Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A központi koordinációval az államé a felelősség

„Eljött a központi koordináció ideje, az egészségügy és az oktatás területén ugyanis a reformok eredményeként az állam vállalta a kizárólagos felelősséget a lehető legjobb működtetés érdekében – mondta az emberi erőforrások minisztere március 25-én Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház megvalósult fejlesztéseit bemutató, valamint a 2014 és 2020 közötti támogatási időszak lehetőségeit ismertető konferenciáján.

Balog Zoltán „…a szorgalmas munka meggazdagít…” című konferencián kiemelte: a közszolgáltatás országos lefedettségének biztosításakor sokkal több egyeztetésre és bizalomra lesz szükség az állam és az egyház között, a fő cél pedig a színvonal emelése és egységes szintre hozása. Hangsúlyozta, hogy a következő hetekben, hónapokban a közszolgáltatás „koordinációs rendszereiről” tárgyalnak majd. Szerinte a korábbi rendszer szétaprózottsága csődbe vitte az önkormányzatokat és az államot, mert azokat az egységes szakmai és erkölcsi értékeket, amelyeket az oktatási rendszernek képviselnie kellett volna, nem lehetett megvalósítani, az önkormányzati és az állami szféra pedig egymásra tolta a feladatokat. A miniszter közölte: az emberierőforrás-fejlesztés operatív programban szerepel az egyházak társadalmi szerepvállalásának erősítése is, és ide tartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a „méltányos és hatékony köznevelés”, valamint a minőségi és versenyképes felsőoktatás. Erre 2014 és 2020 között EU-s forrásból csaknem 900 milliárd forint áll rendelkezésre – mutatott rá.

Balog Zoltán elmondta, ebből a forrásból olyan szintre szeretnék hozni a magyar köznevelést és családellátó rendszert, hogy az valóban 21. századi színvonalú legyen…”

Forrás:
A központi koordinációval az államé a felelősség; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. március 25.

Istállóból három munkaállomásos kormányablak

„Az állam gondoskodó és érzékeny az állampolgárok problémáira – mondta el Balatoni Monika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a három munkaállomással megnyíló Jászárokszállási Kormányablak átadó ünnepségén. Hozzátette: az ügyintézési pontok mérföldkövei a közigazgatás reformjának, de a távlati cél, hogy a társadalom fejlesztéséért kitartó, toleráns és empatikus munkát végezzenek bennük a jövőben.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az államigazgatás és az önkormányzatiság kéz a kézben jár és a helyi közösség érdekét szolgálja, valamint támogatja a Jászság gazdasági fejlesztését és növeli a térség versenyképességét is – emelte ki beszédében Kállai Mária kormánymegbízott. Elmondta: az államigazgatás átalakításának két legfontosabb pillére, az ügyintéző, aki dolgozik a rendszerben, valamint a lakosokat kiszolgáló informatikai rendszer.

A régebben még egészen más igényeket kiszolgáló épület (korábban istálló volt) mára megújulva, három munkaállomással szolgálja a város és a környék falvainak lakosságát – ismertette. Az agglomerációban élőknek ezentúl nem kell Jászberényig vagy Szolnokig utazniuk ahhoz, hogy hivatali ügyeiket elintézzék. Az így megspórolt idő a közigazgatási reform egyik legnagyobb érdeme – szögezte le a kormánymegbízott.

A közigazgatás reformjával ügyintéző és állampolgár viszonyát újragondoltuk – mondta el Balatoni Monika államtitkár. Ugyan az állam maga egy megfoghatatlan egység az állampolgárok számára, ám a kormányablakokban való találkozások során kialakítható egy élő kapcsolat, bizalom. Kiemelte: A közigazgatás a jövőben kitartó, toleráns és empatikus munkát kell végezzen azért, hogy segítse a társadalom fejlesztését.

‘Soha egyetlen kormányzat ennyi energiát, befektetést és pénzt nem fordított a közigazgatás megreformálására. A bürokrácia tengerébe többé nem veszhet bele állampolgár, ez óriási lehetőség és minőségi változás’ – szögezte le Balatoni.
A közigazgatási reform örök nyomot hagy Magyarország történelmében. Mint ahogyan egy anyát elönt a büszkeség gyermeke diplomaosztó ünnepségén, úgy érez a Közigazgatási Minisztérium is a kormányablak rendszer átadása közben – zárta szavait.

Gergely Zoltán, Jászárokszállás polgármestere a megnyitón ismertette: a kormányablak átadása az elmúlt 15 év munkáját koszorúzza meg. Az évek során kialakítottak egy ipari parkot a városban, mely 4000 munkahellyel működik, és a cégek is szívesen jönnek Jászárokszállásra, mert hivatali ügyeiket kiemelt figyelemmel kezelik.

‘Az újtól való félelem mindannyiunk sajátja, de mindezt úgy kell átélnünk és közvetítenünk, hogy mindenki érezze, ez az új a régi folytatása, de egy sokkal magasabb színvonalon’ – szögezte le.

A megyében 2015-re 18 kormányablak működik majd.”

Forrás:
Istállóból három munkaállomásos kormányablak; Bokor Réka; OrientPress; 2014. március 27.

Jeltolmácsrendszer is üzemel az új, szegedi kormányablakban

„Vidéken elsőként Szegeden nyílt kormányablak bevásárlóközpontban, melynek további különlegessége, hogy a tesztüzem alatt álló jeltolmácsrendszert is igénybe vehetik az ügyfelek a rókusi hipermarketben.

Teljes körűen akadálymentesített, okmányirodai szolgáltatásokkal is rendelkező kormányablak nyílt Rókuson, ahol a személyi okmányok vagy a járműügyek intézésén kívül lehet családtámogatásokért kérelmet benyújtani, illetve tájékozódni az Erzsébet program felől. A hétfőtől péntekig reggel 8-tól 20 óráig nyitva tartó ügyfélszolgálat teljesen akadálymentes. „A szegedi vidéken az első olyan nagy forgalmú áruházban működő kormányablak, amelyben elérhetőek az okmányirodai szolgáltatások. Országosan az első olyan ügyfélszolgálat nyílt meg itt, ahol a siketek és nagyothallók használhatják a kommunikációjukat segítő videokontakt szolgáltatást, mely a programra a kormányhivatalunk jelentkezett, és részt veszünk az egyéves tesztüzemben” – mondta el a megnyitón B. Nagy László kormánymegbízott.

Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár kifejtette, az új kormányablakok megnyitása fontos lépés a közigazgatás négy éve indult átalakításának folyamatában, majd ismertette az átalakítás fontosabb állomásait…

A jeltolmács rendszer március közepén kezdte meg működését, hogy a siketek és nagyothallók önálló ügyintézését segítse. Ennek lényege, hogy valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, illetve ha valamelyik fél nem elérhető, akkor üzenetet is lehet számára hagyni igény szerint jelnyelven, írásban vagy hangzó nyelven. „Az országos lefedettségű kontakt videotolmácsolási rendszert a jövő év február végéig terjedő próbaidőszakban csak érvényes Sinosz-tagsággal rendelkező hallássérültek vehetik igénybe ingyenesen. A tesztidőszakban összesen hetven kormányablakban telepítenének a rendszer használatához szükséges táblagépeket, annak érdekében, hogy a szolgáltatást az igényekhez igazítsák” – tájékoztatott Wágner Zoltán, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) projektmenedzsere.

Szabó Erika portálunknak elmondta, Csongrád megyében is minden járásszékhelyen nyílik kormányablak, minden olyan településen, ahol jelenleg okmányiroda működik. Országosan 300 ügyfélszolgálati helyszín lesz összesen a rendszer teljes körű kiépítése után, és több mint 2500 ügyet lehet majd elintézni a kormányablakokban. Ezzel megvalósul hazánkban a ténylegesen egyablakos ügyintézés, amit történelmi léptékűnek nevezett Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár.”

Forrás:
Jeltolmácsrendszer is üzemel a Rókuson nyílt kormányablakban; Varga Anna; Szeged Ma; 2014. március 26.

Akadálymentes kormányablak nyílt Barcson

„A Somogy Megyei Kormányhivatal 240 millió forint uniós támogatást nyert „A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés” című pályázati kiíráson. A jelenlegi okmányirodákban, leendő Kormányablakokban megvalósuló beruházás során a közszolgáltatások komplex akadálymentesítése zajlik. Országszerte elsősorban uniós forrásokból, az Új Széchenyi Terv támogatásából valósul meg az integrált ügyfélszolgálatok kialakítása. A mai napon adták át az első, már ily módon kialakított Somogy megyei Kormányablakot.

Az ünnepélyes barcsi átadáson Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár (KIM) mellett jelen volt Szászfalvi László országgyűlési képviselő, Juhász Tibor a Somogy Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, Neszményi Zsolt főigazgató és Racsek József, a Barcsi Járási Hivatal hivatalvezetője. Az új barcsi kormányablak hét munkaállomással nyílt meg. Ezen belül egy fotófülke, öt okmányirodai, és egy integrált ügyfélszolgálati feladatokat ellátó munkaállomás került kialakításra. A Kormányablak az eddigi okmányiroda helyén található meg, a Polgármesteri Hivatal földszintjén, ahol a teljes körű akadálymentesítés is megvalósult. Az ügyintézést ügyfélhívó, és ügyféltájékoztatók segítik.

A nyitvatartási idő alatt összesen 11 fő kormánytisztviselő két műszakban, reggel 8 órától este 20 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére. A munkatársak közül 9 fő okmányirodai munkatárs, 3 fő integrált ügyfélszolgálati feladatokat lát el. A Kormányablak helyszíne mellett találják meg a Járási Gyámhivatalt, és a hatósági osztály irodáit. Az elkövetkezendő hónapokban további kormányablakok kezdik meg működésüket országszerte és Somogy megyében egyaránt. A cél a Jó Állam eszménye értelmében az állampolgárok elégedettsége és a közigazgatás hatékony működtetése.”

————-

„A barcsi kormányablakot nyitották meg elsőként Somogyban. Emellett még 12 somogyi helyszínen lesz egyablakos rendszer, azért, hogy az emberek hatékonyabban és rugalmasabban intézhessék ügyeiket.

Juhász Tibor kormánymegbízott SMKH:
– Az ügyfelek az ügyükkel egy ügyintézővel fognak majd kapcsolatba lépni és természetesen a háttérben számtalan kolléga fogja intézni az ügyeiket. Azt azért tudni kell, hogy én úgy gondolom, hogy ezek a kormányablakok az ügyfelek és az állam találkozásának azon színtereként értendő, ahol az állampolgár az ügyének az intézésével kapcsolatban tapasztalatokat fog szerezni, hogyan állnak az ő kérdéséhez, hogyan foglalkoznak vele.

Az ügyintézést hívórendszer és tájékoztatók is segítik. A kormányablak az eddigi okmányiroda helyén a barcsi Polgármesteri Hivatal földszintjén működik, ahol a teljes körű akadálymentesítés is megvalósult. Összesen 11-en dolgoznak majd itt, reggel 8 órától este 20 óráig várják az állampolgárokat.

Réppásy Róbert igazságügyért felelős államtitkár KIM:
– Amikor egy kormányablakot nyitunk és kormányablakot avatunk akkor valójában nem a közigazgatás nem saját célját szolgálja ezzel a kormányablakkal, hanem a polgárok érdekét szolgálja. A cél, hogy minél közelebb vigyünk az állam szolgáltatásait, az állam közigazgatási szolgáltatásait. Itt a kormányablakban 266 ügyet lehet intézni.

Szerte az országban, több mint 300 helyszínen nyílnak kormányablakok. Így év végére már mindenhol egy ablaknál intézhetik ügyeiket az állampolgárok.”

Forrás:
Akadálymentes kormányablak nyílt Barcson; OrientPress; 2014. március 28.
Megnyílt az első vidéki kormányablak Somogyban; Somogy Televízió; 2014. március 17.

Tizenhárom kormányablak lesz Somogyban az év végéig

„Az év végéig országosan több mint háromszáz, Somogyban tizenhárom helyen nyílik kormányablak – derült ki a szerdai kaposvári közigazgatás-fejlesztési konferencián, melyen többek között Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára értékelte a magyar közigazgatás elmúlt három éves átszervezését.

Az új rendszer kialakítása 2011-ben kezdődött a kormányhivatalok felállításával, ezt követte a szakigazgatási hivatalok konszolidációja, majd a járási kiépítése, mely mind az ügyintézések egyszerűsítése érdekében történt, s így az év végére már kétezernél több ügyet lehet majd elintézni egy helyen.

– Négy éves munka, s 828 törvény megalkotása és elfogadása szükségeltetett az új közigazgatási rendszer kiépüléséhez – mondta a konferencián Rétvári Bence, aki szerint a nyolcvanas évek eleje óta nem történt akkora átalakítás a közigazgatásban, mint a jelen kormányzati ciklusban – Ötven-hatvanezer ember munkáltatója változott meg, nagyjából ötmillió ügy került át az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz.

A KIM államtitkára hozzátette, az átalakítást politikai oldaltól függetlenül mindenki szükségesnek tartotta 2010-ben, hiszen a rendszerváltásnál ezekben a kérdésekben nem szakmai szempontok érvényesültek, hanem az akkori ellenzék úgy vélte, a demokrácia alapja, hogy a pártállami időkkel ellentétben minél szélesebb körbe szét kell osztani a jogköröket.

– Most ezek visszakerültek az államhoz, tehermentesítve az önkormányzatokat – jegyezte meg Rétvári Bence. – Az erős állam mindenki érdeke, hiszen így juthat el minden emberhez, gyenge állam esetén sérül a közös érdek.

Juhász Tibor kormánymegbízott az átalakítás somogyi tapasztalataival kapcsolatban megjegyezte: az emberek érzékelik, hogy egyszerűsödött az ügyintézés, s ma már nem okoz gyomorideget senkinek, ha el kell menni a hivatalba.”

Forrás:
Tizenhárom kormányablak lesz Somogyban az év végéig; Vas András; sonline.hu; 2014. március 26.

Pozitív a fogadtatása a kormányablakoknak

„Négy éves munka eredményét bizonyítja az a 21. századi színvonalú ügyfélszolgálati helyszín, amit Füreden felavatnak – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Szabó Erika.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára elmondta, a céljuk az volt, hogy ügyfélbarát módon, udvariasan, szolgálatkészen és a lehető legtöbb ügyet egy helyen intézve szolgáljon az állam az ügyfelek számára.

A kormányablakok rendszere 2011-ben indult a megyeszékhelyekkel, megyei jogú városokkal és 29 ügykörrel. A cél a helyszínek és az ügykörök növelése volt. A füredi kormányablak országosan a 31. az újak közül, ahol reggel nyolctól est nyolcig lehet intézni az okmányirodai szolgáltatásokkal együtt a kormányablakokhoz telepített 265 ügykört. A cél a 2500 ügykör elérése, hogy mindent egy ablakos rendszerben lehessen intézni – mondta az államtitkár.

A kormányablak, az integrált ügyfélszolgálat egyik eszköze ahhoz is, hogy visszaszerezzék az állampolgárok államigazgatásban vetett bizalmát – mondta dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott, a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője. A kormányablak rendszernek köszönhetően nem kell hivatalról hivatalra járni, egy helyen, gyorsan, hatékonyan lehet elintézni az ügyeket. A veszprémi kormányablaknak eddig mintegy harmincezer, az egy hónapja megnyílt fűzfőinek ezer ügyfele volt. A nagyon pozitív visszajelzések annak is köszönhetők, hogy ügyintézők a munkához megfelelő képzést, a Balaton-parton nyelvi képzést is kaptak.

Az ünnepség zárásaként dr. Bacsák-Kovács Éva, balatonfüredi járási hivatal vezetője köszönetet mondott a Felső köz 2. szám alatt lévő, de a Kossuth utcáról nyíló kormányablak kialakításához kapott segítségért. Majd nemzeti színű szalag átvágásával hivatalosan is átadták a hivatalt.

A kormányablak valójában már reggel óta működött, de az ünnepélyes nyitás utáni első ügyfél dr. Bóka István polgármester volt, aki személyi igazolványának cseréjét intézte. A kormányablak megnyitásával megszűnt az okmányirodai ügyfélfogadás a polgármesteri hivatal épületében.”

——————-

„A Kormányablak megnövekedett ügyfélfogadási idővel, hétköznapokon 8-tól 20 óráig tart nyitva, ezentúl az okmányirodai feladatokat is itt látják el.

A polgármesteri hivatalban ezzel megszűnt az okmányiroda, ezentúl az igazolványokkal, útlevéllel kapcsolatos ügyeket is a megyei kormányhivatal kirendeltségén (Felső köz 2.) lehet elintézni.

A tavaly január óta működő járási hivatal az államigazgatási ügyek intézését végzi. Ide kerültek a gyám-és gyermekvédelmi, szociális igazgatási, családtámogatási ügyek, a köznevelési és egyes építésigazgatási feladatok, a menedékjog, az egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése, valamint kommunális, állategészségügyi, vízügyi hatáskörök illetve a szabálysértési ügyek és a helyi védelmi bizottságok vezetése.

Az okmányiroda átköltöztetésével a hivatal immár teljes körű, ügyfélbarát szolgáltatást nyújt.

A megyében összesen tíz járásközpontot állítottak fel. A Balatonfüredi Járási Hivatalhoz tartozó települések: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Lovas, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Tihany, Vászoly, Zánka.

A járások kialakításáról 2012-ben döntött a kormány. Takarékos, hatékony, modern és ügyfélbarát ügyintézés, ez volt a kormány célja a járások létrehozásával. A járások kialakításánál figyelembe vették a 30 km-en belüli elérhetőséget, a területi határokat, a leendő körjegyzőségeket illetve a települések érdekeit. A járások felállításával megtörténik az önkormányzat és államigazgatási feladat- illetve hatáskörök szétválasztása.”

Forrás:
Pozitív a fogadtatása a kormányablakoknak; Győrffy Árpád; veol.hu; 2014. március 25.
Megnyílt a füredi kormányablak : A Járási Hivatalba költözött az okmányiroda; balaton.vehir.hu; 2014. március 24.

A Csepel Plazában az okmányiroda

„ Az eddig három helyszínen működő csepeli okmányirodai szolgáltatások egy helyen kerültek kialakításra a csepeli kormányablakban, amelyet március 25-én ünnepélyes keretek között adtak át. Az új helyszínen kulturált körülmények között, reggel 8 órától este 8-ig fogadják az ügyfeleket.

A megnyílt kormányablakot Szabó Erika a KIM területi közigazgatásért felelős államtitkára, Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő és Pesti Imre, Budapest kormánymegbízottja adta át. Az eseményen mások mellett megjelent Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő és Dudás Zoltán, a csepeli járási hivatal vezetője.

Szabó Erika arról beszélt, hogy „Magyarország jó állam akar lenni, amely megkülönböztetett figyelmet fordít az ügyfelekre. Az országos közigazgatási rendszer átalakítása történelmi léptékű tett, amelynek mostani állomása a csepeli okmányiroda új, kulturált helyre való költöztetése. Az ügyfelek elégedettségi indexe 98 százalékos, ami arra utal, hogy jó irányba történtek a változások, elégedettek a közigazgatás megújításával.”

Németh Szilárd azt emelte ki, hogy Csepel jelentős eredményeket ért el az elmúlt években, s ennek egyik újabb jele az okmányiroda átköltöztetése egy korszerűen felszerelt kormányablakba, az ügyfeleket kulturált viszonyok között kiszolgáló helyszínre.

Pesti Imre röviden utalt rá, hogy az okmányirodákban, a kormányablakokban jelentősen lecsökkent a várakozási idő. Az emberek már-már arra „panaszkodnak”: annyi idejük sincsen, hogy 5 percig elüldögéljenek várakozásképpen.

A Csepeli Plazában a ma megnyíló kormányablak szolgáltatásaival várja az ügyeiket intézőket.”

Forrás:
Korszerű szolgáltatással várja ügyfeleit a csepeli kormányablak; OrientPress; 2014. március 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Nyílt kormányzat: a nép adatai, a népért

„Három amerikai város, Louisville, Santa Monica és South Bend polgármestere megvitatta, hogy a helyi önkormányzatok, hogyan használhatják fel a települések működése során keletkező adatokat a polgárok és a szolgáltatások fejlesztése érdekében.

A McKinsey üzleti tanácsadó cég nemrég tette közzé azt a beszélgetést, amelyben három amerikai városvezető – a 100 ezer lakosú indianai South Bend polgármestere Pete Buttigieg, a 100 ezres kaliforniai Santa Monica polgármestere Pam O’Connor, és a 92 ezer lelket számláló Louisville polgármestere Greg Fischer Kentuckyból – arról beszélt, hogy a nyílt adatok (open data) forradalma nem csak a polgárok jobb tájékoztatását teszi lehetővé, hanem a szolgáltatások hatékonyságának javítását is.

Pete Buttigieg szerint az összes adat az embereké, amelyeket úgy hoztak létre, hogy a polgároknak dolgoztak. A kihívás az volt, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegyék, hiszen hasznuk csak akkor van. Mivel nem hitték, hogy csak egy nagyváros lenne képes a gépileg értelmezhető adatok előnyeit kiaknázni, problémák megoldására használni, elindítottak egy ilyen projektet, s ma South Bend az USA legkisebb városa, ahol open data portál üzemel.

Egy nagyon kézzelfogható példával is előállt. „Talán mi vagyunk az első város a világon, amelyik felhőbe költöztette a szennyvízkezelés irányítását. Ez mintegy 100 millió dollár tőkekiadás elkerülését tette lehetővé a számunkra azzal, hogy elkezdtük jobban használni a meglévő infrastruktúrát.” A város a University of Notre Dame-mal közösen kidolgozta az ehhez szükséges technológiát, és a pilot programok lefuttatása után jelentős hasznot ért el a bevezetésével. A polgármester szerint ez a kezdeményezés ráadásul a helyi üzleti élet fejlődésére is jó hatást gyakorol.

Pam O’Connor arról számolt be, hogy éppen most dolgozzák ki a városi jóléti indexet, ami segít fokozni a közösség alkalmazkodóképességét, rugalmasságát. Az index méri az általános jólétet, a fizikai és mentális egészséget is, de vizsgálja a társadalmi kapcsolatok szintjét is. Mindez hozzásegít a gazdaság vitalitásához, s ahhoz is, hogy ennek útjait hogyan fedezhetők fel. Mivel a források korlátozottak, megfelelő szelekcióra van szükség a potenciális projektek között. Ha vannak adatok, amelyek segítenek megérteni, hogy miképpen lehet a legnagyobb hatást gyakorolni a jólét növekedésére, akkor jobban lehet hasznosítani a forrásokat, s azokhoz a programokhoz lehet rendelni őket, amelyeket a legfontosabb előre juttatni.

Greg Fischer elmondta, hogy sokan dolgoznak azon – a Code for America (a városi, közösségi problémákra informatikai eszközökkel megoldást kereső nonprofit mozgalom) keretében –, hogy javítsanak az polgárok számára rendelkezésre álló szolgáltatások elérhetőségén. De sokkal fontosabb a civil innováció, a közösségi innováció, amely átalakítja az emberek gondolkodását, illetve létrehoz egy olyan platformot, amelyen mindenki realizálhatja a benne rejlő emberi potenciált.

A folyamatok a LouieStat nevű helyre futnak be, ahol az összes ismert problémával foglalkozunk, azaz reaktív problémamegoldást gyakorlunk. De ha nem elég óvatosak, akkor az önkormányzat egész nap csak reagálni fog a rengeteg eseményre a közbiztonsági esetektől, a környezetszennyezési ügyeken át a közszolgáltatásokban megjelenő zavarokig.

Ezért dedikált forrásaik vannak az innovációra, különben a napi feladatok elvinnének minden erőforrást, és sohasem lehetne elérni áttörést. Például a 911-es sürgősségi segélyhívó rendszerbe beérkező riasztásoknak csak mintegy 3 százaléka szól valódi vészhelyzetről, de 100 százalékot kell komolyan kezelni, ami nagyon költséges. Ezért szükség volna egy olyan technológiára, amely segít nagy biztonsággal szétválasztani a valódi veszélyhelyzeteket a többitől. Nem mindegy ugyanis, hogy a beteget taxi viszi kórházba 20 dollárért vagy a mentő 500 dollárért.

Az adatok elemzése nagy lehetőség – állítják a polgármesterek –, mert pontosabban lehet látni, hogy mi a valós helyzet, milyen folyamatok zajlanak a városokban, és nem feltételezésekre vagy ígéretekre kell hagyatkozni a döntések során.”

Forrás:
Amerikai polgármesterek a nyilvánosan nagy adatról; Meixner Zoltán; Computerworld CIO; 2014. március 13.
Open government: Data of the people, for the people; McKinsey & Company; 2014 március

Stratégiai megállapodást kötött az Uzsoki kórház és a Microsoft

„A kormányzati e-egészségügyi programokba illeszkedő stratégiai megállapodást kötött a fővárosi Uzsoki Utcai Kórház és a Microsoft Magyarország Kft. kedden Budapesten.

Ficzere Andrea, a kórház főigazgatója sajtótájékoztatón elmondta, a kísérleti jelleggel januártól októberig tartó projekt során az információtechnológia segítségével egyfajta távfelügyeletet, betegkövetést szeretnének megvalósítani. Azért, hogy a különböző krónikus betegségben szenvedőknek ne kelljen szakrendelőbe, kórházba menniük, ha nem muszáj.

A főigazgató közlése szerint az informatikai eszközök és programok segítségével a prevencióra helyezik a hangsúlyt. A projekt lényege, hogy például az otthon is elvégezhető vérnyomás-, vércukorszint-mérés, szívhangfigyelés, vagy az egyszerűbb kardiológiai mérések eredményeit internet és mobil technológia segítségével juttatják el az orvoshoz – ismertette Ficzere Andrea, hozzátéve, ha gond van az adatokban, akkor a kezelőorvos azonnal tud reagálni. Mint mondta, a telemedicina alkalmazása során nőhet a betegek biztonságérzete, javul az öregkori önállóság és csökkennek a betegellátás költségei.

A programban részt vevőknek olyan megoldásokat fejlesztenek ki, amelyeket az idősebb páciensek is biztonságosan tudnak használni, könnyen megtanulhatóak. De lesznek eszközök, amelyek automatikusan elvégzik az adattovábbítást – ismertette a főigazgató.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kifejtette: az elektronikusan gyűjtött egészségügyi adatok, vagyis a telemedicina területén előremutató fejlesztések vannak Magyarországon. A közeljövőben lehetőség lesz arra is, hogy a betegek az Ügyfélkapun keresztül megnézhessék az ellátásuk során keletkezett adatokat, információkat. Az államtitkár hozzátette, jelenleg is működnek okostelefonokra letölthető, az egészségügyi ellátással kapcsolatos információk. Az alkalmazások segítségével megkereshető a legközelebbi patika, vagy az ügyeletes kórház, illetve a megelőző szűrésekről is információ szerezhető. Úgy fogalmazott, “ha kellő számú adat gyűlik össze, abból új tudás születhet”, a nagy adatbázisok és a mobil technológia megváltoztatják a világot az elkövetkező 10-15 évben, hiszen már most egy olyan generáció nő fel, amely napi szinten alkalmazza az “okos eszközöket”.

Az államtitkár úgy vélte, Magyarország nagyhatalom az egészségügyi adatok gyűjtésében és egészségügyi tudásközponttá válhat a hasonló projektek révén. Hozzátette: ha az e-egészségügy területén végzett fejlesztések országosak lesznek, akkor esély van rá, hogy ezeket a szolgáltatásokat nemzetközi szinten ajánlhassa Magyarország, mert erre komoly kereslet van.

Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország Kft. üzletágigazgatója elmondta, a projekthez az informatikai vállalkozás biztosítja a szoftver és hardver hátteret, amelyek az egészségügyi adatokat egységesíti és feldolgozhatóvá teszi. Mint mondta, a programba magyar kisvállalkozásokat is bevontak. Az program során használt eszközöket ingyen használhatják a betegek és a kórház.”

Forrás:
Stratégiai megállapodást kötött az Uzsoki kórház és a Microsoft; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. március 25.

Országos szakmai adatközpont a közösségi közlekedés színvonalának emeléséért

„Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár adta át a KTI Közlekedéstudományi Intézet új Közlekedési Módszertani Központját 2014. március 25-én, Budapesten. A Központ elsődleges feladataként egységes, országos lefedettségű, valós idejű menetrendi és forgalmi adatokat szolgáltat a közösségi közlekedésben működő szervezetek és az utasok számára.

Völner Pál elmondta: a Központ által biztosított adatcserével a szolgáltatások színvonala a folyamatos fejlesztések megalapozása érdekében mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik. A megkezdett munka középtávon lehetővé teheti, hogy a közösségi közlekedés költségvetési támogatása közvetlenül a forgalomból nyert, nagy pontosságú adatokon alapuljon.

A Közlekedési Módszertani Központ által szervezett Transmodel közösség tagjai közösségi közlekedési szolgáltatást megrendelők (önkormányzatok, közlekedésszervezők) és szolgáltatók (közlekedési társaságok, turisztikai irodák stb.) lehetnek, akik saját adataikat is rendelkezésre bocsátják a többi tag számára.

A Központ korszerű, felhőalapú informatikai eszközökkel biztosítja a szolgáltatóktól beérkező adatok (pl. közösségi közlekedési hálózatok és megállóhelyek térképi adatai, valós idejű járatinformációk) továbbítását.

Az uniós szabványokat használó rendszer a nemzetközi adatcserébe is beköthető, így a RailJet Ausztriában már működő valós idejű átszállási információ szolgáltatása Magyarországra is kiterjeszthetővé válik.

A szervezet integrátorként támogatja a közösségi közlekedés szervezőit és lebonyolítóit utastájékoztatás vagy elektronikus jegyrendszer témájú pályázataik előkészítésében, összeállításában. Működése hozzájárul ahhoz, hogy az egyes szolgáltatók elektronikus tarifa rendszerei képesek legyenek egymás díjhordozóinak (intelligens kártyamédia) felismerésére, elfogadására és kezelésére, fenntartási költségeik a központi rendszer használata révén csökkenhessenek.

A Közlekedési Módszertani Központ tanácsadói, minőségbiztosítói szerepkört lát el a hazai intelligens közlekedési rendszerek (ITS) megvalósításában.

A kiemelkedően közhasznú KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jogelődjeivel együtt több mint 75 éves múltra tekint vissza. Az állami tulajdonban lévő KTI a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik kutatóbázisa.

Az állami szakirányítás mellett partnerei a köz- és magánszektorból kerülnek ki. A KTI összkutatási tevékenységével kiemelkedő helyet foglal el Európa közlekedéskutató intézetei között is. Főbb kutatás-fejlesztési és mérés-vizsgálati szakterületei a közlekedésbiztonság, forgalomtechnika, közlekedésszervezés, hálózatfejlesztés, levegőtisztaság, energetika, környezetvédelem, akusztika, közlekedésgazdaság, utak, hidak, ITS.”

Forrás:
Országos szakmai adatközpont a közösségi közlekedés színvonalának emeléséért; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. március 25.

Magyar választási oldalt indított a Google

Választási honlapot indított a Google a magyarországi országgyűlési választásokra. Az oldalon pártok és témák szerint szűrhetők a hírek, és megjelennek a szavazás menetével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók is. A cikkeket a nagyobb pártok neve mellett a következő témák szerint is csoportosítani lehet: adók energia, gazdaság, korrupció, külpolitika, munkanélküliség, oktatás, reformok.

A honlap a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) együttműködésével készült. A TASZ biztosította a választásra való jogosultságról és a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmekről szóló tudnivalókat.

A Google 2007 óta már több mint 40 hasonló választási honlapot készített, többek közt Csehországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Kenyában, Mexikóban és Egyiptomban.”

Forrás:
Választási oldalt indított a Google; Index.hu; 2014.március 25.

Twiplomácia – Elérkezhet a digitális diplomácia kora

„Nemcsak a diplomaták és politikusok Facebookoznak vagy Twittereznek, hanem egyes országoknak is lehetősége nyílik arra, hogy a digitális diplomácia révén határaikon kívülre is hatást gyakoroljanak. Ugyanakkor az NSA lehallgatási botránya máris veszélybe sodorhatja a diplomácia ezen új területét.

Az ausztrál közrádió munkatársa, Antony Funnell a tavalyi indonéz-ausztrál diplomáciai botránnyal illusztrálta e-diplomáciáról szóló cikkét. 2013. november 29-én az indonéz elnök, Susilo Bambang Yudhoyono („SBY”) azzal szembesült a nemzetközi médiát olvasgatva, hogy az ausztrál titkosszolgálat (az USA-val karöltve) lehallgatta a feleségét. Felháborodásában elsőként a közösségi médiához fordult. Indonéz majd angol nyelven tweetelte ki, hogy felülvizsgálják az ausztrálokkal ápolt bilaterális kapcsolatokat, és hogy szomorúan konstatálta Tony Abbott ausztrál miniszterelnök kijelentését, miszerint nem volt nagy ügy a lehallgatás.

SBY ezen lépése újítás volt, hiszen korábban a hagyományos médián, vagy a hivatalos csatornákon kommunikált más országokkal és Indonézia lakosaival, ezúttal viszont a közösségi médián keresztül, közvetlenül szólt népéhez.

Miben áll az e-diplomácia?
Funnel szerint egyre többen használják a politikusok közül a közösségi médiát e-diplomáciai célokra, némelyek meglepően ügyesen. A neki nyilatkozó Sarah Logan, az Australian National University Nemzetközi kapcsolatok és Politikatudományok Intézetének kutatója viszont rámutatott, hogy a közösségi média-használat nem váltja még ki a hagyományos külpolitikai kommunikációs csatornákat. Elmondása szerint abban semmi meglepő nincs, ha mondjuk nagykövetek tweetelnek. Onnantól kezd érdekessé válni a dolog, amikor már intézmények és államok használják az új csatornákat, hogy reagáljanak az új kihívásokra.

Alex Oliver, a Lowy Institute for International Affairs munkatársa pedig azt mondta Funnelnek, hogy az e-diplomácia azért hasznos, mert szélesíti a diplomáciai párbeszédben résztvevők körét, egy témában kialakult vitában még több álláspont jelenhet meg, mint a hagyományos külpolitikai párbeszédben. Ez egyfajta módja annak, hogy egy állam vagy vezető kommunikáljon a közvéleménnyel, különböző nem állami szereplőkkel, civil szervezetekkel – véli Oliver.

Egyébként az Egyesült Államok volt az első – nem meglepő módon –, amely az első Obama-adminisztráció idején felismerte, hogy mekkora potenciál rejlik a kidolgozott e-diplomáciában – ezt már Fergus Hanson, a washingtoni Brookings Intézet kutatója mesélte el Funnelnek. Hanson hozzátette: az USA villámgyorsan alakította ki digitális jelenlétét. Jelenleg 150 teljes állású alkalmazott dolgozik a külügyminisztériumban az USA e-diplomáciáján, kilencszázan pedig a határokon kívül élik mindennapjaikat úgy, hogy közben a közösségi médiában is forognak.

Ben Scott aktivista, aki különböző technológiai cégeknél dolgozott korábban, elmondta az ausztrál újságírónak, hogy az egész reformötlet Hillary Clintontól eredt, ő volt az, aki miatt a leginkább régimódinak számító amerikai minisztériumból az egyik legfiatalosabb, legmenőbb kabinetje lett. Scott szerint a kormánynak egyébként két célja volt: egyrészt, hogy jobban kihasználják az internet nyújtotta új lehetőségeket, másrészt hogy kissé felrázzák a diplomáciai apparátust.

Scott szerint az e-diplomácia nem csupán annyiból áll, hogy politikai mondanivalódat a közösségi médiában közlöd. Szerinte az USA külügyminisztériumában működő E-diplomáciai Osztály munkájának három komponense van: az első a nyilvános diplomácia, ennek egy része az maga. A második, hogy szakértői gárdát alakítottak ki, amelyik képes helyesen értelmezni az arab tavaszhoz hasonló eseményeket, valamint ismeri az internet gazdaságra és társadalmi mozgalmakra gyakorolt hatásait. A harmadik komponens: azt vizsgálják, hogy a technológiák révén miként segíthető elő a világ gazdasági fejlődése.

Ugyan korábban láttuk, hogy az e-diplomácia nem csupán közösségi média-aktivitásból áll, de talán ez a része fogható meg leginkább.

Az Agence France-Presse francia hírügynökség fejlesztett ki egy e-diplomácia figyelő alkalmazást, amelynek révén megtudhattuk, hogy Magyarország meglehetősen rosszul áll twiplomáciai aktivitásban: az AFP indexe alapján Magyarország csupán a 132. legjobb.

Emellett érdekes honlap a jó eséllyel az AFP alkalmazásából dolgozó Twiplomacy – amely nemcsak Twitterrel, hanem Facebookkal és YouTube-bal. Itt pompás infografikákból tájékozódhatunk a külpolitika ezen szegmensének 2013-as állásáról. Itt is rátaláltunk Magyarországra: az inaktív, elvileg országot reklámozó Twitter-felhasználók között sorolták fel @Hungary-t is.”

Forrás:
Twiplomácia – Elérkezhet a digitális diplomácia kora; Földi Bencze; VS.hu; 2014. március 29.

Sikeres volt a választási informatikai rendszer főpróbája

„A rendszer auditját végző cég szerint minden rendben ment a választási informatikai rendszer pénteki főpróbáján, az úgynevezett “vészágak” jól működnek, illetve a felhasználói felület is jól szolgálja a felhasználókat.

Sikeres volt a választási informatikai rendszer pénteki főpróbája – közölte Szász Péter, a rendszer auditját végző Zalaszám Informatika Kft. ügyvezető igazgatója a Nemzeti Választási Iroda sajtótájékoztatóján. Elmondta, a rendszer megfelel a törvényeknek és a jogszabályoknak, az igazgatási és informatikai követelményeknek, a rendszer megfelelő teljesítményű és az úgynevezett “vészágak” jól működnek, illetve a felhasználói felület is jól szolgálja a felhasználókat.

A főpróbán 1569 rögzítőhely – helyi választási iroda és országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda – működött, több ezer munkatárs “vitte be” a rendszerbe a napközbeni jelentések adatait, valamint a több mint húszezer jegyzőkönyvet. A “kosztümös főpróbán” minden állomáshelyről megpróbáltak eljuttatni a központba a két (egyéni választókerületi és országos listás) tesztadatlapot, valamint tesztelték a rendszer terhelhetőségét és a szavazatösszesítést is.

A próba célja az volt, hogy a választási apparátus begyakorolhassa a választásnapi feladatait, s ezeket az éles helyzetben készségszinten alkalmazhassák. A reggel óta zajló főpróbán valamennyi részelemnek egyszerre kellett kifogástalanul működnie.

Deményné Kertész Krisztina, az IdomSoft Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, a teszt során két napközbeni jelentést kellett a munkatársaknak rögzíteniük a rendszerben, emellett rendkívüli eseményeket is generáltak, valamint modellezték a szavazatösszesítés folyamatát is.

Felhívta a figyelmet arra: a szavazatokat a szavazatszámláló bizottságok számlálják össze, és az erről kiállított eredmény-jegyzőkönyveket rögzítik a választási informatikai rendszerben. (A rendszer a lehetséges tévedéseket is igyekszik kiszűrni, az adatokat például ennek érdekében többször kell rögzíteni.)

Megjegyezte: a választási irodák különböző hálózati megoldásokkal, különböző végponti infrastruktúrán dolgoznak (igénybe veszik az anyakönyvi szolgáltató rendszer, az okmányirodai hálózat és a nemzeti távközlési gerinchálózat gépeit is), amelyek nagymértékben függetlenek egymástól, ami javítja a működésbiztonságot, hiszen ha az egyik gép “kiesik”, a másik azonnal a helyére tud állni.

Az MTI kérdésére elmondta, felkészültek az esetleges túlterheléses támadásokra is, megfelelő védelmi eljárásokat dolgoztak ki. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az informatikai rendszer megzavarását a törvény szigorúan bünteti.”

Forrás:
Letesztelték a választási informatikai rendszert; HVG.hu/MTI; 2014. március 28.

Elindult a kozbeszerzes.ceu.hu oldal

„A CEU Department of Economics Koren Miklós és Szeidl Ádám által vezetett CEU Microdata kutatócsoportja elindította a kozbeszerzes.ceu.hu oldalt, ami a magyar közbeszerzési hirdetményeket teszi egyszerűen kereshetővé és elemezhetővé.

A közbeszerzési hirdetmények sajnos strukturálatlan szöveges fájlok formájában kerülnek nyilvánosságra, ezek feldolgozását cégünk, a Precognox Kft. végezte. Büszkék vagyunk arra, hogy magyar kutatók nemzetközileg is elismert munkáját segíthetjük.

Maga az oldal egyszerű, könnyen kezelhető, nagyon hamar megismerhető. Akik szeretnék az adatokat letölteni, azok akár programmatikusan is megtehetik ezt, hiszen mindenkit arra ösztönöznek az üzemeltetők, hogy vigye magával robotját is az oldalra…”

Forrás:
Elindult a kozbeszerzes.ceu.hu oldal; Kereső Világ; 2014. március 25.

Informatika, távközlés, technika

Az infokommunikációs fejlesztések az egész társadalmat szolgálják

„A kormány egyre több lehetőséget ad a digitális világban való részvételre, de fontos, hogy a polgárok és a vállalkozások éljenek is ezzel – jelentette ki Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár az „On-life”: nagy sebességgel egy digitális világ felé c. szakmai konferencián 2014. március 24-én, Budapesten.

Az elmúlt évek eredményeit ismertetve a helyettes államtitkár elsőként a kormányzati hálózat, a géptermek és az alkalmazások sikeres konszolidációját említette. A nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvény kapcsán azt hangsúlyozta, hogy sikerült visszaszerezni a kritikus nyilvántartásokat és az érintett alkalmazások esetében kizárólagossá tenni az állami üzemeltetést. Az egységes projekttámogatási rendszer bevezetésének köszönhetően felgyorsult az uniós projektek – korábban 2-3 éves lemaradásban lévő – kifizetése, és lehetővé vált a rendelkezésre álló források maradéktalan felhasználása.

Hatalmas előrelépést jelentett az információbiztonságról szóló törvény tavalyi elfogadása, amely piacélénkítő hatással is bír, hiszen az előírt feltételek teljesítéséhez sok esetben fejlesztésekre lesz szükség – közölte a helyettes államtitkár, aki kiemelte, hogy a piaccal együttműködve számos nagy volumenű fejlesztésbe kezdett a kormány. Így a magánszféra bevonásával működik már az e-útdíj rendszere, de közös erőfeszítéssel valósul meg a nemzeti mobilfizetés és az országos szélessáv-fejlesztési program is.

Solymár Károly Balázs előadásában arra is kitért, hogy a kormányzati elektronikus szolgáltatások terén is számtalan újítást vezettek be. Az egyablakos ügyintézés érdekében például kidolgoztak egy egységes követelményrendszert, és rövid időn belül elindulhat a kormányzati hitelesítés szolgáltatás is. A már elérhető Kormányzati Felhő a közszféra intézményei számára kínál költséghatékony és biztonságot adó géptermi kapacitást, magas színvonalú üzemeltetési környezettel és hatékonyabb működtetést adó géptermekkel.

Komoly társadalmi probléma az, hogy az uniós szinten is kiváló hálózati lefedettség ellenére a hazai lakosság csaknem fele digitálisan írástudatlan. A motiváció, az oktatás, a hozzáférés és az infrastruktúra együttes és párhuzamos megteremtése és fejlesztése hozhat e téren változást – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A Szélessáv Közhasznú Alapítvány és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács által rendezett konferencián a kormányzat a gazdasági és társadalmi szereplők bevonásával folytatott eszmecserét arról, hogyan, milyen fejlesztések és ütemezés mentén, milyen vállalati, társadalmi támogatással és együttműködéssel, milyen eredményekkel és hatással valósíthatóak meg a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában rögzített célok.”

Forrás:
Az infokommunikációs fejlesztések az egész társadalmat szolgálják; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. március 24.

Gerinces nemzet – milyen infokommunikációs szolgáltatások lesznek a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton?

Hely: BME I épület, IB017 (1117, Bp. Magyar tudósok krt. 2.)
Tisztelettel meghívjuk Önt és munkatársait a HTE Távközlési Szakosztály TÁVKÖZLÉSI KLUB következő összejövetelére!

A klubnap témája:
Gerinces nemzet – milyen infokommunikációs szolgáltatások lesznek a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton?

A klubnap házigazdája: Agárdi Ferenc (projektvezető, NFM)

Vitaindító előadók:
Bancsics Ferenc (miniszteri biztos, NFM)
Nagy Miklós (igazgató, NIIF)
Szabó Zoltán Attila (vezérigazgató, NISZ )
Téren Róbert Ferenc (vezérigazgató, MVM NET)

A márciusi Távközlési Klub ismét izgalmas beszélgetésnek ad otthont. Agárdi Ferenc az NFM projektvezető munkatársa kalauzolásában, Bancsics Ferenc miniszteri biztos, Téren Róbert Ferenc, az MVM NET vezérigazgatója, Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója és Nagy Miklós az NIIF igazgatója tájékoztat minket az elmúlt időszak eredményeiről és betekintést adnak a Digital Agenda 2018 Kormányzati infokommunikáció területén megvitatandó alábbi témákról:

  • Az e-közigazgatás stabil infrastruktúrája, rugalmas igénykezelés
  • Piaci és állami szerepek, a kitettség csökkentése, piac élénkítése, vagy „közművesítés”
  • Meglévő adottságok kihasználása
  • Finanszírozás, avagy lehet-e ezt bírni pénzzel? Sőt, lehet-e többet, kevesebbért?

A vitaindító előadást kötetlen vita, klubszerű beszélgetés követi. A rendezvény díjtalan, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Dr. Simon Vilmos
Elnök, HTE Távközlési Szakosztály…”

Forrás:
Gerinces nemzet – milyen infokommunikációs szolgáltatások lesznek a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton? – Távközlési Szakosztály; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület; 2014 március

Összeköthetők lesznek az egyes céges felhők

„Az Amazon webszolgáltatása új lehetőségeket kínál a felhasználóknak: akár egy cég egyes részlegeinek is lehet saját felhője, és azok összeköthetők. Az Amazon lehetővé teszi a virtuális magán cloud-platformok (VPC) összekapcsolását, így azok akár kommunikálhatnak is egymással. A peeringnek biztosítja, hogy a privát felhők úgy viselkedjenek, mintha egy egységes hálózat részei lennének. A funkciót az Amazon Web Services (AWS) Summit elé időzítve mutatták be. Akár 50 magánfelhő is összeköthető ilyen módon, az egyetlen feltétel, hogy ezek mind ugyanannak az AWS-régióhoz tartozzanak. Az óriáscég állítása szerint a felhasználó teljesen ellenőrzése alatt tarthatja a cloud-környezetet, beleértve az IP-címeket és a hálózat más részeit.

A társaság blogbejegyzésében azt ecsetelte, hogy mennyire hasznos lehet az új megoldás. Többek között egy cégen belül minden részlegnek lehet egy saját virtuális magán cloud-platformja, amelyek tetszőlegesen összeköthetők. Ugyanakkor a megoldás akár a vállalatokon kívül is működhet, például az egyes piaci szereplők hálózatai is összekapcsolhatóvá válnak.

Az Amazon egyúttal bejelentette azt is, hogy az amerikai védelmi minisztérium minden egyesült államokbeli régióban engedélyezte az AWS használatát, mert a szolgáltatás minden biztonsági előírásnak megfelel. Az AWS egyúttal bekerült a minisztérium minősített felhőszolgáltatókat tartalmazó katalógusába is. ”

[Amiről szó van, az nem a virtuális cloud-platformok összekapcsolása. Az Amazon adja a virtuális magán felhők platformját, melynek felhasználásával kialakított céges magán felhők egységes hálózatba kötéséről van szó, az Amazonon belül. A bejelentés ennek a technikai részleteiről szól. Szerk.] Forrás:
Összeköthetők lesznek a magán cloud-platformok; Berta Sándor; SG.hu; 2014. március 29.

A világon 7 embernek van kulcsa a teljes internethez

„Sci-finek hangzik, pedig nem az. Van tizennégy olyan ember az Egyesült Államokban, aki komoly kiberbiztonsági vészhelyzet után úgymond újra tudja indítani az internetet. A legfőbb őrök azonban nem ők: van hét olyan ember a világ különböző pontjain, akik akkor tudnak közbeavatkozni, ha az újraindításhoz szükséges mechanizmust is megtámadták. Mindegyikőjüknél van egy-egy kulcs, melyek együtt alkalmazva érik el a kívánt hatást.

Az Egyesült Államok keleti és nyugati partján is van hét-hét ember, akik mindig, mindenhol maguknál tartják azt a kulcsot, ami egy-egy széfet nyit, amiben egy olyan speciális kártya található, ami új mesterkulcsot hoz létre a net szívének tekinthető DNS rendszerhez. A Domain Name System avagy tartománynévrendszer lényege, hogy böngészéskor nem egy hosszabb-rövidebb, de semmiképpen nem értelmes számsort kell megadnunk, hanem a webcímeket. Ha ez leáll, akkor a hvg.hu-ra vagy éppen a facebook.com-ra sem jönne be semmi – sőt semmire sem, gyakorlatilag összezuhanna az internet.

Előfordulhat persze olyan eset is, amikor az új mesterkulcsot generáló géppel történik valami. A tartománynévrendszert felügyelő amerikai nonprofit szervezetnél, ICANN-nál erre is gondoltak: van hét olyan ember is a földön, akik amolyan utolsó mentsvárként ezt a helyzetet tudják kezelni. A legutóbbi találkozójukon jelen lévő Guardian beszámolója szerint a szakértelem és sok éves tapasztalat mellett a földrajzi elhelyezkedés is fontos szempont a kiválasztásnál, a legfőbb kulcshordozóknak minél messzebb kell lenniük egymástól.

Az ő kulcsaikkal nyitható széfekben is egy-egy speciális kártya van, ezek azonban egyenként használhatatlanok, ugyanis csak egy-egy kódrészlet van rajtuk. Együtt alkalmazva viszont egy új mesterkulcs-generátort lehet létrehozni segítségükkel.

Amikor a kulcshordozók találkoznak – évente négyszer, kétszer az USA keleti, kétszer a nyugati partján van ilyen összejövetel –, ezt olyan helyszínen teszik, ahova egy PIN kód, egy speciális kártya és nem is csak ujjlenyomat, hanem teljes tenyeres biometrikus azonosítás is szükséges. Ezek segítségével azonban még mindig csak egy biztonsági szobába jutnak, ahol egyszerre mindig csak az egyik ajtó, vagy a bemeneti vagy a kimeneti van nyitva, így még itt is megfogható az, aki illetéktelenül jut el valahogyan idáig. A továbbjutáshoz, a biztonsági szoba kijáratának nyitásához ismét (egy másik) kód-kártya-biometrikus azonosító hármas kell.

A Guardian által megkérdezett titkosítási és IT-biztonsági szakértő, Bruce Schneier szerint bár egy jól megtervezett, biztonságos rendszerről van szó, az amerikai titkosszolgálati lehallgatások kapcsán kirobbant botrány után az is felmerült a szakmai és politikai döntéshozókban, hogy valamit változtatni kellene rajta. Hogy mit és hogyan, azt viszont még senki nem tudja.”

Forrás:
A világon 7 embernek van kulcsa a teljes internethez; HVG.hu; 2014. március 24.

A Magyar Állam visszavásárolja az Antenna Hungáriát a TDF csoporttól

„Az “Antenna Hungária” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. száz százalékos részvénycsomagjának megvételéről írt alá adásvételi szerződést 2014. március 26-án a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kizárólagos tulajdonában álló NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a francia műsorszóró szolgáltatást ellátó TDF S.A. (TDF) leányvállalatával.

A szerződés értelmében az Antenna Hungária 2014. május 30. napjával a kormányzati informatikai és távközlési üzemeltetést, valamint szolgáltatást ellátó állami társaság, a NISZ tulajdonába kerül.

A tranzakció – amely magában foglalja a részvényátruházást és a TDF által az Antenna Hungária részére nyújtott tulajdonosi kölcsön kiváltását – összesen 55,9 milliárd forintra (körülbelül 180 millió euróra) értékeli az Antenna Hungáriát, melynek a módosított EBITDA -ja (a megszűnt analóg TV sugárzást kivéve) a 2014. március 31-i pénzügyi évet bezáróan 5,59 milliárd forint (körülbelül 18 millió euró).

A TDF 2013-ban indított el egy tendert az Antenna Hungária 100 százalékos tulajdoni hányadának értékesítésére, melyre a Magyar Állam vevőként jelentkezett.

„A kormány az Antenna Hungária visszavásárlásáról döntött, mert ennek eredményeként újból állami tulajdonba kerül a nemzetstratégiai szempontból is különös jelentőségű országos földfelszíni és műholdas televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás. A kormány döntése összhangban van a hazai közművagyon újbóli köztulajdonba történő helyezésével, illetve a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiával” – nyilatkozta Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója.

„A Magyar Állammal kötött szerződésnek kifejezetten örülünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a TDF vezetésével az Antenna Hungária sikeresen jutott el az analóg TV világából a digitális TV korszakba. További jelentős beruházások eredményeként, amelyek körülbelül 20 milliárd forintra rúgtak a TDF tulajdonlása alatt, a TDF és a cég szakértelmének köszönhetően, az Antenna Hungária úttörőként lépett fel számos új szolgáltatással és technológiai területen, így mára innovatív és vezető szerepet tölt be a digitális médiában Magyarországon” – nyilatkozta Olivier Huart, a TDF elnök-vezérigazgatója.

A magyar kormányzati stratégiával összefüggő Antenna Hungária visszavásárlással újból állami tulajdonba kerül az a nemzetbiztonságilag is kiemelt fontosságú közművagyon, ami az országos műholdas és földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórást és hálózatot, illetve –szétosztást valósítja meg, és amelynek jelenleg is a Magyar Állam a legfontosabb megrendelője. Az ügylet lezártával olyan fejlett digitális technológia és kompetencia kerül köztulajdonba, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a műsorszóró infrastruktúra-rendszer a költségek optimalizálása mellett magas minőségű szolgáltatást nyújtson, ugyanakkor az állami és közigazgatási feladatok kiszolgálását is megvalósítsa.

Az Antenna Hungária Zrt.-ről bővebben: Az Antenna Hungária a hazai telekommunikációs és műsorszóró szektor meghatározó szereplője. Fő tevékenységi területe az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás, előfizetéses televízió műsorszórás, hosting és karbantartási szolgáltatások telekom szolgáltatóknak és egyéb telekommunikációs szolgáltatások és megoldások vállalati ügyfeleknek. Az elmúlt években a telekommunikációs szolgáltatások jelentős fejlesztésének köszönhetően a cégcsoport egyre nagyobb szerepet tölt be a távközlés területén is, 1998 óta üzemelteti Országos Transzport Hálózatát, amely egy nagysebességű, az egész országot lefedő digitális, mikrohullámú gerinchálózat.

Az Antenna Hungária leányvállalata a Hungaro DigiTel Kft. (HDT), mely társaságban 55 százalékos tulajdonosi hányaddal rendelkezik, a kisebbségi 45 százalék a Portugal Telecom Group tulajdonában van. A HDT meghatározó európai műholdas távközlési szolgáltató, amely magas színvonalú telekommunikációs megoldásokat biztosít mind az állami-, mind a magánszféra szereplőinek. A HDT működésének mindenkori legfontosabb tényezője az ügyfelek távközlési igényeinek professzionális és sokrétű kiszolgálása egy biztonságos műholdas kapcsolatrendszer segítségével (VSAT). A HDT legnagyobb ügyfele a Magyar Állam.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-ről bővebben: A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) az állami infokommunikációs és távközlési szolgáltatások stratégiai jelentőséggel bíró vállalata. Feladatait három lányvállalata – Kopint-Datorg Kft., az IdomSoft Zrt. és a Pro-M Zrt. – közreműködésével valósítja meg. Legnagyobb megrendelői államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények. A NISZ stratégiai céljai között első helyen a kormányzati infrastruktúra működtetése, az e-közigazgatási megoldások támogatása, valamint a kormányzati alap és emelt szintű informatikai szolgáltatások állnak. A vállalat tevékenységével az európai integrációba szervesen beépülő, a hazai közszféra előtt álló innovációs kihívásoknak kíván magas színvonalon eleget tenni.”

Forrás:
A Magyar Állam visszavásárolja az Antenna Hungáriát a TDF csoporttól; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. március 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Könyvtári belépő a digitális írástudáshoz

„A könyvtárak jelentőségét a közhiedelemmel szemben nem csökkenti, hanem növeli a digitális világ – jelentette ki Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár a 15. Internet Fiesta zárókonferenciáján 2014. március 27-én, Budapesten. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség egyhetes országos rendezvénysorozatán országszerte közel kétezer program várta a közönséget.

A 15 év feletti magyar lakosság 42 százaléka még soha nem használta az internetet, pedig a digitális írástudás ma már a munkaerőpiacon való elhelyezkedés és az egyéni életminőség szempontjából is nélkülözhetetlen. Az e probléma kezelésére életre hívott eMagyarország-pontokból jelenleg mintegy 1600 működik, többségükben az 5000 fő alatti lélekszámú településeken. A felmérések alapján a hálózat egységeit hetente 50-60 ezren látogatják – mondta köszöntőjében Solymár Károly Balázs.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy 467 eMagyarország pont könyvtárban működik, az együttműködés a kezdetektől kiváló. A program eredeti célja a hozzáférés biztosítása volt, később azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a képzés, a motiváció és az eTanácsadók tevékenysége.

A hálózati feltételek ugrásszerű javulása ellenére a háztartások harmadában még mindig nem fizetnek elő az internetre. Ennek okai túlnyomórészt már nem az anyagi lehetőségekben keresendők, hanem belső, tudásbeli és motivációs tényezőkben. A gátak lebontására nincsenek varázsszerek, gyors megoldások, de rendkívül sokat tudnak tenni érte a mindenki számára nyitott könyvtárak, az infokommunikációs eszközöket és tartalmakat jól ismerő könyvtárosok – közölte Solymár Károly Balázs.

A Könyvtári Fiesta 15 éve eseménysorozat 7 napja alatt összesen 470 település több mint 500 regisztrált intézményének programjaira látogathattak el az érdeklődök. A jubileumi rendezvényeken a magyar könyvtárosok olyan online tartalmakkal ismertethették meg olvasóikat, amelyek megkönnyítik az új ismeretek elsajátítását, segítik a tanulást és új szolgáltatásokat hoznak a mindennapok világába. A programsorozat alapelve szerint a digitális médiatartalmakhoz való hozzájutás megkönnyítése az esélyegyenlőséget is támogatja.”

Forrás:
Könyvtári belépő a digitális írástudáshoz; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. március 27.

Hogyan mérhetjük össze a Facebook értékét a géntérképével?

„Szerte a világban hatalmas lelkesedés övezi a technológiai innováció Szilícium-völgy által szimbolizált típusát. Azzal a rejtvénnyel kell azonban szembenéznünk, hogy igen nehéz kimutatni ezen újítások kedvező hatását a GDP-mutatóban.

Ami ma történik, az hasonló ahhoz, ami néhány évtizede zajlott le a személyi számítógépek korai időszakában. Robert Solow közgazdász – aki Nobel-díjat kapott a gazdasági növekedésről szóló elméletéért – 1987-ben arra panaszkodott, hogy „mindenhol látható a számítógép-korszak hatása, kivéve a termelékenységi statisztikákat”. Számos lehetséges magyarázata van ennek a jelenségnek.

Talán a GDP nem teljesen tudja megjeleníteni az életszínvonal azon fejlődését, amelyet a számítógép-korszak újításai eredményeztek. Vagy talán ez az innováció kevésbé jelentős, mint ahogy azt az az iránt rajongók hiszik. Ahogy az kiderült, mindkét állításban van némi igazság.
Emlékezetes, hogy néhány éve, éppen a Lehman Brothers csődje előtt, a pénzügyi szektor még azzal büszkélkedett, hogy mennyire innovatív ez az ágazat. Nem is várhattunk volna kevesebbet, azt alapul véve, hogy a pénzügyi intézmények szerte a világban a legjobb szakembereket vonzzák magukhoz. Közelebbről megvizsgálva a szektort azonban kiderült, hogy ez a fajta innováció arról is szólt, hogy miként kell másokat becsapni, illetve manipulálni a piacokat úgy, hogy azt nem leplezik le (legalábbis sokáig).

Ebben az időszakban, amikor az erőforrások ebbe az „innovatív” szektorba áramlottak, a GDP értéke jelentősen alacsonyabb volt, mint előtte. Ez az „innováció” még a legjobb időkben sem vezetett el az életszínvonal emelkedéséhez (kivéve a bankárok esetében), valójában válságot okozott, amiből éppen most mászunk ki. Összességében ennek az „innovációnak” a nettó társadalmi hozzájárulása negatív volt.

Ezt az időszakot megelőző dot-com lufi korszakot is innováció jellemezte – a honlapok révén pedig lehetővé vált a kutyaeledelek és az üdítőitalok online vásárlása. Ez az időszak legalább örökül hagyta a hatékony keresőmotorokat és az optikai szálas infrastruktúrát. Azt azonban nem egyszerű megbecsülni, hogy az online vásárlás okozta időmegtakarítás, illetve – az online ár-összehasonlítás miatt megnövekedett versenynek köszönhető – költségspórolás miként hat az életszínvonalunkra.

Két dolgot tisztázni kellene. Először is egy innováció profitabilitása nem jó mérőszám arra vonatkozóan, hogy megtudjuk, az mennyivel járul hozzá életszínvonalunkhoz. A „győztes mindent visz” jellegű gazdaságunkban egy olyan újító, aki jobb honlapot fejleszt ki az online kutyaeledel-vásárláshoz, amelyet a világ bármely internetezője használni tud a kutyaeledelek megrendelésére, hatalmas profitot tud létrehozni. A szállítási szolgáltatás nélkül azonban ez a profit egyszerűen más szereplőkhöz vándorolt volna. A honlapok nettó hozzájárulása a gazdasági növekedéshez valójában viszonylag kis mértékű lenne.

Továbbá, ha egy innováció, mint például az ATM-ek használata a bankszektorban, a munkanélküliség növekedéséhez vezet, a társadalmi költségek – így azok szenvedései, akiket elbocsátottak, illetve az a megnövekedett kiadás, amelyet a munkanélküli segélyek fizetése okoz a költségvetésnek – pedig nem jelennek meg a cégek profitabilitásában.

Hasonlóan a GDP-mérőszám nem mutatja meg azt a költséget, amelyet a növekvő bizonytalanság okoz azoknál az embereknél, akik munkájuk elvesztésének növekvő kockázatával néznek szemben. Ugyanilyen fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a GDP-mutató az innovációból eredő társadalmi jólét javulását sem mutatja ki pontosan.

Egy egyszerűbb világban, ahol az innováció egyszerűen a termelés költségének csökkentését jelentette, például egy autó esetében, könnyen meg lehetett becsülni az innováció értékét. De amikor az innováció az autó minőségére hat ki, ez a feladat már jóval bonyolultabbá válik.

Ez még jóval nyilvánvalóbb más területeken: miként lehet pontosan felmérni azt a tényt, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egy szívműtét ma már sokkal nagyobb valószínűséggel lesz sikeres, mint régen, ami a várható élettartamot és az életminőséget jelentősen emeli?

Mindent egybevetve mégsem kerülhetjük el azt a kellemetlen érzést, hogy az utóbbi időszak technológiai innovációjának hozzájárulása az életszínvonal hosszú távú növekedéshez valószínűleg jelentősen kisebb mértékű, mint ahogy azt az innovációért lelkesülők állítják.

Számos intellektuális törekvés történt, hogy a reklám- és marketingköltségeket minél jobban maximalizálják, annak érdekében, hogy elérjék azokat a fogyasztókat, akik megvásárolhatják az adott termékeket. De az életszínvonalat még jobban lehetett volna növelni, ha az összes innovatív tehetséget jóval alapvetőbb, vagy olyan alkalmazott kutatások szolgálatába állítják, amelyek új termékekhez vezethettek volna el.

Az valóban értékes dolognak számít, hogy a Facebook vagy a Twitter révén jobban összekapcsolódhatunk egymással. De miként lehet ezeket az innovációkat olyanokkal összehasonlítani, mint a lézer, a tranzisztor, a Turing-gép, vagy az emberi génállomány feltérképezése, amelyek mindegyike transzformatív termékek áradatát vonta maga után?

Habár talán nem tudjuk, hogy az utóbbi időszak technológiai innovációi mekkora mértékben járultak hozzá a jólétünkhöz, legalább azt tudjuk, hogy ennek hatása mindenképpen pozitív, ellentétben a pénzügyi innovációk azon hullámával, amelyek a globális gazdaságot a válság előtti időszakban jellemezték.”

Forrás:
Hogyan mérhetjük össze a Facebook értékét a géntérképével?; Joseph E. Stiglitz; VG.hu/Project Syndicate; 2014. március 24.

A Vatikán elkezdi digitalizálni felbecsülhetetlen értékű antik kéziratgyűjteményét

„Felbecsülhetetlen értékű kéziratokat őriznek a Vatikánban, és hamarosan bárki megnézheti ezeket, feltéve persze, hogy van internete.

A Vatikán immár hivatalosan is bejelentette, hogy elkezdi digitalizálni felbecsülhetetlen értékű antik kéziratgyűjteményét, amelyet az V. Miklós pápa által alapított Vatikáni Apostoli Könyvtárban őriznek. Több mint 80 ezer műről van szó, és a gigászi munkát a japán NTT Datával végzik majd karöltve, egyébként a partnercég 20 millió dollárral támogatja a projektet.

Az első menetben 3000 kézirat digitalizálására kerül sor, ezek klasszikus görög és római művek, illetve a középkorból és a reneszánsz idejéről származó munkák. Összességében több mint 40 millió oldalt kell majd beszkennelni a vatikáni gyűjteményből, amely egyike a világ legértékesebb archívumainak.

A digitalizálás még decemberben elkezdődött, de az NTT Data segítségének köszönhetően most vált hivatalossá. A digitalizálási folyamat során – az NTT Data szavaival élve – rendkívül tartós tárolási formátumot fognak használni, és egy valóban felhasználóbarát kezelői felületen lehet majd végezni a keresést. A beszkennelt kéziratokat a Vatikán honlapján [a Vatikáni Könyvtár honlapján. Szerk.] lehet majd megnézni.”

Forrás:
Hamarosan ön is láthatja azt, amit eddig csak néhány bennfentes; HVG.hu; 2014. március 24
Digitalizzazione di 3 mila manoscritti in 4 anni; Biblioteca Apostolica Vaticana; 2014. március 21.

Fizetési szolgáltatás indít az Orange Romániában

„Kisebb összegeket küldhetnek az Orange Románia előfizetői egymásnak az év második felében. Az Orange Money fejlődő országokban már elindult, első európai országként Románia kapja meg a szolgáltatást.
Új, pénzügyi szolgáltatást indít Romániában az Orange piacvezető mobilszolgáltató – jelentette be a vállalat ma reggel. Az Orange Money névre keresztelt rendszer az év második felében indul, és lehetővé teszi, hogy az előfizetők közüzemi vagy mobilszámlákat fizessenek ki, vagy épp egymásnak küldjenek pénzt.

A tervek szerint az Orange Money szolgáltatáson keresztül 10 és 300 lej (mintegy 700 és 20000 forint) közötti összegek küldhetőek, a fogadó fél lehet egy másik Orange-előfizető vagy egy közüzemi szolgáltató is. A számlaszámok szerepét az előfizető mobil telefonszáma látja el, így a felhasználók egyszerűen küldözhetnek egymásnak pénzt. Készpénzes műveleteket az Orange boltjaiban lehet majd végezni, a szolgáltató kiterjedt országos hálózattal rendelkezik. Az üzleti modell szerint minden átutalás és művelet után apró jutalék illeti a szolgáltatót, ebből fedezi a rendszer működését és termel profitot az Orange Money.

Igény, az lenne rá
“Sok bank van Romániában, de ha megnézzük, hogy milyen banki szolgáltatásokat használnak a fogyasztók, akkor látjuk, hogy van egy valódi piaci rés az Orange Money számára. A szolgáltatáson keresztül két dolgot teszünk elérhetővé: kis és közepes összegek átutalása és a számlák kiegyenlítése.” A Romániára vonatkozó piaci adatok szerint a román állampolgárok mintegy 60 százaléka rendelkezik bankszámlával és ennél is jóval alacsonyabb azoknak az aránya, akik bankkártyát is használnak pénzügyi szolgáltatások igénybevételére. Ilyen tekintetben Románia viszonylag közel áll azokhoz a fejlődő országokhoz, ahol az Orange Money valamilyen formában már elindult, így kézenfekvő ötlet a szolgáltatást a szomszédos országban is meghonosítani.

“Hogy mindenki pontosan lássa, nem válunk bankká, nem szállunk versenybe a bankokkal, csupán egy olyan szolgáltatást nyújtunk, amelyet felhasználóink örömmel használhatnak” – nyilatkozta Francois Fallacher, az Orange Romania elnök-vezérigazgatója a Ziarul Financiarnak. Az Orange Money beindításához a francia tulajdonban lévő mobilszolgáltató egy helyi bankkal kötött együttműködést, e bank nevét azonban a cég egyelőre nem hozza nyilvánosságra.”

Forrás:
Fizetési szolgáltatás indít az Orange Romániában; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2014. március 24.

Több mint 100 milliót szánnak a móri posta megújulására

„A posta 2700 postahelyével és több száz mobilpostajáratával behálózza az országot, oda is eljut, ahová egyetlen más szolgáltató sem, most pedig felújítják és kibővítik.

A Magyar Posta Zrt. több mint 100 millió forintot szán arra, hogy a térség egyik legfontosabb és legforgalmasabb ügyfélszolgálati központja végre megfelelő körülmények között működhessen – jelentette ki Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikáért felelős államtitkár a helyi posta bővítéséről szóló sajtótájékoztatón Móron.

A posta 2700 postahelyével és több száz mobilpostajáratával behálózza az országot, oda is eljut, ahová egyetlen más szolgáltató sem. Bár a Magyar Posta már most is az ország vérkeringésének egyik legfontosabb szereplője, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva egyre több helyen teszi elérhetővé a korszerű technológiai eszközöket. Mivel a posta társadalmi szerepet tölt be az állam közszolgáltatási feladatainak átvállalásával, a kormány kiemelt fontosságúnak tartja, hogy minden egyes településen hozzáférhetőek legyenek, sőt bővüljenek a postai szolgáltatások – közölte Hegmanné Nemes Sára.

Az államtitkár beszédében kitért arra, hogy a móri posta bővítése hosszú évek óta megoldandó feladat volt. Az önkormányzat, a posta és a minisztérium együtt most meg tudta teremteni annak a lehetőségét, hogy a közüzemi ügyfélpontokat is működtető szolgáltatóhely végre méltó legyen a Magyar Postához, amely 147 éves múltjával az ország az egyik legrégebbi és legjelentősebb nemzeti vállalata, 30.000 munkavállalójával pedig az egyik legnagyobb foglalkoztatója.

A móri posta 1959 óta üzemel a 15 ezer lakosú város főterén, egy műemléki védettségű épületben. Az elmúlt években számtalan lakossági és önkormányzati panasz érkezett a társasághoz a posta zsúfoltsága, elsősorban a nagyon szűkös, alig 19 m2-es ügyféltér miatt. A helyzet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint “hosszú várakozás után most megoldódik”. 2013-ban az önkormányzat felajánlotta a szomszédos 80 m2-es helyiségcsoportot a posta bővítésére, az így jelentősen megnövelt alapterületen a mai kor követelményeinek megfelelő szolgáltatóhely jöhet létre.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közreműködésével megtörténtek a szükséges egyeztetések a móri postahivatal bővítéséről. A Magyar Posta Zrt. két ütemben valósítja meg a fejlesztést, az önkormányzat pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy a Magyar Posta Zrt. az előfinanszírozásában megvalósuló értéknövelő felújítások értékét a bérleti díjból lelakhatja.

A több mint 110 millió forintos beruházás a tervek szerint 2015 tavaszára készül el. A tervek szerint az idei év végéig befejeződik a beruházás első üteme, kibővítik az ügyfélteret és az ahhoz szorosan kapcsolódó területeket, az önkormányzattal együttműködve kialakítanak egy akadálymentes bejáratot is. A második ütemben történik majd meg a postatechnológiai területek és az egyéb kiszolgáló helyiségek felújítása.”

Forrás:
Több mint 100 milliót szánnak a móri posta megújulására; HVG.hu; 2014. március 24.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1162/2014. (III. 25.) Korm. határozata a Digitális Nemzet Fejlesztési Programról

„A Kormány 1162/2014. (III. 25.) Korm. határozata a Digitális Nemzet Fejlesztési Programról
A Kormány
1. elismerve az informatika és a digitális eszközök széles körű, tudatos használatából eredő társadalmi, gazdasági és nemzetpolitikai előnyöket, valamint felhasználva az ezen a területen végrehajtott korábbi programok tapasztalatait, jóváhagyja az infokommunikációs szolgáltatások és eszközök hozzáférhetőségének további elterjedését célzó Digitális Nemzet Fejlesztési Programot,

2. a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtása érdekében egyetért azzal, hogy
a) 2018-ra Magyarország teljes területén biztosítani szükséges a 30 Mbps sávszélességű internetelérést, az ezen célkitűzés teljesítése érdekében felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert a részletes projektterv kidolgozására és a nemzetgazdasági miniszterrel együttesen a megvalósításhoz szükséges források biztosítására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretei között, valamint piaci források bevonásával,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. július 1.

b) a Salgótarján és térségében élők részére 2015-ig gondoskodni szükséges informatikai eszközök és az azok használatára vonatkozó képzés rászorultságon alapuló pályázati úton történő biztosításáról, ennek teljesítése érdekében felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert a részletes projektterv és pályázati feltételek kidolgozására és a nemzetgazdasági miniszterrel együttesen a megvalósításhoz szükséges források biztosítására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és az Emberi Erőforrás Operatív Program keretei között, valamint piaci források bevonásával.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. július 1.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1162/2014. (III. 25.) Korm. határozata a Digitális Nemzet Fejlesztési Programról; Magyar Közlöny; 2014. évi 43. szám, 2014. március 25.; 4452. oldal (pdf)

Kiemelt projekt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum Ózdon

„A Kormány
1. megállapítja az Észak-Magyarországi Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének 2. prioritását az 1. melléklet szerint,

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy biztosítson kiemelt projekt felhívást

b) az ÉMOP-2.1.1. kódszámú, „Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés” című konstrukció keretében a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kialakítását célzó fejlesztésének támogathatósága céljából 0,50 milliárd forint elszámolható közkiadással,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: e határozat közzétételét követő 30 napon belül

3. felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodjon a 2. a) pontban meghatározott projektekkel kapcsolatos koordinációs és menedzsment feladatok elvégzéséről,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1183/2014. (III. 27.) Korm. határozata az Észak-Magyarországi Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve 2. prioritásának módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 46. szám, 2014. március 27.; 2014. március 27.; 4559-4561. oldalak (pdf)
Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése a konvergencia régiókban; Széchenyi 2020

A Kormány 1187/2014. (III. 28.) Korm. határozata az intelligens szakosodási stratégia tervezési folyamatának irányítási rendszeréről

„A Kormány
1. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az intelligens szakosodási stratégia tervezésének testületi irányítására hívjon össze a stratégiai tervezésben és az intelligens szakosodási stratégiához kapcsolódó szakterületeken kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkező gazdasági, tudományos és kormányzati szakemberekből álló irányító testületet, amely állást foglal az intelligens szakosodási stratégia tervezésének stratégiai kérdéseiről, ideértve a Kormány számára benyújtandó végleges intelligens szakosodási stratégiát is,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az intelligens szakosodási stratégia tervezésével összefüggő egyes kormányzati feladatok koordinálására hívjon össze az érintett minisztériumok és az érintett minisztériumokban működő irányító hatóságok vezetői szintű részvételével működő tárcaközi munkacsoportot, amely biztosítja az intelligens szakosodási stratégia eredményeinek folyamatos érvényesülését a hazai és európai uniós társfinanszírozású fejlesztési programok tervezése és végrehajtása során,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter érintett miniszterek
Határidő: azonnal

3. egyetért azzal, hogy az intelligens szakosodási stratégia térségi szintű tervezési folyamataiban a megyei és a megyei jogú városi szintnek kell érvényesülnie,

4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával a 3. pontban meghatározottak érvényesítése érdekében hívjon össze térségi tervezési munkacsoportokat a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatai szakértőinek részvételével, amelyek – egységes módszertani keretek között – a helyi gazdaság, tudományos élet és civil szektor bevonásával biztosítják a térségi szintű tervezési feladatok ellátását,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. április 10.

5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az intelligens szakosodási stratégia tervezésének támogatására legfeljebb 175 millió forint forrás a 2007–2013 közötti programozási időszak technikai segítségnyújtásának terhére történő biztosításához szükséges intézkedéseket tegyék meg,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető államtitkár
Határidő: azonnal

6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1–5. pontban meghatározottak szerint készítse elő az intelligens szakosodási stratégia tervezetét és terjessze a Kormány elé jóváhagyásra.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. szeptember 30.”

Forrás:
A Kormány 1187/2014. (III. 28.) Korm. határozata az intelligens szakosodási stratégia tervezési folyamatának irányítási rendszeréről; Magyar Közlöny; 2014. évi 47. szám, 2014. március 28.; 4598. oldal (pdf)
Lásd még:
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3); Nemzeti Innovációs Hivatal (pdf)