Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Navracsics: nem ér véget a közigazgatási reform

„A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: januártól felgyorsul az átalakítás folyamata.

A járási hivatalok megalakulásával, január elsejével nem ér véget a közigazgatási reform, hanem intenzívebbé válik – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán Debrecenben.

Az átalakítás elsődleges célja, hogy elérhetővé váljon az ügyintézés, ne a polgároknak kelljen az államhoz menniük, hanem az állam menjen a polgárokhoz – indokolta a változásokat A modern kori járások címmel rendezett debreceni konferencián polgármesterek, jegyzők előtt a miniszter. Hozzátette: a kormány nem tekinti presztízsveszteségnek, ha a gyakorlati tapasztalatok birtokában változtatni kell a rendszeren a feladatmegosztást illetően.

Navracsics Tibor szerint a jelenlegi kormányzat vitába szállt az elmúlt 20 év sokszor működést gátló elvével, miszerint az önkormányzat a mindenkori központi kormány ellensúlyát képezi. A közös cél: a közjót szolgálni – tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a helyi közösségeket megilleti az önkormányzathoz való jog, alkotmányos joga e közösségeknek önkormányzatot működtetni.

Mint mondta mindemellett nyílt egy lehetőség – ellentétben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol önkormányzatokat vonnak össze -: ha az állami és az önkormányzati feladatok különválasztjuk, az jó válasz a jelenlegi problémákra.

Navracsics Tibor felvázolta azt a folyamatot, amely a közigazgatási hivatalok 2010-es visszaállításától a járások megalakulásáig vezetett, s amelynek során számos konzultáción egyeztettek az érintettekkel.

A politikus szerint az új feladatmegosztással megoldódik az az anomália is, amely a mindenkori kormány és ellenzéki polgármester, illetve képviselő-testület között a központi intézkedések végrehajtása során kialakulhatott. Az új feladatmegosztás “megteremti a mindenkori központi politika számára azt a hatékony rendszert, hogy a központi akarat ne legyen kiszolgáltatva az önkormányzati szimpátiának, és fordítva (…)” – magyarázta Navracsics Tibor.

A közigazgatási miniszter szerint optimizmusra ad okot, hogy konszenzus alakult ki országszerte a járási hivatalok elhelyezésével kapcsolatban.

Hozzátette: 2760 megállapodást írtak eddig alá, csupán három olyan település van, ahol nem tudtak megállapodni az együttműködésben. Ebből két településen nincs sem polgármester, sem jegyző, így nincs aki aláírja a dokumentumot, egy település, Szeged pedig politikai alapon tagadta meg az együttműködést. Sajnáljuk, hogy Szegeden politikai döntés született – fűzte hozzá miniszter.

Kósa: a közigazgatásra jelentős logisztikai feladatok hárulnak
A magyar közigazgatás ritkán állt olyan komoly logisztikai feladat előtt, mint az év végi átállás során – jelentette ki Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere szerdán, A modern kori járások című konferencián.

A debreceni megyeházán – polgármesterek és jegyzők előtt – a munka nagyságára utalva hangsúlyozta: az év végéig az országban 6700 iskolát, intézményt kell átadni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, amelynek jobbára még csak vezetői vannak, munkatársai nem.

Ezzel egyidejűleg az önkormányzatoknak fel kell készülniük a gazdasági szervezetek létrehozására, amelyek az intézményeket működtetik – fűzte hozzá. Kósa Lajos úgy fogalmazott, “felelős polgármester nem szoríthat azért, hogy a logisztika ne sikerüljön”.

Együttműködési kényszer van, amelynek rengeteg a buktatója, és ha nincs kellő rugalmasság, nem fog sikerülni a dolog – figyelmeztetett Kósa Lajos. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a mostani lépésekkel nem fejeződik be az átalakítás. “Úton vagyunk, a végső cél olyan önkormányzati rendszer kialakítása, ami zárt államháztartási rendszert alkot, és saját bevételeiből el tudja látni saját feladatát” – mondta Debrecen polgármestere.

Rácz Róbert hajdú-bihari kormánymeghatalmazott felidézte, hogy 22 éve kialakult egyfajta munka-, felelősség- és forrásmegosztás a megyei önkormányzat, a települési önkormányzatok és az állam között, ez azonban – közös igény alapján – kiigazításra szorul.

Ismertetése szerint a kormányhivatalnak minden hajdú-bihari településsel sikerült korrekt együttműködési megállapodást kötnie. A neheze viszont még hátra van: januártól együtt is kell dolgozni – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a megye 82 településéből 10-ben lesz járási hivatal, további 9 településen kormányablak (okmányiroda), míg tucatnyi településen járási kirendeltség, és ha szükséges, valamennyi településen lesz ügysegéd. Közös érdekünk és szándékunk, hogy az ügyintézés könnyebb és olcsóbb legyen – fűzte hozzá a kormánymeghatalmazott.

Tállai: 140-150 milliárd az önkormányzatok éves hiteltörlesztése
Az önkormányzatok évente 140-150 milliárd forintot fordítanak tőke- és hitelkamat-törlesztésre, ez a magyar önkormányzati rendszer adóbevételének harmada – mondta Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára szerdán Debrecenben.

A modern kori járások címmel rendezett konferencián polgármesterek, jegyzők előtt megtartott előadásában a politikus hozzátette: csak a kamatkiadások évente 45 milliárd forintot tesznek ki.

Tállai András elmondta azt is, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (önhikis) településeket segítő pályázatokra 1649 önkormányzat 46 milliárdos igényt nyújtott be. Közölte: ennyi pénz nem lesz, de a jelenlegi 11 milliárdos keretet megemelik.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a 2011. december 19-én elfogadott új önkormányzati törvény biztosítja az alapértékek megőrzését: minden településnek választott polgármestere, képviselő-testülete lehet, megmarad az önkormányzat önálló döntéshozói felelőssége, rendelkezik saját vagyonnal, költségvetéssel, alapíthat vállalkozást, s megmaradt az adókivetési és -beszedési joga.

Ugyanakkor a kötelező feladatokhoz új feladatfinanszírozási rendszert vezetnek be, amit már tartalmazni fog a 2013-as költségvetés – fűzte hozzá.
Tállai András utalt az önkormányzatok eladósodottságára, az adóság teljes vagy részleges konszolidációja megtörténik, de mint megjegyezte, a konszolidáció önkéntes, arról az önkormányzatok döntenek.

Az ötezer lakosú települések konszolidációja 100 százalékig megtörténik a december 12-ei állapotnak megfelelő adatszolgáltatás alapján – ismertette a részleteket. Hozzátette: a várható 100 milliárd forint összeget december 28-ig átutalják az önkormányzatoknak.

Az 5000 lakos feletti településeket 40-70 százalékban konszolidálják, az arány mértékét illetően az iparűzési adóbevétel mértéke fog számítani. Ezt a forrást – ami több mint 500 milliárd forintot jelent, és 300 önkormányzatot érint – a 2013. évi költségvetés fogja tartalmazni, míg az ötezer alatti lakosú települések konszolidációja az idei költségvetésből történik – jegyezte meg Tállai András.

Méltányos megoldást keresnek annak a mintegy 1200 önkormányzatnak is, amelyik nincs eladósodva; ezeket a településeket fejlesztési előnyökhöz juttatják vagy úgy, hogy tőlük kevesebb önrészt kérnek egy-egy pályázathoz, vagy kizárólag számukra írnak ki fejlesztési projekteket – részletezte a Belügyminisztérium államtitkára.

Ugyanakkor figyelmeztette a polgármestereket, hogy az új feladatfinanszírozási rendszerben megszűnik az szja-alapú és a normatív finanszírozás, “ami fájni fog”, mivel azt szabadon használhatták fel eddig az önkormányzatok, s erre adtak folyószámla-hitelt a bankok. Ennek vége van, szigorú rendszer jön január elsejétől, a finanszírozás elmozdul az igazságosság irányába – zárta szavait Tállai András a debreceni konferencián.”

Forrás:
Navracsics: nem ér véget a közigazgatási reform; Híradó.hu; 2012. november 28.

Lezárult a kormányablakban dolgozó ügyintézők kiválasztása Pest megyében

„November 15-én lezárult a Kormányablak ügyintézők kiválasztásának második, személyes interjúkat magába foglaló fordulója. Pest megyében közel ezer jelentkező meghallgatására került sor, amelynek során elsődlegesen a jelöltek ügyfélszolgálati munkára való alkalmasságát vizsgáltuk személyes tulajdonságaik alapján. A helyi kiválasztási bizottságok teljesítették a szükséges adatszolgáltatásokat a kiválasztási eljárást koordináló Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal felé, ahol az országos eredmények összesítése történik. A jelöltek hamarosan írásbeli értesítést kapnak majd a kiválasztás eredményéről hozott központi döntésről, valamint a képzési megállapodás aláírásával kapcsolatos tudnivalókról.

A Kormányablakok országos hálózatának kialakítása központosított módon, több ütemben történik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azonban nem csak a kormányzati integrált ügyfélszolgálatok helyszíneiről dönt, hanem szorosan irányítja és felügyeli a leendő Kormányablak ügyintézők kiválasztását és képzését is.

Annak érdekében, hogy az újonnan létrejövő Kormányablakok eleget tegyenek a hatékony közigazgatással kapcsolatos elvárásoknak, elengedhetetlen, hogy a humánerőforrás terén minőségi fejlesztés menjen végbe.

A november közepén lezáruló kiválasztási eljárás során a Pest Megyei Kormányhivatalban 5 kiválasztási bizottság párhuzamos működésével 1200 jelentkező közül 850 fő meghallgatására került sor. A kiválasztási bizottságok tagjai központilag szervezett speciális módszertani felkészítésen vettek részt, amelynek során elsajátították az egyes interjúk során azonos módon alkalmazandó interjútechnikákat.

Tekintettel arra, hogy a Kormányablak ügyintézői feladatok kiemelt fontossággal bírnak, az interjúk során a bizottságok a szakmai tapasztalatokon túlmenően egyes, az ügyfélszolgálati és etikus magatartáshoz kapcsolódó kompetenciákat és készségeket is mértek. A strukturált interjú során a jelentkezők számot adhattak az ügyfelekhez való viszonyukról, konfliktuskezelési technikájukról. Az irányított kérdések segítségével a bizottság ismereteket szerezhetett továbbá a pályázó stressztűrő képességéről, erkölcsi és etikai alapelveiről.

A kiválasztásai eljárás második fordulójának lezárultával a bizottságok megtették javaslatukat az eredmények összesítését végző Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal felé. Az országosan beérkező adatok értékelése jelenleg is folyamatban van. A végső döntés megszületését követően a jelentkezők írásban értesülhetnek majd eredményeikről, valamint a képzési megállapodások aláírásával kapcsolatos részletes tudnivalókról…”

Forrás:
Lezárult a kormányablakban dolgozó ügyintézők kiválasztása Pest megyében; Pest Megyei Kormányhivatal; 2012. november 26.

Tatabánya adósságának 40%-át vállalhatja át az állam

„ Tatabányán egyeztetett Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a megyei jogú város adósságának átvállalásáról. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón a miniszter elmondta, hogy mivel a megyei jogú város pénzügyileg viszonylag stabil helyzetben van, az állam Tatabánya adósságállományának várhatóan az 5000 főnél népesebb településekre vonatkozó sáv alsó határértékét jelentő 40 százalékát vállalja át.

Schmidt Csaba polgármester arról beszélt, hogy a város adósságállománya 2010 után lassan csökkenni kezdett, mert nem a működéshez, hanem a fejlesztésekhez vettek fel hitelt, azon belül is főleg az Uniós támogatások elnyeréséhez szükséges önrész biztosításához. A fedezetet a város bevételei, elsősorban a tudatos iparfejlesztés eredményeként növekvő iparűzési adó jelenti. A polgármester azt is elmondta, hogy Tatabányának nincs folyószámlahitel-tartozása, és az állami adósságátvállalás nagyon jelentős segítséget jelent, hogy a felszabaduló forrásokat az alapfeladatok ellátásának fejlesztésére fordíthassák.

Tatabányának a forinthitelek mellett egyharmadnyi svájci frank-, továbbá euróalapú adóssága is van, de még nincs döntés, hogy az állam melyiket vállalja át. Kérdésünkre Schmidt kijelentette, hogy hitelt csak fejlesztési céllal vettek fel, így azokkal nem spekuláltak.A tárgyalásokon a város vezetői azt szeretnék elérni, hogy az állam lehetőleg a rövid távú hiteleket vállalja át.

Az Állami Számvevőszék utolsó, 2011-es jelentése szerint Tatabánya adósságállománya 2007-2010 között (a várost 1990 és 2010 között vezető Bencsik János hivatali idejének utolsó három évében) ugrott meg, 3,5 milliárd forintról 12,8 milliárdra. A legnagyobb tételt az új strand és élményfürdő létrehozása jelentette.”

Forrás:
Tatabánya adósságának 40%-át vállalhatja át az állam; Index.hu; 2021. november 29.

Nyolcmilliárdos adósságtól szabadítja meg az állam Dunaújvárost

„Nyolcmilliárd forint adósságot vállal át a kormány Dunaújvárostól, az erről szóló megállapodást május végéig szeretnék aláírni – jelentette be a város vezetőivel folytatott csütörtöki tárgyalást követően az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán elmondta: áttekintették a megyei jogú város adósságállományának mértékét és szerkezetét, majd ígéretet tett arra, hogy nyolcmilliárdot átvállalnak. Hozzátette: a város erős lehetne a kultúra, a sport, a szociális és oktatási területeken, ha nem lenne adósságcsapdában. Emlékeztetett arra, hogy alig egymillió ember él olyan településeken, amelyek nincsenek teljesen eladósodva, ezért a kormány 621 milliárd forintot vállal át az önkormányzatoktól országos szinten.

A miniszter kiemelte, hogy a “hármas fogság szorításán” (háztartások devizahitelei, államadósság, önkormányzatok eladósodottsága) enyhíteni kell, mert azok komoly szociális válsággal fenyegetnek, és a jövőt veszélyeztetik. Az adósságkezelést követően megbízható, korrupciómentes és átlátható rendszereket vezetnek be az élet minden területén, hogy “újra ne eshessünk bele hasonló csapdákba”. Példaként említette az egészségügyet, ahol állami kézbe kerültek a kórházak. Közölte: egyetlen régióban a kórházak a közös energiabeszerzés révén fél év alatt másfél milliárd forintot spóroltak, Budapesten pedig a központosított gyógyszerbeszerzés eredményeként egy év alatt 6 milliárd forinttal kevesebbe került a gyógyszer.

A Dunaújvárosi Főiskola kapcsán elmondta: működőképes felsőoktatási intézmény lenne, de olyan “értelmetlen és rosszul elvégzett PPP-s beruházás terhe alatt nyög”, amely újabb cselekvésre készteti a kormányt. Úgy vélte, a tehertől megszabadítva önállóan is életképes intézmény lehet a műszaki felsőoktatás területén. Dorkota Lajos Fejér megyei kormánymegbízott elmondta, hogy Dunaújváros 18 milliárdos adósságállománnyal rendelkezik. Jó lehetőség a város számára a kormánnyal kötendő megállapodás, hiszen a felszabaduló forrásokat szociális területre, munkahelyteremtésre és fejlesztésekre lehet fordítani – tette hozzá. Cserna Gábor (Fidesz) polgármester kiemelte, az adósságátvállalás a második legjelentősebb lépés az önkormányzatiság történelmében az 1990-es megalakulás után. Örömét fejezte ki a kormány szándéka miatt és jelezte: a sport, a kultúra és az oktatás is fellendülhet az adósságteher mérséklődésével.”

Forrás:
Nyolcmilliárdos adósságtól szabadítja meg az állam Dunaújvárost; Napi Gazdaság; 2012. november 29.

Még az idén rendezik az ötezer fő alatti települések adósságát

„Az állam még ebben az évben rendezi az ötezer fő alatti települések adósságát – közölte Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára csütörtökön budapesti sajtótájékoztatóján.

“Az ötezer fő alatti településeket (…) a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat módosítása értelmében még ebben az évben konszolidálni fogja az állam” – fogalmazott Tállai András.

Tájékoztatása szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell intézkedni arról, hogy december 28-ig a pénzintézetekhez eljussanak a források.

Tállai András elmondta, hogy a törvényjavaslatot várhatóan december 3-án fogadja el a parlament, majd a Belügyminisztérium december 5-én konzultáció-sorozatot indít, amely december 14-ig tart. Ez idő alatt a tárca delegációi valamennyi ötezer fő alatti, adósságot felhalmozott település képviselőivel tárgyalnak az adósságkiváltásról.

Az ország minden megyéjében, összesen 31 településen 1.758 önkormányzat polgármesterét és jegyzőjét hívják megbeszélésre – közölte. A tárca hat delegációjának feladata a jogszabályi háttér, valamint az önkormányzatokra háruló feladatok ismertetése.

Tállai András közölte, az önkormányzatoknak a kincstár számára december 17-ig adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a pénzügyi helyzetükről a december 12-i állapotuknak megfelelően. A kincstár feladata lesz, hogy december 20-ig ezeket az adatokat összesítve a Nemzetgazdasági Minisztériumnak továbbítsa.

A minisztériumi delegációikat Tállai András, Farkasné Gasparics Emese önkormányzati helyettes államtitkár, valamint két főosztályvezető és két főosztályvezető-helyettes vezeti.

Kérdésekre válaszolva Tállai András elmondta, a jövőben két típusú önkormányzat lesz: az adósságkonszolidációban részt vett, illetve az, amelyik nem. Azon önkormányzatok számára, amelyek nem vettek részt a konszolidációban, egyrészt külön, fejlesztésre vonatkozó pályázatokat szeretnének kiírni, másrészt önrész nélkül vagy csökkentett önrész nélkül tudnak majd pályázni bizonyos, önkormányzatokat érintő fejlesztésekre. Ennek részleteit a jövő évben dolgozzák ki – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című októberi budapesti rendezvényen jelentette be, hogy 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.”

Forrás:
Még az idén rendezik az ötezer fő alatti települések adósságát; Belügyminisztérium; 2012. november 29.

Nem elég pontos az információszabadságról szóló törvény

„ A szabályozás iránya jó, de nem elég pontosak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény egyes részei – mondta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke kedden Budapesten.

Péterfalvi Attila az Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban címmel megrendezett konferencián elmondta: nem igazán jók az új törvényben a jogalap kérdései, illetve a külföldre történő adattovábbításról szóló rész sem. Kritikaként megjegyezte még azt is, hogy a hatóság nem indíthat vizsgálatot, amit például az ombudsman igen.

Emlékeztetett: Magyarország ellen folyik egy uniós kötelezettség-szegési eljárás az adatvédelmi hatóság és elnökének függetlenségével kapcsolatban, de azokat a kritikai észrevételeket, amelyeket a brüsszeli bizottság felvetett, már orvosolták egy jogszabály-módosítással. Hozzátette: nagyon sokan örülnének, ha egy ilyen független hatóságuk lenne, mint a magyar szervezet.
A törvény hátteréről Péterfalvi Attila elmondta: az adatvédelem és az információszabadság mint alkotmányos alapjog a rendszerváltás terméke. Magyarországon ez sikertörténetnek számít, hiszen a kelet-európai régióban az első ország volt, ahol ilyen törvényt elfogadtak.

Az erkölcsi rész 2006 ősze után került be a jogszabályba – mondta az elnök, példaként hozva az azonosító nélküli rendőröket, a szcientológia adatkezelését vagy a valóságshow-kat. A jogszabály is hangsúlyt helyez a tisztességes adatkezelésre, ami többet jelent a jogszerűnél – fűzte hozzá.

“A tisztességes adatkezelésnek igenis van erkölcsi tartalma, nem véletlenül zárult a balatonőszödi beszéddel kapcsolatos állásfoglalásom azzal a mondattal, hogy az erkölcsi és a jogi normák közötti különbségtétel beláthatatlan következményekkel járhat” – hangsúlyozta.

Az egész szabályozás lényege a magánszféra védelme és tiszteletben tartása – fűzte hozzá.”

Forrás:
Péterfalvi: nem elég pontos az információszabadságról szóló törvény; Népszava; 2012. november 27.

Augusztusban diplomáznak a kormányablak ügyfélszolgálati munkatársai

„Télen kezdődik a kormányablak ügyfélszolgálati kollégáinak továbbképzése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló 319 órás tanfolyam 2013 augusztusában fejeződik be. Az ügyfélszolgálati képzés mellett 40 órás munkába illesztő, informatikai ismereteket adó képzésen is részt kell venniük a kollégáknak. A Rádió Orient műsorában Csonka Ernő helyettes államtitkár mutatta be az új képzési rendszert.

A Jó Állam megszületésével egy szolgáltató és ügyfélközpontú közigazgatási rendszer alakul ki. A többlépcsős folyamat végső célja a közel háromszáz települést magába foglaló kormányablak struktúra kialakítása – ismertette a 2013 decemberétől felálló új rendszert Csonka Ernő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

A kormányablak ügyfélszolgálati munkatársainak, 6500 kollégának a képzését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bonyolítja le. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége bemutatta a kiválasztás folyamatát: a 11 ezer jelentkező kiválasztása két szakaszban, egy elektronikus teszt kitöltése és egy személyes meghallgatás után történt. Csonka fontos elemként beszélt a stressztűrő képességről és a problémás helyzetek gyors felismerését és kezelését is kiemelten kezelendőnek tartotta. A szakmai tudás folyamatos frissítése mellett a jókedv és a mosoly is fontos.

A képzés decemberben indul, a köztisztviselők jövő év augusztusában szerezhetnek diplomát – emelte ki a vendég. A 319 órás képzés két részből áll: jelenléti képzésből a megyeszékhelyeken és egy e-learning felkészülési időszakból. A felsőfokú végzettségűek szakirányú továbbképzésként, míg a középfokú végzettséggel bírók minősített közigazgatási továbbképzésként végezhetik el. Csonka kiemelte, ennek ellenére a tanagyag, a követelményrendszer és a vizsgarendszer ugyanaz lesz. A helyettes államtitkár hozzátette, jelenleg zajlik a továbbképzési megállapodások megkötése. A téli képzésre ugyan csak közszolgálati jogviszonnyal bírók jelentkezhettek, a jövőben ez nem lesz feltétel.

Az ügyfélszolgálati képzés mellett munkába illesztő képzésen is részt kell venniük a kollégáknak. Ez a képzés 2013 szeptemberétől indul el. Csonka elmondta, a hallgatóknak aktuális ismeretekkel kell rendelkezniük az informatika terén. „Az új alkalmazásokat elméletben és gyakorlatban is használniuk kell” – emelte ki.

Csonka Ernő helyettes államtitkár az egységes irányítás fontosságára is kitért. „Az információ megléte mellett a gyakorlatnak egységesnek kell lennie. Ezt folyamatos munkaértekezletekkel kívánjuk elérni” – hangsúlyozta. Emellett a több milliárd forintos uniós források ésszerű és hatékony felhasználására kell odafigyelni – zárta szavait a vendég.”

Forrás:
Augusztusban diplomáznak a kormányablak ügyfélszolgálati munkatársai; OrientPress; 2012. december 1.

Túl sok település szabadulna iskolájától

„…Miután az országgyűlés hétfőn 236 igen szavazattal, 86 ellenében elfogadta az iskolák állami fenntartásba adásáról szóló törvényt, januártól az önkormányzatoktól az államhoz kerülnek az általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák.

Az intézmények fenntartását a 198 tankerületen keresztül a nyáron létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) látja majd el. Bár az átalakításnál a kormányzat folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy az állami fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, jelentős változás, hogy a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők állami alkalmazottak lesznek. Szintén a központ állományába kerülnek a technikai dolgozók, ha az önkormányzat január 1-jétől nem működteti az intézményt. A decemberi bérek és járulékok utalása is már a központ feladata lesz január elseje után…

Az iskolák fenntartása mellett a 3000 főnél kisebb lélekszámú települések iskoláinak a működtetését (azaz a rezsi kifizetését és a szükséges felújítások finanszírozását) is a tankerületek veszik át. Az önkormányzatok azonban dönthetnek úgy, hogy továbbra is vállalják ezt a feladatot. Erről november 15-ig kellett nyilatkozatot tenniük. A 3000 főnél kisebb falvaknak akkor kellett nyilatkozni, ha vállalják, a nagyobb településeknek pedig abban az esetben, ha átadják az államnak az intézményeik működtetését.

Bár a november 15-i határidő óta több mint egy hét telt el, a fenntartóváltásig pedig egy hónap van hátra, megkeresésünkre sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), sem a Belügyminisztérium nem adott tájékoztatást arról, hogy hány önkormányzat döntött iskolája átadásáról. Egy november 19-i keltezésű kormányzati jelentésből azonban kiderül, hogy a 3000 főnél kisebb települések közül csak 96 jelezte, hogy továbbra is képes vállalni iskolája működtetését. A kistelepülések döntő többsége tehát azt mondta, nincs forrása az iskola finanszírozására. (A települések 85 százaléka számít kistelepülésnek. Összesen 2656 háromezer főnél kisebb lélekszámú település van ma Magyarországon.)

A jelentés szerint a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések közül minden második, összesen 233 kérte az államtól, hogy vállalja át a működtetési kiadásokat is. Az állam tehát így januártól minden iskola szakmai irányítását átveszi, és közel 2800 település oktatási intézményének működtetését fogja finanszírozni. Korábban Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár úgy saccolta, legalább kétezer iskola kerül majd át állami fenntartásba. De mivel még nincs arról adat, hogy a 2800 településsel számolva pontosan hány iskola kerül át az államhoz, már most biztos, jóval több, mint amire az oktatási kormányzat számított.

Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke a 23 fővárosi tankerületi igazgatót bemutató keddi sajtótájékoztatón a jelentésben szereplő számokról kérdésünkre azt mondta: ezek csak előzetes adatok, a végső számokat még a KIK sem kapta meg a Belügyminisztériumtól. Mint megjegyezte, az önkormányzatok szándéknyilatkozatait jelenleg egy hat fős (az Emmi, a BM és az Nemzetgazdasági Minisztérium részvételével működő) tárcaközi bizottság bírálja el. Az önkormányzatok csak ezután kapnak visszajelzést arról, hogy az állam átvállalja-e tőlük a működtetést. A bizottság háromféleképpen határozhat: átveszi az önkormányzattól az iskolaépület fenntartásával kapcsolat kiadásokat is, elutasítja a kérelmet, vagy ha úgy ítélik meg az önkormányzat pénzügyi helyzetét, akkor az állam csak részben vállalja át ezeket a kiadásokat, az önkormányzatnak hozzájárulást kell fizetnie a KIK működtetési költségeihez.

Milliárdok hiányoznak
Az iskolák állami fenntartásba vételét tovább nehezíti, hogy ehhez egyelőre nincs meg a költségvetési háttér. A KIK jelentése szerint a szakképző intézmények működésére 24,1 milliárd forint, a 3 ezer fő lakos alatti települések intézményeinek működtetésére 13,4 milliárd forint többletforrás kellene. Erről az intézményfenntartó jelenleg a NGM-mel és az Emmivel tárgyal.

Januártól a tankönyvellátás is az intézményfenntartóhoz kerül, ám a 2013-as költségvetési tervezetben erre nincs támogatás. Az ingyenes tankönyvellátáshoz is 5,7 milliárd forint kellene, míg az uniós projektek önerejére 15 milliárd forint – áll az intézményfenntartó jelentésében.

A területi átalakításhoz a KIK az Oktatási Hivatal segítségét is kéri. Tankerületenként, azaz összesen 198 ember bevonását az átadás-átvétel adminisztratív lebonyolításához, és további szakembereket az átvételi megállapodások ellenjegyzéséhez. A jelentésből az is kiderül, hogy a tankerületek kialakítása, a tankerületi igazgatók elhelyezése sem megy zökkenőmentesen. „Az igazgatói visszajelzésekből kiderül, hogy az újonnan létrejövő tankerületek intézményi elhelyezése 66%-ban biztosítottnak látszik, további 20%-ában pedig megkezdődtek az egyeztetések” – írják, míg öt településen (Ajka, Hajdúszoboszló, Kunszentmiklós, Monor, Vác) az újonnan kinevezett tankerületi igazgatók elhelyezése is problémás. A jelentés szerint a tankerületek napi működéséhez szükséges Nemzeti Távközlési Gerinchálózat is csak a tankerületeknek felajánlott épületek mindösszesen egy ötödében érhető el.

Marekné Pintér Aranka a nyilvánosságra került jelentésről azt mondta, ez csak egy „pillanatfelvétel”, azért készül a kormánynak, hogy folyamatos jelentést adjanak, hol tartanak a tárgyalások, és melyek azok a szegmensek, amiben a KIK átcsoportosításokat szeretne kérni, és „csak akkor lehet megmondani, hogy hiányoznak-e a források, ha végleges lesz a költségvetési törvény” – mondta…”

Forrás:
Túl sok település szabadulna iskolájától; Valkai Nikoletta, Joób Sándor; Index.hu; 2012. november 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Együttműködik a KIM és Újbuda az e-közigazgatás fejlesztésében

„Együttműködési megállapodást írt alá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és Újbuda önkormányzata hétfőn, ennek értelmében a XI. kerület több száz dolgozója szabad szoftverekkel kapcsolatos oktatásban vesz részt.

Az e-közigazgatás fejlesztésének keretében a KIM által létrehozott Szabad Szoftver Kompetencia Központ koordinálásban 2013-ban több mint 200 millió forintos projekt valósul meg, amellyel – az Európai Unió ösztönzésére és támogatásával – nyílt forráskódú alkalmazások használatát segítik elő a közigazgatásban.

Az E-Közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ kezdeményezéséhez az országban elsőként Újbuda Önkormányzata csatlakozik, az erről szóló együttműködési megállapodást ma írta alá Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere. A központ több hazai intézménnyel és számos potenciális külföldi partnerrel is felvette a kapcsolatot, így hamarosan Újbuda után egyre több önkormányzatnál, illetve közigazgatási szervnél indulhat hasonló program.

Biró Marcell, a KIM közigazgatási államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Magyary-programban meghatározott feladat, a szolgáltató közigazgatás kialakítása nem megy az informatikai eszközök fejlesztése nélkül. Utalt arra, hogy az e-közigazgatás keretében létrehozott Szabad Szoftver Kompetencia Központ vizsgálja a nyílt forráskódú szoftverek felhasználási lehetőségeit és azt, hogy ezek mely területen kínálnak hatékony informatikai megoldásokat a közigazgatásban. Hozzátette: a kormányzaton belüli tudásközpontra az önkormányzatok is támaszkodhatnak, és elsőként Újbuda csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a szabad szoftverek bevonása a nemzetközi tapasztalatok szerint jelentős költségmegtakarítást eredményez. Mint mondta, az EKOP-1.2.15 kódjelű projekt célja a nyílt forráskódú alkalmazások és a nyílt szabványok elterjedésének elősegítése a hazai és nemzetközi tapasztalatok, illetve a szükséges szaktudás biztosításával. További fontos cél, hogy az informatikai fejlesztések során növekedjen a rendszerek egymás közötti együttműködési képessége, az úgynevezett interoperabilitás, mivel jelentős megtakarítást eredményezhet, ha nem kell óriási összegeket elkölteni az utólagos rendszer-integrációra.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP), a XI. kerület polgármestere elmondta, hogy decembertől kezdik a rendszergazdák, ügyintézők, dolgozók felkészítését, oktatását, hogy később nagy biztonsággal, gyorsan, hatékonyan és megbízhatóan intézzék az állampolgári ügyeket. Hozzátette: a program 2013. október 31-én zárul, és bízik abban, hogy olyan példát tudnak majd adni, amit más önkormányzatok is továbbvihetnek.

A polgármester szerint néhány év alatt akár több tízmilliós nagyságrendű költségmegtakarítást eredményezhet az újbudai önkormányzat számára ez a kezdeményezés. Az önkormányzatoknak összetett és folyamatosan változó szabályozási környezetben kell megteremteniük működésük megfelelő informatikai hátterét.

A Központ az E-Közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrehozása EKOP-1.2.15-2011-2011-0001 projekt keretében valósul meg.”

Forrás:
Együttműködik a KIM és Újbuda az e-közigazgatás fejlesztésében; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. november 26.

Szabad szoftverek a közigazgatásban, nem spórolásból

„ A nemrég megalakult E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központ elsőként a XI. kerületi önkormányzatnál segíti az átállást szabad szoftverekre. Újbudán több száz ügyintézőt oktatnak a LibreOffice használatára, a dolgozók gépeire ezt követően pedig telepítik a nyílt irodai szoftvert.

“A kormányzat és önkormányzat célja hogy a közigazgatást közelebb hozzuk az állampolgárokhoz, szolgáltató közigazgatás jöjjön létre, ez azonban nem megy az informatikai eszközök és fejlesztések figyelembe vétele nélkül” – mondta el mai sajtótájékoztatóján dr. Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára. “A Szabad Szoftver kompetencia központ választ ad azokra a kérdésekre, hogy mely eszközök szolgálják leginkább a fenti célokat. 20 éves adósságot törleszt a közigazgatás azzal, hogy megvizsgálja a szabad szoftverek alkalmazásának lehetőségét. Hol van a helyük, hol tűnnek hatékonyabbnak?”

Már sok helyen használnak nyílt és szabad szoftvereket
A kompetenciaközpont egy olyan, kormányzaton belüli tudásközpont lesz, amelynek tudására a kormányzat és önkormányzatok is támaszkodni tudnak, mondta Biró. Magyarországon az állami szférában számos helyen vezettek már be sikerrel nyílt és szabad szoftvereket, azonban ezek a projektek egymástól elszigeteltek és nem dokumentáltak. A kompetenciaközpont egyik fő feladata az ilyen projektek dokumentálása és az áttérések támogatása, fejtette ki a HWSW-nek Fekete Gábor, a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára.

Amint arról a HWSW is beszámolt, egy tavaly decemberi kormányhatározat előírja a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított szervek kivételével a kormány irányítása alatt álló szervek számára, hogy külső felekkel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a szabványos formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik szabványok szerinti elérhetővé tételéről is. Az ún. “ODF határozat” nyomán több intézmény már átállt, több azonban nem tette meg, aminek az okai gyakran kompatibilitási problémák. Az E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központ feladata az is, hogy ilyen esetekben segítsen.

LibreOffice-ra oktatják a dolgozókat
Janurik Lajos, a XI. kerületi önkormányzat informatikai üzemetetésért felelős vezetője lapunknak elmondta, magánál az önkormányzatnál jelenleg mintegy 400 munkaállomás üzemel, de az önkormányzat háttérintézményeinél megtalálható gépekkel együtt összesen közel 1000 PC található meg. A forráshiányos intézménynél eddig ki tudták gazdálkodni a Novell GroupWise licencköltségeit, de jövőre valószínűleg erre már nem lesz keret. Szintén problémát jelent, hogy az önkormányzati gépeken a mai napig Windows XP fut, amelynek terméktámogatása hamarosan megszűnik. Egy újabb változatra történő fejlesztéssel járó szoftver- és hardverköltséget az intézmény nem tud kigazdálkodni. Ezért is keresik a nyílt alternatívákat, illetve azért, hogy a jelenlegi szállítókkal szemben jobb alkupozícióba kerüljenek.

A XI. kerületben az ügyintézés felgyorsítása érdekében merült fel az igény arra, hogy a dolgozókat az irodai szoftverek használatára oktassák. Az E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrejötte azonban jó alkalom volt arra, hogy az oktatás már ne Microsoft Office, hanem LibreOffice használatával történjen, a dolgozók gépeire pedig ezzel párhuzamosan felkerül majd a szabad irodai csomag. “Ezzel egy fokozatos átállás valósítható meg” – mondta Janurik Lajos.

Nem a takarékosság a fő motiváció
Noha a szabad és nyílt szoftverek hívei legtöbbször a költségmegtakarítással érvelnek és a leggyakrabban ez az érv a tulajdonosi megoldások lecserélése mellett, a KIM esetében a motiváció más. “Nem a költséghatékonyság az elsődleges cél, hanem hogy szolgáltatóbbá tegyük a közigazgatást” – mondta a sajtótájékoztatón Biró Marcell. A cél, hogy az önkormányzat minél jobb, magasabb színvonalú, elérhetőbb szolgáltatásokat nyújtson, tette hozzá dr. Hoffmann Tamás polgármester.

Egy meglevő rendszer nyílt és szabad alapokra történő migrációja kapcsán felelőtlenség is lenne egyből költségcsökkentésről beszélni, mivel a migrációval járó kiadások kezdetben a status quo megtartása felé billentik a pénzügyi mérleget. Több éves távlatban azonban már sokkal olcsóbb lehet egy szabad szoftvereken alapuló rendszert használni, persze csak akkor, ha a lecserélt megoldás feladatait képes ellátni. Fekete Gábor példaként említette a müncheni LiMux projektet, amelynek keretében közel 14 ezer munkaállomáson váltottak nyílt szoftverekre, mintegy 10 millió eurót takarítva meg, de a LiMux még 2004-ban kapott zöld utat.

A szabad szoftverek elérhető forráskódja ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a megoldások karbantartását és esetleges továbbfejlesztését magyar vállalatok végezzék, így az erre fordított összeg nagy része közvetetten, például adóbevételeken keresztül előbb-utóbb visszajutna az államhoz, míg egy külföldi fejlesztési tulajdonosi szoftver vagy egy külföldi támogatású szabad szoftver esetén a kiadások nagy része távozik az országból. Egyes becslések szerint 100 millió forintos licencvásárlás esetén 60-70 millió forint távozik külföldre, míg egy szabad szoftveres migrációra költött azonos összegből 60-70 millió marad biztosan itthon.

A pénzügyi indokokon túl is szólnak azonban érvek a szabad és nyílt szoftverek kormányzati használata mellett: a ilyen szoftverek és a nyílt szabványokon alapuló dokumentumformátumok használata garantálja, hogy a feldolgozott iratokat még akár évtizedek múltán is el lehessen érni. “Nem engedhetjük meg, hogy 20 év múlva egy dokumentumot ne lehessen megnyitni” – mondta Fekete Gábor.”

Forrás:
Szabad szoftverek a közigazgatásban, nem spórolásból; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2012. november 26.

Okostelefonon is elérhetőek Somogy megye adatai

„A megyék közül elsőként a somogyi közgyűlés készíttetett okostelefonos alkalmazást, így bármikor és bárhonnan elérhetők a megye adatai – jelentette be Gelencsér Attila, a közgyűlés fideszes elnöke csütörtökön Kaposváron, sajtótájékoztatón.

Somogy megye “halad a korral”, ezért négy fővárosi kerület és két város – Balatonfüred és Szolnok – után egy olyan, az okostelefonokon és táblagépeken ingyenes letölthető programot kínál, aminek a segítségével bárki adatokat nézhet meg, tölthet le a megyéről – mondta a közgyűlés elnöke, aki az okostelefonok elterjedésével, a gyors és közvetlen kapcsolatfelvétel iránti igénnyel indokolta az új felületen megvalósított, ígérte szerint folyamatosan frissülő tájékoztatást.

Gelencsér Attila egyúttal be is mutatta, hogy milyen témakörök közül lehet választani. E szerint az érdeklődők megismerkedhetnek a megye történetével, természeti és kulturális értékeivel, a turisztikai látnivalókkal, a városaival, tájékozódhatnak a választási iroda és kisebbségi önkormányzatok tevékenységéről, a megyei közgyűlés munkájáról, tagjaival pedig fel is vehetik a kapcsolatot. E mellett a megyéről szóló hírek, videofelvételek is színesítik a palettát.

A program költségeiről szólva közölte: a fejlesztők referenciaként készítették el, ezért nem került többe egy weblap áránál.”

Forrás:
Okostelefonon is elérhetőek Somogy megye adatai; SG.hu/MTI; 2012. november 29.
Somogy megye a Google Play-en
Somogy megye alkalmazása Apple iOS-ra

Készül a kormányzati informatikai rendszer

„Elkezdődött a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer (KKIR) kialakítása, az elmúlt egy évben közbeszerzési eljárással beszerzett eszközöket már üzembe helyezték az egyes minisztériumoknál, jelentették be a projekt vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon Budapesten. Összesen 2391 asztali számítógép, 400 monitor és 300 notebook beüzemelése fejeződik be november végéig. A következő lépésben egységesítik az informatikai alkalmazásokat az egyes intézményeknél.

A kétmilliárd forintos összköltségvetéssel, 100 százalékos európai uniós finanszírozással megvalósuló projekt célja, hogy központosított, korszerű szolgáltatások váltsák ki az egyes intézményekben működő informatikai megoldásokat, és ezáltal hatékonyabbá váljon a közigazgatási tevékenység. Nem utolsósorban az informatikai rendszerek olcsóbb és biztonságosabb működtetését is szolgálja a fejlesztés.

A projekt zárásának időpontja 2013. augusztus 31., azonban az minisztériumokban a rendszereket folyamatosan adják át, elsőként a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, ahol két héten belül valósul ez meg – mondta el Babócsy László, a projektet megvalósító Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. projekt-menedzsere. Hozzátette, hogy az úgynevezett csoportmunka-alkalmazások üzembe helyezése jövő nyáron várható.

A csoportmunka alkalmazásával az intézmények között megosztható munkaterület jön létre. A rendszer távolról is elérhető lesz, azaz meghatározott dolgozók céges mobil eszközökről is hozzáférhetnek például a levelezéshez. A rendszerben ötszáz felhasználó végezhet távmunkát.

A projektben a Miniszterelnökség és hat minisztérium, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a közigazgatási, a nemzetgazdasági, a nemzetfejlesztési és a vidékfejlesztési tárca vesz részt. A Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium a minősített adatok kezelése miatt marad ki.”

Forrás:
Készül a kormányzati informatikai rendszer; Index.hu/MTI; 2012. november 28.

Egységesen kezelt családtámogatások

„Korszerűsítették az Államkincstár pénzügyi informatikai rendszerét. Az éles indulás 2013 első negyedévében várható.

Végéhez érkezett a „TÉBA – családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése” elnevezésű projekt moduljainak fejlesztése. Az 1 milliárd 674 millió forint értékű beruházást az Új Széchenyi Terv keretében, az EKOP forrásaiból valósították meg. A projekt legnagyobb közbeszerzését 2010 márciusában az Iqsys, a T-Systems Magyarország egyik elődcége nyerte el. A kedvezményezett a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), befogadó szervezet a Magyar Államkincstár.

A fejlesztéssel új, integrált informatikai rendszer jött létre, amely 11, a családi támogatásokkal kapcsolatos alkalmazási területet (GYÁS, GYES stb.) foglal egységes keretrendszerbe, illetve elektronizálja a kapcsolódó területek ellátásához szükséges nyilvántartási, támogatásigénylési, elszámolási és ellenőrzési feladatokat. Az új rendszer kiváltja a korábbi, elavult, egymástól elszigetelten működő rendszereket. Elemei között megoldott az adatok átadása, így az ügyfelek mentesülnek az ismétlődő adatszolgáltatás terhétől. Összességében a családtámogatásra évente 360 milliárd forint az előirányzott költségvetési keret, így érthető, hogy a rendszerrel szemben rendkívül fontos elvárás az adatok folyamatos ellenőrzése.

A T-Systems a rendszert Oracle alapokon valósította meg. A beruházás értékének körülbelül a 40 százalékát tették ki a hardver- és szoftverlicencek. Vállalkozói oldalról több mint százan dolgoztak a projektben, ehhez járult még a KIFÜ és az Államkincstár szakembergárdája. Összességében 260 millió rekordot migráltak az új rendszerbe, amelyet 30 fizikai és 40 virtuális szerver szolgál ki.
A rendszer a korábbinál egyszerűbben és dinamikusabban képes idomulni a jogszabályi változásokhoz. Minden eleme internetböngésző-alapú felhasználói felületet kínál, így alkalmas az online felhasználásra is.”

„A TÉBA projekt fő célkitűzése az egyes pénzügyi kormányzati folyamatok egyszerűsítése és az érintett közigazgatási tevékenységek hatékonyságának növelése. A fejlesztéssel egy új, integrált informatikai rendszer jött létre, amely egységes keretrendszerbe foglalva támogatja, illetve elektronizálja a családtámogatási, finanszírozási, valamint a köznevelési és szociális feladatok ellátáshoz kapcsolódó támogatások alapjául szolgáló adatok nyilvántartásával, a támogatások igénylésével és elszámolásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Az újonnan kialakított rendszer lehetővé teszi a Magyar Államkincstár által folyósított, az állampolgárokhoz köthető támogatások egységes kezelését.

A TÉBA rendszer révén hatékonyabbá, ugyanakkor ellenőrizhetővé váltak a kapcsolódó folyamatok. Emellett a korszerű – ügyfél-tájékoztatáshoz kapcsolódó – elvárások is teljesülnek, erősítve ezzel a szolgáltató állam funkcióit. A családtámogatást illetően az új megoldás kiváltja a mára már elavult, egymástól elszigetelten működtetett rendszereket, figyelembe veszi az együttműködő szervezetek (így például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az érintett minisztériumok) infrastrukturális és technikai sajátosságait.

A TÉBA rendszer – mint országos adatbázis – integrált módon fogja egybe a központi költségvetésből finanszírozott, személyhez köthető családtámogatási és fogyatékossági támogatási igények befogadását, elbírálását, finanszírozását, valamint a család-, a köznevelési és szociális feladat ellátáshoz kapcsolódó támogatási ellátások folyamatba épített és helyszíni ellenőrzési tevékenységét. Mindemellett megbízható, pontos és naprakész adatszolgáltatással hatékony támogatást nyújt a nemzetközi és hazai tájékoztatási, elemzési feladatok ellátásához.

A TÉBA projekt során megvalósuló rendszer korszerű technológiai bázison alapul, amely a korábbinál egyszerűbben és dinamikusabban képes idomulni a jogszabályi környezet esetleges változásaihoz. A rendszer minden eleme teljes egészében internet böngésző alapú felhasználói felületet kínál, így jogosultsági és biztonsági beállításoktól függően az online felhasználásra is alkalmas.

Ugyancsak a TÉBA projekt keretében került kialakításra egy online és interaktív szabályrendszer, amelynek segítségével biztosítható mind az intézményi, mind pedig a lakosságra vonatkozó jogszabályi változások gyors és naprakész követése. Családtámogatási területen az egyéni kérelmek indítása, az előkalkulációk elvégzése és az elbírálás teljes munkafolyamata most már egy platformon mehet végbe. Mindez elősegíti, hogy a lakossági és az intézményi ügyfelek egységes, online szabályozás alapján működjenek együtt. Az új rendszer tehát hatékony eszköze az online ügyfélszolgálati, valamint a szakreferensi és tanácsadói munkának is.

Az egységes keretbe foglalt, hatékonyan és költségkímélő módon üzemeltethető rendszer megalkotásának elsődleges célja a Kincstár belső folyamatainak korszerűsítése volt, ugyanakkor a felhasználóként megjelenő állampolgárok számára is kézzel fogható eredményt jelent majd a támogatások gyorsabb és pontosabb folyósítása.”

Forrás:
Egységesen kezelt családtámogatások; Majláth Judit; Computerworld; 2012. november 30.
Lezárul a TÉBA- projekt moduljainak fejlesztése; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2012. november 30.

Informatika, távközlés, technika

Globális internet-szabályozás: az EU „beásta magát”

„Az EU tagállamai közös állásfoglalásukban határozottan kiállnak a „nyitott és globális internet mellett”, és ellenzik a nemzetközi telekommunikációs szabályok javasolt változtatásait. Az ENSZ illetékes szabályozó testülete, az ITU tagjai a jövő héten ülnek össze Dubaiban.

Az Európai Unió illetékesei pénteken egyértelműen kinyilvánították a nemzetközi telekommunikációs szabályozás tervezett változtatásaival kapcsolatos álláspontjukat. Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) digitális- és médiaügyekben illetékes alelnöke szerint fennáll a veszélye annak, hogy az ENSZ egyes tagországai és a multinacionális cégek „valódi háborút” vívjanak egymással az internet feletti „valós kontroll” megszerzéséért.

„Valódi csatát folytatunk annak eldöntéséért, hogy hogyan szabályozzuk az internetet – írta pénteken kiadott közleményében Kroes. – Az Európai Unió határozott véleménye az, hogy az internet működik. Márpedig azt, ami működik, nem kell megjavítani.”

Az ENSZ illetékes szerve, a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (International Telecommunications Union, ITU) 193 tagországának képviselői a jövő héten találkoznak Dubaiban, hogy felülvizsgálják a szektor működési feltétételeit meghatározó Nemzetközi Telekommunikációs Szabályozásokat (International Telecommunications Regulations, ITRs). Az ITRs-t utoljára 1988-ban módosították, így az internettel kapcsolatos kérdéseket hivatalosan nem szabályozza.

Több ENSZ-tagállam – köztük Oroszország – úgy véli, hogy az ITU-nak az internetre is ki kellene terjesztenie befolyását. A szervezet jogkörének tervezett bővítését számos, a világháló szabadságáért és nyitottságáért aggódó, az online cenzúra elterjedésével szemben elkötelezett megfigyelő és az EU-képviselő is ellenzi.

Kroes, aki már korábban is több alkalommal kifejtette, ellenzi a tervezett változtatásokat, pénteki nyilatkozatában ismételten elkötelezte magát a jelenlegi internetszabályozás fenntartása mellett. Az EB alelnöke az unió tagországainak közös állásfoglalását is felvázolta. „[Az internet] egy felbecsülhetetlen értékű, bárki számára elérhető globális erőforrás, amelynek minden körülmények között meg kell őriznie nyitottságát” – hangsúlyozta, hozzátéve: „Ezt, vagyis a jelenlegi pozíciók melletti kiállást visszük magunkkal Dubaiba.””

Forrás:
Globális internet-szabályozás: az EU „beásta magát”; Dávid Imre; Computerworld; 2012. november 30.

Egymásra licitál a Google és az Amazon

„A Google hét eleji árcsökkentésére az Amazon tegnap reagált, a keresőóriás azonban újra tromfolt, így megint a Google felhős tárhelye a legolcsóbb a piacon. A felhasználók csak nyernek, az adok-kapokban jó harmadával csökkent a kapacitás ára.

A héten bejelentett árcsökkentést újabbakkal fejelte meg a Google. A keresőóriás a hét elején mutatta be saját infrastruktúrafelhőjének újabb iterációját, a választható opciók számát megtízszerezte és jelentős mértékben, mintegy 20 százalékkal csökkentette a tárolókapacitás árazását és egy új terméket, az alacsonyabb rendelkezésre állást mutató DRA (Durable Reduced Availability) tárolókat is bemutatott. A Google bejelentésének időzítése felért egy nyilvános hadüzenettel, a hét második felében indult ugyanis az Amazon nagy felhős dzsemborija, az 5500 részvevőt számláló AWS re:Invent konferencia.

A rendezvényen az Amazon sem maradt adós a válasszal, bejelentette, hogy saját tárolói árazását jelentős mértékben csökkenti – minden bizonnyal ezt a bejelentést akarta megelőző csapással semlegesíteni a Google. Eszerint az S3 tárolók ára 9,5 cent (első terabájt) és 5,5 cent (5 petabájt fölött) között változik havonta. Az Amazon a standard tárolón kívül még két lépcsőben kínál kapacitást, a csökkentett redundanciájú tároló (Reduced Redundancy Storage) könnyen újra előállítható adatokhoz ajánlott, ára azonban számottevően alacsonyabb, 7,6-3,7 cent között változik gigabájtonként havonta. A legolcsóbb kapacitást a Glacier Storage jelenti, amely foglalt kapacitástól függetlenül 1,1 cent gigabájtonként havonta, azonban szinte kizárólag archiváláshoz és biztonsági mentésekhez használható, az adatok elérése ugyanis akár órákig is eltarthat.

A Google taktikája azonban nem jól sült el, az Amazon ugyanis alá tudott vágni a keresőóriás néhány napja bejelentett árainak. A viszontválasz így nem váratott magára, a Google újabb tíz százalékkal csökkentette a tárolók költségeit. Az első egy terabájt gigabájtonként 8,5 centbe kerül, ez skálázódik fokozatosan 5,4 centre (4,5 petabájt után) havonta. A DRA rendszert használva az árak 6,4 cent és 4,2 cent között változnak gigabájtonként havonta. Ezzel a harmadik körben már megint a Google áll nyerésre kapacitástól függően 2-11 százalékkal kínálja olcsóbban a tárolókat, mint a versenytárs.

Az árháború keveseket érintő adok-kapoknak tűnhet távolról, a Google bejelentése azonban arról tanúskodik, hogy tényleg nagyon komolyan átgondolta saját IaaS-stratégiáját és hajlandó késhegyre menő csatában bizonyítani az Amazon ellenében. Ebben a versenyben az Amazon egyelőre abszolút dominanciát élvez, az AWS jelenleg a felhős infrastruktúrák de facto szabványa, több százezer felhasználóval és prosperáló ökoszisztémával, amelyek kiválóan egészítik ki az Amazon saját kínálatát.

A Google ehhez képest relatív friss belépőnek számít a piacon, a cég az elmúlt pár évben platformszolgáltatására, az App Engine-re fókuszált, miközben az infrastruktúrát kínáló Amazon egyre inkább elhúzott. A Google nyáron ismerte fel a lemaradást, ekkor indult el saját IaaS rendszere, a Compute Engine, amelyet már egyértelműen az AWS-szel szemben pozicionál. Ebben a pozicionálásban segít a most kirobbant árháború is, így jelzi a cég, hogy felvette a kesztyűt és hajlandó messzire menni a felhasználók meggyőzésében…”

Forrás:
Egymásra licitál a Google és az Amazon; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2012. december 1.

Mely technológia okozhatja az emberiség vesztét?

„A Cambridge Egyetemen már azzal foglalkoznak a tudósok, hogy vajon milyen technológiák vethetnek véget az emberi életnek. A cél az egyes technológiák lehetséges kockázatainak tudományos feltárása.

A Centre for the Study of Existential Risk (CSER) nevű központot három kutató hívta életre: Huw Price filozófus, Martin Rees asztrofizikus és Jaan Tallinn, a Skype társalapítója. Ugyan pontosan tudják, hogy kutatási témájuk a tudományos-fantasztikus filmek jeleneteit idézi, azonban meggyőződésük, hogy ezekkel a dolgokkal foglalkozni kell. “További veszélyt jelent, ha ezeket a jelentős kockázatokat nem vesszük komolyan és nem tanulmányozzuk őket tudományos vizsgálatok keretében” – jegyezte meg Huw Price.

A vizsgált technológiák között van a mesterséges intelligencia és a mesterséges élet, a nano- és a biotechnológia. A szakemberek mindegyiket tüzetesen meg fogják vizsgálni és megbecsülik, hogy az egyes technológiák mekkora veszélyt jelenthetnek az emberiségre nézve. A cél annak kiderítése, hogy melyik az a pont, amikor már az adott technológia nem uralható teljes mértékben. “Komolyan kell gondolnunk arra a lehetőségre, hogy lehet egy Pandóra szelencéje pillanat, amelynek katasztrofális következményei lehetnek” – tette hozzá Price.

Az egyik fő veszélyt az jelentheti, hogy ha egy technológia saját intelligenciával rendelkezik és a környezetét a saját igényeinek megfelelően kezdi átalakítani. Éppúgy, ahogy ezt az emberek is teszik évezredek óta. “Vegyük például a gorillákat. Nem azért veszélyezteti őket a kihalás, mert mi fellépünk ellenük, hanem azért, mert a környezetüket úgy alakítottuk át, hogy az megfelel nekünk, de az ő túlélésüket viszont már lehetetlenné teszi. Egy nap az emberiség is kerülhet hasonló helyzetbe” – hangsúlyozta a kutató. Price szerint a mostani korszakban kritikus pont lehet például az, hogy ha a számítógépek programokat kezdenek készíteni és ezzel a saját technológiájukat fejlesztik ki.”

Forrás:
Mely technológia okozhatja az emberiség vesztét?; Berta Sándor; SG.hu; 2012. november 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Korlátozhatják a keresők hozzáférését a hírlapokhoz

„Megkezdődött a tárgyalása annak a törvénytervezetnek Németországban, amely korlátozná a keresőmotorok és hírgyűjtő oldalak hozzáférését a lapok online kiadásaihoz. A Google nyilvános kampányban szólít tiltakozásra.

A német parlament olyan törvényről kezdett vitázni, amelynek elfogadása nagyon fájhat a keresőknek és a hírgyűjtő oldalaknak egyaránt – nem csoda, hogy a Google egy nyilvános kampányt indított “Védd meg a webet – találd meg amit keresel” szlogen alatt, amelyben tiltakozásra szólít fel mindenkit.

Európa-szerte egyre erősebb a sajtólobbi, a hírlapokat kiadó vállalatok azt szeretnék elérni, ha tartalmaikhoz nem lehetne közvetlenül a keresőkön vagy a hírgyűjtő oldalakon keresztül hozzáférni. Németországban már tárgyalják azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a kiadók számára az online lapok hozzáférésének korlátozását a keresőmotorok számára. A kiadók maguk dönthetnének arról, milyen feltételek mellett linkelhetnek a keresők a tartalmi oldalakra, hogy jeleníthetnének meg előzeteseket a cikkekből és ezért akár pénzt is kérhetnének. “Nyilvánvaló, hogy a más tartalmából pénzt csináló vállalatoknak fizetnie kellene érte” – idézi az LA Times a Német Lapkiadók Egyesületének szóvivőjét. “Igen, a Google sok forgalmat visz a híroldalakra, de sokat is keres rajta.”

A német kormányzópártok arra számítanak, hogy egy ilyen konstrukció hozzásegítené a nagy lapkiadókat ahhoz, hogy az internet terjedése miatt kieső bevételeik legalább egy részét pótolják. A Financial Times cikke szerint a törvénytervezet a nagy kiadók, például az Axel Springer nyomására került napirendre a parlamentben. A Német Lapkiadók Egyesülete szerint az előző évtizedben 20 százalékkal 11 milliárd euróra esett vissza a nyomtatott lapok bevétele, ahogy az olvasók egyre inkább az internetet kezdték tájékozódásra, hírolvasásra használni, akiket a hirdetők is követtek.

A kontinensen gyakorlatilag egyeduralkodónak tekinthető Google kampányt indított a tervezet ellen. A keresőcég érthető módon irtózik attól, hogy az országban a hírlapokban megjelenő cikkeket nem indexelheti esetleg vagy csak bizonyos összeg mellett linkelhet rájuk. “Minden internethasználót arra kérünk hogy álljon ki az interneten elérhető sokszínű információkért és a keresés védelmében” – mondta Stefan Tweraser, a Google helyi vezetője. “Egy ilyen törvény minden internethasználót érintene Németországban.” Tweraser hozzátette, ez kevesebb hozzáférhető információt jelent az internetezőknek és magasabb költséget a vállalatoknak.

A német vitát szorosan követik Franciaországban és Olaszországban, ahol szintén felmerült hasonló jogszabály bevezetése – a Google nemrég ezzel kapcsolatban közölte, bármely weboldal kérheti az eltávolítását a Google News hírgyűjtő szolgáltatásból. Brazíliában egyébként ez meg is történt korábban, a meghatározó helyi lapok többsége eltávolította linkjeit a Newsból, miután úgy találták hogy a jelenlét inkább káros mint hasznos a számukra.”

Forrás:
Korlátozhatják a keresők hozzáférését a hírlapokhoz; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2012. november 30.

2013-ban megkezdi magyarországi működését az Amazon.com

„2013-ban megkezdi magyarországi működését a világ egyik legnagyobb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó áruháza, az Amazon.com – értesült piaci forrásokból a Pénzcentrum.hu. Az új szereplő piacra lépése strukturális átalakulást hozhat – főként az elektronikai piac, illetve a könyvkereskedelem képviselőit érintheti érzékenyen az óriás hazai terjeszkedése.

Európában az Amazon elsőként Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban épített ki ellátó-központokat. Nemrég viszont Pozsony mellett létrehozták az első Kelet-Közép-európai lerakatot is – ez egyértelműen a régiós terjeszkedés előfutáraként értelmezhető. Jelenleg innen látják el a szlovákon kívül a cseh és a lengyel piacokat, de a Pénzcentrum.hu információi szerint a társaság 2013-ban belép a magyar piacra, és ezzel párhuzamosan Horvátországban illetve Romániában is megjelenik.

Különösen a hazai műszaki áruházak szegmensében, illetve a könyvkereskedelemben, ezen belül is az elektronikus könyvek piacán okozhat anomáliákat az amerikai óriás magyarországi terjeszkedése – véli Starcz Ákos. A Shopline Nyrt. vezérigazgatója szerint ugyanakkor azok a lokális szereplők, melyek könyvkiadással is foglalkoznak, nagy előnyben vannak. Véleménye szerint egyedül a társaság zászlóshajójával, a Kindle e-könyv olvasóval lesz nehéz felvenni a versenyt, mely ár-érték arányban jelenleg verhetetlen.

A legnagyobb harc azonban egyértelműen a műszaki termékek piacán bontakozhat ki, a globális beszerzési csatornák árelőnye ugyanis egyértelmű. Ezzel az árelőnnyel a hazai műszaki áruházak – legyenek azok hagyományos értelemben vett boltok, vagy online felületek – csak nagyon nehezen lesznek képesek felvenni a versenyt. Bár az impulzusvásárlások továbbra is a kézzel fogható áruházak privilégiuma lehet, Starcz Ákos véleménye szerint ugyanakkor a strukturális átalakulás elkerülhetetlen. Ennek gyorsasága azonban már nagymértékben függ az Amazon terjeszkedési ütemétől, illetve a felhasználható marketing büdzsé mértékétől is.

Érik a piac
A jelek szerint 2013 komoly trendfordulót hozhat a magyar vásárlási szokásokban, legalábbis hosszú távon meghatározó folyamatok indulhatnak el. Több üzletlánc bejelentette ugyanis, hogy jövőre indítja el online boltját, ez pedig a netes vásárlás elterjedését, és az árak csökkenését hozhatja magával.

A Tesco szeptember elején tájékoztatta lapunkat arról, hogy Csehország, Lengyelország és Szlovákia után Magyarországon is elindítja internetes kereskedését 2013-ban. Megkeresésünkre az Auchan-nál is arról számoltak be, hogy foglalkoznak az online kereskedelem gondolatával. Nyáron a műszaki piac egyik legnagyobb szereplője, a Media Markt is úgy nyilatkozott, hogy jövőre indítja online üzletágát Magyarországon.

Piaci pletykák szerint ugyanakkor több nagy webshop (leginkább Nyugat-Európából, Nagy-Britanniából) is elérkezettnek látja az időt arra, hogy régiónkban is megnyissa leányvállalatait. Ez több jelentős szereplő piacra lépését jelentheti, például a ruházati, vagy a lakberendezési szegmensben.”

Forrás:
Új üzletlánc érkezhet Magyarországra! Biztosan lenyomja az árakat; Orosz Márton, Nagy Bálint; Pénzcentrum.hu; 2012. december 1.

IT-fejlesztés kell a pénztárgépek bekötéséhez

„Annak technikai részleteiről egyelőre semmit nem lehet tudni, hogy a kormányzat miként is képzelné a pénztárgépeket összekapcsolják a NAV-val. Az a kérdés viszont felmerül az ötlettel kapcsolatban: miként lehet maradéktalanul végrehajtani a majdani jogszabályt, ha akár egy-egy településen is, de hiányzik az ehhez szükséges infrastruktúra, fejlesztésekre meg a jelenlegi gazdasági környezetben nem nagyon lehet számítani – legalábbis magáncégektől.

A kormányzat jelentős bevételt vár annak eredményeként, hogy a pénztárgépeket összekapcsolják a Nemzeti Adóhivatallal (NAV), ennek technikai részleteiről azonban egyelőre semmit sem lehet tudni. Feltehetően valamilyen internetes kapcsolatra épülhet majd a kommunikáció. Úgy tűnik, ennek csak minimális korlátai vannak, de kérdés, hogy miként lehet maradéktalanul végrehajtani a majdani jogszabályt, ha akár egy-egy településen is, de hiányzik az ehhez szükséges infrastruktúra.

Márpedig vannak olyan területek az országban, ahol hiányzik a szélessávú lefedettség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyanis azt közölte, hogy a népesség 97,6 százalékának van helyhez kötött szélessávú elérési lehetősége, illetve az ország 97,7 százalékán adott ez az infrastruktúra. Ennél ma még szerényebb a mobil szélessávú lefedettség: az NMHH adatai szerint a lakosság 80,53 százalékának van lehetősége a mobil szélessávú 3G hálózat elérésére, míg az ország településeinek 46,1 százalékán elérhető a 3G.

Feltehetően a szélessáv szempontjából fehér foltoknak tekinthető helyek többségén is van internetelérési lehetőség, de ezeken a településeken igen nehézkes lehet majd a kötelező adattovábbítás. (Az NMHH csak a szélessávú internettel kapcsolatos adatokkal rendelkezik). Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ennek költségeit ki állja majd, s egyes szakértők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az ezzel kapcsolatos majdani jogszabály − valamilyen módon − e téren az esetleges negyedik, állami mobiltelefon-szolgáltatót preferálja majd, ebben az esetben az új szolgáltató (már amennyiben a jogi eljárások után belátható időn belül mégis elindul) egyszerre jelentős ügyfélszámmal rendelkezne.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint az új szabályozás az országban jelenleg működő négyszázezer pénztárgép révén legalább százezer vállalkozásnak jelenthet újabb terheket. Az online kapcsolat kialakítására vonatkozó előírás azt jelenti, hogy az országban működő mintegy négyszázezer pénztárgépet kell rendszerbe kötni, szoftvereiket modernizálni, illetve az elavult gépeket lecserélni.

A törvényi változás betartása így komoly ráfordítást igényelhet, hiszen a költségek cégenként több százezer forintra is rúghatnak, amelyet a jelenlegi forráshiányos gazdaságban a vállalkozások jelentős része nehezen tud megfinanszírozni. Ezért az IVSZ azt javasolja, hogy a kormány az előírt informatikai modernizációt vissza nem térítendő formában, európai uniós pénzből támogassa. Cégenként 100−500 ezer forintos pályázati pénzzel és 50−70 százalékos támogatási intenzitással kalkulálva legfeljebb 15 milliárd forintból megvalósítható lenne a program.

Korábban a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége közleményben arra hívta fel a kormányzat figyelmét, hogy a vállalkozások tartalékai kimerültek, további költségek viselésére nem képesek, ezért, ha bevezetik a pénztárgépek online összekötését az adóhivatallal, akkor az a vállalkozásoknak többletköltséget nem jelenthet, a rendszer kialakításában az állam szerepvállalása elkerülhetetlen.”

Forrás:
IT-fejlesztés kell a pénztárgépek bekötéséhez; SG.hu/Napi Online; 2012. november 29.

Szakirodalom

Lokális törésvonalak és népszavazások

Tamás Veronika: Helyi törésvonalak
A tanulmány azt a hipotézist járja körül, hogy léteznek olyan konfliktusok helyi szinten, melyek tartósan megosztják a helyi társadalmat, kifejeződésre jutnak a helyi politikában, és tartós törésvonalakká válnak. Nem a klasszikus értelemben vett, Rokkan nevéhez kötődő törésvonal fogalmat veszi alapul, melynél alapvető fontosságú a törésvonal szociodemográfiai kötöttsége, hanem az ún. „new politics” képviselőinek fogalmát, mely a törésvonalakra úgy tekint, hogy azok nem kötődnek a társadalom tagjainak csoport-hovatartozásához. Ennek alapján, a helyi törésvonal fogalma alatt olyan tartós, helyi konfliktusokat értek, melyek megosztják a helyi társadalmat, és melyek a politika szférájában is kifejezésre jutnak; s csoportképző erővel rendelkeznek. A tanulmányban négyféle helyi törésvonal: a településrészek közötti, a személyiségekhez kötődő, az etnikai, valamint az ipari-infrastrukturális konfliktusokon alapuló törésvonalak bemutatására kerül sor konkrét példák alapján.

Tóth Adrienn: Igen vagy nem : A helyi népszavazások magyarországi gyakorlata (1999–2011)
Tanulmányomban az 1999 és 2011 között kiírt helyi népszavazásokkal foglalkozom. Mivel az eddigi kutatások elsősorban az országos szintű referendumokra fókuszáltak, és ehhez képest csak csekély arányban születtek elemzések a helyi szintű alkalmazásával kapcsolatban, ezért fontosnak tartom ezek vizsgálatát. A népszavazás intézménye a közvetlen demokrácia és a helyi önkormányzáshoz való jog egyik legfontosabb eszköze, mivel lehetővé teszi, hogy a lakosok befolyásolhassák közvetlen környezetük változását, kinyilváníthassák véleményüket az egyes ügyekkel kapcsolatban a választások közötti időszakban is. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb elem, hogy elsődlegesen az állampolgárok lehetnek a fő kezdeményezők, illetve a „tiltott témákat” leszámítva (pl. költségvetés, helyi adózás), bármilyen kérdés kiírásában mobilizálhatják a lakosságot, hogy saját maguk és ne a helyi kormányzat dönthessen a település sorsáról.

A hazai referendumokkal kapcsolatban az elsődleges kérdés, amelyre választ keresek, hogy ezzel az intézménnyel valóban a lakosság él-e, és ez nem csak egy újabb eszköz a felsőbb hatalom, jelen esetben az önkormányzatok kezében. További kérdés a helyi népszavazások mobilizáló ereje; ezek leginkább preferált/leggyakoribb témái; területi megoszlásuk, tehát, hogy az ország mely részein, milyen típusú és kis vagy nagy lélekszámú településein kezdeményeznek inkább referendumokat. A magyar gyakorlatot szemléltetendő, két helyi népszavazást is bemutatok írásomban. Az egyik a 2007-es pécsi referendum, amelyet a NATO-radar elleni lakossági tiltakozás hatására tűztek ki; a másik pedig a 2010-es szerencsi népszavazás, ahol az iparfejlesztéssel összefüggő munkahelyteremtés és a világörökséghez való tartozás közti választás adta a konfliktus magját.”

Forrás:
Politikatudományi Szemle; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont; XXI. évfolyam, 2012/3. szám; 61–81. és 82-114.oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alapító okirata

„…9. A költségvetési szerv közfeladata: A Minisztérium, mint a Kormány – állampolgársági ügyekért,
– anyakönyvi ügyekért,
– igazságügyért, – kárpótlásért,
– személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,
– közigazgatás-fejlesztésért,
– közigazgatás-szervezésért,
– kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, – az e-közigazgatásért,
– helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért (2012. július 26-áig),
– helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért (2012. július 27-étől),
– köziratok kezelésének szakmai irányításáért,
– választójogi és népszavazási szabályozásért, választások és népszavazások lebonyolításáért, – társadalompolitika összehangolásáért, a tudománypolitika koordinációjáért,
– minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,
– kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért,
– áldozatsegítésért (2012. augusztus 16-ától)
felelős tagjának munkaszerve, a miniszter feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges hivatali feladatokat látja el. Az Alapító Okiratban meg nem határozott feladatokat az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet határozza meg…”

Forrás:
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben); Hivatalos Értesítő; 2012. évi 53. szám; 2012. november 30.; oldalak (pdf)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alapító okirata

„…9. A költségvetési szerv közfeladata: A Minisztérium, mint a Kormány
– közlekedésért,
– energiapolitikáért,
– bányászati ügyekért,
– postaügyért,
– audiovizuális politikáért,
– informatikáért,
– a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósításának biztosításáért,
– elektronikus hírközlésért,
– fejlesztéspolitikáért,
– fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért,
– területfejlesztésért,
– űrkutatásért,
– az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,
– az állami vagyon felügyeletéért,
– a víziközmű-szolgáltatásért
felelõs tagjának munkaszerve, a miniszter feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges hivatali feladatokat lát el. Az Alapító Okiratban meg nem határozott feladatokat az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet határozza meg…”

Forrás:
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben); Hivatalos Értesítő; 2012. évi 53. szám; 2012. november 30.; 9759-9761. oldalak (pdf)

Törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről

Forrás:
2012. évi CLXXXI. törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról; Magyar Közlöny; 2012. évi 160. szám; 2012. november 30.; 26847-26889. oldalak (pdf)

A Microsoft Magyarország Kft. magyarországi nagybefektetővel való stratégiai megállapodás megkötéséről

„A Kormány
felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Magyarország Kormánya és a Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (1031 Budapest, Graphisoft park 3., cégjegyzékszám: 01-09-262313) között kötendő stratégiai együttműködési megállapodást a Kormány nevében aláírja.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1524/2012. (XI. 28.) Korm. határozata a Microsoft Magyarország Kft. magyarországi nagybefektetővel való stratégiai megállapodás megkötéséről; Magyar Közlöny; 2012. évi 158. szám; 2012. november 28.; 26559. oldal (pdf)

Kormányhatározat a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának a nyugdíjigazgatási eljárásokkal kapcsolatos végrehajtásáról

„…a) át kell alakítani az ONYF honlapját annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen, segítse elő az ügyfelek könnyebb tájékoztatását, a szükséges adatlapok és elektronikus űrlapok egyszerűbben hozzáférhetőek legyenek, egyértelműen legyenek felsorolva a kérelemhez csatolandó dokumentumok, és könnyebb legyen a vonatkozó jogszabályokat megismerni,

b) az adatlapokat és elektronikus űrlapokat úgy kell átalakítani, hogy a kérdések egyértelműek legyenek, továbbá az ügyfelek kapjanak tájékoztatást arról, hogy mely kérdésekre kell feltétlenül válaszolniuk, az egyes kérdésre adott válaszuk hogyan hat ki a további kitöltésre, a kevés ügyfelet érintő adatokat pedig megfelelően hivatkozott pótlapokon kell elhelyezni,

c) meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az ügyfél eljárhasson a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szabályai szerint,

d) meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az ügyfél a vonatkozó dokumentumokat, igazolásokat benyújthassa a hiteles elektronikus dokumentumokra vonatkozó szabályok szerint,

e) meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az ügyfél több módon is időpontot kérhessen személyes ügyintézéshez,

f) biztosítani kell egyes jogosultsági feltételek, illetve az eljárás során figyelembevételre kerülő más körülmények informatikai támogatással, lehetőleg automatikus módon történő vizsgálatát,

g) a külföldi ügyfelekre tekintettel lehetővé kell tenni, hogy az ONYF elektronikus ügyintézési rendszerét Társadalombiztosítási Azonosító Jel nélkül is lehessen használni, a nyugdíjnövelés pedig nyugdíjfolyósítási törzsszám nélkül is könnyen kérhető legyen,

h) a Magyar Posta Zrt.-vel le kell folytatni a szükséges egyeztetéseket annak érdekében, hogy az elhalálozás hónapjára járó nyugellátás kifizetéséhez szükséges formanyomtatvány a postai kézbesítőnél elérhető és kitölthető legyen, valamint hogy a kitöltött nyomtatvány és a személyazonosító adatok ellenőrzését követően az igény helyben teljesíthető legyen,

i) meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás törvény alapján igényelhető adataihoz a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek informatikai úton és gyorsan hozzáférjenek.

Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2013. március 31.”

Forrás:
A Kormány 1523/2012. (XI. 28.) Korm. határozata a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának a nyugdíjigazgatási eljárásokkal kapcsolatos végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2012. évi 158. szám; 2012. november 28.; 26558-26559. oldalak (pdf)