Skip to main content

50. szám, 2022. december 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország készülő új Nemzeti Digitális Állampolgárság Programjáról egyeztettek a a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) és az IVSZ vezetői

„Magyarország készülő új Nemzeti Digitális Állampolgárság Programjáról, a digitális állampolgárság jövő évi bevezetéséről és az együttműködési lehetőségekről egyeztetett Guller Zoltánnal, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatójával az IVSZ elnöksége egy közös, december 7-i vacsorán.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért az elmúlt években számos javaslattal, többek közt az Összefogás a digitális Magyarországért című kiáltványával is elősegítette a digitális szakma, a gazdaság szereplői, illetve a politikai döntéshozók közötti párbeszédet annak érdekében, hogy Magyarország az iparágak digitális transzformációjából nyertesként jöhessen ki.

Magyarország digitalizációja érdekében folytatott konstruktív egyeztetést december 7-én az IVSZ elnöksége szokásos év végi vacsoráján a szeptemberben megalakult DMÜ vezérigazgatójával. A szakmai beszélgetésen Guller Zoltán hangsúlyozta, hogy a DMÜ egy piaci logika szerint működő szervezet, amely ellátja a digitalizációs terület irányításával kapcsolatos összes feladatok jelentős részét. A vezérigazgató nem hagyott kétséget afelől, hogy a december végéig elkészülő Programot a DMÜ az azt követő három évben meg is valósítja.

Az este során számos, az IVSZ és a szervezet tagsága számára kulcsfontosságú kérdésről is szó esett, így a kormány év végére elkészülő, új nemzeti digitális stratégiájáról Nemzeti Digitális Állampolgárság Programról is- amelynek központi eleme a digitális állampolgárság megteremtése lesz. Guller Zoltán megerősítette, hogy a kormány elkötelezett a digitális szolgáltatások elterjesztése mellett, amelyet a „mobile first” szemlélettel kívánnak elérni.

A DMÜ fontos célja az is, hogy lehetővé tegye, hogy a kormányzati munka adatvezérelt legyen a közeljövőben. Ennek számos előfeltétele van: az egyik ilyen kulcsterület az IVSZ által is prioritásként kezelt adatbiztonság. Guller Zoltán úgy fogalmazott, hogy ehhez vizsgálják egy Magyarországra telepített, regionális felhőszolgáltatás megvalósíthatóságát. Guller Zoltán ebben is és a lakosság számára nyújtott digitális szolgáltatások fejlesztésében is számít a piaci szereplők aktivitására.

Az IVSZ elnöksége legfontosabb keretfeltételként a megfelelő számú és tudású munkaerőt nevezte meg. Minden digitális megoldás – kormányzati vagy üzleti – megvalósításához és hatékony használatához szükség van a digitális szakemberek tömegére, az egyes szakmákban megjelenő digitális készségekre és a digitális kompetenciák társadalmilag széles rétegben való meglétére is. Ehhez komplex programokra lenne szükség az oktatás területén, bővíteni szükséges az IT- és digitális szakemberképzést és lépéseket kell tenni a foglalkoztatás elősegítése érdekében. A DMÜ vezetője egyetértett a téma fontosságával, és jelezte, hogy ők is prioritásként kezelik a digitális munkaerő megtartását, és az IVSZ ezzel kapcsolatos javaslatait is szívesen meghallgatják.

A jó hangulatú egyeztetés végén mindkét fél megerősítette abbéli szándékát, hogy az egyeztetéseket rendszeressé teszik, illetve nyitottak egy stratégiai együttműködés lehetőségére a DMÜ és az IVSZ között. ”

Forrás:
A kormányzati stratégia központi eleme a digitális állampolgárság; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); 2022. december 8.

Az EU Tanácsa elfogadta az európai digitális személyazonossági keretre vonatkozó javasolt jogszabállyal kapcsolatos közös álláspontját

„A Tanács elfogadta az európai digitális személyazonossági keretre vonatkozó javasolt jogszabállyal kapcsolatos közös álláspontját („általános megközelítés”). A felülvizsgált rendelettel a jogalkotó célja az, hogy egyetemes hozzáférést biztosítson a személyek és a vállalkozások számára a biztonságos és megbízható elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez, mindezt egy mobiltelefonon tárolt digitális személyiadat-tárcán keresztül.

A digitális technológiák jelentősen megkönnyíthetik az életünket. Meggyőződésem, hogy az európai digitális személyiadat-tárca elengedhetetlen eszközt jelent polgáraink és vállalkozásaink számára. Láthatjuk, milyen nagymérvű fejlődés ment végbe a tekintetben, ahogyan az emberek a közintézményekkel és a magánjogi szervezetekkel fenntartott mindennapi kapcsolataikban a személyazonosságukat és az ahhoz kapcsolódó hitelesítő adatokat használják, illetve azon a téren is, ahogyan a digitális szolgáltatásokat igénybe veszik. Mindezt úgy, hogy közben az adataik felett is szigorú ellenőrzést gyakorolnak. – Ivan Bartos, a Cseh Köztársaság digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettese és regionális fejlesztési minisztere

A Bizottság 2021 júniusában javaslatot tett a digitális személyazonosság olyan európai keretére, amely egy európai digitális személyiadat-tárcán keresztül minden uniós polgár, lakos és vállalkozás számára elérhető lenne.

A javasolt új keret a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2014-es rendeletet (eIDAS-rendelet) módosítja. Az eIDAS-rendelet lefektette egy olyan rendszer alapjait, amelyben biztonságosan lehet online közszolgáltatásokat igénybe venni és tranzakciókat lebonyolítani az EU tagállamai között.

A Bizottság a javaslatban előírja a tagállamok számára, hogy az európai digitális személyiadat-tárcákat bejelentett elektronikus azonosítási rendszer keretében, közös műszaki szabványok alapján és a kötelező tanúsítást követően bocsássák ki. A szükséges műszaki architektúra kialakítása, a felülvizsgált rendelet végrehajtásának felgyorsítása, a tagállamok számára iránymutatások nyújtása és a széttöredezettség elkerülése érdekében a javaslatot egy olyan uniós eszköztár kidolgozására irányuló ajánlás kísérte, amely meghatározza a tárcára vonatkozó műszaki előírásokat.

Az európai digitális személyiadat-tárca

A javaslat egyik fő szakpolitikai célkitűzése, hogy az európai digitális személyiadat-tárca elképzelésén alapuló, harmonizált európai digitális azonosító eszközöket biztosítson a nemzeti jog által meghatározott polgárok és más lakosok számára.

Az európai digitális személyiadat-tárca – a nemzeti rendszerek keretében kibocsátott, „magas” biztonsági szintű elektronikus azonosító eszközként – olyan önálló elektronikus azonosító eszköz lenne, amely a személyazonosító adatok és a tárca tagállamok általi kibocsátásán alapul. A Tanács általános megközelítésének szövege ezért továbbfejleszti a tárca koncepcióját és annak a tagállami elektronikus azonosító eszközökkel való kapcsolatát.

Biztonsági szintek

A biztonsági szinteknek az elektronikus azonosító eszközök megbízhatósági szintjét kell jellemezniük, ezáltal biztosítékot nyújtva arra, hogy egy bizonyos személyazonosságot sajátjának mondó személy ténylegesen az, akihez az adott személyazonosságot hozzárendelték. E tekintetben a tárcát egy „magas” biztonsági szintű elektronikus azonosítási rendszer keretében kell kibocsátani.

Emellett a felülvizsgált rendelet kiegészül egy, a felhasználók tárcába való belépésére vonatkozó konkrét rendelkezéssel, amelynek célja, hogy kezelje azon tagállamok aggályait, amelyek már nagyszámú „jelentős” biztonsági szintű nemzeti elektronikus azonosító eszközt állítottak ki.

Az említett rendelkezés lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy nemzeti elektronikus azonosító eszközeiket további távoli belépési eljárásokkal együtt használják annak érdekében, hogy lehetővé váljon a „magas” biztonsági szintű személyazonosság-ellenőrzés, végső soron pedig a tárca megszerzése.

Mivel az elektronikus azonosításról szóló rendelettervezet olyan kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek igénybevételén alapul, amelyeknek harmonizálniuk kell a tárcák biztonságosságába vetett bizalom szintjét, a kiberbiztonsági tanúsítás várhatóan a kriptográfiai anyagok biztonságos tárolására is kiterjed majd.

A szöveg ezért egy olyan új preambulumbekezdést is tartalmaz, amely a „magas” biztonsági szint elérésének ezen technikai előfeltételeivel foglalkozik, és lehetővé teszi az európai digitális személyiadat-tárcák végrehajtásának nyomon követését.

Az igénybe vevő felek általi bejelentés

A javaslatnak az igénybe vevő felek általi bejelentésről szóló része átfogalmazásra került. Azon bejelentési eljárásnak, amelynek keretében az igénybe vevő fél közli azon szándékát, hogy igénybe kívánja venni a tárcát, főszabályként költséghatékonynak és a kockázatokkal arányosnak kell lennie, továbbá biztosítania kell, hogy az igénybe vevő fél legalább a tárcához szükséges hitelesítéshez megkívánt adatokat rendelkezésre bocsássa.

Alapértelmezés szerint kizárólag minimális szintű adatokra van szükség, és a bejelentés során lehetővé kell tenni automatizált vagy egyszerűsített önbevallási eljárások alkalmazását.

Ugyanakkor egyes ágazati követelmények – például a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére alkalmazandó követelmények – egyedi szabályozást tehetnek szükségessé. Ezért bevezetésre került egy olyan rendelkezés, amelynek ki kell terjednie olyan esetekre is, amikor szigorúbb regisztrációs vagy engedélyezési eljárásra van szükség.

Ezzel szemben – amennyiben az uniós vagy a nemzeti jog nem ír elő konkrét követelményeket a tárca révén rendelkezésre bocsátott információkhoz való hozzáférés tekintetében – a tagállamok mentesíthetik az érintett igénybe vevő feleket azon kötelezettség alól, hogy bejelentsék a tárca igénybevételére irányuló szándékukat.

Tanúsítás

A rendeletnek ki kell aknáznia és igénybe kell vennie a kiberbiztonsági jogszabály szerinti releváns és meglévő tanúsítási rendszereket – vagy azok részeit –, valamint elő kell írnia ezek használatát annak tanúsítása céljából, hogy a tárcák vagy azok részei megfelelnek az alkalmazandó kiberbiztonsági követelményeknek.

Következésképpen a kiberbiztonsági jogszabály keretrendszere – és ezen belül a kiberbiztonsági jogszabályban előirányozott, a nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóságok közötti kölcsönös felülvizsgálati mechanizmus – teljes körűen alkalmazandó.

Az elektronikus azonosításról szóló rendelet és a kiberbiztonsági jogszabály lehető legteljesebb mértékű összehangolása érdekében a tagállamok kijelölik azokat az állami és magánszerveket, amelyek a tárcának a kiberbiztonsági jogszabályban meghatározottak szerinti tanúsítására akkreditációval rendelkeznek.

A tárca rendelkezésre bocsátásának végrehajtási időszaka és a tárcához kapcsolódó díjak

A tagállamok iránymutatásai alapján a tanácsi szöveg azt a javaslatot tartalmazza, hogy a 24 hónapos végrehajtási időszak számítása a végrehajtási jogi aktusok elfogadásától induljon.

A szöveg azt is egyértelművé teszi, hogy a tárcák kibocsátásának, hitelesítésre való felhasználásának és visszavonásának ingyenesnek kell lennie a természetes személyek számára.

Amikor azonban a tárcákat hitelesítésre használják, a tárca használatára támaszkodó szolgáltatások igénybevétele – például az elektronikus attribútumtanúsítványok kibocsátása a tárca számára – költségekkel járhat.

Hozzáférés a hardver- és szoftverfunkciókhoz

A szöveg rendelkezik a hatályos jogszabályokhoz való kifejezett illeszkedésről, amely jogszabályok a kapuőrök által nyújtott alapvető platformszolgáltatások részeként biztosítják a hardver- és szoftverfunkciókhoz való hozzáférést.

Egy újonnan beillesztett rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a tárcák szolgáltatói és a bejelentett elektronikus azonosító eszközök kereskedelmi vagy szakmai minőségben eljáró kibocsátói – a digitális piacokról szóló jogszabály vonatkozó fogalommeghatározása értelmében vett – kapuőrök üzleti felhasználói.

Beillesztésre került egy olyan szövegrész is, amely ismerteti a digitális piacokról szóló jogszabállyal fennálló kapcsolat hatásait, nevezetesen azt, hogy a kapuőrök számára elő kell írni, hogy díjmentesen biztosítsák a saját kiegészítő és támogató szolgáltatásaik és hardvereik nyújtása során rendelkezésre álló vagy használt operációs rendszerrel, hardver- vagy szoftverfunkciókkal való hatékony interoperabilitást és azokhoz az interoperabilitás céljából való hozzáférést.

Az elektronikus attribútumtanúsítványok állami szervek általi kibocsátásának alternatív lehetőségei

Továbbra is a szöveg részét képezi a minősített elektronikus attribútumtanúsítvány minősített szolgáltatók általi kibocsátása, beleértve a tagállamok azon kötelezettségét is, miszerint biztosítaniuk kell, hogy az attribútumok ellenőrizhetők legyenek a közszférán belüli hiteles forrás alapján.

Ezenfelül bevezetésre került annak lehetősége, hogy a minősített elektronikus attribútumtanúsítványokkal azonos joghatással bíró elektronikus attribútumtanúsítványt közvetlenül a hiteles forrásért felelős közigazgatási szerv vagy a hiteles forrásért felelős közigazgatási szerv nevében kijelölt közigazgatási szerv bocsássa ki a tárca számára, amennyiben az ehhez szükséges követelmények teljesülnek.

Az adatrekordok megfeleltetése

Az adatrekordok megfeleltetése tekintetében megtartották a tárcákhoz tartozó egyedi és tartós azonosítókra vonatkozó elképzelést. A vonatkozó fogalommeghatározás egyértelművé teszi, hogy az azonosító több nemzeti vagy ágazati azonosító kombinációjából is állhat, amennyiben megfelel céljának.

A szöveg kifejezetten utal arra, hogy a minősített elektronikus attribútumtanúsítvány megkönnyítheti az adatrekordok megfeleltetését. Ezenfelül egy olyan, a védelmet célzó rendelkezés is beillesztésre került, amelynek értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a személyes adatok védelmét és meg kell akadályozniuk a felhasználókról való profilalkotást. Végezetül a tagállamoknak – igénybe vevő felekként – biztosítaniuk kell az adatrekordok megfeleltetését.

További lépések

Az általános megközelítés elfogadása lehetővé teszi a Tanács számára, hogy tárgyalásokat (háromoldalú egyeztetéseket) kezdjen az Európai Parlamenttel – amint az elfogadja a saját álláspontját – annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a javasolt rendeletről.

Ülések”

Forrás:
Európai digitális személyazonosság: a Tanács előrelépést tett az uniós digitális személyiadat-tárcák bevezetése felé, amelyek paradigmaváltást hoznak az európai digitális személyazonosság terén; Európai Unió Tanácsa; 2022. december 6.

Közigazgatás, politika, jog

Beruházási stopot rendeltek el Budapesten

„Nem indulnak el új fejlesztések jövőre a fővárosban. Amit lehet, átcsúsztatnak 2024-re. A közgyűlés a jövő héten szavaz a 2023-as költségvetésről, benne egy soha nem látott iparűzési adóbevétellel.

Jövőre nem indít új beruházásokat saját forrásból a fővárosi önkormányzat – jelentette be az általános főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.

Kiss Ambrus azt mondta, hogy ahol lehetséges, 2024-re csúsztatják át a fejlesztéseket. Példaként a városháza park létrehozását említette, aminek csak a tervezése folytatódhat 2023-ban, a kivitelezésre nem kerül sor. Megjegyezte, hogy a döntés év közben felülvizsgálható, ugyanakkor ő személyesen nyugodtabb lenne, ha a főváros a számláit be tudja fizetni és maradna pénze.

Elkészült a 2023-as költségvetés

Kiss Ambrus bejelentette, hogy a héten hétfő este benyújtották a 2023-as fővárosi összevont költségvetésről szóló előterjesztést, amit a december 14-i közgyűlésen tárgyalhatnak. Úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsé legnagyobb erőssége, hogy elkészült, a gyengesége pedig, hogy megjósolhatatlan, meddig lehet eljutni vele.

Ennek legfőbb oka, hogy az energiakiadás tervezhetetlen. Budapestet nem a távhő, vagy a gázár szorítja igazán, hanem a villamos áram, amelyből rendkívül sokat használnak. Összesen 480 gigawattórát, amelyből 410-420-at a közvilágítás, az ivóvíz és a BKV emészt fel. A városvezetés meggyőződése, hogy a jelenlegi energiaárak fundamentálisan nem alátámaszthatók, ezért ki kell várni.

A kereskedők blöffölnek. A közvilágítás 2021-ben 4 milliárd forintba került, 2022 szeptemberében 55 milliárd forintos ajánlatot kaptunk. Nem fogadtuk el, azóta érkezett egy újabb 30 milliárdért ismertette. A főváros ezt sem írta alá, hanem úgy határozott, hogy rövidebb, negyedéves időszakos beszerzését ír ki egy meghatározott árképlet alapján. Ettől azt reméli, hogy jócskán 30 milliárd forint alatt marad az erre befutó ajánlat. Ugyancsak bizonytalansági faktor az inflációs nyomás.

Januártól márciusig száraz hónapok jönnek

A városvezetés az elmúlt hetekben többször is tárgyalt a kormányzati illetékesekkel a likviditását könnyítő esetleges lépésekről. Kiss Ambrus minden napját azzal kezdi, hogy ránéz a folyószámlájuk egyenlegére, ami ma még pluszban volt, de nem gondolja, hogy jövő hétfőn is ez még így lenne.

Kiemelte, hogy biztosan szoros kooperáció kell a kormánnyal, mivel Budapest számára a jövő január–március közötti időszak „kivéreztetett állapot” lesz, tekintve hogy nem folyik be adóbevételük. Az aktuális iparűzési adóbefizetéseket március 14-én töltik fel a vállalkozások. Addig a likviditást szigorúan kell menedzselni, de március 15-től sem lehet majd hurrá hangulat. Az mindössze azt fogja jelenteni, hogy túljutottak az első mérföldkövön.

Nem mindegy, hogy mire jutnak a kormánnyal, ahogy az sem, hogy az EU kifizeti-e a Magyarországnak járó forrásokat. Ez ugyanis Budapest érdeke is, mivel megelőlegezett olyan beszerzéseket (troli és villamos), amik uniós finanszírozásúak. Ez tízmilliárdos tétel.

Döbbenetes ipa-adatot mutatott be a főváros

Kiadási oldalon az összes fővárosi cég többe kerül majd, de a közösségi közlekedés költsége szó szerint kilőtt. Az általános főpolgármester-helyettes szerint míg 2019-ben szűk 80 milliárdot fordítottak erre a célra, addig jövőre ugyanez már 152 milliárd lesz.

A működési költségvetés teljes kiadása 381 milliárd forint lesz, a folyóévi működési bevétel pedig 366 milliárd.

A kettő különbözetét a maradványok fedezik. Felhalmozási oldalon további 84 milliárd forintnyi kiadás szerepel.

Fontos kiemelni, hogy a 366 milliárd bevételből 271,62 milliárd forintot a Budapestre befolyó iparűzési adó adja.

Ez 75 százalékos arányt jelent. További 12 százalék állami normatívákból érkezik, a maradék pedig tisztán a fővárosi gazdálkodáshoz köthető (osztalék, vagyonelemek értékesítése, különféle díjak).”

Forrás:
Beruházási stopot rendeltek el Budapesten; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. december 8.

Magyar alapanyag, magyar szaktudás, magyar munkaerő, magyar profit – Lázár János szerint erre van szükség az építőiparban

„Magyar alapanyag, magyar szaktudás, magyar munkaerő, magyar profit – Lázár János szerint erre van szükség az építőiparban. Jelenleg Európa-szerte a folyamatban lévő beruházások hajtják még az ágazatot, de a szűkülő állami források, a nehezülő hitelfelvétel máshol is komoly problémát jelent.

Fontos mérföldkőhöz ért az építőipar lobbiminisztériuma, amely nem hatósága, hanem az ágazat nagykövete a kormányban – jelentette ki Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró ünnepi közgyűlésén a miniszterhelyettes arról beszélt, hogy részben elkészült, részben előkészületben van két fontos jogszabály: az állami beruházásokat szabályozó törvény és a magyar építésgazdaság kerettörvénye. Ezek által elsősorban a nemzeti szuverenitást, a nemzeti önellátó képességet és a nemzet önerőből való növekedési képességét kívánják érvényesíteni, úgy, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés a növekedést támogassa a magyar vállalkozások előnyös helyzetbe hozása révén.

Mindegyik azt a célt szolgálja, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés növekedését, fejlődését támogassa a magyar vállalkozások támogatása révén. – Ez patrióta szabályozás, de a patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az unióban is lehetséges – jegyezte meg Lázár János miniszterhelyettese a Világgazdaság tudósítása szerint.

Magyar alapanyag, magyar szaktudás, magyar munkaerő, magyar profit – ez Lázár János politikai credója Csepreghy Nándor szerint.

Mint mondta, a magyar vállalkozások megtartását versenyképességi programokkal akarják elérni, de nem elég, ha magyar, jónak is kell lennie az érintetteknek. Csepreghy Nándor hangsúlyozta, az állam nem ellenfele, hanem támogató szövetségese lesz mindazoknak, akik építik az országot. A közlekedési ágazattal kibővült tárca célja, hogy a vidék Magyarországán az ingázás lehetőségét minél jobb színvonalon tudják biztosítani, ami a munkaadók és a munkavállalók közös érdeke.

Minél kisebb településen él valaki, annál fontosabb, hogy a tanulásért és a munkáért ingázni tudjon, a polgári összkomfort része az ingázás lehetőségének megteremtése.

Budapest fejlesztése pedig az ott élő, vállalkozó több millió ember miatt közérdek, de egyben nemzeti és európai felelősség is Csepreghy Nándor szerint.

Két évnél tovább senki nem mer és nem is tud jósolni, mert senki nem látja azokat a politikai, gazdasági változásokat, amelyek meghatározzák a közeljövőt. Ami biztos, hogy túl vagyunk egy tízéves perióduson, ami forrásbőséget jelentett a gazdaságban – erről már Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke beszélt előadásában.

Mint rámutatott, jelentős visszaesést jeleznek mindenütt, Franciaországot kivéve – a franciák a 2024-es nyári olimpiára készülnek, emellett több tízmilliárd eurót költenek a klímasemlegességi célok megvalósítására. Franciaországban így gazdasági növekedést, ezen belül az építőipar kibocsátásának bővülését prognosztizálják.

A koronavírus-járványból épp csak kilábalni igyekvő gazdaságokat az ukrajnai háború az energia, az anyag- és energiaköltségek további drágulása révén tartósan magas inflációba taszította. Az inflációs nyomás már 2021 nyarán jelentkezett, és az előrejelzések szerint szerint 14-16 százalékos átlagos szinten lesz jövőre Európában.

Latorcai János szerint Európa-szerte a folyamatban lévő beruházások hajtják még az építőipart, de a szűkülő állami források, a nehezülő hitelfelvétel máshol is komoly probléma. A jövő pedig nyilván erősen függ az ukrajnai háború alakulásától.

Más körülmények között szerződtek a cégek, mint amilyen körülmények között meg kell valósítaniuk vállalásaikat – jelezte Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

A magyar építőipar szerinte kiszolgáltatott, hiszen 48 százalékban import termékeket kell beépítenie, ami a gyenge forint miatt hatalmas költségemelkedés. Mindezek mellett idén még így is 3-4 százalékkal nőhet a termelés, sőt folyó áron 20 százalékkal is, ami mögött „mérhetetlen” infláció van. Koji László hangsúlyozta, fogynak a megrendelések.

A tervezőknél a visszaesés már jelentkezik, az építőlánc végén lévő kivitelezők jövő év végéig „jól vannak”.”

Forrás:
Véget ért egy tízéves periódus; Magyar Nemzet; 2022. december 8.

Lázár János rövidre zárta a MÁV-Volán-csoport hétindító értekezletét

„Az új közlekedési miniszter világossá tette, miben méri az állami társaságok sikerét.

A vasutas központban, a MÁV-Volán-csoport vezetőivel tartott egyeztetésen kezdte a munkahetet Lázár János, aki december 1-jétől az építési és közlekedési miniszteri feladatot tölti be az Orbán-kormányban. A tárcavezető a hétfő reggeli megbeszélésről közösségi oldalán számolt be.

Lázár azt írta: miután nem szereti a végtelen értekezleteket és a vége nincs beszédeket, így gyorsan nyilvánvalóvá tette, mit vár az állami társaságoktól. “A cégcsoport sikerét abban mérem majd, hogy mit gondol az utas, aki felül a buszra vagy a vonatra. A vágány mellett, kérjük, vigyázzanak. Indulunk!” – fogalmazott.

Mint korábban megírtuk, Lázár János december 1-jén, első közlekedési miniszteri munkanapján az állami társaságok 57 ezer munkavállalóját köszöntötte. Kiemelte, a hazai tömegközlekedést az ő színvonalas munkájuk, helytállásuk működteti. Arra is kitért, sok időt szeretne arra fordítani közlekedési miniszterként, hogy megerősítse munkakapcsolatát a MÁV és a Volán dolgozóival, korrekt partnere akar lenni a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek.

A Rádió 7 Közös Nevezőjének vendégeként pedig ugyancsak csütörtökön azt mondta: a közlekedési miniszterség nem könnyű, de nagyon szép feladat. A mobilitás számára két dolgot jelent, az emberek közlekedését, valamint a felzárkóztatás, az egyik társadalmi csoportból a másikba eljutás lehetőségét. A célja, hogy Magyarországon a mobilitás révén a szó mindkét értelmében jobbá tegye az emberek életét. “Sokévnyi munkát kell abba beletenni, hogy a MÁV, a Volán, az utak, a vasúthálózat, a személyautó-forgalom, minden, ami a közlekedéssel összefüggésben van, még jobb legyen Magyarországon, mint amilyen. Erre vállalkoztam” – árulta el.”

Forrás:
Lázár János rövidre zárta a MÁV-Volán-csoport hétindító értekezletét; Pintér M. Lajos; Promenad24; 2022. december 5.

Európai Unió

Az EU Tanácsa kulcsfontosságú szakpolitikai programot fogadott el az EU digitális transzformációja céljából

„A Tanács elfogadta „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai programot, amely biztosítja, hogy az Európai Unió az uniós értékekkel összhangban elérje a digitális transzformációra irányuló célkitűzéseit.

A határozat célja, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat szolgáló inkluzív és fenntartható digitális politikákkal megerősítsük az EU digitális vezető szerepét. E célból meghatározza azokat a konkrét digitális célokat, amelyeket az EU és tagállamai az évtized végéig a következő négy területen el kívánnak érni:

  • a digitális készségek és az oktatás megerősítése
  • biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrák
  • a vállalkozások digitális transzformációja
  • a közszolgáltatások digitalizálása

Napjainkban az európai felnőtt lakosságnak csak a fele rendelkezik alapvető digitális készségekkel, vállalkozásainkat pedig a szükséges infrastruktúra hiánya sújtja. Ez a program biztosítani fogja, hogy a gazdaság és a társadalom egésze elindulhasson a célirányos digitális transzformáció útján. A digitális készségek és a fejlett infrastruktúra alapvető fontosságúak társadalmunk jóléte, biztonsága és rezilienciája szempontjából. – Ivan Bartoš, digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési miniszter

A szakpolitikai program a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködésen alapuló új irányítási formát vezet be annak érdekében, hogy közösen teljesítsék az uniós törekvéseket. A kezdeményezés lehetővé teszi az uniós országok számára, hogy szorosan együttműködjenek és egyesítsék erőforrásaikat annak érdekében, hogy olyan előrelépést érjenek el a digitális képességek és technológiák terén, amelyeket az egyes tagállamok önmagukban nem tudnának elérni. A végső cél egy olyan digitális transzformáció megvalósítása, amely az uniós értékekkel összhangban elősegíti a polgárok és a vállalkozások szerepvállalását.

A határozat pontosítja számos, a programban szereplő általános célkitűzés meghatározását, hangsúlyt fektetve az alapvető jogok, az átláthatóság és a biztonság megerősítésére, valamint a digitális készségek előmozdítására. E közös célkitűzések elérése érdekében a tagállamok együtt fognak működni, értékelve az elért eredményeket és szükség esetén intézkedéseket hozva.

A Bizottság a tagállamokkal együtt meghatározza majd az egyes digitális célkitűzésére vonatkozó uniós szintű pályákat, a tagállamok pedig a nemzeti pályákat és a stratégiai ütemterveket fogják kidolgozni, hogy a 2026-ban esedékes felülvizsgálatig meg lehessen valósítani e célokat. Az előrehaladást a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján fogják nyomon követni, és a Bizottság értékelni fogja a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésében.

A határozat a több országra kiterjedő projektek koncepcióját is kifejti, amely további együttműködést és közös beruházásokat irányoz elő a célok elérésének elősegítése érdekében. Ezek olyan nagyszabású projektek, amelyek egyesítik az uniós, nemzeti és magánforrásokat olyan eredmények elérése érdekében, amelyeket egy tagállam sem tudna egyedül megvalósítani.

A szakpolitikai program elő fogja segíteni a beruházásokat az olyan területeken, mint a nagy teljesítményű számítástechnika, a közös adatinfrastruktúra és -szolgáltatások, a blokklánc, az alacsony energiaigényű processzorok, az 5G-folyosók páneurópai fejlesztése, a digitális készségekre irányuló csúcstechnológiai partnerségek, a biztonságos kvantuminfrastruktúra és a kiberbiztonsági központok hálózata, a digitális közigazgatás, a tesztelési létesítmények és a digitális innovációs központok.

A határozat egy hatékony, a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési mechanizmust is előír a program célkitűzéseinek elérése érdekében.

Következő lépések

A határozat szövegét az elkövetkező napokban ki fogják hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a kihirdetését követő huszadik napon pedig hatályba lép.

Háttér

A „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közlemény egy arra vonatkozó elképzelést vázol fel, hogy az EU 2030-ra miként tudná sikeresen megvalósítani a digitális transzformációt. Az EU arra törekszik, hogy digitálisan szuverén legyen egy nyílt és összekapcsolt világban, és olyan digitális politikákat folytasson, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára, hogy emberközpontú, inkluzív, fenntartható és virágzó digitális jövőt építsenek.

Az Európai Tanács a 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális transzformáció fontosságát az Unió talpraállása, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jólléte szempontjából. A digitális iránytűről szóló közleményt pedig az európai digitális fejlődés pályájának ívét az elkövetkező évtizedre felrajzoló lépések egyikeként azonosította. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy használja az ipar-, kereskedelem- és versenypolitika terén rendelkezésre álló valamennyi eszközt. Ezen ambíciókra és kihívásokra tekintettel a Bizottság 2021. szeptember 15-én javaslatot terjesztett elő „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra.

Ülések”

Forrás:
A digitális évtizedhez vezető út: a Tanács kulcsfontosságú szakpolitikai programot fogadott el az EU digitális transzformációja céljából; Európai Unió Tanács; 2022. december 8.
Infografika – ‘Path to the Digital Decade’: the EU’s plan to achieve a digital Europe by 2030

A pénzmosás elleni küzdelem: az EU Tanácsa elfogadta álláspontját a megerősített szabálykönyvről

„Az EU tovább folytatja az uniós polgárok és az uniós pénzügyi rendszer pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni védelmét célzó küzdelmet. A meglévő szabályozási keret hatályának kiterjesztése és az esetleges joghézagok megszüntetése érdekében a Tanács a mai napon elfogadta álláspontját a pénzmosás elleni (AML) rendeletről és egy új irányelvről (AMLD6). A pénzátutalásokról szóló rendelet átdolgozására irányuló javaslattal együtt – amelyről már megállapodás született az Európai Parlamenttel – elfogadásukat követően ezek a jogszabályok alkotják majd a pénzmosás elleni új uniós szabálykönyvet.

A terroristákat és az azokat finanszírozókat nem látjuk szívesen Európában. A bűnözőknek és a bűnszervezeteknek ahhoz, hogy tisztára mossák a piszkos pénzt, jogi kiskapukat kellett keresniük a már most is meglehetősen szigorú hatályos szabályainkban. Nekünk azonban az a szándékunk, hogy még szorosabbra zárjuk ezeket a kiskapukat, és még szigorúbb szabályokat alkalmazzunk valamennyi uniós tagállamban. 10 000 eurónál nagyobb összegben a jövőben nem lesz lehetséges készpénzfizetést teljesíteni. A kriptoeszközök vásárlásakor vagy eladásakor sokkal nehezebbé fog válni a névtelenség megőrzése. Nem lehet többé többrétegű vállalattulajdonosi struktúrák mögé rejtőzni. A piszkos pénzt még ékszerészek vagy aranyművesek révén is nehéz lesz tisztára mosni. – Zbyněk Stanjura, Csehország pénzügyminisztere

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni uniós küzdelem területére vonatkozó új szabályok a kriptoeszközök teljes ágazatára ki fognak terjedni: az összes kriptoeszköz-szolgáltatót kötelezni fogják az ügyfél-átvilágítás elvégzésére. Ez azt jelenti, hogy ellenőrizniük kell majd bizonyos tényadatokat és információkat ügyfeleikre vonatkozóan. A tanácsi álláspont az 1000 eurót meghaladó összegű ügyletek végrehajtásakor ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazására kötelezi a kriptoeszköz-szolgáltatókat, valamint bevezet bizonyos intézkedéseket a nem letétkezelő kriptotárcával végrehajtott műveletekkel kapcsolatos kockázatok enyhítése céljából is. A Tanács továbbá fokozott átvilágítási intézkedéseket vezetett be a kriptoeszköz-szolgáltatók számára a határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok tekintetében.

A harmadik félnek minősülő pénzügyi közvetítőkre, valamint a nemesfémekkel, drágakövekkel és kulturális javakkal kereskedő személyekre szintén vonatkoznak majd a rendeletben foglalt kötelezettségek, akárcsak az ékszerészekre, az óraművesekre és az aranyművesekre.

Az EU a nagy összegű készpénzfizetések korlátozásával meg fogja nehezíteni a bűnözők számára a piszkos pénz tisztára mosását. A készpénzfizetésekre Unió-szerte 10 000 eurós felső összeghatár lesz alkalmazandó. A tagállamok, ha kívánnak, alacsonyabb felső összeghatárt is előírhatnak.

Azokat a harmadik országokat, amelyek a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF, a pénzmosás elleni nemzetközi normaalkotó szervezet) jegyzékében szerepelnek, az Unió is felveszi majd jegyzékére. Ennek megfelelően két uniós jegyzék lesz: egy „fekete lista” és egy „szürke lista”, az FATF jegyzékeinek megfelelően. A Bizottságnak nem kell majd megismételnie az FATF által elvégzett azonosítási eljárást. Ez az erőforrásokkal való takarékoskodást lesz hivatott biztosítani, valamint azt, hogy az FATF-jegyzékek átírására kellő időben sor kerüljön. Amint egy harmadik ország felkerül e listák valamelyikére, az EU az adott országhoz kapcsolódó kockázatokkal arányos intézkedéseket fog alkalmazni.

Álláspontjában a Tanács úgy határozott, hogy átláthatóbbá teszi és fokozottabban összehangolja a tényleges tulajdonlásra vonatkozó szabályokat. A Tanács pontosítja mindenekelőtt, hogy a tényleges tulajdonlás két összetevőn – a tulajdonláson és az irányításon – alapul, amelyeket elemezni kell annak megállapítása céljából, hogy hogyan érvényesül az adott jogi személy feletti irányítás, valamint mindazon természetes személyeknek az azonosítása céljából, akik az adott jogi személy tényleges tulajdonosai. A szöveg pontosítja továbbá ehhez kapcsolódóan a többrétegű tulajdonosi és irányítási struktúrákra alkalmazandó szabályokat. A Tanács azt is részletesebben meghatározza, hogy hogyan kell azonosítani a tényleges tulajdonosokat, illetve ellenőrizni kilétüket a különböző típusú szervezetek esetében, kitérve a nem uniós szervezetekre is. Pontosításra kerültek az adatvédelemre és az adatok megőrzésére vonatkozó rendelkezések is. Ez várhatóan megkönnyíti és felgyorsítja majd az illetékes hatóságok munkáját.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bizonyítani tudja ez iránti jogos érdekét, hozzáférhessen a tényleges tulajdonosi nyilvántartásokban tárolt információkhoz, és e személyek közé kell tartozniuk mindazoknak az újságíróknak és civil társadalmi szervezeteknek is, akik, illetve amelyek kapcsolatban állnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és az ellene való küzdelemmel.

A csomag ezenkívül előirányozza a kiszervezésre vonatkozó rendelkezések pontosítását, a felügyeletek hatásköreinek egyértelművé tételét, azon minimális információk körét, amelyekhez az összes pénzügyi információs egységnek (vagyis a gyanús ügyletekről szóló bejelentések, valamint a releváns pénzmosási információk fogadásával és elemzésével foglalkozó nemzeti központoknak) hozzáféréssel kell rendelkeznie, valamint a hatóságok közötti együttműködés javításáról is rendelkezik.

Háttér

A Bizottság 2021. július 20-án terjesztette elő a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatcsomagot. E csomag a következőkből áll:

  • a pénzmosás elleni küzdelem új, szankciók és bírságok kiszabására jogosult európai hatóságát létrehozó rendelet
  • a pénzátutalásokról szóló rendelet átdolgozásáról szóló rendelet, amely a kriptoeszköz-átutalásokat hivatott átláthatóbbá és teljes mértékben visszakövethetővé tenni
  • a magánszektornak a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeiről szóló rendelet
  • a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó mechanizmusokról szóló irányelv

Azzal, hogy a Tanács elfogadta a pénzmosás elleni rendelettel és irányelvvel kapcsolatos álláspontját, immár készen áll arra, hogy megkezdje a háromoldalú tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a szövegek végleges változatáról való megállapodás céljából.

”

Forrás:
A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács elfogadta álláspontját a megerősített szabálykönyvről; Európai Unió Tanácsa; 2022. december 7.

Adózás: A digitális átállás megvalósítása a héacsalás elleni küzdelem előmozdítása és az uniós vállalkozások támogatása érdekében

„Az Európai Bizottság a mai napon egy sor intézkedést javasolt annak érdekében, hogy a digitalizáció felkarolása és előmozdítása révén korszerűsítse és hatékonyabbá tegye az EU hozzáadottértékadó-rendszerét a vállalkozások számára, valamint ellenállóbbá tegye a szóban forgó rendszert a csalással szemben. A ma előterjesztett javaslat további célja a platformgazdaság fejlődése által a héa kapcsán felvetett kihívások kezelése.

A héabevétel-kiesésre vonatkozó legfrissebb, szintén ma közzétett adatok szerint a tagállamok 2020-ban 93 milliárd euró héabevételtől estek el. Konzervatív becslések szerint a hiányzó bevételek egynegyede esetében a bevételkiesés közvetlenül az EU-n belüli kereskedelemhez kapcsolódó héacsalásnak tudható be. Ezek a veszteségek nyilvánvalóan hátrányosan érintik az általános államháztartást egy olyan időszakban, amikor a tagállamok sorra módosítják költségvetésüket annak érdekében, hogy kezelni tudják az energiaárak közelmúltbeli ugrásszerű emelkedéseinek és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának társadalmi és gazdasági hatásait. Emellett az uniós héaszabályozás bizonyos esetekben továbbra is megterhelőnek bizonyulhat a vállalkozások – különösen a kkv-k és más, határokon átnyúló tevékenységet folytató vagy határokon át terjeszkedni kívánó vállalatok – számára.

A ma javasolt kulcsfontosságú intézkedések segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy évente akár 18 milliárd euróval nagyobb összegű héabevételt szedjenek be, miközben előmozdítják a vállalkozások, köztük a kkv-k növekedését:

  • Az e-számlázáson alapuló valós idejű digitális jelentéstételre való áttérés az EU-ban határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások esetében

Az új rendszer bevezeti az elektronikus számlázáson alapuló, valós idejű digitális héabevallást, amely révén a tagállamok a héacsalás és különösen a körhintacsalás elleni küzdelem fokozásához szükséges értékes információkhoz jutnak. Az e-számlázásra való áttérés akár évi 11 milliárd euróval is csökkenti a héacsalás miatt kieső bevétel összegét, valamint évente több mint 4,1 milliárd euróval mérsékli az uniós kereskedők adminisztratív és megfelelési költségeit az elkövetkező tíz évben. Biztosítja továbbá, hogy a meglévő nemzeti rendszerek Unió-szerte közeledjenek egymáshoz, és utat mutat azon tagállamok számára, amelyek az elkövetkező években a belföldi kereskedelemre vonatkozó nemzeti digitális jelentéstételi rendszert kívánnak létrehozni.

  • A személyszállítási és a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz kapcsolódó platformokra vonatkozó aktualizált héaszabályok

Az új szabályok értelmében az említett ágazatokban a platformgazdaság szereplői lesznek felelősek a héa beszedéséért és az adóhatóságok számára történő befizetéséért azokban az esetekben, amikor a szolgáltatók ezt nem teszik meg, például azért, mert kisvállalkozások vagy egyéni szolgáltatók. Más pontosításokkal együtt ez valamennyi tagállamban egységes megközelítést biztosít, és hozzájárul az online és a hagyományos rövid távú szálláshely-kiadási és szállítási szolgáltatások közötti verseny feltételeinek kiegyensúlyozottabbá tételéhez. Megkönnyíti a kkv-k életét is, amelyeknek máskülönben minden olyan tagállamban meg kellene érteniük és be kellene tartaniuk a héaszabályokat, ahol üzleti tevékenységet folytatnak .

  • EU-szerte egységes héanyilvántartás bevezetése

A ma előterjesztett javaslat az online vásárlás lehetőségét kínáló vállalatok által igénybe vehető, már meglévő egyablakos héaügyintézési modellre építve lehetővé tenné a más tagállambeli fogyasztók részére értékesítő vállalkozásoknak, hogy az egész EU-ra vonatkozóan csak egyszer vetessék magukat nyilvántartásba héaalanyként, és héakötelezettségeiket egyetlen online portálon keresztül, egyetlen nyelven teljesítsék. Becslések szerint ez a lépés tíz év alatt mintegy 8,7 milliárd eurót takaríthat meg a vállalkozások, különösen a kkv-k számára a nyilvántartásba vételi és adminisztratív költségek tekintetében. A héa beszedésének javítását célzó további intézkedések közé tartozik az egyablakos importügyintézési rendszer kötelezővé tétele egyes olyan platformok számára, amelyek megkönnyítik az EU-n belüli fogyasztók részére történő értékesítést.

Következő lépések

A Bizottság a ma előterjesztett javaslatcsomagot a következő három uniós jogszabály módosításának formájában dolgozta ki: a héairányelv (2006/112/EK irányelv), a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet és a közigazgatási együttműködésről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet.

A Bizottság a jogalkotási javaslatokat jóváhagyás céljából a Tanács, illetve konzultáció céljából az Európai Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság elé terjeszti.

További információk

Kérdések és válaszok: Héa a digitális korban

Kérdések és válaszok: A héabevétel-kiesésről szóló 2022. évi jelentés

Tájékoztató a „Héa a digitális korban” című javaslatcsomagról

Tájékoztató a héabevétel-kiesésről szóló 2022. évi jelentésről

A „Héa a digitális korban” című javaslatcsomagról további információk (beleértve a jogalkotási szövegeket is) az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság weboldalán találhatók.

A héabevétel-kiesésről szóló 2022. évi jelentésről további információk az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság weboldalán találhatók.”

Forrás:
Adózás: A digitális átállás megvalósítása a héacsalás elleni küzdelem előmozdítása és az uniós vállalkozások támogatása érdekében; Európai Bizottság; 2022. december 8.

Adózás: Az új átláthatósági szabályok értelmében a szolgáltatók kötelesek bejelenteni a kriptoeszközügyleteket

„Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot tett az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező ügyfelek számára kriptoeszközügyleteket bonyolító valamennyi szolgáltatóra alkalmazandó, az adózás átláthatóságát szolgáló új szabályok bevezetésére. E szabályok kiegészítik a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletet és a pénzmosás elleni szabályokat.

A méltányos és hatékony adóztatás kulcsfontosságú a közberuházásokat és -szolgáltatásokat fedező bevételek biztosításához, és egyúttal olyan üzleti környezetet teremt, amely kedvez az innovációnak. Az adóhatóságok azonban jelenleg nem rendelkeznek az ahhoz szükséges információkkal, hogy nyomon követhessék a határokon átnyúló kereskedelemben könnyen forgalmazható kriptoeszközök révén szerzett bevételeket. Ez nagymértékben korlátozza az adók tényleges megfizetésének biztosítására való képességüket, ami azzal a következménnyel jár, hogy az európai polgárok jelentős adóbevételektől esnek el.

A ma előterjesztett javaslat javítani fogja a tagállamoknak az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés felderítésére és leküzdésére való képességét azáltal, hogy valamennyi kriptoeszköz-szolgáltató számára előírja – függetlenül azok méretétől és helyétől –, hogy tegyenek jelentést az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelek ügyleteiről. Az irányelv célja továbbá az is, hogy közös minimális szankciószintet állapítson meg a súlyos meg nem felelés eseteire, például arra a helyzetre, amikor a közigazgatási emlékeztetők ellenére sem kerül sor bejelentésre. Ezenkívül a Bizottság javasolta a pénzügyi intézmények jelentéstételi kötelezettségeinek az elektronikus pénzre és a digitális fizetőeszközökre történő kiterjesztését, valamint azt, hogy az automatikus információcsere alkalmazási köre foglalja magában a vagyonos magánszemélyek által igénybe vett, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokat is.

Következő lépések

A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv módosításának formájában előterjesztett javaslat összhangban van a kriptoeszközökre vonatkozó jelentéstételi keret létrehozására és az OECD közös jelentéstételi standardjának módosítására irányuló OECD-kezdeményezéssel.

Következő lépésként a Bizottság a szövegtervezetet konzultáció céljából az Európai Parlament, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjeszti. A kriptoeszközökre, az elektronikus pénzre és a digitális fizetőeszközökre vonatkozó új jelentéstételi követelmények a tervek szerint 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

További információk

Kérdések és válaszok

A kriptoeszközökkel kapcsolatos adóügyi átláthatóságról további információk (beleértve a jogalkotási szöveget is) az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság weboldalán találhatók.”

Forrás:
Adózás: Az új átláthatósági szabályok értelmében a szolgáltatók kötelesek bejelenteni a kriptoeszközügyleteket; Európai Bizottság; 2022. december 8.

Jogszabály a mesterséges intelligenciáról: az EU Tanácsa szorgalmazza az alapvető jogokat tiszteletben tartó, biztonságos mesterséges intelligencia előmozdítását

„A Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó közös álláspontját („általános megközelítés”). A jogszabály azt hivatott biztosítani, hogy az Unióban forgalomba hozott és használt mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) biztonságosak legyenek, és tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és az uniós értékekre vonatkozó hatályos jogszabályokat.

A mesterséges intelligencia rendkívül fontos szerepet tölt be jövőnk szempontjából. A ma elfogadott általános megközelítéssel sikerült kifinomult egyensúlyt elérnünk. A jogszabály Európa-szerte fellendíti majd az innovációt és a mesterséges intelligencián alapuló technológia elterjedését, és ezzel számos előnyt kínál. Mindemellett maradéktalanul tiszteletben tartja polgáraink alapvető jogait is.- Ivan Bartoš, Csehország digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettese és regionális fejlesztési minisztere

A Bizottság által 2021 áprilisában előterjesztett rendelettervezet kulcsfontosságú eleme az uniós szakpolitikának, amely arra irányul, hogy előmozdítsa az alapvető jogokat tiszteletben tartó, biztonságos és jogszerű mesterséges intelligencia fejlesztését és az egységes piacon való elterjedését.

A javaslat kockázatalapú megközelítést követ, és olyan egységes, horizontális jogi keretet határoz meg a mesterséges intelligenciára vonatkozóan, amelynek célja a jogbiztonság garantálása. A javaslat előmozdítja a beruházásokat és az innovációt a mesterséges intelligencia terén, javítja az irányítást, illetve az alapvető jogokra és a biztonságra vonatkozó hatályos jogszabályok hatékony végrehajtását, valamint elősegíti az MI-alkalmazások egységes piacának kialakítását. Emellett összefügg más kezdeményezésekkel, így többek között a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervvel, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligenciába történő beruházásokat Európában.

Az MI-rendszer fogalmának meghatározása

Annak érdekében, hogy az MI-rendszer fogalommeghatározása kellően egyértelmű kritériumokat tartalmazzon a mesterséges intelligencia és az egyszerűbb szoftverrendszerek közötti különbségtételhez, a tanácsi szöveg a fogalommeghatározást azokra a rendszerekre szűkíti le, amelyeket gépi tanulási, valamint logikai és tudásalapú megközelítéssel fejlesztettek ki.

Tiltott MI-gyakorlatok

A tiltott MI-gyakorlatok tekintetében a szöveg a mesterséges intelligencia társadalmi pontozásra való felhasználásának tilalmát a magánszereplőkre is kiterjeszti. Mindezeken túlmenően a személyek meghatározott csoportjainak sebezhetőségét kihasználó MI-rendszerek használatát tiltó rendelkezés hatálya immár azon személyekre is kiterjed, akiknek a sebezhetősége a társadalmi vagy gazdasági helyzetükből fakad.

Ami a „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek bűnüldöző hatóságok általi, a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken történő használatának tilalmát illeti, a szöveg pontosítja azokat a célkitűzéseket, amelyek esetében az ilyen használat bűnüldözési célokból szigorúan szükséges, és ezért a bűnüldöző hatóságok számára kivételesen engedélyezni kell az ilyen rendszerek használatát.

MI-rendszerek nagy kockázatúként való besorolása

Az MI-rendszerek nagy kockázatúként való besorolását illetően a szöveg a nagy kockázatú besoroláson felül egy horizontális síkot is bevezet annak érdekében, hogy a besorolás ne terjedjen ki az olyan MI-rendszerekre, amelyek valószínűsíthetően nem okoznak súlyos alapjogi jogsértéseket vagy nem járnak egyéb jelentős kockázatokkal.

A nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó követelmények

A nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan előírt számos követelmény pontosításra és kiigazításra került oly módon, hogy azok egyrészt műszakilag megvalósíthatóbbak, másrészt kevésbé megterhelők legyenek az érdekelt felek számára: ilyenek például az adatok minőségére vagy a kkv-k által a nagy kockázatú MI-rendszereik megfelelőségének alátámasztására elkészítendő műszaki dokumentációra vonatkozó követelmények.

Tekintettel arra, hogy az MI-rendszereket összetett értékláncokon keresztül fejlesztik és terjesztik, a szöveg olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek pontosítják a feladatkörök és szerepek megosztását az említett láncok különböző szereplői, különösen az MI-rendszerek szolgáltatói és felhasználói között. Mindezen felül tisztázza a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti felelősségi körök és az egyéb – például a vonatkozó uniós adatvédelmi vagy ágazati – jogszabályok alapján már meglévő felelősségi körök közötti kapcsolatot, többek között a pénzügyi szolgáltatási ágazat tekintetében.

Általános célú MI-rendszerek

A szöveg új rendelkezésekkel egészült ki az olyan helyzetek figyelembevétele érdekében, amikor az MI-rendszerek számos különböző célra használhatók (általános célú MI), vagy amikor az általános célú MI-technológiát később integrálják egy másik, nagy kockázatú rendszerbe.

A szöveg kimondja, hogy ezekben az esetekben a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó bizonyos követelmények az általános célú MI-rendszerekre is vonatkoznak. E követelményeket azonban nem kell közvetlenül alkalmazni: az általános célú MI-rendszerek tekintetében való alkalmazásukat egy konzultáción és részletes hatásvizsgálaton alapuló végrehajtási jogi aktus határozná meg, figyelembe véve e rendszerek és a kapcsolódó értéklánc sajátos jellemzőit, a műszaki megvalósíthatóságot, valamint a piaci és technológiai fejleményeket.

Hatály és a bűnüldöző hatóságokra vonatkozó rendelkezések

A szöveg kifejezetten hivatkozik a nemzetbiztonsági, a védelmi és a katonai céloknak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálya alóli kizárására. Azt is egyértelműsíti, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály nem alkalmazandó a kizárólag kutatás-fejlesztésre használt MI-rendszerekre és azok kimeneteire, valamint a mesterséges intelligenciát nem szakmai célokra használó személyek kötelezettségeire, amelyek – az átláthatósági kötelezettségek kivételével – nem tartoznának a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálya alá.

A bűnüldöző hatóságok sajátos jellemzőinek figyelembevétele érdekében a Tanács számos helyen módosította az MI-rendszerek bűnüldözési célokra történő használatára vonatkozó rendelkezéseket. E változtatások célja, hogy a szöveg – megfelelő biztosítékok mellett – tükrözze: a bűnüldöző hatóságok tevékenységeivel összefüggésben tiszteletben kell tartani az érzékeny operatív adatok bizalmas jellegét.

Megfelelési keret és a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Testület

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megfelelési keretének egyszerűsítése érdekében a szöveg számos helyen pontosítja és egyszerűsíti a megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket.

A piacfelügyelettel kapcsolatos rendelkezéseket is pontosították és egyszerűsítették, hogy hatékonyabbá és könnyebben végrehajthatóvá váljanak. Jelentős mértékben módosították továbbá a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Testületre (a továbbiakban: a Testület) vonatkozó rendelkezéseket is annak érdekében, hogy nagyobb önállósággal rendelkezzen, és erőteljesebb szerepet kapjon a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály irányítási struktúrájában. Annak érdekében, hogy az érdekelt feleket bevonják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kérdésbe, így többek között a végrehajtási és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésébe, új követelményként előírták a Testületnek, hogy hozzon létre egy olyan állandó alcsoportot, amely fórumként szolgál az érdekelt felek széles köre számára.

Ami a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat illeti, a szöveg arányosabb felső határokat ír elő a kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra kiszabott közigazgatási bírságok összegére vonatkozóan.

Átláthatóság és az érintett személyek javát szolgáló egyéb rendelkezések

A szöveg több olyan változtatást tartalmaz, amelyek növelik az átláthatóságot a nagy kockázatú MI-rendszerek használata tekintetében. Egyes rendelkezéseket frissítettek annak érdekében, hogy azok a hatóságok, amelyek nagy kockázatú MI-rendszereket használnak, szintén kötelesek legyenek nyilvántartásba vetetni rendszerüket a nagy kockázatú MI-rendszerek uniós adatbázisában.

Ezenkívül egy új rendelkezés azt is hangsúlyozza, hogy az érzelemfelismerő rendszerek felhasználói kötelesek tájékoztatni az ilyen rendszerrel kapcsolatba kerülő természetes személyeket.

A szöveg azt is egyértelművé teszi, hogy a természetes vagy jogi személyek panaszt nyújthatnak be az illetékes piacfelügyeleti hatósághoz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való meg nem felelés miatt, és elvárhatják, hogy az ilyen panaszt az adott hatóság külön e célra kialakított eljárásainak megfelelően kezeljék.

Az innovációt támogató intézkedések

Az innovációbarátabb jogi keret létrehozása és a szabályozó hatóságok általi, tényeken alapuló tanulás előmozdítása érdekében jelentősen módosították az innovációt támogató intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket.

Pontosították különösen azt, hogy az MI szabályozói tesztkörnyezeteknek – amelyek ellenőrzött környezetet biztosítanak az innovatív MI-rendszerek fejlesztéséhez, teszteléséhez és validálásához – az innovatív MI-rendszerek valós körülmények között történő tesztelését is lehetővé kell tenniük.

Ezenkívül a szöveg olyan új rendelkezésekkel egészült ki, amelyek meghatározott feltételek és biztosítékok mellett lehetővé teszik az MI-rendszerek felügyelet nélküli, valós körülmények közötti tesztelését. Végezetül a szöveg intézkedéseket vezet be a kisebb vállalatok adminisztratív terheinek enyhítése és ezzel e gazdasági szereplők támogatása érdekében, továbbá korlátozott és egyértelműen meghatározott eltérésekről rendelkezik.

További lépések

Az általános megközelítés elfogadása lehetővé teszi a Tanács számára, hogy – amint az elfogadja saját álláspontját – tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel („háromoldalú egyeztetések”) annak érdekében, hogy a javasolt rendeletről megállapodás szülessen.

Ülések
”

Forrás:
Jogszabály a mesterséges intelligenciáról: a Tanács szorgalmazza az alapvető jogokat tiszteletben tartó, biztonságos mesterséges intelligencia előmozdítását; Európai Unió Tanácsa; 2022. december 6.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Romániában kiiktatják a fűzős dossziékat, de átállási időre lesz szükség a papíralapú ügyintézés teljes megszüntetéséhez

„Mérföldkőnek számít a romániai bürokrácia csökkentése terén, hogy januártól kiiktatják a fűzős dossziék használatát az ügyintézésben. A kezdeményezéssel kapcsolatban közigazgatási szakértők a Krónikának elmondták, sem az intézmények, sem a lakosság nincs arra felkészülve, hogy digitálisan intézze az ügyeket, körülbelül fél évtizedre van szükség a teljes átálláshoz.

Egyöntetű megkönnyebbüléssel nyugtázza a közvélemény, hogy jogszabály született a fűzős dossziék kiiktatásáról. A jogszabály – miután kihirdeti az államfő – január 1-től lépne hatályba, de a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után 180 nappal kell a gyakorlatban is alkalmazni.

A lapunk által megszólaltatott közigazgatási szakértők szerint a jogszabály mérföldkő ugyan a bürokrácia csökkentésében, ám többéves átfutási időre van szükség, amíg teljesen megszűnik a papíralapú ügyintézés, annál is inkább, mert a lakosság egy része nincs felkészülve, hogy digitálisan intézze ügyeit. A módosítás kezdeményezője is úgy fogalmaz, a sínes dosszié betiltása nem fogja azonnal megoldani az alapproblémákat, teljes mentalitásváltozásra van szükség.

Egyszerűsített ügyintézés

Döntéshozó kamaraként szavazta meg a képviselőház a hivatali ügyintézés egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére irányuló törvénytervezetet, amely többek között előírja a fűzős irattartó (dosar cu şină) kiiktatását. A 2016/41-es sürgősségi kormányrendeletet kiegészítő jogszabályjavaslat kötelezővé teszi a közintézmények, a központi és helyi hatóságok, valamint a közhasznú státussal rendelkező jogi személyek számára, hogy térítésmentesen a polgárok rendelkezésére bocsássák online, letölthető vagy nyomtatott formában a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó kérvényeket, űrlapokat, nyomtatványokat. Az előírás csak az olyan közszolgáltatásokra vonatkozik, amelyek esetében kötelező nyomtatványok, kérvények kitöltése. A tervezet előírja továbbá, hogy a közintézményeknek, a központi és helyi hatóságoknak, valamint a közhasznú státussal rendelkező jogi személyeknek a személyi igazolvány elektronikus formában beküldött másolatát is el kell fogadniuk, az erre szolgáló e-mail-címet fel kell tüntetniük honlapjukon. Megszünteti a tervezet a dokumentumok hitelesített másolatának benyújtására vonatkozó követelményt, az iratoknak az eredetivel való megfelelését az illetékes tisztviselőnek kell tanúsítania.

A jogszabályjavaslat szerint a közintézmények, a központi és helyi hatóságok, valamint a közhasznú státussal rendelkező jogi személyek nem kérhetnek a fizikai és jogi személyektől fűzős dossziét, más típusú irattartót vagy egyéb irodai cikket. Az előírás a köztisztviselői versenyvizsgákra való jelentkezéshez szükséges iratok benyújtásakor és a közbeszerzési eljárások esetében is érvényes. A tervezet kötelezővé teszi a közintézmények, a központi és helyi hatóságok, valamint a közhasznú státussal rendelkező jogi személyek számára a különféle procedúrák informatizálását, illetve a bankkártyás vagy más fizetési lehetőség bevezetését.

Nyolcszáz törvény írja elő, hogy kérni kell a másolatokat

Jelenleg az állam újra bekéri az általa kiállított dokumentumokat, a most elfogadott jogszabály egyszerűsíti a bürokráciát, újabb lépést jelent az állami közigazgatás digitalizációja felé – jelentette ki George Tuță nemzeti liberális párti képviselő, a módosítás kezdeményezője. Rámutatott, 800 olyan törvény van érvényben, amely előírja, hogy kérni kell az állam által kiállított dokumentumok másolatát.

A sínes dosszié betiltása nem fogja azonnal megoldani a problémákat, mentalitásváltozásra is szükség van, minél hamarabb újra kell gondolni a digitális platformot, ahol az állam és a polgárok közötti interakciók zajlanak – mondta a politikus. „Szeretném, ha mindannyian segítenénk a törvény végrehajtásában, és arra ösztönöznénk a közigazgatásban dolgozókat, hogy ne vonakodjanak a változástól” – mondta George Tuță.

Gyerekcipőben még a közigazgatás digitalizálása

A bürokratikus állami ügyintézés szimbólumai a pecsét és a sínes dosszié, amint jogszabály rendelkezik ezek kiiktatásáról, a változás felgyorsul – szögezte le megkeresésünkre Szőcs Csongor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közigazgatási és Közmenedzsment Karának sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának oktatója. Meglátása szerint a módosítás mérföldkő ugyan, elkezdődik egy folyamat, ám a változás kis lépésekben történik, körülbelül három-öt évre van szükség, amíg teljes átáll a rendszer. A digitális ügyintézésre mind a két rész fel kell hogy készüljön.

A közigazgatásban is gyerekcipőben jár még a digitalizáció, ám a lakosság egy részének is gondot jelent, hogy elektronikusan intézze ügyeit. Szőcs Csongor felidézte, szemtanúja volt, amikor az adóhivatalnál egy vállalkozó kijelentette, hogy eddig sem volt elektronikus postafiókja, és ezentúl sem lesz. Öt éven belül teljesen megváltozik az ügyintézés, ám nem várhatjuk, hogy egyik napról a másikra a digitalizáció útjára lépjen mind a rendszer, mind a lakosság – szögezte le az egyetemi oktató.

Megkönnyebbülés, ha az abszurd követelmények megszűnnek

A közigazgatásban vannak értelmetlen, abszurd formai követelmények, mindenki számára megkönnyebbülés ezek kiiktatása – mondta el lapunknak Taraş Silviu, Kökös község RMDSZ-es polgármestere, aki szintén tanít a BBTE közigazgatási karának sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. Hozzátette, az irány jó, hiszen a közigazgatás azért van, hogy az állampolgár könnyedén tudja intézni az ügyeit, nem azért, hogy azt bonyolítsa.

Példaként említette, hogy Kökösben a polgármesteri hivatalban évek óta lemásolják az eredeti iratokat, annál is inkább, mert hosszú ideig a faluban erre csak ott volt lehetőség. A polgármester meglátása szerint a közigazgatásban dolgozóknak annál könnyebb, minél kevesebb a papír, számukra nem lesz nehéz átállni, hiszen eddig is gyorsan megtanulták például a minisztériumok pályázási felületeinek használatát. Viszont gondolni kell a lakosságra, azokra, akik erre nincsenek felkészülve, nem számítógép-felhasználók, csak a közösségi média használatában jártasak, de az ügyintézéssel már nem boldogulnak. Szükség lesz az átállási időszakra, nyitottságra mindkét oldalról: egyrészt azonnal meg kell teremteni a lehetőséget, hogy akik tudják használni a digitális felületeket, gyorsan tudjanak elektronikusan ügyintézni, másrészt azok életét is meg kell könnyíteni, akik nem tudják kezelni a számítógépet – mondta Taraş Silviu.”

Forrás:
Kiiktatják a fűzős dossziékat: átállási időre lesz szükség, amíg teljesen kivezethető a papíralapú ügyintézés; Bíró Blanka; Krónika; 2022. december 9.

Új adatkiolvasási technológia bevezetésével teszi egyszerűbbé a jegyellenőrök munkáját a Budapesti Közlekedési Központ (BKK)

„Decembertől új adatkiolvasási technológia bevezetésével teszi egyszerűbbé a jegyellenőrök munkáját a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Az új rendszert már tesztelik, hamarosan több száz munkatárs automatikusan is tudja rögzíteni az utasok adatait, így rövidebb lesz a pótdíjazás ideje, és javul a rögzített adatok minősége is — közölte a BKK csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, hogy folyamatosan dolgoznak a jegyellenőrzéssel kapcsolatos feladatok megkönnyítésén és munkatársaik hatékonyságának növelésén. Ezzel, ahogy fogalmaztak, „közvetett módon segítik a gyorsabb utazást” és a kényelmesebb ügyintézést.

A jelenleg tesztelés alatt álló elektronikus adatkiolvasási technológiát, a közlemény szerint, a hatóságok már alkalmazzák az igazoltatásoknál és a határátlépéseknél. A módszer lényege, hogy pótdíjazáskor az elektronikus személyi igazolványok és útlevelek adathordozóin található személyi adatokat egy érintéssel automatikusan lehet rögzíteni a jegyellenőri alkalmazásban.

Hangsúlyozták, hogy a jegyellenőrök készüléke kizárólag a szükséges adatokat rögzíti, és azokat csak a pótdíj követelések behajtási folyamata során használják fel.

Azoknál az utasoknál, akik még nem rendelkeznek adathordozót tartalmazó irattal, az információkat továbbra is manuálisan rögzítik — tették hozzá.

Az új technológia alkalmazásának általános bevezetése 2022. december 12-én kezdődik — áll a BKK közleményében.”

Forrás:
Decembertől gyorsabban és hatékonyabban dolgozhatnak a jegyellenőrök Budapesten; Híradó / MTI; 2022. december 8.

Technika, tudomány

Több mint egymilliárd forintból fejlesztett vízi navigációt és hajózás biztonságát támogató szoftvereket a Griffsoft Informatikai Zrt.

„Több mint egymilliárd forintból fejlesztett földfelszíni légköri adatok mérésére és feldolgozására – elsősorban a vízi navigáció és a hajózás biztonságának újfajta támogatására – szolgáló szoftvereket a Griffsoft Informatikai Zrt. – tájékoztatta a társaság csütörtökön az MTI-t.
A vállalat a három és fél éves projektet az ÁBRIS Informatikai és Tanácsadó Kft., a SOFT-ADVISE Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a Neumann János Egyetem konzorcium keretében valósította meg 1,13 milliárd forintból, melyhez a Széchenyi 2020 program keretében 808,59 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.

A támogatott projekt két részből állt: kutatásból és fejlesztési eredménytermékekből. A kutatás során a földfelszíni meteorológiai adatok feldolgozásának, a mérési adatok előállításához szükséges szenzorhálózat megtervezésének, illetve az adatokra épülő szolgáltatási platform kialakításának lehetőségeit vizsgálták meg.

A fejlesztés legfőbb eredményterméke a végfelhasználók számára kifejlesztett Vize nevű alkalmazás, amin belül lehetőség van különböző mérőeszközök részletes adatainak lekérésére, például szél- és hőtérkép megjelenítésére. A másik fontos funkciója az, hogy a felhasználó láthatja a közelben lévő hajókat (amelyekről használják az alkalmazást) és kikötőket, azaz a hajózás biztonságát támogatja – ismertette a projekt zárórendezvényén Pénzes János, a Griffsoft Informatikai Zrt. ágazatigazgatója…”

Forrás:
Több mint egymilliárd forintból fejlesztett vízi navigációt és hajózás biztonságát támogató szoftvereket a Griffsoft Informatikai Zrt.; Webrádió / MTI; 2022. december 11.


Társadalom, gazdaság, művelődés



Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az EU rezilienciája: az EU Tanácsa a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának megerősítéséről szóló irányelvet fogadott el

„A Tanács a mai napon irányelvet és ajánlást fogadott el, amelyek célja a kritikus fontosságú szervezetek sebezhetőségének csökkentése és rezilienciájának megerősítése.

A kritikus fontosságú szervezetek olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nélkülözhetetlenek a létfontosságú társadalmi funkciók, a gazdasági tevékenységek, a népegészség és a biztonság, valamint a környezet fenntartása szempontjából. Képesnek kell lenniük a hibrid támadások, a természeti katasztrófák, a terrorfenyegetések és a népegészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére, a velük szembeni védekezésre, a reagálásra, a kezelésükre és a helyreállításra.

Az elmúlt hónapokban hibrid támadásokkal és az éghajlatváltozás következményeivel kellett szembenéznünk, és a jövőben még az előttünk álló kihívások súlyosbodására kell számítanunk. A felkészültség és a reziliencia közös erőfeszítést igényel. Gondoskodnunk kell arról, hogy társadalmaink és iparunk képesek legyenek megküzdeni a biztonságunkat és gazdaságainkat érintő zavarokkal, és katasztrófa esetén gyorsan tudjunk reagálni. A ma elfogadott irányelv fontos lépés e cél elérése irányában. – Vít Rakušan cseh belügyminiszter

Az elfogadott irányelv több ágazat, például az energia, a közlekedés, az egészségügy, az ivóvíz, a szennyvíz és az űrágazat kritikus fontosságú szervezeteire terjed ki. Az irányelv egyes rendelkezései bizonyos központi közigazgatási szervekre is vonatkoznak.

A tagállamoknak nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának fokozására, legalább négyévente kockázatértékelést kell végezniük, és meg kell jelölniük az alapvető szolgáltatásokat nyújtó, kritikus fontosságú szervezeteket. A kritikus fontosságú szervezeteknek fel kell majd tárniuk azokat a kockázatokat, amelyek jelentősen megzavarhatják az alapvető szolgáltatások nyújtását, megfelelő intézkedéseket kell hozniuk rezilienciájuk biztosítása érdekében, a zavart okozó eseményeket pedig jelenteniük kell az illetékes hatóságoknak.

Az irányelv szabályokat állapít meg a kiemelt európai jelentőségű, kritikus fontosságú szervezetek meghatározására vonatkozóan is. Egy kritikus fontosságú szervezet akkor minősül kiemelt európai jelentőségűnek, ha hat vagy több tagállamnak nyújt alapvető szolgáltatást. Az ilyen szervezetek esetében a tagállamok felkérhetik majd a Bizottságot arra, hogy szervezzen tanácsadó missziót, illetve maga a Bizottság is felajánlhatja, hogy az adott tagállam hozzájárulásával értékeli az érintett szervezet által az ezen irányelvből fakadó kötelezettségei teljesítése érdekében bevezetett intézkedéseket.

Az Északi Áramlat gázvezeték elleni közelmúltbeli szabotázsakciókra és az Ukrajna elleni orosz agresszió által jelentett új kockázatokra válaszul az elfogadott ajánlás a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítésére összpontosít. Az ajánlás célja, hogy felgyorsítsa a kritikus fontosságú szervezetekről szóló és a NIS 2 irányelvben meghatározott célkitűzések végrehajtását előkészítő munkát, és fokozza a kritikus infrastruktúrák védelmére szolgáló uniós képességeket. Egy sor célirányos intézkedést fogalmaz meg, amelyek olyan alapvető ágazatokra vonatkoznak, mint az energia, a digitális infrastruktúra, a közlekedés és az űrkutatás.

Az ajánlás három kiemelt területet fed le: a felkészültség, a reagálás és a nemzetközi együttműködés. A Tanács felkéri benne a tagállamokat, hogy aktualizálják kockázatértékeléseiket annak érdekében, hogy azok tükrözzék a jelenlegi fenyegetéseket, és arra ösztönzi őket, hogy végezzék el a kritikus infrastruktúrákat működtető szervezetek stressztesztjeit, prioritásként kezelve az energiaágazatot. Felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve dolgozzanak ki a számottevő határokon átnyúló jelentőséggel bíró kritikus infrastruktúrák zavaraira való koordinált reagálásról szóló tervet. Az EU támogatni fogja a partnerországokat rezilienciájuk fokozásában és a NATO-val e területen folytatott együttműködés megerősítésében.

Háttér

Az Európai Bizottság 2020 decemberében terjesztette elő a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvjavaslatot. Alkalmazásának megkezdését követően a javasolt irányelv fel fogja váltani a 2008-ban elfogadott, az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről szóló, jelenleg hatályos irányelvet.

Az említett irányelv 2019. évi értékelése rávilágított arra, hogy az EU előtt álló új kihívások – például a digitális gazdaság térnyerése, az éghajlatváltozás egyre fokozódó hatásai és a terrorveszély – fényében naprakésszé kell tenni és tovább kell erősíteni a meglévő szabályokat.

A kritikus fontosságú szervezetekről szóló irányelvjavaslattal együtt a Bizottság előterjesztette az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvre (a továbbiakban: a NIS 2 irányelv) vonatkozó javaslatot is, amelynek célja, hogy a kiberdimenzióval kapcsolatban ugyanezekre a problémákra reagáljon. 2020 szeptemberében a Bizottság előterjesztette a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletre (DORA-rendelet) vonatkozó javaslatot, amely rendelet meg fogja erősíteni a pénzügyi szervezetek, például a bankok, a biztosítók és a befektetési vállalkozások informatikai rendszereinek biztonságát. A Tanács 2022. november 28-án elfogadta ezt a két szöveget.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell mindhárom jogszabály és az ajánlás koordinált végrehajtását.

Ülések”

Forrás:
Az EU rezilienciája: a Tanács a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának megerősítéséről szóló irányelvet fogadott el; Európai Unió Tanácsa; 2022. december 8.

Az amerikai védelmi minisztérium négy céggel szerződött felhőszolgáltatásokra, 9 milliárd dollár értékben

„Az amerikai védelmi minisztérium 9 milliárd dollár keretösszegű felhőszolgáltatási szerződést kötött négy céggel.

Megoldódott a JEDI-probléma: hosszú huzavona után az amerikai védelmi minisztérium a Joint Warfighting Cloud Capability (JWCC) program keretében négy céggel szerződött felhőszolgáltatásokra. Az Amazon Web Services, a Google, a Microsoft és az Oracle osztozik azon a 9 milliárd dolláron, amit a Pentagon a következő hat évben szeretne elkölteni cloud computingra.

A JWCC a korábban meghiúsult Joint Enterprise Defense Infrastructure, azaz JEDI program utódja. A 10 milliárdos keretösszegű JEDI-nél a Pentagon még abban gondolkodott, hogy egyetlen felhőszolgáltatóval szerződik, mert úgy gondolták, hogy a speciális (pl. katonai szintű biztonság) igények miatt nehézkes lenne több szolgáltatóval dolgozni. Ezzel azonban csak konfliktusokat generált.

A 10 milliárd mindenkit megmozgatott

A projektre eredetileg öten pályáztak: az AWS és a Microsoft mellett a Google, az IBM és az Oracle. A Google már 2018-ban kiszállt (az indok: a projekt célja nem egyeztethető össze a vállalat értékeivel, amik eszerint azóta megváltoztak). Végül az üzletet a Microsoft nyerte annak ellenére, hogy az AWS akkor már évek óta megbízható kormányzati szállító volt, és emiatt sokan biztosra vették győzelmét.

A vesztesek tiltakoztak, sőt az Amazon perre ment. Azon az alapon támadta a döntést, hogy abban szerepet játszott Donald Trump akkori elnök a céget alapító Jeff Bezos iránti ellenszenve is.

Bár sokáig úgy nézett ki, hogy a végeláthatatlan pereskedés ellenére a Microsoftot már semmi és senki sem tudja kifúrni a pénzhegy mellől, a Pentagon egy huszárvágással megoldotta a valószínűleg számára is kínos ügyet: 2021 júliusában törölte a JEDI-t, és mint a jó bűvész, előrántotta a cilinderből a JWCC-t.

A Pentagon már az új projektet bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Amazont és a Microsoftot eleve esélyesnek tartják a tender egyes elemeinek az elnyerésére, de a másik három nagy, a Google, az IBM és az Oracle is versenyben lehet, és meg is kellene hívni a tenderre.

Végül az IBM kivételével az összes emlegetett szolgáltató ringbe szállt, nem kis munkát adva a védelmi minisztériumnak. A négy ajánlatcsomag feldolgozásával ugyanis nehezen küzdöttek meg az illetékesek, így az eredetileg tervezett márciusi időpont helyett csak pár napja hirdették ki: mind a négy pályázó részesedik a 9 milliárdos programból.

A közönség ezt a végkifejletet várta

Persze a Pentagon döntésében van egy csel. Egyik céggel sem szerződött konkrét munkára. Csupán aláírta, hogy a négy cég egyaránt alkalmas arra, hogy a védelmi minisztérium felhős igényeit kiszolgálja úgy és akkor, ahogy és amikor arra a minisztériumnak igénye van – hívta fel a figyelmet a The Register. A pályázati kiírás szerint a nyerteseknek vállalati szintű, globálisan elérhető felhőszolgáltatásokat kell nyújtaniuk minden biztonsági tartományban és minősítési szinten, a stratégiaitól a taktikaiig.

A 9 milliárd dollár csupán keretösszeg, a Pentagon ennyi pénzt költhet el 2028 júniusáig, azaz ha a teljes keretet felhasználja, és a megbízások nagyjából egyelően oszlanak el a nyertesek között, azok a projektből 2,25 milliárd bevételt realizálhatnak – 6 év alatt. Miközben ennek legalább a tízszeresét termelik felhőből és évente. De reklámnak esetleg jó lesz, véli a The Register.”

Forrás:
Pentagon a felhőben: összesen 9 milliárd jut négy cégnek; Bitport.hu; 2022. december 9.

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) és a Magyar Nemzeti Bank

„Együttműködési megállapodást kötött az NBSZ-NKI és az MNB a hazai pénzügyi rendszer kiberkockázatainak hatékony csökkentése, illetve a kiberbiztonság magas szintre emelése érdekében. A két szervezet a közös cél érdekében rendszeres konzultációval, közös konferenciák és képzések szervezésével is segíti egymás munkáját.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevében Dr. Kiss Csaba főigazgató, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről pedig Dr. Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény együttműködési megállapodását a kiberkockázatok hatékony csökkentése érdekében a pénzügyi szektorban.

A megállapodás hangsúlyozza, az MNB többek között nyomon követi az innovatív technológiai megoldások (például blokklánc, mesterséges intelligencia, gépi tanulás) fejlődését, elterjedésének alakulását, az e megoldásokban rejlő lehetőségek támogatásának és a kapcsolódó kockázatok kezelésének irányait. Emellett figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi pénzügyi technológiai és innovációs trendeket, a FinTech cégek által hozott új technológiákat, koncepciókat, az innovátorokat, az intézmények által alkalmazott technológiákat és digitális stratégiákat is. E körben az MNB kiemelten monitorozza a kiberkockázatok, veszélyek és fenyegetések lehetséges előfordulásának módjait és helyeit, mind a Jegybankot, mind a pénzügyi közvetítőrendszert illetően.

Az NBSZ szervezeti keretei között működő Nemzeti Kibervédelmi Intézet ellátja az eseménykezelési feladatokat és a hatósági felügyeletet a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek tekintetében, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott bejelentésköteles szolgáltatók (online piactér, internetes keresőszolgáltatás, felhőszolgáltatás) esetében. Továbbá feladatai közé tartozik az ún. „nemzeti kapcsolattartó pont” működtetése, amelynek célja az Európai Unión belüli nagy hatású kiberincidensek hazai koordinálása, az incidensekkel kapcsolatos jelentések fogadása, küldése a nemzetközi partnerszervezetek irányába.

A két intézmény szorosabb partneri együttműködése erősíti a pénzügyi piacokon észlelt kiberbiztonsági problémák, anomáliák kiküszöbölésének lehetőségét. Megteremti azt a keretet, amely révén a felek feladataik ellátása érdekében, a jogszabályokban előírt együttműködésen túl, kölcsönösen segíthetik egymás munkáját.

Az együttműködési dokumentum alapján a két intézmény rendszeresen megosztja egymással a témával kapcsolatos fontosabb hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatokat. Erősítik a kölcsönös előzetes kommunikációt a közérdekű igényérvényesítések, a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán is.

A felek célul tűzték ki többek között a pénzügyi szektor kiberbiztonsági ellenállóképességének tesztelését, felmérését és fejlesztését célzó gyakorlatok szervezését. Emellett kölcsönösen együttműködnek és részt vesznek az ilyen gyakorlatok kapcsán felmerülő feladatokban is. Elősegítik a pénzügyi fogyasztók biztonságtudatosságának növelését a digitális banki csatornák használata és egyéb online tevékenységek során.

Mindezek mellett a két intézmény egyeztet a digitális jegybankpénz kutatásával, tesztelésével, működtetésével kapcsolatos kiberbiztonsági kockázatokról és kérdésekről is.”

Forrás:
A kiberkockázatok hatékony csökkentése érdekében együttműködik az NBSZ NKI és az MNB; Magyar Nemzeti Bank / Nemzetbiztonsági Szakszolgálat; 2022. december 9.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Elon Musk rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat

„Az NMHH feltett célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató” hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi kisműhold. A legújabb műegyetemi űreszköz 5x5x15 cm méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre.

Az új űreszköz a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A club valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.

Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense elmondta, amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogat egységébe, így elérték a majdnem 600 grammot. „Mivel a tömegkorlát 750 grammnál lett meghatározva, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító alegységek, valamint az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére” – tette hozzá Gschwindt András. A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek. Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa elmondta a kisműholddal kapcsolatban, hogy szeretnék, ha a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért a négy oldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá.

„A kisműhold másik oldalán egy elégé komoly elektronika kapott helyet, ami többek között adatgyűjtésre és mozgásállapot-analízisre képes. A MRC-100 műhold a napokban indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az USA-ból” – mondta Dudás Levente.

A pályára állítás költségeit az USA-beli ARDC (Amateur Radio Digital Communications, rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány biztosította. Az alapítvány céljaival összhangban, a támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium voltak. Az NMHH feltett célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató” hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. A pályára állítás várható időpontja 2023 májusa lesz.”

Forrás:
Elon Musk rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2022. december 7.

Kiss László: a kínai űrkutatás fejlettsége politikai fricska a nyugati világnak

„ A Mennyei palota nevű kínai űrállomás kiépítését befejező három kínai űrhajós vasárnap visszatért a Földre. Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, ennek koronaékszere az űrállomás, amivel több kutatást is végezhetnek.

„Nagyon ambiciózus űrprogramot hirdetett meg Kína húsz évvel ezelőtt. Az első kínai űrhajós már 2003-ban Föld körüli pályán járt. A fejlesztéseknek az egyik nagy hajtóereje volt, hogy Kínát elsősorban az Egyesült Államok nyomására kizárták a nemzetközi űrállomásból, és Kína erre azt válaszolta, hogy megépítjük a sajátunkat” – mondta az InfoRádiónak Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Kínában az űrkutatás nagyon erős identitásképző, nemzeti büszkeséget erősítő aktivitássá vált, például a fodrásznál lehet olyan hajat kérni, mint amilyen az egyik űrhajósnőé. Van egyfajta politikai motiváció az egész hátterében, ami abból is látszik, hogy az állomás olyan pályán kering a Föld körül, ami Magyarországról is alig látszik, de Oroszországból és északabbról nem érhető el. A Föld körüli mozgása is olyan, hogy korlátozott legyen az elérése – magyarázta a csillagász.

Kiss László szerint az elérhetetlenségnek űrvédelmi okai is lehetnek, ha ugyanis nincs direkt rálátás a Föld jelentős északi szélességeken levő területeiről, akkor onnan földi űrrakétát sem lehet rá kilőni.

Kínának további céljai is lehetnek a Mennyei palotával, akár közbenső állomás is lehet. A koncepciók nagyon hasonlítottak a Mir űrállomásra, de nem ilyen lett. Ez a száztonnás eszköz 55×39 méteres, és 320 köbméter térfogata van nyomás alatt, amiből 132 köbméter lakható. Összehasonlításképp a Nemzetközi Űrállomás nagyjából ezer köbmétere lakható, tehát ez annak a hetedrésze.

Másfél évig építették, de négyszer-ötször kisebb és valószínűleg hússzor olcsóbb is volt.

A csillagász szerint a kínai űrállomás minősége jó, amit jelez, hogy 2023 decemberében már egy kétméteres űrteleszkópot is feltesznek az állomás mellé, ami az idő nagy részében az űrállomáshoz közeli pályán kering majd. Az űrteleszkóp mutatja, hogy az emberek űrutazásai mellett tudományos céljaik is vannak, és szeretnének komoly űrcsillagászati megfigyeléseket végezni erről az űrállomásról és a hozzácsatolt eszközökről.

„A kínai űrkutatás nemcsak fölzárkózott a nyugati vonalhoz, hanem sok szempontból kezdi leelőzni is. Ez egyértelműen politikai fricska a nyugati világnak” – zárta gondolatát Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. ”

Forrás:
Kiss László: a kínai űrkutatás fejlettsége politikai fricska a nyugati világnak; Tatár Timea; Infostart / InfoRádió; 2022. december 7.
Szerkesztői megjegyzés:
1. Erős kétellyel kezelendő ez a mondat: „ ha ugyanis nincs direkt rálátás a Föld jelentős északi szélességeken levő területeiről, akkor onnan földi űrrakétát sem lehet rá kilőni.”
2. Az megjegyzendő, mert fontos jelzés, hogy a kínai önálló űrtevékenységet nem kis részben az is motiválja, hogy az Egyesült Államok 2012-ben megtiltotta, hogy Kína bekapcsolódhasson a Nemzetközi Űrállomás munkájába.

Szakirodalom

A digitális jegybankpénz és a digitális euró

„Jelen háttéranyag a digitális jegybankpénzzel (DJBP, angolul Digital Central Bank Currency, DCBC); azon belül is a digitális euróval, mint az Európai Központ Bank (EKB) digitális jegybankpénzével kíván foglalkozni. A DJBP fő ismérveit, bevezetésének előnyeit követően a háttéranyag elsősorban a digitális euró bevezetésének aspektusait vizsgálja. Áttekinti az EU Tanácsának, az Európai Bizottságnak és az EKB-nak a szerepét a fejlesztés egyes fázisaiban. Zárásként ismerteti a kínai digitális jegybankpénz részlegesen bevezetésének eddigi eredményeit.”

Forrás:
A digitális jegybankpénz és a digitális euró; Horváth Irén; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2022/30.; 2022. november 25. (PDF)

Törvények, rendeletek

499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól

„…1. A Központi Információs Közadat-nyilvántartás üzemeltetője, az adatszolgáltatás és a közzététel

1. § (1) A Kormány a Központi Információs Közadat-nyilvántartás elektronikus felülete (a továbbiakban: Felület) üzemeltetőjeként a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: Üzemeltető) jelöli ki.

(2) Az Üzemeltető nyílt hálózaton működő webes felületen gondoskodik a Felület kialakításáról és a közzétételi kötelezettséggel érintett adatszolgáltatások Felületen történő rögzítéséről, valamint azok közzétételéről.
…
10. § (1) A Felület létrehozására és a 2. §-ban meghatározottak Felületen történő közzétételére az Üzemeltető legkésőbb 2022. december 31-ig köteles.

(2) A Felületen közzétételre kötelezettek által első alkalommal teljesítendő adatszolgáltatásokat az Üzemeltető – az 5. § (4) bekezdésétől eltérően – legkésőbb 2023. február 28. napjáig köteles a Felületen közzétenni…”

Forrás:
499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 202. szám; 2022. december 8.; 8380-8383. o. (PDF)

A Lechner Tudásközpont egyes feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át

„…1. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A–11/F. §-ában foglaltak alapján – ide nem értve a gazdasági társaság megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket – a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1111 Budapest, Budafoki út 59., cégjegyzékszáma: 01-09-996479, adószáma: 24225221-2-43, főtevékenysége: mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás) (a továbbiakban: gazdasági társaság) az általa ellátott,
a) a kulturális örökség védelmével,
b) az építésügyi szabályozás és építéshatósági ügyekkel,
c) a településfejlesztés és településrendezéssel,
d) a területrendezéssel
összefüggő feladatait (a továbbiakban együtt: feladatcsoport) az Építési és Közlekedési Minisztérium (székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.) (a továbbiakban: minisztérium) részére kell átadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás és a gazdasági társaság munkavállalói tekintetében beálló jogállásváltozás kizárólag
a) a feladatcsoportra és a feladatcsoport szerinti feladatok ellátásához kapcsolódó jogosultságokra és kötelezettségekre, valamint az ezekhez kapcsolódó jogviszonyra,
b) a feladatcsoporttal összefüggő vagyoni jogokra és kötelezettségekre,
c) a feladatcsoporttal összefüggő ingó állományra,
d) a feladatcsoport szerinti feladatokat és azok támogatását ellátó alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, foglalkoztatási jogviszonyára
terjed ki…”

Forrás:
500/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság által ellátott egyes feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 202. szám; 2022. december 8.; 8383-8384. o. (PDF)