Skip to main content

47. szám, 2016. november 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor a Regionális Digitális Konferencián: a digitális szolgáltatások, a tejhez és a kenyérhez hasonlóan, alapvető szükségletet elégítenek ki

„Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Regionális Digitális Konferencián.

Hozzátette, erről a szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek. Elmondta, a minimálbér emeléssel kapcsolatban azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy „menjen el a falig”, amit még a vállalkozók képesek elviselni, olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért.

Az unió tegye lehetővé a digitális szolgáltatások áfájának csökkentését
Orbán Viktor arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akarja valamilyen egyenlősítő logika mentén magasan tartani a digitális szolgáltatások áfáját, hanem engedje meg a csökkentését azon országoknak, ahol ezt a „büdzsé elbírja” és van iparpolitikai értelme.

Orbán Viktor a Regionális Digitális Konferencián hozzátette, kéri a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje ezt a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a „basic needs” körébe tartoznak.

Felidézte, a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el.

A digitalizáció óriási lehetőség és komoly veszélyforrás – mondta. Európa kulcsszava a versenyképesség, a kontinens versenyképessége azonban évek óta egyre csökken, és az unió vezetői eddig nem találták meg azt az ellenszert, amivel ezt meg tudnák állítani.

Elmondta, „öröm az ürömben”, hogy a 64 milliós lélekszámú visegrádi országok az európai növekedés egyik tartópillére lettek, miközben Európa globális pozíciói nem javultak. Az idei kereskedelmi adatok szerint a V4-ek nagyságrenddel nagyobb kétoldalú kereskedelmet bonyolítanak le Németországgal, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország.

A miniszterelnök szerint az amerikai elnökválasztás tanulságai is bizonyítják, hogy milyen megrázkódtató hatásokkal járt a globalizációval szembeni aggodalom. Komoly társadalmi ellenállás fejlődhet ki a globalizációval és a digitalizációval szemben, ha annak kedvező hatásai egyenlőtlenül oszlanak meg. Mint mondta, a digitális forradalom nem csak szilícium-völgyeket tud teremteni, hanem rozsdaövezeteket is.

A politikai vezetők feladata, hogy a digitalizáció folyamatait bölcsen kezeljék, irányítsák. Ebben a kelet-közép-európai régió országainak óriási növekedési potenciál rejlik, mivel nem segély, hanem munka alapú gazdaságok.

Az új korszak nyertesei és vesztesei között a verseny ott dől el, hogyan tudják a digitalizáció eredményeit átültetni a gazdaságba – jelentette ki. Elmondta, egyetért Günther Oettingerrel abban, hogy az autóipar jelenti a régió számára a digitális korszakba vezető legrövidebb utat. Csak a visegrádi országokban évi 3,3 millió járművet gyártanak, ráadásul az autógyártás a legtöbb kutatás-fejlesztési kapacitást használó, innovációt és munkahelyteremtést ösztönző szektor, az ágazat jövője döntő jelentőségű a régió számára.

Az autógyártás a többi ágazatot is magával fogja húzni, az agráriumban, az energetikában, egészségügyben vagy építőiparban is le fog játszódni ez a folyamat, hiszen ezeket az ágazatokat is meg kell nyitni a digitalizáció előtt.

A digitalizációt a közjó szolgálatába kell állítani, kiszűrve a negatív hatásokat, ebben az első feladat, hogy senki ne szoruljon ki a digitalizáció nyújtotta lehetőségekből, annak minden állampolgár számára elérhetővé kell válnia. A digitalizáció veszélyeiről szólva felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar digitális stratégia fontos része a gyermekvédelmi stratégia, a veszélyes, káros tartalmaikkal szembeni védekezés.

Kiemelt terület a kiberbiztonság, mint mondta, mérsékelni kell a digitalizációból fakadó nemzetbiztonsági kockázatokat. Ha a 21. század nyersanyaga az adat, alapvető európai nemzetbiztonsági érdek, hogy az európai adatokat európai felhőkben tárolják, kezeljék és védjék – szögezte le.

Orbán Viktor szerint van esély arra, hogy legalább annyi új állás jöjjön létre a digitalizáció nyomán, mint amennyi megszűnik. Ehhez azonban elengedhetetlen az állam, munkáltatók és munkavállalók összefogása – jelentette ki.

A miniszterelnök elmondta, Magyarország látja el a visegrádi országok elnökségét 2017 júniustól, a prioritások között pedig kiemelt helyen fog szerepelni a digitalizáció.

A miniszterelnök szerint a kelet-közép-európai régió sikere elsősorban azzal magyarázható, hogy a régió vezetői örömmel tanulnak egymástól. A lengyelektől a családpolitikát, a csehektől az adóék alacsonyan tartását, Szlovákia pedig az első volt a régióban, ahol az arányos adórendszert érvényesítették – fejtette ki.”

Forrás:
Jövőre 9 százalékos lesz a vállalati nyereségadó; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. november 17.
Lásd még a beszéd teljes szövegét: Orbán Viktor beszéde a Regionális Digitális Konferencián; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. november 17.

Közigazgatás, politika

Deutsch Tamás: benne akarunk lenni az európai digitális elitben

„A kormány határozott célja, hogy a következő években az egész országot érintő digitális fejlesztéseknek köszönhetően Magyarország a digitális átalakulás versenyében Európa legsikeresebb, legjobb teljesítményre képes országai közé tartozzon – jelentette ki a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos hétfőn Nyíregyházán.

Deutsch Tamás a projekt helyi alprogramjának záró sajtótájékoztatóján elmondta, el kell érni, hogy a hálózati fejlettséget, a köznevelési-szakképzési-felnőttképzési rendszer, illetve a vállalati szektor digitális-gazdasági átalakulását tekintve Magyarország benne legyen az európai elitben.

Ehhez már rendelkezésre áll a tudás, az együttműködés, valamint a szükséges hazai és uniós pénzügyi forrás is – hangsúlyozta.

Hozzátette, az elmúlt években a piac jelentős mértékben fejleszt és beruház ebben a szektorban, így nincs pénzügyi akadálya a későbbi fejlesztések megvalósításának.

A miniszterelnöki biztos kifejtette, a Digitális Jólét Program keretében indított beruházások “életteli fejlesztések”, amelyeket például a nyíregyházi térségben diákok, tanárok, vállalkozók és önkormányzati alkalmazottak egyaránt tudnak használni.

A program középpontjában a magyar emberek állnak, akiknek nagyon fontos, hogy a digitalizáció kézzel fogható legyen, és az életükben a gyarapodást és a sikert megalapozó hatásaival találkozzanak – fogalmazott Deutsch Tamás…”

Forrás:
Benne akarunk lenni az európai digitális elitben; Híradó.hu/MTI; 2016. november 14.

Sikeres kétnapos digitális konferencia Budapesten

„A kormány gazdaság- és innovációs politikájának megújítását teszi szükségessé a digitális technológiák egyre fontosabb szerepe az iparban – fogalmazott Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett Regional Digital Summit második, záró napján.
A millenárison november 17 és 18-án megrendezett nemzetközi konferenciára és kiállításon több mint 1500 fejlesztőmérnök, programozó és az ágazatban meghatározó vezető látogatott el.

A neves nemzetközi szakemberek részvételével tartott panelbeszélgetéseken többek között az országhatáron átlépő autonóm járművek egységes infrastruktúrális hátterének biztosításáról, a járműipart rendszerszinten meghatározó változásokról, a digitalizáció, a konnektivitás és az ipar 4.0 által kínált megoldásokról értekeztek.

Az autonóm vezetést érintő számos kérdésben kezdeményező, de egyúttal meghatározó konferencia részesei lehetünk – emelte ki a konferenciáról az államtitkár, majd hozzátette: azok a kormányzati és gazdasági szereplők, akik a Közép-kelet Európai régióból [helyesen: Kelet-Közép-Európa. Szerk.] eljöttek a konferenciára megértették, hogy egy olyan közös tesztpályán futunk, ahol akkor érünk el sikereket, ha közösen, egymás értékeit elismerve, de mindenki, maga erősségét felmutatva teljesít.

A nagyszámú nemzetközi szakmai közönség előtt tartott beszédében Magyarország lehetőségeiről az államtitkár elmondta: tudjuk, hogy a továbblépéshez, ahhoz, hogy a gazdaságunkat versenyképesebbé váljon, a fejlesztés középpontjában a hatékonyságnak, a termelékenységnek és a rugalmasságnak kell állnia.

A konferencia fő üzenete, hogy szükség van a nagyobb léptékű, határokon átnyúló programok fejlesztésére, erősítésére, a digitális technológiák fejlődését követő, Európán belüli egységes új szabályozás kialakítására. Fontos hogy ezek a folyamatok felgyorsuljanak és erős együttműködések jöjjenek létre a nagy, domináns technológiai cégek, startup közösség és a szabályozó testületek között.

A gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár kiemelte, hogy a konferencia sikeréért a minisztérium munkatársai nagyon sokat dolgoztak, munkájukról csak elismeréssel beszélhetünk.”

Forrás:
Sikeres kétnapos digitális konferencia Budapesten; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. november 19.

Uniós kötelezettségszegési eljárás indult a nemzeti mobilfizetési rendszer miatt

„Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálja a nemzeti mobilfizetési rendszerre vonatkozó magyar szabályozást.
A bizottság kereset indított az Európai Unió Bíróságánál, amiért Magyarország „kizárólagos jogot biztosított egy üzemeltetőnek valamely szolgáltatás nyújtására”.

Az országosan egységes mobilrendszert a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és szerződött partnerei működtetik, ezen keresztül lehet fizetni a parkolásért és az autópálya-használatért.

Kilenc ország ellen indul eljárás
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Az uniós egységes piacon a szolgáltatások teszik ki a gazdasági tevékenység és a munkahelyek több mint kétharmadát. Ha megkönnyítjük a szolgáltatások nyújtóinak, hogy unió-szerte dolgozhassanak, új munkalehetőségeket, nagyobb választékot teremtünk és a fogyasztói árak is csökkenni fognak. A tagállamokkal együtt sok indokolatlan akadályt kell eltávolítanunk, amelyek még mindig akadályozzák a szakembereket és a vállalkozásokat abban, hogy különböző tagállamokban nyújthassanak szolgáltatásokat. Ezért is jelöltem ki a már meghozott uniós jogszabályok betartatását az egységes piaci stratégiánk egyik kulcsfontosságú prioritásaként.”

A szolgáltatásokra vonatkozó sok gyakorlati megszorítás megnehezíti a szolgáltatások létrehozását és határokon átnyúló nyújtását az unióban: a cégeknek egy adott joghatóság alatti székhelyére vonatkozó követelmény; a részvényesekre vonatkozó túlzó követelmények, mint például az a követelmény, hogy szakemberek birtokolják a szavazati jogok vagy a tőke 100 százalékát egy cégben; kötelező minimumtarifák; valamint túlzó engedélyezési követelmények vagy kizárólagos jogok. A piacra való belépés előtt álló ilyen akadályok nem szükségesek annak biztosításához, hogy a belföldi vagy külföldi szolgáltatók magas minőségű szolgáltatásokat nyújtsanak, és a gyakorlatban gyakran megfosztják a fogyasztókat a versenyképes áron nyújtott szolgáltatásoktól.

A bizottság a következő lépéseket jelentette be csütörtökön:
* Ausztria: építészek és mérnökök székhelyére vonatkozó követelmény (kiegészítő indokolással ellátott vélemény);
* Belgium: könyvelőkre vonatkozó multidiszciplináris korlátozások (indokolással ellátott vélemény);
* Ciprus: a részvényesekre vonatkozó megkötések a mérnöki szakmákban, többek között az építő- és építészmérnökökre vonatkozóan (keresetindítás az Európai Unió Bíróságánál)
* Dánia: engedélyezési/kötelező tanúsítási követelmény bizonyos építőipari szolgáltatások esetében (felszólító levél);
* Németország: minimális és maximális tarifák az építészek és mérnökök esetében (keresetindítás az Európai Unió Bíróságánál);
* Magyarország: kizárólagos jog biztosítása egy üzemeltetőnek valamely szolgáltatás nyújtására (keresetindítás az Európai Unió Bíróságánál);
* Olaszország: letelepedési követelmény tanúsító cégek esetében, a közbeszerzések terén nyújtandó tanúsítási szolgáltatások nyújtásának előfeltételeként (kiegészítő felszólító levél);
* Litvánia: multidiszciplináris korlátozások bizonyos építőipari szolgáltatások esetében (felszólító levél);
* Spanyolország: kötelező minimumtarifák és multidiszciplináris korlátozások a „Procuradores” jogi foglalkozást betöltőkkel – a földhivatali és cégjegyzéki ügyintézőkkel, illetve jogi képviselőkkel szemben (indokolással ellátott vélemény).
A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítsék a bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről.

A szolgáltatási irányelv
A szolgáltatási irányelv (2006/123/EK irányelv) célja az európai szolgáltatások piaca teljes potenciáljának kiaknázása a kereskedelem útjában álló jogi és adminisztratív akadályok elhárítása által, megengedve egyúttal indokolt és a követendő célokkal arányos nemzeti biztosítékokat – mint például a közbiztonság.

A szolgáltatási irányelv (2006/123/EK irányelv) következő cikkei alkotják a fenti ügyekben tett lépések jogalapját:

  • Az irányelv 10. cikke szerint a szolgáltató tevékenysége végzéséhez szükséges engedélyezésnek megkülönböztetésmentesnek, indokoltnak és arányosnak kell lennie. Az engedély megadásának feltételei között nem szerepelhetnek azok a követelmények és ellenőrzések, amelyeknek a kérelmező már megfelelt.
  • A szolgáltatási irányelv 14. cikke egy sor tiltott követelményt sorol fel, többek között azt a követelményt, hogy a szolgáltatónak egy bizonyos joghatóság alatt legyen a székhelye, valamint a gazdasági szükségesség vizsgálatát.
  • A szolgáltatási irányelv 15. cikke olyan követelményeket sorol fel, amelyeket csak bizonyos feltételek esetén szabad a szolgáltatókra alkalmazni. A követelményeket – úgy mint a jogi forma, részvényesi kör, kötelező tarifák és olyan egyedi rendelkezések, amelyek a szolgáltatói tevékenységet bizonyos szolgáltatóknak tartják fenn – nem tiltja szigorúan az uniós jog, az Európai Unió Bírósága azonban a szolgáltatások egységes piaca elé gördített akadályként azonosította ezeket. Ezek csak addig tarthatók fenn, amíg megkülönböztetésmentesek, közérdeken alapuló kényszerítő indokokon alapulnak, és arányosak abban az értelemben, hogy kevésbé korlátozó intézkedésekkel nem lehetne elérni ugyanazokat a célokat.
  • Az irányelv 16. cikke olyan követelményeket sorol fel, amelyeket nem szabad határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazni, csak ha azok megkülönböztetésmentesek, közérdeken alapuló kényszerítő indokokon alapulnak, és arányosak.
  • A szolgáltatási irányelv 25. cikke alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatókra ne vonatkozzanak olyan követelmények, amelyek egy adott konkrét tevékenység kizárólagos folytatására kötelezik őket, vagy amelyek különböző tevékenységek közös vagy partneri keretek között történő folytatását korlátozzák.

…A kötelezettségszegési ügyekben hozott – legfontosabb – novemberi döntésekről itt olvashat.”

Forrás:
Kötelezettségszegési eljárás indult a nemzeti mobilfizetési rendszer miatt; KamaraOnline; 2016. november 17.

Növekvő helyi adóbevétel a nagyvárosokban

„Miközben folyamatosan növekszik a hazai nagyvárosok helyi adóbevétele, több településen adócsökkentést indítottak el, illetve adókedvezményeket adnak a lakóknak. Mindezt jellemzően annak köszönhetően tudják megtenni, hogy új cégek telepednek le helyben, vagy a már működő vállalkozások bővítik kapacitásukat. Emiatt a települések több iparűzésiadó-bevételhez jutnak, és lehetőségeikhez mérten mérsékelhetik a lakosság terheit.

Évről évre emelkedik a nagyobb hazai települések helyi adóbevétele – derült ki a lapunknak válaszoló megyei jogú városok tájékoztatójából. Két évvel ezelőtthöz képest tavaly a városok egy részé­ben néhány százalék körül alakult a változás, de a növekedés mértéke több helyen – így Debrecenben, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, Szolnokon és Szombathelyen – jelentősen meghaladta a tíz százalékot. Akadt egy olyan megyeszékhely, Zalaegerszeg, ahol 2015-ben másfélszer annyi helyi adót szedtek be, mint egy évvel korábban. Ennek az volt az oka, hogy több mint 1,1 milliárd forinttal növekedett az iparűzésiadó-bevétel, valamint 2015-től bevezették az építményadót. Ez már az első évben 605 millió forinttal gazdagította a bevételi oldalt, míg az összeg az idén megközelítheti az 1 milliárd forintot.

A városok tájékoztatójából kiolvasható az is, hogy a növekvő tendencia várhatóan idén is folytatódik. Dunaújvárosban október 31-ig 78 millió forinttal több helyi adót szedtek be (5,513 milliárd forint), mint ahogy előre kalkulálták (5,435 milliárd), de már Veszprémben is teljesítették az idei tervet. Emellett Kecskeméten is azt jelezték, hogy a helyi adóbevétel magasabb lesz, mint az előirányzott 9,54 milliárd forint.

Érdekes, hogy a pozitív előjelek ellenére a városok egy részében nem számítanak további helyi adóbevétel-növekedésre, abban bíznak, hogy csak a 2016-os szintet tartják. Az optimistább vezetésű településeken azt remélik, hogy a vállalkozásokat támogató intézkedéseknek köszönhetően további cégek telepednek majd le a városukban vagy a meglévő társaságok bővítenek, ami tovább növelheti az iparűzésiadó-bevételt. Az önkormányzatok lehetőségeik további javulását remélik attól is, hogy a turisztikai fejlesztéseik hatására az idegenforgalmiadó-bevételük is növekedhet.

Több önkormányzat jelezte lapunknak, hogy jövőre helyben várhatóan változnak a helyi adók. Hódmezővásárhelyen arról tájékoztattak, hogy jövőre a lakóingatlanok esetében kismértékben emelkedik az építményadó, e területen utoljára 2011-ben volt változás. Ugyanakkor döntöttek arról is, hogy a következő három évben nem emelkedik tovább ennek az adónemnek a mértéke. Hasonló változások és egyszerűsítések lesznek az egyéb építmények esetében is. – A telekadó differenciáltabb lesz, és jelentősen csökken az 1100 négyzetméter alatti beépítetlen és zártkerti művelés alól kivett területek adója – tették hozzá.
Kaposváron azt közölték, hogy az építményadó és a telekadó kismértékben csökken, míg a helyi iparűzési adónál új kedvezményt fogadtak el. Eszerint a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költsége tíz százalékának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját. Rámutattak Kaposváron arra is, hogy a magánszemélyek kommunális adójánál jövőre tíz adóév időtartamra adómentességet biztosítanak a tízmillió forintos csoktámogatásra jogosult személyeknek a programban megszerzett ingatlanok esetében.

Pécsett a korábban meghozott döntéseknek megfelelően jövőre jelentősen csökken az albérleti célra lakásbérleti szerződéssel hasznosított lakások építményadójának mértéke. Emellett 50 százalékos adókedvezményt vehetnek igénybe az igazoltan 3 ezer munkaórát teljesítő önkéntes tűzoltók az életvitelszerűen lakott lakásuk építményadója terhéből. Veszprémben jövőre folytatódik az önkormányzat adócsökkentési programja, mérséklik a magánszemélyek kommunális adóját.”

Forrás:
Növekvő helyi adóbevétel a nagyvárosokban; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2016. november 16.

Az Európai Bizottság hozzákezdett a digitális pénzügyi világ szabályozásának kidolgozásához

„Nekiláttak megalkotni a jövő pénzügyi szabályozását, jövőre már látszani fog valami eredménye a fintech munkacsoport létének.

Fintech munkacsoportot hozott létre az Európai Bizottság – írja a Finextra. A csoportban megtalálhatók a digitális közös piac létrehozásán és a szabályozáson dolgozók, versenyfelügyeleti szakemberek és fogyasztóvédelmi szakértők is. A munkacsoportot a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága és a digitális piacért felelős főigazgatóság irányítja majd.

A Bizottság szerint a 2017-es év során kezdődnek meg az egyeztetések a piaci szereplőkkel. “A mostani átalakulás érinti a már létező piaci szereplőket is és az új játékosokat is, mint például a fintech startupok és nagy internetes platformok. A kihívás az, hogy olyan alapokat teremtsünk, amely támogatja az innovációt is és jövőbiztos környezetet is hoz létre” – áll a Bizottság közleményében.

Készek erre a bankok?
A Bizottság nem csak ilyen megnyugtató, udvarias dolgokat adott ki. Valdis Dombrovskis alelnök arról beszélt, hogy a banki szektor egy része szemmel láthatóan nem rendelkezik a technológiai változás kiaknázásához szükséges tudással vagy léptékkel. Az európai bankoknak tudniuk kell élni a digitális innovációval, be kell építeniük az üzleti modelljükbe.

A részletek egyelőre kimerülnek ennyiben. A munkacsoport két vezetője még felsorolta, hogy a számítógépes feldolgozó és tárolókapacitás növekedtek, a számítási felhő, a blockchain technológia, a mesterséges intelligencia fejlődése vezetett a mostani helyzethez.”

Forrás:
Az Európai Bizottságnak is feltűnt a fintech forradalom; FintechRadar; 2016. november 17.

Közigazgatási, politikai informatika

A közadat legyen közkincs!

„Közadatok megosztására fókuszáló pilotprogramba kezd a Lechner Tudásközpont. A weboldalba ágyazható, ingyenesen hozzáférhető tervezett adatbázis lehetővé teszi, hogy bárki könnyedén utánanézhessen építésüggyel és ingatlanokkal kapcsolatos adatoknak. A kezdeményezés kapcsán a Tudásközpont több nagy ingatlanportállal is együttműködést készít elő.

Az országos építőipari adatok gyűjtőhelyeként ismert Lechner Tudásközpont – mely többek között az elektronikus építési napló üzemeltetője is – korábbi hasonló próbálkozásainak sikerén felbuzdulva ismét a közadatok hasznosítása mellett foglal állást. Közadatok egyszerű hozzáférhetőségét biztosító pilot program megvalósítását tervezi, amely első körben ingatlanportálok bevonásával tesz elérhetővé a széles közönség számára építésüggyel és ingatlanokkal kapcsolatos adatokat.

A jövő új hajtóanyaga az adat – áll a nemzeti adatpolitikáról szóló, idén áprilisban megjelent Fehér Könyv első oldalán. A szakmai anyag külön kitér a közadatok másodlagos felhasználásának gazdaságélénkítő hatására is. Ennek nyomán lendült most akcióba a Lechner. A magyar GDP 20 %-át adó építőiparral kapcsolatos adatokat összegyűjtő Tudásközpont célja, hogy az adatok könnyen és térítésmentesen elérhetővé váljanak minden érdeklődő számára, ezért együttműködési javaslattal kereste meg az ország vezető ingatlanportáljait.

A körvonalazódó közös munka eredményeként olyan weboldalba ágyazott alkalmazásprogramozási felület létrehozását tervezik, amely független forrásból juttatná információhoz az adott ingatlan iránt érdeklődő lakásvásárlókat. Példaképpen, ha valaki lakást, házat szeretne vásárolni és kíváncsi arra, vajon a kiszemelt ingatlan rendelkezik-e energetikai tanúsítvánnyal, könnyen megtalálhatja az adathoz vezető widgetet egy ingatlanhirdetési oldalon. A segédprogram segítségével az is megtudható, milyen a keresett ház, vagy lakás besorolása. A hirdetési weboldalba integrált adatbázis használata a böngészőknek természetesen díjmentes, hiszen éppen ez a cél: a felhasználók könnyedén hozzáférhessenek a közadatokhoz ott és akkor, ahol amikor szükségük van rá.

Mi a widget? A widget valamilyen alkalmazáson belül futó hasznos segédprogram, amely megadott funkciót lát el. Az egyedi felépítésű pici szoftverek speciális célra tervezett, főként grafikus alkotóelemek, melyek feladata, hogy elérhetővé tegyenek egy webes szolgáltatást, vagy tartalmat. Widget például a meteorológiai alkalmazás ábrája, vagy a gmail postafiókok pirosszélű borítéka.

A pilotprogram sikeres tesztelése után további adatkörök bevonásával egyéb témákban is lehetőség nyílhat az adatok közkinccsé tételére.”

Forrás:
A közadat legyen közkincs!; Lechner Tudásközpont; 2016. november 14.
Elektronikus építésügyi opendata (webhely); Lechner Tudásközpont

Informatika, távközlés, technika

Eredményesen zárult a Digitális Jólét Program keretében megvalósuló Nyíregyháza Alprogram

„A 2016 novemberében lezárult Nyíregyháza Alprogram lehetőséget ad arra, hogy az itt szerzett tapasztalatok megalapozzák az országos infokommunikációs fejlesztések további irányát. A Digitális Jólét Program az egész országra kiterjedő infokommunikációs fejlesztéseket hajt végre, mely által Magyarország képes lépést tartani a világ digitálisan leggyorsabban fejlődő nemzeteivel.

A Digitális Jólét Program 2015. márciusában vette kezdetét azzal a célkitűzéssel, hogy a fejlesztési programok eredményeképpen a hazai IKT-szektor kiegyensúlyozottan fejlődjön, lehetőséget nyújtva a versenyképességnek, a fenntartható gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a társadalmi esélyegyenlőségnek az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások segítségével. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által megtervezett Nyíregyháza Alprogram a Kormányzati Informatikai Ügynökség által került lebonyolításra.

A program eddigi eredményességét mi sem támasztja alá jobban, mint hogy a Magyar Telekom fejlesztése révén Nyíregyházán – az eddigi közel 8300 háztartás csatlakozási lehetőségének kiépítésével – mindenki számára elérhetővé válik a szélessávú internet.
A program keretében eredményesen pályázó nyíregyházi és Nyíregyházi járási lakók számára 1550 db laptop és 480 db tablet lett kiosztva. A támogatás célja a digitális készségek fejlesztését lehetővé tevő eszközök széles körben történő elterjesztése. Emellett összesen 13 hátrányos helyzetű gyerekeket oktató általános iskola számára 830 db notebookot szereztek be127 millió forint értékben.

A projekt eredményeként megvalósultak olyan mobil alkalmazás fejlesztések, melyek hordozható eszközökön biztosítják a közszolgáltatásokhoz való könnyű, gyors és költséghatékony hozzáférést. Az alkalmazások település-üzemeltetés, civil és vállalati tájékoztatás, ügyfélszolgálati és lakossági felmérések, e-egészségügyi pilot és helyi gazdaságfejlesztést támogató szolgáltatásokat nyújtanak.

Az egészségügyi intézmények fejlesztése keretében a Jósa András Tömbkórház és Jósa András Sürgősségi Központban új 10 Gbit-es informatikai gerinchálózatot fektettek le 1850 végponttal és 60 db eszköz beépítésével. Teljes mértékben megújult a gerinchálózaton működő aktív eszközök állománya, és a működtetéshez szükséges hálózati menedzsment hardver- és szoftverinfrastruktúra is.

Az intelligens város szolgáltatások részeként olyan lakossági és turista városkártya rendszer lett kifejlesztve, melynek bevezetését követően a lakók vásárlásaik alapján és a városi szolgáltatások igénybevétele során fokozatosan egyre több kedvezményre lesznek jogosultak. A közeljövőben a város több pontján kültéri információs pultokat helyeznek ki, amelyek lehetőséget biztosítanak útvonaltervezésre, tájékoztatók és hirdetések elhelyezésére, elektromos eszközök töltésére és ingyenes wi-fi használatra is.

A Digitális Jólét Program keretében megvalósuló Nyíregyházi Alprogram részeként a 165 db új laptoppal felszerelt Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Tagintézményében mintaórát tartottak, melynek során az innovatív digitális oktatást mutatták be. A mintaórán használt módszertan segítségével, a tanórák keretein belül az iskolások a korszerűbb infokommunikációs eszközöket használva fejleszthetik tudásukat.

Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza megyei jogú város polgármestere elmondta: „Nyíregyháza életében jelentős lépés volt, hogy a kormány döntése alapján az országban nálunk valósulhatott meg a Digitális Jólét Program mintaprogramja. Ez a sokrétű fejlesztés az élet minden területén versenyelőnyt jelent az itt élőknek, és biztos alapot ad arra, hogy a program célkitűzéseinek megfelelően, ez a megkezdett munka tovább folytatódhasson. A megvalósítás során kiváló partnerekre tettünk szert, akikre a jövőben is számítunk és ezúton is köszönjük közreműködésüket, munkájukat.”

Dr. Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője beszédében kiemelte: „A kormány 2014-ben döntött úgy, hogy kísérleti alprogramot indít Nyíregyházán és járásában. Ennek során olyan integrált megközelítést alkalmaztunk, amely képes a helyi közösségek igényeinek kiszolgálására és fejlesztésére. A kormány, a nyíregyházi önkormányzat és a piaci szektor együttműködésével, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség koordinációjában sikeres fejlesztéseket hajtottunk végre, amelynek eredményeként jelentős előrelépést tettünk a digitalizáció területén.”

Dr. Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Nyíregyházi Alprogrammal kapcsolatban így fogalmazott: „A Digitális Jólét Program megvalósulásához meghatározó módon járul hozzá a Szupergyors Internet Program (SZIP), melynek célja, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak, háztartásnak, vállalkozásnak, közintézménynek lehetősége legyen nagy sávszélességű internet-szolgáltatás igénybevételére. Azért, hogy mindez gördülékenyen megvalósulhasson, november elején országos konzultációsorozatot indítottunk a SZIP megvalósításában érintett állami szereplőkkel, a szolgáltatókat tömörítő érdekvédelmi szervezetekkel, a hírközlési szolgáltatókkal, a megyei és járási kormányhivatalok vezetőivel és a fejlesztés első ütemében érintett 18 megye valamennyi településének polgármesterével. A SZIP program sikeres előkészítéséhez nagyban hozzájárult a Nyíregyházi Alprogram lebonyolítása.”

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója beszédében elmondta: „A Digitális Nyíregyháza program egyik sajátossága, hogy itt egyetlen helyszínen kapcsolódik először össze a szélessávú infrastruktúra, a digitális szolgáltatások, valamint a használatukhoz szükséges digitális kompetenciák fejlesztése. Büszkék vagyunk rá, hogy a Magyar Telekom mindhárom terület fejlesztésében szerepet vállalt. Intenzív hálózatfejlesztésünk eredményeképpen közel 8300 további háztartásban vált elérhetővé a nagysebességű, szélessávú vezetékes internet. A városban, az országos átlagot is meghaladóan, 99% a korszerű 4G mobilhálózatunk kültéri lakossági lefedettsége, beltéren pedig 96%. Tavaly decemberben hazánkban itt vált elsőként elérhetővé a 300 Mbps sebességű 4G+ mobilnet szolgáltatásunk. Ami a digitális városi szolgáltatásokat illeti, átadtuk a jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszert, a városkártya rendszert, a kamerarendszert. Az infotornyok és digitális padok is készen állnak a kihelyezésre. Erőfeszítéseket tettünk a digitális készségek fejlesztése érdekében is. Telekom Okosdigitális programunk keretében közel 800 tanulónak tartottunk internetbiztonsági előadást a helyi iskolákban. Intenzív, kezdőknek szóló tanfolyamainkon a felnőttek is megismerkedhettek a világháló lehetőségeivel. Bemutatkozott a városban pályaorientációs programunk, a ’Legyél Te is Informatikus!’ is.”

További lépésként a pedagógusok lehetőséget kapnak arra, hogy térítésmentesen, a digitális kompetenciájukat, valamint egy új oktatási módszertan elsajátítását lehetővé tevő, több alkalomból álló tréningen vegyenek részt, aminek eredményeképp még szerethetőbbé tudják majd tenni a tanulást a diákok számára, tovább segítve ezzel Magyarország digitális modernizációját.

Kapcsolódó projektek:
DNFP – település-központú kísérleti alprogram – Nyíregyháza”

Forrás:
Eredményesen zárult a Digitális Jólét Program keretében megvalósuló Nyíregyháza Alprogram; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. november 15.

A digitalizáció régiós jövőjéről tanácskoznak Budapesten

„A jövő termelése egyértelműen a gyártási folyamatok digitalizálására épül, ami különleges innovációs alkalmazkodást és minden korábbinál gyorsabb válaszokat kíván a gazdaság szereplőitől – jelentette ki Varga Mihály a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett regionális digitális csúcstalálkozón tartott panelbeszélgetésen.
A miniszter hozzátette: térségünk versenyképességét erősíti, ha országaink együttműködnek az autonóm vezetés szabályozási és infrastrukturális területein, valamint az autófejlesztés és a beszállítói hálózatok bővítésében.

A panelbeszélgetés résztvevői – Varga Mihály, Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes, Dan Tok cseh közlekedési miniszter, Norbert Barthle, a német, valamint Viktor Stromček, a szlovák közlekedési tárca államtitkára – egyetértettek abban, hogy régiónk már most is Európa növekedési centrumának számít, ezért együttműködésünk a digitális gazdasági fejlődés terén különösen eredményes lehet.

A magyar tárcavezető kiemelte: a közös gondolkodás és közös munka a világgazdasági versenyben hosszú távon is fenntartható komparatív előnyöket jelenthet országaink számára. Varga Mihály a V4-ek közös fellépését szorgalmazza annak érdekében is, hogy a brüsszeli adminisztráció rugalmasabban reagáljon a gazdaság és technológia egyre gyorsuló változásaira.

Magyarországot nem éri felkészületlenül a digitális átalakulás – hangsúlyozta Varga Mihály, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány kidolgozta, és elkezdte az újraiparosítás programja, az Irinyi Terv megvalósítását. Mint fogalmazott, elsődleges célunk ipari termelésünk növekedési lendületének fenntartása, illetve emelése.

Az innováció-vezérelt gazdaságra való átállás, az ipar fejlesztése, illetve a fejlődés támogatása elengedhetetlenül fontos kormányzati feladat, mivel a kutatás-fejlesztés, az innováció, a termelékenység emelkedése a növekedés fő hajtóereje. A termelés számára a megújulás egyértelmű előnyökkel járhat, ugyanakkor fel kell készülnünk azokra a kihívásokra is, amelyeket ez a folyamat például a munkaerő-piaci átrendeződés terén jelent – mutatott rá a tárcavezető.

Jaroslaw Gowin annak a véleményének adott hangot, hogy a Visegrádi 4-ek országainak a felzárkózás érdekében maximálisan ki kell használniuk a negyedik ipari forradalom kínálta esélyeket. A digitális versenyképesség erősítését nemzeti programok és régiós összefogás is segíthetik – tette hozzá a lengyel miniszterelnök-helyettes.

Az együttműködés első lépéseként Varga Mihály szándéknyilatkozatot írt alá a cseh, a szlovák és a lengyel közlekedési tárca képviselőivel az autonóm és összekapcsolt járművek közlekedés szabályainak összehangolásáról, valamint a határokon átnyúló forgalom digitális infrastrukturális feltételeinek megteremtéséről.”

Forrás:
A digitalizáció régiós jövőjéről tanácskoznak Budapesten; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. november 17.

Varga Mihály és Günther Oettinger a digitalizáció átalakító hatásairól

„A digitalizáció és az internet-gazdaság alapjaiban változtatja meg a gyártási rendszereket, a kelet-közép-európai régió országai közötti együttműködés a digitális gazdasági fejlődés területén különösen eredményes lehet – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián.

A mostani digitális átalakulás a jól képzett munkaerőre, a magas hozzáadott értékű termelésre és az innovációra támaszkodik, ezért globális és fenntartható versenyelőnyt jelenthetne a régió országainak azon országokkal szemben, amelyek csupán az alacsony munkabér révén tesznek szert előnyre – mondta Varga Mihály. Elmondta, a magyar kormány egyértelmű álláspontja, az innováció-vezérelt gazdaságra való átállás, az ipar fejlesztése és a fejlődés kormányzati támogatása elengedhetetlen.

A konferencián jelenlévő országok fontos adottsága, hogy sokoldalúan kapcsolódnak a német gazdasághoz, elsősorban a húzóágazatot jelentő autóiparhoz. A régió járműipara globálisan is jelentős szektorrá vált és olyan növekedési központok alakultak ki, ahol szoros az együttműködés a gyártók és a beszállítók között, és az oktatási és kutatás-fejlesztési terület szereplőivel is kiépültek a kapcsolatok. Varga Mihály szerint Magyarország nem áll felkészületlenül a digitális átalakulás előtt, a kormány kidolgozta és megvalósítja az újraiparosítás programját, az Irinyi-tervet, amelynek alapvető eleme az Ipar 4.0 program és az elektromos járművek térnyerését szolgáló Jedlik Ányos Terv.

A továbblépés egyik korlátjává vált mára a járműiparban az elérhető tesztelési kapacitások hiánya – mondta. A kormány a nyugat-magyarországi, zalaegerszegi járműipari tesztpálya megépítésével nem csak a magyarországi, hanem a régiós járműipari fejlesztések számára is új lehetőséget teremt – fejtette ki.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa hangsúlyozta, fontos a digitális javakhoz való hozzáférés, ez a fejlődés motorja lehet. Hozzátette, a mobilitás az egyik legfontosabb ipari terület, az automatizált vezetés sok kihívást állít a szereplők elé, ugyanakkor lehetőséget is hordoz a munkahelyteremtésben és az európai vállalatok versenyképességének növelésében.

Az Európai Bizottság katalizátor szerepet tölt be ebben a folyamatban, támogatja a kutatást, a jogi szabályozás fejlesztését, és elősegíti a gazdasági és állami szereplők közötti párbeszédet – hangsúlyozta a biztos. Szerinte kérdéses, hogy a közlekedéssel és mobilitással összefüggő fejlesztések élére a Volkswagen, a BMW, az Audi, vagy olyan kreatív online platformok állnak, amelyeknek rengeteg adat áll rendelkezésükre, mint a Google vagy az Apple. Utóbbi esetben a nagy német autógyártók csak beszállítók lesznek.

Günther Oettinger elmondta, bizottsági kezdeményezésre egy kerekasztalt is létrehoztak az összekapcsolt járművek, automatizált vezetéssel kapcsolatos kezdeményezések megvitatására. Ebben arra kérték az ipar képviselőit, hogy hozzanak létre legalább egy, határokon átívelő, 5G-technológiát alkalmazó tesztprojektet az automatizált vezetéshez kapcsolódó fejlesztések kipróbálására. A konferencián több egyetértési megállapodást is aláírtak egyebek mellett az autonóm járművek határokon átívelő közlekedésének szabályozási kérdéseiről, a régió innovatív startup vállalkozásai közötti együttműködés elősegítéséről, valamint a vállalatok közötti kutatás-fejlesztési együttműködésről.”

Forrás:
A digitális technológia alapjaiban változtatja meg a gyártási rendszereket; SG.hu/MTI; 2016. november 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okos város, kemény munka – Lechner Education – Mitől okos egy város?

„…Mitől okos egy város? összefoglaló címmel hallhattak izgalmas előadásokat az érdeklődők a smart city terület és a 3D három szakavatott képviselőjétől a Lechner Tudásközpont által szervezett LED – Lechner Education előadássorozat első állomásán november 15-én este. Az egyórás találkozót drónbemutató zárta.

Kulcsár Sándor, a Lechner Okos Város Központjának vezetője szenvedéllyel beszélt a valóságról, amivel a Smart Cityvel kapcsolatos ábrándok helyett találkoznak a területen tevékenykedő városok és szakemberek. Sokan hiszik azt, hogy ez a szféra IT fejlesztésekkel egyenlő, pár szenzor a városban és már kész is az okos település. A realitás azonban összetett és kemény munka, azért, hogy munkahelyteremtő, lehetőleg szabványos, megosztható és egymással együttműködni képes megoldásokat fejlesszenek, amelyek megkönnyítik a városlakók életét, hiszen ez volna a cél.

Rab Judit okos város szakértő olyan városokat mutatott be, ahol már működik a technológia, a közösség és a fenntarthatóság összhangja a helyi szokások figyelembe vételével és az „okosságot” nem csak egymástól elszigetelt kezdeményezések reprezentálják. Az előadás során megismerhettünk Koppenhága esővízgyűjtő rendszerének erényeit, illetve a New York-i High Line példáján keresztül láthattuk, hogy lakossági kezdeményezéssel hogyan alakítható közparkká egy használaton kívüli vasútvonal.

A Smart City technológiák és 3D városmodellek közös felhasználási területeiről dr. Sik András, a Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője beszélt. Az előadásból többek között megtudhattuk, hogy az épületléptékű (BIM – Building Information Modelling) és térségi léptékű (GIS – Geographic Information System) adatok egységes kezelésével különböző részletezettség szintű (LOD – Level of Detail) épületmodellek mellett városmodellek is létrehozhatóak. Ezek számos olyan felhasználási módot tesznek lehetővé, amelyek a városok smart megoldásait segítik: felmérhetővé válik, hogy egy nagyobb esőzés után hol lenne szükség a víz elvezetésére, a benapozottsági térképpel pedig kiszámítható, hogy mennyi áram termelhető egy adott épületre telepített napelemekkel.

Az UAV-k megjelenése új lehetőségeket hoz a felmérési és tervezési munkában. A kamerával és lézerszkennerrel felszerelt drónok nem csupán az építészek munkáját segíthetik, hanem egy utcahálózat feltérképezését is lehetővé teszik. Az este zárásaként Deák Márton, a Lechner Tudásközpont távérzékelési szakértője bemutatta a lelkes látogatóknak, hogy hogyan repül egy DJI Phantom 4-es drón és hogyan néz ki a Lágymányosi Dohánygyár épületegyüttese 30-50 méteres magasságból.

Lechner Education
A LED, vagyis a Lechner Education a Lechner Tudásközpont előadássorozata. A prezentációs eseményen nemcsak izgalmas előadásokat hallhatók egy adott témában, hanem kérdezni is lehet az előadóktól. Az egyes alkalmakon olyan nemzetközileg is aktuális projekteket mutatunk be az érdeklődőknek, amik a jelenben meghatározzák, a jövőben pedig formálni fogják az épületeket, a településeket, az információs-technológiát és ezeken keresztül a magyar társadalom egészét.”

Forrás:
Okos város, kemény munka; Lechner Tudásközpont; 2016. november 16.

Három magyar város a nemzetközi okos város együttműködésben

„Kaposvár, Miskolc és Szolnok is csatlakozott a 19 ország 89 okos városát tömörítő Open & Agile Smart Cities kezdeményezéshez. A sikeres szakmai együttműködés megvalósulása felett a Lechner Tudásközpont bábáskodott. A hivatalos bejelentésre a világ legnagyobb smart city eseményén, a Smart City Expo World Congress-en kerül sor november 16-án, Barcelonában.

Három magyar város is belépett a világ 19 országából 89 tagot számláló Open & Agile Smart Cities (OASC) közösségbe. A már bevált és jól hasznosítható okos város megoldásokat megosztó nemzetközi kezdeményezés közösen elfogadott, átjárhatóságot biztosító standardokkal segíti a résztvevő városokat a kölcsönösen alkalmazható okos város megoldások adaptálásában. A város-vezérelt non-profit szervezetként működő OASC célja egy globális smart city piac megteremtése, ahol a városok a főszereplők, és együttműködő partnerségek jöhetnek létre az üzleti és közösségi szférával. Ehhez kapcsolódott most három várossal Magyarország.

A csatlakozás feltétele volt, hogy egy országból minimum három város egyszerre jelentkezzen. Hazánkat így Kaposvár, Szolnok és Miskolc megyei jogú városok képviselhetik, mivel ezek a települések szavazták meg első körben csatlakozási szándékukat. Az új tagként megjelenő magyar városok a többi ország településeivel együttműködnek majd a modellezésben, folyamatosan kooperálva, egyeztetve egymással.

Az OASC 2015 januárjában jött létre, az első települések 2015 márciusában csatlakoztak. Az ötödik csatlakozási periódus 2016 májusában zárult le, ezt a világ legnagyobb smart city eseményén, a barcelonai Smart City Világkongresszuson jelentik be 2016. november 16-án. A kezdeményezésben minden országot egy tag képvisel. A városokat összefogva Magyarországról a Lechner Tudásközpont Okos Város Központja látja el ezt a feladatot.

Az OASC a más városok által is adaptálható, összehasonlítható, megosztható és egymással együttműködni képes megoldások fejlesztését ösztönzi. A helyi szokások és a munkahelyteremtés is minden okos város számára cél, ahogyan az is, hogy elkerüljék a termék-oldali korlátozást. Ezért a tagok számára a szervezet kapcsolatokat biztosít az EU forrásokhoz és más városokhoz, továbbá támogatja a szabványszerű megoldásokat, ami azért fontos, hogy valóban globális piac jöhessen létre a smart city területen.”

Forrás:
Három magyar város a nemzetközi okos város együttműködésben; Lechner Tudásközpont; 2016. november 14.

A banki adatok kötelező megnyitása: robbanás előtt a pénzügyi informatika

„Már most látszik, kik profitálnak majd leginkább a PSD2 2018-as bevezetéséből. Az eddig dermedt piacon hamarosan elképesztő verseny robban ki, az élelmesebbek már most rajthoz álltak.
A bankok és a startupok egyaránt gőzerővel készülnek a digitális pénzügyek világában közelgő paradigmaváltásra: a küszöbön lévő, 2018-ban élesedő PSD2 EU-s direktíva kíméletlenül legyalulja majd a jelenleg meglehetősen egyenlőtlen helyzetet kínáló piacot, amelyen a szereplők végre egyforma esélyekkel szállhatnak majd versenybe. A rendelet kötelezi majd az Unió bankjait, hogy biztosítsanak nyílt API-t amelyen keresztül a fejlesztők hozzáférhetnek az ügyfelek számlaadataihoz, és azokra építve nyújthatnak különböző szolgáltatásokat. Bár végre mindenki ugyanabból az adathalmazból dolgozhat, az már most látszik, hogy melyik lesz az a két csoport, amely a legnagyobbat kaszál majd szabályozásból – ezek egyikét pedig (végre) a felhasználók jelentik.

A másik szerencsés társaság a PISP-ek (Payment Initiation Service Providerek, vagy fizetéskezdeményezési szolgáltatók) csapata. Ezek nevükből is sejthetően olyan szolgáltatások, amelyekkel megkezdhetik a fizetési folyamatot a fizetési szolgáltatók (például bankok) felhasználói, akik az adott szolgálnál fizetési számlával rendelkeznek. Hasonló megoldásokat már korábban is láthattunk, ilyen volt például a holland iDeal, amely az online vásárlások során a vásárló és a kereskedő bankjai közötti hidat hozta létre. A cégnek és a hasonló kezdeményezéseknek azonban eddig maguknak kellett egyenként kicsikarniuk az együttműködést a pénzintézetekből, ami a technológiai trendeket legtöbbször enyhén szólva is komótosan követő bankoknál egyáltalán nem könnyű feladat, ráadásul még ha sikerül is megállapodásra jutni azokkal, az jellemzően nem mutat túl az adott ország határain.

A PSD2-vel ugyanakkor nem csak bankok által a felhasználói adatok és az azokra áhítozó szolgáltatások közé húzott falak omlanak le, de miután egy EU-s szabályozásról van szó, a hasonló kezdeményezéseknek eddig útját álló országhatárok is eltűnnek, a PISP-startupok egy lendülettel a teljes uniós piacra lecsaphatnak. Az előrejelzések szerint a cégek nem is teketóriáznak majd sokat, aminek az innovációra kényszerített bankok isszák majd meg a levét: egyes előrejelzések szerint 2020-ra a kereskedelmi fizetésekből származó bevételek mintegy 9 százaléka vándorol majd a fizetéskezdeményezési szolgáltatásokhoz a pénzintézetek markából. A bankok és a vásárlók közé beékelődő PISP-ek komoly bevételekhez juthatnak majd, ráadásul a felhasználókkal való interakció legnagyobb részét is elhalásszák a bankok elől.

Ezt persze a pénzintézetek nem hagyják majd, de legalábbis megpróbálnak küzdeni ellene, saját PISP megoldásaik létrehozásával – és itt jönnek képbe a PSD2 másik nagy nyertesei, a felhasználók. A megoldásból a vásárlók hatalmasat kaszálhatnak, hiszen szinte egy teljes új piac kezd majd versengeni a kegyeikért. A bankok kénytelenek lesznek a kényelmes lépésből az ügetést kihagyva egyből vágtába ugrani, és sokszor archaikus online rendszereiket és digitális szolgáltatásaikat a lehető leghamarabb felkészíteni a különböző fintech startupok ostromára, azokból ugyanis sokan már most harcra készen fenik lándzsáikat, a PSD2 2018-as rajtját várva.

A felhasználók persze nem csak az egyre kényelmesebb, a telefon ujjlenyomat-olvasójára bökve lerendezhető fizetésekkel gazdagodnak, a területnek az AISP-ek (Account Information Service Providerek, vagyis számlainformáció szolgáltatók) is fontos szereplői lesznek, még ha előreláthatólag nem is hasítanak ki akkora szeletet a fintech-tortából, mint a PISP-ek csapata. Az AISP-ek a felhasználók számlainformációira építve nyújtanak különböző szolgáltatásokat, amelyek segítségével az ügyfelek jobb rálátást kaphatnak pénzügyeikre, átlátható felületeken követhetik nyomon kiadásaikat és bevételeiket, sőt a szolgáltatóktól akár személyre szabott ajánlatokat is kaphatnak a számukra legmegfelelőbb megtakarítási konstrukciókról vagy befektetési lehetőségekről – utóbbi ajánlásokat az AISP megoldások is sikerrel kapitalizálhatják.

A fentiek alapján látszólag a PSD2-n mindenki nyer, csak a bankok nem. Ez persze ebben a formában nem igaz, a bankok bár kétségtelenül megnövekedett IT-költségekkel számolhatnak, maguk is jól járhatnak az EU által kikényszerített innovációval. A pénzintézeteket ugyanis semmi nem akadályozza, hogy maguk is létrehozzák saját PISP és AISP megoldásaikat. Ezek az új direktíva által megkövetelt nyílt banki API-nak hála nem korlátozódnak az adott intézet saját számláira, egy adott bank által piacra dobott AISP termék egész bátran lehetővé teheti a konkurenseknél nyitott számlák adatainak begyűjtését is, egyetlen aggregált felületen. A bankok ugyanolyan eséllyel indulnak majd a területen, mint a világhódító fiatal startupok.

A kulcsszó tehát az „ugyanolyan”, a PSD2 végre egyenlő esélyeket teremt majd a fintech-játszótéren. A 2018-as rajt ugyanakkor vészesen közeleg, a verseny legélelmesebb indulói pedig már rajthoz is álltak. Aki próbára tenné szerencséjét a piacon, jobb ha már most nekifog a terméke fejlesztésének – de még jobb ha azt már hónapokkal ezelőtt megtette – a bankok adatbányáinak megnyitásával ugyanis kőkemény fintech-aranylázra, azzal együtt pedig aranyásók seregeire számíthatunk.

Szerencsére nem kell 2018-ig várnunk, hogy a terület első úttörőinek tapasztalatait meghallgassuk, a fintech-piac jelene és jövője ugyanis a november 23-i HWSW mobile! konferencián egy teljes szekciót kap, amelyben egy tucat előadó vesézi majd ki a PSD2-t és a szegmens egyéb fontos témáit. A rendezvényen idén összesen 80 szakértő áll majd színpadra és hét szekcióban veszi végig az év fintech, mobilos és IoT újdonságait. A részletes programért és a konferenciával kapcsolatos további információkért érdemes felkeresni a rendezvény weboldalát.”

Forrás:
A fintech-forradalom nyertesei: a felhasználók; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2016. november 17.
Lásd korábbi cikkünket: Itthon is megnyílnak a banki API-k!; 2016. október 7.

Szakirodalom

Munkaanyagban Miskolc fenntartható mobilitási terve

„Elkészült Miskolc fenntartható mobilitási tervének felülvizsgálata (angol rövidítésén SUMP = Sustainable Urban Mobility Plans). Az egyelőre munkaközi fázisban lévő bírálati dokumentáció elemzi többek között a város jelenlegi térségi, országos, illetve nemzetközi szerepkörét, társadalmi és gazdasági hátterét, valamint az ehhez kapcsolódó közlekedési igényeket. Stratégiai javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztések irányára, a jövőkép és az átfogó célok meghatározására, továbbá az ezek eléréséhez szükséges intézkedéscsomag összeállítására.

A civilszervezetekkel egyeztetésre kerülő dokumentum fejezetei az alábbi linkekről tölthető le (pdf):
1. fejezet – Mobilitási terv metodikája »
2. fejezet – Megalapozó vizsgálatok, jelenlegi helyzet »
3. fejezet – Stratégia megalkotása »
4. fejezet – Integrált intézkedéscsomag összeállítása »”

Forrás:
Munkaanyagban Miskolc fenntartható mobilitási terve; Miskolci Városfejlesztési Kft.; 2016. augusztus

Egyesült Államok: a digitális gazdaság kormányzati fejlesztése a nemzeti biztonságot is erősíti

„Zoë Baird, a Markle Foundation elnök-vezérigazgatója az Aspen Strategy Group „Amerika nemzeti biztonsági architektúrája: az alapok újratervezése” c., nemrég megjelent könyvében a digitális gazdaság fejlődésének, fejlesztésének fontosságát emeli ki Amerika biztonságának erősítésében. Írása „A kormányzat a digitális gazdaságért – a gazdasági és nemzeti biztonsági imperatívuszok mély összefonódásának idején” címmel a több szerző által is jegyzett könyv egyik fejezetét alkotja.

A szerző üzenetét az Egyesült Államok következő elnökének címzi, akinek személye a sorok írásakor még eldöntetlen kérdés volt. Bevezetésként kifejti: a magánszféra rekord gyorsasággal alakul át a digitális gazdaság követelményei szerint. Az informatika immár – képletesen szólva – nem egy újabb nyílvessző a „vállalati tegezben”, hanem a cégek teljes működésének alapját jelenti. A digitális korszakban, ha egy vállalat sikeres és modern szereplő akar lenni, akkor folyamatosan fejleszteni kell mind a technológiai felkészültségét, mind ezzel összhangban a vállalati kultúráját. Az amerikai kormányzat számára annak segítése, hogy a digitális korszakba belépve minden amerikai gyarapodni tudjon ebben az új gazdaságban, valamint hogy a kormányzat maga is a növekedés egyik motorja legyen, parancsoló szükségként jelentkezik. Ennek alapfokú szintjét jelenti a kormányzati digitális infrastruktúra fejlesztése, a digitális technológia használata a közigazgatási szolgáltatásokban. Ugyanakkor egy, a digitális gazdaságot fejleszteni akaró kormányzatnak ezen túlmenően is bátor lépéseket kell tennie a kormányzati működés nagymérvű és átfogó átalakításához.

A szerző szerint ma a kormányzat (Amerikában) nem tükrözi a digitális korszak fő jellemzőit. Lassan mozog egy olyan világban, amelyben az információ – szó szerint – fénysebességgel járja körül a földet. Szervezeti egységekre töredezve és hierarchikusan működik egy olyan világban, ahol a hálózatos és együttműködésre alapuló problémamegoldás jellemez. Az apparátus leragad egy olyan jogi és szakpolitikai környezetben, amely nem használja ki a digitális eszköztár lehetőségeit, sőt, gyakran maga is akadályokat gördít a fejlődés útjába.
Zoë Baird kiemeli: a digitális gazdaság növekedése jóval többet jelent, mint gyarapodást a munkahelyekben és jövedelmekben, hanem egyben nemzeti biztonság szempontjából is parancsoló szükséglet. Egy hatékony digitális kormányzás alapvető fontosságú a gazdasági növekedéshez és a megtermelt javak elosztásához, ami kritikus fontosságú építőköve Amerika világméretű hatalmának és befolyásának.

A következő amerikai elnöknek a szerző a kormányzat virtuális átszervezését javasolja. Első lépésként egy olyan elnöki nemzeti digitális stratégia megfogalmazásával, amely újrapozícionálja a szövetségi kormányt a digitális korszak fürgeségének és bölcsességének megfelelően. A virtuális átszervezés nem jelent újabb hivatalok vagy állami ügynökségek létrehozását, ugyanakkor olyan digitális szakpolitikai célokat fogalmaz meg, amely átszövi a szervezetek működését, új utakat mutatva az innováció, az együttműködés és a koordináció területén. Ez lenne a Fehér Ház Kezdeményezés a Digitális Gazdaságért, amelyen a kormány dolgozna tovább, bevonva más állami szereplőket és az önkormányzatokat, valamint a civil társadalmat, a versenyszférát, a szakszervezeteket, de még vallási közösségeket is. A kezdeményezés során fejlődnének ki a szakpolitikai prioritások és a virtuális újraszervezés technológiai architektúrája, valamint a végrehajtás keretrendszere. Egy év után a program a kormány hatáskörébe kerülne át, annak teljes végrehajtási felelősséggel, hosszú távon is működtetve azt.

A szakpolitikai prioritásokat és a technológiai architektúrát a szerző a következő pontok szerint javasolja felépíteni:

  • Munkahelyek bővítése a digitális gazdaságban
    • Az új digitális megosztottság szűkítése, kiemelten a kis- és nagyvállalatok között.
    • A szakértelmen alapuló munkaerőpiac erősítése annak érdekében, hogy az emberek szert tehessenek azokra a készségekre, amelyek hozzájárulnak a munkahelyek bővítéséhez.
  • A kormányzati szerepvállalás fejlesztése
    • A kormányzati működés kultúrájának szint-emelése.
    • Alapvető változások a kormányzat és a technológiai szektor együttműködésében.

Mindezeket a változásokat a kormányzati szerkezetben és hivatali kultúrában a digitális korszak követelményeinek megfelelően kell elképzelni és megvalósítani. Ahogy a szerző fogalmaz: az „ország többi része” (mármint ami nem a kormányzat) felismerte, hogy inflekciós pontnál vagyunk (vagyis ami fordulópontot jelent a növekedésben – szerk.). Ideje, hogy a kormányzat is felzárkózzon ehhez a felismeréshez.”

Forrás:
Government For A Digital Economy—In A Time Of Deeply Intertwined Economic And National Security Imperatives; Zoë Baird; Markle Foundation/Aspen Strategy Group; 2016. november 10.
Aspen Strategy Group: America’s National Security Architecture; Markle Foundation; 2016. november 14. (konferencia, videó)
America’s National Security Architecture: Rebuilding the Foundation; Aspen Strategy Group (könyv, Amazon)

Közösségi szállásmegosztás

„A közösségi gazdaság egyik legsikeresebb ágazata a turisztikai szállásmegosztás, amely ugyanakkor számos problémát hozott a felszínre. Az új gazdasági jelenségek szabályozására különböző nemzeti és önkormányzati kísérletek történtek…”

Forrás:
Közösségi szállásmegosztás; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/71.; 2016. november 17. (pdf)

A hivatalos statisztika

„A Kormány T/12924. számú, a hivatalos statisztikáról szóló törvényjavaslatának célja az Európai Unió 2015/759. számú rendeletének való megfelelés, illetve az Európai Statisztikai Gyakorlati Kódex alapelvei érvényesülésének biztosítása, a Nemzeti Statisztikai Gyakorlati Kódex kidolgozásával…”

Forrás:
A hivatalos statisztika; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/70.; 2016. november 17. (pdf)

Törvények, rendeletek

2016. évi CXXI. törvény az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról

Forrás:
2016. évi CXXI. törvény az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 178. szám; 2016. november 18.; 76806-76854. oldalak (pdf)

A Kormány 352/2016. (XI. 18.) Korm. rendelete a bizalmi szolgáltatásokról szóló uniós szabályozásra tekintettel szükséges egyes kormányrendelet- módosításokról

Forrás:
A Kormány 352/2016. (XI. 18.) Korm. rendelete a bizalmi szolgáltatásokról szóló uniós szabályozásra tekintettel szükséges egyes kormányrendelet- módosításokról; Magyar Közlöny; 2016. évi 178. szám; 2016. november 18.; 76870-76871. oldalak (pdf)

A nemzeti fejlesztési miniszter 25/2016. (XI. 18.) NFM utasítása a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer működtetéséről

„…1. Az utasítás hatálya
1. § Az utasítás hatálya az állami beruházások hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 1267/2016. (VI. 7.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. pont a) alpontja alapján a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer (a továbbiakban: KÁBER) működtetésére, szükség esetén továbbfejlesztésére és a hozzáférési jogosultsági rendszer kialakítására (a továbbiakban együtt: működtetés) terjed ki.

2. A KÁBER működtetése
2. § (1) A nemzeti fejlesztési miniszter a Korm. határozat 2. pont a) alpontjában foglaltak ellátásával az irányítása alá tartozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (a továbbiakban: KIFÜ) bízza meg.
(2) A KIFÜ a KÁBER működtetéséhez közreműködőket vehet igénybe….”

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 25/2016. (XI. 18.) NFM utasítása a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer működtetéséről; Hivatalos Értesítő; 2016. évi 57. szám; 2016. november 18.; 5192. oldal (pdf)

A Kormány 1630/2016. (XI. 17.) Korm. határozata az elektronikus fizetési módok elterjedése érdekében javasolt lépésekről

„A Kormány
1. a bankkártya-elfogadó helyek számának bővítése érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a telepítési támogatás szabályozásának részleteit dolgozza ki,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet címrendjének a 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 13. Bankkártya-elfogadó helyek elterjedésének támogatása jogcímcsoporttal történő kiegészítését,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

3. a Kvtv. 19. § (3) bekezdésében és az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 2400,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím terhére, az 1. melléklet szerint.
Az átcsoportosítás tekintetében
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1630/2016. (XI. 17.) Korm. határozata az elektronikus fizetési módok elterjedése érdekében javasolt lépésekről; Magyar Közlöny 2016. évi 177. szám 2016. november 17.76696-76697. oldalak (pdf)

Az igazságügyi miniszter 22/2016. (XI. 15.) IM rendelete a cégnyilvántartással és a számviteli törvény szerinti beszámolók közzétételével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Forrás:
Az igazságügyi miniszter 22/2016. (XI. 15.) IM rendelete a cégnyilvántartással és a számviteli törvény szerinti beszámolók közzétételével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 176. szám; 2016. november 15.; 76569-76570. oldalak (pdf)

A Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott koordinálja a Digitális Nemzet Fejlesztési Program szélessávú fejlesztéseinek kiemelt jelentőségű hatósági ügyeit

„…1. § A Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű hatósági ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat (a továbbiakban: kormánymegbízott) jelöli ki.

(2) A kormánymegbízott az (1) bekezdés szerinti koordinációs feladatainak ellátása során együttműködik a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossal (a továbbiakban: miniszterelnöki biztos), és minden hónap ötödik napjáig a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályairól szóló 33/2013. (XII. 23.) KIM rendelet 3–6. mellékletében foglalt – kitöltött – táblázatok megküldésével tájékoztatja a miniszterelnöki biztost a kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatos intézkedéseiről és a kiemelt jelentőségű ügyek állásáról.”…”

Forrás:
A Kormány 346/2016. (XI. 17.) Korm. rendelete a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 177. szám; 2016. november 17.; 76640-76641. oldal (pdf)

A Kormány 1634/2016. (XI. 17.) Korm. határozata az egységes, nemzeti közösségi kerékpáros keretrendszer létrehozásáról

„A Kormány elkötelezett a közösségi kerékpáros rendszerek fejlesztése és ezek országos átjárhatósága iránt, ennek érdekében 1. egyetért azzal, hogy
a) a közösségi kerékpáros rendszerek fejlesztése Budapesten túl Magyarország nagyvárosaiban és kiemelt turisztikai régióiban indokolt,
b) az egyes közösségi kerékpáros rendszerek között szolgáltatás, tarifarendszer, felhasználói élmény szempontjából teljes átjárhatóságot, valamint a földrajzilag kapcsolódó rendszerekben a fizikai átjárhatóságot is biztosítani szükséges;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos
Határidő: folyamatos

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, valamint a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztost, hogy az egységes, nemzeti közösségi kerékpáros keretrendszer létrehozására szolgáló részletes koncepciót dolgozza ki, és tegyen javaslatot a szükséges intézményrendszeri, fejlesztéspolitikai intézkedésekre és az egységes működést biztosító jogszabályi előírás(ok) kialakítására.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos
Határidő: 2017. január 31.”

Forrás:
A Kormány 1634/2016. (XI. 17.) Korm. határozata az egységes, nemzeti közösségi kerékpáros keretrendszer létrehozásáról; Magyar Közlöny 2016. évi 177. szám 2016. november 17.; 76699-76700. oldalak (pdf)

A Kormány 337/2016. (XI. 17.) Korm. rendelete a kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatok nyilvántartásáról

„…A Magyarország területén található vagy tervezett kerékpárforgalmi létesítmények, kerékpárforgalmi létesítmények tartozékai és kapcsolódó műtárgyai, valamint a nemzetközi, országos, regionális és helyi kerékpáros útvonal- hálózati jelentőségű kerékpározás céljára igénybe vehető vegyes forgalmú útfelületek, kapcsolódó műtárgyaik és kerékpáros közlekedés szempontjából releváns tartozékai (a továbbiakban együtt: infrastruktúrális létesítmények) adatainak nyilvántartása, tárolása, karbantartása, térképi alapú megjelenítése, a kapcsolódó műszaki és számszerű adatokra kiterjedően a térinformatikai alapú Kerékpárút Nyilvántartó Rendszerben (a továbbiakban: KENYI) történik…”

Forrás:
A Kormány 337/2016. (XI. 17.) Korm. rendelete a kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatok nyilvántartásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 177. szám; 2016. november 17.; 76583-76586. oldalak (pdf)