Tartalomjegyzék

„A hazai fejlesztéspolitika elmúlt húsz évét tárgyaló konferencián a közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy vélekedett, hogy a magyar fejlesztéspolitika ugyan a felzárkóztatásra koncentrál, de nincs válasza arra, hogy miként tegyen valóban versenyképessé. Budapest az EU-átlag 156 százalékával fejlődik, ugyanakkor Magyarország többi régiója messze nem ilyen lendületes, a Nyugat-Dunántúlon pedig mindennapi probléma a munkaerő elvándorlása, főleg Ausztriába.

A magyar fejlesztéspolitikának nincs válasza arra, hogy potenciálisan versenyképes régiókat miként tegyen valóban versenyképessé – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Századvég és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett konferencián. Budapest ugyanakkor száguld, még az Európai Unió átlagához képest is.

A hazai fejlesztéspolitika elmúlt 20 éve címet viselő szakmai rendezvényen az EU-s források felhasználásáért is felelős miniszter kiemelte, hogy Budapest az Európai Unió átlagának 156 százalékával fejlődik, amely érték ráadásul egyre gyorsuló, hiszen 2014-ben még „csak” 129 százalék volt. A fővároson kívüli régiók ugyanakkor sokkal lassabban zárkóznak – ha egyáltalán.

Budapest száguld, a többiek egy helyben toporognak

Példaként említette, hogy a Dél-Dunántúl, az Alföld, Pest vármegye és Észak-Magyarország felzárkóztatandó területek, és habár az Észak-Dunántúl dinamikusan növekvő régió volt, mostanra megtorpant. „Ha erre nem találunk választ, akkor az Észak-Dunántúl nagyon rövid időn belül bajban lesz, annak ellenére, hogy kiváló potenciállal rendelkezik a növekedéshez” – mutatott rá a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki szerint a másik esetleges kudarclehetőséget a meglévő belső perifériák, a városhiányos térségek jelentik: Egy város a térségében gazdasági motor, de Magyarországon nagyon sok olyan, városi címet viselő település van, amelynek nincs térségi kisugárzása.

Program a Dél-Dunántúlnak

Elindítanak egy, a Dél-Dunántúlra vonatkozó nagytérségi fejlesztési programot, mert az elmúlt harminc évben ez a terület volt az, amely a magyar régiók között is a legrosszabb növekedési trendet mutatta. „A Dél-Dunántúlra oda kell figyelni, de közben nem szabad elfelejteni az észak-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régiót, mert teljesítményük látszólag figyelemre méltó, ugyanakkor évek óta egy helyben toporognak, nincs dinamikus növekedés ezeken a területeken” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. A Nyugat-Dunántúlon mindennapi probléma a munkaerő elvándorlása: a képzett és a kevésbé képzett munkaerő is tömegével megy át Ausztriába vagy Dél-Németországba, mert magasabbak a fizetések és jobbak a munkakörülmények.

Az EU öt legélhetőbb országa közé kell kerülnünk

Navracsics Tibor elismételte korábban már ismertetett véleményét, miszerint kiemelten fontos, hogy Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön, és ez régóta ismert kormányzati cél is. Elmondta még azt is, hogy a következő húsz évben lesz egy olyan időszak, amikor átmenetileg nőnek a területi különbségek, de bízik abban, hogy ezt követően megindul egy dinamikus felzárkózási folyamat.”

Forrás:
Képtelen követni Budapest fejlődését az EU – a többi magyar régió viszont sehol sincs; Világgazdaság / MTI; 2024. április 2.
Lásd még:
A magyar fejlesztéspolitika a felzárkóztatásra koncentrál; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. április 3.

Navracsics Tibor a belső periféria programról

„Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy véli, hogy egyes térségek specialitásaira épülő fejlesztési programokra van szükség.

Ugyan ma már nem lehet hazánkban a fejletlenebb keleti és a fejlettebb nyugati területekről beszélni, ám a fejlett városok vonzáskörzetében gazdasági pólusok alakultak ki, a fejletlenebb térségek pedig ezeken kívül esnek. Ennek kapcsán ezeket a területeket feltérképezik. A részletekről Navracsics Tibor beszélt a kemma.hu-nak Kisbéren.

– Ez az úgynevezett belső periféria programunk, amelynek keretében megpróbáljuk feltérképezni azokat a térségeket, amelyek ugyan tágabb földrajzi elhelyezkedését tekintve egy fejlett térségben vannak, azonban belső zárványt jelentenek, nem érkeznek ide fejlesztések vagy valamilyen oknál fogva – tipikusan ilyen a vármegyehatár menti fekvés – kimaradnak a nagyobb beruházásokból és fejlesztésekből – emelte ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Navracsics Tibor a programról számolt be

– Az a tervünk, hogy az országban összegyűjtve ezeket a belső perifériákat, mindegyiket külön-külön megvizsgálva, személyre szabott vagy régióra szabott megoldásokkal álljunk elő, és így próbáljunk meg segíteni. Mint jelen esetben, a kisbéri járásnál is fel kell térképeznünk, hogy melyek azok a problémák, amelyek a relatív elmaradottságot eredményezik, hogyan tudunk ezen segíteni, és akkor megalkotjuk azt a programot, ami talán segítséget jelent az itt élőknek is.

A fejlődésből kimaradó területek közé sorolták például az oroszlányi és kisbéri, a sárbogárdi járásokat, valamint a Marcal-völgyét, amelyekkel célirányosan kell foglalkozni.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Tervezzük, hogy régióra szabott megoldásokkal állunk elő; KEMMA.hu; 2024. március 31.

Mesterséges intelligencia (MI) hírek, információk – 2024. április 8.
== Adatok ==

A digitális óriáscégek minden szabályt felborítanak, hogy hozzájussanak az MI-rendszerekhez szükséges adatokhoz
Az OpenAI, a Google és a Meta figyelmen kívül hagyta a vállalati irányelveket, megváltoztatta saját szabályait, és megvitatta a szerzői jogi törvények megkerülését, amikor online információkat kerestek legújabb MI-rendszereik betanításához.
How Tech Giants Cut Corners to Harvest Data for A.I
Cade Metz, Cecilia Kang, Sheera Frenkel, Stuart A. Thompson, Nico Grant; The New York Times; 2024. április 6.

Szabad a gazda?
Az MI-rendszereik képzéséhez szüntelenül adatokra vadászó digitális cégek úgy gondolják, hogy az adatok „nyilvánosan elérhetősége” egyben szabad használatot is jelent.
For AI firms, anything „public” is fair game
Ina Fried; Axios; 2024. április 5.

== Alkalmazások ==

Beszéljünk szépen a csetbotunkkal!
A nagy nyelvi modellek (LLM) általában jobb válaszokat adnak, ha tisztelettudóan kérdezik őket, és ennek elmulasztása „jelentősen befolyásolhatja az LLM teljesítményét”.
Being nice to chatbots pays off
Ryan Heath; Axios; 2024. február 26.

MI-rendszerek a jobb előrejelzésért
Hogyan segíthetnek a számítógépek abban, hogy világosabban lássuk a jövőt? A neves kutató Philip Tetlock az MI-t hívja segítségül.
How computers could help us see the future more clearly
Robert Armstrong, Ethan Wu ; Financial Times; 2024. április 5.

== Biztonság- és védelempolitika ==

Izrael-Palesztina, játszva gyilkolják a gyerekeket
Egy MI-rendszert használva az izraeli hadsereg gázaiak tízezreit jelölte meg megsemmisítendő célpontként. A a rendszer csekély emberi felügyelet mellett működik, lazán szabályozott keretek között. A rendszer egyik alkotó eleme, amit csak „Where’s Daddy?”-nek hívnak (Hol a papa?), jelzi, hogy a kiszemelt áldozat mikor van otthon családja körében, tehát amikor biztosan elpusztítható (az egész családdal együtt).
‘Lavender’: The AI machine directing Israel’s bombing spree in Gaza
Yuval Abraham; +972 Magazine; 2024. április 3.
Israel offers a glimpse into the terrifying world of military AI
Ishaan Tharoor; The Washington Post; 2024. április 5.
Mesterséges intelligencia segítségével bombázza a terroristákat Izrael, ebbe viszont rengeteg ártatlan is belehalhat
Ikker Zsolt; PCW; 2024 április 5. 15

== Felsőoktatás ==

Mi legyen az egyetemek válasza a generatív MI-re?
Amerikai egyetemi szakmai (filológia) szervezetek által összeállított tanácsadó, hogy a generatív MI használatával kapcsolatos egyetemi eljárások, szabályozások során mi legyenek az illetékesek figyelemmel.
MLA-CCCC Joint Task Force on Writing and AI Working Paper 2: Generative AI and Policy Development: Guidance from the MLA-CCCC Task Force
Modern Language Association of America és Conference on College Composition and Communication; 2024. január 28.

== Gazdaság ==

MI-rendszerek, MI-szabályozás – problematikus gazdasági hatások
A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jelentése áttekinti az MI bevezetésének és szabályozásának gazdasági hatásairól szóló szakirodalmat.
The Economic Impacts and the Regulation of AI: A Review of the Academic Literature and Policy Actions
Mariarosaria Comunale, Andrea Manera; International Monetary Fund; IMF Working Papers No. 2024/065; 2024. március 22.

== Iparági hírek ==

Befektetések az MI területén
Az Európai Parlament Kutatási Szolgálata által összeállított jelentés szerint a mesterséges intelligenciába (MI) történő magánbefektetések és a generatív MI-be történő kockázati tőke tekintetében az Egyesült Államok jár az élen, Kína pedig a második helyen követi.
AI investment: EU and global indicators
Tambiama Madiega, Rafał Ilnicki; European Parliament Research Service (EPRS), Members’ Research Service; 2024. április 4.

Hogyan vesztett teret a Google az MI-ért folytatott versenyben?
Bennfentesek szerint kulturális és szervezeti problémák állnak a botlás mögött.
How Google lost ground in the AI race
Madhumita Murgia, Richard Waters; Financial Times; 2024. április 5.

== Kockázatok, veszélyek, biztonság ==

A globális MI-biztonság kutatás helyzete
Az Emerging Technology Observatory információinak összegzése, és vizualizációja
The state of global AI safety research. Insights from ETO’s Research Almanac and Map of Science
Emerging Technology Observatory, 2024. április 3.

== Kritika ==

A mesterséges intelligencia folyamatosan rosszul működik. Mi van, ha nem lehet megjavítani?
A pesszimisták arra figyelmeztetnek, hogy kiirthatja az emberiséget. Az optimisták üdvözlik az általa lehetővé tett orvosi forradalmat. A cikkíró találkozik a szkeptikusokkal, akik szerint a technológia (generatív MI) egyszerűen hibás.
AI keeps going wrong. What if it can’t be fixed?
Henry Mance; Financial Times; 2024. április 6.

== Mélyhamisítványok ==

Küzdelem a mélyhamisítás ellen
Az MI-rendszerek használatával előállított mélyhamisítványok pusztító hatása ellen kutatók és induló vállalkozások egyre növekvő csoportja lép fel. Eszközöket hoznak létre a mélyhamisított képek azonosítására és nyomon követésére, mielőtt azok teljesen átvennék az uralmat az Internet felett.
The AI deepfake apocalypse is here. These are the ideas for fighting it
Gerrit De Vynck; The Washington Post; 2024. április 5.

== MI-szemét ==

Az MI által generált ostobaságok beszivárognak a tudományos folyóiratokba
A nagyméretű nyelvi modellekből származó szövegek találhatók a felületesen ellenőrzött tudományos kiadványokban – és már néhány olyan lektorált kiadványban is, amelyek elvileg szigorú ellenőrzésnek vetik alá szerzőiket.
AI-generated nonsense is leaking into scientific journals
Mack DeGeurin; Popular Science; 2024. március 19.

MI-rendszerek által létrehozott szemét szennyezi a kultúránkat
Egyre több olyan információ (szöveg, kép, hang) bukkan fel az általunk olvasott hírekben és kereséseink eredményeiben, amelyeket MI-rendszerek hoznak létre. Jóval többről van szó annál, hogy mit látunk a képernyőinken, ez az egész kultúránkat érinti.
A.I.-Generated Garbage Is Polluting Our Culture
Erik Hoel; The New York Times; 2024. március 29.

A ChatGPT hatása az MI-konferenciák tudományos közleményeire
A tudományos elemzés tárgya, hogy a neves szakmai konferenciákra elfogadott, és szakmai ellenőrzésen átesett tanulmányok 6.5%-16.9%-a készülhetett nagy nyelvi rendszerek komolyabb használatával.
Monitoring AI-Modified Content at Scale: A Case Study on the Impact of ChatGPT on AI Conference Peer Reviews
Lian Weixin és társai; arXiv; 2024. március 11.

Egy híres, abszurd eset
AI-generated rat genitalia: Swiss publisher of scientific journal under pressure
Sara Ibrahim, Ying Zhang; SWI swissinfo.ch; 2024. március 13.

Elemzés a MI-rendszerek által létrehozott tudományos közlemények növekvő problémájáról
A nagy valószínűséggel MI-rendszerek által generált tudományos cikkek elemzése – mennyi, milyen gyakran és milyen témákról? Összegyűjtötték a Google Scholar által feldolgozott összes olyan közlemény , amely tartalmazza az „as of my last knowledge update” fordulatot , (de nem tartalmazza sem a „ChatGPT”, sem az „LLM” kifejezést).
The growing problem of AI-generated research papers
Yennie Jun; art fish intelligence; 2024. március 25.

A Google Books indexeli az MI-rendszerek által generált szemetet
A Google Books rossz minőségű, mesterséges intelligenciával generált könyveket indexel, amelyek megjelennek a keresési eredményekben, és esetleg hatással lehetnek a Google Ngram viewer-re, amely fontos eszköz a kutatók kezében a nyelvhasználat nyomon követésére.
Google Books Is Indexing AI-Generated Garbage
Emanuel Maiberg; 404 Media; 2024. április 4.

== Spanyolország ==

Spanyolország az IBM segítségével fejleszti nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiáját
Megállapodást kötöttek, melynek célja az alapmodellek élenjáró készletének létrehozása, beleértve a nagy nyelvi modelleket (LLM) és a kis nyelvi modelleket (SLM), amelyek használhatók spanyolul és Spanyolország hivatalos kisebbségi nyelveiben.
Spain Taps IBM to Help Advance National AI Strategy
Chris McKay; Maginative; 2024. április 5.

== Szabályozás ==

Hogyan tartsuk meg az embereket az MI-rendszerek irányításában?
Nem elfogadható, ha magáncégeknél működő, számonkérhetetlen bürokraták döntik el, hogy mely eszmék és értékek nyilvánulhatnak meg, és melyek nem. Ezt a víziót ideológiától függetlenül senkinek sem szabad elfogadnia. A kormányzat feladata sem lehet, hogy meghatározzák, hogy az emberek milyen eszméket és értékeket fejezhetnek ki és milyeneket nem, mert szabad társadalomban élünk. A szerző vázol néhány javaslatot, amelyek szerinte megoldást kínálnak.
How to keep humans in charge of AI
Andrew B. Hall; VentureBeat; 2024. április 6.

== Számítási kapacitás (compute) ==

Csillagkapu
A Microsoft és az OpenAI a hírek szerint csendben egy hatalmas, 100 milliárd dolláros adatközpont-projektet tervez, amely egy „Stargate” kódnevű szuperszámítógépnek adna otthont, hogy az OpenAI mesterséges általános intelligenciával kapcsolatos ambiciózus törekvéseit szolgálja. Ez jelentős előrelépést jelentene a számítási kapacitás és az MI-fejlesztési képességek terén. Várhatóan a Microsoft finanszírozná projektet, amely 100-szor drágább lenne, mint a mai legnagyobb adatközpontok némelyike.
Meet Stargate — the $100 billion AI supercomputer being built by Microsoft and OpenAI
Alyse Stanley; Tom’s Guide; 2024. április 2.
Microsoft Stargate: The Next AI Platform Will Be An Entire Cloud Region
Timothy Prickett Morgan; The Next Platform; 2024. április 1.
Microsoft and OpenAI Plan $100 Billion Stargate AI Supercomputer
Chris McKay; Maginative; 224. március 29.

Legyen fény!
Az OpenAI és más MI-cégek vezetői szerint a gépi intelligencia újabb ugrásaihoz újfajta számítógépes hardverekre lesz szükség. Az egyik javaslat szerint a specializált processzorok fény segítségével kommunikálnának egymással.
To Build a Better AI Supercomputer, Let There Be Light
Will Knight; Wired; 2024. április 4.

== Szerzői jogok ==

Csehországban megszületett az első bírósági ügy, amelyben a generatív MI érintve van
The first Czech case on generative AI
Tomáš Ščerba, Jaroslav Fořt; Technology’s Legal Edge / DLA Piper; 2024. április 4.

== Társadalom ==

A mesterséges intelligencia a magányosság ellen is jó lehet
A Tinder korábbi vezetője szerint a fejlett MI segíthet a magányosság leküzdésében.
The loneliness cure
Madhumita Murgia; Financial Times; 2024. április 5.

Közigazgatás, politika, jog

Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljön Magyarország!

„Az EU-s csatlakozásunk óta egyre fontosabb szerepet játszik a vidékfejlesztés és a régiók felzárkóztatása a politikában. Az MKT Fejlesztéspolitika Szakosztályának szakmai konferenciáján a szakértők visszatekintettek az elmúlt húsz év tapasztalataira, megvizsgálták a legjelentősebb kihívásokat és megpróbáltak irányt mutatni a jövőbeni vidékfejlesztési erőfeszítéseknek is.

A magyar népesség több, mint 40 százaléka vidéken él, ugyanakkor, az ország területének mintegy 5-8 százalékát adják csupán a városi területek. Magyarország fejlődését egyfajta térköziség határozta meg, mert a városokra figyeltünk, de a közöttük lévő hálózatról megfeledkeztünk és nem fejlesztettük. A politikában mindig vannak olyan súlypontok, amire mindenki fókuszál, de ezek között, olyan térközi helyzet van, nincs igazán komolyan véve. Nagyszerű, hogy az Európai Unió 20 éve bevont minket ebbe, és hogy mára a vidékfejlesztési stratégia egy központi elemmé vált Magyarországon is. – nyilatkozott az EU kulcsszerepéről a magyarországi vidékfejlesztésben Baráth Etele volt Európa-ügyi miniszter, az MKT Fejlesztési Szakosztályának elnöke.

Maga a vidékfejlesztés, ugyan a leghátrányosabb térségeket fogja össze, de alapvetően a városok felelősek a vidéki vonzáskörzetükért. Mert ezek a térségek önmagukban nem tudnak növekedni, tehát a városok kisugárzó hatása nélkül, nincs korszerű vidékfejlesztés. A vidék élhetőségének a megteremtése tekintetében nagyon fontos kérdés, hogy megértsük, miért hagyják el az emberek ezeket a térségeket. Az elvándorlásnak nem csupán gazdasági és munkaerőpiaci okai vannak. Szerepet játszik benne, a szolgáltatásokhoz való nehezebb hozzáférés, az alacsonyabb szintű infrastruktúra a városok elszívó hatása is. – vizsgálta a vidékfejlesztés kulcskérdéseit Schultz Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztési Üzletágának vezetője.

Az európai vidék- és területfejlesztés legnagyobb kihívásai az elkövetkező időszakban a népességcsökkenés, és a népesség elöregedése, a periférián lévő gazdaság sebezhetősége, az infrastruktúra és az összekapcsolhatóság a hiányossága. A környezeti kihívások, a klímaváltozás kimondottan érintik a vidéki térségeket és a mezőgazdaságot, emellett a vidék gyenge érdekérvényesítő képessége is problémaként sorolható fel. Évtizedek óta az jellemzi az európai fejlesztési politikát, hogy míg az országok közötti kohézió erősödik, addig az országon belüli kohézió az sokkal kevésbé. Ez Magyarországon is így van, azt látjuk, hogy míg a Budapest Európa egészéhez képest 155 százalékon van, addig négy régió 50% alatt, vagy 50% körül teljesít. Ezért is döntött úgy a magyar kormányzat és az EU, hogy a 2021-2027-es fejlesztési időszakban ez a négy régió kapja a teljes keret 65 százalékát. – számolt be a régiók közötti különbségekről Gyenes Zoltán közgazdász, az Európai Bizottság gazdasági elemzője.

Az elmúlt 30 évben a Dél-Dunántúl volt az a régió, ami a magyar régiók között is a legrosszabb növekedési trendet produkálta, mind a népességvesztés, mind a felsőoktatási központ gyengeségei miatt. Miközben világos a feladat a Dél-Dunántúl, Alföld, Észak-Magyarország és Pest vármegye vonatkozásában, mert ezek felzárkóztatandó régiók. Addig az Észak-Dunántúl helyzetére, egy valaha dinamikusan növekvő régió, ami mostanra megtorpant, arra a magyar fejlesztéspolitikának nincs válasza. – fejezte ki aggodalmát a versenyképes régiók további fejlesztésével kapcsolatban Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter.

Amiben Magyarország jól teljesített, különösen a 2013-as fejlesztési ciklustól kezdve, azok a forráslehívások. Volt olyan időszak, főleg az első ciklusban, amikor a GDP 3-4 százalékát is sikerült megszerezni. És még az elmúlt három évben is, GDP arányosan a források 1,9-2,5 százaléka bejött, annak ellenére, hogy több, mint 55 százalékuk még vissza van tartva. A források hasznosításában azonban kevésbe teljesített jól Magyarország. Általánosságban a források nagysága korrelál a GDP növekedésével. Míg Magyarország több GDP arányos forrást hívott le, mégis elmaradt a növekedése a versenytársaitól, körülbelül 1 százalékos éves átlagban. Én abban bízom, hogy az elkövetkező 20 évben lesz egy olyan időszak, amikor átmenetileg nőnek a területi különbségek, és ezt követően megindul egy nagyon dinamikus felzárkózási folyamat. Amit ennél is fontosabbnak tartok, hogy sikerül teljesítenünk az előző kormány által kitűzött célt, miszerint az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerülünk. – számolt be a jövőbeni várakozásairól Dr. Navracsics Tibor…”

Forrás:
Navracsics Tibor: Célunk, hogy Európa öt legélhetőbb országa közé kerüljünk; Áldott Rebeka; Növekedés.hu; 2024. április 5.
A hazai fejlesztéspolitika elmúlt 20 éve; Magyar Közgazdasági Társaság; YouTube; 2024. április 2.

Rendezik a kis értékű, gazdátlan földhagyatékok sorsát

„Az Economx információ szerint egy a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint rendeznék azt a jelenlegi lehetetlen helyzetet, hogy bár a földtulajdonos évek, akár évtizedek óta elhunyt, az örököseknek fogalmuk sincs arról, hogy maradt utána némi földterület.

Az Economx úgy tudja, hogy az utóbbi években az ingatlanügyi hatóságok a nyilvántartási adatok felülvizsgálata során évente mintegy 50 ezer hagyatéki eljárást kezdeményeznek átlagosan néhány ezer forint értékű földhányadok tárgyában. Ám a hányadok bejegyzett tulajdonosai akár évtizedekkel ezelőtt meghaltak.

Ezekről az ingatlan-hányadokról az örökösök semmit nem tudnak, használni nem akarják őket, tulajdonjogukra nem tartanak igényt. Ellenkező esetben nem maradtak volna ezek az ingatlanok évtizedek óta halottak nevén.

A gyakorlatban az örökösök felkutatása is rendkívül nehézkes, mert ha indult is az örökhagyók után korábban hagyatéki eljárás, az abban érdekelt felek is jellemzően már meghaltak.

A cél a nem ismert tulajdonú föld átadása

A módosítás célja, hogy a hagyatéki eljárásban az állam részére átadhatóak legyenek azok a kis értékű ingatlanok, amelyek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, és tulajdonosuk nem ismert.

A szabályozás előzménye az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. törvénycikk, melynek Eljárás örökös nemlétében című XII. fejezete rendezte azokat az eljárási szabályokat, amelyeket akkor kellett alkalmazni, ha az örökhagyó örökös hátrahagyása nélkül halt meg, vagy örökösnek létezéséről senkinek nem volt tudomása.

Speciális szabályozás szükséges

Figyelemmel a felajánlásokkal kapcsolatos fenti problémára (költségviselés), a fellelt örökösök rendszerint visszautasítják ezeket az ingatlanokat, így végső soron az államhoz kerülnek – fogalmaznak a törvényjavaslat benyújtói, Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence, igazságügyi miniszter.

Csakhogy addig több tucat örököst, kiskorúak esetén gyámhatóságot (szintén állami költség) kell bevonni az eljárásba, levéltáraknak, bíróságoknak, anyakönyvvezetőknek, járási hivataloknak kell adatot szolgáltatniuk, így az eljárások időtartam, készkiadásai, és az állami szerveket is terhelő munkaerő-költsége sokszorosan meghaladják a hagyaték értékét.

A közjegyzők előtt lévő ügyek 30 százaléka ilyen

Jelenleg a közjegyzők előtt folyamatban lévő ügyek mintegy 30 százaléka ilyen ügy, ami jelentősen lassítja a többi (érdemi) hagyatéki ügy intézését, mind a közjegyzők előtt, mind a leltárelőadóknál. Éppen ezért ezeket az ügyeket speciális szabályozással indokolt kezelni.

Ennek alapján abban az esetben, ha a jogalkotó által meghatározott csekély forgalmi értékű és területnagyságú ingatlannak (a tulajdoni illetőségnek) az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt, a közjegyző hirdetmény útján kísérli meg felkutatni az örökösöket.

A közjegyző a hirdetményben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat (tulajdoni illetőségeket) és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy igényét írásban jelentse be.

A közjegyző az államnak adja át a hagyatékot

Ha az igény bejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, akkor ő hagyatékot az államnak adja át. Ez ellen a végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet.

Az államot ebben az esetben az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az igény bejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.

A törvényjavaslat jelentősége, hogy összhangban van a Polgári törvénykönyvben foglalt, a földek tekintetében az állam szükségképpeni örökösi státuszával és rendezi ezen kis értékű ingatlanok jogi helyzetét.”

Forrás:
Ezt most rendezik: évtizedekkel ezelőtt meghaltak nevén vannak földek; Drávucz Péter; Economx; 2024. április 4.

Könnyebbé válhat a cégalapítás, csökken a cégbejegyzési eljárások adminisztrációs terhe

„Az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben a kormány elsődleges célja a gazdasági növekedés újraindítása, majd a teljesítmény magasabb szintre emelése.

A kormány szem előtt tartva a gazdasági növekedés támogatását, azzal bízta meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium bevonásával tárja fel, mely tényezők okoznak nehézséget a magyarországi cégalapítások során. A vizsgálat eredményeként elkészített, a magyarországi cégalapítások felülvizsgálatáról szóló jelentést a Kormány elfogadta. A kidolgozott intézkedéscsomag a versenyképességet negatívan befolyásoló tényezők felszámolása érdekében elsődlegesen az adminisztrációs terhek csökkentését, továbbá az eljárás érdemi egyszerűsítését és könnyítését irányozza elő, a külföldi és a harmadik országbeli befektetők cégalapítása során.

A Jelentés megállapította, hogy a gazdasági környezet átalakulásával egyre magasabb számban alapítanak hazánkban céget külföldi, harmadik országbeli befektetők, akik – főként nyelvi okokból – csak korlátozottan élhetnek az egy napos cégalapítás lehetőségével, mivel ezt jelenleg csak magyar nyelvű szerződésminta alapján lehetséges igénybe venni. Az általános eljárási szabályok alapján ugyanakkor nagyságrendileg 15 nap alatt lehetséges bejegyeztetni egy vállalkozást.

A helyzet orvoslása érdekében a kormány feladatul szabta az alkalmazható szerződésminták angol nyelvű változatának közzétételét a külföldi, harmadik országbeli befektetők számára, amely révén korlátok nélkül elérhetővé válhat az egy napos cégalapítás lehetősége. A kormány emellett előírta a cégalapítás során a külföldi okiratok elfogadhatóságáról és felhasználhatóságáról készülő egységes, angol nyelvű tájékoztató közzétételét is. Mindezek a lépések a jövőben jelentős mértékben csökkentik az adminisztrációs terheket.

További könnyítést fog jelenteni, hogy míg korábban az egyszerűsített cégeljárásban (a kft. kivételével) kizárólag forintban lehetett meghatározni a könyvelés pénznemét és az alapítói vagyon összegét, addig a jövőben valamennyi cégforma esetében – a pénznem váltásából származó többletteher megszüntetése érdekében, a bevétel pénzneméhez (forint/euró/dollár) igazodva – elérhetővé válik az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban is a devizanem szabad megválasztása az alapításhoz használható szerződésmintákban, ezáltal is segítve az induló vállalkozásokat.

A vonatkozó rendeletek, jogszabály-módosítások kidolgozása folyamatban van. A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint az adminisztrációs terhek csökkentése, az eljárások könnyítése jelentős mértékben járul hozzá a versenyképesség fokozásához, a vonzó üzleti környezet további megerősítéséhez.”

Forrás:
Könnyebbé válhat a cégalapítás, csökken a cégbejegyzési eljárások adminisztrációs terhe; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. április 3.

Európai Unió

Erősödő uniós kohézió – kihívásokkal

„A leköszönő Európai Bizottság némi késéssel ugyan, de eleget tett kötelezettségének, és március 27-én nyilvánosságra hozta a kilencedik kohéziós jelentést. A háromévente megjelenő kiadvány jó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió kohéziós politikája eredményeinek és kihívásainak számba vételével átfogó képet kapjunk arról, hogy az egységes belső piac kialakításának ezen komponense hogyan alakult az elmúlt időszakban.

A 2017 februárjában megjelent hetedik kohéziós jelentést jóval a megszokott hároméves szünet után, csak 2022 februárjában követte a nyolcadik. Önmagában a megjelenés késlekedésére érthető magyarázatot szolgáltatott a koronavírus-járvány, ami nemcsak az egyének és a családok, hanem az egész Európai Unió számára rendkívüli próbatételt jelentett. Az előző jelentés eredményei tükrözték is ezt a megtorpanást: noha mind területi, mind pedig szociális szempontból erősödött az Európai Unió belső szerkezetének kohéziója, a fejlettségi olló szűkülése akkoriban elsősorban a közép-európai országok fővárosi és nagyvárosi régiói által mutatott dinamikának volt köszönhető. Ebben az időszakban Nyugat- és Dél-Európa régiói nem tudtak érdemben hozzájárulni a különbségek csökkentéséhez.

A mostani, kilencedik kohéziós jelentés elődjéhez képest több optimizmust sugároz. Az egyértelmű sikertörténetet ismét Közép-Európa szolgáltatja. Megemlékezve a húsz évvel ezelőtt kezdődött, úgynevezett keleti bővítésről a jelentés egyértelmű eredményként mutathatja fel, hogy míg 2004-ben a közép-európai országok egy főre eső nemzeti összterméke az Európai Unió átlagának 52 százalékát jelentette, addig ez az adat mára közel 80 százalékra javult. Ezzel egyidőben a munkanélküliségi ráta 13 százalékról 4 százalékra csökkent ugyanezen időszak alatt.

Ennek a dinamikus felzárkózási folyamatnak a térbeli kiterjedése jól egészíti ki az Európai Unió középnyugati régióval leírható fejlettségi pólust, alátámasztva azt a tézis, hogy a területi felzárkózás az Európai Unió földrajzilag középső tartományainak egyre szélesebb területeire terjed ki. Így a hagyományosan legfejlettebb régiók mellé – amely a nyugat- és dél-német, észak-olasz, kelet-francia, északkelet-spanyolországi területekkel írható le – egyre határozottabban jelennek meg, mintegy kiegészítésként a dinamikusan felzárkózó kelet-német, nyugat-csehországi, közép-lengyelországi, szlovén és nyugat-ausztriai régiók. Magyarországon a felzárkózás tekintetében az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió emelkedik ki. Mindketten gyorsabban növekedtek az elmúlt időszakban nemcsak a saját országuk növekedési átlagánál, hanem az Európai Unió egésze növekedési átlagánál is.

Ha Közép-Európa jelenti az Európai Unió kohéziós politikájának sikertörténetét, akkor Dél-Európa a legnagyobb kihívás a jövőre nézve. A dél-európai régiók túlnyomó többsége nem tud érdemi felzárkózást felmutatni a vizsgált időszakban, sőt közülük nem egy immáron két évtizede a stagnálással kell, hogy szembenézzen. Akad közülük olyan is, amelyik nem csupán egy helyben topog, de relatíve teret is veszít mind életszínvonalából, mind pedig felzárkózási képességéből.

Úgy tűnik, hogy a déli tagállamok relatív sikertelensége a felzárkózásban pontosan tükrözi azokat a szélesebb területi felzárkózási folyamatokat is, amelyek egy egyre határozottabb észak / közép-dél fejlettségi választóvonalat rajzolnak ki. A közép-európai országok – miközben számos tennivalójuk akad még a felzárkózás tekintetében – az utóbbi két év dinamikáját figyelembe véve egy sikeres felzárkózási folyamatot hajtanak végre. Ez nem csupán a területi különbségek csökkenését, vagy az ország egésze fejlettségi szintjének javulását jelenti, hanem olyan, a gazdaság területén megjelenő biztató jeleket is, mint például a munkanélküliség drasztikus csökkenése, az oktatásban és képzésben részt vevők számának jelentős növekedése, a termelékenység dinamikus javulása.

Ezzel szemben a déli és délkeleti tagállamok nem tudnak érdemben javítani pozícióikon sem a területi felzárkózás, sem pedig szociális kohézió erősítésének területén. Így, a kilencedik kohéziós jelentés tanulsága szerint, húsz évvel a csatlakozás után eljutottunk oda, hogy az Európai Unió kohéziós politikájára nézve a legnagyobb kihívást ma már nem a közép-, hanem a dél-európai országok felzárkóztatása és versenyképességük javítása jelenti.”

Forrás:
Erősödő kohézió – kihívásokkal; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. április 4.

Beszélgetés az Európai Unió jövőjéről

„Az Európai Unió jövőjéről, a közösség előtt álló gazdasági, társadalmi, geopolitikai és intézményi kihívásokról szervez online kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztálya 2024. április 8-án, hétfőn 14 órától a Webexen és az MKT YouTube-csatornáján.

A beszélgetés résztvevői: Arató Krisztina, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, a Politikatudományi Intézet Igazgatója, számos, az Európai Unió történetével és működésével foglalkozó szakkönyv szerzője; Krekó Péter habilitált egyetemi docens, politikai pszichológus, politológus, a Political Capital igazgatója, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének oktatója (felkérve), valamint Kondor Zsuzsanna fejlesztéspolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesteroktatója, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnökségi tagja. A beszélgetést Heil Péter, a szakosztály alelnöke vezeti.

A rendezvény ahhoz az egy éven át tartó konferenciasorozathoz kapcsolódik, amelynek keretében az MKT szakosztályai szakterületenként áttekintik hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit.

A rendezvény megtekintéséhez szükséges információk:
YouTube-link: https://www.youtube.com/@magyarkozgazdasagitarsasag
Webex-link: https://magyarkozgazdasagitarsasag.my.webex.com/magyarkozgazdasagitarsasag.my/j.php?MTID=m5902b39ace9a517da3eac77440f19a27
Meeting number: 2369 756 2062
Password: FutureEU2024
…
A szervezők az alábbiakat fogalmazták meg gondolatébresztőnek a beszélgetés elé:

2021-2022-ben ment végbe az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia. Az egy évig tartó rendezvénysorozaton részt vett az EU mindhárom intézménye, és 800 európai polgár is, akiket véletlenszerűen választottak ki a jelentkezők közül úgy, hogy reprezentálják az unió lakosságát.
A konferencia több tucat konkrét javaslattal és ajánlással zárult – többek között arról, hogy miként kellene módosítani az Európai Unió alapszerződéseit. A tét nem csekély. A legutóbbi évek sorozatos válságai – a COVID pandémia, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az egyre szaporodó biztonsági fenyegetések, a transzatlanti szövetség megkérdőjeleződése, a nemzetközi szabadkereskedelmi rendszer megingása, és természetesen a klímaváltozás mind-mind mélyreható gazdasági és társadalmi változások szükségességét vetítik előre Európában és Magyarországon is.
Nem kérdés, lépéskényszerben vagyunk. Elengedhetetlen a közös döntéshozatal hatékonyabbá tétele, egyúttal az EU-együttműködés megerősítése és kiterjesztése új területekre, beleértve különösen a kül- és biztonságpolitikát. A jövőre vonatkozó javaslatok között kiemelt helyen szerepel az EU alapszerződéseinek felülvizsgálata, amelyről azonban köztudott, hogy rendkívül bonyolult, és – a maihoz hasonló, válságos időkben különösen – kockázatos. Ugyanakkor, ha nem lépünk, az EU elveszítheti cselekvőképességét, és ellehetetlenül az Unió déli és keleti irányú bővítése is.
Szakértői beszélgetésünkön megvitatjuk, hol és merre tart ma az Európai Unió? Több mint nyolcvan évvel a Schuman-terv után érvényes-e még a Közösség eredeti küldetése? Hogyan változott meg az EU világpolitikai és világgazdasági környezete? Milyen külső és belső fenyegetésekkel kell szembenéznünk? Hogyan válaszolhatunk rájuk a leghatékonyabban? Hol tartunk az egyre szorosabb Unió építésével? Milyen tagja az Uniónak a csatlakozása huszadik évfordulóját ünneplő Magyarország? Mi lenne a nemzeti érdek az Unió készülő újabb reformja kapcsán? És természetesen: milyen szerepet játszhat az Európai Unió abban, hogy a felsorolt kihívásokra Magyarország is megtalálja a maga válaszait? Mi várható az EU fejlesztéspolitikájában? Milyen célokra, milyen módon várhatunk támogatást, és mit kellene tennünk azért, hogy tudjunk majd élni a lehetőségeinkkel?”

Forrás:
Beszélgetés az Európai Unió jövőjéről; Magyar Közgazdasági Társaság; 2024. március 20.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Elindult az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) új szakasza

„A Magyar Nemzeti Bank által előírt új szabályozásnak köszönhetően 2024. április 1-től minden hazai fogyasztónak és vállalkozásnak lehetősége van fizetési kérelem elfogadásával, és arra válaszul Azonnali fizetés kezdeményezésével teljesítenie fizetési tranzakcióit. A fizetési kérelem szolgáltatás számos fizetési helyzetben, mint például számlafizetéseknél, internetes vagy fizikai boltban történő vásárlásoknál is használható, így egy újabb lehetőséget biztosít az elektronikus fizetések, ezen belül is az Azonnali fizetés használatára. A fizetési kérelemmel indított átutalások a vásárlók számára törvényileg biztosítottan minden esetben ingyenesek, míg a számlakibocsátók, kereskedők számára a jelenlegi megoldásoknál olcsóbb, kényelmesebb elektronikus fizetési alternatívát jelenthetnek.

2024. április 1-jétől elindult az azonnali fizetésre épülő, valamennyi fogyasztó által egységes módon elérhető, elektronikus fizetési szolgáltatások új fázisa. Ettől az időponttól kezdődően ugyanis minden hazai banknak kötelező biztosítania az ügyfelei számára a fizetési kérelemre válaszul kezdeményezett Azonnali fizetések indítását. A fizetési kérelem egy olyan szabványosított üzenet, amelyet a fizetés kedvezményezettje (pl. egy energiaszolgáltató, a sarki zöldséges, vagy akár egy magánszemély) küld a fizető félnek, aki a villanyszámláját vagy éppen a megvásárolt zöldséget szeretné kifizetni, vagy szeretné megosztani egy vacsora költségeit. Az üzenet tartalmazza egy azonnali átutalási megbízás megadásához szükséges valamennyi adatot, amelynek segítségével a fizetés kényelmesen, automatizáltan meg tud történni.

A fizetési kérelem használatával kezdeményezett Azonnali fizetések minden lakossági banki ügyfél számára törvényileg biztosítottan ingyenesek és tranzakciós illetéktől is mentesek. A fizetési kérelem használható lesz közüzemi és egyéb számlák befizetésénél, internetes vagy bolti kiskereskedelmi vásárlásoknál, vagy akár magánszemélyek közötti pénzküldésnél is.

A fizetési kérelem használata a számlafizetések tekintetében rendkívüli lehetőségeket hordoz magában, ugyanis minden számlakibocsátó biztos lehet benne, hogy a fogyasztói, legyenek azok bármely hazai bank ügyfelei, képesek lesznek a számlakibocsátó által küldött fizetési kérelmek alapján Azonnali fizetéssel kiegyenlíteni a számlájukat. Ez annak köszönhető, hogy a szabályozás minden hazai pénzforgalmi szolgáltató számára kötelezővé tette a fizetési kérelem fogadását április 1-től. Az új szolgáltatás minden számlakibocsátó számára akár jelentős költségcsökkentést lehetővé tevő alternatíva lehet a jelenleg alkalmazott megoldások helyett.

Hasonlóképpen, a fizetési kérelmek használata kényelmes és olcsó megoldást jelenthet kiskereskedelmi fizetési helyzetekben is. A fizetési kérelmek használatát nagyban támogathatja az is, ha a fogyasztók regisztrálják másodlagos számlaazonosítójukat (pl. telefonszámukat, email-címüket) a számlavezető bankjuknál, ugyanis ebben az esetben lehetőség van ezekre az azonosítókra is fizetési kérelmet küldeni. Azaz például egy webáruház a vásárlás végén a korábban regisztrált email-címünkre tud fizetési kérelmet küldeni, amit jóváhagyva kényelmesen és teljesen ingyenesen történhet meg a rendelés kifizetése.

A fizetési kérelem alapú elektronikus fizetések biztosításához a számlakibocsátók vagy kereskedők részéről csupán arra van szükség, hogy szerződjenek egy olyan szolgáltatóval (bank vagy más pénzforgalmi szolgáltató), amely képes– akár automatizált módon, kötegelten, nagy tömegben – fizetési kérelmet küldeni.

Habár a szabályozás, biztonsági okokból, csak a fizetési kérelmek fogadását tette kötelezővé a pénzforgalmi szolgáltatóknak, az MNB adatai alapján a lakossági banki ügyfelek jelentős részének már jelenleg is elérhető a fizetési kérelmek küldésének lehetősége is. Így például egyszerűen és kényelmesen szétoszthatjuk egy éttermi vacsora vagy éppen egy sportpálya bérlésének költségeit is a fizetési kérelem használatával.”

Forrás:
https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2024-evi-sajtokozlemenyek/ujabb-szintre-lep-az-azonnali-fizetes; Magyar Nemzeti Bank; 2024. április 3.

Schleswig-Holstein, Németország legészakibb tartománya megkezdi a Microsoft Office-ról a LibreOffice-ra való átállást

„Schleswig-Holstein, Németország legészakibb tartománya megkezdi a Microsoft Office-ról a LibreOffice-ra való átállást, és azt tervezi, hogy az önkormányzati feladatok ellátására használt 30 000 PC-n Windowsról Linuxra vált. Mindezt a tartományt 2017 óta vezető miniszterelnök, Daniel Gunther jelentette be.

Szavai szerint a függetlenség volt az egyik fő motiváció a nyílt forráskódú szoftverekre való átálláshoz. „Független, fenntartható, biztonságos: Schleswig-Holstein úttörő régió lesz, és az első tartomány, amely digitálisan szuverén informatikai munkahelyeket hoz létre a tartományi közigazgatásban. A LibreOffice nyílt forráskódú szoftver általános irodai megoldásként való bevezetéséről szóló kormányhatározattal zöld utat adtunk a teljes digitális szuverenitás felé tett első lépésnek, amelyet további lépések követnek.” – nyilatkozta Daniel Gunther. A miniszterelnök bejelentésében az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak is előtérbe kerültek, különösen azok az adatok, amelyek más országokba kerülhetnek. Még 2021-ben – amikor az átállási tervek először készültek – a Windows 11 hardverigénye is felmerült, mint a Microsofttól való eltávolodás oka.

Az előző tartományi digitális miniszter, Jan Philipp Albrecht 2021-ben azt mondta, hogy Schleswig-Holstein 2026 végéig 25 ezer PC-n áll át a LibreOffice-ra. A Windows 10 leváltására egyáltalán nem volt dátum, és több Linux disztró is szóba került. De a nyílt forráskódú irodai szoftvercsomagra és operációs rendszerre való átállás nem az egyetlen eleme Schleswig-Holstein nyílt forráskódú stratégiájának: a LibreOffice-ra, majd később Linuxra való átállás, valamint az ezek együttes működtetésére irányuló törekvés csak három a hat pillér közül, amelyeket Gunther a bejelentésében ismertet. Az állam e-mail szerverei, címjegyzéke és telefonos szoftverei szintén nyílt forráskódúvá válnak.

A nyílt forráskódú dokumentumkezelő szoftvereket népszerűsítő The Document Foundation közösségért felelős vezetője, Mike Saunders elmondta, hogy a LibreOffice-ra való áttérés a tervek szerint „nagyon rövid távú” és kötelező lesz. „A LiMux 2004-ben indult, és 2013-ban érte el a csúcspontját, majd leállt, mivel a jövőjéről szóló döntések meghozatalára került sor. A Linux és a LibreOffice azóta jelentősen kiforrott, utóbbi sokkal több kereskedelmi támogatási lehetőséggel, hatalmas Microsoft Office kompatibilitási fejlesztésekkel és az átállást megkönnyítő füles felhasználói felülettel rendelkezik.”

Míg Schleswig-Holstein látszólag sok előrelépést tett és nagy szavak hangoznak el, hasonló forgatókönyvet már láttunk korábban két másik német tartományban is. A legjelentősebb eset az volt, amikor München, Bajorország fővárosa a 2004-ben bevezetett Linuxról visszatért a Windowsra. A váltás nem volt olcsó: Linuxra 61 millió euró volt, a visszaváltás az első becslések szerint 49,3 millió euróba került, de mint szinte minden projekt esetében, az árak néhány hónappal később jóval az előrejelzéseket meghaladóan emelkedtek, és megközelítették a 100 millió eurót. München példáját követve Alsó-Szászország tartomány is a visszafelé váltásról döntött, a Linuxot Windowsra cserélték. Ez a kaland 13 millió euróba került nekik.

Ezek a példák Schleswig-Holstein számára nem jelentenek jót, a stratégia azonban lényegesen másnak tűnik. Sem München, sem Alsó-Szászország nem állt át teljesen a Linuxra, ami olyan kompatibilitási problémákat okozott, amelyek mindkét kormányt arra ösztönözték, hogy visszatérjenek a Windowshoz. München például a Microsoft Exchange-t használta az e-mail szerverekhez, Alsó-Szászország pedig úgy váltott, hogy a terepen dolgozók Windows-t használtak és csak az irodai PC-ken volt Linux.

Saunders kiemelte, hogy „a Linuxra és a LibreOffice-ra való áttérés okai ma már mások, mint 20 évvel ezelőtt. Amikor a LiMux elindult, leginkább a pénzmegtakarítás lehetőségét látták benne. Most sokkal inkább az adatvédelem, a magánélet és a biztonság kerül előtérbe. Gondoljunk csak arra, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) nemrég megállapította, hogy az Európai Bizottság Microsoft 365 használata sérti az uniós intézmények és szervek adatvédelmi jogszabályait.” A teljes váltással Schleswig-Holstein talán el tudja kerülni azokat a buktatókat, amelyek más németországi önkormányzatoknál a nyílt forráskódú szoftvereket halálra ítélték. Bár még ha az államnak sikerül is teljesen megszabadulnia a Microsoft-szoftverektől, nincs garancia arra, hogy azok nem térnek vissza valahogyan.”

Forrás:
Microsoft Office-ról LibreOffice-ra vált Schleswig-Holstein tartomány; SG.hu; 2024. április 4.
Lásd korábbi cikkeinket:
Schleswig-Holstein fokozatosan megszabadulna a kereskedelmi szoftverektől; eGov Hírlevél; 2017. október 8.
Német digitális kormányzat – nyílt forráskódú szoftverek és digitális szuverenitás Schleswig-Holsteinben; eGov Hírlevél; 2021. november 21.

Okos parcellakővel jelölik meg a szabadságharc tavaszi hadjáratának kiemelt helyszíneit

„ Okos parcellakővel jelöli meg az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának kiemelt helyszíneit a 175. évforduló emlékére a Nemzeti Örökség Intézete. Az ünnepségsorozat első rendezvényét kedden tartották Hatvanban. Az okos parcellakövek olyan információs eszközök, amelyek QR-kód segítségével bemutatják a védett sírokat és a bennük nyugvók életrajzát.

Móczár Gábor, az intézet főigazgatója kiemelte: örömmel álltak a kezdeményezésről szóló, tavaly aláírt együttműködési megállapodás mellé. A hat közreműködő civil szervezet – a Magyar Batthyány Alapítvány, a Magyar Női Unió Egyesület, a Magyar Történelmi Társulat, a Görgey Kör Egyesület, a Magyarok Európában Egyesület és a Katonai Emlékpark Pákozd Nemzeti Emlékhely – megállapodásának célja, hogy közös programokon keresztül ráirányítsa a figyelmet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára.

A nemzeti sírkertbe sorolt sírhelyeket jelölő okos parcellakövek elhelyezése az 1849-es tavaszi hadjárat útvonalát követi. Móczár Gábor tájékoztatása szerint a következő megemlékezés április 4-én Nagykátán, majd 6-án Isaszegen, 10-én Vácon, 26-án pedig Komáromban lesz. A magyar nemzet számára maradandót alkotó személyiségek temetkezési helyének védelmére létrehozott nemzeti sírkertek ma már több mint 6200 sírt foglalnak magukban országszerte. Az e besorolással jogi védelmet nyerő sírokat nem lehet felszámolni, ezek felett a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja – közölte a főigazgató.

Hatvanban Csataffy Ferenc huszár főhadnagyra, valamint az ott lezajlott lovassági összecsapásban meghalt huszárokra emlékeznek. Színyei András alpolgármester a helyi önkormányzat képviseletében azt hangsúlyozta, hogy az egykori hatvani csata ideje városuk dicső napja és annak emlékezete minden ott élő számára fontos.
…
Móczár Gábor a hatvani eseményen közölte, hogy a 175. évforduló alkalmából felmérik és a Magyar Nemzeti Névtér felületén megjelenítik az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz kötődő határon túli helyszíneket is. Május 21-én pedig Görgei Artúr hadvezér legnagyobb haditettének, Buda 1849-es bevételének évfordulóján egy 1848/49-es honvédemlékművet avatnak a budapesti Fiumei úti sírkertben – tette hozzá a főigazgató.”

Forrás:
Okos parcellakővel jelölik meg a szabadságharc tavaszi hadjáratának kiemelt helyszíneit; Nemzeti Örökség Intézete; 2024. április 2.

Útmutatók az eÁFA-rendszerhez
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvános bemutatójának előadásai; 2023. november 14. (PDF, a PDF-ből videók érhetők el, amelyek a NAV szakértőinek előadásait tartalmazzák)
Információk
Folyamatábrák
Videók
Üzemeltetési hírek

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Az eÁFA rendszer sajátosságai és informatikai hasznosíthatósága a könyvvizsgálati munkában; Horváth Tibor főosztályvezető, NAV Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztály; Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Informatikai Tagozat; 2024. január 29. (prezentáció PDF-ben)
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az áfabevallás elkészítésnek megkönnyítése céljából hozta létre az elektronikus áfarendszert, az eÁFÁ-t, amelynek segítségével az online felületen keresztül vagy gép-gép kapcsolaton is van lehetőség nyílik az áfabevallási kötelezettség teljesítésére. Információs videónkban a felület legfontosabb funkcióit mutatjuk be.
Az eÁFA rendszer felületének bemutatása; Magyar Könyvvizsgálói Kamara; YouTube; 2024. február 13.

További ismertetések
NAV eÁfa rendszer – elkezdődött az áfabevallás elkészítésének új korszaka?; Czöndör Szabolcs; Számlázz.hu; 2024. február 15.

eÁFA rendszer magyarázata: Az elektronikus áfa-nyilvántartás alapjai; Révai Csaba; Bookkeepie; 2024. január 30.

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től. Videófelvétel online konferenciáról; Cégvezetők Klubja; 2024. március 13.
Konferenciavideó: Horváth Tibor főosztályvezető-helyettes (NAV), az eÁFA munkacsoport vezetője (fizetős videó)

Technika, tudomány, MI

MI-rendszerek biztonsága: az Egyesült Királyság és az USA közös egyezménye a biztonságos MI-tesztelésekről

„Az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok aláírta a közös munkát biztosító mérföldkő jelentőségű egyezményt a fejlett MI teszteléséről.

Ez az első kétoldalú a témában: a hétfőn aláírt szerződés szövege szerint a két ország együtt fog működni, hogy a mesterséges intelligencia eszközei és az azokat támogató rendszerek biztonságosságát szolgáló stabil, megbízható módszerek kidolgozásra kerüljenek.

A brit technológiával foglalkozó miniszter Michelle Donelan szerint az egyezmény a Bletchley Parkban megrendezett 2023-as novemberi MI Biztonság Csúcstalálkozón fogalmazódott meg. Az eseményen a legfőbb AI vállalatok vezérigazgatói is részt vettek, mint pl. az OpenAI megalkotója Sam Altman, a Google DeepMind egyik fő alapítója, Demis Hassabis, de a milliárdos üzletember és techguru Elon Musk is megjelent. A találkozón amerikai és brit részről megalapításra került az AI Safety Institutes, amelynek célja a nyílt és zárt forráskódú AI rendszerek értékelése.

A két országban a legtöbb MI-vel foglalkozó vállalat önmagát szabályozza. Jelenleg a kizárólag USA-ban tevékenykedő vállalatok még hajlanak az együttműködésre, de a szabályozó hatóságok jelenleg még elég megengedőek. A hatóságok még például nem kértek hozzáférést olyan érzékeny adatokhoz sem, amit a cégek nem szívesen osztanának meg; példának okáért az, hogy mennyire környezetszennyező a mesterséges intelligenciák működtetése.

Az Európai Unió mesterséges intelligenciákról szóló törvénye, amely hamarosan beiktatásra kerül, pontosan az ilyen érzékeny adatokat fogja megkövetelni némely MI rendszertől, mint pl. milyen veszélyeket hordoz magában, és milyen adatokat használ fel a működéséhez. Ezek az intézkedések rendkívül lényegesek, miután az OpenAI bejelentette, hogy a „magas kockázat” miatt nem fogja piacra dobni a hangutánzó szoftverét.

Az amerikai kereskedelmi miniszter Gina Raimondo szerint a megállapodás segíteni fog a kormányoknak a mesterséges intelligencia mélyebb megértésében, így képesek lesznek jobb iránymutatást adni a fejlesztésekben is.”

Forrás:
AI Biztonság: Az Egyesült Királyság és az USA aláírt egy közös egyezményt a biztonságos AI tesztelések lefolytatásáról; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2024. április 4.
AI Safety: UK and US sign landmark agreement; Liv McMahon, Zoe Kleinman; BBC News; 2024. április 1.

Nem használható a Microsoft Copilot az USA Kongresszusának gépein

„A dolgozók a magáncélra használt eszközeiken továbbra is használhatják a generatív MI-szolgáltatást, de a hivatali gépeken nem. Az érzékeny kormányzati információk lehetséges kiszivárgásának problémájára az év „későbbi részében” kínálhat kockázatcsökkentő intézkedést a Microsoft.

A Kongresszus előírta, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának munkatársai a továbbiakban nem használhatják a Microsoft Copilot szolgáltatást a kormányzati munkaeszközeiken. A Kiberbiztonsági Hivatal ugyanis kockázatosnak ítélte a Copilot használatát, mivel azon keresztül érzékeny, az intézményhez tartozó információk kerülhetnek a „nem a ház által jóváhagyott felhőszolgáltatásokba”, tehát külső felekhez.

Bár a tisztviselőket semmi sem akadályozza meg abban, hogy saját telefonjaikon és laptopjaikon használják a Copilotot, a Kongresszus tulajdonában lévő összes Windows-eszközön le lesz tiltva a Microsoft generatív MI-szolgáltatása.

Már több mint egy éve, hogy a Kongresszus ugyanígy korlátokat szabott a ChatGPT belső használatának, az alkalmazottak számára tilos a chatbottal való beszélgetés a munkahelyi eszközökön, de a fizetős, szigorúbb adatvédelmi beállításokat használó verziót továbbra is elérhetik. Korábban már más cégek példáján is felmerült, hogy a generatív chatbotokkal folytatott párbeszédek felhasználása miatt érzékenyebb szervezeti információk kerülhetnek illetéktelen felekhez, emiatt több helyen korlátozták a dolgozók hozzáférését az ilyen szolgáltatásokhoz.

A Microsoft közleménye szerint a kormányzati felhasználók esetében érthető mód magasabban van a léc biztonsági követelmények terén, így aktívan dolgozik egy olyan szövetségi és kormányzati felhasználásra szánt verzión, ami szigorúbb védelmet jelenthet, de hogy a megoldást mikor fogja leszállítani, azzal kapcsolatban még nem osztott meg pontos ütemtervet, csak hogy valamikor az év későbbi részében lehet rá számítani.”

Forrás:
Betiltották a Microsoft Copilotot a kongresszus gépein; Dömös Zsuzsanna; 2024. április 3.
Lásd még:
Scoop: Congress bans staff use of Microsoft’s AI Copilot; Andrew Solender, Ina Fried; Axios; 2024. március 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Havonta 150 ezer forintot a postákon is lehetséges lesz költségmentesen, készpénzben felvenni

„2014 februárjától a lakosság havonta két alkalommal, összesen 150 ezer forintig költségmentesen vehet fel készpénzt a bankautomatákból. Annak érdekében, hogy az állampolgároknak minél szélesebb körben legyen lehetősége élni az ingyenes készpénzfelvétellel, a Nemzetgazdasági Minisztérium módosító indítványt nyújtott be.

A javaslat arra irányul, hogy a jövőben a postákon is elérhetővé váljon az ingyenes készpénzfelvétel. A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/7730. számú törvényjavaslathoz a Nemzetgazdasági Minisztérium olyan módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága felé, amely a lakosság számára lehetővé teszi, hogy a jövőben a bankjegykiadó automaták mellett a postai ügyfél kiszolgálási pontokon is ingyenesen felvehető legyen havonta két alkalommal, összességében legfeljebb 150 ezer forintnyi készpénz. A szolgáltatás a Posta elszámoló központot működtető intézmény által üzemeltetett POS terminál útján válik elérhetővé.
A kormány döntése értelmében 2023 júliusától van a lehetőség a vásárlással egybekötött készpénzfelvételre, legfeljebb 40 ezer forintos értékben, így a jelenlegi módosítás tovább növelheti a készpénzfelvétel lehetőségét, ezáltal segítve és javítva azon településeken élők helyzetét és életminőségét, ahol nem elérhető bankautomata, de posta működik.”

Forrás:
Jelentősen bővülhet a lakossági készpénzfelvétel elérhetősége, havonta 150 ezer forintot a postákon is lehetséges lesz felvenni; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. április 4.
Lásd még:
T/7730 A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; 2024. március 12-

A digitalizáció hozzájárul az élelmiszeripar versenyképességének növekedéséhez

„A technológiai fejlődés és az informatikai eszközök térnyerése forradalmasíthatja az élelmiszeripart, lehetőségeket teremtve az átláthatóság, hatékonyság és biztonság terén – jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, a Cibus Hungaricus Alapítvány Konferenciáján.

Az államtitkár rámutatott, hogy a digitalizáció sokféleképpen járul hozzá az élelmiszeripar versenyképességének növeléséhez: lehetővé teszi a jobb minőségű és biztonságosabb termékek létrehozását, elősegíti az átláthatóbb ellátási láncok kialakítását, valamint ösztönzi az innovációt és a termékfejlesztést. Fontos, hogy a termőföldtől az asztalig nyomon követhető legyen az élelmiszer, mert ez garantálja a minőséget és a biztonságot. Az egész folyamat láthatósága, a vetőmagtól vagy az állat megszületésétől egészen a feldolgozott élelmiszer értékesítéséig, kiemelt jelentőséggel bír a fenntartható és biztonságos élelmiszeripar megteremtésében.

Dr. Nobilis Márton kiemelte, hogy a közétkeztetés 1,2 millió ember napi ellátását biztosítva kulcsszerepet játszik az élelmiszeriparban. A digitalizáció segítségével könnyebben megismerhetők az étkezési igények és preferenciák. Így az éttermek vagy intézmények pontosabban tudják megtervezni és elkészíteni az ételeket. Ennek eredményeként a készletek és beszerzési folyamatok jobban optimalizálhatók, gazdaságosabb és fenntarthatóbb lesz az üzemeltetés, kiszámíthatóbbá válnak az igények, ami által csökkenhet az élelmiszerhulladék mértéke is.

Az államtitkár az élelmiszeripar digitalizációjában az agrárszakképzés fontosságát is hangsúlyozta, az újításokra legfiatalabb generáció ugyanis sokkal fogékonyabb. Az oktatásban történő digitalizáció lehetőséget teremt az innovatív megoldások gyorsabb elterjedésére és az iparág további megerősítésére. Az Agrárminisztérium elkötelezett amellett, hogy az élelmiszeriparban is támogassa a legmodernebb technológiák alkalmazását mert így megkönnyíthető az ágazat versenyképességének növekedése.”

Forrás:
A digitalizáció hozzájárul az élelmiszeripar versenyképességének növekedéséhez; Agrárminisztérium; 2024. március 4.

Fenntartható fejlődés

290 ezer okosmérőt telepítenek Magyarországon

„Több mint 165 ezer új okosmérőt telepít szolgáltatási területén az E.On Hungária, a beruházás az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) programjának keretében, a magyar kormány előfinanszírozása mellett folyik.

A kormány azért döntött az előfinanszírozás mellett, mert különösen fontosnak tartja, hogy ezek a beruházások minél előbb megvalósuljanak. A program során 20 milliárd forintos keretösszegből telepítenek 290 ezer okosmérőt, ennek több mint felét az E.ON Hungária.

Már több mint 6000 megawattnyi napelemes kapacitás termel a magyar hálózatra, a paksi atomerőmű 2000 megawattos kapacitással rendelkezik. A fő kihívást az jelenti, hogy a naperőművek időjárásfüggők, a napsütéses órákban termelnek, ezért egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az energiatárolásnak. Tároló létesítmények építésére mintegy 200 milliárd forintot különítettek el különböző pályázatok formájában.

A kormány szeretné tovább növelni a megújuló energiaforrások részarányát. Célul tűzték ki a jelenlegi 6000 megawattnyi napenergia megduplázását 2030-ra, emellett számítanak a szélenergiára, illetve vizsgálják a geotermia és a biogáz szélesebb körű hasznosítását.

Az ellátásbiztonság érdekében szükség van alaperőművekre, ezért tervezik a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását, továbbra is kitartanak Paks II. építése mellett, valamint a kiegyenlítő energia termelése miatt három kombinált ciklusú gázerőmű-blokkot szeretnének telepíteni a következő években.”

Forrás:
290 ezer okosmérőt telepítenek Magyarországon; Energiaügyi Minisztérium; 2024. április 4.
Lásd még:

„Több mint 165 ezer új okosmérőt telepít szolgáltatási területén az E.On Hungária. A 10,1 milliárd forintos beruházás az európai uniós helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz (RRF) programjának keretében, a magyar kormány előfinanszírozása mellett folyik – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára a projekt csütörtöki budapesti bemutatóján.

Steiner Attila hangsúlyozta: a kormány azért döntött az előfinanszírozás mellett, mert különösen fontosnak tartja, hogy ezek a beruházások minél előbb megvalósuljanak.

A program során 20 milliárd forintos keretösszegből telepítenek 290 ezer okosmérőt, ennek több mint felét az E.ON Hungária – jelezte.

Guntram Würzberg, az E.ON Hungária csoport elnök-vezérigazgatója elmondta: az áramfogyasztást mérő hagyományos berendezéseket felváltó újgenerációs eszközök előnyei közé tartozik egyebek mellett, hogy távolról is leolvashatók és az ügyfelek pontosabb információt kaphatnak a saját fogyasztásukról.”

Forrás:
Több mint 165 ezer okosmérőt telepít az E.ON Hungária; Hrklikk / MTI; 2024. április 4.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Apró, de fontos változás az EU-s kiberbiztonsági tanúsítási rendszerben

„Kivettek az EUCS-ből egy olyan követelményt, amely hátrányosan érintette a nem uniós felhőszolgáltatókat.

Enyhítettek az Európai Unió kiberbiztonsági tanúsítási rendszer, az EUCS (EU Cybersecurity Certification Scheme) felhőszolgáltatókra vonatkozó szabályain, értesült a Reuters.

Az Unió kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA által kidogozott eredeti tervezet szerint a nem uniós szolgáltatók (pl. az Amazon, a Google vagy a Microsoft) csak olyan vegyesvállalaton keresztül szerezhetnék meg az EU-ból származó érzékeny adatok kezelésére jogosító kiberbiztonsági tanúsítványt, amelyet valamely uniós székhelyű partnerükkel hoztak létre, és amelyben csak kisebbségi részesedésük van. További követelmény volt, hogy a vegyesvállalatok esetében az EU felhőszolgáltatókra vonatkozó jogszabályai elsőbbséget élveznek a nem uniós jogszabályokkal szemben.

A Reuters szerint a szöveg új változatában már nem szerepel ez a megkötés, azaz nem követeli meg a szállítóktól, hogy függetlenek legyenek a nem uniós jogszabályoktól.

Az ENISA tervezetével szemben külső és belső kritikák is megfogalmazódtak. Egy 2023 tavaszán publikált tanulmány szerint a szabályozás egyértelműen politikai indíttatású, melynek célja, hogy kiszorítsa – vagy legalább visszaszorítsa – az EU-n kívüli szolgáltatókat. De a tanulmány készítői szerint egy ilyen szabályozás összességében a felhőszolgáltatásokat használó uniós vállalkozásokat is hátrányosan érinti.

A tanulmány egyébként reális veszélynek látta, hogy a korlátozások elfogadása megágyazna annak, hogy más adatintenzív ágazatokat (energetika, egészségügy, autonóm vezetés stb.) is hasonló módon szabályozzanak. Az elemzés készítői szerint a diszkriminatív intézkedésre az EU kereskedelmi partnerei megtorló intézkedésekkel válaszolhatnak.

Érthető módon a leginkább érintett (elsősorban amerikai) vállalatok a kezdetektől kritizálták a tervezetet, de a globális piacokon jelenlevő európai bankoknak, biztosítócsoportoknak, sőt egyes startupoknak sem nagyon tetszett. Utóbbiak szerint a politika felülírja az innovációt, és akadályozza az uniós vállalkozások növekedését.

Szuverenitás vs hatékonyság?

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság 2020-ban mutatta be azt a digitális stratégiát, amelynek legfőbb célja az EU „technológiai szuverenitásának” megteremtése. Az EUCS is ennek a szellemében született.

Eközben a nagy amerikai szolgáltatók komoly beruházásokba fogtak azért, hogy be tudjanak szállni az egyre növekvő – és jövedelmező – kormányzati felhőpiacba. Az Oracle például hivatalosan tavaly jelentette be az EU Sovereign Cloud szolgáltatását, amely teljes egészében az EU-ban működik, és elkülönítették az Oracle többi felhős régiójától.

Az EU döntéshozóit azonban az ilyen bejelentések kevéssé nyugtatták meg. Megfogalmazódtak kiberbiztonsági aggályok (illegális állami megfigyelések), de a szabályozási keret kialakítását a piaci viszonyok is vezérelték. Az EU felhőpiacának közel háromnegyedét ugyanis a három nagy szolgáltató, az Amazon, a Google és a Microsoft uralja.

Az EUCS módosított tervezetét már vizsgálják a tagállamok.”

Forrás:
Apró, de fontos változás az EU-s kiberbiztonsági tanúsítási rendszerben; Bitport; 2024. április 4.

Szakirodalom

Elkészült a „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” című értékelő jelentés

„A HÉTFA Kutatóintézet és az Equinox Consulting Kft. szakértői a Miniszterelnökség megbízásából átfogó értékelést készítettek „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” címmel.

A 2022-2023 folyamán zajló értékelés statisztikai adatokra épülő kiválasztási szempontrendszer alapján lehatárolta Magyarország potenciális belső perifériáit. Az értékelés részletesebben vizsgál Magyarország mind a hat gazdaságfejlesztési zónájából egy-egy érintett térséget, illetve közülük kiválasztásra került két mintatérség, a Marcal mente és Nyugat-Nógrádban a Börzsöny-Cserhát vidéke, ahol dokumentumelemzésen, statisztikai és fejlesztéspolitikai adatok elemzésén, interjúk és műhelybeszélgetések lefolytatásán túl a helyi szereplők igényein alapuló térségfejlesztési akcióterv is készült.

Az értékelés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) megújításának folyamatát segíti azáltal, hogy mintát biztosít a beavatkozási célterületek akcióterveinek megalapozására és módszertani megközelítésére vonatkozóan, valamint javaslatokat fogalmaz meg a területpolitika beavatkozási célterületeinek intézményrendszerével kapcsolatban…”

Forrás:
Elkészült a „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” című értékelő jelentés; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2024. április 2.
—

„A HÉTFA Kutatóintézet és az Equinox Consulting Kft. szakértői a Miniszterelnökség megbízásából átfogó értékelést készítettek „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” címmel.

A 2022-2023 folyamán zajló értékelés statisztikai adatokra épülő kiválasztási szempontrendszer alapján lehatárolta Magyarország potenciális belső perifériáit. Az értékelés részletesebben vizsgál Magyarország mind a hat gazdaságfejlesztési zónájából egy-egy érintett térséget, illetve közülük kiválasztásra került két mintatérség, a Marcal mente és Nyugat-Nógrádban a Börzsöny-Cserhát vidéke, ahol dokumentumelemzésen, statisztikai és fejlesztéspolitikai adatok elemzésén, interjúk és műhelybeszélgetések lefolytatásán túl a helyi szereplők igényein alapuló térségfejlesztési akcióterv is készült.

Az eredmények szerint a belső perifériák a nagyobb városok, magasabb rendű út- és vasútvonalak által kirajzolódó fejlettebb centrumtérségek árnyékzónájában fekszenek, illetve zárványként jelennek meg. A nagyobb foglalkoztatási és szolgáltató központok a belső periféria térségekből nehezebben elérhetők. Környezetükhöz képest elmaradottabbak, jellemzően vidékies-falusias karakterű térségek, gazdasági teljesítményük szerényebb, társadalmi jellemzőik kedvezőtlenebbek. Az egyes belső perifériák általában különböző karakterű térségeket, járásokat foglalhatnak magukba, nem rendelkeznek egy jól meghatározható, közös térszervező központtal, nem alkotnak szerves egységet. Ebből fakadóan a belső perifériákat a külső kapcsolatok gyengesége jellemzi, emellett pedig a belső kapcsolatok sűrűsége és intenzitása is alacsony. A belső perifériák ugyanakkor pozitív jellemzőkkel, erőforrásokkal és lehetőségekkel is bírnak: jellemző a természetközeli területek jelenléte, a kihasználatlan és kedvezőbb árú földterületek és ingatlanok rendelkezésre állása, egyedülálló természetű kulturális tőke, történelmi örökség jelenléte, valamint a fejlesztések generálására alkalmas szerveződések.

Az értékelés javaslatainak fő üzenete, hogy a belső periféria térségben jelentkező társadalmi-gazdasági-infrastrukturális elmaradottság felszámolására irányuló fejlesztéspolitikai törekvéseken túl szükséges az igazgatási-hatalmi-politikai térben jelentkező peremhelyzetet is oldani, a térségeken belüli és a térség határain túlmutató kapcsolatok sűrűségének és intenzitásának fejlesztésén keresztül. A fejlesztési irányok kijelöléséhez szükséges azokat a helyi társadalom és gazdaság igényeihez, szükségleteihez és vágyaihoz illeszteni. Tekintettel arra, hogy sok helyütt nem állnak rendelkezésre kiforrott elképzelések a jövőről, ezekben az esetekben elengedhetetlen a jövőkép megszületéséhez szükséges körülmények megteremtése, és a helyi-térségi innovációs és cselekvőképesség elősegítése.

Az értékelés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) megújításának folyamatát segíti azáltal, hogy mintát biztosít a beavatkozási célterületek akcióterveinek megalapozására és módszertani megközelítésére vonatkozóan, valamint javaslatokat fogalmaz meg a területpolitika beavatkozási célterületeinek intézményrendszerével kapcsolatban.”

Forrás:
Belső perifériák a fejlesztéspolitikában; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2024. április 2.
—-

„Az értékelés átfogó célja, hogy statisztikai adatokra épülő kiválasztási szempontrendszer alapján azonosítsa Magyarország belső perifériáit, melyek a társadalmi–gazdasági elmaradottságból, hálózati kapcsolatok hiányából, egy fejlettebb térségen belüli viszonylagos lemaradásból alakultak ki. Az értékelés keretében gazdaságfejlesztési zónánként egy-egy térség részletesebb vizsgálatára került sor, továbbá ezek közül két mintatérség került kiválasztásra – Marcal menti térség és Nyugat Nógrád – ahol az értékelők – mélyebb szociológiai vizsgálaton és a helyi szereplők személyes megismerésén is alapuló – akciótervet dolgoztak ki a térség fejlesztésére. Az értékelés javaslatokat fogalmazott meg a területpolitika beavatkozási célterületeinek intézményrendszerére, segítve ezzel az OFTK megújítási folyamatát.

Az értékelést a Miniszterelnökség megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és az Equinox Consulting Kft. végezte 2022-2023-ban…”

Forrás:
Belső perifériák a fejlesztéspolitikában; Pályázati Portál; 2023. november 30.

Győr Megyei Jogú Város közgyűlése elfogadta a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát

„A győri közgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta a HÉTFA közreműködésével készült Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát és a TOP Plusz Városfejlesztési Programtervet.

A dokumentumok a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus tervezési időszakához kapcsolódóan jöttek létre. Az új forrásallokációs rendszerben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz támogatásaiból az ország negyvenkét legjelentősebb városának jutó közel 500 milliárd forint forrásból Győr több, mint 14 milliárd forintra jogosult. Ezen forrás felhasználásának feltétele az integrált városi stratégia elkészítése, amelyben a város megfogalmazza, miként kívánja felhasználni a számára rendelkezésre álló összeget.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ közreműködésével, ezen elvárásnak megfelelően alkotta meg a 2021-2027-es évekre szóló Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját (rövidítve FVS), valamint a TOP Plusz Városfejlesztési Programtervét (TVP)…”

Forrás:
Győr Megyei Jogú Város közgyűlése elfogadta a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2024. április 4.
Győr Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája; Győr Megyei Jogú Város Honlapja; 2024. április 5.

15. szám, 2024. április 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom