Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2016. január 4-én fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az államigazgatás átszervezését javasolja Lázár János

„Az államigazgatás jelentős átszervezését javasolja Lázár János. Ennek lényege az állami tisztviselői kar létrehozása, egy béremelési program, a járási hivatalok megerősítése, valamint 91 központi államigazgatási szerv hatáskörének átadása a kormányhivataloknak, illetve betagozódásuk a minisztériumokba.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: azt kezdeményezi, hogy 2016. július 1-jén jöjjön létre az állami tisztviselői kar, amelybe első körben a járási hivatalok munkatársai tagozódhatnak be. A kar létrehozása egy új bértáblát is jelent: július 1-jén 30 százalékkal nőnek a bérek, a következő években pedig 5-5 százalékkal, egészen az 50 százalékos béremelés eléréséig. 2017. január 1-jén ezt kiterjesztenék a teljes kormányhivatali struktúrára, 2018-tól pedig az összes állami tisztviselőre – közölte.

Az új illetménytábla mellett új minőségi követelményeket és új képzési rendszert vezetnek be, továbbá megújulnak a munkavállalói feltételek is – mondta.

Lázár János javaslatának része a járási hivatalok megerősítése is: több kormányhivatali munkát átirányítanának a járási hivatalokhoz, amelyeknek megerősítik az első fokon eljáró hatósági szerepét például a nyugellátások, az egészségbiztosítási pénztári feladatok, a családtámogatási döntések és az agrárhatósági eljárások esetén.

Így elhárul az akadálya annak – folytatta -, hogy a másodfokon eljáró hatóság a kormányhivatal legyen. Ennek keretében a miniszter javaslatot tesz a járási és a kormányhivatalok létszám-átalakítására.

A tárcavezető emellett 91 központi államigazgatási szerv – benne az összes országos főhatóság, minisztériumi háttérintézmény és hatóság, továbbá önálló intézmények, központi hivatalok és költségvetési szervezetek – átszervezését is kezdeményezi.

Ennek lényege, hogy ezek hatáskörei 2016. július 1-jén átkerülhetnek a kormányhivatalokhoz. Utóbbiak fogják ellátni a jelenleg az országos hatóságokhoz és hivatalokhoz tartozó másodfokú eljárásokat. “Ami pedig az országos hatóságokból és hivatalokból marad” – “létszám-racionalizálás” után -, az betagozódik a minisztériumokba – ismertette.

“Minisztériumok, kormányhivatalok, járási hivatalok” – Lázár János összegzése szerint így fog kinézni az új “egyszerű, világos és átlátható” államigazgatási struktúra.”

Forrás:
Az államigazgatás átszervezését javasolja Lázár János; Miniszterelnökség; 2015. december 16.

Megjelentek a TOP első felhívásai. 35 milliárd forintnyi településfejlesztési pályázatot nyitott meg a kormány

„4 felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen közel 35 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak programjai közé tartozó TOP a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, forrásokat biztosít a települési önkormányzatok és a megyék fejlesztéseihez.

Az első felhívások között szerepel a „Fenntartható városi közlekedésfejlesztés” című felhívás, amelynek célja, hogy olyan fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg a megyei jogú városok területén, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához. A felhívás keretösszege 20,7 milliárd forint.

Az „Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése” című felhívás keretösszege közel 7,5 milliárd forint. Az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza, különös tekintettel várandósok, nők, gyerekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek célcsoportjaira.

Közel 4,8 millárd forint a keretösszege az „A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című felhívásnak. A nappali szociális ellátások (elsősorban magasabb szükségletű célcsoport ellátása), a család- és gyermekjóléti szolgálat/központ fejlesztése esetén a minőségi fejlesztés mellett cél a férőhelyek bővítése is – új intézmények létesítésével, illetve a már működő szolgáltatások férőhelyeinek bővítésével.

„A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” felhívás célja, hogy a megvalósított program eredményeként a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javuljanak, elérhetővé váljanak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, oktatást, iskolai felzárkózást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok. A keretösszeg 1,9 milliárd forint.

A felhívásokra a megyei jogú városok felhívásonként és területi egységenként eltérően meghatározott benyújtási határidők szerint nyújthatják be pályázataikat jellemzően 2016. január végétől kezdődően – ismertette Rákossy Balázs.

A TOP esetében a tervezési folyamat decentralizált, a 18 megye és 22 megyei jogú város a saját maga által tervezett integrált területi programjai alapján jut támogatáshoz. A program 1230 milliárd forintos keretösszegéből minden megye és megyei jogú város számára Magyarország Kormánya meghatározott egy keretösszeget, amelyekre azok a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették és valósíthatják meg. – emlékeztetett az államtitkár.

A pályázatokkal kapcsolatban újdonság, hogy a pályázati eljárásrendet meghatározó jogszabály alapján a megyei kirendeltségekkel rendelkező Magyar Államkincstár a közreműködő szervezet a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program végrehajtásában, ezáltal biztosítva a közvetlen megyei elérést a pályázók részére az eredményes megvalósítás érdekében. A területi programokban a régiók helyett a megyékre helyeződik a hangsúly, a pályázók támogatása megyei szinten, gyorsabban, könnyebben elérhetően valósul meg – húzta alá Rákossy Balázs.”

Forrás:
35 milliárd forintnyi településfejlesztési pályázatot nyitott meg a kormány; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. december 17.
TOP-6.4.1-15 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés; Széchenyi 2020; 2015. december 17.
TOP-6.6.1-15 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése; Széchenyi 2020; 2015. december 17.
TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése; Széchenyi 2020; 2015. december 17.
TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok; Széchenyi 2020; 2015. december 17.

Rogán Antal: egyszerűsödni fog az építési engedélyezés

„…A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter elmondta azt is, hogy nem elegendő a lakásépítés áfáját csökkenteni, az építési engedélyezés bürokráciájának lebontására is szükség van.

Elmondta, a 300 négyzetméter alatti ingatlanoknál nem kell építési engedélyt kérni a jövőben, mindössze bejelentési kötelezettség lesz.

Rogán Antal közlése szerint az építtetőnek, vagy az általa felkért szakembernek vállalnia kell azt, hogy az érvényes építési szabályzatokat betartják; a bejelentést követően 15 nappal megkezdődhet az építkezés.

Hozzátette: a kormányhivatalok feladata lesz ellenőrizni, hogy az építkezés valóban a szabályoknak megfelelően történt-e, de ez megegyezik a használatba vételi eljárással.

A politikus közölte azt is: ha több lakás épül, az sokkal több, akár több tízezer munkahelyet is jelent a következő években….”

Forrás:
Minden magyar család minél olcsóbban jusson saját lakáshoz; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2015. december 15.

Közigazgatás, politika

Új javaslat a járási hivatalok megerősítésére, a közigazgatási struktúra újabb átalakítására

„A közigazgatási struktúra újabb átalakítására, a járási hivatalok megerősítésére tesznek javaslatot a szerdai kormányülésen, ami érinteni fogja az országos hatáskörű szerveket és a kormányhivatalok belső struktúráját – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában kedden.
Miniszteri meghallgatásán Lázár János közölte, hogy a javaslat az állami irányítás egyszerűsítését is jelenti. Emlékeztetett arra, hogy már eddig is számos lépést tettek, ami a magyar közigazgatás “tartópilléreit” jelentő megyei kormányhivatalok és járási hivatalok újabb feladattal ellátását hozta.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a még kidolgozás alatt álló javaslatról elmondta: a hatósági igazgatási ügyek közül a családi gazdaságok nyilvántartásba vétele, a nyilvántartás vezetése, az őstermelői igazolványok ellenőrzése, a gázolaj jövedékiadó-visszaigénylés feltételeinek igazolása, a borászati igazgatási feladatok és az állatvédelmi feladatok kerülnének át a járásokhoz.

Jelezte: az átalakításnál végig kell gondolni azt is, hogy jelenleg Magyarországon több mint 90 központi államigazgatási szerv működik, ezek felét a tárcák hozták létre háttérintézményként, felét pedig a kormány. Hozzátette: végig kell gondolni az első- és másodfokú államigazgatási eljárások rendszerét is. A már végrehajtott egyszerűsítések között említette Kovács Zoltán, hogy eddig 110 törvényt módosítottak, számos igazgatási szolgáltatási díjat kivezettek. Az államtitkár szerint a napi feladatok maradnának középszinten, a stratégiaalkotás, a kiemelt feladatok pedig a minisztériumi szervezetrendszerben maradnának. Az átrendeződés egyszerűsítené az eljárásokat, egy helyre koncentrálná és “államon belül tartaná” a feladatokat kevesebb lépcsővel – mondta.

Kitért arra is: megerősítenék a járási szervezetrendszert, és a feladatok átkerülésével – közöttük a földárveréseket említette – a járásokban dolgozó köztisztviselői életpálya kialakításhoz anyagi forrásokat is biztosítanának.”

Forrás:
Új javaslat a járási hivatalok megerősítésére; Miniszterelnökség; 2015. december 15.

Az Európai Bizottság elfogadta a határon átnyúló új Interreg programot

„Az Európai Bizottság ma elfogadta a Magyarország és Szerbia közötti együttműködést célzó, határon átnyúló új Interreg programot. A program több mint 76 millió eurós költségvetéséhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) 65 millió euróval járulnak hozzá. A program célja a régió gazdasági versenyképességének erősítése a kutatásba és innovációba történő befektetéseken keresztül. Ugyancsak cél a határon átnyúló vízhálózat fejlesztése és kezelése…”

Forrás:
Az Európai Bizottság ma elfogadta a határon átnyúló új Interreg programot; Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat; 2015. december 16.
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme
Commission invests € 65 million to boost development in the Hungarian-Serbian border region; Európai Unió; 2015. december 15.

Új vezetők a NAV élén

„Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter négy olyan helyettes-államtitkárt javasol a NAV élére, akiknek a szakmai tudása és tapasztalata a biztosíték arra, hogy 2016. január 1-jétől már csak az új, ügyfélbarát szemlélettel találkozhat minden adófizető.
Varga Mihály ma megnevezte a szolgáltató Nemzeti Adó- és Vámhivatal új vezetőit.

A gazdasági tárca vezetője javaslatot tesz a Miniszterelnöknek az új Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezető tisztségeit betöltő helyettes államtitkárok kinevezésére. A javaslat szerint Tamásné Czinege Csilla az adószakmai ügyekért, Molnár Tamás a vámszakmai és a nemzetközi ügyekért, dr. Szeleczki Zsuzsanna Judit a hatósági és a felügyeleti ügyekért és dr. Sors Lászlót a bűnüldözési és a nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes-államtitkári posztot tölti majd be. A NAV Központi Irányítás Főigazgatói posztjára miniszter úr Marsi Márta Erzsébetet nevezi ki.

Az alábbi linken az új vezetők önéletrajzát bárki megtekintheti:
http://www.kormany.hu/hu/dok?page=1&source=8&type=104#!DocumentBrowse

Forrás:
Új vezetők az ügyfélbarát NAV élén; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. december 17.

Tüdőszűréssel kiváltható a kommunális adó

„Bábolnán a jövőben nem kell megfizetniük a kommunális adót mindazoknak, akik évente igazoltan részt vesznek tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, illetve vastagbélrákszűrésen.

Az önkormányzat egészségmegőrző célú kezdeményezéséről Horváth Klára (független) polgármester elmondta, tudomásuk szerint a január 1-jétől érvényes intézkedés egyedülálló az országban.

A megelőzés támogatása mellett ugyancsak fontos eleme az önkormányzat egészségügyi programjának, hogy 2016 januárjától Bábolnán – élve a jogszabályok adta lehetőséggel – mentesülnek a helyi iparűzési adó alól azok a háziorvos, valamint védőnő vállalkozók, akiknek az éves adóalapjuk nem haladja meg a 20 millió forintot.”

Forrás:
Tüdőszűréssel kiváltható a kommunális adó; Napi.hu/MTI; 2015. december 17.

Átadták Pest megye 13. kormányablakát Nagykátán

„Az újonnan átadott kormányablakban immáron a magas színvonalú ügyfélszolgálathoz méltó körülmények között fogadja a lakosságot a Nagykátai Járási Hivatal. Az eddigi két évről, a feladatkörök bővüléséről és az újdonságokról a Rádió Orient adásában Tarnavölgyiné Tényi Ágnes, a hivatal vezetője számolt be.

Összesen 15 település – 3 város, valamint községek, nagyközségek – tartoznak a Nagykátai Járási Hivatalhoz, melynek három kirendeltsége is van. Az intézmény élén 2013 elejétől áll Tarnavölgyiné Tényi Ágnes, aki elmondta, hogy számos helyszínen látnak el sokrétű feladatkört. Van okmányirodájuk is, ami nemrég alakult kormányablakká, valamint hatósági, gyámügyi, földhivatali és foglalkoztatási osztályuk, melyek az áprilisi integráció után is mind megmaradtak. Mivel Pest megye egy társadalmilag és gazdaságilag elmaradott térségéről van szó, az ezzel járó ügytípusok – például a közgyógyellátás vagy a gyámügyek – is az átlagosnál jóval sűrűbben fordulnak elő náluk, az önkormányzatoktól átvett feladatok mellé pedig egyre több egyéb csatlakozik, ilyen például az aktív korúak ellátása is.

A kibővült feladatokhoz plusz munkaerő egyelőre nem járt, a hivatal az engedélyezett 78 fős létszámmal működik, igaz, ebből van még pár olyan hely, ahol a GYES-en levők állását még nem töltötték be. A gördülékeny munkához nagy segítséget jelent, hogy a kollégákat át lehet immáron csoportosítani, így egy-egy feladat igényeihez mérten tudják elosztani őket. Az új típusú feladatokra első sorban belső képzésekkel készülnek fel, melyben a főosztályok is komoly segítséget nyújtanak, de a hivatal munkatársai gyakran részt vesznek az országos képzésekben, valamint előfordul nagyobb horderejű témáknál, hogy a kormányhivatal is szervez számukra külön belső képzéseket.

Tarnavölgyiné elmondta, hogy az ügyfelek túl sok mindent nem tapasztaltak a változásokból, a rugalmasabb nyitva tartásnak – szerdánként például reggel 8-tól egészen este 8-ig elérhetőek – és az új kormányablaknak azonban kifejezetten örültek, mivel korábban általában egyedül az ügyintézés helyszínét érte kritika. A december 8-ai átadásra az okmányiroda épületét újították fel teljes körűen, ami immáron a mai kor követelményeinek megfelelően működik.

A járási hivatal ügyintézői közül 11-en ügysegédként is dolgoznak egy-egy napot, közülük mindenkinek egy település jut. Ezen a jövőben változtatna Tarnavölgyiné, mivel elmondása szerint így viszonylag kevés ügytípussal találkozik egy-egy segéd. Ideálisabbnak találná, ha legalább 2-3 település tartozna a jövőben egy emberhez, de azt is kifejtette, hogy a kezdeti csekély létszám után most már hetente 80-100 ügyfél veszi igénybe a kormányablakként is működő szolgáltatást, s főként az idős embereknek nyújtanak komoly segítséget ezzel. Éves szinten a hivatalvezető szerint a 4-5000-et is el fogja érni ez a szám.

Így, év végén a jótékonyságra is maradt ideje a Nagykátai Járási Hivatalnak. A Pest Megyei Kormányhivatallal karöltve csatlakoztak a Cipősdoboz-akcióhoz, s a napokban 220 ajándékcsomagot adtak át a helyi családsegítő szolgálatoknak, akik majd személyesen továbbítják azokat a rászorulóknak. A 2015-ös feladatok közül amúgy sikerült mindent maradéktalanul ellátnia az intézménynek. Havonta 1000-1100 fő részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, 336 ápolási díjban, a 200 beérkezett hadigondozott kérelem nagy részét is elbírálták már, mindet pozitívan, s 60 esetben előlegezték meg a gyermektartási díjat is.

2016-ban Tarnavölgyiné szeretné, ha legalább annyira meg tudnának felelni minden kihívásnak, mint eddig, s bár egyelőre nem tud új feladatokról, biztos benne, hogy lesznek majd. Reméli, hogy ebben az esetben már a kifejezetten stabil állományuk létszámát is növelhetik, az ügyintézés színvonalából ugyanis semmiképp sem szeretne lejjebb adni. ”

Forrás:
Átadták Pest megye 13. kormányablakát Nagykátán; OrientPress; 2015. december 17.

Sikeres együttműködés járási és földhivatali szinten Esztergomban

„Komárom-Esztergom megyében mind a Földhivatali Főosztályt, mind az Esztergomi Járási Hivatalt érintette az integráció. Az ezzel kapcsolatos változásokról, a két intézmény feladatairól, valamint a 2016-os tervekről beszélt a Rádió Orient műsorában Katics Zsuzsanna főosztályvezető, valamint Horváth Szeder Gábor hivatalvezető.

Bár a földhivatalról elsőre mindenkinek az ingatlan adásvétellel kapcsolatos teendők jutnak eszébe általában, a Földhivatali Főosztály tevékenysége ennél jóval szerteágazóbb. Elutasított kérelmek esetén például másodfokon ők bírálják el a fellebbezéseket, és a perképviselet is az ő feladatuk. Térképészeti és földmérési szakfelügyeletet is végeznek, irányítják és ellenőrzik a járási hivatalokban található földhivatali osztályok munkáját, és termőföld védelmi szempontok alapján a településrendezési tervek, építési szabályzatok véleményezési eljárásába is bekapcsolódnak.

A 2014-es új földforgalmi törvény új eljárásrendje alapján a hatálya alá tartozó termőföldek tulajdonjogát egy külön eljárással lehet megszerezni. Első fokon ezt is Katicsék látják el, aki elmondta, hogy tavaly május óta 2518 ilyen eljárást indítottak. Az osztatlan közös tulajdonok felosztásánál koordinációs, szervezési feladataik vannak, s az állam által is kiemelt figyelemben részesülő eljárásoknak már náluk is a második üteme zajlik jelenleg.

Az integrációnak köszönhetően valamennyi ügy kiadmányozási jogát a kormánymegbízott gyakorolja immáron. A főosztályvezető elmondta, hogy tavaly például 56.000 ilyen kérelmet bíráltak el a megyében első fokon, így előre felkészültek arra, hogy a váltás is gördülékenyen, zökkenőmentesen menjen végbe, eddigi tapasztalataik alapján pedig kifogástalan a kommunikáció és az együttműködés. Az Esztergomi Járási Hivatalban április elseje óta 8 osztály működik, ezek közül 6 volt korábban külön hivatal. Mivel a megyei földhivatallal egy épületben székelnek, a személyes kapcsolatuk és a munkaviszonyuk is nagyon jó egymással.

Az egyszerűbb ügyintézés érdekében, az integráció által az Esztergomi Járási Hivatalból három, a Földhivatali Főosztálynál egy vezető kellett, hogy lemondjon.

Horváth Szeder Gábor elmondta, hogy a megyében összesen 6 járási hivatal van, melyek közül az övék – mely már 1950 és 1983 között is működött – a legnépesebb a hozzájuk tartozó 92.000-es lakossággal, valamint a legnagyobb területtel, mintegy 537 négyzetkilométerrel. A már említett 8 osztályukban összesen 163 ember dolgozik, az esztergomi törzshivatal mellett pedig egy dorogi és egy nyergesújfalui kirendeltségük van.

A hivatalvezető egyben a védelmi bizottság elnöke is, s elárulta, hogy a 2013-as árvíz komoly munkálatai után idén 2020-ig egy sima mobilgát mellett egy hosszú, több kilométeres, több zsilipes, földtöltéses mobilgát kialakítását is tervezik. A párkányi határ kapcsán kiemelt feladata a járási hivatalnak még a honosítási eljárás, ugyanis számos kérelem érkezik be hozzájuk. 2016-ra egy határokon átnyúló állásbörzét is terveznek, azonban azt is megtudhattuk, hogy a szlovák járásokkal egyelőre még nem alakult ki együttműködés.

A nyár végén átadták az új Esztergom-Budapest vasútvonalat is, ahol a várva-várt menetidő-csökkenés a jelenleg is folyó villamosítás befejeztével fog bekövetkezni. A járásban két darab második generációs kormányablak található, az első tavaly tavasszal nyílt Dorogon, a második idén szeptemberben Esztergomban, mindkettő egykori okmányirodákra épült.

2016 legfontosabb változásai közé tartozik, hogy a családi állapotváltozással járó névváltozás miatt igényelt okmánycsere díja megszűnik, valamint évente 4 darab erkölcsi bizonyítványt is ingyenesen lehet igényelni. A földhivatalban díjmentessé válik a tulajdon- és haszonélvezeti jog.”

Forrás:
Sikeres együttműködés járási és földhivatali szinten Esztergomban; OrientPress; 2015. december 10.

Szíven ütötte az építészeket Rogán Antal új javaslata

„Káosztól tart az építkezések körül az építészkamara egyik vezetőségi tagja amiatt, hogy a jövőben 300 négyzetméter alatt nem kell építési engedélyt kérni az ingatlanokra. Az építési vállalkozók szövetsége azonban örül a változtatásnak.

Furcsállja az építész szakma az építési engedélyek kapcsán tervezett változtatásokat. Mint ahogy a Magyar Építész Kamara egyik tisztségviselője a hirado.hu-nak megfogalmazta, sokakat szíven ütött, hogy a kormány tervei szerint 300 négyzetméter alatti ingatlanokhoz nem kell építési engedélyt kérni a jövőben, mindössze bejelentési kötelezettség lesz. Félő, hogy káosz lesz az építkezések körül, ha a hatóság nem látja a terveket még a kivitelezési munkák megkezdése előtt – mondta. A szakmai testület munkatársa egyelőre csak név nélkül kívánt beszélni a tervezett változtatásról, mert, mint mondta, még nekik is friss a kormányzati bejelentés, illetve az abban szereplő adatok.

Elég bejelenteni, de vállalni kell érte a felelősséget
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kedden az Országgyűlésben azt mondta, az új építésű lakások forgalmi adójának csökkentésével a kormánynak az a célja, hogy minden magyar család minél olcsóbban saját lakáshoz jusson. Nem elegendő azonban a lakásépítés áfáját csökkenteni, az építési engedélyezés bürokráciájának lebontására is szükség van. A 300 négyzetméter alatti ingatlanokhoz ezért nem kell építési engedélyt kérni a jövőben, mindössze bejelentési kötelezettség lesz. Rogán Antal közlése szerint az építtetőnek vagy az általa felkért szakembernek vállalnia kell azt, hogy az érvényes építési szabályzatokat betartják, és a bejelentést követően 15 nappal megkezdődhet az építkezés. Hozzátette: a kormányhivatalok feladata lesz ellenőrizni, hogy az építkezés valóban a szabályoknak megfelelően valósult-e meg, de ez megegyezik a használatbavételi eljárással.

A Magyar Építész Kamara hirado.hu-nak nyilatkozó vezetőségi tagja szerint, ha nem kell építési engedély, az azt jelenti, a hatóság nem tudja majd, pontosan milyen építkezések zajlanak, és az esetleges szabálytalanságokat már csak a használatbavételi eljárás során lehet orvosolni. El lehet képzelni, mi a különbség a között, ha csak a terveket vagy ha a kész épületet kell módosítani. Felhívta rá a figyelmet, hogy egy tervet vagy épületet nagyon sok ponton és többen is kifogásolhatnak.

A kamarai tisztségviselő arról is beszélt, az építési engedély kiadásával eddig a hatóság vállalta, hogy az elfogadott tervek megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, a jövőben ennek a terhe az építészre hárul. Őt veszik tehát elő, ha kiderül, hogy eleve rossz elképzelések szerint valósult meg az építkezés. Természetesen eddig is az építész volt a felelős azért, ha az épület eltért az építési engedélyben foglaltaktól – tette hozzá.

Inkább a hatóság megregulázását szeretnék
Mint mondta, érthető törekvés a kormányzat részéről, hogy megkönnyítsék az építkezéseket, de ennek szerinte nem az a módja, hogy eltörlik az engedélyeztetést. A megoldás az lenne, ha megreguláznák a hatóságot, gyorsabb, hatékonyabb munkára szorítanák, és így nem húzódhatnának hosszú hónapokig, akár évekig az engedélyeztetési eljárások.

A kamara vezetésében dolgozó szakember elmondta még, bár a testületen belül nem mindenki értet vele egyet, de a kamara abba belement, hogy 160 négyzetméterig ne legyen szükség építési engedélyre, a 300 négyzetméterig terjedő ingatlanok azonban egészen más kategóriát képviselnek. Az ilyen nagy méretű építmények sokkal inkább igényelnék a tervek előzetes kontrollját – hangoztatta.

Egyelőre csak aggódhat
A hirado.hu-nak nyilatkozott Hajnóczi Péter, a kamara elnöke is, megerősítette, hogy korábban csak 160 négyzetméterről volt szó, nem 300-ról. Mint mondta, a testület még informálódik az ügyben, hivatalos állásfoglalás csak később várható a szervezettől. Sáros László, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke arról beszélt, hiányolják a mélyebb szakmai egyeztetést. Megjegyezte, hogy a tervezett újításokról hétfő este a televízió előtt ülve szembesült.

Arra a kérdésre, hogy a szövetség tervez-e bármilyen lépést az ügyben, azt mondta, szeretnének leülni a kamarával, egyelőre pedig csupán aggódhat, hogy az új szabályok mellett milyen helyzetekbe kerülnek az eddiginél nagyobb felelősséggel terhelt kollégái, illetve, hogy engedélyeztetés eltörlésével milyen házak épülnek a jövőben.

„Észre sem vette, hogy az ő számára nem kellő létesítmény épült”
Más véleményen van Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Az érdek-képviseleti szervezet vezetője az M1 televízió Ma reggel című műsorában kedden hangsúlyozta, hogy a lakásépítések ösztönzése kapcsán a kormányzat nem csak az áfa megvágására gondolt. Mint mondta, a szakma elérte, hogy kisebb legyen a bürokrácia, vagyis, hogy bizonyos ingatlanméretig ne kelljen építési engedélyt kérni. Azt ő is hozzátette, hogy ezzel nyilván jóval nagyobb lesz a tervezői és a kivitelezői felelősség.

Koji László szerint a változtatással senkinek sem sérül az érdeke, nem kell attól tartani, hogy mi épül majd a szomszédban, mert az építkezéshez szükséges előzetes bejelentésről értesítik majd a beruházás érintettjeit. Azt is mondta, az engedélyezési kötelezettség megszüntetése miatt az eljárás úgy felpörög, hogy az ember „észre sem vette, hogy a szomszédjában az ő számára nem kellő létesítmény épül”.”

Forrás:
Szíven ütötte az építészeket Rogán Antal új javaslata; Híradó.hu; 2015. december 16.

Közigazgatási, politikai informatika

Átláthatóbbá teszi a fejlesztéspolitikai támogatások nyilvántartását

„Az új rendszer segíti az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését.

Átláthatóbbá teszi a fejlesztéspolitikai támogatások nyilvántartását a jövő márciustól induló országos támogatás-ellenőrzési rendszer, a 612 millió forint költségvetésű uniós projekt célja egységes informatikai nyilvántartó rendszer létrehozása volt – ismertette Kópiás Bence, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese a projekt keddi budapesti záró rendezvényén.

Elmondta: a magyarországi fejlesztéspolitika többféle informatikai rendszert használ a támogatások felhasználásának ellenőrzésére, emellett a nemzetközi támogatások nyilvántartása sem egységes.
A fejlesztés során a magyar és az európai uniós forrásokat nyilvántartó rendszert hoztak létre, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzati döntéshozók és az ellenőrző szervek egy felületen követhessék nyomon a felhasználást. A projektet ismertető tájékoztatás szerint az egységes nyilvántartás adatai alapján az átfedések, a támogatás-halmozódások is időben kiszűrhetők lesznek.
Közölték, az új rendszer segítségével egyszerűen és biztonságosan teljesíthetők lesznek az adatszolgáltatási kötelezettségek, a döntéshozók már a pályázati szakaszban visszajelzést kaphatnak a pályázóknak a rendszerben regisztrált egyéb pályázati igényléseiről, megvalósítás alatt álló és lezárt projektjeiről, valamint a csekély összegű (de minimis) támogatásokról.
Az új támogatás-ellenőrzési rendszert jövő márciustól használhatják majd az érintett szervezetek, ezzel munkájuk gyorsabbá és hatékonyabbá válik.

A projektet az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében valósította meg a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Államkincstár, a Kincsinfo Kincstári Informatikai Nonprofit Kft., a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. konzorciuma.[Magyar Hírlap]”

——–

„A hazai fejlesztéspolitika többféle informatikai rendszert használ a támogatások felhasználásának ellenőrzésére, emellett a nemzetközi támogatások nyilvántartása sem egységes. Ezt a helyzetet teszi átláthatóbbá 2016 tavaszától az OTR, vagyis az Országos támogatás-ellenőrzési rendszer című EKOP-projekt, amelynek költségvetése 612 millió forint.

A projekt célja, hogy létrehozzon egy egységes, a hazai és Európai Uniós forrásokat – köztük a csekély összegű (de minimis) támogatásokat is – nyilvántartó rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzati döntéshozók és az ellenőrző szervek egy felületen követhessék nyomon a források felhasználását. Az egységes nyilvántartás adatai alapján az átfedések, támogatás-halmozódások is időben kiszűrhetők lesznek. Az új rendszer segítségével a támogatásközvetítők egyszerűen és biztonságosan teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségeiket, az előirányzat-kezelők (döntéshozók) pedig már a pályázati szakaszban visszajelzést kaphatnak a pályázók OTR-ben regisztrált egyéb pályázati igényléseiről, megvalósítás alatt álló és lezárt projektjeiről, valamint a csekély összegű támogatásokról. Az adatok gyűjtésére, ellenőrzésére és további hasznosítására jogosult szervezetek kezébe így olyan eszköz kerül, amely komoly segítséget nyújthat a kormányzat számára a tervezési és elemzési folyamatokban.

Az Országos támogatás-ellenőrzési rendszer kifejlesztésének eredményeként:

  • olyan alkalmazás jön létre, ami képes a csekély összegű (de minimis) támogatások keretfigyeléséhez információt szolgáltatni, együttes és típusonkénti bontásban
  • a támogatáshalmozódás ellenőrzési funkció teljes körűvé tehető
  • elektronikus WEB-es elérést és egységes kommunikációs portált hozunk létre
  • sztenderd interfész formátumtámogatást alakítunk ki, ezáltal gyorsabbá és rugalmasabbá válik a kétirányú adatszolgáltatás és adatfeldolgozás
  • a pályázati döntésekhez, szerződéskötésekhez és kifizetésekhez gyorsabb, a lebonyolításhoz, ellenőrzéshez a jogszabályoknak mindenben megfelelő információ átadás valósul meg
  • a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (TVI) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) ide kapcsolódó munkáját elektronikus felület fogja támogatni, ezzel a szervezetek munkája gyorsabbá, hatékonyabbá és biztonságosabbá válik

Az új támogatás-ellenőrzési rendszert 2016. márciusától használhatják majd az érintett szervezetek.

Projektadatok: Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer – OTR EKOP-1.2.11-2013-2013-0001
A konzorcium tagjai:
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) – konzorciumvezető
Magyar Államkincstár (Kincstár)
KINCSINFO Kincstári Informatikai Nkft.
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.).
Új Világ NSZKft, a Támogatási Szerződés megfelelő módosítását követően
A projekt kezdete: 2013. 07. 01.
A projekt zárása: 2015. 12. 15.
A projekt költségvetése: 612 millió forint[NISZ]”

Forrás:
Közös adatbázisba kerülnek a fejlesztéspolitikai támogatások; Magyar Hírlap; 2015. december 15.
Közös adatbázisba kerülnek a hazai támogatások; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2015. december 17.

Megjelent a Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása című kiemelt felhívás

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” című (KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 kódszámú) felhívás.
A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2,54 milliárd forint.

A kiemelt projekt felhívás országos hatáskörű, az országos kihatású projektek támogatása a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretéből arányosítás alapján történik: a projekt összes elszámolható költségének 80,9% KÖFOP forrásból, 19,1% VEKOP forrásból kerül kifizetésre.

A felhívásra 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozatban nevesített Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség nyújthat be támogatási kérelmet.
A támogatási kérelem benyújtására 2016. január 11-től 2016. augusztus 12-ig van lehetőség.”

—–

„A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE 1.1. A Felhívás indokoltsága és célja
Háttér
A közigazgatás és a közszolgáltatások megfelelő működése meghatározó szükséglet a modern európai társadalmakban. Az Európa 2020 Stratégia, a Nemzeti Reformprogram, illetve a Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek elérése csak a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások hatékonyságának fejlesztése, egy ügyfélközpontúbb, szolgáltató hozzáállású állam kialakításával lehetséges.
Ezt felismerve Magyarország a 2014-2020 közötti időszakban külön operatív program keretében tervezi a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatási szféra fejlesztéseit végrehajtani, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (továbbiakban: KÖFOP) keretében.

A KÖFOP fejlesztései a 11-es számú „A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulása” EU tematikus cél elérését támogatják.
A KÖFOP jelen felhívása kialakításának hátterében az EU Digitális Menetrendje, valamint a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” (Továbbiakban: DNFP) megvalósításáról szóló 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozatban meghatározott célok teljesítése áll. Az említett kormányhatározatban rögzítésre került, hogy Magyarország az Európai Unióban élenjáróként, már 2018-ra biztosítani kívánja az egész országot lefedő, nagy sávszélességű (legalább 30 Mbps) hálózatok megépítését, amelyre az Új Generációs Hálózatok (NGA) kiépítésével nyílik lehetőség. A DNFP egyik pillére, a Szupergyors Internet alprogram (Továbbiakban: SZIP).

A SZIP keretében Magyarország széles-sáv ellátásának teljes, országos felmérése valósul meg, és egy országos szintű térképes adatbázis elkészítése az újgenerációs hálózati lefedettségre vonatkozóan.
A SZIP két önálló projektet foglal magában melyek: a Kivitelezés Követése projekt (GINOP 3.4.1 pályázatok kivitelezésének felügyelőmérnöki támogatása), valamint a SZIP-et kiszolgáló Hálózatfejlesztés Támogató és Monitoring Rendszer projekt (Továbbiakban: HTMR).

A HTMR projekt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozatban a KÖFOP 2. prioritásán került nevesítésre.

Átfogó cél
Jelen felhívás a KÖFOP 2. prioritás 3. specifikus céljához, azaz a közszolgáltatások települési szintű adatokat tartalmazó integrált és ügyfélközpontú információs bázisának kialakításához illeszkedik. A fejlesztés célja, hogy létrejöjjön egy információs adatbázis, amelyből olyan adatok és információk nyerhetőek ki, melyek megalapozott döntések meghozatalát teszik lehetővé a helyi közszolgáltatások javítása érdekében.

A HTMR projekt támogatja a 2.3.1. intézkedés megvalósulását, azaz az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer (Továbbiakban: IKIR) bevezetését is, mivel:

  • A projekt eredményeként létrehozásra kerülő, a szélessávú adatkapcsolat biztosításához szükséges vonalas létesítményekre vonatkozó nyilvántartások elengedhetetlenek a járási szinten ellátandó építésügyi és építésfelügyeleti feladatokhoz, továbbá ezen felül a HTMR felhasználásával kiépítendő szélessávú adatkapcsolat közvetve szükséges szinte valamennyi helyi önkormányzati alapfeladat ellátásához is.
  • A helyi önkormányzatok településfejlesztési, területrendezési feladatainak hatékony ellátásához nélkülözhetetlen az internetes vezetékes közműhálózat ismerete, amelyre vonatkozóan teljeskörű adatok a HTMR-projekt befejezésével lesznek egy forrásból elérhetőek.
  • A HTMR az IKIR-hez, mint adatforrás kerül csatlakoztatásra, tehát külön feldolgozás nélkül, de egyeztetett struktúrában nyújtja az adatokat az IKIR oldali igényekre. Ehhez IKIR oldalon szükséges egy interfész specifikáció, amely képes fogadni a HTMR-t, mint adatforrást (adatformátumok megadása, hívás, azonosítás módja, válaszok, stb.) – ez az interfész bármilyen más külső adatforrás csatlakoztatására is alkalmas lehet, így ezáltal erősíti az IKIR integrált működési jellegét. Az interfész kialakításához a rendszertervezés során egyeztetni és rögzíteni kell az IKIR oldalon felmerülő igényeket úgy, hogy azok teljesítése ne okozzon késedelmet sem az IKIR, sem a HTMR projektben

…”

Forrás:
Megjelent a Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása című kiemelt felhívás; Széchenyi 2020; 2015. december 18.
KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása; Széchenyi 2020; 2015. december 18.

Sokára lesz teljesen digitális az adózás

„A vállalkozások és magánszemélyek adózása egyre digitálisabbá válik, az ellenőrzések azonban még továbbra is megkövetelik a papíralapú dokumentumokat, így azok teljes körű megőrzésére ügyelniük kell az adózóknak – hívja fel a figyelmet Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértő ügyvédje.

Az ügyvédi iroda által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Réczei Géza elmondta: 2014-ben az állami adóhatósághoz összesen 22,6 millió bevallás és adatszolgáltatás érkezett, amelyből 19,6 milliót már elektronikusan nyújtottak be. Az adószakértő szerint a digitális bevallások aránya várhatóan tovább növekszik, amiben az adójogszabály-változások is közrejátszhatnak.

Réczei Géza kifejtette: a vállalkozások a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallásukat a 2016-os évről már az állami adóhatósághoz is benyújthatják az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával. A személyi jövedelemadóban a csak munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkező magánszemélyek jövőre már rá is bízhatják a bevallást a NAV-ra, ha a munkáltatójuknál ilyen nyilatkozatot tesznek.

Kiemelte: 2017-től tovább digitalizálódik az szja-bevallás, ugyanis azoknak az ügyfélkapuval vagy személyes beazonosítást lehetővé tevő elektronikus hozzáféréssel rendelkező adózóknak, akik nem kérnek munkáltatói adó-megállapítást, vagy nem tesznek bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóság készíti el a bevallási tervezetét és elektronikus úton küldi meg az érintetteknek.

Tavaly az szja-bevallási kötelezettségének több mint 4,8 millió magánszemély tett eleget. Közülük több, mint 876 ezer személy választotta azt a lehetőséget, hogy helyette a munkáltatója állapítsa meg az adóját és küldje el a NAV-nak a bevallást.

Az elektronikus bevallás általánossá válása mellett ugyanakkor egyre nő az adóellenőrzések száma. Ezek az eljárások azonban még megkövetelik az adózóktól a papíralapú dokumentumaikat, így ezek megőrzésének a fontossága nem csökken a bevallások digitálissá válásával – mutatott Réczei Géza.

Emlékeztetett arra: 2014 végéig az állami adóhatóság közel 225 ezer ellenőrzést folytatott le, ami 6,5 százalékkal meghaladta az előző évi vizsgálatok számát. Az ellenőrzésekkel feltárt nettó adókülönbözet összege 13 százalékkal (67,6 milliárd forinttal), 582,4 milliárd forintra nőtt az előző évhez képest.”

Forrás:
Sokára lesz teljesen digitális az adózás; Híradó.hu/MTI; 2015. december 20.

Informatika, távközlés, technika

NGM: 2,5 milliárd forint IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő mentori hálózat kialakítására

„„IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása” címmel kiemelt felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). A felhívás keretében egy olyan projekt támogatása a cél, amely segíti a hazai, kevésbé fejlett régiókban működő infokommunikációs és távközlési (IKT) startup vállalkozások nemzetközi piacra lépését, növeli a kapcsolati tőkét, valamint erősíti a szektor szereplőinek együttműködését. – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.

Az összesen 2,5 milliárd forint keretösszegű konstrukció a 2014–2020 közötti időszak infokommunikációs fejlesztése, a Digitális Magyarország komplex kormányzati program részeként jelent meg, mely során a kormány olyan léptékű fejlesztéseket hajt végre, amelyekre korábban hazánk történetében nem volt példa.

Az IKT-iparág amellett, hogy a hazai nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontja, olyan eszközrendszer is egyben, amely képes elősegíteni, hogy az ország állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek.

Magyarország kormánya támogatja a hazai IKT kkv-k – különös tekintettel a startup, mikro- és kisvállalkozások – nemzetközi piaci kapcsolatainak erősítését, és ösztönözni kívánja az innovációs fázis utáni piaci bevezetést, a termékfejlesztést és piacra vitelt. A külföldön is versenyképes IKT vállalatok nemzetközi piacokra jutási képességének növelése nemzetgazdasági szempontból elengedhetetlen, így cél a nemzetközi értékesítést gátló akadályok folyamatos monitorozása és elhárítása – hangsúlyozta Rákossy Balázs.

A felhívás közvetlen címzettje a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, melynek programja hozzájárul a kevésbé fejlett régiókban működő infokommunikációs startup vállalkozások hazai és nemzetközi ágazat-specifikus tudásának és kapcsolatainak fejlesztéséhez és ezen keresztül az IKT-szektor versenyképességének javulásához.

A komplex program részeként mentorhálózat épül ki és működik majd a nemzetközi részvétel elősegítése, a lehetőségek helyben történő feltárása és kiaknázása érdekében. Emellett a tudás és kapcsolatbővítés érdekében képzéseket és rendezvényeket is szerveznek.

A projekt megvalósításában kiemelt szerepe lesz a mentoroknak, akik tevékenységükkel (szakértői, tanácsadási tevékenységek, információnyújtás, konferenciák, képzések megszervezésében való részvétel, nemzetközi piaci kapcsolatok becsatornázása, projekt akvizíció, célzott tárgyalások szervezése) helyi szinten segítik az IKT startup vállalatok nemzetközi piacra lépését, befektetéshez jutását, a működésük során felmerülő akadályok feltérképezését és azok elhárítását.

A Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely négy pillérre építkezve – digitális infrastruktúra, digitális közösség és gazdaság, digitális állam, digitális készségek – a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével nő az állampolgárok életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen növekszik hazánk versenyképessége is – emelte ki az államtitkár.”

——-

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása” című (GINOP-3.1.3-15 kódszámú) felhívás.
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2,5 milliárd Ft.
Jelen Felhívásra támogatási kérelmet kizárólag a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint központi költségvetési szerv nyújthat be a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló, 1173/2015. (III. 24.) számú Korm. határozat alapján.
A támogatási kérelem benyújtása 2016.01.18-tól 2016.02.18-ig lehetséges.”

Forrás:
2,5 milliárd forint IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő mentori hálózat kialakítására; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. december 14.
Megjelent az IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítását támogató felhívás; Széchenyi 2020; 2015. december 14.
GINOP-3.1.3-15-IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása; Széchenyi 2020; 2015. december 14.

Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program a kkv-k számára – GINOP-3.2.1

„A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által vezetett konzorciumnak az elsők között sikerült Támogatási szerződést kötnie az Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program megvalósítására kkv-knak című kiemelt projekt megvalósítására.

A konzorcium tagja az MKIK mellett az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), továbbá szakmai partnerekként vesznek részt a projektben a területi kereskedelmi és iparkamarák, illetve a Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).

A projekt célja a hazai mikro-, kis és középvállalkozások versenyképességének növelése, és stabilitásuk, valamint növekedési hatékonyságuk javítása. A program megvalósítása során növekedni fog a kkv-k naprakész üzleti tudása és innovatív szemlélete, terjed az IKT (infokommunikációs technológiák) eszközök és alkalmazások készségszintű és professzionális használata, összességében javul a vállalkozások képessége az elektronikus gazdaságba történő beilleszkedésre.

A kkv-k a gyors piaci reagálás és a rugalmas ügyfélkezelés mesterei. Kis méretük és nagyon egyszerű – sokszor egyszemélyes – döntéshozatali mechanizmusuk révén rendkívül gyorsan képesek reagálni a megváltozott körülményekre. Méretükből következő hátrány ugyanakkor, hogy az információszerzési képességük korlátozott, piaci kitekintésük is viszonylagosan szűk, és kevés „elvesztegethető” beruházási forrásuk miatt alacsony a kockázatvállaló-képességük. Ezek a tényezők teszik nehézzé számukra az ismeretlen területeken – mint például többségük számára az IKT – történő előrelépést, és ezzel a vállalkozás méretének növelését. Ugyanakkor az is elmondható, hogy IKT adoptálásával ezen területeken tudnának legjobban fejlődni. Ehhez nyújt segítséget a most már szerződéssel rendelkező GINOP-3.2.1-15-2015-0001 jelű projekt – a maga nem egészen 2 milliárd forintnyi támogatási összegével – melyben a KIFÜ Folyamat Minőségbiztosítási feladatot lát el.[KIFÜ]”

——

„Egy brüsszeli gazdaságfejlesztési fórumon fejtette ki Kott Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégiumának elnöke, hogy a magyar kkv szektor versenyképességének növelése szempontjából a digitális felzárkóztatás elkerülhetetlen feladat. A kisvállalkozások informatikai fejlettsége, eszközhasználata elmarad az uniós átlagtól és ennek a negatív hatásait nemzetgazdasági szinten is érezni lehet. A probléma nem csak finanszírozási okokra vezethető vissza, számos esetben az információ hiány és negatív technológiai attitűd is akadályozzák az informatikai fejlesztéseket. Az MKIK ezért egy átfogó, országos programot indít, amelynek keretében személyes és testre szabott informatikai tanácsadást biztosít a mikró- kis és közepes vállalkozások vezetői és tulajdonosai számára, hogy elősegítse az informatikai fejlesztéséket és azok valódi hasznosságára is felhívja a figyelmet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara EU képviselete a Brüsszeli Nagykövetség Külgazdasági Irodája szervezésében 2015.12.10-én megrendezésre került “Európa digitális jövője – az infokommunikációs fejlődés hatásai az üzleti világra” című fórumon részt vett: Dr. Szabó László miniszterhelyettes, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Dr. Stelbaczky Tibor COREPER I. nagykövet, Magyarország Állandó Képviselete az EU mellett, Nagy-Rothengass Márta osztályvezető, DG CNECT, Európai Bizottság, Kott Ferenc, elnök, Informatikai Kollégium, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Kott Ferenc elmondta, hogy az említett projekt a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja (GINOP 3.2.1) keretében, közel 2 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével valósul meg. Fő célja a hazai KKV-k versenyképességének növelése. Az új IKT alkalmazások készségszintű és professzionális használatának ösztönzése, hasznosságuk és az általuk elérhető előnyök bemutatása, a korszerű megoldások iránti igény felkeltése, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a programban résztvevő KKV-k versenytársaiknál hatékonyabban, eredményesebben működhessenek a hazai és külföldi piacokon.

Hozzátette, hogy a 2017. május 31-én záruló projekt eredményeként, szándékuk szerint legalább 3000 KKV-t ér el a program, amely vállalkozásoknál legalább 3500 új IKT alkalmazás bevezetése és használata fog megkezdődni. A megvalósulás során közvetlenül és közvetetten számos új munkahely jön létre.

A projekt több, egymásra épülő, egymást kiegészítő részprojektből áll:
* Országos kamarai IKT tanácsadói hálózat kiépítése
* Szemléletformálási és kompetenciafejlesztési tartalmak elkészítése
* IKT szolgáltatás / termék voucher rendszer kialakítása
* IKT kompetencianövelő tájékoztató napok és összesen 127 kiemelt rendezvény megtartása
* Kommunikációs, információs- és médiakampány
* Interaktív tudásbázis, döntéstámogató és projektadminisztrációs rendszer megvalósítása
* Digitálisan felkészült vállalkozás” minősítési rendszer felállítása[Infotér]”

Forrás:
Támogatási Szerződés az Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program megvalósítására; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2015. december 11.
A kkv szektor digitális felzárkóztatása elkerülhetetlen; Infotér; 2015. december 15.
GINOP-3.2.1-15 – Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program kkv-knak; Széchenyi 2020

“Terroristafigyelő” szoftvert tesztel a francia vasút

„A terroristák kiszűrésére alkalmas viselkedéselemző szoftvert tesztel a francia vasúttársaság. Ha beválik a rendszer, az SNCF mind a negyvenezer biztonsági kamerájára telepíthetik a rendszert. A program érzékeli a testhőmérséklet és a beszéd hangszínének megemelkedését, a mozdulatok szakadozottságát, ami idegességről árulkodhat. A Thalys expresszvonatok állomásain, Lille-ben és Párizsban pedig biztonsági beléptető kapukat szerelnek föl.

A terroristák kiszűrésére alkalmas olyan viselkedéselemző szoftvert tesztel a francia vasúttársaság (SNCF), amely képes lehet észlelni a gyanús mozdulatokat és csomagokat. Ha beválik a rendszer, az SNCF mind a negyvenezer biztonsági kamerájára telepíthetik a szoftvert. Stéphane Volant, az SNCF főtitkára az AFP francia hírügynökségnek elmondta: a program érzékeli a testhőmérséklet és a beszéd hangszínének megemelkedését, a mozdulatok szakadozottságát, ami idegességről árulkodhat. A szoftvert pályaudvarokon tesztelik, az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával – jegyezte meg Volant.

A társaság vezetője tudatta: a teszt során azt akarják kideríteni, hogy a szoftver valóban csak a gyanús viselkedést szűri-e ki, valamint, hogy az utazóközönség elfogadja-e a fokozott megfigyelést. A program a csomagok esetében azt minősíti gyanúsnak, amely hosszabb ideig áll egy helyben, háborítatlanul. Ezzel egy időben az SNCF azt is mérlegeli, hogy munkatársait testkamerával szereli fel, s tavasszal olyan okostelefonos applikációt is terveznek, mellyel bárki riadóztathatja a hatóságokat.

A Franciaországot, Belgiumot és Hollandiát összekötő Thalys expresszvonatok állomásain, Lille-ben és Párizsban az SNCF biztonsági beléptető kapukat szerel fel. A nyáron ugyanis a Hollandiából Franciaországba tartó Thalyson hiúsítottak meg merényletet. Az AFP azt írja: a törvényhozás is vizsgál egy olyan jogszabály-módosítási javaslatot, amely lehetővé tenné a tömegközlekedési vállalatok biztonsági szolgálatai számára, hogy az utasok beleegyezésével megmotozhassák őket vagy átkutathassák a csomagjaikat.”

Forrás:
“Terroristafigyelő” szoftvert tesztel a francia vasút; Híradó.hu/MTI; 2015. december 17.

Miskolc közösségi közlekedése Google térképen

„Miskolcon újabb fejezetéhez érkezett az okos utastájékoztatás: a város közösségi közlekedése elérhető a Google térképén, a járatok valós idejű menetrendjével, közölte a borsodonline. A fejlesztés eredményeként a Google rendszerében a felhasználók által már jól ismert felületen két pont között a gyalogos vagy az autós lehetőségek mellett Miskolc esetében felkínálja a program a közösségi közlekedést is, és tervezi az utazást a valós idejű menetrend alapján. A felhasználó megtudhatja, hogy az általa kiválasztott időpontban útja során mely közlekedési eszközöket veheti igénybe – busz, villamos –, mekkora menetidőre kell számítania, melyik a leggyorsabb útvonal célja eléréséhez, valamint kiválaszthatja a preferált közlekedési módot, illetve a kevesebb átszállással vagy gyaloglással járó opciókat is beállíthatja. Magyarországon Miskolc a második város Budapest után, ahol a Google bevezeti ezt a szolgáltatást a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.) valós idejű utazási adatait használva.”

Forrás:
Miskolc közösségi közlekedése Google térképen; Magyar Közlekedés; 2015. december 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megnyitja virtuális kapuit a MandaTéka online filmtár

„Elindult a MandaTéka online filmtár – jelentette be Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója. Az archívum egyik fontos feladata a kultúra társadalmasítása, hozzáférhetővé tétele – hangsúlyozta Hoppál Péter.

Mint elmondta, ez a tevékenység nemcsak Magyarországon fontos feladat, de a magyar állam kötelessége is a határainkon túl élő magyarokkal szemben. Az államtitkár elmondta: a filmkultúra javainak társadalmasítását nem ma kezdték: alig három éve, 2012 februárja óta a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet együttműködik az European Film Gateway (EFG1914) portállal, amely az európai digitalizált örökségből hiányzó első világháborús anyagok pótlását tűzte ki céljául. Itt online nézhető három magyar, egykor óriási nemzetközi sikert aratott filmtörténeti klasszikus a MaNDA gyűjteményéből: Az utolsó éjszaka (1913), A föld rabjai (1917) és az Egy fiúnak a fele (1924). A filmtárban jelenleg 115 film található. Egy film kölcsönzése bruttó 508 forintba kerül, ezért az összegért két napig, korlátozás mentesen, akár többször is meg lehet tekinteni az alkotásokat.

Jelenleg sms-ben lehet fizetni, jövőre tervezzük bővíteni bankkártyás fizetési lehetőséggel, illetve PayPallal, így a külföldi érdeklődők is könnyebben fizethetnek majd – jelentette ki Lovas Lajos. Mivel az a cél, hogy a magyar filmművészet alkotásai minél szélesebb körhöz eljuthassanak, amennyiben a fajlagos költségek csökkennek, a kölcsönzés is olcsóbb lehet. Az online mozi a tervek szerint hetente tíz filmmel bővül. Cél hozzáférhetővé tenni a magyar filmművészet legjavát, nagyjából 500-600 alkotást. Ezek jelentős része már digitalizált. A rendszer automatikusan számolja a jogdíjakat, így az alkotók is plusz bevételhez jutnak a megtekintések után. “Tudjuk, hogy az ingyen letölthető felületekkel kell versenyeznünk, ám azt gondoljuk, hogy a tudatos nézők minket fognak választani, ha látják, hogy a befolyó jogdíjakkal az alkotókat is támogatják.” – mondta Lovas Lajos. Hozzátette, az “ingyenes oldalakon többnyire viszonylag rossz minőségben találhatóak meg a tartalmak, míg a MandaTékában minden film a lehető legmagasabb felbontásban tekinthető meg.”

A kormány 2011 nyarán hívta életre a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet mint önálló közgyűjteményt az egykori Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán. Az intézmény feladata, hogy egy központi online felületen tegye közzé a már összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket a legnagyobb állami gyűjteménytől a legkisebb magánmúzeumig. A közgyűjtemény célja az eddig zártan, szétszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása, hogy e gyűjteményi tételek ne csupán archívumok mélyén őrzött láthatatlan és hallhatatlan, így a közönség számára nem létező értékek maradjanak, hanem a jövőben kíváncsi gyerekek és érdeklődő felnőttek számára is tudást, szórakozást jelentő mindennapi kincsek legyenek.

Az elmúlt években Magyarországon jelentős mennyiségű nemzeti kultúrkincs digitalizálása történt meg állami források felhasználásával. Ez a hihetetlen érték jelenleg a nagyközönség számára elzárt felületeken lelhető csak fel. Az egyes gyűjtemények adatbázisainak kialakítása és archiválási módja jellemzően eltérő, hatékony kereshetőségük sok esetben nem megoldott. A MaNDA rendszere arra ad lehetőséget, hogy ezt a folyamatosan bővülő, hatalmas kincset egységesített szabvány szerint digitalizálják, őrizzék és tegyék közzé.”

Forrás:
Megnyitja virtuális kapuit a MandaTéka; film.hu/MaNDA; 2015. december 18.
MandaTéka

A BKK dolgozói megkezdték az elektronikus jegyrendszer tesztkártyáinak kipróbálását

„A BKK-s dolgozói tesztkártyák kiosztásával megkezdődött az elektronikus jegyrendszer első próbaüzeme, ami azt a célt szolgálja, hogy a 2018-tól teljes egészében működő rendszer kártyakibocsátása már hatékonyan és hibátlanul tudjon üzemelni. A több száz dolgozói tesztkártyával a rendszer működéséhez szükséges szoftverelemeket és gyártósorokat tesztelik a szakemberek. Mivel az elektronikus jegyrendszer teljes bevezetését követően mintegy másfél millió kártya kerül forgalomba, ezért ennek kiemelt jelentősége van a folyamatban. Ezzel egy időben elindul a rendszerhez kapcsolódó internetes oldal, melyen az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos folyamatosan frissülő adatok lesznek elérhetők.

A tesztkártyák kibocsátásával párhuzamosan további két területen kezdődik meg, illetve folytatódik a fejlesztés. Egyrészt a központi hardver- és szoftverrendszerek, adatkapcsolatok és tranzakciós rendszerek elkészítésén dolgozik a BKK a Scheidt&Bachmannal közösen, másrészt a FUTÁR rendszerhez hasonlóan a több mint 2500 fővárosi közösségi közlekedési járműre kell felszerelni az érvényesítő készülékeket. A metrókapuk és HÉV-vonalak rendszerbe kapcsolására is ütemezetten, a felmérési és építészeti-tervezési munkálatokat követően kerül majd sor a rendszer 2017 decemberi üzembe helyezéséig.

Összességében tehát a járművek, illetve a metró és HÉV állomások készülékeinek felszerelését követően lehet egyáltalán a rendszer teljeskörű és üzemszerű indításáról beszélni, melynek kivitelezését a jövő év második felében kezdi meg a szállító a BKK felügyelete mellett.

A rendszer fő elemei
Az elektronikus jegyrendszer működésének alapját a központi elszámoló rendszer jelenti, amely nyilvántartja a kártyákat, a termékvásárlásokat és egyenlegfeltöltéseket, elvégzi az árkalkulációt és a kapcsolódó pénzügyi elszámolásokat, valamint támogatja az új, integrált értékesítési csatornákat. A Scheidt&Bachmann feladata a rendszer összes hardver- és szoftverelemének szállítása, üzembe helyezése, teljes körű konfigurációja. Ezt követően kerülhet sor a BKK általi tesztelésre, majd a rendszer üzemeltetésére történő átvételére.

A bevételvédelmi rendszer is megújul, hiszen a metró- és a kiemelt HÉV állomásokra automatikusan működő kapu kerülnek telepítésre, az ellenőrök pedig hordozható kézi készülék segítségével végzik majd munkájukat, amelyek révén könnyen és gyorsan ellenőrizhetik a kártyák érvényességét.

Változások az elektronikus jegyrendszer bevezetésével
A fejlesztéseknek köszönhetően a papírbérleteket és -jegyeket felváltja majd egy korszerű, chippel ellátott műanyag kártya, amelynek megszemélyesített és anonim formáját is választhatják majd az utasok.
A névvel és fényképpel ellátott (megszemélyesített) közlekedési kártya más részére nem lesz átruházható, és bármilyen kedvezményes terméket (díjmentes, nyugdíjas stb.), valamint különböző bérlettípusokat is csak erre a megszemélyesített közlekedési kártyára lehet majd vásárolni. Az anonim kártya ezzel ellentétben fényképet és nevet nem, csak egy azonosítószámot tartalmaz, ennek megfelelően mások részére átruházható, átadható majd. Ez a kártya a hozzá rendelt egyenleg terhére kizárólag jegy típusú termékek vásárlására jogosít.

Mindezzel megszűnhet a pénztárak előtti sorban állás, mert a közlekedési kártyákat és az azokhoz tartozó utazási számlát a jövőben pillanatok alatt, interneten vagy telefonos ügyfélszolgálat segítségével, mobiltelefonon valamint az új jegy- és bérletkiadó automaták bármelyikén fel lehet tölteni.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,5 millió euró értékben finanszírozza a 2013. szeptemberben aláírt kölcsönszerződés értelmében. A Fővárosi Önkormányzat a 2013 áprilisában megkötött fejlesztési megállapodásból mintegy 4,3 milliárd forintot bocsát a BKK rendelkezésére.”

——-

„…Rigónak hívják az új budapesti Oyster Cardot
A budapesti rendszer nevének választott RIGO szimbolizálja az elektronikus jegyrendszer előnyeit, hiszen a mozaikszó mögött a Rugalmas, Integrált, Gazdaságos Okos szavak állnak. A név ezenkívül szerethető, könnyen megjegyezhető, és erősen kötődik a magyar kultúrához, hiszen népdalainkban, verseinkben gyakran szereplő madár. A fő cél az volt, hogy az elektronikus jegyrendszer olyan nevet kapjon, amely közel áll a magyar szívhez, könnyen érthető, egyedi, nem sért senkit és utal a szolgáltatás pozitívumaira. Az elnevezés egyúttal a külföldi ügyfelek számára is kifejező: a „ri” előtag az angol „re” előtag kiejtésével megegyezően a rendszerességet, az ismétlést jelentheti, míg a „go” szótag a dinamizmusra, a haladásra utal…”

Forrás:
A BKK munkavállalóinak részvételével elkezdődött az elektronikus jegyrendszer kártyakibocsátásának tesztelése; Budapesti Közlekedési Központ; 2015. december 18.
Rigónak hívják az új budapesti Oyster Cardot; Index.hu; 2015. december 18.
RIGO; Budapesti Közlekedési Központ

Új jegyértékesítési rendszer bevezetésén dolgozik a MÁV-START

„KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0009 – „MÁV Start Zrt. jegyértékesítés korszerűsítése” (JÉ)

Olyan új és rugalmas jegyértékesítési rendszer bevezetésén dolgozik a MÁV-START, amely a legmodernebb fizetési módokat is támogatja, s amelynek révén a bérlet- és jegyvásárlás, továbbá a jegyellenőrzés is hatékonyabbá, gyorsabbá válhat. A cél az, hogy az utasok akár a vasúti kocsik fedélzetén is fizethessenek majd bankkártyával (például helyjegyvásárlás esetén), a pénztárakban pedig egyszerűsödjön a számlakiadás, valamint elektronikus és akár otthonról is intézhető legyen a jegyváltás a nemzetközi vonatokra. A jelenleg a Déli pályaudvar és Pusztaszabolcs között tesztelt rendszert várhatóan 2016 első félévében terjesztik ki a személyszállító vasútvállalat országos hálózatára.

Feldmann Márton bemutatja az új jegytípustA MÁV-START alig fél éve, 2015. július elsején pilot jelleggel indította útjára az új jegyértékesítési rendszerét három belföldi személypénztárban. A Budapest-Déli és Pusztaszabolcs között utazók számára már így történik a menetjegyek, illetve a bérletek kiadása, a jegyvizsgálók pedig az új fedélzeti eszközükkel online ellenőrzik azokat. Az új jegyértékesítési rendszer országos kiterjesztésére azonban csak a gyakorlati tapasztalatok feldolgozása és elemzése után kerülhet sor a teljes eszközpark megújításával, több mint 400 pénztárgép és 1620 fedélzeti eszköz cseréjével. Ez leghamarabb 2016 első felében történhet meg.

Az Európai Unió Kohéziós Alapjának társfinanszírozásával 3,5 milliárd forintból megvalósuló fejlesztéstől a MÁV-START a közszolgáltatás minőségének javulását várja. Az új informatikai rendszerben ugyanis egyszerűbbé válik az utasforgalommal kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatás, s hatékonyabbá válik a fedélzeti jegyértékesítés és a jegyellenőrzés is. Mindez elősegíti az utazási igények jobb kiszolgálását és az utazási szokások alaposabb megismerését.

Varga Gyula a JÉ projekt vezetője„Az új megoldás lehetővé teszi új termékek bevezetését is. Arra is lesz majd lehetőség, hogy a rendszert külsős társszolgáltatók által biztosított, zónarendszerű tarifával is kibővítsük a velük területi alapon történő együttműködés keretében” – hangsúlyozta a MÁV-START értékesítési vezérigazgató-helyettese. Feldmann Márton szerint a MÁV-START nemcsak menetjegy-értékesítésben gondolkodik, hanem meghatározott vonatokra szóló, konkrét utazási ajánlatok összeállításában is. „Az új jegyértékesítési rendszer kellőképpen rugalmas, így ahhoz megállapodás alapján külső értékesítési partnerek is csatlakozhatnak. Így a jövőben akár egy postahivatalban is vásárolhatnának vasúti menetjegyet az utasok” – tette hozzá.

A 2015. december 13-án hatályba lépett menetrendváltástól már az új jegyértékesítési rendszer fedélzeti eszközeit használják a MÁV-START jegyvizsgálói a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon is. Ezek már alkalmasak például az osztrák vasúttársaságnál (ÖBB) megvásárolt otthon nyomtatható jegyek leolvasására és ellenőrzésére. A társaság egyúttal gépesíti a nemzetközi jegykiadását is. Ez az utasok számára a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy új technológiával kiadott, vonalkóddal is ellátott menetjeggyel utazhatnak Európa-szerte. Az utasok a jövőben akár otthon is megvehetik és kinyomtathatják a nemzetközi vonatra szóló jegyüket.

Információk és bemutató videó: http://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/konnyebb-gyorsabb-jegyvasarlas-uj-jegyertekesitesi-rendszer

—-

„A JÉ Rendszer főbb jellemzői, előnyei

  • az értékesítési pontokon – mind a pénztárakban, mind pedig a fedélzeti értékesítésnél – a teljes eszközpark megújításra kerül, a pénztárgépek és a fedélzeti eszközök cseréjével
  • a fedélzeten nem csak a jegyértékesítés történik gépi úton, hanem a JÉ Rendszerből kiadott összes menetjegy és bérlet ellenőrzése is, a jegyre és bérletre nyomtatott egyedi és védett vonalkód segítségével
  • az online kapcsolat lehetővé teszi, hogy a fedélzeten az utasok bankkártyával is fizethessenek, valamint helyjegyet is vásárolhassanak
  • a JÉ Rendszer használatával a jegyvásárlás, az ügyintézés gyorsabbá válik
  • mind a fedélzeti, mind pedig a pénztári szolgáltatások köre bővül, például lehetőség nyílik elektronikus menetrendi utastájékoztatásra is a terv- és tényadatok segítségével
  • bővül az otthon nyomtatott jegyek köre, bármilyen vonatra (nemzetközi vonatokra is) lehet majd otthon nyomtatott jegyet váltani

Forrás:
Új jegyértékesítési rendszer bevezetésén dolgozik a MÁV-START; MÁV Magyar Államvasutak Zrt; 2015. december 17.
Könnyebb, gyorsabb jegyvásárlás – Új jegyértékesítési rendszer; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

4,4 millió német veszítheti el a munkáját a digitalizálás miatt

„Már most is kiváltható lenne a német munkavállalók 15 százalékának munkája, de ez az arány a jövőben tovább nőhet.

Évek óta folyamatosan jönnek a hírek az egyre többet tudó, egyre önállóbb robotokról, és készülnek jelentések ezek jövőbeli hatásairól. Az Egyesült Államokban várhatóan a szakmák fele van veszélyben, és a speciális tudás nélküli ágazatok munkavállalói mind jobban teszik, ha képzik magukat. Azonban ezek a kutatások nagyon nem igazak Európára, köztük a német munkaerőpiacra – állapította meg egy új felmérés, mert teljesen más az irodai dolgozók és a vezetők aránya, ezen felül nincsen duális képzés és a technikusi képzettség is ismeretlen. Tehát ott a középiskolai végzettséget igénylő szakmák rövid betanulást igényelnek, így a tengerentúli automatizációs becslések nem vonatkoztathatók kontinensünkre.

A Szövetségi Munkaügyi Hivatal Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutatási Intézete (IAB) elkészítette a legújabb tanulmányát, amely azzal foglalkozik, hogy mely szakmákban hány munkavállalót érinthet a digitalizálás. A szakértők általánosságban megállapították, hogy a betanított munkaerőt nem lehet robotokkal kiváltani, míg a szakembereket igen. A kutatók elsősorban a 3900 létező szakma rutintevékenységeinek kiválthatóságát vizsgálták. Öt kategóriát hoztak létre: analitikus nem rutinfeladatok, interaktív nem rutinfeladatok, kognitív rutinfeladatok, manuális rutinfeladatok és manuális nem rutinfeladatok.

A rutinfeladatokat a gépek programozható szabályok alapján elvégezhetik, sőt, a kognitív rutinfeladatokat (például a könyvelés) vagy a manuális rutinfeladatokat (bizonyos dolgok rendszerezése) a számítógép vagy a robotok egészen kiválóan megoldhatják. Ezzel szemben a menedzsment feladatait vagy a tanácsadást (analitikus és interaktív nem rutinfeladatok) a számítógépek nem végezhetik el, legfeljebb támogathatják azok megoldását. A manuális nem rutinfeladatokat ugyanakkor a gépek a következő tíz évben biztosan nem vehetik át. Egy robot például nem tud egy szupermarketben polcokat pakolni. Ugyanígy, hiába vannak már fedélzeti rendszerek, szükség van emberi sofőrökre.

Érdekes módon pont azoknak a szakmáknak az esetében nincs szükség aggodalomra, amelyeket korábban hosszú ideig fenyegetettnek gondoltak. Az viszont már most biztos, hogy van három olyan dolog, amelyet a technika a közeljövőben nem válthat ki. Ezek az észlelés és a finom érzékelés (kézügyesség); a kreatív intelligencia (művészet, kreatív problémamegoldások); illetve a közösségi intelligencia (tárgyalás, meggyőzés). Ennek figyelembevételével kijelenthető, hogy jelenleg a német munkavállalók közül több mint 2,4 millió személy munkája nem váltható ki számítógéppel, 13,2 millió foglalkoztatott munkája csak 30-70%-ban helyettesíthető gépekkel, míg ez az arány 4,4 millió ember esetében több mint 70%.

A technika nem fog teljes szakmákat kiváltani, de azokban a szakmákban, ahol a számítógépek végzik a tevékenységek 70 százalékát, van esély erre. Napjainkban egy zenetanár még nem váltható ki géppel, de egy futár már részben igen. Ugyanakkor ott vannak a jogi és etikai kérdések, amelyeket mielőbb meg kell válaszolni. Ki felel például akkor, ha egy ápolórobot egy csecsemő ringatása közben elejti a gyermeket, mert az olyan mozdulatot tett, amire a robot nem volt előre beprogramozva? Vagy észleli-e egy ápolórobot, ha egy otthonban éjszaka meghal az egyik beteg?

Mi történik akkor, ha az áramhálózat meghibásodása miatt az azzal összeköttetésben álló rendszerek nem tudják adagolni a szükséges gyógyszereket, emiatt valaki meghal vagy maradandó károsodást szenved el? Az egy dolog, hogy az emberek a robotsegítőiknek köszönhetően több mindenre figyelhetnek, de ez egyúttal magában hordozza a robotoktól való függőség kialakulását is.”

Forrás:
4,4 millió német veszítheti el a munkáját a digitalizálás miatt; SG.hu; 2015. december 18.

Szakirodalom

Helyi adózás: a szükséges rossz?

„A helyi önkormányzati rendszer mostani átalakításakor látszólag egy dolog nem változott: megmaradtak a helyi adók. Sőt a helyi költségvetési bevételek között még nőtt is a súlyuk, mivel a korábbi támogatásigényes önkormányzati feladatok jelentős részét központosították. Valójában azonban a települési adó bevezetésével és a helyi iparűzési adó felhasználásának megkötésével elindult a helyi adók átrendezése.

Az önkormányzati önállóság feltétele a helyi adóbevétel
De miért is van szükség helyi adókra, milyen egy jól működő önkormányzati saját bevételi rendszer és hogyan lehetne a hazai helyi iparűzési adó (HIPA) által uralt rendszert továbbfejleszteni?…”

Forrás:
Helyi adózás: a szükséges rossz?; Péteri Gábor; Közjavak.hu; MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport; 2015. december 17.

A rövid élelmiszerláncok: a gazdaságok változó és nagy lehetősége

„“A rövid élelmiszerláncok Európa-szerte nagyon változóak, viszont nagy potenciállal rendelkeznek a termelők részére, hogy közelebb kerülve a fogyasztókhoz növelni tudják kiskereskedelmi tevékenységük részarányát. A fókuszcsoport számos megoldást azonosított a szervezési, technikai és pénzügyi gátak leküzdésére, amelyek a rövid élelmiszerláncok jövedelmezőségét és méretnövekedését gátolják. Remélem, hogy a gazdák és a döntéshozók egyaránt alkalmazni fogják javaslatainkat, hogy ezen gátak fölött átlendüljenek” – mondja Martin Collison (Egyesült Királyság), a rövid élelmiszerlánc fókuszcsoport egyik szakértője. Bővebben >>>
Olvassa el a fókuszcsoport javaslatait, az esettanulmányokat és innovációs ötleteit a jelentésben IDE kattintva. A fontosabb pontokat összegző tájékoztató is elérhető >>>[A hivatkozások angolul vannak.]”

Forrás:
A rövid élelmiszerláncok: a gazdaságok változó és nagy lehetősége; Mezőgazdasági innovációk az Európai Unióban – EIP-AGRI (Európai innovációs partnerség a mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért) hírlevél/Agrofórum Online; 2015. december 18.