Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Szándéknyilatkozat a közigazgatás modernizálásáról

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Portugál Köztársaság Miniszterelnöksége a közigazgatás modernizálása érdekében együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá ma a KIM-ben.

Dr. Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos és Feliciano José Barreiras Duarte, a Portugál Kormány miniszterelnökének közvetlen irányítása alá tartozó, parlamenti ügyekért felelős miniszter államtitkára által aláírt dokumentummal erősödik a két ország együttműködése a közigazgatás modernizációja területén.

A szándéknyilatkozat számos együttműködési területet határoz meg, többek között egy olyan kommunikációs stratégia kialakítását, ami elősegíti a deregulációból és modernizálásból származó tapasztalatcserét elsősorban az országhatáron átnyúló tevékenységek, a jogi eljárásrendek és szabályozási reformok területén.

A dokumentumban kiemelik továbbá a koordináció elősegítésének fontosságát is annak érdekében, hogy az informatikai és kommunikációs technológiák korszerű eszközeire és módszereire támaszkodva bővüljenek a vállalkozói közösségek üzleti kapcsolatai, továbbá hangsúlyozzák annak fontosságát is, hogy az állampolgárok mindkét országban éljenek az érvényben lévő jogi eszközökkel.

A szándéknyilatkozatban elhatározott feladatok végrehajtására a KIM, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi hivatalát, míg a Portugál Miniszterelnökség, a Közigazgatás Modernizációját Felügyelő Hivatalt jelölte ki.

A megállapodás szorosan kapcsolódik a kormány közigazgatás-fejlesztését célzó Magyary Programjához, melynek fontos része hazánk versenyképességének növelése és a lakosság közigazgatásba vetett bizalmának visszaállítása. A Magyary Program új jövőképet ad a közigazgatásnak. Ennek egyik fő eleme, hogy az ügyfelek és a közigazgatási szervek számára egyaránt egyszerűen intézhető eljárásokat kell kialakítani. Cél, hogy az állampolgárok számára érzékelhető módon váljon egyszerűbbé az ügyintézés.”

Forrás:
Szándéknyilatkozat a közigazgatás modernizálásáról, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 19.

Nem siratják a pénzelvonásokat a polgármesterek

„Meglepően jól fogadták a jövő évi költségvetésben felvázolt önkormányzati forráselvonást az [origo] által megkérdezett polgármesterek. 2013-tól a személyi jövedelemadó eddig helyben maradó részét, a gépjárműadó 60 százalékát és az illetékbevételeket is elveszik a településektől, az elöljárók szerint azonban ezzel mégis kisebbet buknak, mint amennyit azzal nyernek, hogy átveszi az állam az oktatási intézményeket. A polgármesterek többsége nullszaldósra saccolja az átalakításokat, de olyan is akad, aki szerint még jobban is járnak az új rendszerben.

A költségvetési átalakítások egyik legnagyobb veszteseinek tűntek az önkormányzatok a jövő évi büdzsé múlt héten benyújtott tervezetében: a koncepció a tavalyinál eleve 400 milliárd forinttal kevesebbel – a 2012-es 1042 milliárddal szemben csak 647 milliárd forinttal – járul hozzá a helyhatóságok feladatainak ellátásához, de emellett olyan, helyben keletkező adóbevételeiket is elvonja a településektől, amelyekkel eddig maguk gazdálkodhattak. A tervezet központosítja – a központi költségvetésbe irányítja – például a személyi jövedelemadó teljes bevételét, amelynek 8 százaléka eddig az önkormányzatokat gyarapította (összesen nagyjából 100 milliárd forint), elveszi az eddig 100 százalékban helyben maradó gépjárműadó-bevételek 60 százalékát (45 milliárd forint) és teljes egészében magához irányítja a megyei jogú városokhoz és fővárosi kerületekhez befolyó illetékbevételeket is (12 milliárd forint).

A forrásokkal együtt ugyanakkor kötelezettségeket is elvesz az állam a helyhatóságoktól 2013-tól: az oktatási-nevelési feladatok (a pedagógusbérekkel együtt) az óvodák kivételével például az államhoz kerülnek, de a januártól működő járási kormányhivatalok is elvisznek számos eddigi jegyzői, polgármesteri vagy ügyintézői teendőt.

A feladatátszervezés miatt az önkormányzatok teljes finanszírozási struktúrája is átalakult a költségvetésben: az eddig jellemző normatív támogatások, vagyis célzott összegek helyett általános támogatást kapnak majd a helyhatóságok megmaradó feladataik – településfejlesztéssel, szociális és gyermekjóléti ellátással, valamint turizmussal, kultúrával, közbiztonsággal, helyi közösségi közlekedéssel, hulladékgazdálkodással vagy útfenntartással kapcsolatos teendőik – ellátásához.

E támogatás és a továbbra is helyben maradó iparűzési adó mellett jövőre már csak a környezetvédelmi és szabálysértési bírságokból, a kommunális adókból, telek- és építményadóból, illetve esetleges termőföld bérbeadásából származó bevételeikből gazdálkodhatnak a helyhatóságok, amelyeket a tavalyi adótörvényekben nyújtott felhatalmazással élve kiegészíthetnek saját, helyi közterhekkel, például az ebrendészeti hozzájárulásra keresztelt ebadóval is. Ez utóbbiak kivetésével ugyanakkor még forrásszűke esetén sem szívesen élnének az [origo] által megkérdezett kormánypárti településvezetők: a már a következő választások sikerét szem előtt tartó polgármesterek szerint egy ilyen lépés után ugyanis nem a forrásaikat elvonó kormány, hanem ők lennének választóik szemében népszerűtlenek.

Nagyobb könnyebbség, mint bukás
A megkeresett polgármesterek ugyanakkor nem is feltétlenül lennének rákényszerülve a kiegészítésre: az elöljárók első, óvatos becslései szerint ugyanis az elvonások miatti veszteségnél nagyobb könnyebbséget jelent majd, ha az intézmények működtetése nem tartozik majd a kötelezettségeikhez.

Kecskemét fideszes polgármestere szerint például a város kiadásainak egyik legnagyobb tételét jelentette az az összeg, amellyel az iskolák utáni állami normatívát kellett a megyeszékhelynek kiegészítenie, a költségvetésben megszabott támogatás ugyanis messze nem volt elég a bérekre, illetve a működtetésre. Zombor Gábor szerint pontosan akkor lehet majd megmondani, hogy jobban vagy rosszabbul jár-e a város a finanszírozás átalakításával, ha végleg eldőlt, hogy mely intézmények maradnak helyi fenntartásban, az államivá váló általános- és középiskolákkal szemben ugyanis a megyei jogú városok eddig megyei, illetve állami kezelésű kulturális intézményei például a településekhez kerülnek.

Az átrendezés Kecskeméten nagyjából 60 intézményt érint, de a polgármester az [origo]-nak úgy saccolta, hogy az elvonásokkal nagyjából arányos feladatleadás várható, ezért szerinte nem fog felborulni a város büdzséje. Bár pontos számokat nem tudott mondani, Zombor Gábor szerint a jövőre megcsapolandó gépjárműadóból és az eltűnő illetékekből is több százmilliós bevétele volt eddig Kecskemétnek, de ezek elvonását szerinte az is segít majd ellensúlyozni, hogy a városban indult beruházásoknak – például a Mercedes-gyárnak – köszönhetően az iparűzésiadó-bevételek évek óta emelkednek. Az illetékbevételek eltűnését a polgármester szerint pedig azért nem érzik majd meg, mert velük együtt a hozzájuk kapcsolódó feladatok is eltűnnek. A végleges szaldót ezzel együtt akkor vonná meg a településvezető, ha ősszel a költségvetés végleges, részletes változatát is jóváhagyja a parlament, hiszen a nyári szünet előtt csak a sarokszámokat szavazzák meg.

Van, aki még jobban is járhat
A benyújtott tervezetnél rosszabbra számított bevallása szerint Kósa Lajos debreceni polgármester, aki a Megyei Jogú Városok Szövetsége nevében hetek óta egyeztet a finanszírozás átalakításáról a gazdasági minisztérium illetékeseivel.

“Szerencsére alaptalannak bizonyultak a félelmeink. Korábban az is benne volt például a pakliban, hogy a gépjárműadó egészét elveszik” – mondta az [origo]-nak Kósa, aki a mostani formájában arányosnak és reálisnak tartja az új finanszírozási modellt. Az eddigi tárgyalások az önkormányzati szövetség elnöke szerint ugyanakkor nem tettek még minden kérdést a helyére: a tömegközlekedés és a gyermekétkeztetés finanszírozásáról például még tovább folynak az egyeztetések. Az előbbiben az üzemanyagárak emelkedése miatti kompenzációt, utóbbiban pedig nagyobb rugalmasságot szeretnének Kósa szerint a polgármesterek.

Nem tűnt pesszimistának a költségvetési átalakítások miatt egy jóval kisebb város, Nagykörös első embere sem. A városban Czira Szabolcs szerint éppen most készítik az ezzel kapcsolatos számításokat, de eddig úgy tűnik, hogy nemhogy nem buknak, de akár még jól is járhatnak az új finanszírozással, az oktatási intézmények bérköltsége állítása szerint ugyanis eddig elvitte a támogatás 70 százalékát. Bár a politikus sajnálja, hogy “az állam nem vitte magával az épületek üzemeltetését is”, a fenntartásra fordítandó összeget szerinte azért ki tudják majd gazdálkodni az új támogatási rendszerben is. Ebben állítása szerint azért annak is szerepe van, hogy nem féltek arányos szinten kivetni a nem lakás célú ingatlanok építményadóját, amelyből így “elég szép, 200 millió forint feletti bevételük van”. Az iparűzési adóból ezen túl 500 millió forint folyik be, így azzal, ha az szja helyben maradó 8 és a nagyjából 120 milliós súlyadó 60 százalékát elveszítik, szerinte nem dől össze a város költségvetése.

“Ha a feladatokat is viszik, akkor oké”
“Nem leszünk se kijjebb, se beljebb” – mondta az [origo]-nak a finanszírozás tervezett átalakításáról a VIII. kerület fideszes polgármestere. A büdzsé tervezetéből kiolvasható számok alapján Józsefvárosban Kocsis Máté szerint már szintén elkészítették azokat a nagyjábóli számításokat, amelyekből kiderülhet, hogy jobban vagy rosszabbul jár-e a feladatelvonással és a vele párhuzamos forráscsökkenéssel a kerület. Az eddigi kalkulációk szerint a 480 millió forintnyira tervezett gépjárműadó- és a 217 milliónyi személyijövedelemadó-bevétel kiesése együttesen körülbelül 700 millió forintnyi mínuszt jelent majd Józsefvárosnak, ezzel szemben áll az a nagyjából 1,5 milliárdos plusz, ami az oktatási feladatok állami átvétele után nem terheli majd többé a kerületet.

“A kettő közti különbség alapján elvileg pozitívban lennénk, csakhogy mivel az iskolaépületek fenntartása az önkormányzatoknál marad, a működtetés dologi kiadásai – például a rezsi- és karbantartási költségek – elvisznek nagyjából 600 millió forintot” – magyarázta a polgármester. Kocsis Máté szerint a mérleget az is befolyásolhatja majd, hogy a gyermekétkeztetés költségeit szintén átvállalja-e az állam, vagy ez a tétel is az önkormányzatokat terheli majd. Egyelőre azonban – mint mondta – nem derült ki az NGM terveiből, hogy “a pedagógiai program, vagy az üzemeltetés részének számít-e, hogy enni kapnak a gyerekek”. Ez utóbbi tétel megközelítőleg 120 millió forintot tesz ki Józsefvárosban, a nemzetgazdasági tárca [origo]-nak küldött válaszából utóbb pedig kiderült, hogy e kötelezettség továbbra is az önkormányzatot terheli majd.

“Ha a feladatokat is viszik, akkor oké” – a hétszáz lelkes Kétpó polgármestere röviden így kommentálta az [origo]-nak a tervezett forráselvonást. A Fidesz falusi tagozatát vezető Boldog István szerint a falunak a megmaradó adóbevételei is “szépek”, így ha az állam arányosan viszi el a pénzzel a terheket, akkor nem lesz gond szerinte… ”

Forrás:
Nem siratják a pénzelvonásokat a polgármesterek, [origo], 2012. június 21.

Péterfalvi szerint változtatni kell az infótörvényen

„A hazai adatvédelem szempontjából elengedhetetlen az “infótörvény” mielőbbi, sürgető megreformálása – mondta el a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Joint Venture Szövetség konferenciáján. A konferencia egyik előadója, dr. Jádi Németh Andrea szerint csak bízni lehet abban, hogy abban, hogy az új adatvédelmi jogszabály nem marad meg a mostani szigorú, merev állapotában.

Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló idén januártól hatályos, sokat kritizált 2011. évi CXII. törvény (“infótörvény”) megfelelő és jogi szempontból megnyugtató bírálatot kapott dr. Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől a Joint Venture Szövetség konferenciáján.

A konferencia fókuszpontja az új infótörvényre és az azzal kapcsolatos problémakörre helyeződött, amely visszavezethető arra, hogy az Európai Unióban jelenleg hatályos, a tagállamokban közvetlenül nem alkalmazandó 95/46/EK irányelvet a jogalkotó szabadon értelmezve ültette át a magyar jogba.

A magyar infótörvénnyel kapcsolatban leggyakrabban az a gyakorlati kérdés merül fel, hogy hogyan alkalmazandók a nemzeti jogba át nem ültetett irányelvi rendelkezések? Sajnos megállapítható, hogy az irányelv által a tagállami jogalkotásnak biztosított szabadság sok esetben aláássa az irányelv eredeti célját, vagyis egy egységes adatvédelmi szabályrendszer megalkotását európai szinten. A magyar infótörvény sajátossága, hogy számos rendelkezése az irányelvnek és a nemzetközi jogértelmezésnek is ellentmond.

Ellentmondás az irányelv és a hazai szabályozás között
Az irányelv és a hazai szabályozás közti ellentmondás problematikáját maga a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is elismerte. Az elnök kiemelte azokat a területeket, amelyek különösen jelentős versenyhátrányt jelenthetnek az adatvédelemi láncolatban résztvevőknek.

A hazai szabályozásban ilyennek minősül például az, hogy a törvény az irányelvben megjelölt, azonos rangú adatkezelési jogalapok közül csupán kettőt vett át. Ilyennek minősül tovább az, hogy a nemzetközi adattovábbítás szabályai szinte kezelhetetlen jogi helyzetet teremtettek, hiszen a jogalkotó idehaza nem ismerte el az úgynevezett kötelező érvényű vállalati szabályok (BCR), vagy a megfelelő szerződési feltételek alkalmazását; illetve hogy ellentétben a globálisan elfogadott gyakorlattal az adatfeldolgozó további adatfeldolgozót Magyarországon jogszerűen nem vehet igénybe részfeladatok ellátására.

Ez az idejétmúlt, a globális technikai fejlődés és az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő “cloud cumputing” követelményeinek nem megfelelő szabályrendszer az ország versenyképességét egyértelműen hátrányosan befolyásolja.

Valamelyest megnyugtató azonban, hogy maga a felelős hatóság is kritikusan áll az infótörvényhez, és ha közvetlenül nem is, de legalább közvetetten kész az uniós irányelv szabályainak primátusát elismerni. A hatóság elnöke elmondta, hogy az elmúlt fél év során még nem alakult ki számottevő joggyakorlat az új törvény alkalmazásával kapcsolatban, ámde az biztos, hogy a tagállamok, így hazánk is, ha máshol nem is, de a jogorvoslati eljárásokban a nemzeti szabályozás mellett kötelesek az irányelvet figyelembe venni.

Erre példaként és az irányelv értelmezése szempontjából mérföldkőként szolgál a Péterfalvi Attila által megemlített 2011-es ügy (C-468/10. és C-469/10. egyesített ASNEF/FECEMD ügyek), amelynek kapcsán az EU Bírósága ítéletben mondta ki, hogy az irányelv bizonyos rendelkezései, így különösen az adatkezelés jogalapjára vonatkozó szabályok, a tagállamokban közvetlenül alkalmazandók.

Elengedhetetlen a reform
Mindenképpen kiemelendő tehát, hogy az adatvédelmi hatóság mintegy elfogadóan és a lehetséges keretek között, alkalmazásra készen tekint az irányelv szabályaira, még azokra is, amelyeknek az infótörvény rendelkezései ellentmondanak. Ez segítheti a globálisan érintett vállalatok helyzetét, ugyanis a hatóság hozzáállása egy olyan remélt nemzeti joggyakorlatot vetít előre, amely igenis kész figyelembe venni a magyar jogtól helyenként jelenleg sajnos gyökeresen eltérő uniós jogot.

Mindeközben egyébként az Európai Unió sem tétlenkedik, hiszen folynak az új korszak beharangozásául szánt rendelettervezet egyeztetési fordulói. Ugyanakkor az adatvédelmi hatóság elnöke is kijelentette, hogy a hazai adatvédelem szempontjából elengedhetetlen az infótörvény mielőbbi, sürgető megreformálása.

A konferencia egyik előadója, dr. Jádi Németh Andrea az [origo]-nak korábban elmondta: Magyarországon az adatvédelmet idén januártól az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011. évi CXII. törvény szabályozza. A törvény sajátossága, hogy ezen, a csak globálisan értelmezhető területen feltűnően eltér minden uralkodó nemzetközi trendtől, és egy sajátos, külön utas megoldást képvisel.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: a törvény nemcsak szigorú, de több szempontból kifejezetten elszakad a jelenleg hatályos uniós irányelvtől, viszont a modern digitális világ kihívásaira, így a számítástechnikai felhő problémájára válaszokat csak korlátozottan kínál. A teljesség igénye nélkül kiemelhető két területet, ahol az új törvény merevsége (korszerűtlensége?), az ország számára konkrét versenyhátrányt jelenthet. Így például ha személyes adataink harmadik országba, például az USA-ba kerülnek továbbításra (ami a Facebook, Twitter, Google korában igazán nem elképzelhetetlen), vagy ha egy számítástechnikai felhőben egy adatfeldolgozó bizonyos részfeladatra a nemzetközileg elfogadott elvek alapján egy másik adatfeldolgozót venne igénybe. A magyar jogszabály jelen pillanatban ezeket a megoldásokat kevésbé kezeli, mint inkább korlátozza, sőt komoly szankciókkal fenyegeti.

A “cloud computing” ugyanakkor feltartóztathatatlanul terjed, nálunk is. Az egyik szoftveróriás például a kormánnyal kötött megállapodás keretében épp a napokban vállalta egy 52 milliárd forint értékű, felhő alapú Oktatási Alapcsomag ingyenes biztosítását mintegy kétmillió diák számára, amelyen keresztül a diákok az Office webes verziójával bárhol, bármikor hozzáférhetnek a rendszerben tárolt adataikhoz. A vállalás több mint előre mutató, komolyan hozzájárulhat a magyar oktatási rendszer korszerűsítéséhez. Csak bízni lehet abban, hogy az új adatvédelmi jogszabály nem marad meg a mostani szigorú, merev állapotában, mert az a digitális (szép) új jövőt, bár kontrollálni nem tudná, de arra alkalmas lenne, hogy visszafogja – hangsúlyozta dr. Jádi Németh Andrea.”

Forrás:
Péterfalvi szerint változtatni kell az infótörvényen, [origo], 2012. június 21.

Nehéz lesz az önkormányzatoknak

„Veszélyben van az önkormányzati rendszer működőképessége, a költségvetés bevételi oldalain pedig jelentős kockázatok vannak, az adóbevételeknek mindössze 58 százaléka megalapozott és az uniós források felhasználása is elmarad a 2012-es évi időarányos teljesítésétől…

Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásainak tervezett nagyságára a feladatátszervezés komoly hatást gyakorol. Az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszere a 2013. évtől alapjaiban változik meg, a korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok jelentős része az államhoz kerül. A feladatmegosztást alátámasztó háttérszámítások hiányosak, így nem átlátható, hogy a feladatellátás és a finanszírozás összhangja biztosított-e.

A strukturális átalakításokból fakadó bizonytalanságok csökkentésére képzett tartalékok csak a kormány által meghatározott célokra, és legkorábban 2013 májusától használhatók fel. Az önkormányzatoknál a feladatrendezés és a forráskivonás kockázatokkal jár, ami a magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer működőképességét.”

Forrás:
ÁSZ: Nem megalapozott a jövő évi adók harmada, Index.hu, 2012. június 22.

A városokon csattan az ostor

„Közel 500 milliárddal jut kevesebb az önkormányzatoknak jövőre, ám jelentősen csökkennek az önkormányzati feladatok is. A kormány állítja: annyit vesznek el a településektől, amennyivel kevesebb feladatuk lesz, az önkormányzatok szerint ennél jóval rosszabb a helyzet – írja a Világgazdaság.

Több, mint 1100 milliárd forint idén, alig 650 milliárd jövőre – első ránézésre is rendkívül súlyos az a megszorítás, amit az önkormányzatok számára hoz a 2013-as költségvetési javaslat. A kormány nyugtatni igyekszik a kedélyeket, szerintük ez csupán annyit jelent, hogy amennyi feladatot átvett az állam az önkormányzatoktól, annyival kevesebb pénzt is adnak nekik. Ám ez a magyarázat csak részben igaz. Az egészségügy már idén elkezdett átkerülni az államhoz, ez tovább folytatódik majd, az oktatásban pedig 2013 lesz a nagy váltás éve. Az iskolák működtetésével nagy teher kerül le az önkormányzatok válláról, ez látszik is a költségvetés számaiban.

Azonban nem ennyire vegytiszta a helyzet: a tanárok bérét valóban az államnak kell fizetnie ezek után, ám az infrastruktúráért már a városok lesznek a felelősök. Azaz hiába mondják azt, hogy az iskolaátvétellel sokat segít az állam, ez egyértelműen csak azokon a helyeken jelenthető ki, ahol az önkormányzat annyira szegény, hogy a tanárok fizetését is alig tudnák kigazdálkodni, eszközbeszerzés, netán felújítás pedig lehetetlen.

Szintén sokat jelenthetett volna az okmányirodák állami átvétele is. Egy bevételt nem termelő feladatkörről van szó (a legtöbb okmányért csak az előállítási díjat, vagy még annyit sem kell fizetni), ellenben a dolgozóknak fizetni kell, az épületeket fenn kell tartani, általában nem is olcsón. Az első terv szerint ezek most a járásokhoz kerültek volna át, így erre sem kellene költeniük a városoknak. Csakhogy egy újabb módosítás szerint az ingatlan marad az önkormányzatoké, amelyek kötelesek lesznek ingyenes használatot biztosítani a járási hivatalnak.

Komoly változást hoz, hogy ezentúl a segélyek közül sokat államilag osztanak ki, csak az olyan szociális támogatásokat kell a városoknak fizetniük, amelyek nem alanyi jogon járnak, hanem van mérlegelési lehetőség. Vagyis összegezve, a helyzet több mint bonyolult: sok feladat elkerül a városoktól, ám többnél ezek közül csak a dolgozók bérköltségétől szabadulnak meg, az infrastruktúra fenntartásától nem. Ha igaz lenne, amit a kormány állít a támogatás ezzel arányos csökkentéséről, akkor ez azt kellene jelentse, hogy településenként átlagosan a kiadások mintegy negyven százalékát teszik ki az államhoz átkerülő kiadások. Ez viszont csupán a legszegényebb településeken van így.

Nehezíti az összehasonlítást az is, hogy az önkormányzati törvény változása miatt lehetetlen pontosan egymás mellé állítani az idei büdzsé számait a jövő évivel, és levonni az egzakt végkövetkeztetést. A települések finanszírozása ugyanis alapjaiban változik meg: eddig normatívákat utalt nekik az állam, ezek után feladatfinanszírozás következik. Vagyis amíg most még viszonylag szabadabban bánhatnak a települések a rájuk bízott állami pénzzel, ám mellé kell tenni a saját forrásaikból is valamennyit, addig jövőre már szigorúan meghatározott feladatokra kapnak támogatást az államtól.

Tovább nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy nemcsak olyan támogatást vesz el tőlük a kormány, amely már most fillérre pontosan ismert mértékű, hanem az egyéb bevételeiket is csökkentik. A személyi jövedelemadóknak idén még a 8 százalékát a települések kapták meg, ez az előzetes tervek szerint ebben az évben összesen mintegy 113 milliárdot jelent számukra, 2013-ban ez a tétel teljes egészében átkerül az államhoz. A gépjárműadót eddig az önkormányzatok kapták meg, ezután csak a 40 százalékát tarthatják meg, becslés szerint mintegy 45 milliárddal lehet így kevesebb. Az illetékbevételeket is teljes egészében magához irányítja az állam, ám ezt valószínűleg nem is fogják támadni, mivel az iratok kiadását finanszírozzák belőle, ami most már állami feladat lesz.

Krízis mégsem várható, legalábbis önkormányzati szinten, persze csak ha a mostani helyzetet nem tekintjük kritikusnak már a változtatások előtt – sokan már ezt is akként jellemzik. Az önkormányzatok ugyanis a korábbinál szélesebb jogkört kapnak arra, hogy helyi adókat vessenek ki. Igaz, ezt csak ott lehet megtenni, ahol van még miből elvenni, és valószínűleg másfél évvel a választás előtt nem sok polgármester fog örülni egy ilyen kényszernek. Ez is az egyik fontos oka lehet annak, hogy még a nyári szünet előtt elfogadtatnák a büdzsé fő számait: 75 parlamenti polgármestert kell meggyőzni, hogy ne puhítsák fel a tervet.”

Forrás:
A városokon csattan az ostor, ETK Önkormányzati Klub/Világgazdaság, 2012. június 22.

Milliárdos támogatás az önkormányzatoknak

„Közel 10 milliárd forintos támogatást kap az államtól 1345 önkormányzat – tájékoztatott Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára csütörtökön.
Mintegy tízmilliárd forintos összeget utal napokon belül az Államkincstár azon önkormányzatoknak, amelyek április 30-ig pályáztak kiegészítő támogatásra.

Giró-Szász András emlékeztetett, a kormányzat átalakította az államigazgatás rendszerét, illetve megkezdte a területi közigazgatás reformját is, amelyre azért volt óriási szükség, mert a korábbi rendszer fenntarthatatlannak bizonyult. A kormányszóvivő világossá tette, az első határozott lépés a konszolidációhoz az volt, hogy segítettek a Megyei Önkormányzatoknak, most pedig a helyi önkormányzatokon van a sor, hiszen sokaknak likviditási problémáik vannak, amit nem enged a kormány.

Mint arról a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára beszámolt, a bíráló bizottság döntésének értelmében minden pályázó, vagyis 1345 önkormányzat jut forráshoz.

Tállai András ismertette: a kiegészítő támogatásra egy önkormányzat összesen háromszor pályázhat, a most megítélt összeg ennek megfelelően az éves, 24 milliárd 932 millió forintos keret mintegy harmadát teszi ki.

Az államtitkár hangsúlyozta, az összegek megállapításánál sok esetben egyedi szempontokat is figyelembe vettek, például a közoktatási feladatok ellátásával járó pluszfeladatokat.

Tállai András elmondta, hogy míg egyes önkormányzatok sokat tettek a költséghatékonyság elősegítéséért, addig volt példa olyan településre is, amely 50 százalékos hiánnyal tervezte a költségvetését. Hangsúlyozta, céljuk az volt, hogy lehetőség szerint mindenki pluszforráshoz juthasson, ugyanakkor arányosan és méltányosan jártak el. Aláhúzta azt is, hogy az elnyert kiegészítő támogatások kötelező feladatok finanszírozására fordíthatóak.

A most odaítélt kiegészítő támogatás legkisebb összege 249 ezer forint volt, míg a legtöbbet, 201 millió 103 ezer forintot Szombathely kapta.

A pályázaton nyertes önkormányzatok listája itt olvasható.

Az önkormányzati államtitkár ismertette azt az ugyancsak szerdán született kormányhatározatot, amelynek értelmében a kormány vállalta, hogy kártalanítja Soltvadkert, Bócsa és Kaskantyú településeket, ezen önkormányzatok vagyona ugyanis „bent ragadt” a csődeljárás alá vont Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezetben. Az önkormányzatok követelését az állam fogja behajtani”

Forrás:
Milliárdos támogatás az önkormányzatoknak, Miniszterelnökség, 2012. június 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Ha segítségre van szüksége a hatósági ügyek intézéséhez: ket.kormany.hu

„A kormany.hu részeként online szolgáltatást indít a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amellyel ügyfélbarát megoldásokkal kívánja segíteni a hatósági ügyekben eljárókat és ügyfeleket, legyen az például okmányirodai, földhivatali vagy építési ügy.

A ket.kormany.hu honlapon indított Ket.Helpdesk online szolgáltatás elsődleges célja, hogy mind a hatósági ügyintézők, mind az ügyfelek jobban megismerjék a közigazgatási hatósági eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozó tudnivalókat, szabályokat és a közelmúltban történt változásokat. A honlapon várják egy-egy konkrét hatósági ügy intézése kapcsán felmerülő kérdéseket mind az ügyintéző, mind az ügyfél részéről.

A szolgáltatást a KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága hozta létre. Szabó Erika államtitkár elmondta, hogy a közigazgatási hatósági eljárások (Ket.) szabályai, illetve azok mindennapi érvényesülése meghatározó jelentőségű a közigazgatás helyes működése és jó megítélése szempontjából. Az államtitkár szerint ezért is nagyon fontos, hogy az állam megfelelő szakmai, jogi tájékoztatást nyújtson a hatósági ügyintézőknek, ugyanakkor minden érdeklődő ügyfél is az őt érintő, hatósági ügyintézéssel kapcsolatos kérdésére választ kaphasson.

Az új portál fő tartalmát egyrészt a hatósági eljárási szabályozással kapcsolatos jogértelmezési kérdések és az azokra adott válaszok képezik, valamint folyamatosan frissülő tartalommal jelennek majd meg a hatósági eljárás általános szabályait érintő hírek, információk, jogszabályok. A hatósági ügyintézéssel bármilyen módon kapcsolatba kerülő hatóságok és személyek részére gyakorlati és elméleti kérdésekkel és segédanyagokkal töltik fel a weboldalt, amely egyszerűen kezelhető ügyfélbarát felületen lehetőséget ad arra is, hogy kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg az oldalra látogatók.

A weboldal indítása része a kormány Jó Állam kialakítására irányuló intézkedéseinek. A kormány által indított közigazgatási reform legfőbb célja, hogy az ügyfelek számára átláthatóvá, érthetővé és legfőképp ügyfélbaráttá tegye a mindennapi ügyintézést.

A közigazgatási és hatósági eljárás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt tavaly év végén módosította az Országgyűlés. Ez az átfogó módosítás is arra szolgált, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, valamint arra, hogy a polgárok az ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától. A módosítás többek között az eljárások gyorsítását szolgálta. Emellett egyértelműbbé váltak a hatósági ellenőrzések keretei, meghatározva annak alapvető, valamennyi eljárásban érvényesülő szabályait. Szintén a Ket. részenként módosultak korábban az ügyintézési határidők: 2011. január 1-jétől már naptári napban ( és nem munkanapban) számolják az ügyintézési határidőket. 2014. január 1-jétől pedig 30 napról 21 napra csökken majd az ügyintézési idő.”

Forrás:
Ha segítségre van szüksége a hatósági ügyek intézéséhez: ket.kormany.hu, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. június 18.

Az integráció után is megmarad a megyei levéltárak autonómiája

„A vidéki intézmények megőrzik autonómiájukat a Magyar Országos Levéltár és a megyei levéltárak integrációjával október 1-jén létrejövő Magyar Nemzeti Levéltár szervezetén belül is – közölte Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója hétfőn Szegeden.

Most mérik fel a megyei levéltárak adottságait, költségvetését, és ennek alapján alakítják ki majd azt a szervezeti rendet, amelyben a Magyar Nemzeti Levéltár működhet – mondta a szakember a Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése előtt újságíróknak.

Az integráció során el szeretnék elkerülni a túlzott központosítást, a fő cél, hogy amit lehet, a megyei levéltárak maguk intézhessenek. Fontos hogy megmaradjon a levéltárak kapcsolatrendszere, ne változzon a helyi közélethez, intézményekhez fűződő viszonya. Azokat a szakmai feladatokat kell centralizálni, amelyek egységes irányítás mellett hatékonyabban elvégezhetők – hangsúlyozta a főigazgató.

Mikó Zsuzsanna komoly lehetőségnek nevezte, hogy az integrációnak köszönhetően a megyei intézmények is bekapcsolódhatnak az Elektronikus Levéltár Konzorcium munkájába.

A Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 2009-ben kezdte el a közös munkát az elektronikus levéltár létrehozásáért. A 3 milliárd forintos költségvetésű projekttel 2013 márciusára kell kialakítani azt az informatikai rendszert, amely napi szinten képes az elektronikus iratok fogadására, alkalmas e dokumentumok hosszú távú megőrzésére, valamint lehetővé teszi, akár az interneten keresztül is, a kutatói igények kiszolgálását – tudatta a szakember.

A levéltárakban – főként uniós forrásokból és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával – folyamatos a meglévő papír alapú dokumentumok digitalizálása. Így már az interneten keresztül is elérhető több mint százezer, a mohácsi csata előtt keletkezett oklevél, és folyik az 1945 utáni állampárti iratok feldolgozása is – mondta Mikó Zsuzsanna.”

Forrás:
Mikó Zsuzsanna: az integráció után is megmarad a megyei levéltárak autonómiája, SzegedMix, 2012. június 18.

E-levéltár itthon és a határon túl

„Az információs társadalom kiépülésével egyre sürgetőbb feladat a digitális adatok kezelése, tárolása, mindezek pedig modern, szolgáltató levéltárakat kívánnak meg szerte a világon, így hazánkban is. A téma aktualitását mi sem jelzi jobban, hogy az elektronikus közigazgatás és az elektronikus levéltárak kérdéskörnek szentelte idei vándorgyűlését a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2011. június 18–20-án Szegeden.

A tanácskozás első napján az ágazatot érintő legfontosabb fejlesztéseket Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára és Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója ismertette. Az e-levéltár projekt részletes hazai állapotfelmérése, kitekintéssel a külföldi megoldásokra a második nap előadóira várt. Kiss Gergely, a KIM e-közigazgatásért felelős főosztályvezetője az elektronikus ügyintézés új szabályairól, új fogalmairól tájékoztatta a hallgatóságot. Az ún. összerendelési nyilvántartási koncepcióról elmondta, hogy azzal az egyes adatbázisok összekapcsolását teremtik meg, s így az ügyfél egységes, egyszerűbb megoldással találkozik, és ugyancsak a használhatóságot fogja segíteni a kormányzati elektronikus aláírás. Az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások között kitért a különböző hitelesítési feladatokra (iratérvényesség, e-aláírás), és az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletre, amely új hatóságként fogja biztosítani a központi szolgáltatások magasabb színvonalát. A kapcsolódó EKOP és ÁROP programok áttekintése után a főosztályvezető annak a reményének adott hangot, hogy az e-közigazgatás megújításával olyan rendszer jön létre, amely a levéltárak érdekeit is szolgálni fogja.

Külföldi vendégelőadóként először Kuldar Aas, az Észt Nemzeti Levéltár Digitális Archívumának igazgató-helyettese osztotta meg tapasztalatait a magyar levéltárosokkal. Észtországban 20 fős személyzet foglalkozik a digitalizálással, ők látják el a nemzeti levéltár és az összes kormányhivatal kiszolgálását. Beszámolt arról, hogy az egyre nagyobb kihívások ellenére, értve ezen a hatalmas kormányzati információs hullámot, az adatok biztonságos tárolásának nehézségeit és az ügyfélkapu iránt fokozatosan növekvő állampolgári igényeket, a szféra alulfinanszírozott. Ugyanakkor az utóbbi 5 év legfontosabb változásaként jelölte meg a levéltárosok magasabb színvonalú informatikai felkészültségét, és azt a szemléletváltozást, ahogy ma már nem egyszerűen kérelemre történő irat-előkészítésről szól a levéltári munka, hanem az ügyfél „tanításáról” is, aki az informatikai szoftverek használatának elsajátítását követően önállóvá válik. Kuldar Aas kiemelte a digitális iratok feldolgozásának bonyolultságát, a több lépcsős informatikai ellenőrzést igénylő minőség-ellenőrzési feladatok fontosságát. Az adatbefogadás felgyorsítása miatt az észt intézmény egy archiválási modult biztosít partnereinek, megkönnyítve az irat leírását.

Berthold Konrath, az Osztrák Állami Levéltár digitalizált tartalmakért felelős részlegének vezetője előadta, hogy az ELAK (Elektronischer Akt) 2004 óta elterjedt iratkezelő szoftver Ausztriában, ami mint központi szolgáltatás áll rendelkezésére a hivataloknak, elősegítve a „papírmentes irodát”. Az elektronikus iratkezelés további eleme az EDIKAT II (Electronic Data Interchange Format) adatcsere formátum, amellyel a különböző iratkezelők tudják egymásnak átadni digitális dokumentumaikat, végül az iratértékelést az EAD (Encoded Archival Description) sémával végzik. Az adatmegőrzés kérdésében létező két eltérő európai megközelítés, azaz az eredeti megőrzésén alapuló emulációs, illetve az állományok újabb formátumban való konvertálását jelentő migrációs megoldás közül nyugati szomszédunk az utóbbi mellett tette le a voksát. Berthold Konrathot egy honfitársa azzal egészítette ki, hogy ez az e-levéltári mechanizmus egyelőre csak szövetségi szinten működik, és még nem születtek meg azok a politikai döntések, amelyek lehetővé tennék a kilenc tartományi levéltár számára a rendszer átvételét.

A külföldi vendégek előadásait követően a hazai E-Levéltár konzorcium három tagja adott számot a 2009 óta futó projektről. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részéről Tóth Péter kihangsúlyozta, hogy a központi nyilvántartó és archiválási háttér létrehozására és a meglévő infrastruktúra fejlesztésére irányuló törekvések csak abban az esetben lehetnek valóban sikeresek, ha a levéltárak nyitottakká válnak a változásra, és általánossá válik az állami szolgáltató szemlélet. Az elengedhetetlen tanulási folyamat bizonyítéka volt, hogy ők maguk is – az alkalmas magyar szoftver-referenciák híján – külföldi példákat vettek igénybe. A projektvezető rövidtávú terveik között ismertette a céldátumot, eszerint 2013. február 28-án éles üzembe kerül a magyar elektronikus levéltári rendszer, és abban egy év alatt 100.000 elhelyezett iratra számítanak. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgató-helyettese legfontosabb feladatok sorában említette a szakmai anyagok kidolgozását, azon belül a levéltári információs rendszerrel (Archival Information System) szemben támasztott követelmények meghatározását, valamint az adatvagyon felmérését. A 2011–2012-es év mintegy 311 millió forintos eszközbeszerzéseinek eredményeképp kialakították a géptermet, nagy teljesítményű, csúcstechnikát képviselő A/1, A/2-es Zeutschel könyvszkennerekkel, és egy, percenként 600 kép rögzítésére alkalmas mikrofilm szkennerrel is rendelkeznek, valamint folyamatban van a tároló- és mentési kapacitás megteremtése. A programon több mint 20 fő, három munkacsoportban (adatbázis, digitalizált állományok, módszertani) dolgozik. A Magyar Országos Levéltár képviseletében Szatucsek Zoltán megbízott főigazgató-helyettes az interneten már elérhető projekt oldalt mutatta be. Az eleveltar.gov.hu három célcsoportot szólít meg. A kutatók munkáját jelenleg öt adatbázis segíti (pl. külügyminisztériumi repertóriumok, anyakönyvek), ezeknek egy olyan keretrendszert hoztak létre, amely képes lesz befogadni a megyei levéltárak adatbázisait is. Másik kutatási segédletben, az online dokumentum gyűjteményben most még csak az egykori állampárt Agitációs és Propaganda Bizottságának iratai érhetők el, de a jövőben a szolgáltatás bővülni fog, csakúgy mint a 2010-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt angol társadalomtörténészről, Mark Pittawayről elnevezett oral-history archívum. Az irattárosok az internetes oldalon tájékozódhatnak az iratkezelés nemzetközi szabványairól és a téma szakirodalmáról, ugyanezt megtehetik saját szakterületük esetében a levéltárosok, akik számára egy adatfeltöltő felület is rendelkezésre áll. Végül az előadó röviden érintette a márciusban nemzetközi együttműködés eredményeként elstartolt európai levéltári portált (APEX – Archives Portal Europe network of eXcellence’), amelyben a Magyar Országos Levéltár képviseli hazánkat.

A magyar e-levéltár jelenlegi helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek részletesebb megvitatására, a közvetlen tapasztalatcserére a harmadik napon összehívott informatikai szekcióülés adott lehetőséget.”

Forrás:
E-levéltár itthon és a határon túl, Müller Rolf, Infotér.eu, 2012. június 22.

Elindult a Liberit adatfelszabadító portál

„Könnyebbé válhat az adatbeszerzés és feldolgozás, hála a nemrég elindult Liberitnek. A honlap üzemeltetői vállalják, hogy ha valakinek szüksége van különféle adatokra, összegyűjtik, feldolgozzák és rendszerezik azokat. Például arra, hogy a magyar parlamentben 2004 és 2012 között mennyit költöttek számítástechnikai eszközökre vagy gyorsírókra. Az elkészült táblázatokat nyilvánosságra hozzák a honlapon, kivéve, ha a megrendelő hajlandó fizetni azért, hogy csak ő férhessen hozzá az információkhoz. Az adatokat nyílt forráskódú gyűjteményekből szerzik be, de azt is vállalják, hogy a felhasználónál már meglévő adatokat rendszerezzék táblázatba, dokumentumba vagy adatbázis formátumba. Amellett, hogy segítenek nyilvánosságra hozni a fellelt információkat, tanácsokat adnak az adatok csoportosításához, különféle számításokhoz, és a különféle szempontból történő értelmezésükhöz.”

Forrás:
Elindult a Liberit adatfelszabadító portál, átlátszó.hu, 2012. június 16.

Katasztrófavédelem: megújult ügyeleti rendszer

„Megkezdte munkáját a napokban a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító szolgálata; a megyei igazgatóságon kialakított új bázist pénteken mutatták be. Az eddigi megyei ügyeleti szolgálat helyébe lépő rendszer lényegében minden szakterületen korszerűsítést jelent.

Tátrai János megyei szóvivő tájékoztatása szerint az eddigi megyei ügyelet egy információkat gyűjtő, a helyi tűzoltóságok munkáját koordináló egyfős szolgálatként működött. A tűzoltóságoknak saját ügyeletük volt és a beavatkozásokról tájékoztatták az igazgatóság ügyeletét. Ez a működési rend mostantól alapjaiban változik meg: a tűzjelzések már nem a helyi tűzoltóságra, hanem a műveletirányítási ügyeletre futnak be – közölte a szóvivő.

A főügyeleti osztály váltásonként egy főügyeletessel és három műveletirányítóval végzi munkáját. Utóbbiak nem csupán továbbítják a felvett jelzést az illetékes tűzoltóságnak, hanem a rendszer segítségével értékelik is azt, ily módon meghatározzák a riasztási fokozatot, a szükséges tűzoltó-technikai eszközöket, és további segítséget is képesek nyújtani a beavatkozáshoz. Ez a rendszer lerövidíti a jelzés és a riasztás között eltelt időt, hiszen a beavatkozást vezető szolgálatparancsnoknak lényegében nem kell mással foglalkoznia, mint az állomány riasztásával, illetve a kivonulással.

A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeleti osztályán öt munkaállomást alakítottak ki. Az ötödik terminál akkor kapcsolódik be a munkába, ha a négyfős létszám megerősítése szükségessé válik, például, ha egy időben több káresetet kell kezelni – mondta el az alezredes. ”

Forrás:
Katasztrófavédelem: megújult ügyeleti rendszer, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata/MTI ÖS, 2012. június 23.

E-diplomácia: Twitter-elemző honlapot indított az AFP

„A mikroblogra felkerülő üzenetek azonnali szűrésével és összehasonlításával a francia hírügynökség munkatársai által létrehozott internetes eszköz naprakész információkkal szolgál a “digitális diplomácia” tevékenységről.

A világ négyezer legbefolyásosabb twitterezőjének tevékenységét elemző honlapot indított az AFP. Az E-Diplomacy úgy működik, mint egy játékszer, de valójában munkaeszköz – mondta párizsi sajtótájékoztatóján Marlowe Hood, az AFP újságírója, a honlap koncepciójának kidolgozója. A nagyközönség és az újságírók számára egyaránt készült honlap iránt a diplomaták már óriási érdeklődést mutatnak – hangsúlyozta Hood. Az új koncepciót európai és közel-keleti nagykövetségeken, valamint az amerikai külügyminisztériumban, ahol egy 150 fős csapat dolgozik az amerikai diplomácia Twitter-stratégiáján, nagy sikerrel tesztelték. Az e-diplomácia azt tükrözi vissza, hogy az államok és a civil társadalmak hogyan használják a közösségi oldalakat a külpolitikai céljaik eléréshez és a véleményformáláshoz – magyarázta.

A világon jelenleg 450 millióan twittereznek, és napi 200 millió üzenetet küldenek. Ebből az új honlapon jelenleg 4200 rendszeresen twitterező befolyásos személy (állam- és kormányfők, diplomaták, nagykövetek, emberi jogi aktivisták, véleményformálók, nemzetközi szervezetek, lobbisták, hackerek) üzenetei jelennek meg országokra lebontva. Az AFP munkatársai úgy döntöttek, hogy illegális fegyveres és terrorszervezetek (tálibok, csecsenek, FARC) mikroblogos üzeneteit is kategorizálják, de azokat folyamatosan szűrik és az AFP szakértői kommentárokkal látják el a honlapon.

“Ez az első eszköz, amelyen a tweetek szökőárjából a legbefolyásosabbak üzenetei egyetlen, mindenki számára elérhető honlapon összegyűjtve azonnal elérhetők” – mondta a bemutatón Emmanuel Hoog, az AFP elnök-vezérigazgatója. Az oldalon különböző keresőprogramok működnek: vizsgálható, hogy ki küldi a legtöbb üzenetet, kinek az üzeneteire válaszolnak a leggyakrabban, kit követnek a legtöbben, ki kinek az üzeneteire reagál, vagy mi a legfőbb napi téma a Twitteren a befolyásos emberek között. A Google fordítóprogramjainak beépítésével a japán vagy a kínai üzenetek is azonnal érhetővé válnak angolul és franciául.

“Az E-diplomacy célja, hogy hozzájáruljon a hírek jobb megértéséhez, az információk jobb kiválasztásához és elemzéséhez” – hangsúlyozta az AFP vezetője. “Az AFP világhírügynökség: a nagy zűrzavarban mi biztosítjuk a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy kirajzolódjanak a képek. Nem nekünk kell azokat értelmezni, de kulcsot adunk a megértéshez” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy a honlap félévig ingyenesen hozzáférhető lesz, azt követően dönt az AFP arról, hogy előfizetőssé teszi-e azt a szakmai felhasználóknak vagy a nagyközönség számára is elérhető eszköz marad.”

Forrás:
Twitter-elemző honlapot indított az AFP, SG.hu/MTI, 2012. június 23.
E-Diplomacy map shows which leaders talk to each other on Twitter, Cyrus Farivar, Ars Technica, 2012. június 23.

Informatika, távközlés, technika

Rengeteg digitális anyag elvész az utókor számára

„Az információs technológiai piackutatásra szakosodott International Data Corporation (IDC) becslései szerint 2020-ig 35 zettabájtra (35 billió gigabájtra) növekszik a világon létrehozott és sokszorozott digitális adatok mennyisége. A digitális kor ígéretes lehetőséget kínált a nagy könyvtáraknak is, a megvalósítással azonban részben adós maradt.

Hódító Vilmos 1086-ban átfogó felmérést készíttetett Angliáról és Walesről. A Domesday Booknak nevezett kötet 13 418 településről és 112 tartományról közöl részleteket, és az érdeklődők mind a mai napig megtekinthetik a londoni országos levéltárban. Nem úgy, mint annak az újabb felmérésnek az eredeti változatát, amely a Domesday Book elkészültének 900. évfordulója alkalmából látott napvilágot. Annak anyagát ugyanis speciális, 12 inches lézerlemezekre rögzítették – a formátum pedig mára elavult. A digitális korszak a végtelen tárolókapacitás ígéretével kecsegtetett. A megsokszorozódó számítási teljesítmény és lemezterület – a költségek csökkenésével párhuzamosan – azt a reményt táplálta, hogy ami egyszer elkészült digitálisan, az mindörökké tárolható is marad.

Ugyanakkor a digitális adatok gyakran meglepően rövid életűek. “Ha nem járunk el kellő óvatossággal, akkor többet fogunk tudni a 20. század kezdetéről, mint amennyit a 21. század hasonló éveiről” – nyilatkozta a The Economist című brit hírmagazinnak a téma egyik avatott szakértője, Adam Farquhar, aki a British Librarynél a digitális megőrzésre irányuló erőfeszítések felelőseként tevékenykedik.

A legnyilvánvalóbb probléma a digitális archiválás területén dolgozók körében az, hogy az információ elférjen az adott hardveren, de ezen a legkönnyebb segíteni is. Számos archívum adattároló rendszerét minden három-öt évben lecserélik, így igyekeznek védekezni az elavulás és az adatok elvesztése ellen. És ez nem is olyan drága dolog, mint amilyennek elsőre tűnik: a merevlemezek olcsók is és megbízhatók is, az esetleges hardverhiba pedig kivédhető azáltal, hogy a biztonsági másolatokat eltérő helyeken tárolják. A British Librarynek például egyaránt vannak tárolóhelyei Londonban, Yorkshire-ben, Walesben és Skóciában is.

A digitális anyagok összegyűjtése már keményebb dió, különösen az interneten keresztül. Az archiváló szakemberek ugyanis a fellelhető információk közül csak a szabadon hozzáférhetőkkel gazdálkodhatnak. Bármi olyan dolog, amelyik felhasználói azonosítást – jelszavak, keresések, űrlapok – igényel, kívül marad a szakemberek hatókörén, és ugyanilyen nehéz a streaming média, például az online videók rögzítése is.

És akkor még szó sem esett a szoftverek és fájlformátumok változásaiból fakadó akadályokról! “Az általunk megalkotott digitális objektumok közül sokat csak az a szoftver képes értelmezni, amelyik létrehozta őket” – háborgott Vint Cerf, az internet úttörője, aki jelenleg a Google-nál dolgozik. Ha az eredeti program forgalmazása valamilyen okból megszűnik, a vadonatúj fájlok alkotta archívum használhatatlanná válik. Amikorra a szoftver eléri a tízéves élettartamot, általában már hardveremulációs program kell a futtatásához – vagyis lényegében be kell csapni a programokat, hogy azt gondolják: a régi hardveren futnak.

A technikai problémák mindazonáltal többnyire megoldhatók, jóval nehezebb ugyanakkor leküzdeni a szabályozásban rejlő akadályokat. A szerzői könyvtárak számára – mint amilyen például az amerikai Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress) – jogszabályok írják elő, hogy egy weboldal tartalmának archiválása előtt engedélyt kell kérniük annak üzemeltetőjétől-tulajdonosától. A szabályozás különösen akkor okoz még nagyobb károkat, amikor olyan témák megőrzése a cél, mint amilyen egy számítógépes program, játék, zene vagy könyv.

Ezeket gyakran DRM-szoftverrel (a szerzői jogok digitális védelmét szolgáló szoftverrel) hozzák forgalomba, hogy megvédjék őket a kalózkodás ellen. Azok az archívumkészítők pedig, akik megpróbálják megkerülni ezeket a védelmi rendszereket, könnyen a törvény rossz oldalán találhatják magukat. Az Egyesült Államok 1998-ban megalkotott digitális szerzői jogi törvénye (Digital Millennium Copyright Act, DMCA) ugyanis a védelmi rendszerek kijátszását bűncselekménynek tekinti.

A szerzői jog és a digitális védelmi szoftverek szerepe az információs rendszerek természetes fejlődésével párhuzamosan még nagyobb lesz. Az internet eredetileg alapértelmezetten nyitott környezet volt, és egyszerű másolást tett lehetővé. A mobilvilág viszont – a maga széles körben népszerűvé vált okostelefonos alkalmazásaival – már sokkal kevésbé az. Ahogy a vállalatok egyre hevesebben és erélyesebben védik portékáikat, úgy fokozódik annak a veszélye, hogy a kortárs digitális műalkotásokat sohasem fogják tudni archiválni. A könyvtáraknak nincs jogosultságuk olyan alkalmazásokat gyűjteni, mint amilyen például az Angry Birds vagy az Instagram, jóllehet ezek szerves részét képezik napjaink populáris kultúrájának.

Mindezeknek a nehézségeknek az ellenére a világ könyvtárai több mint egy évtizeden keresztül igyekeztek a lehető legtöbbet megőrizni nemzeti digitális örökségeikből. A Kongresszusi Könyvtár 2000-ben 100 millió dollárt kapott a kormánytól, hogy megkezdje a digitális tartalmak archiválásának programját. A webes archívumban jelenleg mintegy 10 000 weboldal található, ezek közül soknak az amerikai kormány a tulajdonosa, és így mentességet élvez a szerzői jog alól. A magántulajdonban lévő oldalakat azonban jóval nehezebb felvenni az archívumba. Jó néhány archiválási terv esetében csupán minden ötödik webmester válaszolt a másolási engedélyt kérő e-mailre.

A Kongresszusi Könyvtár példáját követve ma már a gazdag országokban a legtöbb nemzeti könyvtárnak van valamilyen digitális archiválási programja. Nagy-Britanniában például az országos levéltár őriz egy-egy másolatot minden kormányzati honlapból, a British Library pedig minden brit online tartalmat archivál.

Ám a legismertebb digitális megőrzési program egy non-profit erőfeszítés: az Internet Archive. Szerverei adnak otthont a Wayback Machine-nek, egy olyan népszerű internetes szolgáltatásnak, amely azt mutatja meg a felhasználóknak, hogyan nézett ki egy honlap meghatározott múltbeli időpontban. Az 1996-ban Brewster Kahle által alapított Internet Archive weboldalak milliárdjainak elérhetőségét gyűjti össze, tárolja és biztosít hozzájuk hozzáférést – éppúgy, mint ahogyan más digitális tartalmakhoz: például könyvekhez, videókhoz és szoftverekhez. A gyűjtemény jelenleg körülbelül 160 milliárd weboldalból áll. Működési elve “egyszerű”: könnyebb elnézést kérni az – esetlegesen – jogosulatlan archiválásért, mint hivatalosan megszerezni a hozzájárulást…

Annak ellenére, hogy egyre szaporodnak az archívumok, a digitális megőrzés útja igencsak egyenetlen. Amíg a jog eszközei utolérik a technológiát, a digitális történelemírásra csak részletekben nyílik mód – szemben a digitális kor euforikus ígéreteivel.”

Forrás:
Rengeteg digitális anyag elvész az utókor számára, SG.hu/MTI, 2012. június 22.
History flushed : The digital age promised vast libraries, but they remain incomplete, The Economist, 2012. április 28.

Mobiladat-robbanást jósol a Huawei-vezér

„Lendületes növekedés előtt áll a világ infokommunikációs ipara, ezen belül is a mobil távközlési ágazat; a kínai Huawei Technologies vezérigazgatója, Zsen Csengfej előrejelzése szerint az elkövetkező tíz évben a hálózati adatforgalom a 75-szeresére nő, a mobil szélessávú adatforgalom pedig a mostaninak több mint kétezerszeresére bővül.

A legnagyobb kínai, illetve a világ második legnagyobb mobil távközlési hálózati berendezés gyártó és szolgáltató vállalata, a Huawei Technologies alapító vezérigazgatója a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (International Economic Forum 2012) a térségben kiemelten érdekelt üzletembereknek vázolta fel az infokommunikációs ipar kilátásait, valamint vállalata régiós növekedési és terjeszkedési elképzeléseit.

Zsen Csengfej szerint a jövőben “még a Volgánál is szélesebb” hálózati elérési infrastruktúrát kell kiépíteni a valóságos “adat-cunami” kezelhetővé tétele érdekében. A távközlési iparnak ezért elsősorban az adat-elérési hálózatok, az úgynevezett “data-pipe” hozzáférési csatornák fejlesztésére kell összpontosítania.

A Huawei Technologies vezérigazgatója az iparág előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak az adatforgalom rohamos növekedésével lépést tartani képes biztonságtechnológiai fejlesztéseket tekinti. Zsen Csengfej szerint a kalóztámadások elhárításához és az adatlopások megelőzéséhez a lehető legszélesebb iparági összefogásra lenne szükség.

A vezérigazgató a Vlagyimir Putyin orosz államelnök által csütörtökön megnyitott háromnapos szentpétervári üzleti fórumon hallgatóságát a Huawei Technologies oroszországi és régiós beruházási terveiről is tájékoztatta. A Huawei 2009 óta látja el magyarországi Európai Ellátó Központjában (ESC) összeszerelt termékeivel a teljes európai térséget, valamint az észak-afrikai és a közel-keleti országokat.”

Forrás:
Mobiladat-robbanást jósol a Huawei-vezér, Menedzsment Fórum/MTI, 2012. június 22.

Májusban is kevesebb mobil-előfizető volt hazánkban

„Májusban közel 44 ezerrel 11,552 millióra csökkent a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizető-száma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 17 ezerrel lett kevesebb, így ez az érték közel 10,956 millió volt a vizsgált hónapban.

Az NMHH gyorsjelentése szerint 2012 májusában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 116,1 SIM-kártya jutott.

Május végére a teljes ügyfélszám, azaz a hívásfogadásra alkalmas kártyák alapján számolva a T-Mobile részesedése az előző havi 45,50 százalékról 45,69 százalékra nőtt, míg a Vodafone-é 22,89 százalékról 22,83 százalékra, a Telenoré 31,61 százalékról 31,49 százalékra csökkent.

A vizsgált hónap végére a forgalmazásban résztvevők, azaz mind a havi díjas előfizetéssel rendelkezők és mind az előre fizetett előfizetések közül az utolsó három hónapban hívást indítók vagy fogadók száma alapján a Vodafone piaci részesedése az előző havi 22,55 százalékról 22,62 százalékra, a T-Mobile-é 45,76 százalékról 45,84 százalékra emelkedett, míg a Telenoré 31,70 százalékról 31,53 százalékra csökkent.”

Forrás:
Májusban is kevesebb mobil-előfizető volt hazánkban, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2012. június 15.

Májusban is emelkedett a mobilinternet-előfizetők száma hazánkban

„Májusban 2 millió 462 ezerre nőtt Magyarországon a mobilinternet-előfizetések száma, míg a teljes előfizetői táboron belül az aktív – a mobilinternet-szolgáltatást az utolsó három hónapban igénybe vevő – ügyfeleké 1 millió 907 ezerre emelkedett.

A forgalmazásban részt vevő aktív előfizetések alapján a Telenor piaci részesedése 29,17 százalékról 29,59 százalékra nőtt, ugyanakkor a T-Mobile-é 47,11 százalékról 46,90 százalékra és a Vodafone részesedése 23,72 százalékról 23,50 százalékra csökkent.

A gyorsjelentés adatai alapján az összes előfizetőt tekintve a Telenor piaci részesedése 28,17 százalékról 28,31 százalékra nőtt, míg a Vodafone-é 23,74 százalékról 23,63 százalékra, és a T-Mobile-é 48,08 százalékról 48,06 százalékra csökkent.

Májusban az adatforgalom alapján a Telenor piaci részesedése az egy hónappal korábbi 44,51 százalékról 44,79 százalékra, a T-Mobile-é 38,06 százalékról 38,20 százalékra emelkedett, közben a Vodafone-é 17,43 százalékról 17,01 százalékra csökkent.

A három mobilszolgáltató együttműködésén alapuló gyorsjelentés szerint az előfizetők az előző havi 1 millió 986 ezer után, májusban 2 millió 061 ezer GB adatot töltöttek le és fel, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom pedig 1,08 GB-ra emelkedett.

A vizsgált hónapban az egy előfizetőre jutó adatforgalom két szolgáltatónál nőtt: a T-Mobile-nál 0,86 GB-ról 0,88 GB-ra, a Telenor esetében 1,63 GB-ról 1,64 GB-ra, ugyanakkor a Vodafone-nál 0,79 GB-ról 0,78 GB-ra csökkent ez az érték.

Május hónapban a T-Mobile ügyfelei az előző havi 756 ezer után 787 ezer GB adatot forgalmaztak, a Telenor ügyfeleinek forgalma 884 ezer GB-ról 923 ezer GB-ra emelkedett, a Vodafone ügyfelei az előző havi 346 ezer után májusban 351 ezer GB adatot töltöttek le és fel…”

Forrás:
Májusban is emelkedett a mobilinternet-előfizetők száma hazánkban, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2012. június 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Netes kóddal működő csomagautomatákat indít a Posta

„Magyarország januártól megnyitja az 50 gramm alatti levelek piacát is, amelyre komolyabb és kisebb szereplők is beléphetnek. A versennyel a magán-, üzleti és hivatalos levelezést bonyolítók is jól járnak majd. A megkérdezettek is mást és mást várnak a nyitástól.

Varga Dezső, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese – Felkészülve
„A Magyar Posta felkészült a piacnyitásra, ez a helyzet nem új számunkra, mert tevékenységünk mintegy 70 százalékát már most szabadpiacon végezzük. Új, elektronikus levelezési szolgáltatásokkal jelentkezünk, és megújítjuk pénzügyi ajánlatainkat is. Mindezek hátterét segíti az Elektronikus Posta Központ, ahol összekapcsolva a küldemény- és pénzforgalmi szolgáltatásokat (fehér csekk) komplex szolgáltatáscsomagokkal lépünk ki a piacra. Még idén megjelennek a csomagautomaták, ahol az interneten vásárlók kód segítségével bármikor átvehetik „netcsomagjaikat”. A kézbesítők egyre több olyan munkát végeznek, amely nem megszokott, de postaspecifikus, például a villany- és gázórák leolvasása.”

Justin István, a Feibra Kft. ügyvezető igazgatója – Jobb ár/érték
„A Feibra évek óta elkötelezett piaci szereplő a címzetlen kézbesítés területén, és a magyar postapiac liberalizációja után a címzett kézbesítés terén is szeretne aktív piaci szereplőként működni. Az Osztrák Postához tartozó cégünk azt várja a postaliberalizációtól, hogy a kormány szigorú szabályozást vezet be, amely teljesíthető feltételek mellett lehetővé teszi az alternatív postai szolgáltatók rentábilis működését, hiszen a szabad verseny végső soron a jobb ár/érték aránnyal az ügyfeleknek nyújt előnyt. Vállalatunk reméli, hogy minőségi és kedvező árú szolgáltatásaival országszerte számos vállalatot képes meggyőzni arról, hogy a Feibra reális alternatívát kínál.”

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára – Állami szerep
„A postapiaci nyitás lehetővé teszi, hogy új szolgáltatók léphessenek be a levélkézbesítési piacra januártól, amely korábban monopolnak számított. Ez a jelentős változás erősíteni fogja a versenyt, és várhatóan az ügyfelek igényeit még jobban kielégítő szolgáltatásokat hoz majd magával. Az Európai Unió is elismeri a postai szolgáltatásoknak a gazdasági és a társadalmi kohézióban betöltött kiemelkedő szerepét, ennek megfelelően az államnak fenn kell tartania az úgynevezett egyetemes szolgáltatást, garantálva azt, hogy az ország egész területén igénybe vehetők legyenek az alapvető postai szolgáltatások. Ennek következtében a Magyar Posta szerepe változatlanul fontos marad.”

Vereczki András, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese – Megtakarítás
„A pénzügyi szektorban jogszabályok határozzák meg az ügyfeleknek egy évben kiküldendő levelek számát. A másfél milliós ügyfélkörrel rendelkező AEGON Magyarország számára a postaköltség évente több százmillió forint nagyságrendű kiadást jelent. A társaság folyamatosan törekszik működési költségei csökkentésére, különösen a jelen gazdasági helyzetben, amikor a biztosítási szektort különadók is terhelik. Az AEGON Magyarország azt reméli, hogy az 50 grammnál kisebb súlyú levelek piacán a verseny kedvezőbb árfeltételek kialakulásához vezet, így ezen a területen is megtakarítást érhet el. Az elektronikus csatornák használata azonban nem csupán olcsóbb, de a környezetet is óvja.”

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára – Saját kézbesítők
„A postai liberalizáció megteremti a verseny lehetőségét, de a készülő új postatörvény értelmében az önkormányzatoknak kötelező lesz a Magyar Posta szolgáltatásait igénybe venni a hivatalos levelezésükhöz. Ebbe beletartozik a lakosságnak küldött összes levél is. Jelenleg főleg a nagyobb és egyes szegényebb önkormányzatok saját kézbesítőket alkalmaznak, adott esetben közfoglalkoztatottként, ezzel csökkentve a költségeiket. Megítélésem szerint a Magyar Posta a jövőben is versenyképes marad a települések zömében a kialakult és megfelelő színvonalon biztosított, biztonságos szolgáltatások miatt. Az önkormányzatok döntésénél a helyi foglalkoztatás is döntő szempont lehet”

Forrás:
Netes kóddal működő csomagautomatákat indít a Posta, Világgazdaság, 2012. június 18.

Egymillióval kell csökkenteni a digitális írástudatlanok számát

„Egymillióval kell csökkenteni a digitális írástudatlanok számát 2014-ig, egyebek közt ezt tűzte ki célul a kormány – mondta el Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az Információs Társadalom Parlamentjének ülésén, csütörtökön Budapesten. Hozzátette: cél az is, hogy a lakosság 7-8 százaléka végezzen el ECDL (European Computer Driving Licence), az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói tanfolyamot.

A helyettes államtitkár kifejtette, hogy digitális írástudás nélkül ma már nincs versenyképes tudás a munkaerőpiacon, a szakmunkásnak és a felsőfokú végzettségű munkaerőnek egyaránt szüksége van informatikai tudásra. Ez szorosan hozzátartozik a munkaerő versenyképességének és alkalmazkodó képességének a javulásához, elősegíti a pályaváltást vagy az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a távmunka, és ezzel összefüggésben az e-learning elterjedését is.

E célkitűzések megvalósulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon nőjön a foglalkoztatottak száma.

Kardkovács Kolos előadásában elmondta, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak száma a 2000-es évek eleji gazdasági konjunktúra idején sem tudott emelkedni, stabilan 3,7-3,8 millió maradt. Ezzel az egyébként is alacsony foglalkoztatottsági szinttel érte az országot 2008-2009-ben a válság, aminek következtében 150 ezerrel csökkent a munkahelyek száma. 2010 óta mind a foglalkoztatottsági arány, mind az aktivitási ráta – hónapról hónapra – lassan ugyan, de nő, ami kedvező tendencia, ennek ellenére két év alatt nem sikerült elérni a válság előtti foglalkoztatási szintet.

A növekedés egyik korlátja a humán erőforrás kihasználatlansága. Magyarországon a munkaképes korúak közül 2,5 millió fő egyáltalán nincs jelen a munkaerőpiacon, és emellett 400-500 ezer körül van a munkanélküliek száma. Ebből következik, hogy ha meg akarjuk valósítani a kormány célkitűzését, az egymillió munkahely megteremtését, akkor az inaktívak közül kell számos személyt bevonni a munkaerőpiacra – fejtette ki a helyettes államtitkár.

Uniós összehasonlításban a legfiatalabb korcsoport és a munkaképes korúak utolsó korcsoportja van jelen a legkisebb arányban a munkaerőpiacon Magyarországon. Emellett az alacsony iskolai végzettségűek, valamint a fiatal pályakezdők szorulnak ki leginkább a munkaerőpiacról, utóbbiak a munkatapasztalat hiánya miatt.

Ebből következően a kormány foglalkoztatás-politikája elsősorban az alacsony végzettségűekre, a pályakezdőkre, az 50 éven felüliekre, továbbá a kisgyermekes nőkre koncentrál. Kardkovács Kolos kifejtette, hogy az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy ösztönözzék ezeknek a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknak a megjelenését a piacon. Az intézkedések között említette a munkahelyteremtésre adott közvetlen támogatásokat, az olyan programokat, amelyek elősegítik a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségét, ilyen például a bölcsőde építési program, a részmunkaidő és a távmunka támogatása, az e-learning programok elterjesztése és ide sorolta a szakképzés rendszerének átalakítását is.

A támogatások terén a kormány egyrészt a nyílt munkaerőpiacon igyekszik növelni a foglalkoztatási aktivitást. Ennek egyik eszköze a célzott bér- és járuléktámogatások rendszere, amelyek segítik például a gyesről, gyedről a munkaerőpiacra visszatérőket. A közfoglalkoztatás és a nyílt versenypiac közötti átmeneti foglalkoztatási formaként megjelenő szociális szövetkezet, valamint a közfoglalkoztatás rendszere szintén hozzájárul a munkapiaci aktivitás növeléséhez.

A humán erőforrás kihasználatlanságának csökkentését szolgálja a szabályozó rendszer és a passzív ellátások rendszerének átalakítása. Ide tartozik az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak módosítása, a szociális ellátó rendszer átalakítása, a korhatár előtti nyugdíjazás megszüntetése, az adórendszer átalakítása, vagy az álláskeresési járadék rendszerének átalakítása. A munkaerő-piaci kiadásokat tekintve a kormány arra törekszik, hogy a passzív ellátások felől az aktív ellátások felé terelje a kiadási szerkezetet.

Az aktivitás növelése érdekében a foglalkoztatási szolgálat az informatika eszközeivel is igyekszik hozzájárulni közönségét. Az online szolgáltatások körébe tartozik a pályaorientációs portál működtetése, az elektronikus intézményi foglalkoztatási adatbázis, online adattár álláskeresőkről, ellátásokról, álláshelyekről. Felhívta a figyelmet az Európai Unió álláskeresési portáljára is, amelyen egymillió üres álláshelyet tartanak számon, és ezekre az állásokra elsősorban fiatalokat várnak.”

Forrás:
Egymillióval kell csökkenteni a digitális írástudatlanok számát, Infotér.eu/MTI, 2012. június 14.

Megalakult a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség

„A hazai innováció fejlődésének, piaci lehetőségeinek elősegítésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) megalapította a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft-t, a hazai innovációs intézményrendszer új piaci szerelőjét – jelentették be hétfőn, sajtótájékoztatón Budapesten.

Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: a közigazgatás megújulásának jó példája, hogy a SZTNH a hatósági feladat ellátása mellett megtalálta azt a szervezeti formát, amely lehetővé teszi a piacnak szolgáltató ügynökségi tevékenység elvégzését.

Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke kiemelte: az ügynökség a hivatal nemzetközi elismertségére építve, és a kiválóságot szem előtt tartva képes szolgáltatni a szellemi tulajdon minden ágában.

Botos Viktor, a HIPAVILON Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az innováció menedzsment eszközével a tudástőke üzleti alkalmazását, piaci hasznosítását segítik elő többnyire a kis- és középvállalkozásoknak, az egyetemi és akadémiai kutatószférának.

Az innováció menedzsment szolgáltatás három pilléren: az SZTNH hatósági funkciót kiegészítő tevékenység ellátásán, a nemzetközi kooperáción, a kutatás-fejlesztés és tudástőke szellemi tulajdonú menedzselésén alapul – tette hozzá. Az ötlet születésétől a piacra jutásig több szakaszban is igénybe lehet venni az ügynökség szolgáltatását.

A szolgáltatások közül Botos Viktor kiemelte, hogy ügyfeleiknek képzést tartanak, a piacra lépés előtti beárazást vállalják, az oltalom szerzésében segítik, tanácsadó szolgáltatást nyújtanak.

A szolgáltatás árára vonatkozó kérdésre válaszolva Botos Viktor elmondta: az ár kialakítása folyamatban van, amely harmonizál majd az SZTNH díjaival, és tükrözi a társaság nonprofit jellegét.

Gál András Levente megjegyezte: a magyar közigazgatásban vannak hasonló szervezetek, például a Magyar Közlöny Kiadó, amely nonprofit módon szolgáltat, és nem torzítja a piacot.

Kérdésre válaszolva Bendzsel Miklós elmondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 200 millió forint kerettel a jövő hónapban meghirdeti az innovációs alapból a nemzetközi és hazai szabadalmak bejelentésének támogatását, és ezt a konstrukciót jövőben is szeretnék fenntartani.”

Forrás:
Megalakult a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. június 18.

EU: csaknem teljes a szélessávú internetes lefedettség az unióban

„Az Európai Unióban elérte a 95 százalékot a lakosság azon részének aránya, amelynek igény esetén hozzáférése lehet valamilyen szélessávú internetes kapcsolathoz – derül ki az Európai Bizottság Brüsszelben hétfőn kiadott eredménytáblájából.

Az átfogó értékelés általános következtetésként megállapította, hogy az unióban az internet, a mobiltelefonok és általában a digitális technika iránti kereslet elegendő lenne ahhoz, hogy fenntartható gazdasági növekedést gerjesszen. Ezt a folyamatot ugyanakkor visszafogják a technikai hiányosságok, a képzés elégtelensége és a kínálati oldalon mutatkozó más nehézségek.

Az elmúlt időszak leglátványosabb elmozdulásának az értékelés a magasabb adatforgalmat, valamint a mobil technológiák és szolgáltatások iránti érdeklődés növekedését tartja.

Az adatok szerint az információs és kommunikációs technológiák ágazata jelenleg 8 millió munkahelyet ad, és az uniós bruttó össztermék (GDP) 6 százalékát állítja elő. A következő három évben a szektor munkaerőigénye további 700 ezer fő lesz.

A problémás területek között említi a jelentés, hogy a munkaerő felének nincs elegendő informatikai képzettsége arra az esetre, ha új munkát kellene találnia. Kevesli a bizottság az internetes vásárlások arányát is, különös tekintettel azokra a vásárlásokra, amelyeket az emberek nem saját hazájukban bonyolítanak le a világhálón keresztül.

Az értékelés az egyes tagországok helyzetéről külön is közölt statisztikákat. Magyarországnál egyebek között megállapítja, hogy a szélessávú internethasználat emelkedett ugyan tavaly (22,1 százalékra), de még mindig elmarad a 27,7 százalékos uniós átlagtól. Jelentősen nőtt a mobil szélessávú kapcsolat használata, de még így is jóval kisebb az uniós átlagnál.

Az uniós átlaghoz közeli Magyarországon az internetet rendszeresen használók aránya, miközben 28 százalékra csökkent azoké, akik sohasem használták ezt az eszközt.

Alacsonynak találja a jelentés az internetes kereskedelem méretét mind a lakosság, mind a vállalatok szintjén. Az állami adminisztratív ügyek intézésében viszont az internetes arány egyre inkább megközelíti az uniós átlagot.”

Forrás:
EU: csaknem teljes a szélessávú internetes lefedettség az unióban, Menedzsment Fórum, 2012. június 18.

Digitális menetrend: az éves eredménytábla megerősíti, hogy Európa-szerte strukturális gazdasági reformokra van szükség

„Az európai polgárok, vállalkozások és innovátorok digitális szolgáltatások iránti kereslete ugyan elegendő impulzust ad ahhoz, hogy kontinensünk valóban a fenntartható gazdasági növekedés útjára léphessen, a szélessávú internetszolgáltatás, a digitális tartalmak, valamint a kutatás és a megfelelő ismeretek kínálata terén mutatkozó hiányosságok miatt Európa egyelőre nem tud élni ezzel a lehetőséggel. A jelenleg mintegy 8 millió embernek megélhetést biztosító és az uniós GDP 6%-át kitevő információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor leglátványosabb fejleményeként a kiterjedtebb adatfelhasználást, valamint a mobiltechnológiák (például az okostelefonok) és mobilszolgáltatások (például a 3G-s internet, internetes zenehallgatás, webmail) felé történő fokozatos átmenetet lehet megemlíteni.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Európa polgárainak a digitális technológiák és ezek gazdagabb választéka iránti igénye határtalan, amellyel sem az országok vezetése, sem az ipar nem tud egyelőre lépést tartani. A 20. század politikai gondolkodásmódjához és üzleti modelljeihez való ragaszkodás szűk keretek közé szorítja az európai gazdaságot, és erre aligha lehetünk büszkék. Globális versenytársaink messze le fognak körözni minket, ha ölbe tett kézzel szemléljük az eseményeket.”

Az Európai Bizottság digitális menetrendjére vonatkozóan készített eredménytábla főbb megállapításai a következők:

Kedvező folyamatok:
A szélessáv szinte mindenütt elérhető Európában. A lakosság 95%-a számára elérhető a szélessávú vezetékes internetkapcsolat.

A fogyasztók és vállalkozások körében igen gyorsan terjednek a mobilalkalmazások. A mobilinternet-használat 62%-kal nőtt, így ma mintegy 217 millió szélessávú mobilelőfizetés létezik.

2011-ben 15 millió polgár élte át első ízben az internetezés élményét, és napjainkban az európaiak 68%-a látogatja rendszeresen a világhálót, 170 millióan pedig tagjai valamely közösségi hálónak.

Mára Európa gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévő polgárainak többsége is kipróbálta már az internetet, de minden négy emberből egy még soha nem használta azt.

Görögország, Portugália és Írország vezetése a minőségi közszolgáltatások fenntartása érdekében az e-kormányzás bevezetése mellett döntött. A Cseh Köztársaságtól eltekintve az e-kormányzás elérhetővé tételének és használatának fejlődése a pénzhiánnyal küzdő gazdaságoknál volt a legjelentősebb, kiemelve az e-kormányzásnak a strukturális reformok sikerében betöltött értékes szerepét.

Aggasztó jelenségek
Az európai munkavállalók fele nem rendelkezik megfelelő IKT-ismerettel ahhoz, hogy más beosztásban helyezkedjen el vagy új munkahelyet találjon. Noha közepes vagy magas szintű internethasználati ismereteinek köszönhetően az uniós lakosok 43%-a tisztában van vele, hogyan tud például hívást kezdeményezni az interneten vagy honlapot készíteni, a munkavállalók közel fele úgy érzi, hogy számítógépes és internetes ismeretei pillanatnyilag nem elegendőek a sikerhez a munkaerőpiacon. Majdnem 25%-uk számára ismeretlenek az információs és kommunikációs technológiák, mindez pedig megnehezíti az IKT-pozíciók betöltését, amelyek száma 2015-re eléri a 700 ezret.

Az internetes vásárlás továbbra is a belföldre szorítkozik. Annak ellenére, hogy az EU internetfelhasználóinak 58%-a vásárol online, tíz vásárlóból mindössze egy vette ehhez igénybe egy másik uniós tagállam honlapját. A nyelvi korlátok és a bürokrácia (például a házhozszállítás megtagadása vagy a szerzői joghoz kapcsolódó bonyodalmak) jelentik a legnagyobb kihívást.

Megtorpant az elektronikus kereskedelem a kis- és középvállalkozásoknál. A kkv-k többsége se nem vásárol, se nem értékesít az interneten keresztül, saját kiviteli és bevételi potenciáljukat korlátozva ezzel.

A kutatási célú befektetések tekintetében egyre jobban elmaradunk a versenytársak mögött. Miközben az állami finanszírozású kutatást nem érintették a megszorítási intézkedések, az erre irányuló kiadások éves növekedési üteme jóval azon 6% alatt van, amelyre a közberuházás 2020-ra történő megduplázódásához szükség lenne. Egyre kevesebb befektetés érkezik a magánszférából. Az uniós IKT-szektorban a kutatás és fejlesztés intenzitása kevesebb mint a fele az Egyesült Államokra jellemzőnél.

A távközlési társaságok továbbra is indokolatlanul magas díjat fizettetnek a fogyasztókkal a külföldi mobiltelefon-használatért. 2011–2012 folyamán egyre több vállalat szakított ezzel a gyakorlattal, és ajánl fel kedvező tarifacsomagokat vagy a belföldi díjszabással megegyező roamingtarifákat. Ennek ellenére a fogyasztók jelenleg is átlagosan a belföldi percdíjak három és félszeresét fizetik a külföldön lebonyolított hívások után.

A digitális menetrend 101 intézkedése közül (IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200) 34-et sikerült véghezvinni. 52 intézkedés jelenleg is folyamatban van, és 15 esetében tapasztalható késés, vagy áll fenn ennek a veszélye. A digitális menetrend eredménytáblája megvizsgálja az EU távközlési piacának jelenlegi helyzetét, és felméri Európai digitális versenyképességét (lásd MEMO/12/446) is.

Előzmények
Az Európai Bizottság feladata megteremteni azt a szabályozási és üzleti környezetet, amellyel javítani lehet Európa digitális technológiai piacának versenyképességét, továbbá ösztönzőleg hat az e piacra irányuló befektetésekre.

A digitális menetrend 2012. évi eredménytáblája uniós és nemzeti szinten elemzi e célkitűzés eredményességét, aminek alapjául a Bizottság által végrehajtandó 78 és a tagállamok által végrehajtandó 23 intézkedés értékelése szolgál.

A kedvező környezet kialakítása érdekében 2011–2012-ben jelentős javaslatok születtek a szabályozásra vonatkozóan:

Új roamingszabályozás, amelynek célja az adatforgalomra vonatkozó maximális díjak megállapítása és a verseny ösztönzése.

Az uniós minisztereknek sikerült előzetes megállapodást kötni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről (lásd IP/12/583). A kezdeményezés keretén belül az EU több mint 7 milliárd euróval támogatja a következő generációs szélessávú hálózatokba történő beruházást és az olyan alapvető online szolgáltatások kifejlesztését, mint például az e-közbeszerzés, az e-egészségügy, az e-ellátás és az e-igazságügy, valamint az Europeana.

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban a Bizottság 80 milliárd euró összegű beruházásra tett javaslatot, amelyből a legnagyobb rész az IKT-szektort illeti.
Az e-aláírások és más megbízható szolgáltatások harmonizációját elősegítő szabályozás, amely szolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak az e-közbeszerzéstől várt megtakarítási potenciál felszabadításában és az elektronikus személyazonosítás tagállamok közötti kölcsönös elismerésében.

Az e-kereskedelemre vonatkozó cselekvési terv, amely meg fogja könnyíteni az online termékekhez és tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférést, továbbá orvosolni fogja a fizetéshez és a szállításhoz, valamint a fogyasztóvédelemhez és a fogyasztók tájékoztatásához kapcsolódó problémákat (lásd IP/12/10).

Barroso elnök ezenkívül felkérte a tagállamokat, hogy nevezzék ki az összekötői funkciót betöltő és az internet adta lehetőségeket a lakosság felé reprezentáló „digitális szószólót”, Neelie Kroes pedig azzal a felhívással fordult az ipar, az oktatás és más csoportok képviselői felé, hogy működjenek együtt az IKT-foglalkoztatottság, többek között a számítástechnikai képzések feltételeinek javítása érdekében (SPEECH/12/282).

A számítási felhőre és az internetbiztonságra vonatkozó EU-s stratégiák 2012-ben kerülnek előterjesztésre.

További információk:

A digitális menetrend eredménytáblája

Az eredménytábla országprofiljai: szélessávú kapcsolat, internethasználat, e-kormányzás, távközlési szabályozás és kutatási trendek az egyes országokban

A digitális menetrenddel foglalkozó weboldal

Forrás:
Digitális menetrend: az éves eredménytábla megerősíti, hogy Európa-szerte strukturális gazdasági reformokra van szükség, IKT-állások maradnak betöltetlenül és jelentős elmozdulás figyelhető meg a mobilszolgáltatások és technológiák irányába, Európai Bizottság, 2012.június 18.

ODFA: Mindenkinek ingyenszoftvert adunk

„A magyar komány és a Microsoft múlt héten jelentette be, hogy kétmillió diáknak és tanárnak ad online szolgáltatáscsomagot, összesen 52 milliárd forint értékben. Mivel Lázár János arra kérte a többi iparági szereplőt, hogy tegyenek hasonlóan nagylelkű felajánlásokat, a nyílt formátumokat támogató ODFA Magyarország is előrukkolt egy nagy horderejű ajánlattal: mindenkinek ingyen felajánlják a LibreOffice, az Apache és egyéb irodai szoftverek összes magyar nyelvű verzióját. Ezek a szoftverek eddig is ingyenesek voltak, de az ODFA úgy érezte, a Microsoft után neki is érdemes nyilvánosan deklarálni a felajánlását.

Mások is reagáltak a Microsoft bejelentésére, például aggódó iskolai rendszergazdák, akik szerint az állam által biztosított 5 megabites letöltési és 0,5 megabites feltöltési sebesség kevés lesz, amikor egyszerre negyven diák akarja majd betölteni a webes dokumentumait. (A fenti sebesség nem felhasználónként, hanem összesen értendő.)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérdésünkre azt válaszolta, hogy „nem várhatók sávszélességi problémák, mert az iskolák számára a Tisztaszoftver programból rendelkezésre áll az MS Office. A többi funkció (pl. levelezés) nem igényel nagy sávszélességet.” Az NFM sajtósa azt is közölte, hogy „az állam 2013-ban is biztosítani fogja a közoktatás működőképességéhez szükséges licenszeket.” A fejlesztési tárca szerint a magyar tanulókat és tanárokat kiszolgáló szerverek és adatközpontok két európai városban üzemelnek, és ezeken jellemzően leveleket tárolnak. Az iskolák hivatalos adatait ez nem érinti.

Tehát az iskoláknak ezután is szükségük lesz az Office-ra, viszont kapnak pluszban egy online keretrendszert, amit a Microsoft szoftvereivel lehet jól kihasználni. Ennek az 52 milliárd forintosnak mondott felajánlásnak egyik lényeges eleme a webes irodai csomag, amit bárki ingyen elér a Microsoft Office Web Apps weboldalán. Ebben is van Word, Excel és Powerpoint.

Mennyire nyílt a nyílt?
Érdekes kérdéseket vetett fel az ODFA, a nyilvános webes Office kezelőfelületén ugyanis az áll, hogy „Open in Word”, és a szövegeket csak .docx fájlba lehet lementeni. Vajon az oktatási csomagban lesz olyan lehetőség, hogy „Open in LibreOffice”, tehát az ODFA által támogatott ingyenes szövegszerkesztőben is megnyithatók lesznek a doksik, és lehet majd .odt fájlba menteni? Az Európai Unió egyszer már keményen megdolgozta a piacvezető pozícióban lévő Microsoftot, hogy jobban figyeljen a rivális rendszerek közötti átjárhatóságra (csúnya szóval élve, az interoperabilitásra), és az új felhőalapú technika nem ad felmentést ez alól.

Az ODFA attól tart, hogy a Microsoft-felhő eszközei nem megfelelő szinten támogatják a nyílt dokumentumformátumokat, és hogy a felajánlott szolgáltatásokat nem lehet majd mindegyik platformon (Linux, Mozilla Firefox, Google Chrome, Chromium) ugyanúgy használni. Az oktatásban azért is fontosak ezek a nyílt platformok, mert többnyire ingyenesek, tehát sem a tanulónak, sem az államkincstárnak nem kerül pénzbe, hogy a diák otthon feltelepítsen magának egy Linuxot és egy LibreOffice-t, amivel meg tudja írni a háziját, vagy akár a diplomamunkáját is. (A LibreOffice és más nyílt rendszerek közintézményekben való alkalmazása nem összekeverendő az oktatással, az utóbbinál ugyanis jogos elvárás, hogy a felhasználók hajlandók legyenek tanulni, beleértve akár egy korábban nem ismert szövegszerkesztő használatát is.)

Az ODFA sajtóközleménye elviccelődik azzal, hogy bizonyos felmérések szerint a nyílt és szabad szoftverekkel évente 13 200 milliárd forintot takarítanak meg a felhasználók világszerte, de aztán komolyra fordítja a szót, és számon kéri a kormányon a 1479/2011. (XII. 23.) számú határozatát, amellyel kiállt a versenysemlegesség erősítése, a szállítók monopolhelyzetének korlátozása, a magyar kis- és középvállalatok pozíciójának erősítése és a külföldi függőség csökkentése mellett.

A szervezet arra is kíváncsi, hogy miként hat a Microsoft felajánlása a hazai munkaerőpiacra: hány munkahely szűnik meg és hány új létesül a döntés következtében. Azért is érdekes, hogy a kormány nem közölt részletes hatástanulmányt a webes környezet bevezetéséről, mert iparági infomációink szerint a nyílt forráskódú projektek előkészítése hónapokat, vagy esetenként éveket vesz igénybe, és a pilot projektek előtt is megkövetelik a tanulmányokat.”

Forrás:
ODFA: Mindenkinek ingyenszoftvert adunk, Tóth Balázs, Index.hu, 2012. június 20.

A magyar piacra lépne az Amazon.com

„A tavalyi bővülésnél is nagyobb, a húszmilliárd forintot is meghaladó forgalomemelkedésre számítanak idén az online kereskedők. Jön a magyar piacra a szakma mamutja, az Amazon.com is.

Az online kereskedelem forgalma – a szolgáltatások értékesítése nélkül – az elmúlt évben elmaradt a 160 milliárd forintos várakozástól, és 155 milliárdot ért el az 1,4 millió vásárlás révén. Ám már ez is a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 2,4 százaléka. Miután a tavalyelőtti szinthez képest így is 18 milliárd forinttal emelkedett az interneten értékesített termékek értéke, és a növekedés dinamikája változatlannak látszik, a szakma azt sem tartja kizártnak, hogy idén az ágazat teljesítménye elérheti akár a teljes kiskereskedelmi forgalom 3 százalékát is, ami 175–180 milliárd forintos online forgalmat jelentene – írja a Világgazdaság.

Azért sem könnyű kenyér ez, mert az előírások szerint a webáruházakban megrendelt terméket nyolc napon belül vissza kell vennie a kereskedőnek, hiszen egy cipő fotója alapján nem lehet eldönteni, kényelmes-e. Azonban vannak, akik megrendelnek egy tévét, és a foci-Eb nyolcadik napján szomorúan közlik, hogy nem vált be. És rendelnek egy másikat másik cégtől. Madar Norbert, a ­GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. szakértője elmondta, hogyMagyarországon a vásárlástól való elállás aránya átlagosan 8–10 százalék között van, míg Csehországban és Szlovákiában már komoly gondot okoz a kereskedőknek a 20–30 százalékos arány. Persze a kereskedőket sem kell félteni. Van olyan webáruház, amely a nyolcadik napon visszavitt tévét csak az eredeti árnál kevesebbért hajlandó visszavenni.

Érdekes ugyanakkor, hogy miközben folyamatosan emelkedik a futárszolgálatok által házhoz szállított termékek száma, a magyar fogyasztók egyre nagyobb számban az áruátvételi pontokra rendelik a termékeket. Az internetes vásárlók folyamatosan bővülő tábora inkább a szabadidejének egy részét áldozza fel a termékek átvételére, mintsem hogy a házhoz szállítást válassza. Ennek köszönhetően a közelmúltban hirtelen megszaporodtak a két évvel ezelőtt indított úgynevezett Pick Pack Pontok. Ez a ma már több mint 400, hírlapüzletekben és benzinkutakon működő pont 130 településen van elszórva, ahol a fogyasztók személyesen is átvehetik az interneten megrendelt csomagot. És ha szűk a cipő, nem olyan a póló árnyalata, mint a képernyőn, másként működik a készülék, azonnal el is lehet állni a vásárlástól.

A legnagyobb magyarországi internetes kereskedők folyamatosan bővítik a termékkínálatukat, és bár eredetileg különböző termékek kereskedelméből indultak, sőt eltérő értékesítési módokkal lettek sikeresek, mindegyik áruház az online hipermarketek, más néven webplázák létrehozásán dolgozik.

A fejlesztéseknek további lendületet ad, hogy az internetes kereskedők legnagyobbika, az Amazon.com már felépítette Szlovákiában regionális disztribúciós raktárát, ahonnan ősztől szolgálja ki a cseh, a lengyel, valamint a szlovák vásárlókat. Magyarország a jövő évben kerül sorra Romániával és Horvátországgal együtt.”

Forrás:
A magyar piacra lépne az Amazon.com, HVG.hu/Világgazdaság, 2012. június 22.

Egyre több hazai informatikai cég dől be

„Az elektronika és a számítástechnika néhány éve még a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartozott Magyarországon, fizetésképtelenségi mutatójuk azonban mára jelentősen romlott a Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint. Az IVSZ szerint továbbra is optimisták az informatikai vállalkozások.

Az elektronikával és a számítástechnikával foglalkozó cégek körében több mint hatvanöt százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma az első negyedévben 2011 azonos időszakához képest, miközben országos átlagban 25 százalékkal emelkedett. A mutatók jelzik, hogy az elmúlt évek hazai gazdaságot sújtó csapásait nehezen viselte a szektor, igaz, az eljárások száma alacsony, az összes regisztráltnak alig négy százalékát teszik ki – derül ki hitelminősítéssel foglalkozó Coface közleményéből.

Már nem éri meg számlázni ■ Az esetek 70 százaléka végelszámolás, ezen belül is a kényszer-végelszámolások a legjellemzőbbek. Az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a vizsgált időszakokban csődeljárást nem kezdeményeztek. A legnagyobb ütemben a végelszámolások nőttek, ezen belül pedig kiugróan emelkedett – közel megtriplázódott – az elrendelt egyszerűsített végelszámolások száma. Az eljárások alá vontak jellemzően 300 millió forint forgalom alatti, kisebb vállalkozások voltak.

Mivel ezen társaságok bevételének nagy részét a tulajdonosok főállásuk mellett végzett tevékenységéről kiállított számlák alkották, a vállalkozásokat sújtó teher növekedésével ezen cégek fenntartása már nem rentábilis. Az elemzés szerint feltételezhetően ezen okokból döntöttek úgy a kisebb cégek, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében zárják be a vállalkozásukat. Kérdés, hogy a megszűnő vállalkozások bevételei a társasággal együtt eltűnnek, vagy a feketepiacra kerülve adózatlan és ellenőrizetlen formában jelennek meg.

Növekvő kockázat ■ Az ágazat szereplőit komolyan érinthette néhány nagyobb multi (egyebek között az Elcoteq, a Nokia) magyarországi gyáregységeinek bezárása, illetve kapacitásainak jelentős csökkentése is. A kormányzati intézkedések – az áfa vagy a járulékok emelése – szintén jelentős problémákat okoztak. Emiatt a piaci szereplőknek fel kell készülniük a növekvő kockázatok kezelésére az elektronikai cégek esetében is – véli Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője.

A hitelbiztosító által vizsgált hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek; de az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők helyzete még az első negyedéves magas fizetésképtelenségi adatok ellenére is jobb, mint az országos átlag.

A kockázati szinteket is kibontva – a Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban az ágazatot képviselők kisebb arányban kaptak üzleti szempontból kockázatosabb minősítést a hitelbiztosítótól. Ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriába sorolt elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők aránya is alacsonyabb az országos átlagnál.

Üzleti kilátások 2012-re ■ A napokban tette közzé a hazai informatikai vállalatok üzleti kilátásairól szóló felmérését az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége is, amelynek segítségével főleg a kis- és középvállalatok helyzetéről kaptak átfogó képet. A válaszadó kkv-k jelentős része a forgalmának növekedését várja idén, sőt a válaszadók több mint fele az eredményeinek javulását prognosztizálja a 2012-es évre. Az egész szektorban pozitív tendencia lehet, hogy a vállalkozások döntő többsége nem tervez leépítést, illetve a cégek harmada inkább bővíteni szeretne az idei évben.

A válaszok alapján a kkv-k körülbelül 44 százaléka vár magasabb forgalmat a tavalyinál, körülbelül egyharmaduk hasonlót mint idén, így itt a helyzet a felmérés szerint kedvezőnek mondható. A mikrovállalkozások egyenlő arányban várnak javulást, stagnálást illetve romlást. Az idei eredményt illetően a kkv-k több mint fele számít javulásra és csak kevesebb mint 18 százalékuk számít romlásra. Viszont a mikrovállalkozások között jóval több a romlásra, mint javulásra számítók aránya (38,1, illetve 28,6 százalék). Létszám tekintetében mindkét válaszadó kategóriában egységesebben pozitív a kép: a cégeknek csak 10-15 százaléka tervez leépítést a többség szinten tartást, míg 28-32 százaléka bővítést.”

Forrás:
Egyre több hazai informatikai cég dől be, Bitport.hu, 2012. június 22.