Skip to main content

50. szám, 2023. december 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Így alakul át a kormány, több minisztériumot is érintő, fontos változások lépnek életbe januártól

„Jövőre megváltozik a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amit Nemzetgazdasági Minisztériumnak fognak nevezni, és új területekkel bővül a tárcavezető portfóliója. Korábban már napvilágot látott, hogy önálló tárcát kap Navracsics Tibor, aki eddig tárca nélküli miniszterként felelt a területfejlesztésért, azonban januártól a vezetésével önálló Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium jön létre.

Januártól átnevezik a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, aminek a helyébe a Nemzetgazdasági Minisztérium lép – derült ki abból a módosító javaslatból, amit Hende Csaba, a parlament törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke nyújtott be az Ország­gyűlésnek. Az átalakuló tárcát továbbra is Nagy Márton fogja vezetni, így a továbbiak­ban meghatározóbb szerepe lehet gazdasági kérdésekben.

Ugyanakkor nem ez az első fontos változás a héten, ami Nagy Mártont érinti. Kedden este a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely átalakítja a kormány kabinetjeit.

A Stratégiai és Családügyi, a Gazdasági, a Növekedési és Versenyképességi, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet helyett létrejön a Stratégiai, a Nemzetpolitikai és a Gazdasági Kabinet. Ez azt jelenti, hogy a korábbi Gazdasági és a Növekedési és Versenyképességi Kabinet helyett már csak egy Gazdasági Kabinet fog működni, amelynek élére a gazdaságfejlesztési miniszter kerül, így minden, gazdaságot érintő feladat Nagy Márton kezében összpontosul.

Emellett Költségvetési Munkacsoportot hozott létre a kormány Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleménye szerint a munkacsoport feladata a költségvetés egyensúlyának szigorú védelme. A fegyelmezett gazdálkodás érdekében a munkacsoportot vezető pénzügyminiszter erős jogkört kap, akár vétójoggal is élhet. A munkacsoport jóváhagyása nélkül semmilyen javaslat nem kerülhet a kormány elé.

Megjegyzendő, hogy az utóbbi időszak során több fontos kormányzati átalakítást jelentettek be. November 21-én, a főispánok és járási hivatalvezetők országos találkozóján jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy önálló Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium jön létre januártól. Az új tárcát Navracsics Tibor vezeti majd, akinek „a legjobb szívvel és nyugodtan” adja át a terület vezetését.

Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy az elmúlt öt és fél évben a területi közigazgatás, a kormányhivatalok irányítása a Miniszterelnökség alá tartozott. Mint mondta, a területi közigazgatás a legkiválóbb kormányzati képviseletre számíthat a jövőben is. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a járási hivatalok, a vármegyei kormányhivatalok együttműködésével nemcsak ügyfélbarát közigazgatást, hanem olyan fejlesztéspolitikát hozhatnak létre, amely sikeresen csökkentheti az ország egyes területei között jelen lévő különbségeket.

A napokban az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) ülésén vett részt Pintér Sándor belügyminiszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A miniszterek tájékoztatták az ÖNET tagjait, hogy 2024. január 1-jétől az önkormányzati terület a Belügyminisztériumból átkerül a létrejövő Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumba. Az államigazgatás, az önkormányzatok, a területfejlesztés és az uniós források egy szaktárcához tartoznak majd, megteremtve annak lehetőségét, hogy összehangolják Magyarország fejlesztéspolitikáját.

Emlékezetes, hogy tavaly ősszel is változások voltak a kormány struktúrájában, miután megszűnt a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium.

A tárca felada­tait az akkor újonnan létrejövő, Lantos Csaba vezette Energiaügyi Minisztérium, valamint a Lázár János irányítása alatt álló Építési és Beruházási Minisztérium kapta meg, amit ezután átneveztek Építési és Közlekedési Minisztériumra. Emellett tavaly december 1-jével vált ki a Miniszterelnöki Kabinetirodából Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki önálló tárcát kapott.”

Forrás:
Így alakul át a kormány; Magyar Nemzet; Máté Patrik; 2023. december 9.
531/2023. (XII. 5.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 531/2023. (XII. 5.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 173. szám; 2023. december 5.; 9483-9485. o. (PDF)
1529/2023. (XII. 5.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről szóló 1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1529/2023. (XII. 5.) Korm. határozata a Kormány ügyrendjéről szóló 1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 173. szám; 2023. december 5.; 9689-9694. o. (PDF)

Papírból elektronikus, elektronikusból hosszútávon hiteles

„A legtöbb cég, állami intézmény és szervezet már valahol tart a digitális transzformáció és a papírmentes folyamatok kialakításában, evolúciójában. Az is jól látható, hogy az elmúlt időszak és annak következményei felgyorsították a távoli ügyintézést és az ehhez kapcsolódó elektronikus dokumentum-menedzsment folyamatokat is.

Ezen szervezeti digitalizációs út mellett az elektronikus dokumentumoknak is van saját, önálló életútjuk a keletkezésüktől az archiválásukig. Ezt a hosszú utazást célszerű már az alapoknál jövőálló megoldásokkal támogatni, azaz a megőrzendő dokumentumot elektronikus aláírással és időbélyegzéssel ellátni, amelyek a dokumentum eredetének és időpontjának igazolása mellett, integritás védelmet is nyújtanak egyben. Ezen stabil alapokra komplex szolgáltatásokat és megfelelő, akár kulcsrakész megoldásokat tud nyújtani egy megfelelő minősített bizalmi szolgáltató. A papírmentesség nem csak hatékony, hanem támogatja a hosszútávú fenntarthatóságot is. A digitális út gyors, automatizálható és a dokumentumok sokkal egyszerűbben nyilvántarthatók és visszakereshetők, mint papíralapon.

Lehetőségünk van az eredetileg papíron keletkezett dokumentumok hiteles digitalizálására is. Amennyiben betartjuk a vonatkozó szabályokat, a hiteles elektronikus másolat bizonyító ereje megegyezik majd az eredeti papíralapú iratéval. A hiteles másolatok készítésének szabályait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatásról szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüt.) és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormányrendelet III. fejezete szabályozza. A hiteles elektronikus másolatkészítés bevezetéséhez szükséges, alábbi komponenseket egy bizalmi szolgáltató biztosítani tudja:

  • Minősített elektronikus bélyegző vagy aláíró tanúsítvány.
  • Minősített időbélyegzés szolgáltatás.
  • Elektronikus aláírás/bélyegző és hitelesítési záradék elhelyezését végző szoftver.

A másolatkészítőnek – a fentieken túl – rendelkeznie kell a másolatkészítés eljárási és műszaki feltételeit, valamint a kapcsolódó felelősségi kérdéseket tartalmazó nyilvános másolatkészítési szabályzattal is.

Ha már elektronikus a dokumentum – hogyan őrizzük meg annak hitelességét hosszú távon?

Papíron – nem megfelelő tárolási körülmények esetén – a dokumentumok sérülésének és megsemmisülésének veszélye magas, noha erre nem is akarunk gondolni. Az elektronikusan aláírt dokumentumok megőrzése ezzel szemben egyszerű. Néhány kattintással vagy automata folyamattal, olyan tárhelyen tudhatjuk biztonságban dokumentumainkat (akár saját, védett céges környezeten belül is), amely megbízható és megfelel a törvényi előírásoknak. A dokumentumok ilyen környezetben jól menedzselhetők és a felülhitelesítésük, azaz a hosszútávú hitelességük megőrzése is biztosított. Erre szinte minden esetben szükség van, főleg, ha jogszabályi előírás a hosszútávú megőrzés.

Ha hivatalos dokumentumunk, szerződésünk elektronikus formában jött létre, akkor annak megőrzéséről elektronikus formában kell gondoskodni. Az ilyen dokumentumokra vonatkozó megőrzési szabályokat a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet tartalmazza. Ez alapján a rendelet alapján, ameddig a megőrzési kötelezettség tart (ez lehet néhány év, de 8 vagy akár 50 év is), folyamatosan biztosítani kell az elektronikus dokumentum védelmét a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az utólagos módosítás és sérülés, valamint a jogosulatlan hozzáférés ellen.

Lehetséges megoldások archiválásra:

  • Bizalmi szolgáltató által üzemeltetett, auditált archívum
  • Saját archiváló megoldás pl. bizalmi szolgáltató által nyújtott on-premise szolgáltatás
  • Zárt rendszerben történő tárolás – saját, auditálandó megoldás

Algoritmusok elévülése – Automatizált felülhitelesítés

A számítástechnika fejlődése miatt az elektronikus aláírásokhoz használt kriptográfiai algoritmusok ellenállóképessége gyengül (egyre könnyebb őket feltörni), ezért időnként szükséges újabb kriptográfia algoritmusok vagy ellenállóbb paraméterek bevezetése, illetve egyes algoritmusok kivezetése. Hosszú távon megőrzendő dokumentumok esetében az ECC algoritmus használata ajánlott, ugyanis a jelenleg széles körben használt RSA 2048 algoritmus kivezetésre kerül 2025 végén.  Ezért 2025. december 31-ig szükséges felülhitelesíteni a RSA 2048 algoritmus használatával aláírt dokumentumokat például egy komplex és automatizált, jól menedzselhető megoldással. A fenti dátum egy szervezet digitalizációs életében már reálisan közelinek mondható, itt az idő a megfelelő megoldás kiválasztására elektronikus dokumentumaink hitelességének megőrzése érdekében. Ebben tud segíteni a Microsec e-Szignó Hitelesítés Szolgáltató mint minősített bizalmi szolgáltató.”

Forrás:
e-Szignó – Lépjen tovább a digitális átállásban, váltson elektronikus aláírásra!

Digitális Magyary. Elérhető Magyary Zoltán teljes hagyatéka az NKE Közszolgálati Tudásportálon

„Dr. Magyary Zoltán (1888-1945) a magyar közigazgatás egyik leginkább meghatározó elméleti és gyakorlati szakembere, a közgazdaságtudomány nemzetközileg elismert tudósa volt. Megjelent kötetei, tanulmányai, szakmai gondolatai és kritikái, melyekkel megalapozta a magyar közigazgatás tudományos igényű újjászervezését, a mai napig érvényesek.

Szakmai munkásságáról képet kaphatunk Koi Gyula: Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája c. kötetéből, melyet a Közszolgálati Tudásportálról érhetünk el.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem legrégebbi, 2001-től működő szakkollégiuma Magyary Zoltán nevét viseli. A szakkollégium még az NKE jogelődjén, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közigazgatástudományi Karán alakult, jelenleg pedig az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon működik.

2015-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviseletében Dr. Patyi András, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem részéről Dr. Mezey Barna rektorok együttműködési megállapodást kötöttek, melyben vállalták Magyary Zoltán hagyatékának gondozását, hozzájárultak a személyéhez köthető dokumentumok digitalizálásához, életművének teljesebb kiadásához. A hagyaték felmérését, valamint az ELTÉ-n található dokumentumok egy részének digitalizálását Dr. Horváth Attila egyetemi docens – a Szakkollégium akkori igazgatója – és kollégái végezték el, míg az ELTE-n őrzött állomány fennmaradó részét, továbbá a tatai Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtár (akkori nevén a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár) gyűjteményében található kéziratokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Könyvtára digitalizálta. Ehhez csatlakozott még az Országgyűlési Könyvtár által biztosított Közigazgatástudomány című folyóirat digitális változata, s így lett teljes a hagyaték.

Az NKE Közszolgálati Tudásportálján elhelyezett Magyary Archívum mindösszesen 1953 digitális tételt tartalmaz, 4 kategóriában. A legtöbb digitalizált dokumentum az „Iratok” alkategóriában találhatók, ahol főként Magyary Zoltán munkái, személyéhez fűződő dokumentumok, levelezések, közigazgatással és oktatással kapcsolatos feljegyzések olvashatók. A következő alkategóriában az 1938 és 1944 között megjelent, Magyary által gondozott Közigazgatástudomány c. folyóirat lapszámai, tudományos cikkei kaptak helyet. A harmadik egységben a Magyar Közigazgatástudományi Intézethez (MKI) köthető kiadványok, míg az utolsó alkategóriában térképek és szervezeti ábrák kerültek elhelyezésre. [Az Archívumban számos érdekes és fontos dokumentumra bukkanhatunk, ezek közül mutat be párat a cikk a továbbiakban.]”

Forrás:
Digitális Magyary. Elérhető a teljes Magyary Zoltán hagyaték a Közszolgálati Tudásportálon; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2023. december 8.
Magyary Archívum; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közszolgálati Tudásportál

Közigazgatás, politika, jog

Megalakult az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács

„Megalakult az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, amely minden eddiginél szorosabb együttműködésre biztosít lehetőséget a szakmai érdekképviseleti szervezetek és a kormány között. A Tanács 2023. december 04-én tartotta alakuló ülését az Építési és Közlekedési Minisztérium épületében.

A magyar Országgyűlés idén októberben elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt, mely 2023. november 8. napján hatályba is lépett. Ezzel a magyar építési beruházások tekintetében új fejezet kezdődött, amely nem csak a magyar építőipar aktív szereplőit, de a gazdaság szereplőit is közvetlenül érinti, rájuk számottevő hatást gyakorol. Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az állami beruházások javaslattevő, véleményező, szakmai érdekegyeztető fóruma, melyet 20 szakmai szervezet képviselője alkot.
A Tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter. A Tanács üléseit az elnök javaslatára évente legalább 6 alkalommal hívják össze.”

Forrás:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye; MTI OS / Építési és Közlekedési Minisztérium; 2023. december 5.

„…Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagjai:

1. a miniszter,
2. a Magyar Államkincstár,
3. a Magyar Mérnöki Kamara,
4. a Magyar Építész Kamara,
5. az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
6. a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
7. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
8. a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
9. a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
10. a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
11. a Nemzeti Kulturális Tanács,
12. a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
13. az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,
14. a Gazdasági Versenyhivatal,
15. a Közbeszerzési Hatóság,
16. az országos főépítész,
17. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti bevett egyház,
18. a Megyei Jogú Városok Szövetsége,
19. a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint
20. Budapest Főváros Önkormányzata

A Tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter. A Tanács üléseit az elnök javaslatára évente legalább 6 alkalommal hívják össze.

A szervezet feladata, hogy előkészítse az állami építési beruházások típusonkénti (mély- és magasépítés, út- és vasútfejlesztés) tervezési és építési folyamatait, valamint az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszerét.
Javaslatot tesz pályázatokban részt vevő tervezők és kivitelezők szakmai alkalmassági és értékelési rendszerének kialakításra és az építési beruházásokban részt vevő szakemberek képzésnek formájára és feltételeire…”

Forrás:
Megalakult az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács; Magyar Építész Kamara; 2023. december 5.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) jövőre már 81 kórház üzemeltetési feladatait fogja ellátni

„A 29 budapesti kórház után január elsejével a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság átveszi 52 vidéki kórház üzemeltetését is – mondta Bodó Attila Pál, a KEF főigazgató-helyettese, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján, hozzátéve, hogy az átvett feladat minőségjavulást hozhat.

A műszaki üzemeltetés körébe tartozik az úgynevezett kertészeti szolgáltatásoknak és a parkfenntartásoknak a köre is. „Belterületen körülbelül 4 millió négyzetmétert és 3-5 ezer ingatlant, külterületen pedig 1,5-2 millió négyzetméter közötti ingatlanállományt fogunk üzemeltetni” – mondta Bodó Attila Pál az InfoRádióban. A kórházaknál maradt például az orvosi műszerek, orvostechnikai eszközök működtetése és karbantartása, ahogyan az egészségügyi hűtőberendezések, az orvosi gázhálózat, a csőposta és a háztartási kisgépek is – közölte a főigazgató-helyettes. Bodó Attila beszélt arról is, hogy a személyi állomány átvételére a jogszabály nem mondott ki általános munkajogi jogutódlást, így 2024. január 1-jétől nem tudnak automatikus jogutódlással átvenni kollégákat a KEF állományába, erre lehetett megoldásként áthelyezést alkalmazni, illetve azok, akik korábban a kórházi infrastruktúra üzemeltetésével foglalkoztak, a szolgáltató partnereknél jelennek majd meg.

„Budapesten már nincs állományhiány, és a vármegyei kórházakban is lesz legalább egy KEF-es személy” – mondta a főigazgató-helyettes. Mint kifejtette, minden egyes kórházzal együttműködési megállapodást írtak alá vagy írnak alá. Hozzátette, a vármegyei kórházak 85-90 százalékával, a fővárosiak közül pedig mindegyikkel megtörtént már a megállapodás. Lesznek olyan szerződések, amelyeket a kórházaknak meg kell szüntetniük, vagy módosítaniuk kell – jegyezte meg Bodó Attila. Elmondta, a finanszírozásban egyetlen változás lesz jövő év első napjától: a KEF és a kórházak között finanszírozási elszámolás nem lesz, a KEF az intézmények üzemeltetéséhez szükséges forrást a központi költségvetésből kapja; előirányzatként saját keretgazdálkodási rendszerükkel fogják a kórházakat üzemeltetni.

A KEF már felmérte azokat a területeket, ahol azonnali intézkedésekre van szükség, és azt is, ahol szükséges energiahatékonysági beruházásokat elvégezni. A főigazgató-helyettes hozzátette, a rendszer indulásakor mindenki azt szerette volna, ha a fennálló hibákat, hiányosságokat mielőbb kijavítanák. Mint mondta, ebben a tekintetben egy kis önmérsékletre van szükség, például ha valahol 15 négyzetméteren egy ázás miatt penészes a fal, azt ne jelentsék be haváriaként.

Az országos tevékenység hosszú távon költséghatékonyságot eredményez – véli a főigazgató-helyettes, aki szerint például rengeteg az elavult fűtési rendszer, amit hatékonyabbá kell tenni, és több esetben olcsóbb egy állandóan elromló liftet kicserélni, mint folyamatosan javítgatni.”

Forrás:
Január elsejétől 81 kórház üzemeltetését veszi át a KEF – minőségjavulást remélnek; Domanits András; Infostart / InfoRádió; 2023. december 7.

Önkormányzati csődbiztost jelölhetnek ki a fizetésképtelenség megelőzése érdekében

„Az önkormányzatok kiegyensúlyozott gazdálkodása a veszélyek korában különösen fontos. Meg kell előzni, hogy egy önkormányzat fizetésképtelenné váljon, és ezzel leálljon bármilyen közszolgáltatás – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Rétvári Bence azt írta: az önkormányzati törvény módosításával a települések csak olyan konszolidált költségvetést fogadhatnak el, ami nem tervez hiánnyal. Így tehát se az önkormányzat, se a 30 milliárd forint mérlegfőösszegű önkormányzati cégek költségvetése nem lehet tervezetten mínuszos. Abban az esetben, ha egy önkormányzat mégis hiánnyal fogadja el a konszolidált költségvetését, a kormányhivatal önkormányzati csődbiztost jelöl ki, akinek a fizetésképtelenség megelőzése a feladata – ismertette. Hozzátette: a csődbiztos áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását, valamint feltárja, mi vezetett a nem megalapozott költségvetés elfogadásához. Emellett a csődbiztos feladata figyelemmel kísérni a helyi önkormányzat gazdálkodását, véleményezni a képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztéseket. A csődbiztos tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésén, mandátuma a jogszerű gazdálkodás helyreállításáig tart – olvasható az államtitkár közleményében.”

Forrás:
Rétvári Bence: Meg kell előzni, hogy egy önkormányzat fizetésképtelenné váljon; Híradó.hu / MTI; 2023. december 7.

A vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság

„Nemzetközi példákra alapozva a vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság. A frissen megjelent Vagyonnyilatkozati Eseti Jelentés 16 pontban tesz javaslatot többek között az egységes elektronikus bevallási rendszer kialakítására, az ellenőrzések nagyfokú automatizálására és minimum gyakoriságára.

Az Integritás Hatóságot megalapító törvény (Eufetv.) írja elő, hogy a Hatóságnak jelentést kell készíteni a vagyonnyilatkozati rendszerről. A Hatóság honlapján elérhető jelentés több ország rendszereit hasonlítja össze a magyarral, és az azonosított jó gyakorlatokat is figyelembe véve fogalmazza meg ajánlásait. A Hatóság munkatársai interjúkat készítettek több EU tagállam szakértőivel, valamint tanulmányozták az Európai Parlament, az OECD és Világbank elemzéseit, adatait a témában.

„A vagyonnyilatkozatok célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése. A vagyonnyilatkozati rendszerek hatékony működéséhez szükséges a megfelelő ellenőrzés és számonkérés, a konzekvens szankcionálás, az intézményi támogatás megléte ugyanúgy, mint a jogszabályi kiskapuk bezárása” fogalmaz Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke.

A hazai viszonylatban kijelenthető, hogy csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén.A Hatóság álláspontja szerint a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem megfelelően működik, és így nem éri el a törvényben meghatározott céljait.

A legfontosabb ajánlások

  • A Hatóság ajánlása szerint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszer kialakítása szükséges.
  • Egy ilyen rendszer lehetővé teszi a Hatóság által korábban már felvázolt és szorgalmazott kockázat alapú ellenőrzést.
  • A Hatóság javasolja, hogy egy bizonyos időintervallum alatt (de maximum 4 évente) a nyilatkozattételre kötelezett teljes populáció legalább egy alkalommal ellenőrizve legyen. Kiemelt kockázatú pozíciók esetében az ellenőrzést évente el kell végezni. Megfelelő technikai támogatás és kialakítás esetén ez ma már gyakorlatilag tetszőleges gyakorisággal, automatikusan, minimális érdemi emberi időráfordítással megvalósítható.
  • A nemzetközi jó gyakorlat szerint a vagyonnyilatkozatokat egy független szervezetnek kell ellenőriznie. E szervezet számára biztosítani kell az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges jogköröket, valamint közvetlen hozzáférést kell adni az összes releváns adatbázishoz is. Jelenleg a Hatóság ezekhez az adatbázisokhoz nem fér hozzá.
  • Az egységes vagyonnyilatkozat tartalma: hazai és külföldi vagyonelem és érdekeltség: az összes jövedelem, ingóság, ingatlan, immateriális jószág, ajándék, befektetés, pénzügyi követelés, kötelezettség, egyéb pozíciók és érdekeltségek (azok is, ahol nincs javadalmazás).

„Olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek egyrészt elősegítik a hatékony ellenőrzést, másrészt segítenek visszaépíteni a társadalom rendszerbe vetett, jelenleg erodált bizalmát. Önmagában azonban ez kevés. Elengedhetetlen egy olyan kultúra kialakítása és elősegítése, amelyben a bevallás alanyai az átláthatóságot és elszámoltathatóságot támogatják és képviselni akarják. Ezt a kultúrát a törvényi akaratnak is támogatnia kell”, teszi hozzá Biró Ferenc.

A Hatóság kiemelten fontosnak tartja a vagyonnyilatkozati rendszerek kapcsán is a szabályozás harmonizálását. Hangsúlyozza: a jelentésben szereplő, vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos megállapításait és javaslatait egy átfogó korrupcióellenes stratégia és szabályozási rendszer részeként, azokkal együttesen kell értelmezni.

Q&A

A vagyonnyilatkozatokról szóló eseti jelentés főbb ajánlásait kérdés-válasz formájában is összefoglaltuk.

Ki tegyen vagyonnyilatkozatot?
A teljes közszféra, továbbá minden olyan személy, aki valamilyen forrás/támogatás/közbeszerzés/állami tulajdon elosztásában, gazdálkodásában döntési vagy engedélyezési jogkörrel rendelkezik.

Milyen módon tegyenek nyilatkozatot?
Elektronikus bevallási rendszer kialakítása javasolt, ahol az adott tisztségviselők az előző bevallásaikhoz is hozzáférhetnek és automatikus (előző évről áthozott) kitöltések segítik a helyes tartalmat.

Mikor és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot kitölteni?
Egységesen mindenki számára az adott pozíció kezdetén, lezárása esetén, valamint éves gyakorisággal javasolt, ami az elektronikus rendszer bevezetésével könnyen kiterjeszthetővé válna.

Kinek a nyilatkozata kerüljön nyilvánosságra?
Javasolt a munkakörök kockázati besorolása alapján kialakítani a kötelezően közzéteendő nyilatkozatok körét, valamint megfontolandó kivonatolt nyilatkozatok közzététele a személyes adatok védelme érdekében. Ugyanakkor a dedikált ellenőrző szervezetnek minden nyilatkozat teljes tartalmát meg kell ismernie.

Mi szerepeljen a nyilatkozatban?
Minden hazai és külföldi vagyonelem és érdekeltség: az összes jövedelem, ingóság, ingatlan, immateriális jószág, ajándék, befektetés, pénzügyi követelés, kötelezettség, egyéb pozíciók és érdekeltségek (azok is, ahol nincs javadalmazás).

Legyenek-e különböző nyilatkozat típusok?
Nem, mindenki ugyanazt a nyilatkozat típust töltse ki.

Ki végezze a nyilatkozatok ellenőrzését?
Egy dedikált ellenőrző szervezet, amely minden vagyonnyilatkozathoz automatikus hozzáfér

Hogyan végezze az ellenőrzést?
Automatikus központosított deperszonalizált ellenőrzések végrehajtását javasoljuk közvetlen adatkapcsolások útján.

Hogyan történjen az ellenőrzésre a kiválasztás?
Kockázatalapú megközelítés szükséges annak érdekében, hogy a magas kockázatú tisztségekhez kapcsolódó vagyonnyilatkozatok gyakrabban és mélyebb tartalmi vizsgálatnak legyenek kitéve.

Legyen-e szankcionálva a mulasztás, és ha igen, hogyan?
Javasoljuk diverzifikált szankciók alkalmazását, és a jogszabály tételesen határozza meg a jogsértések nevesített eseteire a jogsértéssel arányos szankciókat.

A jelentés teljes szövege innen letölthető: https://integritashatosag.hu/publikaciok/jelentesek/”

Forrás:
A vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság; Integritás Hatóság; 2023. december 7.

Európai Unió

Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét

„Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét, újabb akadály hárult el a hazánknak járó források folyósítása elől – jelentette be Varga Mihály az ECOFIN ülés után Brüsszelben.

A tárcavezető kiemelte: mindez azt jelenti, hogy a helyreállítási terv az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáson felül hivatalosan is kiegészült egy 3,9 milliárd eurós hitel résszel, valamint egy 0,7 milliárd eurós, szintén vissza nem térítendő kerettel a REPowerEU tervből. Bízunk benne, hogy hamarosan felszabadulnak a kohéziós és a helyreállítási források, hiszen minden feltételt teljesítettünk, így Magyarország minél előbb hozzájuthat azokhoz az összegekhez, amelyek járnak neki – hangsúlyozta a miniszter. Mint mondta: az első részletek előleg formájában a most elfogadott, RePowerEU forrásaiból érkezhetnek a jövő év elején, egy pénzügyi megállapodás aláírása után kb. 920 millió euró, vagyis csaknem 380 milliárd forint hazánknak járó összeghez nyílik meg az út. A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy a REPowerEU támogatáson felül a magyar kormány a hitel részből is döntően olyan beruházásokhoz, fejlesztésekhez fog hozzájárulni, amelyek a zöld átállást segítik. Az eredeti programbeli 48%-hoz képest a keret 67%-a megy ilyen programokra, rendkívül erős a módosított terv zöld fókusza. Ez is azt bizonyítja, hogy a magyar kormány erősen elkötelezett abban, hogy a zöld átállás egyik nyertese legyen – közölte. Varga Mihály kijelentette: az ülésen a gazdasági kormányzás reformjával kapcsolatban a spanyol elnökségnek nem sikerült kompromisszumot kiharcolnia, így az ezzel kapcsolatos viták folytatódnak. Magyarország mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy a költségvetési politikában a nemzeti kormányok mozgásterét kell növelni, nem pedig az Európai Bizottságét – szögezte le a tárcavezető. Hozzátette: Következetesen elutasítottuk az Európai Bizottság túlzott jogkörökkel való felruházását a tagállamok költségvetésének meghatározásában. Magyarország azt is javasolta, hogy a védelmi kiadásokra vonatkozóan legyen meghatározva egy speciális szabályrendszer: eszerint az ezzel a területtel összefüggő többletköltség ne számítson bele a maastrichti kritérium szerinti hiányba. A magyar javaslat is beépült a gazdasági reformcsomagról szóló tervezetbe, ez pedig a kormány erős érdekérvényesítő képességét bizonyítja – fűzte hozzá Varga Mihály.”

Forrás:
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is jóváhagyta, érkezhetnek az uniós források Magyarországra; Pénzügyminisztérium; 2023. december 8.

Európai egészségügyi adattér: az EU Tanácsa elfogadta álláspontját

„Az uniós tagállamok állandó képviselői megállapodtak egy olyan új jogszabályra vonatkozó tanácsi megbízásról, amely uniós szinten megkönnyíti az egészségügyi adatok cseréjét és az azokhoz való hozzáférést.

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletjavaslat célja, hogy javítsa az egyének hozzáférését a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz, és hogy az egyének nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak az adataik felett, lehetővé téve ugyanakkor bizonyos adatok kutatási és innovációs célú további felhasználását is. A javaslat az egészségüggyel kapcsolatos adatkörnyezet kialakítását irányozza elő, amely hozzá fog járulni a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek egységes piacának előmozdításához.

Jelenleg az egészségügyi adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés Unió-szerte eltérő. Az új szabályok célja, hogy lehetővé tegyék például egy spanyol turista számára, hogy egy német gyógyszertárban váltsa ki a receptjét, vagy hogy az orvosok hozzáférjenek egy Olaszországban kezelésben részesülő belga beteg egészségügyi adataihoz.

„Az egészségügyi adatok uniós szintű digitalizálása potenciálisan hatalmas előnyökkel járhat a betegek, az egészségügyi szakemberek és a kutatói közösség számára, de ennek megvalósítása még várat magára. A mai napon elfogadott megbízás olyan uniós szintű adattérről rendelkezik, amely lehetővé teszi számunkra az egészségügyi adatok biztonságos és hatékony megosztását és az azokhoz való hozzáférést.” – Mónica García, Spanyolország egészségügyi minisztere

Az egyének könnyebben férhetnek hozzá az egészségügyi adatokhoz

Az új szabályok értelmében az egyének gyorsabban és könnyebben férhetnek majd hozzá az elektronikus egészségügyi adatokhoz, függetlenül attól, hogy a hazájukban vagy egy másik tagállamban tartózkodnak-e. Ez előnyös lesz az uniós polgároknak, mivel megkönnyíti számukra, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak, továbbá elősegíti a határokon átnyúló biztonságosabb egészségügyi ellátás biztosítását. Emellett nagyobb ellenőrzést gyakorolnak majd ezeknek az adatoknak a felhasználási módja felett. Ezért bővülni fog az elektronikus egészségügyi adatok határokon átnyúló cseréjét megkönnyítő, már meglévő infrastruktúra, az Egészségem@EU (MyHealth@EU). Az új rendelkezések végrehajtása érdekében az uniós országoknak létre kell majd hozniuk egy digitális egészségügyi hatóságot is.

Nagyobb kutatási potenciál

Az európai egészségügyi adattér továbbá hozzáférést fog biztosítani a kutatók és a politikai döntéshozók számára az anonimizált, biztonságos egészségügyi adatok bizonyos típusaihoz, lehetővé téve számukra, hogy kiaknázzák az EU egészségügyi adataiban rejlő hatalmas lehetőségeket a tudományos kutatások megalapozása, a jobb kezelések kidolgozása és a betegellátás javítása érdekében.

Az egészségügyi adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés támogatása érdekében pedig EgészségügyiAdatok@EU (HealthData@EU) néven új platform jön majd létre. Nemzeti szinten az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szervek fogják megvizsgálni az adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket, és adatengedélyeket adnak majd ki.

Az interoperabilitás biztosítása

Jelenleg az egészségügyi adatok digitalizálásának mértéke az EU-ban tagállamonként eltérő, ami megnehezíti az adatok tagállamok közötti megosztását. A javasolt rendelet értelmében valamennyi elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszernek meg kell felelnie az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátumára vonatkozó előírásoknak, ezzel biztosítva a rendszerek uniós szintű interoperabilitását.

A Tanács álláspontja

A mai napon elfogadott megbízás a Bizottság javaslatát több kulcsfontosságú területen is továbbfejleszti:

  • nagyobb egyértelműség: a tanácsi megbízás egyértelműsíti az olyan kérdéseket, mint például a rendelet hatálya, az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) való összehangolása, valamint az elektronikus egészségügyi adatokhoz való hozzáférés biztosításának kritériumai
  • irányítócsoportok: megbízása keretében a Tanács két, tagállami képviselőkből álló irányítócsoport létrehozását javasolja az Egészségem@EU (MyHealth@EU) és az EgészségügyiAdatok@EU (HealthData@EU) irányításához, de a releváns kérdések megvitatása céljából megfigyelőként más érdekelt feleket is meg lehet hívni
  • irányítás: a megbízás kibővíti az uniós tagállamok szerepét az európai egészségügyi adattér javasolt irányító testületében, és előírja a nemzeti digitális egészségügyi hatóságok számára, hogy kétévente tegyenek közzé tevékenységi jelentést
  • elektronikus egészségügyi dokumentáció: a tanácsi megbízás szerint az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátuma külön nemzeti, illetve határokon átnyúló profillal bírhat
  • kívülmaradás: a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek majd arra, hogy lehetővé tegyék a betegek számára, hogy ne vegyenek részt az új adatmegosztási rendszerben

Továbbá a Tanács a megbízása keretében a hatálybalépésétől számított két évvel elhalasztja a rendelet alkalmazási időpontját.

A következő lépések

Az EU Tanácsának elnöksége most megbízással rendelkezik arra, hogy mielőbb megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy a javasolt rendeletről ideiglenes megállapodás szülessen. A Parlament várhatóan 2023. december 13-án fogadja el az álláspontját.

Háttér

Az Európai Bizottság 2022. május 3-án tette közzé az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletjavaslatot. A javaslat a Bizottság 2020. évi, „Európai adatstratégia” című közleményében meghatározott kilenc európai ágazat- és területspecifikus adattér közül az első.

Az európai egészségügyi adattér célja, hogy megkönnyítse az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést és a határokon átnyúló cseréjüket, mind az egészségügyi ellátás támogatása („az adatok elsődleges felhasználása”), mind pedig az egészségügyi kutatás és a szakpolitikai döntéshozatal megalapozása (az adatok további felhasználása, más néven „az adatok másodlagos felhasználása”) érdekében. Az európai egészségügyi adattér az európai egészségügyi unió egyik alappillére.

”

Forrás:
Európai egészségügyi adattér: a Tanács elfogadta álláspontját; EU Tanácsa; 2023. december 6.

Az EU Tanácsának álláspontja a nagy sebességű távközlési hálózatokról (gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály)

„A gigabites hálózati infrastruktúra Európa-szerte történő kiépítésének felgyorsítása érdekében a Tanács elfogadta közös álláspontját (általános megközelítés) a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, 2014-ben elfogadott irányelvnek a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabállyal történő felváltására irányuló bizottsági javaslat vonatkozásában.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály alapvető szerepet tölt be a társjogalkotók által tavaly elfogadott uniós digitális iránytű, az úgynevezett „Digitális évtized szakpolitikai program” keretében erre az évtizedre meghatározott uniós konnektivitási célkitűzések és célok elérése szempontjából, valamint az új generációs elektronikus hírközlő hálózatok EU-ban történő kiépítése tekintetében.

„Ezzel a döntéssel fontos lépést tettünk a nagy sebességű, széles sávú infrastruktúra EU-szerte történő kiépítésének felgyorsítása felé. Az új szabályok elfogadását és hatálybalépését követően hatékony választ adhatunk majd polgáraink és vállalkozásaink azon egyre növekvő igényére, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb kapacitású hálózatokhoz férjenek hozzá.” – María González Veracruz, hírközlési és a digitális infrastruktúráért felelős spanyol államtitkár

A javaslat főbb célkitűzései

A Bizottság javaslata arra irányul, hogy csökkentse az elektronikus hírközlő infrastruktúra kiépítésének szükségtelenül magas költségeit, amelyeket részben a hálózatok kiépítését vagy korszerűsítését megelőző engedélyezési eljárások okoznak. A szóban forgó eljárások továbbra is bonyolultak, olykor időigényesek, és tagállamonként eltérőek.

A javaslat továbbá a hálózatok kiépítésének gyorsítását, a jogbiztonság és az átláthatóság valamennyi érintett gazdasági szereplő számára történő biztosítását, valamint azt is célozza, hogy hatékonyabb tervezési és kiépítési folyamatok álljanak a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek rendelkezésére.

Ez a minimumharmonizációs jellegű javaslat az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítését, valamint az ahhoz való hozzáférést is érinti. A várakozások szerint megkönnyíti majd a határokon átnyúló alkalmazásokat, és lehetővé teszi az érdekelt felek – elektronikus hírközlési szolgáltatók, berendezésgyártók vagy építőmérnöki vállalatok – számára, hogy nagyobb méretgazdaságosságot érjenek el.

A Tanács módosításai

A Tanács közös álláspontja fenntartja a bizottsági javaslat általános irányvonalát. Ugyanakkor a tagállamok számos kérést megfogalmaztak, és ezek figyelembevételével a Tanács az alábbiak szerint módosította a javaslat egyes vonatkozásait:

  • a „hallgatólagos jóváhagyás” fogalma már nem szerepel a szövegben
  • a kisebb települések tekintetében kivételt vezetett be, amely egy átmeneti időszakra szól
  • tisztázta, hogy mely tényezőket kell számításba venni a hozzáférés biztosítására vonatkozó tisztességes feltételek tekintetében
  • egyértelművé tette, hogy nem csak száloptikás technológia segítségével lehet rendkívül nagy kapacitású hálózatokat létrehozni
  • a szöveg több kivétellel egészült ki a kritikus fontosságú nemzeti infrastruktúra tekintetében.

A Tanács álláspontjának szövege összességében biztosítja, hogy a tagállamok széles körű autonómiával rendelkezzenek a részletesebb szabályok megállapítása terén, és adott esetben tovább mehessenek annál, amit a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok költségeinek csökkentését célzó intézkedésekkel kapcsolatos minimumharmonizációt megteremtő új rendelet számos fontos eleme előír.

További lépések

A spanyol elnökség – azt követően, hogy a Tanács a mai napon elfogadta a tárgyalási megbízatását (általános megközelítés) – megkezdheti a tárgyalásokat (a „háromoldalú egyeztetéseket”) az Európai Parlamenttel, és az év végéig a lehető legnagyobb előrelépést kívánja elérni a javaslattal kapcsolatban.

Háttér

A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, jelenleg hatályos 2014/61/EU irányelv célja a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének megkönnyítése volt a kiépítési költségek csökkentésére irányuló harmonizált intézkedések révén. 2014 óta azonban a digitális célértékek – amelyek egyúttal a szóban forgó irányelv alapját is képezik – nagyrészt teljesültek, ám el is avultak. Például, bár a 30 Mb/s sebességű internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2013 és 2021 között 58,1 %-ról 90,1 %-ra nőtt, ez a sebesség már nem tekinthető időtállónak, mivel a vállalkozásoknak és a polgároknak egyre nagyobb szükségük van a sokkal nagyobb kapacitású hálózatokhoz való hozzáférésre.

A digitális technológiák 2014 óta bekövetkezett fejlődése mellett más tényezők is szükségessé tették a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv felülvizsgálatát. A távközlési ágazatra jellemző alacsony tőkemegtérülés és magas beruházási költségek eredményeként a Digitális évtized szakpolitikai programban meghatározott, 2030-ra kitűzött digitális célok elérése felé tett előrelépés is megbicsaklott. A Bizottság becslése szerint a már elért és a konnektivitási célok eléréséhez szükséges szint közötti beruházási hiány mértéke évente körülbelül 65 milliárd euró.

2023. február 23-án a Bizottság javaslatot terjesztett elő a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály) A Távközlési Tanács a 2023. június 3-án Luxembourgban tartott ülésén nyugtázta a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést.

”

Forrás:
A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály: a Tanács álláspontot fogadott el a nagy sebességű hálózatok EU-szerte történő gyorsabb kiépítése érdekében; EU Tanácsa; 2023. december 5.

Csökkent a közbeszerzési szerződésekért folyó verseny Európában

„* Az uniós tagállamok évente 2 billió eurót fordítanak kivitelezési munkálatok, áruk és szolgáltatások közbeszerzésére
* A 2014. évi uniós közbeszerzési reform: elmulasztottak egy lehetőséget, mivel a reform nem gyakorolt bizonyítottan hatást a versenyre
* A vállalkozások egyre kevésbé érdeklődnek a közbeszerzési szerződések iránt, a túlzott bürokráciára hivatkozva

Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint az elmúlt évtizedben az egész Unióban gyengült a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által odaítélt közbeszerzési szerződésekért folyó verseny. 2011 és 2021 között egyre kevesebb vállalkozás versengett azért, hogy kivitelezési munkálatokat, árukat és szolgáltatásokat kínáljon közintézményeknek, míg a hatóságok gyakran közvetlenül fordultak konkrét vállalatokhoz. A 2014. évi reform nem tette vonzóbbá a közbeszerzési eljárásokat, noha fokozhatta volna a versenyt, és segíthette volna a tagállamokat abban, hogy az adófizetők pénze szempontjából a legjobb ár-érték arányt érjék el. Az eljárások hossza valójában még tovább növekedett, és az átláthatóság kérdése még ma is problémát jelent.
…
A három fő versenymutató – az egyajánlatos közbeszerzés, a közvetlen odaítélések és az ajánlattevők száma – esetében a tendenciák a legtöbb tagállamban továbbra sem kielégítőek, és nem történt általános javulás a verseny terén. Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások szintje 2021-ben érte el csúcspontját, amikor az összes szerződés 42%-át úgy ítélték oda, hogy csak egy vállalat pályázott. Emellett az egyajánlatos közbeszerzés Unió-szerte közel megkétszereződött 2011 óta, míg az ajánlatot benyújtó vállalatok száma csaknem felére, eljárásonként mintegy hatról háromra csökkent. Ezen felül szerződéskötéskor a hatóságok gyakran közvetlenül kértek fel egy vagy több vállalkozást, hogy nyújtsanak be ajánlatot, nyilvános ajánlati felhívás kiírása nélkül. Az ilyen közvetlen odaítélés csak nagyon különleges körülmények között megengedett, ugyanis elfojtja a versenyt, és csak kivételes esetekben lehetne alkalmazni. Ehelyett szinte valamennyi tagállamban egyre gyakrabban fordultak elő, és a 2021-ben bejelentett összes közbeszerzési eljárás mintegy 16%-át tették ki.
…
Ami a bürokrácia csökkentését illeti, a 2014. évi reform nagyrészt eredménytelen maradt. Éppen ellenkező hatást értek el, az eljárások 50%-kal meghosszabbodtak az évtized során, és mind az ajánlattevők, mind a hatóságok nehézkesnek találták őket a rugalmasabb magánszektorbeli közbeszerzésekhez képest. A kkv-knak odaítélt szerződések aránya sem nőtt, és a szerződések többségét még mindig a legalacsonyabb árat kínáló ajánlattevők nyerték el, ami azt mutatja, hogy a stratégiaibb (pl. környezetvédelmi, szociális és innovációs) szempontokat ritkán veszik figyelembe. A számvevők nemcsak az eljárások átláthatóságával – a csalás és korrupció kockázatával szembeni legfőbb biztosítékkal – kapcsolatban fejezték ki aggodalmukat, hanem a határokon átnyúló közbeszerzések kis volumene miatt is. Kifejezetten felkérik a Bizottságot, hogy tegye egyértelműbbé a közbeszerzési célkitűzéseket, és terjesszen elő intézkedéseket a verseny előtt álló legfontosabb akadályok leküzdésére.”

Forrás:
Csökkent a közbeszerzési szerződésekért folyó verseny Európában; Európai Számvevőszék; 2023. december 4.
Különjelentés 28/2023: Közbeszerzés az Európai Unióban – A 2021. évvel záródó 10 évben csökkent a verseny a kivitelezési munkálatokra, az árukra és a szolgáltatásokra odaítélt szerződéseknél; Európai Számvevőszék; 2023. december 4.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Digitális vasútügy: megújult a vasúti adatszolgáltatási rendszer

„Mintegy kilencmilliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásból megújult a hazai vasúti törzshálózati folyosók és nyilvántartások kezelése és egységesítése, amely támogatja a vasúti hatóságok munkáját, valamint megfelel az uniós adatszolgáltatási követelményeknek – közölte a konzorciumban részt vevő KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet.

Az EU Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében meghirdetett pályázaton a négy tagú konzorcium további tagjai az Építési és Közlekedési Minisztérium, a MÁV Zrt., valamint a GYSEV Zrt. voltak. A projekt keretében lezárult a transzeurópai közlekedési hálózatba tartozó (TEN-T) hazai vasúti infrastruktúra felmérése és bővítették a vasúti igazgatási központi informatikai rendszert. Az egyik kiemelt cél a vasúti nyilvántartások európai uniós elvárásoknak megfelelő szintre fejlesztése, és a felügyeleti szerepkör gyakorlásával az új, piaci viszonyok közötti szabályszerű működés biztosítása – közölték.

A MÁV Zrt. mesterséges intelligencia alapú térinformatikai fejlesztéseket hajtott végre, valamint a pályahálózat felméréseket új alapokra helyező technológiákat – LIDAR, drón, deltainspeckiós rendszer – szereztek be. Közölték: ezek biztosítják a folyamatos, éles RINF adatszolgáltatást a már meglévő és új adatbázisok alapján. Az állami vasúttársaság mintegy 2000 kilométer hosszú vasúti vonalát és 2949 kilométer hosszúságú vágányhosszát mérték fel. A GYSEV Zrt. a több mint 600 kilométeres vágányhálózatának felméréséhez szükséges teljesítményű lézerszkenner (LIDAR) és adatfelhő elemzésére alkalmas szoftvereket szerzett be. A felmérések során 360 fokos 3D felvételek, gömbpanorámaképek is készültek, amelyek segítségével az állomási vágányok és nyíltvonalak nagy része bejárható virtuálisan is.”

Forrás:
3D fotók és LIDAR felvételek készültek a magyar vasútvonalakról; SG.hu / MTI; 2023. december 8.

Ígéret: 2024-től lesz kormányzati felhő – nincs több sorban állás ügyintézésért (Románia)

„Bogdan-Gruia Ivan kutatási, innovációs és digitalizációs miniszter szerdán bejelentette, hogy jövőre bevezetnek egy olyan alkalmazást, amely lehetővé teszi, hogy egységesített űrlapok alapján lépjünk kapcsolatba a közigazgatási intézményekkel. Azt ígéri, többe nem kell sorba állni igazolásokért, hogy csatolhassuk a kérvényeinkhez, mert az intézmények hozzáférnek majd az adatokhoz, létrehozzák ugyanis a kormányzati felhőt, ahol minden szükséges dokumentum meglesz.

Országszerte 2024-től legalább ezer városházán szeretné, ha bevezetnék az online ügyintézési rendszert, jelentette be Bogdan-Gruia Ivan innovációs és digitalizációs miniszter szerdai sajtónyilatkozatában. Szerinte Románia „nagyon nagy kihívás” előtt áll, hiszen négy-öt év alatt kell elérnie azt, amit más országok húsz év alatt tettek meg. Ivan szerint az ország készen áll ezekre a lépésekre, köszönhetően az helyreállítási terv hatmilliárd eurós pénzügyi forrásainak.

Kormányzati felhő jövőtől

„Elindítottuk Románia legfontosabb digitalizációs projektjét, ez pedig a kormányzati felhő, amelyet remélhetőleg az év végéig elindítunk a közbeszerzések terén. Jövőre pedig, ha nem lesznek fellebbezések, akkor ez a felhő működőképes lesz, legalábbis részben” – magyarázta a miniszter a Parlamentben. A közigazgatással való online ügyintézést lehetővé tevő alkalmazás mellett a minisztérium a Helyi Közigazgatás Digitalizálásának Országos Tervét is előkészíti, amelyen keresztül digitális utalványokat biztosítanak majd minden városháza számára a polgároknak nyújtott szolgáltatásaik frissítésére. Egy digitális utalvány értéke 5000 és 10 000 euró között lesz.

Az adatbázisok kommunikálnak

„Az alapgondolat a következő: egyetlen helyen kapcsolatba léphet az állammal állampolgárként. Idő szempontjából ez azt jelenti, hogy a nap 24 órájában, a hét bármelyik napján otthonról teheted ezt meg. Ez a nagyon világos elképzelés: a román állam egyetlen egységes alkalmazása, ahová az emberek beléphetnek, hogy befizessék az adójukat, megújítsák személyazonossági okmányaikat, benyújtsák az erre vonatkozó kérelmeket; az adminisztráció számára pedig, hogy Románia minden városházájának honlapján egységes formátumban fent legyen, a bukaresti városházától a máramarosszigeti-ig vagy a radnai városházáig, ugyanazt a szabványos űrlapot találják, amelyet ott kitölthetnek. És mindez integrálva legyen a kormányzati felhőbe, ahol az adatbázisok elkezdenek kommunikálni egymással” – magyarázta a miniszter.

Az APIA-támogatások példáját hozta fel, megjegyezve, hogy a kérelmezőknek többé nem kell majd a városházáról beszerezniük az adóigazolást, hogy bizonyítsák, befizették a földadót, mivel ez az információ a kérelembe beírt CNP alapján majd a hivatalnokok rendelkezésére áll. Ugyanígy azt is tudják majd, hogy ő az adott földterület tulajdonosa, nem kell még külön oda is elmenni az ügyfélnek, tette hozzá a miniszter.

„Automatikusan összekapcsolódnak majd ezek az adatbázisok. És a legjobb hír az, hogy már most 30 adatbázissal készen állunk. A Világbankkal együtt dolgozunk azon, hogy megállapítsuk, melyik az első 30 adatbázis, amelyet át fogunk vinni ebbe az új alkalmazásba. Van európai pénz erre, összesen majdnem hatmilliárd euró, Románia teljes digitális átállására, és az ANAF-nál már dolgozunk ezen a nagy digitalizációs projekten, amely a román közigazgatás digitalizálásának kísérleti projektje lesz” – mondta a miniszter.

Kiemelte, egységes űrlapok lesznek, online kitölthetők.

„Egységes szabványunk lesz, nem úgy, mint ma: minden városházának saját szabványa van, saját űrlapjai vannak, le kell tölteni PDF-ben, tollal kitölteni, majd visszatölteni az e-mailre. Ez egy sokkal egyszerűbb változat, amit találtunk, és remélem, hogy jövőre már legalább ezer romániai városházán fogjuk bevezetni ezt a rendszert” – mondta Bogdan-Gruia Ivan.”

Forrás:
Ígéret: 2024-től lesz kormányzati felhő – nincs több sorban állás ügyintézésért; Maszol.ro / Agerpress; 2023. december 6.

Minden eddiginél gyorsabb, azonnali online értékpapírszámla-nyitási lehetőség nyílik az Államkincstárnál

„December 11-én indul a mainál jóval egyszerűbb és gyorsabb azonnali online értékpapírszámla-nyitás – jelentette be Varga Mihály a Magyar Államkincstár (MÁK) Pénztártermében tartott sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter elmondta: a kincstári szolgáltatás minden, Ügyfélkapuval rendelkező magyar magánszemély számára rendelkezésre áll, mindössze néhány percre csökken a számlanyitás időtartama.

A magyar gazdaság önállósága és Magyarország szuverenitása szempontjából kulcsfontosságú, hogy az államadósság nagyobb része ne külföldi, hanem magyar kézben legyen – mondta a miniszter, majd kifejtette: 2010 óta a lakosság részarányát az adósságfinanszírozásban 3%-ról 20% fölé növeltük, a kamatok 75%-a belföldön marad, közel a fele a magyar háztartásokat gyarapítja. Varga Mihály hozzátette: az elmúlt évtizedben a lakossági állampapírok állományát mintegy 10 000 milliárd forintra növeltük, ami több mint húszszorosa a 2010-es értéknek. Jelenleg a felnőtt lakosság 12%-a rendelkezik állampapírral, tehát van tere a további fejlődésnek.

A jövőben is meg kívánjuk őrizni a magyar állampapírok versenyképességét, legyen szó hozamról, a biztonságról, vagy épp az egyszerűségről, gyorsaságról – tájékoztatott a tárcavezető. Mint mondta: a jövő héten induló, Ügyfélkapun keresztül megvalósuló szolgáltatás piaci összehasonlításban is egyedülálló, a banki szolgáltatásokkal összehasonlítva is előnyös: ma egyetlen pénzintézet sem nyújt ennél rugalmasabb lehetőséget értékpapírszámla megnyitására. A digitalizáció korában a cél nem lehet más, mint hogy az állam és az állampolgárok közötti kapcsolatokat a kényelmes és gyors online szolgáltatások irányába toljuk – hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: erre korábbi példa a NAV részéről az SZJA-bevallások átvállalása, vagy az elektronikus ügyintézés egyre több területre való kiterjesztése a közigazgatásban. Ebbe az irányba mutat maga a megújult Webkincstár és MobilKincstár alkalmazás is, az azonnali értékpapírszámla-nyitást pedig egy újabb elemnek szánja a kormány ebben a sorban – tért ki rá a pénzügyminiszter.

Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke beszédében kiemelte: 2019 óta van lehetőség a Kincstárban online számlanyitásra, és már minden 3. ügyfelük így nyit értékpapírszámlát. Emellett a WebKincstár és MobilKincstár szolgáltatások népszerűségét jelzi, hogy a tranzakciók közel 80%-át már ezeken az online felületeken kezdeményezik az ügyfelek. A továbbfejlesztett szolgáltatások üzembe helyezésének részeként az informatikai rendszerek átállítására is sort kell keríteni: a WebKincstár, MobilKincstár és TeleKincstár szolgáltatások így december 8. 16:00 órától december 11-én 6:00 óráig nem lesznek elérhetőek – tudatta a MÁK elnöke.”

Forrás:
Minden eddiginél gyorsabb számlanyitási lehetőséget jelentett be Varga Mihály; Pénzügyminisztérium; 2023. december 7.

Megbízható és hatékony elektronikus halottvizsgálati rendszer épült ki

„Az eHVB rendszer nagy segítség a közigazgatásban dolgozóknak, és hatással van a lakosság mindennapi életére is.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság uniós forrásból megvalósuló, hiánypótló fejlesztésének köszönhetően egyszerűbbé és kezelhetőbbé válik az anyakönyvezéshez szükséges adatok átadása, valamint a statisztikai adatszolgáltatás. Az eHVB rendszer nagy segítség a közigazgatásban dolgozóknak, valamint új lehetőségeket nyit tudományos- kutatási területeken és hatással van a lakosság mindennapi életére is.

Az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítvány, az eHVB rendszer bevezetésével a halálozás anyakönyvezéséhez szükséges adatok elérhetővé válnak elektronikusan, ezzel az adatkezelés, megbízhatóbbá és egyszerűbbé válik. Eddig a halottvizsgálati bizonyítványokat papíralapon állították ki és továbbították az orvosok, ez az eljárás azonban elavult és időigényes, a dokumentáció hatóságok közötti továbbítása költséges, az adatok kézzel való kitöltése nem megbízható.

A halottvizsgálati bizonyítványok elektronikus kiállításának, tárolásának, hozzáférésének és feldolgozásának – adatvédelmi jogszabályoknak is megfelelő – keretrendszere Magyarországon korábban nem állt rendelkezésre. Mostantól az eljárás hatósági szereplői egységes, zárt rendszerben érik el az adatokat és a szükséges űrlapokat a gyors és hatékony ügyintézés érdekében. A fejlesztés egyik célja volt, hogy az Elektronikus Anyakönyvi Rendszer (EAK) és az eHVB között olyan kétirányú kapcsolat épüljön ki, ahol az illetékes anyakönyvvezetők az EESZT útján saját elektronikus rendszerükön keresztül elérhetik az elhunyt személyes adatait, valamint az elhalálozás tényét igazoló dátumot.

Az eHVB a hozzátartozók számára is megkönnyíti az ügyintézést, a hitelesítő orvos részéről digitálisan aláírt halottvizsgálati bizonyítvány érhető el az ügyfélkapun keresztül, valamint az ország bármely pontján – lakóhelytől függetlenül – személyesen igényelhető és átvehető a halottvizsgálati bizonyítvány hiteles másolati példánya a kormányablakokban.

Az új rendszerben rögzített adatok megbízhatóak, naprakészek. A rendszerbe épített szabályok és a Központi Statisztikai Hivatal rendszerével történő integráció miatt az adatok a nemzetközi statisztikai és népegészségügyi szervezetek módszertani elvárásai szerint könnyen csoportosíthatók, szűrhetőek, ezáltal lehetőség nyílik az eddig különálló adatok összefüggéseinek tudományos elemzésére.

Az eHVB rendszer a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00051 azonosító számú, „Az egészségügyi ellátási rendszer pénzügyi irányítási és közigazgatási funkcióinak megújítása” elnevezésű projekt keretében jött létre, a megvalósításhoz szükséges forrást a Széchenyi 2020 program biztosította az Európai Szociális Alap vissza nem térítendő támogatásával.

Az új rendszerről további információ elérhető az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján”

Forrás:
Megbízható és hatékony elektronikus halottvizsgálati rendszer; Weborvos; 2023. november 20.

Zárórendezvényéhez érkezett az E-ingatlan-nyilvántartás projekt

„Változást hoz az ingatlan-nyilvántartásban a most záruló kiemelt KÖFOP projekt

– A kormányzat közigazgatás elektronizációját célzó fejlesztései közül a most záruló E-ingatlan-nyilvántartás projekt az egyik legjelentősebb. Az új, komplex rendszer bevezetésre kész, innentől a rendszerbe állítás fokozatos megvalósítására kerül a hangsúly – mondta el Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az E-ingatlan-nyilvántartás projekt zárórendezvényén a Lechner Tudásközpontban november 29-én.

-Megújulnak a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárások, minden folyamat elektronikus platformra kerül át az E-ingatlan-nyilvántartás projekt eredményeként. A fokozatosan bevezetésre kerülő rendszer 2024. októberében válik elérhetővé az állampolgárok számára és a jövő év decemberében váltja fel teljeskörűen a jelenleg használatban lévő ingatlan-nyilvántartást – tájékoztatta Dr. György István államtitkár a résztvevőket, a zárórendezvényéhez érkezett E-ingatlan-nyilvántartás projekt eseményén november 29-én a Lechner Tudásközpontban.

A 170 éves múltra visszatekintő magyar ingatlan-nyilvántartás hagyományait tiszteletben tartó, de a jelen informatikai innovációit felhasználó projektben minden előzetesen tervezett cél és elvárás megvalósult. A több mint 16 milliárd forint kormányzati és EU forrásból társfinanszírozásban létrejött projekt eredményeinek bevezetése lépésenként, körültekintő módon valósul meg a következő hónapok során – fejtette ki az államtitkár, aki a projekt stratégiai munkacsoportjának elnökeként követte végig a fejlesztési, megvalósítási folyamatot.

A záróeseményen Dr. Földváry Gábor a projektben konzorciumvezetőként részt vevő Lechner Tudásközpont ügyvezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kis György Sándor programigazgató ismertette a projekt fő céljait és az utat, mely a célok eléréséhez vezetett. Rámutatott, hogy a Széchenyi 2020 programon belül, az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése által társfinanszírozásban megvalósuló KÖFOP projekt jelentős változást hoz a földügy és ingatlan-nyilvántartás területén. A projekt célja az ügyfélorientált földügyi hatósági elektronikus szolgáltatások kialakítása és a földügyi hatósági belső folyamatok elektronikus újraszervezése, szem előtt tartva azt, hogy az ingatlan és a föld a magánszemélyek és a vállalatok, cégek számára is a legnagyobb érték, így kiemelten fontos, hogy ezt a vagyont jó kezekben tudjuk, a jogbiztonság és az ingatlan-nyilvántartást övező bizalom töretlen legyen. Ennek megfelelően a rengeteg szereplőt érintő új rendszer fokozatosan fog elindulni.

Kaszás Kata, a Lechner Tudásközpont fejlesztési és üzemeltetési főosztályvezetője, a projekt szakmai vezetője beszédében elmondta, hogy az elektronikus újjászervezés mellett cél volt az ügyfélorientált elektronikus szolgáltatások kialakítása is, amelyhez megteremtették a megfelelő informatikai alapokat. Így a projekt eredményeként minden ügytípus esetén adatbázis-konszolidáció, elektronikus ügyintézés és egységes ügykezelés valósul meg minden hatósági folyamat esetén. A földügyi igazgatás számos területe megújul, így sor kerül az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati és a földműves nyilvántartás, földforgalom és a telekátalakítás mai igények szerinti átformálására, rendszerkapcsolatok kialakítására a társszervezetekkel. A megújulást a projektben létrehozott egységes, modern informatikai rendszer támogatja, országosan egységes, komplex, ahol lehet automatizmusokat tartalmazó ügymenet-támogató rendszerrel és nyilvántartással, a meglévő közigazgatási fejlesztési eredményekre való építéssel. A megújulás szemléletváltást is jelent: a benyújtástól a döntés kézbesítéséig tartó elektronikus ügyintézéssel, az információk egy helyen való elérhetőségével, duplikált adatrögzítés nélküli, egyszeri adatbekéréssel, valamint a jogi képviselet és meghatalmazás rendszeren belüli kezelésével.

Az új, korszerű adatbázis megfelel a mai informatikai, biztonsági elvárásoknak és a modern ügyintézés alapkövetelményeinek is. Az ügyfelek és az ügyintézők a felhasználói célra optimalizált, újonnan kialakított online felületen intézhetik ügyeiket, illetve fogadják a kérelmezői megkereséseket, adatlekéréseket, felváltva a jelenleg használt ingatlan-nyilvántartás 2003-ban létrehozott külső felhasználói felületét, amellyel kizárólag a földhivatalokon, kormányhivatalokon keresztül lehet adatokat lekérni, illetve ingatlan-nyilvántartáshoz kötött ügyeket intézni. Megújul a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokkal, földméréssel, térképészettel, távérzékeléssel, térinformatikai rendszerek működtetésével és az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat támogató eszközrendszer is, és a projekt magában foglalja a földminősítés, földvédelem, földhasználati előírások érvényesülésével kapcsolatos, valamint a földtulajdoni és a földhasználati előírások érvényesülésével összefüggő feladatokat is.

Dr. Tóth Balázs a Miniszterelnökség Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztályának vezetője az E-ingatlan-nyilvántartás projekt közigazgatásra gyakorolt hatásairól szólva a földüggyel és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos teljes jogi rendszer felülvizsgálatát emelte ki, melynek eredményeként átláthatóbb, könnyebben megismerhető szabályozás jöhet létre, növelve a jogbiztonságot az ingatlanügyletek terén. Megmarad a természetes személyek lehetősége a papíralapú ügyintézésre, az elektronikus aláírási képesség előny lesz, de nem feltétel. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások szinte mindegyikében kötelező lesz a jogi képviselet. Az éles indítás négy feltétele megvalósult, a jogszabályalkotási folyamatok az alkalmazásfejlesztéssel párhuzamosan megtörténtek, megteremtették az üzemeltetés és működés feltételeit. Megvalósultak az oktatások, kialakításra kerültek a belső kormányhivatali eljárásrendek, melyek a felhasználókat felkészítik az új rendszer használatára.

A Kormányzati Adatközpontban a projekt megvalósításához szükséges központi szoftver és hardver infrastruktúrát az E-ingatlan-nyilvántartás projekt esetében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) biztosította – mondta el Babócsy László, a NISZ programvezetője. A NISZ olyan georedundáns működést és kiemelt fizikai objektum védelmet, emellett költséghatékony üzemeltetést biztosít, amely kifejezetten a KÖFOP informatikai projektjei számára ad biztonságos adatközponti környezetet. A Kormányzati Adatközpontot a két telephelyes működés mellett nagy sebességű adatkapcsolatok, és a különböző biztonsági osztályú rendszerek kiszolgálása jellemzi, emelt szintű működés- és adatbiztonsággal kiegészülve.”

Forrás:
Zárórendezvényéhez érkezett az E-ingatlan-nyilvántartás projekt; Lechner Tudásközpont; 2023. december 5.

Technika, tudomány, MI

Ideiglenes, politikai megállapodás született az uniós MI jogszabályról (AI Act)

„Európa ideiglenes megállapodásra jutott a mesterséges intelligencia használatát szabályozó, mérföldkőnek számító európai uniós szabályokról, köztük arról, hogy a kormányok hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát a biometrikus megfigyelésben, és hogyan szabályozzák az olyan mesterséges intelligencia-rendszereket, mint a ChatGPT. A politikai megállapodással az EU elindul afelé, hogy a világ első nagyhatalmaként törvényeket alkosson a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Az uniós országok és az Európai Parlament tagjai közötti pénteki megállapodás közel 15 órás tárgyalást követően született meg, egy előző napi, majdnem 24 órás vitát követően. A két fél az elkövetkező napokban még egyeztetni fog a részletekről, ami megváltoztathatja a végleges jogszabály formáját.

„Európa úttörőként pozícionálta magát, és megértette, hogy globális szabványalkotó szerepének fontosságát. Úgy vélem, ez egy történelmi nap” – mondta Thierry Breton európai biztos az eredményt bejelentő sajtótájékoztatón. A megállapodás előírja, hogy az olyan alapmodelleknek, mint a ChatGPT és az általános célú mesterséges intelligencia rendszereknek (GPAI) forgalomba hozatal előtt meg kell felelniük bizonyos átláthatósági kötelezettségeknek. Ezek közé tartozik a technikai dokumentáció elkészítése, az uniós szerzői jogi előírások betartása és a képzéshez használt tartalmakról szóló részletes összefoglalók terjesztése.

A rendszerszintű kockázatot jelentő, nagy hatású alapmodelleknél modellértékeléseket kell végezni, a cégeknek értékelniük és csökkenteniük kell a rendszerszintű kockázatokat, támadhatósági teszteket kell végezniük, jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak a súlyos incidensekről, biztosítaniuk kell a kiberbiztonságot, és jelentést kell tenniük az energiahatékonyságukról. A rendszerszintű kockázattal rendelkező GPAI-k az új rendeletnek való megfelelés érdekében gyakorlati kódexekre támaszkodhatnak.

A kormányok csak bizonyos bűncselekmények áldozatainak esetében alkalmazhatnak valós idejű biometrikus megfigyelést a közterületeken, a valós, jelenlegi vagy előrelátható fenyegetések – például terrortámadások – megelőzése, valamint a legsúlyosabb bűncselekményekkel gyanúsított személyek felkutatása esetén. A megállapodás tiltja a kognitív viselkedésmanipulációt, az internetről vagy a térfigyelő kamerák felvételeiből származó arcképek konkrét cél nélküli összegyűjtését, a szociális pontozást és a politikai, vallási, filozófiai meggyőződésre, szexuális irányultságra és faji hovatartozásra következtető biometrikus kategorizálási rendszereket. A fogyasztóknak joguk lesz panaszt tenni és érdemi magyarázatot kapni, míg a jogsértésekért kiszabható bírságok összege 7,5 millió eurótól vagy a forgalom 1,5%-ától 35 millió euróig (a globális forgalom 7%-a) terjedne.

„A képviselőknek sikerült elérniük, hogy a javaslatba – más követelmények mellett – a biztosítási és a banki ágazatra is alkalmazandó kötelező alapjogi hatásvizsgálatot is beillesszenek. A választások kimenetelének és a választói magatartás befolyásolására használt mesterséges intelligencia rendszerek szintén magas kockázatúnak minősülnek” – írta a Parlament. Míg a törvény értelmében a kereskedelmi forgalomba hozott alapmodellekre/GPAI-kra szabályozás vonatkozik, a K+F nem tartozik a törvény hatálya alá – és a teljesen nyílt forráskódú modellekre a mai nyilatkozatok szerint enyhébb szabályozási követelmények vonatkoznak majd, mint a zárt forráskódúakra.

A ma elfogadott megállapodás a törvény elfogadását követően fokozatosan lép hatályba. A tiltott felhasználási esetekre vonatkozó szabályok bevezetéséig hat hónap, az átláthatósági és irányítási követelmények esetében 12 hónap, az összes többi követelmény esetében pedig 24 hónap áll rendelkezésre. Így az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének teljes ereje csak 2026-ban lesz érezhető.

A DigitalEurope üzleti csoport kritizálta a szabályokat, mivel azok újabb terhet jelentenek a vállalatok számára. „Megegyeztünk, de milyen áron? Teljes mértékben támogattuk a kockázatalapú megközelítést, amely a mesterséges intelligencia felhasználásán alapul, nem pedig magán a technológián, de az alapmodellek szabályozására tett utolsó pillanatban tett kísérlet ezt a feje tetejére állította” – mondta Cecilia Bonefeld-Dahl, a szervezet főigazgatója. Egy másik adatvédelmi jogvédő csoport, az European Digital Rights ugyanilyen kritikusan nyilatkozott. „Nehéz lelkesedni egy olyan törvényért, amely az EU-ban először tett lépéseket az élő nyilvános arcfelismerés legalizálására” – mondta Ella Jakubowska, a szervezet vezető politikai tanácsadója. „Bár a Parlament keményen küzdött a károk korlátozásáért, a biometrikus megfigyeléssel és profilalkotással kapcsolatos átfogó csomag a legjobb esetben is csak középszerű.”

Ursula von der Leyen, az EU elnöke „globális elsőségként” méltatta a politikai megállapodást. Carme Artigas, Spanyolország digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos ügyekért felelős államtitkára – aki a nyár óta a Tanács soros elnökségét betöltő Spanyolország képviselőjeként vezette a tanácsi tárgyalásokat – „a digitális információ európai történetének legnagyobb mérföldköveként” üdvözölte a megállapodást, amely a blokk egységes digitális piaca – de szerinte „a világ számára is” – fontos.

Az Európai Parlament nevében Dragos Tudorache és Brando Benifei társelőadók elmondták, hogy céljuk az volt, hogy olyan jogszabályokat hozzanak a mesterséges intelligenciáról, amelyek biztosítják, hogy az ökoszisztéma „emberközpontú megközelítéssel” fejlődjön, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az európai értékeket. Az eredményekről szóló értékelésük hasonlóan pozitív volt, és jelentős győzelemként említették, hogy az elfogadott szövegben szerepel a mesterséges intelligencia rendőrségi és biometrikus kategorizálási célú felhasználásának teljes tilalma.

„Végre a helyes útra léptünk, megvédtük az alapvető jogokat, hogy demokráciáink elviselhessék az ilyen hihetetlen változásokat” – mondta Benifei. „Mi vagyunk az elsők a világon, akiknek van egy olyan horizontális jogszabályuk, amely az alapvető jogokra vonatkozó ilyen irányú, a mesterséges intelligencia fejlesztését kontinensünkön támogató, és a mesterséges intelligencia határterületein a legerősebb modelleket is beleértve naprakész.” „Mindig is megkérdőjelezték, hogy van-e elég védelem, van-e elég ösztönző erő az innovációhoz ebben a szövegben, és azt mondhatom, hogy ez az egyensúly megvan” – tette hozzá Tudorache. „Megvannak a biztosítékok, megvan minden olyan rendelkezés, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy biztathassuk polgárainkat a mesterséges intelligenciával való interakciókra.”

Annak ellenére, hogy az EU láthatóan vállon veregette magát, hogy „világelsőként” sikerült megállapodnia a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokról, ez még nem jelenti az út végét a blokk jogalkotási folyamatában, mivel még néhány hivatalos lépés hátravan – nem utolsósorban a végleges szöveg elfogadása érdekében a Parlamentben és a Tanácsban is szavazásra kerül majd sor. Tekintettel azonban arra, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásának mikéntjéről (vagy akár annak szükségességéről) eddig is nagy volt a megosztottság és a nézeteltérés, a legnagyobb akadályok ezzel a politikai megállapodással elhárultak, és az elkövetkező hónapokban egyértelműnek tűnik az út a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály elfogadásához.

A Bizottság mindenképpen bizakodó. Breton szerint a megállapodás végrehajtásához szükséges munka azonnal megkezdődik az EU végrehajtó testületén belül egy MI-hivatal felállításával, amelynek a tagállamok felügyeleti szerveivel való koordináció lesz a feladata, utóbbiaknak kell majd érvényre juttatniuk a jogszabályokat a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekkel szemben. „Sok új kollégát fogunk üdvözölni.” – mondta. „Holnaptól kezdve a felkészülésen fogunk dolgozni.”

A kormányok világszerte igyekeznek egyensúlyt teremteni az emberhez hasonló beszélgetésekre, kérdésekre való válaszadásra és számítógépes kódok írására képes technológia előnyei és a védőkorlátok felállításának szükségessége között. Az ambiciózus európai MI-szabályok akkor születnek, amikor az olyan vállalatok, mint az OpenAI folyamatosan új felhasználási lehetőségeket fedeznek fel a technológiájuk számára, és ez egyszerre vált ki elismerést és aggodalmat. A Google tulajdonosa, az Alphabet csütörtökön egy új MI-modellt, a Gemini-t indította útjára, hogy az OpenAI riválisa legyen. ”

Forrás:
Megszületett az EU mesterséges intelligencia-szabályozása; SG.hu; 2023. december 9.

Nagy nyelvi modellek és e-kormányzás – konferenciabeszámoló
Az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézete, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézete és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közös félévzáró konferenciája a mesterséges intelligencia lehetőségeiről – és veszélyeiről – a közszférában

2023 a ChatGPT éve volt, aligha fér ehhez kétség. Ha visszatekintve a lassan mögöttünk maradó évre, választanunk kellene, hogy mi uralta nem csupán a szűk szakmai diskurzusokat, de a leghétköznapibban értelmezett közbeszédet, akkor könnyű dolgunk lenne. A mesterséges intelligencia technológiák, az emberéhez hasonló gondolkodási készségekkel és képességekkel felvértezett algoritmusok jó ideje velünk vannak, nekilendülésekkel és megtorpanásokkal fémjelzett fejlődésük sok évtizedes múltra tekinthet már vissza. Különböző formái és eszközei jó ideje beépültek már a mindennapjainkba – a pénzintézetek kockázatelemző szoftvereitől a mobiltelefonunkon futó „személyes asszisztensig” – legfeljebb nem nagyon tudatosult ez bennünk. Pedig óriási gazdasági potenciál szunnyad ezekben a csúcstechnológiás fejlesztésekben: az egyik legrangosabb nemzetközi tanácsadó óriás, a McKinsey becslése szerint az MI már ma is mintegy 3,5-5,8 billió dollárnyi összes értéket teremt globálisan, és a tendenciák legalább ennyire szemkápráztatóak. A mesterséges intelligencia egyik területe, az új, korábban nem létező szöveges, képi- és hanginformációk „teremtésére” képes generatív MI növekedési rátáját felbecsülve egy másik tekintélyes tanácsadó, a Goldman Sachs 7%-os bővülést sem tart elképzelhetetlennek az elkövetkező 10 éves periódusban. Ráadásul ez az összegszerűen csaknem 7 billiárd dollárra rúgó globális GDP növekedés egy figyelemre méltó, 1,5%-os termelékenység növekedéssel párosulhat.

Ha ezek az új technológiák (gépi tanulás, számítógépes látás, természetes alapú nyelvfeldolgozás, automatizáció és robotika), tehát: a mesterséges intelligencia ennyire behálózza ma már a társadalmi-gazdasági valóság megannyi szegletét, és ilyen hatalmas értékteremtő képességgel dinamizálhatja a globális gazdaságot, akkor mire föl ez a hirtelen támadt lelkesedés (stílszerűen szólva „hipe”)? Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete (közösen az Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézetével és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesülettel) éppen erre kereste a választ a december elején megrendezett közös konferenciáján. Mitől lett, ténylegesen szinte egyik napról a másikra, ennyire meghatározó ügy, téma, álomcél a mesterséges intelligencia? Olyan forradalmi fejlemény, amelyről szinte csakis végletek formájában eshet szó – akár, ha az új technológia ígéreteiről, vagy a vele kapcsolatos félelmekről gondolkodunk?

A félévzáró eseménynek választott cím – „ChatGPT és a magyar e-kormányzás: új lehetőségek és új kihívások” – két ponton is sántított egy kicsit, persze tudatosan. A rendezők szerették volna középpontba állítani a 2023-as év eufórikus lendületét, amelyet az OpenAI cég ChatGPT nevű eszközének bevezetése fémjelezett. A gyorsan közismertté és közkedveltté vált chatbot szimbólumnak remek – de ennél jóval többről van itt szó. Általában a generatív technológiák, sőt, még szélesebben a mesterséges intelligencia univerzum egészére szeretett volna rálátást adni a konferencia. Ahogy az új technológiák transzformatív, mindent felforgató lehetőségeit sem csupán a szűken vett „közigazgatás” vonatkozásában, hanem a szélesebb kereteket jelentő „közszféra” kontextusban szerették volna a szervezők látni és láttatni.

A rendezvény „dramaturgiája”, tematikai íve jól tükrözte a szervezőknek azt a szándékát, hogy egy több alkalomra kiterjedő, az „MI-forradalom” nagyon sokféle (technológiai, társadalmi, etikai) problémáját exponáló tudományos-közéleti beszélgetés sorozat első, sok tekintetben alapozó rendezvénye legyen ez a tél eleji délután.

A generatív mesterséges intelligencia új eszközei alapvetően megváltoztatják a tudásalapú munka természetét, ígéretes lehetőségeket teremtve a termelékenység jelentős növelésére és az innováció ösztönzésére egész gazdaságokban. A közigazgatás ráadásul az egyik olyan ágazat, ahol az új technológia a legnagyobb potenciállal bírhat. Az első előadásban Nyáry Mihály (Magyary Egyesület) egy kicsit hátrébb lépve, a fogalmak sokszor kusza szövevényében és a technológia történetében segített eligazodni. A generatív MI a mesterséges intelligencia olyan kategóriájára utal, amely képes új tartalmakat létrehozni: szöveget, képeket, hangot, programkódot. Ezek az eszközök nagyméretű nyelvi modelleken képzettek, amelyek hatalmas mennyiségű adatot dolgoznak fel, hogy utánozzák az emberi kommunikációt. Ez a képessége alkalmassá teheti őket arra, hogy nagy szervezetekben, így a közszférában kitágítsák az ún. tudás alapú munka mai határait, javítva a munka termelékenységét, de az állampolgárokkal való interakciók hatékonyságát is. Az államok, szerte a világban, persze már jó ideje kísérleteznek az MI-technológiák közszféra alkalmazásaival. Futó Iván (Magyary Egyesület) a hazai MI-fejlesztések hőskoráig, az első „szakértői rendszerek” fejlesztéséig visszatekintve mutatta be a mostani MI-robbanás gyökereit. A mesterséges intelligencia sokszor lenyűgöző képességei elképzelhetetlenek lennének a modellek tanítására használt adattömeg nélkül. Kun László (Magyary Egyesület, NKE) éppen a digitális világ „olaja” a big data adatfogalmát mutatta be, rávilágítva azokra a sokrétű (technikai, szerzői jogi, etikai) problémákra is, amelyek a tömeges adathasználattal óhatatlanul felvetődnek. Kiss József (Magyary Egyesület) alapvető palettát mutatott fel arról: mi az, amit ma a közigazgatásban egy ilyen MI-modellnek tudnia kellene, és mi az, amit ténylegesen tudhat. Az igények és a lehetőségek közelebb hozásában a közszféra alkalmazások terén is sokat várnak a szakértők a 2024-es évtől.

A konferencia kávészünetében kisebb csoportokban fellobbanó beszélgetések, viták jól mutatták: az MI, és különösen az MI közszféra alkalmazásai ma még több kérdést vetnek fel, mint ahány választ kínálnak. Az est második részében, ahol a közszféra egyes alrendszereihez, a társadalmi lét sokszínű szegmenseihez kapcsolódó, kapcsolható MI-fejlesztések valóban színes panorámáját villantották fel az előadók, természetesen az egészségügyben történő alkalmazások nyitották a sort, Király Gyula (Magyary Egyesület) előadásával. Nem véletlenül. Sokan éppen ezen a területen várják (a gyógyszerkutatástól a terápiás eljárásokig) az új technológiák legtöbb közvetlen (tehát tömegesen átélhető) hatását. Talán nem közismert, de a bíróságok működése hasonlóan „átütő” terepe lehet az MI-technológiák, konkrétan a nagy nyelvi modellek térhódításának. Görög György (Magyary Egyesület) azt latolgatta: hogyan alkalmazhatóak a GPT-technológiák a jogszolgáltatási tevékenység néhány specifikus, de tömeges problémájának segítésére. Sorbán Kinga (NKE EJKK ITKI) az érem másik oldalát villantotta fel, méghozzá kettős értelemben: a generatív MI-technológiák nem csak lehetőségeket, de új kockázatokat is hoznak. Jól mutatja ezt, hogy a bűnözésben szinte az elsők között próbálgatták – természetesen törvénytelen célokra – az MI-chatbotok képességeit. Nyáry Gábor (NKE ÁNTK KBKI, Magyary Egyesület) azt vizsgálta: hogyan használható a generatív MI-technológia az állami lét (és az államigazgatási munka) egy speciális, de napjainkban rohamosan növekvő fontosságú területén, a külpolitikában, diplomáciában. Ma a bonyolult esetpéldák tanulmányozására, holnap a kulcsfontosságú nemzeti döntések előkészítésére, szimulálására. Hasonlóan sordöntő terület a környezet fenntarthatósága és meglepő módon ez az MI-kérdéskörnek is fontos része. Ferencz Bálint és Büki Bettina (Magyary Egyesület) közös előadása erre a kevéssé nyilvánvaló, de súlyos problémára világított rá: hogyan függ össze környezetünk minősége az erőforrás igényes MI-technológiák tömeges elterjedésével? A konferencia zárógondolatai – amelyek a tematikai ívet bezárva ismét a szélesebb összefüggésekhez vittek vissza – éppen a talán legfontosabb, etikai összefüggésekre irányultak. Fási Csaba (NKE ÁNTK) előadása nem kisebb kérdést boncolgatott, mint az: hogyan maradjunk emberek ebben a gépek által talán túlságos mértékben, túlságosan gyors tempóban segített világban?
Lásd korábbi cikkünket:
„ChatGPT és a magyar e-kormányzás. Új lehetőségek és új kihívások” konferencia; eGov Hírlevél

Fenntartható fejlődés

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament megállapodása az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatáról

„A Tanács és a Parlament a mai napon ideiglenes politikai megállapodásra jutott az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát célzó javaslatról.

A felülvizsgált irányelv új és ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg az EU-ban található új és felújított épületekre vonatkozóan, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy újítsák fel épületállományukat.

„Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint egyharmada az épületek számlájára írható. E megállapodásnak köszönhetően javítani tudjuk majd az épületek energiahatékonyságát, csökkenteni tudjuk a kibocsátásokat és az energiaszegénységet. Ezzel egy újabb nagy lépést tettünk az EU azon célkitűzésének elérése felé, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. A mai nap jó nap polgáraink, gazdaságunk és bolygónk számára is.” – Teresa Ribera, a spanyol kormány harmadik miniszterelnök-helyettese, az ökológiai átállásért és a demográfiai kihívások kezeléséért felelős miniszter

A felülvizsgálat fő célkitűzése, hogy 2030-ra minden új épület kibocsátásmentes épület legyen, 2050-re pedig a meglévő épületállományt kibocsátásmentes épületekké alakítsák át.

Napenergia az épületekben

A két társjogalkotó megállapodott a „Napenergia az épületekben” címet viselő 9a. cikkről, amely biztosítja majd a napenergiát hasznosító megfelelő berendezések telepítését az új épületekre, a középületekre, valamint az engedélyhez kötött felújítás alá vont, nem lakáscélú meglévő épületekre.

Energiahatékonysági minimumszabványok

Ami a nem lakáscélú épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumszabványokat illeti, a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy 2030-ban valamennyi nem lakáscélú épületnek meg kell haladnia a legrosszabbul teljesítő 16% energiahatékonyságát, 2033-ra pedig ez az érték 26% lesz.

Ami a lakóépületekre vonatkozó felújítási célt illeti, a tagállamok biztosítani fogják, hogy a lakóépület-állomány esetében 2030-ra 16%-kal, 2035-re pedig 20–22%-kal csökkenjen az átlagos energiafogyasztás. Az energiacsökkentés 55%-át a legrosszabb teljesítményű épületek felújításával kell elérni.

A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése az épületeknél

Végezetül, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok kivezetésére irányuló tervvel kapcsolatban a két intézmény egyetértett abban, hogy a nemzeti épületfelújítási tervekbe bele kell foglalni egy ütemtervet a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok 2040-ig történő fokozatos kivezetésére.

A következő lépések

Az Európai Parlamenttel a mai napon elért ideiglenes megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia és hivatalosan el kell fogadnia.

Háttér

A Bizottság 2021. december 15-én javaslatot nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására vonatkozóan. Az irányelv az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi, és meghatározza a kibocsátásmentes épületállomány 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó elképzelést.

A javaslat rendkívüli fontosságú, hiszen uniós szinten az épületek felelnek az energiafogyasztás 40%-áért, valamint az energiával összefüggő közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért. Emellett a javaslat a 2020 októberében közzétett épületkorszerűsítési program gyakorlati végrehajtásához szükséges eszköz is egyben, amely konkrét szabályozási, finanszírozási és támogató intézkedéseket tartalmaz, célja pedig, hogy 2030-ig legalább megkétszereződjön az épületek energetikai felújításának éves aránya, és ösztönzést kapjanak a mélyfelújítások.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló, legutóbb 2018-ban felülvizsgált jelenlegi irányelv minimumkövetelményeket állapít meg az új épületek és a felújítás alatt álló meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozóan. Meghatározza az épületek integrált energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertant, és bevezeti az épületek energiahatékonysági tanúsítását.

”

Forrás:
„Irány az 55%!”: a Tanács és a Parlament megállapodott az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát célzó javaslatról; EU Tanácsa; 2023. december 7.

Szakirodalom

A közszolgálat jövője, a jövő közszolgálata: gondolatok egy OECD-vizsgálatról

„A COVID–19 járvány okozta és az azt követő válsághelyzetek új kihívások elé állították az egyes országok közszolgálati rendszereit, ezen belül pedig a közigazgatás személyzetét. Nemrégiben készült egy OECD anyag ennek empirikus vizsgálatáról. Eszerint a válság-helyzet alatti változások felgyorsítottak bizonyos korábban már elkezdődött, a közszolgálatot a munkajogi szabályozás felé visszaterelő folyamatokat, míg másokat megkérdőjeleztek, vagy új megoldások alkalmazásához vezettek. E tanulmány célja annak a kérdésnek a körüljárása, hogy ezeknek a változásoknak a kezelése még belül tartható-e a közigazgatás rezilienciáján, vagy alapvető változásokat hozó reformokhoz vezet, amelyek teljesen új közszolgálati rendszert eredményeznek a történetileg kialakult nagy modelleket meghaladva…”

Forrás:
A közszolgálat jövője, a jövő közszolgálata: gondolatok egy OECD-vizsgálatról; Balázs István; Állam- és jogtudomány; DOI: https://doi.org/10.51783/ajt.2023.2.01; 64. évf. 2. sz.; 3-25. o.; 2023 (PDF)

Napvihar – a digitális civilizációnkat fenyegető új veszély?

„Amikor 1859-ben a feljegyzések szerinti legerősebb napvihar, ami Carrington-eseményként is ismert, széleskörű kiesést, sőt tüzeket is, okozott a távíróhalózatok működésében Észak-Amerikában és Európában, a villamosítás még gyerekcipőben járt. E rendkívüli esemény óta a különböző geomágneses viharok, bár kevésbé intenzívek voltak, de világszerte nyomot hagytak maguk után. A modern társadalom egyre nagyobb mértékben támaszkodik az exponenciálisan bővülő technológiára. Ez nagyon sebezhetővé tesz bennünket egy nagyobb napvihar következményeivel szemben. Egy ilyen esemény milliók életét zavarhatja meg, és igen nagy károkat okozhat. Közvetlen és széles körű károkat okozhatna a létfontosságú infrastruktúrában, beleértve az elektromos hálózatokat, a digitális kommunikációs hálózatokat és a műholdas rendszereket.”

Forrás:
Solar storms. A new challenge on the horizon?; Council of the European Union, General Secretariat of the Council (GSC), ART – Analysis and Research Team; https://data.europa.eu/doi/10.2860/828523; Publications Office of the European Union; 2023
Lásd még:
Carrington Event; Wikipédia

Az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) ellentétes az üzleti információkat nyújtó vállalatok két adatkezelési gyakorlata (EU Bírósága)

„Míg a „scoring” csak bizonyos feltételek mellett megengedett, a fennálló tartozás elengedésére vonatkozó információk huzamos ideig történő tárolása ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel

A wiesbadeni közigazgatási bíróságon (Németország) számos polgár megtámadta az illetékes adatvédelmi biztos azon döntését, amellyel megtagadta a SCHUFA nevű üzleti információkat nyújtó magánvállalat – amelynek ügyfelei többek között bankok – egyes tevékenységeivel szembeni fellépést. Az említett személyek konkrétan a „scoringot”, valamint a közhiteles nyilvántartásokból származó, a fennálló tartozások elengedésével kapcsolatos információk tárolását kifogásolják.

A „scoring” matematikai statisztikai módszer, amelynek segítségével valamely jövőbeli viselkedésnek – például egy hitel visszafizetésének – a valószínűségére vonatkozóan lehet előrejelzést készíteni. A fennálló tartozások elengedésére vonatkozó információkat a német közhiteles fizetésképtelenségi nyilvántartás hat hónapig tárolja, míg az üzleti információkat nyújtó német vállalatok magatartási kódexe e vállalatok saját adatbázisa esetében hároméves tárolási időt ír elő. A közigazgatási bíróság azt kéri, hogy a Bíróság tisztázza a személyes adatok védelmének az általános adatvédelmi rendelet (GDPR)1 szerinti terjedelmét.

A „scoringot” illetően a Bíróság kimondja, hogy azt „automatizált egyedi döntéshozatalnak” kell tekinteni, amelyet az általános adatvédelmi rendelet főszabály szerint megtilt, amennyiben annak a SCHUFA ügyfelei, így például a bankok, meghatározó szerepet tulajdonítanak a hitelek odaítélése során. A wiesbadeni közigazgatási bíróság szerint ez a feltétel fennállt. E bíróság feladata annak értékelése, hogy az adatvédelemről szóló német szövetségi törvény tartalmaz-e az általános adatvédelmi rendelettel összhangban álló érvényes kivételt. Ha igen, meg kell még vizsgálnia, hogy teljesülnek-e az általános adatvédelmi rendelet által az adatkezelésre vonatkozóan megállapított általános feltételek.

Ami a fennálló tartozások elengedésével kapcsolatos információkat illeti, a Bíróság úgy véli, hogy az általános adatvédelmi rendelettel ellentétes, ha a magánügynökségek ezeket az adatokat hosszabb ideig tárolják, mint a közhiteles fizetésképtelenségi nyilvántartás. A fennálló tartozások elengedésének ugyanis az a célja, hogy az érintett személy ismét részt vehessen a gazdasági életben, ezért az létfontosságú számára. Ezeket az információkat azonban mindig negatív tényezőként használják fel az érintett személy fizetőképességének értékelése során. A jelen esetben a német jogalkotó hat hónapos tárolási időről rendelkezett. A német jogalkotó álláspontja szerint tehát a hat hónapos időszak lejártát követően az érintett személy jogai és érdekei elsőbbséget élveznek a nyilvánosságnak az ezen információkhoz való hozzáféréshez fűződő jogaival és érdekeivel szemben.

Amennyiben az adattárolás jogellenes – így például a hat hónapnál hosszabb ideig tartó adattárolás esetén – az érintett személy jogosult arra, hogy ezeket az adatokat töröljék, az ügynökség pedig köteles azokat indokolatlan késedelem nélkül törölni.

Ami az ilyen információknak a SCHUFA általi, hat hónapos párhuzamos tárolását illeti, a közigazgatási bíróság feladata, hogy mérlegelje a szóban forgó érdekeket a tárolás jogszerűségének megítélése érdekében. Amennyiben ez a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a hat hónapig tartó párhuzamos tárolás jogszerű, az érintett személy még mindig jogosult arra, hogy tiltakozzon az adatai kezelése ellen, és kérje azok törlését, kivéve, ha a SCHUFA bizonyítani tudja, hogy az adatkezelésnek kényszerítő erejű jogos okai vannak.

Végül a Bíróság hangsúlyozza, hogy a nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni, hogy teljes körű felülvizsgálatot gyakoroljanak a felügyeleti hatóság valamennyi jogilag kötelező határozata felett.”

Forrás:
Az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) ellentétes az üzleti információkat nyújtó vállalatok két adatkezelési gyakorlata; Európai Unió Bírósága; 2023. december 7. (PDF)
Lásd még:
Schufa (Schutzgemeinschaft für allgemeine Kreditsicherung); Wikipédia
scoring = pontozásos hitel- (vagy hitelkérelem-) minősítés

Törvények, rendeletek

534/2023. (XII. 5.) Korm. rendelet az államtudományi képzési terület képzéseiről

„A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az államtudományi képzési területen
a) az alapképzések és az e szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét,
b) a valamennyi alapképzést jellemző közös szakmai kompetenciákat,
c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 3. § 1–5. pontjában meghatározott felsőoktatási területeket (a továbbiakban: felsőoktatási területek) jellemző közös szakmai kompetenciákat az alapképzésben, valamint
d) felsőoktatási területenként az alapképzések képzési és kimeneti követelményeit az 1. melléklet határozza meg.

(2) Az államtudományi képzési területen
a) az osztott és osztatlan mesterképzések (a továbbiakban együtt: mesterképzések) és az e szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét,
b) a valamennyi mesterképzést jellemző közös szakmai kompetenciákat,
c) a felsőoktatási területeket jellemző közös szakmai kompetenciákat a mesterképzésben, valamint
d) felsőoktatási területenként a mesterképzések képzési és kimeneti követelményeit a 2. melléklet határozza meg…”

Forrás:
534/2023. (XII. 5.) Korm. rendelet az államtudományi képzési terület képzéseiről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 534/2023. (XII. 5.) Korm. rendelete az államtudományi képzési terület képzéseiről; Magyar Közlöny; 2023. évi 173. szám; 2023. december 5.; 9490-9603. o. (PDF)