Skip to main content

36. szám, 2012. szeptember 3.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Bemutatták a Magyary Program 12.0-t

„A belpolitikai konfliktusokat nem a kormány tehetetlensége, hanem éppen reformjai, a „beépült érdekviszonyok megtörése” idézi elő, vagyis azok a kabinet eredményes munkáját jelzik – mutatott rá Navracsics Tibor.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter erről pénteken, a Magyary Program 12.0, a közigazgatás-fejlesztés stratégiai dokumentumának budapesti bemutatóján beszélt. A miniszterelnök helyettese megnyitó beszédében emlékeztetett, a tavaly nyáron bemutatott program célja a jó állam megteremtése, tehát a közjó elérése, a párt-, csoport- és részérdekek legyőzése, hogy a mindenkori kormányzat a nemzet érdekében dolgozhasson.

Navracsics Tibor szerint a Magyary Program egyik legfontosabb erénye az önkritika és a rugalmasság, hogy a korábbi gyakorlattal szemben nem egy abszolút célhoz, hanem a folyton változó adottságokhoz igazodva próbálja elérni például azt, hogy a közigazgatás ne versenyképességet korlátozó, hanem ösztönző tényező legyen. Kiemelte: a Magyary Program alkotói nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy maguk tárják fel gyenge pontjait, illetve a tervek és a végrehajtás közötti különbségeket. Az önkritika ugyanis erősít, a kijelölt célok és az elért eredmények összehasonlítása pedig közelebb visz eredeti szándékunkhoz – fogalmazott a tárcavezető.

Az elmúlt két év reformfolyamata értékelése szerint Európa élvonalába emelte a központi kormányzati rendszer döntéshozatali hatékonyságát, enélkül ugyanis nem lehetett volna megvalósítani például az oktatási, egészségügyi, önkormányzati, közigazgatási és igazságszolgáltatási változtatásokat.

A miniszter azért is tartja korszakhatárként kezelhetőnek a Magyary Programot, mert ez lehet az első magyar közigazgatási reform, amelyet az OECD is szabadalmaztathat, majd tagországai elé mintaként állíthat.

A rendezvényt Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a közigazgatás reformja akkor sikeres, ha a kormány karakteressé formálja azt, vagyis mindenki tudja, a közigazgatásban mit, mivel, kivel és hogyan hajthat végre.

Ezt követően Vetési Iván, a KEK KH elnöke ismertette a Nemzeti Egységes Kártyarendszert, amelynek későbbi bevezetését miniszteri biztosként felügyeli. Közölte, az új kártya több funkcióra lesz használható egyszerre, így kiváltja például a közlekedési bérleteket, az étkezési utalványokat, a diákigazolványt.

Az esemény végén Gál András Levente távozó kormánybiztos köszönte meg munkatársai együttműködését.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) háttéranyaga szerint még egyszerűbb ügyintézésre, átláthatóbb feladatokra, megbecsültebb és szakmailag képzett tisztviselőkre van szükség a közigazgatás hatékonyságának további javításához. A tárca a közigazgatás fejlesztését célzó eddigi intézkedések áttekintése után kiadott tájékoztatása szerint a változtatások fontos eleme a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás elvárása.

A tárca szerint „korántsem tekinthető teljesültnek számos, a közigazgatás reformjában eddig kitűzött cél”, például „még mindig nem elég gyorsak egyes közigazgatási eljárások, még mindig nem kellő gyorsaságú a fejlesztési források lehívása, a XXI. század adta fejlett eszközök nehezen bevezethetőek a közigazgatásba, előfordulnak még határidőcsúszások, az érdekegyeztetés hatékonysága még tovább javítandó, a feladat- és létszámalapú tervezés pedig még mindig nem általános a közigazgatásban”.

A közigazgatási eljárások, az ügyintézés egyszerűsítésében a kormány korántsem tart még az ideálisnak tartott állapotnál – fogalmaznak, aláhúzva, hogy az ország versenyképességének javításához elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, amihez tovább kell terjeszteni az elektronikus közigazgatást, csökkenteni kell az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheit, újabb lépések kellenek az egyablakos ügyintézés bevezetéséhez, valamint növelni kell a kormányablakok számát, szolgáltatásait.

Rögzítik: a jelenlegi kormány összesen 228 lakossági ügyintézési területen végzett egyszerűsítéseket, míg a gazdasági szereplők adminisztrációs terhei több százmilliárd forinttal csökkentek. Rendkívüli eredménynek nevezik, hogy a kormányzás második évére, 2011 januárjában kormányablakok nyíltak országszerte, összesen 29 helyen, ahol már közel félmillió ember ügyintézését segítették eddig.

A kormányablakok száma 2014-re háromszázra bővül, az ott elintézhető ügyek száma pedig megsokszorozódik, így akár 2500 fajta ügyet is el lehet majd intézni azokban. Különösen a vidéken élő emberek ügyintézését segítik majd a 2013-tól létrejövő járási hivatalok – jegyzik meg. A minisztérium eredményei közé sorolja a jogszabályok egyszerűsítését célzó deregulációs programját, valamint az idén életbe lépett, új közszolgálati tisztviselői törvényt, amely egységes szerkezetbe foglalja a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat.

A KIM felhívja a figyelmet arra, hogy a központi közigazgatás jelentősen egyszerűsödött az elmúlt két évben, „főleg a minisztériumok és a kormányzati alapítványok, közalapítványok szintjén”; a jövőben a „középirányítói szervezetek”, a háttérintézmények, valamint a megyéktől átvett alapítványok felülvizsgálata és egyszerűsítése következik. Tájékoztatásuk alapján „sor kerül az egykori állampárt úgynevezett szatellit szervezeteinek (KISZ, Hazafias Népfront, Magyar Úttörők Szövetsége, Magyar Szovjet Baráti Társaság, Magyar Nők Országos Tanácsa, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Honvédelmi Szövetség stb.) jogutódjaként működő intézmények, szervezetek és azokban fellelhető vagyon vizsgálatára is”.

Megjegyzik: a szervezetrendszer egyszerűsítésének leghatékonyabb iránytűje egy állami feladatkataszter létrehozása lehet, és fontos az ingatlanvagyon, eszközök, informatikai infrastruktúra pontos felmérése is.”

Forrás:
Bemutatták a Magyary Program 12.0-t; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. augusztus 31.
Háttéranyag: Folytatódik a közigazgatás fejlesztése – Magyary Program 12.0. (pdf)

„Félbe vágott nyomtatókkal” készülnek az indulásra a kormányhivatalok

„Egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak az önkormányzatok arról, hogyan készülnek a járási rendszer kialakítására, a feladatok átadására.

Számos kormányrendelet hiányzik még, ami a „képet tisztábbá tehetné” − fogalmazott lapunknak egy név nélkül nyilatkozó budapesti kerületi illetékes a járási rendszer kialakítása kapcsán −, a homály eloszlásáig kénytelenek azon gondolkodni, „miként fogják az embereket, eszközöket, például nyomtatókat kettévágni”. Az operatív feladatmegoldás jogi hátterének hiányában viszont egyelőre tehetetlenek. Az óra közben ketyeg, így sokak szerint nem valószínű, hogy a 2013. január elejére ígért átállás megvalósulhat.

Az időtényezőn kívül még arról sem lehet tudni, hogy az átállásnak milyen költségvonzatai lehetnek, ezek egyelőre nem láthatók − mondták lapunknak a budapesti erzsébetvárosi (VII. kerület) önkormányzatnál. Szekeres Antal, Debrecen jegyzője szerint viszont a polgármesteri hivatal számára nem is a pénzkérdés a legfontosabb. Elsősorban a folyamatban lévő ügyek átadásának módjával, a szükséges humánpolitikai intézkedésekkel és a szervezetátalakítási kérdésekkel érdemes foglalkozni, így például a járási hivatalok által ellátandó feladatokhoz kapcsolódó jelentős iratanyag átköltöztetésével. A feladatátadás miatt a járási ügyintézés körülbelül 100-120 közszolgálati tisztviselőt érint közvetlenül.

Járási hivatalokhoz kerül

  • Okmányirodai ügyek
  • A szociális ügyek egy része (ahol osztott hatáskörök is megjelennek)
  • A gyámügyek egy része
  • Állatvédelmi ügyek
  • Egyéb, korábban jegyzői hatáskörbe tartozó ügytípusok egy része (például a földgázellátással összefüggésben bejutás a mérőhelyre, az érettségi vizsgák szervezése)

Jegyzői hatáskörben marad

  • Elsőfokú építésügyi hatósági ügyek
  • Az üzletek működésével, telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyek
  • A szociális terület egy része
  • Környezet- és természetvédelmi hatáskörök

A polgármesteri hivatalokat az átalakítás inkább abból a szempontból érdekelheti, hogy az eddigiekben a közigazgatási szerv keretén belül ellátott ügyek, jegyzői hatáskörök egy részét a jövőben a járási hivatalok látják el. Az átállás Szekeres szerint nem fog fennakadást okozni, hiszen az ügyintézők várhatóan változatlan helyen, az eddigiekhez hasonlóan önkormányzati épületben fognak dolgozni, így átmeneti „csökkentett üzemmódra” sem kell számítani. Szakértők szerint viszont „a járási hivatali rendszer kiépítése önmagában nem értelmezhető, mivel ez együtt jár az önkormányzati hivatalok átalakításával is”.

Az új önkormányzati törvény miatt a polgármesteri hivatalok is átalakulnak, így a kétféle átalakításnak együtt kell megtörténnie, ehhez azonban a kormányzatnak, az érintett minisztériumoknak is együttesen kellene a szervező munkát elvégezniük. A megalapozott önkormányzati döntéshez ismerni kellene az új típusú feladatfinanszírozást és a hivatali működésre vonatkozóan a jövő évi támogatási rendszert is. A jelenlegi pénzügyi bizonytalanság kihat az átalakítás sikerességére is − mondták lapunknak szakértők.”

Forrás:
„Félbe vágott nyomtatókkal” készülnek az indulásra a kormányhivatalok; Tóth Kata; Napi Gazdaság; 2012. augusztus 22.

Kötelező értékelemzést vezetne be az NFÜ

„Egy Magyarországon eddig kevéssé alkalmazott módszert, az értékelemzést vizsgálja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ); az eljárás lényege, hogy olyan beruházási koncepciókat támogasson az állam, amellyel kapcsolatban a kivitelezők akkor is pozitívan döntenének, ha azt saját forrásaikból végeznék el – írja a csütörtöki Napi Gazdaság.

A gazdasági napilapnak Csepreghy Nándor, az NFÜ kommunikációs vezetője elmondta, hogy az értékelemzés egy projekt funkcionális értékeit megtartva vagy akár javítva a lehető leghatékonyabb forrásfelhasználást segíti elő, a beruházási költségeken kívül minden előre kalkulálható többletköltséget és esetleges megtakarítást figyelembe vesz.

A módszert a nagy infrastrukturális fejlesztéseknél tenné kötelezővé Magyarország az amerikai gyakorlat alapján a 2014-2020-as uniós ciklusban, bár erről egyelőre nem született döntés. Az NFÜ és a fejlesztési tárca amerikai szakértőket kért fel a tapasztalatok bemutatására. Az Egyesült Államokban ugyanis egymillió dolláros értékhatártól kötelező az ilyen elemzések elvégzése.”

Forrás:
Kötelező értékelemzést vezetne be az NFÜ; HVG.hu/MTI/Napi Gazdaság; 2012. augusztus 30.

Módosulnak a végrehajtás szabályai

„Jövő évtől a végrehajtók adatot szolgáltatnak a kamarájuknak, amely közhiteles nyilvántartást vezet a végrehajtási ügyekről – a végrehajtási törvény tavaly decemberi módosításának ez a része 2013. január elsején lép hatályba.

Az önálló bírósági végrehajtók a végrehajtható okiratok alapján megküldik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának a törvény által felsorolt adatokat, majd a kamara azok alapján tölti fel az adatbázist.

Az adatbázis minden ügyben tartalmazza például a végrehajtó, a végrehajtást kérő, továbbá az adós adatait is. A végrehajtó egy napon belül, elektronikusan küldi meg a kamarának az adatokat, amelyeket a kamara 10 évig őriz.

A kamara írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára arról, hogy a nyilvántartásban adósként nem szerepel.

Ugyancsak igazolást ad a kamara arról, ha a kérelmező szerepel a nyilvántartásában, és közli az ott rögzített adatokat is.”

Forrás:
Módosulnak a végrehajtás szabályai; HVG.hu/MTI; 2012. augusztus 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Együttműködés a Nemzeti Egységes Kártyarendszer és a budapesti elektronikus jegyrendszer között

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat megbízásából az elektronikus jegyrendszer megvalósításáért felelős Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megállapodást kötött a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) közlekedési alkalmazásáról. Az együttműködésnek köszönhetően a Főváros által 2014-től bevezetni kívánt elektronikus jegy- és bérletrendszer is része lesz a Nemzeti Egységes Kártyarendszernek, így a felhasználók számára újabb szolgáltatással bővül a NEK. A két kártyarendszert tehát műszakilag és szabályozásban is összehangolják.
A megállapodás értelmében a Fővárosi Önkormányzat megbízásából az elektronikus jegyrendszer megvalósításáért felelős BKK projektgazdaként olyan elektronikus jegy- és bérletrendszert dolgoz ki, amely teljes mértékben összeegyeztethető lesz a Nemzeti Egységes Kártyarendszerrel, azaz az általuk létrehozott jegyrendszer más közlekedési szolgáltatókkal is átjárható lesz.

A Főváros által tervezett új rendszer számos kézzelfogható változást hoz az utazóközönség számára; 2014-től a papíralapú jegy- és bérletfajtákat elektronikus díjfizetési mód válthatja fel, valamint részben új jegyrendszer lép életbe, melynek legfőbb elemei várhatóan az időalapú jegy, a napi költési maximum, illetve az utólagos fizetés lehetősége érintésmentes bankkártyával. A rendszer bevezetését követően a diákok és a nyugdíjasok a leendő Nemzeti Egységes Kártyarendszer segítésével tudják igénybe venni a közösségi közlekedést, illetve az őket megillető kedvezményeket.

A Nemzeti Egységes Kártyarendszer bevezetéséről 2010-ben döntött a kormány, lényege, hogy egységesítik az állam által kibocsátott okmányokat és belépőket, így a polgárok a jelenleginél kevesebb igazolvánnyal, kártyával rendelkezzenek, illetve egy-egy kártyával több helyen is azonosíthassák magukat. A kártyarendszer létrehozásával egyszerűbbé és olcsóbbá válik az okmányok igénylési folyamata is. Az érintett okmányok között van például a személyazonosító igazolvány, a jogosítvány, a diákigazolvány, a taj-kártya, továbbá az állami intézmények belépői. Az útlevelet azonban nem érinti az egységesítés. Az új típusú diákigazolványok kiadása a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) megvalósításának első állomása.

A gazdasági szereplők a szabályrendszer elfogadásával és megfelelő engedéllyel önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez, ugyanakkor a közigazgatás és az állami szektor szereplői által kibocsátott kártyák tekintetében kötelező a csatlakozás.

A NEK részét képező elektronikus közlekedési kártyák is modern chipet tartalmaznak majd, amely kontaktusmentes használatot biztosít és közhitelesen azonosítja a kártya felhasználóját.”

Forrás:
Együttműködés a Nemzeti Egységes Kártyarendszer és a budapesti elektronikus jegyrendszer között; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. augusztus 24.

Az állami távközlésbe olvasztják az Egységes Digitális Rádiórendszert

„A magyar állam és a Magyar Telekom adásvételi szerződést írt alá az Egységes Digitális Rádiórendszert üzemeltető Pro-M Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjának eladásáról. A szerződés értelmében a Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. a kormányzati informatikai és távközlési szolgáltatást ellátó állami cég, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. tulajdonába kerül.

A Magyar Telekom szerdai közleménye szerint a tranzakciós ár 19,9 milliárd forint, amely magában foglalja a részvényeladást, a Magyar Telekom Pro-M számára nyújtott hiteleit, valamint a Pro-M működőtőke-igényét. A tranzakciós ár végső megoszlását a záráskor határozzák meg, ennek időpontja várhatóan 2012. augusztus végén lesz.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. közös közleményében úgy fogalmaztak, hogy szeptember elsejei hatállyal kerül a cég a NISZ Zrt. tulajdonába. A Pro-M a T-Systems irányítása alatt működött, ez utóbbi cég szintén a Magyar Telekom 100 százalékos tulajdonában van.

A NISZ és a T-Systems emlékeztet arra, hogy a 2005-ben a magyar állam és a Pro-M Zrt. között megkötött szerződés konstrukciója alapján az EDR üzemeltetését 10 évig látta volna el a Pro-M Zrt. az eredeti feltételek mellett. A magyar állam eredeti szándékai szerint is opciós joggal bírt a tulajdonjog átvételére, mivel a rendkívül magas rendelkezésre állást biztosító, zárt rádiótávközlő rendszer a magyarországi kritikus információs infrastruktúra egyik kulcseleme.

Hozzáteszik: a tervezettnél korábban megvalósuló adás-vétel elsődleges oka az EDR egységes, állami távközlési szolgáltatói körbe való integrálásának szándéka. A konszolidációs folyamatot elősegítette a szerződő felek által előrehozott tárgyalási folyamat.

A Pro-M Zrt. a T-Systems Magyarország Zrt.-hez hasonlóan a Magyar Telekom Csoport tagja, a céget 2005-ben alapították az EDR kiépítése és üzemeltetése érdekében. Az EDR a 380-400 megahertzes frekvenciasávon működő országos mobilrádió-hálózat, amely a rendőrség, a mentőszolgálat, a katasztrófavédelem és más közbiztonsági szervek magas színvonalú, TETRA-szabvány szerinti mobil rádiós kommunikációját teszi lehetővé.

A budapesti hálózat átadása 2006. április 5-én megtörtént, ezután a középső, majd a keleti és végül a nyugati országrészt fedték le a Pro-M szakemberei. A vállalat a hálózat országos kiterjesztését 2006 decemberére, a kitűzött határidő előtt egy hónappal, rekordgyorsasággal teljesítette. Az országos hálózatban 270 bázisállomás működik, amelyek 42 ezer készülék használatának technikai háttérbázisát biztosítják. A teljes kiépítéssel és használatbavétellel Európa egyik legkorszerűbb és létszámarányában legkiterjedtebb TETRA rádiórendszere valósult meg Magyarországon.”

Forrás:
Az állami távközlésbe olvasztják az Egységes Digitális Rádiórendszert; HVG.hu/MTI; 2012. augusztus 29.

Informatika, távközlés, technika

Beállt a vezetékes internetszolgáltatások piaca

„Idén nyáron gyakorlatilag teljesen leállt a vezetékes internetszolgáltatások piacának növekedése Magyarországon. Az újabb technológiákban sincs már komoly növekedési potenciál, az xDSL folyamatosan teret veszít.

Gyakorlatilag megtorpant a növekedés a vezetékes internetszolgáltatások piacán hazánkban, legalábbis ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frissen közzétett, a szinte a teljes szegmenst feltérképező statisztikájából. Az eddigi trendek közül egyedül az xDSL-elérések számának stagnálása, vagy lassú apadása maradt jelen idén nyárra is, a korábban még úgy-ahogy teljesítő gyorsabb elérésekből sem kötnek már be annyit havonta, mint akár egy évvel korábban.

Júliusban a hagyományos telefonvonalon szélessávú xDSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma 782 ezerre csökkent. A gyorsjelentésben szereplő kábelszolgáltatók előfizetései júliusban 853 ezerre nőttek, míg az FTTx, vagyis (az épületig, lakásig, irodáig) optikai szálon nyújtott szolgáltatás esetében 292 ezer előfizetés volt a hónap végén. Összességében 2012 júliusában az adatszolgáltatók vezetékes szélessávú internet-előfizetéseinek becsült száma a teljes piacra vonatkozóan 2,123 millió volt.

Az NMHH által biztosított statisztikák alapján készített grafikonokon is jól látszik, hogy az elmúlt három hónapban az optikai elérések száma mindössze négyezerrel tudott nőni, miközben csupán 14 ezer kábelmodemes ügyféllel bővült a szolgáltatók előfizetői bázisa. A növekedés a tavaly őszi időszaktól kezdve szinte teljesen megállt, amit leginkább a piac lassú telítődése eredményez.

Ugyanígy az utóbbi három hónapban szinte megállt a növekedés azoknál az internet-előfizetéseknél, melyeknél a hálózat és a végberendezés egyaránt képes 30 Mbps, vagy annál gyorsabb letöltési sávszélesség elérésére: májusban az összes előfizetésen belül ezek aránya 25,1 százalék volt, és júliusban sem volt több 25,7 százaléknál, ami alapvetően arra enged következtetni, hogy a tavaszi-nyári időszakban a vezetékes hálózatok felújítása, modernizációja egyértelműen lelassult amellett, hogy csökkent az új bekötések száma.

A szélessávú internet-hozzáférés esetében, a teljes (becsült) piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Magyar Telekom továbbra is piacvezető, piaci részesedése 34,9 százalék, második a UPC, piaci részesedése 21,8 százalék, a harmadik a sorban a Digi 13,2 százalékos részesedéssel. Ezt követi több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 11,8 százalékot tesz ki, majd az Invitel következik 9,7 százalékkal.”

Forrás:
Beállt a vezetékes internetszolgáltatások piaca; Koi Tamás; HWSW.hu; 2012. augusztus 30.
Júliusban 2,123 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés volt hazánkban; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2012. augusztus 29.
Vezetékes gyorsjelentés – 2012. július; 2012. augusztus 29.; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (pdf)

Facebookozás közben igazi a tévézés

„Egyre bővül a tévét és a közösségi platformokat egyidejűleg használó nézők tábora, és a közösségi tévézés ma már tömegpiaci jelenségnek tekinthető – derül ki az Ericsson ConsumerLab által közzétett, tévé- és videóhasználati szokásokat vizsgáló felmérésből.

A 2012-es TV & Video Consumer Trend Report szerint a fogyasztók 62 százaléka heti rendszerességgel látogat közösségi oldalakat tévénézés közben – ez a tavalyi adatokhoz képest 18 százalékos növekedés. Ez a fajta párhuzamos médiahasználat a nők 66, a férfiak 58 százalékára jellemző, a fogyasztók negyede rendszeresen meg is vitatja a közösségi oldalakon a látottakat.

„A mobilkészülékek a tévézés részévé váltak, a fogyasztók 67 százaléka okostelefonnal, táblagéppel vagy laptoppal a kezében néz tévét vagy videót.” – mondja Niklas Rönnblom, az Ericsson ConsumerLab vezető tanácsadója. „A fogyasztók hatvan százaléka számolt be arról, hogy heti rendszerességgel használ igény szerinti (on-demand) szolgáltatásokat. Utazás közben tévézni vagy videót nézni is egyre népszerűbb szórakozás: ez ma már felerészben okostelefonon zajlik, terjedését a fejlett mobil szélessávú rendszerek is ösztönzik.”

Bár a tévé- és videónézéssel kapcsolatos szokások és igények nagyon megváltoztak, a fogyasztók csupán 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőben szűkíteni kívánja tévés csomagjának tartalmát. Sőt, a költségek csökkentése helyett a fogyasztók hajlandóak többet fizetni a jobb élményért: 41 százalékuk például a nagy felbontású (HD) tévé – és videotartalmakra költene több pénzt.

A megkérdezettek fele maga szeretné kiválasztani a számára érdekes tévé- és videotartalmat. „Ahogy nő a képernyők és a szolgáltatások száma, az emberek egyre inkább egy olyan, egyszerűen használható, aggregált szolgáltatást keresnek, amely mindent egyben kínál.” – tette hozzá Rönnblom. „Az igény szerinti és hagyományos (lineáris) TV technológiát egyaránt biztosítani kell a fogyasztóknak, akárcsak az egyszerűbb tartalomböngészést, a közösségi tévé lehetőségeinek kihasználását és a tökéletes hozzáférést a legkülönbözőbb készülékekről.””

Forrás:
Facebookozás közben igazi a tévézés; HVG.hu; 2012. augusztus 29.

A negyedik mobilszolgáltató titkos favoritja lehet az Invitel

„A legfrissebb sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy szoros együttműködésre lép a negyedik mobilszolgáltató létrehozására elindított projektcég és az ország egyik legnagyobb távközlési vállalata, az Invitel.

Konzorciumot hozhat létre az Invitellel a negyedik magyar mobilszolgáltató létrehozására tavaly kiírt frekvenciaaukción több blokkra is sikeresen licitáló MPVI Mobil Zrt – értesült a Napi Gazdaság. A lap úgy tudja, a felek közti tárgyalás még zajlik a részletekről, az mindenesetre egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Mid Europe Partners tulajdonában álló Invitel az előzetes várakozásokkal ellentétben tevékeny részt vállalhat a magyar mobilpiac bővülésében.

Önnek is jó, nekünk is jó, a nemzetnek is jó
Az együttműködés a lap szerint mindkét fél számára előnyös lehet, az Invitel mobilszolgáltatással bővíthetné jobbára vezetékes szolgáltatásokból álló portfólióját, az MPVI pedig infrastruktúra-használati jogot kaphatna a távközlési cégtől azokban a régiókban, ahol az eredeti konzorcium részét képező Magyar Villamosművek optikai hálózata nem ér el, vagy nem biztosít elegendő kapacitást.

Az Invitel a három magyarországi mobilszolgáltató közül legalább kettőnek, a Telenornak és a Vodafone-nak eleve biztosít gerinchálózati összeköttetést és egyéb vezetékes adatszolgáltatásokat jelenleg is, ezeket az MPVI egy az Invitel számára is kedvező együttműködés reményében kedvezményesen használhatná. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy az MPVI virtuális mobilszolgáltatóként szerződik le az Invitellel, ez esetben – legalábbis eleinte – a kötelező nemzeti roaming révén az Invitel mobilos ügyfelei valójában a Telenor, a T-Mobile és a Vodafone hálózatán használhatnák a telefonjukat.

Nem teljesen kizárt az sem, hogy ha az Invitel és az MPVI valóban konzorciumot hoznak létre, a mobilszolgáltatást Invitel márkanéven biztosítják. Az MPVI mobil márkájának neve mindmáig kérdéses, a cég tavaszi sajtótájékoztatóján az illetékes vezetők csak annyit közöltek, már „gondolkodnak” a néven, de ennél több részletet nem árultak el.

Van nevük
Az Invitel neve mellett a meglévő, jelentős mértékű ügyfélbázison túl a marketingkommunikációs tapasztalatok is szólhatnak. Idén tavasz óta az Invitelnél dolgozik Langsteiner Marianne és Liptay Gabriella, korábban mindketten a Magyar Telekomnál töltöttek be marketing- és kommunikációs vezetői tisztséget. Langsteiner nevéhez fűződik többek közt a Westel-T-Mobile márkaváltás levezénylése és a Magyar Telekom három képernyős stratégiájának bevezetése is.

A budaörsi székhelyű távközlési cég számára a konzorcium emellett kitűnő lehetőséget biztosítana arra, hogy a közszférát a jelenleginél jóval nagyobb mértékben ellássa szolgáltatásaival, hiszen hosszú ideje nyílt titok, hogy a negyedik mobilszolgáltató – az állami szerepvállalás révén – elsősorban innen számít ügyfelekre.

A Napi Gazdaság értesüléseit az állami mobilcég piaci találgatásnak nevezte, az Invitel pedig közölte, az MPVI-vel kész ugyanúgy együttműködni, mint eddigi mobilpiaci partnereivel.”

Forrás:
A negyedik mobilszolgáltató titkos favoritja lehet az Invitel; Koi Tamás; HVG.hu; 2012. augusztus 23.

Túl a túlzott lelkesedésen az NFC

„Az NFC megoldások teljesen hétköznapivá válása 5-10 évnyi távolságba került – ezt állítja a Gartner elemzőcég, s ezzel együtt a manapság egyre fontosabb mozaikszót egy szektorral tovább lökte a hype-görbén.

A Gartner értelmezésében, a sokak által jól ismert hype-görbe öt fázisra van felosztva. Az első, a “technology trigger”, ahol még egyszerűen egy mérnöki áttörésről, termékbemutatóról vagy az adott témában elsőként érdeklődést keltő eseményről van szó. Ezt követi a “peak of inflated expectations”, amikor a terület a közérdeklődés tárgya lesz, mindenki túldimenzionálja a dolgot, világmegváltó ötletek születnek. Ilyenkor még azokat az újdonságokat is nehéz komolyan venni, amik később tényleg a mindennapok részei lesznek, ugyanis hozzáértő és kókler tömegek teljesen elképesztő ötletekkel állnak elő. Ez persze szükségszerű, mert a sok elképesztő ötlet között bújnak meg az igazán jók is.

Lelkesedés, kiábrándulás, elemzés, hasznosítás
A hirtelen divatosságot követi a “trough of disillusionment”, vagyis a kiábrándulásos mélypont. Ilyenkor derül ki, hogy a hirtelen örömöt okozó ötletek valójában nem életszerűek, a fogyasztók nem vágynak rá, nem old meg valós problémát, nem megvalósítható. Ilyenkor az adott téma gyorsan kiesik a híradások középpontjából. Az NFC éppen ebben a korszakban van, bár érdemes hozzátenni, hogy abban a pillanatban, hogy az Apple is beszáll az NFC-be, a téma újra visszakerül azonnal a közérdeklődés középpontjába.

Miközben a hype elcsendesedik, pár év alatt az üzletemberek, vállalatok, mérnökök lassú, de tudatos munkájának gyümölcseként egy használható megoldás, termék kerül elő. Ez utóbbi szakaszt hívjuk “Slope of Enlightenmentnek”, vagyis a megvilágosodás emelkedőjének. A következő néhány évben a vállalatok kezdik el megérteni a praktikus hasznát a megoldásnak, kísérleti projektek indulnak, a korai befogadók pedig éles termékekben használják a technológiát.

Az utolsó fázis, a termékenység fennsíkja, a “Plateau of Productivity” pedig az, amikor már nem beszélünk róla, nem ígéretek vannak, hanem teljesen hétköznapivá válik valami, mint mostanság az érintőképernyő vagy a szélessávú internet. A Gartner szerint a csalódottság korszakának küszöbét épp most szakítja át az NFC, de a teljesen általános elterjedtségig még mindig 5-10 évet kell várni. Igaz azt is hozzáteszi az elemző, hogy az értéklánc szereplői és a funkció univerzalitása miatt sokkal gyorsabban terjedhet, mint más független technológiák, de akkor is legalább két évnyire vagyunk az NFC felnőtté válásától.

Sorsfordító technológia
Az NFC-használat két nagyon is különálló területre bontható fel, egyrészt az NFC-s fizetésre, másrészt a bármilyen egyéb NFC-s funkciókra, mint például a tagek beolvasása, eszközök közti kommunikáció, azonosítás. Mindkettőnél még okosabb okostelefonokra van szükség, mint amik most jelen vannak a piacon. Ugyan elméletben lehetséges már az arcunkat a mobil elé tartva feloldani azon a zárat, majd egyszerűen belebeszélve egy keresést és egy navigációt indítani, az utasításokat pedig a szintetikus hang felolvassa nekünk. Ennek ellenére az ilyen technológiák még messze vannak a használhatótól. Le kell venni a szemüveget az arcfelismeréshez és egy fotó is kinyitja a telefont, a mobil nem mindig érti, hogy mit mondunk neki, a helyfüggő alkalmazások pedig gyakran nem tudják, hol vagyunk valójában.

Az NFC is egy ilyen technológia, ami egyrészt könnyen elfogadtatható a fogyasztóval, hiszen az emberek könnyebben léphetnek interakcióba a világgal, anélkül, hogy értenék annak működését, viszont ez is tele van még kétséges és gyorsan változó részletekkel. A Gartner listáján a hype-görbe elején találjuk az augmented reality megoldásokat, a holografikus kijelzőt, a beszéd-beszéd közti valós idejű gépi fordítást, a virtuális világokat, a biometrikus azonosítást, de még a cloud computingot, hangfelismerést, a gamificationt is.

Ezek közül sok már évek óta készülődik a világ meghódítására, sőt, bizonyos területek már erős eredményeket tudnak felmutatni, de például hiába hisz már minden szakértő a cloudban, az átlagemberek szintjén még mindig nincs jelen, ha csak nem a közösségi web és a levelezés szintjén. Az NFC önmagában értelmezhetetlen, de fordulópontot jelenthet sok más technológia esetén. A vállalatoknak hatékonyságot és követhetőséget jelent, a fogyasztóknak pedig kényelmet és biztonságot. Ugyanígy az NFC sorsfordító lehet a mobilfizetés terén, ahol jelenleg a szolgáltatói számlára terhelés és az SMS az egyeduralkodó. A mobil OTA-fizetéseknél az NFC, a biometrikus azonosítás és néhány egyéb technológia együttesen hozhat forradalmat.

A munka világszerte és Magyarországon is most kezdődik, kevesebb mint fél év múlva már a hazai felhasználók is elkezdhetnek ismerkedni éles, mobilos, NFC-s fizetési megoldásokkal, illetve jöhetnek az első okosposzterek és az NFC-vel elérhető fizikai térbe helyezett kapcsolók, tartalmak, linkek. Amíg a vállalatok összeszedik erejüket mindehhez, addig a felhasználók maguk próbálgathatják okosabbá tenni lakásukat, életterüket a saját maguk programozta NFC-címkékkel.”

Forrás:
Túl a túlzott lelkesedésen az NFC; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2012. augusztus 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyarokkal fogtak össze a Toy Story készítői

„A GreenZero-csoport a nagysikerű animációs film, a Toy Story alkotóinak forgatókönyvén dolgozik jelenleg, a film elkészítését szinte teljes egészében rájuk bízták – mondta Magyar Ádám projektmenedzser, a készülő alkotás rendezője, a GreenZero Multimédia Inkubátorház és Klaszterközpont alapítója az MTI-nek, miután befejeződött a 111 millió forint uniós támogatásból Egerszalókon megvalósult GreenZero Multimédia Inkubátorház és Klaszterközpont kialakítása.

A projekt keretében teljesen felújították az évek óta használaton kívüli egerszalóki iskolaépületet, kialakítottak egy 54 négyzetméteres, mozgásdigitalizálásra alkalmas úgynevezett motion capture stúdiót, több, speciális hangeffektek vagy zene felvételére alkalmas hanglabort építettek és egy 9-15 férőhelyes 3D technikával ellátott mozitermet is létrehoztak – ismertette a fejlesztéseket Magyar Ádám a csütörtöki sajtóbejárás alkalmával.

Felidézte: a nyolc kisvállalkozásnak otthont adó „inkubátorház” azért alakulhatott meg a kis Heves megyei településen, mert a szélessávú internethálózat révén már kisebb településeken működő cégeknek is lehetősége nyílik a világpiacra jutni. Kiemelte: a nyolc cég laza együttműködésben dolgozik, a fő terepük a 3D-s animáció, de hangsúlyos a kutatás-fejlesztés is. Saját tervezés például a moziterem, a stúdió, az eseményen pedig egy saját fejlesztésű 3D-kameraállványt is bemutattak. „Minden tartalmi elem itt készül, a vizuális-, a hangeffektek, a forgatókönyv. Sőt, minden megjelenítésre és képalkotásra alkalmas eszközt is magunk állítunk elő – leszámítva a projektorokat, kamerákat” – tette hozzá.

A klaszterforma fő ereje a piacképes árképzés: a svéd stúdióknál háromszor, az angol, amerikai szakembereknél hatszor, nyolcszor olcsóbban dolgoznak – vélte a szakember. Ma már kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek: amerikai, angol, szaúdi, német és koreai partnereik mellett kínai és indiai felkéréseik is vannak. Emellett megrendelőik között van egy egerszalóki borászat, és volt már arra is példa, hogy egy iskola háromdimenziós bronz plakettel emlékezett meg elhunyt igazgatójáról, vagy például 3D-s oktatófilmet készítettek Kepes György fényművészről – magyarázta Magyar Ádám.

A GreenZero-csoport alkotói jegyezték az első egész estés magyar 3D-s animációt, az Egon és Döncit, a film készítése során szerzett tapasztalatokra építve hozták létre az inkubátorház projektgazda cégét, a GreenZero Kutatásfejlesztési Kft.-t, amelynek fő profilja a 3D-s tartalomfejlesztés bármilyen 3D-s platformra. Magyar Ádám megjegyezte, az Egon és Dönci szakmai sikerei ellenére pénzügyileg majdnem teljes csőddel járt, ennek kapcsán gondolták újra a vállalkozást, így jött létre a klaszter forma.

A cég által készített Pangea – The Neverending World című trailert a Youtube.com videomegosztón már közel hétmillióan tekintették meg, erre a rövidfilmre figyelt fel David Attenborough, akinek Flying Monsters 3D című filmjéhez többek közt Magyar Ádám és csapata készíthette el az animációs betéteket. Az alkotás tavaly BAFTA-díjat nyert technikai megoldásaiért. „Bár mi a negyedik szinten voltunk a beszállítók sorában, mégis az általunk készített jelenetekkel hirdették a filmet” – mesélte büszkén a projektmenedzser.

A Greenzero azóta egy még nagyobb projekten dolgozik: a Toy Story íróinak forgatókönyvét filmesítik meg. Eredetileg Sea Rangers címmel egy egész estés animációs filmet készítettek volna, ám Alec Sokolownak annyira megtetszett az elkészült trailer, hogy leállították a tengerek szennyezéséről szóló film előkészületeit, hogy a GreenZero a Q című Don Quijote-adaptációra koncentrálhasson. A rendező Magyar Ádám lesz, és szinte mindenben szabad kezet kaptak. „Egy nevelt gyerekről van szó ugyan, de szívesen neveljük tovább” – vélekedett az alkotó. Szerinte a Q című film két éven belül készülhet el.

A nagy álom az egri ostrom történetileg hiteles bemutatása. Ennek előzménye, hogy 2009-ben elkészítették az 1552 című, 3D-s ismeretterjesztő rövidfilmet a korabeli Egerről – ez ma is látható a várban mint az egyik turisztikai attrakció. Magyar Ádám szerint egy körülbelül félórás alkotásról lenne szó, de mivel nagyon sokba kerülne, szükség lenne koprodukciós partnerre is. „Azt szeretnénk megmutatni a legfejlettebb vizuális technikával, hogy miként nézett ki egy várostrom, a néző pedig a katonák szemszögét is megismerné” – mesélt a tervekről a projektvezető, aki szerint minderre azért is szükség lenne, mert Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének nagy része fikció.”

Forrás:
Magyarokkal fogtak össze a Toy Story készítői; HVG.hu/MTI; 2012. augusztus 31.

Tanácsok szülőknek – így neteznek a gyerekek

„A magyar 6–7 évesek az idő egynegyedében, a 12–13 évesek pedig több mint hatvan százalékában szülői felügyelet nélkül használhatják az internetet – derült ki a G Data vírusirtógyártó felméréséből. A cég arra figyelmezteti a szülőket, hogy minden évben rengeteg gyerek válik online zaklatás áldozatává.

A 10 év alatti magyar gyerekek legalább fele heti 4-6 alkalommal használhatja az internetet, méghozzá az idő 30–50 százalékában szülői felügyelet nélkül. A legfiatalabb internetezők közül sokan regisztráltak a Facebookra is, annak ellenére, hogy a szabályzat alapján a közösségi oldalt 13 év alattiak nem használhatják.

A G Data vírusirtógyártó és az NRC 2012. augusztusi felmérése azt vizsgálta, hogy a magyar szülők milyen mértékben engedik meg különböző korú gyermekeiknek, hogy felügyelet nélkül használják a világhálót. Az eredmények szerint a 6–7 évesek az idejük egynegyedét szülői felügyelet nélkül töltik el az interneten, a 8–9 évesek körülbelül az idő egyharmadában, a 10–11 évesek pedig közel a felében interneteznek egyedül.

Ehhez hozzátartozik, hogy korábban publikált becslések szerint a 6–7 éves magyar gyerekek közel egyharmada hetente legalább 4-6 alkalommal néz körül a világhálón. A 7–10 évesek között ez az arány 55 százalék, a 11–14 évesek körében 83 százalék. Ezen belül a közösségi oldalakat a 7–10 éves netezők közel fele, a 11–14 éveseknek pedig már több mint háromnegyede látogatja.

Online zaklatások
A G Data a felmérés eredményei kapcsán arra figyelmeztet, hogy világszerte rengeteg gyermek esik online zaklatás áldozatává.

Az amerikai Consumer Reports magazin 2011-ben arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban 20 millió kiskorú használja a Facebookot, akik között több mint 5 millió 10 év alatti található. Az adatokból az is kiderült, hogy egyedül a közösségi portálon körülbelül egymillió amerikai kiskorút zaklattak, idegesítettek már névtelen elkövetők, akik jó eséllyel az áldozatok ismerősi köréből kerültek ki…”

Forrás:
Tanácsok szülőknek – így neteznek a gyerekek; HVG.hu; 2012. augusztus 23.

Magabiztosak a boltok, óvatosak a vásárlók

„A webshopok háromnegyede a választék bővítésével fejlesztené vállalkozását, és csak egyharmada lát kockázatot egy nagyobb külföldi versenytárs megjelenésében – a tulajdonosok fele az Amazon megjelenésétől sem ijedne meg. Egy webáruház tipikus látogatója 5-25 ezer forintot költ vásárlásra alkalmanként, és nem bízik az online előrefizetésben. Az Olcsóbbat.hu ár-összehasonlító portál felméréséből kiderül, milyennek látják piacukat a magyar webshopok, és hogyan készülnek a verseny éleződésére.

A kutatásból kiderül, hogy a hazai internetes boltokban szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai cikkekből a legnagyobb a választék. Harmadik helyen az egészség- és szépségápolási termékek állnak, ezeket a háztartási gépek és eszközök követik. A legszegényesebb kínálat a barkács- és szerszám eszközök kategóriájában mutatkozik, és ugyancsak kevesen árulnak zenei és filmes cd-ket, dvd-ket. E két termékkategóriát a boltoknak csak 1 százalékában találjuk meg.

A fogyasztó becserkészése
A boltok jelentős része szerepel legalább egy ár-összehasonlító oldalon. 22 százalékuk használ külön eszközt arra, hogy a vásárlók figyelmét magára irányítsa. A webshopok 81 százaléka figyeli, honnan érkeznek a látogatói. A vásárlók 32 százaléka a Google keresőjéből kattint át, a látogatások többségét azonban nem fizetett hirdetések, hanem egyszerű találatok generálják. A látogatók szintén 32 százaléka a legnépszerűbb ár-összehasonlító oldalakról érkezik, de jól működik a fizetett (PPC) Google hirdetés is, mely a fogyasztók további 10 százalékát tereli a boltokba.

A hírlevelek és a közösségi média forgalomirányító hatása megegyezik, mindkét helyről 4-4 százalék érkezik az online boltokba. A mobilok, okostelefonok és a kuponos oldalak népszerűségét figyelembe véve meglepő, milyen kevés látogatást eredményeznek ezek a platformok: a vásárlók csupán 1-1 százalékát hozzák be a boltokba.

Átadás, átvétel
A legtöbb vásárló (56%) 5 000 és 25 000 forint közötti összeget szokott elkölteni egy-egy vásárlás alkalmával. 25 000 és 50 000 forint között 18 százalékuk, 50 000 forint felett 14 százalékuk vásárol az online boltokban.

A webáruházak több mint háromnegyedében van lehetőség a futárnál vagy személyesen a boltban bonyolított készpénzes fizetésre. A webshopok 85 százalékában banki átutalással is lehet rendezni a számlát, a vásárlók többsége azonban bizalmatlan, csupán 14 százalékuk él ezzel a módszerrel. Ennél is kevesebb (3%) a bankkártyás fizetések száma, igaz ezért a boltok is felelősek: alig több mint egynegyedük kínál ilyen lehetőséget.

Ami a termékek átvételét illeti: a legnépszerűbb továbbra is a futárszolgálat, de a vásárlók közel egynegyede még mindig a postai csomagszállítást, ötöde pedig személyes átvételt választja. A pickpack átvételi pontok még viszonylag újnak számítanak a piacon: a boltok alig egynegyede kínál ilyen opciót, és a vásárlóknak egyelőre még csak 6 százaléka él vele.

Nem félnek a versenytől
A Olcsóbbat.hu kutatása kiderítette azt is, miként vélekednek a hazai webshopok a versenyről, tartanak-e egy külföldi versenytárs – például az Amazon – megjelenésétől. A válaszadók harmada úgy gondolja, hogy üzlete egy nagyobb versenytárs piacra lépésével veszélybe kerülne. 37 százalékuk szerint nem változna semmi, 9 százalékuk pedig úgy véli, az új konkurencia akár vállalkozása növekedését is elősegíthetné.

A válaszadók nagyrészt egyetértenek, hogy a tisztességes piaci verseny érdekében szükség lenne egy független minőségbiztosítási rendszer kialakítására, ami mind a becsületes kereskedőket, mind pedig a vásárlókat védi. A nagy webshopok 67 százaléka vélekedik így, a közepes webshopoknál 69 százalék, a kis boltoknál 73 százalék volt az arány. A piaci szereplők készséges kezdeményezői az önszabályozásnak, ezt bizonyítja az Olcsobbat.hu legutóbbi felmérése is, melyen titkos próbavásárlásokkal 117 hazai webáruház megbízhatóságát vizsgálták. A webshopok nagy többsége átment a teszten: 89 százalékuk kapta meg a „100 százalékosan megbízható bolt” minősítést”

Forrás:
Magabiztosak a boltok, óvatosak a vásárlók; HVG.hu; 2012. augusztus 29.

Indul a GAZDANet program, számítógépet kapnak a kistermelők

„Indul a GAZDANet program, 3,3 milliárd forint értékben pályázhatnak a kistermelők szeptember 1. és 30. között a munkájukat, gazdálkodásukat segítő számítógépre – jelentette be V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
V. Németh Zsolt elmondta: egy jelentkező maximum 90 ezer forint támogatást kaphat.

Az előzetes számítások szerint mintegy 35 ezer gazda élhet a szóban forgó lehetőséggel. A támogatás mértéke az elszámolható kiadások 40 százaléka, fiatal – azaz 40 év alatti – gazdák esetében 50 százalék.

A pályázatot a 0-4 EUME (Európai Mértékegység – a gazdaság ökonómiai méretét az üzem potenciális jövedelemtermelő kapacitása alapján meghatározó uniós mérőszám) gazdaságméretű kistermelőknek írják ki.

Az államtitkár hozzátette: a pályázaton nyertes gazdálkodók legkésőbb ez év december 15-ig megkapják a támogatási határozatokat. Utalt arra is, hogy a gazdáknak a megvásárolt számítógépet 5 évig üzemeltetniük kell. Jelezte továbbá: a gazdálkodókat nemcsak a számítógép megvételének lehetőségével, hanem a működtetést segítő szolgáltatási csomaggal is támogatják.

Vályi-Nagy Vilmos (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár mindezt kiegészítette azzal, hogy a számítógépek működését úgynevezett nyílt forráskódú programokra alapozzák, a működtetéshez pedig öt évig biztosítják az ingyenes háttértámogatást. Hozzáfűzte, hogy a GAZDANet program elindítása növeli majd Magyarországon a digitális írástudók számát. Ezzel a képességgel most az emberek mintegy fele rendelkezik – tette hozzá. A GAZDANet program számítógépeit közbeszerzési eljárás keretében veszik majd meg.

Az igényelt gépeket a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) munkatársai legkésőbb 2013. március 31-ig adják át a nyertes pályázóknak.

A GAZDANet programban résztvevő gazdálkodókat egy honlap is segíti az eligazodásban: www.gazdanet.eu.”

Forrás:
Indul a GAZDANet program, számítógépet kapnak a kistermelők; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2012. augusztus 29.

Törvények, rendeletek

Utasítás a Megyei Kormányhivatalok Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 26/2012. (VIII. 24.) KIM utasítása a Megyei Kormányhivatalok Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 37.szám; 2012. augusztus 24.; 6454-6598. oldalak (pdf)

A Közpolitikai Kutatások Intézetének alapító okirata

„…4. Az Intézet állami feladatként meghatározott alaptevékenysége, közfeladata
Az Intézet feladata különféle közpolitikai kutatások végzése, a kormányzást segítő hazai és nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok feldolgozása, elemzése, és egyéb államigazgatási célú döntés-előkészítési szolgáltatások nyújtása.
Az Intézet tevékenységeinek köre részletesen:
– Közpolitikai kutatások végzése.
– Tematikus szakpolitikai elemzések készítése.
– Kormányzással és közigazgatással kapcsolatos kutatások folytatása.
– Nemzetközi kutatások folytatása és elemzések készítése.
– Önálló adatfelvételek megtervezése,megrendelése, kivitelezése.
– Rendszeres és eseti tanulmányok készítése.
– Egyéb közpolitikai szolgáltatások kínálása.
– Részvétel a tudományos életben és a felsőfokú oktatásban.
…
7. Az Intézet közvetlen jogelődje
A Közpolitikai Kutatások Intézete az ECOSTAT Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetből (1024 Budapest, Margit körút 85.) kiválással jön létre…”

Forrás:
A Közpolitikai Kutatások Intézetének alapító okirata; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 37.szám; 2012. augusztus 24.; 6650-6651. oldalak (pdf)

Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

„…1.§ A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fmkhr.) a 6. §-t követően a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. A hatósági ellenőrzési terv és az összevont ellenőrzés
…
„1. melléklet a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelethez
A fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok…”

Forrás:
A Kormány 231/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2012. évi 112. szám; 2012. augusztus 28.; 19102-19108. oldalak (pdf)

KIM rendelet az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelete az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól; Magyar Közlöny; 2012. évi 114. szám; 2012. augusztus 30.; 19400-19410. oldalak (pdf)

Utasítás a Földmérési és Távérzékelési Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról

Forrás:
A vidékfejlesztési miniszter 18/2012. (VIII. 31.) VM utasítása a Földmérési és Távérzékelési Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról; Hivatalos Értesítő; 2012. évi 38. szám; 6377-6803. oldalak (pdf)