Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

73. Kormányinfó: PISA-problémák, Jó Állam jelentés, új polgármesteri bérezés, pályázati rendszer egyszerűsítése, a hazai digitalizáció problémái

„…Oktatási kerekasztalon tekintenék át a PISA-eredményeket
A kormány arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit – közölte Lázár János. A tárcavezető elmondta: a kihelyezett kormányülésen áttekintették a napokban nyilvánosságra hozott oktatási mérések eredményét.

Közölte, a kormány nem kívánja az asztalról lesöpörni az eredményeket, azt szeretnék, ha a kerekasztal-tárgyaláson részletesen áttekintenék azokat, és megkezdődne a diskurzus arról, hogy az oktatás tartalmán, illetve a módszertanon mit kell változtatni.

Lázár János hangsúlyozta: nem a pedagógusokon kívánják számon kérni az eredményt, de le kell ülni és beszélni kell róla, és a pedagógus társadalomnak részt kell vennie a vitában. Hozzátette: az iskola nem politikai kérdés, és moderátorként az értelmes szakmai párbeszédhez kívánnak hozzájárulni.

A kormány illetve a miniszter felelősségét firtató kérdésre, azt mondta: nem a tárca vezetője, vagy az oktatási államtitkár áll a katedrán és nem a kormány tagjainak, hanem a gyerekeknek kellett a tesztet kitölteniük. Rámutatott:

a kormány a kereteket tudja megteremteni, és ezt megtette. Nem fenntartói és nem finanszírozási kérdésről van szó, az unió legutóbbi jelentése szerint Magyarország többet költ oktatásra, mint az uniós átlag – rögzítette a tárcavezető. Kitért arra is, hogy a PISA-felmérésben a közép-európai országok átlaga hasonló volt, mint Magyarországé, a lengyelek eredménye ugyanakkor kiugró javulást mutat, az elmúlt években végrehajtott tartalmi reformok nyomán.

Megjegyezte: a nemzeti alaptanterv társadalmi vitája januárra várható. A kilenc osztályos általános iskolát firtató kérdésre pedig azt felelte: a következő három évben csak beszélni tudnak erről, nincs realitása a megvalósításnak.

[Jó Állam Jelentés]
A miniszter beszámolt arról is, hogy megvitatták a jó államról szóló jelentést, amelyet második alkalommal készített el a közszolgálati egyetem. A több száz oldalas dokumentum hazai és nemzetközi adatokat tartalmaz – közölte Lázár János, aki kitért arra is: kiemeltek néhány kérdést, amit alaposan megvitattak. Áttekintették a versenyképességi adatokat – mutatott rá, hozzátéve: hazánk nemzetközi versenyképességi besorolása nem javul, ami nonszensz a jelentősen növekvő GDP és gazdasági bővülés mellett.

Akár már januártól új polgármesteri bérezés lehet
Bejelentette azt is, hogy ötpárti konszenzus alakult ki a polgármesteri bérezés kérdésében, amennyiben a százalékokról is megegyezés születik, január 1-jétől életbe léphet az új rendszer. Tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter megkezdte a pártokkal az egyeztetéseket, a tervek szerint a főpolgármester miniszteri fizetést, a megyei jogú városok és a kerületi polgármesterek államtitkári fizetést kapnak, s minden más települési vezető bérét ennek egy adott százalékában határoznák meg.

Ha egy kistelepülés nem tudja fizetni a polgármestere bérét, akkor a Belügyminisztériumtól megkapják az összeget, ahol pedig van rá lehetőség, ott az adóbevételekből biztosítják azt.

Megegyezés esetén a parlament jövő héten kijelölheti a kereteket, a konkrét döntéseket pedig a helyi képviselő-testületek hozzák meg.

Eseti bizottság jöhet létre az uniós források monitorozására
A kormány támogatja az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre eseti bizottságot a parlamentben, amely a 2007-13 közötti, illetve az ez utáni uniós források felhasználását monitorozza – közölte Lázár János.

Tájékoztatása szerint arról is döntöttek, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártokkal. Elmondta, azokat a javaslatokat is komolyan veszik, amelyek az egyes pályázati felhívásoknál az automatikus támogatási rendszer és a pályázati rendszer normativitásának erősítésére vonatkoznak.

Lázár János beszámolt arról, hogy december 5-ig 6853 milliárd forint értékben hirdettek pályázatokat, ez 76 százaléka a rendelkezésre álló keretnek. A miniszter megerősítette, hogy idén 1600-1700 milliárd forint kifizetése várható.

[Hazai digitalizáció, digitális ügyintézés]
Lázár János szólt arról is, hogy az állami rezsicsökkentés 1,6 milliárd forintot hagy az embereknél, azonban a hazai digitalizáció még „komoly hendikeppel küzd”, fejleszteni kell az oktatás, a gazdaság és a bürokrácia digitális képességeit. Szavai szerint ma 100-ból 20 ügyet intéznek elektronikusan, miközben szerinte 70-80 lenne az ideális…”

Forrás:
Nem fogadjuk el a kötelező szétosztást; Miniszterelnökség; 2016. december 8.

Közigazgatás, politika

Morvay György: Szeretném visszaállítani a járási hivatal tekintélyét! (Szlovákia)

„Mozgalmas az élet a járási hivataloknál, a közigazgatási reformtól kezdődően a közigazgatás elektronizációjáig egy sor feladat áll előttük. Dunaszerdahely az egyik járás, ahol a hivatal élén az új kormánnyal változás következett be. A hivatalát öt hónapja ellátó új elöljáróval, Morvay Györggyel beszélgettünk.

Júliustól, azaz öt hónapja tölti be a Járási Hivatal elöljárójának funkcióját. Mi volt az, amit legelőször felmért a hivatalnál?
Amit legelőször felmértem, az valójában maga a hivatal. A Dunaszerdahelyi járás az egyik legnagyobb az országban, lényegében 160 ezer ember igényeit kell kiszolgálnunk. 67 településünk van, amiből most már négy város. A járási hivatal pedig több területen fedi le ezeket. Nyolc különböző szakosztályunk van, a munkám első két hónapjában pedig csak azzal foglalkoztam, hogy megismerkedjem velük.

Korábban, a Radičová-kormány idején már betöltötte a Környezetvédelmi Alap igazgatói posztját, de mivel foglalkozott közvetlenül ezt megelőzően?
Menedzseri funkcióból érkeztem ide. Ezt megelőzően a Selye János Egyetemnél dolgoztam, korábban pedig a Környezetvédelmi Alap mellett a bankszférában is tevékenykedtem.

A vállalkozói engedélyektől kezdődően a kataszteren át a természeti katasztrófákkal kapcsolatos intézkedésekig rengeteg minden tartozik a hivatal alá. Melyek azok a területek, amelyek ismertek voltak Ön számára, és melyek újak, ez utóbbiak terén pedig hogyan képezte magát, mióta itt van?
Egymástól nagyon eltérő szakosztályaink vannak. A környezetvédelmi áll hozzám természetesen a legközelebb, ez az a terület, amelyet a legjobban átlátok, de a banki szférából ismerős a kataszterrel való munka, illetve a végrehajtások, a meg nem kötött kötelező biztosítások és a közigazgatási eljárások területe is. Tehát sok területen már jártas voltam korábban is, a szakosztályoknak azonban megvannak a saját vezetőik, és én úgy gondolom, egy elöljárónak nem kell az összes szakmai területről mindent tudnia, de kell tudnia irányítani, menedzselni a szakembereket, osztályvezetőket. Elsősorban ez az én munkám.

Tudni kell azt is, hogy a hivatalunk vezényli le a járásban az összes választást, tehát az önkormányzatitól kezdve a parlamentin és az elnökválasztáson keresztül az európai parlamenti választásokig mindegyiket, ami hatalmas munkaráfordítást jelent.

Emellett a hivatal elöljárója a biztonsági tanács főnöke is, ami azt jelenti, hogy ha valamilyen természeti katasztrófa vagy nagyobb baleset történik, akkor a járási rendőr- és tűzoltóparancsnokból, illetve a hadsereg képviselőjéből álló testületet össze kell hívnia, hogy felmérjék a helyzetet, majd szakemberekkel megvitatva lépéseket tegyenek. Ilyen szituáció volt például a vajkai hajóbaleset vagy a nagymegyeri vonatbaleset.

A katasztrófavédelem területén megemlíteném, hogy jövő év júniusában a mi járásunkban rendezhetjük meg az országos ifjúsági katasztrófavédelmi versenyt is.

Az elmúlt években lezajlott a Kaliňák-féle közigazgatási reform egy része, amely érintette a Járási Hivatalokat is. Milyen érezhető változásokat hozott ez a járási hivatal dolgozói, illetve a polgárok szemszögéből?
Majd a jövő megmutatja. A cél az, hogy a Pozsonyi Központi Klienscentrumhoz hasonlót valósíthassunk meg itt is. Egy konkrét példa: egy autó átíratása Pozsonyban kb. 2 órába tellett a klienscentrum létrejötte előtt, utána a szükséges idő 15 percre csökkent. Érdemes megnézni, mert így kellene működnie mindenhol. Amikor az emberek megérkeznek, ott rögtön valaki eligazítja őket, majd intelligens és nyugodt körülmények között intézhetik az ügyeiket. Mi itt a járási hivatalban szét vagyunk szórva három emeleten, ráadásul más állami szerv irodái is megtalálhatók itt.

Hogy egy ilyen klienscentrum megvalósuljon, az inkább szervezési vagy pénzkérdés?
Mind a kettő. A járási hivatalnak van 100 alkalmazottja, amihez még hozzájön a rendőrségnek kb. 18 embere, akik szinte többet dolgoznak nekünk, mint magának a rendőrségnek. Szóval 120 ember számára kellene átalakítani vagy felhúzni egy épületet, és ez rengeteg munkát igényel. Országosan van 72 járási hivatal, és a miénk átalakítása a legbonyolultabbak közé tartozik. Itt nincs is olyan épület, ami állami tulajdonban van, és a célnak megfelelne. Most azt számítják ki, hogy melyik a leggazdaságosabb és leghatékonyabb megoldás.

Jelenleg a kataszteren kívül van még a járási hivatalnak olyan szakosztálya, amely nem ebben az épületben működik?
A nyolcból hét már itt van, csak a kataszter működik máshol. De jó lenne például a rendőrségnek az útlevelekkel, személyazonosságikkal, autókkal foglalkozó részlegét is a járási hivatalhoz áthozni, mert mi sokat dolgozunk velük. A külföldről behozott autók átíratását nálunk készítik elő, és nálunk folyik eljárás, ha valamely autóra nem kötöttek kötelező biztosítást.

A pozsonyi központ épületében kirendeltséget nyitottak más állami szervek, intézmények is, amelyek megkönnyítik az emberek életét, például van ott posta és biztosító, de élelmiszerüzlet és kávézó is. Az ügyfeleket hívórendszerben fogadják az automatán kapott számmal, emellett a parkolási lehetőség is megoldott.

Létezik valamiféle időbeosztás arra vonatkozóan, hogy mikor létesülhet itt is egy ilyen klienscentrum?
Mióta idejöttem, ennek a kiépítését tekintem az egyik fő célomnak. A legegyszerűbb verzió, hogy a jelenlegi épületben maradna a járási hivatal. Amikor átköltöztünk, akkor a lenti, üres irodákat foglaltuk el. Jelenleg azonban ügyfélfogadó rész, elég iroda és felvonó sincs, így a mozgássérültek számára még csak nem is akadálymentesített a bejárás.

A másik lehetőség, hogy egy új épületet építenénk fel. De hogy ez mekkora legyen, arra is létezik néhány verzió. A kataszter, ugye, külön épületben van, az archívumunk pedig még a régi épületben. Ha építkezünk, el kell döntenünk, hogy mit vinnénk oda át. Ebben elmehetünk egészen addig, hogy a kataszter, de akár a teljes rendőrség is költözzön.

Most a kalkuláció zajlik, és ha minden a tervek szerint halad, akkor az idei év végére eldőlhet, melyik verziót választjuk. Aztán jön elő a pénzkérdés…

Amíg viszont ez meg nem valósul, hogyan kívánják könnyíteni az emberek ügyintézését itt?
Alapvető dolgokon tudunk javítani, ami például az eligazítás. Kétnyelvű információs táblákat helyezünk ki, hogy az ide érkezők megtalálják azt az osztályt, ahol elintéznivalójuk van. Emellett próbálom motiválni az alkalmazottakat, meghallgatom a kéréseiket, mivel ők dolgoznak a kliensekkel, és ők tudják, hogyan lehet javítani a szolgáltatásainkat. A korábban már bevált irányítási rendszeremet próbálom alkalmazni itt is. Havonta tartunk gyűlést a szakosztályvezetőkkel, de én szinte mindegyiküket néhány naponta meglátogatom. A legnagyobb problémánk azonban mindenképpen az épület.

Rengeteg szó esett a médiában már arról, hogy mennyi pénzt ölt bele a belügyminisztérium az e-governmentbe, az elektronikus ügyintézésbe, de hol tart ez jelenleg?
Novembertől valójában már működik. Állami cégként már fogadunk és napi szinten kapunk is kérvényeket elektronikus úton. Sokan azonban még nem készültek fel erre. Nem állítom, hogy mindenki, de úgy gondolom, a fiatalabbak egyre gyakrabban használják majd ezt az ügyintézési módot.

Tulajdonképpen mi az, amire ez kiterjed?
A jövő az lenne, hogy mindent ezen keresztül oldhassunk meg. A kataszteri beadványokat, a környezetvédelmi kérvényeket, stb. A személyazonosságira és egészségügyi kártyára egyetlen igazolvány lenne, hogy ne kelljen hordanunk magunknál többet.

Milyen egyéb prioritásai volnának az említetteken kívül a hivatal élén?
A járási hivatal valamikor egy komoly hivatalnak számított. Megvolt a tekintélye, és az emberek szemében szeretném ezt visszaállítani. Most kicsit úgy érzem, hogy az emberek nem tudják, milyen széleskörű az a munka, amit elvégzünk itt. Egy nagyon komoly hivatalról van szó, ahol gyors, pontos és jó munkát végeznek.”

Forrás:
Morvay György: Szeretném visszaállítani a járási hivatal tekintélyét!; Paraméter; 2016. december 9.

Stabil a Klik gazdálkodása

„Egy-egy tankerületi egység költségvetése 3 és 18 milliárd forint között lesz az új intézményfenntartó rendszerben, a központban pedig egy további 7 milliárd forintos általános tartalék áll rendelkezésre, amelyből pótlólagos támogatásokat tudnak majd biztosítani ott, ahol szükséges – tudtuk meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökhelyettesétől. Kotán Attila lapunknak elmondta, az iskolák működtetésének átvételére 55 milliárd forint forrást tettek félre.

A megalapozott tervezés és a folyamatos kontrollrendszer biztosítja azt, hogy ne termelődjön újra a fenntartó adóssága. A 2017-es költségvetés lehetőséget ad arra, hogy jövőre is biztonságosan működjenek a tankerületi központok által fenntartott iskolák – mondta lapunknak Kotán Attila, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) általános elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tankerületi központok formálisan már megalakultak november 30-án, és december 31-én megszűnik az egységes, egy költségvetési szervként működő Klik. Helyette 58 tankerületi központ és egy középirányító szerv, a Klebelsberg Központ működik tovább. – Januártól ezek az egységek jogi és gazdálkodási értelemben is teljesen önállóak lesznek – mutatott rá.

– Bár jogi értelemben 2016 nyarán még nem alakult meg az 58 egység, mi júliustól e modell szerint működünk, hogy felkészüljünk 2017-re. Ennek részeként meghatároztuk a tankerületek költségvetési-gazdálkodási keretét, amelyeken belül tényleges önállósággal gazdálkodhatnak – magyarázta Kotán Attila. Ezekbe tehát nem avatkozik be a központ, ugyanakkor elvárás, hogy begyakorolják és valóban elsajátítsák az önálló gazdálkodást. – Úgy látjuk, hogy ez az átállás sikeres, 2016 második felében az intézményhálózat és a Klik gazdálkodása stabil – hívta fel a figyelmet. A Klik elnökhelyettese fontos változásnak nevezte a rendszerben a kiszámíthatóságot, hiszen a tankerületi központok előre tudják, hogy melyik hónapban mekkora forrás áll majd a rendelkezésükre.

Elmondta, egy-egy tankerületi centrum költségvetése 3 és 18 milliárd között mozog majd, a központban pedig egy további 7 milliárd forintos általános tartalékot képeztek, amelyből pótlólagos támogatásokat tudnak biztosítani ott, ahol szükséges. – Ha valamilyen gond merülne fel a gazdálkodásban, például nem a tervezettnek megfelelően alakulnak a kiadások vagy a bevételek, akkor a központ be tud avatkozni – mutatott rá Kotán Attila. Hozzátette: januártól az önkormányzatoktól átveszik az iskolák működtetését, amire szintén forrást kellett elkülöníteni. Erre 55 milliárd forintot tettek félre.

Kitért arra is, az iskolaigazgatók gazdálkodási szempontból is kaptak új jogosítványokat, rendelkezésre áll például egy dologi keret, amelyből kisebb beszerzéseket saját hatáskörben intézhetnek. Ennél fontosabb jogosítvány, hogy minden vezetőnek lehetősége van részt venni az intézmény költségvetésének tárgyalásában, amelyről a tankerületi központoknak kötelességük velük egyeztetni. Egy harmadik fontos szabályozási elem az érdekeltségi szabályzat bevezetése a tankerületekben, aminek célja, hogy az intézmények érdekeltté váljanak az iskolában – például délutánonként a tantermek kiadásából – keletkező többletbevételek termelésében.

A Klik elnökhelyettese emlékeztetett: márciusban a kormányzat arról döntött, hogy rendezi a Klik korábbi adósságát. Ehhez egyszeri, 91,5 milliárd forint pótlólagos támogatást biztosítottak az intézményfenntartónak, amelyből sikerült az adósságot megszüntetni, stabilizálni a működést, és előkészülni arra az átalakulásra, ami most zajlik. – Az új rendszerben a decentralizáció célja, hogy a döntések az iskolákhoz közelebb szülessenek. Vagyis ne Budapesten kelljen arról dönteni, hogy kivel, mennyiért csináltassa meg a Klik, ha például Mátészalkán leesett egy cserép az iskola tetejéről. Egy ilyen ügyről jövőre nem is kell a központban tudni – mutatott rá.”

Forrás:
Stabil a Klik gazdálkodása; Szalai Laura; Magyar Idők; 2016. december 9.

Átláthatóbbá vált az általános közigazgatási rendtartás

„”Átláthatóbbá és egyértelműbbé” vált az általános közigazgatási rendtartás, nincsenek benne koherenciazavarok – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. december 6-án Budapesten, miután a parlament elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályokat.

Völner Pál a sajtótájékoztatón felidézte: Trócsányi László miniszter 2014-ben azt ígérte, hogy az eljárási kódexek reformját a következő években megvalósítja a kormányzat. Értékelése szerint a most elfogadott jogszabályok ennek egy fontos állomását jelentik. Emlékeztetett: a polgári perrendtartás szabályozását már elfogadták, a büntetőeljárási törvényjavaslat ötpárti egyeztetése pedig hamarosan megtörténik.

Az általános közigazgatási rendtartásról szólva azt mondta: a korábbi szabályozáshoz képest már a negyedére csökkent terjedelme is jelzi, hogy egyszerűsítés történt.
Arról is szólt, hogy 2010 óta a közigazgatási szervezetrendszer is átalakult, a törvényi egyszerűsítés ehhez is alkalmazkodik.

Hangsúlyozta: közigazgatási perrendtartás eddig nem volt Magyarországon, a most elfogadott szabályozással ez is megvalósult. Hozzátette: hiányzó eleme még a mostani átalakításnak az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése, erre a témára 2018 után vissza kell térni.

Egyelőre nyolc regionális központtal működik majd a bírósági szervezetrendszeren belül a közigazgatási bíróság rendszere – mondta.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy hosszas előkészítő munka után, gyakorló jogászok, a tudomány képviselői, az igazságügyi tárca, valamint a Miniszterelnökség kodifikátorai dolgoztak össze az új jogszabályok megalkotásakor.

Az általános közigazgatási rendtartásról azt mondta: az új helyzetet teremt abból a szempontból is, hogy át kell tekinteni az ágazati szabályokat is. Ez adott esetben az állampolgárok számára a határidők rövidüléséhez vezethet vagy akár ahhoz is, hogy kevesebb teendőjük lesz egy-egy eljárás során.

Ismertette: objektív és kiszámítható határidőket határoz meg a jogszabály, valamint kevesebb kötött elemet ír elő a bizonyításban. Utóbbi az ügyintézőkre hárít nagyobb felelősséget – tette hozzá.

Arról is szólt, hogy ehhez igazították a szervezetrendszert is, példaként említve, hogy megerősödtek a járási hivatalok. Az államtitkár a jogalkotásban tett fontos lépésként értékelte a jogszabályok elfogadását.

A szabályozás célja a közérthetőség
Az új általános közigazgatási rendtartási, továbbá közigazgatási perrendtartási jogszabályokat kedden fogadta el a parlament. Előbbit 114 igen és 34 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett, az utóbbit 115 igen és 36 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

Az általános közigazgatási rendtartási szabályozás célja a közérthetőség, az áttekinthetőség az ügyfelek és az ügyintézők számára. Létrejön a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy nyolc napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban egy napon belül dönt a hatóság. A törvény hatvannapos bruttó ügyintézési határidőt határoz meg, amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani.

A több hatóság közreműködését igénylő eljárásoknál egy főhatóságot jelölnek ki.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rögzíti, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak. Ezek között vannak az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási perek, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási perek, a köztestületekkel kapcsolatos perek és egyes választási jogviták.

Bevezetik a differenciált hatáskör telepítését, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró jár el a perben, emellett a tanács is elrendelheti az ügy egyesbíró elé utalását.”

Forrás:
Átláthatóbbá vált az általános közigazgatási rendtartás; Igazságügyi Minisztérium; 2016. december 6.

Sikeres évet zárt a Széchenyi Programiroda

„A várakozásokat jóval meghaladó érdeklődés övezte a Széchenyi Programiroda (SZPI) uniós pályázati lehetőséggel kapcsolatos idei tájékoztató kampányát.
A Széchenyi2020 programok bemutatásával is foglakozó SZPI idei mérlege: 19 konferencia, 160 tájékoztató fórum és 12 ezer egyéni ügyféltalálkozó. A Miniszterelnökség alatt működő szervezet 2016-ban így összesen 18 ezer esetben adott tájékoztatás vagy tanácsot a hozzá fordulóknak.

Schultz Gábor, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője szerint: „az EU-s programok iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt, aminek a kielégítésére egy folyamatosan bővülő, jelenleg 60 irodából és 180 tanácsadóból álló, országos segítségnyújtói hálózatot működtetünk nonprofit módon.”
A társaság a helyi igények, a hazai gazdaságpolitikai célok és a brüsszeli elvárások összehangolása mellett nyújtja széles körű szolgáltatásait, amelyek az ötletadástól, a megvalósítás szakmai támogatásán át, a projektzárásban való közreműködésig szinte minden területre kiterjednek. A Programiroda szolgáltatásai bárki számára országosan és ingyenesen elérhetőek.

„Magyarország kiemelkedően jól áll a 2014-2020-as uniós pályázati felhívások meghirdetésével. A kormány törekvése, hogy a célzott és hatékony fejlesztés érdekében az összes uniós forrás a lehető leghamarabb hozzáférhető legyen. Ehhez az elváráshoz igazodik a Programiroda intenzív tájékoztató tevékenysége” – jelentette ki Schultz Gábor. ”

Forrás:
Sikeres évet zárt a Széchenyi Programiroda; Miniszterelnökség; 2016. december 9.

A helyi gazdaságfejlesztést támogató új uniós pályázatok jelentek meg

„Újabb hét, a helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítését támogató pályázati felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen csaknem 60 milliárd forint értékben – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
Az államtitkár hangsúlyozta: hamarosan majdnem a TOP teljes, hét évre rendelkezésre álló keretösszege, azaz csaknem 1220 milliárd forint fejlesztési forrás elérhető lesz a megyék és megyei jogú városok számára.

A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztést támogató felhívás keretösszege 7,4 milliárd forint. A pályázat keretében a helyi és térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt jelentő kulturális, épített vagy természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növelése érdekében.

Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése érdekében a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítését szolgáló 8,8 milliárd forintos felhívás fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése, különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben.

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését segítő felhívás 3,3 milliárd forint értékben támogatja új férőhelyek kialakítását a leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására, támogatva a célt, hogy a foglalkoztatottsági szint növeléséhez csökkenthetők legyenek a családi terhek.

A városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések támogatására 5,1 milliárd forint áll rendelkezésre, a megyei jogú városok belterületi környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása érdekében.

Ezekre a felhívásokra önállóan és konzorciumvezetőként kizárólag a megyei jogú városok önkormányzatai pályázhatnak – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A megyék, illetve a megyei jogú városok beruházásait támogató, a gazdaságfejlesztést és a munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló két közlekedésfejlesztési felhívás összesen 24,4 milliárd forint értékben segíti a jellemzően alacsonyabb rendű, országos közutak felújítását és fejlesztését. A pályázat célja, hogy a kisebb települések munkavállalói könnyebben elérhessék munkahelyüket, illetve a megyei jogú városok gazdasági területei jól megközelíthetők legyenek a vállalkozások és a munkavállalók számára. A támogatott beruházásoknak közvetetten a kis- és középvállalkozások működéséhez is szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztését kell segíteniük.

Mindezt kiegészíti a fenntartható városi közlekedésfejlesztés érdekében 9,9 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett felhívás, amely a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, ezáltal az élhető városi környezet kialakulásához járul hozzá a megyei jogú városokban – ismertette Rákossy Balázs.”

Forrás:
A helyi gazdaságfejlesztést támogató új uniós pályázatok jelentek meg; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. december 9.
Lásd még:
Megjelent a „Gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés” című (TOP-6.1.5-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. december 8.
megjelent a „Gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés” című (TOP-1.3.1-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. december 8.
Megjelent a „Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése” című (TOP-6.2.1-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. december 8.
Megjelent a „Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című (TOP-6.6.2-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. december 8.
Megjelent a „Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés” című (TOP-6.1.4-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. december 8.
Megjelent a „Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” című (TOP-6.3.3-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. december 8.
megjelent a „Fenntartható városi közlekedésfejlesztés” című (TOP-6.4.1-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. december 8.

Az újragondolt balatoni fejlesztési tervek 367 milliárd forintról szólnak

„Dányi Gábor, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a változás nem érdemi és nem koncepcionális, a tervezet a BFT korábbi stratégiáját veszi alapul.
Mint kifejtette, az uniós programokat illetően érdemi változás nincs, a turizmus területén a várkastély-programot alakították át kicsit. Nőtt a déli vasút forrásigénye, ahol már konkrét összegekkel számolhattak. Csökken a szociális üdültetésre szánt keret, mert abból kikerül a zánkai program jelentős része. A vízminőség védelmét szolgáló projekt az uniós támogatottságú fejlesztések közül a hazaiba kerül át.

A július elején visszavont kormány-előterjesztésben 24 milliárd forint Balatonra szánt hazai fejlesztési forrás szerepelt, három évre elosztva. Ennek a jövő évre tervezett része épült be a jövő évi költségvetésbe. Hazai forrásból további, mintegy 80 milliárd forintnyi összeget szánnak balatoni fejlesztésekre az új kormányhatározat-tervezetben. Még zajlik az egyeztetés arról, miként építsék ezt be a következő évek költségvetéseibe – mondta a helyettes államtitkár.
Wildner Domonkos, a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület titkára elmondta, a 2016 tavaszától megszületett, turizmust érintő kormányhatározatoknak köszönhetően kialakult egy egységes, átlátható rendszer, az állami turisztikai feladatok egy kézbe kerültek.

A balatoni fejlesztési programról szólva hangsúlyozta: a kormányhatározatot a kormány visszavonta, viszont a pénzt nem vette el, azt a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kezébe adta, hogy vizsgálja felül, a tervezett célok beilleszthetőek-e az egységes turisztikai stratégiába.

Az MTÜ koordinációjával és a szakmai szervezetek bevonásával tekintették és vizsgálták át a balatoni turisztikai koncepciókat. A korábbi balatoni fejlesztési kormányhatározatban szereplő konstrukciók közül van ami változatlan maradt, van amely címe, keretösszege, vagy tartalma módosult, és számos új fejlesztési konstrukcióval bővült a csomag. A felülvizsgált program teljes támogatási igénye 367 milliárd forint, ebből 264 milliárd forint uniós és 103 milliárd forint hazai forrás – tette hozzá.

Bóka István, a BFT elnöke emlékeztetett arra, hogy a Balaton-program egy részét még a visszavonás előtt elindították. Hangsúlyozta, a korábbi kormányhatározat visszavonásával formálisan a Balaton koncepcióját és stratégiáját is visszavonták, ezért fontos, hogy az új, elfogadásra kerülő változat minden téren pontosan fogalmazzon…”

Forrás:
Az újragondolt balatoni fejlesztési tervek 367 milliárd forintról szólnak; Magyar Hírlap/MTI; 2016. december 9.
Lásd még: Lesz pénz új hajókra és második kompra: 367 milliárd a Balatoné; Fónai Imre; sonline.hu; 2016. december 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Új adatközpont alapkövét tették le Gödön

„Az egységes kormányzati adatkezelés megvalósítását szolgáló központ építése kezdődött Gödön, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. nemzetközi biztonsági minősítéssel rendelkező adatközpontjának alapkövét pénteken tették le, a beruházás 2017 harmadik negyedévében készül el.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, Pest megye 5. számú választókerületének országgyűlési képviselője a több mint 10 milliárd forintból megvalósuló beruházás versenyképességi jelentőségére hívta fel a figyelmet, mivel a fejlesztés hozzájárulhat a modern közigazgatáshoz, a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz.

Az államtitkár az adatok összeköthetősége iránti igényre is rámutatott, amelynek segítségével statisztikai következtetéseket lehet levonni. Elmondta, láthatóvá válik például, hogy hol, mennyi építési engedélyt adnak be, és ebből milyen következtetéseket érdemes levonni a következő évre. Ezáltal javulhat az ország, a gazdaság reakcióképessége, hosszú távon pedig a versenyképessége – tette hozzá.

Tuzson Bence emlékeztetett, hogy Magyarország egyik legnagyobb közigazgatási átalakítása, a különböző területek összekapcsolása zajlik, hogy az adatok egy helyen legyenek hozzáférhetők, és megvalósuljon az egyablakos ügyintézés.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára ismertette, hogy a gödi adatközpontban elsősorban állami adatvagyont helyeznek el, a központ a kormányzati, valamint az állami tulajdonú vállalatok legmagasabb szintű adatkezelési igényeit szolgálja ki. Az államtitkár szerint a beruházás további lendületet adhat az informatikai fejlesztéseknek, valamint hozzájárul a digitális ökoszisztéma fejlődéséhez, egyben az állampolgárok jobb életminőségéhez is.

Krénusz Kornél, az MVM-csoport távközlési tagvállalatának, az MVM NET Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarország és a régió legmodernebb és legbiztonságosabb adatközpontjának építése kezdődött el. Kiemelte, hogy a létesítmény – Magyarországon egyedülállóan – megfelel a független Uptime Institute legmagasabb biztonsági szabványainak. Hozzátette: az adatközpont a MAVIR Zrt. egyik alállomásának közvetlen szomszédságában épül, ezzel lehetővé téve a biztonságos energiaellátást. A vezérigazgató jelezte azt is, hogy az vállalat az állami infrastruktúra adatkezelési igényeinek kiszolgálása mellett piaci megrendelésekre is számít.”

Forrás:
Új adatközpont alapkövét tették le Gödön; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. december 10.

Önkormányzati nyílt adatok: egyenként kereshető London 700 ezer fája

„A londoni önkormányzat látványos térképpel jár a város fái iránt érdeklődők kedvében.

A város térképére apró színes pöttyökkel felvitték London belvárosának fáit, és mindegyik pötty kattintható, ott van, hogy milyen fajtájú, és melyik hatóságnak a dolga ápolni.

A metropoliszban összesen 8 millió fa él, közülük 700 ezer szerepel a térképen. ”

Forrás:
Egyenként kereshető London 700 ezer fája; Magyari Péter; 444.hu; 2016. december 11.
Szerkesztői megjegyzés: A térképi megjelenítés alapjául szolgáló adatok a London Datastore-ból érhetőek el, az az egész Londont összefogó Greater London Authority nyilvános, szabadon hozzáférhető, nagyon gazdag adatportálja. A 2014/15-ös állapotokat tartalmazza, a helyi (kerületi) önkormányzati tanácsok által gondozott fákról (Local Authority Maintained Trees). A leírás érdekes részleteket közöl az adattisztítás és -feldolgozás tapasztalataihoz.

Nyílt adatok 2016

„A W3C/Word Wide Web Consortium magyar irodájának szerepét is ellátó SZTAKI munkatársa által készített rövid, informatív videó azt mutatja be, hogy miért hasznosak a nyílt adatok és hol tartunk Magyarországon 2016-ban. Szubjektív, társadalmi célú reklámfilm.”

Forrás:
Nyílt adatok 2016; Micsik András; YouTube; 2016. december 6.

Informatikai fejlesztés segítségével mérik és elemzik a parlament munkáját Szlovéniában

„Fiatal szlovén informatikusok olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amely méri és elemzi a parlament munkáját – közölte a helyi sajtó. A „parlaméter” lehetővé teszi az újságírók és a széles közvélemény számára, hogy egyszerűbben követhessék és elemezhessék a parlamenti képviselők felszólalásait, szavazásait és más aktivitásait. A nonprofit szervezet kutatói két évig dolgoztak az applikáción, amelynek kifejlesztésére a Google nyílt pályázatán 300 ezer euró támogatást is elnyertek. A fiatal tervezők abban bíznak, hogy a programot mindenki használja majd, aki érdeklődik a politika iránt, ugyanakkor más informatikusoknak is érdekes lesz, akik tovább fejleszthetik a rendszert és új ötletekkel állhatnak elő.

Az alkalmazással (parlameter.si) egyszerűen lehet követni, mely honatya hogy szavazott, továbbá csoportosítani lehet őket azon szavak alapján, amelyeket a legtöbbször használnak, valamint azon témák szerint, amelyben legtöbbet felszólalnak. Az is hatékonyan ellenőrizhető, mely törvényekre szavaztak a képviselők és milyen gyakran vesznek részt az üléseken. A program továbbá lehetővé teszi, hogy a képviselőket ne csak pártjuk szerint, hanem érdeklődési körük alapján is lehessen csoportosítani.

A 90 fős parlament minden tagja rendelkezik majd saját profillal, amely tanulmányozható. A szoftverrel elemezni és csoportosítani lehet a különböző döntéseket, jegyzőkönyveket és hivatalos iratokat, valamint a képviselők felszólalásait is. Az új alkalmazás végül is azokat a dokumentumokat gyűjti össze, amelyek eddig is elérhetők voltak a parlament honlapján, de rendszertelenül, ezért nehéz volt őket elemezni. A fejlesztők azt remélik, hogy az applikáció más civil szervezetek érdeklődését is felkelti, és idővel az állampolgárok számára elérhető lesz minden olyan adatbázis, amellyel az állam rendelkezik, és amely nyilvános, fontos a közvélemény számára.”

Forrás:
Mobilszoftver méri és elemzi a parlament munkáját Szlovéniában; SG.hu/MTI; 2016. december 8.
Lásd még: Slovenia voting analysis tool shared as open source; Gijs Hillenius; Joinup; 2016. december 9.

Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel

„A BME Smart City Budapest kurzus hallgatói november végén mutatták be kreatív grafikai megoldásokon keresztül a Józsefváros hat közterén végzett terepmunka és a Belügyminisztériumtól származó bűnözési adatok elemzésének eredményét. A Lechner Tudásközpont szakmai támogatásával valósul meg a „Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel” projekt, melynek keretében a kurzus eredményeinek felhasználásával az év végéig egy tudományos munka, 2017. december 31-ig pedig egy webes térinformatikai alkalmazás készül a Belügyminisztérium számára. A fejlesztés a rendelkezésre álló bűnözési és gazdasági-társadalmi adatok komplex elemzésével támogatja a rendőri szervek munkáját.

A Lechner Tudásközpont olyan térinformatikai alkalmazást fejleszt, amelynek célja a rendőri szervek, illetve a bűnügyi elemzéseket végző szervezetek elemző munkájának támogatása. Az alkalmazás együtt elemzi a Belügyminisztériumtól származó ismertté vált bűncselekmények adatait és a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) gazdasági-társadalmi adatait. Az eredményeket kiegészítő interaktív térképek az adatokat és azok összefüggéseit szemléltetik, így a szigetszerű elemzések helyett egy komplex vizsgálatokat lehetővé tevő rendszer készül. Az alkalmazás három ütemben megvalósuló fejlesztése 2017. december 31-én ér véget.

Év végén készül el egy, a témához kapcsolódó tudományos munka, melyben a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani, Térségi tervezési és Smart City osztályának szakértői a különböző térbeli adatokat vizsgálják, így például a különböző bűncselekmény típusok megoszlását az ország megyéi között, a bűnelkövetések számának alakulását az ország településein, vagy épp a térfigyelő kamerák hatását a bűnelkövetésre, a VIII. kerület példáján.

Az eredményekről készülő, több fejezetből álló tudományos mű egyik fejezete Józsefváros utcaszintű, a valós építészeti környezet és egyéb építészeti elemek figyelembe vételével készült vizsgálatát ismerteti. A pilot terület elemzéséhez szükséges adatgyűjtést és terepfelmérést a BME Urbanisztika Tanszék Smart City Budapest néven indult angol nyelvű kurzusának hallgatói végezték. A Lechner Tudásközpont okos város szakértőinek vezetésével a tárgy keretében a hallgatók 6 józsefvárosi köztér (Golgota tér, Kálvária tér, Mátyás tér, Mikszáth tér, Rákóczi tér és Teleki tér) olyan jellemzőit vizsgálták, melyeknek hatása lehet a bűnelkövetésre. A hallgatók az összegyűjtött adatokat a Belügyminisztérium adatai alapján készült különböző térképekkel vetették össze, a megfigyelések eredményeit ábrázolva. A kurzus célja nem a bűnelkövetés általános ok-okozati összefüggéseinek definiálása, hanem a kutatás során keletkező megállapítások grafikus szemléltetése. Az adatgyűjtést 2-4 fős csoportokban, összesen kb. 25 fő – főként Spanyolországból, Franciaországból és Iránból érkező – külföldi hallgató végezte. A hallgatók november 25-én, a Lechner Tudásközpontban mutatták be a kurzus eredményeit, olyan grafikai ábrázolási lehetőségeket kerestek, amivel egyszerre lehet térbeli/időbeli attribútumokat és bűnelkövetési statisztikákat ábrázolni.

A „Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel” projekt eredményeként létrejövő térinformatikai alkalmazás és tudományos anyag a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával valósul meg.”

Forrás:
Bűnmegelőzés térinformatikai eszközökkel; Lechner Tudásközpont; 2016. december 7.

Szakmai egyeztetésre bocsátották az NMHH fejlesztés alatt álló térinformatikai hírközlési nyilvántartását

„A hírközlő hálózatok fejlesztés alatt álló, új, térinformatikai alapú országos nyilvántartó rendszere, a Hír-Közmű létrehozása, hatékony működése érdekében tartott szakmai tájékoztatót december 6-án az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A rendezvényen a meghívott mintegy 70 szakember megismerhette a projekt eddig elért eredményeit és közeljövőt érintő terveit. A Hír-Közmű projekt január 10-én részletes belső szakmai konzultációval folytatódik.

„Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság elé állhatunk a Hír-Közmű eredményeivel – mondta a rendezvényt megnyitó Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató. – A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára rendkívül fontos ez a projekt. Reményeink szerint hiánypótló jelleggel meg tudjuk alkotni azt az iparági egységesítést, amelynek köszönhetően sikerrel lesz használható az új hírközlési objektummodell.”

Az NMHH képviselői a rendezvényen hangsúlyozták: a Hír-Közmű kialakítása során feltétlenül számítanak a szakma észrevételeire, tudására. A tájékoztatón a résztvevők megismerték az egységes hírközlési objektum adatmodell, téradatbázis tervezetének részleteit és annak gyakorlati alkalmazását. Az egységesítés indokait a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) téradatbázisának segítségével mutatták be.

A tájékoztató résztvevői rávilágítottak: az új rendszerrel végre megteremthető az országos hírközlési adatvagyon egységes alapja, és kiváltható a 3/1979. ÉVM rendelet mára idejétmúlt eszköztára, amely máig a jelkulcsrendszer alapját jelenti.

A szakmai esemény végén a Magyar Mérnöki Kamara részéről a Hírközlési és Informatikai Tagozat elnöke, Rácz József üdvözölte a hatóság fejlesztés érdekében tett lépéseit.

A Hír-Közmű projekt – a piaci szereplők érintett szakértőinek részvételével – január 10-én részletes belső szakmai konzultációval folytatódik.

A Hír-Közmű előkészületeként november óta online is kezdeményezhetők előzetes vagy utólagos építésügyi bejelentési eljárások, amelyekhez csatolva beküldhetők az elektronikus hírközlési építmények tervei az NMHH-hoz. A többéves munka célja, hogy a hírközlési infrastruktúra pontosabb ismeretével a hatóság eredményesen támogathassa a hírközlési és médiapiac fejlődését, és a teljesebb piaci információk alapján hatékonyabb szabályozási és versenyélénkítési döntéseket hozhasson.”

Forrás:
Szakmai egyeztetésre bocsátották az NMHH fejlesztés alatt álló térinformatikai hírközlési nyilvántartását; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. december 9.

Informatika, távközlés, technika

Spanyolországban telefonos alkalmazással is lehet gyóntatópapot keresni

„Telefonos alkalmazás mutatja meg a híveknek a hozzájuk legközelebbi, épp ráérő gyóntatópapot Spanyolországban. Az applikáció egy katolikus pap ötletéből származik és december 8-tól, a szeplőtelen fogantatás ünnepének napjától érhető el.

Az alkalmazás helymeghatározáson alapul, megmutatja a gyónni vágyóhoz földrajzilag legközelebb található pap elérhetőségét, ami nemcsak a templom lehet, hanem nyilvános közterület is, például egy park vagy egy tér.

Ebben az esetben a feloldozást kereső egy fényképet is kap a telefonjára gyóntatópapról, hogy felismerje a többi ember között. Emellett tájékoztatásul megkapja a pap nevét, születésének és felszentelésének dátumát. Az alkalmazás megtervezi a gyóntatóhoz vezető legrövidebb útvonalat is.

A Confesar GO nevű applikációval jelenleg mintegy száz pap és néhány püspök, például José Ignacio Munilla, San Sebastian püspöke is elérhető.

„Az ötletgazda Ricardo Latorre atya szerint a lényeg, hogy a papok mindig “kéznél legyenek”, amikor bárki szükségét érzi a gyónásnak.”

Abban is bízik, hogy az alkalmazás révén közvetlenebb lehet a kapcsolatuk a hívekkel, azokkal is, akik nem járnak rendszeresen templomba, és a fiatalok érdeklődését is felkelthetik.”

Forrás:
Katolikus bűnbánat-applikáció a mobilokon; Librarius/MTI; 2016. december 10.
Lásd még: Confesor GO; Google Play és Confesor GO; iTunes
webhely és YouTube

Magyarország az európai önvezető jármű technológia élvonalába kerülhet

„Magyarország jó irányba halad, hogy az európai autonóm jármű technológia (önvezető járművek fejlesztése) területén az élvonalba kerüljön – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára Hollandiából csütörtökön telefonon az MTI-nek.

Az államtitkár Mark Frequin, a holland Infrastrukturális és Környezetügyi Minisztérium közlekedésügyért felelős államtitkárával tárgyalt az okos közlekedés és a vezető nélküli járművek fejlesztéséről. Elmondta: Hollandia élen jár az autonóm járművezetésben, az ország 2016 első félévi soros EU tanácsi elnöksége idején Melanie Schulz infrastrukturális és környezetügyi miniszter írta alá az Amszterdami Nyilatkozatot európai partnereivel közösen, amivel fontos előrelépést tettek a vezető nélküli autók használata terén.

A mostani találkozó célja az autonóm járművek hollandiai szabályozási rendszerének megismerése volt, a szakmai kapcsolatok bővítésével együtt – mondta el Lepsényi István. Hollandia az egyedüli ország, ahol engedélyezett az autonóm járműveknek minden közút használata.

A tárgyalások során bebizonyosodott, hogy Magyarország több területen együtt tud működni Hollandiával. Magyarország is szeretne az autonóm vezetés élvonalába tartozni, ezért épül meg Zalaegerszegen a tesztpálya. A holland utcai kísérletekkel szerzett tapasztalatok és a magyar próbapálya feltételei jól kiegészítik egymást – jelezte. A hollandiai szabályozás megismerése pedig a magyar szabályozás kidolgozását segítheti.

Az első jogszabály néhány hónapon belül megjelenhet Magyarországon is, ez olyan alapvető dolgokat enged majd meg, hogy a jármű átvegye az irányítást a vezetőtől időnként, de a vezetőnek végig ott kell ülnie a járműben – ismertette. A tervek szerint jövőre elfogadandó holland szabályozás engedi, hogy olyan járművek közlekedjenek, amelyben nincs vezető, ez azonban számos jogi problémát felvet – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy tárgyal majd az Eindhoveni Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara önvezető technológiai kutatások központjának vezetőjével az ottani kutatásokról. Magyarország pedig azzal tör az élre az egyetemi területen, hogy jövő év szeptemberétől indul az angol nyelvű autonóm járművezetéssel kapcsolatos mérnökképzés, ami a hollandok számára jelent újdonságot – mondta Lepsényi István.”

Forrás:
Magyarország az európai önvezető jármű technológia élvonalába kerülhet; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. december 8.

160 km-es optikai gerinchálózatot építenek Fehérgyarmat térségében

„A Digitális Magyarország program részeként egymilliárd forint értékű informatikai-távközlési beruházás valósul meg Fehérgyarmat környékén, ahol optikai kábel gerinchálózatot építenek ki – közölte a fejlesztés nyertes pályázója, a SzamosNet Kft. ügyvezetője. Fenyvesi Tibor elmondta, hogy a beruházást a Széchenyi 2020 finanszírozási program 855,96 millió forintos támogatásával valósítják meg. A fejlesztés a szatmári kistérség 41 települését érinti. A településeken 2018. végéig 160 kilométer hosszú optikai kábel gerinchálózatot építenek ki. Az európai uniós támogatású projekt alapkövét december 9-én helyezték el Fehérgyarmaton, ahol egy irodát is nyit majd a cég.

Az érintett 41 városban és községben csaknem tízezer háztartás számára teszik elérhetővé a szupergyors internetet, amelyhez digitális televíziós és telefonszolgáltatási lehetőség is társul. A kisari központtal működő cég ügyvezető megjegyezte, hogy több olyan szatmári kistelepülésen is el lehet majd érni a széles sávú internet-szolgáltatást, ahol jelenleg egyetlen szolgáltató vállalkozás sem biztosítja azt.

A Digitális Magyarország program 2015-ben indult és 2018 végéig pályázati támogatással az ország egymillió háztartásában teremtik meg a szupergyors, legalább 30 megabit/másodperc sebességű internet szolgáltatás elérését. A nyilvános cégadatbázis szerint a cég 2015-ben csaknem 300 millió forint árbevételt ért el, a megelőző évi 180 milliót követően. Adózott nyeresége 861 ezer forintról 166 millióra nőtt.”

Forrás:
160 km-es optikai gerinchálózatot építenek Fehérgyarmat térségében; SG.hu/MTI; 2016. december 10.

Új pályázatok nyílnak IKT vállalkozások számára

„A várakozásoknak megfelelően jövő év első negyedévében az IKT vállalkozások számára közvetlenül három új kombinált (támogatás és hitel) pályázati lehetőség nyílik meg. Szolgáltatásaik és termékeik igénybevételét a nem IKT cégek számára nyíló szintén kombinált pályázati program segíti a jövőben. A várva várt pályázatok vissza nem térő lehetőséggel kecsegtetnek a hazai IKT szektor szereplői számára, saját vállalkozásuk és termékeik fejlesztésére, külpiaci tevékenységük ösztönzésére, valamint K+F projektjeik finanszírozására.

A kiírások 2017. I negyedéveben válnak pályázhatóvá, azonban a projektek tervezése és előkészítése minden érintett számára kiemelt prioritás.

A kiírások több célterületet és üzletfejlesztési lehetőséget támogatnak (röviden összefoglaltuk alább, de bővebben is olvashatunk róluk a Fejlesztési és EU Források munkacsoport oldalán):

  • A GINOP-3.1.2-8.2.4-16 infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása kombinált hitel (10,1 Mrd Ft: 5,6 VT + 4,5 VNT) 1%-os hitelkamattal, 40%-os vissza nem térítendő támogatás révén kíván néhány száz KKV-t támogatni.
  • A GINOP-3.2.4-8.2.4-16 Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása kombinált hitel (4,5 Mrd Ft: 2,5 VT + 2 VNT), 35%-os vissza nem térítendő támogatás mellett, 1%-os hitelkamattal kívánja támogatni az internetalapú szolgáltatásokra, intelligens kliensek és eszközök használatára épülő üzleti cloud computing megoldások hazai piaci fejlesztését.
  • A GINOP-2.1.2-8.1.4-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hitel (105 Mrd Ft: 35 VT + 70 VNT), 50%-os támogatási intenzitás mellett, kísérleti fejlesztések támogatásával kívánja helyzetbe hozni a sikeresen pályázó KKV-at. A nyertes projektekben az intelligens specializáció elveinek megfelelő termékfejlesztés, a technológiaátadásra, a társadalmi és öko-innovációra irányuló beruházások megvalósítására nyílik lehetőség.
  • A konvergencia régiókban működő, nem IKT vállalkozások számára a GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhő-alapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása kombinált hitel (39,4 Mrd Ft: 21, 9 VT + 17,5 VNT)) nyújt vissza nem térő lehetőséget. A pályázat célja, hogy 1%-os hitelkamat mellett támogassa a hazai KKV-k felszereltségének fejlesztését, technológiai hátterük és üzleti folyamataik digitalizációját.

A konkrét pályázati kiírások ütemezetten kerülnek meghirdetésre decembertől. A lehetőségekről és annak részleteiről naprakészen itt olvashatunk bővebben: Nyitott pályázatok

Forrás:
Új pályázatok nyílnak IKT vállalkozások számára; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2016. december 7.
Lásd még: GINOP-3.1.2-8.2.4-16 Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása; Széchenyi 2020; 2016. december 7.
GINOP-3.2.4- 8.2.4-16 Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása; Széchenyi 2020; 2016. december 7.
GINOP-2.1.2-8.1.4-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében; Széchenyi 2020; 2016. december 7.
GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása; Széchenyi 2020; 2016. december 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elindult a Digitális Jövő Települési Hálózat (DJTH) kezdeményezés

„Budaörs város (28.400 lakos) és Alsómocsolád község (276 lakos) polgármesterei december 7.-én együttműködési megállapodást írtak alá a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének székházában, mellyel elindították a Digitális Jövő Települési Hálózat (DJTH) kiépítését. A településvezetőket az a meggyőződés vezette, hogy az új technológiák befogadási képessége része a települési társadalmi közfelelősség vállalásnak, s ennek a városok és községek csak közösen fellépve, munkamegosztásban és együttműködve képesek megfelelni.
Mindkét település a maga kategóriájában a jövő elébe menő innovatív közösségek körébe tartozik. Úgy látják, hogy a digitális transzformáció kihívásának „kicsik” és „nagyok” csak együtt képesek megfelelni. Szervezeti, technikai, gazdasági (piaci!) és tudáshálózattá szerveződve jelentős mértékben tudják növelni a fejlesztések hatékonyságát, (méret)gazdaságosságát és fenntarthatóságát, a megoldások elterjesztésének sebességét, csökkenteni az innovációk kockázatát.

Az okos településeknek – legyen az nagyváros, közepes város és környéke, falvak kistérségeikkel – egyfajta transzformációs intelligenciára, innovációs ökoszisztémára van szükségük, aminek megteremtése elszigetelten nem lehetséges még a nagyok számára sem. Az új technológiák társadalmi befogadása, beillesztése a közszolgáltatásokba, a felhasználók életrendjébe egyre összetettebb feladat. A társadalom, kisközösségek, a felhasználók elkerülhetetlen bevonása az új technológiák és szolgáltatások fejlesztésébe arra alkalmas, újfajta részvételi intézményeket és rendszereket feltételez (fejlesztő közösségek!).

A digitális transzformáció másutt is, de Magyarországon különösen és sajátos módon a helyi közszféra, közigazgatás, önkormányzati rendszer jellegének jelentős átalakulásával párosul, amire csak igen kevés önkormányzat, helyi közösség van felkészülve. Ez még bonyolultabbá teszi a digitális jövő (be)fogadásának helyzetét. Ugyanakkor, jelentős, de nem jó hatásfokkal működő innovációs potenciál – jó gyakorlatok sokasága – is van településeinken a helyi közigazgatás egészére nézve kihasználatlanul.

Két évtizeddel ezelőtt a civilek és az önkormányzatok összefogva már végrehajtottak egy hasonló ugrást a digitális szakadék áthidalásában és esélyegyenlőség megteremtésében. Ez volt a világszínvonalra emelkedett hazai teleház mozgalom és a belőle sarjadt közösségi hozzáférési hálózati rendszer kiépülése. Most egy hasonló – a közösségi informatika már elért eredményeit is felhasználó – nagyléptékű innovatív közösségi kezdeményezésre, „a digitális jövő innovatív helyi műhelyei hálózatának” létrehozására van szükség.

A DJTH hálózati együttműködésbe hívja azokat az önkormányzatokat, szervezeteket, vállalkozásokat, fejlesztőket, akik, ill. amelyek deklarálják társadalmi felelősségüket a digitális jövő települési fogadásáért, e területen szélesebb körben terjeszthető gyakorlattal rendelkeznek, nyilvánosan – stratégiákkal, programokkal, szolgáltatásokkal – elkötelezik magukat valós problémákat megoldó, igényeket kielégítő fejlesztési akciók mellett, s készek tapasztalataikat megosztani…További érdeklődés és kapcsolat: info@telekucko.hu.”

Forrás:
Felelősség a települések digitális jövőjéért; Gáspár Mátyás; Prím hírek; 2016. december 9.

Jó gyakorlatok Európa városaiban „URBACT INFÓ NAP”

„A Miniszterelnökség és az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja 2016. december 16-án tartja meg a Jó gyakorlatok Európa városaiban „URBACT INFÓ NAP” című rendezvényt, melynek célja a „Jó gyakorlat transzfer” pályázati felhívás ismertetése, a 2014-2020 időszak új hazai partnervárosainak bemutatkozása, valamint a városhálózatok hasznos tapasztalatainak átadása.

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, a „Regisztráció” gombra kattintva jelentkezzen! A regisztráció nyitva áll, amíg szabad helyek rendelkezésre állnak.

Szeretettel várjuk rendezvényünkön!

Helyszín: KÉK | KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT
1111 Budapest, Bartók Béla út 10-12.

PROGRAM

10h-10h30
Regisztráció

10h30-10h45
Köszöntő
Miniszterelnökség

10h45-11h20
Jó gyakorlat transzfer pályázati felhívás bemutatása
Majorné Vén Mariann
Nemzeti URBACT Pont

Kérdések, válaszok

11h30-12h10
2014-2020
Új URBACT városhálózatok – villámbemutató
URBACT partnervárosok

12h10-12h25

Kávészünet

12h25-13h40
Hasznosítható tapasztalatok Európa városaitól
Smart Impact – Okos város technológia nélkül
Völgyiné Nadabán Márta, helyi projekt koordinátor, Miskolc MJV Önkormányzata

Change!- közszolgálat közösen
Szigeti-Böröcz Ferenc, URBACT szakértő, HBHE

TechTown – Digitális készségek és munkahelyek
Bartók Dávid, projekt koordinátor, Nyíregyháza MJV Önkormányzata

13h40-14h05
Okos város fejlesztési stratégiák Magyarországon
Szemerey Samu, okos város szakértő, Lechner Tudásközpont ”

Forrás:
Jó gyakorlatok Európa városaiban „URBACT INFÓ NAP”; URBACT; 2016. november 29.

Sokkal több helyen lehet majd bankkártyával fizetni

„Sokkal több helyen lehet majd bankkártyával fizetni a jövőben – nyilatkozta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-nek.
Hozzátette, a fogyasztók lesznek a nyertesei a kormány modern elektronikus fizetési módok elterjedését célzó új programjának.

A kormány azért döntött úgy, hogy támogatja a bankkártya-elfogadóhelyek bővítését, mert a készpénzforgalommal járó adminisztráció és logisztika megszervezése és lebonyolítása jelentős nemzetgazdasági szintű költségekkel jár, valamint nemzetközi példák alapján a készpénz iránti kereslet mérséklésének egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja az elektronikus fizetési infrastruktúrához való hozzáférés kiszélesítése – fejtette ki.

Ennek feltétele, hogy a terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók is csökkentsék a kiskereskedőket sújtó díjterhelést, ezzel is vonzóbbá téve számukra a modern fizetési infrastruktúra használatát – jegyezte meg.

A kormányzati támogatás összege 80 ezer forint terminálonként, amit a kártyaolvasók (POS) beszerzésére lehet fordítani – ismertette. A támogatott POS-terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók az elektronikus fizetési forgalom maximum 1 százalékát számolhatják fel díjként, ez jóval alacsonyabb a jelenlegi jutalékszinteknél – mutatott rá.

A kormány már átcsoportosított 2,4 milliárd forintot a támogatás fedezetére, a tárca várakozása szerint a programnak köszönhetően több tízezer új terminál létesülhet olyan, jellemezően kisebb üzletekben, szolgáltatóknál, ahol eddig nem volt lehetőség bankkártyával fizetni – ismertette Hornung Ágnes.

Hornung Ágnes kitért arra, a gazdaságpolitika kiemelt célja a modern megoldások terjedésének ösztönzésén keresztül a hazai vállalkozások versenyképességének növelése, valamint minden gazdasági szereplő számára az átlátható és biztonságos pénzügyi környezet megteremtése.”

Forrás:
Sokkal több helyen lehet majd bankkártyával fizetni; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. december 8.

Szakirodalom

A magyarországi távközlés fejlődésének történeti térpályái

„A könyv a 20. század utolsó évtizedeiben az informatikával integrálódott távközlési ágazat magyarországi fejlődésének területi folyamataival, e folyamatok társadalomföldrajzi jellemzőivel és területi hatásaival foglalkozik. Azon túl, hogy sokrétűen tekinti át a tématerület kutatásának nemzetközi és hazai tudományos előzményeit, részletekbe menően tárgyalja a távközlési ágazat főbb technikai, technológiai, társadalmi-gazdasági és tértudományi kérdéseit, megkísérelve azok jelentős részének megválaszolását.

Olyan kérdésekre is választ kapunk a könyvből, mint pl. hogyan történik az információ áramlása a térben, mi jellemzi a távközlési innovációk térbeli terjedését, milyen kölcsönkapcsolat működik a távközlés és a közlekedés között stb. Külön fejezetben olvashatunk a telekommunikációnak a városfejlődésben betöltött szerepéről, valamint a távközlés fejlesztés dinamizmusa és a regionális fejlődés közötti főbb összefüggésekről. A kötet gerince a magyarországi távközlés meghatározó történelmi fejlődési korszakainak és a folyamat földrajzi sajátosságainak bemutatása és kritikai értékelése. E folyamatban kitüntetett szerepe volt Budapestnek, amely az elmúlt közel másfél évszázadban döntő hatással volt a fővárosi agglomeráció távközlési térszerkezetének alakulására.
Izgalmas része a műnek a mobiltelefonok magyarországi terjedésének, a mobiltelefon-ellátottság hazai térszerkezeti sajátosságainak bemutatása három, egymástól lényegesen eltérő településtípus (agglomerációs kisvárosok, alföldi középfalvak, dél-dunántúli aprófalvak) példáján. Végül nem hiányozhat e tartalomgazdag könyvből a hazai mobilkommunikációhoz kötődő szolgáltatások néhány területi-települési sajátosságának bemutatása, amelyet a szerző a budapesti agglomeráció településeinek példáján keresztül tár az olvasó elé.”

Forrás:
A magyarországi távközlés fejlődésének történeti térpályái; Tiner Tibor; Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet; 183 p., ISBN 978-963-9545-45-8, ISSN 0139-2875 2000 Ft; (Elmélet – módszer – gyakorlat; 70.); 2014
Tartalomjegyzék (pdf)

A nagy Uber-átverés

„A Financial Times hasábjain Izabella Kaminska a mesebeli király új ruhájához hasonlítja az Uber működését a nyilvánosságra került gazdasági adatok alapján. (Vagyis amikor mindenki látja, hogy a király meztelen, de mégse mer szólni a szélhámos takácslegények trükkjének leleplezése érdekében, hátha éppen őt nézik butának emiatt – szerk.) Úgy tűnik, nem csak az Uber innovációjának értéke kérdőjeleződik meg, hanem az egész üzleti modellje is.

Az Uber vonakodva és hiányosan nyilvánosságra hozott üzleti adatai nem felelnek meg az általánosan elfogadott amerikai számviteli szabályoknak (GAAP, SEC), de még így is kiderül: 2012 óta vastagon veszteséges a cég, amit csak a tulajdonosok pénzügyi támogatása tud ellensúlyozni. Az Uber utasai csak a valós költségek 41%-át fizetik meg, ami szinte álruhás karitatív tevékenységet feltételez az Uber tulajdonosai részéről. Ami persze messze nem reális feltételezés.

A tulajdonosi támogatás jól ismert eljárás a Szilikon-völgy monopolhelyzetre törő vállalkozásai között. Amit eufemisztikusan „eko-szisztémának” neveznek, az valójában keresztfinanszírozási rendszer (ami messze ellentmond a valóban szabad piaci elveknek – szerk.). A veszteség az veszteség, amit csak akkor vállal egy cég, ha hosszabb távú céljai vannak az árpolitikával – leginkább olyan monopolhelyzet kialakítása, aminek elérésével immár természetes lesz a profitabilitás.

A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy az Uber esetében milyen erősen keverednek a politikai és üzleti motivációk. A választásra készülő politikusok (a példák amerikaiak – szerk.) szívesen karolják fel az „olcsó taxizás” ügyét, a „közösségi gazdaság” (’sharing economy’) jelszavával. Ehhez hozzájárulnak az olyan előre megírt emailek özöne, amelyekkel az Uber promotálói valóságos túlterheléses támadást tudnak intézni a döntéshozók postafiókjai ellen. A mechanizmus egyszerű, elvégre ki ne szeretne olcsóbb szolgáltatást, akár háztartási kiadásokról, akár a közlekedésről van szó. A kérdést azonban nem úgy teszik fel a választóknak, hogy akarnak-e olyan áron olcsóbb szolgáltatást, ami a munkavállalói jogok teljes semmibevétele árán spórol.

Ha az Uber üzleti modellje tulajdonosi támogatás nélkül is eredményes lenne, akkor hamar felnőnének olyan helyi, valóban közösségi gazdasági modellen nyugvó megoldások, amelyek versenyképes megoldást nyújtanának akár a hagyományos közlekedéssel, akár az Uberrel szemben is. Ez azonban nyilván nem érdeke a globális monopóliumra törekvő szolgáltatónak.

További politikai problémát jelent (a példák ismét amerikaiak – szerk.), hogy az Uber promotálói szívesen hangoztatják a tömegközlekedés fejlesztésének fölöslegességét, mivel a közösségi közlekedés lepukkanása szintén az Ubernek teremthet piacot. Annál is inkább, mert az Uber szép lassan ahhoz szoktatja ügyfeleit, hogy az olcsóbb ár kedvéért egyre inkább telekocsi-szolgáltatásnak fogják fel a cég által nyújtott fuvart. Ez azonban nem várt kellemetlenségeket okoz az utasnak, aki egyéni közlekedésre számít, mégis több helyen megáll a rendelt kocsi, hogy újabb utasokat vegyen fel, vagyis a megrendelő kényelmének és idejének a rovására vállal újabb ügyfelek felé szolgáltatásokat. Hasonló jelenség az „optimalizált utasfelvételi pont” (’optimised pickup point’), amikor némi kedvezmény fejében ráveszi az utast arra, hogy egy könnyen megközelíthető helyen várja a kiküldött autót – sok esetben többed magával. Az eredetileg a taxi versenytársaként induló szolgáltatás ezzel kvázi „buszozásra” áll át – csakhogy ekkorra az eredeti versenytársak nagy része már kihullott a mesterségesen alacsonyan tartott piaci árak miatt.”

Forrás:
The taxi unicorn’s new clothes; Izabella Kaminska; Financial Times Alphaville; 2016. december 1.
Isabella Kaminska cikke a Naked Capitalism blog cikksorozatán nyugszik, amelyet Hubert Horan írt, aki évtizedek óta a közlekedési vállalatok üzleti problémáival foglalkozik:
Can Uber Ever Deliver? Part One – Understanding Uber’s Bleak Operating Economics; 2016. november 30.
Can Uber Ever Deliver? Part Two: Understanding Uber’s Uncompetitive Costs; 2016. december 1.
Can Uber Ever Deliver? Part Three: Understanding False Claims About Uber’s Innovation and Competitive Advantages; 2016. december 2.
Can Uber Ever Deliver? Part Four: Understanding That Unregulated Monopoly Was Always Uber’s Central Objective; 2016. december 5.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1704/2016. (XII. 5.) Korm. határozata az Alaptörvény értékeinek az államigazgatás személyzeti politikájában történő megjelenítéséről

„A Kormány egyetért azzal, hogy az államigazgatásban alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonyaiban fokozottabban kell érvényre juttatni Magyarország Alaptörvényének értékeit, különös tekintettel a korábbi Alkotmány és az Alaptörvény közötti értékrendbeli különbségekre. A Kormány az államigazgatás személyzeti politikája értékelvűségének erősítése érdekében a következőket rendeli el:

1. A Kormány a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény vonatkozásában
a) felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a rendészeti alapvizsga és a rendészeti szakvizsga tananyagaiban az Alaptörvény értékeinek fokozottabb megjelenítéséről, különös tekintettel a korábbi Alkotmány és az Alaptörvény közötti értékrendbeli különbségekre, – a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga tananyagaival való összhang érdekében – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával együttműködésben;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2017. március 31.

2. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint az a) és b) pontot érintően az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény vonatkozásában
a) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és az igazságügyi miniszterrel együttműködve a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításával biztosítsa, hogy a kormánytisztviselők, a köztisztviselők, az állami tisztviselők továbbképzési időszakonként kötelesek legyenek részt venni az Alaptörvény értékeit bemutató továbbképzési programban;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságügyi miniszter
Határidő: 2016. december 31.

b) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és az igazságügyi miniszterrel együttműködve, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának bevonásával tekintse át a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga tananyagait abban a tekintetben, hogy az Alaptörvény értékeinek fokozott megjelenítését tartalmazzák-e, különös tekintettel a korábbi Alkotmány és az Alaptörvény közötti értékrendbeli különbségekre;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságügyi miniszter
Határidő: 2017. március 31.

c) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnökénél kezdeményezze a Kormánytisztviselői Etikai Kódex soros felülvizsgálatakor annak ismételt figyelembevételét, hogy az etikai magatartásformák tekintetében maradéktalanul érvényesüljenek a korábbi Alkotmány és az Alaptörvény közötti értékrendbeli különbségek.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

3. A Kormány az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény vonatkozásában felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a rendészeti alapvizsga és a rendészeti szakvizsga tananyagával való összhang érdekében – a belügyminiszterrel együttműködve, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának bevonásával tekintse át a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés, illetve a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés tananyagait abban a tekintetben, hogy az Alaptörvény értékeinek fokozott megjelenítését tartalmazzák-e, különös tekintettel a korábbi Alkotmány és az Alaptörvény közötti értékrendbeli különbségekre.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter
Határidő: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tananyagfejlesztésével összhangban…”

Forrás:
A Kormány 1704/2016. (XII. 5.) Korm. határozata az Alaptörvény értékeinek az államigazgatás személyzeti politikájában történő megjelenítéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 191. szám; 2016. december 5.; 79199-79200. oldalak (pdf)

A Kormány 1719/2016. (XII. 6.) Korm. határozata Magyarország kilépéséről a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezésből

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy Magyarország kilépjen a Nyílt Kormányzati Együttműködés (angol megnevezéssel Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi együttműködésből;

2. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a kilépésről szóló szándéknyilatkozatot küldje meg a Nyílt Kormányzati Együttműködés Irányító Bizottságának;
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: azonnal

3. visszavonja a Magyarország csatlakozásáról a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez szóló 1227/2012. (VII. 6.) Korm. határozatot.”

Forrás:
A Kormány 1719/2016. (XII. 6.) Korm. határozata Magyarország kilépéséről a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezésből; Magyar Közlöny; 2016. évi 192. szám; 2016. december 6.; 79450. oldal (pdf)

A földművelésügyi miniszter 14/2016. (XII. 7.) FM utasítása a Földmérési és Távérzékelési Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. A Földmérési és Távérzékelési Intézet szervezetét és működésének rendjét meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzatot jelen utasítás Mellékleteként kiadom.
2. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. Hatályát veszti a Földmérési és Távérzékelési Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 18/2012. (VIII. 31.) VM utasítás…”

Forrás:
A földművelésügyi miniszter 14/2016. (XII. 7.) FM utasítása a Földmérési és Távérzékelési Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról; Hivatalos Értesítő; 2016. évi 60. szám; 2016. december 7.; 5361-5387. oldalak (pdf)

A nemzetgazdasági miniszter 22/2016. (XII. 7.) NGM utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációs tevékenységének, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének és az egyes jogszabályokban foglalt közzétételi kötelezettségek teljesítésének szabályairól

„A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (6) bekezdésében és 35. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációs tevékenységének, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének, valamint az összkormányzati honlap Nemzetgazdasági Minisztérium aloldalán történő közzététel rendjét az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg…”

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter 22/2016. (XII. 7.) NGM utasítása a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációs tevékenységének, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének és az egyes jogszabályokban foglalt közzétételi kötelezettségek teljesítésének szabályairól; Hivatalos Értesítő; 2016. évi 60. szám; 2016. december 7.; 5401-5415. oldalak (pdf)