Skip to main content

11. szám, 2016. március 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

42. Kormányinfo: Lázár János a Klikről, a pályázati rendszerről, az intézményátszervezésről és más aktuális kérdésekről

„…Átalakul a Klik és kifizeti tartozásait
Lázár János jelezte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – amely júliustól átalakul – március végéig az összes tartozását kifizeti. Emlékeztetett arra, hogy 38 milliárd forint extratámogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Klik 90 ezer lejárt számlájának kiegyenlítésére, és nyolcmilliárd forintot már kifizettek. Megemlítette azt is, hogy csökkentik a pedagógusértékeléseknél a bürokráciát.

A miniszter beszámolt arról, hogy Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban számol be a köznevelési kerekasztal munkájáról és tesz javaslatokat a kormánynak. A miniszter ismételten azt kérte a tiltakozóktól, hogy vegyenek részt a kerekasztal munkájában.

Lázár János elmondta, hogy a szakminiszter szerint jövő év elejétől rendezhetik a nyugdíj előtt álló pedagógusok fizetését. Meg kell vizsgálni, hogyan „bukhatott ekkorát” az iskolák – állam és önkormányzatok közötti – osztott fenntartása. Egyértelmű és világos felelősségi viszonyokra van szükség – jelentette ki.

Átláthatóságot növelő rendszer az uniós pályázatok értékelésében
Beszélt arról is: néhány héten belül kezdődik a kormányzatban a 2017-es költségvetés vitája, amelyet az elmúlt harminc év legstabilabb államháztartási helyzetével kezdhetnek meg.

Lázár János elmondta, mintegy háromezer állami alkalmazottra lesz szükség az európai uniós pályázatok értékeléséhez. A miniszter ezzel megerősítette azt, hogy az átláthatóságot növelendő az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki.

Jelezte, ezek az alkalmazottak jelenlegi munkájuk mellett vállalják a pályázatértékelést. Kiválasztásuk objektív szempontok alapján történik, átesnek majd nemzetbiztonsági átvilágításon is, és nyilvános szaknévsorba kerülnek majd. Hozzátette: ezzel a munkával egy állami tisztviselő megkereshet annyit, amennyi a mostani éves fizetése. Lázár János a költségeket egymilliárd forintra becsülte.

A kormány eddig 4500 milliárd forintnyi uniós pályázatot írt ki, ami a teljes keret fele. Jelenleg háromezer milliárd forintnyi pályázat elbírálás alatt van, 500 milliárd forintról már döntöttek – ismertette.

Hozzátette: ez az utolsó nagy lehetőség, hogy ilyen koncentrált összegben költsenek uniós forrásokat az ország fejlesztésére, mert 2020 után átalakul az uniós pályázati rendszer.

Lázár János beszélt arról is, hogy az államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte a posta-, valamint a jegybanktörvény módosítását. A postatörvény módosításának előterjesztője beépítette a javaslatba a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének észrevételeit, így megtörtént a közérdek és az üzleti érdek közötti elhatárolás – emelte ki. A köztársasági elnöknek csak a jogszabály hatályával kapcsolatban volt kifogása – tette hozzá.

A jegybanktörvény módosításával kapcsolatban azt mondta: Európa számos országában vita zajlik arról, hogy a nyilvánossághoz vagy a pénzügyi biztonsághoz fűződik-e nagyobb érdek. Ezt jó vitának tartja, amely hosszú időre eldőlhet. A miniszter kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bárki lobbizott volna a törvénymódosításért a miniszterelnöknél.
…
A háttérintézmények átalakításáról szólva beszélt arról, hogy a Hagyományok Háza – a Nemzeti Színházhoz és az Operaházhoz hasonlóan – a nemzeti intézmények sorába lép, a Magyar Államkincstárt pedig úgy fejlesztik, hogy az lesz az állam kifizető ügynöksége. Hozzátette: a gyermektámogatás, a nyugdíj és a szociális támogatás kifizetése is az államkincstárhoz kerül.”

Forrás:
A balkáni védekező országoknak is forrást kell juttatni; Miniszterelnökség; 2016. március 10.

Átalakítják az uniós pályázatértékelést

„Az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki – közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az uniós forrásokról rendezett Portfolió konferencián, Budapesten.

A Miniszterelnökség április 15-ig javaslatot tesz a kormánynak az értékelési rendszer átalakításra. Lázár János hangsúlyozta: elvárás, hogy csak állami tisztviselő értékeljen, a pályázatértékelésnél nem lesz kiszervezés. A miniszter szerint a pályázatot értékelők újra-kiválasztásáról lesz szó, nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelő szaknévsort állítanak össze, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempont alapján.

Lázár János kifejtette: minden pályázatnál két értékelőnek kell lennie, akik az államtól kapják a pénzt, hivatali kötelezettségek mellett végzik majd a munkát. A pályázati döntéselőkészítő bizottság pedig a szaktárca, az államháztartásért felelős minisztérium és a Miniszterelnökség képviselőiből tevődik össze – tette hozzá. A miniszter kijelentette: cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számonkérhetőbb, felelősséget vállaló legyen.

A konferencián Lázár János beszélt arról, hogy Magyarország 108 százalékban használta fel a 2007-2013-as időszakban az uniós forrásokat, 9600 milliárd forintra vállalt kötelezettséget, várhatóan 9200 milliárd forintnál áll majd meg az Európai Bizottság által is jóváhagyott kifizetés. A 2007-2013-as időszakban 70 560 projekt részesült uniós támogatásban, 9536 milliárd forint értékben szerződtek. A miniszter utalt arra, hogy a térség számos országa forrásvesztéssel néz szembe. Lázár János szerint a 2007-2013-as uniós forrás felhasználásának tartalmi tanulságait le kell vonni, és kezdeményezi, hogy az országgyűlés vegye napirendre e tanulságok megvitatását.

A miniszter előadásában kiemelte, hogy a 2014-2020 közötti forrásokat Magyarországnak a gazdasági versenyképesség erősítésére kell fordítania. Megjegyezte: bizonytalan az EU 2020 utáni költségvetése, közvetlen gazdaságfejlesztésre várhatóan nem lesz forrás, és ez rosszul érinti egyebek közt az infrastruktúra-fejlesztést, az agrártámogatást. Lázár János elmondta: a V4-kel összefogva kívánnak jó pozíciót elérni a 2020 utáni költségvetésről kezdődő tárgyalásokon.

A miniszter megismételte, hogy a 2014-2020-as időszak uniós pályázatait 2017 június végéig kiírják, 2018 végére a ciklus forrásának jelentős részét ki is fizetnék. Lázár János kitért arra is, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektorban nemcsak hitel-, hanem tőkehiány is van, ezért szükség lenne nemzeti tőkeprogram indítására az érdemi változtatáshoz.”

Forrás:
Átalakítják az uniós pályázatértékelést; Miniszterelnökség; 2016. március 10.

Felhívás a Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések megvalósítására irányuló helyi akciócsoportok megalakítására és azok regisztrációjára

„A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága regisztrációt hirdet a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7. prioritási tengelye keretében elérhető Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD ) megvalósítása érdekében létrejövő helyi akciócsoportok (HACS) megalakítására.

A regisztráció célja olyan, partnerségen alapuló helyi akciócsoportok megalakítása, amelyek a helyi szükségleteket és lehetőségeket feltárva, ösztönzik a helyi szereplők együttműködését és tudatosságát, amellyel hozzájárulnak a helyi társadalom megújításához. Az így megalakult helyi közösségek elsősorban a kultúra és a közösségépítés terén tervezhetnek fejlesztéseket, amely fejlesztések közvetetten közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakítását és elterjesztését szolgálják.

A jelen közleményt követően megjelenő, a CLLD megvalósítására megnyíló felhívás kerete 45,64 Mrd Ft , amelyből a megvalósításra kiválasztásra került stratégia alapján, településmérettől függően a HACS-onként maximálisan felhasználható forrás az alábbi kategóriákra bomlik:
• 10 001-18 000 fő lakónépességű akcióterület: 500 millió Ft;
• 18 001-60 000 fő lakónépességű akcióterület: 800 millió Ft;
• 60 001-150 000 fő lakónépességű akcióterület: 1 500 millió Ft.
A CLLD eszköz megvalósítására kijelölt összefüggő terület lakossága legalább 10 000, de legfeljebb 150 000 fő lehet.

Az intézkedés keretében a kulturális és közösségi terek, szolgáltatások fejlesztése, kínálatuk bővítése kap támogatást, lehetőség szerint hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez is. Így például megvalósulhat: városi kulturális intézmények felújítása, illetve eszközfejlesztése; városrészi közösségi terek infrastrukturális felújítása, bővítése, eszközfejlesztése, kreatív, új szolgáltatások befogadására alkalmas térré alakítása; közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítése. Továbbá: helyi közösségszervezési tevékenységek; helyi identitást erősítő tevékenységek; megújított infrastruktúra közösségi használatát biztosító megoldások kialakítása, kulturális, közösségi programok szervezése, lebonyolítása; helyi aktivitást, társadalmi szolidaritást elősegítő tevékenységek; helyi, közösségi alapú gazdaságfejlesztési megoldások népszerűsítése, kialakítása, elterjesztése, stb.

A HACS alakításának feltételeit a 1303/2013/EU Rendelet 34. cikke (továbbiakban: EU Rendelet) szabályozza.”

Forrás:
Felhívás a Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések megvalósítására irányuló helyi akciócsoportok megalakítására és azok regisztrációjára; Széchenyi 2020
TOP CCLD felhívás

Közigazgatás, politika

Elindult a negyedik Kulturális Közfoglalkoztatási Program

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma negyedik alkalommal indította el a Kulturális Közfoglalkoztatási Programot március elsejétől, amelynek keretében a Belügyminisztérium által biztosított 12,1 milliárd forint keretösszegből 8333 résztvevő foglalkoztatására nyílik lehetőség kulturális területen – mondta el Pogácsás Tibor.

A kulturális közfoglalkoztatásban résztvevő intézményekkel március elején kötötte meg az együttműködési megállapodásokat a tárca. A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Támogatási Programja által finanszírozott projekt negyedik üteme immár hat kulturális háttérintézmény – Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Művelődési Intézet (NMI), Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. – együttműködésével valósul meg – fogalmazott az államtitkár.

A negyedik Kulturális Közfoglalkoztatási Program 2017. február 28-ig tart. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet 781 millió forint támogatással 509, a Magyar Nemzeti Levéltár 234,4 millió forintból 162, a Magyar Nemzeti Múzeum 337,2 millió forintból 210, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) 8,8 milliárd forintból 6100, az Országos Széchényi Könyvtár 1,3 milliárd forintból 857, a Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. 686 millió forintból 495 kulturális közfoglalkoztatottnak ad munkát.

A programban négy munkakörben – közösségi koordinátor, közösségi munkás, közösségi asszisztens, technikai munkatárs – dolgozhatnak közfoglalkoztatottak. A mintaprogramként szolgáló első Kulturális Közfoglalkoztatási Program 2013. november 1-jén indult, a második 2014. szeptember 1-jétől és fél-fél évig tartott az Emmi kultúráért felelős álllamtitkárságának háttérintézménye, az NMI kezdeményezésére. A program harmadik üteme 2016. február 29-ig biztosított átmeneti foglalkoztatást az ország kétezer településén élő 6100 munkakereső számára a kultúra és művelődés területén.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár rámutatott: a kulturális közfoglalkoztatás a képzett munkaerő biztosításával támogatja a kulturális kormányzat fő szakpolitikai célját, a kulturális alapellátás biztosítását, amely a területi egyenlőtlenségek felszámolására törekszik. A program legfontosabb társadalmi üzenete a közösségfejlesztés – fűzte hozzá. Emlékeztetett: 2015-től minden település lakosonkénti 1140 forint normatív támogatást, de legalább 1,2 millió forintot kap a közösségi művelődési és könyvtári feladatainak ellátására.

Kitért arra is, hogy a program harmadik szakasza alatt a közfoglalkoztatottak mintegy 21 százaléka, a program zárása után további 9 százaléka, így összesen mintegy 30 százaléka helyezkedett el országosan. Több partnerszervezet továbbfoglalkoztatja a programban már bizonyított munkatársakat.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár elmondta: összesen 4548 szervezet kapcsolódik be a programba, amely így több mint 2090 települést érint. A negyedik program létszámigénye 13 ezer 76 fő és Kelet-Magyarország felé tartva egyre nagyobbak a szükségletek – emelte ki, hozzátéve: az igények az egyházi tevékenységek mellett szociális, könyvtári, színházi, művészeti, köznevelési, cirkuszművészeti és múzeumi területről érkeztek a kulturális közfoglalkoztatásban…”

Forrás:
Elindult a negyedik Kulturális Közfoglalkoztatási Program; Magyarország Kormánya; 2016. március 8.

2018-ra mindenhol elérhető lesz a szélessávú internet

„A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy 18 százalékos áfakulcs vonatkozzon az internetszolgáltatásokra is annak érdekében, hogy néhány éven belül mindenhol elérhető legyen a szélessávú internet.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára egy, a Jobbik által feltett napirend utáni kérdésre válaszolva leszögezte: a következő évek egyik legfontosabb feladata a Digitális Jólét Programjának megvalósítása. Ennek része, hogy 2018-ra mindenhol elérhető legyen a szélessávú internet.

A parlamenti államtitkár felidézte: több tízezren vettek részt a kormány által kezdeményezett, az internet jövőjéről szóló konzultációban. A beérkezett válaszok alapján egyértelmű, hogy a magyar emberek olcsóbb, szupergyors internetet szeretnének, amely lehetőleg mindenhol elérhető.

Dömötör Csaba közölte, a kabinet a Nemzetgazdasági Minisztériumot bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg a 18 százalékos áfakulcs bevezetésének lehetőségét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ennek mikéntjével kapcsolatban az unió illetékes szerveivel is szükségesek az egyeztetések.

Az államtitkár szerint egyértelmű a kormány szándéka: adócsökkentés segítségével is szeretné ösztönözni az internethasználatot. Úgy vélte, az újabb adócsökkentési tervek jól illeszkednének a kormány adócsökkentési filozófiájába, hiszen ismert, idén még alacsonyabb lett a személyi jövedelemadó, és bővültek a családi adókedvezmények.”

Forrás:
2018-ra mindenhol elérhető lesz a szélessávú internet; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. március 7.

Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubja alakul

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége székhelyéül szolgáló Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban tartotta meg első előkészítő ülését a Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubja 2016. március 9-én, az eDemokrácia Műhely Egyesület szervezésében. A Klub alapvető célja, hogy javítsa az önkormányzati működés átláthatóságát és segítse az önkormányzatokat a jogszabályok által előírt, közérdekű adatokra vonatkozó közzétételi kötelezettség teljesítésében.

A TÖOSZ a kezdettől fogva támogatta az eDemokrácia Műhely Egyesület Pázmándon megvalósított Üvegfalu nevet viselő projektjét. Köszöntőjében Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára megerősítette, hogy továbbra is megadnak minden segítséget az Üvegfalu modell országos elterjesztéséhez.
Az alakuló ülésen közel egy tucatnyi polgármester, jegyző és települési képviselő jelent meg.

Egyetértettek azzal, hogy a leendő Klub neve Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubja legyen, röviden: Százázalékos Önkormányzatok Klubja

Támogatták a Klub céljait:
* Az önkormányzati működés átláthatóságának javítása.
* Hozzásegíteni az önkormányzatokat, hogy minél többen megfeleljenek a jogszabályok által előírt, a közérdekű adatokra vonatkozó közzétételi kötelezettségeknek.
* Kapcsolatépítés az átlátható és nyitott működést célul tűző önkormányzatok között.
* A 100%-os önkormányzatok és az átláthatóság ügyének népszerűsítése
* Tapasztalatátadás (Például a pázmándi „Üvegfalu” pilotprojekt, átláthatósági rendelettervezet, átláthatósági szószóló – helyi ombudsman)

A tagság szabályai kapcsán a jelenlévők egyetértettek abban, hogy:
A Klubhoz bármely önkormányzat csatlakozhat, amely vállalja, hogy egy éven belül megközelítőleg száz százalékban teljesíti a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó előírásokat. A csatlakozás a település kérelmére, a polgármester szándéknyilatkozata alapján történik, amelyet a település képviselő-testülete megerősít. A csatlakozás a vállalással automatikus.

A Klubból kizárható az az önkormányzat, amely egy év elteltével 50%-ban sem teljesíti a közzétételi kötelezettségeit, és/vagy a monitoring alapján megállapítható, hogy nem javított belépéskori eredményein. Az esetleges kizárás a tagok egyszerű többségi szavazatával történik…”

Forrás:
Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubja alakul; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2016. március 10.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról

„A NAIH véleményezte a javaslatokat, ezen felül azonban szükségesnek tartotta, hogy a 2012 óta változott jogszabályi háttér, valamint a kialakult alkotmánybírósági gyakorlat alapján új ajánlás formájában összefoglalja azon gócpontokat, amelyek álláspontja szerint irányadóak a legalább többségi állami/önkormányzati tulajdonban lévő, közpénzből alapított, közpénzzel gazdálkodó cégek adatainak nyilvánosságával kapcsolatban egy esetleges jövőbeni szabályozás esetén is. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) a sajtóból értesült arról, hogy egy egyéni képviselő benyújtotta az Országgyűléshez a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) módosításáról szóló T/8829. számú törvényjavaslatot, amely az egyetemes postai szolgáltató szolgáltatási szerződéseit, továbbá az egyéb olyan adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna a nyilvánosság alóli kivételként határozott meg.

A Postatv. módosítását követően az Országgyűlés sürgősségi eljárásban elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) módosításáról szóló T/9380. számú törvényjavaslatot. Az MNBtv. 162. §-át új bekezdésekkel egészítette ki a javaslat, amelyek értelmében a módosítás hatálybalépését megelőzően benyújtott, közérdekű adat megismerése iránti igénnyel összefüggésben a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok tekintetében is jelentősen korlátozta az MNB kizárólagos, illetve többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok és az MNB által alapított alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét.

Jelen ajánlással a NAIH általános jelleggel az Infotv. 38. § (4) bekezdésének a) pontja alapján az alábbiakra hívja fel a jogalkotó figyelmét:

  • egy esetleges jogalkotás során a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága és „a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos cél” egyensúlyban maradjon;
  • amennyiben az Országgyűlés a jövőben az információszabadság és az üzleti titok egyensúlyát generális szabályként kívánja meghatározni, úgy javasoljuk az eddig kialakult – így különösen alkotmánybírósági, bírósági – gyakorlat áttekintését azon adatkörök meghatározása érdekében, amelyek nyilvánossága valóban ellehetetlenítené a piaci szereplő állami cégek nyereséges működését;
  • a már eddig kidolgozott alkotmányos sarokkövek alapján javasoljuk olyan közérdekűségi teszt alkalmazását, amely megfelel a jogszerű, tisztességes piaci érdek védelmének, de nem lehetetleníti el a közpénzekkel való gazdálkodás alaptörvényi követelményének érvényesülését, valamint tükrözi azon alkotmányos követelményt, amelyet maga az Infotv. 30. § (5) bekezdése is megfogalmaz.

”

Forrás:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról; MTI Országos Sajtószolgálat; 2016. március 11. (2. rész, 3. rész)
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2016. március 11. (pdf)

A jelenleginél lényegesen nagyobb szabadságot kapnának az uniós tagállamok az ÁFA mértékének megállapításában

„A jelenleginél lényegesen nagyobb szabadságot kapnának az uniós tagállamok az általános forgalmi adó (áfa) mértékének megállapításában az Európai Bizottság állítólag jövő héten benyújtandó javaslata értelmében – derült ki a pénteken kiszivárgott tervezetből.

A készülő tervezet szerint az EU tagországainak a mostaninál sokkal nagyobb beleszólásuk lenne abba, hogy milyen termékek esetében alkalmazhatnak kedvezményes áfakulcsot és mekkorát.

A javaslat várhatóan rendkívül kedvező fogadtatásban fog részesülni más tagállamok mellett Nagy-Britanniában, ahol így megtarthatnák az egyes termékek esetében alkalmazott áfamentességet.

A dokumentumban hangsúlyozták, hogy az áfaszabályok „korszerűsítésre szorulnak”.

Az Európai Unióban az áfarendszerre vonatkozó szabályok egységesítése óta fő szabály szerint három kulcs megengedett. Egy normál kulcs lehet (ez alapján adózik a termékek és szolgáltatások nagyobbik része), amelynek legalább 15 százalékosnak kell lennie. Emellett két kedvezményes kulcsot tarthatnak fenn a tagállamok, ám ezeknek minimum 5 százalékosnak kell lenniük.

Ez alól azonban vannak kivételek: Írország és Nagy-Britannia például kizárólag azzal a feltétellel volt hajlandó elfogadni az egységes szabályozást, ha bizonyos termékeknél eltérhetnek az előírásoktól.

Az EU-n belüli kereskedelem során gyakori áfacsalások visszaszorítása érdekében a bizottság várhatóan arra is javaslatot fog tenni, hogy az uniós társállamokba eladott termékek esetében a célország nevében még abban a tagállamban beszedjék az adót, ahol a termék készült. A brüsszeli bizottság előzetes számításai szerint ezen intézkedés nyomán akár 80 százalékkal is mérsékelni lehetne a csalások okozta évi mintegy 50 milliárd eurós bevételkiesést.

A sajtóban megjelent becslések szerint az uniós tagállamok évente közel ezer milliárd euró bevételhez jutnak az általános forgalmi adó révén, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 7 százalékát teszi ki.”

Forrás:
Nagyobb szabadságot kaphatunk az áfakulcs megállapításában; mfor.hu; 2016. március 12.
Brussels looks to give national capitals more power over VAT; Jim Brunsden; Financial Times; 2016. március 11.
EU to propose returning some VAT-setting powers to states: draft; Francesco Guarascio; Reuters; 2016. március 11.

Hajlandó a kormány az önkormányzatok által felhasználandó TOP-keret egy részének elvonására a GINOP javára

„A könnyű pénzfelhasználás ideje lejárt, okosan, hatékonyan kell a 2014-2020-as forrásokat felhasználni, mert 2020 utáni időszak nagyon bizonytalan – mondta Lázár János, aki szerint a hétéves uniós pénzügyi keret nagy részét 2018-ig ki kell fizetni.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio konferenciáján tartott előadást, ebben egyebek között kritizálta az előző pénzügyi ciklus felhasználását, ugyanis 9200 milliárdos keret kifizetése ellenére nem javult az ország versenyképessége az elmúlt években. Lázár szerint a 2020 utáni időszak nagyon bizonytalan, ezért különösen fontos, hogy a felhasznált pénzeknek legyen gazdaság élénkítő hatása. A K+F forrásokból 60 százalékban munkabéreket fizettek az előző ciklusban, ez azonban nem számít valódi eredménynek. Sőt a miniszter odáig is elment, hogy ebből az összegből leginkább tanárok kaptak bérkiegészítést, és csak bizonyos nagyvállalatoknak a jövedelmezőségét javította ez a forrás.

A lap tudósítása szerint az esemény egyik nagy bejelentése volt, hogy a kormány hajlandó elvenni forrást a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretéből (1200 milliárd) a GINOP felé azért, hogy még több forrás kerüljön a kkv-khoz. Lázár elmondta azt is, hogy egy nyilvános pályázat elbírálói szaknévsort hoz létre a kormány, hogy a bírálatok is nyilvános, transzparens módon történjenek meg. A kormány egy nemzeti tőkealap felállítására készül, ami egy elkülönített alap lenne az állami költségvetésben állami forrásokból.

A vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban Lázár kijelentette, az lehet vita kérdése, hogy ez hogyan jusson célbe, de a kormány az MFB szerepét látja itt fontosnak. Ugyanakkor a miniszter szerint, a legsúlyosabb kérdés a tőkehiány, Magyarországon ugyanis a legtöbb kisvállalkozás ezzel a problémával küzd.”

Forrás:
Lázár a kkv-knak adná az önkormányzatok pénzét?; HVG.hu; 2016. március 11.

Navracsics Tibor vendégelőadása az Európai Bizottság működéséről

„A „Magyarország az EU-ban” című nyitott előadássorozat keretében 2016. március 18-án a TáTK Európai Tanulmányok Tanszékének vendége Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar biztosa (korábban miniszter, valamint az ELTE Politikatudományi intézetének egyetemi docense) lesz.
Az előadás során – a biztosi tevékenység gyakorlati tapasztalatai mellett – az Európai Bizottság rendszerének változásairól, vagyis a Barroso bizottságok illetve a Juncker bizottság működésének különbségeiről, illetve a tagállami kormányok és az egyes bizottságok közötti kapcsolatokról lesz szó. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Időpont: 2016. március 18. (péntek), 14:00-15:30
Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Déli Tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C), 0-821 Bolyai János terem”

Forrás:
Navracsics Tibor vendégelőadása az Európai Bizottság működéséről; ELTE Társadalomtudomány Kar; 2016. március 10.

Már készíti a kabinet az Uber-adót

„Olyan jogszabályon dolgozik a szaktárca, amely a legújabb típusú, interneten, okostelefonnal igénybe vehető szolgáltatások adóügyi helyzetét egységesen rendezi – tudta meg lapunk. Az új passzusok megszüntetnék annak lehetőségét, hogy az Uberhez hasonló módon működő cégek, vállalkozók bármelyike kihúzhassa magát a hazai közteherviselés alól.

Jó ideje dolgoznak a nemzetgazdasági tárca szakemberei egy új adójogi szabályrendszeren, a készülő paragrafusok a szolgáltatások legújabb generációjának ügyét hivatottak rendezni – értesült a Magyar Idők. A minisztérium azért fogott vizsgálódásba, mert egyre inkább szaporodnak idehaza az interneten, okostelefon segítségével igénybe vehető, közösségi jellegű szolgáltatások. Ma már a magyar ügyfelek is dönthetnek úgy, hogy telefonos alkalmazással rendelnek fuvart, foglalnak le szállást, de a vendéglátóiparban is megjelentek az efféle lehetőségek.

A legnagyobb ismertségre – a már-már rendszeressé váló taxismegmozdulások miatt is – talán az Uber tett szert, de más, hasonló elven működő cégek ugyanígy megtalálhatók a hazai piacon.
A gazdasági megoldások követik a technológia gyors fejlődését, s ezt a tempót a magyar gazdaságszabályozásnak is tartania kell – vélik a szaktárcánál. A minisztérium felfogása szerint az új jogi előírások kidolgozásakor az a legfontosabb szempont, hogy az adott ágazatokban tisztességes verseny alakulhasson ki. Vagyis valamennyi résztvevő érvényesülhessen, de csakis az előírt közterhek befizetése után.

A jogalkotási munka nehézségét – mint megtudtuk – egyebek mellett az adja, hogy az efféle internetes szolgáltatások megadóztatása gyerekcipőben jár. S nem csak idehaza, hanem más országokban is. Ezzel együtt is fontos, hogy külföldön milyen módszereket dolgoztak ki, a szakminisztériumban ezért alaposan áttekintik a nemzetközi példákat, megoldásokat. Lényeges feladat a mobiltelefonnal elérhető internetes szolgáltatások közös jellemzőinek feltérképezése, ezek alapján lehet ugyanis egységes szabályozást létrehozni.

Reményeik szerint az új paragrafusok enyhíthetik a magyar gazdaság egyes területein tapasztatható feszültségeket. Ezek ugyanis bőven adódnak, elég csak felidézni a személyszállítás területén történteket. Az utóbbi hetekben, hónapokban gyakori beszédtémát szolgáltatott az Uber-sofőrök ténykedése: sokan citálták azokat az adóhivatali adatokat, amelyek szerint az érintett autósok többsége fennakadt a rostán. A tavaly megvizsgált kocsivezetők rendszerint nem adtak számlát, nyugtát, de többen még az adószámot sem váltották ki. A helyzet az év elején jelentősen megváltozott: a február elseje óta ellenőrzött uberesek mindegyike be volt jelentve és számlák is szép számmal készültek. Az már más kérdés, hogy a kiállított adóügyi iratok kapcsán adódtak nézeteltérések, problémák.

A honi taxistársadalom és az Uber között jóval több van egyszerű nézeteltérésnél. Pontosan jelzi ezt, hogy a fővárosi sárga kocsisok ma ismét sávlezárásos tüntetést tartanak a fővárosi Deák Ferenc térnél. A személyszállítók azért vonulnak újfent utcára, mert elégedetlenek a minisztérium és a hatóságok eddigi munkájával. Úgy érzékelik, hogy elmaradtak a beharangozott átfogó Uber-ellenőrzések. A megmozdulás szervezője, Horacsek Róbert a Hír TV kamerája előtt ezzel kapcsolatban azt mondta: figyelemfelkeltő sztrájkot tartanak. Hozzátette, a sávszűkítést ugyanakkor úgy próbálják megoldani, hogy minél kisebb fennakadást okozzanak a Baj­csy-Zsilinszky út–Andrássy út kereszteződésében.
…
Szigorított rendelet
Holnaptól újabb szankciók lépnek életbe az engedély nélküli, feketepiaci taxizás visszaszorítása érdekében. A fejlesztési tárca közölte: a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló kormányrendelet módosításában új elemként jelenik meg egy önálló bírságtétel. A diszpécserszolgálati tevékenység jogosulatlan, engedély nélküli végzése esetén kiszabható, 300 ezer forintos szankció március 11-e után, azaz holnaptól alkalmazható a gyakorlatban. Február 19-én lépett hatályba a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet módosítása, ami lehetővé teszi a rendszám helyszíni elvételét azoktól, akik személytaxi-szolgáltatást nyújtanak tevékenységi engedély nélkül. A kormányzat a későbbiekben is folyamatosan vizsgálja az egyes intézkedések hatásait, az eredményekről, tapasztalatokról rendszeresen egyeztet a taxis szervezetekkel, érdekképviseletekkel. A minisztérium kész újabb szankciók bevezetését is mérlegelni.”

Forrás:
Már készíti a kabinet az Uber-adót; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2016. március

Közigazgatási, politikai informatika

Felmérhetik a települések vagyonát. Lázár János: Nem csorbulhat az önkormányzatok gazdasági függetlensége

„A hivatali munkavégzés támogatása mellett az önkormányzatok gazdálkodására is rálátna egy országos kiterjesztés előtt álló, új informatikai fejlesztés.
Semmilyen formában nem szándékozik korlátozni az önkormányzati jogokat a kormány, rendszeresen egyeztet a megyei jogú városok polgármestereivel és a megyei közgyűlések elnökeivel – közölte írásbeli parlamenti válaszában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter annak kapcsán, hogy a DK-s Varju László az önkormányzatok egységes informatikai rendszerének fejlesztéséről érdeklődött. Lázár aláhúzta, a sajtóhírekkel ellentétben a kormány nem rendelt semmiféle tanulmányt, amely azt célozza, hogy szoros kontrollt alakítsanak ki a települések felett, és tömegesen zárjanak be helyi hivatalokat. „Ha önöket valóban érdekelné az önkormányzatok helyzete vagy az önkormányzatok működésének kérdései, nem engedték volna, hogy ezerháromszázmilliárd forint adósságot termeljen kormányzásuk alatt a rendszer” – jegyezte meg a tárcavezető.

Kifejtette, az úgynevezett önkormányzati ASP (Application Service Provider) egy szolgáltató központ, amely jelenlegi státusa és a jövőbeni tervek szerint a hivatalokban történő ügyintézést támogatja. A jelenleg is működő alkalmazás uniós forrásból valósult meg, és a pilot üzem nyomán arra jutottak, hogy az informatikai szempontból elmaradott, forráshiányos hivatalokat érdemes, sőt szükséges központilag segíteni. Vagyis – tette hozzá – indokolt az egységesség.

Az ASP országos kiterjesztése a hivatalok munkavégzése mellett központi célokat is szolgál, ilyen például az önkormányzatok aktuális vagyoni helyzetének ismerete. Ugyanakkor a jogi, illetve adatvédelmi és technikai garanciák biztosítják az informatikai rendszerek esetében – bankszektor, köz- és magánegészségügy –, hogy csak az arra jogosítottak, kizárólag a feladatellátásukhoz szükséges mértékben ismerhessék meg a rendszerekben tárolt adatokat. Ezzel együtt a vonatkozó jogszabály igenis feljogosítja a kormányt arra, hogy az önkormányzatok gazdálkodási információit megismerje. „Nem az történik, hogy a kabinet megmondja, az önkormányzat mire költse a pénzt, hanem a rendszerrel látja, mire költi. A gazdasági függetlenséget ez nem csorbítja” – szögezte le.”

Forrás:
Felmérhetik a települések vagyonát; Kacsoh Dániel; Magyar Dániel; 2016. március 12.

Informatika, távközlés, technika

Úton az intelligens otthonok felé

„A magyar lakosság lakás-, illetve házfelújítással kapcsolatos szokásait vizsgálta a Legrand Zrt. szakmai tapasztalatára építve a KutatóCentrum. A reprezentatív felmérés rámutatott, hogy a felújítást tervező vagy megvalósító hazai lakosság a korszerű és energiahatékony megoldásokért hajlandó többet áldozni, ha azok megtérülnek. A kutatás továbbá átfogó képet nyújt a tervezett és a már megvalósult korszerűsítő megoldásokról, valamint a legnépszerűbb felújítási és energiatakarékossági és innovatív megoldásokról.

A kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderítsék, mennyire nyitott a magyar lakosság a korszerű, tetszetősebb és energiahatékony villamossági megoldásokra. Továbbra is kérdés azonban, hogy a lakásfelújítást végzők mennyi figyelmet és forrást fordítanak arra, hogy egy igényesen felújított lakásban a falakat is a megfelelő kapcsolókkal „öltöztessék fel”, lakóterüket korszerűen világítsák meg, vagy akár a programozható kényelmi megoldásokat alkalmazzák (például redőnyvezérlést, hőmérséklet-szabályozást vagy világításvezérlést) a jobb energiafelhasználás érdekében, mely esetleg csak néhány év alatt térül majd meg.

A megkérdezettek 70%-a végzett valamilyen felújítási munkálatot otthonában, 16 százalékuk pedig a villamoshálózatra is figyelmet fordított – derült ki a KutatóCentrum lakásfelújítási szokásokra irányuló reprezentatív felméréséből.

Egyre fontosabb szempont az energiahatékonyság
Kifejezetten energiahatékonysági célú felújítást a felmérésben résztvevők harmada végzett, azonban további 41 százalékuknak vannak ilyen irányú tervei a következő egy évben.

A válaszadók véleménye megoszlik arról, hogy mely energiahatékonysági beruházással lehet a legtöbb energiát spórolni. A megkérdezettek harmada a hőmérséklet-szabályozást, negyede a világításvezérlést véli a legeredményesebbnek, 19 százalékuk pedig az energiafogyasztás mérők és visszajelzők beszerelését érzi a legjobb választásnak. A kutatás arra is választ adott, hogy a villamossági rendszerek felújításához szükséges termékek kiválasztásakor a felújítók számára a legfontosabb szempont az energiahatékonyság, ezt követi csak a termék ára.

„A megtakarítás és a hatékonyság kulcsa az átfogó szabályozásban rejlik, ezért olyan rendszerek beépítését javasoljuk a felújítóknak, amelyeknél egyszerre van lehetőség mind a hőmérséklet, mind a világításvezérlés központi szabályozására” – mondta el a kutatás kapcsán Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója. Példaként említette az új Valena Allure kapcsolócsalád elemeivel kompatibilis MyHOME rendszert, ami az otthonok számos elektronikus funkciójának előreprogramozását és távvezérlését teszi lehetővé. Ezáltal egyszerre növelhető a lakás tulajdonosának kényelem- és biztonságérzete, valamint csökkenthető az ingatlan energiafogyasztása.

Jöhetnek az intelligens otthonok
A korszerű megoldásokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgálva kiderült, hogy a válaszadók többsége egyetért abban, hogy ezek beszerelése általában ugyan plusz költséggel jár a felújítás során, használatukkal viszont hosszabb távon megtakarítást lehet elérni. A megkérdezettek 39%-a véli úgy, hogy a jövőben „intelligens otthonokban” fog élni, ahol a lakás állapotát és elektronikus berendezéseit (lámpák, rádió, tv, redőny, hőmérséklet, stb.) is központilag vagy interneten keresztül pl. okostelefonról vezérelheti majd és életmódjához igazíthatja.

Az átalakítást végzők kiemelten fontosnak tartják az energiahatékony megoldásokat, sokan azonban úgy gondolják, nem engedhetik meg komplex rendszerek kiépítését. A felújítók többsége ezért inkább lépésről lépésre, a korábbi rendszerek energiatakarékosabbra cserélésével vagy kisebb berendezések (hőmérséklet-szabályozás, világításvezérlés) fokozatos installálásával igyekeznek otthonukat minél fenntarthatóbbá tenni.

Károlyi László szerint sokan még mindig futurisztikus újdonságként gondolnak az intelligens lakások megoldásaira és tartanak a kiépítés anyagi vonzataitól, holott az ilyen rendszerek már a magyar piacon is megfizethetők és beszerezhetők, hosszú távon pedig, a kényelem mellett, egyértelmű megtérülést is hoznak a tulajdonosoknak.”

Forrás:
Úton az intelligens otthonok felé; Épülettár.hu; 2016. március 7.

Két év alatt mintegy 100 ezer felnőtt informatikai képzése valósulhat meg a KIFÜ közreműködésével

„A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2016. február 17-én kötötte meg a támogatási szerződést az uniós forrásból finanszírozott Digitális szakadék csökkentése (GINOP 6.1.2) projekt megvalósítására, amelyben a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) kiemelt szerepet kap. A projekt alapvető célja a felnőtt lakosság digitális készségeinek fejlesztése, amely hozzájárul a munkaerő piaci versenyképességük növekedéséhez, és segíti őket a mindennapi kapcsolattartásban és az ügyintézésben.

A projekt megvalósítása során a KIFÜ egyik fő feladata a képzés alapjául szolgáló, az informatikai alapképességek elsajátítását és oktatását lehetővé tevő Infokommunikációs Egységes Referenciakeret (IKER) két szintjének kifejlesztése, a tananyagok mellett a mérési és értékelési eszközök elkészítése. A KIFÜ feladata továbbá a képzések helyben történő népszerűsítése, és a képzések során a résztvevők személyes mentorálása. Ennek érdekében az ügynökség országszerte mintegy 400 eTanácsadó segítségét veszi igénybe, akik mentorként támogatják az állampolgárok képzését.

A felnőttképzési programban az informatikai eszközök használatának elsajátítása mellett, a közösségi internetszolgáltató helyek használatának ösztönzése, valamint az interneten is elérhető közszolgáltatások megismertetése is fontos célként szerepel. A közel 9 milliárd forintos projektben 100 ezer fő képzése zajlik 2017 végéig, a cél az, hogy legalább 90 ezer állampolgár szerezze meg az informatikai alapkészségeket igazoló tanúsítványt.

A projektet megvalósító konzorcium tagja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az IKT-iparágra a kormány nemcsak a nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontjaként, hanem olyan eszközrendszerként is tekint, amely képes elősegíteni, hogy állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek. A „Digitális Jólét Program” keretében történő fejlesztések célja tehát az összes magyar állampolgár életminőségének további javítása.”

Forrás:
Két év alatt mintegy 100 ezer felnőtt informatikai képzése valósulhat meg a KIFÜ közreműködésével; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. március 8.
GINOP-6.1.2-15 – Digitális szakadék csökkentése; Széchenyi 2020
Lásd még: Digitális szakadék csökkentése; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

234 pályázat érkezett a legalább 30 Mbps sávszélességű hálózat kiépítésére

„A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatának nyertesei 2016 második félévében 139 járásban kezdhetik meg a fejlesztéseket. A felhívásra beérkezett támogatási kérelmek bírálata már megkezdődött.
A beruházások általános célja az, hogy piaci szereplők bevonásával 2018-ra Magyarország még ellátatlan területein kiépüljön a legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra. A támogatásnak köszönhetően 412 ezer, a vállalkozások saját forrásából pedig további több mint 400 ezer olyan háztartás számára válhat hozzáférhetővé igény esetén a szupergyors internet, ahol az eddig nem volt elérhető.

A Digitális Magyarország Program keretében elindított Szupergyors Internet Projekttel összhangban indult útjára 2015 augusztusában az „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése” című vállalkozásoknak kiírt pályázat (GINOP-3.4.1-2015). A felhívás zárásáig, 2016. február 23-ig a 143 meghirdetett járásból 139-re 41 pályázó – összesen 34 mikro- és kisvállalkozás, 4 középvállalkozás, valamint 3 nagyvállalkozás – 234 kérelmet nyújtott be. 12 pályázat érkezett be konzorciumi formában, 84 járásban alakult ki verseny a szereplők között. A pályázatban szereplő járásokból mindössze négyre (Gárdony, Kiskunhalas, Tiszavasvári és Zirc) nem igényeltek támogatást a pályázók, itt a program következő ütemében valósulhatnak meg a fejlesztések.

A benyújtott támogatási kérelmek műszaki tartalmának bírálatát folyamatosan végzik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség szakemberei. Az összegzett értékelés és a kedvezményezettek kiválasztása a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata lesz. A pályázaton nyertes vállalkozások 2016 második félévében kezdhetik meg a kivitelezés előkészítését és a szupergyors hálózatok kiépítését.

A fejlesztésekre vissza nem térítendő támogatásként összesen 68 milliárd forint áll rendelkezésre. E forrást a támogatási kérelmekhez kapcsoltan indított GINOP-8.2.1 pénzügyi eszköz konstrukcióban további 45,6 milliárd forint kedvezményes beruházási hitel egészíti ki.

A program 2018 végéig közel 1 millió háztartás számára biztosítja a szupergyors internetet”

Forrás:
234 pályázat érkezett a legalább 30 Mbps sávszélességű hálózat kiépítésére; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. március 8.
GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020
GINOP-8.2.1-2015 – Támogatott beruházási hitel az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése című (GINOP-3.4.1-2015 kódszámú) vissza nem térítendő támogatáshoz; Széchenyi 2020

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ügyintézés? – Inkább online!

„Az internetezők számára az ügyintézés világa is alapvetően online képzelhető el: körükben ez nem csupán a leginkább kedvelt, de egyben a leggyakrabban használt csatorna is az ügyek intézésére. Ennek ellenére a személyes és a telefonos ügyintézés sem kopott ki mindennapjaikból. Bár az online ügyintézés elsődleges platformja továbbra is a számítógép, erőteljes az okostelefonok térnyerése: tíz internetezőből három az okostelefonjával (is) intéz ügyeket, méghozzá böngészőn keresztül és applikációval egyaránt – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az online ügyintézés gyakorlatával foglalkozik.

Online szeretnénk…
Az internetezők ügyeik intézésében is az online formát részesítik előnyben a személyes és főként a telefonos ügyintézéssel szemben. Érdekes viszont, hogy a személyes és a telefonos ügyintézés közül az előbbi a preferáltabb.

Az eNET 2016 februárjában készült internetes felmérése szerint a felnőtt internetezők 43%-a, ha teheti, akkor online intézi ügyeit (és további egyötödük jobban szereti azt más módoknál); mindössze 10%-ukra jellemző, hogy amennyiben lehetséges, elkerüli ezt az ügyintézési módot. A személyes ügyintézést tíz internetezőből kettő, a telefonost tízből egy részesíti egyértelműen előnyben.

Legtöbben személyesen, leggyakrabban mégis online
Az online ügyintézés a másik két ügyintézési móddal közel megegyező arányban van jelen az internetezők mindennapjaiban: akik szoktak egyáltalán ügyeket intézni, azok 97%-a teszi ezt személyesen, 93%-uk telefonon, és 92% online. Korántsem egyforma azonban az egyes ügyintézési csatornák használati gyakorisága, és a mérleg az online ügyintézés javára billen el: nagyobb gyakorisággal intézkednek interneten, mint telefonon vagy személyesen. Tehát, bár használati arányát tekintve a személyes ügyintézés a legdominánsabb, a használat súlyát, gyakoriságát illetően már az online ügyintézés áll a dobogó legmagasabb fokán.

De mégis, mit intézünk online?
Nyolc lehetséges ügyintézési terület közül a bankolás a legszélesebb körben elterjedt a hazai felnőtt internetezők körében: 74%-uk jelenleg is online bankol, vagyis lekérdezi számlaegyenlegét, utalásokat végez vagy más pénzügyi tranzakciókat indít. Két netező közül egy intéz online szolgáltatásokkal kapcsolatos reklamációkat, számlabefizetést, mérőóra-állás bejelentését, számlaegyenleg lekérdezést (45-50%). Tízből négy internetező köt online biztosítást, és hárman adják be adóbevallásukat ilyen formában. Ennél is kevesebben intéznek iskolai ügyeket online.
1

Böngészővel és applikációval is
Az online ügyintézés elsődleges eszköze még mindig leginkább a személyi számítógép, illetve a laptop/notebook – az internetezők fele ezeken intézi ügyeit. Azonban az okostelefonok térnyerése is markáns e téren, hiszen tíz internetező közül három (33%) okostelefonja segítségével (is) ügyintéz.
2

Akik szoktak online ügyeket intézni, azok szinte mindegyike (93%) él a böngészőn keresztüli ügyintézés lehetőségével, míg ugyanezen csoport 36%-a használ applikációkat (is) az ügyintézés során. Személyi és hordozható számítógépen egyaránt a böngészőből történő ügyintézés a jellemzőbb, okostelefonon azonban az alkalmazáson keresztüli ügyintézés beérte a böngészőn keresztülit: az online ügyintézők 23%-a használ erre böngészőt, 25%-uk applikációkat.

Biztonságos legyen!
Mind a böngészőn, mind az applikációkon keresztüli ügyintézés esetében használóinak legfontosabb elvárása, hogy személyes adataik biztonságban legyenek. Fontos még, hogy könnyen áttekinthető és mindig elérhető legyen, és ha bármilyen probléma merül fel az ügyintézés során, azonnali visszajelzés érkezzen. Kevésbé fontos elvárás, hogy ne csak internetes, hanem telefonos help-deskkel is rendelkezzen, az ügyintéző felület szépsége pedig csak hab a tortán: hat tényező közül átlagosan az ötödik helyre tették.

Tovább bővül az online ügyet intézők tábora
Az internetezők kedvelik és intenzíven használják is napi ügyeik intézésében az online platformot, ezzel együtt az online ügyintézés további bővülésére számíthatunk. A vizsgált ügyintézési területekkel kapcsolatban az internetezők negyede-ötöde jelezte, hogy a jövőben tervezi, hogy áttér ezeknél az online ügyintézési formára. Az online ügyintézés bővülésében jelentős szerepe van egyrészt a szolgáltatók által nyújtott online ügyintézési lehetőségek bővülésének, fejlődésének, másrészt pedig az olyan applikációknak, amelyek praktikusan használhatóak napi ügyeink intézésében.”

Forrás:
Ügyintézés? – Inkább online!; eNET – Telekom; 2016. március 8.

Mindenki nyer a közlekedési adatbázisok megnyitásával

„A navigációs alkalmazásokba egyre több adat kerül be a városok, a közlekedési hivatalok és a cégek rendszereiből, és ezzel mindenki csak jól jár. Észtország digitális példaképnek számít és ez a közlekedés esetében is igaz. Kamerák és hőmérsékleti állomások felügyelik az ország közúthálózatát. Aki a balti államban autóval akar útnak indulni, az előzetesen a Tarktee nevű közlekedési információs rendszer segítségével tájékozódhat, többek között megtudható, hogy az adott útszakasz hó- és jégmentes-e. Az információk a Waze navigációs alkalmazásban is elérhetők egy ideje. Az Izraelben alapított startup már három éve a Google tulajdonában van és az észt közúti közlekedési hivatal által összegyűjtött információkat valós időben továbbítja a felhasználóknak.

A Waze nem csupán az aktuális útviszonyokra vonatkozó adatokat jeleníti meg. Carlos Gomez, a Waze európai ügyekért felelős menedzsere közölte, hogy a program a balesetekkel kapcsolatos információkat is valós időben fogadja, így azok olyan gyorsan eljuthatnak az emberekhez, amilyen gyorsan csak lehetséges. Az észt hivatalokkal folytatott együttműködés csak egyik a sok közül, amelyek segítségével a Waze megpróbálja növelni az elérhető információk mennyiségét.

A vállalat világszerte 55 partnerrel tart kapcsolatot, ezek között vannak hivatalok, közösségek és autópálya-üzemeltetők. Európában nemrég jelentették be a tizedik partnerüket, amely a Holland Nemzeti Közlekedésinformációs Adatbázis. Az európai partnerek között vagyunk mi, azaz Budapest, Barcelona, Gent, a Brisa portugál autópálya-üzemeltető társaság de például német partnerük még egy sincs. Az 50 milliós jelenlegi felhasználói bázisuk azokon az országokon alapul, ahol az emberek a mobiltelefonokat preferálják a külön navigációs rendszerek helyett. Brazília az egyik legerősebb piacuk, de Franciaországban is sokan használják a szolgáltatást, miként a közép- és kelet-európai országokban is. Ázsia és a csendes-óceáni térség államai is kiemelkedő piacot jelentenek, például a Fülöp-szigetek és Malajzia.

Az adatbázisok összekapcsolása segít az autóforgalom jobb eloszlásában, azaz csökkenti a dugókat, de ehhez elengedhetetlen az időjárási és közlekedési szenzorok adataihoz való szabad hozzáférés biztosítása. Mindez nem csak az üzleti modelljüket erre építő cégek számára jelent gazdasági előnyöket, hanem minden résztvevő, azaz a sofőrök és az adott város is profitál.

Nem csupán a Waze él a kamerák és a szenzorok által kínált lehetőségekkel, s igyekszik partneri hálózatot kialakítani: a Garmin és a Foursquare szintén együttműködik egymással. A Garmin navigációs eszközeiben több millió Foursquare-találat található az éttermekkel vagy a szolgáltatásokkal kapcsolatban. A Tomtom pedig a Waze példáját igyekszik követni, útirány választásakor figyelembe veszik az esetleges torlódásokat is.”

Forrás:
Mindenki nyer a közlekedési adatbázisok megnyitásával; SG.hu; 2016. március 10.

A digitális gazdaság a fejlődés motorja

„E héten elkezdődik az Irinyi-terv részeként az úgynevezett Ipar 4.0 program kidolgozása. Ez utóbbi egyebek mellett az ipari folyamatok digitalizálását jelenti. A tervezett fejlesztésekkel, óvatos becslések alapján, akár tízszázalékos hatékonyságnövekedés érhető el az ágazatban. A program jó lehetőséget biztosít a magyar kis- és középvállalkozásoknak is.

Az Irinyi-terv végrehajtásával Magyarország 2020-ra az Európai Unió legiparosodottabb államai közé tartozhat majd – mondta lapunknak Lepsényi István. A gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár rámutatott: a kormány szeretné elérni, hogy az ipari termelés hozzájárulása a bruttó hazai termékhez 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen. Szerinte a stratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességét. Mindez tovább bővíti a magyar gazdaságot, amelynek erősíti a válságálló képességét is.

A stratégia része az Ipar 4.0 program is. Ez egyebek mellett a folyamatok digitalizálását takarja. Lepsényi István fontos idei feladatnak nevezte, hogy ez Irinyi-terv valamennyi ágazatában megkezdjék kidolgozni. A munka a héten indul. A program létrehozását mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy azzal, óvatos becslések alapján is, tízszázalékos hatékonyságnövekedés érhető el. Az államtitkár szerint biztosítani kell, hogy a hazai vállalatok maximálisan kihasználják a lehetőséget. Ezért most az az elsődleges feladat, hogy megfelelően felkészítsék a kis- és középvállalkozásokat.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy tavaly 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés. Ez azt mutatja, hogy a hazai ipar képes fenntartható, kiegyensúlyozott növekedésre. A kitűzött cél elérésének érdekében azonban folyamatosan teljesíteni kell ezt a bővülési ütemet, vagyis a hétszázalékos növekedést. Ezért az Irinyi-terv megvalósításakor különös gondot fordít a gazdaságpolitika az iparstratégia tudásgazdasági sarokpontjainak meghatározására. Ennek alapja lehet az Ipar 4.0 program, ami az internetgazdaság és az újraiparosítás összeházasítását is jelenti.

A digitális gazdasági átalakulás egy új ciklus kezdete, hasonlóan a korábbi nagy ipari forradalmi időszakokhoz – hangsúlyozta Lepsényi István. Az Ipar 4.0 irányvonalainak kidolgozásában, a magyar gazdaság digitális átalakulásra való felkészítésében ipari és innovációs szakemberek, kutatóintézeti, egyetemi és vállalati vezetők vesznek részt.

Az államtitkár ismertette: a számítógépek teljesítménye kétévente megduplázódik, gyökeresen új technológiák (például a robottechnológia és a 3D-s nyomtatás) jelennek meg. Egyre több és gyorsan bővülő ipari technológiai tudást egyre kisebb idő alatt kell átadni. Ezért olyan bemutatható fejlesztések kerültek a program látókörébe, amelyek a jövő gyárait előlegezik meg, mégpedig informatikai hálózatokba integrálva a teljes gyártási ciklust. Mindennek fő haszonélvezői lehetnek a kis- és közepes vállalkozások.

A program kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak elmondta: a terv nagy előnye, hogy meghatározza az irányokat, a célokat, és azokhoz pénzt rendel. A szervezet vezetője fontosnak nevezte, hogy az oktatás, a szakképzés is támaszt adjon annak sikeréhez. Kiemelte, a célok ismeretében az infrastruktúra-fejlesztésnek, a kutatás-fejlesztésnek, az innovációs programoknak és az adminisztráció csökkentésének is a terv megvalósítását kell szolgálnia.”

Forrás:
A digitális gazdaság a fejlődés motorja; Magyar Idők; 2016. március 10.

Friss vér az európai agyaknak

„Hiányoznak a forradalmi ötletek Európából, a piacteremtő technológiai áttörések a Szilícium-völgyből érkeznek, s a Távol-Kelet is mind jobban elhúz. Ebben a helyzetben azok az országok sikeresek, amelyek többet költenek innová­cióra, mondja az unió kutatásért felelős főigazgatója, aki a menekültáradatban érkező szakemberekre is számít.

A bolygó lakosságának hét száza­léka él Európában, miközben a földi tudás harmadát itt állítják elő. Tíz-tizenöt év múlva ez az arány kisebb lesz – állítja Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős főigazgatója, aki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal meghívására látogatott Budapestre.

A helyzet okait elemezve a holland szakember az áttörésszerű és egész piacokat teremtő ötletek hiányát említette, melyek zöme ma a Szilícium-völgyből érkezik. Sajnos az európai kutatók sok területen nem nyújtanak olyan teljesítményt, amilyenre képesek lennének. A bizottságban ennek orvoslására a nyitottságot helyezik előtérbe. Ennek az is része, hogy az Európán kívüli – kínai, indiai, vietnami vagy éppen brazil – együttműködést is keresik, ami voltaképpen amerikai recept.

Az USA és Európa közti technológiai szakadék mindemellett szűkül, ám a Távol-Kelet gyorsít. Dél-Korea GDP-jének öt százalékát fordítja kutatásra, de az e célra fordított kínai pénzek is 22 százalékkal nőttek évente, s az így elért szint mára meghaladta az európai átlagot. Sokszor hangoztatott szlogen a tudásalapú társadalom, ám nem vagyunk azok, ha nem költünk jóval többet innovációra. Robert-Jan Smits kiemelte, az unió kutatási-fejlesztési programja, a Horizon 2020 csupán minden tizedik pályázót képes támogatni, hol­ott a kimaradókból még két-három szintén megérdemelné a pénzeket. Európában csak a skandináv országok és Németország költ három százalékot K+F-re GDP-jéből. Nem véletlen, hogy a versenyképességi rangsorban is ezek állnak az élen.
Ugyancsak nagy a különbség a régi és az új tagországok, a „tizenötök” és a „tizenhármak” kutatási potenciálja között. A Horizon 2020 első körében az elfogadott pályázatok mindössze négy százaléka jutott az újaknak, ami a főigazgató szerint aggasztó. A kiválasztás minőségi feltételeit mégsem szabad földrajzi kritériumokkal felváltani.

Az okok részben érthetők, hiszen ha egy ország keveset fordít kutatás-fejlesztésre, nem várható, hogy európai szinten bajnokká válhat. A helyzetet a strukturális alapok okosabb felhasználásával szeretnék Brüsszelben megváltoztatni, ami az egyes új tagországokban a tudományos kapacitások bővülését eredményez­heti, ahogy például az ELI lézerprojekt esetében, ami zömmel ilyen forrásokra támaszkodott.

Jelenleg a 320 milliárdos alapból 60 milliárd eurót költenek túlnyomórészt az új tagországokban kutatási infrastruktúra bővítésére, inkubátorházakra, egyetemek modernizálására és tudományos parkokra. Szükség lenne azonban az illető országokban reformokra is. A „tizenhármaknál” több helyen az egyetemi állások meghirdetése nem nyilvános, nincsenek versenypályázatok, és a kutatókat közleményeik mennyisége, és nem minősége alapján ítélik meg. Nemzetközi bírálatra volna szükség, valamint a globális versenyképesség szempontjából kiemelt helyzetben lévő kutatók fizetésének emelésére…”

Forrás:
Friss vér az európai agyaknak; nol.hu; 2016. március 10.

Szakirodalom

Az EU kohéziós politikájának megvalósítása Magyarországon – a végrehajtás és a végrehajtó rendszer értékelése, megfontolások az új ciklusra

„…Az értékelés eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a végrehajtó intézményrendszer legfelső szintjének egy szervezetbe koncentrálása az eljárási koordináltság és az abszorpciós hatékonyság terén pozitív, a szakpolitikai tartalom érvényesülésének tekintetében negatív hatásokat eredményezett. Az Irányító Hatóságok központosításától előzetesen várt erőteljesebb ágazatközi tartalmi koordináció elvétve valósult meg, így a második ciklusban sem a ROP-ok új rendszere, sem a területiséget támogató új eszköz-rendszer nem eredményezett érdemi előrelépést a területi/integrált megközelítésben – amit sem az uniós szabályozás, sem az első periódus „ágazati” ROP-ja nem támogatott. Az Előcsatlakozási Alapok idejéből származó túlszabályozott, nem pályázóbarát végrehajtási rendszer gátolta a hatékony végrehajtást és a szakpolitikai eredményességet, bár ezt a második periódusban sikerült némileg oldani. Az új programozási ciklus szabályai – szakpolitikai eredményesség és hatásosság előtérbe helyezése, területileg integrált fejlesztések, tartalmi koordináltság elősegítése, egyszerűsítés, pályázóbarátabb hozzáállás – viszont lehetőséget nyújtanak a korábbi hiányosságok kezelésére. A javaslatok kialakítása során igyekeztem figyelembe venni a végrehajtó intézményrendszerre vonatkozó kormányzati elképzeléseket. A javasolt végrehajtási rendszer lehetővé tenné, hogy a területi koordinációt igénylő fejlesztések egymással összefüggésben lévő, egymást erősítő projektcsomagokon keresztül valósuljanak meg…”

Forrás:
Az EU kohéziós politikájának megvalósítása Magyarországon – a végrehajtás és a végrehajtó rendszer értékelése, megfontolások az új ciklusra; Jobbágy Valér; Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola; 2016. március 18. (pdf)

Távközlés, internet, 2015. IV. negyedév

„2015 IV. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma meghaladta a 11,8 milliót, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya 58%-ra nőtt. A mobilhálózatokból kiinduló hívások száma (2,0 milliárd darab) 2,4%-kal csökkent, időtartama (5,3 milliárd perc) ugyanakkor 6,0%-kal emelkedett. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 40%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tovább növekedett az internet-előfizetések száma: 2015. IV. negyedév végén meghaladta a 8,1 milliót, ennek 67%-a mobilinternet-előfizetés volt.”

Forrás:
Távközlés, internet, 2015. IV. negyedév; Statisztikai Tükör; Központi Statisztikai Hivatal; 2016. március 11. (pdf)
Kapcsolódó adatok:
Táblázatok (xls)
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció

Törvények, rendeletek

A Kormány 44/2016. (III. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra az Európai Területi Együttműködési Programokból rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról

„…1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya
a) az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program,
b) az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program,
c) a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program,
d) az Interreg V–A Románia–Magyarország Együttműködési Program,
e) az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program,
f) az Interreg V–A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program,
g) az Interreg V–A Szlovénia–Magyarország Együttműködési Program
(a továbbiakban együtt: együttműködési programok) keretében nyújtott állami támogatások felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki…”

Forrás:
A Kormány 44/2016. (III. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra az Európai Területi Együttműködési Programokból rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról; Magyar Közlöny; 2016. évi 34. szám; 2016. március 10.; 3702-3722. oldalak (pdf)

A Kormány 46/2016. (III. 10.) Korm. rendelete az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosításáról

„…1. §
2. § Egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormányablak jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként, az elektronikus iratok kezelése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint országosan egységesen biztosítja az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszert (a továbbiakban: központi iratkezelő rendszer) a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által kezelt, a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter irányítása alá tartozó feladatokkal összefüggő iratok kezeléséhez.”
Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba…”

Forrás:
A Kormány 46/2016. (III. 10.) Korm. rendelete az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 34. szám; 2016. március 10.; 3728. oldalak (pdf)

A Kormány 1117/2016. (III. 9.) Korm. határozata a 2014–2020-as programozási időszakot érintő projektértékelési-rendszer átalakításáról

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban az európai uniós projektek értékelése a kiszervezés helyett objektív szakmai szempontok alapján felállított, nyilvános szaknévsorban vezetett állami értékelők útján valósuljon meg;

2. felkéri a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy dolgozzon ki egy olyan, az európai uniós források értékelése és elbírálása során alkalmazandó új rendszerre és szaknévsorra vonatkozó szabályozást, amely a Kormány politikai és társadalmi célkitűzéseivel összhangban, az Európai Bizottsággal megkötött megállapodásoknak megfelelően erősíti a transzparens, szakszerű és célszerű forrásfelhasználást.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. április 15…”

Forrás:
A Kormány 1117/2016. (III. 9.) Korm. határozata a 2014–2020-as programozási időszakot érintő projektértékelési-rendszer átalakításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 33. szám; 2016. március 9.; 3511. oldal (pdf)

Tervezet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

„A tervezet március 17-én 16.30-ig véleményezhető a csilla.molnar@ngm.gov.hu; szilvia.sramko@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségeken.”

Forrás:
Tervezet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. március 11. (Zip)