Skip to main content

42. szám, 2016. október 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

65. Kormányinfó: uniós pénzek, új budapesti kórház, közigazgatási korszerűsítés, gimnáziumi rendszer felülvizsgálata

„…Alaptalan a félelem az uniós pénzek felfüggesztésétől
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források felfüggesztéséről szól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai döntést mindig lehet hozni, az azonban nem a kormány, hanem a magyar emberek megbüntetése lenne. Elmondta azt is, hogy jövő szerdán Brüsszelbe megy a helyzet tisztázása érdekében.A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország ebben az EU-s ciklusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni. Hozzátette: Magyarország az első a visegrádi négyek között, és a hatodik helyen áll az Európai Unióban a pénzügyi kötelezettségvállalások területén.

Mint részletezte, eddig 272 pályázati felhívást tettek közzé, és 6391 milliárd forint az elérhető forrás, ami a teljes keret 71 százaléka.

A Kelenföldi pályaudvar közelében épülhet az új budapesti kórház
A kormány döntött arról, hogy a Kelenföldi pályaudvar közelében építi meg a dél-budai egészségügyi centrumot – jelentette be Lázár János.

A miniszter elmondta, a tervek szerint ez egy több mint ezer ágyas új egészségügyi intézmény lesz, amelyet mindenképpen az M1/M7-es autópálya közelében lévő területen szeretnének megépíteni úgy, hogy a metró- és az autóbuszos csatlakozás is elérhető legyen. Jelezte, a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kormány Noll Tamás építészt kívánja megbízni.

Mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) két területet vizsgál, megkezdődtek a tulajdonosokkal a tárgyalások is, a beruházáshoz egy 8-10 hektáros terület kell. Több mint 100 ezer négyzetméteres épületről van szó, amely a kormány legjelentősebb egészségügyi beruházása lesz Budapesten – közölte.

Lázár János szólt arról is, a miniszterelnök kérésére az Emmi sürgősen és soron kívül rendezi azon fiatal szakorvosok helyzetét, akik a szeptemberi béremelés után kevesebb fizetést kapnak, mint a béremelés előtt.

Kitért arra is, hogy a kormány döntése értelmében a székesfehérvári kórház 170 millió, a Zala megyei kórház egy beruházása befejezéséhez 2,5 milliárd forint többlettámogatást kap.

Beszámolt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére új gyermekgyógyászati központ létesül, továbbá fejlesztések lesznek a gyógyszerészeti karon és a fogászati klinikán is.

[Gimnáziumi rendszer]
Lázár János beszélt arról is, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. Megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges.

A miniszter elmondta, a kormány jóváhagyta, hogy Esztergom bekötése az M1-es autópályába 90 milliárd forintos költséggel a nyugati nyomvonalon – Zsámbéktól nyugatra, a településeket elkerülve – valósulhat meg. Hozzátette: a Széchenyi Tőkealap-kezelő program folytatódik, 60-70 milliárd forint forrást helyeznek ki.

[Közigazgatási korszerűsítés]
A tárcavezető tájékoztatása szerint a közigazgatás korszerűsítésre a következő 3 évben 250 milliárd forintot fordítanak, s a bürokráciacsökkentés jegyében további 45 jogszabály módosítását kezdeményezik.

[Egyebek]
Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forintot fordítanak 200 népi műemlék – malmok, tanyák – felújítására, megmentésére; 2 milliárd forintot fordítanak első világháborús emlékművek felújítására; a Nemzeti Táncszínház pedig a 3,3 milliárd forinton felül további 680 millió forintot kap a Millenárison épülő új intézményéhez.”

Forrás:
Elengedhetetlenül szükséges az alaptörvény módosítása; Miniszterelnökség; 2016. október 13.

Infotér Konferencia 2016 – 2016. november 8-10.

„ Program (válogatás)
0. NAP 2016. november 8. kedd EHEALTH KONFERENCIA
…
1. NAP 2016. november 9. szerda

FŐELŐADÁSOK
10:00
NYITÓELŐADÁS
Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, Miniszterelnöki Kabinetiroda
10:20
Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
10:40
Rákossy Balázs, európiai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
11:00
Dr. Pálinkás József, elnök, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
11:20
KÁVÉSZÜNET
11:45
Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
12:05
Christopher Mattheisen, vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt.
12:20
Schanda Tamás János, európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
12:40
HOGYAN JÁRJUNK ÉLEN A DIGITALIZÁCIÓBAN?
Robert Redeleanu, CEO, UPC Magyarország Kft.
12:50
Magyar Levente, gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium
13:10
Előadás egyeztetés alatt,
13:20
Laufer Tamás, elnök, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
13:30
Ducsai-Oláh Zsanett, vezérigazgató, Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
13:40
Dr. Pálffy Ilona, elnök, Nemzeti Választási Iroda
13:55
EBÉD

OKTATÁSI BLOKK
10:20
Dr. Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
10:40
TANTÁRGYAK NÉLKÜL
Maarit Hosio, Finnország
11:00
Mark Farsaw , Institute of the Motor Industry előadója
11:20
KÁVÉSZÜNET
11:45
DIGITÁLIZÁCIÓ AZ ISKOLAI ADMINISZTRÁCIÓBAN
Kerekasztal-beszélgetés,
Pölöskei Gáborné, elnök, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Stéger Csilla, elnökhelyettes, Oktatási Hivatal
Dr. Szabó Balázs, vezérigazgató, eKréta Informatikai Zrt.
13:55
EBÉD

SZEKCIÓK
14:50
GINOP (KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS)
Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
Both Vilmos, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Rákossy Balázs, európiai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
Kott Ferenc, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégiuma
Nagy Csaba, elnök-vezérigazgató, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

ÁLLAMI ÖSZTÖNZÉS ÉS SZEREPVÁLLALÁS AZ INNOVÁCIÓBAN (KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS)
Felvezető előadó: Izer Norbert, adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
Böszörményi-Nagy Gergely, szakmai vezető, Magyarország Digitális Startup Stratégiája; ügyvezető, Design Terminál
Dr. Fehér Péter, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Fürjes Balázs, EIT Health InnoSTARS régió igazgatója
Spaller Endre, kapcsolati elnökhelyettes, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Tamás Árpád, alapító, StoriesOnBoard

MAGYARY-HUNAGI SZÍNPAD: A MŰKÖDŐ ADATINFRASTRUKTÚRÁK HATÁSA A GDP-RE I.
Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület: Látlelet a magyarországi adathasznosítási gyakorlatokról – azaz mi történt a közadatok hasznosítása ügyében a legutóbbi konferencia óta?
Dr. Szabó György, főtitkár, HUNAGI: Téradatinfrastruktúra mint a Nemzeti Erőforrásgazdálkodás alapja – fontosabb állomások a nemzeti téradatinfrastruktúra rendszer fejlődéstörténetében
Henning Sten Hansen, elnök, EUROGI (Dánia): A közadatok gyakorlati hasznosulása: nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása (szinkrontolmácsolás mellett)
Jeroen Baltussen, Geo-Informatie Architect, Strategisch Adviseur, GIS Competence Center, Nederland Ministerie van Economische Zaken/Geonovum: Téradatinfrastruktúra gazdasági hatásai Hollandiában.

KÖZÉPPONTBAN AZ ÁLLAMPOLGÁR (ELŐADÁSOK A KÖFOP PROJEKTEKRŐL)
Győri Gyula, elnök, Nemzeti Közlekedési Hatóság: Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása
Kalocsai Kornél, stratégiai projekt koordinációért felelős szakfőigazgató, Nemzeti Adó- és Vám Hivatal: Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése
Baltay Tímea, kormányablakokért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség: Ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése (kormányablak, települési ügysegéd, közvetlen kiszolgálás)
Dr. Szente István, főigazgató, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság: „Digitális fogyasztóvédelem” – a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálása
…
SZEKCIÓK
16:50 AGRÁRINFORMATIKA
Erős Veronika, üzletfejlesztési igazgató, Magyar Nemzeti Kereskedőház
Somlyódy Balázs, főigazgató, Országos Vízügyi Főigazgatóság
Szabó Levente, vezérigazgató, KITE Zrt.

IPAR 4.0 ÉS AZ ÁLLAMI ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK KAPCSOLATA
Dr. Ábrahám László, ügyvezető, National Instruments Kft.
Ács Zoltán, projektvezető, Magyarország Digitális Startup Stratégiája; Inkubációs Program vezető, Design Terminál;
Dr. Bárdos Krisztina, IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
Dr. Monostori László, SZTAKI
Kerekes Antal, partner, PWC Hungary
Pomázi Gyula, főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium

MAGYARY-HUNAGI SZÍNPAD: A MŰKÖDŐ ADATINFRASTRUKTÚRÁK HATÁSA A GDP-RE II. (KEREKASZTAL)
Barkóczi Zsolt, elnök, HUNAGI: Magyarországi jó gyakorlatok bemutatása
Both András, infokommunikációs igazgató, Lechner Nonprofit Kft
dr. Gál András Levente, főtanácsadó, Digitális Jólét Program
Vágujhelyi Ferenc, elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Gódor Csaba, főosztályvezető, Miniszterelnökség

ÖNKORMÁNYZATI ASP 2.0
Kállay Kristóf, informatikai elnökhelyettes, Magyar Államkincstár
Szijártó Zoltán, elnök, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Urbán Viktor, eKözigazgatási munkacsoport vezető, Informatika a Társadalomért Egyesület
városi önkormányzat képviselője
…
DOS ELŐTT DOS UTÁN
Előadások,
Dr. Balogh Anikó, Central European University: Digitális? Oktatás?
Tisza Géza, oktatási szakértő, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége: Digitális Témahét
Horváth Ádám, szakmai vezető, Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája; oktatási igazgató, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége: DOS-ról egyszerűen
Kerekasztal-beszélgetés,
Dr. Bódis József, rektor, Pécsi Tudományegyetem
Czunyiné dr. Bertalan Judit, a digitális oktatás tartalomfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos, Miniszterelnöki Kabinetiroda

PLENÁRIS ELŐADÁSOK
18:15
Dr. Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Miniszterelnöki Kabinetiroda

OKTATÁSI BLOKK
18:30
Dr. Főző Attila László, oktatási projektkoordinátor, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége: Codeweek
Dr. Kaszai Pál, elektronikus oktatási szakértő, eLearning evangélista Euronet Magyarország Zrt.: Informatika adta/korlátozta mérési lehetőségek.
Kékesné Czinder Gabriella, igazgató, Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Iskola
Szűcs Dóra, ügyvezető, Wizper Kft.: Kognitív képességek mérése digitálisan

PLENÁRIS ELŐADÁSOK
18:35
Dr. Dabóczi Kálmán, vezérigazgató, BKK Budapesti Közlekedési Közlekedési Központ Zrt.
18:45
Csepreghy Nándor, parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, Miniszterelnökség
19:05
SAP-NHIT DÍJÁTADÓ
19:20
Karas Monika, elnök, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
19:40
Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Miniszterelnöki Kabinetiroda
…
20:00
DIGITÁLIS EXPORTFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
Dr. Gál-András Levente, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
Vityi Péter, szakmai vezető, Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája; alelnök, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

AZ ÖNVEZETŐ AUTÓK ÉS AZ ELEKTROMOBILITÁS KORA (ELŐADÁSOK)
Fitos Csaba, technológiai fejlesztésért felelős vezető, thyssenkrupp Presta Hungary
Gombár György, alapító, tulajdonos, Vemoco
Kovács József, CEO, Commsignia
…
2. NAP 2016. November 10. csütörtök

09:00 NYITÓELŐADÁS Dr. Simicskó István, honvédelmi miniszter
09:20 Vágujhelyi Ferenc, elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
09:40 Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
10:00 Szabó Zoltán Attila, vezérigazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
10:20 Dr. Ignácz István, elnök, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
10:30 Előadás egyeztetés alatt,

10:40
KÖFOP PROJEKTEK (ELŐADÁSOK)
Dányi Gábor Zoltán, európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
Dr. Dancsó József, elnök, Magyar Államkincstár

TÉRINFORMATIKA (ELŐADÁSOK)
Both András, infokommunikációs igazgató, Lechner Nonprofit Kft
Juhász Géza, projektvezető, Lechner Nonprofit Kft.

SMART CITY (KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS)
Cserép Gergely, stratégiai és üzletfejlesztési igazgató, MVM NET Zrt.
Kulcsár Sándor, Smart City vezető, Lechner Tudásközpont
Vitézy Dávid, főigazgató, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Miskolc város képviselője
…
KOCKÁZATI TŐKE/INKUBÁCIÓ (KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS)
Bacsa László, Demola Budapest
dr. Csuhaj V. Imre, vezérigazgató, Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.
Kovács Miklós, iEurope Capital
Nagy Csaba, elnök-vezérigazgató, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
Oszkó Péter, kockázati tőkebefektető
Rádler Balázs, alapító, Xoft Kft.
Váradi Imre, ügyvezető, Vital Management Kft.
Vicze Gábor, szakmai vezető, Magyarország Digitális Startup Stratégiája; KKV tagozatvezető, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
12:00
EBÉD

SZEKCIÓK
13:00
KÖFOP PROJEKTEK
Kerekasztal-beszélgetés
Dr. Baltay Tímea, kormányablakokért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
Hajzer Károly, informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
Gódor Csaba, főosztályvezető, Miniszterelnökség
Prof. Dr. Patyi András, rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Szabó Zoltán Attila, vezérigazgató, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

SMART CITY (ELŐADÁSOK)
…
ZÁRÓ PLENÁRIS BLOKK
14:00
Dr. Odrobina László, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes-államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
14:20
Lepsényi István, gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
14:40
Puzsér Róbert, újságíró, szerkesztő, kritikus
15:10
ZÁRÓELŐADÁS
Soltész Attila, elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület

Előadások helyszíne: A konferencia fő helyszíne a balatonfüredi Anna Grand Hotel és a közvetlen közelében lévő Szívkórház előadóterme.”

Forrás:
Infotér Konferencia 2016; Infotér 2016

Közigazgatás, politika

Trócsányi: a közigazgatási reform megkoronázása a közigazgatási eljárásokról és perrendtartásról szóló javaslat

„A közigazgatás reformjának megkoronázásaként a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatok – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. október 11-én az Országgyűlésben, a törvényjavaslatok általános vitájában.
Trócsányi László jelezte: mindkét tervezet kidolgozásában részt vett egy-egy, a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a kerületi közigazgatás képviselőiből álló kodifikációs bizottság, majd az elkészült dokumentumokat 2016 áprilisában társadalmi vitára bocsátották.

Felidézte: 1949-ben megszűnt Magyarországon a közjogi bíráskodás, a szocialista időszak megtörte ennek hagyományait, így a közel 50 éves kihagyás miatt a közjogi bíráskodás kultúrája nem rendelkezik olyan háttérrel, mint a civil vagy a büntetőjogi bíráskodás. Hozzátette: 1991 óta számos szervezeti változtatás következett be, a közigazgatási pereket különböző fórumokhoz telepítették, így állandóságról „nem nagyon beszélhetünk” az elmúlt 25 évben. Mint mondta: a közigazgatási jog területén sem volt állandóság, a közigazgatás eszközrendszere, szervezetrendszere és működése is a hatalmas változásokon esett át, így ezekre tekintettel szükséges a közigazgatási eljárásjog és perjog megújítása.

Hangsúlyozta: a közigazgatási hatósági eljárások és a perjog egymással szorosan összefügg, egymás kiegészítve működnek, egyben alkotják a jogvédelmi hálót és egyfajta egyensúlyi helyzetben állnak. Szerinte mára eljutottunk oda, hogy új egyensúlyi helyzetet kell teremteni a két eljárásjog között, ezért párhuzamosan folyt a két javaslat kidolgozása. Úgy vélte: a két javaslat együtt, rendszerszerűen megújítva biztosítja a közigazgatás törvényes működését és az ügyfelek tisztességes eljárásokhoz való jogának érvényesülését.

A miniszter részleletesen ismertette a két törvényjavaslatot. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló javaslatból azt emelte ki: az új szabályozás közérthetőbb és áttekinthetőbb lesz az ügyfelek és ügyintézők számára is, hiszen az új törvény terjedelemben negyede lesz a most hatályos közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek, amelyet szinte minden rendelkezését módosították már 2004-es elfogadása óta. A javaslat jövőbe mutató, jelentős újításának nevezte a sommás eljárási forma létrehozását, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy 8 napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban pedig 1 napon belül dönt a hatóságnak – tette hozzá.

Elmondta: mivel a jelenlegi 21 napos ügyintézési határidő ésszerűen tovább nem csökkenthető, ezért a javaslat 60 napos bruttó ügyintézési határidőt hoz létre, ami csak az ügyfél mulasztása miatt hosszabbodhat meg.

Kiemelte: a javaslat hatékonyabbá teszi a sok hatóság közreműködését feltételező eljárásokat egy főhatóság kijelölésével, így például gyermek születésekor elég lesz egy hatósággal felvenni a kapcsolatot, az anyakönyv, a lakcímkártya, az adókártya és a családtámogatás igénybe vétele miatt. A javaslat így valódi egyablakos ügyintézést tesz lehetővé az ügyek széles spektrumában – hangsúlyozta. A javaslat a jogorvoslat témakörében lehetőséget ad arra, hogy a döntéshozó hatóság érdemben megvizsgálja és maga orvosolja a törvénysértést.

A miniszter a közigazgatási perrendtartással kapcsolatban fontos újításnak tartotta a büntető és polgári ítélkezésben már bevett differenciált hatáskör telepítés bevezetését. Mint mondta, a kiemelt jelentőségű ügyek elsőfokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak és e körbe sorolja a tervezet az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási pereket, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási pereket, a köztestületekkel kapcsolatos pereket és egyes választási jogvitákat.

A szakmaiság emelése érdekében a tervezet visszaállítja a tanácsban való eljárás elsődlegességét, de figyelembe veszi az ügyek eltérő súlyát is. A tervezet ezért az eredeti egyesbírói hatáskörök szabályozásával lehetővé teszi, hogy differenciáltan, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró járjon el a perben, egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a tanács is elrendelhesse az ügy egyesbíró elé utalását – foglalta össze a javaslat rendelkezéseit.”

Forrás:
A közigazgatási reform megkoronázása a közigazgatási eljárásokról és perrendtartásról szóló javaslat; Igazságügyi Minisztérium; 2016. október 11.

Speciális jelentések az állam működéséről

„A Jó Állam jelentéshez idén úgynevezett speciális jelentések is készültek, amelyek az állam működésének olyan nagy területeiről próbálnak átfogó képet adni, mint például a honvédelem, a rendészet vagy az adózás rendszere. Az elkészült tanulmányokról a Jó Állam szakmai napok keretében rendeztek műhelyvitákat az NKE Ludovika Campusán.

„Már az első Jó Állam Jelentés megjelenésekor megfogalmazódott az igény, hogy az állammal kapcsolatos kutatások terjedjenek ki speciális területekre is”- mondta a rendészeti jelentés műhelyvitáján Dr. Kaiser Tamás. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója szólt arról a folyamatról, amely 2013 óta zajlik az egyetemen a jó állam kutatásokkal kapcsolatban. Hozzátette, hogy a mostanra elkészült speciális jelentéseket egy külön kiadványban jelentették meg, és ezt a Jó Állam szakmai napok keretében vehették kézbe először az érdeklődők.

A rendészeti speciális jelentésben vizsgálták a kutatók a rendőrségi munka teljesítményét, hatékonyságát, minőségét. Tihanyi Miklós rendőr őrnagy, az RTK közbiztonsági tanszékének oktatója elmondta, hogy 4 megyei főkapitányság és 50 rendőrkapitányság bevonásával történt a mérés, amelynek során olyan minőséget befolyásoló tényezőket is vizsgáltak, mint a rendőrségi állomány létszáma, képzettsége, morális helyzete és technikai felszereltsége. A rendőri munka eredményességét a demográfiai tényezők is jelentősen befolyásolják, erről Mátyás Szabolcs őrnagy beszélt előadásában. Az RTK adjunktusa ilyen tényezőknek tartja a településszerkezetet, a településen élő nők és férfiak arányát, a közút és vasúthálózatot is.

Dr. Boda József ny. nemzetbiztonsági vezérőrnagy előadásában szólt arról, hogy ez a speciális jelentés azokat az eredményeket is tartalmazza, amelyeket az elmúlt években sikerült elérni a kormányzatnak a rendészet területén. Így például láthatóbbá vált a rendőri jelenlét az országban, csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, szigorodtak a büntetési tételek és életpályamodellt vezettek be a rendőröknél. Az RTK dékánja szólt arról is, hogy az elért eredmények a rendészeti szervek szorosabb együttműködésének is köszönhetők. Prof. Dr. Kerezsi Klára kriminológus szerint a bűncselekmények csökkenő száma nem magyar sajátosság, hanem világtendencia. A Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője szerint a speciális jelentés lényege az, hogy a kormányzati működés egyik területéről adjon egy általános értékelést.

Az átfogó honvédelmi jelentés műhelyvitáján Dr. Boldizsár Gábor ezredes elmondta, hogy a magyar honvédségnek képesnek kell lennie a megújulásra, ezért a honvédelemmel kapcsolatos jelentéseknek is változáskövetőeknek kell lenniük. A speciális jelentés főbb területeihez tartozik a honvédelem rendszere, a társadalom és a honvédelem kapcsolata, a védelemgazdaság és a nemzetközi összevetés. A Hadtudományi és Honvédtisztképző kar (HHK) dékánja szerint a jelentés egy újszerű bemutatása a haderőnek, az ország honvédelmi képességeinek, amely hozzájárulhat egy bővebb, a honvédelem rendszerét átfogóan bemutató kiadványnak. Boldizsár Gábor hangsúlyozta az úgynevezett nemzetvédelmi humántőke szerepét, amelynek a fejlesztését kulcskérdésnek tartja. A jelentés összességében megállapítja azt is, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar honvédség átlagos és arányos haderővel rendelkezik, de az ország védelmi kiadásai alacsonyak.

„A versenyképesség össznemzeti kérdés” – mondta az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségről készült jelentést tárgyaló műhelybeszélgetésen Prof. Dr. Csath Magdolna. Az NKE egyetemi magántanára előadása elején nemzetközi és hazai jelentések adatait is ismertette, amelyek egyaránt azt mutatják, hogy különösen az értékrend, az intézményrendszer, az innováció és az oktatás területén van jelentősebb lemaradásunk a versenyképességi rangsorokban. A felmérések szerint ezen tényezők közzé tartozik a többi között a jelentős bürokrácia, a korrupció, a feketegazdaság, a protekcionizmus és az agyelszívás is. Elhangzott, hogy a kormánydöntések átláthatóságán is van mit javítanunk, de a cégek innovációs képességét is alacsony szintűnek találják a különböző mérések. A jelentésben megfogalmazódnak jó nemzetközi gyakorlatok: a brit, ausztrál és amerikai példákból azt a következtetést lehet levonni, hogy valamennyi ország nagy hangsúlyt fektet a világos, logikus és egyszerű szerkezetű adórendszer megteremtésére. A versenyképességhez emellett a többi között kisebb bürokráciára, a képzés színvonalának növelésére, korszerűbb infrastruktúrára, és az innovációt támogató gazdaságpolitikára van szükség. Ezeket erősítette meg hozzászólásában Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is, aki szerint a munkaerőhiány is egyre nagyobb gondot okoz ma Magyarországon.

A vállalkozások adózásával kapcsolatos méréseket és az ebből következő megállapításokat ismertették részletesebben az Adóbürokrácia jelentés műhelyvitáján. Szepesi Balázs, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ stratégiai igazgatója szerint az adórés csökkentése terén komoly eredményeket értünk el az elmúlt években, de a KKV-k adminisztrációs terhei továbbra is aránytalanul nagyok. Emellett az adószabályok gyors változása is komoly terhet jelent az adórendszer minden szereplőjére. Szerinte az adózás bizonyos bonyolultabb területein érdemes lenne a könyvelők és az adótanácsadók szerepét, míg az egyszerűbb ügyekben az adózók és az adóhatóság közvetlen kapcsolatát erősíteni.

Nobilis Benedek, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője szerint is szükség van a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére, de ez valószínűleg egy hosszabb folyamat lesz. Szerinte az adózás egyszerűsítése mindenképpen érdeksérelmeket okozhat az ágazatban, ezért egy átgondolt, alapos munkára van szükség. De a jobb kommunikációval és az oktatás erősítésével is sokat lehetne javítani ezen a területen.

Siklós Márta, az Adótanácsadók Egyesülete általános alelnöke szerint nemcsak a szabályozás bonyolultságával, hanem annak érthetőségével is komoly gond van az adózásban. Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója pedig azt javasolta, hogy a későbbi mérésekbe ne csak a kkv-kat, hanem a nagyvállalatokat is vonják be, hiszen így a jelenleginél átfogóbb képet kaphatunk a területről.

„Az igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatások még az elején járnak, a most megjelent tanulmány azt vázolja, hogy az elkövetkezendő években milyen módszerekkel lehetne mérni ezt a területet”- mondta az Igazságszolgáltatási jelentés műhelyvitáján Prof. Dr. Kengyel Miklós. A Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szerint a mérésekhez olyan indikátorokat lehetne használni, mint például az közigazgatási tárgyú peres ügyek száma, az elsőfokú ítélet ellen fellebbezési arányszám, vagy a két éven túl befejezett polgári peres ügyek száma. A kutasához például a bírósági statisztikai adatokat, az OBH elnöki beszámolóit, vagy a bírósági statisztikai évkönyvek információit is felhasználnák. A tervek szerint 1250 közigazgatási és 600 polgári és munkaügyi perben hozott ítéletet vizsgálnának a kutatók. A rendezvényen részt vevő Handó Tünde, az OBH elnöke egyetértett azzal a javaslattal, hogy a mostaninál sokkal több bírósági határozatot kellene nyilvánossá tenni, ehhez azonban szerinte komoly informatikai fejlesztésre lenne szükséges. A bírósági szervezet vezetője jónak tartja a tervezett kutatást, de szeretné, ha ennek során minél több olyan szakembert is megkérdeznének, akik napi szinten foglalkoznak az igazságszolgáltatással.

A Jó Állam Jelentésről további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin novemberi számában olvashatnak.”

Forrás:
Speciális jelentések az állam működéséről; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. október 13.

Handó Tünde: megszakadt a 12 éve tartó bérstop az igazságszolgáltatásban

„Októbertől 5 százalékkal nőtt a bírói alapilletmény, ami valamennyi bírósági dolgozó bérezésének viszonyítási pontja. Januártól további 5, majd 2018-ban várhatóan újabb 5 százalékos emelés lesz, ezzel megszakadt a 12 éve tartó bérstop – mondta a 9 éves vezetői megbízatásának félidejéhez érkező Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Elmondta: miközben a privát és az állami szféra egyes területein jelentősen emelkedtek a bérek, az igazságszolgáltatásban olyan mértékűvé vált az elmaradás, ami esetenként a dolgozók megtartását, a működőképességet veszélyeztette. Rendkívüli helyzeteket kellett kezelni, az egyik törvényszéken például a jegyzőkönyvvezetők egyszerre álltak fel, hogy a helyi hipermarketbe menjenek árufeltöltőnek, mert ott 10-15 ezer forinttal magasabb jövedelmet kaptak – jegyezte meg az OBH elnöke.

A béremeléssel javulhat a helyzet, de további lépésekre lesz szükség – emelte ki. Nem kerül le a napirendről a bírói életpályamodell sem, jelentős költségvetési vonzatokkal nem járó elemeit – az úgynevezett megtartó program keretében – továbbfejleszti az OBH, ilyen lehet a családbarát munkahely megteremtése, képzési lehetőségek biztosítása.

Az anyagi motiváció mellett szempont az is, hogy a munkavégzés körülményei méltóak legyenek a bírói hivatás tekintélyéhez, igazodjanak a felelősség súlyához. Nem szabad többé előfordulnia, hogy hideg tárgyalóteremben folyjon az ítélkezés, vagy omladozó falú folyosókon kelljen várakozniuk az ügyfeleknek – tette hozzá.

Éppen ezért a tárgyi erőforrások biztosítása is lényeges, e téren az elmúlt években nagy eredmények mutatkoztak: a bírósági költségvetés 2011-ben a 70 milliárd forintot se érte el, 2016-ban viszont már 90 milliárd – ismertette, hozzátéve, e forrásokkal mindig átgondoltan, takarékosan gazdálkodtak, ezért is nyerhették el „Az év vagyonkezelője 2015” díjat. Jövőre ingatlanfejlesztésre ugyan 4 milliárddal kevesebb jut, de a Budapest Környéki Törvényszék elhelyezése a korábbi tervekhez képest milliárdokkal olcsóbb lesz.

Informatikára viszont 3,4 milliárddal többet kapnak, egyre gyakoribbá válnak ugyanis a távmeghallgatások, amelyek infrastruktúrája uniós támogatással épül ki. Akár egy polgári ügyben is lehetőség lesz arra, hogy a tanú a hozzá legközelebbi bíróságon tehessen vallomást az ország másik végében zajló perben – említett példát Handó Tünde.

Nem kerülhető meg a modernizáció
A tér- és időbeli kötöttségektől egyre inkább megszabaduló bíráskodás felé tett másik lépés az elektronikus jogosultság alapján történő iratbetekintés lehet. A hatalommegosztás a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom egyensúlyára épül, ennek működőképességéhez viszont – mint egy háromlábú széknek – egyformán teherbírónak kell lennie mindhárom ágazatnak. Tevékenységük kiegészíti egymást, együttműködésük szükségszerű, ennek pedig a finanszírozásban, ellátottságban is tükröződnie kell. Hiába a közigazgatás elektronizálása, ha a bíróságon továbbra is papíralapon, manuálisan folyik az iratkezelés. Az állampolgár joggal várja el, hogy a különböző állami szervezetek alapvetően hasonló színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak – jegyezte meg.

A bírósági rendszeren belül korábban súlyos gondokat okozó területi különbségeket az utóbbi években sikerült jelentősen enyhíteni – mondta. Míg öt-hat évvel ezelőtt egy fővárosi bírónál akár 160 ügy is lehetett egyszerre folyamatban – ami jóval az országos átlag feletti, gyakorlatilag kezelhetetlen mennyiség volt -, addig mára hatáskörök átrendezésével, a titkári, fogalmazói létszám több száz fős növelésével, technikai fejlesztésekkel 80 körülire tudtuk mérsékelni ezt a számot, ami már megfelel az országos átlagnak – mondta Handó Tünde. „Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el” – idézte Jókai Mórt az igazgatási vezető.

Ezt tervezik a jövőre nézve
„Bíróság – Az igazság szolgálatában” címmel nemrég jelent meg az OBH-elnök 2012. január 1-jén megkezdődött kilencéves mandátumának félidejét összegző kiadvány . Eszerint 2012 és 2015 között a bírósági ügyérkezés országosan több mint 25 százalékkal, 338 ezerrel nőtt, miközben az ügybefejezések száma 2014 óta meghaladja az érkezésekét. A bíróságok 2015-ben 350 ezerrel több ügyet fejeztek be, mint 2011-ben. Az összes bírósági ügy 87 százaléka egy éven belül befejeződik, öt évnél tovább csak 0,4 százaléka tart.

A jövőről szólva Handó Tünde elmondta: célja, hogy a bírósági működés legyen még átláthatóbb és még érthetőbb. A kodifikáció végső szakaszában lévő új eljárási törvényekkel, a polgári, a büntető és a közigazgatási perrendtartással összefüggésben az elnök elmondta: hivatalba lépése óta szorgalmazta azok megújítását. Mint mondta, az eljárási törvény a bíró mindennapos munkaeszköze, az „útvonalterv”, amelynek segítségével az egyes ügyekben eljuthat a helyes döntéshez, ezért fontos, hogy az minél kiérleltebb legyen.

A bírói szervezet a szaktárcával együttműködve intenzíven részt vett a tervezetek előkészítésében, így a jogelmélet mellett a bírói gyakorlat tapasztalatai is kellő súllyal érvényesülhettek. Az új eljárási törvények alkalmazása komoly felkészülést, képzést igényel a bírói szervezetben – fogalmazott.

A közigazgatási bíráskodással kapcsolatos kodifikációról szólva az elnök elmondta: a minisztérium a bírósági szervezet jelentős átalakítására vonatkozó elképzeléseit a több éve zajló kodifikációs folyamat végső stádiumában, idén július végén ismerhette meg az OBH. Azóta próbál a lehetőségekhez képest tenni azért, hogy a jelenleg is létező, uniós rangsorolásban is „sikerágazatnak” számító közigazgatási és munkaügyi bíráskodás értékeit, eredményeit megőrző, az egységes bírósági szervezetrendszerbe illeszkedő, ténylegesen megvalósítható és működtethető megoldás szülessen.”

Forrás:
Elege lett a bírósági dolgozóknak – véget vetnek a bérstopnak; Napi.hu/MTI; 2016. október 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Szerbia: az elektronikus közigazgatás kialakítása prioritást képez

„Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter kijelentette, hogy 2017. június 1-étől kezdik meg annak a szoftvernek az alkalmazását, amely a személyi adatok elektronikus cseréjéhez szükséges hat állami intézmény között, és amely lehetővé teszi, hogy a lakosok egyetlen helyen hozzájussanak minden szükséges dokumentumukhoz.

A miniszter elmondta, hogy lezárult a versenypályázat a szoftver elkészítésére, amely összeköti majd a Belügyminisztériumot, a kötelező társadalombiztosítás központi nyilvántartását, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumot, a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapot, az adóhivatalt és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot.

„Hamarosan nyilvánosságra hozzuk, hogy ki nyerte meg a pályázatot, az év végéig pedig megkezdjük ennek a hat intézménynek az összekapcsolását‟, mondta Brnabić, és hozzátette, hogy az év végéig minden helyi önkormányzatnak digitalizálnia kell a születési anyakönyvi kivonatokat.

A miniszter szerint az elektronikus szolgáltatások az első lépés a korrupció megszüntetése felé.

Az N1-nek adott interjúban elmondta, elsődleges prioritásai közé tartozik az elektronikus közigazgatás kialakítása, onnantól pedig már csak egy lépés az adminisztratív ügyek telefonos alkalmazáson keresztüli intézése.

Megismételte ugyanakkor azon bejelentését is, hogy ezentúl a szülők elektronikus úton tudják bejelenteni az újszülöttet, s sms-ben kapnak visszajelzést a folyamat sikerességéről, majd pedig postán kiküldik számukra a baba anyakönyvi kivonatát és egészségbiztosítási kártyáját. Húsz kórházban már elérhető a szolgáltatás…”

Forrás:
Az elektronikus közigazgatás kialakítása prioritást képez; Vajdaság MA; 2016. október 12.

Okos város a BME Urbanisztikán

„Smart City Budapest angol nyelvű kurzus indult a BME Urbanisztika Tanszékén. A hallgatók egyetemi munkájuk során a Józsefváros hat közterén gyűjtött adatokat vetik össze az ORFK adatbázisával. November 25-én a félév kutatásának eredményeit térképek és kreatív grafikai megoldások segítségével mutatják be a Lechner Tudásközpontban.

A BME Urbanisztika Tanszékén Rab Judit és Vadász Nóra, a Lechner Tudásközpont okos város szakértőinek vezetésével indult Smart City Budapest angol nyelvű kurzus keretében a tanulók a bűnmegelőzés építészeti eszközeinek megismerése mellett betekintést kapnak az adatok térinformatikai elemzésének, illetve azok grafikai megjelenítésének lehetőségeibe is.

A térinformatikai módszerekben rejlő lehetőségek vizsgálatához az ORFK szolgáltat adatokat, ezt egészítik ki a hallgatók terepfelmérés során gyűjtött eredményei. Az adatbázis 2010 és 2016. szeptember közötti adatai állnak Lechner Tudásközpont szakértőinek rendelkezésére, amik többek között tartalmazzák a bejelentett bűncselekmények megnevezését, időpontját és pontos helyszínét.

A szakértők segítségével a diákok 2–4 fős csoportokban hat józsefvárosi közteret mérnek fel: Golgota tér, Kálvária tér, Mátyás tér, Mikszáth tér, Rákóczi tér és Teleki tér. Az adatok gyűjtésével megismerhető, hogyan változott a Rákóczi tér bűnfertőzöttsége a metró építése előtt és után. A Teleki tér érdekessége, hogy ez az első participációs módon tervezett köztér, a tér leendő felhasználói aktív szerepet vállaltak az új koncepció kidolgozásában. A változás kézzel fogható eredményeinek vizsgálatához rendelkezésre állnak a tervezés előtti, alatti és utáni bűnelkövetési adatok. A Kálvária tér esetében nem a téren követik el a legtöbb bűncselekményt, hanem a környező utcákban. Az ennek hátterében húzódó okok megértése sok új, vizsgálandó dimenziót rejthet magában.

Az első benyomások megszerzése után a hallgatók a terek olyan jellemzőit fogják vizsgálni, melyeknek hatása lehet a bűnelkövetésre. A terek, az üzlethelyiségek kihasználtsága, az intézmények helye és funkciói mellett a hallgatók megfigyelik, hogyan helyezkednek el a parkolók, a gyalogos vagy az autós forgalom a jelentősebb. Metszeteket készítenek a terekről, a homlokzat és a tér közötti kapcsolatot vizsgálják. Keresik a tereptárgyakat, a környezet állapotát és elemeit is megfigyelik. A fák és a növényzet szerepe kifejezetten jelentős a bűnmegelőzés szempontjából, hiszen míg a nyáron a zöld levelek kiváló takarást biztosítanak, addig télen a csupasz ágak megnövelik a látóteret és az átláthatóságot. Ez egy olyan tényező, amit hasznos lehet figyelembe venni például a rendőrök szolgálati útvonalának tervezésekor, a szolgálati jármű megválasztáskor. A kamerarendszerek elhelyezkedése, a közvilágítás, az építkezési és felújítási programok mind olyan tényezők, amelyeket érdemes alaposan tanulmányozni.

A hallgatók az összegyűjtött adatokat az ORFK adatai alapján készült különböző térképekkel vetik össze, a megfigyelések eredményeit ábrázolva. A kurzus célja nem a bűnelkövetés általános ok-okozati összefüggéseinek definiálása, hanem a kutatás során születő megállapítások grafikus szemléltetése. A hallgatók november 25-én, a Lechner Tudásközpontban mutatják be a terepmunka és a bűnözési adatok elemzési eredményeit kreatív grafikai megoldásokon keresztül.”

Forrás:
Smart city a BME Urbanisztikán; Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság; 2016. október 11.

A United States Digital Service két éve: a kormányzati digitális szolgáltatások jövője

„A United States Digital Service-t (USDS) Obama elnök hozta létre 2014-ben azzal a céllal. hogy közös ernyő alá hozzák a legjobb informatikai szakembereket és a legjobb közalkalmazottakat, és így fejlesszék az ország legfontosabb digitális szolgáltatásait.

A cikk az USDS második évfordulója alkalmával vizsgálja a jövő digitális kormányzását. A digitalizáció nem csupán egy mellékprojekt a Fehér Házban, hanem egy virágzó terület és alap elvárás az üzleti életben. Az igazi kérdés az, hogy a kormányzat esetében miként valósulnak meg a digitális szolgáltatok. Egy nemrégiben megjelent tanulmány – Encouraging and Sustaining Innovation in Government, melyet Beth Noveck és Stefaan Verhulst írt – éppen arra keresi a választ, hogy miként tudja a kormány a digitalizációval segíteni hatékonyabb eljárások létrehozását, a gyorsabb problémamegoldást vagy a szolgáltatások nyújtását különböző szinteken. Íme néhány terület, amiben a digitális szolgáltatások előre léphetnek a jövőben.

Állampolgár-központú dizájn
A lényeg nem különböző mobil appok készítése és weblapok fejlesztése, hanem a valódi felhasználói igények megértése. A végső felhasználót be kell vonni a tervezés és a kivitelezési fázisaiba is. Az USDS sikeresen ötvözött több ezer weboldalt, több mint 900 információs számot és 220 adatbázist a Vets.gov oldal keretében. Ez az US Departmen of Veteran Affairs közreműködésével valósult meg, és a veteránoknak nyújt digitális szolgáltatásokat, illeszkedve a felhasználói igényekhez. Ilyen például a veteránok ügyféléletciklusának feltérképezése(journey map). A Forrester kutató-tanácsadó társaság legújabb Ügyfél Élmény Indexében azért rávilágít arra, hogy a kormányzati szféra még mindig a lista alján szerepel ilyen tekintetben és van hova fejlődni ezen a téren.

Biztonságos és működő technológia
Ez egy nyilvánvaló kritérium, mely a felhasználó első számú igénye a konkrét használat előtt. Elérhető legyen az oldal, a linkek jó helyre irányítsanak, gyorsak legyenek az egyes folyamatok.. Még a legmodernebb technológiai megoldások és rendkívül felhasználóbarát dizájn sem elegendő, ha az elemi funkciókkal gond van. Természetesen a legelejétől kezdve a biztonságra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A hackertámadások száma az üzleti és a kormányzati szféra esetében is növekszik, ezért a működésbe alapvetően integrálni kell a védelmi funkciókat. Bővebben.

Az igazi változáshoz az új informatikai képességek vezetnek
Olyan nagyszerű újdonságok, mint a kognitív rendszerek (olyan technológia, ami nyelvfelismerést végez és képes tanulni) vagy a blokklánc (a Bitcoin legfőbb technológiai újításának tartják, ahol egy nyilvános főkönyvként működik, amely rögzíti az összes bitcoin tranzakciót) egy új felhasználói élményhez vezetnek. Növelik a digitális csatornák fogalmát, extra személyre szabhatóságot biztosítanak a felhasználóknak, illetve képesek erőforrásokat felszabadítani, hogy csak a komplexebben problémákkal kelljen foglalkozni. Példaként hozza fel a cikk az ügyfélszolgálat kisegítését kognitív rendszerrel, így az emberi erőforrásokat hasznosabb területre lehet csoportosítani.

Döntésekhez, eredményekhez, átláthatósághoz kapcsolódó adatok
A különböző szervezetek hasznosítani tudják az óriási mennyiségű adathalmazt, hogy az állampolgárok igényeit jobban kielégítsék. Olyan adatok – mint például egy adott folyamatot, mely szakaszában szakítja meg a felhasználó, melyek a leggyakoribb kérdések, melyek a legforgalmasabb oldalak – segíthetik azonosítani azokat a területeket ahol fejlesztés szükséges. Az adatok emellett képesek eredmények mérésére is, melyekből a szervezetek képesek kiszűrni, mi az, ami működik és mi az, ami nem. Itt természetesen fontos az átláthatóság megteremtése az ügynökségi vezetők, a Kongresszus és a végső felhasználó között. Nemrégiben ezzel kapcsolatban volt aggodalom a törvényalkotók részéről a 18F-re és az USDS-re vonatkozólag. Bővebben.

Nagyobb lépték
Ideális esetben a digitális képesség minden szervezetbe be van ágyazva, ehetővé téve a széles körű és gyors alkalmazkodást. Ráadásképp a magánpartnerekkel való kapcsolatok bővítéshez a kormányzatnak további erőfeszítéseket kell tennie, hogy létrejöjjön a technológiához és a designhoz értő munkaerő, nem csak USDS vagy GSA Technology Transformation Service esetében, hanem minden ügynökségnél. Ehhez természetesen szükség van hajlandóságra az ügynökségek és a törvényhozók részéről is. Ahogy a kormányzat lassan átalakul, az USDS ott lesz, hogy segítsen megérteti a digitális kormányzás valódi értékét.

„A Healthcare.gov nagy nyilvánosságot kapott kudarca 2014-ben mindenki számára érthetővé tette, hogy miért van szüksége a kormánynak a megfelelő technológiára. A következő kormányzat központi kérdése az, hogy miként képes még inkább intézményesíteni a technológia hajtotta innovációt” írja Noveck és Verhulst. A digitális szolgáltatások a kormányzás sarkalatos pontjai, az elvárások pedig csak nőni fognak az USDS vagy más hasonló szervezetek esetében – melyek a digitális kormányzás szószólói – ha fő támogatójuk Obama elnök megbízása lejár. A jövőre nézve kritikus, hogy folytatódjon a lendület illetve a digitális integráció és szaktudás nőjön az ügynökségek tekintetében.”

Forrás:
Two Years Later: The Future of Government Digital Services; Darcie Piechowski; IBM Center for The Business of Government; 2016. szeptember 30. – az ismertetés Patyi Richárd munkája
Lásd még: Building a more awesome government through technology. The United States Digital Service is a startup at The White House, using design and technology to deliver better services to the American people; The U.S. Digital Service
United States Digital Service (Wikipédia)
Impact Report: Transforming Government Services through Technology and Innovation; The White House; 2016. augusztus 9.

Egyesült Királyság: a kormányzatnak javítania kell a felhalmozódott rengeteg adat felhasználását

„Az Oxford Internet Institute konferenciát rendezett a helyi önkormányzatok és a nagyméretű adattömegek (big data) témájában. At intézet igazgatónője, Helen Margarets, szerint sokkal többet lehetne tenni a nagy-britanniai közigazgatásban, kormányzatban felhalmozódott adatokkal. Régi jellemzője az angol kormányzati működésnek, hogy a közigazgatási adatokat képtelenség a szolgáltatástervezés szolgálatába állítani. Rengeteg lehetőséget elszalaszt a kormány azzal, hogy nem képes okosan felhasználni a rendelkezésére álló adatokat a közpolitikai programokhoz. Margarets szerint növekszik a nyomás a kormányon, hogy közpolitikai program tervezetekhez is felhasználják az adatokat, de sok tényező negatívan befolyásolja ezt. Például az is korlát, hogy minden évben ugyanolyan formában veszik fel az statisztikai adatokat, nem nyitottak az új lehetőségekre. El kell felejtenünk azt, hogy az adattudomány valamilyen elvont dolog, ami csak a specialistákra tartozik, tovább kell lépni, fel kell ismerni, hogy a használata elkerülhetetlen. Hozzátette: hogy a különböző szervezetek ritkán tudják, hogy milyen adatokkal rendelkeznek, milyen a rendelkezésre álló adattudományi szakismeret.
A közigazgatási adatkultúra robbanásszerű fejlődése azt is jelenti, hogy rengeteg új típusú, előzmények nélküli adat jelenik meg a közigazgatás rendszereiben. Ezek összekapcsolása a régóta folyamatosan gyűjtött adatokkal új lehetőségeket teremt.”

Forrás:
Government must update the way it uses data, says Oxford political scientist; Rebecca Hill; Public Technology.net; 2016. szeptember 30. – az ismertetés Farkas Attila munkája

Informatika, távközlés, technika

Már a teljes magyar vasúti menetrend is elérhető a Google Térképen

„Kilencven hazai vasútvonal és több mint 1200 vasútállomás menetrendjével bővül a Google Térkép. A Google, a MÁV, MÁV-START és a GYSEV együttműködésének köszönhetően mostantól Magyarország teljes belföldi vasúti menetrendje elérhető a Google Térkép online útvonaltervező rendszerében.

A Google Térkép célja, hogy minél átfogóbb és pontosabb információval támogassa a felhasználókat a tájékozódásban. Havonta több mint egymilliárdan használják az interaktív térképet világszerte, sokan közülük tömegközlekedéssel kapcsolatos információt keresnek. A Google, a MÁV, a MÁV-START és a GYSEV együttműködése ezen a területen jelent előrelépést, mivel mostantól a teljes belföldi vasúti menetrend elérhetővé válik a Google Térképen.

„A Google Térkép legfőbb célkitűzése, hogy segítse a felhasználókat a tájékozódásban, útvonalaik egyszerű megtervezésében. Ehhez nem csupán földrajzi adatok szükségesek, hanem tömegközlekedési információk is. A közös kezdeményezésnek köszönhetően mostantól a teljes belföldi vasúti menetrend elérhetővé válik az alkalmazáson belül, amely ezáltal segíti az utazókat útvonalaik könnyebb megtervezésében” – mondta Heal Edina, a Google magyarországi vezetője.

A Google Térkép 2007 óta szolgáltat tömegközlekedési adatokat a világ városaiban. A funkció mára a világ 64 országának közel 20 000 városának és több mint 3 millió állomásának közlekedési információit tartalmazza. A helyi tömegközlekedési adatok már több magyar városban is elérhetőek, többek között Budapesten, Miskolcon, Debrecenben és Pécsett.

Heal Edina, Dávid Ilona és Csépke András jelentette be a fejlesztést „A magyar vasútnak lépést kell tartania a technikai és informatikai fejlődéssel. A Google Térkép alkalmazásban a vasút elsőként jelenik meg a magyarországi helyközi és távolsági közösségi közlekedési szolgáltatók között az ismert és népszerű felületen. Európában, ha nem is elsők, de élen járók leszünk ezzel a franciák, németek, osztrákok után. Mindez azt jelenti, hogy sok millió számítógépen, táblagépen és okostelefonon válunk egyetlen kattintással vagy érintéssel elérhetővé a hazai és külföldi utasaink számára – mondta Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Csépke András, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: „A rendszer segítségével a tömegközlekedéssel történő utazások tervezhetőbbé válnak, ezzel is növelve a közösségi közlekedés versenyképességét az egyéni utazásokkal szemben. A Google Térkép használatával az utazás megtervezésekor az utasok komplex tájékoztatást kapnak: a kiválasztott időpontban mely közlekedési eszközöket vehetik igénybe, milyen menetidőre számíthatnak, sőt egy kattintással elérhető a MÁV-START online jegyvásárlási felülete is. Mivel a Google rendszere az egész világon egységes, így a Magyarországra látogató turisták is könnyebben el tudnak igazodni a vasúti közlekedésben akár saját anyanyelvükön, az általuk megszokott módon.”
…
A vasúti menetrenddel kibővült Google Térkép app elérhető Androidon és iOS-en, illetve a maps.google.hu weboldalon. Az útvonaltervezéshez egyszerűen meg kell nyitni az alkalmazást, majd rákattintani a képernyő jobb alsó sarkában található kék nyílra. Ezzel rögtön megnyílik az útvonaltervező felület, ahol megadhatjuk a kiindulási pontot és az úti célt. Ezt követően a vonat ikonra kattintva, megjelennek a lehetséges útvonalak, amelyek közül kiválaszthatjuk a számunka leginkább megfelelőt. Az utazást akár egy későbbi időpontra is megtervezhetjük. Ehhez meg kell adnunk, hogy hány órakor szeretnénk indulni, vagy azt, hogy mikorra szeretnénk megérkezni, és az alkalmazás ennek megfelelően javasol útvonalat. Ennek a rendszernek válik részévé most a MÁV, a MÁV-START és a GYSEV által közösen működtetett 90 vasútvonal és több mint 1200 belföldi vasútállomás.”

Forrás:
Már a teljes magyar vasúti menetrend is elérhető a Google Térképen; MÁV-csoport; 2016. október 11.

A MÁV-START menetrendi adatbázisa díjmentesen elérhető minden fejlesztő számára

„…A MÁV-START a jövőben is igénybe kívánja venni a világ legkorszerűbb technológiai megoldásait és platformjait az utastájékoztatás fejlesztéséhez és az utasszám növeléséhez, ezért mától a MÁV-START a menetrendi adatbázisát – globálisan használt állományként (GTFS) – díjmentesen elérhetővé teszi a www.mavcsoport.hu weboldalon. A minden éjszaka frissített nyílt platformmal és adatbázissal – regisztráció után – bármely alkalmazásfejlesztő számára megnyílik a lehetőség jobbnál jobb alkalmazások fejlesztésére…”

Forrás:
Már a teljes magyar vasúti menetrend is elérhető a Google Térképen; MÁV-csoport; 2016. október 11.
GTFS letöltési igénybejelentő; MÁV-csoport
General Transit Feed Specification (GTFS); Wikipédia
GTFS Static; Google (fejlesztőknek)

Klasztert hoztak létre az okos városokért

„Öt cég társulást hozott létre azzal a céllal, hogy okos megoldásokat kínáljanak magyarországi városoknak.

A települések fejlesztési igényeire fókuszáló klasztert, vagyis szakmai közösséget alapított a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kezdeményezésével több vállalat. A Smart Solutions (okos megoldások) névre hallgató társulásban jelenleg öt cég érdekelt: a már említett Századvég Gazdaságkutatón kívül az SAP Hungary Kft., a Delta Csoport, a RowanHill Global Kft. és az Urban PM Kft. is csatlakozott a szerveződéshez. Utóbbi vállalkozás ügyvezetője Lánszki Regő, aki a klaszter elnöki feladatait is ellátja.

– Azért jöttünk létre, hogy a városépítészet és városüzemeltetés terén innovatív eszközökkel és technológiákkal komplex megoldásokat tudjunk kínálni – fogalmazott a Lokál Extrának. Mint mondta, a klaszter mögött álló cégek tudása alkalmas arra, hogy integrált szolgáltatást kínáljanak a városvezetőknek, így végre egységes technológia mellett lehet modernizálni a településeket. – Ma Magyarországon különböző felfogásban kezelik a „smart city” koncepciókat és stratégiákat, az egyes fejlesztések sok esetben szigetszerűen valósulnak meg – mutatott rá az elnök.

Lánszki Regő szerint legalább 200-250 kapcsolódó új termék és szolgáltatás van a látókörükben, amelyek az új típusú stratégiák megvalósításában tudnak segíteni. – Mondok néhány példát: ilyen az innovatív közlekedés, az energiahatékonyság, az intelligens kamerarendszerek kiépítése vagy a víz- és hulladékkezelés. Hozzátette: tapasztalataik szerint a városvezetők egyre inkább belátják, ha nem indulnak el az innováció útján, a város veszíteni fog.

A Smart Solutions Klaszter nemcsak koncepciót képes letenni az asztalra, hanem konkrét termékek kínálatára és szolgáltatások nyújtására is felkészült, vagyis a tervezéstől a kivitelezésig segíti egy-egy település fejlesztését. – Szeretnénk a társulás létszámát 30-40 tagúra növelni, hogy még több dimenzióban (távdiagnosztika, innovatív építőanyagok, zöldenergiás útburkolatok) tudjunk gondolkodni. Igény biztosan van erre, a múlt heti megalakulásunk óta már számos megkeresés futott be hozzánk – emelte ki a klaszter elnöke.[Lokál]”

———-

„A Smart Solutions Klaszter legfőbb célkitűzése egy, a településfejlesztési megoldások területén élenjáró szakmai közösség létrehozása, amely az eddig megismert, jellemzően a nagyvárosok integrált fejlesztési igényeire fókuszáló smart city kezdeményezéseken túlmutató irányelvek mentén épül fel.

A Smart Solutions Klaszter küldetése, hogy a komplex nagyvárosi megoldások mellett a fenntartható fejlődés és a gazdaságélénkítés jegyében egyaránt kellő figyelmet fordítson a kisebb vidéki városok, falvak és életközösségek fejlesztési igényeinek felkutatására és ezen szükségletek magas szintű kiszolgálására.

A rendezvényt a Századvég Gazdaságkutató Zrt. részéről Pachner Róbert nyitotta meg, aki felvezette a Klaszter létrehozásának célját, hogy a Klaszter összefogjon minden olyan kezdeményezést, mely a települések fejlesztését hatékonyan szolgálja. Az eseményen előadást tartottak a jelenleg csatlakozó alapító partnerek: Lánszki Regő, az Urban PM Kft. ügyvezető igazgatója, Klotz Tamás, az SAP Hungary Kft. államigazgatási üzletfejlesztési vezetője, Egri Zsolt, a Delta Csoport üzletfejlesztési igazgatója és Lukács László, a RowanHill Global Kft. ügyvezető igazgatója, akik bemutatták azokat a szolgáltatásokat, megoldásokat, melyek az önkormányzatok, települések, városok fejlesztési érdekeit szolgálják.

A Smart Solutions – Okos Megoldások Klaszter a jövőben is várja olyan csatlakozni kívánó partnerek jelentkezését, akik megoldásaikkal hozzájárulnak egy még szélesebb szolgáltatási paletta kialakításához.

A rendezvényen elhangzott előadások anyaga itt tekinthető meg:

”

Forrás:
Összefogtak az okos városokért; Lokál; 2016. október 12.
Megalakult a Smart Solutions – Okos Megoldások Klaszter; Századvég Gazdaságkutató Zrt.; 2016. október 5.

Úttörő megoldás a Dolgok Internetének helyi, városi gerinchálózatára

„Susan Crawford kutató a Backchanel oldalán megjelent írásában egy úttörő gyakorlatot mutat be követendő példaként arra, hogy hogyan lehet megteremteni a közérdek szempontjából optimális módon a „dolgok internetének” (internet of things) gerinchálózati hátterét. (A dolgok internete olyan eszközök hálózatba szervezését jelenti, mint a vezető nélküli autók, a közműfogyasztás okos mérése, otthonok és gyárak távfelügyelete, vagy éppen mint az ismertetett példa mutatja, az „okos” közvilágításé, közúti jelzőlámpáké és forgalomszabályozó berendezéseké. A dolgok internete által tárolt és közvetített adatmennyiség becslések szerint a többszöröse lehet a „hagyományos” internetforgalomnak – szerk.). A jó gyakorlatot a kaliforniai Santa Monica városa szolgáltatta.
Ahhoz, hogy az intelligens eszközök adatokat tudjanak megbízhatóan és nagy sebességgel továbbítani vezeték nélküli hálózatban, nem csak nagysebességű wifi-csatlakozásra van szükségük, hanem megfelelő és jól elérhető helyi gerinchálózatra is. Az analógiát az elektromos áramszolgáltás modellje biztosítja. Ahhoz, hogy az otthonunkban olcsón és folyamatosan elérhető módon elektromos áramhoz jussunk, szükségünk van egy közeli villanyoszlopra (utility poles), az áramot házhoz vezető vezetékre és konnektorokra a házon belül. A konnektor szerepét ez esetben a wifi router tölti be. Kérdés, hogy mire tud rácsatlakozni. Ehhez kell megteremteni azokat az „oszlopokat” (poles), amelyek képesek a sok helyről nagy mennyiségben érkező adatot megfelelő módon összegyűjteni és továbbítani.

Amit a maguk területén a távközlési cégek ma is megtesznek. Azonban az inkumbens szolgáltatók még liberalizált piac esetén is igyekeznek minél nehezebbé tenni a hozzáférést a fizikai infrastruktúrájukhoz. Amire pedig a legkevésbé hajlandók: „sötét szálakat” rendelkezésre bocsátani. (A sötét szál (dark fiber) olyan fizikai kábelt jelent, amelyen semmilyen szolgáltatást nem biztosít a kábel tulajdonosa. Használati díjat kérhet érte, de ennek profittartalma meg se közelíti a többi távközlési szolgáltatásét – szerk.) A fizikai infrastruktúrát birtokló vállalatok érthető módon, racionális megfontolásból igyekeznek korlátozni a versenyt, míg a közérdek az élénk verseny érdekében olcsón elérhető sötét szálakat feltételezne. A szerző ugyan amerikai példákat említ, ami nem húzható rá egy az egyben a magyar viszonyokra, de a főbb vonásokban érvényes az analógia. Eszerint a tartóoszlopok rendszerint magáncégek tulajdonában vannak, míg a rendszerbe kapcsolni kívánt közvilágítási és közlekedésszabályozó eszközök köztulajdonban. A közlekedési lámpákba szerelt szenzorok és más eszközök adatforgalmát így a megszokott módon lehetne csak továbbítani, piaci feltételek mellett, ami a verseny korlátozott volta miatt nem lenne költséghatékony.

Santa Monica önkormányzata ezért olyan, három lépésből álló csomag megvalósításáról döntött, ami alaposan felforgatta a technológiai és piaci feltételeket a városban. Első lépésként létrehozott egy 100 gigabit átvivő képességű saját sötétszál-hálózatot, CityNet néven, amire rá tud csatlakozni összes jelzőlámpájával, forgalomszabályozó és közvilágítási berendezésével. Biztosítva azt, hogy minden csatlakozás megbízható minőségű és mérsékelt díjazású legyen. A második lépésben megvásárolta a közvilágítási eszközöket birtokló és működtető cégtől a villanyoszlopokat. (A szándékok itt összetalálkoztak, mivel a South California Edison éppen szabadulni akart ettől az üzletágától, így win-win megoldást sikerült találniuk. A köztulajdonba vétel egyben a korszerű LED-világításra áttérést is lehetővé tette.) Harmadik lépésként az önkormányzat rendeletet hozott arra, hogy a vezeték nélküli szolgáltatók a közlekedési jelzőlámpák és a közvilágítást oszlopaihoz versenysemleges módon férhessenek hozzá. A rendeletben nem csak az oszlopok küllemét szabályozták, hanem azt is lehetetlenné tették, hogy bármely szolgáltató korlátozhassa a versenyt az oszlopokon, mintegy elzárva azokat a maguk számára.

Alapesetben (megint csak amerikai a példa – szerk.) a vállalatok hamar felfedezik az üzleti lehetőségeket a közvilágítás hálózati elérhetőségében (streetlight access), és a távközlésben korábban elterjedt gyakorlat megteremtésére törekednek, exkluzív jogosultságokkal és a versenytársak távol tartásával. Az önkormányzat rendelete ennek ment elébe, méltányos havidíjjal biztosítva a hozzáférést minden szereplőnek.

A versenysemleges „mikro” bázisállomások nagyon magas vezetéknélküli adattovábbítást tesznek lehetővé a közelben, mindenkinek és minden szenzornak. Ez valóságos robbanást jelent a lehetőségek kitágulásában, innovációra és a társadalmi jólétre.”

Forrás:
The Surprising Backbone of the Internet of Things. Cities need to be blanketed with internet — and streetlights fit the bill; Susan Crawford; Backchannel; 2016. október 13. – az ismertetés Hegedűs Tamás munkája
Lásd még: Blame Your Lousy Internet on Poles. The war over high-speed access is fought on 40-foot-high wooden sticks; Susan Crawford; Backchannel; 2016. augusztus 31.
Dark fibre és Open-access network (Wikipédia)
Nyílt hozzáférésű távközlés; eGov Hírlevél

Smart Future Forum 2016 – Élhetőbb Jövő

„Az Okos Jövő Innovációs Klaszter idén is megrendezi nagy sikerű, kiállítással egybekötött szakmai konferenciáját, a Smart Future Forumot 2016. október 20-21-én.

A kétnapos rendezvény alatt előremutató előadásokat hallgathatunk meg neves nemzetközi előadóktól, az állami és szabályozói szféra képviselőitől, innovatív városvezetőktől. Előadóinkról, támogatóinkról, illetve a programtervről a Smart Future Forum 2016 nevű facebook eseményen tájékozódhatnak.

Idén először pályázattal is készülünk, melyre olyan KKV-k vagy magánszemélyek jelentkezését várjuk, akik relatíve kisléptékű ötlettel rendelkeznek egy valódi Smart City megvalósításához. A Smart City MicroSolutions versenyről bővebb információval a www.okosjovo.hu/microsolutions.zip, illetve a https://www.facebook.com/events/1682727845386732/ oldalon szolgálunk.

Részletes program: www.okosjovo.hu/sff2016.html”

Forrás:
Smart Future Forum 2016 – Élhetőbb Jövő; Okos Jövő Innovációs Klaszter/Eventbrite

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Magyar Innovációs Szövetség észrevételei a Magyarország Digitális Startup Stratégiája vitaanyagról

„Általános észrevételek
A stratégia fő irányát megfelelőnek tartjuk. Az anyag pozitívuma a széles nemzetközi kitekintés, ugyanakkor erre a részre is jellemző, ami az egész anyagra, hogy kissé terjengős. A nemzetközi digitális gazdaság ismerete fontos és előnyös, ugyanakkor nem kellene pontosan azokat a hibákat elkövetni, amelyeken ők már túl vannak. A digitális gazdaság még most van születőben, egy gyorsan változó terep, amely önmagában is sok lehetőséget tartogat az oktatásban, illetve üzletfejlesztésben. Tehát nem követni kellene feltétlenül a ‘nyugati’ modellt, hanem inkább okulni a tapasztalatokból, és erre építeni egy, az ország előnyein alapuló stratégiát.

Konkrét kiegészítések
14. old.
Említésre kerül a „közadatok stratégiai szintű megnyitása”. A leírásban arra utalnak, hogy ezeket az adatokat csak a startupokkal akarják megosztani, de ezt kevésnek tartjuk. Az USA élen jár és jó példát mutat abban, hogy a kormányzati adatbázisokat „mindenki” számára könnyen elérhetővé teszi, nem gördít semmilyen bürokratikus akadályt a hozzáféréshez:
(https://www.data.gov/; http://www.science.gov/)
Ezáltal nem csak profitorientált üzleti vállalkozások, hanem a „citizen science” közösség tagjai és nonprofit szervezetek is könnyen hozzáférnek az információkhoz, amelyekkel kutatást végezhetnek, helyi szolgáltatásokat építhetnek vagy tanulmányokat írhatnak.

46. old.
A szabályozói és adórendszert érintő céloknál hiányzik az opciók és árfolyamnyereség kezelése, pedig ezek alap dolgok. Javasoljuk az említett célokkal történő kiegészítést.

55. old.
Az állam, mint keresletösztönző szerepe kerüljön be az eszközök közé (PCP, innovatív közbeszerzés)

A felsőoktatás és a startupok kapcsolata nagyon hiányzik (l. a német Exist program), az izraeli jó példák alig jelennek meg.

Budapest, 2016. szeptember 28.”

Forrás:
A Magyar Innovációs Szövetség észrevételei a Magyarország Digitális Startup Stratégiája vitaanyagról ; Magyar Innovációs Szövetség; 2016. október 3.

Szakirodalom

Elektronikus ügyintézés 2. (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

Az alábbi Infojegyzet Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/12173. számú törvényjavaslathoz készült. Áttekinti az elektronikus ügyintézés területének aktuális fejleményeit és kutatási eredményeit.”

Forrás:
Elektronikus ügyintézés 2.; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/43; 2016. szeptember 23. (pdf)

Közigazgatási bíráskodás (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„A Kormány T/12234. számon nyújtotta be a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatát. Jelen Infojegyzet célja, a közigazgatási bíráskodás jogintézményének általános bemutatása.”

Forrás:
Közigazgatási bíráskodás; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/47; 2016. október 6. (pdf)

Közigazgatási hatósági eljárás (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„A Kormány a T/12233. számon nyújtotta be az általános közigazgatási rendtartással összefüggő törvényjavaslatát. Az Infojegyzet a közigazgatási hatósági eljárás alapfogalmait, szabályozásának történetét és a hatályos szabályozás főbb pontjait tekinti át.”

Forrás:
Közigazgatási hatósági eljárás; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/48; 2016. október 6. (pdf)

Kiberfenyegetések és kibervédelem (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„A kibertérből származó fenyegetések kivédésére 2016 nyarán a NATO és az Európai Unió két olyan alapvető fontosságú döntést hozott, amelyek a közeljövőben meghatározzák a kibervédelem irányait. Az Infojegyzet ezek kapcsán a kiberfenyegetések és kibervédelem általános területét kívánja bemutatni.”

Forrás:
Kiberfenyegetések és kibervédelem; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/44; 2016. szeptember 29. (pdf)

A precíziós gazdálkodás már nem a jövő, hanem a jelen

„Az Agroinform.hu 2017-ben is megrendezi a PREGA – Precíziós gazdálkodás konferenciáját. Ezt azon a könyvbemutatón jelentették be, ahol az idei PREGA-tanácskozás anyagát tartalmazó, Digitalizáción innen és túl című kötetet adták át a szakma képviselőinek.
Magyarországnak már van Digitális Agrárstratégiája, amely kimutatta: ennek alkalmazásával évi 10 százalékkal bővülhetne az agrárpiac, azaz 300 milliárd forinttal növekedhetne az ágazat teljesítménye. Ezt a tartalékot akkor lehetne felszabadítani, ha a termésvolumen, a termőföld hatékonyabb kihasználása, felhasználása összeérne a piaccal és a gazdálkodási környezettel. Ezt a folyamatot – hogy a stratégia gyakorlattá váljon – kívánja elősegíteni a 2017. február 22-ei III. PREGA Konferencia.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködésen túl szeretnénk utat nyitni a fiatalabb generáció számára is, hiszen a jövő mezőgazdaságának sikeressége elsősorban rajtuk múlik – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője.

Újdonság, hogy a harmadik konferenciát megelőző, úgynevezett nulladik napon már külön tudományos tanácskozást is tartanak, ahol az elmélet hazai és külföldi szakemberei megvitathatják a precíziós gazdálkodás eredményeit, hogy február 22-én már a gyakorlati információk következhessenek.

Dr. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense szerint ahol nagy tömegű fejlesztések hiányoznak, az elsősorban a gépesítettség, de ami jelenleg ennél is kritikusabb, az a jól képzett munkaerő. Hiányzik a piacról az a réteg, amely egyrészt tisztában van a precíziós gazdálkodás alapjaival, másrészt kellően felkészült a modern munkagépek használatára.

A most bemutatott kötet (szerkesztő: Erdei Gabriella és dr. Milics Gábor) az informatika és az agrárium egyre szorosabban összefonódó kapcsolatának jelenlegi és jövőbeli irányvonalait veszi górcső alá, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az új, innovatív technológiák minél hangsúlyosabban és hatékonyabban lehessenek jelen a magyar gazdálkodók termelési folyamataiban, így mindennapjaiban is.”

Forrás:
A precíziós gazdálkodás már nem a jövő, hanem a jelen; Agrinform.hu; 2016. október 12.
Precíziós Gazdálkodás – Digitalizáción innen és túl; Erdei Gabriella, Milics Gábor; Agroinform.hu; ISBN:978-963-12-5342-9; 2016

Törvények, rendeletek

A Kormány 1559/2016. (X. 13.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program tapasztalatainak érvényesítéséről

„A Kormány egyetért azzal, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program végrehajtásának tapasztalatait a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program végrehajtása során érvényesítsék.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1559/2016. (X. 13.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program tapasztalatainak érvényesítéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 155. szám; 2016. október 13.; 70486. (pdf)