Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Hamarosan elkészül Magyarország megújított MI-stratégiája
Tárgyszavak: Magyarország, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, Mesterséges Intelligencia (MI) — Magyarország, Palkovics László, Rigó Csaba Balázs
Jelentősen fog javulni az ország vízmegtartó képessége
Tárgyszavak: Agrárminisztérium (AM), éghajlati válság, fenntartható vízgazdálkodás, Hubai Imre, klímaválság, Magyarország, vízügy, vízvisszatartás
Már a Magyar Telekomhoz is beléphetsz a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással
Tárgyszavak: Digitális Állampolgár (DÁP)-alkalmazás, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyar Telekom, Magyarország, piaci szolgáltatók

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hamarosan elkészül Magyarország megújított MI-stratégiája

„A Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) hamarosan a kormány elé kerülhet Magyarország megújított Mesterséges Intelligencia Stratégiája, mondta a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) konferenciáján.

Palkovics László üdvözölte, hogy ma már belföldön is számos intézmény követendő módon használja a mesterséges intelligenciát (MI), amit ma már sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni. A 2020-ban megjelent magyar MI-stratégia jelentős változásokat indított el belföldön, fenntartások helyett egyre többen összpontosítanak a benne rejlő lehetőségekre, de a gyorsuló technológiai fejlődés szükségessé tette a felülvizsgálatot. A folyamatok sebességét látva már most biztosnak látszik, hogy néhány éven belül a megújított stratégia is átalakításra szorul majd.

Az MI-t Palkovics László szerint ma már minden fejlett ország stratégiai eszköznek tekinti, alkalmazása világszerte felértékelődik.

Belföldön a legfontosabb feladatok egyike az adatgazdaság hatékonyabb működtetése, hiszen Magyarország rendkívül jelentős adatbázisokkal rendelkezik, ám a bennük rejlő lehetőségek nem hasznosulnak megfelelően, mondta. A kormánybiztos a következő időszak feladatai közül kiemelte az MI társadalmi hasznosítását az államigazgatásban, a közszolgáltatásokban, az ügyintézésben, de szerinte a közlekedésben, adózásban, pénzügyben, egészségügyben vagy akár a személyes kompetenciafejlesztésben is jól hasznosulhatna. A technológiai MI-alkalmazások segíthetnének a tesztkörnyezet biztosításában, autonóm járműveknél és önvezető rendszerekben.

Palkovics László szerint Magyarországon az autóipari háttérre alapozva humanoid robotok gyártása is elkezdődhet, de a védelmi szektorban, intelligens védelmi rendszerek fejlesztésében is fontos szerepet tölthetne be az MI. Fontos területnek nevezte az üzleti alkalmazásokat. Nagy lehetőség előtt állhatnak az MI-vel optimalizált gyártási folyamatok, a logisztika MI-alapokra helyezve hatékonyabb ellátási láncokat eredményezhet, a kkv-kat pedig mindenképp ösztönözni kell a fejlődésre, mert ezen a téren még jelentős az elmaradásuk, jegyezte meg.

A Gazdasági Versenyhivatal (GH) elnöke összefogást sürgetett annak érdekében, hogy az MI-ben rejlő lehetőségek széles körben hasznosulhassanak. A kisvállalkozások felkészültségének javítását Rigó Csaba Balázs is fontosnak tekinti, mivel tapasztalataik szerint a technológiai fejlődés egyelőre a nagy technológiai világcégek előnyét növeli. Ebben a helyzetben a versenyhatóságok egyik fontos feladata, hogy megvédjék a fogyasztók érdekeit és a kisebb cégek piacra jutási esélyeit, hangsúlyozta. Az MI alkalmazása a GVH piacelemzése szerint javíthatná a versenyképességüket, a kis nyelvekre alapozott öntanuló rendszerek fejlesztése pedig az adatszuverenitás, az adatbiztonság vagy akár a kulturális identitás megőrzésében is fontos lehet,

Rigó Csaba Balázs kiemelte, hogy a május 30-án zárult versenyfelügyeleti eljárás eredményeképp a Microsoft vállalta, hogy 10 milliárd magyar szóból álló adatállományon fogja tanítani MI-alapú rendszereit. Várakozása szerint a vállalás javítani fogja a magyar fogyasztók felhasználói élményét, és megkönnyítheti a technológia integrálását a vállalati működésbe.”

Forrás:
Hamarosan elkészül Magyarország megújított MI-stratégiája; Medical Online / MTI; 2025. június 27.
Lásd még:
GVH-elnök: „Kiemelten fontos a koordinált együttműködés az MI nemzetgazdasági hasznosulása érdekében”; Gazdasági Versenyhivatal; 2025. június 26.

Jelentősen fog javulni az ország vízmegtartó képessége

„A már jelenleg is futó és tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi 200 millió köbméter helyett egy év múlva már másfél milliárd, jövő év végére pedig akár hárommilliárd köbméter csapadékot is vissza lehet tartani és fel lehet használni öntözésre Magyarországon – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Hubai Imre közölte, hogy az aszály elleni védekezés leghatékonyabb módszere Magyarországon a víz visszatartása, így ennek fokozására helyez hangsúlyt a kormányzat, és különféle támogatásokkal segítik a gazdákat, agrárközösségeket. Ismertetése szerint a kormányzati támogatások révén a következő időszakban – még idén – jelentősen emelkedni fog azoknak a termőterületeknek a mérete, amelyeket öntözni lehet, két-három éven belül pedig körülbelül 400-500 ezer hektáron biztosítható a mesterséges vízutánpótlás a kabinet céljai szerint – jelentette ki.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy már az elmúlt években elkezdődtek az agráriumot érintően a vízmegtartással, vízkivétellel kapcsolatos fejlesztések, így sok helyütt a technikai eszközöket korszerűsítették, árapasztó tározókat hoztak létre, ennek köszönhetően idén már mintegy 200 millió köbméter csapadékot tudnak visszatartani és felhasználni Magyarországon. Egy év múlva ez a szám már másfél milliárd köbméter lesz és a jövő év végére elérheti a hárommilliárd köbmétert, ami másfél balatonnyi vízmennyiségnek felel meg, s amelyet az aszállyal leginkább sújtott 1,2 millió hektáron lehet visszatartani majd – emelte ki az államtitkár.

Jelenleg mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, s évente 80-90 ezer hektárt ténylegesen meg is öntöznek a gazdálkodók, de a futó és következő években zajló fejlesztéseknek köszönhetően ennek sokszorosán történhet vízpótlás, öntözés – mondta az államtitkár. A vízvisszatartást szolgáló művek felújítását, áteresztő kapacitásuk növelését, csatornakotrásokat, -bővítéseket, új vízkivételi pontok és új vízellátási útvonalak létrehozását szolgálják azok a pályázatok, amelyekre a kormányzat forrást biztosít az agrárium számára – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák együttműködését is szeretnék ösztönözni, ugyanis a víz megtartásához, az öntözéshez kapcsolódó költségek megosztásával hatékonyabb és fenntarthatóbb ez a fajta gazdálkodási mód.

Arra a kérdésre, hogy a milyen komoly aszálykárokra lehet számítani idén, illetve, hogy megismétlődhetnek-e a 2022-es szárazságból eredő károk, az államtitkár azt mondta, hogy jelenleg némileg jobb a helyzet, mint két éve. Az árpát, a repcét már aratják, s hamarosan az őszi búzát is betakarítják, így „az ország kenyérgabonája nincs veszélyben” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ugyanakkor „a napraforgó és a kukorica kifejezetten veszélyeztetett” állapotban van, ahogy a gyümölcsösökben is nagy szükség van vízre. Közölte, hogy a nem öntözött területeken a napraforgó és a kukorica sorsa a következő napokban el is dőlhet, gyér termés várható az aszállyal sújtott területeken.

Hubai Imre a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendégeként arról beszélt, hogy a közelmúltban aszályvédelmi gyakorlatot tartottak az Alföldön, amely azt mutatta, hogy a magyar vízügy a szóba jöhető területeken felkészült a vízhiány pótlására a felszíni vízfolyásokból.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány szándékai szerint az ország öntözési, vízpótlási potenciáljának növelésében egyre inkább partnerek nemcsak a gazdák, hanem a társadalom is, a hiányzó víz pótlásához pedig megvannak a technológiák és az országon keresztülhaladó folyókkal pedig a természet nyújtotta lehetőség is. A csatornák karbantartottsága, feltöltöttsége, fejlesztése, a vízérhálózat tágítása, bővítése, a visszaállító kapacitás jelentős mértékű bővítése és a tározás fejlesztése szerepel a következő hónapok és évek feladatai között – emelte ki.”

Forrás:
Jelentősen fog javulni az ország vízmegtartó képessége; Agrárminisztérium (AM); 2025. június 23.

Már a Magyar Telekomhoz is beléphetsz a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással

„Megérkezett az első a piaci szervezet a Digitális Állampolgárság Programba.

2025. június 1-től csatlakozhatnak a Digitális Állampolgárság Programhoz a piaci szervezetek, ami azt jelenti, hogy rövidesen a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás segítségével tudsz majd belépni a szolgáltatók online ügyintézési felületeire, így nem szükséges külön regisztrálni vagy egyeztetni a személyes adataidat az ügyintézés során.

A piaci szervezetek közül elsőként a Magyar Telekom csatlakozott, ami azt jelenti, hogy már a Telekom webes ügyintézési felületére is beléphetsz a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással, sőt, a flipes ügyeid intézésekor és a Telekom mobilalkalmazásában is megteheted ezt.

Ez azt jelenti, hogy új ügyfélként így nem kell külön regisztrálnod és adatokat egyeztetned az ügyintézéshez, például szolgáltatások megrendeléséhez, ha pedig már ügyfél vagy, akkor mostantól egyszerűbben, gyorsabban és mégis biztonságosan azonosíthatod magad. Ezzel még egyszerűbbé és gyorsabbá válik az online ügyintézés.

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással már eddig is mintegy kétszáz állami ügyintézési felületre tudtál bejelentkezni, ehhez az év során tíz közműszolgáltató – az MVM és több vízműszolgáltató – is csatlakozott. A piaci csatlakozás elindulásával pedig rövidesen akár bankszámlanyitáshoz, közmű- és további telekommunikációs szolgáltatások megrendeléséhez is elég lesz a mobilalkalmazás.

Emellett jelenleg is további 125 pénzügyi, telekommunikációs és közműszolgáltató dolgozik a bevezetésen, így hamarosan újabb csatlakozókról számolhatunk be!”

Forrás:
Már a Magyar Telekomhoz is beléphetsz a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással; Digitális Állampolgárság Program (DÁP); 2025. június 26.

Közigazgatás, politika, jog

Komoly kritikákat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék az egyedi kormánydöntéseken alapuló állami támogatások kifizetéséről

„Komoly kritikákat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék friss elemzése az egyedi kormánydöntéseken alapuló állami támogatások kifizetéséről. Eszerint a kormány több szempontot nem vizsgált meg kellő körültekintéssel akkor, amikor döntött arról, hogy hol és milyen céllal létesüljön egy-egy beruházás – mondta az InfoRádióban Szabó Dániel, a Portfolio elemzője.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss elemzése éles kritikát fogalmaz meg a kormány stratégiájáról: a rendszer nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, sőt, egyes esetekben valós költségvetési torzításokat is eredményezhet. A jelentés részletesen vizsgálta a támogatások hátterét, indoklását, módszertanát és gazdasági hatásait, és egy átfogó reformjavaslatot is megfogalmazott.

„Az Állami Számvevőszék számos olyan pontot emelt ki a jelenlegi egyedi kormánydöntésekkel adott állami támogatásokkal kapcsolatban, amelyeket már többször hangoztattak elemzők is, szakértők is, és felróttak, hogy a magyar kormány amikor különböző külföldi beruházó társaságok támogatásáról dönt, akkor ezeket nem veszi figyelembe” – mondta az InfoRádióban Szabó Dániel, a Portfolio elemzője, és felidézte, hogy az elmúlt időszakban például az akkumulátorgyárak kapcsán is nagyon sokszor merültek fel környezeti és energiaellátásbeli aggályok, és az ÁSZ egyik kritikája az, hogy miután a kormány a támogatási döntések meghozatalakor a Magyar Beruházásösztönző Ügynökség modelljét alkalmazza, annak nem része az, hogy a környezeti és energetikai hatásokat megnézzék, vagy azt sem, hogy esetleg mennyi víz kell egy beruházáshoz.

Rámutatott az ÁSZ egy másik aggályára is: a hatástanulmány arra korlátozódik, hogy az adóbevételek hogyan változnak, a költségvetési megtérülésnek nem jár utána.

„Ha például teremt egy beruházás 4500 új munkahelyet egy megyeszékhely közelében, akkor még az alternatív költségeket is figyelembe kellene venni, vagyis azt, hogy mi történne, ha ezeket a költségvetési forrásokat valamilyen más állami feladatra fordítanák, és nem lenne-e esetleg akkor nagyobb haszna” – vetette fel az elemző.

A harmadik, amit elemzők sokszor emlegetnek: a járműiparban sok olyan állás jött létre, amelynek nem túl magas a hozzáadott értéke, a kormány viszont a „beszállítói kapcsolatokkal” érvelt, valamint a magyar cégek bekapcsolódási lehetőségével. „Viszont az Állami Számvevőszék szerint ezeknek a beszállítói kapcsolatoknak az értékelése nem történik meg megfelelően, és amikor ők érdeklődnek erről, akkor az állami beruházásösztönző ügynökség üzleti titokra hivatkozik, és nem adja át ezeknek az elemzéseknek a mélyebb részét” – nyomatékosította Szabó Dániel.

Az ÁSZ elemzése a 2020 óta eltelt időszakot vizsgálta, ez idő alatt több mint 10 ezer milliárd forintnyi nettó közvetlen tőkebefektetés érkezett Magyarországra. Ennek a pénznek azonban a kétharmada nem friss tőkeérkezést jelent, hanem újra befektetett jövedelmet, vagyis a már jelenlévő cégek ezt az összeget akár mondjuk a kapacitásaik bővítésére, béremelésekre vagy más egyéb tényezőkre, amelyek a termelésre kihatással lehettek, fordították; a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 2024 második negyedévére egyébként a 2010 óta tartó időszakban elérte a 42 ezer milliárd forintot, viszont az ÁSZ által vizsgált időszakban ez valójában 2400 milliárd forint volt, és ehhez több mint 800 milliárd forintot ítélt oda különféle vállalati projektek támogatására a magyar állam.

Szerinte bár túlzás olyat állítani, hogy a pénzeket úgy osztotta el az állam, hogy nem vizsgálta teljeskörűen azt, hogy milyen környezeti problémákat kell orvosolni, hogyha létesül egy beruházás egy adott területen, milyen a megtérülése, mert ezeket az infrastrukturális szempontokat egyébként figyelembe veszik, és amikor az Európai Bizottság felé a magyar kormány kommunikálja az egyedi kormánydöntésen alapuló állami támogatásokat – ugyanis ezt Brüsszelben mindig engedélyeztetni kell a nagyobb összegű hozzájárulások és ösztönzők esetében –, akkor jellemzően az érvelésben fel szokott merülni az, hogy a lakosságnak komoly hasznot jelent az, hogy ezeket az infrastruktúrákat kiépítik.

Az ÁSZ-jelentés megállapítása szintén, hogy a magyar állam úgy áll neki ezeknek az építési terveknek, hogy abban mondjuk nem számol a környezeti hatásokkal – például a vakolatréteget nem a klimatikus viszonyokhoz igazítja –, de nem vizsgálják esetleg azt sem szempontként, hogy mi történne, ha a házépítés helyett mondjuk a meglévő ingatlant újítaná fel a tulajdonos.”

Forrás:
Elemző: súlyos kritikákkal illette az Állami Számvevőszék a kormányzati beruházástámogatások rendszerét; Infostart / InfoRádió; Sipos Ildikó; 2025. június 26.
ÁSZ-kritika a magyar állami beruházástámogatásokról (MP3)
Lásd még:
Lesújtó kritikával illeti a magyar gazdaságpolitika alapkövét az Állami Számvevőszék; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2025. június 26.
Joó István: torz képet fest az ellenzéki sajtó a hazai beruházásösztönzésről; Mandiner.hu; 2025. június 26.
Külföldi működőtőke beruházásokhoz nyújtott közvetlen költségvetési támogatások szempontrendszere, és azok érvényesülése – EKD támogatások odaítélésének vizsgálata; Elemzések; T/620; Állami Számvevőszék; 2025. április (PDF)

Az Állami Számvevőszék lesújtó kritikája a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalról (NKFIH)

„Az NKFIH a jogszabályi előírások ellenére a KFI programok szakmai előkészítésének és előzetes értékelése végrehajtásának eljárási szabályait nem határozta meg. A jogszabályokban foglaltak ellenére az NKFIH programértékelési tervvel nem rendelkezett, a programértékelés hatékonyságának elősegítésére módszertani útmutatókat és az alkalmazandó értékelések módszertanának részletes szabályait, az indikátorai körét nem határozta meg. A KFI programoknál előzetes programértékelést a jogszabályban előírtak ellenére nem végzett.
Az NKFIH a KFI programokban kitűzött célok megvalósítását a jogszabályokban előírtak ellenére program szinten nem értékelte, a folyamatos értékelés csak projekt szinten valósult meg. Az NKFIH a jogszabályban foglaltak ellenére nem rendelkezett a nyilvánosság számára hozzáférhető informatikai nyilvántartási rendszerrel, a programértékelés eredményét nem hozta nyilvánosságra.”

Forrás:
A kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségvetési kiadások célzott ellenőrzése a támogatást nyújtó szervezetnél című ellenőrzésről – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; Állami Számvevőszék; 2025. június 17. (PDF)

Európai Unió

A mai Európai Tanács ülés elé (2025. június 26.)

„Soron következő csúcstalálkozójukra gyűlnek ma össze az állam- és kormányfők Brüsszelben. A napirendi pontok között szerepel Ukrajna helyzete, az Unió versenyképessége és a migrációs helyzet is.

Ma délelőtt kezdődik az európai uniós állam- és kormányfők soron következő csúcstalálkozója. Az Európai Tanács (EiT) ülésén több – sok esetben átfogó témájú – napirendi pont szerepel, António Costa ugyanakkor ismét egynapos találkozót üdvözölne. A december elsején hivatalba lépő elnök egyik célként azt tűzte ki, hogy a hagyományosan két napig tartó EiT üléseket mandátuma ideje alatt egynaposra rövidíti. A mostani csúcstalálkozón hat nagyobb témakört kellene megvitatniuk a politikai vezetőknek.

Ukrajna ügyében egyfelől az ország további katonai, anyagi támogatásának lehetőségei lesznek napirenden, másfelől az ukrán csatlakozás előrehaladásának kérdése. Az Európai Bizottság még a jelenlegi ciklusban, vagyis 2029-ig szeretné lezárni – legalább – az Ukrajnával való tárgyalásokat és bővíteni az Európai Uniót (EU). Ukrajna védelmének támogatására pedig a Tanács által május végén elfogadott, európai biztonsági cselekvési (SAFE) eszköz létrehozásáról szóló rendelet, és az abban foglalt százötven milliárd eurós hitelkeret újabb lehetőséget biztosít az Unió számára. Mindkét, Ukrajnát érintő téma kapcsán vitára lehet számítani ma a tagállamok között, amelynek az lehet az eredménye, hogy egyhangúság hiányában, a márciusi EiT üléshez hasonló módon, huszonhat nemzet fogad majd csak el közös nyilatkozatot. A bővítéshez kapcsolódóan Moldova esetével is foglalkoznak majd a tagországok.

Egy másik külpolitikai téma a közel-keleti helyzet lesz. Márciusban az Európai Tanács keretében az azonnali tűzszünetet, fogolycserét, valamint a humanitárius segélyek Gázai övezetbe való eljutásának biztosítását szorgalmazták az állam- és kormányfők. Az Izrael és Irán közötti háborúval kapcsolatban az EU a diplomáciai eszközök fontosságára hívja fel a figyelmet. A konfliktus kezeléséről Emmanuel Macron francia államfő készített elő javaslatot, mely alapul szolgálhat a mai egyeztetéseknek.

A politikusok Európa versenyképességének növelésének, védelmi képességének fejlesztését, és ezekből fakadóan az Európai Unió világpolitikában betöltött szerepét is napirendre tűzik a tárgyalásukon. Eszmecserét folytatnak az egységes piac mélyítéséről, valamint az euró megerősítéséről is. A védelmi ipar támogatása és a kapacitásépítés ugyancsak kiemelt fontosságú pontnak ígérkezik. E célkitűzések okán – is – döntött a Tanács a fentebb írt SAFE eszköz létrehozásáról.

Végezetül, a migrációs helyzet kezelése is a megvitatandó témák között szerepel. Az állam- és kormányfők számára kiindulópontként szolgálhat az Európai Bizottság két javaslata is, melyek közül az egyik a visszaküldések hatékonyságát növelné és emiatt egységesebb szabályozást hoznának létre, a másik pedig a jövőre hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktum egyes elemeinek alkalmazását hozná előrébb.”

Forrás:
A mai Európai Tanács ülés elé; Kalas Vivien; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. június 6.

Az Európai Tanács következtetései, 2025. június 26.

„Az Európai Tanács június 26-án következtetéseket fogadott el Ukrajnáról, a Közel-Keletről, az európai védelemről és biztonságról, az EU helyéről a világban, a versenyképességről, a migrációról, a Moldovai Köztársaságról, a Nyugat-Balkánról, a belső biztonságról, a felkészültségről, a hibrid tevékenységekről és egyéb kérdésekről.

* Az Európai Tanács következtetései, 2025. június 26. (PDF)
* Az Európai Tanács ülése, 2025. június 26. – Ukrajna (PDF)
* European Council, 26 June 2025

Kiemelések az Európai Tanács következtetéseiből

…V. VERSENYKÉPESSÉG

26. Emlékeztetve a 2025. március 20-i következtetéseire, az Európai Tanács felszólít az EU versenyképességének további megerősítésére – többek között innováció és az európai technológiai vezető szerep előmozdítása révén, különösen az élvonalbeli technológiák területén, az uniós termelékenységi szakadék megszüntetése érdekében –, valamint az egységes piac elmélyítésére és az Unió ipari bázisának erősítésére, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett.

27. Az Európai Tanács újólag megerősíti az egységes piac célkitűzései iránti elkötelezettséget, és ismételten felszólít a – különösen a szolgáltatások és a termékek, köztük az alapvető termékek területén – még fennmaradó akadályok megszüntetésére, a széttöredezettség leküzdésére, az újabb akadályok kialakulásának megelőzésére, valamint az egységes piaci szabályok alkalmazásának és érvényesítésének javítására. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács üdvözli a Bizottságnak az egységes piac egyszerűvé, zökkenőmentessé és erőssé tételére irányuló stratégiáját, valamint az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégiáját, és felszólít a végrehajtásra irányuló munka mielőbbi megkezdésére.

28. Az Európai Tanács ismételten kijelenti, hogy különös figyelmet kell fordítani a hagyományos iparágak – nevezetesen a gépjárműipar, a hajózási és a légi közlekedési ágazat és az energiaigényes iparágak, így például az acél- és fémipar és a vegyipar – előtt álló kihívásokra. Hangsúlyozza továbbá, hogy a kkv-k továbbra is központi szerepet fognak betölteni Európa gazdasági és társadalmi szerkezetében. Az Európai Tanács emlékeztet annak fontosságára, hogy határozott előrelépés történjen a megtakarítási és beruházási unió terén.

29. Ehhez kapcsolódóan az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Központi Bankot, hogy – adott esetben az eurócsoporttal együtt – vigyék előre az euró többek között tartalékvalutaként és tranzakciós valutaként betöltött nemzetközi szerepének megerősítésére irányuló munkát.

30. Az Európai Tanács kiemeli, hogy egy ambiciózus és horizontálisan vezérelt egyszerűsítési és minőségi jogalkotási program kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa versenyképességének biztosítása szempontjából. Az Európai Tanács hangsúlyozza a „beépített egyszerűség” megközelítésének fontosságát. E tekintetben emlékeztet arra, hogy minden – azaz uniós, nemzeti és regionális – szinten további erőfeszítésekre van szükség egy egyértelmű, egyszerű, intelligens, valamint innováció- és kkv-barát szabályozási keret biztosításához, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a kiszámíthatóságot, a szakpolitikai célkitűzéseket és a magas színvonalat. Az Európai Tanács üdvözli az eddig elért eredményeket, valamint sürgeti a társjogalkotókat, hogy tartsák fenn a lendületet annak érdekében, hogy mielőbb megállapodás szülessen a Bizottság által előterjesztett egyszerűsítési csomagokról. Üdvözli, hogy a Bizottság további kezdeményezéseket szándékozik tenni. Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot és a társjogalkotókat arra, hogy a jogalkotási és a végrehajtási folyamatok egészében kerüljék el a túlszabályozást és adminisztratív terhek bevezetését.

31. A globális instabilitásra és az energiapiacokra nehezedő nyomásra, valamint ezeknek Európa versenyképességére gyakorolt hatására figyelemmel az Európai Tanács ismételten hangsúlyozza egy olyan, valódi energiaunió 2030 előtt történő létrehozásának fontosságát, amely teljes mértékben integrált és összekapcsolt uniós energiapiaccal rendelkezik, valamennyi tagállam számára szavatolva az energiabiztonságot és az energetikai rezilienciát, valamint a megfizethető és tiszta energiával való ellátás biztonságát, többek között szilárd, megbízható és biztonságos energiarendszerek, továbbá az energiatermelés növelése révén.

35. Az Európai Tanács 2025 októberében visszatér majd a versenyképesség, valamint a zöld
és digitális átállás kérdésére, hogy értékelje az elért eredményeket és további iránymutatást nyújtson…”

Forrás:
A fenti válogatás alapja: Az Európai Tanács következtetései, 2025. június 26.; Európai Tanács; 2025. június 26.

Hatályba lépett az uniós akadálymentesítési irányelv

„Holnap lép hatályba az európai akadálymentesítési irányelv az EU-ban. A mai naptól kezdve a kulcsfontosságú termékeknek és szolgáltatásoknak, például a telefonoknak, a számítógépeknek, az e-könyveknek, a banki szolgáltatásoknak és az elektronikus kommunikációnak hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékossággal élő személyek számára.

Az európai akadálymentesítési eszköz előrelépést jelent a fogyatékossággal élő személyek előtt nap mint nap álló akadályok csökkentése terén. Megkönnyíti a fogyatékossággal élő személyek teljes körű részvételét a társadalomban, például a foglalkoztatásban azáltal, hogy hozzáférhetővé teszi az informatikai berendezéseket és megkönnyíti a támogató technológiákat. Hozzá fog járulni a nagyobb mobilitáshoz is, mivel az akadálymentesség szintje Unió-szerte hasonló lesz.

A jogszabály EU-szerte közös akadálymentességi követelményeket határoz meg bizonyos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, a megfelelő betűmérettől kezdve az önkiszolgáló fizetési terminálok, az e-olvasók és az okostelefonok szövegfelolvasó funkcióiig stb. Ez egyszerűsíteni fogja a szabályokat azon gazdasági szereplők számára, akik eddig eltérő és gyakran egymásnak ellentmondó, határokon átnyúló akadálymentesítési követelményekkel szembesültek. A Bizottság a nemzeti kapcsolattartó pontokkal folytatott rendszeres találkozók révén támogatja a tagállamokat, többek között az országspecifikus kérdések kezelése érdekében.

Hadja Lahbib, az egyenlőségért, a felkészültségért és a válságkezelésért felelős biztos így nyilatkozott: „AzEU-ban mintegy 100 millió ember él fogyatékossággal. A hozzáférhetőség a társadalmi részvétel előfeltétele. Az európai akadálymentesítési irányelv a méltányosság és az igazságosság, valamint a növekedés és az innováció mérőszáma. Ez újabb lépés ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek Unió-szerte ugyanúgy élvezhessék az életüket, mint a fogyatékossággal nem rendelkezők. Ahogy ünnepeljük ezt az eredményt, hajtsuk végre és érvényesítsük azt, biztosítva, hogy ezek az új szabályok valódi és tartós változást hozzanak mindenki számára.””

Forrás:
Daily News; European Commission; 27 / 06 / 2025

Digitális közigazgatás, digitális politika

A kataszter szerepe a jövőbeli 3D-s, interdiszciplináris és integrált nyilvános térinformatikai rendszerekben

„Idén Bolzanóban került megrendezésre immár 40. alkalommal az Osztrák-Magyar Monarchia kataszteri szervezeteinek találkozója. Hazánkat Iván Gyula, a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője és Zalaba Piroska, az Agrárminisztérium osztályvezetője képviselte a kataszter, és más rendszerekbe való integrálásának témájában.

Az Osztrák- Magyar Monarchia kataszteri szervezeteinek éves találkozója ebben az évben az olaszországi Bolzanóban került megrendezésre. A festői környezetű városban immár negyvenedik alkalommal gyűltek össze Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Dél-Tirol – Trentino, Friuli Venezia Giuila, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia kataszteri és térképészeti szervezeteinek képviselői. Hazánkat Zalaba Piroska, az Agrárminisztérium osztályvezetője, illetve Iván Gyula, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője képviselte.

A bolzanói Bencés Apátságban rendezett konferenciát Christian Bianchi, Dél-Tirol Autonóm Megye kormányzóságának közművekért, vagyonkezelésért, ingatlan-nyilvántartásért és kataszterért felelős tagja nyitotta meg. Őt Peter Kasal, a bolzanói Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási hivatal igazgatója követte köszöntőjével.

A konferencia mottójához „A kataszter szerepe a jövőbeli 3D-s, interdiszciplináris és integrált nyilvános térinformatikai rendszerekben” (The Role of Cadastre in a future 3D, interdisciplinary and integrated public GIS) kapcsolódva az egyes országelőadások a meglévő és a jövőben megvalósuló, háromdimenziós információk, térinformatikai rendszerek kataszteri adatokkal való összekapcsolását, interoperabilitását tárgyalták.
Az előadások folyamát, hagyományokhoz híven, a vendéglátó Dél-Tirol-Trentino kezdte el. Majd sorrendben következtek Ausztria, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Bosznia-Hercegovina és Friuli Venezia- Giulia előadásai.

Hazánk előadását Iván Gyula, a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője tartotta „A kataszter és integrálása más rendszerekbe” (Cadastre and its integration into other systems) címmel. Előadásában megemlítette, hogy a polgári törvénykönyvek alapján a kataszter már régen háromdimenziós, csak az ábrázolása szorítkozik bizonyos esetekben két, valamint két és fél dimenzióra. Előadásában kiemelte, hogy a „Térben Tudatos Társadalom” (TTT) (a Nemzetközi Földmérő Szövetség kezdeményezése) elemei alapján a kataszter kulcsszerepet játszik a térbeli tudatosság kialakításában. Megemlítette a helyzetmeghatározó infrastruktúra nélkülözhetetlen szerepét, a műholdradar-interferometria legújabb LTK-s fejlesztéseit. Vázolta az E-ING rendszer megoldását a kataszteri feladatokra. Végül visszatérve a TTT adatintegrációs megoldási javaslatára, foglalkozott a kataszteri rendszerek más rendszerrel való integrációjával.

A konferencia záróeseménye a helyi kataszteri hivatal meglátogatása volt. Érdekesség, hogy a kataszteri hivatal egy épületben található a telekkönyvi hivatallal, mely igen kényelmes megoldást jelent mindkét intézmény számára.
A hivatalban bemutatták az ügyfélfogadást, a kataszteri térképek kezelését. Érdekes, hogy a térképek kezelésére saját fejlesztésű grafikus szoftvert használnak. A térképi adatbázisuk integrálva van a telekkönyvi adatbázissal, azonban a két intézmény külön – igaz, nem függetlenül – működik.

A konferencia zárásaként Dél-Tirol átadta a stafétát a következő, immár 41. éves találkozó szervezőinek, mely Szarajevóban, Bosznia-Hercegovinában lesz 2026-ban.”

Forrás:
Az Osztrák-Magyar Monarchia kataszteri szervezeteinek 40 éves találkozója; Iván Gyula; Lechner Tudásközpont; 2025. június 26.

Új kísérleti statisztika indult a használtautó-piacról

„Együttműködést kötött a KSH a használtautó.hu portállal
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Használtautó.hu Kft. között 2025-ben létrejött együttműködési megállapodással lehetővé vált a használtautó-piac statisztikai feltérképezése. Az eredményeket új, havi rendszerességű kísérleti statisztikaként teszi elérhetővé a hivatal. A friss kiadványt sajtótájékoztató keretében mutatták be az együttműködő felek 2025. június 23-án.

A használtautó.hu portál Magyarország legnagyobb használt- és újgépjármű piactere, ahol több mint 122 ezer járművet hirdetnek, és amit havonta 3,5-4,4 millió felhasználó látogat. A portált üzemeltető Használtautó.hu kft. és a KSH közötti megállapodás lehetőséget teremtett a használt autók piacának statisztikai jellegű felmérésére, mivel korábban nem voltak elérhetőek országos lefedettségű és megbízható használtautó áradatok. Az eredményeket mostantól havi rendszerességgel teszi közzé a hivatal. Az első megjelenés alkalmából 2025. június 23-án a KSH főépületében rendezett sajtótájékoztatón Koralewsky Márk, a Használtautó.hu Kft. üzletágvezetője és Dr. Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese mutatták be a kiadványt.

A kísérleti statisztika feltárja a hirdetett járművek kínálati ár, illetve üzemanyagtípus szerinti százalékos eloszlását, üzemanyagtípusonkénti átlagárát, a járművek kora és a megtett kilométerek száma közötti összefüggést, a leggyakrabban hirdetett járművek gyártó szerinti sorrendjét, a tíz legnépszerűbb márka átlagos életkorát és kínálati árát, valamint márkánként a kínálati átlagárat és az átlagéletkort. A Használtautó.hu-KSH kísérleti statisztika egy innovációs hungarikum, aminek segítségével könnyebben nyomon követhetővé válik a legnépszerűbb autótípusok árváltozása is.

A kiadványból többek között kiderül, hogy 2025 májusában a használt autók piacán a megjelent hirdetések közel 40 százaléka 2,5 millió forint alatti, több mint negyede 2,5–5 millió forint közötti, ötöde 5–10 millió forint közötti, míg több mint 13 százaléka 10 millió forint feletti személygépjárműre vonatkozott. A kínálat közel felét benzinmeghajtású, 42 százalékát dízelmeghajtású személygépjárművek adták. A hibrid meghajtású gépjárművek mintegy 4, az elektromosok pedig 5 százalékban voltak jelen.

A kísérleti statisztika hasznos és részletes információt nyújt az autóvásárlást tervezők, a használtautó-kereskedők, a gazdasági elemzők és döntéshozók számára a piac jellemzőinek és uralkodó trendjeinek alapos megismeréséhez. A kiadvány az alábbi linken tekinthető meg: www.ksh.hu/s/kiserleti-statisztika/kiadvanyok/hasznaltautohu-ksh-2025-majus/”

Forrás:
Új kísérleti statisztika indult a használtautó-piacról, 2025.06.23.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. június 23.

A hivatalos statisztikák tovább fejlődnek az újabb adatforrások bevonásával

„A KSH üdvözli a Statisztikai törvény módosításának elfogadását
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkötelezett a hivatalos statisztika fejlesztése iránt, a pontosság, az időszerűség és a hatékonyság növelése, valamint a költségek, a piacra kerülési idő és a válaszadói terhek csökkentése érdekében. A KSH tevékenységét a 2016. évi CLV. törvény (Statisztikai törvény) szabályozza, amely több pontban módosult 2025. június 23-án. Ennek eredményeként a Hivatal számára biztosítottá válik a hozzáférés lehetősége a civil vagy az üzleti adatgazdák által kezelt egyedi azonosításra alkalmas adatokhoz, amelyekre a Statisztikai törvényben, a hazai és nemzetközi standardokban az egyedi adatok védelme kapcsán előírt szigorú szabályok vonatkoznak.

A KSH elkötelezett a hivatalos statisztika fejlesztése iránt a pontosság, az időszerűség és a hatékonyság növelése, valamint a költségek, a piacra kerülési idő és a válaszadói terhek csökkentése érdekében, aminek nemzetközi szinten is széleskörűen bevett módja az adminisztratív adatforrások minél tágabb körének bevonása a statisztika-előállításba. A KSH jelenleg is több mint háromszáz adminisztratív adatforrást használ, és folyamatosan törekszik új adatforrások bevonására.

2025. június 23-tól módosításra került a 2016. évi CLV. törvény (Statisztikai törvény), mely a civil vagy az üzleti adatgazdák által kezelt egyedi azonosításra alkalmas adatokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítja, amelyet uniós szinten az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/3018 európai parlamenti és tanácsi rendelet is rögzít. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy kivételes esetben, a Kormány által rendeletben meghatározott adatkategóriák esetében, amikor a hivatalos statisztikai cél másképpen nem érhető el, a KSH hozzáférhessen személyes adatokhoz is. A kezelt adatokra ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket a Statisztikai törvény, a hazai és a nemzetközi standardok az egyedi adatok védelme kapcsán a KSH által kezelt valamennyi adatra előírnak.

A felhasználók céljait segítő kutatások fejlesztése érdekében a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tevékenységének gazdaságtudományokkal való kibővítése eredményeként megalakul a Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutatóintézet, amely a hazai alkalmazott kvantitatív társadalom- és gazdaságtudományi, valamint az alap- és az alkalmazott demográfiai kutatások bázisintézményévé tud majd válni. Feladatköre a kvantitatív társadalom- és gazdaságtudomány legújabb eredményeinek felhasználása, továbbá a népességtudomány elméleti és gyakorlati művelése.”

Forrás:
A hivatalos statisztikák tovább fejlődnek az újabb adatforrások bevonásával, 2025.06.26.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. június 26.
Lásd még:
2025. évi LXVII. törvény Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár

Technika, tudomány, MI

Együttműködés Kínával a mesterséges intelligencia és a fejlett autóipar területén

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos látogatást tett Pekingben, ahol három kiemelt gazdaságpolitikai egyeztetésre is sor került a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC), az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium (MIIT), valamint a kínai Pénzügyminisztérium vezetőivel.

Kína ma Magyarország legfontosabb Európán kívüli kereskedelmi partnere, a beruházási volument tekintve mind 2023-ban, mind 2024-ben a legfontosabb beruházó ország volt. Magyarország megerősítette pozícióját, mint a régió vezető kínai tőkeközpontja, hisz az összes Európába irányuló kínai befektetés 31%-át vonzotta, megelőzve Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát is. A megbeszélések célja a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének erősítése, a gazdasági semlegesség politikájának jegyében az ipari és technológiai együttműködés mélyítése, valamint a két ország közötti pénzügyi partnerség növelése volt. A megbeszélések eredményeként két stratégiai jelentőségű dokumentum is aláírásra került: az NDRC-vel egyetértési megállapodás született a mesterséges intelligencia területén történő együttműködésről, míg az MIIT-val szándéknyilatkozat aláírására került sor egy Kína–Magyarország Autóipari Együttműködési Munkacsoport felállításáról.

Az NDRC vezetőivel folytatott egyeztetésen a felek a magyar iparfejlesztési stratégia kulcsterületeit tekintették át. A tárgyalás fókuszában az önvezető járművek fejlesztéséhez kapcsolódó mesterséges intelligencia megoldások, valamint a hazai kkv-szektor versenyképességének javítása állt. A találkozó során a felek aláírták az intézmények közötti harmadik egyetértési megállapodást, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia technológiák fejlesztésére és azok ipari felhasználására irányul. A megállapodás célja a tapasztalatcsere elősegítése, a hazai kkv-k mesterséges intelligencia alkalmazkodóképességének növelése, a közös kutatás-fejlesztési projektek támogatása, valamint a ZalaZONE tesztpálya további nemzetközi integrációjának előmozdítása. Az egyezmény hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország tovább erősítse szerepét a high-tech beruházások célpontjaként.

Az MIIT-val tartott megbeszélés során a felek az autóipari ökoszisztéma fejlesztésében való együttműködést tekintették át, különös figyelemmel az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának fejlesztésére, a technológiatranszferre az önvezető autók terén, valamint az ipari termelőkapacitások magyarországi bővítésének témájára. A tárgyalás zárásaként szándéknyilatkozat született a Kína–Magyarország Autóipari Együttműködési Munkacsoport létrehozásáról, melynek célja a legfejlettebb technológiák megismerése és azok magyarországi alkalmazhatóságának elősegítése. A munkacsoport tagjai Magyarországról a témával foglalkozó szövetségek, egyetemek, az ágazatban működő hazai vállalatok mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz, miközben kínai oldalról az MIIT és az általa összeállított Fehér Listán szereplő vállalatok lesznek. Ezáltal a legfejlettebb, legbiztonságosabb működésű technológiákat ismerhetik meg a magyarországi szereplők.

Nagy Márton találkozott a kínai pénzügyminisztérium képviselőivel is, ahol a két ország közötti pénzügyi együttműködés került terítékre, valamint a megbeszélésen szó esett a Nemzetgazdasági Minisztérium és a korábbi Pénzügyminisztérium összevonásából eredő intézményi átalakulásról.

Nagy Márton hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitika fókuszában a beruházás-vezérelt növekedés, a versenyképesség javítása és a technológiai szuverenitás erősítése áll. A kormány célja, hogy a magyar autóipar a jövő kihívásaira felkészült, versenyképes és fenntartható módon működjön, melyhez az ipari szereplők aktív részvételére van szükség. Ennek eléréséhez elengedhetetlen az ágazatközi együttműködés alkalmazása a szabályozás terén, szabványok és interoperabilitási kezdeményezések alkalmazása, valamint a technológiatranszfer növelése.”

Forrás:
Kiemelt gazdaságpolitikai egyeztetések Pekingben – Stratégiai megállapodásokat írt alá Nagy Márton; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. június 25.

Amerikai-magyar kapcsolatok épülnek az MI-területén

„Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, hivatalba lépése óta második alkalommal fogadta az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját.
…
Amerikai befektetések érkezhetnek

A kormánypárti politikus azt is elárulta, hogy több olyan megbeszélést is folytatott, ahol szóba került a gazdasági kapcsolatok lehetséges bővítése:
…
Elmondása szerint intenzív tárgyalások folynak az energetika, a hadiipari és különféle technológiai együttműködések kapcsán is. Külön kiemelte, hogy találkozott David O. Sacks-szel, az amerikai elnök mesterséges intelligenciával és kriptovalutákkal foglalkozó megbízottjával, aki Trump tudományos és innovációs tanácsadói testületét vezeti:

„Úgy látjuk, hogy lenne lehetőség arra, hogy az AI-alapú technológiát használó amerikai cégek magyarországi központtal valósítsák meg az európai működésüket.”

Kicsoda David Sacks?

David Sacks amerikai technológiai és kriptovaluta-szakértő, a Szilícium-völgy egyik legismertebb befektetője. 2025 januárja óta Donald Trump elnök tudományos és technológiai tanácsadó testületének vezetője.
Korábban a PayPal operatív igazgatójaként szerzett hírnevet, majd társalapítója lett a Craft Ventures nevű befektetési alapnak, amely többek közt az Airbnb-be, a Metába, az Uberbe és Elon Musk xAI cégébe is befektetett. Musk régi barátjaként szerepe volt a Twitter-felvásárlásban is.”

Forrás:
Orbán Balázs amerikai AI-vállalatokat csábítana Magyarországra – kilőhet a tengerentúli gazdasági együttműködés; Mandiner.hu; 2025. június 26.

Bécs pályázik az Európai Unió által tervezett mesterséges intelligencia központok (AI Gigafactories) egyikére

„Bécs hivatalosan benyújtotta pályázatát, hogy otthont adjon az Európai Unió által tervezett öt mesterséges intelligencia (MI) központ egyikének. A cél, hogy a város a kontinens egyik vezető MI-csomópontjává váljon, az adatvédelem, a fenntarthatóság és a digitális humanizmus elveit követve.

Az Európai Unió öt ilyen csúcstechnológiás központ létrehozását tervezi, hogy megerősítse Európa digitális függetlenségét és globális versenyképességét. Ezek az úgynevezett „MI-gigagyárak” kulcsszerepet játszanak majd a legújabb MI-modellek fejlesztésében, tesztelésében és üzemeltetésében, miközben szigorú adatvédelmi, informatikai biztonsági és energiahatékonysági előírásoknak kell megfelelniük.

A bécsi pályázatot 2025. június 19-én írta alá Michael Ludwig, Bécs polgármestere, valamint Christian Stocker osztrák szövetségi kancellár. A kezdeményezés mögé nemcsak az osztrák kormány és a főváros vezetése állt be, hanem több közép-európai város – köztük Budapest, Pozsony és Ljubljana – is hivatalosan támogatja a projektet. A pályázat így nemcsak Bécs, hanem az egész közép- és kelet-európai régió technológiai fejlődését szolgálhatja.

A bécsi terv három fő pilléren nyugszik: a környezetvédelem, a klímatudatosság, valamint a technológia igazságos és mindenki számára hozzáférhető alkalmazása. Ez utóbbi összhangban áll Bécs „Digitális humanizmus” elnevezésű törekvésével. A pályázat kiemeli a város földrajzi és gazdasági előnyeit is: Bécs központi elhelyezkedésének és fejlett infrastruktúrájának köszönhetően könnyen megközelíthető, és ideális helyszín lehet a beruházás számára.

A projekt becsült költsége elérheti az 5 milliárd eurót, amelynek 65 százalékát a magánszektor, míg 35 százalékát közpénzek fedeznék. A megvalósítás erős állami-magán partnerségben történne, és már most több vezető osztrák technológiai vállalat is jelezte csatlakozási szándékát.

Christian Stocker kancellár szerint „Ausztria készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon Európa digitális jövőjének formálásában. Az ilyen beruházások nemcsak gazdasági lendületet adnak, de erősítik Bécs technológiai versenyképességét is.” Michael Ludwig polgármester hozzátette: „A város kiemelkedő infrastruktúrája, magas életminősége és innovációs képessége révén ideális helyszín lehet egy MI-gigagyár számára, amely tovább erősítheti Bécs gazdaságát.”

A pályázatot az Európai Bizottság bírálja el. A kiválasztási folyamat 2025 utolsó negyedévében lép új szakaszába, és a végleges helyszíneken várhatóan 2028-ban indulhatnak el az építkezések.”

Forrás:
Bécs hivatalosan is pályázik az EU MI-gigagyárára; Prím Online; 2025. június 29.
Lásd még:
„Ezen túlmenően, hogy Európa a mesterséges intelligencia fejlesztésének élvonalába kerüljön, az InvestAI program keretében egy új, 20 milliárd eurós európai alapból akár 5 mesterséges intelligencia gigagyár létrehozására is sor kerülhet. Az InvestAI program elősegíti a köz- és magánszféra partnerségeit, hogy garantálja a biztonságos befektetési környezetet, és ápolja a versenyképes és innovatív mesterséges intelligencia ökoszisztémát Európában.

A mesterséges intelligencia gigagyárak nagyméretű létesítmények, amelyek a következő generációs, több billió paramétert tartalmazó mesterséges intelligencia modellek fejlesztésére és betanítására szolgálnak. Ennek elérése érdekében a mesterséges intelligencia gigagyárak egyesítik a számítási teljesítményt – több mint 100 000 fejlett mesterséges intelligencia processzort –, valamint a teljesítménykapacitásra, a megbízható ellátási láncokra, a fejlett hálózatépítésre, az energiahatékonyságra és a mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálásra helyezett hangsúlyt.”
AI Factories; Shaping Europe’s digital future, European Commssion
(uniós gépi fordítás itt)
AI factories; Think Tank, European Parliament; 14-02-2025

Új Mesterséges Intelligencia-alapú képzés indul – Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország legnagyobb adatvagyon-kezelőjeként elkötelezett a legújabb technológiai megoldások felkutatásában és gyakorlati alkalmazása mellett. A Hivatal innováció iránti nyitottsága és a mesterséges intelligencia (MI) hasznosítására irányuló stratégiai céljai alapján most lehetőség nyílik a MI alapjait elsajátítani.

A Hivatal számára kiemelten fontos, hogy az adatvagyon felelős kezelésén túl annak elemzése és értelmezése is a legmodernebb technológiai eszközökkel történjen. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás nyújtotta lehetőségek – különösen az összetett, nagy mennyiségű adatok gyors és pontos feldolgozása – új dimenziót nyitnak a statisztikai információszolgáltatásban. A KSH célja, hogy e megoldásokat a tényalapú döntéshozatalt szolgálva integrálja mindennapi működésébe.

A „MI Jövünk – Mesterséges Intelligencia alapjai” elnevezésű, ingyenesen elérhető online tananyag a mesterséges intelligencia alapfogalmait, fejlődéstörténetét, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint a gyakorlati MI-eszközök hatékony használatát ismerteti. A képzést a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudáslabor és a STRT Holding közösen dolgozta ki.

A háromórás képzés elvégezhető online keretrendszerben, bárhol és bármikor. A résztvevők eldönthetik, hogy csak betekintést szeretnének a tananyagba, vagy annak elvégzését igazoló felnőttképzési mikrotanúsítványt is szeretnének kapni.

A képzés elérhető mindenki számára, aki szeretné jobban megérteni és eredményesebben használni az MI-eszközöket a munkájában, tanulmányaiban vagy a hétköznapok során.”

Forrás:
Új Mesterséges Intelligencia-alapú képzés indul, 2025.06.26.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. június 26.

Az Európai Bizottság online platformon tesz elérhetővé mesterségesintelligencia-eszközöket kutatók és ipari szereplők számára

„A Bizottság új funkciókat mutatott be a mesterséges intelligencia (MI) kutatói és az ipar számára az AI-on-Demand platformján, beleértve egy MI-piacteret, egy minimális kódolást igénylő MI-fejlesztő eszközt, valamint biztonságos megoldásokat a generatív MI-hez és a nagy nyelvi modellekhez.

Az EU által finanszírozott AI4Europe és DeployAI projektek által közösen fejlesztett platform megbízható MI-eszközöket és -megoldásokat kínál mind a kutatók, mind az ipar számára. Az innovátorok kutatókra összpontosító adatkészleteket, eszközöket és számítástechnikai erőforrásokat találnak. A kkv-k, a vállalkozások és a közszféra szervezetei hozzáférhetnek a megbízható eszközökhöz, erőforrásokhoz és az ipari igényekre szabott, használatra kész MI-modulokhoz.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „A mai nap újabb lépést jelent afelé, hogy Európa az innováció élvonalába kerüljön, és MI-kontinenssé váljon. Ez a platform képessé teszi dinamikus iparágainkat és a legjobb szakemberek csoportját, hogy kiaknázhassák a megbízható európai mesterséges intelligencia teljes potenciálját, és áthidalhassák az innovációs szakadékot.”

A közös mesterséges intelligencia eszköztárához való központi hozzáférési pont segíteni fogja az Európai Unió képességeinek növelését, a mesterséges intelligencia kontinens cselekvési tervében foglaltaknak megfelelően. A Bizottság felkéri a mesterséges intelligencia fejlesztőit, hogy regisztrálják eszközeiket és megoldásaikat, ezáltal láthatóságot szerezve a mesterséges intelligencia innovátorainak egyre bővülő hálózatában, valamint közvetlen kapcsolatot teremtve a telepítésre kész mesterséges intelligencia megoldásokat kereső vállalkozásokkal. A megbízható mesterséges intelligencia erőforrások összegyűjtésével a platform felgyorsítja a mesterséges intelligencia biztonságos és nagy méretekben történő elterjedését az európai iparágakban és a közszférában.”

Forrás:
Commission launches AI tools on online platform for researchers and industry; Daily News; European Commssion; 24 / 06 / 2025

Dániában az állampolgárok személyes jellemzői szerzői jogi védelmet fognak élvezni a mélyhamisítások elleni küzdelem részeként

„A dán kormány a szerzői jogi törvény módosításával kíván fellépni a mesterséges intelligencia által generált mélyhamisítások létrehozása és terjesztése ellen, hogy mindenki számára biztosítsa a saját testéhez, arcvonásaihoz és hangjához való jogot.

A dán kormány közölte, hogy megerősíti az emberek személyazonosságának digitális utánzásával szembeni védelmet egy olyan törvénnyel, amely véleménye szerint az első ilyen jellegű törvény Európában. Miután a kulturális tárca széles körű, pártokon átívelő egyetértést szerzett, a tervek szerint a nyári szünet előtt konzultációra bocsátja a jelenlegi törvény módosítására vonatkozó javaslatot, majd ősszel benyújtja a módosítást. A javaslat a deepfake-et úgy határozza meg, mint egy személy nagyon valósághű digitális ábrázolását, beleértve a megjelenését és a hangját is.

A dán kulturális miniszter, Jakob Engel-Schmidt azt mondta, reméli, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslat „egyértelmű üzenetet” küld arról, hogy mindenkinek joga van ahhoz, ahogyan kinéz és hangzik. „A törvényjavaslattal egyértelmű üzenetet küldünk, hogy mindenkinek joga van a saját testéhez, a saját hangjához és a saját arcvonásaihoz, ami nyilvánvalóan nem az, ahogyan a jelenlegi törvény védi az embereket a generatív mesterséges intelligenciával szemben. Az embereket át lehet futtatni a digitális másológépen, és mindenféle célokra visszaélni velük, és én ezt nem vagyok hajlandó elfogadni.”

A lépés, amelyet vélhetően 10-ből kilenc képviselő támogat, a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia-technológia közepette történik, amely minden eddiginél könnyebbé tette egy másik személy tulajdonságait utánzó, meggyőző hamis kép, videó vagy hang létrehozását. A dán szerzői jogi törvény módosításai, ha jóváhagyják őket, elméletileg jogot adnak a dániai embereknek arra, hogy követeljék az online platformoktól az ilyen tartalmak eltávolítását, ha azokat hozzájárulás nélkül osztják meg. A módosítás kiterjed majd a művészek előadásának „valósághű, digitálisan generált utánzására” is, hozzájárulás nélkül. A javasolt szabályok megsértése kártérítést vonhat maga után az érintettek számára. A kormány szerint az új szabályok nem érintik a paródiákat és a szatírát, amelyek továbbra is engedélyezettek maradnak.

„Természetesen ez egy új terület, amelyen új utat nyitunk, és ha a platformok nem tartják be ezt, akkor hajlandóak vagyunk további lépéseket tenni” – mondta Engel-Schmidt. Reméli, hogy más európai országok is követni fogják Dánia példáját. Azt tervezi, hogy Dánia közelgő uniós elnökségét arra használja fel, hogy terveit megossza európai kollégáival. Ha a technológiai platformok nem reagálnak megfelelően az új törvényre, akkor „súlyos bírságokat” szabhatnak ki rájuk – mondta -, és ez az Európai Bizottság hatáskörébe kerülhet. „Ezért hiszem, hogy a technológiai platformok ezt valóban nagyon komolyan fogják venni” – tette hozzá. ”

Forrás:
Dánia szerzői jogot ad mindenkinek a saját arcvonásaihoz; SG.hu; 2025. június 29.

Fenntartható fejlődés

Az Európai Bizottság elfogadta a tisztaipar-megállapodás végrehajtását segítő új állami támogatási keretet

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a tisztaipar-megállapodás végrehajtását segítő új állami támogatási keretet (a továbbiakban: a tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete), amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előmozdítsák a tiszta energia fejlesztését, az ipari dekarbonizációt és a tiszta technológiát.

A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban támogatást nyújthatnak bizonyos beruházások és célkitűzések megvalósításához. A keret alapján a Bizottság engedélyezni fogja a tagállamok által a tiszta ipar fellendítése érdekében bevezetett támogatási programokat, lehetővé téve az egyedi támogatások gyors végrehajtását.

A keret 2030. december 31-ig alkalmazható, így hosszú távú kiszámíthatóságot biztosít a tagállamok és a vállalkozások számára. A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete a 2022 óta hatályban lévő ideiglenes válság- és átállási keretet váltja fel.

A keret a következő öt fő területen egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat:

a megújuló energia és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok elterjedése;

ideiglenes villamosenergiaár-csökkentés az energiaigényes felhasználók számára az alacsony költségű tiszta villamos energiára való áttérés biztosítása érdekében;

a meglévő termelőegységek dekarbonizációja;

a tiszta technológiák gyártási kapacitásának fejlesztése az EU-ban, valamint

a tiszta energiára, a dekarbonizációra, a tiszta technológiákra, az energetikai infrastrukturális projektekre és a körforgásos gazdaságot támogató projektekre irányuló befektetések kockázatainak csökkentése.

A keret részletesebben a következőket teszi lehetővé:

„Gyorsított pálya” a tiszta energia elterjedése érdekében. Az új keret hatálya mind a megújuló, mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok támogatására kiterjed. A megújuló energiaforrások elengedhetetlenek a tisztaipar-megállapodás dekarbonizációs céljainak eléréséhez. A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete egyszerűsített eljárásokat vezet be a megújuló energiával kapcsolatos programok gyors bevezetésének lehetővé tétele érdekében. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok – például a kék és a zöld hidrogén – szintén kulcsszerepet játszanak a kibocsátások csökkentésében. Támogatják az olyan nehezen dekarbonizálható ágazatokban működő vállalatok átállását, ahol még nem életképesek az energiahatékonyabb vagy költséghatékonyabb lehetőségek.

A rugalmassági intézkedésekre és a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó új szabályok további eszközöket biztosítanak a tagállamok számára ahhoz, hogy integrálják az energiaellátásba az időszakosan rendelkezésre álló megújuló villamosenergia-forrásokat (azaz a szél- és a napenergiát),mindeközben biztosítva a fogyasztók számára a megbízható villamosenergia-ellátást. A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete meghatározza a célmodellt követő kapacitásmechanizmusok fogalmát. E mechanizmusok, amelyek keretében a tagállamok a készenléti kapacitás fenntartásáért fizetnek a villamosenergia-szolgáltatóknak, ezentúl gyorsított eljárásban hagyhatók jóvá. Az egyéb módon kialakított mechanizmusokat az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás alapján fogják értékelni.

Az energiaigényes felhasználók villamosenergia-költségeinek támogatása. A tagállamok villamosenergiaár-támogatást nyújthatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a nemzetközi kereskedelemnek különösen kitett ágazatokban működnek, és termelésük nagymértékben függ a villamos energiától (energiaigényes felhasználók). Ez lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy csökkentsék azon energiaigényes felhasználók villamosenergia-költségeit, akik magasabb költségekkel szembesülnek, mint a kevésbé ambiciózus éghajlat-politikát követő régiókban működő versenytársaik. Az ártámogatás ellenében a vállalatoknak a dekarbonizációra irányuló beruházásokat kell végrehajtaniuk.

Rugalmas beruházási támogatás minden olyan technológia esetében, amely hozzájárul a dekarbonizációhoz vagy az energiahatékonyság növeléséhez.

A keret lehetővé teszi a dekarbonizációs technológiák széles körének támogatását, ideértve a villamosítást, a hidrogént, a biomasszát, valamint a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást.

A támogatás nyújtása a következőkön alapulhat:

előre meghatározott támogatási összegek (a legfeljebb 200 millió EUR összegű támogatások esetében);

a finanszírozási hiány; vagy

versenyeztetéses ajánlattételi eljárás.

A tiszta technológiák gyártásának támogatása. A keret lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogassák az új gyártási kapacitásokra irányuló beruházásokat a következő módon:

programok formájában támogatható a nettó zéró iparról szóló rendelet hatálya alá tartozó technológiák gyártására irányuló valamennyi projekt, valamint

egyedi alapon támogathatók a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek, amennyiben szükség van erre annak elkerüléséhez, hogy az ilyen beruházásokat Európán kívül valósítsák meg.

A keret lehetővé teszi a tiszta technológiákhoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok előállításának és feldolgozásának támogatását is.

A különböző európai régiók közötti kohézió megőrzése érdekében a tagállamok több támogatást tudnak majd nyújtani a kevésbé előnyös helyzetű régiókban megvalósuló projektekhez. Ezeket a régiókat a regionális támogatási térképek határozzák meg.

Emellett a keret lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy adózási ösztönzők nyújtásával lendítsék fel a tiszta technológiai termékek iránti keresletet, például lehetővé téve a vállalatok számára, hogy a tiszta technológiákba történő beruházások költségeit gyorsabban írják le adóköteles jövedelmükből.

A tisztaipar-megállapodást támogató projektekbe történő magánbefektetések kockázatainak csökkentésére irányuló intézkedések

A köz- és magánberuházásokat együttesen kell felhasználni a dekarbonizált gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében. A tagállamok intézkedéseket hozhatnak a keret hatálya alá tartozó projektekkel kapcsolatos, többek között az energetikai infrastruktúrára és a körforgásos gazdaságra irányuló magánbefektetések kockázatainak csökkentésére. A támogatás egy olyan külön alapnak vagy különleges célú gazdasági egységnek nyújtott tőkebefektetés, kölcsön és/vagy garancia formájában valósulhat meg, amely a támogatható projektek portfólióját tartani fogja.

Előzmények

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok célja annak megakadályozása, hogy a kormányzati támogatás következtében egy vállalkozás versenytorzító előnyre tegyen szert versenytársaival szemben.

A tisztaipar-megállapodással kapcsolatos egyéb állami támogatási szabályokat (pl. az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatást) ezzel párhuzamosan továbbra is alkalmazni kell, és azokat a tagállamok figyelembe vehetik más, összetettebb támogatási intézkedésekhez. A tagállamok az általános csoportmentességi rendelet alapján is folytatni fogják az állami támogatási intézkedések végrehajtását ezen a területen, anélkül, hogy azokat be kellene jelenteniük a Bizottságnak.

A Bizottság konzultált a tagállamokkal és az érdekelt felekkel az állami támogatási keret tervezetéről. Ezt az ideiglenes válság- és átállási keret felhasználásáról szóló tagállami felmérés előzte meg. A Bizottság a keret végleges változatának kialakításakor a felmérésre érkezett összes észrevételt figyelembe vette.

A konzultáció részletei és a beérkezett észrevételek elérhetők ezen az internetes oldalon.

További információk

Tisztaipar-megállapodás

Ideiglenes válság- és átállási keret

A nettó zéró iparról szóló rendelet

Az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás

Az általános csoportmentességi rendelet

Idézet(ek)

„Ha Európa élen akar járni a tiszta technológiák terén, bátor és egyértelmű lépéseket kell tennünk. Az új keret egyszerűsíti és felgyorsítja a dekarbonizáció támogatását, ám túlmutat ezen: az államot is olyan stratégiai szereplőként ismeri el, amely a jövőnk szempontjából fontos beruházásokat valósít meg. A keret előmozdítja az éghajlatvédelmi törekvéseket, megerősíti Európa rezilienciáját, és biztosítja, hogy iparunk globális szinten versenyképes maradjon. Mindeközben védjük egységes piacunk integritását, elkerüljük a piaci torzulásokat, valamint stabilabbá, megfizethetőbbé és méltányosabbá tesszük energiarendszereinket.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Az új állami támogatási keret lehetővé teszi a tiszta ipar támogatását; Európai Bizottság; 2025. június 25.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Összehangolt végrehajtási ütemterv a posztkvantum-kriptográfiára való átálláshoz – Európai Bizottság

„Az uniós tagállamok a Bizottság támogatásával ütemtervet és ütemtervet adtak ki a kiberbiztonság egy összetettebb formájának, az úgynevezett posztkvantum-kriptográfia (PQC) használatának megkezdésére.

A kvantumszámítást számos olyan kriptográfiai algoritmus fenyegetéseként azonosították, amelyeket az adatok bizalmasságának és hitelességének védelmére használnak. Ezt a fenyegetést a posztkvantum kriptográfiára (PCQ) való időszerű, átfogó és összehangolt átállással lehet elhárítani.

Ezért a Bizottság 2024. április 11-én ajánlást tett közzé a posztkvantum-kriptográfiai rendszerre való átállás összehangolt végrehajtási ütemtervéről.

Ezen ütemterv kidolgozása érdekében a Bizottság azt ajánlotta, hogy a Kiberbiztonsági Együttműködési Csoporttal hozzanak létre munkaanyagot a szakmai képesítési bizonyítványokkal kapcsolatban. Ez a dokumentum az első benyújtandó dokumentum, és célja, hogy a tagállamoknak szóló első magas szintű dokumentum legyen. Tartalmaz egy sor ajánlást, amelyeket a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a PQC-re való szinkronizált átállás érdekében, valamint olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy valamennyi érdekelt fél megfelelő tájékoztatást kapjon a kriptográfiát fenyegető kvantumfenyegetésről.”

Forrás:
Összehangolt végrehajtási ütemterv a posztkvantum kriptográfiára való átálláshoz; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. június 23. (uniós gépi fordítás)
Eredeti, hivatalos változat: A Coordinated Implementation Roadmap for the Transition to Post-Quantum Cryptography; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 23 June 2025

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Európai Bizottság átfogó jogszabálytervezete az európai űrágazatról (EU Space Act)

„Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot tett az uniós űrpolitikai jogszabályra, amely egy új, ambiciózus intézkedéscsomag, amelynek célja, hogy az európai űrágazat tisztábbá, biztonságosabbá és versenyképesebbé váljon Európában és exportpiacain.

Európa világűrrel kapcsolatos szabályai jelenleg széttagoltak,és számos különböző nemzeti megközelítés létezik. Ez a széttagoltság visszafogja az innovációt,csökkenti az európai piaci részesedést és többletköltségeket okoz. Egy egyértelmű és harmonizált európai szintű keret Unió-szerte biztosítani fogja a biztonságot, a rezilienciát és a környezeti felelősségvállalást, miközben segíti a vállalatokat a határokon átnyúló növekedésben és növekedésben.

Az uniós űrjogszabály célja a bürokrácia csökkentése, a világűrbe telepített eszközök védelme, valamint tisztességes és kiszámítható versenyfeltételek megteremtése a vállalkozások számára.

A javaslat három fő pilléren nyugszik:

Biztonság: a tér egyre zsúfoltabbá válik. Jelenleg 11 000 műhold kering a Föld körül, és a következő évtizedben várhatóan további 50 000 műhold kerül felbocsátásra. Ugyanakkor már több mint 128 millió darab törmelék kering az űrben, ami jelentősen növeli az ütközések kockázatát. A legrosszabb esetben ez lépcsőzetes összeomlásokat okozhat, amelyek használhatatlanná teszik a kulcsfontosságú pályákat, és elvágják a létfontosságú műholdas szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ennek megelőzése érdekében az uniós űrjogszabály intézkedéseket vezet be az űrobjektumok nyomon követésének javítása és az új törmelékek korlátozása érdekében, beleértve a működésük végén a műholdak biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó követelményeket is.

Reziliencia: a tér egyre vitatottabbá válik. Az űrinfrastruktúrák egyre nagyobb fenyegetésekkel néznek szembe a műholdakat, földi állomásokat és kommunikációs kapcsolatokat célzó kibertámadások és elektronikus interferencia miatt. Ezek a támadások műholdak elvesztéséhez vagy kritikus szolgáltatások megszakadásához vezethetnek. Az uniós űrjogszabály ezért minden űrüzemeltető számára előírja, hogy alapos kockázatértékelést végezzenek a műholdak teljes életciklusa során, az űrágazatra szabott kiberbiztonsági szabályokat és eseményjelentéseket alkalmazva.

Fenntarthatóság: Ahogy az űrtevékenységek növekednek, az erőforrások, a szén-dioxid-kibocsátás és a törmelék kezelése, létfontosságúvá válik. A környezeti hatások mérése lehetővé teszi az ipar számára, hogy csökkentse lábnyomát és támogassa az EU fenntarthatóságát. Az űrpolitikáról szóló uniós jogszabály közös szabályokat fog megállapítani e hatások mérésére. Ezek a szabályok biztosítják a konzisztens, ellenőrzött adatokat és ösztönzik az innovációt olyan területeken, mint az űrbeli szervizelés a műholdak élettartamának meghosszabbítása és a törmelék csökkentése érdekében.

Az új szabályok mind az uniós, mind a nemzeti űreszközökre,valamint az Európában szolgáltatásokat kínáló nem uniós üzemeltetőkre vonatkoznának. A szabályozási követelményeket a vállalat méretéhez és érettségi szintjéhez igazítják,és a kapcsolódó kockázatokhoz mérik.

Támogatást fognak nyújtani az ágazat potenciális költségeinek mérséklésére. Ez magában foglalta a kapacitásépítést, a tesztelési létesítményekhez való hozzáférést, valamint az űrüzemeltetők segítését engedélyezési kérelmük előkészítésében. Ez különösen az induló vállalkozásokat és a kkv-kat fogja támogatni.

Az uniós űrpolitikai jogszabály mellett a Bizottság a mai napon előterjesztette az európai űrgazdaság jövőképét is, amelynek célja a fejlődő globális űrgazdaság, valamint a nemzetközi verseny és a geopolitikai feszültségek jelentette kihívások kezelése. A világűr gyorsan növekvő piaci ágazat, amely hozzájárul az EU versenyképességéhez. Az ágazat magában foglalja az európai űripart (gyártás és szolgáltatások), az űrszolgáltatásokat számos piaci ágazatban – az éghajlattól és a környezettől kezdve a mezőgazdaságon át az energiaágazatig, a közlekedésig, a biztosításig és a banki szolgáltatásokig vagy a biztonságig és a védelemig.

Következő lépések

A jogalkotási javaslatot az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalja.

A Bizottság most az uniós tagállamokkal, az Európai Unió Űrprogramügynökségével (EUSPA), az Európai Űrügynökséggel(ESA) és más űrpartnerekkel,különösen az űriparral szoros együttműködésben folytatja a jövőképben meghatározott intézkedések végrehajtását.

A Bizottság létre fogja hozni az „Európa együtt” elnevezésű magas szintű fórumot is, amely összefogja az európai űrökoszisztéma valamennyi érdekeltjét, hogy koherens és hatékony módon egyesítse az űrrel kapcsolatos európai kiválóságot és kapacitásokat. Emellett 2025-től a Bizottság célzott módszertant fog kidolgozni az EU űrágazatbeli versenyképességének nyomon követésére.

Háttér

Az Európai Bizottság kulcsfontosságú prioritásként határozta meg az űrgazdaságot és az uniós űrpolitikai jogszabályt, amint azt a Draghi– és a Letta-jelentés, legutóbb pedig a versenyképességi iránytű és a Bizottság 2025. évi munkaprogramja is körvonalazza.

Egy ilyen jogalkotási kezdeményezés szükségességét két közelmúltbeli közös közlemény is tükrözi: az űrforgalom-irányításra vonatkozó uniós megközelítés és az EU biztonsági és védelmi űrstratégiája,összhangban a tagállamoknak az űrtevékenységek belső piacának koherens és stabil szabályozási keretrévén történő létrehozására irányuló felhívásaival.

További információ:

Uniós űrjogszabály

Az európai űrgazdaság jövőképe

Tájékoztató az uniós űrjogszabályról

Tájékoztató az európai űrgazdaság jövőképéről

Idézet(ek)

„Európa vezető szerepének a világűrben a szuverenitásban, a biztonságban és a stratégiai előrejelzésben kell gyökereznie. Az uniós űrpolitikai jogszabállyal merész lépést teszünk annak biztosítása érdekében, hogy űrinfrastruktúránk reziliens legyen, innovációs ökoszisztémánk megerősödjön, és a kritikus technológiák terén biztosított legyen autonómiánk az elkövetkező generációk számára.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„Közeleg az űrforradalom. A 21. század az űr évszázada lesz. Európának élen kell járnia. Induljunk el ezen a rendkívüli úton autonómiánkért, rezilienciánkért és versenyképességünkért.” – Andrius Kubilius, a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság javaslatot tesz az űrpolitikáról szóló uniós jogszabályra a piacra jutás javítása és a világűr biztonságának megerősítése érdekében; Európai Bizottság; 2025. június 25.
Hivatalos, eredeti változat: Commission proposes EU Space Act to boost market access and strengthen space safety; European Commission; Jun 25, 2025

Szakirodalom

Itt az első átfogó hazai MI-kézikönyv

„A dokumentum a legjelentősebb hazai kommunikációs szakmai szervezetek együttműködésében készült.

Az MI-kézikönyvet azért hozták létre, hogy „átlátható keretrendszer mentén, bármely érintett iparági szereplő számára gyakorlati útmutatást kínáljon az MI felhasználásának transzparens és etikus módjára; különös tekintettel a fogalmi, tartalomelőállítási, jogi és szabályozási, etikai, alkalmazási, adatbiztonsági, teljesítmény mérési, valamint együttműködési területekre. A hiánypótló MI-kézikönyv – úttörő jellege miatt – iránymutatásként szolgálhat más szakterületek és felhasználók felé is” – írta a könyvről a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) a szerkesztőségünknek küldött közleményben.

A MAKSZ felhívására, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) együttműködésében, az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT), további nyolc szakmai szervezet, valamint a KPMG, a Baker McKenzie és a Microsoft támogatásával jött létre az első átfogó szakmai MI útmutató.

Bár az EU 2024-es MI-jogszabálya fektette le a szabályozás alapjait, az iparág-specifikus és etikai kérdések megválaszolása a szakmai közösségekre maradt. Erre a kihívásra reagál elsőként a média és marketingkommunikációs iparág az MI-kézikönyvvel, amely hat kulcsfontosságú területre fókuszál. (1. Fogalmi alapok és AI szótár, 2. Jogi és szabályozási tudnivalók, 3. Etikai dilemmák és megoldási javaslatok, 4. Szerzői jogi kérdések, adatbiztonsági protokollok, 6, Iparági együttműködés.)

A kézikönyv önellenőrzési listákkal és konkrét javaslatokkal nyújt gyakorlati segítséget a napi munkához, miközben a stratégiai döntéshozatalt is támogatja. A 2025 áprilisában lezárt, 1.0-s verziót a kiadó 12 szervezet a technológiai és jogi változásoknak megfelelően folyamatosan frissíteni fogja.

A kézikönyv ingyenesen elérhető és letölthető itt. A hiánypótló útmutató alkalmazását szakmai konferenciák és workshopok támogatják majd.”

Forrás:
Itt az első átfogó hazai AI-kézikönyv; Kreatív Online; 2025. június 24.

Törvények, rendeletek

1224/2025. (VI. 26.) Korm. határozat az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030 végrehajtásának a 2025–2028. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről

„A Kormány az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030 című dokumentumban foglalt célkitűzések megvalósítása és szakpolitikai elvek érvényesítése érdekében, valamint összhangban az Európai Unió társadalmi kohézió erősítését célzó szakpolitikai törekvéseivel,
1. elfogadja az 1. melléklet szerinti, az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030 végrehajtásának a 2025–2028. évekre szóló intézkedési tervét (a továbbiakban: Intézkedési Terv);
2. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon az Intézkedési Terv végrehajtásáról;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: folyamatos
3. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon az Intézkedési Tervnek a kormányzati portálon történő közzétételéről;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: az e határozat közzétételét követő 15 napon belül
4. felhívja az érintett minisztereket, hogy biztosítsák az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: folyamatos
5. Ez a határozat 2025. július 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 1224/2025. (VI. 26.) Korm. határozathoz
Intézkedési Terv…”

Forrás:
1224/2025. (VI. 26.) Korm. határozat az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030 végrehajtásának a 2025–2028. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1224/2025. (VI. 26.) Korm. határozata az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030 végrehajtásának a 2025–2028. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről; Magyar Közlöny; 2025. évi 77. szám; 2025. június 26.; 5053-5062. o. (PDF)

A HulladékRadar fejlesztésének és működtetésének feladatai a Lechner Tudásközponthoz kerüljenek

„A HulladékRadar projekttel kapcsolatos feladatok Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő átadásáról szóló Korm. rendelet tervezet társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. július 2-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A tervezet célja, hogy az informatikai feladatokat ellátó állami tulajdonú gazdasági társaságok közötti szinergiák hatékonyabb kihasználása érdekében a HulladékRadar applikáció és háttéradatbázis továbbfejlesztésével, a rendszer interfészeinek kialakításával, működtetésével, valamint az adatfeldolgozás automatizálásával összefüggő feladatokat a jövőben a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lássa el.”

Forrás:
A HR proj. kapcs. fel. Lechner Tudásközpont Kft. r. tört. át. sz. K. r. t. t. e.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. június 24.

Ismét módosulnak a digitális állammal kapcsolatos egyes kormányrendeletek

„A digitális állammal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet tervezet társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. július 2-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A mai digitalizált környezetben elengedhetetlen, hogy az állampolgárok az állammal kapcsolatos ügyeiket kényelmesen, egyszerűen és gyorsan intézhessék el. A fejlődés egyik legfontosabb eszköze a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás. A kormányrendeletek módosításának célja a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések, valamint a minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelésének, valamint az alkalmazás-fejlesztésekkel kapcsolatos eljárás pontosítása és aktualizálása.”

Forrás:
A digitális állammal összefüggő egyes k. rend. mód. sz. K. rend. terv. t. egy.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. június 24.

1219/2025. (VI. 23.) Korm. határozat a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2025–2027. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről

„A Kormány a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 című dokumentumban (a továbbiakban: MNTFS 2030) foglalt célkitűzések megvalósítása és a stratégiában megfogalmazott felzárkózáspolitikai elvek érvényesítése érdekében, összhangban az Európai Unió a roma népességet érintő, a szegénység csökkentését, a társadalmi kohézió erősítését célzó szakpolitikai törekvéseivel,
1. elfogadja az 1. melléklet szerinti Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2025–2027. évekre szóló kormányzati intézkedési tervét (a továbbiakban: Intézkedési Terv), és elrendeli annak végrehajtását, a rendelkezésre álló források figyelembevételével;
2. felhívja az érintett minisztereket, hogy az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtásáról készítsenek tájékoztatót a belügyminiszter részére;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2027. szeptember 1.
3. felhívja az érintett minisztereket, hogy az MNTFS 2030 céljait, beavatkozási területeit és szempontjait, valamint az Intézkedési Tervben foglalt feladatokat vegyék figyelembe a szakpolitikák alakítása, valamint a hazai és a 2021–2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak tervezése és végrehajtása során;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: folyamatos
4. felhívja a belügyminisztert, hogy a 2. pontban foglaltak szerint elkészített tájékoztatók alapján készítsen jelentést a Kormány részére az Intézkedési Tervben foglalt feladatok végrehajtásáról.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2027. november 30.

5. Ez a határozat 2025. július 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 1219/2025. (VI. 23.) Korm. határozathoz
Intézkedési Terv…
”

Forrás:
1219/2025. (VI. 23.) Korm. határozat a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2025–2027. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1219/2025. (VI. 23.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2025–2027. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről; Magyar Közlöny; 2025. évi 75. szám; 2025. június 23.; 4701-4714. o. (PDF)

164/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a digitális államhoz kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról

„[1] A mai digitalizált környezetben elengedhetetlen, hogy az állampolgárok az állammal kapcsolatos ügyeiket kényelmesen, egyszerűen és gyorsan intézhessék el. A fejlődés egyik legfontosabb eszköze az okostelefon, ezért a központi Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban már most is számos funkció érhető el. Ezzel összhangban e módosítások elsődlegesen az európai digitális személyiadat-tárca keret szabályaihoz igazodva a szükséges jogalkotási lépéseknek tesznek eleget.
[2] A digitális államhoz kapcsolódó kormányrendeletek módosításának célja a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítása, az életesemény-alapú ügyintézés terén az életesemény-szolgáltató és a szakmai közreműködők feladatainak pontosítása, az aggregátum szolgáltatás meghatározása, adatkezelése, a szolgáltatás igénybevételével, nyújtásával kapcsolatos eljárások és műszaki követelmények részletszabályainak megállapítása.
[3] Kiemelten fontos, hogy a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetek az informatikai rendszereik kockázatokkal arányos védelméről gondoskodjanak.
[4] A módosítás digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett egyes szervezetek számára rögzíti azokat az előírásokat, amelyek alapján az informatikai rendszereik megfelelnek a rendszerelemek zártságával, az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférés és észrevétlen módosítás megakadályozásával kapcsolatos, valamint az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek, valamint az ehhez kapcsolódó tanúsítási eljárást szabályozza…”

Forrás:
164/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a digitális államhoz kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 164/2025. (VI. 23.) Korm. rendelete a digitális államhoz kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 75. szám; 2025. június 23.; 4679-4697. o. (PDF)

26. szám, 2025. június 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek