Skip to main content

45. szám, 2016. november 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

68. Kormányinfó: eredményes bürokráciacsökkentés, ellenálló bürokraták, metrófelújítás, kórházi kancellárok, Rakamaz

„…A tárcavezető [Tállai András] célként jelölte meg azt is, hogy csökkenjen a vállalkozások adóbevallással összefüggő tennivalója, azonban mint mondta, az adófizetés rendje alapjaiban nem változik meg.

Eredményes a bürokráciacsökkentés
Lázár János a tájékoztatón beszámolt a bürokráciacsökkentés eredményeiről is, kiemelve, hogy a 8 napon belül elintézett ügyek aránya 85 százalékos, szemben a 2014-es 44 százalékkal. Szólt az eljárási díjak megszüntetéséről, aminek eredményeként négymilliárd forint maradt az állampolgároknál. Jövő héten pedig újabb tervezetet készítenek elő arról, hogy 2017-től milyen további eljárásokért ne kelljen fizetni – közölte.

Ismét elmondta, egyetért azzal, hogy az állami szektorból munkavállalókat kell átvezetni a piaci szférába. „Minél több a bürokrata, annál több a bürokrácia, hiszen a bürokraták megteremtik maguknak azokat a jogszabályokat, amelyek alapján újabb hivatalok, sóhivatalok, hatóságok jönnek létre a népesség vegzálására” – fogalmazott, kijelentve: a közszférában foglalkoztatottak számát a tiltakozások ellenére is lejjebb fogja vinni a kormány.
…
A metrófelújítás nem lehet politikai játszma
Lázár János a 3-as metró felújítását firtató kérdésre kijelentette: ha egyetlen ember is veszélyben van, akkor azonnal le kell állítani azt, ennek megítélése azonban nem politikai, hanem szakmai, hatósági, biztonsági kérdés. A veszély elhárítását, továbbá a vonal és lehetőség szerint az állomások felújítását jelölte meg célként, hozzátéve, eddig 200 milliárd forintot biztosítanak a projekthez. Ha a forrás nem elegendő, akkor a kormány kész újabb segítséget nyújtani – tette hozzá, a közbeszerzési szabályok egyszerűsítését azonban egy uniós irányelvre hivatkozva kizárta.

„Nem hiszem, hogy az üzengetés vagy a politikai vita ebben a kérdésben – ahol vélelmezhetően emberek biztonsága van veszélyben (…) – helyes dolog lenne” – fogalmazott, hangsúlyozva: a metrófelújítás nem lehet politikai játszma kérdése. A kabinet fel van készülve arra az esetre, ha a főváros leállítja a vonalat és a katasztrófavédelem közreműködésével kész segíteni a helyzet kezelésében – ismertette.

[Kórházi kancellárok] A kórházi kancellárokra vonatkozóan kifejtette: nem rendszer-átalakítása, hanem bér- és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ez a reális célkitűzés. Nincs helye olyannak, ami kockázatot jelentene az ellátásban – szögezte le.

[Rakamaz] Arra a felvetésre, hogy Rakamaz több mint félmilliárd forint európai uniós forrást nyert el egy tanösvényre és fogadóépületre, de a silány kivitelezés miatt nem kaptak használatba vételi engedélyt, azt válaszolta: ennek „Rakamaz önkormányzatára nézve súlyos következménye lehet. (…) Nagyon meg fogja bánni Rakamaz önkormányzata, ha szórakozik az EU-s forrásokkal”. A gazdasági tárca jelenleg is vizsgálatot folytat a beruházás első szakaszáról, a második szakaszra most pályázik a település, de az első részt látva nem sok esélyt lát, hogy megkapja rá a pénzt – mondta Lázár János…”

Forrás:
A béremelést és a beruházásokat is támogatni kell; Miniszterelnökség; 2016. november 3.
Rakamaz ügyéhez lásd még: Sajtóközlemény; Rakamaz Város Önkormányzata; 2016. november 4.

Közigazgatás, politika

Műhelybeszélgetés és vita: városfejlesztés, városgazdálkodás

„MEGHÍVÓ
a Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éves évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat következő eseményére:

MUT50 műhelybeszélgetés és vita – Városfejlesztés, városgazdálkodás

Előadók:
Bagdy Gábor, pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Budapest Főváros
Balás Gábor, igazgató, Hétfa Kutatóintézet
Pokorni Zoltán, polgármester, Budapest Hegyvidék

Moderátor:
Kocsis János Balázs – városszociológus; egyetemi docens BME, BCE; alelnök, MUT

Program:
A városgazdálkodás és a városfejlesztés mindig kiemelt terület volt az urbanisztikában. A városok gazdasági, társadalmi és térszerkezetének változásaira adott megfelelő válaszok és eljárások mindig is meghatározó jelentőséggel bírtak – éppúgy, mint a technikai és szervezési innovációk kínálta lehetőségek és veszélyek. Miközben a technológia gyorsan fejlődik, és a társadalom is változik, a városok fizikai kerete azonban sokkal lassabban alakul át.
A városfejlesztés és a városgazdálkodás ismét előtérbe került, a tervezők felelőssége az olyan megoldások kidolgozása, amelyek időt állóak és kellően rugalmasak.

16:30-től rendezvény első felében a budapesti városfejlesztés témájában meghívott szakértő előadóink kifejtik, hogyan kapcsolható össze a városfejlesztés a modern városgazdálkodással.
A rendezvény második felében, 17:00-tól az előadókkal, majd a közönség bevonásával megvitatjuk, milyen tanulságai, hasznosítási lehetőségei vannak az elhangzottaknak az urbanisztika, a városfejlesztés és a városgazdálkodás szempontjából.
17:30-tól a résztvevőknek lehetőségük van kérdéseket feltenni az előadóknak, valamint a válaszokat megvitatni.

Időpont: 2016. november 23. 16:30-18:00
Helyszín: A MUT székházának nagyterme (1094 Bp. Liliom u. 48.)”

Forrás:
MUT50 műhelybeszélgetés és vita -Városfejlesztés, városgazdálkodás; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2016

Közigazgatási, politikai informatika

Online is beadhatók az elektronikus hírközlési építmények tervei az NMHH-hoz

„Novembertől nem muszáj nyomtatnia és postára mennie az építtetőnek, ha olyan elektronikus hírközlési építményt kíván nyilvántartásba vetetni az NMHH-nál, amelyhez nem kell építési vagy bontási engedély: helyette a terveket az interneten is beküldheti a hatósághoz. A lehetőség bevezetése egyfelől újabb lépés a gyorsabb és kényelmesebb ügyintézéshez az NMHH-nál, másfelől előkészületet jelent a hírközlési hálózatok térinformatikai alapú országos nyilvántartó rendszere, a Hír-Közmű kifejlesztésében.

Az eddig megszokott papíralapú bejelentés helyett november 2-től elektronikus űrlap kitöltésével is kérhető az elektronikus hírközlési építmények előzetes és utólagos nyilvántartásba vétele építési vagy bontási engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetében. Ilyen beadványokban leggyakrabban oszlopokon vagy alagutakban futó új vezetékek regisztrálását kérik.

A hatóság honlapján elérhető, kitöltött e-űrlaphoz csatolható tervdokumentumokat excel, pdf, illetve a rajzi mellékletek, így különösen a tervrajzok esetében georeferált pdf formátumban várja a hatóság; az építtető, tervező ugyanakkor továbbra is választhatja a dokumentumok papíros benyújtását. Az e-űrlap használatához előzetes regisztrációra van szükség az NMHH Adatkapu rendszerében, amit a kormányzati Ügyfélkapun már regisztráltak vagy elektronikus aláírással rendelkezők végezhetnek el.

A most bevezetett e-űrlap tovább egyszerűsíti az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos ügyintézést, bár az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági ügyintézés egésze ezzel még nem vált teljesen elektronizálttá: az esetleges hiánypótlási felhívást és a döntést egyelőre továbbra is papíron küldi ki az NMHH. A hatóság tavaly júliusi rendelete bevezetett már néhány könnyítést a hírközlési adminisztráció területén: csökkentette az építmény-engedélyezésért fizetendő eljárási díjakat és enyhítette a szabályozást is a beruházások ösztönzése érdekében.

Az e-ügyintézés az NMHH-nál több ügytípusban is elérhető, az elektronikus hírközlési szolgáltatók például szolgáltatásaikat és általános szerződési feltételeiket szintén online rendszerben tudják beküldeni, egyes postai szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségüket is így teljesítik, de külön e-űrlapon nyújtható be panasz a kéretlen e-mailekben érkező spamekről, vagy igénybevehető online felület a postai panaszok bejelentésére is.

A hírközlési építmények elektronikus bejelentése újabb lépcsőt jelent az engedélyezési tervek átfogó elektronikus nyilvántartásának kialakításához, ami fontos alapját képezi majd az NMHH elektronikus hírközlési hálózatok és infrastruktúrák térinformatikai alapú országos nyilvántartó rendszerének, a fejlesztés alatt álló Hír-Közműnek. A többéves projekt célja, hogy a piac pontosabb ismeretével az NMHH eredményesen támogathassa a hírközlési és médiapiac fejlődését, és a teljesebb piaci információk alapján hatékonyabb szabályozási és versenyélénkítési döntéseket hozhasson.”

Forrás:
Online is beadhatók az elektronikus hírközlési építmények tervei az NMHH-hoz; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. november 2.

Digitalizálnák Romániát

„A digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához – emelte ki a Digitális Románia Nemzetközi Fórum Ipar 4.0 elnevezésű eseményen csütörtökön Klaus Johannis államfő, Dacian Cioloş miniszterelnök pedig a versenyszféra és a közszféra között, az információtechnológia terén tátongó hatalmas szakadékról értekezett.

„Nagyon fontos, hogy a polgár tudja, mi történik a költségvetésekkel, az általa befizetett adókkal, hogyan születnek az őt érintő döntések, mennyire hatékony a közpénzek elköltése. Ezek normális dolgok egy demokráciában, piacgazdaságban. Most a digitalizáció lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot. Evidens, hogy a digitalizáció hozzájárul a korrupció visszaszorításához, és rövid távon talán ez a legfontosabb előnye” – fejtette ki az államfő a Victoria-palotában megszervezett fórumon.

A polgárok szolgálatában
Meglátása szerint a közigazgatás interakciót feltételez a polgárokkal. „A közigazgatás azt jelenti, hogy tisztelni kell minden polgárt, senkinek sem szabad előnyt élveznie. Ebben az értelemben a digitális megoldásokkal egyszerűbbé, olcsóbbá válik az interakció az állam és a polgár között. Fejlődésünk kulcsa az állam és a polgárok közötti kapcsolat újragondolásában rejlik” – vallja Johannis.

Az államfő ugyanakkor emlékeztetett az Európai Bizottság által közzétett, a 2015-ös évre vonatkozó, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóra (DESI), amely szerint Románia az utolsó előtti helyen áll európai uniós szinten a digitális közszolgáltatásokat illetően. Például a lakosság igen elenyésző hányada fizeti online az adót vagy intézi más ügyeit az internet segítségével. „Ebben az egyáltalán nem kielégítő kontextusban a kormánnyal együtt vállaltuk, hogy kidolgozunk egy stratégiai keretet a digitalizáció folyamatának felgyorsítására. A Digitális Románia egyrészt a polgárok szolgálatában álló közigazgatást jelent majd, amelynek keretében a szolgáltatások átláthatóak, és a számítógép egyetlen billentyűjének lenyomásával elérhetőek lesznek mind az itthon, mind pedig a külföldön élő román állampolgárok számára” – ecsetelte az elképzeléseket az államfő.

Johannis egyúttal leszögezte, egy ennyire dinamikus világban Romániának nem szabad elszalasztania a rajtot, hanem a lehető legjobban ki kell használnia a rendelkezésére álló előnyöket, köztük a nagyon jó széles sávú internetet, valamint az igen dinamikus IT-szektort, ami az elmúlt egy évben 20 százalékkal bővült, üzleti forgalma pedig meghaladta a 3 milliárd eurót.

Lépéselőnyben a versenyszféra
Dacian Cioloş kormányfő eközben arról értekezett, hogy már mandátuma elején feltűnt neki, mekkora szakadék van a versenyszféra és a közszféra között információtechnológia tekintetében. „A magánszféra terén hatalmas lehetőségeket kínál az IT gyors fejlődése, az innováció, ezzel szemben a közszférában, az olyan életbevágóan fontos területeken, mint az egészségügy, a tanügy, a szociális ellátás, a mezőgazdaság vagy az adóztatás, nem tart lépést sem a lakosság igényeivel, sem más országok fejlődési ritmusával” – mutatott rá Cioloş. Hozzátette: mindannyian tapasztaljuk, hogy a bürokrácia mélyen gyökeret vert a közigazgatásban, mindannyiunkat leterhel, fölösleges utak megtételére kényszerít, felemészti energiánkat és pénzünket. Pedig – tette hozzá – Romániának minden eszköze meglenne ahhoz, hogy IT-tekintéllyé váljon a térségben, de nem használja ki ezeket az eszközöket.

Három célt fogalmaztak meg
Mint az eseményen elhangzott, a Digitális Románia címet viselő kiáltványban is megfogalmazott stratégia három fő célra épül. Az első, hogy a közigazgatásban szemmel látható eredményei legyenek az információtechnológiára elkülönített pénzösszegek felhasználásának; másrészt, hogy támogatást kapjanak az innovációra, kutatásra, fejlesztésre irányuló törekvések. Harmadrészt vonzóvá kell tenni a közszférát az erre szakosodott IT-szakemberek számára.”

Forrás:
Digitalizálnák Romániát; Krónika Online; 2016. november 5.

Köztes népszámlálás a virtuális térben

„Az ország több mint 2100 településén 440 ezer magánháztartás címein és félezer intézetnél zajlott le a „mini” népszámlálás, vagyis a mikrocenzus. Az összeírás alkalmából a feladatot ellátó Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végképp száműzte a papírt: a felvétel teljes egészében elektronikus úton történt. A hagyományos adathordozó nemcsak azért tűnik el, mert október 1-je és 9-e között a válaszokat interneten lehetett megadni – a papír kikopott az október 10-től kirajzó számlálóbiztosok kelléktárából is. Ők azokat a címeket keresték fel, ahol a lakók tartózkodnak a kérdőívek elektronikus kitöltésétől: hónuk alatt mappák, bennük zizegő kérdőívek helyett laptopokkal és tabletekkel, amelyeken menten továbbítják a felvett adatokat.

Az elektronikus kor követelményeinek megfelelő, idén hetedik alkalommal lezajlott mikrocenzus egybeesik egy évfordulóval. Az ünnepelt maga a web: egy magyarországi számítógépre 1991 októberében megérkezett az első internet-adatcsomag, s a .hu domainvégződés kiutalását követően megkezdődött a világháló hazai terjedése. Az első évtized az üzleti és állami szféra egyes szelvényeit leszámítva szerény eredményekkel járt, 2001-ben száz háztartásból csupán ötben akadt olyan számítógép, amelyik csatlakozott a világhálóra. Igaz, komputerből sem volt rengeteg, akkoriban a háztartásoknak mindössze 17 százalékában tartottak gépet. Az eleinte kapcsolt vonalon vagy ISDN-en létrejövő összeköttetést újabb technológiák váltották fel, a szélessávú internet belépésével párhuzamosan az előfizetések száma lendületesen nőtt: 2005-ben már meghaladta az egymilliót, 2012-ben az ötmilliót. Az ütemet jelzi, hogy 1999 és 2013 között évi 30 százalékkal gyarapodtak az előfizetések.

És mire az internet használói elégedetten nyugtázhatták volna, hogy az infokommunikációs fejlődés élvonalába kerültek, máris jelentkezett a mobilinternet, amelyik tavaly már az előfizetések több mint kétharmadát adta. Az összességet tekintve az év végén az előfizetések száma 8,1 millióra rúgott, ezek 81 százaléka egyéni volt. Másképpen kifejezve: az összes háztartás 72 százalékának volt hozzáférése az internethez, az unió 28 tagállamának átlaga ugyanakkor 83 százalék volt. Az információ, kommunikáció néven szereplő szolgáltatási alágazat hozzájárulása a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez az elmúlt húsz esztendő folyamán évről évre 0,5 és 0,1 százalékpont között mozgott, nyilvánvaló összefüggésben állva a nemzetgazdaság többi ágával.

A tartalomhoz tartoznak a különféle adatok is, közöttük a felhasználókra vonatkozó információk. A rendezetlen (és rendetlen) adathalmazok Big Data néven ismertek: felfejtésükre és hasznosításukra óriási erőfeszítések történnek, így a hivatalos statisztika képviselői is törik a fejüket, miként állíthatnák ezeket a szolgálatukba. Tartalom az internetes adatközlés is, amelyik a mikrocenzus idején is különösen védett csatornákon érkezik az adatbázisba. Az idei mikrocenzus nemcsak a papír száműzése, hanem a minta nagysága is kivételes, mert az ilyenkor szokásos 2 százalék helyett a népesség 10 százalékát vonták be a felmérésbe, igyekezve a három éve alakult járások szintjére is becsléseket készíteni. A 10 százalékon belül a népszámlálásokkor megszokott kérdéseken túl ötféle egyéb kérdéssor kitöltésére kérték fel az erre vállalkozókat a társadalmi rétegződéstől, a jóllét személyes érzékelésétől a nemzetközi vándorláson át az egészségproblémákkal összefüggő esetleges gondokig.

Az elektronikus útra terelt felvétel kiegészítő felmérései kitérnek a foglalkozások presztízsére is. Az adatok körültekintő értékelése érdekében itt tesznek fel kérdéseket tizenhatféle szabadidős tevékenység eltöltésére. A tévézést követően előbb az internetes közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Instagram) látogatása iránt érdeklődnek, majd a nem közösségi oldalak felkeresése iránt. A kérdezők igyekeztek tagolni a jelenséget, hogy lépést tartsanak a felhasználók szokásaival. Az eredményekből nem olyan heterogén adatbázis jön létre, mint amilyet a közösségi oldalak gazdái elemeznek, hanem fogalmilag egyértelmű, az egyes osztályokon belül egynemű és értelmezhető információk keletkeznek. A kor kérdése, hogy a jövőben mikor és milyen módon találkozik a heterogén, esetlegességében is bámulatos nagyságú Big Data a használhatóságot garantáló statisztikai igényekkel. Egy biztos: miután a mikrocenzus adatai elektronikus formában állnak rendelkezésre, így gyorsabban kaphatunk információt a társadalmi folyamatokról, mint korábban. [a szerző a KSH korábbi főtanácsosa]”

Forrás:
Köztes népszámlálás a virtuális térben; Holka László; Világgazdaság Online; 2016. november 5.

Társadalmi felzárkózási adatokkal bővült a TeIR Szociális Ágazati Információs Rendszere

„2015 decemberében az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Lechner Nonprofit Kft. – az EMMI és a Világbank közötti megállapodás alapján – a Világbank szakértőivel együttműködve, EMIR és KSH adatokat felhasználva létrehozta a „Társadalmi felzárkózási projekt-térkép 2007-2013” elnevezésű interaktív webes térképalkalmazást. A korszerű térinformatikai technológiával készült modul az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) részét képező, regisztrációval használható Szociális Ágazati Információs Rendszer (SzocÁIR) legújabb eleme.

A térképalkalmazás célja a 2007-2013 közötti időszakban megvalósult, társadalmi felzárkózást segítő TÁMOP projektek adatainak összegyűjtése és a projektek céljaihoz kapcsolódó társadalmi mutatók területi szintű (járási és kistérségi) bemutatása. Az alapréteg több mutató közül választható ki (pl. egy főre jutó jövedelem), a mutató változásának ábrázolását pedig az alkalmazásban található időcsúszka segíti. Ezzel interaktív módon változtatható a térképi megjelenítés időszaka, vagy akár animációként is végignézhetők a kiválasztott mutató térbeli mintázatában és a projektek számában 2007-2013 között zajlott változások.

Az alkalmazás annak megvizsgálásához nyújt nagy segítséget, hogy az alaprétegként kiválasztható társadalmi mutatók milyen irányban és mértékben változtak egy-egy társadalmi felzárkózást célzó TÁMOP projekt megvalósításának hatására. Például a gyermekszegénység mértékének csökkentését célzó projektek eredményességét a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos számának, vagy éppen a nagyon alacsony munkaintenzitással rendelkező háztartások (a család egy főre jutó jövedelme nem kielégítő mértékű) arányának változásával vizsgálhatjuk.

Az alkalmazás kiegészítő funkciói a diagram-készítés, szűrés, nyomtatás, valamint adatok lekérdezése CSV fájlban. Ezeket a TeIR regisztrált felhasználóinak teljes köre elérheti és használhatja. A térképes applikáció ide kattintva érhető el: A térképes applikáció ide kattintva érhető el: http://webmap.lechnerkozpont.hu/webappbuilder/apps/10/”

Forrás:
Társadalmi felzárkózási adatokkal bővült a TeIR Szociális Ágazati Információs Rendszere; Lechner Tudásközpont; 2016. november 4.

Adatalapú „társadalmi hitelrendszer” Kínában: Diktatúra 2.0?

„A kínai vezetés szerint az emberekről úgy általában is lehet olyan értéket számolni, mint a hitelképesség. A tervezett állampolgári érték létrehozásában a kínai fintechek is részt vesznek.

Többször írtunk a Fintechradaron olyan új, fintech hitelminősítőkről, amelyek a hagyományos összetevők mellett a közösségi hálós aktivitást, baráti hálózat erősségét és úgy általában az internetről kinyerhető információkat is figyelembe veszik. Ez egy többnyire jó trend, az uzsora- vagy uzsoraközeli kamattal adott hó végi gyorskölcsönöknél jobb egy tisztességes hitel.

A közösségi hálón keletkező adatoknak azonban nem csak ilyen felhasználása van. Nem csak hitelképességet lehet belőle megállapítani. Kína egy olyan állampolgári mérőszámot akar bevezetni, amelyből egy pillantással meg lehet tudni, mennyire jó állampolgár a tulajdonosa. Elég horrornak hangzik? Lehet rajta rontani.
…
Az Independent cikke szerint az értékbe beleszámítanak a bebukott hitelek, a kormánykritikus megjegyzések, de az is, ha az ember átmegy a piroson vagy nem viseli gondját a szüleinek. Akinek pedig nem elég magas a száma az nem kap hitelt, vacakabb iskolába járhat a gyereke, nem utazhat, ajtó mellé ültetik az étteremben, ha egyáltalán leültetik.

Egy szeptemberben kiszivárgott dokumentum arról beszél, hogy őszinteségre és harmóniára épülő szocialista társadalmat fog építeni a rendszer. A rendszerből kilógókat napi ellenőrzésben, szúrópróbaszerű vizsgálatokban részesítik.

Az állampolgári érték kiszámolásához használt súlyozásokat egyelőre nem lehet tudni. A rendszer azonban már most is riasztónak tűnik. Különösen azért, mert az összes forradalminak tartott technológiát felhasználták legódarabként. Az elképzelés okostelefonok, big data elemzés, e-kereskedelem és közösségi oldalak nélkül nem jöhetne létre. Kell hozzá a fintech, az e-kormányzati megoldások, amelyek miatt az adóbevallás és egyéb pénzügyi adatok is digitális formában születnek meg.

Olyan ez, mint a Nagy Testvér, aki minden információval rendelkezik rólad és úgy árt neked, ahogy akar
– mondja Murong Hszien-Cun pekingi író a rendszerről. Az író, akit a Twitter kínai megfelelőjén milliók követnek, amikor épp nincs letiltva a felhasználója, úgy sejti, hogy ha az értékelési rendszert bevezetik, nehezebben fog utazni.

A kínai politika még mindig azt mondja, hogy van egy hatalmas utópia, amely felé az ország halad
– mondta a brit lapnak Rogier Creemers, a Leideni Egyetem állam- és jogtudományi professzora. Az állampolgári érték bevezetésével azonban a professzor szerint nagyobbat vállalt a vezetés, mint amit teljesíteni képes. Ráadásul nagy az esélye annak, hogy az intézkedés népszerűtlenné váljon.
…
Az elképzelést 2010-ben egy megyében már tesztelték, ám akkor megbukott. Ebből a tesztből azonban lehet tudni, hogy az idősek elhanyagolása vagy egy szektához tartozás az nagyjából ugyanaz a büntetési tétel, mint átmenni a piroson, részegen vezetni vagy kenőpénzt adni. Az apróbb közlekedési kihágások ennek durván a felét érték, míg a netes rágalmazás a dupláját.

Az állampolgárok olyasmiért kaphattak plusz pontokat, mint a minta állampolgári vagy mintamunkási kitüntetés. A pontok alapján négy csoportba osztották a polgárokat. Az A kategória tagjai számítottak az állami segítségre, ha üzletet indítottak, ha be akartak lépni a pártba vagy ha közszerepet terveztek vállalni. A D kategóriásnak semmi sem járt.

Ez a jövő? Nem, a jelen!
A felújított terv alapján senkit sem fognak elhurcolni, de az életük lényegesen kényelmetlenebb lesz, mint az elvárásokhoz igazodó kínaiaknak. Olyan apróságokhoz sem juthatnak hozzá, mint a kényelmes vasúti hálókocsira szóló jegy, ami egy Kína méretű országban több, mint kiszúrás.

Már léteznek olyan, az állam áldásával kifejlesztett értékelőrendszerek, amelyek pénzügyi, jogi és egyéb online adatokat fésülnek össze. A legnépszerűbb az Alibaba kereskedőház által üzemeltetett Sesame Credit. Itt ismét van fintech kapcsolata az ügynek, az Alibaba része az Ant Financial, amely az Alipay fizetési szolgáltatást üzemelteti. Emellett a cégnek van üzenőkliense, eBay-szerű piactere és egészségügyi adatokkal dolgozó szolgáltatása is. A Sesame Creditet azonban nem ezekben, hanem Kína legnagyobb online társkeresőjében használja, amit szintén az Alibaba működtet. ”

Forrás:
Okostelefon, big data, fintech: így készül a diktatúra 2.0; FinTechRadar; 2016. október 24.
Lásd még: China tech groups to share data with state in online fraud battle; Charles Clover, Sherry Fei Ju; Financial Times; 2016. október 25.
China’s ‘citizen scores’ system gets people barred from flights – just like Black Mirror; Steven Millward; Tech in Asia; 2016. november 3.
Ahány pontod van, annyit érsz; Pintér Mónika; Origo; 2016. október 25.
China’s plan to organize its society relies on ‘big data’ to rate everyone; Simon Denyer; Washington Post; 2016. október 22.
Alibaba’s Jack Ma Urges China to Use Data to Combat Crime; Bloomberg News; 2016. október 23.

Informatika, távközlés, technika

2958 településen lesz Szupergyors Internet két éven belül

„A Digitális Jólét Program (DJP) Titkársága a Szupergyors Internet Program (SZIP) megvalósításában érintett állami szereplőkkel, valamint a szolgáltatókat tömörítő érdekvédelmi szervezettel és a hírközlési szolgáltatókkal közösen a mai nappal országos konzultációsorozatot indít a településvezetők részvételével annak érdekében, hogy a minden háztartásban legalább 30Mbit/sec sebességű internetet biztosító Szupergyors Internet Program gördülékenyen megvalósulhasson.
A Digitális Jólét Program megvalósulásához meghatározó módon járul hozzá a Szupergyors Internet Program, melynek célja, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak, háztartásnak, vállalkozásnak, közintézménynek lehetősége legyen szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére.

Ehhez elengedhetetlen a településeken a szélessávú internet-elérést biztosító digitális infrastruktúra megépítése. A következő két évben Magyarországon hazai és EU-s forrásokból mintegy 2350, illetve az állam és a szolgáltatók közötti fejlesztési megállapodások alapján önerőből 608 településen várhatók hálózatfejlesztési beruházások összesen mintegy 885 ezer háztartás elérése érdekében.

A fejlesztések első lépéseként a „GINOP-3.4.1-2015 Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése” című pályázat lezárult, 139 darab támogatási szerződés aláírásával 21 kis- és középvállalkozás, illetve 5 nagyvállalat kezdte meg a beruházások tervezési munkálatait.

A jogi szabályozás egyszerűsítésének köszönhetően az engedélyeztetések felgyorsultak, de ugyanilyen fontos az önkormányzati tulajdonosi hozzájárulások gördülékeny megszerzése, kiadása. Éppen ezért a Digitális Jólét Program Titkársága a SZIP megvalósításában érintett állami szereplőkkel: a Miniszterelnökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanáccsal (HÉT) és a nyertes szolgáltatókkal közösen 18 megyében, megyénként valamennyi település vezetőinek részvételével konzultációt szervez. A SZIP gördülékeny megvalósulása érdekében szervezett országjárás novemberben és december elején kerül sorra.

Az országjárás során a résztvevők számára átadásra kerülő, a Digitális Jólét Programmal és a Szupergyors Internet Programmal kapcsolatos tájékoztató anyagok az alábbi linkről tölthetőek le:

http://www.kormany.hu/download/1/fd/d0000/SZIP_konzultaciok.zip”

Forrás:
Országjárás indul a Szupergyors Internet Programról; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. november 2.

NFM: dolgoznak az ingyenes wifiszolgáltatás koncepcióján

„A tervek szerint nagyjából két év múlva, 2018 második felétől használhatják majd a magyarországi lakosok az ingyenes wifiszolgáltatást, a Digitális Jólét Programban megfogalmazott cél az, hogy az ország minden településén legyen egy köztéri és egy középületben elérhető hozzáférés. Az állami és önkormányzati intézmények által biztosított, nyilvános wifipontokat tavasszal mérték fel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pedig most azt közölte a Világgazdasággal, hogy dolgoznak a megvalósítási koncepción, de részletekről, így például az ütemezésről és költségeiről csak kormánydöntést követően tudnak tájékoztatni.

A koncepció kialakítása során figyelembe kell venni az összes kapcsolódó projektet, így a Szupergyors Internet Programot is – tette hozzá az NFM. Ez az a program, amelynek keretében minden magyar háztartásnak elérhetővé kell tenni a másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internetet. Az Európai Unió a hálózatfejlesztés megvalósítására 2020-as határidőt ír elő, a kormány azonban vállalta, hogy már 2018 végére teljesíti a tervet. Magyarországon jelenleg mintegy 883 ezer háztartásban még nem érhető el nagy sebességű internetszolgáltatás.

A szélessávú hálózat fejlesztését uniós támogatással valósíthatják meg a győztesek. A tender népszerűségét jelzi, hogy összesen 43 pályázó cég 234 ajánlatát kellett elbírálniuk a kiíróknak. A nyertesek mindent összevéve közel 43 milliárd forint támogatásban részesülnek, a projektek összköltsége közel 63 milliárd forint. A legtöbb fehér foltnak számító területen a Magyar Telekom volt a befutó, de a nyertesek között van az Invitel Zrt., az állami tulajdonban lévő MVM NET Zrt. és számos kisebb távközlési cég is.

A pályázatban feltétel volt, hogy a nyertesek vállalják: az adott járásban minden fejlesztéssel érintett település központjában ingyenesen elérhető vezeték nélküli internetszolgáltatást biztosítanak. A wifiszolgáltatáshoz szükséges fejlesztést a projektek önerős részéből kell finanszírozni, támogatás erre nem számolható el. Ezek alapján az új területeken várhatóan a szélessávú hálózatok építését elnyerő vállalkozások lesznek a wifiszolgáltatók, az viszont kérdés – erre a készülő koncepció adhat választ –, hogy mi lesz azokkal a településekkel, amelyeken már adott a szélessávú hálózat, ezekben mely szolgáltató milyen konstrukcióban nyújthatja a wifiszolgáltatást.

Az infrastruktúra mellett – annak jobb kihasználása érdekében – a kormány ígérete szerint növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, ráadásul mire kiépül az infrastruktúra, beérik az az adórendszer, amely szerint 2017-től csökken az internet áfája.”

Forrás:
Jöhet az ingyenwifi; Diószegi József; Világgazdaság Online; 2016. november 3.

Nagy bankok első nemzetközi kereskedelmi tranzakciója blokklánc segítségével

„Egy amerikai és egy ausztráliai bank, Commonwealth Bank of Australia, Wells Fargo & Co, a világon elsőként bonyolított le nagyobb összegű kereskedelmi tranzakciót – 35 ezer dollárnyi pamuteladás ellenértékét – úgy, hogy ehhez blokkláncot használt. A blokkláncot, amit legtöbbször a Bitcoin-transzferekkel asszociálnak, elosztott digitális főkönyveket vagy folyamatosan frissített tranzakciós listákat használ.
Az ügyletet az az R3 konzorcium hozta létre, amelyet az elmúlt évben hozott létre több mint 70 pénzügyi szolgáltató abból a célból, hogy közös platformot teremtsenek a bankok közötti közvetlen tranzakciókhoz. Ehhez a Dolgok Internetét is felhasználja, beleértve az okos eszközök igénybevételét is. A blokklánc jelentősen átalakíthatja a banki tranzakciók világát, növelve azok gyorsaságát, pontosságát és hatékonyságát. De ennél többről is van szó: a blokklánc-technológia használata a banki szektor egésze számára is komoly kihívást jelent, mivel nőhet a végpontok közötti egyenrangú, közvetlen (peer-to-peer, P2P) kapcsolatok súlya ezen a téren is – azaz a hagyományos baki szolgáltatások megkerülésével működő pénzügyi szolgáltatások alakulhatnak ki. A bankok bekapcsolódása ezért egyfajta megelőzést is jelenthet számukra az esetleges piacvesztéssel szemben.”

Forrás:
Major banks mark first-ever international trade using blockchain tech; Byron Kaye; Reuters; 2016. október 24. – az ismertetés Hegedűs Tamás munkája
Aussie Bank’s 7000-Mile Blockchain Experiment Could Change Trade; Emily Cadman; Bloomberg; 2016. október 23.
R3

A Dolgok Internetén alapult az Amerika-ellenes kibertámadás

„Október 21-én nagyerejű túlterheléses, elosztott szolgáltatás-megtagadással járó (DDoS) támadás érte az Egyesült Államok egyik legnagyobb domain-név szolgáltatója, a Dyn szervereit, ami ideiglenes kisesést okozott olyan nagyforgalmú oldalak működésében, mint a Twitter, a Paypal, a Netflix, a Spotify, a SoundCloud vagy a Reddit. (A szolgáltatást három órán belül helyreállították.) A Dyn stratégiai vezetője szerint a támadást részben olyan, internetes kapcsolódású eszközökön keresztül hajtották végre, mint digitális hangfelvevők és kamerák. A támadók titokban rosszindulatú kódokat helyeztek el eszközök ezrein, amelyek hálózatba szervezve a Dolgok Internetének részét alkotják. Az eszközök – számítógépek millióival kombinálva – hamis adatforgalommal árasztották el a szervereket, a DDoS eszközeivel. Az ügyben az FBI és a Belbiztonsági Minisztérium egyaránt nyomozást folytat.
Az ilyen támadások forrását – éppen az alkalmazott módszerek miatt – rendkívül nehéz lenyomozni. Bár a szakértők (erre utaló konkrét jelek nélkül – szerk.) nem zárják ki azt, hogy valamely állam is állhat mögötte, a túlterheléses támadások gyakorisága és kockázata állami és nem állami szereplők részéről egyaránt megnőtt az elmúlt években.
Szerk.: Mivel a november 8-ai elnökválasztással kapcsolatban biztonsági szakértők már előre felkészítették a közvéleményt egy lehetséges kiterjedt kibertámadásra. Tisztán spekulatív módon gondolkodva az októberi esemény akár annak főpróbája is lehetett. [Stratfor]”

—-

„…A Mirai botnet feltérképezésével, monitorozásával és annak felszámolási lehetőségeivel természetesen a legnagyobb biztonsági cégek mindegyike foglalkozik. Mindezt nem kizárólag azért teszik, mert egy igen komoly fenyegetést jelentő hálózatról van szó, hanem azért is mert a Mirai egy nagyon aggasztó trend legfontosabb képviselője. Ez pedig nem más, mint az IoT (Internet of Things), azaz a dolgok internetének kibertámadásokban való egyre gyakoribb szerepvállalása. A kiberbűnözés felismerte, hogy a rohamosan terjedő internetképes eszközök, kütyük botnetekbe történő szervezésével összességében brutális erőforrásokhoz juthat, amit a Dyn DNS elleni támadás sajnos alá is támasztott.

Az otthoni vagy kis céges routerekről, IP-kamerákról nem gondolnánk, hogy képesek például a Twittert megbénítani. Önmagukban valóban nem, de a Mirai ezekből több tízezret tart irányítása alatt. Az Imperva biztonsági cég kutatói augusztusban arról számoltak be, hogy a Mirai megközelítőleg 50 ezer IP-kamera felett uralkodik. Aztán a legfrissebb, októberi kutatások már arról szóltak, hogy a botnethez legalább 300 ezer fertőzött eszköz csatlakozik. Ez a rohamos növekedés annak tudható be, hogy a Mirainak egy új variánsa jelent meg, sőt annak forráskódja is elérhetővé vált az interneten.

A botnet nem kizárólag a kapcsolódó készülékek száma miatt veszélyes, hanem arra is felhívja a figyelmet, hogy globális problémáról beszélünk. A Mirai eddig 164 országban ütötte fel a fejét. A legfertőzöttebb Vietnám, Brazília, az USA, Kína és Mexikó. (A fertőzöttségi térképre felkerült például Montenegró, Tádzsikisztán és Szomália is.)…[Biztonságportál]”

Forrás:
U.S.: Cyberattack Targets Major Internet Domain Host; Stratfor; 2016. október 21.
Így működik napjaink legbrutálisabb hálózata; Kristóf Csaba; Biztonságportál; 2016. november 4.
– az ismertetés Hegedűs Tamás munkája –

Társadalom, gazdaság, művelődés

Töltsük meg informatikai tartalommal az informatika oktatását!

„Át kellene alakítani az informatikai oktatást, és már általános iskolában a programozás alapjait kellene tanítani – véli Antal Lajos, a Deloitte kiberbiztonsági tanácsadás üzletágának vezetője.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az informatika oktatásban jelenleg csupán alaptudásokat kívánunk megszerezni az általános iskolai és középiskolás területen. Ez pedig nagyjából kimerül abban, hogy a Microsoft Office-t és egy böngészőt tudjunk használni, képesek legyünk keresni az interneten – mondta el az InfoRádiónak a Deloitte kiberbiztonsági tanácsadás üzletágának vezetője.

Antal Lajos rámutatott: teljes mértékben kiveszőben van az a fajta tradicionális informatika oktatás, ami a programlogikát, a programfejlesztést, a számítógép működését próbálja meg elmagyarázni.

Sok helyen az informatikaórát csak megpróbálják valamivel kitölteni, és nem próbálnak kreatív irányba elmenni – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy mindez persze sok mindenen múlik: az oktató felkészültségén, az iskola eszközrendszerén, és azon is, megvan-e az elvárás ebben az irányban, ami a központi alaptantervben tudna megnyilvánulni.

„Híve vagyok annak, hogy magának a programlogikának a működését megtanulják a gyerekek, azt, hogyan működik egy számítógép. A saját szintjén a legbonyolultabb dolgot is el lehet magyarázni egy általános iskolásnak” – hangsúlyozta.

Utalt arra, hogy régen tanítottak például egy logo-programnyelvet, amely nagyon jól megmutatta a gyermekeknek, hogy mi az a ciklus, hogyan lehet egy alapprogramot felépíteni. Ez jól elindította azt a fajta gondolkodást, amelyet a matematikában sikeresen kialakított a szakma .

„Vannak tehát olyan programnyelvek, amelyekben a kis lurkók nagyon szépen tudnak tanulni és beindul a gondolkodásuk. Ha pedig ez megtörténik és egyre többet meg tudnak valósítani, talán elkezdenek kicsit jobban vonzódni a számítástechnikai szakmához is” – jelezte.

Antal Lajos szerint középiskolákban már komolyabb programnyelveket is meg tudnak ismerni a diákok, és nem lehetetlen elvárás, hogy objektum-orientált programozás felé el tudjanak indulni.
„Vannak olyan programnyelvek, amelyek kifejezetten azt az irányt célozzák meg, hogy ha valaki nem informatikus, könnyen tudjon a saját problémájára az ő szintjén valamilyen számítógépes választ adni, maga tudjon programot írni arra a problémára, amivel éppen szembesül” – hívta fel a figyelmet a Deloitte kiberbiztonsági tanácsadás üzletágának vezetője.”

Forrás:
Töltsük meg tartalommal az informatikai oktatást!; Panulin Ildikó; InfoRádió; 2016. november 6.

Adatközpontú gazdaság: ingyenesen hozzáférhető, nyílt műholdas közadatokkal a kreatív munkahelyekért

„Az európai földmegfigyelési program, a Copernicus adatait ingyenesen bocsátják a vállalkozók rendelkezésére, vagyis az uniótól kapott ajándék koordinátákra és műholdadatokra kreatív IT-vállalkozások saját üzleti modellt építhetnek – és építenek is.

Ivo Visser egy holland gázszállítócég, a stedin kockázatelemzője, és pont egy ilyen kreatív vállalkozóval dolgozott együtt.

– Hollandiában sokat mozog a Föld. A gázvezetékeink pedig a földben vannak, tehát ez sok gondot okoz – magyarázta Visser. – A Copernicus adatai alapján képesek vagyunk előrejelezni az ilyen mozgásokat.

A delfti skygeo állítja elő azokat a térképeket, amelyek a talajdeformáció kockázatát mutatják a gázvezetékek mentén. Pieter Bas vállalkozása hozta létre ezt az alkalmazást a Copernicus program ingyenesen elérhető adataira alapozva.

– A térkép, amit létrehoztunk, azt mutatja, milyen gyorsan süllyednek az utcák és a házak Rotterdamban. A pontok színe azt jelzi, hogy milyen gyorsan süllyed az adott rész – magyarázta a cégvezető.

Mindez alapjaiban változtatja meg a gázvezetékhálózatok ellenőrzését.

– Mielőtt mi jöttünk, a szolgáltató csak egyféleképpen tudott meggyőződni arról, hogy a süllyedés nem okozott-e problémát a gázvezeték mentén: kiküldött két embert, akik ástak egy lyukat, és vizuálisan szemrevételezték – folytatta Pieter Bas.

Az alkalmazást más ágazatokban is használják: az olajiparban, bányászatban, a vasutaknál vagy a vízügyben. A távérzékelési szektor egyébként robbanásszerű növekedésen megy keresztül: Pieter vállalkozásának kétszáz ügyfele van, jövő ilyenkorra a tervek szerint megháromszorozza a forgalmát. Hollandiában huszonöt munkatárssal dolgoznak, de vannak leányvállalataik Houstonban és San Franciscoban is.

– A Copernicus a földfelszín nagy részéről készít proaktívan radarképeket, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárhol el tudjuk adni ezt a terméket – magyarázta a modell széleskörű alkalmazhatóságát Bas.

Ezzel az ügyfelek is csak jól járnak.

– Jobban tudjuk tervezni a karbantartási munkákat – mondta Visser arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt a munkájukra a skygeo szoftvere. – A hálózatunk biztonságosabb lett, ami akár kilencven százalékos költségmegtakarítást jelenthet.

A Copernicus földmegfigyelési program becslések szerint tizenötezer munkahelyet teremt évente.

A Kopernikusz-program

  • A Kopernikusz-program az Európai Unió űrprogramjának a része, amelynek a lényege, hogy földmegfigyelési adatokat és információkat nyújtanak teljesen ingyen. Az adatok az állampolgárok védelmét is szolgálják természeti katasztrófa vagy humanitárius katasztrófa esetén.
  • A program összesített pozitív gazdasági hatását a 2014-2021 közötti időszakra 9 milliárd euróra becsülik. (Az összehasonlítás kedvéért: 4,3 milliárd euróba került.) A program idáig 15 500 új munkahelyet hozott létre, ez a szám a várakozások szerint nőni fog.
  • A Copernicus-program kumulált pozitív hatása az olaj- és gáziparban 312 millió.

”

Forrás:
Műholddal a kreatív munkahelyekért; Euronews; 2016. október 14.
Lásd még: Copernicus
EU űrstratégia
Data Access; Copernicus
Assessing the Economic Value of Copernicus: “European Earth Observation and Copernicus Downstream Services Market Study; 2012. december
Ez utóbbi tanulmány szerint a műholdban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázásához kulcsfontosságú a szabad, nyílt, ingyenes hozzáférés a műhold adataihoz. Ez katalizátorként hat számos iparágra.

LED – Lechner Education előadássorozat: mitől okos egy város?

„A Lechner Tudásközpont november 15-én indítja útjára a LED – Lechner Education előadássorozatot. Első alkalommal az okos városhoz köthető projektek kerülnek a fókuszba. Nemcsak izgalmas előadásokat hallhatsz a témában, hanem fel is teheted a Tudásközpont kollégáinak a kérdést: ők hogyan csinálják?

A Lechner Education előadássorozat célja, hogy olyan nemzetközileg is aktuális projekteket mutasson be az érdeklődőknek, amik a jelenben meghatározzák, a jövőben pedig formálni fogják az épületeket, a településeket, az információtechnológiát és ezeken keresztül a magyar társadalom egészét. A LED első, november 15-én 18 órakor kezdődő rendezvényén arra derül fény, hogy mi rejtőzik az okos város fogalma mögött.

A Tudásközpont szerepet vállal a magyarországi intelligens városi szolgáltatásokat támogató szervezeti és tudásplatform létrehozásában. A Lechner Okos Város Központja támogatja a hazai városokat intelligens stratégiájuk megalkotásában, kapcsolatot tart a nemzetközi, hasonló profilú szervezetekkel, valamint közvetítő szerepet tölt be városok, állami és piaci szereplők között, így az eseményre látogatók első kézből kaphatnak választ kérdéseikre. Hogyan épül fel egy okos város rendszer? Mik az elemei? Hogyan kapcsolódnak az egyes IT, önkormányzati és társadalmi projektek az okos városhoz? Vajon a településeknek milyen szerepük lesz a jövő fejlesztéseiben, és az okos megoldások vajon hogyan teszik jobbá egy város lakóinak életét?

A LED első elődásását Kulcsár Sándor, az Okos Város Központ vezetője tartja Okos város: víziók vs. valóság címmel. Őt követi Rab Judit okos város szakértő, aki szemléletes példákon keresztül mutatja be, hogyan épül fel és működik gyakorlatban egy okos város, és hogy mik lehetnek az egyes projektek indikátorai. Az esemény záró előadását dr. Sik András, a térbeli szolgáltatások igazgatója tartja, aki a 3D városmodellek felhasználási lehetőségeiről mesél az okos városokban.

Az előadások után nem érdemes hazasietni, hiszen a Lágymányosi Dohánygyár udvarán megmutatjuk, hogy hogyan néz ki az épületegyüttes felülről, egy DJI Phantom 4-es drón kameráján keresztül.

Jelezz vissza és gyere el, a belépés ingyenes!

Helyszín:
Lechner Tudásközpont, Ügyféltér – nagy előadó (1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3. sárga épület)
Időpont: 2016. november 15. (kedd) 18:00 – 19:00”

Forrás:
Mitől okos egy város?; Lechner Tudásközpont; 2016. november 2.

Facebook-használatért olcsóbb autóbiztosítás

„Egy brit társaság a közösségi bejegyzéseket elemezné, hogy így számítsa ki a fizetendő biztosítási díjakat.

Az Admiral brit biztosítótársaság szerint valaki választékosan fejezi ki magát és a Facebookon is komolyabb dolgokról tesz közzé bejegyzéseket, akkor minden bizonnyal óvatos autóvezető. Az ilyen személyeket pedig úgy jutalmazza, hogy a Firstcarquote nevű konstrukció keretében alacsonyabban kínál számukra járműbiztosítást. A módszer hátránya viszont, hogy a cég fenntartja magának a jogot arra, hogy ha ezt az illető engedélyezi a számára, akkor átvizsgálja annak Facebook-profilját.

A The Guardian rámutatott, hogy az Admiral a bejegyzések mellett a lájkokat is tanulmányozza, majd ennek alapján dönt arról, hogy valaki felelősségteljes személy-e vagy sem. Előnyt jelent, ha az illető rövid mondatokat és listákat használ, továbbá a találkozóit is konkrétan egyezteti le. Aki például egy találkozó kapcsán csak annyit ír be, hogy az valamikor „este” legyen, a vállalat szerint nem elég felelősségteljes.

Amennyiben az Admiral pozitívan értékeli az adott felhasználót, akkor 5-15 százalékkal alacsonyabb biztosítási díjat kell fizetnie. A biztosítótársaság az ajánlattal elsősorban a fiatalokat szeretné megcélozni, akik vélhetően először kötnek biztosítást. Az Admiral hangsúlyozta, hogy nem fér hozzá közvetlenül a Facebookon tárolt adatokhoz, csupán pillanatfelvételt lát az megjelent információkról. Ennek ellenére az Open Rights Group arról számolt be, hogy az elképzelés egyáltalán nem nyerte el a közösségi portál tetszését és igyekszik megakadályozni azt, hogy a vállalat hozzáférhessen a bejegyzésekhez. Az indoklás az, hogy ez az eljárás sérti a platform irányelveit. [Az Admiral cég órákon belül visszavonta az ajánlatát. Lásd az ismertetés végén megadott cikkeket. Szerk.]

Tavaly arról írtunk, hogy az egyes biztosítótársaságok az adott személyek vezetési stílusa alapján állapítanák meg az autósok biztosításainak díját. Az úgynevezett telematikai tarifát az Allianz, a Huk-Coburg és számos más konszern vezetné be.”

Forrás:
Facebook-használatért olcsóbb autóbiztosítás; SG.hu; 2016. november 6.
Admiral to price car insurance based on Facebook posts; Graham Ruddick; The Guardian; 2016. november 2.
Facebook forces Admiral to pull plan to price car insurance based on posts; Graham Ruddick; The Guardian; 2016. november 2.
Facebook isn’t looking out for your privacy. It wants your data for itself. Don’t be fooled by the social network’s hostile response to Admiral’s plan to price car insurance based on posts; Alex Hern; The Guardian; 2016. november 2.

Új európai űrstratégia: ingyenes nyílt adatok az innováció és versenyképesség szolgálatában

„…Az űripar a társadalom és gazdaság szolgálatában
Most, hogy az uniós űrprogramok infrastruktúrája megfelelően kiépült, az űradatok piaci elterjedésének elősegítésére kell figyelmet fordítani, mind a magán-, mind a közszektorban. Az uniós űrprogramok további szolgáltatásokat nyújtanak majd, amelyek hozzájárulnak az olyan közös európai prioritások megvalósításához, mint a biztonság és a védelem, vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A Bizottság ösztönözni fogja a Galileo mobil eszközökben és kritikus infrastruktúrákban való alkalmazását, így javítva a távoli terülteken az összeköttetést. A szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése céljából ágazati kezdeményezésű platformokon keresztül megkönnyíti az innovatív vállalkozások és startupok számára az űradatokhoz való hozzáférést.

Versenyképes és innovatív európai űrszektor
Európa űrágazatának szembe kell néznie a gyors, diszruptív innovációval, az újonnan megjelenő üzleti modellekkel és a növekvő globális versennyel, hogy megőrizze vezető szerepét. Az uniós finanszírozás az egységes piacon nagyobb mértékben fog az induló és fejlődő űripari vállalkozók felé irányulni. A Bizottság ösztönözni fogja a magánberuházások növelését az ilyen az innovatív induló vállalkozások számára, különösen az európai beruházási terv és az alapok leendő kockázatitőke-alapja keretében. Támogatni fogja az európai űripari központok és klaszterek létrehozását az európai régiókban…”

Forrás:
A Bizottság új űrpolitikájának célja, hogy az emberek mindennapi életét jobbá tegye és fellendítse Európa versenyképességét; Európai Bizottság; IP/16/3530; 2016. október 26.
New Commission space policy puts focus on improving people’s daily lives and boosting Europe’s competitiveness; Európai Bizottság; MEMO/16/3531; 2016. október 26.
Commission launches new space strategy; Európai Bizottság; 2016. október 26-28. (a stratégiai dokumentumok letölthetők)

Szakirodalom

Az autonóm városi személyközlekedés hatásai

„Az autonóm személygépjárművek fejlesztése rendkívül felgyorsult; a technológia érettsége közelít a piaci bevezethetőséghez. Az autonóm egyéni és közösségi használatú járművek megjelenése alapjaiban változtatja meg a városi közlekedést, ezért az átalakulás várható hatásainak vizsgálata különösen időszerű. Rendszerszemléletben dolgoztuk ki az autonóm személyközlekedés működési modelljét.
Azonosítottuk a mobilitási szolgáltatásokban bekövetkező változásokat, feltárva az új és a változó közlekedési módokat. Különös hangsúlyt fektettünk az utazói elvárások, szokások és viselkedés
vizsgálatára. Feltártuk és elemeztük az autonóm személyközlekedés, mint rendszer, külső-belső kapcsolatrendszerét. Megállapítottuk a hatások mértékét és összefüggéseit. Az eredmények a jövő
közlekedésének további részletes elemzéséhez, modellezéséhez szolgálnak alapul.”

Forrás:
Az autonóm városi személyközlekedés hatásai; Földes Dávid, Dr. Csiszár Csaba; 2016 (pdf)

„A jövő autója 3.0” – mélyreható változások az autóiparban és autóhasználatban

„A bérlési modellek kedvelői és ellenzői nem nagyon fognak egyetérteni a közeljövőben. Ettől függetlenül minden netes cég megpróbál bérbe adni valamit. A zenét és a filmeket már így kapjuk, de lehet hamarosan az autónk sem lesz teljesen a miénk.

Péntek délután van, ez az időpont tökéletesen alkalmas arra, hogy futurisztikus elképzelésekről olvassunk annak tudatában, hogy a munkaidőnek mindjárt vége. A feladatot a Citi bank és a Financial Times Alphaville nevű rettentően szórakoztató blogja teszi egyszerűvé. Az előbbi kiadott egy jelentése a jövő technológiáiról, az utóbbi pedig kommentálta. (Az Alphaville nem fizetős, ingyenes regisztrációt azonban kér az FT.)

A Citi szerint szép lassan vége annak a kornak, amikor csak úgy veszünk egy autót pénzért. Sokkal inkább bérelni fogjuk a kocsikat, sőt még jobb, úgy fogunk előfizetni egy-egy autonóm kocsiflotta használatára, ahogy most a Spotify-ra vagyunk. Ez még nem annyira érdekes futurizmus, hallottuk már korábban is.

Új bevételi forrásokat keresnek
Az viszont izgalmas, hogy a gyártóik és a big data találkozásából érdekes bevételi források teremhetnek. Az önvezető autó magát viszi majd szervízbe, abba, amelyikbe a tulajdonosa vagy a gyártója utasítja. Az internettel folyamatosan beszélő kocsiról az után is sokat fog tudni a gyár, hogy eladta valakinek.

A finanszírozási modellek is megváltoznak a jelentés szerint. Ahogy most a hajdúszoboszlói üdülési jogok felett osztoznak emberek, úgy fognak a jövőben a robotautón. A kereskedő szerepei közé pedig bekerül az autó folyamatos szervizelése és takarítása is. A tulajdonosi kör pedig elküldheti az autót pénzt keresni abban az időben, amikor egyikük sem használja. A vállalkozói babérra törők úgy adhatják el maguknak az elképzelést, hogy nem csak egy autót, de egy teljes részvénytársaságot is kapnak.

A biztosítás természetesen változik az autókkal együtt. Az emberi vezető például biztosan kisebb biztosítási prémiumot fog kapni, mint a robot.

Vegyünk appot, hogy jobb legyen a kocsi
Végül pedig úgy látják, hogy az autókhoz később is lehet majd szoftveres kényelmi funkciókat eladni, így a kocsi felszereltségét már nem az fogja kizárólagosan meghatározni, hogy milyen extrákkal vettük meg a kereskedésben.

Az Alphaville szerint a bérlés népszerű modell lesz, még ha az emberek valójában nem is járnak vele jól. Az internet of things (IoT) jelentette változással minden cég úgy akarja átalakítani magát, hogy valamit bérelni lehessen tőle.

A blog szerzője úgy látja, hogy a bérlési modellre való átállást kedvelők, akik szerint az utópikus, kommunisztikus jövő jön el, és az ötletet támadók, akik szerint modern feudalizmus épül, nem nagyon fognak egyetérteni a jövőben. Emiatt viszont közép és hosszútávon a változás nem hoz gazdasági stabilitást.”

Forrás:
Az önvezető autós jövőben összecsap a kommunizmus a feudalizmussal; FinTechRadar; 2016. november 11.
More on our rental serf future, from Citi; Izabella Kaminska; FT Alphaville; 2016. november 3.
Lásd még: Car of the Future 3.0; Citi Global Perspectives & Solutions (Citi GPS); 2016. november 6.

Törvények, rendeletek

Elérhető a 2015. évi CXLlII. törvény a közbeszerzésekről 2016. november 1-je óta hatályos változata

„A Közbeszerzési Hatóság eddigi gyakorlatának megfelelően elkészítette a Kbt.-nek a Kbt. 196. § (2) bekezdése alapján hatályba lépett bekezdésekkel kiegészített, 2016. november 1-jétől hatályos változatát, amely letölthető innen.”

Forrás:
Elérhető a 2016. november 1-jétől hatályos Kbt.; Közbeszerzési Hatóság; 2016. november 3.

Kiemelhetik a kormányzati fennhatóság alól a KSH-t

„Jogállását módosítva autonóm intézményként határozza meg a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) a készülő statisztikai törvény tervezete – írja a Népszava.

A javaslat az uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan a statisztikai hivatalt kiemeli a kormányzati fennhatóság alól, és autonóm intézményként határozza meg – írja a napilap a kormany.hu-n közzétett tervezetet ismertetve.

Az autonóm szerv jogállása biztosítja a KSH számára azt a szakmai és intézményi függetlenséget, melyet az európai uniós jogszabály előír, illetve lehetővé teszi, hogy a KSH hatékonyan tudja ellátni koordinációs tevékenységét a Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belül – idézi a lap a javaslat indokolását.

A törvény rögzíti azt is, hogy a KSH elnöke feladatainak ellátása során nem utasítható. A szervezet szakmai függetlenségének másik biztosítéka a költségvetési önállóság, amelyhez kapcsolódóan a KSH elnökének bővül a hatásköre.”

Forrás:
Kiemelhetik kormányzati fennhatóság alól a KSH-t; Híradó.hu/Népszava; 2016. november 5.
Lásd még: A hivatalos statisztikáról szóló törvény tervezete; Miniszterelnökség; 2016. október 27. (Zip)