncentrációjáról, a tudáspartnerekről, az egyetemek, a K+F sanyarú helyzetéről, a tudástranszfer hiányzó intézményeiről. Van még mit tanulni fent is, lent is.”

Forrás:
Helyi kormányzás, helyi tudás, helyi fejlesztés; Pálné Kovács Ilona; Magyar Tudomány; 2015. február

Az MSZ EN ISO 9001:2009 alkalmazási irányelvei számítógépes szoftverekhez, az ISO/IEC 90003:2014 szerint

„A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 2014 decemberében közzétette az „ISO/IEC 90003:2014 Szoftvertechnológia. Az ISO 9001:2008 alkalmazási irányelvei számítógépes szoftverekhez” című szabványt.

Ez a nemzetközi szabvány útmutatást ad a szervezeteknek az MSZ EN ISO 9001:2009 alkalmazásához számítógépes szoftverek beszerzésére, szállítására, fejlesztésére, üzemeltetésére és karbantartására. A szabvány alkalmazása független a technológiától, az életciklusmodellektől, a fejlesztési folyamatoktól, a tevékenységek sorrendjétől és az adott szervezet felépítésétől.

Az ISO/IEC 90003:2014 szabványt célszerű alkalmazni olyan szoftverre, amely
• egy másik szervezettel kötött kereskedelmi szerződés része,
• kereskedelmi célú termék,
• a szervezet folyamatainak támogatására szolgál,
• hardvertermékbe van beépítve, vagy
• szoftverszolgáltatásokkal kapcsolatos.

Egyes szervezeteknél az összes fenti tevékenység szerepel, mások csak egy területre specializálódnak, de bármely esetben a szervezet minőségirányítási rendszerének le kell fednie a szervezeti működés minden (a szoftverhez kapcsolódó és nem kapcsolódó) területét.

Az ISO/IEC 90003:2014 angol nyelven megvásárolható az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhető a kiado@mszt.hu e-mail címen a megrendelőlap kitöltésével. Nemzeti szabványként való bevezetésére és magyar nyelvű kiadására árajánlat kérhető Csík Gabriella főosztályvezető-helyettestől a g.csik@mszt.hu e-mail címen.”

Forrás:
Az MSZ EN ISO 9001:2009 alkalmazási irányelvei számítógépes szoftverekhez, az ISO/IEC 90003:2014 szerint; Magyar Szabványügyi Testület; 2015. március

Törvények, rendeletek

A miniszterelnök 21/2015. (III. 12.) ME határozata a 2014–2020 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek kinevezéséről

„A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján
1. dr. Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága,
2. Tasó Lászlót, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárát az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága,
3. Szabó Zsoltot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárát a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program monitoring bizottsága,
4. dr. Rákossy Balázst, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárát a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program monitoring bizottsága,
5. Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárát a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program monitoring bizottsága,
6. Glattfelder Bélát, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkárát a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program monitoring bizottsága,
7. dr. Kovács Zoltánt, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárát a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program monitoring bizottsága,
8. Kis Miklós Zsoltot, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárát
a) a Vidékfejlesztési Program monitoring bizottsága,
b) a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program monitoring bizottsága, és
c) a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága
elnökévé kinevezem.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A miniszterelnök 21/2015. (III. 12.) ME határozata a 2014–2020 programozási időszak egyes operatív programjai monitoring bizottsági elnökeinek kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2015. évi 31. szám; 2015. március 12.; 2658. oldal (pdf)

11. szám, 2015. március 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek