Skip to main content

42. szám, 2023. október 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új területfejlesztési koncepció, új finanszírozási háttér, új területfejlesztési intézményrendszer

„A városias emberek a vidéktől a nyugalmat, a vidékiek a városoktól a jobb szolgáltatásokat várják – mondta Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter a Vidék-konferencián. Arról is szólt, hogy Budapest EU-s összevetésben is kiemelkedően fejlődik, ám egymagában nem tudja magával húzni egy teljes régió fejlődését is, és vannak olyan tájegységek is, amelyek megrekedtek. Ezen igyekszik majd javítani az új pillérekre helyezett területfejlesztési politika.

A vidék nem értelmezhető a városok nélkül, a vidékiség is e viszonyrendszerben határozódik meg – mondta Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. harmadik Vidék-konferenciáján. Az egész napos rendezvény nyitó előadását Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta, aki többek között arról beszélt, hogyan változik majd meg Magyarország gazdasága a jövőben.

Navracsics a Megújuló területpolitika az élhető vidék szolgálatában című előadásában előrebocsátotta a fő ellentmondást:
* az ország súlypontja alapvetően vidéken található,
* az urbanizációval viszont az élet egyre kevésbé van ott.

Ezt azzal részletezte, hogy a városias emberek a vidéktől a nyugalmat, a vidékiek a városoktól a jobb szolgáltatásokat várják. Ezért fordulhat elő, hogy a városi emberek a nyugalom érdekében költöznek vidékre, ahol az elhagyott város szolgáltatás-színvonalát hiányolja, majd amikor ezek elkezdenek megvalósulni, akkor kiábrándul a városiasodó környezetből.

EU-s összevetésben Budapest elképesztő ütemben fejlődik, sőt, húzza az Európai Unió növekedését, továbbá a kohéziós politika motorja.

A többi régió azonban lassan zárkózik fel vagy stagnál, mint például a Nyugat-Dunántúl, amely az EU-átlag 70-80 százalékánál megállt. Egyetlen város azonban nem tudja magával rántani egész régió vagy ország fejlődősét, erre bizonyíték, hogy Pest vármegye fejlődése is lemarad a fővárosétól. Mindez pedig új területpolitikát igényel.

Erős a kelet-nyugati migráció

Navracsics Tibor is kitért a jó és javuló közúthálózatra, amiről Nagy Márton is tett említést, továbbá részletezte az északkeleti és délnyugati járások helyzetét. A területfejlesztési miniszter az iparfejlesztési politika révén olyan változást lát, amely révén a nyugat-keleti fejlettségi szakadék észak-délivé alakul át, kiemelve a Kassa és Miskolc közti javuló összeköttetést.

Az országon belül erős kelet-nyugati migráció tapasztalható, továbbá a Balaton keleti medencéjétől keletre körbehatárolható egy kifejezetten jóléti migráció: magyarul egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy erre a területre költözzenek és innen dolgozzanak akár hibrid, akár home office-formában. A Balatont megszállták a budapestiek – összegzett veszprémi választókörzetére gondolva Navracsics Tibor.

Új területfejlesztési alap és szolgálat

A többször említett, új területpolitikának három pillérét jelölte meg:
* új területfejlesztési koncepció,
* finanszírozási háttér,
* a vidéket megszólító területfejlesztési intézményrendszer.

Ezt részletezve a miniszter kifejtette, hogy területfejlesztési alapot hoznának létre, amely kiszámíthatóbbá tenné a fejlesztések végrehajtását, továbbá egy ügynökség típusú szolgálatot. Új nagytérségi összekapcsolódásra is készülnek, még az ősz folyamán a kormány elé terjesztik a dél-dunántúli fejlesztési programot, mivel e terület nagy vesztese az elmúlt időszaknak.

Szolgálat, partnerség, segítség

Folyik egy felmérés az állami szolgáltatási minimumról – ezen felül az önkormányzatok vállalhatnak feladatot, de már állami garancia nélkül. Minél több funkcióval rendelkeznek a települések, a találatok szerint annál valószínűbb, hogy megye-, illetve járásszékhelyek, magyarul ezen súlyponti településeken kívül hiányosak a szolgáltatások. Ennek is köszönhető, hogy a kormányzás színvonalával elégedetlennek mutatkoztak a vidéken élők. Ebből kiindulva a területfejlesztési kormányzat a szolgálat, partnerség, segítség hármasa mentén képzeli el a jövőt.”

Forrás:
Navracsics Tibor: a vidéket jobb szolgáltatással, a városokat nagyobb nyugalommal kell ellátni; Szűcs András; Világgazdaság; 2023. október 10.
Lásd még:
Átírja a kormány a területfejlesztési szabályokat, komoly fejlesztések érkeznek vidékre; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2023. október 10.
„A tervezett területfejlesztési alap biztosítaná a finanszírozást a hosszú távú fejlesztési programokhoz, míg a területfejlesztési szolgálat a kormányhivatalokhoz rendelve segítené az önkormányzatok fejlesztéspolitikáját.”

Baja van az OECD-nek Magyarországgal, és jelentős változtatásokat javasol

„A versenyképességhez nagyon komoly fordulatra van szükség az OECD szerint – mondta Hornyák József, a Portfolio elemzője.

A forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra és az SMS-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozóknak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet most közzétett jelentése. Ebben több más mellett azt is megállapítja az OECD, hogy Magyarországon gyenge a piaci verseny, alacsony a termelékenység, kevés a bölcsődei férőhely és magas az időskori szegénység kockázata. Felhívják a figyelmet arra is, hogy növelni kell a helyi vasúthálózat és az alacsonyabb rendű utak fejlesztésére fordítandó forrásokat.

„Számos intézkedést javasol az OECD Magyarország számára, alapvetően azért kellene végrehajtani ezeket a lépéseket, hogy az ország versenyképesebb legyen a nyugat-európai országokkal, növekedjen a hatékonysága, a termelékenysége, a gazdasági növekedés, felzárkózás egy jobb pályára tudjon állni, ennek a legfontosabb adata a termelékenység alakulása” – mondta Hornyák József, a Portfolio elemzője az InfoRádióban, és magyarázatként hozzátette: a magyarországi termelékenység nagyon alacsony, jelentősen elmarad az OECD-országok átlagától, és nagyjából feleakkora, mint a legjobb öt OECD-országban.

„Azt állapítják meg, hogy a nagy, nemzetközi, tőkeerős vállalatok nagyon erősek és jó termelékenységet értek el Magyarországon, ugyanakkor kettősség jellemzi az országot: tőkeszegény, alacsony termelékenységű és kis beruházási tevékenységgel jellemezhető, hazai piacra összpontosító kkv-k jellemzik az országot, nagyon komoly fordulatra van szükség az OECD szerint” – ecsetelte Hornyák József.

Nagyon fontos megállapítás, hogy a digitális átállás terén is sok a tennivaló. „Magyarország a lemaradók közé tartozik, csak egy példa: a cégek alig több mint 60 százalékának van honlapja, az OECD-országok átlagában ez 80 százalék. Ez azért is fontos, mert a mai világban amelyik cégnek nincs honlapja, az gyakorlatilag nem is létezik” – mondta.

Az OECD kritikákat fogalmaz meg az ellátásokkal, a bölcsődei férőhelyekkel és a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban is. „Rugalmasabb nyugdíjrendszert és korhatárt javasolnak, és manapság nem hagyható ki a zöld átállás, a klímavédelem, a megújuló energiaforrások használata, az OECD e területeken is lemaradást tapasztal” – húzta alá Hornyák József.

A hazai piaci versenyről is megvan az OECD véleménye: versenyt ösztönző szabályozás bevezetését tartja szükségesnek. „Hiszen úgy látja, hogy Magyarországon sokat romlott a piaci verseny, és nagyon sok alacsony termelékenységű cég aránytalanul nagy piaci részesedést szerzett az elmúlt időszakban.” Az OECD szerint csökkenteni kellene a forgalmi alapú ágazati különadókat is, ezek ugyanis akadályozzák a termelékenyebb cégeket. Ezenkívül fokozni kell a korrupcióellenes intézkedéseket, és a GVH tekintetében is komoly reformokat lát szükségesnek az OECD, „jobban kell figyelni a cégek közötti összejátszásra, hatékonyabb vizsgálatokra van szükség”.”

Forrás:
Baja van az OECD-nek Magyarországgal, és jelentős változtatásokat javasol; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2023. október 11.
OECD Economic Policy Reforms: Going for Growth; OECD; 2023. október 3.
Hungary

Megjelent a Projektmenedzsment Útmutató – PMBOK Guide hetedik kiadásának magyar fordítása

„A kiadvány
* A fejlesztési megközelítések teljes skáláját tükrözi (prediktív, hagyományos, adaptív, agilis, hibrid stb.);
* Egy egész fejezetet szentel a fejlesztési megközelítések és a folyamatok testreszabásának;
* Bővíti az eszközök és technikák listáját a „Modellek, módszerek és produktumok” című új fejezetben;
* A leszállítandók mellett a projekt végeredményeire összpontosít; és
* Integrálódik a PMIstandards+™ programmal, ezáltal a felhasználóknak hozzáférést biztosít olyan tartalmakhoz, amely segíti őket a Projektmenedzsment útmutató munkájuk során történő alkalmazásában.

28 Önkéntes lektor

A fordítást egy elkötelezett önkéntesekből álló csapat dolgozta ki és finomította, biztosítva a legnagyobb pontosságot és egyértelműséget

PM tudásátadás magyar nyelven

Fontosnak tartjuk, hogy a hazai szakembereknek anyanyelvükön is hozzáférhetővé tegyük a globális pm sztenderdeket. A kiadvánnyal célunk, hogy elősegítsük a folyamatos tudásátadást, és segítsük a magyar projektmenedzsereket abban, hogy sikeresen tudjanak helytállni feladataik ellátásában.

A PMI Budapest saját kiadása

A PMI Budapest által létrehozott kiadás a helyi projektmenedzsment közösség munkáját képviseli. Ez a kiadvány a szakterület fejlesztése és a magyar szakemberek támogatása iránti elkötelezettségünk egyik megnyilatkozása.

A Projektmenedzsment Útmutató – PMBOK® Guide egy átfogó és teljességre törekvő kézikönyv, mely nélkülözhetetlen szakirodalma a projektmenedzsment nemzetközi tudásanyagának, mindemellett pedig alapvető forrása a projektmenedzsment területén alkalmazott minősítő vizsgáknak világszerte.

Az azonnali gyakorlati alkalmazás érdekében a könyv 60 módszer és 76 eszköz leírását adja, további 22 modell rövid bemutatásával. A kézikönyv egy átfogó projektmenedzsment tudásanyagot biztosít, a szakterületet ezáltal egy magasabb absztrakciós szinten szemlélve és bemutatva, a gyakorlatban is alkalmazható eszközök és módszerek biztosításával.”

Forrás:
Projektmenedzsment Útmutató – PMBOK Guide hetedik kiadás, magyar fordtás; Project Management Institute Budapest, Magyar Tagozat; 2023. október
Lásd még:
Projektmenedzsment betekintés: PMBOK Guide 7 magyar fordítása a vezető lektor szemüvegén keresztül; Török Zoltán; PMI Budapest blog; 2023. szeptember 29.

Közigazgatás, politika, jog

Egy új törvénnyel teljesen újragondolják az önkormányzatok fejlesztését

„Szinte napra pontosan nyolc hónappal a jövő évi önkormányzati választások előtt bemutatták az új területfejlesztési politika három pillérét: új területfejlesztési koncepciót hoznak létre, területfejlesztési alapot állítanak fel, és területfejlesztési szolgálatot indítanak. Az elképzelés szerint a létrehozandó területfejlesztési alap kiszámíthatóvá tenné a programok végrehajtását, a kormányhivatalokhoz rendelt, ügynökség típusú területfejlesztési szolgálat pedig az önkormányzatokat segítené.

Kétségtelen, van logika abban, amit Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elmondott a Századvég Konjunktúra Zrt. Vidék Konferenciáján. A tárcavezető egy megújuló hazai területpolitikáról beszélt, amit legkésőbb a 2026-os országgyűlési választásokig bevezetne az Orbán-kormány. Ennek lényege, hogy lebontsák a közigazgatási határokat a fejlesztési programok előtt. Elismerte azt is, hogy például a Modern Városok Programnak sem sikerült összehangolnia az érintett várost a környező településekkel. De jó példa a főváros is, Pest vármegye mindössze csak a budapesti gazdasági fejlődés harmadát képes produkálni.

Az új területfejlesztési koncepció térhasználat alapú megközelítéssel élne, a fókuszban pedig a kis- és középvárosok, valamint a „funkcionálisan összetartozó térségek” lennének, kiegészítve a „nemzeti területi minimum elvével”, ami azt jelenti, hogy a határon túli magyar települések is részesülnének a forrásokból.

Navracsics Tibor megalkotna egy területfejlesztési alapot, ami szolidaritásihozzájárulás-alapon biztosítaná a finanszírozási hátteret. Elárulta, kemény tárgyalásokat folytat erről Varga Mihály pénzügyminiszterrel. A tárcavezető szerint az így kiszámítható váló koncentrált pénzügyi alapot aztán egy új területfejlesztési intézményrendszer, egészen pontosan a területfejlesztési szolgálat osztaná szét a kormányhivatalok menedzselése mellett, mindezt a Területfejlesztési Minisztérium alá vonva.

Előadásában beszélt egy kísérleti programról is, ami a nagytérségi összekapcsolódást segíti majd. Ez nemcsak Dél-Dunántúlt, hanem a határ másik oldalán lévő Karponca, Eszék és Varasd településeket is magában foglalja. Ennek eredményeit várja a kormányzat, amit aztán beépít a programjába.

De funkcionális várostérségekben is gondolkodnak, ami a források tekintetében együtt gondolkodik a középváros és a falu fejlesztésében. Közigazgatási határokon átívelő fejlesztési térségeket is létrehoznának, mint például Nagykanizsa és Somogy vármegye összekapcsolása.

Végső cél egy megújuló területfejlesztési törvény megalkotása – tudtuk meg Navracsics Tibortól.”

Forrás:
Egy új törvénnyel teljesen újragondolják az önkormányzatok fejlesztését; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx; 2023. október 10.

Kórházi adósság: egyelőre nem áll küszöbön a megoldás

„Ha hirtelen összeomlás nem is várható, de a jellemzően kis- és középvállalkozói körbe tartozó kórházi beszállítók többsége nem bírja tovább finanszírozni a kórházi költségeket.

Soha nem látott mértékűre duzzadt a kórházak lejárt határidejű tatozása, már a korábban jól fizetők közé tartozó intézmények sem tudják a betegellátáshoz nélkülözhetetlen eszközök fedezetét biztosítani – derült ki a beszállítókat tömörítő érdekképviseletek szerdai sajtótájékoztatóján.

Bár az érdekképviseletek és az egyes beszállítók is folyamatosan egyeztetnek a megértőnek tűnő egészségügyért felelős államtitkársággal és az Országos Kórházi Főigazgatósággal (OKFŐ), végeredményben kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy kifizesse az állam a saját fenntartásában álló intézmények lejárt határidejű tartozását – mondta el Rádai Tamás. Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója ezzel arra a közleményre reflektált, amelyet a sajtótájékoztatóval egy időben adott ki az OKFŐ. Ebben a kórházfenntartó azt írja, hogy az egészségügyi ellátórendszer eszközigényét biztosító beszállítópartnerek lejárt kintlévőségeinek mértéke szükségessé teszi a felek korábbiaknál is szorosabb együttműködését és a folyamatos egyeztetést, ezt felismerve ültek tárgyalóasztalhoz október elején az OKFŐ és az ETOSZ képviselői, hogy közös helyzetelemzéssel és előremutató javaslatokkal enyhítsenek a kialakult helyzeten.

Az egyeztetésen Jenei Zoltán országos kórház- főigazgató felszólalásában jelezte, hogy a kintlévőségek felhalmozódása nem kizárólag az OKFŐ fenntartása alá eső intézményeket érinti, ugyanakkor nem vitatta a kialakult helyzet súlyosságát. Kiemelte, hogy a tárgyalófelek közös érdeke, hogy az egészségügyi ellátási lánc ne sérüljön, ezért ezt szem előtt tartva szükséges az őszinte párbeszédre alapozott együttműködés – áll a közleményben.

Az állam oldalán keletkezik a probléma, így azt az államnak kell orvosolnia: tartsák be a szerződésekben foglaltakat, és a törvényeknek megfelelően fizessék ki a számlákat. A beszállítók szeretnék, ha mindez még ebben a kormányzati ciklusban megtörténne – ismertette az egyeztetéssel kapcsolatos álláspontot Rádai Tamás, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, pozitívan értékelik, hogy az egészségpolitika is a megoldásra törekszik.

A kormányzattal folytatott hivatalos kommunikációnak eddig nemigen volt hatása – jelentette ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, azt is megemlítve, hogy bár régi probléma az intézményi eladósodás, idén sokkal nagyobb a baj. Míg korábban 50-60 milliárd forintra rúgott az éves tartozásállomány, idén már augusztusban meghaladta a 100 milliárd forintot a lejárt határidejű kifizetetlen számlák összege.

Horror összeget jelent a beszállítók számára a tartozásállomány finanszírozása – folytatta Rádai Tamás, megemlítve, hogy a mostani összegben tavaly nyári szállítással teljesített kifizetetlen tételek is vannak. Míg a korábbi években kedvező banki finanszírozási költségekkel számolhattak, most – a 13 százalékos jegybanki alapkamat mellett – 20 százalékos többlettel kell szembesülniük. Az éves 100 milliárd forintra vetítve, féléves futamidővel számolva 10 milliárdos finanszírozási költségteher nehezedik a beszállítókra.

Sok tárgyalás volt kevés eredménnyel – erősítette meg a korábban szólók véleményét Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Medi Klaszter) főtitkára, aki szerint a felhalmozódott, és ki nem fizetett adósságállomány olyan lavinát indíthat el, amely nemcsak a beszállító cégek, hanem annak nyomán az egészségügyi ellátórendszer működését veszélyeztetheti. – A klasztertagok naponta jelzik a bajokat – említette meg a főtitkár, emlékeztetve arra, hogy bár a nyár közepén a kórházak kaptak némi kompenzációt az eladósodás mérséklésére a rezsivédelmi alapból, ám ezt az összeget nem a beszállítóknak fizették ki. Ezt igazolta szeptemberi felmérésük is, amelyben a cégek 99 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2023 közepe óta tovább növekedett a kintlévősége. – Az adósságállomány nemcsak az 500 milliárd forintnyi értéket előállító 1500 orvostechnikai vállalkozást érinti – amelyek 95 százaléka hazai kis- és középvállalkozás –, hanem azt a több mint 42 ezer munkavállalót is, akiket foglalkoztatnak – hívta fel a figyelmet Tóth Zsolt.

Szűk a mezsgye, amelyen mozoghatunk – reflektált Jóbai Zsolt, az OSZ alelnöke arra a felvetésre, milyen eszközökkel tudnak nyomást gyakorolni az intézményekre a kifizetések érdekében. – Kiterheljük a behajtási költségátalányt, levelezünk és elpanaszoljuk, hogy milyen nehézségekkel küszködünk – fogalmazott. Hozzátette azt is, a jogszabályoknak megfelelően mindenki a lehető legalacsonyabb áron igyekszik bekerülni a tenderekbe, azonban a kiírások nem teszik lehetővé a későbbi árkorrekciót, az inflációból vagy a forintleértékelésből eredő veszteségek eliminálását. – A műtéteket el kell végezni, de számos vállalkozás hitelfelvételre kényszerül annak érdekében, hogy fenntartsa a működőképességét – folytatta az alelnök, saját cégének helyzetét ismertetve pedig elmondta azt is, hogy a tavalyihoz képest megháromszorozódtak a kintlévőségeik, van olyan kórház, amely a számlák 20 százalékát nem fizeti ki, de olyan is, amelynél 70 százalék ez az arány.

Az adósság megöli az innovációt – hívta fel a figyelmet Király Gyula, a MediKlaszter társelnöke, aki a medikai szoftverbeszállítók helyzetéről szólva elmondta, ezen a területen muszáj biztosítani az inflációval megegyező béremelést, mert e nélkül a szakemberek elhagyják a területet, és a magasan kvalifikált szellemi munkaerő elvesztése évek alatt sem pótolható. „Spórolni” azzal tudnak, hogy lemondanak a fejlesztésekről, ami viszont rendkívül hátrányos valamennyi szereplő számára. A kintlévőségeik beszedésére a „könyörgés és kérés” az eszköztáruk, és a mozgásterük tovább szűkül, ha a járóbeteg-szakellátókat is államosítják.

Tömeges csődhelyzet nincs, de az érdekképviseletek ezt el is akarják kerülni – hangzott el a sajtótájékoztatón, ahol azt is hozzátették, hogy a jó szándékot kinyilvánítja az OKFŐ és az államtitkárság egyaránt, jelezve, hogy egyeztetéseket folytatnak a kérdésben a Pénzügyminisztériummal a megoldás érdekében, ám az egyelőre még nem áll küszöbön.”

Forrás:
Kórházadósság: egyelőre nem áll küszöbön a megoldás; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2023. október 11.
Lásd még:
Az Országos Kórházi Főigazgatóság közleménye; MTI OS; 2023. október 11.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság közleménye; MTI OS; 2023. október 12.

Startupok támogatására ad pénzt a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM)

„Újraindul péntektől a Startup Factory program, amelyben a kormány mintegy ötmilliárd forintos keretösszeggel nyújt támogatást olyan inkubátoroknak, amelyek mentorálással és tőkebefektetéssel is segítik az induló magyar startupokat – olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleményében. Az új eseménnyel 2013 óta már negyedszer hirdeti meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a KIM támogatásával a programot.

A programban inkubátorokon keresztül jut el az állami támogatás az induló vállalkozásokhoz. A korai fázisú cégeket támogató inkubátorok az új termékek piacra vitelét és a szükséges finanszírozás megszerzését segítik. Tekintve, hogy az inkubátor ezzel a saját tőkéjét is kockáztatja, elemi érdeke az is, hogy hosszabb távon is ígéretes eredményeket mutató startupokat válasszon ki, ami biztosítja azt is, hogy az állami támogatás a legjobb helyre kerüljön.

A tárca kiemelte, hogy a most meghirdetett felhívás célja, hogy a korábbi Startup Factory programokban már bizonyított technológiai inkubátoroknak lehetőséget biztosítson a folytatásra, és továbbiaknak adjon belépési lehetőséget. Felhasználva a korábbi tapasztalatokat és a startup-ökoszisztéma visszajelzéseit, a programot idén bővebben, összesen négy kategóriában hirdetik meg: Régi inkubátor, Specializációs inkubátor, Új inkubátor és Védelmi inkubátor.

Eddig mintegy kétszáz ötlet kapott finanszírozást a Startup Factory programokban, amelyből mintegy 90 további befektetésekhez is jutott, főként magánforrásokból. Több mint tíz startup már külföldi befektetésben is részesült, és a vállalkozások összesített árbevétele már meghaladja a 10 milliárd forintot.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár felidézte, hogy a tavasszal meghirdetett Neumann János Program célja, hogy teret és támogatást adjon a magyar kreativitásnak, innovációnak. A kormány ezzel a programmal jelentős támogatást biztosít a fiatal magyar vállalkozóknak, hogy ötleteiket mentorokon keresztül a piacra jutásig segítse.

A Startup Factory nyerteseinek a támogatást a hazai startupkörnyezet fejlesztésére, a kezdő innovatív vállalkozók üzleti lehetőségeinek fokozására kell fordítaniuk. A program részletes kiírása már elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal oldalán.
”

Forrás:
Startupok támogatására ad pénzt az innovációs minisztérium; Világgazdaság / MTI; 2023. október 13.
STARTUP FACTORY 2023 2023-1.1.3-STARTUP; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2023. október 13.

Európai Unió

Az EU Tanácsa elfogadta a megújulóenergia-irányelvet

„A Tanács a mai napon elfogadta a megújulóenergia-irányelvet, melynek célja, hogy 2030-ra az EU teljes energiafogyasztásán belül 42,5%-ra emelkedjen a megújuló energia részaránya, melyhez további 2,5%-os indikatív kiegészítés társul, amely lehetővé tenné a 45%-os célérték elérését. Minden egyes tagállam hozzá fog járulni a közös célérték eléréséhez.

Minden tagállam kiveszi a részét abból, hogy az EU még ambiciózusabb ágazatspecifikus célértékeket érjen el a közlekedés, az ipar, az épületek, valamint a távfűtés és távhűtés területén. A részcélok a megújuló energiaforrások integrációját hivatottak felgyorsítani azokban az ágazatokban, ahol az eddig lassabban zajlott.

„Ez óriási eredmény az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagon belül, ami hozzá fogja segíteni az EU-t ahhoz, hogy elérje kitűzött klímacélját, vagyis azt, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen az uniós kibocsátások mértéke. Újabb lépést tettünk afelé, hogy méltányos, költséghatékony és versenyképes módon megvalósítsuk az EU éghajlat-politikai célkitűzéseit.” – Teresa Ribera, Spanyolország ökológiai átállásért felelős megbízott minisztere

Közlekedés

A tagállamok két teljesítendő célérték közül választhatnak:

  • kötelező erejű célérték, amelynek értelmében a megújuló energiaforrások felhasználása révén 2030-ra 14,5%-kal kell csökkenteni a kibocsátásintenzitást a közlekedésben
  • kötelező részarány, amelynek értelmében a közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrások arányának 2030-ra legalább 29%-nak kell lennie a végsőenergia-fogyasztáson belül

Az új irányelv kötelező erejű kombinált részcélt is meghatároz: a közlekedési ágazatban felhasznált megújuló energiaforrásokon belül együttesen 5,5%-ot kell kitennie a fejlett bioüzemanyagoknak (ezeket általában nem élelmiszer alapú alapanyagokból állítják elő) és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagoknak (főként megújuló hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok). E célértéken belül a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagoknak a közlekedési ágazatban felhasznált megújuló energiaforrások legalább 1%-át kell kitennie 2030-ra.

Ipar

Az irányelv értelmében az ipari ágazatban évente 1,6%-kal kell növelni a megújuló energia felhasználását. A tagállamok arról is megállapodtak, hogy 2030-ra az iparban felhasznált hidrogén 42%-ának, 2035-re pedig 60%-ának nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból kell származnia.

A tagállamoknak az alábbi két feltétel teljesülése esetén lehetőségük lesz arra, hogy 20%-kal csökkentsék a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok iparban történő felhasználásának részarányát:

  • a kötelező erejű átfogó uniós célértékhez való tagállami hozzájárulás eléri a várt hozzájárulást
  • az adott tagállamban a fosszilis tüzelőanyagokból származó hidrogén részaránya 2030-ban nem haladja meg a 23%-ot, 2035-ben pedig a 20%-ot

Épületek, távfűtés és távhűtés

Az új irányelvben megállapított indikatív minimum-célérték szerint 2030-ban az épületekben 49%-nak kell lennie a megújuló energia részarányának a felhasznált energián belül.

A fűtésre és hűtésre felhasznált megújuló energiára vonatkozó célértékek fokozatosan fognak emelkedni: a kötelező emelés mértéke nemzeti szinten 2026-ig évente 0,8%, 2026-tól 2030-ig pedig 1,1%. Az összes tagállamra alkalmazandó minimális éves átlagos mérték az egyes tagállamokra vonatkozóan külön-külön kiszámított további indikatív emelésekkel egészül ki.

Bioenergia

Az irányelv szigorítja a biomassza energetikai célú felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat a nem fenntartható bioenergia-termelés kockázatának csökkentése érdekében. A tagállamok biztosítani fogják a lépcsőzetes felhasználás elvének alkalmazását, a támogatási rendszerekre való összpontosítás és a nemzeti sajátosságok kellő figyelembevétele mellett.

A projektek gyorsabb engedélyezése

A megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyezési eljárása felgyorsul. Ennek célja a megújuló energia alkalmazásának felgyorsítása az Unió REPowerEU tervével összefüggésben, amelynek megfelelően Oroszország Ukrajna elleni invázója nyomán az Unió függetlenné kíván válni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

A tagállamok kijelölnek olyan célterületeket, amelyeken a megújuló energiaforrások alkalmazásának gyorsabb elterjedése érdekében egyszerűsített, gyors engedélyezési eljárásoknak vetik alá a megújulóenergia-projekteket. A megújuló energia hasznosítása továbbá főszabály szerint „kiemelkedően fontos közérdeknek” fog minősülni, aminek következtében korlátozott lesz azon indokok köre, amelyek alapján jogi kifogások emelhetők új létesítményekkel szemben.

A következő lépések

Az irányelvet már hivatalosan elfogadták, így az most kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és az azt követő 20. napon hatályba lép. Az irányelv hatályba lépésétől számítva 18 hónap áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogrendszerükbe.

Háttér-információk

A megújulóenergia-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat több más javaslattal együtt az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része, és az EU éghajlatvédelmi átállásának energiaügyi aspektusaival foglalkozik.

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot a Bizottság 2021. július 14-én nyújtotta be. Az intézkedéscsomag célja, hogy az EU éghajlat- és energiapolitikai jogszabályi keretét összhangba hozza az EU 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzésével, valamint azzal az uniós céllal, hogy 2030-ra az 1990-es szintekhez képest legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

Emellett a REPowerEU terv részeként a Bizottság 2022. május 18-án egy sor további célzott módosítást javasolt a megújulóenergia-irányelvre vonatkozóan, hogy az tükrözze az energiaágazatban a közelmúltban bekövetkezett változásokat. A javaslat elemeit beépítették a ma elfogadott irányelvbe.

A jelenleg hatályos megújulóenergia-irányelv 2018 decembere óta van érvényben, és 2021 júniusa óta bír jogi kötőerővel. Azt az uniós szintű célt tűzi ki, hogy 2030-ra uniós szinten 32% legyen a megújuló energia részaránya a teljes uniós energiafogyasztásban.

Az új irányelv a jelenleg hatályos irányelv helyébe fog lépni. A változások a hatálybalépését követő 18 hónap elteltével válnak jogilag kötelező erejűvé.

”

Forrás:
Megújuló energia: a Tanács új szabályokat fogadott el ; EU Tanácsa; 2023. október 9.

Az EU Tanácsa elfogadta a fogyasztói hitelekről szóló irányelvet, amelynek célja fokozni a hitelt igénylő európai fogyasztók védelmét

„A Tanács a mai napon elfogadta a fogyasztói hitelekről szóló irányelvet, amelynek célja fokozni a hitelt igénylő európai fogyasztók védelmét. A felülvizsgált jogszabály hatályon kívül helyezi a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008-as irányelvet, és annak helyébe lép.

„A digitális átállásnak köszönhetően könnyebb ugyan hitelhez jutni, de a fogyasztókat meg kell védeni az online környezetben különösen gyorsan terjedő, felelőtlen hitelezési gyakorlatokkal szemben. Ez az új jogszabály biztosítani fogja, hogy a fogyasztók még alacsony összegű hitelek esetén is megkapjanak minden szükséges tájékoztatást, mégpedig világos és érthető formában.” – Alberto Garzón Espinosa, Spanyolország fogyasztói ügyekért felelős megbízott minisztere

A ma elfogadott irányelv:

  • biztosítja, hogy a hitelekre vonatkozó információk – például a hitel teljes költségei – világos és érthető módon, digitális eszközökre optimalizált formában legyenek feltüntetve
  • szigorúbb szabályokat állapít meg a reklámokra vonatkozóan, hogy a túlzottan eladósodott fogyasztók kevesebb visszaélésszerű hitelajánlattal szembesüljenek, továbbá hatékony intézkedéseket vezet be a túlzottan magas díjak felszámításával szemben
  • a túlzott eladósodással szembeni védelem érdekében előírja a hitelezők számára annak vizsgálatát, hogy a fogyasztók vissza tudják-e fizetni a hitelüket
  • a hatályt a 200 EUR-nál alacsonyabb teljes hitelösszegű hitelekre és a „vásárolj most, fizess később” rendszerben kínált termékekre is kiterjeszti
  • biztosítja a fogyasztók számára a jogot, hogy 14 napon belül elálljanak a hitelmegállapodástól, a ráktúlélők számára pedig a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot

A következő lépések

Azzal, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az ideiglenes megállapodást, a jogalkotási aktus elfogadásra került.

Miután az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírta az irányelvet, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetést követő huszadik napon hatályba lép.

”

Forrás:
Biztonságosabbá válik a hiteligénylés az EU-ban: a Tanács végső jóváhagyását adta a fogyasztói hitelekről szóló irányelvhez; EU Tanácsa; 2023. október 9.

Az EU Tanácsának ajánlása a szociális gazdaságban rejlő lehetőségekről

„Az uniós tagállamok miniszterei a mai napon politikai megállapodásra jutottak a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló ajánlásról, amelynek célja a társadalmi befogadás és a munkaerőpiachoz való hozzáférés előmozdítása.

A szociális gazdaság szervezetei különböző formákat ölthetnek; lehetnek például szövetkezetek, egyesületek vagy alapítványok, fő közös alapelvük pedig az, hogy a nyereséggel szemben az embereket, valamint a szociális és környezetvédelmi célokat részesítik előnyben. A szociális gazdaság hozzájárul a munkaerőpiachoz és a társadalmi befogadáshoz, előmozdítja a készségfejlesztést, valamint ösztönzi az igazságos és fenntartható társadalmi-gazdasági és ipari fejlődést, a tagállamok mindegyikében javítva a társadalmi és területi kohéziót. A szociális gazdaság megerősítéséhez elengedhetetlen egy támogató keret létrehozása.

„A szociális gazdaság szervezetei foglalkoznak a társadalmunk előtt álló legnagyobb kihívások némelyikével, különösen ami a munkaügyi és társadalmi integrációt, valamint a társadalmi kohéziót illeti. Ugyanakkor sok mindent tudunk még tenni a szociális gazdaság további fejlődésének támogatása érdekében a tagállamokban és Unió-szerte egyaránt. Ki kell aknáznunk a szociális gazdaságban rejlő óriási lehetőségeket annak érdekében, hogy javítsuk a mindannyiunk előtt álló társadalmi és környezeti kihívásokra adandó válaszunkat, és biztosítsuk, hogy senki ne maradjon le.” Yolanda Díaz Perez, Spanyolország megbízott munkaügyi és a szociális gazdaságért felelős minisztere

A munkaerőpiachoz való hozzáférés és társadalmi befogadás: a szociális gazdaság hozzáadott értéke

A Tanács első alkalommal adott ki ajánlást a szociális gazdasággal kapcsolatban. Ebben azt ajánlja a tagállamoknak, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy elismerjék és támogassák a szociális gazdaság alábbiakban játszott szerepét:

  • a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítése, különösen a kiszolgáltatott vagy alulreprezentált csoportok számára
  • a társadalmi befogadás előmozdítása hozzáférhető és magas színvonalú szociális és ápolási-gondozási szolgáltatások biztosításával
  • a készségfejlesztés ösztönzése, beleértve a digitális és zöld átálláshoz szükséges készségeket is
  • a szociális innováció és fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása

Támogató pénzügyi környezet a szociális gazdaság szervezetei számára

A szociális gazdaság szervezetei a nyereséggel szemben inkább szociális és környezetvédelmi célokat kívánnak elérni, ezért más vállalkozásoknál általában nehezebben jutnak finanszírozáshoz. A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy többek között az uniós források lehető legjobb felhasználása révén könnyítsék meg e szervezetek köz- és magánfinanszírozáshoz való hozzáférését.

Az ajánlás szerint a piacokhoz és a közbeszerzéshez való jobb hozzáférés, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hatékony alkalmazása és a támogató adózási keret egyformán döntő fontosságú a szociális gazdaság fejlesztése szempontjából.

Előzmények

A szociális gazdaság 13,6 millió – inkluzív és minőségi – munkahelyet biztosít Európában, elősegíti a társadalmi és területi kohéziót, ösztönzi a társadalmi innovációt, valamint előmozdítja a zöld és digitális kettős átállást. Ezek az intézkedések támogatják a szociális jogok európai pillérének elveit, valamint az azokból fakadó, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó célokat.

A mai napon elért politikai megállapodást követően az ajánlás hivatalos elfogadására a Tanács egyik soron következő ülésén fog sor kerülni. A javaslat elfogadását követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy elfogadják vagy aktualizálják a szociális gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiáikat.

”

Forrás:
A Tanács azt ajánlja a tagállamoknak, hogy teljes mértékben aknázzák ki a szociális gazdaságban rejlő lehetőségeket; Európai Unió Tanácsa; 2023. október 9.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Tárul az EgészségAblak, már a korábban kiváltott receptek is megtekinthetők

„Újabb funkcióval bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás, amelyben így már a korábban kiváltott receptek is megtekinthetők – közölte 2023. október 9-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Távirati Irodával.

A Receptek menüpontban az aktív receptek mellett az elmúlt években felírt, valamint kiadott receptekhez is hozzáférhetnek a felhasználók, akik így ellenőrizhetik, hogy előző betegségükre milyen gyógyszereket, milyen hatóanyaggal és adagolásban szedtek. Az új funkciónak köszönhetően egy felmerülő egészségügyi probléma esetén könnyen, gyorsan és egyszerűen visszakereshetik a felhasználók a korábban szedett gyógyszereket, és az orvosnak is pontosabb adatokkal szolgálhatnak a gyógyítás meghatározásához. A rendkívül népszerű alkalmazást közel 2 millió 453 ezren töltötték már le.”

—

„Az EgészségAblak mobilalkalmazásban a könnyebb áttekintés érdekében a Receptek menüpont különvált Gyógyszer és GYSE (gyógyászati segédeszköz) fülekre, valamint a vények további besorolást kaptak – Aktív receptek és További receptek megnevezéssel.

Az Aktív receptek kategóriába kerülnek a nyitott, azaz a kiváltható receptek, a További recepteknél a vényelőzmények tekinthetők meg, pl. kiváltott, lejárt receptek, ezáltal könnyen visszakereshetők a korábban felírt receptek, a készítmények hatóanyagai. Továbbá a Receptek adatai rész kiegészült a vénykiadás adataival, valamint megjelentek a vények státuszára vonatkozó jelzések is, amelyek jelentése a Súgó menüjében („Továbbiak”→”Súgó”) olvashatók.

A receptek státuszai

Nyitott: Kiváltásra váró aktív recept.
Foglalt: A páciens / által megbízott személy kérésére valamely gyógyszertárban foglalt státuszba helyezik a vényt, pl. a termék megrendelése vagy a magisztrális gyógyszer elkészítése céljából. Így ez idő alatt más kiadóhely a fogalt vényt nem fogja tudni kiadni.
Kiadott: A felírt terméket már kiváltották.
Visszavont: Amennyiben, pl.: a receptfelírásnál hiba történt, vagy bármely más okból a gyógyszer vagy segédeszköz alkalmazása mégsem javasolt, az orvos az eReceptet visszavonhatja.
Lejárt: Érvényességi időn belül ki nem váltott recept.
Jogorvoslat alatt: Az első ellenjegyzési folyamat során elutasításra került, jogorvoslat alatt.
Ellenjegyzésre vár: A hatósági ellenjegyzése (Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő – NEAK – engedélyezése) szükséges a gyógyászati segédeszköz vény kiadhatóságához.”

Forrás:
Tárul az EgészségAblak; Belügyminisztérium; 2023. október 9.
Könnyebben áttekinthető receptek az EgészségAblak alkalmazásban; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2023. október 9.


Technika, tudomány, MI

Mesterséges intelligencia a forgalomirányításban

„* Mesterséges intelligenciával (MI) felszerelt kamerák segítenek a szabálytalankodó sofőrök felderítésében.
* A forgalomirányításban az MI jobb ütemű lámpaváltásokkal, elkerülő utak felajánlásával segít.
* A járművek és az infrastruktúra közötti kommunikáció segít az erős forgalom balesetmentes vezénylésében.

A mesterséges intelligencia már ott van a közlekedésben, ha egyelőre nem is veszi át a sofőrök munkáját. De segítheti a rendőrökét: mesterséges intelligenciával (MI) felszerelt közlekedési kamerákat vezetnek be a világ számos országában, legutóbb éppen az angliai Lincolnshire-ben, hogy csökkentsék a halálos balesetek számát. A kamerarendszereket Devonban és Cornwallban próbálják ki, hogy lebuktassák a kezükben telefont tartó vagy a biztonsági övet nem használó sofőröket. Az MI-kamerákat egy kísérlet során már bevetették East Yorkshire-ben és Lincolnshire-ben, aminek eredményeként több száz sofőrre szabtak ki pénzbírságot mobiltelefon-használat vagy biztonsági öv be nem kapcsolása miatt.

A mesterséges intelligenciát felhasználják a „Vision Zero” támogatására is. Ez egy olyan stratégia, amely a közúti halálozást nem tartja elkerülhetetlennek –, és amelyet először Svédországban vezettek be az 1990-es években, és ami az ottani közúti halálesetek számát jelentősen csökkentette.

A mesterséges intelligencia segíthet a forgalom irányításában is. A sűrűn lakott nagyvárosi területeken a forgalmi dugók komoly időveszteséget okozhatnak az ingázóknak. A mesterséges intelligenciával javítható a forgalomirányítás. Ezek a rendszerek az MI-algoritmusok segítségével észlelik a forgalmi mintákat, módosítják a kereszteződésekben a lámpát jelzéseinek időzítését, és végső esetben elkerülő útvonalakat ajánlanak a torlódások csökkentése érdekében.

Ugyancsak a mesterséges intelligenciának köszönhetően a jármű-jármű (V2V) technológiák közvetlen kommunikációt tesznek lehetővé az autók között. Ezek a rendszerek fontos információkat továbbítanak más, közelben lévő járműveknek, például a sebességről, az aktuális irányról és a fék állapotáról. A lehetséges ütközések előrejelzésével és az manőverek összehangolásával a mesterséges intelligencia által vezérelt V2V-kommunikáció növeli az általános közúti biztonságot, különösen a nagy forgalmú körülmények között.”

Forrás:
Okos forgalomellenőrzés mesterséges intelligenciával; Közlekedésbiztonság; KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet; 2023. október 13.

UNESCO és holland szabályozói együttműködés az etikus MI biztosítására

„A közelmúltbeli mesterségesintelligencia-boom világszerte arra kényszerítette a kormányokat, hogy mérlegeljék, milyen keretek között kezeljék a technológia eddig nem látott kihívásait és lehetőségeit. Ennek fényében az UNESCO a holland Digitális Infrastruktúra Hatósággal (NCCA-val) együttműködve mesterségesintelligencia-felügyeleti projektet indított.

A projekt — amelyet az Európai Bizottság is támogat — célja, hogy az EU nemzeti ügynökségeit felvértezze a szükséges eszközökkel és ismeretekkel ahhoz, hogy biztosítsa, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek megfeleljenek a készülő mesterséges intelligenciáról szóló törvény követelményeinek és az UNESCO mesterséges intelligencia etikájáról szóló ajánlásának.

Az ENSZ-ügynökség először 2021-ben tette közzé iránymutatását, amely a mesterséges intelligencia etikus irányításának globális szabványa. Az irányelvek szakpolitikai és szabályozási iránymutatást nyújtanak az olyan kockázatokkal szemben, mint az előítéletek és a megkülönböztetés terjedése, az egyenlőtlenség, valamint az alapvető emberi jogok és szabadságjogok veszélyeztetése. Az ajánlásokat mind a 193 ENSZ-tagállam elfogadta, bár jogilag nem kötelező érvényűek.

Az új projekt keretében az UNESCO információkat gyűjt és jelentést készít arról, hogy az országok jelenleg hogyan felügyelik a mesterséges intelligenciát Európában és azon kívül. Emellett egy sor esettanulmányt is készít a mesterséges intelligencia felügyeletéről, ajánlásokat fogalmaz meg a legjobb gyakorlatokra vonatkozóan, valamint képzést és segítséget nyújt az európai hatóságoknak. Emellett az ügynökség a munkájával segíteni fogja valamennyi tagállamát abban, hogy viszonyítási pontokat és kereteket hozzon létre a biztonságosabb és etikusabb mesterséges intelligencia telepítéséhez.

„Ez nem technológiai vita, hanem társadalmi jellegű”, mondta Gabriela Ramos, az UNESCO társadalom- és humán tudományokért felelős főigazgató-helyettese. „Arról beszélünk, hogy milyen világban szeretnénk élni. A mesterséges intelligencia technológiai fejlődésének alakításához hatékony irányítási keretekre van szükségünk, amelyeket a mindannyiunk számára fontos etikai és erkölcsi értékek támasztanak alá.”

Az NCCA a maga részéről a blokkon belüli együttműködés mellett az UNESCO kommunikációját is megkönnyíti majd az uniós országokkal. Emellett visszajelzéseket fog adni az ügynökségnek, és támogatni fogja a találkozók és munkaértekezletek szervezését.”

Forrás:
Az UNESCO és a hollandok közös MI-projektje; Gróf József; IT Business; 2023. október 9.
UNESCO, Dutch join forces on ethical AI supervision project; TNW (The Next Web); 2023. október 6.
UNESCO and NCCA Collaborate to Ensure Ethical AI Governance in Europe; Ajinkya Nair; Unboxed; 2023. október 9.

Krausz Ferenc részvételével megalakult a Kutatási Kiválósági Tanács

„Kutatási Kiválósági Tanácsot hozott létre a Kormány annak érdekében, hogy erősödjenek a kiválósági alapú kutatási támogatások által kiváltott gazdasági és társadalmi hatások, valamint növekedjen a kutatói életpálya vonzereje.

Csák János miniszter felkérésére a testület tagja a Nobel-díjas Krausz Ferenc professzor is.

2023 májusában alakult meg az új, tizenkét tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely a kormány stratégiai tanácsadó testülete a tudománypolitika és az innováció területén. Ezt követően júliusban megalakult a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) új, immár kilenctagú Irányító Testülete is, amelynek elsődleges feladata a kutatóintézet-hálózat megemelése és nemzetközi erőtérbe helyezése. Most pedig a kutatási források hatékony elosztása érdekében létrejött a Kutatási Kiválósági Tanács, kiteljesítve ezzel a magyar tudománypolitika irányítási rendszerét. A tanács feladata továbbá a kiválósági alapú kutatási támogatások rendszerének kialakítása lesz annak érdekében, hogy vonzó, kiszámítható, a nemzetközi színvonalú teljesítményt középpontba állító kutatói életpálya jöjjön létre Magyarországon.

Stratégiai jelentőségű, hogy mind a HUN-REN Irányító Testületét, mind pedig a Kutatási Kiválósági Tanács tagjait Csák János miniszter az MTA elnökével, Freund Tamással egyeztetve, konszenzusos módon kérte fel és nevezte ki. A héttagú testület tagja lesz Aczél Petra társadalomtudós, Greiner István, a Richter Nyrt. kutatási és fejlesztési igazgatója, Kondorosi Éva növénybiológus, Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, Perczel András biokémikus, Röst Gergely matematikus, valamint a műszaki tudományok területén dolgozó Stépán Gábor. A Kutatási Kiválósági Tanács lesz az első számú letéteményese a Krausz Ferenc professzor által is javasolt egységes, kiválóságon alapuló kutatói életpályamodell kialakításának.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 25, Európa legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön, és a jelenlegi egymillió magyar lakosra jutó mintegy hatezer kutató száma kilencezerre nőjön az évtized végére.”

Forrás:
Krausz Ferenc részvételével megalakult a Kutatási Kiválósági Tanács; kultúra.hu / Kulturális és Innovációs Minisztérium; 203. október 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Energiaközösséget hozott létre a Magyar Természetvédők Szövetsége

„Elsők között regisztrálták energiaközösségként a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft-t. A Villamos energia Törvény 2021 óta ad lehetőséget arra, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvántartásba vegyen energiaközösségeket. Az első bejegyzésekre több mint két évet kellett várni.

Az energiaközösségek jelenthetik azt a pluszt, amely hozzásegít egy strukturális változáshoz az energiaiparban figyelve a környezeti és a szociális szempontokra is. Az energiaközösségek helyi, települési, országos méretben is szerveződési formát jelenthetnek azoknak, akik elkötelezettek egy zöldebb jövő irányába, melyek hosszú távon valódi változást jelenthetnek az energia termelésében és fogyasztásában. A Közösségi Energia Szolgáltató megalakulását azért kezdeményezte a Magyar Természetvédők Szövetsége, hogy mintaprojektként beindíthassa az első energiaközösségek egyikét.

Energiaközösség tagja lehet magánszemély, társasház, lakásszövetkezet, önkormányzati intézmény, kis- és középvállalkozás, melyek egymás között osztják meg és számolják el a napelemes rendszereik által termelt villamos energiát. A közösség maga határozza meg az áram átvételi árát, és a közcélú hálózaton történő megosztás után rendszerhasználati díjat fizet. A közösségen belüli termelés és fogyasztás egyensúlyát aggregátor vagy kereskedői engedéllyel rendelkező mérlegkör-felelős biztosítja, mint mondjuk egy ipari park esetében. Az energiaközösség lehet az egyik legfőbb eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben is.

A Közösségi Energia Szolgáltató Nkft. nem csak Magyarország egyik elsőként nyilvántartásba vett energiaközössége, de fő tulajdonosa, a Magyar Természetvédők Szövetsége több mint tízéves szakmai tapasztalatai révén mentorál és szakmai segítségnyújtást is ad induló energiaközösségeknek. Ennek keretén belül készítette el a Közösségi energia Tudástér weboldalt (http://tudaster.kozenergia.hu), ahol az érdeklődők többek között hazai és külföldi jó gyakorlatokkal és segédanyagokkal kezdhetik el saját energiaközösségük tervezését.

A KESZ nonprofit Kft.-t a Magyar Természetvédők Szövetsége, az Ökológiai Stúdió Alapítvány, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért és a Szövetkezetiséget Támogató Egyesület alapította 2022-ben. Gyakorlati példák megvalósításán keresztül járulunk hozzá az energiaközösségek hazai elterjedéséhez. A szervezet új, az alapítók tapasztalata viszont több évtizedre nyúlik vissza elsősorban civil szervezeti tevékenységek területén.

További információ:
kesz.kozenergia.hu

tudaster.kozenergia.hu

kozenergia.hu”

Forrás:
Nyilvántartásba vették az első energiaközösségeket; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2023. október 10.
Lásd még:
Adj bele a MagNet KAP 2023-mal és támogass egy induló energia közösséget!; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2023. október 5.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

EDIRPA: Az EU Tanácsa új szabályokat hagyott jóvá az európai védelmi iparon belüli beszerzések fellendítésére

„A Tanács a mai napon rendeletet fogadott el az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz (European defence industry reinforcement through common procurement act – EDIRPA) létrehozásáról, előkészítve annak hatálybalépését. A rendelet ösztönözni fogja a tagállamok közötti együttműködést a védelmi beszerzések terén azzal a céllal, hogy fokozni lehessen a szolidaritást, meg lehessen előzni a kiszorító hatásokat, növelni lehessen a közkiadások hatékonyságát, és csökkenteni lehessen a védelmi beszerzések túlzott széttagoltságát.

Az új eszköz révén részleges visszatérítés biztosítható az uniós költségvetésből azon tagállamok számára, amelyek legalább három tagállamból álló konzorciumokban közösen szereznek be védelmi termékeket. Az eszköz költségvetése 300 millió EUR lesz.

Az EDIRPA elő fogja mozdítani az európai védelmi vonatkozású technológiai és ipari bázis, így többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok versenyképességét és hatékonyságát, és ezzel felgyorsítja az ipar szerkezeti változásokhoz való alkalmazkodását, és megnyitja az ellátási láncokat az EU-n belüli, határokon átnyúló együttműködés előtt.

A jogszabály egyértelmű feltételeket határoz meg annak biztosítására, hogy az európai védelmi ipar részesüljön az eszköz kínálta előnyökből. Így például a beszerzésben olyan vállalkozások és alvállalkozások vehetnek részt, amelyeknek székhelye és ügyvezetési struktúrája az EU-ban vagy egy társult országban található, és amelyek nem tartoznak egy nem társult harmadik ország ellenőrzése alá. Ezenkívül a végtermék összetevőinek legalább 65%-ban az EU-ból vagy egy társult országból kell származniuk.

Háttér

Az uniós állam-, illetve kormányfők a Versailles-ban tartott 2022. március 11-i nem hivatalos találkozójukon elkötelezték magukat amellett, hogy megerősítik az európai védelmi képességeket, és egyetértettek abban, hogy a tagállamoknak jelentős mértékben növelniük kell védelmi kiadásaikat, fejleszteniük kell a közös projektekre és a védelmi képességek közös beszerzésére irányuló, együttműködésen alapuló beruházásokat, ösztönözniük kell az innovációt, valamint meg kell erősíteniük és fejleszteniük kell az uniós védelmi ipart, beleértve a kkv-kat is.

Ennek nyomán az Európai Bizottság 2022 júliusában javaslatot tett az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló rendeletre (EDIRPA).

A Tanács 2022. december 1-jén általános megközelítést fogadott el a rendeletjavaslatról, 2023. június 27-én pedig a Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutottak a szövegről.

A rendeletben foglalt szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésük napját követő napon lépnek hatályba.

”

Forrás:
EDIRPA: A Tanács új szabályokat hagyott jóvá az európai védelmi iparon belüli, együttműködésen alapuló beszerzés fellendítésére; EU Tanácsa; 2023. október 9.
Lásd még:
European defence industry reinforcement through common procurement act (EDIRPA); European Parliament, Briefing, EU Legislation in Progress; 2023. szeptember 4.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

A STEP-platform („Strategic Technologies for Europe Platform”) az uniós stratégiai szektorok támogatására – Európai Parlament

„* A „Strategic Technologies for Europe Platform” (STEP akár 160 milliárd eurónyi beruházást is becsatornázhatna
* A javasolt költségvetés 10 milliárd euró, az EP-képviselők további 3 milliárd eurót szorgalmaznak
* A program a digitális, a nulla nettó kibocsátású és a biotechnológiák bevezetését támogatja majd

A „Stratégiai technológiák Európáért Platform” célja a digitális, a nulla nettó kibocsátású és a biotechnológiák fellendítése, valamint elősegíteni az uniós ipar átállását a a digitális és a nulla nettó kibocsátású technológiákra.

Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi, valamint a Költségvetési Bizottságai hétfőn fogadták el álláspontjukat a „Stratégiai technológiák Európáért platform” (STEP) létrehozásáról, amelynek célja a kritikus stratégiai technológiák fellendítése különböző eszközökkel, például pénzügyi támogatással, a „Szuverenitási pecséttel” (Sovereignty Seal) és a „Szuverenitási portállal” (Sovereignty Portal).

A STEP célja a különböző uniós programok és alapok megerősítése, valamint akár 160 milliárd euró új beruházásokba történő becsatornázása a kohéziós politikai ösztönzők és a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) mellett. A platform elősegítené a kulcsfontosságú technológiai értékláncok növekedését olyan ágazatokban, mint a digitális, a nulla nettó kibocsátás és a biotechnológia, kezelné a munkaerő- és készséghiányt, és támogatná az innovációt. A képviselők módosító indítványaikban a javasolt 10 milliárd eurón felül további 3 milliárd eurót szorgalmaznak, így a STEP költségvetése 13 milliárd euróra emelkedne.

Ezen túlmenően az európai parlamenti képviselők e rendeletnek a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló törvénnyel (Net-Zero Industry Act) és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló törvénnyel (Critical Raw Materials Act) való szorosabb összehangolását, valamint egy STEP-bizottság létrehozását javasolják a rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

A STEP-nek emellett „a következő többéves pénzügyi keret időszakában egy teljes értékű Szuverenitási Alap kísérleti terepeként” kellene működnie. A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy 2025-ig készítsen időközi értékelést, amely tartalmaz egy javaslatot a STEP módosítására vagy egy új javaslatot egy teljes jogú európai szuverenitási alapra. Ha a Bizottság nem az utóbbit javasolja, meg kell indokolnia döntését – állapodtak meg a képviselők.

Sürgős elfogadásra van szükség az EU hosszútávú költségvetési felülvizsgálatával összhangban

A javasolt STEP az EU hosszútávú költségvetésének folyamatban lévő felülvizsgálatának része, amelyhez kiigazításokra van szükség, mivel a 2021 óta bekövetkezett számos válság miatt a költségvetés erősen megfogyatkozott. A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a STEP-et a költségvetés felülvizsgálatával együtt a lehető leghamarabb elfogadják, mivel a csomagot be kell építeni a jövő évi éves költségvetésbe, amelyről 2023 novemberében tárgyalnak.

Idézetek

„A STEP-et egykor az új Európai Szuverenitási Alapnak szánták – de nem az. A STEP-pel a Bizottság megpróbálja négyszögesíteni a kört, de a javaslat három egymással versengő céltól szenved: az éghajlati céljaink eléréséhez szükséges technológiák előállítása, Európa szuverenitásának növelése a világ más régióival szemben és az uniós tagállamok közötti kohézió erősítése” – mondta Christian Ehler (EPP, DE), az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság vezető európai parlamenti képviselője. „Jelentősen javítottunk a szövegen, és megteremtettük a jogszabályi koherenciát más dossziékkal, például a nettó nulla iparról szóló törvénnyel és a kritikus nyersanyagokról szóló törvénnyel. Biztosítottuk az Európai Innovációs Tanács megfelelő működését, hogy továbbra is az EU vezető tőkebefektetője maradhasson a stratégiai beruházások terén” – tette hozzá.

„A STEP egy kiindulópont az Európában előállított technológiák megfelelő támogatásához. Az európai technológiáknak jobb finanszírozási lehetőségekhez kell hozzáférniük. A nagyon is szükséges uniós stratégiai autonómiát csak úgy lehet elérni, ha figyelembe vesszük az iparágaink igényeit. A STEP a meglévő finanszírozást a megfelelő projektekbe irányítja, fokozza az alapok közötti szinergiákat és támogatja ezeket a projekteket. E célból létrehozunk egy szuverenitási pecsétet, amelynek célja, hogy a STEP célkitűzéseihez való hozzájárulásuk igazolásával segítse a projektgazdákat a beruházások vonzásában. Ehhez kiemelkedő fontosságú egy irányítási struktúra – a STEP-bizottság – megléte. A pénzeszközöket átláthatóan és hatékonyan kell felhasználnunk” – mondta a Költségvetési Bizottság előadója, José Manuel Fernandes (EPP, PT).

Következő lépések

A jogszabályt 43 szavazattal 6 ellenében, 15 tartózkodás mellett fogadták el. A teljes Ház az október 16-19-i plenáris ülésen fog szavazni róla.

Háttér-információk

A „Stratégiai technológiák Európáért Platform” (Strategic Technologies for Europe Platform) célja, hogy megerősítse az európai versenyképességet és ellenálló képességet a stratégiai ágazatokban, és csökkentse azok függőségét az EU gazdaságától. Támogatást irányoz elő a kritikus technológiák fejlesztéséhez és gyártásához, és foglalkozik a munkaerő- és készséghiánnyal.

További információ

”

Forrás:
A STEP towards supporting EU competitiveness and resilience in strategic sectors; Európai Parlament; 2023. október 9.

Fény-Tér-Kép konferencia Visegrádon. Távérzékelés és fotogrammetria felsőfokon

„Földmegfigyelés, távérzékelés, űrfelvétel-elemzés, földfelszín-monitorozás és terepi felmérés szerepelt a Lechner előadóinak palettáján az idén 20. alkalommal megrendezett Fény-Tér-Kép konferencián. A távérzékelési és fotogrammetriai szakterület legfontosabb és legrangosabb hazai rendezvényén ezúttal Visegrádon találkozott a távérzékelés, képfeldolgozás, digitális fotogrammetria és térinformatika közössége. A 2003-ban útjára indított rendhagyó szakmai fórum résztvevői a hagyományoknak megfelelően ezúttal is éjszakába nyúlóan tanácskoztak 2023. október 5-6-án.

Egy rendhagyó konferencia, melyet áthat a szakma iránti lelkesedés és ahol nem ritka, hogy még este 10 után is tartanak az előadások: ez a Fény-Tér-Kép. Az idén 20. alkalommal megrendezett eseményt ezúttal Visegrádon, a Pilisi Parkerdő Zrt. székházában tartották, október 5-6-án. A szervezők – Kákonyi Gábor és a GeoIQ Imaging Kft. – mindenkit vártak, akit érdekel a távérzékelés, képfeldolgozás, a digitális fotogrammetria vagy a térinformatika. A rendezvény elvi alapállása – ahogyan az már a meghívó szövegéből is kiviláglott – ezúttal is a kerekasztal volt, mindenki egyenrangúként vehetett részt. A konferencia csütörtöki napja a hagyományoknak megfelelően éjszakába nyúlóan folytatódott, a Lechner Tudásközpont az első napon 6, a másodikon pedig 2 előadással gazdagította az előadói palettát.

A Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője, dr. Sik András az első szekciót nyitó előadásában összefoglalta a 2023. év legfontosabb szakmai eredményeit: egyrészt a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” és az „E-építés keretrendszer” című KÖFOP projektek térinformatikai szempontból legjelentősebb szakrendszereinek funkcióit, másrészt a Földmegfigyelési Operatív Központ (FOK) Főosztály távérzékelési tevékenységeit.

Dr. Kristóf Dániel a Lechner Űrtávérzékelési Osztálynak vezetője az Európai Űrügynökség (ESA) magyar delegációjának tagjaként az ESA földmegfigyeléssel kapcsolatos aktualitásaiból tartott áttekintő előadást, kitérve annak magyar vonatkozásaira is. Röviden bemutatta az új, felhő-alapú „Copernicus Data Space Ecosystem” platformot, amelyen az EU és az ESA Copernicus programja keretében gyűjtött műholdas és egyéb adatok, az azokból származtatott termékek és szolgáltatások mind egy helyen elérhetők. Az adatok magas színvonalú, komplex megjelenítése és letöltése mellett lehetőség nyílik azok közvetlen feldolgozására, valamint a rájuk épülő ingyenes és üzleti alapú szolgáltatások igénybevételére is. Előadásában kitért a műhold-felbocsátásoknak a hordozóeszközök kapcsán kialakult problémáira és az emiatt szükséges átütemezésekre, ami a régóta várt Sentinel–1C műhold indítását is érinti. Ezután a Copernicus program keretében a Sentinel rendszer kiegészítéseként fejlesztett kiegészítő küldetéseket ismertette röviden, amelyek fontos új elemekkel bővítik majd az európai földmegfigyelő képességeket. Előadása zárásaként felsorolta a magyar közreműködéssel folyó alap- és opcionális ESA földmegfigyelési programokat, és felhívta a figyelmet a kapcsolódó pályázati lehetőségekre, többek között a https://ideas.esa.int belépési pontra, amely egyszerű lehetőséget biztosít innovatív ötletek pályázattá formálásához.

A Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztályának pilóta nélküli légijárművek segítségével végzett épületfelmérési munkáiról Mrsán Tamás számolt be. A térinformatikai szakértő prezentációjában bemutatta a repüléstervezés folyamatát, a kézi fényképek és légi felvételek közös kiértékelését, valamint a textúrázott mesh modellek készítését és felhívta a figyelmet arra, hogy a megfelelő repüléstervezés, a kézi fotók bevonása és a hibajavítás kulcsfontosságúak a minőségi eredmények eléréséhez. Kiemelte a kézi fotózás jelentőségét a felmérés során azokon a részeken, amelyek nem láthatók megfelelően a légi felvételezés során. Az eredményeket felsorolva említette a webalkalmazásokba ágyazott mesh modelleket és drónos ortofotókat, bemutatta a felmérések nélkülözhetetlen részeit, példákon keresztül.

Pacskó Vivien távérzékelési szakértő előadásában a Távérzékelés alapú vetésszerkezeti térképek és KSH földterület adatok összehasonlító elemzésének első eredményeit mutatta be. A Lechner Űrtávérzékelési Osztályának munkatársa és az ELTE doktorandusza témavezetői – Belényesi Márta (Lechner Tudásközpont) és Barcza Zoltán (ELTE) – támogatásával statisztikailag összevette az Lechner Űrtávérzékelési Osztályán készülő vetésszerkezeti térképek szántó és gyep kategóriáit a KSH összefoglaló adattábláinak ezekre vonatkozó oszlopaival. Az adatelemzést a KSH adatgyűjtési módszertanára vonatkozó részletes kutatómunka előzte meg. A szántók és gyepek országos vizsgálatán felül a négy fő szántóföldi osztályra – kalászosok, kukorica, napraforgó és repce – vármegye szintű összehasonlítások is készültek több évre. A Lechner távérzékelési szakértője előadásban kiemelte, hogy 2020-ban változott a KSH adatgyűjtési módszertana, amely korlátozza az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. Kitért arra is, hogy az űrfelvételekből térbeli osztályozással készült térképek és a gazdaságok kérdőíves megkérdezésén alapuló adattáblák közötti módszertani különbség egyértelműen magában hordozza az eredmények közötti eltérést.

Különböző műholdas optikai szenzorok és a Sentinel–1 radarműhold-küldetés mérései alapján a silókukorica főbb fenológiai fázisainak becslésére elvégzett kísérleteinek eddigi eredményeit ismertette Birinyi Edina távérzékelési szakértő. A Lechner Űrtávérzékelési Osztályának munkatársa és az ELTE doktorandusza a kutatást hét, a műholdpályákhoz jól igazodó magyarországi mintaterületre végezte a 2022-es évre vonatkozóan. A kapott eredmények alapján azt a megállapítást tette, hogy a radar-adatok alkalmasak a betakarítás hozzávetőleges időpontjának meghatározására, azonban a további fenológiai fázisok egyértelmű megállapíthatóságának igazolására további vizsgálati évek bevonása lenne még javasolt.

Vincze Csilla, az ELTE doktorandusza a Lechner szakembereivel együtt folytat kutatást. Kutatási eredményeit ismertette “A napraforgó virágzási időszakának becslése űrfelvétel-idősorok és in situ kaptár-adatok felhasználásával” című előadásában. A kutatás során hat magyarországi mintaterület műholdas napraforgó idősorait vetették össze kaptármérlegek virágzás alatti gyűjtési hozamával a 2021-es vizsgálati évre vonatkozóan. Eredményeik arról tanúskodnak, hogy a napszak- és időjárás-független Sentinel–1 műholdak által szolgáltatott adatok alapján nagy megbízhatósággal kijelölhető a napraforgó virágzási időszaka.

Simon Máté távérzékelési szakértő Multispektrális űrfelvételek osztályozása konvolúciós neurális hálózattal (A bemeneti adatstruktrúra dimenzióinak hatása az eredményre) című előadásában a földmegfigyelési adatelemzés speciális szegmenséről beszélt. A nemzetközi együttműködéssel létrejött űrmissziók (Sentinel, Landsat) eredményeképp napjainkban rengeteg földmegfigyelési műholdas adat áll rendelkezésre nagy térbeli és időbeli felbontásban – mondta. Ezek feldolgozásához mind a kutatás-fejlesztési, mind a napi operatív feladatok elvégzéséhez nagy fokú automatizálás szükséges, aminek kiváló módja a gépi tanulási algoritmusok használata. Előadásában bemutatta az egyik legnépszerűbb gépi tanulási algoritmus, a Konvolúciós Neurális Hálózat felhasználási lehetőségeit a Sentinel–2 multispektrális felvételek felszínborítási témájú osztályozásában. Kitért a bemeneti adatstruktúra dimenzióinak hatására is, amely vizsgálja egydimenzióban az idő, kétdimenzióban a térbeli környezet, háromdimenzióban a kettő együttes hatását az osztályozás eredményére. Az osztályozási eredmények összehasonlítását is megmutatta 10 és 20 méteres térbeli felbontásban.

A Copernicus felszínborítás idősorok harmonizációjáról Maucha Gergely a Lechner Földfelszín-monitorozási Osztályának vezetője számolt be péntek délelőtt. Napjainkban a távérzékeléssel nyert adatok egyre nagyobb mennyiségben és egyre jobb minőségben állnak rendelkezésre – mondta el. Fejlődtek a gépi feldolgozás módszerei is, a mesterséges intelligenciával támogatott feldolgozó algoritmusok segítségével kevesebb emberi munkabefektetéssel lehet látványos, jó minőségű felszínborítás adatbázisokat létrehozni, amelyeknek a pontosságvizsgálati eredményei gyakran a 90% feletti tartományban mozognak. Ugyanakkor az egyes időpontok közötti felszínborítás változások megbízható meghatározása továbbra is problémát jelent, az egyes időpontokra létrehozott állapot térképek különbségében ugyanis a valódi változások mellett túl sok „technikai változás”, azaz zaj marad. Maucha Gergely előadásában két eltérő módszerrel létrehozott Copernicus adat – a Corine felszínborítás adatbázis és a nagyfelbontású Talajfedettség (Imperviousness) – példájával illusztrálta a felmerülő nehézségeket, valamint bemutatta a statisztikailag megbízható felszínborítás idősorok létrehozására javasolt megoldásokat.”

Forrás:
Fény-Tér-Kép konferencia Visegrádon. Távérzékelés és fotogrammetria felsőfokon; Lechner Tudásközpont; 2023. október 11.

Szakirodalom

Az adatáramlás megkönnyítése adatközösségek révén – Gyakorlati útmutató az értékes, hozzáférhető és felelősségteljes adategyüttműködés kialakításához

„Az adatok a mai társadalmak nélkülözhetetlen eszközei, de az előállításuk és megosztásuk jól ismert piaci kudarcoknak van kitéve. Ezek közül néhány: sem a gazdasági, sem a tudományos piacok nem jutalmazzák hatékonyan a költséges adatgyűjtési és minőségbiztosítási erőfeszítéseket; az adatszolgáltatók nem tudják könnyen felügyelni adataik megfelelő felhasználását; és ennek megfelelően a felhasználók gyenge ösztönzést kapnak a szolgáltatóktól kapott adatok megfizetésére, elismerésére és védelmére. Az adatközösségek potenciális nem-piaci megoldást jelentenek erre a problémára, összehozva az adatszolgáltatókat és a felhasználókat a piaci hiányosságok megoldása érdekében. Ezen együttműködések kormányzási keretei változatosak és összetettek, és részleteik nem ismertek széles körben. Jelen útmutató olyan módszertant és közös elemeket javasol, amelyek megkönnyítik az együttműködési környezetek létrehozását és a velük való kísérletezést. Útmutatást ad a kormányoknak a hatékony adat-együttműködések megvalósításához, amelyek elősegítik az adatáramlást Latin-Amerikában és a Karib-térségben, kihasználva a bennük rejlő lehetőségeket hatékonyabb szolgáltatások tervezéséhez és a közpolitikák tevékenység javítására.”

Forrás:
Facilitating Data Flows through Data Collaboratives: A Practical Guide to Designing Valuable, Accessible, and Responsible Data Collaboratives.; Uma Kalkar, Natalia González Alarcón; Inter-American Development Bank (IDB); https://dx.doi.org/10.18235/0005185; 2023. október
(Letöltés PDF-ben)

Digitalizálódó társadalom. Tanulmányok az új technológiák társadalmi-jogi hatásairól

„„Felforgató technológiák” – jó ideje érezhető, hogy az új technológiák nem csupán lehatárolható részterületeken hozhatnak majd újítást, hanem egész struktúrákat törölhetnek el, vagy írhatnak át úgy, hogy az, ami a korábbi működési mechanizmusok helyén létrejön, radikálisan új kérdéseket vet föl. Valóban így lett, és ennek most már tanúi, résztvevői vagyunk: haszonélvezői és elszenvedői egyszerre.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének újabb tanulmánykötete a társadalom digitalizálódásának néhány kiemelt területét vizsgálja. A szerzők ezúttal a legújabb technológiák társadalmi aspektusára fókuszálnak, és azt kutatják, milyen hatásokkal jár az átható digitalizáció társadalmi életünk működési mechanizmusaira, alapelveire, értékeire, szabályozási megoldásaira. Miben hoznak előrelépést, hogyan mozdítják elő például demokratikus céljainkat? Mire kell azonban vigyáznunk, és milyen új megoldásokkal kell biztosítanunk értékeink további érvényesülését egy teljesen megváltozott környezetben? Mit kell esetleg elengednünk eddigi gondolkodásunkból? Hol van szükség új szemléletmódra ahhoz, hogy eddigi társadalmi eredményeinket megtartsuk, továbbfejlesszük?

Tartalom

A kötet szerzői 7

Bevezető | Társadalmat és jogot felforgató technológiák 11

I. rész | Állam és digitalizáció 19

Czékmann Zsolt – Czibrik Eszter: Nagyító alatt az automatikus döntéshozatali eljárás 21
Bencsik András: A közigazgatás esete a digitalizációval 31
Kántor Ákos: Jogalkotás és digitalizáció – kihívások és dilemmák 41
Kelemen Roland: A cyberfare state alapgondolata – Az egyén és kapcsolatai átalakulásának hatása az állam működésére és biztonságára 63

II. rész | Platformok és szabályok 79

Ződi Zsolt: A platformszabályozás megold(hat)atlan dilemmái 81
Detrekői Zsuzsa: Az EU szerzői jogi direktívája: segélykiáltás a hazai videómegosztó platformokért 103
Klein Tamás: Az újmédia szabályozásának új iránya? – A Digital Services Act alapjogvédelmi mechanizmusa 117
Papp János Tamás: A szűrőbuborék kipukkasztása – Gondolatok az online szűrőbuborékok és visszhangkamrák koncepciójának újraértelmezéséhez 141
Csudai Tünde: A pluralizmus érvényesülése a tömegtájékoztatás piacán 161
Kéringer Szabolcs: NetzDG, avagy gyakorlati példa a platformszabályozás megvalósítására 175

III. rész | Adatok és normák 197

Menyhárd Attila: Az egészségügyi adatok jogi természete 199
Pünkösty András: A nagy adathalmazok felhasználásának etikai kérdései – avagy szükség van-e adatetikára? 215
Nogel Mónika: A precíziós medicina és a demokrácia kölcsönhatásai 235
Domokos Márton: Hogyan segíthetik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos „emberi jogi hatásvizsgálatok” a demokráciát? 245
Szabó Endre Győző: Pirkad a metaverzumban: az új virtuális világ egyes adatvédelmi és társadalmi kérdéseiről 269

IV. rész | Műveletek a kibertérben 287

Sorbán Kinga: Hacktivizmus a demokráciában – bűncselekmény vagy politikai véleménynyilvánítás? 289
Bányász Péter: Lélektani műveletek az ukrán–orosz háborúban 309
Nyáry Gábor: Akindzsik a kibertérben 321”

Forrás:
Digitalizálódó társadalom. Tanulmányok az új technológiák társadalmi-jogi hatásairól; Török Bernát, Ződi Zsolt (szerkesztők); ISBN: 9786156598721; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2023