Skip to main content

30. szám, 2016. július 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Unió nem hagyta jóvá az internet-előfizetés áfájának csökkentését

„…A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára kiemelte: az Európai Unió nem hagyta jóvá, hogy a jövő év elejétől 27 százalékról 18-ra csökkenjen az internet-előfizetés áfája, így ennek érdekében tovább kell küzdeni.

Hangsúlyozta: az internet áfája soha nem lett volna ennyire alacsony, sőt a kormány további célja volt, hogy a 18 százalékos szintet tovább csökkentse. Ráadásul előtte megkérdezték az emberek véleményét, és ők támogatták ezt a szándékot – emlékeztetett. Tuzson Bence közölte: ma már a magyar háztartásokban nélkülözhetetlen az internet, ezért a kormánynak is fontos, hogy mindenkinek elérhető legyen.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos kijelentette: Magyarország nem ért egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és „megvédjük a kormány előterjesztése alapján született parlamenti döntést”.

Kifejtette: Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett levelében azt írta, hogy támogatja a kormány törekvését, hogy új lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág a bizottság szándékával, az egységes digitális piac kialakítására vonatkozó elképzelésekkel.

Az uniós biztos jelezte, hogy álláspontja szerint a hatályos áfa-irányelv keretei között a magyar kormánynak nincs lehetősége az áfa csökkentésére az internet-előfizetéseket illetően, de a bizottság változtatni akar az irányelven, és rugalmasabb szabályozást akar kidolgozni – közölte. Hozzátette: az uniós biztos azonban azt is írta, hogy erre az előzetes várakozásoknál később kerülhet sor, és az áfacsökkentés elhalasztását kérte.
…
A magyar kormány álláspontja változatlan, szakmailag alátámasztott érvei vannak, hogy elérje: a bizottság egyetértése mellett 2017. január 1-jétől Magyarországon történelmileg alacsony szintre csökkenjen az internet-előfizetés áfája – mondta. Hozzáfűzte: ezt az álláspontot kemény tárgyalásokon képviselik majd Brüsszelben, és bíznak a megnyugtató megoldásban.

Kérdésre Deutsch Tamás közölte: a bizottság arra hivatkozik, hogy az áfa-irányelv 3. mellékletében szerepelnek azok a termékek és szolgáltatások, amelyek kedvezményes áfakulcsba sorolhatók, és ezen a listán az internet-előfizetés nem szerepel. Ugyancsak kérdésre Tuzson Bence közölte: az ügyben az EU szankciója kötelezettségszegési eljárás megindítása lehet…”

Forrás:
Brüsszel miatt veszélybe került az internetezés áfacsökkentése; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. július 19.

Közigazgatás, politika

Az igazgatónak kell az iskola igazi vezetőjének lennie

„Az igazgatóknak kell lenniük az igazi vezetőknek az iskolákban, az előző keretrendszer túlságosan leértékelte a munkájukat – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) állománygyűlésén, amelyen átadták a tankerületi központi igazgatók kinevezéseit, azt mondta: az előző keretrendszernek talán az volt a legnagyobb hibája, hogy túlságosan leértékelte az iskolák vezetőinek munkáját.

Az igazgatók nem egyszerűen végrehajtói a tankerület utasításainak, hanem „az igazgatóknak kell lenni az igazi vezetőknek az iskolákban” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: akkor lehet tőlük elvárni vezetőhöz méltó felelősséget, ha ehhez megadják az illetékességet is; ez talán az egyik legfontosabb változás a rendszerben.

Balog Zoltán elmondta, hogy 2011-ben új alapokra helyezték a magyar köznevelés rendszerét, de jelentős belső korrekciókra volt szükség az intézményfenntartásban.

A központosítás „túl jól sikerült” – fogalmazott, majd úgy folytatta, éppen ezért a decentralizáció a „jövő útja”, a rendszer alapelveinek a fenntartásával.

Balog Zoltán azt is mondta, hogy az átalakításnak köszönhetően „szabadabban lehet a rendszerben gondolkodni”.

„Én ezt tartottam a legnagyobb hiányosságának (…) a rendszernek” – jegyezte meg.”

Forrás:
Az igazgatónak kell az iskola igazi vezetőjének lennie; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. július 19.

A kormány kitart az Internet áfájának csökkentésében

„Bár Brüsszel és Budapest között egyelőre vita van az internet áfájának csökkentéséről, a Népszabadság információi szerint 2017-től mérséklődik az adókulcs.

Várhatóan megváltozik az az uniós irányelv, ami alapján büntetnék a magyar internetáfa-csökkentést, mire a parlament döntésének megfelelően bevezetjük azt. „A kormány álláspontja, hogy az irányelv várható módosításával összhangban végrehajtja a parlament döntését, és 2017-től 18 százalékra csökkenti az internet áfáját” – mondta lapunknak ­Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.

Mint ismert, Deutsch Tamás a napokban jelentette be, hogy Brüsszel jelezte: meg fogja támadni a tervezett magyar lépést, mert az nem egyeztethető össze az európai uniós áfairányelvvel. Azt azonban már az EU illetékesei is pedzegették, hogy az internet esetében megváltoztatnák a szabályozást. Ha ennek az intézkedésnek kellően erős a politikai támogatottsága, hamarabb megtörténhet a módosítás, mint ahogy Magyarországot az uniós bíróság elé citálják egy kötelezettségszegési eljárás keretében. Az áfairányelvet csak az összes tagország egyetértésével lehet jóváhagyni, illetve megváltoztatni.

A digitális fejlődés iránt elkötelezett uniós bürokrácia ezzel a lépéssel lényegében elismerte, hogy jogosak azok a kritikák, amelyeket a magyar miniszterelnök fogalmaz meg rendszeresen a közösségi intézményrendszer lassú, tohonya és célszerűtlen működése miatt.

A brüsszeli bejelentés egyébként nem lehetett váratlan fordulat a kormány illetékeseinek. Az uniós előírások szerint ugyanis az internetet terhelő adónak a normál kulcsba kell tartoznia, ami Magyarországon 27 százalék. Azt is a direktíva határozza meg, hogy milyen termékekre és szolgáltatásokra lehet kedvezményes kulcsot alkalmazni: ide tartoznak az élelmiszerek és a lakásépítés, az internet azonban nem.

Miután a kormány és az Országgyűlés is úgy határozott tavasszal, hogy szeretné a 18 százalékos kedvezményes kulcsot alkalmazni, a kabinetnek a kivétel engedélyezését kellett kérnie Brüsszeltől. Deutsch Tamás bízott abban, hogy Brüsszel erre áldását adja, de nem így történt. A bizottság csak kivételes esetekben engedélyezi az irányelvtől való eltérést. Az intézkedés egyébként 14 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, de azon ritka kezdeményezések egyike, amelyben teljes az egyetértés az iparág cégei és a kormány között.

„Ha Magyarország a jelenlegi helyzetben csökkentené az internet-előfizetések általános forgalmi adóját, azzal megsértené az EU áfairányelvét. A jogszabályok megszegése pedig általában kötelezettségszegési eljárást von maga után” – mondták lapunknak névtelenséget kérő uniós források. Hozzátették: „konstruktív párbeszédet” folytatnak a magyar kormánnyal a szabályozásról, és bíznak a pozitív végkifejletben. Brüsszel egyébként várja a tagállamok javaslatait az irányelv módosítására.

Áfareform mint mentőöv
Az Európai Bizottság április elején közzétett cselekvési tervében politikai útmutatást kért a kormányoktól és az Európai Parlamenttől az általános forgalmi adó reformjára vonatkozóan. Egyúttal jelezte, hogy 2016-ban és 2017-ben valamennyi konzultációra bocsátott kérdésben javaslatokat terjesztenek elő. Ha Magyarország meglépi az adócsökkentést még az irányelv módosítása előtt, akkor a bizottság hivatalból kötelezettségszegési eljárást fog kezdeményezni. Ám az az ügy és az érdeksérelem súlyosságától is függ, milyen gyorsan megy végbe ez a folyamat – ami a várakozások szerint ez esetben lassú lesz. A magyar kormány már rutinos az ilyen eljárásokban, de mindenki arra számít, hogy mire az ügy eljut a bíróságig, addigra már meglesz, vagy közvetlenül jóváhagyás előtt áll majd az irányelv módosítása, így végül a bíróság akár úgy is dönthet, hogy nem marasztalja el hazánkat. Ennek a forgatókönyvnek persze feltétele, hogy ne változzon az uniós politikai elkötelezettség az internetet terhelő adók csökkentésével kapcsolatban.”

Forrás:
Az EU még tiltakozik, de sikerrel járhat a kormány; Halmai Katalin, Varga G. Gábor; nol.hu; 2016. július 22.

Varga Mihály: belső forrásokat kell használni a gazdaság fejlesztésére

„A nemzetgazdasági miniszter szerint az elkövetkező időszakban egyre inkább a saját, belső források felé kell fordulni, ezeket kell használni a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály a tusnádfürdői szabadegyetem csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén azt mondta: örülnek, ha kapnak külső, uniós támogatást, de ezek kötött források.

A miniszter kitért arra, hogy jelenleg a bruttó hazai terméknek a 6 százalékát adják uniós fejlesztési források és 4-4,5 százalékot a hazai belső források. Hozzátette: a kormány iparfejlesztési, elektromobilitást segítő programot fogadott el, sokat várnak az otthonteremtési programtól, s komoly forrásokat szánnak a turizmus fejlesztésére. Az uniós támogatásból kiszorult, de fejleszteni kívánó cégeknek indították el a nagyvállalati beruházási programot, amelynek első eredményei nagyon kedvezőek, több mint 500 új munkahelyet hoztak létre – közölte Varga Mihály.

A magyar gazdaságpolitika tudatosan törekszik arra, hogy az államadósságot csökkentse, hogy stabillá tegye a költségvetést, és hogy a bevételek is beérkezzenek – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint Magyarországon az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 80 százaléka felett volt 2010-ben, most 75 százalék, jövőre pedig tovább csökkentenék az arányt. „Jelentős eredmény, hogy egyre kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a külföldi hitelezőknek” – szögezte le Varga Mihály kiemelve, hogy az adókat csökkenteni kell: jövőre mérséklődik az internet, az éttermi szolgáltatások és az alapvető élelmiszerek áfakulcsa.”

Forrás:
Belső forrásokat kell használni a gazdaság fejlesztésére; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. július 21.

Centralizált ellenőrzésnek vetik alá a taxisokat

„Az Uber magyarországi kivonulásával nem szűnik meg a taxisok ellenőrzése, centralizálják, egységes rendszerbe foglalják a személy- és teherszállítás szakmai ellenőrzéseit – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a taxis szervezetekkel folytatott tárgyalás után.

Fónagy János kiemelte, az elmúlt fél-egy év ellenőrzési tapasztalatai azt mutatják, hogy össze kell hangolni, egységesíteni kell az ellenőrzést végző intézmények (Belügyminisztérium – BM, Nemzeti Adó- és Vámhivatal – NAV, közlekedési hatóság, NFM) munkáját. Ez szolgálja az utasok védelmét, az egységes ellenőrzési normák kialakítását és lehetőséget ad az illegálisan működő taxisok kiszűrésére.

Az államtitkár szerint az Uber a magyar piac elhagyásával elismerte, hogy diszpécserszolgáltatással egybekötött taxis szolgáltatást nyújtott. Fónagy János felidézte: másfél-két hónappal ezelőtt a NAV, a BM, az NFM és a közlekedési hatóság közösen tárgyalt az Uber amszterdami képviselőivel. A megbeszélésen azt javasolták a cégnek, hogy kérjen diszpécser engedélyt. Ehhez minden segítséget fel is ajánlottak a magyar szervek. Az Uber azonban ezt nem tette meg, ugyanis a diszpécserengedély kikérésével adóznia kellett volna. Magyarországon sem a cég leányvállalata, sem az amszterdami központ nem fizetett adót, tette hozzá a parlamenti államtitkár. Arra azonban rámutatott, hogy az uberes sofőrök egy része magánvállalkozóként fizetett adót.

Az Uber kezdetben 80 000, majd 120 000, végül 160 000 havi fuvarszámról számolt be, míg a fővárosi taxis cégek havonta mintegy egymillió fuvart bonyolítanak le. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a budapesti taxis vállalatok jelentős része már rendelkezik az Uberhez hasonló telefonos applikációval.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke elmondta, hogy a tárgyaláson azok a taxis szervezetek vettek részt, akik évek óta stratégiai partnerei az NFM-nek. Példaként említette a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségét (FuVOSZ), a kamarákat és a nagyobb fővárosi taxis társaságok vezetőit.

Az Uber június 24-én szüntette be tevékenységét Magyarországon, miután életbe lépett a működésüket szerintük ellehetetlenítő jogszabály. Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív igazgatója sajtótájékoztatón elmondta: a jogszabály nyomán bevonhatják az autósok jogosítványát, elvehetik rendszámukat annak ellenére, hogy minden engedéllyel rendelkeznek. Nem szeretnék ennek kitenni 1200 egyéni és kisvállalkozó autósukat…”

Forrás:
Centralizált ellenőrzésnek vetik alá a taxisokat; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. július 18.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális kormányzat: az észt csoda titka

„Egyes országokban az e-kormányzás a közeljövőben olyan szerepet tölthet be, mint amilyet az ipari forradalom Angliájában a vasút vagy az ókori Rómában az utak: a digitalizált közigazgatás a gazdasági fejlődés infrastrukturális alapja lehet. Legalábbis erre utal Észtország példája, amely miután szegény és kevés erőforrással rendelkező államként függetlenné vált a Szovjetuniótól, húsz éve tervbe vette az elektronikus kormányzásra való átállást, mára pedig meghétszerezte GDP-jét. De pontosan milyen szerepet is játszott a gazdasági növekedésben az elektronikus közigazgatás, és mit üzen Magyarország számára az észtek példája?

Teljes mértékben digitalizált egészségügy és oktatás, internetes parlamenti választások, öt perc alatt online elkészíthető adóbevallás – ez csak néhány a háromezer szolgáltatás közül, amelyet az észt e-kormányzati portál kezel. Ezekhez kapcsolódnak a magánszektor által nyújtott lehetőségek, amelyeknek köszönhetően az állampolgárok például az elektronikus személyi igazolványukkal vehetnek igénybe tömegközlekedési szolgáltatásokat, vagy azonosíthatják magukat a banki tranzakciók során. Azt mondják, az elektronikus közigazgatási fejlesztéseknek köszönhetően az észt állam odáig jutott, hogy gyakorlatilag a világ másik feléről is el tudná kormányozni az országot.
De nem volt ez mindig így. Észtország a rendszerváltás után kicsi, szegény, saját identitását kereső és kevés erőforrással rendelkező országként kezdte. Korán megszületett azonban a konszenzus arról, hogy ilyen körülmények között az ország jövője csak az információtechnológiai szektor fejlesztésével biztosítható, amelynek alapja egy élenjáró elektronikus közigazgatási rendszer kell hogy legyen.

Ennek megfelelően a fejlesztéseket „tiszta lappal”, az alapoknál kezdhették, mindig gondolva azonban arra, hogy a szolgáltatások az igények jövőbeli változásainak megfelelően továbbépíthetők legyenek. Az észt elektronikus közigazgatásnak ma is két központi eleme van. Az első, az úgynevezett „X-Road” nevű rendszer a felelős a kormányzati és a vállalati szektor hálózatainak egymás közötti kommunikációjáért, lehetővé téve többek között azt, hogy az adóhatóság automatikusan ki tudja számolni a tartozásunkat a munkáltatónktól a bankszámlánkra érkezett átutalások alapján. Az X-Road ötletét egyébként 2001-es szakdolgozatában fogalmazta meg egy programozó, és az annak köszönhetően valósulhatott meg, hogy az országnak akkoriban nem tellett központi szerverre.

Észtország elektronikus közigazgatásának másik alapvető fontosságú eleme a hazánkban idén januárban megjelent elektronikus személyi igazolvány, amelyet bevezetésekor az emberek hasztalannak tartottak, „jégvakarónak” csúfoltak. Ezzel ma már nemcsak azonosíthatják magukat az állampolgárok a hatóságok előtt, hanem elektronikus aláírásokat is készíthetnek, megnyitva az utat maguk előtt a teljesen elektronizált ügyintézésre. Az igazolvány továbbfejlesztett, már működő változata SIM-kártyára van integrálva, így az észtek mobiltelefonjukkal is elérhetik az összes rendelkezésre álló szolgáltatást.

Az ország 1991-hez képest meghétszerezte GDP-jét, a The Economist pedig a világ legvállalkozóbb országaként írt róla. Felmérések szerint a növekedés egyharmadát Észtország az informatika előtérbe helyezésének köszönheti. Az elektronikus közigazgatási fejlesztések elsősorban azzal járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, hogy leveszik az állampolgárokról és a vállalkozásokról az adminisztráció terheit. Csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollárnak, vagyis az észt GDP 2 százalékának megfelelő összeget spórol az országnak, és az ügyintézés egyszerűsége miatt számos külföldi is szívesen fektet be az országba; másfél év alatt tízezren kértek erre használható digitális tartózkodási engedélyt.

Az észt sikertörténet azt példázza nekünk, magyaroknak is, hogy a 21. században, a tudás- és innovációalapú gazdasági környezetben hatalmas versenyelőnybe kerülnek azok az országok, amelyek a jövőjüket az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kiterjesztésével alapozzák meg. Hazánk nagy lépést tett ebbe az irányba az elektronikus személyi igazolvány idén januári megjelenésével, amelyet azóta már közel egymillióan igényeltek, a kártya ugyanis az észt példához hasonlóan itthon is kulcseleme lehet az e-kormányzati szolgáltatások bővülésének. Ezt segítheti továbbá az is, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik mind az internet-előfizetések száma, mind az okostelefon-használók aránya.

Fontos azonban megjegyezni, hogy Észtország teljes lakossága kisebb, mint Budapesté, és a hazai fejlesztések előrehaladását tovább nehezíti, hogy az internet adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségek sem olyan elterjedtek, mint a balti államban. Ezért ahhoz, hogy Magyarország is meg tudja alapozni jövőjét az e-kormányzati fejlesztésekkel, az újabb és újabb szolgáltatások megjelenése mellett arra is szükség van, hogy már az alapfokú oktatásban is különös figyelmet fordítsunk a digitalizáció adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségek elsajátítására. [A szerző a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke. Szerk.]”

Forrás:
Az észt csoda titka; Ignácz István; Világgazdaság Online; 2016. július 19.
Szerkesztői kiegészítés:
Data Exchange Layer X-Road ; Information System Authority (RIA), Észtország
X-Road; Cybernetica (a fejlesztő)
The Estonian ID card (Észtország)
Estonia eGovernment Factsheet, Európai Bizottság (pdf)

Elkészül a nemzeti sportinformációs rendszer

„A jövő év végén teljes körűen megkezdi működését a nemzeti sportinformációs rendszer – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára.

Szabó Tünde elmondta: az adatbázis tartalmazza például a hatezer sportszervezet, a 16 ezer sporttal foglalkozó civilszervezet, 430 ezer sportoló, 15 ezer edző, sportoktató adatait, és bárki információhoz juthat majd a segítségével a sportolási lehetőségek teljes köréről. A sportlétesítmény-fejlesztések, a mindennapos testnevelés, az öt látványcsapatsportág és a tizenhat kiemelt sportág, a szabadidősport támogatása mind-mind azt mutatják, hogy a magyar kormány nemzeti ügyként kezeli a sportot – tette hozzá.

Ma már elengedhetetlen, hogy a sporttal kapcsolatos óriási adathalmazhoz, az információkhoz megbízható forrásból, egy helyről, sportszakmailag és jogilag rendszerezett, áttekinthető formában hozzáférjenek a felhasználók.

A nemzeti sportinformációs rendszer óriási segítséget jelent a sportolóknak, a sportolni vágyóknak, a sportszakembereknek, a gazdasági szektorban tevékenykedőknek, a sportszervezeteknek, valamint a sport irányítóinak egyaránt. Több felhasználói modult alakítanak ki – ismertette. Ilyen például a sportlétesítmények, a sportszervezetek modulja, a sportolói, a sporteredmény-, a sportegészségügyi és sporttudományos, a sporteseményekről szóló modul, a sportszakemberek-modul vagy a sportszolgáltatási modul.

A rendszer hasznos segítség a sportban dolgozóknak, megkönnyíti az állami sportirányítás munkáját, a döntés-előkészítést, teljes körűen támogatja a sportadminisztrációt, javítja a működési feltételeket – mondta Szabó Tünde.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos azt hangsúlyozta, hogy a sport világszerte nagy ütemben digitalizálódik, és ebből nem maradhat ki Magyarország sem. A „sport közös csodánk” és valamilyen módon valamennyi magyar polgárt érinti – fogalmazott.

A sport az Európai Unióban tagállami jogkör ugyan, ám az Európai Bizottság mégis megfogalmazott ezzel kapcsolatban egy dokumentumot. Eszerint a sport stratégiai ágazat az egészségmegőrzés tekintetében, hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz és integrációhoz, valamint integráns része a gazdaságnak, hiszen a munkavállalók 7-8 százalékát foglalkoztatja.

A Digitális Jólét Program – azon túl, hogy az internethasználat és a megfelelő digitális írástudás terjesztését célozza – tartalomfejlesztési funkciót is betölt. Ennek része a nemzeti sportinformációs rendszer, amely növelni hivatott a sportolási kínálatot és kedvet. Segítségével online lehet majd nevezni versenyekre, ki lehet választani edzőket, oktatókat, rá lehet keresni sportlétesítményekre, és a rendszer a sport valamennyi területét támogatja azzal, hogy gyorsan, könnyen juthatnak adatokhoz a sportesemények szervezői, a sportolók, de a magánemberek is – mondta a miniszterelnöki biztos.

A rendszer segítségével egy bíró azt is meg tudja nézni, hogy egy csapat tagjainak van-e a megfelelő sportorvosi igazolásuk, érvényes nevezésük – hozott példát az előnyökre Deutsch Tamás…”

Forrás:
Elkészül a nemzeti sportinformációs rendszer; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. július 21.

Sikeres az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, de módosítanak rajta

„Sikeres az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), amelyet 2015. január elsején a gazdaság fehérítésének céljából vezetett be a kormány – mondta Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Óbarokban, sajtótájékoztatón.
Molnár Tamás ismertette: az elmúlt másfél év alatt több mint 56 ezer ügyfél regisztrálta magát a rendszerbe, és több mint 17 millió bejelentés érkezett. A hatóság az úti ellenőrzésekkel és a telephely-vizsgálatokkal együtt közel 100 ezer ellenőrzést végzett.

Tájékoztatott arról is, hogy önkéntes befizetésből, illetve lefoglalásból 2016 első fél évében közel nyolcmilliárd forint folyt be az államkasszába, az elmúlt évben ez a szám szintén meghaladta a nyolc milliárd forintot. Megjegyezte: az ekáer, valamint az online pénztárgép bevezetése tavaly közel négyszáz milliárd forintot eredményezett a költségvetésben.

A sajtótájékoztatón ismertették az ekáerben augusztus 1-jével hatályba lépő változásokat.

A jövő hónaptól bővül az ekáer bejelentési kötelezettséggel érintettek köre. Míg most csak annak kell bejelentenie a fuvart, akik 3,5 tonnát meghaladó össztömegű útdíjköteles járművel szállít árut, addig augusztustól már bármilyen járműre, így a haszongépjárművekre is kiterjed a kötelezettség, ha a 3,5 tonna össztömeget eléri.

Szintén augusztus 1-jétől a fuvarozó felelőssége lesz a hatósági zár sértetlen megőrzése is. A szabályszegést magánszemély esetén minimum kétszázezer, maximum ötszázezer forint, vállalkozók esetén pedig ötszázezer és egymillió forint közötti bírsággal sújthatja a hatóság.

A járművet a kiszabott bírság megfizetéséig ezentúl vissza is tarthatják az ellenőrök, ha a megbüntetett fuvarozó nem rendelkezik magyar adóazonosító számmal és székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van, illetve nem vállaltak – banki vagy belföldi gazdálkodó szervezet részéről – garanciát a bírság megfizetésére. A jármű visszatartása alól csak a romlandó árut és élő állatot szállító fuvareszközök mentesülnek.

Augusztus 1-jétől nemcsak az számít szabálytalanságnak, ha nem jelentenek be egy rakományt, de az is, ha többet jelentenek be, mint amennyit ténylegesen szállítanak. Ilyenkor a hiányzó mennyiség – vagyis a bejelentett és a szállított mennyiség különbsége – értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhatnak ki – hangzott el a sajtótájékoztatón.”

Forrás:
Sikeres az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. július 21.

Informatika, távközlés, technika

A FŐGÁZ fogyasztói elektronikusan is intézhetik a mérőátírást

„A nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő FŐGÁZ Zrt. fogyasztói érdekeit és visszajelzéseit szem előtt tartva folyamatosan fejleszti szolgáltatásait annak érdekében, hogy azokat a földgázfelhasználók minél egyszerűbben és kényelmesebben tudják igénybe venni. A FŐGÁZ elektronikusan is lehetővé teszi a jelenleg mintegy másfél millió lakossági fogyasztója számára a gázmérő átírásának elindítását, amelyhez az ügyfélnek már nem kell személyesen felkeresni a társaság ügyfélszolgálati irodájának egyikét, hanem biztonságosan és gyorsan három különböző csatornán tudja elindítani a folyamatot.

Ha a földgáz-felhasználó személyében változás történik, ilyen például a költözés, akkor a beköltözőnek és kiköltözőnek egyaránt kötelessége, hogy erről 15 napon belül értesítse a szolgáltatót. A FŐGÁZ biztosítja a fogyasztók számára, hogy az átírási folyamatokat az online ügyfélszolgálaton vagy telefonos és írásos csatornákon el tudják indítani, amelyhez az átadó és az átvevő is elindíthatja az átírást és egyik félnek sem kell személyesen felkeresnie a társaságot.

Az átírás indításához a kiköltöző és beköltöző által is aláírt „Átadás-átvételi nyilatkozat” szükséges, amelyet a FŐGÁZ már szkennelt, elektronikus formában is elfogad. Mindezen túl maga az átírási folyamat is csupán néhány egyszerű lépésből áll, ezért otthonról gördülékenyen tudják elintézni a folyamatot. A FŐGÁZ számára a fogyasztók igényeinek való legmagasabb szintű megfelelés a legfontosabb feladat, ezért folyamatosan keresi az ügyfelek számára legelőnyösebb alternatívákat.

A fogyasztók számára már a FŐGÁZ saját E-gázszámla szolgáltatása is elérhető, amelynek segítségével a FŐGÁZ online ügyfélszolgálatán keresztül a fogyasztók számla-ügyintézése egyszerűbb és gyorsabb, hiszen internetes elérhetőség mellett bárhol, bármikor igényelni tudják az elektronikus számlát, illetve tételesen nyomon tudják követni azokat visszamenőlegesen is. A FŐGÁZ kényelmes online ügyfélszolgálatán keresztül a fogyasztók néhány kattintással, bárhol és bármikor ingyenesen, a hét minden napján 24 órában tudnak ügyet intézni, tehát a társaság rugalmasan a felhasználók számára megfelelő időpontban biztosít lehetőséget az adminisztrációs folyamatokra. Ezen kívül a FŐGÁZ-nál lehetőség van a biztonságos, készpénzmentes, online bankkártyával vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetésre, ahogy a havi diktálást szükségtelenné tévő kiegyenlített részszámlázás igénybevételére is.”

Forrás:
A FŐGÁZ fogyasztói elektronikusan is intézhetik a mérőátírást; FŐGÁZ Zrt.; 2016. július 19.

Francia vizsgálat a Microsoft ellen a Windows 10 adatgyűjtése miatt

„A Microsoft három hónapos ultimátumot kapott arra, hogy az operációs rendszert úgy alakítsák át, hogy megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak.

A francia információszabadságért felelős bizottság, az adatvédelmi feladatokat is ellátó CNIL (Commission Nationale de l’Informatique et des Libertés) tegnap bejelentette, hogy három hónapot adnak a Microsoftnak arra, hogy változtassanak azon, hogy a Windows 10 a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjt adatokat róluk. Amennyiben a vállalat ezt nem hajtja végre, szankciókat vezetnek be ellenük.

A kifogások
A CNIL közölte, hogy a sajtóban megjelent hírek következtében idén április és június között folytattak le egy vizsgálatot, amelyben azt nézték meg, hogy a Windows 10 milyen és mekkora mennyiségű adatot gyűjt a felhasználókról. A legfontosabb eredmények:

  • a Microsoft gyűjti a Windows alkalmazás és a Windows Store felhasználási adatait, monitorozzák azt, hogy a felhasználók milyen alkalmazásokat töltenek le, illetve mennyi időt töltenek azok használatával – ez a CNIL szerint irreleváns és túlzott mértékű adatgyűjtés
  • a Microsoft-fiókba történő belépéskor nincs korlátozva a hibás PIN-beütések száma, így a felhasználói adatokat nem védik megfelelően
  • a Windows 10 telepítésekor alapértelmezetten egy hirdetési azonosító is aktiválódik, mely lehetővé teszi a Windows alkalmazások, illetve harmadik felek alkalmazásai számára, hogy monitorozzák a felhasználó böngészési tevékenységét, hogy célzott hirdetéseket juttassanak el hozzá – a CNIL szerint ehhez ki kell kérni a felhasználó beleegyezését
  • a Windows 10 nem ad lehetőséget a sütik letiltására
  • a Microsoft az európai felhasználók adatait a már érvénytelen Safe Harbor keretrendszer előírásai alapján továbbítja az Egyesült Államokba

A CNIL összességében és általánosságban azt követeli a vállalattól, hogy a francia felhasználók számára teremtsék meg azt a lehetőséget, hogy ők maguk dönthessenek arról, hogy a Microsoft milyen adatokat gyűjt róluk.

Válasz
A Microsoft közleményben reagált a felszólításra, és elmondják, hogy bár ők magas szintű adatvédelmi megoldásokat építettek a Windows 10-be, örülnek, hogy a CNIL javaslatai alapján ezeket még jobbá tehetik. Biztosítják a hatóságot arról, hogy a következő hónapokban szorosan együtt fognak működni velük, hogy a jelzett problémákat megvizsgálják, megértsék, és ha szükséges korrigálják.

Külön kiemelik a Safe Harbor ügyét. Elismerik, hogy az európaiak jogosan igyekeznek adataikat megvédeni, de a keretrendszer érvénytelenítése óta a Microsoft mindent megtett a felhasználók adatainak védelméért, ezt többször el is ismerték az európai hatóságok. Mivel nemrég elfogadták az új keretrendszert, a Privacy Shieldet, a Microsoft ezt adoptálni fogja, a jövő hónapban ezt hivatalosan is közlik, illetve dolgoznak azon, hogy elkészítsenek egy frissített adatvédelmi szabályzatot, hogy megfeleljenek az előírásoknak.”

Forrás:
A franciák dühösek a Windows 10 adatgyűjtése miatt; Dajkó Pál; IT café; 2016. július 21.

Kémlel utánunk a Windows 10, adatvédelmi eljárást indított a NAIH

„Egészen elképesztő mértékben hozzáfér a felhasználók adataihoz az e-mailek elolvasásától a számítógépen tárolt fájlok tartalmának megismeréséig a Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows 10. A Mandiner megtudta: a NAIH-nál több magyar felhasználó is panaszt tett, a hatóság ezért adatvédelmi eljárást indított, aminek bírság lehet a vége. Péterfalvi Attila a Mandinernek azt is elárulta, miért kell betartania az amerikai gigacégnek a magyar infotörvényt.

Nem volt ingyen a Windows 10 – adatokkal fizettünk érte
Sokan emlékezhetnek még a tavaly nyári Windows 10 őrületre, hiszen ingyen dobták utána boldog-boldogtalannak a Microsoft legújabb operációs rendszerét. Nem kell ahhoz konteó hívőnek lenni, hogy ez már önmagában gyanús legyen: valamivel nagyon is fizetnek a felhasználók a gigacégnek a Windows 10-ért – mégpedig az adataikkal. Akkor több szakmai portál is megírta, hogy az operációs rendszer alapértelmezett privacy policy-je szerint a Microsoft hozzáférhet a felhasználó e-mailjeihez és más személyes kommunikációja tartalmához, sőt, a számítógépén tárolt fájlokhoz is – mi több, ezeket meg is őrizheti.

Az egészen elképesztő mértékű adatkezelés céljaként ráadásul még furcsább indokokat tüntetett fel a Microsoft: például a „fogyasztók védelmét”, a „szolgáltatás biztonságának fenntartását”.

És persze a „jogszabályoknak való megfelelést”, ami Amerikában az adatok rendőrségnek, titkosszolgálatoknak és egyéb hatóságoknak való kiadását is jelenti!.

Az alapértelmezett privacy-beállításokon lehetett módosítani, és a szakmai portálok ezt is javasolták mindenkinek, aki telepíti a Windows 10-et. Az emberek általános adatvédelmi tudatosságát ismerve azonban valószínű, hogy a legtöbb felhasználó az alapbeállításnál maradva gyanútlanul hagyta, hogy az élete számítógépen bonyolított (egyre nagyobb) részét megfigyelje a Microsoft.

Sokan panaszkodtak Magyarországon is, a NAIH vizsgálatot indított
…A NAIH Mandinernek küldött válaszából kiderült, többen is panaszt tettek: azt kifogásolták, hogy nem adtak kifejezett hozzájárulást ahhoz, hogy a Microsoft személyes adatokat gyűjtsön róluk az operációs rendszeren keresztül. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy vonatkoznak-e rá, és ha igen, bevasalhatók-e a magyar adatvédelmi szabályok az amerikai gigacégen, a NAIH elnöke kifejtette: szerinte az Infotörvény vonatkozik a két cégre, és a NAIH joghatósággal is rendelkezik, vagyis eljárhat az ügyben.

A hatóság előbb vizsgálati eljárást, majd annak július 8-i lezárása után adatvédelmi hatósági eljárást indított, ami jelenleg is zajlik – írta érdeklődésünkre Péterfalvi, azt is hangsúlyozva, hogy a NAIH az eljárás végén bírságot szabhat ki…”

Forrás:
Kémlel utánunk a Windows 10, adatvédelmi eljárást indított a NAIH; Bakó Beáta; Mandiner.jog; 2016. július 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Újratervezi az állam a Balatont – költsön kétszer annyit a turista

„Legkésőbb augusztus végéig befejeződik a balatoni turisztikai fejlesztési források felülvizsgálata – jelentette be szerdai siófoki sajtótájékoztatóján Guller Zoltán, az új állami turizmusirányító szervezet, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Szeptember elején a kormány elé kerülhet az új felosztás elfogadása.

A változás lényege az – magyarázta Guller a Somogyi Hírlap kérdésére –, hogy az MTÜ innentől kezdve csak a szorosan vett turisztikai forrásokra koncentrál, míg az eredeti 300 milliárd forintos balatoni fejlesztési keret javarésze nem ilyen programokat tartalmazott, hanem településfejlesztési és infrastrukturális célokat.
– Harmincmilliárdot szerepeltettek vízminőségjavításra-iszapkotrásra, ha az északi parti vasút modernizálását a déli parti fejlesztéssel együtt nézzük (máshogy nem is nézhetjük, hiszen csak így lehet belőle körvasút, a fejlesztésnek csak így van értelme és az északi nélkül a déli partra szánt forrásokat is elveszítenénk), az több, mint százmilliárd – mondta lapunknak Guller Zoltán, amikor a 300 milliárd sorsa felől érdeklődtünk. – Ezek fontosak és meg is fognak valósulni, de amiről mi beszélünk, az meglehet, az eredeti keretnek csak a 10-20 százaléka, ami tehát valóban turisztikai fejlesztés. Vagyis nem átalakítjuk, vagy szétverjük a terveket. Ha például szennyvíz-csatornázásról beszélünk, akkor egy balatoni település nem élvezhet előnyöket, az állami érdek a Balatonnál és más üdülőrégiókban a turizmus fejlesztése, és hogy erre mennyi jut, a tervek átvizsgálása után is meg fogjuk majd tudni mondani.

Bele lehet-e még nyúlni előkészített, lekötött programokba? Erre a kérdésre a vezérigazgató azt felelte: – Attól függ, mit nevezünk lekötött programoknak. Egy részük még csak akciótervben nevesített fejlesztés, a másik részükre már érkeztek pályázatok, de a bírálat még nem történt meg. Módosítási lehetőség mindkét esetben van, akad tehát mozgástér, érdemes elvégezni a felülvizsgálatot.

A Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) azt vállalta: két éven belül a hazánkba látogató külföldi turista a mostaninak a dupláját fogja költeni – erről is Guller Zoltán vezérigazgató beszélt szerdán Siófokon. – Magyarországra több külföldi jön mint Csehországba, de míg nálunk átlagosan két és fél napot marad és 288 eurót költ, addig a cseheknél kicsivel tovább marad és 454 eurót költ. Azt akarjuk elérni, hogy az olcsó tömegturizmust fokozatosan váltsa föl a minőségi turizmus, vagyis a többet költő turistaréteget tudjuk megcélozni. Szeretnénk persze idővel Ausztriát is megközelíteni ezen a téren, még ha versenyezni nem is igazán tudunk vele, már csak az osztrákok téli lehetőségei miatt sem. Grandiózus célt tűztünk k magunk elé, és éppen ennek rendeljük alá a balatoni fejlesztési források felülvizsgálatát is. Koncentrált fejlesztésekre van szükség, arra, hogy ne épüljön kerékpárút pihenő nélkül, attrakció szálláshely nélkül, vagy étterem attrakció nélkül. A fejlesztések a többet költő vendégeket célozzák meg!

Guller Zoltán lapunk kérdésére példákat is mondott. A kastélyok, kúriák fejlesztése ne ötletszerűen, szigetszerűen történjen, hanem ott például, ahová bicikliút is visz. Vagy hogy ne csak grandiózus tervek szülessenek, hanem kis források például a strandok 21. századivá tételére is jussanak. S fölvetette: külföldön, így a Garda-tavon bevált módikat is lehet „másolni”, miért ne közlekedhetnének például a mostaniaknál gyorsabb hajók a Balatonon a tó hosszában, nyugat-keleti irányban is?
– A balatoni turizmus szereplőit sikerült megnyugtatni azzal, hogy nem veszik el, csak átrendezik a forrásokat – vélekedett Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. – Mi, vagyis a TDM-szervezetek régóta küzdünk egy ahhoz hasonló turizmusirányításért, mint amilyen most föláll. Eddig az önkormányzatoknál, vagy senkinél sem lévő kompetenciák kerülnek az új ügynökséghez. Ezzel együtt azzal is könnyebbé válik az ágazat vállalkozóinak a dolga, hogy például a rendezvények engedélyeztetése, vagy a turisztikai termékek előállítása egyszerűbb lesz. Új fejlesztésekre van szükség a minőségi turizmus érdekében, s a befektetői fantázia erősödésére.

Hoffmann szerint óriási előrelépést jelent a vendéglátásban tervezett áfacsökkentés; jövőre 18, 2018-tól öt százalék lesz a kulcs, ez utóbbihoz jön majd a négy százaléknyi turisztikai hozzájárulás, vagyis bruttó kilenc százalék lesz a fizetendő huszonhét helyett. – Leginkább a munkaerőhiány enyhítése miatt van erre szükség – vélte a TDM-szövetség elnöke. – Hazahívható, visszafordítható lesz a munkaerő, komolyan foglalkozni kell az ágazat szereplőinek a bérnövelés kérdésével. Jobban költő turistákat amúgy is csak színvonalasabb szolgáltatásokkal és jobban képzett személyzettel lehet fogadni.”

Forrás:
Újratervezi az állam a Balatont – költsön kétszer annyit a turista; sonline.hu; 2016. július 20.

A papírmunka alkonya

„Az adminisztráció terhei alatt roskadozó vállalkozások nem lehetnek versenyképesek: a felesleges papírmunka mennyiségének csökkentése Magyarországon is százmilliárdok megtakarítását tenné lehetővé. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy van megoldás a problémára, de ebben feladat hárul a bankokra is. Mielőtt azonban búcsút intenénk a túlzott papíralapú adminisztrációnak, nem kevés erőforrást kell még fordítanunk a vállalkozók pénzügyi és digitális írástudásának fejlesztésére, valamint az internet használatához szükséges infrastruktúra kiépítésére.

Magyarország gazdasági fejlődése előtt óriási lehetőségek nyílnának meg a papírmunka mennyiségének mérséklésével: a Deloitte korábbi tanulmánya szerint a vállalkozások által feleslegesnek tartott adminisztratív terhek egynegyedével való csökkentése közel 210 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé. A költségek nagy része jelenleg a kis- és középvállalkozásokon csapódik le, amelyek a teljes foglalkoztatás 73 százalékát adják. Egyértelmű tehát, hogy a magyar gazdaság nem lehet versenyképes a bürokrácia csökkentése, az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése és olcsóbbá tétele nélkül, amit a kormány is felismert.
A papírmunka mérséklésében kulcsszerepet játszik a digitalizáció, az elektronikus ügyintézés ugyanis jóval hatékonyabb a papíralapú adminisztrációnál, ezért a kabinet bürokráciacsökkentő programjának is szerves részét alkotják az e-kormányzati fejlesztések. Az állami szervezetek mellett azonban a bankok szintén tevékeny részt vállalhatnak a papírmunka mennyiségének csökkentésében. A magyar vállalkozók nagy része jelenleg is profitál az elektronikus banki szolgáltatásokból. Tízből hét hazai kkv már két éve is elektronikusan oldotta meg kisebb ügyeit, például átutalásait, viszont a bonyolultabb tranzakciókat túlnyomórészt személyesen intézték. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kkv-k jelentős része nem használt elektronikus banki szolgáltatást, továbbá, hogy az ügyfelek csak egyszerűbb teendők ellátását oldották meg bankfiókban való megjelenés nélkül.

Ennek számos oka van. Nagy szerepet játszik benne az elektronikus ügyintézéshez szükséges infrastruktúra kiépítetlensége: a magyar vállalkozások 15 százaléka nem rendelkezik internetkapcsolattal, amivel hazánk csak a huszadik helyet foglalja el európai uniós összehasonlításban. Sajnos azonban még az sem adott, hogy az állampolgárok elsajátítsák az internet adta lehetőségek kihasználásához szükséges készségeket. Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése a kormány feladata, azonban a bankoknak is van felelősségük, mégpedig a pénzügyi tudás fejlesztésének területén. A fent hivatkozott kutatás szerint ugyanis tízből kilenc vállalkozó szereti, ha egy banki alkalmazott segít a tranzakcióknál, különösen a bonyolultabb ügyekben, aminek oka az információhiányból fakadó bizonytalanság.

Ha azonban sikerül megerősíteni a hazai pénzügyi és digitális kultúrát egyaránt, az óriási lehetőségeket nyithat meg az elektronikus bankolás és így a magyar gazdaság előtt is. Az adminisztratív terhek csökkentését ugyanis nagymértékben elősegíthetik az olyan alkalmazások, mint például az új-zélandi Xero fejlesztése, amellyel a számlázástól kezdve a követeléskezelésen át a könyvelővel való kapcsolattartásig szinte minden adminisztrációs feladat néhány kattintással elvégezhető. Nem csoda, hogy a cégnek már félmillió ügyfele van, és 2014-ben és 2015-ben is a világ tizenöt leginnovatívabb vállalkozása közé választotta a Forbes.

Az ilyen sikereken felbuzdulva a bankok világszerte azon dolgoznak, hogy a ma használatosaknál jóval nagyobb hozzáadott értékű elektronikus szolgáltatásokat nyújtsanak ügyfeleiknek, amelyek gyakorlatilag levehetik a pénzügyi adminisztráció terhét a vállalkozásokról. A banki szolgáltatások teljes körű digitalizációja lehetővé tenné, hogy a vállalkozók ne papírmunkával töltsék az idejüket, hanem azzal, amiben a legjobbak: üzleti tevékenységük folytatásával.[A szerző az OTP Business ügyvezető igazgatója]”

Forrás:
A papírmunka alkonya; Csonka Tibor; Világgazdaság Online; 2016. július 19.

Dinoszauruszok az okosvárosban

„Amíg a helyi vállalatok ellenállnak a technológia fejlődésének, addig az semmiképp nem tud kiteljesedni a lakóhelyükön. Hogyan lehet elkerülni, hogy a cégek dinoszauruszokká váljanak a saját városukban?
Napjaink okosvárosait úgy lehet a legkönnyebben körülírni, mint olyan korszerű metropoliszokat, melyek ismerik a lakóikat, és pontosan tudják azt, hogy milyen döntéseket fognak meghozni a nap során – emelte ki egy technológiai portálnak adott interjúban a Cisco HQ tanácsadója. A modern városok a lakók számára egyre élhetőbb körülményeket biztosítanak, de nem feltétlenül azért, mert akár a városvezetés, akár a kormány megteremti ennek lehetőségét, hanem azért, mert ez a városban működő vállalatok jól felfogott érdeke – vélekedett Gordon Feller.

Ha valaki vállalatot alapít a városban, akkor egyfelől nagy mértékben a városi szolgáltatásokra kell támaszkodnia az irodaépületek, az alkalmazottak és a látogatók esetében, miközben saját magának is olcsóbban, gazdaságosabban és intelligensebben kell szolgáltatásokat nyújtania. Ha pedig valaki víz-, áram-, gáz-, vagy tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó közműcéget irányít, akkor joggal várhatja el az okosvárostól, hogy segítsen ezeket a szolgáltatásokat kevesebb idő és költség mellett, szervezettebb és okos formában eljuttatni a fogyasztókhoz.

A szakértő hozzátette, hogy „dinoszauruszokká” válunk akkor, hogyha ellenállunk a technológia sodrásának, és nem úszunk az árral. A városokban beüzemelt készülékek internethez történő csatlakoztatása és a gépek egymással való kommunikációja mind ugyanazt a célt szolgálják; mégpedig azt, hogy javítsák a lakók életszínvonalát, és kényelmessé tegyék a hétköznapjaikat. A cél, hogy csökkenjen a hajléktalanok száma, és megfizethetőbbek legyenek a lakások megépítése, illetve fenntartása. Ebben a korszerű technológiák hathatós segítséget nyújthatnak.

A tanácsadó meglátása szerint napjainkban négy fő kihívással kell megküzdeni az okosvárosokban, ezeknek egyike, hogyan juthatnak hozzá a lakók a számukra releváns adatokhoz személyre szabott módon. Manapság mindenfelől bombáznak minket különféle információkkal, melyeknek a többsége nem fontos vagy nem érdekes számunkra. Ha valaki éppen nem szeretne autót vásárolni, akkor is úton-útfélen belebotlik a legújabb modelleket hirdető reklámokba. Ez egyrészt a hirdető számára nem költséghatékony, másrészt a fogyasztók sok felesleges adattal találkoznak, ezért lenne szükség a személyre szabott megoldásokra.

Ez a gondolatmenet rögtön elvezet a második kihíváshoz, mégpedig ahhoz, hogy lehet a helyi cégeket helyzetbe hozni és a helyi gazdasági fejlődést előmozdítani. A szakértő úgy látja, hogy a kevésbé automatizált, személyesebb szolgáltatások a kisebb régiókra koncentrálódnak, itt lehet valódi hozzáadott értéket teremteni a fogyasztók számára.

A harmadik a közös lakóhely érzésének keltése. Mennyivel jobb lenne, ha a lakók már jó előre értesülnének arról, hogy milyen különleges eseményekre kerül majd sor a városban – mikor lehet személyesen találkozni egy művésszel vagy egy startup vállalkozás alapítójával, mikor rendeznek fesztiválokat vagy utcavásárt – hiszen enélkül az ember kirekesztve érzi magát a közösség életéből.

A negyedik megoldásra váró feladat pedig a közbiztonság kérdése. Természetes, hogy senki nem szeretne olyan városban élni, ahol folyamatosan hátra kell kémlelnie a válla felett séta közben, és az egyre nagyobb méreteket öltő bűnözés miatt aggódnia. A kihívást tehát az jelentheti, hogy lehet a biztonságot fokozni, miközben a személyes adatok védelmét is garantáljuk egy olyan világban, ahol az egymással összeköttetésben álló eszközök másodpercenként elképzelhetetlen mennyiségű információt továbbítanak egymás között. Gordon Feller szerint itt a legtöbb fejtörésre az adhat okot, hogy lehet a biztonságot a háttérből garantálni, hogy ez ne legyen zavaró a lakók számára, de kellően magas színvonalú legyen.”

Forrás:
Dinoszauruszok az okosvárosban; M2M Zóna; 2016. július 21.

Fenntartható épületek értékelését célzó európai keretrendszer véleményezésre

„Július 7-én megjelent a régóta várt, a Fenntartható épületek értékelésének ”Uniós Keretrendszerével” kapcsolatos konzultáció, amely lehetőséget ad az építőiparban érdekelt szereplők számára, hogy véleményezzék az alapmutatók közös uniós keretének kidolgozását az épületek környezetvédelmi teljesítményének értékelésére.

A World Green Building Council európai régiója (European Regional Network, ERN) 2013 óta támogatja egy közös uniós keretrendszer felállítását, megelőzve az Európai Bizottság 2014-ben kiadott „Erőforrás-hatékony lehetőségek az építőiparban” című közleményét. Ez a dokumentum megállapította, hogy szükség van az alapmutatók közös uniós keretének felállítására az épületek környezetvédelmi teljesítményének értékeléséhez.

A konzultáció 14 teljesítménymutatót javasol a korábban már a keretrendszer kiindulási alapjaként azonosított hat magas szintű célkitűzéshez hozzárendelve. A hat célkitűzés a következő:

  • Az épület életciklusa során az energiafelhasználás által kibocsátott üvegházhatást okozó gázok
  • Erőforrás-hatékony anyagok életciklusai
  • Vízkészletek hatékony felhasználása
  • Egészséges és kényelmes terek
  • Éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség
  • Optimalizált életciklus költség és érték

A konzultációra bocsájtott tizennégy mutató kilenc „alapvető” szintű szakértelmet igénylő alapmutatót tartalmaz, illetve öt mutatót, amelyekhez „haladó” szintű szakértelem elérése szükséges.

A konzultáció célja, hogy egy önkéntes adatszolgáltatási keretrendszert nyújtson, amely a széles körű felhasználhatóságot biztosít EU-szerte az építőipari szektor szakembereinek. Nem egy új, önálló épület tanúsítási rendszer létrehozását, hanem a meglévő rendszerekkel való munkát javasolja.

A konzultációs felület ide kattintva érhető el.”

Forrás:
Fenntartható épületek értékelését célzó európai keretrendszer véleményezésre; Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC); 2016. július 19.

Közösségi napenergia-programok jöhetnek a nagyvárosokban

„A közösségi napenergia termelés lehet a megoldás a nagyvárosban élők számára, ha szeretnének részben saját lábukra állni az energiaellátásban, de nem rendelkeznek tetőfelülettel, ahová szolár panelek telepíthetők – írja a MarketWatch. Az USA több államában született ezt megengedő szabályozás az elmúlt hónapokban, és több európai nagyvárosban is indultak ilyen kísérleti programok, a közösségi kertek mintájára.

A közösségi napenergia-termelés tulajdonképpen a sharing economy egyfajta speciális megjelenése. Többnyire valamilyen közösségi területen létesülnek azok a mini napenergia farmok, amelyekben tulajdonrészt szerezhetnek mindazok, akiknek nincs saját tetőfelületük, hogy szolár paneleket telepítsenek, de van megtakarításuk, amit zöld energia termelésre szeretnének fordítani, ha úgy tetszik egyfajta nyugdíj-előtakarékosságként, ahogyan azt a németek csinálták az elmúlt években.

A MarketWatch emlékeztet, hogy az Egyesült Államokban 15,8 millió háztartás van, amely potenciálisan napenergia felhasználó lehet a következő években. Ezek felének nincs megfelelő tetőfelülete a beruházáshoz.”

Forrás:
Közösségi napenergia-programok jöhetnek a nagyvárosokban; Energiainfo; 2016. július 12.
Lásd még: How to go solar without putting panels on your roof; MarketWatch; 2016. június 28.
Community solar farm; Wikipédia
Community Solar Guide: Utility, Private and Non-profit Project Developemnt; National Renewable Energy Lab; 2010 (pdf)

Szakirodalom

A közigazgatási bíráskodás történeti modelljei

„A hazai közjogi és politológiai irodalomban általánosnak tekinthető a közigazgatási bíráskodás angol, francia és német történeti minták szerinti csoportosítása. Az angol megoldás szerint a közigazgatási jogvédelmet a rendes bíróságok látták el, a franciának nevezett modellben a közigazgatási rendszeren belül jött létre az egyéni jogokat biztosító felülvizsgálati fórum. A németeknek tulajdonított megoldáson a történeti irodalom a szervezetileg különálló közigazgatási bíróságokat érti. E rövid feldolgozásban e típusokat tekintem át, azt vizsgálva, hogy a modellképzés alapjául szolgáló absztrakció megfelel-e a történeti tényeknek. Feltevésem szerint a konstrukciók nemzethez, országhoz kötése nem képezi le a történeti valóságot, és nem tükrözi megfelelően a közigazgatási jogvédelmi fórumok lényegi sajátosságait sem. Ehhez az alaptézishez tartozik, hogy a magyar közjogi múlt nem követett egyetlen sablont, egyetlen külhoni megoldást sem: a hazai közigazgatási jogvédelem a polgári korban egyedi szervezeti formában szerveződött, és sajátos eljárási keretek között működött.”

Forrás:
A közigazgatási bíráskodás történeti modelljei; Stipta István; Jogtörténeti Szemle; 2015 (3); 40-45. oldalak (pdf)

Közmenedzsment: Közigazgatás-tudományi perspektívák és vizsgálati megközelítések egy konferencia tapasztalatai alapján

„A cikk a Nemzetközi Közmenedzsment Hálózat (IPMN) 2015. évi konferenciáján előadott és beadott dolgozatainak empirikus elemzésével járul hozzá a közigazgatás-tudományon belül zajló viták két eleméhez. Egyrészt a konferencián bemutatott tanulmányok elméleti, koncepcionális és kutatás-módszertani hátterének elemzésével vizsgáljuk, hogy a tudományterületi sajátosságok és vizsgálati megközelítések hogyan jelennek meg a közigazgatást elemző kutatásokban, másrészt a konferencia tartalmi csomópontjainak szisztematikus áttekintésével feltárjuk a kormányzatokat érintő aktuális problémákat és a közigazgatás-tudományt uraló diskurzusokat.”

Forrás:
Közmenedzsment: Közigazgatás-tudományi perspektívák és vizsgálati megközelítések egy konferencia tapasztalatai alapján; Kovács Éva Margit, Vastag, Gyula; Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016 (1); 120-137. oldalak (pdf)

Államtudomány: „what is that?”

„A cikk egy rövid közigazgatás-tudományi elméleti áttekintés után az Amerikai Egyesült Államok (USA) vezető felsőoktatási intézményeinek releváns oktatási portfolióján keresztül vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ez év február 1-jével létrehozott Államtudományi és Közigazgatási Karának (ÁKK) illeszkedését és illeszthetőségét a nemzetközi oktatási és kutatási gyakorlatba. A cikk alapfeltevése, hogy az egyre inkább amerikai (USA) hatást tükröző nemzetközi tendenciák figyelembe vétele és az azokhoz történő igazodás nélkül a nemzetközi együttműködés rendszerébe való tartalmas bekapcsolódás – oktatói, hallgatói és kutatói cseréken vagy kutatási együttműködéseken keresztül – nem lehetséges. Amennyiben a magyar és külföldi hallgatók, oktatók nem rendelkeznek hasonló, vagy legalábbis kompatibilis referencia pontokkal, akkor az NKE-ÁKK legfeljebb érdekes egzotikumként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, de nem lesz képes érdemben hozzájárulni a közös oktatási és kutatási projektekhez. Az oktatási és kutatási rendszerek kompatibilitását a szerző az államtudomány szempontjából releváns amerikai PhD képzések vizsgálatával végezte. A PhD iskolák a képzés csúcsát jelentik, az itt megszerzett ismeretek és látókör egyrészt tükrözik az adott intézmény jelenlegi oktatóinak és kutatóinak az elméleti beágyazottságát, másrészt nagymértékben meghatározzák a következő generációk oktatási és kutatási hozzáállását is.

A cikk célja, hogy két vezető amerikai egyetem (Indiana University és Syracuse University) honlapjain elérhető releváns PhD program portfóliók tartalmi elemzésén keresztül mutassa meg az
NKE-ÁKK Doktori Iskolájának az amerikai rendszerben megfeleltethető Public Administration, Public Affairs, Public Policy, és Political Science PhD képzésekben megjelenő tartalmi hangsúlyokat.
Az Egyesült Államok e két vezető egyetemének releváns PhD képzésében, talán az erőteljes menedzsment hatásnak is betudhatóan, nagyon hangsúlyosan jelennek meg az empirikus módszerek és
kutatási módszertanok, amelyek Magyarországon az NKE képzésében sokkal kisebb súlyt kapnak. Az eltérések csökkentésére a közelmúltban életbe lépett új magyar PhD szabályozás adhatja meg a
lehetőséget, amely alapelveiben is követelményeiben nagyot lépett az angolszász országokban szokásos struktúra kialakítása felé.”

Forrás:
Államtudomány: „what is that?”; Vastag Gyula; Államtudományi Műhelytanulmányok; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. évi 15. szám (pdf)

A szervezeti változással szembeni ellenállás mint természetes és szükségszerű gyászfolyamat

„A változás mint szervezet- és vezetéstudományi téma már régóta divatos, de napjainkra lett megkerülhetetlen azok számára, akik szervezetekkel vagy szervezetekben dolgoznak. A változással való személyes, érzelmi megküzdés és a gyászfolyamat közötti erőteljes hasonlóság sem újdonság, de a gyász egyik legismertebb nemzetközi szakértője, Elizabeth Kübler-Ross modelljének explicit vezetéstudományi alkalmazása a magyar szakirodalomban eddig hiánynak mutatkozott. A szerző cikkében ezt kívánja pótolni, s kifejezetten a vezetéstudomány és a változásmenedzsment aspektusából járja körbe a modellt. Milyen érzelmi reakciókra számíthat a vezető egy változási folyamatban a munkatársai részéről? Miért természetesek és szükségszerűek ezek a reakciók? Milyen megfontolásokat kell ezek tükrében tennie a különböző változásmenedzsment-lépések alkalmazásakor? Mire figyeljen, és mit kerüljön el mindenképpen? Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a szerző egy folyóiratcikk adta terjedelmi korlátok között tudományos alapossággal.”

Forrás:
A szervezeti változással szembeni ellenállás mint természetes és szükségszerű gyászfolyamat; Pulinka Ágnes; Vezetéstudomány/Budapest Management Review; 47 (6); 41-51. oldalak (pdf)

Magyarország online kormányzati kommunikációja. Kormányzati honlap tartalmi elemzése

„Egy adott kormány kommunikációja nagymértékben befolyásolja annak hazai és külföldi megítélését, amely egyben befolyásolja annak támogatottságát is. Ebben a kvalitatív elemzésben azt tanulmányozom, hogy magyar kormány milyen mértékben használja ki a rendelkezésére álló eszközöket annak érdekében, hogy biztosítsa széles körű, külföldi támogatottságát. A tanulmányban fókuszba kerül egyrészt, hogy a kormány kommunikációs eszközeiben milyen arányban alkalmazkodik az üzenet a vevőhöz, másrészt pedig arra keres választ, hogy az üzenetek milyen mértékben alkalmasak arra, hogy az olvasót meggyőzzék a kormány tevékenysége iránti támogatás helyességéről. ”

Forrás:
Magyarország online kormányzati kommunikációja. Kormányzati honlap tartalmi elemzése; Máthé Réka Zsuzsánna; Pro Publico Bono/Magyar Közigazgatás; 2016/1; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 152-159. oldalak (pdf)

Az elektronizáció tapasztalatai a francia közigazgatási bíráskodásban – a TéléRecours rendszer

„Az információs technológia napjainkban olyan mértékben átszövi a mindennapi életet, hogy ehhez a folyamathoz elkerülhetetlenül fel kell zárkóznia a közigazgatási szervezetnek, valamint az igazságszolgáltatásnak is. Mivel egyrészt az állampolgárokkal való kapcsolattartás egyszerű és költségkímélő módja az elektronikus út, másrészt a honlapok hírfelületein mindenki számára elérhetővé tehetők az információk, legyen szó az eljárási szabályokról, jogszabály-változásokról vagy fontos határidőkről. Többféle célt is szolgálhat tehát az elektronikus rendszer, ezért ezen tevékenységeket párhuzamosan kell fejleszteni és működtetni. Jelen tanulmány átfogóan bemutatja a francia igazságszolgáltatási szervezetben az elektronizáció bevezetésében történt
lépéseket, a jogszabályi környezet kialakítását, illetve összeveti a közigazgatási bíráskodásban működő elektronikus kérelem-előterjesztési rendszert, a TéléRecours-t, valamint az ügyvédek és
a rendes bíróságok közötti kapcsolattartásra szolgáló e-Barreau rendszert. ”

Forrás:
Az elektronizáció tapasztalatai a francia közigazgatási bíráskodásban – a TéléRecours rendszer; Nyilas Anna; Pro Publico Bono/Magyar Közigazgatás; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016/1; 168-191. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1400/2016. (VII. 21.) Korm. határozata az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről és a 2015. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról

„A Kormány
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4b) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az állam nevében a Miniszterelnökséget vezető miniszter az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer fejlesztéséhez, továbbá egyéb kiegészítő feladatokhoz kapcsolódó szerződést – a Magyarország központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezete és XI. Miniszterelnökség fejezete az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer fejlesztésének kiadásait tartalmazó költségvetési kiadási előirányzatai terhére – megkösse, azzal, hogy a kötelezettségvállalás összege a 2016–2023. években nem haladhatja meg a 709 115 830 forintot,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

2. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 153. §-ában biztosított jogkörében eljárva engedélyezi a 2015. évi kötelezettségvállalással terhelt, de meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványokból a XIX. Uniós fejlesztések fejezetnél keletkezett 102 694 ezer forint felhasználását,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

3. visszavonja az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről szóló 1542/2015. (VIII. 3.) Korm. határozatot…”

Forrás:
A Kormány 1400/2016. (VII. 21.) Korm. határozata az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről és a 2015. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 109. szám; 2016. július 21.; 8560. oldal (pdf)

A Kormány 1377/2016. (VII. 21.) Korm. határozata a Nemzeti Sportinformációs Rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról

„A Kormány a Magyarországon igénybe vehető sportszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, az egyes sportágakban végzett sporttevékenységek és sportszakmai munka támogatása, a sport szervezeti és irányítási rendszerének hatékonyabbá tétele, és a sport területén jelentkező stratégiai feladatok végrehajtásának egyszerűbb nyomon követése érdekében a Nemzeti Sportinformációs Rendszer továbbfejlesztéséről az alábbiak szerint rendelkezik:

A Kormány
1. felhívja az emberi erőforrások miniszterét és – a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos bevonásával – a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy végezzék el a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (a továbbiakban: NSR) működésének felülvizsgálatát, mérjék fel az NSR-rel kapcsolatban felmerülő igazgatási és informatikai fejlesztési igényeket, amely alapján két fejlesztési ütem meghatározásával készítsék el az NSR követelményspeci kációját és annak véleményezésébe vonják be a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, a Magyar Olimpiai Bizottságot és a Magyar Paralimpiai Bizottságot. Az első fejlesztési ütem biztosítja az általános nyilvántartási igények és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését, míg a második ütem a teljes sportigazgatás komplex igényeit megvalósító moduláris felépítésű információs rendszer fejlesztését foglalja magában azzal, hogy a nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadhatók és a KSH által statisztikai célra felhasználhatók legyenek;
Felelős: emberi erőforrások minisztere miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: 2016. november 30…”

Forrás:
A Kormány 1377/2016. (VII. 21.) Korm. határozata a Nemzeti Sportinformációs Rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2016. évi 108. szám; 2016. július 21.; 8524-8525. oldalak (pdf)

A Kormány 1393/2016. (VII. 21.) Korm. határozata az Európai Városok Tudáshálózata Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulásban való részvétel megszüntetéséről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a Miniszterelnökség – a Belügyminisztérium jogutódjaként – megszüntesse Magyarország tagságát az Európai Városok Tudáshálózata Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulásban (EUKN EGTC);
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

2. visszavonja az Európai Városok Tudáshálózata Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulásban való részvételhez történő hozzájárulásról szóló 1263/2011. (VIII. 4.) Korm. határozatot…”

Forrás:
A Kormány 1393/2016. (VII. 21.) Korm. határozata az Európai Városok Tudáshálózata Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulásban való részvétel megszüntetéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 108. szám; 2016. július 21.; 8541. oldal (pdf)
Lásd még: European Urban Knowledge Network