Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Lezárult a járási rendszer kialakításának megtervezése

„Lezárult a járási államigazgatási rendszer kialakításának megtervezése című projekt. Erdős Norbert országgyűlési képviselő, Békés megyei kormánymegbízott a fővárosi és a megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottakkal, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkárságának vezetőivel együtt „A járási államigazgatási rendszer kialakításának megtervezése” projekt lezárásaként szakmai napot tartott – olvasható a Békés Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet által a Békés Megyei Hírlaphoz eljuttatott közleményben.

A kormánymegbízott tájékoztatott arról, hogy a fórumon áttekintették a járási, valamint a fővárosi kerületi hivatalok működésének első félévi tapasztalatait. A magyar történelem során több száz éves múltra visszatekintő és 1983. december 31-én megszüntetett járások 2013. január 1-től újra szerves részét képezik a magyar közigazgatási rendszernek – áll a közleményben.

Mint írták, a fővárosi, megyei kormányhivatalok kirendeltségeként működő járási hivatalok a területi államigazgatási szervezetrendszer általános, első fokú hatóságaiként jelennek meg, de feladatuk közé nem kizárólag hatósági feladatok tartoznak, így például koordinálják a közfoglalkoztatási programokat is. A szakmai konzultáció során az első féléves működés mellett a járási rendszer működésének fejlesztése is szóba került.

A szakmai napon – tekintettel arra, hogy a területi államigazgatás átalakításának végső céljaként felépülő teljes Kormányablak-rendszer is a kormányhivatalok szervezeti keretei között működik – ismertették a kormányablakokban 2013. július 1-jétől intézhető 87 új ügykörrel kapcsolatos tudnivalókat is. Erdős Norbert hozzátette, jelenleg a kormányablakokban intézhető ügykörök száma ezzel 150-re emelkedett, a cél azonban az, hogy ez a szám meghaladja a kétezret, amivel megvalósul az egyablakos ügyintézés – zárul a közlemény.”

Forrás:
Lezárult a járási rendszer kialakításának megtervezése; OrientPress; 2013. július 20.

A kormányablakok új dimenziót nyitnak a közigazgatásban

„2014. január 1-jével a kormányablak rendszer kibővül, az ország több mint 300 pontján teszik hozzáférhetőbbé az államigazgatási ügyintézést. Közel 2400 ügykört látnak majd el az integrált ügyfélszolgálati irodák. Békés megyében is készülnek az ügyintézők képzésével és az informatikai háttér kiépítésével. A kormánytisztviselői napon a Megyei Kormányhivatal igazgatója Dr. Onody Gyula nyilatkozott a Rádió Orientnek.

Dr. Onody Gyula korábban települési önkormányzatnál és adóellenőrzési területen is dolgozott, 2011 májusában került a Békés Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályának élére, később az igazgatói székbe. Az igazgató elmondta, a 2010-ben újjáalakult közigazgatási hivatal bázisán épült megyei kormányhivatalba 14 ágazati szakigazgatási szerv integrálódott.

Erdős Norbert kormánymegbízott a hatékony gazdálkodást tűzte ki célul: „A Békés Megyei Kormányhivatal a legjobbak között teljesített, adósságállomány nélkül látja el a feladatait” – tájékoztatott Dr. Onody Gyula. A szilárd alapokon álló pénzügyi szervezést a törzshivatal végzi, amely közvetlen kontrollt gyakorol a beszerzések terén: csakis a célszerű, szükséges beszerzéseket hagyják jóvá, illetve a gépjármű- és eszközpark átcsoportosításai révén is törekszenek a gazdaságos működésre.

„Egy átalakulás szülte többlet feladatokkal járó időszakban élünk”- jegyezte meg az igazgató. Hozzátette, elégedett kollégái munkájának színvonalával az adminisztráció csökkentésére a struktúra ésszerűsítésének útját választotta a kormányzat.

Dr. Onody Gyula a szűkebb értelemben vett szakmai vezetéssel foglalkozik: koordinációs, törvényességi, hatósági feladatok ellátásáért felel, de folyamatos együttműködésben dolgozik a hivatalszervezetet főigazgatójával Blaskovits Péterrel, aki elsősorban a funkcionális gazdálkodási kérdésekben irányít. A szakigazgatási szervek szakmailag önálló szervezeti egységek, ha konzultációra kerül a sor, többnyire a gazdálkodással, üzemeltetéssel kapcsolatban merülnek fel kérdések, amellyel főként a főigazgató foglalkozik, de általános helyetteseként Onody Gyula szintén illetékes.

A kormányablakok átláthatóbbá teszik az államigazgatást, közel 2400 ügykörben lehet az integrált ügyfélszolgálatokhoz fordulni. Az ügyintézés családbarát, egységes arculatú helyszínein az állampolgárok színvonalas kiszolgálását ígérik. Az új rendszer egyik pillére a humán erőforrás: a kormányablak ügyintézők kiválasztása, képzése nagy gonddal folyik. A másik pillér a megfelelő informatikai háttér biztosítása. 2014. január 1-jéig kell a személyi állomány teljes felkészítését és a technikai infrastruktúra, a tudásbázis kiépítését végrehajtani.

„A járások kialakításával direktebb lett a kapcsolat az állampolgár és az államigazgatás között, a kormányablakok viszont egy teljesen új dimenziót jelentenek ebből a szempontból” – hangsúlyozta az igazgató.”

Forrás:
A kormányablakok új dimenziót nyitnak a közigazgatásban; OrientPress; 2013. július 23.

2658 sikeres felvételi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Alapképzésben 1644, mesterképzésben 1014 új hallgató kezdheti meg tanulmányait a 2013-14-es tanévben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Alapképzésben a legmagasabb felvételi ponthatár a nemzetközi igazgatási szakon alakult ki, itt a bejutási minimum 453 pont volt.

A mesterképzésben a biztonság- és védelempolitikai szak bizonyult a legnépszerűbbnek, itt 83 pont volt a bejutási küszöb. A most záruló jelentkezési folyamatban a meghirdetett 12 alapképzési szakra összesen 6805, a 11 mesterképzési szakra 1137 fő jelentkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.”

Forrás:
2658 sikeres felvételi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2013. július 25.

Az önkormányzatoknak szerdáig kell bejelenteniük a közterületeiket

„Az önkormányzatoknak augusztus 1-jéig kell adatot szolgáltatniuk a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a tulajdonukban lévő közterületekről, azok pontos kiterjedésével együtt – a kötelezést a közterületek filmforgatási célú használatát szabályozó kormányrendelet írja elő.

A június közepén megjelent rendelet szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal naprakész nyilvántartást vezet az illetékességi területén található települési önkormányzatok tulajdonában lévő közterületekről. A nyilvántartást szeptember 1-jéig kell létrehozni.

A nyilvántartás vezetését a fővárosi és megyei kormányhivatal térképeken is elvégezheti. Ha változás történik a közterületen, ennek átvezetését a helyi önkormányzatnak azonnal kezdeményeznie kell a kormányhivatalnál.”

Forrás:
Az önkormányzatoknak szerdáig kell bejelenteniük a közterületeiket; HVG.hu/MTI; 2013. július 27.

A Miniszterelnökség felügyeli az NFÜ-t

„A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelete átkerül a Miniszterelnökséghez a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól augusztus elsején.

A Magyar Közlönyben közzétett és 2013. július 31-én hatályba lépő kormányrendelet szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a miniszterelnök irányítja, aki ezt a feladatot a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el.

Az MTI érdeklődésére a döntéssel kapcsolatban a Kormányzati Információs Központ korábban azt közölte: “a magyar állam abban érdekelt, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási periódus lehívását elősegítő struktúra, és ezáltal a lehívás stratégiája az állam számára eredményesebb, az állam és az állampolgárok számára pedig hasznosabb eredménnyel záródjon, mint a Bajnai Gordon irányításával kialakított, majd minisztersége és miniszterelnöksége alatt üzemeltetett rendszer. Ezeket a szempontokat figyelembe véve alakítja ki és alakítja át a kormány ezt a rendszert”.

A kormányrendelet alapján a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért való felelőssége körében összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós támogatási forrásokból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez.

A feladatai közé tartozik, hogy összehangolja az európai uniós támogatási források felhasználását, nyomon követi az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait, és ezekről a kormányt tájékoztatja. Emellett ellátja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek döntéseivel összefüggésben kezdeményezett jogjogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat, és ellátja Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával összefüggő feladatokat, gyakorolja az ahhoz kapcsolódó hatásköröket.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetésével kapcsolatos feladatokat Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár kormánybiztosként látja el 2013. augusztus 1. és 2014. május 31. között, és gyakorolja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének teljes hatáskörét. Az erről szóló kormányhatározat szerint a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, feladata ellátásáért a miniszterelnöknek felelős.

A nemzeti fejlesztési miniszter a jövőben a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felel, többi között a beruházás-ösztönzési, a turisztikai célelőirányzat, illetve az innovációs alap forrásait és a pályázatokat lebonyolító közreműködő szervezeteket – például az ESZA-t és a VÁTI-t – felügyeli.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál új államtitkárság alakult, Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár vezetésével, és felel a nem uniós forrásokon alapuló fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, a zöldgazdaság fejlesztéséért, valamint hatáskörébe tartozik a területfejlesztés, a klímapolitika és egyes közszolgáltatások szabályozása.

A kormány 2006. július elsején hozta létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Nemzeti Fejlesztési Hivatal jogutódjaként a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges feladatok ellátására.”

Forrás:
A Miniszterelnökség felügyeli az NFÜ-t; HVG.hu/MTI; 2013. július 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Ez a jövő? Mobil ügyfélszolgálati pontok videokonferenciával

„A Cisco a vállalati szektorban meglehetősen sikeresen bevezetett TelePresence technológiát egy új területen igyekszik sikerre vinni.

A Cisco ma közleményben jelentette be, hogy a technológiájukra épülő virtuális ügyintézési pontokat állítottak az állampolgárok szolgálatába két nagyvárosban a Földközi-tenger partján. A franciaországi Nizzában egy bevásárlóközpontban, a spanyolországi Barcelonában pedig egy egykori iparterület helyén kialakított városrész ifjúsági házában állítottak fel egy-egy videokonferenciás miniirodát, amelyekben a Cisco TelePresencesegítségével intézhetik hivatalos ügyeiket a városok polgárai.

Ezeken az ügyintézési pontokon a felhasználó közvetlenül beszélhet az ügyintézővel egy képernyőn keresztül. A hivatal munkatársa fogadja és feldolgozza a kérelmeket, illetve tanácsot ad a felmerülő kérdésekben. A beszélgetés a személyes találkozás élményét adja anélkül, hogy az ügyintézéshez be kelljen menni valamelyik központi hivatalba. A Cisco Remote Expert Smart Solution for Government Services (virtuális kormányzati ügyintéző) megoldása ugyanakkor több mint egy videokonferencia. Az ügyintézési pont a nagyfelbontású videó és a jó minőségű hang mellett olyan kiegészítőkkel is rendelkezik, mint az érintőképernyő, kamera, szkenner, nyomtató. A kabinban található postaláda segítségével a felhasználó közvetlenül eljuttathatja a hatóság részére a kinyomtatott és megfelelően kitöltött dokumentumokat.

A felhasználónak csak be kell ülnie a fülkébe, meg kell érintenie a képernyőt, és máris videokapcsolatba léphet az ügyintézővel. Semmilyen előzetes regisztrációra nincs szükség. Az érintésvezérlés segítségével könnyen megoszthatóak a kérdéses dokumentumok, majd a megbeszélés végén egy elégedettségi felmérés jelenik meg az érintőképernyőn, amelynek kitöltésével értékelhető a szolgáltatás, így segítve a megoldás további tökéletesítését.

A nizzai „Spot Mairie” elnevezésű ügyfélszolgálati ponton például parkolási engedélyek vagy házasságkötéssel kapcsolatos ügyek teljes körű intézése ugyanúgy lehetséges, mintha a felhasználó az önkormányzat, vagy az okmányiroda hivatalában ülne. A nyilvántartások lekérdezése, az építési engedélyek vagy az önkormányzati panaszok hamarosan szintén elérhetőek lesznek a virtuális ügyintézési helyeken.

A fülke bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező helyre, így bevásárló központokba, könyvtárakba és postahivatalokba is könnyen telepíthető.”

Forrás:
Ez a jövő? Mobil ügyfélszolgálati pontok videokonferenciával; IT café; 2013. július 23.

Egyre népszerűbb az njt.hu internetes jogszabálytár

„Egyre népszerűbb a Nemzeti Jogszabálytár, a tavaly januári induláshoz képest az internetes oldalon a keresések száma 2,7-szeresére, a letöltéseké 18,6-szorosára nőtt – mondta Rétvári Bence kedden az MTI-nek.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára felidézte, hogy a www.njt.hu oldalon 2012.január 1. óta érhető el a Nemzeti Jogszabálytár, amely a kormány által létrehozott, egyszerűen kezelhető, átlátható és ingyenes internetes jogszabálygyűjtemény. Segítségével mindenki könnyen hozzáférhet a mindennapokat, a megélhetését vagy vállalkozását szabályozó jogszabályokhoz.

Hangsúlyozta: a Nemzeti Jogszabálytár létrehozatalával a kormány két évtizedes mulasztást pótolt, hiszen az emberek többsége csak drága előfizetések révén, magáncégektől megrendelt szolgáltatásként ismerhette meg a teljes joganyagot. Ráadásul ezen magáncégek egy része külföldi tulajdonba is került, a jogszabálygyűjtemények előfizetési díja pedig esetenként havi több tízezer forintot tett ki.

A mostani kabinet felfogása szerint demokratikus deficit volt a korábbi állapot, amikor az állampolgároknak nem volt könnyen kezelhető és ingyenes hozzáférése a rájuk vonatkozó jogszabályokhoz. A korábbi állapot nemcsak a központi közigazgatás és a jogászok dolgát nehezítette meg, hanem minden magyar állampolgárét is, akik adott esetben csak jelentős anyagi ráfordítás árán ismerhették meg az általuk betartandó jogszabályokat – magyarázta a parlamenti államtitkár, hangsúlyozva, hogy a jogszabálytárat ingyenesen, napi szinten használhatják a jogalkalmazás és a közigazgatás területén dolgozók, valamint az elsődleges célközönség: a lakosság és a vállalkozások is.

A könnyen és gyorsan használható internetes jogszabálytár népszerűsége és sikere a statisztikai adatokból is látható: 2012. januári indulásakor havi szinten 98 127 keresés és 14 317 letöltés történt az njt.hu oldalról, míg idén tavaszra a keresések száma havi szinten 266 440-re, míg a letöltések száma 266 214-re növekedett.

Az adatokból kimutatható, hogy az induláshoz képest a keresések száma 2,7-szeresére, a letöltések száma pedig 18,6-szorosára emelkedett. A tavaly januári kezdéskor a keresések csupán 14 százaléka járt sikeres letöltéssel, míg idén áprilisra ez arány 99 százalékra növekedett – sorolta.

A Nemzeti Jogszabálytár elindulása jelentős költségcsökkentést eredményezett a közigazgatásban is, mivel az állam immár nem szorul rá külső cégek szolgáltatásaira saját jogszabályainak megismerése érdekében. A jogszabálytár hitelességének az is garanciája, hogy a Magyar Közlöny közzétételének rendszerére épül fel. A jogszabálytár a www.njt.hu internetes címen érhető el, továbbá a kormányportálról (kormany.hu), és a többi kormányzati honlapról is hozzáférhető – jelezte Rétvári Bence.”

Forrás:
Egyre népszerűbb az njt.hu internetes jogszabálytár; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 23.

Jön az ‘okos’ hivatal – ismertették az e-közigazgatási fejlesztéseket

„ Lényegesen lerövidül a várakozással eltöltött idő az E-közigazgatás jogszabályi hátterének módosításaival. Az ‘okos’ okmányiroda digitálisan tárolja majd például papíralapú születési anyakönyvi kivonatunkat, és akár egy gombnyomással egy másik hivatal, pl. a Magyar Államkincstár rendelkezésére bocsátja, anélkül, hogy minket személyes megjelenésre kényszerítene – számoltak be az e-közigazgatást érintő projektekről szakmai napon a szakemberek.

E-közigazgatási szakmai napot tartottak szerdán Budapesten. Az egyes hatóságok és partnerszervezetek részvevőit Dr. Kis Gergely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási Főosztályának vezetője köszöntötte. A továbbiakban a legátfogóbb e-közigazgatást érintő projektekről számoltak be a szakemberek, majd kerekasztal beszélgetést tartottak.

A szakmai napon felvázolták a megvalósítandó „okos” okmányiroda képét, amelynek megvalósulását tette lehetővé az a 3 egymásra épülő projekt, amelyek az Államreform Operatív Program részeként valósultak meg.

A kezelendő helyzet
A projektek lezárását követően meghonosodott a közigazgatásban az az alapelv, hogy a hatóság az ügyféltől ne kérjen olyan adatot, amit saját maga, vagy más állami szerv már valahol nyilvántart. Az elv alkalmazásának legnagyobb gátja az, hogy a különféle állami nyilvántartások egymástól gyökeresen eltérő felépítésben és struktúrában léteztek. Ez a hatóságok közötti kommunikációt lényegesen megnehezíti, egyes esetekben ellehetetleníti, az eljárási határidőket pedig indokolatlanul elnyújtja.

A megoldás első lépései – a jogszabályi háttér felülvizsgálata és az adatbázisok egységesítése.
Az ÁROP 1.2.10 kódszámú projekt első körben az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi hátteret vizsgálja felül. A projekt során olyan részletes szabályok kerülnek kidolgozásra, amelyek lehetővé teszik a felhasználóbarát megoldások és technológiák alkalmazását. Második lépésként – az ÁROP 1.2.14 számú projekt keretében – a közigazgatásban kezelt állami adatbázisok egységesítésére, az adatok megbízhatóságának javítására, a megfelelő jogosultságok kijelölésére kerül sor. A közigazgatás jelenleg ezres nagyságrendű különféle nyilvántartást vezet változatos jogszabályi felhatalmazások alapján. Az állami adatbázisok minősége és biztonsági szintje, az adatbázisokban tárolt adatok formátuma, struktúrája, és mindezek alapján az adatbázisok háttérben történő együttműködés képességei nagyban befolyásolják az ügyintézés színvonalát.

A rendbe hozott adatbázisok gazdasági célú hasznosítása
Az uniós finanszírozású modul harmadik eleme, az ÁROP 1.2.17 kódszámú projekt célja pedig az, hogy ezek a normalizált adatbázisok, nyilvántartások, illetve az ott tárolt információk alkalmasak legyenek másodlagos célú piaci felhasználásra. A projekt végrehajtása során legalább 30 magyar nyilvántartás felülvizsgálata történik meg, ezekbe olyan klasszikus PSI-irányelv hatálya alá is tartozó adatbázisok is beletartoznak, mint pl. a cégnyilvántartás, a meteorológiai vagy földrajzi-térképészeti adattárak. Közismert, hogy az állam közigazgatási szervei működésük során rendkívül sok adatot hoznak létre és tartanak nyilván, melyek jelentős gazdasági értékkel bírnak. Azért, hogy ez az adatvagyon a további gazdasági fejlődést szolgálhassa, ki kellett alakítani azt a szabályozási rendszert, amely az adatvédelmi követelményeket messzemenően figyelembe véve lehetővé teszi, hogy ezen adatvagyon minél nagyobb része a gazdasági társaságok részére egyenlő feltételek mellett rendelkezésre álljon.

Átfogó célok
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program és az Államreform Operatív Program célkitűzéseivel összhangban az ÁROP 1.2.10-1.2.14-1.2.17-es kódjelű kiemelt projekt a Nemzeti Együttműködés Programjából az állampolgári és vállalkozói adminisztrációs terhek csökkentését, a közigazgatás belső működési hatékonyságának növelését hivatott támogatni.

Dr. Némethy Zsuzsanna jogi referens előadásában elmondta, korábban is volt működő e-közigazgatás, egy központi elektronikus szolgáltató rendszer, melyet uniós projektből finanszíroztak. Ennek legszembetűnőbb formája az ügyfélkapuk létrehozása volt.

2011-ben indultak az e-közigazgatást megreformáló módosítások, szintén uniós támogatással. Két fő irányon indultak meg: az ÁROP (Államreform Operatív Program) és az EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) projektek keretén belül. Központi szinten a reformok kidolgozói a modellalkotásért felelősek, tehát olyan irányelvek kidolgozásáért, melyeket a partnerszervezetek és hatóságok valósítanak majd meg.

Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (EÜF), tartja majd kezében az összes e-közigazgatási szolgáltatást. Az EÜF ellenőrző szerv is, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik, s a miniszter az e-közigazgatásért felelős államtitkársághoz telepítette.

Sok alkalmazott oktatása már megtörtént. Akik átestek az oktatáson a továbbiakban maguk is taníthatják munkatársaikat. Az új belépők számára kidolgoztak egy e-learning programot, melynek segítségével önállóan, a saját tempójukban sajátíthatják el az e-közigazgatás ismereteit.”

Forrás:
Jön az ‘okos’ hivatal – ismertették az e-közigazgatási fejlesztéseket; OrientPress; 2013. július 24.

Az állampolgárok készítették az új finn szerzői jogi törvény tervezetét

„A finn aktivisták részsikert arattak, ugyanis az általuk készített szerzői jogi jogszabálytervezetet több mint 50 000 ember támogatta. A finn alkotmány értelmében a helyi parlament köteles szavazni a kérdésben.

A petíciót január közepén indították el, azóta az állampolgároknak volt lehetőségük a támogatásukról biztosítani. Ezt végül több mint 50 ezren tették meg hat hónap alatt. A finn alkotmány korábbi módosítása értelmében így lehetőség nyílik a törvénytervezet benyújtására és arról a parlament a jövő év elején köteles vitatkozni és szavazni.

A dokumentum egyik legfontosabb pontja az, hogy mérsékelni kell a szerzői jogsértések miatt kiszabandó büntetéseket, továbbá alkalmazni kell az úgynevezett fair használat elvét, valamint el kell távolítani a jogvédő társaságok szerződéseiben szereplő tisztességtelen pontokat. Lehetővé tennék a már létező adatokról és másolatokról a kópiák készítését. Mindezek a változtatások azt eredményezhetik, hogy kevesebb lesz a szerzői jogsértések miatti házkutatás és online megfigyelés. Így kerülnék el a tavaly novemberihez hasonló eseteket. Akkor – szerzői jogsértésre hivatkozva – egy 9 éves “kalóz” kislány laptopját foglalták le.

Az OpenMinistry.info nevű blog ugyanakkor úgy vélte, hogy ennek az eljárásnak a keretében mégis kivételt tehetnek bizonyos esetekben és ilyenkor az előterjesztésekről nem a parlament, hanem egy biztosság dönt, ami elutasíthatja a tervezetet. A blog az Avoin ministeriö, vagyis a nyitott minisztérium nevű nonprofit szervezethez tartozik, amely Finnországban az állampolgárok által készített jogszabálytervezetek benyújtását és megvitatását koordinálja.

A TorrentFreak azt írta, hogy Finnország történelmet ír a tömegek által írt szerzői jogi törvény segítségével. Amennyiben elfogadják a tervezetet, akkor Finnország lesz az első állam, amelyben a szerzői jogi szabályozást az állampolgárok dolgozták ki.”

Forrás:
A felhasználók készítették az új finn szerzői jogi törvény tervezetét; Berta Sándor; 2013. július 24.

Lehallgatások, megfigyelések Magyarországon

„Olcsó, nem saját néven lévő, eldobható telefon az egyik legjobbnak tartott megoldás egy volt nemzetbiztonsági tiszt szerint arra, ha attól tart valaki, hogy lehallgathatják. Lehallgatni ugyan csak törvényesen lehet, de titkosszolgálatok tevékenysége nehezen ellenőrizhető, így annak a vizsgálata sem egyszerű, hogy minden lehallgatást törvényesen végeznek-e. Rengeteg embert lehallgatni technikailag lehetséges, de a felvételek feldolgozása kapacitást igényel, ami véges.

Töredéke csak a lehallgatások száma ahhoz képest, amit az emberek valójában gondolnak – hangsúlyozta a hvg.hu-nak egy volt kémelhárító tiszt. „Nemcsak arról van szó, hogy csakis indokolt esetben lehet lehallgatni valakinek a telefonját, hanem drága mulatságnak is számít, és technikai eszközt, emberi erőt igényel. Amennyiben nagyon sok embert hallgatnának le, akkor sok ember kellene a keletkezett anyagok feldolgozásához.”

Lehallgatások számolatlanul?
Egy, a hvg.hu-nak nyilatkozó volt kémelhárító szerint most sem lehet tudni, hogy hazánkban egy évben mennyi telefonlehallgatást hajtanak végre, mivel titkos lehallgatásokat végezhet a bűnügyi felderítés, a katonai elhárítás, a hírszerzés, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a terrorelhárítás. Ezt bírósági engedély, az NVSZ és a Terrorelhárítási Központ esetében az igazságügyekért felelős miniszter hozzájárulása teszi lehetővé. A TEK és az NVSZ kivételével a lehallgatásokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) végzi el. Az NBSZ egy szolgáltató szervezet, amely biztosítja a hátteret a titkos információgyűjtésekhez, így a lehallgatásokhoz is.

A titkosszolgálatok tevékenysége nehezen ellenőrizhető, így annak a vizsgálata sem egyszerű, hogy minden lehallgatást törvényesen végeznek-e. A volt kémelhárító szerint szerencsésebb lenne, ha a polgári titkosszolgálat civil, parlamenti kontroll alatt állna, de kétharmados kormányzás mellett – jegyezte meg – ennek nincs is jelentősége. Mindenesetre azt a hvg.hu által megkérdezett szakmabeliek közül többen aggályosnak tartották, hogy a TEK és a Nemzeti Védelmi Szolgálat esetében nem kell bírói engedély a titkos információgyűjtéshez. „A bíróság mégis csak a törvényességet felügyeli, míg a miniszter nem, ő egy párt embere” – hangsúlyozták, miért van szerepe ennek a különbségnek.

A volt tiszt hozzátette: az, hogy bárkit, bármikor lehallgathatnak, nem jelenti azt, hogy meg is történik, mivel nincs akkora kapacitás, amely révén több százezer vagy több millió magyar telefonbeszélgetéseit fel tudnák dolgozni. „Összeesküvés-elméletek bőven akadnak, a realitás azonban egészen más.”

“Ha megcsalja a párját”
Az egykori kémelhárító és a volt rendőr is azt közölte a hvg.hu-val, nyomós ok kell ahhoz, hogy valakit lehallgathassanak. Leginkább az, hogy az illető bűnöző, terrorista legyen, olyan személy, aki veszélyt jelent az állam biztonságára. „A felmerült gyanú alapján a bíró harminc napra engedélyezi a lehallgatást, ami később meghosszabbítható.” A lehallgatás mehet a szolgáltatón keresztül (telefon, mobil, sms, internet) vagy saját vonalon – közölték szakmabeliek a hvg.hu-val nevük elhallgatását kérve. Elmondták, a programok megadott kulcsszavakra figyelnek fel és dobják ki azt, hogy melyik beszélgetésre érdemes figyelmet fordítani. Az úgynevezett rejtjeltiszt kezeli ezt, és a kért hanganyagokat le is gépelteti, ezt követően pedig az átirat megy a lehallgatást kérő nyomozónak.

A volt rendőr hangsúlyozta, hogy törvényesen bárkinek a telefonját le lehet hallgatni, de csak célirányosan, és ha az eljárásjogilag megalapozott. „A törvénysértő lehallgatás bűncselekménynek számít.” Szerinte a ma rendelkezésre álló technikai eszközökkel nem gond valakinek a hívásait és a beszélgetéseit bármikor, bármeddig „szemmel tartani”. A hanganyagok elemzéséhez azonban emberek is kellenek. A kapacitások pedig végesek a nemzetbiztonságnál.

„A törvények betartásához garanciák kellenek, mert fontos, hogy azokat az adatokat, amelyeket a telefonok lehallgatásával megszereztek, mire használják fel. Éppen ezért mindenképpen érvényesülnie kell a célhoz kötöttség elvének. Például, ha a hatóságok egy kábítószeres ügy miatt hallgatják valakinek a mobilját, és közben „lánykereskedelemről” értesülnek, akkor ezt az információt csak külön engedéllyel lehet felhasználni. Amennyiben a lehallgatás során értesülnek az illető magánéleti zűrjeiről, például, hogy megcsalta a párját, a személyiségi jogokra való tekintettel nem használhatják fel az így szerzett infókat” – sorolta a férfi…”

Forrás:
Csak azt nem hallgatják le, akit nem akarnak; Csikász Brigitta; HVG.hu; 2013. július 26.

Titkos adatgyűjtés: “az NSA hatalma fenyegeti a demokráciát”

„Az Edward Snowden által leleplezett PRISM-program csak a jéghegy csúcsa az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési tevékenységében – mondták a Stern című német hírmagazinnak volt NSA-alkalmazottak, akik szerint az ügynökség mindenre kíváncsi és hatalma fenyegeti a demokráciát.

Thomas Drake, aki az NSA vezetésében dolgozott, a Sternnek azt mondta, hogy akár Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának adatai is kiköthetnek az NSA szerverein. Merkelnek érdemes volna érdeklődnie a Ragtime fedőnevű program iránt, amelyet egyebek között a kormányzati kommunikáció kifürkészésére fejlesztettek ki – mondta a szakember.

William Binney ugyancsak vezető beosztásban dolgozott az NSA-nél. A The New york Times korábbi beszámolója szerint több mint 30 év után, 2001 októberében távozott, mert nem értett egyet a szeptember 11-i terrortámadások után indított titkos adatgyűjtési projektekkel. A szakember szerint az ügynökség 40-50 ezer milliárd telefonbeszélgetés és e-mail adataival rendelkezik. Az Utah állambeli Bluffdale-ben épülő új adatközpontjának kapacitása legkevesebb 100 év teljes globális digitális kommunikációjának tárolására alkalmas.

Binney egyebek mellett az NSA és a német külföldi hírszerzés (BND) közötti technikai együttműködés összehangolásáért volt felelős. A Sternnek elmondta: a német titkosszolgálat az NSA egyik legfontosabb partnere. A kémszoftverek fejlesztésében már a kilencvenes évek elején együtt dolgoztak amerikai és német szakemberek, és az NSA 1999-ben átadta a Thin Thread nevű program forráskódját a BND-nek.

A Thin Treadet a digitális adatforgalom globális megfigyelése céljából fejlesztették. Ez a program az alapja egy sor további adatgyűjtő projektnek, köztük a 2001-es terrortámadások hatására beindított Stellar Windnek, amely legkevesebb 50 különböző kémszoftver, köztük a PRISM által kifürkészett adatokat rendszerezte. A Stellar Wind 2009-ig vagy 2011-ig működhetett, jelenleg pedig valószínűleg más fedőnéven fut tovább – mondta William Binney.

Az NSA “mindig mindent tudni akar”, és akkora hatalomra tett szert, hogy már a demokratikus államberendezkedést fenyegeti – emelte ki az amerikai szakember a Stern online kiadásában megjelent beszámoló szerint.

A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Snowden júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjairól. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.”

Forrás:
Titkos adatgyűjtés: “az NSA hatalma fenyegeti a demokráciát”; HVG.hu; 2013. július 24.

Informatika, távközlés, technika

Véleményezhető a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia

„Elkészítette és a kormányzati honlapon közzétette az infokommunikációs szektor 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a tárca augusztus 31-éig várja a dokumentum társadalmi egyeztetése keretében beérkező javaslatokat, észrevételeket.

Az NFM közleményében ismerteti: a stratégia célja, hogy teljes képet adjon a magyar információs társadalom jelenlegi viszonyairól, és ennek alapján meghatározza a szakterület fejlesztési irányait, a közpolitikai, szabályozási és támogatási teendőket a 2014-2020-as uniós tervezési ciklussal egybeeső időtávra, illetve számba vegye az ezek megvalósításához szükséges eszközöket, erőforrásokat. Az infokommunikációs hálózatok, eszközök, szolgáltatások egyre jelentősebben járulnak hozzá az állampolgárok életminőségének, a vállalkozások versenyképességének és az állami működés hatékonyságának javulásához. Az infokommunikációs és az IT-ipar alkotta szektor a magyar GDP mintegy 12 százalékát adja, az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD-országok többségével összevetve kiemelkedően magas Magyarországon – közölte a tárca.

Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor alacsony az infokommunikációs eszközök tudatos használata a hazai lakosság, illetve a kis- és középvállalkozások körében. A közlemény szerint Magyarország akkor lehet eredményes az Európai Unión belüli és a világméretű versenyben, ha az ágazat további fejlődését akadályozó tényezőket átgondoltan, következetesen lebontja. A törekvés hasznos eszköze, iránymutatója lehet a készülő infokommunikációs stratégia. A dokumentum végleges változata a tervek szerint a társadalmi egyeztetést követően, az idén ősszel születhet meg.”

Forrás:
Véleményezhető a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia; SG.hu/MTI; 2013. július 26.
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 : Az infokommunikációs szektor fejlesztési stratégiája (2014-2020) v5.0 : 2013.07.23; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2013. július 26.

Blokkolnak egy focit közvetítő svéd weboldalt

„A brit bíróság döntése szerint az internetszolgáltatók kötelesek blokkolni a svéd FirstRow1.eu oldalt, amely illegális sportközvetítésekhez nyújt hozzáférést. A portál az első sport témájú weboldal, amely blokkolás alá kerül Nagy-Britanniában.

A Svédországból üzemelő FristRow1.eu portál blokkolását az angol labdarúgó-bajnokság, a Premier League jogi képviselői szerzői jogi jogsértés miatt kérték a bíróságtól. A portál maga nem tesz közzé közvetítéseket, de olyan linkeket oszt meg, amelyek engedély nélküli sportközvetítésekre mutatnak, és ahol engedély nélkül nézhetők többek között a Premier League mérkőzései is. A bíróság a kérelemnek helyt adott, és kötelezte a brit internetszolgáltatókat, hogy még a bajnokság augusztusi indulása előtt blokkolják az oldalakhoz történő hozzáférést. A FirstRow1.eu az első sporttartalmú oldal, amelynek esetében a bíróság a felhasználói hozzáférés akadályozását rendelte el a szigetországban, és egyben az első olyan, amely nem közvetlenül, hanem közvetve akadályozza a hozzáférést a jogsértő módon hozzáférhető tett tartalomhoz.

A Premier League szóvivője üdvözölte a bíróság döntését jelezve, hogy az ítélet elismeri az illegális közvetítésekből táplálkozó üzletág egyfajta parazitaként épül rá a sportra: ugyanis a reklámhelyek értékesítésének előnyeit élvezik, azonban bevételeikből semmit nem forgatnak vissza. A blokkolásra ítélt oldal a BBC News-nak nyilatkozva közölte, hogy a felület elérésének akadályozása nem oldja meg a jogsértés problémáját, hiszen a blokkolás az illegális tartalmakat közvetítő streaming oldalakat nem is érinti.”

Forrás:
Blokkolnak egy focit közvetítő svéd weboldalt; SG.hu; 2013. július 25.

Mezítelen RFID kártyák

„Egy biztonsági szakember a régi típusú, de igen elterjedt azonosító kártyák védtelenségét fogja bemutatni a Black Hat konferencián.

Folytatódik a kiemelt jelentőségű hackerkonferencia, a hét végén kezdődő Black Hat előadásainak marketingkampánya, a legutóbbi egy olyan bemutatót népszerűsít, ahol egy mérnök az alacsony frekvencián működő RFID kártyák sebezhetőségéről fog beszélni.

Fran Brown akkor kerül közel a problémához, amikor egy áramszolgáltató kérte fel SCADA-rendszerének behatolási tesztjére. A szakember – hozzáértő hackerhez illően – kereste a leggyengébb pontokat, és elkezdett foglalkozni az azonosítást és beléptetést biztosító RFID kártyák működésével. Ez már nagyon régi téma a biztonsági szakemberek között, de a korábbi, elsősorban az elvek szintjén járó demonstrációkban egy közös vonás volt: az adathalászatra használt eszköznek fizikailag nagyon közel, centiméterekre kellett lennie az áldozatnak kiszemelt kártyához. A beharangozó szerint viszont Brown nem teóriákról akar beszélni, hanem bárhol beszerezhető alkatrészek és készülékek segítségével előállított egy olyan kártyaolvasót a 125 kHz-es kártyákhoz, amely akár már körülbelül egy méterről is képes leolvasni az adatokat – ezek az információk elegendőek egy rossz szándékú támadó számára, hogy másolatot, klónt készítsen például egy belépőkártyáról. A kutató szerint ezt az eszközt elegendő a célpont mellett egy hátizsákban tíz percre elhelyezni, és eddig tesztjeik során száz százalékos sikerről számolhatnak be.

A képet azért érdemes árnyalni: a 125 kHz-es kártyák régi fejlesztések, és valóban sérülékenyek, szinte egyáltalán nincsenek beleépítve biztonsági mechanizmusok. Az RFID előnyeit felismerő nagy cégek már nem ezt az elavult technológiát választják, melyről az egyik gyártó, a HID is elismerte, hogy nem biztonságos. Brown munkája a piac sajátosságai miatt azonban mégsem hiábavaló: a területen jellemző a lassú változás, mivel egy sok száz vagy ezer alkalmazottat foglalkoztató cég, de akár a kisebbek is, nehezen váltanak a költségeket felvállalva új kártyákra. A HID az említett jelentésében elismeri, hogy a beléptetőkártyák területén még 80 százalékos a régi, sérülékeny 125 kHz-es kártyák aránya, melyeket már rég le kellett volna cserélni biztonságosabb újabbakra.

Brown beszélni fog a védekezési lehetőségekről is, melyek közül az egyik régóta ismert: az egyszerű alufóliába csomagolás is kellő védelmet nyújt az ilyen típusú adathalászattal szemben.”

Forrás:
Mezítelen RFID kártyák; Dajkó Pál; IT café; 2013. július 25.

Megduplázza wifipontjait Angyalföld

„A XIII. kerületben újabb 14 közintézményben és három közterületen érhető el a térítésmentes wifi a kerületi kártyával rendelkező lakosoknak.

Idén megduplázódik az ingyenes vezeték nélküli internettel lefedett területek, közösségi helyek száma a főváros XIII. kerületében – tudatta az önkormányzat az MTI-vel.

A közlemény szerint újabb 14 közintézményben és három közterületen érhető el a térítésmentes wifi a kerületi kártyával rendelkező lakosoknak. A szolgáltatás jövő kedden indul, a fejlesztés 23 millió forintba került.

Az új helyszínek között van a Lehet tér és az ottani csarnok, a Szegedi és Visegrádi úti egészségügyi szakrendelők, az Angyalföldi Sportközpont, valamint több szociális ellátó és idősklub. Emellett kiterjesztik a Béke téri wifit a Szegedi út-Béke út kereszteződésére is.

Az önkormányzat ismertette azt is, hogy jelenleg havonta 42 ezer kapcsolódást regisztrálnak a rendszerre, ami azt jelenti, hogy minden felhasználó átlagosan naponta egyszer kapcsolódik a vezeték nélküli rendszerre.

A hozzáférési pontok növelésén túl emelik a műszaki színvonalat is, megduplázzuk a le- és feltöltési sebességet az egyes hozzáférési helyeken, ami azt jelenti, hogy 4 Mbps le-, és 2 Mbps feltöltési sebességet biztosítanak minden kapcsolatnál.

A kerület 2011-ben kilenc közterületen és négy közintézményben épített ki vezeték nélküli internet-szolgáltatást.”

Forrás:
Megduplázza wifipontjait Angyalföld; Híradó.hu; 2013. július 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Vádat emeltek a kelet-európai crackerek ellen az Egyesült Államokban

„Az évekig folytatott csalássorozat az USA eddigi legnagyobb ilyen ügye, a becsült kár 300 millió dollár, a vádlottakra szigorú büntetés vár.

Az amerikai szövetségi ügyészség Newarkban tegnap emelt vádat azok ellen a kelet-európai bűnözők ellen, akik az ország történetének legnagyobb internetes csalását követték el: a nyomozás eredményei szerint az orosz és ukrán gyanúsítottak nagyvállalatoktól többek között körülbelül 160 millió hitelkártyaszámot szereztek meg, majd az információk birtokában több száz milliós kárt okoztak a tulajdonosoknak (a vádirat szerint a NASDAQ üzleti rendszerébe is bejutottak, és évekig monitorozták).

Szervezetten
A csoport tagjai még 2005-ben indították támadásaikat, és most öt embert állítottak az évekig folytatott csalássorozat miatt bíróság elé. A 26 és 32 év közötti életkorú elkövetők közül négyen oroszországiak (Vlagyimir Drinkman, Alekszandr Kalinyin, Roman Kotov, Dmitrij Szmilianec), egy férfi pedig ukrajnai (Mihail Ritikov). A feladatmegosztás szerint Drinkman és Kalinyin hálózati specialisták voltak, ők találták meg az utat a nagyvállalati rendszerekhez, Kotov az ő eredményeik alapján elemezte ki a megtámadott hálózatokat, hogy megtalálják az értékes, megszerzendő adatokat – nemcsak kártyaszámokra utaztak, elloptak felhasználói neveket és jelszavakat, valamint minden személyes információt, ami a kártyatulajdonosokra vonatkozott és elérhető volt. Állítólag Ritikov volt az, aki a rejtőzködést is biztosító hosztingszolgáltatást nyújtotta az illegális tevékenységhez, Szmilianec pedig eladta a megszerzett információkat, és ő osztotta szét a bevételt. A vádirat szerint az adatokat ömlesztve, nagy tételben áruló elkövető egy európai hitelkártya számáért, illetve a hozzá tartozó személyes adatokért 50, egy kanadaiért 15, egy egyesült államokbeliért pedig 10 amerikai dollárt kért a feketepiacon. A megszerzett adatok elégségesek voltak ahhoz, hogy az orgazdák legyártsák az eredeti kártyák klónját, amivel vásárolhattak vagy pénzt vehettek fel az ATM-ekből…”

Forrás:
Vádat emeltek a kelet-európai crackerek ellen az Egyesült Államokban; Dajkó Pál; IT café; 2013. július 26.

Tilos a közösségi profilt elemeznie a munkaadónak

„Az adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri.

A Balázs & Holló Ügyvédi Iroda közlése szerint a magyar törvények már a kiválasztás során is lehetővé teszik a személyes adatok kezelését, de ehhez elengedhetetlen a munkáltatói adatkezelés pontos szabályozása és a megfelelő hozzájárulások előzetes beszerzése. A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy a hatályos törvények szerint az érintett engedélye nélkül a személyiségprofil készítésének és tárolásának minden formája tiltott, beleértve az ilyen jellegű tesztek készíttetését és a közösségi profiloldalak (iwiw, Facebook) tartalmának elemzését is – mutat rá az ügyvédi iroda.

“Komoly kockázatot vállal az a munkaadó, amelyik a megfelelő jogi háttérelemek kialakítása nélkül használja ezeket az eszközöket a felvételi folyamat során. A kapcsolódó adatvédelmi bírság összege ugyanis 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, és akár több alkalommal is kiszabható” – nyilatkozta Holló Dórát, az ügyvédi iroda helyettes vezetője. Holló Dóra elmondta: személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott, jogszerű célra lehet, ez pedig eleve kizárja a jelentkezők személyiségének vizsgálatára irányuló felvételi tesztek és módszerek használatát. Ezt ráadásul az Alkotmánybíróság (Ab) – jelenleg is hatályos – 15/1991-es határozata is alátámasztja azzal, hogy kimondja: a személyes adatok tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.

Az Ab szerint egyébként a “személyiségprofil” kialakítása különösen sérti a személyiségi jogokat, mivel kiragadott adatok alapján alakít ki egy lehetséges profilt a jelentkező tulajdonságairól. Holló Dóra szerint ugyanakkor – az Európai Parlament és Tanács 95/46 EK irányelvével összhangban – az új munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó személyes információkat már a kiválasztás során összegyűjtsék és kezeljék a munkáltatók. Ennek értelmében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a kiválasztás, valamint a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges…”

Forrás:
Tilos a közösségi profilt elemeznie a munkaadónak; SG.hu/MTI; 2013. július 24.

Szakirodalom

Versenyképesség és közigazgatás

„A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara 2006 és 2010 között vett részt abban a kutatásban, amelyet a Versenyképesség Kutató Központ folytatott a közszféra és a gazdaság versenyképessége témájában. A közigazgatás és a versenyképesség kapcsolatának kutatása két fázisban zajlott. A kutatás első fázisa kifejezetten a régiók és gazdasági versenyképesség közötti összefüggésekre fókuszált. A kutatás második szakasza a kutatás tárgyát kiterjesztette és már nem csak a közigazgatási régiókat, hanem a középszintű igazgatást, illetve a középszintű igazgatás átalakításának a közigazgatási szervezet egészére gyakorolt hatását vizsgálta, beleértve annak államszervezeti összefüggéseit is. A kutatás e második szakasza a közigazgatási szervezetrendszert szintén a versenyképesség szempontjából vizsgálta.”

Forrás:
Versenyképesség és közigazgatás; Boros Anita, Anne-Elisabeth Courrier, Kristó Katalin, Temesi István; Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara; 2012. június 20. (pdf)

Barack Obama és Ferenc pápa a Twittert használók élén

„Carl Bildt svéd külügyminiszter a világ legaktívabb politikusa a Twitteren, Barack Obama amerikai elnököt követik a legtöbben, és Ferenc pápa üzeneteit küldik tovább a legtöbbször – derül ki a Burson-Marsteller amerikai PR-cég friss felméréséből.

A mikroblog a világ vezetői számára “félelmetes közlési eszközzé” vált, mondandóikat követők milliónak továbbíthatják – állapította meg a cég. A júliusban végzett közvélemény-kutatás során 505 államfő, miniszterelnök és külügyminiszter, valamint 153 ország jelenlétét vizsgálták meg a Twitteren. A svéd diplomácia vezetője követi a legtöbb (44) másik vezetőt mikroblogján, és a legrendszeresebben kommunikál más felhasználókkal, válaszol a neki feltett kérdésekre. A követők számát illetően az amerikai elnök verhetetlen, Barack Obama üzeneteire világszerte 35,5 millióan kíváncsiak. Követői között 183 kormány és külföldi állami vezető szerepel. Obama maga viszont csak két államférfit követ, Jens Stoltenberg norvég miniszterelnököt és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfőt.

Ha a twitteres befolyást az üzenetek továbbításán (retweet) mérik, akkor a katolikus egyház feje, Ferenc pápa áll az élen. Spanyol nyelvű Twitter-bejegyzéseit átlagosan több mint 11 ezerszer küldik tovább a követők. (Obama üzeneteinek retweetelési aránya csak 2309, a pápát viszont jóval kevesebben, 7,2 millióan követik, ő a második e tekintetben.) Az egyházfő egyébként nem követ senkit a Twitteren. Érdekes, hogy némely politikus nem azt az utat választja, hogy kommunikációját a Twitter segítségével bővíti. Dilma Rousseff brazil és Francois Hollande francia elnök például megválasztása után felhagyott a mikroblog használatával, jóllehet követői száma nőtt.

A Burson-Marsteller cég megállapította, hogy a 193 ENSZ-tagállam több mint háromnegyede, 77,7 százaléka van jelen a Twitteren. Európa mind a 45 országa szerepel hivatalosan a közösségi hálón. A világ vezetőinek harmada szokott Twitter-üzeneteket küldeni, de csak kevesen rendszeresen.”

Forrás:
Barack Obama és Ferenc pápa a Twittert használók élén; SG.hu/MTI; 2013. július 25.
Twiplomacy; Burson-Marsteller

Törvények, rendeletek

NGM rendelet tervezete az adóügyek elektronikus intézéséről

„Az elektronikus adózási ügyintézést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (KR) keresztül, vagy felhasználói névvel és jelszóval, vagy elektronikus aláírással lehet végezni – egyebek mellett ezt tartalmazza az a nemzetgazdasági miniszteri rendelet-tervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.

A tervezet felsorolja azokat az ügyeket, amelyek elektronikusan intézhetők. Közéjük tartozik többek között bármilyen változás bejelentése, a bevallás, az adatszolgáltatás, a köztartozásmentes adatbázisba való felvétel, továbbá a több adó egy összegben való megfizetése is. Az elektronikusan intézhető ügyekhez űrlapot ad az adóhatóság, annak kitöltésével rendezhetők el az adott ügyek.

Bankkártyával adót befizetni csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke által kijelölt ügyfélszolgálatokon lehet, azok közül viszont bármelyiken. Az ilyen ügyfélszolgálatok listáját az adóhatóság a honlapján teszi közzé. Lehetőség lesz arra, hogy az adózó több adóját egy összegben fizesse be, ennek az adónemek közti felosztásáról – a KR-en keresztül – kell rendelkezni. A telefonos ügyintézéshez meg kell adni az ügyfélazonosító-számot, az adóhatóság a beszélgetést rögzíti.”

————

„Kérjük a tervezet honlapra történő feltöltését.

A tervezet 2013. július 22-ig véleményezhető az ildiko.szabo@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.”

Forrás:
Jön az elektronikus adózás; SG.hu; 2013. július 19.
NGM rendelet tervezete az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. július 19. (zip)

Változások az EKOP akciótervekben egy kormányhatározat nyomán

„A Kormány
1. megállapítja az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (a továbbiakban: EKOP) 2011–2013. évekre szóló akciótervét az 1. melléklet szerint,

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az 1. pont szerint megállapított akcióterv új, illetve megemelt keretösszeggel rendelkező konstrukciók esetében, ha a végleges szakmai tartalom nem kerül megküldésre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére e határozat közzétételétől számított 30 napon belül, vagy ezen projektek keretében a hardverbeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott ajánlattevővel a szerződés 2013. október 15-ig nem kerül megkötésre, úgy nyújtson be előterjesztést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére a konstrukció törlésről,

3. jóváhagyja a 2. mellékletben meghatározott egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekteket,

4. elfogadja a 2. mellékletben meghatározott projekteknek az EKOP kiemelt projektjeiként történő nevesítését és hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága a támogatási szerződést azokra megkösse,

5. jóváhagyja az EKOP 2009–2010. évekre szóló akciótervének módosítását a 3. melléklet szerinti konstrukció tekintetében,

6. visszavonja az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. közötti időszakra szóló akciótervének megállapításáról, egyes kiemelt projektjei akciótervi nevesítéséről és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program tartaléklistájának jóváhagyásáról szóló 1122/2013. (III. 11.) Korm. határozatot.”

Forrás:
A Kormány 1472/2013. (VII. 24.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009–2010. évekre szóló akciótervében szereplő egy konstrukció címének és szakmai tartalmának módosításáról, valamint kiemelt projektek nevesítésének módosításáról, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programmal összefüggő tartalék támogatási konstrukciókról; Magyar Közlöny; 2013. évi 126. szám, 2013. július 24.; 64851-64865. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a Kormányzati Ügyfélvonal megújításáról

„A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy gondoskodjon arról, hogy a közigazgatási eljárások és a közigazgatás elérésének egyszerűsítése, ezáltal az ügyfelek minél gyorsabb, hatékonyabb, ügyfélbarát kiszolgálása érdekében a megújult Kormányzati Ügyfélvonal legkésőbb 2013. december 1-jén megkezdje a működését.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2013. november 30…”

Forrás:
A Kormány 1464/2013. (VII. 24.) Korm. határozata a Kormányzati Ügyfélvonal megújításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 126. szám, 2013. július 24.; 64829. oldal (pdf)