Tartalomjegyzék

A Kormány 146/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletnek a köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben és a bölcsődei ellátásban foglalkoztatottak koronavírus elleni védőoltásával kapcsolatos módosításáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2041-2042. o. (PDF)
Kormány 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2042-2043. o. (PDF)
A Kormány 148/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a folyamatos belföldi gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz- és orvostechnikaieszköz-ellátás biztosításáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2043-2044. o. (PDF)
A Kormány 149/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2044-2045. o. (PDF)
A Kormány 150/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2045. o. (PDF)
A Kormány 151/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetre tekintettel a köznevelési intézményeket érintő egyes fenntartói döntésekhez kapcsolódó véleményezési eljárások 2021. évi rendkívüli szabályairól
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2046. o. (PDF)
A Kormány 152/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2047. o. (PDF)
A Kormány 153/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara egyes eljárásainak a veszélyhelyzet ideje alatti sajátos szabályairól
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2047-2048. o. (PDF)
A Kormány 154/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során a veszélyhelyzet idején érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; 2048. o. (PDF)
A Kormány 155/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet, valamint a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló 128/2021. (III. 13.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 52. szám; 2021. március 27.; o. (PDF)
A Kormány 143/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések meghosszabbításáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 51. szám; 2021. március 27.; 2034. o. (PDF)
A Kormány 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 51. szám; 2021. március 27.; 2035-2038. o. (PDF)
A Kormány 145/2021. (III. 27.) Korm. rendelete a köznevelési intézményekben és a szakképző intézményekben rendes oktatásra történő visszatérésről és óvodákban elrendelt rendkívüli szünet megszüntetésről
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2021. évi 51. szám; 2021. március 27.; 2038. o. (PDF)
140/2021. (III. 24.) Korm. rendelet egyes kulturális finanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 49. szám; 2021. március 24.; 1998. o. (PDF)
1136/2021. (III. 24.) Korm. határozat a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka előirányzatból történő előirányzat-átcsoportosításról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 49. szám; 2021. március 24.; 2009-2010. o. (PDF)
1133/2021. (III. 23.) Korm. határozat az ország működéséhez szükséges stratégiai célú állami és nem állami gazdasági társaságok és szervezetek veszélyhelyzetben történő támogatásáról szóló 1096/2021. (III. 5.) Korm. határozat módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 48. szám; 2021. március 23.; 1986. o. (PDF)
137/2021. (III. 23.) Korm. rendelet egyes, az egészségügyi szolgáltatók irányításával összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről szóló 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 47. szám; 2021. március 23.; 1964-1967. o. (PDF)
138/2021. (III. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 47. szám; 2021. március 23.; 1968. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Digitális nap 2021: Európa digitális évtizede szempontjából kulcsfontosságú digitális kezdeményezések

„Az Európai Bizottság és az EU Tanács portugál elnökségének sajtóközleménye
Ma, a 2021. évi online digitális napon az uniós tagállamokat képviselő miniszterek három nyilatkozatot írtak alá, hogy egyesített erővel és erőforrásokkal mozdítsák elő a nemzetközi konnektivitást, ösztönözzék a tiszta digitális technológiák bevezetését, valamint javítsák az induló és a növekvő innovatív vállalkozások szabályozási környezetét. E kézzelfogható kötelezettségvállalások hozzá fognak járulni Európa zöld és digitális átalakulásának felgyorsításához, valamint az európai digitális évtized jövőképéhez és céljaihoz.
…
Idén a Bizottság és a Tanács portugál elnöksége szervezésében immár negyedik alkalommal rendezik meg a digitális napot, amelyen többek között az Európai Parlament képviselői, a tagállamok miniszterei, ipari vezetők és más érdekeltek vesznek részt. A részt vevő tagállamok három kulcsfontosságú területen, nevezetesen a konnektivitás, az induló vállalkozások és a tiszta digitális technológiák területén tettek konkrét kötelezettségvállalásokat.

Konnektivitás: Európa adatátjárókon keresztül erősíti meg a globális konnektivitási hálózatokat

A 27 európai ország írta alá az európai adatátjárókról mint az EU digitális évtizedének kulcselemeiől szóló nyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat az Európa és annak afrikai, ázsiai, európai szomszédsági és latin-amerikai partnerei közötti konnektivitás megerősítése mellett. A hangsúly a nagyobb és biztonságosabb adatcserét lehetővé tévő földfelszíni és tenger alatti kábeleken, műholdakon és hálózati kapcsolatokon lesz. Az EU már most is szigorú adatvédelmi normákkal és magas színvonalú belső konnektivitással rendelkezik. Globális konnektivitási hálózatainak fejlesztése révén pedig globális, biztonságos és agilis adatközponttá válhat.

Induló vállalkozások: az induló és növekvő vállalkozások számára hozzáférhetővé kell tenni a bevált gyakorlatokat

25 európai ország írta alá az induló vállalkozásokra vonatkozó uniós normáról szóló nyilatkozatot, amely azt kívánja biztosítani, hogy valamennyi induló és növekvő európai vállalkozás hozzáférhessen a sikeres induló vállalkozások által kialakított bevált gyakorlatokhoz. E célból a Bizottság a tagállamokkal és az ipari szereplőkkel együtt számos bevált gyakorlatot azonosított, amelyek hozzájárulnak a növekedést elősegítő környezet kialakításához. Ezek közé tartozik a harmadik országbeli tehetségek vízumkérelmeinek feldolgozása; a részvényopciók adóügyi kezelése; valamint a magántőke mennyiségének és sokféleségének növelése. A cél az, hogy ezek a gyakorlatok általánossá váljanak, központi szerepet játsszanak az EU fenntartható, digitális és reziliens gazdasággá való átalakulásában.

Zöld digitális átalakulás: a tiszta digitális technológiákba való beruházások mozgósítása

26 európai ország írta alá az EU zöld és digitális átállásáról szóló nyilatkozatot, amelynek célja környezetünk kímélete érdekében felgyorsítani a zöld digitális technológiák használatát. A tagállamok együtt fognak működni annak érdekében, hogy felgyorsítsák a fejlett digitális technológiák – például az 5G és a 6G, a száloptika, a nagy teljesítményű számítástechnika és a dolgok internete – bevezetését és fejlesztését, mivel ezek kulcsfontosságúak a klímasemlegesség eléréséhez, valamint a zöld és digitális átalakulás előmozdításához a kiemelt ágazatokban, vagyis az energia, a közlekedés, a gyártás, az agrár-élelmiszeripar és az építés terén. A fellépés további területei közé tartozik a zöld felhő, a mesterséges intelligencia (MI) és a blokklánc-technológiák, a fenntartható hardverek és a zöld közbeszerzés előmozdítása, valamint a környezetbarát induló vállalkozások és a kkv-k támogatása.

Emellett az IKT-ágazat 26 vezérigazgatója csatlakozott az „Európai Zöld Digitális Koalícióhoz”, amellyel vállalataik nevében kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig jelentősen csökkentik szénlábnyomukat, és már 2040-re klímasemlegessé válnak. Az ezt lehetővé tévő megoldások közé tartozik az energia- és anyaghatékonyabb digitális technológiák fejlesztésébe való beruházás, valamint a megfelelő nem kormányzati és szakmai szervezetekkel való együttműködés a zöld digitális megoldások nettó környezeti hatásának mérése és nyomon követése érdekében. Végezetül a vállalatigazgatók elkötelezik magukat amellett, hogy más ipari vezetőkkel közösen iránymutatásokat dolgoznak ki a zöld digitális megoldások bevezetésére, hogy ezzel felgyorsítsák a fenntarthatóságra való átállást olyan ágazatokban, mint például az energia, a közlekedés, az építés és a mezőgazdaság.

Háttér-információk

2021-ben immár negyedik éve rendezik meg a digitális napot. A legutóbbi, 2019-es rendezvény középpontjában az intelligens és fenntartható mezőgazdaság, a kulturális örökség digitalizálása, valamint a nők digitális és technológiai ágazatokban való részvételének ösztönzése állt. Azóta jelentős előrelépés történt e kezdeményezések terén:

A Bizottság különböző nagyszabású kísérleti projekteket indított, és létrehozta a digitális innovációs központok (SmartAgriHubs) hálózatát az európai mezőgazdaság digitalizálásának előmozdítása érdekében. Ezek közé tartozik az IoF2020 elnevezésű, a mezőgazdasági termelőket célzó innovatív projekt, amely előmozdítja a dolgok internetének elterjedését a mezőgazdaságban, valamint a DEMETER, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők által irányított interoperábilis platformok létrehozását.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésben Európa tovább fokozza erőfeszítéseit a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó javaslatok, a Horizont Európa keretprogram és a Digitális Európa program révén. A Bizottság ösztönözni fogja a digitális technológiák alkalmazását a mezőgazdaságban olyan kezdeményezések révén, mint például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos mezőgazdasági tesztek és kísérletek.

A digitális kulturális örökséggel és az Europeanával foglalkozó szakértői csoport a kulturális örökség digitalizálására irányuló kezdeményezés elindítása óta háromszor ült össze, és jelentős előrelépés történt, különösen a tárgyi kulturális örökség 3D-s digitalizálása terén.

A „Nők a digitális világban” című 2020. évi eredménytábla tanúsága szerint továbbra is csökken a nemek közötti szakadék. 2019 májusában első alkalommal rendezték meg a Kreatív Európa MEDIA alprogramjának „Women on the move” (Nők mozgásban) napját, amelynek keretében a bevált gyakorlatokról készült áttekintést is kiadtak. Emellett tavaly a Bizottság bemutatta a 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiáját.

További információk
Digitális nap 2021”

Forrás:
Digitális nap 2021: Az uniós országok elkötelezték magukat az Európa digitális évtizede szempontjából kulcsfontosságú digitális kezdeményezések mellett; Európai Bizottság; 2021. március 19.

Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája, 2021. március 25. : Covid19, egységes piac, iparpolitika, digitális vonatkozások és gazdaság

„Főbb eredmények
Az uniós vezetők a videokonferenciájukon áttekintették a Covid19 okozta járványügyi helyzetet, és a transzatlanti kapcsolatokról tárgyaltak Joe Bidennel, az Egyesült Államok elnökével. Napirendjükön szerepelt továbbá a Földközi-tenger keleti térségében kialakult helyzet, az EU és Oroszország közötti kapcsolat, az egységes piac, a digitális menetrend és az euró nemzetközi szerepe is.

Az Európai Tanács tagjainak nyilatkozata, 2021. március 25.

Charles Michel elnök nyilatkozata az Európai Tanács tagjaival tartott videokonferenciát követően, 2021. március 25.

Covid19
Az uniós vezetők az oltóanyagok előállításának, célterületekre szállításának és bevezetésének felgyorsítását szorgalmazták. Hangsúlyozták az ezzel kapcsolatos átláthatóságnak és az exportengedélyek használatának a fontosságát. Nyugtázták a globális értékláncok jelentőségét, és ismét rámutattak, hogy a vállalatoknak tiszteletben kell tartaniuk a szerződéses szállítási határidőket. Az oltóanyagok elosztását illetően megerősítették a lakosságalapú arányos elosztási kulcs alkalmazását.

„Felkérjük az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy a 2021 második negyedévében előreütemezve leszállítandó 10 millió dózis BioNTech-Pfizer oltóanyagnak a szolidaritás jegyében történő elosztásakor foglalkozzon az oltóanyagszállítás sebességének a kérdésével.” Az Európai Tanács tagjainak nyilatkozata

A járványügyi helyzet tartós súlyosságát és az új variánsok jelentette kihívásokat figyelembe véve az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy egyelőre fenn kell tartani a korlátozásokat, ideértve a nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozásokat is. Azt is hangsúlyozták, hogy az egységes piacon belül továbbra is biztosítani kell az áruk és szolgáltatások akadálymentes áramlását, többek között a zöld sávok használata révén.

Előretekintve megállapodtak abban is, hogy el kell kezdeni előkészíteni a korlátozások fokozatos feloldására vonatkozó közös megközelítést annak érdekében, hogy amint a járványügyi helyzet lehetővé teszi a jelenlegi intézkedések enyhítését, koordinált módon kerüljön sor az ezt célzó erőfeszítések megvalósítására. Sürgős előrelépést szorgalmaztak az interoperábilis digitális Covid19-igazolványokkal kapcsolatos, a Bizottság javaslatára támaszkodó jogalkotási és technikai munkában.

Az uniós vezetők foglalkoztak az Unió által a világjárvány elleni globális küzdelemhez nyújtandó hozzájárulással is. Egyetértettek abban, hogy gyors ütemben kell haladni az oltóanyag-megosztási mechanizmus létrehozását célzó munkában azzal a céllal, hogy ki lehessen egészíteni és támogatni lehessen azt a vezető szerepet, amelyet a COVAX tölt be az oltóanyagokhoz való egyetemes hozzáférésnek és az oltóanyagok világszerte történő bevezetésének a biztosításában.

Uniós válasz a koronavírus okozta Covid19-világjárványra

Egységes piac, iparpolitika, digitális vonatkozások és gazdaság

Az uniós vezetők kiemelték az erőteljes és teljeskörűen működő egységes piac fontosságát, és hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni az uniós ipar – és azon belül a kkv-k – versenyképességét és rezilienciáját, fel kell gyorsítani a zöld és a digitális átállást, valamint megoldást kell találni a stratégiai függőségekre. Az európai iparstratégia aktualizálása során figyelembe kell venni a Covid19-válságból levont tanulságokat, és biztosítani kell, hogy a stratégia támogassa a helyreállítási erőfeszítéseket.

A vezetők hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni az EU digitális szuverenitását, mégpedig az önrendelkezését érvényesítő és nyitott módon, és felkérték a Tanácsot, hogy az előirányzott digitális politikai program előkészítése céljából mihamarabb vizsgálja meg a 2030-ig tartó időszakra szóló digitális iránytűről szóló bizottsági közleményt. Az európai szakpolitikai megközelítés finomítása érdekében felkérték a Bizottságot, hogy határozzon meg további kritikustechnológia-rendszereket és stratégiai ágazatokat, és bővítse ki az Európai Unió digitális transzformációra vonatkozó szakpolitikai eszköztárát.

„Együtt kívánunk dolgozni nemzetközi partnereinkkel az EU digitális normáinak népszerűsítése és a globális digitális szabályok kidolgozása érdekében.” – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Az uniós vezetők ismételten hangsúlyozták, hogy elkötelezettek amellett, hogy 2021 közepére konszenzuson alapuló megoldás alakuljon ki az OECD keretén belül a digitális gazdaság nemzetközi adóztatásáról. Megerősítették ugyanakkor, hogy amennyiben a globális megoldás nem tűnik elérhetőnek a közeljövőben, az EU kész előrelépni. Ezzel összefüggésben a vezetők megemlítették, hogy a Bizottság a közeljövőben javaslatot fog előterjeszteni a digitális illetékkel kapcsolatban annak érdekében, hogy azt legkésőbb 2023. január 1-jén be lehessen vezetni.

A május 7-i portói szociális csúcstalálkozóra figyelemmel a vezetők hangsúlyozták, hogy a digitális átállás előnyeiből senki sem maradhat ki.

Európa digitális jövője (háttér-információk)

Az EU egységes piaca (háttér-információk)

”

Forrás:
Az Európai Tanács tagjainak videokonferenciája; Európai Tanács; 2021. március 25.

Magyarország készül az Európa Tanács elnökségére

„ Magyarország a nemzeti közösségek védelmén és az európai emberek beoltásán fog dolgozni az ET következő elnökeként.

Az Európa Tanács (ET) következő elnökeként a nyelvhasználati jogok kérdése, a családok megvédése a Covid-19 következményeitől, az európai emberek mielőbbi beoltása és a nemzeti közösségek védelme jelentik majd Magyarország fő teendőit az elkövetkezendő fél évben – hangsúlyozta pénteken Szijjártó Péter Strasbourgban. A külgazdasági és külügyminiszter azt követően nyilatkozott, hogy találkozott az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének elnökével, Rik Daemsszel.

Magyarország május 21-től féléves időtartamra veszi át az Európa Tanács elnöki pozícióját. Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország az ET elnökeként törekszik arra, hogy jóvátegye az elmúlt hónapokban hozott hibás brüsszeli döntéseket. A miniszter bírálta továbbá a világjárványra adott európai választ, leszögezve: az oltóanyag beszerzésére vonatkozó központosított brüsszeli eljárások kudarcot vallottak.”

Forrás:
Szijjártó: Az ET elnökeként igyekszünk majd jóvátenni a hibás brüsszeli döntéseket; Mandiner/MTI; 2021. március 26.

Tállai: Az elektronikus fizetéssel mindenki nyer

„Soha nem látott csúcsokat dönt hazánkban az elektronikus fizetés. A forgalom bővülése a kereskedői oldalt is mozgásba hozta – rekordra ért a bankkártyás elfogadóhelyek száma is.

A koronavírus-válság hatalmas lökést adott az elektronikus fizetés terjedésének – mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese a Magyar Nemzeti Bank adatait idézve arról, hogy az elmúlt évben a magyarok csaknem 970 milliószor fizettek a bankkártyájukkal hazai kereskedőknél, azaz 64 millióval több tranzakció történt így, mint 2019-ben. A 7 százalékot meghaladó növekedés annak fényében különösen kedvező, hogy a pandémia miatt a kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékkal csökkent az elmúlt évben.

Azt, hogy a magyarok megszerették a nagyobb biztonságot nyújtó elektronikus fizetést, mindennél jobban mutatja, hogy immár két egymást követő negyedévben is meghaladta a 2000 milliárd forintot a bankkártyás fizetéssel elköltött összeg – emlékeztetett Tállai András. A vásárlások során az elmúlt évben a 2019. évinél 17 százalékkal magasabb összeget fizettek bankkártyával a magyarok a kereskedőknél. Az elmúlt év utolsó három hónapja abból a szempontból is rekordot hozott, hogy soha még ilyen magas kosárértéket nem mutattak ki a statisztikák: a bankkártyával fizetett átlagos tranzakciós érték 8351 forint volt.

Tállai András szerint a fizetési szokások megváltozását a kereskedők is érzik. Ezt mutatja, hogy tavaly év végére történelmi rekordot döntött a bankkártya-elfogadó terminálok száma az országban: már több mint 203 ezer bankkártya-elfogadó (POS) készülék működik, csak tavaly majdnem 30 ezerrel, 17 százalékkal bővült az üzemelő POS-terminálok száma, és csaknem tízezer kereskedőnél először nyílt lehetőség arra, hogy bankkártyával fizethessünk – emlékeztetett a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette, hogy a tavaly márciusban sikeresen debütált azonnali fizetési rendszert is elkezdték használni a kereskedők a kisebb üzletekben.

A következő hónapokban még látványosabb áttörésre lehet készülni, hiszen januártól immár jogszabály is kötelezi a kereskedőket arra, hogy ügyfeleiknek valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítsanak (bankkártyát vagy az azonnali fizetést). De – vélekedett Tállai András – ez a jogszabályi kötelezettségen túl is elemi érdekük a kereskedőknek, hiszen minden adat azt mutatja, hogy az emberek akarják használni az elektronikus csatornákat. Az elmúlt év végén már megközelítette a 10 milliót a forgalomban lévő plasztikok száma. Ezen belül a betéti kártyák száma 8,7 millióra emelkedett, ami 7,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ilyen mértékű bővülésre több mint egy évtizede nem volt példa.
Az államtitkár szerint az elektronikus fizetési lehetőségek bővülése, a készpénzhasználat visszaszorulása a harmadik járványhullám idején csökkenti a fizikai kontaktusokat, és így hozzájárulhat a vírus mihamarabbi legyőzéséhez.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elektronikus fizetési módok előretörése is segíti az online kereskedelem terjedését, s ha a biztonságról van szó, ma már alapvető fogyasztási cikkek is megrendelhetők otthonról, anélkül, hogy az üzletekben kitennénk magunkat a fertőzés kockázatának – emlékeztetett Tállai András. Ráadásul a jelenleg a korlátozások miatt zárva tartó üzleteknek lényegében a webshop az egyetlen lehetőségük arra, hogy valamekkora forgalmat produkáljanak. Az elektronikus fizetési módok előretörése ezeknek a kereskedőknek – a munkáltatói adók eltörlése, a bértámogatás és a kamatmentes gyorskölcsön mellett – a túlélést biztosíthatja.”

Forrás:
Tállai: Az elektronikus fizetéssel mindenki nyer; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2021. március 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Konferenciafelhívás: Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások

„Időpont: 2021. május 27.

Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését.

Az internet társadalmi hatásairól és szabályozási kihívásairól szóló gondolkodás középpontjában ma az online platformok állnak. A platformszolgáltatók ugyanis az elmúlt évtizedben jelentős mértékben újraszabták a világháló működését, és központi szereplőivé váltak a digitális információáramlásnak. Ahogy egyéni és társadalmi életünk egyre nagyobb részét kezdtük az online világban élni, úgy váltak egyre meghatározóbbá számunkra azok a struktúrák, amelyek szervezik és koordinálják az interneten zajló folyamatokat. Mára a platformok megkerülhetetlennek tűnnek életünk számos fontos területén: a társadalmi nyilvánosságnak, az információáramlásnak, a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének, a mindennapi vásárlásoknak éppúgy nélkülözhetetlen fórumává váltak, mint a munka világának vagy akár hivatalos ügyeink intézésének. Nem kérdés, hogy a platformokat üzemeltető szolgáltatók működése a korábbinál összetettebb és mélyebb társadalmi hatással jár, egyre nagyobb befolyást gyakorol alapjogaink érvényesülésére is, így összességében az eddigieknél is jelentősebb szabályozási és jogalkalmazási kihívások elé állít minket.

A gazdasági életben a platformok valamennyi ágazatban a korábbi szolgáltatók versenytársaként jelennek meg, az adott szektorban piaci pozícióhoz juttatva olyan szereplőket is, akik e nélkül nem lennének versenyképesek. Ez a piac újraelosztásával is együtt jár. Az egyes szektorok domináns gazdasági szereplői az új kihívásokra különböző üzleti stratégiákkal reagálnak, abban azonban egyetérteni látszanak, hogy akkor tudnak a megújult piaci környezetben versenyképesek maradni, ha maguk is innovatív módon szervezik át a működésüket. A platformok nemcsak a gazdasági életben, hanem a társadalom egyéb szegmenseiben is egyre jelentősebb szerepet játszanak, így alapvetően befolyásolják egyes alapjogaink, például a véleménynyilvánítás szabadsága, a személyes adatok védelméhez fűződő jog vagy a közérdekű információkhoz való hozzáférés érvényesülését. Ez nemcsak műszaki fejlesztéseket ösztönöz, hanem újszerű jogi konstrukciók kialakítását is szükségessé teszi.

Az online konferencia fő célkitűzése, hogy összegyűjtse az online platformok működésének társadalmi hatásaival, az alapjogok érvényesülésére gyakorolt befolyásával és a felmerülő szabályozási kérdésekkel kapcsolatos hazai tapasztalatokat, kutatási eredményeket és tudományos álláspontokat. A konferencia szervezői a jog- és az államtudomány, a szociológia és a politikatudomány köréből egyaránt befogadnak előadásokat. A konferenciára előadással 2021. április 23-ig lehet jelentkezni az előadás témáját röviden (legfeljebb 400 szóban) kifejtő absztrakttal az itki@uni-nke.hu e-mail címen.”

Forrás:
Konferenciafelhívás: Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatatóközpont; 2021. március 23.

Mesterséges Intelligencia (MI) és korrupció-megelőzés

„Az Állami Számvevőszék folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a környezetében zajló digitalizációs folyamatokat: az idei Integritás Szeminárium egyik központi témája a mesterséges intelligencia (MI) szerepe a korrupció megelőzésében. A robbanásszerű technológiai fejlődés innovatív megközelítéseket, módszereket igényel minden szereplőtől, így a számvevőszékektől is.

Technológia és korrupciómegelőzés

A műhelymunka megelőző napjai is rámutattak, hogy a döntési szituációkban (mérlegelési jogkör, méltányosság gyakrolása) jelentkezhetnek integritási veszélyek. A technológia szerepe a korrupció megelőzésében elsősorban az emberi tényező kizárása, hiszen emberek által alakított döntési folyamatok azok, amelyek esetében felmerül annak lehetősége, hogy azt megpróbálják külső szereplők a saját javukra befolyásolni. Az automatizált rendszerek, az információs technológia kiiktatja az emberi tényezőt a döntési folyamatból, így a korrupciós befolyás veszélyét is kizárja, a technológia programozása szerint „etikus”. Ma már Magyarországon is ilyen megoldások zárják ki a korrupció veszélyét a gyorshajtási bírságok kiszabásában, vagy az egyetemi felvételi rendszer folyamatában. Ugyanakkor ennek a megoldásnak megvannak a maga korlátai is: csak olyan problémákat képes kezelni, amelyekre azt előzetesen programozták.

Ki a felelős a mesterséges intelligencia döntéseiért?

A mesterséges intelligencia ugyanakkor definíciója szerint képes a tanulásra és így előre nem látható helyzeteket is képes kezelni, rugalmassága hozzámérhető az emberi intelligencia flexibilitásához. Azonban ez a technológia is komoly kihívásokkal állít szembe minket. Felelős-e a mesterséges intelligencia a döntéseivel esetlegesen okozott károkért? És képesek vagyunk-e az algoritmusok által hozott döntéseket elfogadni és azokban megbízni?

A múlt, vagy a jövő ellenőrzése?

Conceição Ventura, a portugál számvevőszék szakértője többek között az EUROSAI Audit és Etika Munkacsoportjának munkáját is bemutatta. Előadásában arra is rávilágított arra, hogy a tudásmegosztás és a legjobb gyakorlatok felkutatása során a munkacsoport számos olyan eszközt, mechanizmust és módszertan feltárt, amely a csalás és a korrupció megelőzésére alkalmazható az ellenőrzés és más ellenőrzési tevékenységek során, ideértve a csalás elleni információs technológiai megoldásokat is. Az ellenőrzéseket tekintve azt is megfogalmazta, hogy a mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy ne csak a múltba tekintsünk, hanem a jelenre fókuszáljunk és lehetőséget ad az előretekintésre és a proaktív beavatkozásra is.

Bízunk a technológiában vagy tartunk tőle?

Az információs és technológiai eszközök alkalmazása az emberek és gépek közötti relációt is átrendezi. A mesterséges intelligencia algoritmusai nem átláthatóak a hétköznapi ember számára, felmerül, hogy az emberek képesek-e megbízni az így hozott döntésekben, probléma megoldásokban. További dilemmaként előkerült, hogy inkább a közszféra vagy inkább a magánszféra szakértőit érdemes bevonni az ilyen rendszerek fejlesztési folyamatába. A workshopon a résztvevők szavazással is véleményt nyilváníthattak, hogy veszélynek, kihívásnak, lehetőségnek vagy az emberiség jövőjének tartják a mesterséges intelligenciát. Ennek eredményeként a legtöbben a mesterséges intelligencia alkalmazását nem veszélyként, hanem lehetőségként értékelték.

Ki auditálja az algoritmusokat?

A workshop egyik fontos kérdése volt, hogy a technológia, a mesterséges intelligencia képes-e bizonyos szakmákban az emberi munka helyettesítésére, elvégezhetik-e a számvevők munkáját a robotok? A beszélgetés arra hívta föl a figyelmet, hogy csak úgy mint korábbi ipari forradalmak során is az új technológia megjelenése nem csupán szakmákat szűntethet meg, hanem új munkahelyeket diszciplínákat hoz létre. Tehát egészében rendezi át a társadalmi viszonyokat, formálja át a társadalmi gyakorlatokat. Ennek nyomán Helen Abrou Lopes arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán veszély vagy lehetőség a számvevőszékek számára, hanem új feladat: a számvevőszékek feladata, hogy az algoritmusokat „ellenőrizzék”, auditálják, átláthatóvá tegyék, mindezzel megerősítsék a társadalom bizalmát ezekben az új technológiákban.

Etikus algoritmus? Etikus programozók?

Ezzel együtt nemcsak az a kérdés vetődik fel, hogy az algoritmusok minden esetben etikus döntéseket képesek-e hozni, hanem az is, hogy akik az algoritmusokat készítik azt etikus hozzáállással teszik-e. Ebből kifolyólag a mesterséges intelligencia alapú rendszerek integritása sem biztosított, így a jövőben a számvevőszékek az ellenőrzéseikben az ilyen alkalmazások vizsgálatára is kell térjenek.

Mi ismerjük az algoritmusokat, vagy ők ismernek minket?

Constantine Palicarsky, a UNODC szakértőjének előadása nyomán felvetődött az a kérdés is, hogy egyáltalán az államok és így a számvevőszékek számára megvan-e annak a lehetősége, hogy a technológia fölötti kontrol biztosítható legyen, hiszen ennek előfeltétele a szoftverek kódok, algoritmikus hozzáférhetősége, megismerhetősége. Ez jelenleg nem biztosított, hiszen ez a cégek üzleti titkát képezi. Hogyan biztosítható tehát, hogy a társadalom vagy az állampolgárok választott képviselőik útján kontrollálják a technológia alkalmazását, amely ahogyan az előadásból is kiderült számos esetben korlátozhatja alapvető alkotmányos jogok érvényesülését, például a magánszférához fűződő jogot. Ez utóbbi kockázatot fokozza, hogy az emberek nincsenek is tudatában annak, hogy életük legfontosabb mozzanatait, mindennapjait algoritmusok követik és elemzik.

Akié a technológia, azé a hatalom?

További fontos kérdésként merült föl a technológiákhoz való hozzáférés egyenlőtlensége. Az világos, hogy a fejlett világ jobb hozzáférési lehetőségekkel rendelkezik a legfejlettebb technológiákhoz, mint a szegényebb országok. De további lényeges kérdés, hogy az emberek, az államok vagy a semmilyen állam joghatósága által nem ellenőrizhető cégek, információs technológiai konglomerátumok rendelkeznek-e a társadalmak ellenőrzését is lehetővé tevő mesterséges intelligenciákkal.

Helena Abreu Lopes, a portugál számvevőszék bírája előadása a mesterséges intelligencia alkalmazásának vonatkozásait mutatta be az összeférhetetlenség eseteinek megítélésében és az elfogulatlan döntések terén. A résztvevők a beszélgetés során arra is kitértek, hogy a mesterséges intelligencia a számvevőszékeket szerepük betöltése során milyen lehetőségekkel és kihívásokkal szembesíti.

Mauro Orefice, az olasz számvevőszék szakértője gazdag előadást tartott a technológiai eszközök alkalmazásának lehetőségeiről az ellenőrzések valamint a korrupció elleni fellépés terén. Milyen területeken alkalmazható a mesterséges intelligencia?

Az Egyesült Arab Emírségek szakértője, Mr. Mohamed Hasan AlHammadi a számvevőszék fejlesztési programján kívül több olyan területet is bemutatott, amelyben a mesterséges intelligenciát már alkalmazzák, így a beszéd- és arcfelismerő rendszereknek a felvételi eljárások és a csalások feltárására készített interjúk során játszott szerepéről, valamint a feltörekvő technológiák közbeszerzési eljárásokban történő alkalmazások lehetőségeiről is beszélt.

A résztvevők aggályaikat is megfogalmazták, miszerint a gépek szerepének előretörésével a pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések során az ellenőrök elavult szereplővé válhatnak. Az átalakulás eredményeként tehát, nemcsak a számvevőszékeknek, hanem az egyéneknek, azaz a számvevőknek is válaszokat kell keresniük a technológiai forradalom kihívásaira…”

Forrás:
Csütörtöki workshop: MI és korrupció-megelőzés; Állami Számvevőszék; 2021. február 25.

Informatika, távközlés, technika

A T-Systems részvételével fejlődik tovább a ZalaZONE tesztpálya

„A T-Systems Magyarország építi a zalaegerszegi járműipari tesztpálya speciális irányítási és informatikai rendszerét az Autóipari Próbapálya Zala (APZ) megbízásából. A nyílt uniós közbeszerzési eljárásban elnyert, nettó 1,249 milliárd forint értékű tender révén tovább erősödik az APZ és a T-Systems több éves múltú, a tesztpálya-projekt kezdetéig visszanyúló együttműködése, amelynek eredményeként a jövőt idéző létesítmény folyamatosan új technológiai megoldásokkal és szolgáltatásokkal gazdagodik. 

A beruházás keretében a próbapálya területén megvalósul az autonóm járművek V2X kommunikációját biztosító hálózat tervezése, az 5G-s privát campus hálózat tervezése és az alapinfrastruktúra egy részének kiépítése (mindkettő 240 hektár területi lefedettséggel). Emellett a terület fizikai védelmét és a pályán történő biztonságos tesztelést szolgáló teljesen digitalizált kerítésvédelmi és kamerarendszer is kiépül. A 12-20000 V-os tartományban működő elektromos hálózat tervezése és teljes kivitelezése – több kilométer hosszan – megújuló energiaforrásra is támaszkodva (több pályaelem önálló napelem-szigetről fog üzemelni), valamint a kiszolgáló rendszerek adatkapcsolatát biztosító optikai és réz kábelhálózat tervezése és kivitelezése, illetve a tesztpálya működését kontrolláló, magasan automatizált irányítóközpont tervezése és kivitelezése szintén része a szerződésnek.

A most megvalósuló beruházás eredményeként a ZalaZONE pozíciója tovább erősödik az európai tesztpályák rangsorában és világszinten is egyedülálló tesztkörnyezetet tud biztosítani a hagyományos és az önvezető járműipar szereplői számára is. „Hasonló komplexitású, az autonóm járműveket is kiszolgálni képes tesztcentrum alig akad Európában, így a zalaegerszegi pálya érezhető vonzerőt gyakorol a legfejlettebb technológiát használó kutatási, felsőoktatási és ipari szereplőkre. Emellett a magyar gazdaságra kifejtett hatása is felmérhetetlen, hiszen együttműködési terepet biztosít a digitális gazdaság aktorainak, és hozzájárul, hogy Magyarország a járműipari K+F-területén együtt haladjon a világ élvonalával”, nyilatkozta Hamar Zoltán, az APZ cégvezetője.

A ZalaZONE Járműipari Tesztpálya első ütemének hivatalos megnyitására két éve, 2019 májusában került sor, ugyanakkor az APZ Kft. azóta is folyamatosan fejleszti a centrumot a pálya üzemeltetésével párhuzamosan. A ZalaZONE 2022 tavaszára az önvezető rendszerek fejlesztésére még inkább alkalmassá válik, amihez a T-Systems által végzett fejlesztés is jelentős mértékben hozzájárul. Az autonóm vezetési funkciókkal rendelkező járművek és az azok irányításában részt vevő műszaki eszközök együttműködéséhez nélkülözhetetlen alacsony késleltetésű hálózatok kiépítésében a Magyar Telekom és a T-Systems eddig is kulcsszerepet játszott. A pálya igényeihez igazodva 2019 tavaszán hozott létre 5G teszthálózatot a T-Systems, a Telekom és az Ericsson lehetővé téve, hogy a 10 ms alatti késleltetésű adatkapcsolat révén az önvezető autók biztonságosan kommunikálhassanak egymással – illetve opcionálisan a vezérlő központtal –, és képesek legyenek időben reagálni a forgalmi helyzetekre.

A T-Systems volt az egyik résztvevője annak a kísérleti projektnek is, amelynek keretében – szintén 2019-ben – a világon elsőként került sor szabványos 5G eszközök által biztosított szabványos 5G rádiós adatkapcsolat segítségével végrehajtott forgalmi szituációs tesztekre önvezető járművekkel a ZalaZONE-on a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szorosan együttműködve. Az évről évre továbbfejlesztett infrastruktúrának köszönhető, hogy a tesztpályán közlekedő autonóm járművek képességeit immár nagy sebességek és kis távolságok mellett, a valóságos közlekedési viszonyokat (például egy forgalmas autópályát) szimuláló körülmények között lehet tesztelni.”

Forrás:
A T-Systems részvételével fejlődik tovább a ZalaZONE tesztpálya; IT Business/MTI; 2021. március 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Bemutatták a Digitális Élelmiszeripari Stratégia keretrendszerét

„Hazánkban az élelmiszeripar a válságálló ágazatok közé sorolható, a cél pedig az, hogy a növekedése tovább folytatódjon, valamint az, hogy minden ember asztalára olyan ételek kerülhessenek, melyek megfizethetőek és jó minőségűek egyaránt. A cél elérése érdekében a vidékfejlesztési programban háromszor akkora fejlesztési keretre pályázhatnak majd ágazat szereplői a korábbi uniós ciklusokhoz képest.

Az élelmiszeripar az egyik legnagyobb feldolgozóipari ágazatnak számít Magyarországon folyamatosan javuló eredményességgel, ráadásul az ágazat még a koronavírus-járvány idején is tudott növekedni, amit a digitalizáció csak még tovább ösztönözhet – jelentette ki dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a 34. Digitális Jólét Fórumon, amelyet március 18-án a koronavírus okozta járványhelyzet miatt online tartottak meg – írja közleményében az Agrárminisztérium.

A Fórumon bemutatásra kerültek a Digitális Élelmiszeripari Stratégia elkészült helyzetelemzésének és javasolt intézkedéseinek részanyagai. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az élelmiszergazdaság egy nagyon összetett rendszer, amelyet nemcsak sok tényező befolyásol, de rengeteg kihívásnak is meg kell felelnie. Kiemelte, a hazai élelmiszeripar egy sikeres ágazat és növekedése tovább folytatódhat, hiszen a jövőben a vidékfejlesztési programban a korábbi uniós ciklushoz képest háromszor akkora fejlesztési keretre, mintegy 750 millió forintra pályázhatnak majd az élelmiszeripar szereplői.

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője szerint a digitalizáció kapcsán széles társadalmi összefogásra van szükség, hiszen csak így lehet felvenni a versenyt a piac fajsúlyos szereplőivel. Kiemelte, hogy a Digitális Élelmiszeripari Stratégia előkészítésében az Agrárminisztérium és a Digitális Jólét Program mellett a hat hónappal ezelőtt megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) is részt vett. Hozzátette: a digitalizációs stratégiák kialakításakor elsődlegesen azt szükséges szem előtt tartani, hogy tiszta adatból, hasznos robotok segítségével és érthető hálózatok közreműködésével tudunk csak hatékony irányítást és újszerű ügyfélélményt elérni.

Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az élelmiszeripar fejlesztése során elsődleges cél az ellátásbiztonság, hogy jó minőségű, megfizethető, hazai élelmiszerek kerülhessenek minden család asztalára. Ennek elérését segítik a digitális fejlesztések és eszközök, amelyeknek köszönhetően jelentősen növelhető a gyártás hatékonysága is. A Fórumon a stratégia keretrendszerének bemutatása mellett, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet munkájáról, továbbá a logisztika és az élelmiszeripar kapcsolatáról is hallhattak a résztvevők.”

Forrás:
Bemutatták a Digitális Élelmiszeripari Stratégia keretrendszerét; Agrárszektor.hu; 2021. március 22.

Megújult a Kéktúra honlapja

„A Magyar Természetjáró Szövetség, a kéktúrák koordinátora és a túramozgalom védjegyének birtokosa tájékoztatást adott ki arról, hogy a Kéktúra weboldala teljesen megújult.

Az új honlap asztali és mobil eszközökről is elérhető, és igyekszik a legfiatalabb generáció informatikai igényeit is kiszolgálja.

Az oldalon átlátható képet nyújtanak az Országos Kéktúráról, a másodikként létrejött Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúráról és a legifjabbról, az Alföldi Kéktúráról. A három kéktúra alkotta Országos Kékkör és a Gyermekkéktúra információi mellett szakasz leírások, azok legfrissebb távolság adatai, átlagos teljesítési ideje, szintgörbéje, GPX fájlként letölthető útvonala és a bélyegzőhelyek listája is itt szerepel. Az Országos Kéktúra leírása angol, német és szlovák nyelven is olvasható.

A megújult weboldal főbb elemei emellett a publikus teljesítők adatbázisa, az aktuális erdőlátogatási korlátozások, kéktúrás hírek és változások, szálláshelyek, látnivalók, tömegközlekedési kapcsolatok, a parkolás lehetőségei.

Kiemelik, hogy a Kéktúra a Nemzeti Értéktár része, ezért a honlap nem tartalmaz reklámokat, kizárólag a természetjárókat segítő és túrázásukat megkönnyítő tudásátadást szolgálja. A honlap szerkesztője az MTSZ, így ez az oldal az egyetlen hiteles kiindulópont és információs bázis, amely az évente több tízezres, a kéket bejárni tervező természetjáró számára nyújt biztos támpontot.”

Forrás:
Megújult a Kéktúra honlapja; Magyar Narancs/MTI; 2021. március 26.
Kéktúra

Információ röviden

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. március 29.
Formát ölt az Európai Unió kiberbiztonsági épülete

Az Európai Unió intézményrendszere a koronavírus járvány okozta válsághelyzetben is (vagy talán, éppen azért) figyelmének középpontjában tartja a kiberbiztonság kérdését. Mintegy negyed éves előkészítő munka és tárgyalás sorozat után az Európai Unió Tanácsa (tehát az Unió tagállamainak kormányait, szakminisztereit tömörítő, lényegében folyamatosan működő döntéselőkészítő testület) 2021. március közepén ún. következtetésekben foglalta össze álláspontját az új kiberbiztonsági stratégiáról. A „következtetés” (angolul: conclusion) megtévesztően gyengének látszó jelentéstartalma ellenére nagyon fontos eszköz az uniós döntéshozatal sok áttételű mechanizmusában. Szándékoltan nem jogszabály ez a dokumentum, ebben az értelemben tehát nincsen kötelező ereje. Lényegében egy köztes lépcsőfok: a kiberbiztonságot szolgáló intézkedések koncepcióját megfogalmazó stratégia, és a végrehajtásra fókuszáló jogszabályi elemek közti kapcsolat megteremtése a célja. A Tanács által most elfogadott következtetések lényegében egy politikai iránymutatás formájában jelölik ki a tavaly decemberben beterjesztett uniós kiberbiztonsági stratégia gyakorlati megvalósításának hogyanjait és mikéntjeit (márpedig a politikai konszenzus egy ilyen sok tagot tömörítő szervezetrendszerben döntő lehet).

A kiberbiztonság már egy ideje az EU egyik legfontosabb prioritása. Az Unió a 2013. évi uniós kiberbiztonsági stratégiával kezdve átfogó, rendszerszemléletű nemzetközi kibertér politikát dolgozott ki. A partnereivel folytatott kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű együttműködés révén előmozdította a globális, nyitott, stabil és biztonságos kibertér létrejöttét. Az EU harmadik országokat is támogatott a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességük fokozása és a számítógépes bűnözés elleni hatékonyabb fellépés terén, és a 2017. évi uniós kiberdiplomáciai eszköztára használatával hozzájárult a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz a kibertérben. A 2020-ban kirobbant koronavírus-válság idején ugyanakkor megsokasodtak az egészségügyi intézmények elleni kibertámadások, ami megmutatta, mennyire fontos az infrastruktúrák védelme. Nyilván ez is fontos szerepet játszott abban, hogy amikor az EU 2020 decemberében a digitális tér átfogó megújítására hirdetett programot, akkor az ambiciózus programcsomag két jogszabály tervezete (tehát a Digitális Szolgáltatásokról szóló Jogszabály, és a Digitális Piacról szóló Jogszabály) mellett átfogó koncepciót terjesztett elő a mind veszélyeztetettebbnek számító kiberdomén hatékony védelmére is.

Az Európai Bizottság (valamint a Kül- és Biztonságpolitkai Főmegbízott) által decemberben beterjesztett új kiberbiztonsági stratégia célja, hogy megőrizze a globális és nyílt internetet, biztosítékot nyújtva ugyanakkor arra, hogy a biztonság mellett az európai értékek és a mindenkit megillető alapvető jogok is védelmet élvezzenek. A dokumentum három területen konkrét intézkedési javaslatokat is megfogalmaz:

Reziliencia, technológiai szuverenitás és vezető szerep
A hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó szabályok reformja. A cél a kritikus állami és magánszektor kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének (rezilienciájának) növelése. Az Unió technológiai szuverenitásának és vezető szerepének megteremtését szolgálná a digitális innovációs központok szerepének erősítése.

Operatív kapacitás kiépítése: a megelőzés, elrettentés és reagálás elősegítése
Egy új közös tagállami kiberbiztonsági egység felállítása. A cél, hogy az együttműködés révén jelentősen növekedjen a kibertámadások megelőzésének, az elrettentésnek, illetve a bekövetkezett incidensekre való reagálásnak a képessége és hatásfoka. Prioritás továbbá a kiberdiplomáciai eszközkészlet megerősítése.

A globális és nyitott kibertér kiépülésének és működésének támogatása
Kulcsfontosságú cél a kibertér nemzetközi biztonságának a garantálása. Fontos mozzanat, hogy az EU tovább erősítse az uniós kiberdiplomáciai eszköztárat, illetve átfogó menetrend kidolgozása révén fokozza a harmadik országokban a kiberkapacitás-építésre irányuló erőfeszítéseit. Fontos intézményi fejlesztés egy globális hatókörű uniós kiberdiplomáciai hálózat létrehozása, hogy nemzetközi szinten népszerűsítse a kibertérrel kapcsolatos EU elképzeléseket.

Nem elhanyagolható a „környezeti” szerepe annak a ténynek sem, hogy a 2019 év végén hivatalba lépő új Európai Bizottság (ezen belül különösen az új kiberbiztonsági stratégiát társ-beterjesztőként jegyző Kül- és Biztonságpolitikai Főmegbízott) egy markáns geopolitikai szerepvállalás programjával kezdte meg működését. Ennek fényében érthető, hogy az új kiberbiztonsági stratégiával kapcsolatos távlati elvárás az, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy fokozza vezető szerepét a kibertérre vonatkozó nemzetközi normák és szabványok terén, valamint, hogy világszerte erősítse az együttműködést partnereivel egy globális, nyitott és biztonságos kiberdomén kialakítása érdekében.
A most, 2021. március 22-én elfogadott tanácsi következtetés feladata, mint említettük az, hogy a koncepciókat felrajzoló, általános kereteket kijelölő stratégia gyakorlati megvalósításához szükséges lépéseket kijelölje. Ennek keretében ez az elvi dokumentum kijelöl bizonyos intézkedési területeket, és azokkal kapcsolatban megbízást ad egy másik uniós testületnek (nevezetesen az Európai Bizottságnak, valamint a Kül- és Biztonságpolitikai Főmegbízottnak) arra, hogy immár konkrét szakpolitikai intézkedési terveket dolgozzon ki. Ennek megfelelően a dokumentum összegzésként megerősíti, hogy az uniós kiberbiztonság kiépítésének célja az, hogy hozzájáruljon az Unió stratégiai autonómiájának megszerzéséhez, közben a nyitott digitális gazdaság megőrzését is mindig szem előtt tartsa. Ezt követően azonban immár konkrétan nevesít néhány olyan intézkedési területet, ahol az elkövetkező években a kiberbiztonság európai megerősítését célzó fejlesztéseknek összpontosulniuk kell:

kiberbiztonsági műveleti központok hálózatának kiépítése a hálózatok monitorozására, és a támadások korai előrejelzésére
közös uniós kiberbiztonsági egység létrehozása, a kiberbiztonsági válsághelyzetek hatékony kezelésére
közös uniós 5G eszközkészlet kialakítása, az 5G hálózatok kiberbiztonsági védelmének biztosítására
közös uniós internet biztonsági szabványok bevezetése, mivel ezek kulcsfontosságúak a kibertér biztonságának elősegítésében, miközben a globális internetes hálózatok nyitottságát is szolgálják
az erős titkosítás eljárásai kifejlesztésének támogatása az alapvető állampolgári jogok és a digitális biztonság megőrzésére
az EU kiberdiplomáciai eszközkészletének továbbfejlesztése, a kibertámadások megelőzésének és elhárításának elősegítésére
egy közös uniós kiberhírszerzési munkacsoport felállítása az EU általános célú hírszerző szervezetének (EU INTCENT) megerősítésére
multilaterális együttműködések erősítése a kiberbiztonság és kibervédelem területén
az Unió kiberbiztonsági kapacitás-építő tevékenységének kiterjesztése az EU-n kívüli területekre annak érdekében, hogy a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség világszerte növekedhessen

A fenti intézkedések megvalósítására az Európai Unió Tanácsa arra bíztatja az EU Bizottságot, valamint a Kül- és Biztonságpolitikai Főmegbízottat, hogy dolgozzanak ki egy részletes megvalósítási tervet. A következtetésben foglaltak megvalósulásának nyomon követésére pedig egy időszakosan megújítandó cselekvési terv szolgál majd.
Formát ölt az Európai Unió kiberbiztonsági épülete; Nyáry Gábor; Ludovika blog; 2021. március 24.
A Tanács következtetései a digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégiáról (2021); Európai Unió Tanácsa; 2021. március 22.
The EU’s Cybersecurity Strategy for the Digital Decade. Joint Communication to the European Parliament and the Council; Európai Bizottság; 2020. december 6.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kínai kíberhírszerzési hadműveletek finnországi és észt célok ellen

A héten két észak-európai állam is részleteket tett közzé az ellenük irányuló, a feltételezések szerint kínai kiberhadviselési csoportoktól kiinduló akciókról. A hét közepén a Finn Biztonsági és Hírszerző Szolgálat a kiberbiztonsági szakértők által APT31-ként regisztrált kínai hackercsoportként azonosította azokat a támadókat, akik tavaly ősszel intéztek összehangolt akciókat a Finn Parlament számítógépes hálózata ellen. A támadás során egész sor e-mail fiókot sikerült feltörniük, köztük számos képviselő hivatali e-levelező fiókját is.
Ugyanakkor Észtországban is kipattant egy kémügy: a héten kémkedésért elítélték Tarmo Kőuts észt tudóst, aki tengerészeti és tengeralattjáró projekteken dolgozott, és így hozzáférése volt NATO-minősítésű titkos dokumentumokhoz is. A vád (illetve az ítélet) szerint 2018 óta dolgozott a Kínai Egyesített Vezérkar Hírszerző Igazgatóságának.
Chinese espionage operations in Finland and Estonia highlight security challenges; Grzegorz Stec; MERICS EU-China Weekly Review; 2021. március 24.

A Magyar Honvédség kiemelt feladata lesz idén a kibertér-műveleti doktrínamegalkotása

A napokban megjelent az a Honvédelmi Miniszteri utasítás, amely a honvédelmi szervezet aktuális, kiemelt feladatait határozza meg, valamint a következő évek fő célkitűzéseit jelöli ki. A dokumentum több olyan területet is kijelöl, amelyek a kiberbiztonság erősítése szempontjából meghatározóak lehetnek:
A technikai adatszerző eszközpark korszerűsítése, a honvédségi szervezet minősített összeköttetéseinek biztosítása mellett kiemelten szól a honvédelmi ágazati szintű kibervédelmi képességfejlesztésről. Feladatként szabja meg ugyanakkor az MH Kibertér-műveleti doktrína kiadását az MH kiberképességeinek részét képező műveleti központ kialakításához.
A korábbi hasonló szabályozásokhoz képest most újdonság, hogy az egyes feladatokhoz felelőst is rendel, illetve néhány esetben éven belüli végrehajtási határidőket is megjelöl.
Idén is megjelent a honvédelmi szervezetek aktuális feladatait összesítő utasítás; Gyömbér Béla; Jogalappal; 2021. március 19.
14/2021. (III.19.) HM utasítás a honvédelmi szervezet 2021.évi kiemelt feladatainak, valamint a 2022-2023. évi fő célkitűzéseinek meghatározásáról; Nemzeti Jogszabálytár, 2021. március 20.

Különleges hajót kap a Brit Haditengerészet a kritikus tengeralatti kábelek ellenőrzésére

A kritikus nemzeti infrastruktúra védelme az új brit védelmi politika egyik sarokköve lesz. Ben Wallace hadügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a tenger alatti távközlési kábelek védelme elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen a szigetország nemzetbiztonsága szempontjából. Az oroszok ugyanis (utalt Nagy-Britannia elsődleges ellenségképének dobogósára) „élénken érdeklődnek” a tengeralatti kábelek iránt, és hathatós ellenlépések nélkül ez súlyos veszélybe sodorhatja a létfontosságú információs infrastruktúra biztonságát. A tengerfenéken futó kábelek szabotálásával a tengeralattjáró-hadviselés fenyeget elsősorban. A hatékony védekezés érdekében a brit kormányzat elhatározta, hogy specializált óceánjáró felderítő hajót építtet, hogy ezzel erősítse a Brit Haditengerészet önálló információszerző kapacitásait. A Többcélú Óceán-felderítő Hajó fejlett érzékelő szenzorokkal lesz felszerelve, illetve számos önjáró felderítő robotot (robot mini-tengeralattjárót) is képes lesz majd bevetni az Egyesült Királyság felségvizein éppen úgy, mint a világtengereken. A magas szinten automatizált felderítő hajót a tervek szerint 15 főnyi legénység szolgálja majd ki. Vízrebocsátásának tervezett dátuma: 2024.
New Royal Navy ship to protect ’critical’ undersea cables; Jonathan Beale; BBC; 2021. március 22.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. március 22-március 26.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati felhívás EKR001085552020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/56
Közzététel dátuma: 2021.03.23.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.12.
Javítási keretszerződés megkötése a Pécsi Tudományegyetem részére 24 hónapos időtartamra, az informatikai eszközpark rendeltetésszerű működéséhez szükséges javítási munkák elvégzése, valamint a műszaki leírásban meghatározott alkatrészek beszerzése. Nettó 12.000.000. Ft keretösszeg erejéig, 12 hónap jótállással az elvégzett munkára, valamint az alkatrészekre. A szerződés 12 hónappal meghosszabbítható.
Lásd bővebben

AF – Egyedi KM – MS nagyvállalati licencszerződés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/56
Közzététel dátuma: 2021.03.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.19.
A jelen közbeszerzési eljárás keretében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (továbbiakban DKÜ Zrt.) a HungaroControl Zrt. részére Microsoft vagy azzal egyenértékű nagyvállalati licenceket kíván beszerezni.
Lásd bővebben

Különböző típusú biztonsági okmányok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/57
Közzététel dátuma: 2021.03.24.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.06.
Lásd bővebben

WAN/LAN eszközök üzemeltetése és támogatása/2021.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/57
Közzététel dátuma: 2021.03.24.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.21.
Lásd bővebben

Győr 750 applikáció fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/58
Közzététel dátuma: 2021.03.25.
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.06.
3 db telefonos applikáció fejlesztése Győr 750 éves évfordulója alkalmából, mely oktatási, turisztikai célokat is szolgál és közgyűjteményhez (könyvtár) is kapcsolódik
Mobiltelefonos kültéri játékok gyerekek és játékos felnőttek részére
Célcsoport: győri, Győr környéki általános és középiskolás korú gyerekek
Lásd bővebben

Informatikai eszk.,tonerek,licencek beszerzése (2)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/59
Közzététel dátuma: 2021.03.26.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.23.
Informatikai eszközök, tonerek és licencek beszerzése a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal, valamint Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata költségvetési intézményei részére: Microsoft licencek beszerzése, Informatikai eszközök, tonerek beszerzése, Sophos tűzfal licencek beszerzése
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Irányítás-IT alépítményi rdsz tervezés,kivitelezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/55
Közzététel dátuma: 2021.03.22.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A zalaegerszegi járműipari tesztpálya speciális irányítási- és IT alépítményi rendszer tervezése és kivitelezése.
Nyertes ajánlattevő feladatát képezi a zalaegerszegi járműipari tesztpálya speciális irányítási- és IT alépítményi rendszer tervezése és kivitelezése a szerződéstervezet rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak szerint:
A kivitelezési feladat része az Autóipari Próbapálya Zala Kft. területén kiépítendő gyengeáramú alépítmény, hírközlő vezeték hálózat, KIF&KÖF hálózat, kerítésvédelmi rendszer, építményfelügyeleti rendszer, valamint két db 40 m magas rácsos torony építése és telepítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.249.447.040,- Ft
Lásd bővebben

IKT képzési programcsomag
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/56
Közzététel dátuma: 2021.03.23.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft.;H-Didakt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zártkörűen működő Részvénytársaság;WEBváltó Számítástechnikai és Internet-adatbanki Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 536.757.733,- Ft
Lásd bővebben

Szoftverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/57
Közzététel dátuma: 2021.03.24.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: BIT SERVICE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1. részterület: Adobe szoftverlicencek beszerzése, új licencek előfizetése és meglévő előfizetések meghosszabbítása, 2. részterület: Egyéb irodai szoftverek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.937.620,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató_E-learning tananyagok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/57
Közzététel dátuma: 2021.03.24.
Ajánlatkérő: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: E- Educatio Információtechnológia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4200 fő, agrárszakképzésben résztvevő tanuló számára „T” kategóriás, ITM által akkreditált E-learning tananyag (4200 db kupon) és a közúti elsősegély tanfolyamot támogató E-learning tananyag (4200 db kupon).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.080.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SZGRK17 keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/57
Közzététel dátuma: 2021.03.24.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére kliens oldali informatikai eszközök beszerzésére.
1. rész: Homogén kliens oldali informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.328.108.825,- Ft
Lásd bővebben

TOPPIR alkalmazás támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/57
Közzététel dátuma: 2021.03.24.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: CompuTREND Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 84.300.000,- Ft
Lásd bővebben
TOPPIR: Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot támogató Pénzügyi Rendszer

Hardver és Szoftver Keretszerződés 2021-2022
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/58
Közzététel dátuma: 2021.03.25.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság;Axon Labs Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.451.720,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A szakpolitikai laboratóriumok fejlődése és a szakpolitikai tervezés az Egyesült Királyság kormányzatában

„A Policy Design and Practice negyedéves periodika idei első számában az „Evolution of policy labs and use of design for policy in UK government” címmel megjelent elemzés a brit szakpolitikai laboratóriumok szakpolitikai tervezésben (design for policy) betöltött szerepét, illetve maguknak a laboratóriumoknak a fejlődési pályáját ismerteti. Mint a szerző megjegyzi, a szakpolitikáknak és a tervezésnek egyaránt kiterjedt szakirodalma van, a kettő metszetében lévő szakpolitikai tervezésnek ugyanakkor elég szűkös. A gyakorlat e téren jóval az elmélet előtt jár. A szakpolitikai tervezés a ’90-es években került előtérbe, azon belül is egyre nagyobb szerepet kaptak a szakpolitikai laboratóriumok. Ez utóbbiak többféle néven jelennek meg a szakirodalomban (policy labs, policy innovation labs, social labs, design labs, co-design labs, public sector innovation labs, government innovation labs (i-teams), public and social innovation labs (psilabs), public innovation spaces, user-centered policy design (UCPD) teams), hasonló tartalommal és célokkal. Közös jellemzőjük, hogy olyan multidiszciplináris kormányzati-közigazgatási munkacsoportokként működnek, amelyek innovációs módszertanok egész sorával kísérleteznek (a tervezést is beleértve), bevonva a polgárokat is a szakpolitika-fejlesztésbe. Jelenleg 100-nál is több ilyen laboratóriumról tudunk szerte a világban, az Egyesült Királyságban ezek közül 14 működik országos vagy regionális szinten. Miközben számuk folyamatosan nő, több közülük megváltoztatta profilját vagy akár be is zárt. Hogyan lehetne felrajzolni a laboratóriumok fejlődési pályáját, illetve hogyan lehetne azokat ellenállóbbakká tenni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a kétéves „People Powering Policy” ösztöndíjas kutatói program interjúkkal, műhelymunkákkal és immerzív tanulási folyamatot biztosító környezettel. (Az immerzív, magával ragadó tanulás során a folyamat résztvevői szimulált, mesterséges környezetben kísérleteznek, gyűjtenek tapasztalatokat – szerk.) Az elemzés megjegyzi, hogy hasonló kezdeményezések a civil szférában is működnek, mint például az „élő laboratóriumok” (living labs), a kutatást azonban a közigazgatáson belüli laborokra szűkítették, a jelentés is ezekről szól.

A Nesta brit innovációs alapítvány adatai szerint 1991 és 2000 között mindössze két szakpolitikai laboratórium működött (Helsinkiben és Szingapúrban), 2010-ig újabb 14 jött létre szerte a világban, majd a következő évtizedekben számuk robbanásszerűen megnőtt, a már említett 100 fölötti értékre (ebből 65 az EU-ban és az Egyesült Királyságban). Az elemzés tárgyát az Egyesült Királyság laboratóriumai jelentik, amelyek országos, regionális és helyi szinten is jelen vannak, anélkül, hogy bármilyen induló „tervrajzot” követnének. Az elemzés úttörő jellegüknél fogva kettőt emel ki ezek közül, a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2014-ben indult szakpolitikai laboratóriumát (Policy Lab in the Cabinet Office), valamint az észak-írországi pénzügyminisztérium szintén 2014-ben indult közszolgálati innovációs laboratóriumát (Northern Ireland Public Sector Innovation Lab – iLab).

A kutatás a finanszírozási modellt tekintve négy alapvető modellt ír le, kiegészítve egy éppen előtérbe kerülő ötödikkel:

Szponzorációs modell – a laboratórium finanszírozásának döntő részét egy vagy több közhivatal biztosítja.

Támogatásos modell – a laboratórium közfinanszírozott szponzorációban részesül, költségei fedezetének egy részét ugyanakkor az ügyfelek állják.

Költség-megtérüléses modell – a laboratórium projektjei bevételéből fedezi költségeit, nonprofit működési alapon, valamint kisebb adminisztrációs díjakból.

Hibrid modell – finanszírozását több forrásból biztosítja: állami szponzorációból, díjbevételekből, illetve kutatási és tudásmegosztási pénzügyi alapokból.

Konzultációs modell – belső tanácsadókként kereskedelmi alapon terhelik rá a díjakat a projektekre, a laboratóriumok növekedése érdekében (egyelőre hipotetikus modell).

Az elemzés szerint a laboratóriumok adott utat járhatnak be a finanszírozási modellek terén. Jellemzően államilag szponzorált szervezetként kezdik, majd egy-két év múlva költségeik egy részét már ügyfeleikre terhelhetik, újabb két-három év múlva pedig – nonprofit módon – akár teljes költségüket is ügyfélbevételekből fedezhetik. Ezen a ponton kerülhet előtérbe a hibrid finanszírozás, további pótlólagos források bevonásával. Néhány brit laboratórium elkezdte az átállást a konzultációs modellre is, az így szerzett profit újrabefektetésének céljával.

A szerző megjegyzi, hogy a gyakorlatban az egyes modellek közötti különbségek gyakran elmosódnak, és igazából egy laboratórium sem illik bele tisztán egyik vagy másik modellbe. Másrészt minden modellnek vannak előnyei és hátrányai is, így a modellt tekintve nincs jobb vagy rosszabb megoldás.

A finanszírozási modellek felvázolásán túl a kutatás másik főcsapásiránya a laboratóriumok létesítése, értékelése és felülvizsgálata támogatására megalkotott keretrendszer, a ’Lab proposition framework’ volt. A keretrendszernek négy fő eleme van:

Ajánlás – vízióra, irányításra és finanszírozásra, eredményességi mérőszámokra vonatkozik; a finanszírozási modell kiválasztásán túl hosszútávú vízióra is szükség van, az ellenállóképesség (reziliencia) erősítése érdekében.

Termék – az ajánlott szolgáltatásokra és tréningekre vonatkozik, illetve arra, hogy ez hogyan találkozik a felhasználók igényeivel, az egyedileg „legyártott” projektektől elmozdulva a „dobozos” termékek felé.

Emberek – módszertanra, készségekre és szakértelemre, valamint a vezetésre vonatkozik; az Egyesült Királyságban a tervezés-adatok-digitalizáció triászának domináns megközelítésével, a strukturált tudásátadás kiemelt jelentőségével.

Folyamatok – a felhasználói „utazásra”, a kiválasztási kritériumokra (a projektek kiválasztásnál szigorú szempontokra van szükség az erőforrások végességénél fogva) és a promócióra (kiemelten a döntéshozók és szakpolitika-formálók meggyőzésére irányulóan) vonatkozik;.

Végül a jelentés megjegyzi: a laboratóriumoknak is át kell ültetniük saját gyakorlatukba azt, amiről „prédikálnak” – felhasználva tervezési megközelítésüket saját modelljük folyamatos felülvizsgálatára és innovatív megújítására is. Ez különösen nagy jelentőséggel bír a COVID-19 járvány okozta válsághelyzetben, ami különösen gyors és iteratív szakpolitika-formálást igényel, az eredetileg is célul kitűzött, ám annál is rövidebb időtartamú gyors döntéselőkészítési idővel.”

Forrás:
Evolution of policy labs and use of design for policy in UK government; Anna Wicher; Policy Design and Practice; 2021. március 18.
A tanulmány szabadon elérhető.

A modern technológiák és a jog – Állam- és Jogtudomány (2020/4.), különszám

„Tartalom

MEZEI KITTI: Előszó „A modern technológiák és a jog” című tematikus számhoz

____________________________

TANULMÁNY
____________________________

AMBRUS ISTVÁN: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog

ESZTERI DÁNIEL: A blokklánc mint személyes adatkezelési technológia GDPR-megfelelőségéről

KECSKÉS GÁBOR: Az autonóm járművek jogi kérdéseinek nemzetközi kontextusa, különös tekintettel a környezetjogi vetületekre

MEZEI KITTI: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre

RÁCZ LILLA: A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták világában

ZŐDI ZSOLT: A robottanácsadók jogi problémái: hogyan szabályozzuk a robotokat?…”

Forrás:
Állam- és Jogtudomány (2020. 4. szám); TK Jogtudományi Intézet; 2020. december

A digitális ökoszisztéma fejlesztésére fordítható európai uniós források a 2021-2027-es tervezési időszakban

„A digitalizáció az új uniós költségvetési időszak egyik kiemelt területe, Magyarország a 2021-2027-es időszakban az európai uniós tagországok közül várhatóan a hatodik legtöbb forrást kapja – derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. digitális üzletága által készített legfrissebb elemzésből.

A szervezet közleménye szerint a Századvég 2021. februárban aktualizálta átfogó elemzését a magyarországi digitális ökoszisztéma fejlesztésére a következő tervezési időszakban várhatóan rendelkezésre álló európai uniós forrásokról. A vizsgálat többek között arra fókuszált, hogy 2021-2027 között az Európai Unió költségvetéséből a tagországok fejlesztésére szánt forrásokból közvetve Magyarországon mekkora összeg áll rendelkezésre digitalizációs célú fejlesztésekre.

Az elemzés szerint a 2021-2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretekről végül 2020 decemberében létrejött megállapodás 1824,3 milliárd euró összegű átfogó csomagról szól, amely egyben kezeli a kohéziós alapok finanszírozására szolgáló többéves pénzügyi keretet (Multiannual Financing Facility, MFF) és a kifejezetten a COVID-19 járvány hatásait kezelni hivatott Next Generation EU (NGEU) forrásait, így a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt (Recovery and Resilience Facility, RRF) is. A digitalizációra, a digitális ökoszisztéma uniós szintű fejlesztésére vonatkozó pénzügyi források részben dedikált központi programok (például Digital Europe Programme), részben az MFF és az RRF operatív programjai, illetve komponensei formájában állnak az egyes tagállamok rendelkezésére.

Az MFF keretből finanszírozott Európai Szociális Alapból (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), Kohéziós Alapból (KA) és Európai Területi Együttműködés programból a 2021-2027-es időszakban Magyarország az európai uniós tagországok közül várhatóan a hatodik legtöbb forrást kapja. Az ERFA-ból 13,36, az ESZA-ból 5,5, a KA-ból 3,4, az Európai Területi Együttműködés programból pedig 0,3 milliárd euróhoz juthat Magyarország 2021-2027 között.
Ez az összesen 22,5 milliárd euró az érintett alapok forrásainak 6 százaléka.

Az MFF mellett az EU kifejezetten a COVID-19 járvány és hatásainak hatékonyabb kezelése érdekében hozta létre a több finanszírozási elemből álló NGEU kezdeményezést. Ennek központi eleme a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amely összesen 672,5 milliárd eurót irányoz elő, fejlesztési irányai pedig elsősorban a zöldgazdaság kialakítását és a digitalizáció felgyorsítását célozzák.

Az RRF hét zászlóshajó kezdeményezéséből négy (kapcsolódás, modernizálás, kapacitásbővítés, átképzés és továbbképzés) kifejezetten digitalizációs fókuszú. Magyarország számára vissza nem térítendő támogatások formájában az RRF rendelet alapján összesen 7,2 milliárd euró áll rendelkezésre, amely összeget – tagállami döntés alapján – további, visszatérítendő források egészíthetnek ki. A Bizottság által kiadott tervezési útmutató értelmében a teljes összeg legalább 20 százalékát digitalizációs reformokra és beruházásokra kell fordítani.

Közölték: bár a forrástervezés jelenleg is nagy erőkkel zajlik mind az EU-ban, mind a tagországokban, a tervezetek alapján világosan látszik, hogy a 2021-2027-es költségvetési időszak uniós szinten is kiemelkedő fókuszterülete a digitalizáció lesz. Az elemzés teljes terjedelmében elérhető a Századvég weboldalán.”

Forrás:
A digitalizáció az új uniós költségvetés egyik kiemelt területe; Világgazdaság/MTI; 2021. március 23.
A digitális ökoszisztéma fejlesztésére fordítható európai uniós források a 2021-2027-es tervezési időszakban; Századvég Gazdaságkutató; 2021. március 22.

Fenntartható közigazgatás – Az elektronizáció szerepe az ingatlanok nyilvántartása kapcsán

„Publikációmban bemutatom az ingatlanokra vonatkozó jogok bejegyzésének jogilag jelentős tényei feljegyzésének folyamatát érintő változásokat, a történeti előzmények ismertetésével, végig kísérve annak a folyamatnak a legfőbb állomásait, amelynek eredményeként a magyar ingatlan-nyilvántartási eljárás a jelenlegi formáját elérte. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok adatai, az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint a jogosultak adatai nyilvántartásának eljárási szabályozása egy a közelmúltban indult projektnek köszönhetően, az elektronikus eljárás eszköztárának a jelenleginél sokkal szélesebb körben történő alkalmazásával jelentős átalakulás előtt áll, fontosnak tartom felmérni azt, hogy a jelenleg előkészítés alatt álló projekt milyen lehetőségeket hordoz magában. Ismertetem azokat az elvárásokat, amelyeket az elektronikus ügyintézési törvény a földügyi igazgatás számára is meghatároz, és amely elvárásoknak a modern magyar ingatlan-nyilvántartás is meg kell hogy feleljen annak érdekében, hogy az ügyfelek ügyintézési terheit csökkentse, az elektronizáció révén az eljárást egyszerűsítse, így növelve az ingatlan-nyilvántartási eljárás fenntarthatóságát.”

Forrás:
Fenntartható közigazgatás – Az elektronizáció szerepe az ingatlanok nyilvántartása kapcsán; Varga Márk; Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás; A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi szakmai folyóirata; ISSN 2063-9058; DOI: 10.32575/ppb.2020.2.5; 2020/2, 110-137. o.

Törvények, rendeletek

Bejegyezték a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-t

„Az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről szóló 684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (3) bekezdésében foglaltak alapján eljárva megállapítom, hogy a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezésének napja 2021. február 27., ezért a Korm. rendelet 3. és 4. §-a hatálybalépésének napja 2021. február 28.”

Forrás:
1/2021. (III. 25.) MK határozat az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről szóló 684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes rendelkezései hatálybalépése napjának megállapításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 50. szám, 2021. március 25., 2032. o. (PDF)
Háttér:

„… 3. §1 (1) A miniszter a Statútumból fakadó e rendelet szerinti feladatait a Digitális Kormányzati Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (a továbbiakban: Társaság) bevonásával látja el.

(2) A Társaság

a) konzorciumvezetőként vagy konzorciumi tagként részt vesz a 2. § a) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektekben,

b) a Kormány döntése alapján közreműködik a 2. § b) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek végrehajtásban,

c) az érintett szervezet felkérésére közreműködhet a 2. § b) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek végrehajtásban,

d) az a) és b) pont szerinti projektek vonatkozásában projektmegvalósítási követelményeket határoz meg, projektmegvalósítási módszereket és ajánlásokat dolgoz ki,

e) az a) és b) pont szerinti projektek vonatkozásában projektmenedzsment, tanácsadási, szakértői és képzési tevékenységeket láthat el,

f) a feladatai ellátása érdekében együttműködik az egyes minisztériumokkal és a feladatellátásban érintett egyéb szervezetekkel, intézményekkel, valamint

g) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály részére meghatároz.

4. §2 (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakba: Áht.) 3/A. § (2) bekezdésére figyelemmel a Társaság e rendelet szerinti feladatait közfeladatként látja el. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatás – központi költségvetésből megelőlegezett és a támogatásból elszámolható – részével a Társaság az Áht. 20. § (2) bekezdésére is figyelemmel számol el. A Társaság a 3. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységéből származó egyéb bevételeit, az Áht. 3/A. § (3) bekezdésére figyelemmel, az e rendeletben meghatározott feladatai ellátásának pénzügyi fedezetére használhatja.

(2) Az 5. § (2) bekezdése szerinti hatálybalépés napján (a továbbiakban: kezdő nap) folyamatban lévő projektek végrehajtását e rendelet nem érinti.

(3) A kezdő napot követően megkezdett projektek vonatkozásában a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KIFÜ rendelet) 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak helyett, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: KÖFOP) 1. prioritása keretében megvalósuló projektek kivételével, az érintett szervezetek tekintetében, az e rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazandóak.

(4) A kezdő napot követően megkezdett, e rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjába tartozó projektek vonatkozásában a KIFÜ rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a KIFÜ rendelet 5. § d) pontjában foglaltak, a KÖFOP 1. prioritása keretében megvalósuló projektek kivételével, az érintett szervezetek tekintetében nem alkalmazandóak.

(5) A kezdő napot követően megkezdett, e rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjába tartozó projektek vonatkozásában a KIFÜ rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt projekmenedzsment és egyéb szakértői feladatokat, valamint a 6. § (3) bekezdésében foglalt projekmenedzsment feladatokat, a KÖFOP 1. prioritása keretében megvalósuló projektek kivételével, az érintett szervezetek tekintetében, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ) kizárólag abban az esetben és olyan módon láthatja el, ha arról és amilyen módon az érintett szervezettel és a Társasággal előzetesen megállapodott.

(6) E rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú projektek, továbbá azon fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek tekintetében, amelyek esetében az ország biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges biztonsági intézkedések az e rendeletben foglalt feladatellátás során nem garantálhatóak, nem kell alkalmazni.

(7) Ha egy projekt esetében az e rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja és a KIFÜ rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja vagy a KIFÜ rendelet 6. § (5) bekezdése is alkalmazható lenne, az érintett szervezet a felkérést, illetőleg a megállapodást a Társaságnál kezdeményezi. A Társaság a felkérés elfogadása, a megállapodás megkötése előtt, az érintett szervezet bevonásával, a KIFÜ-vel egyeztet. A felkérés elfogadása, a megállapodás megkötése az érintett szervezet, a Társaság és a KIFÜ egyeztetése eredményeképpen történhet.

(8) Az e rendeletben foglaltak megkerülésével vagy megsértésével létrejött e rendelet, valamint KIFÜ rendelet szerinti megállapodás semmis.

(9) Az e rendeletben meghatározott előírások szándékos vagy ismételt megsértése esetén a Társaság jelzése alapján a miniszter a felelős személy fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.

5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 3. és 4. §-a a Társaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzését követő napon lép hatályba.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezéséről szóló határozatot a miniszter a Magyar Közlönyben, a feltétel bekövetkezésének a napján közzéteszi.”

Forrás:
684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár

13. szám, 2021. március 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek