Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- Huszonöt felhívással elindultak a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) projektjei
Tárgyszavak: 2021-2027, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz), uniós pályázatok - A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) projektjei – részletek
Tárgyszavak: 2021-2027, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz), uniós pályázatok
Közigazgatás, politika, jog
- Navracsics Tibor abban bízik, hogy év végéig minden nyitott kérdést lezárnak
Tárgyszavak: jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Magyarország, Navracsics Tibor - Gyopáros Alpár: a kormány a jövőben is folytatja a Magyar Falu Programot
Tárgyszavak: Gyopáros Alpár, kistelepülések, Magyar Falu Program, Magyarország, vidékfejlesztés - Az olcsó energia kora lejárt – óriási átalakítás jön Magyarországon
Tárgyszavak: energiapolitika, Magyarország, zöld átállás - Két energiastratégiai alapdokumentum vár uniós jóváhagyásra
Tárgyszavak: energiaátmenet, energiapolitika, energiaszuverenitás, Európai Bizottság, Magyarország, Nemzeti Energia- és Klímaterv, REPowerEU, zöld átmenet - Több, mint egy évtized után nyílt ismét kisbolt egy zalai településen
Tárgyszavak: kistelepülések, Magyar Falu Program, Magyarország, vidékfejlesztés, Zala megye - Lázár János bejelentése szerint elkészült az új építészeti törvény tervezete
Tárgyszavak: építésügyi szabályozás, Lázár János, Magyarország - Belső feszültségek terhelik a kórházi ellátórendszert
Tárgyszavak: egészségügy átalakítása, egészségügyi centralizáció, egészségügyi politika, Járóbeteg Irányítás Rendszer (JIR), járóbeteg szakellátás, kórházi ellátórendszer finanszírozása, Magyarország
Európai Unió
- Az Európai Bizottság még erőteljesebben szólna bele a tagállamok költségvetési politikájába, jelentette ki Varga Mihály
Tárgyszavak: centralizáció, Európai Bizottság, költségvetési politika, Magyarország, uniós gazdasági kormányzás, Varga Mihály
Digitális közigazgatás, digitális politika
- Az online adóellenőrzések háttérbe szorították a helyszíni kiszállásokat
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), online adóellenőrzés - A telekommunikációs szolgáltatók is csatlakoztak az e-bejelentőhöz
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-bejelentő, Magyarország - Évről évre egyre többen fedezik fel a kincstári elektronikus ügyintézés előnyeit
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézésMagyar Államkincstár (MÁK), Magyarország, MobilKincstár, TeleKincstár, WebKincstár - Két új funkcióval bővült az EgészségAblak
Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, EgészségAblak, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Magyarország - A Lechner Tudásközpont szerepe a szolgáltató szemléletű közigazgatásban
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, KÖFOP-2.1.7, Lechner Tudásközpont, Magyarország - György István: az a cél, hogy 2026-ra a közigazgatási ügyeket online lehessen intézni
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, György István, KÖFOP-2.1.7, Lechner Tudásközpont, Magyarország
Technika, tudomány, MI
- Az AI Summit 2023 előadásai voltak 2023. szeptember 11-én
Tárgyszavak: Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI)
Társadalom, gazdaság, művelődés
- A Gábor Dénes Egyetemen elindult az első, mikrotanúsítványt adó kurzus
Tárgyszavak: egyéni tanulási számlák, felnőttképzés, Magyarország, Vitályos Eszter - Svédország újra felfedezi a hagyományos tanulási formákat, visszatérnek a könyvekhez
Tárgyszavak: digitális oktatás, oktatáspolitika, Svédország
Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság
- Elég erős jelszót használ? Most tesztelheti! – Nemzeti Kibervédelmi Intézet
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, jelszavak, kiberbiztonság, kibervédelem, Magyarország, Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) - A szervezeteket veszélyeztető mélyhamisítási fenyegetések összefüggései
Tárgyszavak: deepfake, Egyesült Államok, kiberbiztonság, kibervédelem, mélyhamisítás, Mesterséges Intelligencia (MI) — kiberbiztonság
Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság
- Kritikus nyersanyagok: Az EU ellátásának és szuverenitásának biztosítása
Tárgyszavak: Európai Parlament, geopolitika, kritikus fontosságú nyersanyagok, stratégiai autonómia - Döntő szakaszába lép a magyar űrhajósprogram
Tárgyszavak: Ferencz Orsolya, HUNOR – Hungarian to Orbit, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), űrkutatás
Szakirodalom
- A Magyar Nemzeti Bank szerint tovább lassult a versenyképességi reformok végrehajtása Magyarországon
Tárgyszavak: gazdaságpolitika, gazdaságstatisztika, intenzv fejlődés, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Magyarország, versenyképesség - Főbb közszolgálati modellek Európában
Tárgyszavak: Európai Unió, közigazgatás-tudomány, közigazgatási személyzeti politika
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
„A 2021-2027 közötti európai uniós programozási időszakban külön operatív program fogja össze a digitalizációt középpontba állító fejlesztéseket.
A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) projektjei Magyarország lakosságának, vállalkozásainak és az állam működésének digitális felkészültségét és ezáltal a versenyképességét növelik. Az Operatív Program keretében 2023 szeptemberében megjelent huszonöt felhívás összesen több mint 225 milliárd forint támogatást nyújt digitalizációt érintő fejlesztésekhez.
Az első prioritáshoz kapcsolódóan megjelent DIMOP Plusz kiírások egy része a kis- és középvállalkozások digitális felzárkóztatására koncentrál: a digitálisan lemaradó, illetve a fejlődés iránt elkötelezett KKV szektor digitalizációját, modernizációját és a digitális kutatás-fejlesztés, és innovációs tevékenységet végző vállalkozások megerősítését, valamint a nemzetközi térben való erősebb integrációját támogatják központi állami programok megvalósításán keresztül.
A kiírások másik részében a közszolgáltatások digitalizálása keretében a Digitális Állampolgárság megteremtését célzó beruházások kapnak hangsúlyt, mint a digitális személyazonosítást biztosító alkalmazás bevezetése, az élethelyzet alapú, illetve helytől és időtől független virtuális ügyintézés lehetőségének megteremtése, az e-közigazgatási felületek felhasználói élményének optimalizálása, az adatkapcsolatok megerősítése révén új, határon átívelő szolgáltatások alapjainak megteremtése és a jogi személyek nyilvántartásának megújítása.
A további prioritások, így a High-tech és zöld átállás témakörében meghirdetett felhívások hozzájárulnak a természeti erőforrások fenntartható használatához azzal, hogy egyrészt digitális megoldásokat fejlesztenek a villamosenergia-fogyasztási és termelési adatok rendszerezése, optimalizálása és ezáltal az energiagazdálkodás javítása, valamint az energiamenedzsment területén, másrészt a klímaváltozás nyomon követését a hatásaihoz való alkalmazkodást támogató elektronikus környezeti szenzor-, monitoring rendszer kialakítására kerül sor.
A gigabitképes hálózati infrastruktúra fejlesztése szintén fontos cél a DIMOP Plusz keretében, hiszen a digitális hálózat fejlesztése az összekapcsoltság, ezáltal a tanulás és a munka lehetőségét nyújtja a lakosság számára is, valamint a széles sávú hálózati kapcsolat biztosítása a kistelepüléseket is vonzóbbá teheti további beruházások elindítására. A megjelent felhívás keretében ezen hálózatfejlesztés tervezése, előkészítése valósul meg annak érdekében, hogy következő lépésként pályázatokon keresztül megtörténjenek a lakossági széles sávú hálózati kapcsolatot biztosító beruházások, fejlesztések.
Több olyan felhívás jelent meg, amely a lakosság digitális kompetenciáinak bővítésére, képzésére és az oktatás-informatikai rendszerek fejlesztésére fókuszál. Mindezek átfogóan célozzák meg Magyarország digitális átalakulását és a versenyképességének növelését. A digitális készségek fejlesztése hozzájárulhat a jobb, eredményesebb munkaerőpiaci érvényesüléshez, illetve könnyebb hozzáférést biztosít a digitális tartalmakhoz.
Az induló programok keretében megtörténik az ágazatokon átívelő oktatási nyilvántartások egységes szolgáltatási képességének fejlesztése, új tanulástámogató platform és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, illetve ezzel párhuzamosan a digitális pedagógiai módszertani képzési tartalmak létrehozása is megkezdődik. A projektek keretében hamarosan nagyszabású, országos alap- és emelt szintű digitáliskompetencia-fejlesztő programok indulnak a lakosság részére. Emellett az idősödő lakosság digitális felzárkóztatása is hangsúlyt kap, hogy a szociális és egészségügyi elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára biztosított legyen.
A 2021-2027 közötti programozási időszakban további digitális fejlesztéseket célzó kiírások, közöttük pályázatok megjelenése is várható a DIMOP Plusz keretében. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya a digitalizációt fókuszba helyező programot összesen 760 milliárd forinttal támogatja.
További részletek a központi pályázati honlapon találhatók.
Kiadó: Miniszterelnöki Kabinetiroda, Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság”
Forrás:
Huszonöt felhívással elindult a DIMOP Plusz; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. szeptember 12.
A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) projektjei – részletek
- Megjelent a Komplex jogviszony-nyilvántartás kialakítását biztosító fejlesztések megvalósítása a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (DIMOP Plusz-1.3.7-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent az „E-közigazgatási azonosítási és jogosultság kezelés megújítása, a személyes megjelenés nélküli ügyintézés széleskörű elterjesztése, a digitális személyazonosság hordozható eszközön történő implementálását, illetve digitális mobiltárca bevezetését megvalósító fejlesztések” című (DIMOP Plusz-1.3.1-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent az „Alapszintű állampolgári digitális kompetencia fejlesztése” című (DIMOP Plusz-4.2.3-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „Digitális kompetencia fejlesztés Budapesten: alapszintű, emelt szintű állampolgári, valamint közfeladat ellátásban dolgozók digitális kompetencia fejlesztése ” című (DIMOP Plusz- 4.2.6-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „Vállalkozások a digitális térben – digitális megoldások és technológiák beépülésének támogatása az üzletmenetbe, és haladó jó-gyakorlatok kidolgozása” című (DIMOP Plusz-1.2.1-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent az „Elektronikus ügyintézési felületek korszerűsítése” című (DIMOP Plusz-1.3.2-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „Modern Vállalkozások Program 2.0” című (DIMOP Plusz-1.2.7-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „A közfeladat ellátásban dolgozók digitális kompetenciáinak fejlesztése” című (DIMOP Plusz-4.2.1-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „Virtuális kormányablak” című (DIMOP Plusz-1.3.3-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a Digitális vállalkozások kutatás-fejlesztésének, innovációjának és piacra lépésének célzott támogatása, mentorálása (DIMOP Plusz-1.1.1-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „ Az ágazati információs rendszerek komplex fejlesztése a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés hátránykompenzációs képességének erősítése, mikrotanúsítványok nyilvántartásának bevezetése, kiemelten a diákok és szüleik egyéni szükségleteihez illeszkedő szolgáltatások biztosítása érdekében ” című (DIMOP Plusz-4.1.1-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent az „Az evidencia-alapú egészségügyi-kormányzati döntéshozatalt, valamint az ehhez kapcsolódó adatvagyon és információinak kiaknázását szolgáló fejlesztések” című (DIMOP Plusz-1.3.12-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „ A digitális kompetenciafejlesztés rendszerének kiterjesztése az egész életen át tartó tanulás elősegítése érdekében az EU DigComp2.2-vel összhangban ” című (DIMOP Plusz- 4. 2. 2- 23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a Jogi személyek egységes nyilvántartása című (DIMOP Plusz-1.3.6-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent az „Életesemény alapú, teljes felhasználói életutat lefedő állampolgári információs és ügyintézési megoldások kialakítása” című (DIMOP Plusz-1.3.9-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „DigKomp alapú magasabb szintű állampolgári kompetencia fejlesztés, támogatás, mentorálás ” című (DIMOP Plusz-4.2.4-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a Nagytömegű energetikai fogyasztói adatok feldolgozására és azok optimalizálására, ez alapján beavatkozásra alkalmas MI-vel megtámogatott informatikai döntéstámogató rendszerek fejlesztése című (DIMOP Plusz-2.1.2-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „ A digitális tanulás központi informatikai eszközrendszerének továbbfejlesztése, a differenciált tanulás lehetőségeinek támogatása ” című (DIMOP Plusz-4.1.2-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent az „A nyilvántartások és szakrendszerek közötti együttműködést, valamint az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozást biztosító, határokon átnyúló szolgáltatásokat támogatni képes megoldások fejlesztése” című (DIMOP Plusz-1.3.10-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „Algoritmikus gondolkodási, matematikai, programozási képességek fejlesztése a köznevelési intézmények bázisán ” című (DIMOP Plusz- 4. 2. 5- 23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a Telepített adatgyűjtő rendszereket alkalmazó környezeti monitoring rendszer, valamint klímavédelmi adattár és ráépülő szolgáltatási környezet kialakítása című (DIMOP Plusz-2.3.1-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „Az egyenlő hozzáférés elősegítése érdekében az állampolgárok digitális készségeinek minőségi és fenntartható fejlesztése” című (DIMOP Plusz-4.2.7-23 kódszámú) felhívás | Széchenyi Terv Plusz; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent az „Az energia hatékony felhasználását támogató informatikai megoldások fejlesztése a közszolgálati intézmények számára” című (DIMOP Plusz-2.1.3-23 kódszámú) felhívás | Széchenyi Terv Plusz; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „Gigabitképes hírközlési hálózat fejlesztést támogató al- és felépítmény-nyilvántartás” című (DIMOP Plusz-3.1.1-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
- Megjelent a „Az egyenlő hozzáférés elősegítése érdekében az állampolgárok digitális készségeinek minőségi és fenntartható fejlesztése Budapesten” című (DIMOP Plusz-4.2.8-23 kódszámú) felhívás; Széchenyi Terv Plusz; 2023. szeptember 11.
Közigazgatás, politika, jog
Navracsics Tibor abban bízik, hogy év végéig minden nyitott kérdést lezárnak
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tegnapi kerekasztal-beszélgetésén részt vett Navracsics Tibor is. A területfejlesztési miniszter egy rövid interjút adott az economxnak, amelyben az optimista tárcavezető többek között leszögezte, nem érzi magán a kormányzati nyomást. Úgy értesültünk, Navracsics Tibor októberben újra megy tárgyalni Brüsszelbe az uniós vezetőkkel. Exkluzív interjú.
Az őszi tárgyalásoktól mit várhatunk? Lesz megegyezés?
Abban bízom, hogy meg fogunk állapodni az idei év végéig minden egyes kérdésben.Mire alapozza ezt?
Az optimizmusomra.Érez nyomásgyakorlást a kormány gazdaságpolitikusai részéről? Hiszen van egy nagy hiány a költségvetésben, szükség lenne az uniós forrásokra.
A külkereskedelmi mérleg folyamatosan javul, ami azt is jelenti, hogy nem állt meg a magyar gazdaság egyensúlyának javulása és bár kisebb mértékben, de az export is emelkedett.Nyomásgyakorlás nincs, csak tárgyalás, tárgyalás és tárgyalás.
Tárgyalok, ahogy csak tudok, de ennek eredménye mindig két félen múlik, emiatt csak azt tudom elmondani, hogy én mit szeretnék. Én szeretnék megállapodni, és szerintem jól haladunk a konzultációkkal, de ennek eredménye természetesen attól is függ, hogy az Európai Bizottság mit szeretne.És az Európai Bizottság meg akar állapodni?
Abban bízom, hogy igen.Magyarország az uniós költségvetési vitában élni fog a vétóval?
Nagyon messze vagyunk még a költségvetési vitától, vétóról pedig egyáltalán nem tudok! A büdzsé az Európai Tanács decemberi ülésének a napirendjén szerepel, addig van két és fél, három hónap, azt remélem, addig minden nyitott kérdést le tudunk zárni.Decemberig pozitív vége lesz a tárgyalásoknak?
Az első perctől azt mondom, hogy pozitív vége lesz a tárgyalásoknak. Majd’ másfél évvel ezelőtt a kormányalakítás után is ezt mondtam, most is ezt mondom, nem adtam föl soha, egy percre sem. Ezért jeleztem azt már többször is: ha kell, minden nap kimegyek tárgyalni Brüsszelbe.2024-ben ünnepeljük a huszadik évfordulóját annak, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Mekkora kudarc lenne, ha úgy fordulnánk rá erre az évre, hogy nem sikerült ezt a vitát lezárni, és megmaradt a bizalmatlanság?
Nagyon fontos, hogy az összes olyan megállapodást tavaly decemberben megkötöttük már, amelyek ahhoz kellenek, hogy az uniós forrásokhoz hozzájuthassunk. Abban bízom, hogy év végéig minden nyitott kérdés lezárul. Tehát semmiféle kudarc nem lesz.Tehát a huszadik évfordulót úgy tudjuk ünnepelni, hogy minden rendben lesz a magyar kormány és az EU vezetése között.
Nem tudok olyan tagállamról, amelynek az Európai Bizottsággal minden ügye rendben lenne.Ez jó kifogás.
Nem az. Az Európai Unió ugyanis nem szeretet-, hanem érdekközösség, amely a közös érdekeken alapul. Ez az oka annak, hogy akár a tagállamok, akár a brüsszeli testületek között állandóan vannak viták, és ez az oka annak, hogy a jövőben is mindenkinek lesz valamiféle vitája az Európai Bizottsággal, de 2024. május 1-jén úgy fogjuk a huszadik évfordulót ünnepelni, hogy a nekünk járó európai uniós források már jönnek, és az Erasmus is rendben lesz.”
Forrás:
Navracsics Tibor az economxnak: Úgy ünneplünk jövőre, hogy az uniós források már jönnek, és az Erasmus rendben lesz; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx (Napi.hu); 2023. szeptember 13.
Gyopáros Alpár: a kormány a jövőben is folytatja a Magyar Falu Programot
„A kormány a jövőben is folytatja a Magyar Falu Programot, és a falvak által jelzett fejlesztésekhez lépésről lépésre biztosítja a forrásokat – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Pest vármegyei Hévízgyörkön egy új aszfaltút átadása alkalmából csütörtökön.
Gyopáros Alpár felidézte, hogy Hévízgyörk a Magyar Falu Program indulása óta több mint 270 millió forintnyi fejlesztést hajthatott végre a program keretében.
Hangsúlyozta: a kormány figyel arra, hogy milyen igényeket fogalmaznak meg a falvakban élők, és ezeket a javaslatokat beépítik a programba, megjelennek a pályázatokban.
A kormánybiztos közölte, hogy a program meghirdetése óta, az elmúlt mintegy négy évben 2900 önkormányzati fenntartású utcát újítottak fel 68 milliárd forintból és 1300 járdaszakaszt építettek több mint hétmilliárd forint értékben. A falvakat összekötő, állami kezelésben lévő utakból 3800 kilométer újult meg, az év végére, a jövő esztendő elejére pedig ez a szám eléri a 4000-et – tette hozzá.
Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy Hévízgyörkön másfél évtizede kiegyensúlyozott fejlesztés zajlik. Mindez nagymértékben köszönhető a Magyar Falu Programnak, amely ott, a Galga mentén különösen nagy jelentőséggel bír – fűzte hozzá.
Bazan Tibor, a község fideszes polgármestere a többi között a településnek adott kormányzati források jelentőségéről beszélt, mert – úgy fogalmazott – Hévízgyörk kizárólag pályázati forrásból tud fejlesztéseket megvalósítani, a saját bevétel az önerő és a működés biztosításához elegendő.
A Deák Ferenc utca 450 méter hosszú, kétoldali szegéllyel megépült aszfaltútjához 45 millió forintot adott a Magyar Falu Program, amihez 18 millió forint önerőt tett hozzá a település.”
Forrás:
Gyopáros Alpár: A kormány a jövőben is folytatja a Magyar Falu Programot; Magyar Hírlap / MTI; 2023. szeptember 14.
Az olcsó energia kora lejárt – óriási átalakítás jön Magyarországon
„Grandiózus energetikai tervet dolgozott ki a kormány.
Az olcsó energia korszaka lejárt, ezért hosszú távra szóló, grandiózusnak nevezhető, összesen 7000 milliárd forintot felölelő tervet dolgozott ki a kormány a szuverenitás elősegítése érdekében az energetika területén – mondta Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzeti Bank által szervezett konferencián a zöldáram témájában. Megfogalmazása szerint az önállósodás első szintje a diverzifikáció, amelynek irányába például a földgáz területén tettek már lépéseket, ezt követi a tényleges szuverenitás elérése, amely a 2030-as évek elejére elérhetőnek tűnik az áram terén.
Egyebek közt villamos energia hálózat fejlesztésekre és zöld gyártósorok fejlesztésére 600-600 milliárd forintot, zöld ipari parkokra 800 milliárdot, vállalkozások energiahatékonyságára és lakossági energiahatékonyságra 400-400 milliárdot, geotermia projektekre 300 milliárdot terveztek – sorolta. Az összesen 7000 milliárd forintos programban nincsenek benne azok a projektek, amelyek már döntési fázisban vannak, például a paksi fejlesztés.
Befektetések és uniós pénz nélkül nem megy
A nemzeti költségvetési forrásokon túl egyéb piaci befektetésekre és uniós pénzekre is szükség van ahhoz, hogy az önállósodás folyamata az energetika területén sikeres legyen – szögezte le. Folytatódnak a tárgyalások az unióval, reményei szerint ősszel megszületik a megállapodás a források lehívásáról.
Felidézte, hogy az energiaárak emelkedése nem a háborúval kezdődött, hanem még azt megelőzően, 2021 második felében, amikor az Európai Unió zöldítési politikájának ára elkezdett megjelenni az energiaszámlákon. Erre rárakódtak 2022 februárját követően az ellátásbiztonsági problémák, majd ezt követően a szankciók hatásai, minek következtében a gáz és villanyárak ötszörösükre-tízszeresükre emelkedtek. Az árak azóta korrigáltak, a kiindulóponthoz képest hozzávetőleg kétszeres szinten állnak, átmeneti nyugalom figyelhető meg a piacokon, de az átállás energetikai területen az európai országok előtt áll még, és várhatóan „hosszú és fájdalmas” lesz. Az energiakrízis gazdasági következményeivel számolni kell, elindult egy „pénzszivattyú”: a korábbiakban 7 milliárd eurós magyarországi energiaszámla várhatóan 17 milliárd lesz idén – jegyezte meg.
Nyeregben az USA és Kína
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kontinens függőséget cserélt függőségre: mára már az Egyesült Államok nemcsak nagy mennyiségű LNG-t szállít, de a legnagyobb kőolajszállító is lett, az európai napelemek túlnyomó része pedig Kínából származik; az EU importkitettsége 71 százalékos, Magyarországé 76.
A kormányzat 2010-ben három fő célt jelölt ki az energia területén: az atomenergia-zöldenergia kettősére építeni, a környező országokkal kapcsolatot teremtő infrastruktúrák fejlesztése, egy erős nemzeti vállalat létrehozatala. Szerinte ezekről mára bebizonyosodott, hogy helyes célkitűzések voltak.
Sok támadást kapott érte a kormány és sokba is kerül, de a rezsicsökkentést meg kell őrizni az átlagfogyasztásig, ez társadalom-politikai program; a lakosság ártámogatása közben különböző konstrukciókban számos országban megjelent – húzta alá utalva arra, hogy önkormányzatok és cégek is kaptak itthon segítséget.
50 hazai földgázkút létesülhetne
Rávilágított arra, hogy az ország kiemelten jól áll a gáztározás területén, a hatodik legnagyobb kapacitással rendelkezik Európában, ami gyakorlatilag négy hónap szükségletét fedezi. Mostanra 90 százalékon áll a töltöttség, rövidesen eléri a 100 százalékot. Czepek Gábor beszélt arról is, hogy a földgáz területén a teljes szuverenitás irreális, de vannak tartalékok, a kormány 50 hazai kút fúrását célozta meg piaci szereplők bevonásával. A magyar áramrendszert jól jellemzi, hogy nagyobb „blackout”, áramkimaradás nem volt, a rendszert azonban nem a megújuló boomra tervezték, ezért szükséges is fejleszteni. Emlékeztetett arra, hogy azok a napelemesek, akik szeptember 7-ig beadták igényüket, tíz évig megtarthatják az éves elszámolást, a többiekre bruttó elszámolás vonatkozik majd. Azért, hogy megérje napelembe beruházni, fel fogják oldani a betáplálási stopot és támogatni fogják vissza nem térítendő forrásokkal a fejlesztéseket.
A következő években mintegy 1500-1700 megawatt teljesítményű gázerőmű, vízenergia és szivattyús-tározós erőmű is épül Magyarországon, egyebek közt enyhítik a szabályokat a szélerőművek telepítésére, és biogáz-biomassza projekteket is terveznek.”
Forrás:
Az olcsó energia kora lejárt – óriási átalakítás jön Magyarországon; Infostart / MTI; 2023. szeptember 14.
Két energiastratégiai alapdokumentum vár uniós jóváhagyásra
„Magyarország a közelmúltban nyújtotta be a hazai szakpolitikai intézkedéseket és ágazati fejlesztéseket évtizedes távlatban meghatározó javaslatait Brüsszelnek. A tervezett lépések és beruházások jelentősen hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a megújuló energiaforrások terjedéséhez és hazánk klímasemlegességéhez. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít például a kibocsátás-csökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv ma közzétett REPowerEU energetikai fejezetében előirányzott beruházások.
Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv a drasztikusan megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország energiafüggetlenségének erősítését helyezi középpontba. Az energiaszuverenitás növelése, az importkitettség mérséklése ma már nemcsak szakpolitikai prioritás, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Az energiafüggetlenség sokrétű technológiai-mix megvalósításával, a hazai alternatív energiaforrások fokozott hasznosításával és az energiahatékonyság javításával erősíthető.
A klímasemlegesség elérése érdekében Magyarország az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Energiahatékonysági célkitűzés, hogy Magyarország végsőenergia-felhasználása a korábban kitűzött 785 PJ (petajoule) felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 PJ legyen 2030-ban. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 29 százalékra tervezi emelni a felülvizsgált NEKT. A bővüléshez a továbbiakban is a napenergia járul hozzá a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás kétszeresére, 12 gigawattra nőhet 2030-ig. A kedvező hazai adottságokra építve teret kell nyerniük az időjárástól független megújulóknak, elsősorban a geotermikus energiának. Az aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervet a brüsszeli visszajelzést követően 2024 június végéig kell hivatalos formában benyújtani az Európai Bizottságnak
A REPowerEU fejezet szintén az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázol fel stratégiai, szabályozási és több mint 2300 milliárd forint összértékű fejlesztési terveket. Az Energiaügyi Minisztérium intézkedéseket tesz a többi között az energiaközösségek kibővítésére, az energiatárolás elterjedésére, a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítására. A szabályozási eszközök mellett fejlesztési támogatás is élénkítheti a földhő és a hidrogén hazai alkalmazását. A beruházások közül a legnagyobb forrásmennyiség a villamos energia hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, működési megbízhatóságának javítására jut. A zöld gazdaság a gyártókapacitások megteremtésével, tiszta technológiák alkalmazásával, a szakemberek átképzésével járulhat hozzá egyszerre az energetikai-klímavédelmi és növekedési-versenyképességi törekvések valóra váltásához.
Az energetikai digitalizáció támogatása 35 ágazati cégnél növelheti a szolgáltatások biztonságát, erősítheti informatikai eszközellátottságukat, digitális megoldásokkal egyszerűsítheti, gyorsíthatja az ügyintézést. A tiszta és csendes e-autózás további térnyerése érdekében elektromos járművek beszerzéséhez kaphatnak támogatást hazai vállalkozások. Több mint száz új állomással gyarapodhat a magyarországi e-töltőinfrastruktúra, az elektromos nehézgépkocsik számára is megteremtve az átjárhatóság feltételeit. A magyar tervezetről szóló brüsszeli döntésnek az idei év végéig kell megszületnie.
Az összehangolt energetikai célrendszert rögzítő javaslatok hosszú időre meghatározhatják a hazai szakpolitika fő irányát. Elfogadásuk esetén nagyban hozzájárulhatnak az energiaátmenet sikeres végrehajtásához, Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez. Elsősorban a megújuló energiaforrások terjedését és az energiahatékonyság javítását szolgáló programelemek hozhatnak előrelépést a klímasemlegesség felé vezető úton.”
Forrás:
Két energiastratégiai alapdokumentum vár uniós jóváhagyásra; Energiaügyi Minisztérium; 2023. szeptember 11.
Lásd még:
Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023. évi felülvizsgált változat; Európai Bizottság, Directorate-General for Energy | Directorate-General for Climate Action; 2023. szeptember 1. (PDF)
Több, mint egy évtized után nyílt ismét kisbolt egy zalai településen
„Újra van bolt Rigyácon, így több mint 12 év után újra helyben vásárolhatnak az ott élők. Nemrég megnyílt kisbolttal együtt ráadásul egy játszóteret is átadtak a faluban. Az ezekhez szükséges forrást a Magyar Falu Programban meghirdetett pályázatokon nyerték el.
A rigyáci kisbolt és a játszótér létrehozásával a minimálisan szükséges infrastruktúra megteremtése volt a legfontosabb cél. A fejlesztés három új munkahelyet is teremtett a négyszáz fős településen. A helyben történő vásárlás lehetősége nagy segítség a fiatalok és idősek számára egyaránt, ugyanis ezzel időt és pénzt is megtakaríthatnak. Balassa Kornél, Rigyác polgármestere hozzátette, az üzlethez egy százéves, patinás épületet modernizáltak, hogy megfeleljen a mai kor elvárásainak, így a teljes munkafolyamat másfél évig tartott.
–Fejlesztések történtek az épületen szerkezeti megerősítésben is, de ragaszkodtunk egyes jegyekhez, stílusjegyekhez, hogy megtartsuk, ilyen például az épület homlokzata is. Az ilyen épületekből hírhozóként is alig maradt egy-kettő már a településen, így sikerült megőriznünk az utókornak. Végeredményben elmondhatjuk, hogy az épület pompázik, és egyik ékköve lett a településünknek – mondta el Balassa Kornél, Rigyác polgármestere.
Az üzlet hétfőtől szombatig tart nyitva, és minden alapvető élelmiszer megtalálható benne. Nem csupán bevásárlás céljából jött létre a bolt, Balassa Kornél kihangsúlyozta, az épület teraszán elhelyezett asztalok és székek miatt egyfajta találkozási pontként is működik.
–Más lehetőség a településünkön nincs, mint ez a bolt. A pályázat keretein belül is vállaltuk a közösségi színteret, és nyilván ennek ez volt az egyik célja, hogy a helyieknek legyen lehetőségük leülni beszélgetni, – aminek szintén nagy jelentősége van, fontos egy kistelepülés életében – ahol az emberek jobban megismerhetik egymást és van idejük egy kicsit társalogni – tette hozzá Balassa Kornél.
A szintén pályázati forrásból, a helyi sportegyesület által kialakított játszóteret a fiatal párok számára tartották fontosnak, ezáltal pedig a gyerekeket is szeretnék ösztönözni a mozgásra és a közösségi életre.”
Forrás:
Több, mint egy évtized után nyílt ismét kisbolt egy zalai településen; Kanizsa Újság; 2023. szeptember 14.
Lázár János bejelentése szerint elkészült az új építészeti törvény tervezete
„Jövő szerdán kerül a kormány elé a 299 paragrafus.
Lázár János építési és közlekedési miniszter Facebook-oldalán jelenti be, hogy elkészült az építésügyre és az építészetre vonatkozó szabályozási javaslat, amely jövő szerdán kerül a kormány elé.
Azt hangsúlyozta, hogy az új jogszabályt egy rendkívül széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg: több mint 5000 szakmai javaslatot vizsgáltak meg. Szerinte ez garancia a szaktudás, szakszerűség és minőség érvényesítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még a parlamenti vita során is van mód a változtatásra.
Hangsúlyozta, hogy az ügyben egyezetett többi között az Építési Vállakozók Országos Szövetségével, és az Építész Kamara képviselőivel is. ”
Forrás:
Lázár János: elkészült az új építészeti törvény tervezete; Infostart; 2023. szeptember 16.
Belső feszültségek terhelik a kórházi ellátórendszert
„A kórházi békéről és kármentesítésről, az egynapos sebészeti ellátásokról, és a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetésének várható pozitív hatásairól is szó esett a XXV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián.
A kórházak a gyors intézkedések kármentésével vannak elfoglalva, miközben a mozgásterük kevés – mondta Velkey György a XXV. Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián, lapunknak pedig azt is hozzátette, szofisztikáltabban kellene kezelni a járóbeteg-szakellátási rendszert.
Diferenciált finanszírozásra és egyedi megoldásokra is szükség lenne a járóbeteg-szakellátás átalakítása során, nem lehet a teljes rendszert egységesen szabályozni és irányítani – mondta lapunknak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Szerinte Budapesten és agglomerációjában, az egyetemi központok környezetében és az önálló, életképes megyékben külön logika mentén kellene megszervezni a járóbeteg-szakellátást, külön értékelve a helyzetet leszakadó területeken, ahol sok esetben egy-egy kisebb rendelőintézet jelenti az egyetlen hozzáférési pontot a lakosság számára az orvosi ellátáshoz.
Bár Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója arról beszélt a XXV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián, hogy a maradványokból finanszírozni tudják a rendelők többletellátási igényét, kérdésünkre Velkey György megemlítette, hogy a TVK átcsoportosítása fenntartófüggő, azaz arra csak az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartása alatt álló intézmények esetében van lehetőség.
A konferencia szakmapolitikai fórumán az MKSZ elnöke arról is beszélt, számos belső feszültség terheli a kórházak mindennapjait. Míg a menedzsmentek az ágazat átalakítása nyomán a gyors szakpolitikai intézkedések kármentésével vannak elfoglalva, a betegellátók között az orvosbérek további emelése és az ápolói fizetések elmaradása okoz ingerültséget.
Tudom, hogy minden intézkedés feszültségeket szül, de „nem véletlenül vettünk fel vármegyei kórházigazgatónak olyanokat, akikben megbízunk” – szögezte le reagálásában Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, és beszámolt arról is, hogy különös figyelmet fordítanak a vezetői utánpótlásképzésre, mert a „valódi frontvonali és az elméleti vezetés között nagy a különbség”. A későbbi menedzsmenttagokat a 2 . vonalában lévők közül választják ki, a képzést HR-specialisták, coach-ok is segítik majd, így biztosítva, hogy a pályázatokon a megfelelő személyeket tudják kiválasztani.
A fekvőbeteg-ellátás kapacitásait és a kórházi struktúrát folyamatosan monitorozzák – mondta el az államtitkár, megemlítve, hogy a szakmák közötti fedezetbeli különbségeket felszámolták, a HBCS-korrekció nyomán a legjobb finanszírozású kategóriákban 4, a legrosszabbakban pedig 24 százalékos emelés történt. A kórházak után a járóbeteg-szakellátás, azon belül is a laboratóriumi szolgáltatások rendszerének átalakítása a következő nagy feladat – jelezte.
Célzott felhasználás
A szakrendelőkben mindenhol gyűlnek a keretmaradványok, szeretnék, ha ez ténylegesen az ellátásokra fordítódna – hangsúlyozta Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, aki előadásában arról is beszélt, hogy a várólistacsökkentő programba is emeltek át maradványokat, amelyeket célzottan és jól kell felhasználni.
A Járóbeteg Irányítás Rendszer (JIR) bevezetése a várólistás ellátásokra is hatással lesz, hiszen a műtéti ellátásokra várakozók előzetes vizsgálata a járóbeteg-szakellátásban folyik. Januártól egyedi betegazonosítót kapnak a páciensek, amellyel követni tudják saját pozíciójukat a várólistán – számolt be Kiss Zsolt, hangsúlyozva, hogy „a titokban tartott várólistákkal kapcsolatban a NEAK nem tud intézkedni”. A minőségi indikátor alapú finanszírozás irányába lépnének tovább a járóbeteg-ellátásban is – tette még hozzá.
Ilyen lesz a JIR, amitől mindenki sokat remél
A szakpolitika részéről is nagy várakozással tekintenek JIR bevezetésére, amelynek országos kiterjesztéséről Tóth Tibor, a Medicina 2000 Szövetség elnökhelyettese adott összefoglalót. Az informatikával támogatott folyamatszervezés bevezetésétől nemcsak az ellátás minőségének javulását, hanem ennek nyomán a betegelégedettség növekedését is remélik, a felesleges betegutak kiküszöbölése mellett. A JIR-pilot a járóbeteg-ellátás időbeni teljes vertikumát lefedi a projektben résztvevő 90 intézmény 7000 szakrendelésén.
A JIR publikus előjegyzési felülete az eeszt-ben lesz elérhető, amelyhez a beteg és más intézmények is hozzáférnek majd, bár első körben a páciensek még nem foglalhatnak időpontot valamennyi szakrendelésre. A JIR bevezetésének pozitív hatása lehet többek között, hogy javulhat a betegellátás menedzselése az alap- és a szakellátás között, gördülékenyebbé tehető a beteg útja.
Egységesítés a laborszolgáltatásban, képzés a munkaerőhiány mérséklésére
Míg a NEAK főigazgatója arról beszélt, hogy az új háziorvosi indikátorok bevezetése nem okozott kiugrásokat a laborellátások finanszírozásában, Boér Gábor, a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD Kft.) ügyvezetője arról számolt be, hogy az ország öt laborszolgáltatója tavaly négymillió beteget fogadott és 13 millió esetszámot jelentett. Az állami intézményeknek idén március óta a kell a nemzeti laborhálózat szolgáltatásit igénybe venniük. Jelenleg a vizsgálatok 63 százalékát az OKFŐ fenntartású laborok végzik, utóbbiaknak fizetik ki a NEAK-finanszírozás 51 százalékát.
Nemcsak az egységes vizsgálatkérőlapok és leletformátumok, hanem egységes reagens paletta és készletgazdálkodás jellemzi a laborszolgáltatás központosítását, ami a felesleges vizsgálatismétléseket is kiküszöbölik – számolt be a konferencián Boér Gábor, aki szerint a hibás vizsgálati eredmények a minták nem megfelelő szállításából is erednek, ezért egységes protokoll szerinti, országosan szervezett logisztikát alakítanak ki. Az ügyvezető beszélt még a területet terhelő munkaerőhiányról is, amelyet a képzés támogatásával orvosolnának.
Teljes megyék vannak, ahol nincsen egészségügyi szakképzés – vetette fel hozzászólásában Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Úgy vélte, az állami intézmények is élni kellene a tanulókkal kötött munkaszerződés lehetőségével, ahogyan erre a magánellátásban már számos példa akad. Van, ahol 305 ezer forintos pályaválasztási támogatást kapnak azok az ápolójelöltek, akik 75 százalékos eredményt érnek el a tanulmányaik során.
Ismét lesz önálló egynapos sebészeti szakmai kollégiumi tagozat
Új guide line-okat ígért az egynapos sebészetben Takács Péter, aki elmondta, hogy a szakmai kollégium illetékes tagozata azt is meghatározza majd, melyek azok a beavatkozások, amelyek kórházi háttér nélkül is elvégezhetőek. et fepedig mit lehet fekvő háttér nélkül végezni. Az viszont már Mészáros János, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke előadásából derült ki, hogy ígéretet kaptak az önálló szakmai kollégiumi tagozat visszaállítására az államtitkártól.
A Covid-pandémia során 2019-2020 között 20 százalékkal csökkent az egynapos sebészeti beavatkozások száma, 2021-re pedig további 31 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Korábban az egynapos ellátásokban élen járó megyék, a többi között Tolna, Pest és Bács-Kiskun szenvedték el a legnagyobb visszaesést. Az ellátási formán belül nem változott az egyes szakmák részaránya, ahogyan a betegigény sem, de a jogszabályi környezet nem reagált az elvárásokra. Mészáros János szerint mintegy 30 százalékos gap van még az egynapos sebészeti ellátásokban, amit le lehetne dolgozni.
Töretlen fejlődés volt tapasztalható 2019-ig az egynapos ellátásokban, ám azóta a vonatkozó jogszabály statikus maradt, a klinikai portfólióban sem történt bővülés – vázolta fel a korábbi helyettes államtitkár, megemlítve, hogy a teljesítményalapú elszámolás februári visszatérésével az egynapos ellátások is a TÉK alá tartoznak.”
Forrás:
Belső feszültségek terhelik az ellátórendszert; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2023. szeptember 15.
Európai Unió
„Bár a háborús és szankciós válság rendkívüli terheket ró a költségvetésre, a hiányt és az államadósságot folyamatosan csökkentjük, ezt a hitelminősítők is visszaigazolták legutóbbi döntéseikben – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) előtt a spanyolországi Santiago de Compostelában.
A tárcavezető kiemelte: az Európai Bizottság még erőteljesebben szólna bele a tagállamok költségvetési politikájába, ezért most tovább növelné a jogköreit. Magyar részről elutasítjuk az olyan javaslatokat, amelyek a nemzetállamok szuverenitását csorbítanák, nem értünk egyet az Európai Bizottság jogköreinek túlzott bővítésével.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: egy járvány után és egy háború szomszédságában az Európai Uniónak válaszolnia kell a magas adósságszintek és költségvetési hiányok okozta kihívásokra. Ezzel minden tagállam egyet ért, azonban a megvalósítás módjával nem – jelentette ki. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy a gazdasági kormányzás keretében Brüsszel maga akarja megszabni, hogy a tagállamok milyen megoldásokkal mérsékeljék a költségvetési hiányt. Ez az eljárás arra a helyzetre hasonlít, amikor 2009-ben, a baloldali kormányzás idején megszorításokat írtak elő Magyarország számára – emlékeztetett a tárcavezető kiemelve, hogy az egyes tagországok költségvetését nemzeti érdekek mentén, a nemzeti kormányoknak kell meghatározni, nem pedig brüsszeli bürokratáknak és a velük kötött alkuknak. Varga Mihály rögzítette: a kormány egyetért a fegyelmezett gazdálkodással, de a megszorításokat elutasítja, a jövő évi költségvetést is ennek megfelelve készítette el.
A háborús és szankciós válság, a visszatartott uniós források, továbbá az egyre növekvő határvédelmi költségek rendkívüli terheket rónak költségvetésre, ennek ellenére a magyar kormány évről-évre csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot – szögezte le Varga Mihály. Mint fogalmazott: ezt a hitelminősítők is elismerik, a Moody’s legutóbbi jelentésében pozitívan értékelte a kormány elkötelezettségét az egyensúlyi mutatók javítása mellett, ahogyan azt is, hogy a GDP-arányos államadósság fenntartható módon mérsékelhető. A pénzügyminiszter ismertette: az Ecofin napirendjén szerepel a fiskális és monetáris politikák közötti kapcsolat is. A magyar gazdaságpolitikában ez kiemelt jelentőséggel bír, a háborús időkben felértékelődik a fiskális és monetáris politika hatékony együttműködése, a kormány és a jegybank közösen küzd az infláció letörésén”
Forrás:
Az Európai Bizottság még erőteljesebben szólna bele a tagállamok költségvetési politikájába; Pénzügyminisztérium; 2023. szeptember 15.
Lásd még:
Economic and fiscal governance; Európai Bizottság
az előző, tematikus webhelyen belül: Economic governance review; Európai Bizottság
New economic governance rules fit for the future; Európai Bizottság (itt olvashatóak a javaslat anyagai)
Az uniós gazdasági kormányzási keret reformja; Európai Unió Tanácsa; 2023
Digitális közigazgatás, digitális politika
Az online adóellenőrzések háttérbe szorították a helyszíni kiszállásokat
„Idén az áfabevallások és a transzferár-dokumentáció állnak az adóhatóság célkeresztjében. A NAV-nál egy új típusú támogató eljárást vezettek be, amely nem minősül ellenőrzésnek, ennek célja kizárólag az előzetesen feltárt kockázatokra való figyelemfelhívás és az ezek kiküszöbölésében nyújtott támogatás.
Az utóbbi években gyökeresen megváltoztak az adóhatóság ellenőrzési módszerei: míg a korábbi években a revizorok egy megbízólevéllel „kopogtattak”, addig ezt felváltották az úgynevezett asztal mellől végezhető „desk audit” eljárások.
Az azonban, hogy a NAV egyre kevesebb helyszíni ellenőrzést végez, nem jelenti azt, hogy kevésbé lenne aktív az ellenőrzési folyamataiban, hanem pont ellenkezőleg – figyelmeztet a Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője az adóhatóság ellenőrzési technikáit elemezve. Ugyanis az adóhatóság a rendelkezésére álló óriási adatvagyon célzott felhasználásával már a kockázatelemzési szakaszban könnyedén felderítheti az adózói hibákat vagy mulasztásokat. Ennek ellenére sokan még mindig nem számolnak azzal, hogy ma már jellemzően csak akkor indít a NAV klasszikus adóellenőrzést, ha jogsértés gyanúja merül fel, amit nagy eséllyel szankció követ.
Éppen ezért még a NAV bejelentkezése előtt érdemes a cégeknek szakértői segítséghez fordulni, különösen ami az áfabevallások és transzferár-dokumentációk felülvizsgálatát illeti, melyek hiányos vagy hibás elkészítése komoly bírságot vonhat maga után – figyelmeztet a Kiss Tamás a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője. Az adóhatóság az elmúlt években kiemelt figyelmet fordít „szolgáltatói” oldalának erősítésére, amely elsősorban a digitális úton végzett eljárások fejlesztésében, és ezáltal az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentésében mutatkozik meg. Ezzel egyidejűleg egy új típusú támogató eljárást vezettek be, amely nem minősül ellenőrzésnek: célja kizárólag az előzetesen feltárt kockázatokra való figyelemfelhívás és az ezek kiküszöbölésében nyújtott támogatás. Egy számos kockázati paramétert magában foglaló, összetett elemzés eredményeként az adóhatóság munkatársai nagyrészt már az íróasztal mellől, desk audit eljárás formájában, azaz fizikai ellenőrzés lefolytatása nélkül tárnak fel olyan anomáliákat, melyek általában adózói tévesztésre, adminisztrációs hibára mutatnak.
Jellemzően azt tapasztaljuk, hogy az adózók nagy része ilyenkor jogkövető magatartást tanúsít: ha felszólítást kapnak, az esetek döntő többségében rövid időn belül önként pótolják elmaradt adókötelezettségüket vagy javítják az eltéréseket. Ennek hatékonyságát az is jól mutatja, hogy 12 ezer támogató eljárást rendeltek el a NAV-nál, melynek eredményeként közel 11,4 milliárd Ft kötelezettségnövekedést vallottak be az adózók. 2023 első fél évében több mint 5800 eljárás indult, mely eddig 7 milliárd Ft kötelezettségnövekedést eredményezett – hívja fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője. Hozzátette: azt azonban fontos tudni, hogy ha az adózó nem teszi meg a szükséges önellenőrzést vagy nem javítja a feltárt hibákat, akkor a hatóság jogkövetési ellenőrzést vagy súlyosabb mulasztás megállapítása esetén adóellenőrzést rendel el.
Kivétel azért akad, a nyáron a NAV nagy erőkkel vonult ki a Balaton partjára…”
Forrás:
Az online adóellenőrzések háttérbe szorították a helyszíni kiszállásokat; Világgazdaság; 2023. szeptember 11.
A telekommunikációs szolgáltatók is csatlakoztak az e-bejelentőhöz
„Számos olyan élethelyzet van, amikor valamilyen személyes adat megváltozik, és azt be kell jelenteni.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az e-bejelentő szolgáltatás: újdonság, hogy a telekommunikációs szolgáltató cégek is csatlakoztak az e-bejelentőhöz, így a telefon-, a televízió- és az internetszolgáltatással kapcsolatban is be lehet jelenteni az adatváltozást egy felületen.
Mint ismeretes, eddig 130 közműszolgáltató volt elérhető az e-bejelentőn, mostanra a négy legnagyobb telekommunikációs vállalat és több kisebb internetszolgáltató cég is csatlakozott. A számuk folyamatosan bővül, ma már meghaladja a 170-et.
Nem csoda, hiszen sok olyan élethelyzet van, amikor valamilyen személyes adat megváltozik, és ezt be kell jelenteni azoknak a szolgáltatóknak, ahol az embereknek előfizetésük van. Ha megváltoznak a kapcsolattartási adatok vagy a lakcím, házasságkötéskor a név, vagy tudományos fokozatot – például doktori címet – szerez valaki, ezeket be kell jelenteni, amit eddig egyesével kellett megtenni. Költözéskor pedig az új lakás gáz-, villany- és vízóráit kell a nevünkre íratnunk.
Az ingyenes e-bejelentő szolgáltatás azért jött létre, hogy az emberek egyszerűbben és könnyebben elintézhessék ezeket az ügyeket, így nagyon sok idő és utánajárás takarítható meg. Az e-bejelento.gov.hu oldalon mindezt egy lépésben, otthonról is elintézhető.
Akinek van ügyfélkapuja és regisztrált az e-bejelentő szolgáltatásra, egyszerűen kiválaszthatja a szolgáltatóit, majd mindössze pár kattintás, és az e-bejelentő elküldi a központi személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokat minden kijelölt szolgáltatónak.
Aki teheti, vegye igénybe az e-bejelentőt, amelynek használatával sok idő spórolható meg.”
Forrás:
A telekommunikációs szolgáltatók is csatlakoztak az e-bejelentőhöz; Computerworld; 2023 szeptember 17.
Évről évre egyre többen fedezik fel a kincstári elektronikus ügyintézés előnyeit
„Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az állampapír-befektetések, köztük is az inflációkövető hozammal rendelkező Prémium Magyar Állampapír a legkeresettebb. A kormány különböző intézkedésekkel – nincs a hozamon kamatadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót sem kell befizetni a kamatjövedelem után – tovább népszerűsítette az ilyen típusú befektetéseket.
A befektetők jelentős része a Magyar Államkincstárnál vásárol állampapírt, ahol nagy előnyt jelent a díjmentes számlavezetés, valamint az, hogy a számlanyitástól a befektetések lebonyolításán át ma már mindent el lehet online is intézni. A személyes ügyintézés mellett 15 éve működik az internetalapú értékpapír-forgalmazási rendszer, a WebKincstár, valamint ugyancsak 2008 óta telefonon – a TeleKincstáron keresztül – is, ügyintéző közreműködésével van lehetőség állampapír-műveletek végrehajtására.
„Mindezen megoldásokat 2013-tól pedig még egy lehetőséggel bővítette a kincstár: tíz éve már mobiltelefonon, a MobilKincstár alkalmazáson keresztül is intézhetik az ügyfelek az állampapír-forgalmazáshoz kapcsolódó ügyeiket” – mondta el kérdésünkre a Magyar Államkincstár államháztartási és pénzforgalmi szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese, Tavaszi Zsolt. Kiemelte: az általuk forgalmazott összes állampapírt a kincstár bármely elektronikus forgalmazási felületén elérik a lakossági ügyfelek, és az online forgalmazási csatornák népszerűsége folyamatosan emelkedik, ezt jelzi az a tény, hogy a kincstár ügyfelei a tranzakcióikat egyre nagyobb számban intézik az elektronikus felületeken.
A kincstár adatai szerint, amíg 2020-ban még csak 317 ezer tranzakciót végeztek az ügyfelek online, addig ez a szám 2023-ban már átlépte az 1 millió 157 ezret.
Míg 2020-ban az ügyfelek az összes tranzakciónak az 56 százalékát végezték online, addig mára már 70 százalék felett jár az elektronikusan végzett tranzakciók aránya, szemben a személyes ügyintézéssel, ami az összes elvégzett tranzakció mindössze 30 százalékát érte el 2023-ban.
Három év alatt dupláztak az ügyfelek
Ami a kincstár elektronikus felületeihez kapcsolódó jogosultsággal rendelkező ügyfelek számát illeti, az elmúlt három évben megduplázódott, és 2023 szeptemberében átlépte a 450 ezres határt – mutatott rá az államháztartási és pénzforgalmi szolgáltatásokért felelős elnökhelyettes.
Az elektronikus ügyintézés népszerűségét jelzi az is, hogy az online Ügyfélkapun keresztül bonyolított számlanyitási lehetőség iránt is megnövekedett a lakosság érdeklődése. Ügyfélkapun keresztül 2019 óta van lehetőség kincstári értékpapírszámla megnyitására, 2020 óta pedig a Kincstári Start-értékpapírszámla nyitási lehetősége is adott a gyermekek számára. A kezdeményezés rendkívül sikeresnek mondható, hiszen a számlanyitások egyharmada már online történik, csak 2023-ban eddig 58 ezer értékpapírszámla és Start-számla nyílt meg online módon. A szolgáltatás indulása óta pedig összesen 84 ezer értékpapírszámla és 52 ezer Start-értékpapírszámla nyílt személyes megjelenés nélkül. A kincstár szerint ez is jól mutatja, hogy kiemelkedő szerep jut a személyes megjelenés nélküli online ügyintézésnek, és az ügyfelek szívesen használják ki a mai kor elvárásainak megfelelő, korszerű digitális szolgáltatások nyújtotta előnyöket.
A kincstár éppen ezért az ügyfelek visszajelzéseire és elvárásaira figyelemmel folyamatosan törekszik az elektronikus felületeinek megújítására és minél szélesebb ügyintézési körben való használhatóságára.
A kincstár több elektronikus forgalmazási felülettel rendelkezik, amelyek közül a WebKincstár felület bármely asztali számítógépen, laptopon, notebookon és táblagépeken is használható. Azon ügyfelek részére, akik pénzügyeiket mobiltelefonjuk segítségével szeretik intézni, rendelkezésre áll a kincstár mobiltelefonokra optimalizált kereskedési felülete: a MobilKincstár felület, amely az Apple Store és a Google Play alkalmazás áruházakból tölthető le.
Felhasználói kézikönyv is segíti az online ügyintézést
Az ügyfelek az értékpapírszámláikhoz díjmentesen igényelhetik a kincstár elektronikus szolgáltatásait. Nincs más dolguk, mint benyújtani – személyesen vagy az Ügyfélkapu felületen keresztül – az elektronikus felületekre vonatkozó jogosultság igénylését. A kincstár az elektronikus forgalmazási felületeihez több felhasználói kézikönyvet is publikál, amelyek segítségével a kezdő felhasználók is könnyen elsajátíthatják a használati tudnivalókat.
Az elektronikus forgalmazási szolgáltatások fejlesztése a jövőben is kiemelt feladat, hiszen az elektronikusan indított tranzakciók száma évek óta folyamatosan növekszik.
A kincstár, élve a gyors technikai fejlődés adta lehetőségekkel, az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre az állampapír-szolgáltatások tekintetében – jelezte Tavaszi Zsolt. Kiemelkedő előny a személyes ügyfélszolgálaton végzett ügyintézéssel szemben, hogy a digitális szolgáltatás révén az ügyfelek a nap 24 órájában, bárhonnan, bármikor intézhetik befektetéseikkel kapcsolatos ügyeiket, legyen szó újrabefektetésről, a beutalt összeg befektetéséről, bankkártyás befizetésről, az aktuális egyenleg lekérdezéséről, vagy akár egy meghatározott időszakhoz kapcsolódó tranzakciós forgalom, netán a befektetések aktuális állományának nyomon követéséről.
Ennek ellenére persze folyamatosan nyitnak új állampapír-forgalmazási ügyfélszolgálatokat: a minap például így történt a Magyar Államkincstár Hold utcai székhelyén, ahol értékpapír-nyilvántartási számla, valamint Kincstári Start-számla-szolgáltatások vehetők igénybe, az intézményi számlavezetést pedig a valutaforgalmazás kivételével teljeskörűen biztosítja a kincstár.
A biztonságos ügyintézés kiemelt fontosságú
Az államháztartási és pénzforgalmi szolgáltatásokért felelős elnökhelyettes utalt arra is, hogy az elektronikus értékesítési csatornák fejlesztése nemcsak a végrehajtható tranzakciókra korlátozódott, hanem az alkalmazás, illetve a befektetések biztonságos kezelésére is. A WebKincstár felületen a többlépcsős ügyfél-hitelesítés során lehetőség van bejelentkezni akár elektronikus személyi igazolvánnyal is, továbbá a rendszer a felhasználónév és jelszó mellett másodlagos megerősítő üzenetet küld az ügyfél részére (amely lehet SMS-kód vagy PUSH-üzenet is).
A MobilKincstárnál – iOS és android operációs rendszereket futtató okostelefonokon – pedig FaceID és TouchID általi biometrikus azonosítási funkciók alkalmazása is elérhető.
A WebKincstár és MobilKincstár használata tehát egyszerű, gyors ügyintézést tesz lehetővé, mindemellett biztonságos is, hiszen a többszintű védelemmel (titkosítás, jelszóhasználat) ellátott rendszer a legmegbízhatóbb szolgáltatások közé sorolható.
A kincstár felhívta a figyelmet, hogy ezek a biztonsági funkciók akkor védik meg a megtakarításokat, ha az ügyfelek betartják a felhasználónév és a jelszó kezelésére vonatkozó alapvető szabályokat. Pontosan úgy, mint ahogy idegeneknek sem adjuk át a lakásunk kulcsát, vagy nem engedjük őket be bármilyen hivatkozás alapján. Az ügyfeleket a kincstár a honlapján egyébként folyamatosan tájékoztatja az aktuális adathalász-kísérletek típusairól…”
Forrás:
Évről évre egyre többen fedezik fel a kincstári elektronikus ügyintézés előnyeit; Világgazdaság; 2023. szeptember 12.
Két új funkcióval bővült az EgészségAblak
„Szeptemberben két újítással is találkozhatnak az EgészségAblak felhasználói. Az egyik fejlesztés a családtagok vagy bármely meghatalmazott dokumentumainak elérését teszi lehetővé a mobil alkalmazásban, a másik újítással felugró, azaz push értesítés kérhető telefonra, ha új eRecept került fel az EESZT-s tárhelyre.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az applikáció újítását ismertető szeptember 8-i sajtótájékoztatóján közölte, a legutóbbi frissítés révén családbaráttá válik az alkalmazás, ugyanis meghatalmazás esetén a családtagok dokumentumai is elérhetővé válnak. Tehát a szülők a gyermekeik fiókjába be tudnak lépni, illetve a felnőttek az idősebb szüleik dokumentumaihoz is hozzáférhetnek meghatalmazás révén, amely akár ismerősnek is adható például receptkiváltás miatt – mondta.
Mindehhez a felhasználónak képviseleti jogosultsággal kell rendelkeznie, amely lehet meghatalmazás vagy törvényes képviselet. A képviselt személy (pl.: gyermek, idős szülő) kiválasztását követően, a felhasználó a rögzített jogosultság tartalma szerint láthatja a képviselt adatait, egészségügyi dokumentumait az EgészségAblakban.
Képviseleti jogosultságot (meghatalmazás vagy törvényes képviseleti jogosultság) az alábbi módokon lehet rögzíteni az EESZT-ben:
- Meghatalmazás:
- Online az EESZT Lakossági Portál Önrendelkezés menüpontja alatt az Új meghatalmazás fülön található elektronikus űrlap kitöltésével.
- Bármely Kormányablakban személyesen.
- Törvényes képviseleti jogosultság:
- Kizárólag személyesen bármely Kormányablakban.
A képviseleti jogosultság rögzítéséről részletesen olvashat a https://e-egeszsegugy.gov.hu/meghatalmazasok-az-eeszt-ben linkre kattintva.
Amennyiben a felhasználó képviseletre jogosult (meghatalmazott/törvényes képviselő) is egyben, akkor a képviselt személy(ek) receptjeit, dokumentumait és Digitális Covid-igazolványait is kedvencnek jelölheti. Ezek külön, meghatalmazói csoportosításban jelennek meg.
Az EESZT rendszerében tetszőleges számú képviseleti jogosultság rögzíthető, a bejelentkezett felhasználó a meghatalmazók közül kiválaszthatja, hogy kinek a fiókját szeretné megtekinteni.
A fontos, vagy gyakran használt egészségügyi dokumentumok, eReceptek képviselet esetén is kitűzhetők a Kedvencek menüpontba a jobb felső sarokban található ikon megnyitásával.
Értesítések beállítása okostelefonra
Már az EgészségAblak mobilapplikációban is beállíthatjuk, hogy felugró, azaz push értesítéseket kapjunk telefonunkra az új eReceptek feltöltéséről. A push értesítést az applikációban a „Továbbiak”→”Beállítások”→”Értesítés beállítások” menüben lehet aktiválni, vagy az EESZT Lakossági portálon (eeszt.gov.hu) is bekapcsolható az „Önrendelkezés”→”Értesítések beállítása” menüpontban, az „Értesítés a következő esetekben mobilapplikációban” résznél.
Az értesítés beállítása visszavonásig érvényes.
Az e-mail értesítéseket az új eReceptekről, vagy egészségügyi dokumentumokról továbbra is csak az EESZT Lakossági Portálon lehet beállítani az „Önrendelkezés”→”Értesítések beállítása” menüpontban.”
Forrás:
Két új funkcióval bővült az EgészségAblak; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2023. szeptember 13.
A Lechner Tudásközpont szerepe a szolgáltató szemléletű közigazgatásban
„Több mint 5000 kormánytisztviselő részesült e-ügyintézési képességeinek és angol szaknyelvi ismereteinek fejlesztését célzó képzésben a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetői közreműködésével megvalósított „Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése” elnevezésű KÖFOP projekt keretében. A projekt, amely Budapest Főváros Kormányhivatalával közösen, a Miniszterelnökség szakmai irányításával valósult meg, a közigazgatási folyamatok átláthatóságának és a közszolgáltatások színvonalának emelését tűzte ki célul.
A Miniszterelnökség szakmai irányításával, Budapest Főváros Kormányhivatalával közösen a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetőként vett részt a KÖFOP-2.1.7-VEKOP-18-2021-00001 azonosítószámú, „Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése” című projekt megvalósításában. A projekt keretében a kormányhivatali háttérfolyamatokra, az állampolgárok számára kialakítandó új ügyintézési lehetőségekre, valamint a kormányhivatali feladatok ellátásának hatékonyabbá tételére került a fókusz. A 30 projektelem megvalósítása során megtörtént az eddig megvalósuló, illetve folyamatban lévő közigazgatási fejlesztések egységes lehatárolása, és az ezekhez, valamint az azonosított hivatali és állampolgári igényekhez illeszkedés mentén magas szintű stratégiai és koncepcionális dokumentáció, javaslatcsomag kidolgozása.
A Lechner Tudásközpont kiemelt feladatai közé tartozik a közigazgatási folyamatok elektronizációjának támogatása, a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai infrastruktúrájának és elektronikus szolgáltatásainak egységes fejlesztése és üzemeltetése, e-közigazgatás fejlesztési projektek teljeskörű lebonyolítása, így megfelelő kompetenciákkal rendelkezik a projekt céljainak megvalósításához. A projekt átfogó célja, hogy előkészítse a kormányhivatalok működése, a területi közigazgatás tervezett fejlesztései, az ügyintézés lehetőségeinek szélesítése és a Jó Állam Projekt Mutatók mérése területén a 2021-2027-es tervezési időszakra tervezett és esedékes informatikai és működési fejlesztéseket azok gyorsabb, hatékonyabb, és eredményesebb megvalósítása érdekében.
A későbbiekben – a már említett koncepciók alapján – bevezetésre kerülő módszertanok, folyamatok, fejlesztések célcsoportjai közvetlenül a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok kormánytisztviselői lesznek, közvetve pedig minden kormányhivatalban, kormányablakban, illetve online felületen ügyet intéző állampolgár.
A közigazgatási folyamatok átláthatóságának és a közszolgáltatások színvonalának emelését célzó, közvetlenül és közvetetten megvalósuló innovatív eredmények, jövőbe mutató megoldások hosszútávon minden érintett megelégedésére szolgálnak. A projekt keretében megvalósuló képzések mostanra több mint 5000 fő bevont kormánytisztviselő angol szaknyelvi és e-ügyintézési ismereteit fejlesztették, mely szintén hozzájárul a magas színvonalú, gyors és minőségi feladatellátáshoz, ügyintézéshez.
Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése projekt megalapozza a területi közigazgatás digitális transzformációjának következő fázisát, magas szintű koncepcionális alapot nyújt a jövőbeli fejlesztési projektek számára az egyes érintett területeken – illetve bizonyos esetekben a közigazgatásban átfogóan – ezáltal hozzájárul a szolgáltató szemléletű állami feladatellátás erősítéséhez.”
Forrás:
Szolgáltató szemlélet a közigazgatásban; Magyar Nemzet; 2023. szeptember 12.
(A cikk eredetileg fizetett hirdetés, viszont nagyon érdekes.)
György István: az a cél, hogy 2026-ra a közigazgatási ügyeket online lehessen intézni
„A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program célja, hogy 2026-ra az állampolgárok szinte minden közigazgatást érintő ügyet képesek legyenek online, elsősorban hordozható eszközökön intézni – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
György István a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetésével megvalósított, az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítését célzó projekt zárórendezvényén emlékeztetett: 2010 előtt számos, egymástól független, „egymással nem kommunikáló” hivatal működött párhuzamosan, az embereknek sokszor azt sem volt könnyű beazonosítaniuk, hogy melyik üggyel hová kell fordulniuk.
2010-ben a jobboldali, polgári keresztény-konzervatív kormány új alapon szervezte újjá a területi közigazgatást – mondta. „Átléptünk az ügyfélbarát, szolgáltató állam korszakába”, egyszerűsítettük az eljárásokat, csökkentettük a bürokráciát, rövidítettük az ügyintézési határidőket, azaz gyorsítottuk az eljárásokat, és bevezettük az egyablakos ügyintézést, létrejöttek a kormányhivatalok, járási hivatalok és a kormányablakok – sorolta.
György István rámutatott arra, hogy a 2020-as évek a digitális korszakot hozták el, amelyben tovább fejlesztik az informatikai rendszereket, összekapcsolják az állami adatbázisokat, kiterjesztik az e-ügyintézést és megteremtik a digitális állampolgárságot.
Kiemelte, a digitális állampolgárság program célja, hogy megteremtse az állampolgárok és a közigazgatás számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó online rendszert, amely radikálisan leegyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei között történő kommunikációt, így az ügyintézést és a tájékoztatást, miközben hozzájárul a közigazgatási ügyintézés optimalizálásához és az ügyfelek elégedettségéhez.
E cél eléréséhez hozzájárulnak a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztései is, mint amilyen a most záruló projekt – fűzte hozzá. Mint mondta, a 7,1 milliárd forintos fejlesztés „kívülről nem feltétlenül látványos”, ugyanakkor a közigazgatási szakrendszer működése, teljesítőképessége és minősége, valamint a felhasználói élmény szempontjából nélkülözhetetlen.
Az államtitkár közlése szerint a projektet 2021-ben indították azzal a céllal, hogy a közigazgatási szakrendszer belső folyamatainak áttekintésével, a különböző képzési modulok létrehozásával megfelelő támogató hátteret biztosítsanak a jövőbeli fejlesztéseknek. Emellett számos elemzést, koncepciót és stratégiai dokumentumot alkottak, amelyek kijelölik a következő évek fejlesztési irányait, az ügyintézési lehetőségek szélesítését. A projektben több mint ötezer kormánytisztviselő képzése is megvalósult – tette hozzá.
Kiemelte: bízik benne, hogy a fejlesztések egyenként és összességükben is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy modern, versenyképes közigazgatás szolgálja az embereket a jövőben is.
Célunk, hogy az embereknek a lehető legkevesebb „dolguk” legyen az állam szerveivel, és amit csak lehet, automatikusan, proaktívan végezzék el az állami gépezet immár digitalizált fogaskerekei, ha pedig szükséges az interakció a közigazgatási szervek és az emberek között, akkor azt kényelmesen, egyszerűen, gyorsan, és lehetőség szerint személyes megjelenés nélkül, okoseszközön is el tudják intézni – fogalmazott.
Uzsák Katalin, a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta: a projekt nagyon fontos a kormányhivatalok működésének fejlesztése szempontjából. Mint mondta, számos koncepciót, stratégiát dolgoztak ki, de „a munka dandárja” most kezdődik, amikor a koncepciókat a hatékony, gazdaságos működés szolgálatába állítják.”
Forrás:
György István: A cél, hogy 2026-ra a közigazgatási ügyeket online lehessen intézni; Magyar Hírlap / MTI; 2023. szeptember 13.
Technika, tudomány, MI
Az AI Summit 2023 előadásai voltak 2023. szeptember 11-én
„Az AI Summit 2023 rendezvénye egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy a hazai szakemberek és érdeklődők bepillantást nyerjenek a mesterséges intelligencia világába, és felfedezzék annak hatásait az üzleti életre, a társadalomra és az iparágakra. Az eseményre több mint 50 hazai és nemzetközi előadó kapott meghívást, jelenlétükkel biztosítva a konferencia sokszínűségét.”
AI Summit 2023
AI Summit 2023: Egy asztal köré ülünk és belenézünk a jövőbe
„Asztaltáncoltatás és kristálygömb nem lesz, cserébe nagyszabású, egyszerre több helyszínen zajló konferencia igen. Szeptember 11-én, a Magyar Zene Házában az Economx AI Summit 2023 rendezvényén, a régió legnagyobb AI-konferenciáján, a hazai államigazgatás és üzleti élet top döntéshozói fogják megosztani gondolataikat és tapasztalataikat, hogy szerintük mivé formálja a világunkat és a mi kis magyar valóságunkat a mesterséges intelligencia.”
Economx.hu; 2023. szeptember 8.
Nagy Márton az ECNMX konferenciáján: Az AI hatalmas lökést adhat a gazdaságnak
„A mesterséges intelligencia nem vezet minket, hanem segít és támogat, és azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton szerint ténykérdés, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni. Erről az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén beszélt, ahogy Magyarország teendőiről és feladatairól is. A tárcavezető szerint kétmillió magyart kell bevonni az AI-forradalomba.”
Economx.hu; Károly Gábor; 2023. szeptember 11.
Lásd még: Nagy Márton: Az AI hatalmas lökést adhat a magyar gazdaságnak, de látni a veszélyeket is; Rádi Balázs; Index.hu; 2023. szeptember 11.
Gazdaságfejlesztési Minisztérium: Magyarországnak sikerülni fog
„Technológia, partnerség és versenyképesség – ez a három alappillére az új gazdasági modellnek a GFM szerint, hangzott el az ECNMX AI Summit 2023 konferencián. A szabályozásról úgy vélik, nem a technológiát, hanem a felhasználási lehetőségeket kell szabályozni.”
Economx.hu; 2023. szeptember 12.
Tilesch György: Sokan még mindig a Transformers-filmek szintjén kezelik a mesterséges intelligenciát
„Sok intelligencia-komponensben már megelőzi a mesterséges intelligencia az embert. Egy nyolc órás munkafolyamatot akár fél órásra is redukálhat az AI használata – jelentette ki szeptember 11-én, a Magyar Zene Házában az Economx AI Summit 2023 rendezvényén, a régió legnagyobb AI-konferenciáján Tilesch György. A mesterséges-intelligencia szakértője hangsúlyozta: a KKV-k megelőzik a nagyvállalatokat a generatív irányvonal adaptálásában, a legfőbb kérdés pedig az, hogy a cégek hogyan használják ki az óriási robbanást a produktivitásban.”
Economx.hu; Németh Tamás; 2023. szeptember 11.
A mesterséges intelligencia élvonalában van Magyarország
„Át kellene gondolni a gazdaságpolitika működését, a digitalizáció minél előbbi integrációjára van szükség, és 2030-ig egymillió munkavállalónak kellene aktívan használnia a mesterséges intelligenciát – vélekedik Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.”
Economx.hu; Horváth Balázs; 2023. szeptember 12.
A társadalom mentális állapotán is múlik, mennyire vagyunk nyitottak a mesterséges intelligenciára
„Össze kell hangolni a mesterséges intelligenciát az emberi erőforrásokkal, és rendezni kell az adatokat, ami a vállalatok további versenyképességéhet vezet – hangzott el a ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén.”
Economx.hu; Kreivich Orsolya; 2023. szeptember 12
Forradalmasítja a munkaerőpiacot az AI, több idő juthat a kreatív munkára
„Nemcsak a termelékenység nő a mesterséges intelligenciának (AI) köszönhetően, hanem a dolgozók is sokkal elégedettebbek lehetnek. Akár tetszik, akár nem, meg kell tanulnunk használni az AI-t – véli Szabó Péter, a Microsoft Hungary ügyvezető igazgatója.”
Economx.hu; Horváth Balázs; 2023. szeptember 11.
Már fizetni is lehet a mesterséges intelligencián keresztül, adataink biztonságban lesznek?
„A Google számára a személyes adatok védelme a legfontosabb tényező a mesterséges intelligencia fejlesztésekor. Nemcsak kérdésekre válaszol, termékeket is összehasonlít, ügyintézőt kapcsol és fizet helyettünk a Google fejlesztés alatt lévő chatbotja – derült ki az ECNMX AI Summit 2023 konferencián.”
Economx.hu; Horváth Balázs; 2023. szeptember 11.
Egy olyan világban, ahol megspóroljuk a gondolkodást, veszélyes az AI
„Helyzeti előnybe kerül a közeljövőben, és elhúz a leszakadó társadalmi rétegektől egy elit, akinek az életét meghatározza majd a mesterséges intelligencia és az azt övező technológiák. Az AI hatásait mutatta be a bankszektorra előadásában az MBH digitális átállásért felelős vezetője, Pereczes János az ECNMX AI Summit 2023 című konferenciáján.”
Economx.hu; 2023. szeptember 11.
Az AI rátesz egy lapáttal a deepfake-re
„Erkölcsi, morális kérdéseket vet fel, hogy egy ember meddig plagizálható, benne van a levegőben egy információs félkatasztrófa – mondta el szeptember 11-én, a Magyar Zene Házában az Economx AI Summit 2023 rendezvényén, a régió legnagyobb AI-konferenciáján Aczél Petra. A kommunikációkutató szerint az előttünk álló kihívás természete egyaránt üzlet-technológiai, jogi, erkölcsi, és pszichológiai.”
Economx.hu; 2023. szeptember 11.
Aki képes tanulni és változni, csak profitálhat a mesterséges intelligenciából
„Rengeteg félelem él a magyarokban, hogy a mesterséges intelligencia miatt szakmák tűnhetnek el, a szakértők szerint azonban kár ezen stresszelni. Inkább arra kellene koncentrálni, hogy megtanuljuk használni az AI nyújtotta lehetőségeket, ugyanis a jövőben ez komoly előnyt jelenthet a munkaerőpiacon.”
Economx.hu; Csernik-Varga Adrienn; 2023. szeptember 11.
Változás jöhet a betegágyak mellett, de tízmilliárd kell hozzá
„Amióta van EESZT, azóta sokkal több adattal dolgoznak az orvosok, amit már a betegek gyógyítására is tudnak használni. A rákdiagnosztikában és a gyógyszerkutatásban is a mesterséges intelligenciát használják – hangzott el az ECNMX AI Summit 2023 című konferencián.”
Economx.hu; Koncsek Rita; 2023. szeptember 12.
2020-ban ölt először a mesterséges intelligencia
„Az AI és a jövő hadserege közti kapcsolat talán legnagyobb kérdése, hogy hogyan és mire tanítjuk, fejlesztjük a mesterséges intelligenciát, illetve, hogy egyáltalán mire használjuk majd a „gépeket”. Az ECNMX AI Summit 2023 című konferenciájának egyik kerekasztal-beszélgetésén a szakértők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a mesterséges intelligenciával fegyverbe hívjuk-e a gyilkos robotokat. Gyakorlatilag minden a szabályozáson múlna, viszont itt lehet, hogy van egy logikai probléma is.”
Economx.hu; Károly Gábor, 2023. szeptember 11.
Eljött az idő, hogy felállítsunk egy szoftver-rendőrséget
„Az utcai késelőre egy járókelő simán ráhívja a rendőrséget, de a láthatatlan kiberbűnözőkre ki fogja? – hangzott el a kérdés az ECNMX AI Summit 2023 konferencián.”
Economx.hu; Kreivich Orsolya; 2023. szeptember 12.
Elfogadná, ha a mesterséges intelligencia adná az osztályzatokat?
„Az egyetemek első reakciója jellemzően a tiltás volt, amikor a mesterséges intelligencia berobbant a tanintézményekbe – tudtuk meg az AI Summit kerekasztal-beszélgetésén, ahol a hazai felsőoktatás neves képviselői vitáztak a mesterséges intelligencia szerepéről. A beszélgetés során kiderült, hogy az egyetemek folyamatosan keresik az új technológia helyét, és már van, aki az osztályzást is rábízná.”
Index.hu; Rádi Balázs; 2023. szeptember 11.
Még nem látjuk a mesterséges intelligencia veszélyeit, de mire meglátjuk, már késő lesz
„Ideális esetben az Európai Unió év végére készülhet el a mesterséges intelligencia használatát szabályozó uniós jogi keretek végső szövegével. Az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén zajlott kerekasztal-beszélgetésen azonban felmerült, hogy a törekvés már eleve kudarcra ítéltetett: nem látszik még igazán, melyek is lesznek a mesterséges intelligencia igazi veszélyei, mire pedig világosabban láthatnánk, addigra lehetetlen lesz olyan szabályozást életbe léptetni, amely visszavághatná a már kialakult rendszer vadhajtásait.”
Economx.hu; Csernik-Varga Adrienn; 2023. szeptember 14.
Társadalom, gazdaság, művelődés
A Gábor Dénes Egyetemen elindult az első, mikrotanúsítványt adó kurzus
„A gyorsan változó világ kihívásaira gyors, hatékony válaszokat kell adni, ebben segítenek a mikrotanúsítványok – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten a Gábor Dénes Egyetemen, ahol elindult az első ilyen dokumentumot adó online kurzus.
Vitályos Eszter hangsúlyozta: az egész életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítása kulcsfontosságú, és minél rugalmasabb a rendszer, annál ösztönzőbb egy tanulási lehetőség, annál sikeresebb és hatékonyabb lesz. Minél több tudás és tapasztalat van valakinek a birtokában, annál könnyebben boldogul a társadalomban, a munkaerőpiacon, az életben. Alapvető fontosságú, hogy az emberek egész életük során színvonalas képzésben, átképzésben, továbbképzésben vehessenek részt, a „jövőképességünk” is függ ettől – fogalmazott az államtitkár. Kifejtette: a mikrotanúsítványok „kis volumenű tanulási egységek elvégzését követően a képzésben részt vevő által megszerzett tanulási eredményeket igazoló dokumentumok”.
Így például lehetőség nyílhat arra, hogy egy korábban végzett autószerelő az elektromos autókra vonatkozó tananyagegységek elvégzésére iratkozzon be szakképzésre, vagy egy végzett programozó kifejezetten az új munkaköréhez szükséges programozói nyelv elsajátítására szolgáló kurzust vegye fel valamely felsőoktatási intézmény informatikai alapképzésben. A tapasztalatok szerint az egész világon „sebes ütemben” hozzák létre ezeket a rövid képzéseket, az állami és magánszolgáltatók széles köre kínálja azokat, válaszul a tanulói igényekre – mondta Vitályos Eszter. Megjegyezte, ez a hátrányos helyzetűek számára is szélesíti a lehetőségek körét. A minisztérium a mikrotanúsítványt adó képzéseket modulárisan, hordozható kreditértékkel tervezi fejleszteni, annak érdekében, hogy minél több képzési területen, minél több szakot lefedve tudjanak a felsőoktatási intézmények ilyen kurzusokat kínálni – közölte az államtitkár.
Hozzáfűzte, a kreditrendszerben sokféle kurzust kell összehangolni, ezért zajlik a közös munka a felsőoktatási, a szakképzési és a felnőttképzési területtel. A felsőoktatási és a felnőttképzési szakterület szoros együttműködésére van szükség, így a jövőben a felsőoktatásért felelős terület felelősségi körébe kerül a felnőttképzés szabályozása, működtetése is – jelezte Vitályos Eszter. Megállapította: a mikrotanúsítvány a mai kor válasza arra a kihívásra, hogy személyre szabott módon sajátítson el bárki új készségeket. „Ezzel is azt szeretnénk elősegíteni, hogy mindenkinek legyen esélye arra, hogy magabiztosan álljon ki a munkaerőpiacra” – jelentette ki az államtitkár.
Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke elmondta, hogy az intézmény 2022-ben intenzív fejlesztésbe kezdett informatikai területen; a mesterséges intelligencia által támogatott tartalomszolgáltató rendszerben rövid képzéseket fejlesztenek, amelynek elvégzése után mikrotanúsítványokat tudnak kiadni. Ezek a képzések elsősorban a céges kör számára fontosak, hogy munkatársaik bővíteni, frissíteni tudják tudásukat, építeni karrierjüket – jegyezte meg Dietz Ferenc. Beszámolt arról, hogy a képzés zárt rendszerű távolléti oktatásban történik, videoalapú tananyagokkal, online, így rugalmas időbeosztással lehet tanulni. Akár egy hónap alatt is elvégezhető a képzés, amelyből az első szeptember elején indult Szoftvertesztelés alapfokon címmel, a jelentkezés folyamatosan lehetséges. Bárki jelentkezhet, nincs előtanulmányokhoz kötve, a mikrotanúsítvány pedig elfogadott mind a magyar, mind a külföldi munkaerőpiacon – emelte ki Dietz Ferenc.
Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója közölte, amerikai cégének múltja összeforrott az internettel. Már 1988-ban létrehoztak egy oktatási programot, amelyben eddig világszerte 17 és félmillió diák végzett, köztük nyolcvanezer magyar. Ezek fél-másfél éves képzések, de a Cisco ezzel a háttérrel komolyan hozzájárulhat a mikrotanúsítványokat adó program sikeréhez – tette hozzá az igazgató.”
Forrás:
Vitályos Eszter: a mikrotanúsítványok hatékony választ jelentenek a gyorsan változó világ kihívásaira; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. szeptember 13.
Svédország újra felfedezi a hagyományos tanulási formákat, visszatérnek a könyvekhez
„Svédország az oktatásban visszatér az alapokhoz. Az iskolákban egyre kevesebbet használnak digitális eszközöket a tanításhoz, sőt, az óvodákban be is tiltanák ezeket. A cél, hogy a tanulók ne veszítsék el az olvasási és a kézírási képességeiket.
Svédország újra felfedezi a hagyományos tanulási formákat, visszatérnek a könyvekhez. A lépés vitákat váltott ki, mint ahogy korábban a digitális oktatás elterjedése is. No de akkor mi a jó a gyermekeknek?
Az idei tanévtől a hangsúly újból a nyomtatott könyvekre, a csendes olvasási időre és a kézírás gyakorlására került. Tehát kevesebb időt szentelnek a táblagépeknek, a független online kutatásnak és a billentyűzethasználatnak.
A skandináv államok híresek a jó oktatáspolitikájukról, a világon pedig évek óta elterjedt hit, hogy a digitalizáció elkerülhetetlen, és a gyermekek érdekét az szolgálja, ha már kiskorukban elsajátíthatják az erre alkalmas eszközök használatát. Svédországban már az óvodásoknak is táblagépet osztogatnak, mivel a központi oktatási hatóság az intézményeket kötelezi a digitális eszközök használatára. A koronavírus-járvány pedig a legtöbb országban felgyorsította a digitális oktatásra való átállást. Mégis, miért dönthetett ennek visszavágásáról Svédország? A svéd politikusok és oktatási szakértők azért döntöttek a hagyományosabb tanulási módokhoz történő visszatérés mellett, hogy megakadályozzák az alapvető készségek hanyatlását.
Lotta Edholm, a jobbközép koalíciós kormány iskolaügyi miniszter az egyik legnagyobb kritikusa a technológia mindenre való kiterjesztésének. A minisztérium tervei közt szerepel, hogy teljesen megszünteti a hat éven aluliak digitális tanulását.
Habár a svéd diákok olvasási képessége az európai átlag felett van, a negyedik osztályosok teljesítménye 2016–2021 között csekély mértékben hanyatlott a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS) tanulmány szerint. Ezzel azonban az ország még mindig holtversenyben van Tajvannal, és az 57 vizsgált ország közül a hetedik legmagasabb eredményt érte el.
Egyes hiányosságokat a koronavírus-járvány és a svédet idegen nyelvként beszélő bevándorlók növekvő száma okozhatott. Ám az oktatási szakértők szerint az okok közt szerepel az is, hogy a tanórákon túl sokat használnak digitális eszközöket. Bizonyítható, hogy a digitális eszközök inkább hátráltatják, semmint elősegítik a diákok fejlődését. A hangsúlyt a nyomtatott tankönyvekre és a hagyományos tanításra kell visszahelyezni – érvelt a svéd Karolinska Institute, egy nagy tekintélyű, kutatással foglalkozó orvosi iskola.
A svéd kormány idén 685 millió korona (22,2 milliárd forint), a következő két évben pedig további 500 millió korona (16,2 milliárd forint) értékben vásárol könyveket az iskoláknak, hogy ezzel ellensúlyozza a negyedik osztályosok olvasási képességének csökkenését.
A digitális tanulási eszközök gyors elterjedése az ENSZ Oktatási és Kulturális Ügynökségében is aggodalmat keltett. Az Unesco augusztusi jelentésében sürgeti az országokat az iskolák internetes digitalizációjának felgyorsítására, ám egyúttal arra figyelmeztet, hogy a technológia soha ne helyettesítse a személyes, tanári oktatást, viszont támogassa a mindenki számára elérhető, minőségi tudásátadást.
A digitális oktatás hevesen vitatott téma Európa-szerte és más nyugati kultúrákban. Lengyelország például nemrég indította el programját, amelynek keretében minden negyedik osztályos tanuló egy államilag finanszírozott laptopot kap. Az Egyesült Államok is több millió laptopot adott általános és középiskolai tanulóknak a koronavírus-járvány idején, és Magyarországon is egyre elterjedtebb az ilyen eszközök használata az oktatásügyben. A Covid–19-járvány kitörésének évében a KRÉTA volt a legnépszerűbb online oktatási platform.”
Forrás:
Digitális detoxban a svéd oktatás; Világgazdaság; Németh Anita; 2023. szeptember 11.
Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság
Elég erős jelszót használ? Most tesztelheti! – Nemzeti Kibervédelmi Intézet
„Ez az online eszköz abban nyújt segítséget, hogy megfelelően erős jelszót tudjunk alkotni. Ehhez egy extra tipp: Ha a jelszót fejben kell tartanunk (mert az például a jelszókezelő mesterjelszava), alkalmazzunk jelmondatokat! Könnyebb fejben tartani, ha rímel, a többi jelszót pedig tárolhatjuk egy jelszókezelőben.
GYIK
Biztonságos itt megadni a valódi jelszavam?Igen! Az itt megadott jelszavak nem kerülnek továbbításra az NKI szerverei felé, kizárólag az Ön böngészőjében kerülnek feldolgozásra. Amennyiben mégsem szeretné megadni jelszavát, írjon be egy az eredetihez felépítésében és formájában hasonlót.
Mi a toplista forrása?:
A toplistát Nordpass Top200 listából készítettük (vegyítve a globális és magyar listát)
Hogyan méri fel az alalamazás a jelszó erősségét?
A számításhoz a Dropbox tech zxcvbn eszközét használja.
Miért jelenik meg 4 féle feltörési idő? Mit jelent ez?
Egy jelszót többféle módszerrel is lehetséges feltörni:
- Amennyiben egy támadó pl. jelszó adatbázist szerez meg amiben hashelt jelszavak szerepelnek, lehetősége van “offline” módon feltörni azokat. Ezek közül mi kettő típust mutatunk meg:
* Egymilliárdszor próbálkozhat egy támadó, ha a jelszavak felhasználónként egyedi sózással de számítási szempontból gyors hashelési eljárássokkal (pl. SHA-1, SHA-256 or MD5) kerültek tárolásra. Itt a végső szám a feltöréshez használt számítógép gyorsaságától függ (pl.: egy normál irodai gép ~500H/s, egy 2080RTX 37,085,000,000H/s), akár elérheti a billiót másodpercenként, de kompromisszumként az alcsonyabb értékkel számolunk. Ez a fő számítási érték.
* Tízezerszer tud próbálkozni másodpercenként, amennyiben megfelelő jelszó sózással dolgoztak a fejlesztők, viszont számítási szempontból lassú (pl. bcrypt, scrypt, PBKDF2) hashelési eljárássokkal kerültek tárolásra a feltörni kívánt jelszavak.- Amennyiben a támadó nincs birtokában a jelszó hash-nek és egy online pl. bejelentkezési portálon kezd el kitalálni egy jelszót, attól függ a sikeressége, hogy a támadott szolgáltatás rendelkezik-e bármilyen próbálkozásos támadás elleni védelemmel:
* Amennyiben nincs, és megfelelően gyors a szolgáltatás, akár próbálkozhat másodpercenként tíz alkalommal is.
* Ha van korlátozás, akkor az is lehetséges, hogy csak száz alkalommal próbálkozhat óránként.Miért érdekes, hogy a jelszó több szóból áll?
Amennyiben a megadott jelszó két karakterlánc között tartalmaz szóközöket, feltételezhető, hogy jelmondatot adott meg a felhasználó. Ezeket könnyebb megjegyezni, így hosszabb karakterláncot is megjegyezhet a használója. A témával bővebben foglalkozik az egyik SANS OUCH kiadványunk.
Tippek
Amennyiben elérhető, javasolt az erős jelszó mellé második faktoros azonosítást (2FA vagy MFA) is használni. Ezzel megakadályozható, hogy jelszava kompromittálódása esetén a támadók sikeresen felhasználhassák azt, hiszen a sikeres azonosításhoz általában egy eszközön megjelenő, időnként megváltozó számsor, vagy hardveres kulcsot is fel kell használni.
Jelszavak tárolásához ajánljuk a memória intenzív hash algoritmusok használatát, mint például az scrypt illetve az argin2id.”
Forrás:
Jelszó ellenőrző; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2023
Lásd még:
A jelszókezelők ereje – SANS OUCH! – 2023. augusztus; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2023. augusztus 3. (PDF)
A szervezeteket veszélyeztető mélyhamisítási fenyegetések összefüggései
„A szintetikus médiából származó fenyegetések, például a mélyhamisítások egyre nagyobb kihívást jelentenek a modern technológia és kommunikáció minden felhasználója számára, beleértve a nemzetbiztonsági rendszereket (National Security Systems, NSS), a védelmi minisztériumot (Department of Defense, DoD), a hadiipart (Defense Industrial Base, DIB), és a nemzeti kritikus infrastruktúra tulajdonosait és üzemeltetőit. Mint sok technológia esetében, a szintetikus médiatechnikák egyaránt használhatók pozitív és rosszindulatú célokra. Noha csak korlátozott számú jel utal arra, hogy az államilag szponzorált rosszindulatú szereplők jelentős mértékben használnák a szintetikus média technikákat, de a kevésbé hozzáértő kiberszereplők számára is elérhető szintetikus médiatechnikák növekvő elérhetősége és hatékonysága azt jelzi, hogy az ilyen típusú technikákra alapozott támadások gyakorisága és kifinomultsága valószínűleg növekedni fog.
A szintetikus média által jelentett fenyegetések széles körben léteznek a szövegek, videók, hangok és képek felhasználásával kapcsolatos technológiákban. Ezeket különféle célokra használják az online és más kommunikáció során. A mélyhamisítás a szintetikus média különösen aggasztó típusa, ez esetben mesterséges intelligenciát/gépi tanulást (AI/ML) használnak hihető és rendkívül valósághű médiák létrehozására. A szintetikus médiával való visszaélés legjelentősebb fenyegetései közé tartoznak azok a technikák, amelyek segítségével veszélyeztetni lehet a szervezet márkáját, rosszindulatú szereplők hamisan a szervezetek vezetőinek és pénzügyi tisztviselőinek adhatják ki magukat, és csalárd kommunikációt lehet használni a szervezet hálózataihoz, kommunikációihoz és érzékeny információihoz való hozzáférés érdekében.”
Forrás:
Contextualizing Deepfake Threats to Organizations; National Security Ageny (NSA), Federal Bureau of Investigation (FBI), Cybersecurity and Infrastructure Security Agency (CISA); 2023. szeptember 12. (PDF)
Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság
Kritikus nyersanyagok: Az EU ellátásának és szuverenitásának biztosítása
„
- Stratégiai partnerségek harmadik országokkal a kritikus fontosságú nyersanyagokról
- A bürokrácia csökkentése, az innováció ösztönzése és alternatív anyagok kifejlesztése
- Fokozott körforgás és ambiciózus újrafeldolgozási célok
A képviselők csütörtökön elfogadták a stratégiai nyersanyagellátás fellendítéséről szóló álláspontjukat, amely kulcsfontosságú az EU fenntartható és digitális jövőjének biztosításához.
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály célja, hogy az EU-t versenyképesebbé és önállóbbá tegye. Csökkenti a bürokráciát, elősegíti az innovációt a teljes értéklánc mentén, támogatja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), valamint ösztönzi a kutatást és az alternatív anyagok, illetve a környezetbarátabb bányászati és termelési módszerek fejlesztését.
Stratégiai partnerségek
A tagállamokból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokat megelőző álláspontjukban a képviselők hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy stratégiai partnerségeket alakítsanak ki az EU és a harmadik országok között a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében annak érdekében, hogy diverzifikálják az EU ellátását. A képviselők hosszú távú partnerségek útját kívánják elősegíteni a tudás- és technológiaátadás, a képzés és továbbképzés, a jobb munka- és jövedelmi feltételeket biztosító új munkahelyek, valamint a partnerországokban a legjobb ökológiai szabványok szerinti kitermelés és feldolgozás révén.
Az EP-képviselők arra is törekednek, hogy a stratégiai technológiák nyersanyagait felváltó helyettesítő anyagokkal és termelési folyamatokkal kapcsolatos kutatásra és innovációra nagyobb hangsúlyt helyezzenek. Körkörösségi célokat kívánnak meghatározni annak érdekében, hogy előmozdítsák a stratégiaibb nyersanyagok hulladéktermékekből történő kitermelését. A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy csökkenteni kell a bürokráciát a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára.
A jelentéstevő szerint
Nicola Beer (Renew, Németország) jelentéstevő elmondta: „Az európai szuverenitás és versenyképesség felé vezető irányt kijelöltük. A mai szavazáson a képviselőcsoportok elsöprő többségével az Európai Parlament világossá tette az európai ellátásbiztonsággal kapcsolatos álláspontját, és határozott felhatalmazást ad a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalásokra. A bürokrácia csökkentésére, a gyors és egyszerű engedélyezési eljárásokra, a kutatás és az innováció fellendítésére a teljes értéklánc mentén, valamint a magánbefektetők számára célzott gazdasági ösztönzőkre összpontosítunk az európai termelés és újrahasznosítás érdekében. Az Európai Parlament a harmadik országokkal való stratégiai, egyenrangú partnerségek kiépítésére koncentrál. A Parlament arra fog törekedni, hogy a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalások 2023 karácsonyáig lezáruljanak. Számítunk arra, hogy a biztonságos és fenntartható nyersanyagellátás sürgőssége és nélkülözhetetlensége ugyanolyan fontos a tagállamok számára, mint nekünk, az emberek képviselőinek,” – tette hozzá.
Következő lépések
A jogszabálytervezetet 515 szavazattal 34 ellenében, 28 tartózkodás mellett fogadták el. A Parlament most tárgyalásokat kezd a Tanács spanyol elnökségével annak érdekében, hogy első olvasatban megállapodásra jusson.
Háttér
Elektromos autók, napelemek és okostelefonok – mind kritikus nyersanyagokat tartalmaznak. Az EU egyelőre függ bizonyos nyersanyagoktól. A kritikus nyersanyagok kulcsfontosságúak az EU zöld és digitális átállása szempontjából, és ellátásuk biztosítása kulcsfontosságú az Unió gazdasági ellenállóképessége, technológiai vezető szerepe és stratégiai autonómiája szempontjából. Az Ukrajna elleni orosz háború és az egyre agresszívabb kínai kereskedelmi-, és iparpolitika óta a kobalt, a lítium és más nyersanyagok geopolitikai tényezővé is váltak.
A megújuló energiák felé történő globális elmozdulással, valamint a gazdaságok és társadalmak digitalizációjával az elkövetkező évtizedekben a kereslet ezek iránt a stratégiai nyersanyagok iránti rohamosan növekedni fog.További információ
- Az elfogadott szöveg itt lesz olvasható (2023.9.14.)
- A vita felvételről (2023.9.14.)
- Az eljárás adatai (angolul)
- Az EP Kutatószolgálatának tájékoztatója a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályról (angolul)
- Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
”
Forrás:
Kritikus nyersanyagok: Az EU ellátásának és szuverenitásának biztosítása; Európai Parlament; 2023. szeptember 14.
Döntő szakaszába lép a magyar űrhajósprogram
„A magyar űrhajósprogram döntő szakaszába lép – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. Sztáray Péter kedden azt követően nyilatkozott a közmédiának, hogy Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal közösen Budapesten meglátogatták a négy magyar űrhajósjelöltet.
Az államtitkár a kezdeményezést Magyarország számára korszakos programként jellemezte, mivel mind gazdasági, mind tudományos, mint biztonsági szempontból komoly előrelépést jelent.
Remélik, hogy ezzel a programmal az új generációkat is inspirálhatják majd, és amikor a második magyar űrhajós is visszatér a világűrből, sokan akarnak majd az ő nyomdokaiba lépni – tette hozzá.
Sztáray Péter azt mondta, hogy a HUNOR űrhajósprogram egyben szuverenitási kérdés is, tekintettel arra, hogy azok az országok, amelyek jelen vannak a világűrben, sok szempontból erősítik szuverenitásukat. Az államtitkár a program egyik fő céljának azt nevezte, hogy „a repülés során magyar műszerekkel, magyar űrhajóssal szerezzünk minél több tapasztalatot”, és ezeket később az űrkutatásban kamatoztathassák.
Ferencz Orsolya tájékoztatása szerint várhatóan az év végére a közvélemény számára is kiderül, a négy magyar űrhajósjelölt közül ki lesz az a kettő, aki az Egyesült Államokban folytatja majd a kiképzést, azonban az, hogy végül melyik magyar űrhajós repül fel a világűrbe, majd csak a program vége felé tudható meg.
Közölte, hogy cégek és kutatók egy nyílt felhívás részeként még elküldhetik a space.kormany.hu oldalra esetleges további kutatási javaslataikat, ahogy azt korábban már többen is megtették.
A miniszteri biztos megfogalmazása szerint egy ilyen nemzeti program a benne részt vevő felsőoktatási intézményeknek, kutatócsoportoknak, kutatóhálózatoknak és cégeknek óriási katalizáló erő, hiszen az űrtechnológia, az űripar a 21. század legfejlettebb gazdasági ágazatának alapja.
Ezért ez a program, amelyben „nemzeti szuverén hatáskörben dönthetjük el”, hogy a magyar tudós, a kutató mivel foglalkozik harminc napig a nemzetközi űrállomás fedélzetén, hatalmas lendületet ad a felsőoktatásnak és a tudományos kutatásoknak is.”
Forrás:
Döntő szakaszába lép a magyar űrhajósprogram; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2023. szeptember 12.
Szakirodalom
A Magyar Nemzeti Bank szerint tovább lassult a versenyképességi reformok végrehajtása Magyarországon
„Tovább lassult a versenyképességi reformok végrehajtása a magyar gazdaságban. A 2010-es évekkel szemben, amikor a reformok döntő része az évtized elején egy átfogó stratégia keretében valósult meg, most lassú és szigetszerű a reformok végrehajtása. A teljes versenyképességi fordulat hiánya a legfontosabb makrogazdasági mutatókban is érezteti hatását. Jelentős részben ennek a következménye, hogy a régiós országoknál magasabb infláció alakult ki hazánkban, ami pedig elhúzódó recessziót okozott és negatív hatást gyakorol a költségvetésre is. Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásához teljes versenyképességi fordulatra van szükség, mert csak ez teremtheti meg ismételten a gazdasági növekedés és egyensúly alapjait.
Az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatainak átlagos megvalósulása csökkenő ütemben folytatódott. Négy és fél évvel a javaslatok közzététele után azok 46 százaléka valósult meg. A Versenyképességi Tükör első 2019-es kiadványában a megvalósulás 22 százalékon állt, amit a sorban következő publikációkban rendre 12, 8 és 4 százalékpontos, tehát lassuló ütemű előrehaladás követett (1. ábra).
A reformok lelassulása és elhúzódása a gazdaság egyre szélesebb körében érezteti a hatását. A 2010-es évek elején 2013-ig megvalósult vagy elkezdődött az évtized legfontosabb reformjainak több mint 80 százaléka, és az ebből eredő lendületnek volt köszönhető a 2013-2019 közötti egyensúlyi növekedési pálya. Ezzel szemben a Versenyképességi Tükör mérése szerint 2019 óta fokozatosan lassul az új reformok végrehajtásának üteme. A versenyképesség romlását a nemzetközi felmérések is
tükrözik. Az IMD üzleti iskola globális versenyképességi indexében 2023-ban Magyarország 7 helyet veszített, miközben Lengyelország ugyanennyit lépett előre, Csehország pedig még eggyel többet. Ennek következtében Lengyelország (43. helyezett) visszaelőzte hazánkat (46.), a Csehországgal (18.) szembeni különbség pedig még sosem volt ekkora.A versenyképesség romlása hozzájárult, hogy Magyarországon alakult ki Európa legmagasabb inflációja és már egy éve tart a gazdasági recesszió. Egy válságokkal teli évtizedben a korábbinál élesebben jelentkeznek a versenyképességi hiányosságok negatív hatásai. A magyar gazdaság alacsony termelékenysége, a verseny gyenge érvényesülése és hazánk magas energiafüggősége eredményezte, hogy az energiaválság és az orosz-ukrán háború nyomása alatt Magyarországon emelkedett az infláció az Európai Unión belül a legmagasabb szintre. A magas infláció pedig a bérek és a megtakarítások reálértékének csökkenésén keresztül a belső kereslet és a GDP jelentős visszaeséséhez vezetett. 2023 második negyedévében a hazai GDP éves alapon 2,3 százalékkal csökkent, ami a második legnagyobb visszaesés uniós összevetésben. Az infláció és az abból eredő recesszió a költségvetés egyensúlyát is felborítja, ugyanis egyszerre csökkenti a fogyasztási, forgalmi adóbevételeket és növeli – többek között – a kamatkiadásokat.”
Forrás:
Egyre jobban érezhetőek a versenyképességi fordulat hiányának következményei; Baksay Gergely, Szabics András Zsolt; Magyar Nemzeti Bank; 2023. szeptember 13. (PDF)
Főbb közszolgálati modellek Európában
„Napjainkban különösen felértékelődik a humánerőforrással-gazdálkodás szerepe az európai közszolgálati rendszerekben, ám közöttük általános konvergenciáról vagy egységes modellről nem beszélhetünk.
Kötetünk az európai mintaadókat vizsgálja meg: a hagyományos megközelítés szerint a brit, a német és a francia rendszer jellemzőit tárgyalja. Külön hangsúlyozzuk a legújabb kormányzati személyzetpolitikai tendenciákat, közszolgálati jogi megoldásokat és a humánerőforrásmenedzsment-trendek bemutatását. Értékelési keretként a közszolgálati pragmatika egyes elemeit vesszük alapul (a jogviszony létesítését, a díjazást, az előmenetelt, a felelősséget), valamennyi fejezetben törekedve az egységes szerkezeti keretek érvényesítésére.
Célunk mindezek bemutatásával akár a magyar közszolgálatban dolgozó jogalkotók és jogalkalmazók számára is hasznos ismereteket közvetíteni, a hazai közigazgatás közszolgálati rendszerének fejlesztéséhez is adalékokat szolgáltatni, de ajánljuk munkánkat a humánerőforrás-gazdálkodás szakembereinek és az egyetemi tanulmányaikat folytató hallgatóknak egyaránt.”
Forrás:
Főbb közszolgálati modellek Európában; Hazafi Zoltán, Linder Viktória, Paksi-Petró Csilla; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: 9789635319275; 2023
(Regisztráció után letölthető.)