Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Jó ütemben halad az európai uniós források felhasználása, a 2014–2020 közötti keretből máig csaknem 2300 milliárd forint jutott el a gazdaságba

„Jó ütemben halad az európai uniós források felhasználása, a 2014–2020 közötti keretből máig csaknem 2300 milliárd forint jutott el a gazdaságba. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a lapunknak adott interjúban rámutatott: a kifizetés mellett a pályázatok elbírálása is gyorsított tempóban zajlik. A folyamatot állami értékelők segítik, a mintegy 2800 szakembernek eddig 500 millió forintot fizetett ki a kormány.

– A napokban jelent meg a hír, hogy az uniós pénzek kifizetésének vizsgálatakor az európai uniós ható­ság súlyos hibákat talált a hazai informatikai rendszerben. Mi igaz az állításból
– Az Európai Unió hatósága, az EUTAF folyamatosan nyomon követi az egyes operatív programok előrehaladását, ahogyan az informatikai rendszert is rendre ellenőrzik. Az úgynevezett FAIR adatbázisban tartjuk nyilván az összes pályázatot, a kedvezményezett ide tölti fel a szükséges dokumentumokat, ezen keresztül zajlik a jogosultsági feltételek ellenőrzése, a tar­talmi értékelés és a kifizetés is. A szóban forgó megállapítások egy korábbi audit során születhettek. Az elmúlt év elején valóban voltak olyan eljárásrendek, amelyek nem feleltek meg a követelményeknek. Ez azonban akkor még nem jelentett különösebb problémát, hiszen a támogatott pályázatok sem tartottak olyan fázisban, hogy szükség lett volna a használatukra. Azóta az informatikai rendszert továbbfejlesztettük, új ellenőrzésről és rendszerszintű hibákról nem tudok.

– Mára a 2014–2020-as fejlesztési ciklus összes pályázata megjelent. A rendelkezésünkre álló keretből eddig mekkora összegben jutott uniós forrás a gazdaságba, és mi várható a következő hónapokban?
– A kormány ambiciózus fejlesztéspolitikai célt tűzött ki. Eszerint az év végéig 2700 milliárd forintnyi uniós támogatást kell kifizetnünk. A teljes keretből máig csaknem 2300 milliárd forintot juttattunk el a nyertes pályázókhoz, ebből idén 700 milliárd forintot teljesítettünk. Ahhoz, hogy elérjük az első féléves célszámot, a következő napokban még további 190 mil­liárd forintot kell kifizetnünk a kedvezményezetteknek. Nem kis erőfeszítést igényel ez a folyamat, de úgy gondolom, hogy megfeszített munkával teljesíthetjük a vállalást. Afelől azonban vannak kétségeim, hogy az év végéig elérhetjük-e a 2700 milliárd forintot.

– Milyen tényezők lassíthatják a folyamatot?
– A kifizetések egyenes arányban vannak a pályázatok előrehaladásával. Az eddig átutalt összeg jelentős részét az előlegek teszik ki. Most is úgy állunk, hogy a 2300 milliárd forintnak nagyjából a hetven százaléka előleg. Minél több számlát tudnak benyújtani a kedvezményezettek, annál nagyobb összeget juttathatunk el a pályázókhoz. Ha a nyertes beruházások lassabban készülnek el, számlák hiányában nem tudjuk kifizetni a támogatást.

– Zömében vállalkozásoknak nyújtott támogatásokról van szó?
– Mivel az uniós ciklus fókuszában a gazdaságfejlesztés áll, így többségben vannak az ilyen típusú beruházások, ám számos olyan projektünk is van, ahol nagy állami szervezetek a kedvezményezettek.

– Hogyan állunk a brüsszeli elszámolással?
– Ebből a szempontból még nem tudunk jelentősebb eredményekről beszámolni, a lehívott összeget tekintve a tagállamok közt a sereghajtók közé tartozunk. Ez azonban nem véletlen. A tervezéskor számoltunk a költségvetés teherbíró képességével és úgy döntöttünk, hogy a nagyobb összegű költségnyilatkozatokat az év második felében küldjük el az Európai Bizottságnak.

– Összességében mekkora összeg érkezhet meg év végéig?
– A tervek szerint idén csaknem kétmilliárd euró értékben küldünk ki számlát Brüsszelbe, az összeg a fele az év végéig megérkezhet a magyar költségvetésbe. Az októberig benyújtott számlák ellenértékét a jogszabályok szerint még ebben az évben ki kell fizetnie a bizottságnak, a fennmaradó részt az EU költségvetésének helyzetétől függően utalhatják át.

– Az elmúlt időszakot sikerült forrásvesztés nélkül lezárni. A cél az, hogy ebben a ciklusban is az utolsó fillérig kimerítsük a brüsszeli kasszát. Milyen tényezők veszélyeztethetik ennek elérését?
– A 2007–2013-as időszak hajrájában jelentős hátrányból indulva sikerült felhasználnunk a teljes keretet. Ehhez képest most sokkal jobban állunk, hiszen a fejlesztési ciklus ötödik évében tartunk, és március végére a rendelkezésre álló forrás egészét meghirdettük. A napokban megjelenő új felhívások már a 100 százalékos keret felett vannak, az egyes operatív programokat ugyanis 110 százalékos túlvállalással terveztük. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az utolsó fillérig le tudjuk hívni az uniós forrásokat. A pályázatok kiírásában, az elbírálásban, a tartalmi értékelésben és a kifizetésekben is jobban állunk, mint a korábbi időszakban. Minden lehetőség adott tehát ahhoz, hogy ebben az időszakban is kimeríthessük az ország rendelkezésére álló keretet.

– Tavaly új, állami értékelői rendszer felállításáról döntött a kormány. Akkor sokan attól tartottak, hogy ez jelentősen lassítani fogja a pályázatok elbírálását. Milyenek a tapasztalatok?
– Ezen a téren is sikerült helytállnia az intézményrendszernek, a projektek értékelése jó ütemben zajlik. Bár vannak olyan területek – mint például a kutatás-fejlesztés és az innováció –, ahol a pályázatok összetettsége miatt lassabban haladnak a munkával az értékelők, összességében jól vizsgázott a struktúra. A kezdeti nehézségek után mostanra gördülékeny a munka, a rendszerbe bekerült 12 ezer pályázat közül kilencezerrel már végeztek az értékelők. Mindez nagyon jó eredménynek számít, ráadásul egyre kevesebb olyan dokumentum van, amelyet az irányító hatóság – a minőségbiztosítás keretében – vissza­küld az értékelőknek.

– Hány szakemberrel dolgoznak együtt?
– A meghirdetést követően ezres nagyságrendű volt a jelentkezők száma, most több mint 2800 állami értékelőnk van. A lehetőség továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt. Az értékelőknek az alapjogviszonyukon kívüli díjazás jár az elvégzett munkáért. Ennek keretében mind ez idáig több mint 500 millió forintot fizettünk ki.

– Sokszor éri az a vád a magyar gazdaságot, hogy a növekedést kizárólag az uniós források éltetik, és ha kimerül a keret, megtorpan a fejlődés. Felkészült-e az ország arra, hogy uniós pénzek nélkül is folyamatos legyen a bővülés?
– Az uniós források kétségkívül hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági növekedés stabil legyen. A mértékéről azonban még a legjobb szakemberek között is vita van. A Nemzetgazdasági Minisztérium minden bizonnyal keresi a választ arra, miként lehet fenntartani a növekedés ütemét akkor is, ha csökkennek az európai uniós források.

– Bár ma még mindenki az aktuá­lis uniós ciklussal van elfoglalva, a háttérben már készül az új, 2020 utáni költségvetés. Mit tudni a brüsszeli tervekről?
– Egyelőre semmi konkrétum nem hangzott el az Európai Bizottság részéről, csupán tapogatózás zajlik a színfalak mögött. Vannak olyan hangok, amelyek szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a kohéziós politikában az úgynevezett visszatérítendő források, így előtérbe kerülhetnek a különböző hitel-, tőke- és garanciakonstrukciók. Ahogyan korábban arról is hallani lehetett, hogy 2020-tól egyes régiókat kizárnak a támogatásokból, hogy ténylegesen a legelmaradottabb térségek felzárkóztatására lehessen elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat. A magyar küldöttség minden alkalommal részt vesz ezeken az egyeztetéseken, de még nem tartunk ott, hogy világosan látnánk, mi következik 2020 után.”

Forrás:
Benyújtjuk a számlát Brüsszelnek; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2017. június 24.

Eredménytábla az Európai Unió innovációs tevékenységéről

„Az Európai Unió innovációs teljesítménye a tavalyi év során is növekedett annak ellenére, hogy Európa-szerte némileg egyenlőtlen előrehaladás figyelhető meg.

Ez az egyik fő tanulsága a legfrissebb, az Európai Bizottság által ma közzétett innovációs eredménytáblának. Összességében 15 országban nőtt az innovációs teljesítmény, azonban nagy különbségek figyelhetők meg e tagországok között. Svédország továbbra is vezető pozíciót élvez, míg Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria és az Egyesült Királyság a leggyorsabban növekvő innovátorokká váltak. Globális szinten az EU felzárkózik Kanadához és az Egyesült Államokhoz, azonban elmarad Dél-Korea és Japán mögött. A nemzetközi versenytársak közül Kína mutatja a leggyorsabb előrehaladást.

A 2017-es európai innovációs eredménytábla, amelyet a regionális innovációs eredménytábla is kísér, a következőkről tanúskodik:

  • Svédország újra élen jár az innováció területén az EU-ban; utána sorrendben Dánia, Finnország, Hollandia, az Egyesült Királyság – amely most először került a vezető innovátorok közé – és Németország következik.
  • Az innováció egyes területeit tekintve a következő országok a befutók: Dánia – emberi erőforrások és innovációbarát környezet; Luxemburg – a vonzó kutatási rendszerek és szellemi tulajdon; Finnország – a finanszírozás és támogatás; Németország – a vállalati beruházások; Írország – az innováció által a kkv-k számára és a foglalkoztatásra gyakorolt hatások; Belgium – innovációs hálózatok és az innovációs célú együttműködés; Egyesült Királyság – az értékesítésre gyakorolt hatások.
  • A regionális innovációs eredménytábla megmutatja, hogy mérsékelten innovatív országokban is működnek regionális innovációs központok: Prágában (Cseh Köztársaság), Pozsonyban (Szlovákia) és Baszkföldön (Spanyolország).
  • Az innovációs teljesítmény leginkább a nemzetközi publikációkban való részvétel, a széles sávú internet elterjedése, az egyetemi végzettséggel és doktori fokozattal rendelkezők száma és az ikt-képzés terén nőtt.
  • A kockázatitőke-befektetés és az innovációkat bevezető kkv-k aránya erős hanyatlást mutat…
  • A következő két évben az innovációs teljesítmény várhatóan 2%-kal fog nőni.

A 2017-es eredménytábla kifinomultabb módszertant alkalmaz, amely jobban megragadja a készségekbe, digitális felkészültségbe, vállalkozásokba és az állami-magán innovációs partnerségekbe fektetett beruházásokat. Annak érdekében, hogy időben nyomon követhető legyen a teljesítmény változása, az új módszertant a korábbi évek adataira is alkalmazták (az összehasonlítást lásd feljebb). Az eredménytábla ezenfelül útmutatót is tartalmaz az országok és régiók közötti strukturális különbségek elemzéseinek és összehasonlításainak fejlesztéséhez.

Háttér-információk
Az évente összeállításra kerülő európai innovációs eredménytábla összehasonlító értékelést nyújt az EU-tagállamok és néhány harmadik ország kutatási és innovációs teljesítményéről. Egy interaktív online eszköz lehetőséget nyújt a teljesítménypontok egyenkénti összehasonlítására.
A regionális innovációs eredménytábla az európai régiók innovációs teljesítményét értékeli. A regionális innovációs eredménytábla az európai innovációs eredménytábla módszertanát használja, amennyire ez az adatok rendelkezésre állását tekintve lehetséges.

További információk
Gyakran feltett kérdések
Európai innovációs eredménytábla
Regionális innovációs eredménytábla

Forrás:
Unióbeli innováció: bizonyos előrelépés megfigyelhető, azonban kiegyenlítettebb fejlődésre van szükség; Európai Bizottság; IP/17/1673; 2017. június 20.

Közigazgatás, politika

Zalaegerszeg 3 milliárd forint támogatást nyert el a helyi gazdaság igényeit szolgáló kutatási kapacitások fejlesztésére, valamint duális képzésre

„A zalaegerszegi felsőoktatási intézmények mintegy 3 milliárd forint támogatást nyertek el a helyi gazdaság igényeit szolgáló kutatási kapacitások fejlesztésére, valamint duális képzésre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szombaton Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón.

Palkovics László elmondta: az Emberi Erőforrás Operatív Program pályázatán a zalai megyeszékhelyen épülő járműipari tesztpályához kapcsolódva 1,5 milliárd forintot nyertek el a felsőoktatási intézmények.
Az innovációs tudásközpont kialakításához – amely a versenyképes tudáshoz való hozzáférést biztosíthatja az oktatók, a kutatók és a társadalom szereplői számára – további csaknem 700 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre.
A tudásközpont létrehozásával modern, nemzetközi üzleti környezetet szimuláló oktatási és szolgáltató tereket alakítanak ki. Intézményi fejlesztésekre 334 millió forintot, a felsőoktatásba bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítására pedig további 259 millió forintot biztosítanak a pályázatok.
A BGE zalaegerszegi gazdasági kara 266 millió forint pályázati forrásból fiatal kutatókkal, korszerű megoldásokkal, új kutatási témákkal bővítheti kutatási tevékenységét – ismertette az államtitkár.

A duális képzés fejlesztésére a gazdálkodási kar 347 millió forintot, a Pannon Egyetem zalaegerszegi központja pedig közel 370 millió forintot nyert el. A támogatási összegből munkaerőpiaci igényeken alapuló fejlesztéséket, tananyagfejlesztést, képzéseket valósítanak meg, és laboreszközök beszerzésére is lesz lehetőség.

Lambertné Katona Mónika, a BGE gazdálkodási karának dékánja kiemelte: a sikeres, hasznosítható programok azt a célt szolgálják, hogy Zalaegerszeg és a zalai térség társadalma és gazdasága fejlődjön.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg (Fidesz-KDNP) polgármestere elmondta, hogy a város a TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) keretéből 600 millió forintot fordít a duális képzőközpont kialakítására. A létesítmény a kampusz melletti területen valósul meg, az oktatási, képzési programokba a helyi cégeket, vállalkozásokat, szakképző és felsőoktatási intézményeket is bevonják.”

Forrás:
Mintegy 3 milliárd forint támogatást nyertek el a zalaegerszegi felsőoktatási intézmények; Magyar Idők/MTI; 2017. június 24.

Indul az Egészséges Budapest Program, az idén 40 milliárdos forrással

„Egészséges Budapest Program (EBP) néven indul egészségügyi fejlesztési program a fővárosban és Pest megyében, az idén 40 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be kedden sajtótájékoztatón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán elmondta: az EBP célja a budapesti és Pest megyei ellátórendszer minőségének javítása; a fejlesztések eredményei már 2017 végén, 2018 elején látszani fognak a betegellátás minőségének javulásában.

Jelezte: a programban az idén összesen két tucat kórház összesen 21,7 milliárd forintot kap 192 millió és 3,7 milliárd forint közötti összegben orvostechnikai fejlesztésekre, míg 18,3 milliárd forint az építészeti bővítéseket, ezen belül 5,5 milliárd az új centrumok tervezését szolgálja.

Ennek céljaként a négy nagy egészségügyi centrum kialakítását említette a miniszter, jelezve, hogy ezek közül az észak-pesti a Honvédkórház, a dél-pesti az Egyesített Szent István és Szent László Kórházra épül, ezek mellett a dél-budai „szuperkórház” lesz „a három egészen biztos fejlesztés”.

A negyedik intézményt Balog Zoltán távlati tervként említette, mondván, az észak-budai centrumhoz a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van szükség, így „arról ebben a kormányzat ciklusban sok mindent még nem tudunk mondani”.

Hangsúlyozta: a kormányzat feladata, hogy szembenézzen az egészségügy mindenkori helyzetével, „bátran beszéljünk a problémákról”, de ejtsünk szót az eredményekről is, mindvégig párbeszédben állva a szakmával, hozzátéve, hogy az utóbbi hetekben született egy ilyen dokumentum.

Az elmúlt hét esztendő megmutatta azt, hogy igenis lehet eredményeket elérni az egészségügy területén is, a kórházi infrastruktúra megújítása, elsősorban vidéken, mindenképpen egy ilyen sikertörténet – mondta a miniszter, ide sorolva az eszközbeszerzéseket, a béremelési programot és az adósságkonszolidációt, kiemelve, „elindultunk egy jó irányba”.

Az egészségért folytatott küzdelemben nincs végső győzelem; részeredmények vannak – fogalmazott Balog Zoltán, itt említve, hogy a vidéki intézmények után indul a fővárosi és a Pest megyei kórházak tíz éves perspektívában gondolkodó fejlesztése.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár felidézte: a kormányzat tavaly tett ígéretet arra, hogy a vidék után a fővárosban és annak térségében lévő kórházak fejlesztése lesz „a következő nagy vállalkozás”, ami a következő tíz év domináns témája lesz.

Ebben az évben a hangsúlyt szeretnénk az intézményi oldalról áthelyezni a szűrési oldalra – jegyezte meg, hozzátéve, itt kell igazán emelni a hatékonyságot, ennek keretében például húsz új szűrőbuszt szereznek be.”

Forrás:
Indul az Egészséges Budapest Program, az idén 40 milliárdos forrással; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. június 20.

Nem költöznek további minisztériumok a Várnegyedbe, nem telepítenek egyes tárcákat vidékre

„Jelen állás szerint nem költöznek további minisztériumok a Várnegyedbe, az egyes tárcák vidékre helyezésének ötlete pedig elhalt. A Miniszterelnökség komplexuma épül, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium készül még a Várba költözésre. A királyi palota épületegyüttesének megújítása is folyamatban van.

További minisztériumok Várba költözéséről nem született döntés – tájékoztatta a Magyar Időket a Miniszterelnökség. Lázár János miniszter korábban, a vidék helyzetéről tartott parlamenti vitában azt mondta: megbukott a minisztériumok vidékre költözése, a tárcák inkább a budai Várat választották. A Miniszterelnökségen kívül a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium Várba költözéséről döntött korábban a kormány. A Miniszterelnökség közlése szerint a tárcának majdan otthont adó karmelita kolostor, az egykori Várszínház átalakítása jutott a legtovább, jelenleg építőmesteri és szakipari munkálatok zajlanak.

A II. világháborúban súlyos károkat szenvedő Várnegyedben azonban nem csak a minisztériumok költözése miatt folynak rekonstrukciós munkálatok. A királyi palota épületegyütteshez tartozó egykori lovarda a Nemzeti Hauszmann-terv részeként épül újjá. A Miniszterelnökség válaszaiból kiderül, hogy a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. irányításával a kivitelezési munkálatok folyamatban vannak, jelenleg a lovarda szerkezetét építik a szakemberek.

A Budavári Palota épületegyütteséhez kapcsolódó, Hauszmann Alajos által tervezett főőrségi épület és a lovardát a palota udvarával összekötő Stöckl-lépcső is újjászületik. A díszes feljáró rekonstrukciója kapcsán jelenleg szerkezetépítési munkák folynak, valamint megkezdődött a kőelemek elhelyezése. Szintén a Nemzeti Hauszmann-terv segítségével valósul meg a Szent István-terem rekonstrukciója, a palota iparművészeti csodaként is jegyzett dísztermének újjáépítésére rendelkezésre áll a szükséges forrás, a rekonstrukcióhoz kapcsolódó beszerzések folyamatban vannak.
A Habsburg Ottó Alapítvány létrehozásáról, valamint a működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló kormányhatározatban született döntés arról, hogy az alapítványt a Budavári Palotában helyezik el. A tervek szerint a Budapesti Történeti Múzeum, valamint az Országos Széchényi Könyvtár továbbra is a királyi palota épületében marad.”

Forrás:
Nem költözik több tárca a budai Várnegyedbe; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2017. június 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Országossá válik az önkormányzati ASP-rendszer

„Országossá válik 2019-re az önkormányzati ASP (Application Service Provider) rendszer, az eddig mintegy 1600 önkormányzatot bevonó projekt országos kiterjesztésének és fejlesztésének nyitórendezvényét csütörtökön tartották Budapesten.

Az ASP rendszer az önkormányzatoknak egységes felületen, felhőalapú szolgáltatásként teszi elérhetővé a feladataik ellátásához szükséges alkalmazásokat, így biztosítva az ügyfelek hatékony kiszolgálását.

Az igénybe vehető szolgáltatások köre igen széles: beletartozik az iratkezelő rendszer, az önkormányzati települési portál, az elektronikus ügyintézési portál (elektronikusűrlap-szolgáltatással), a gazdálkodási, az ingatlanvagyon-kataszteri rendszer, az önkormányzati adórendszer, az ipari és kereskedelmi, valamint a hagyatékileltár-rendszer.

Az ASP gazdálkodási és adószakrendszerének használatát 2017 januárjában kezdte meg több mint 1600 kistelepülés önkormányzata. A tervek szerint 2019-ig több lépcsőben mind a 3200 önkormányzat csatlakozik az országosan egységes ügymenetet biztosító, uniós forrásból megvalósuló rendszerhez.

A projektmegvalósítás konzorciumát a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezeti, részt vesz benne a jogszabályi feltételek megvalósításáért és az önkormányzati szövetségekkel való kapcsolattartásért felelős Belügyminisztérium. A szakrendszerek fejlesztéséért, az oktatásért és az ügyfélszolgálat működtetéséért a Magyar Államkincstár felel. Tagja még a konzorciumnak az infrastruktúrát biztosító és az önkormányzatokat a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz csatlakoztató NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), amely az alkalmazásfejlesztési feladatokat is ellátja.

A projekt kiterjesztésének nyitórendezvényén Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkára felidézte: 2012-től a pilot-projektben csaknem ötven önkormányzat vett részt, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva fejlesztették tovább a rendszert és kapcsolták be az önkormányzati ASP-be az 1678 kistelepülési önkormányzatot 2017 januárjában. Hozzátette: egy áprilisi kormányrendelet lehetőséget ad rá, hogy a projekt megvalósításának határidejét „kitolják” 2019 januárjáig, a nagyobb városok és a fővárosi kerületek ekkor fognak csatlakozni.

Kópiás Bence, a KIFÜ elnökhelyettese előadásában arról beszélt, hogy az ASP a közigazgatás legnagyobb alrendszerét, az önkormányzatokat tudja felzárkóztatni a 21. század kihívásaihoz.

Miszlai József, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese elmondta: már dolgoznak az önkormányzati ASP kiterjesztésén, az újonnan belépő önkormányzatok csatlakozásának előkészítésén, tervezik az oktatásukat és tovább javítják a tananyagokat is.”

Forrás:
Országossá válik az önkormányzati ASP-rendszer; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2017. június 23.
Kapcsolódó projektek:
Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)

Egykapus e-ügyintézési rendszer a szőlő- és borágazatnak

„Uniós pénzből alakítják ki a szőlő- és borágazat elektronikus rendszerét, amely az eddiginél hatékonyabb ügyintézést és ellenőrzést szolgálja majd – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa csütörtökön egy szakmai fórumon a tárca közleménye szerint.
Kiss Eliza beszámolt róla, hogy a projekt a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program (KÖFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) támogatásával valósul meg, mintegy 1,2 milliárd forint uniós keretösszegből.

A projekt megvalósítását végző konzorcium vezetője a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a konzorcium tagja a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), de a megvalósításban számos együttműködő szervezet is részt vesz (például borvidékek, Budapest Kormányhivatala, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a Belügyminisztérium).

Az új, integrált, az FM kezelésében álló központi közhiteles ágazati nyilvántartás létrehozásával megteremtődik annak lehetősége, hogy a borágazati szereplők papír alapú ügyintézése visszaszoruljon, helyette újraszervezett – egykapus -, elektronikus ügyintézés működjön.

A rendszer révén a fogyasztók tájékozódási lehetőségei szintén szélesednek, nő a termék iránti bizalom, továbbá a hatósági háttérműveleti folyamatok is hatékonyabbak lesznek. A projekt szakmai tartalma három pillérre épül: a szervezetfejlesztés mellett a komplex informatikai fejlesztésre, illetve igazgatásszervezés hatékonyabbá tételére.

Így például kiépül a hiteles és megbízható alapinfrastruktúra, ami elérhető lesz 24 órán át, kialakítják a közhiteles nyilvántartást és annak adatbázisát; létrehozzák a munkafolyamat támogatást biztosító rendszert; továbbá kialakítják az interfészeket – a csatlakozási pontokat – a kapcsolódó rendszerekhez, létrehozzák a térképi megjelenítést szolgáló alrendszert is – tartalmazza a tájékoztatás.”

Forrás:
Uniós forrásból alakítják ki a szőlő- és borágazat elektronikus rendszerét; Földművelésügyi Minisztérium; 2017. június 22.

E-közmű workshopot tartott a Magyar Mérnöki Kamara

2017. július 1-jét követően a kérelmezők már csak online indíthatják el a közműegyeztetési folyamatot. Az új elektronikus rendszer bevezetése miatt, az átmenet megkönnyítésére a Magyar Mérnöki Kamara a jogalkotó Miniszterelnökséggel és az üzemeltető Lechner Tudásközponttal közösen tájékoztató workshopokat szervezett az érintettek számára.

Több száz szakági tervező vett részt 2017. június 20-án és 22-én az elektronikus úton bonyolítható közműegyeztetésről és az ezzel kapcsolatos változásokról szóló tájékoztató rendezvényeken. Július 1-je után ugyanis a szakemberek az e-közmű rendszerből tölthetik le az összes érintett közművezeték-üzemeltetőtől származó, a tervezéshez szükséges térképi adatot, illetve az egyesített közműnyilatkozatot.

A szimpóziumok a rendszer bevezetésével kapcsolatos jogszabályi háttér ismertetésével kezdődtek. A nyitóelőadásokban Dauner Márton, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Építésjogi és Hatósági Főosztályának vezetője mutatta be a jogszabályi környezetet, illetve az azt megalapozó, mögöttes jogalkotói szándékot. Kiemelte többek között, hogy az akár 6-12 hónapig is tartó közműegyeztetés nem felel meg sem a beruházók, sem a modern közigazgatás igényeinek, a közművek adatainak digitális elérhetőségével viszont nem csupán egyszerűbbé, de gyorsabbá is válik az ügyintézés folyamata.

A fejlesztést Gyertyánági András projektvezető, az e-közmű rendszert kialakító és üzemeltető Lechner Tudásközpont munkatársa mutatta be. Előadásában részletesen kitért a – küllemét tekintve is megújult, letisztult grafikai megjelenéssel jelentkező – tájékoztató rendszerre, a közműegyeztető rendszeren belül található tervezéstámogatás modul eszközeire és megoldásaira, továbbá a közműnyilatkozatok generálásának folyamatára.

A rendszer elvi és gyakorlati felépítését bemutató prezentáció után a résztvevők kerekasztal beszélgetés során tehették fel kérdéseiket Gyertyánági András e-közmű projektvezetőnek és Szekeres Orsolya térinformatikai szakértőnek. A tervezők leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy milyen módon van lehetőség a közműegyeztetések kezdeményezésére, milyen feltételeknek kell megfelelni a rendszer teljes körű használatához, valamint, hogy a szaktervező milyen adatokat tud a rendszer online felületén keresztül egyeztetni a közműszolgáltatókkal. Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a különböző adatok miként érhetők el és milyen formában fognak rendelkezésre állni a tervezés során.

Az adatok elektronizációjának célja, hogy az adott építmény létesítéséhez, átalakításához, felújításához és karbantartásához szükséges közműegyeztetés teljes körűen, áttekinthető módon, gyorsan, hatékonyan és alacsony ráfordítással legyen megoldható úgy, hogy a tervezett kivitelezés később még véletlenül se okozzon elkerülhető károkat a már meglévő közműhálózatban.

A 2017. július 1-jétől éles e-közmű felületről további információ az e-epites.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
E-közmű workshopot tartott a Magyar Mérnöki Kamara; Lechner Tudásközpont; 2017. június 23.

Megújult felülettel mutatkozik be az ÉTDR

„Mától könnyebb lesz építési ügyeket intézni. Az ÉTDR, azaz teljes nevén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer, június 23-án új verzióval jelentkezik. A kérelmek és tervek benyújtására szolgáló felület szép és egyszerű, kezelése könnyen érthető, a feltöltési folyamat végéig segíti a felhasználót.

Új felülettel és megújult funkciókkal jelentkezik az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer, vagyis az ÉTDR június 23-án. A 2013 óta létező, elektronikus kérelmek és tervek benyújtására szolgáló felület a hazai építési ügyintézés megkerülhetetlen pontja, ezért a kor követelményeinek megfelelő átalakítására időről időre szükség van. A legfrissebb verzió az egyszerűbb és logikusabb felépítés mellett új dizájnnal is jelentkezik, természetesen a megszokott elérhetőségen: www.e-epites.hu/etdr.

Aki az ÉTDR korábbi verzióját ismerte, annak sem kell aggódnia a ráncfelvarrás miatt. Egyrészt az új felület jól átlátható másrészt pedig könnyen, előismeret és segítség nélkül is hamar kiismerhető. Az első lépéseket felugró ablakok, szöveges segítségek kísérik végig a teljes benyújtási folyamaton. Az oldal több pontján elhelyezett írott és képes helperek mindaddig láthatóak maradnak, míg a felhasználó maga úgy nem dönt, hogy ezekkel már nem kíván élni. Ilyenkor egy kattintással eltüntetheti őket.

A frissítés a felhasználók igényei alapján indult el. Célja az ügyintézők, de még inkább az ügyfelek, azaz az építtetők, építészek, építési beruházást folytatók, dolgának megkönnyítése. Az új verzió élesítése után kevesebb időbe telik majd az ügyintézés, például azért, mert nem kell felhasználói kézikönyvet olvasni. A kérvény benyújtás folyamatát felugró ablakok, statikus oldalszövegek és állapotjelző sáv is segítik. Egy helyen, egy rendszeren belül megtalálható lesz minden, ami a kérelem benyújtásához szükséges.

Egyszerűsödik a megosztás, mert a betekintő-kód elküldését követően a meghívott a kód vagy a közvetlen link segítségével rögtön megnézheti a vele megosztott felületeket. Nagy könnyebbség, hogy a dokumentumok korábbi, jelleg/típus/munkarész besorolását felváltja a címkézés, így nagy mennyiségű, akár 2-300 dokumentum változásait is sokkal könnyebb lesz követni és szűrni. A felhasználó korábbi verzióban tett regisztrációja természetesen az új rendszerben is érvényes marad. Az építésügyi engedélyeket igénylő állampolgárok, ahogyan eddig is, eldönthetik, hogy kérelmüket elektronikusan, vagy papír alapon kívánják benyújtani. Ha a papír mellett döntenek, akkor személyesen, vagy postai úton juttathatják el kérelmüket a hatósághoz. Személyesen az eljáró hatóság ügyfélszolgálatához, kormányablakhoz, vagy Építésügyi Szolgáltatási Ponthoz fordulhatnak. Jó tudni azonban, hogy a papír alapú kérelmek esetében is lesz valaki, aki azokat elektronikusan rögzíti a rendszerben, mivel a tényleges ügyintézés kizárólag elektronikusan zajlik.

Az ÉTDR fejlesztője és üzemeltetője a Lechner Tudásközpont.”

Forrás:
Megújult felülettel mutatkozik be az ÉTDR; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. június 23.

Az adatvédelmi incidensbejelentések kezelésére főosztályt kíván létrehozni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

„Az adatvédelmi incidensbejelentések kezelésére jogászokból és informatikusokból álló főosztályt kíván létrehozni 2018. májusára a hatóság – közölte Osztopáni Krisztián, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi szakértője a Rádió Orient műsorában. Idén őszre tájékoztató anyagokkal készülnek, 2018. januártól pedig kialakítanak egy online felületet, ahol bárki megismerkedhet a májusban működésbe lépő bejelentésre alkalmas felület használatával.

Mi számít adatvédelmi incidensnek?
Minden olyan eset, amely során akár egyetlen állampolgár adatbiztonsága sérül. Ezek egyrészről létrejöhetnek emberi mulasztások, másrészt szándékos indíttatás nyomán, utóbbi esetében mindez bűnténynek minősül – mondta a szakértő.

Az új főosztály működési elve
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság célja, hogy létrehozzon egy olyan szervet, ahol az adatvédelmi incidensek bejelentése és kezelése lehetővé válik. Az új szervezetei egységet a hatóság felügyelné, hogy az adatvédelem azonnal reagáljon egy-egy esetre. Osztopáni Krisztián kiemelte, előzetes tapasztalataik alapján a főosztály egy 4-5 fős informatikai, valamint egy 2-3 fős jogászokból álló szakember gárdából állna össze. Mint mondta, az ügymenet során az adatkezelő elsődleges dolga, hogy 72 órán belül jelentse az esetet, majd közölje a történteket az érintettekkel. Ezután köteles megkezdeni a megfelelő intézkedéseket a probléma megoldásának érdekében. Mindez a hatóság folyamatos ellenőrzése alatt történne, beavatkozásra azonban csak abban az esetben kerülne sor, ha az adatkezelők részéről választott megoldási stratégia nem hatékony – emelte ki a szakértő.

A tájékoztató előadások – főként nagyobb intézmények, cégek számára – még ez év őszén megkezdődnek. A bejelentő felület 2018. januárjától válik elérhetővé, amely tényleges bejelentésekre 2018. májusától lesz alkalmas. A hatóság felé való jelzés a cégek számára is fontos lesz, hiszen ennek elmaradása esetén komolyabb bírságokra számíthatnak.

Osztopáni Krisztián elmondta:
Az Európai Uniós keretszabályzat segítségével hazánkban az úgy nevezett beépített adatvédelmi elv valósulhat meg a következő esztendőben, amelynek lényege a személyes adatok fokozott védelme. Ebben a rendszerben egy incidens megvalósulása már a végső fázist jelentené, amelyre az adatkezelők konkrét, előre kidolgozott forgatókönyv alapján kötelesek reagálni.”

Forrás:
Főosztály alakul az adatvédelmi incidensbejelentések kezelésére; OrientPress; 2017. június 19.
Lásd még: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet); Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 119/1, 4.5.2016, p. 1-88.; 2017. május 4.
2018. május 25-étől kell alkalmazni az EU új adatvédelmi rendeletét!; Halász Bálint; Two Birds ideas Hungary; 2017. május 4.

Digitális kormányzással szeretné megújítani a kormányzatot Donald Trump

A kormányzati munka megújításáról tárgyalt a Szilícium-völgy legnagyobb informatikai vállalatainak vezetőivel Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban.

Az elnök előtt a vállalatvezetők Mike Pence alelnökkel, Steven Mnuchin pénzügyminiszterrel és Wilbur Ross kereskedelmi miniszterrel találkoztak és tíz munkacsoportban vitatták meg a kormányzati munka modernizálásának ügyét. A tanácskozáson jelen voltak a híres massachusettsi műegyetem (MIT) és az ohiói egyetem rektorai is, valamint Jared Kushner Trump tanácsadóvá kinevezett veje.

A mintegy négy órán keresztül tartó megbeszélést a Fehér Ház kezdeményezte, azért, hogy a legjelentősebb, mintegy húsz tech-cég véleményét, majd együttműködését kérje a kormányzati munka javításához, az elavult informatikai rendszerek megújításához, s mindennek következményeként a kormányzati munka költségeinek csökkentéséhez is. Donald Trump kifejtette, hogy éppen ennek köszönhetően az elkövetkező tíz évre ezermilliárd dolláros megtakarítás lenne elérhető. „Az a célunk, hogy a szövetségi kormányzat által alkalmazott technológiák átfogó megújításával az állampolgárok drasztikusan jobb szolgáltatásokhoz jussanak” – fogalmazott az elnök. Leszögezte azt is, hogy „a kormányzati munkának muszáj utolérnie a technológiai forradalmat”.

Rövid beszédet mondott Jared Kushner is, aki azt hangsúlyozta, hogy a kormányzat szeretné megélénkíteni és ösztönözni a magánszektort, annak érdekében, hogy „olyan jellegű szolgáltatásokat nyújtsanak az állampolgároknak, amilyenek korábban nem léteztek”. Kushner nem fejtette ki, hogy konkrétan mire is gondol. Elmondta viszont, hogy a kormányzat felszámolni tervezi a több mint hatezer kormányzati adattároló központ nagy részét és áttér a felhő alapú adattárolásra.

A meghívott cégvezetők közt voltak az Alphabet (a Google anyacége), az Apple, a Microsoft, az Intel, az Oracle az Adobe elnök-vezérigazgatói, s meghívták Mark Zuckerberget, a Facebook elnök-vezérigazgatóját is, aki azonban más elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni. A jelenlévő szakemberek nyilatkozataiból az derült ki, hogy egyetértenek a Trump-kormány modernizálási törekvéseivel és szívesen együtt is működnek ebben. Az Apple elnök-vezérigazgatója, Tim Cook azt nyilatkozta, hogy „az Egyesült Államoknak kellene a világ legmodernebb kormányzatával rendelkeznie, de ez jelenleg még nem így van”. Jeff Bezos, az Amazon vezetője arról nyilatkozott, hogy azt szeretné: az amerikai kormány kereskedelmi forgalomban is elérhető technológiákat alkalmazzon, támaszkodjon a mesterséges intelligenciára és folyamatos továbbképzésre küldje az alkalmazotti gárdát.”

Forrás:
E-kormányzást szeretne Donald Trump; SG.hu/MTI; 2017. június 20.

Informatika, távközlés, technika

Az MVM NET Zrt. a Szupergyors Internet Program keretében lakossági szolgáltatóként is megjelenik Magyarország egyes járásaiban

„Új feladatot vállal magára az internetelérést eddig csak a vállalatok és a közigazgatás számára biztosító állami tulajdonú MVM Net Zrt. A Szupergyors internet program részeként, uniós támogatás mellett megvalósítandó hálózatfejlesztés készteti a céget arra, hogy lakossági szolgáltatóként is megjelenjen Magyarország egyes járásaiban.

A kormány által két évvel ezelőtt meghirdetett Szupergyors internet program (Szip) célja, hogy 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/s sebességű internetszolgáltatás igénybevételére. Az ehhez szükséges beruházásokra 68 milliárd forintot kaphattak vissza nem térítendő támogatásként azok a vállalatok, amelyek a járásonként benyújtandó pályázatokon nyertek. Több mint negyven cég pályázott a 143 járásban, közülük csaknem harmincat hirdettek ki nyertesként.

A vállalatok egyike az állami tulajdonú MVM Net, a cég képviselői tegnap ismertették a kormánnyal megkötött támogatási szerződés utáni teendőiket. Bakos Róbert műszaki igazgató elmondta, hogy 13 járásban nyert a cég, átlagosan 70 százalékos támogatás mellett. Mivel az összesen 10,7 milliárd forint értékű beruházás olyan járásokat is érint, amelyekben nincsen vezetékes internetszolgáltató, a cég úgy döntött, hogy részben önállóan, részben partnereken keresztül új tevékenységi kört nyit: lakossági szolgáltatóként is működik legkorábban a következő nyár elejétől. Az MVM Net fő profilja a vállalati távközlési szolgáltatás biztosítása, illetve a kormányzati hálózat működtetése.

A munkálatok tervezésekor olyan meglepetésekkel is szembesülnie kellett a vállalatnak – és valószínűleg a másik több mint húsz társaságnak is –, amelyek a költségvetés módosítását tehették szükségessé – mondta el Vigné Szalontai Katalin, az állami cég Szip-programigazgatója. Ilyen például az oszlophasználati díj drasztikus emelkedése: a párhuzamos infrastruktúrák kiépülésének elkerülése érdekében jogszabály írja elő a közműszolgáltatóknak azt, hogy azonos nyomvonal esetén másik szolgáltató rendelkezésére bocsássák a saját rendszerük építményeit, például az oszlopsorokat.

Ezért díjat kérhetnek el, ami nemrégiben még 670 ezer forintot tett ki kilométerenként, azonban ma már nagyjából másfél millió forintot számítanak fel az áram- és a távközlési szolgáltatók az új vezeték elhelyezéséért ezer méteren. Ám még mindig ez a legolcsóbb megoldás, ezért az MVM Net csak kisebb arányban építi ki – jóval magasabb költségen – a saját oszlopait.

A kiadásokat az is megdobja, hogy a tervezői és kivitelezői oldalon komoly szakemberhiány áll fenn. A Szip előtt nem volt Magyarországon ilyen mértékű fejlesztés a szegmensben. A most hirtelen megnövekedett hazai kereslet masszívan felhajtotta a tervezői és kivitelezői árakat, ezért Vigné Szalontai Katalin szerint – a mostani becslés szerint – a cég önköltsége akár 20-30 százalékkal is emelkedhet.”

Forrás:
Állami cég lép be a lakossági piacra; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2017. június 22.

A szakemberhiány és a dráguló infrastruktúra bérlési díjak miatt többe kerülhet a Szupergyors Internet Program, mondja a MVM NET Zrt.

„Nagyon szűkösek a hazai kapacitások, a szakemberhiány komoly árfelhajtó hatású az olyan nagyszabású kormányzati projektekben is, mint például a SZIP, azaz a Szupergyors Internet Program.

Ezzel is indokolja az MVM Net Távközlési Szolgáltató Zrt., hogy a hazai és uniós forrásokból megvalósuló SZIP hálózatfejlesztési program rá vonatkozó része várhatóan miért kerül majd a tervezettnél százmilliókkal többe.

Optikát épít 13 járásban
Az állami vállalat az egyik eredményes pályázója a GINOP 3.4.1-2015 számú Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése néven meghirdetett uniós kezdeményezésű projektnek, amelynek célja, hogy néhány éven belül mindenkihez eljusson a legalább 30 Mbps feltöltési és 7,5 Mbps letöltési sebességű internet kapcsolat. Az Európai Unió által javasolt eredeti időpont 2020, Magyarország ennél két évvel korábbi határidőt vállalt.

Az MVM Net eredetileg 19 járásra pályázott, végül 13-ban nyerte el az optikai hálózat fejlesztésének a lehetőségét, többek között Baja, Békéscsaba, Kaposvár, Keszthely, Pápa térségében. Ez összességében mintegy 300 települést, 60 ezer háztartást 3 ezer üzleti felhasználót jelent. A projekt teljes költségvetése 10,73 milliárd forint, amiből közel 8 milliárd forint a vissza nem térítendő uniós és állami támogatás, a többi az állami vállalat önrésze.

A törvényi előírások ellenére drágulnak a villanyoszlopok
A projekt tavaly szeptemberben indult, jövő augusztusban zárul, de már most látszik, hogy nem lesz elég a pénz – mondta egy mai sajtótájékoztatón Vígné Szalontai Katalin projektvezető. Két okot is említett, miért nem tudnak majd beleférni a költségkeretbe. Az egyik, hogy az áramszolgáltatók emelték a tőlük bérbe venni kívánt villanyoszlopoknak a használati díjait, a másik a már említett hálózattervezői, és -kivitelezői szakemberhiány.

Az előbbi azért meglepő, mert tavaly még a hírközlési törvényt többször is módosították, hogy gyorsabbá és olcsóbbá váljon a távközlési infrastruktúra építése. Mint megírtuk a fejlesztés felgyorsításához hiányzó uniós irányelvek tavaly júliusban kerültek bele az egységes hírközlési törvénybe. A törvény azt szabályozza, hogy a hazai hálózatüzemeltető társaságoknak, beleértve a közművállalatokat is, milyen feltételekkel kell a távközlési cégek számára használatba adni az infrastruktúrájukat. A december végi módosítás ennek egyenes folytatása, amely a kötelezettség teljesítése során felmerülő jogviták rendezését könnyíti. Ez azért fontos lépés, mert a közműhálózatokat üzemeltető társaságokat eddig nem kötelezték arra, hogy – meghatározott feltételek mellett – a hírközlési hálózatokat üzemeltetők számára is használatba adják az infrastruktúrájukat.

A szakemberhiánnyal pedig valamelyest eleve számoltak is az MVM Netnél, de azzal nem, hogy ilyen rövid időn belül már ilyen mértéket ölt és, legfőképpen ekkora árfelhajtó hatású lesz.

A projektvezető egyelőre csak becslésekbe bocsátkozott, mint mondta, a kialakult helyzet nyomán várhatóan 20-30 százalékkal is drágulhat az MVM Net önrésze. Hozzátette, a költségek kordában tartására, ahol csak lehet bérlik a rendelkezésre álló áramszolgáltatói, távközlési infrastruktúrát, így a legdrágábbnak tűnő alépítményes megoldás, magyarul a vezetékek föld alá vitele csak 156 kilométernyi szakaszt érint a teljes több ezer kilométeres hálózatból.

Az MVM Net megjelenik a lakossági piacon is
„Elkészültek a nyomvonaltervek, a felhasználói helyek pontosítása még folyamatban van. A kiviteli tervezés 3-4 hónapot vesz igénybe, ez alatt kell megállapodni az építési vállalkozókkal, hogy legkésőbb a harmadik negyedév végén el is indulhassanak a munkálatok” – sorolta a feladatokat a projektvezető. Kérdésünkre elmondta, hogy a kivitelezőkkel járásonként terveznek megállapodni, bevonva a helyi kapacitásokat.

A pályázaton nyertes cégek nemcsak a hálózat kiépítését vállalták, hanem az arra épülő szolgáltatások nyújtását is, ami az MVM Net számára a lakossági szegmens megjelenésével új elemet hoz be a portfólióba. Bakos Róbert műszaki igazgató elmondta, hogy a lakossági piac kiszolgálását részben partnereken keresztül, részben saját erőből kívánják megvalósítani.”

Forrás:
Nincs elég szakember, többe kerülhet a SZIP; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2017. június 21.

Aláírták a magyarországi 5G Koalíció alapító nyilatkozatát

„Aláírták a magyarországi 5G koalíció alapító nyilatkozatát hétfőn Budapesten: a 46 kormányzati és piaci szereplő, szakmai szervezet, ipari érdekképviselet és egyetem technológiai összefogása az ötödik generációs mobiltechnológia fejlesztését, valamint sikeres és gyors magyarországi bevezetését tűzte ki célul.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, amellyel – mint mondta – Magyarország belépett az 5G-technológia alkalmazásáért és hasznosításáért folyó globális versenybe. Kiemelte, hogy a digitális ökoszisztéma szereplőinek összefogásával „sokáig lehetetlennek tartott dolgok” valósulhatnak meg Magyarországon.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára beszélt arról, hogy Magyarország, ha a digitalizáció állásáról szóló elemzéseket, statisztikákat nézzük, a hálózatok terén teljesít a legjobban. „A hálózatok területén a következő nagy ugrást az ötödik generációs, 5G hálózatok jelentik. Szándékosan nem lépést, hanem ugrást mondok, mert az eddigi fokozatos fejlődés után itt robbanásszerű változásról beszélhetünk. Magyarország egyik infokommunikációs célja ennek a legmodernebb hálózatnak a tesztelése és mielőbbi magyarországi bevezetése. Remélem, hogy 2020 után elsők között léphet Magyarország az 5G felhasználók táborába” – tette hozzá az infokommunikációs államtitkár.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára elmondta, hogy az internetgazdaság átalakítja a gyártási rendszereket, a jövő ipari termelését már a digitális világ határozza meg. Az újítás folyamatos kényszere a szakterületek összefogását igényli, a kormányzatot pedig nyitott és kezdeményező innovációs politikára ösztönzi – tette hozzá. Az államtitkár sikeresnek nevezte a 4G technológia magyarországi hasznosítását, de további fejlesztéseket sürgetett, a legfontosabbnak pedig a járműipari fejlesztéseket nevezte a magyar gazdaság szempontjából.

Palkovics László, a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért is felelős kormánybiztos elmondta, hogy Magyarország a korszerű járműveket nemcsak gyártja, fejlesztésükben is részt tud venni. A magyar újítások világszínvonalúak, ezért a kutatóintézetek és cégek a nemzetközi környezetben is versenyképes fejlesztéseket hozhatnak létre – tette hozzá.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelte, hogy Magyarország pozíciói az 5G hasznosításában kiválóak és ezt a lehetőséget ki kell használni. Hozzátette, hogy országszerte fejlesztések sora zajlik az 5G-ben rejlő lehetőségek kiaknázására és számos magyar cég ért már el világszínvonalú eredményeket ezen a téren. Az 5G felhajtóereje a rektor szerint az IoT (dolgok internete – hálózatba kapcsolt okos használati eszközök rendszere) lehet: ennek folyamata hasonló az elektromosságéhoz, amelynek felhasználása nem a világítással, hanem az elektromos háztartási eszközök megjelenésével vezetett globális technológiai forradalomhoz – tette hozzá.

Jakab Roland, az Ericcson Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az 5G koalíció céljainak megvalósítása a hétköznapi felhasználók életét teszi könnyebbé. Felidézte, hogy az új technológiák egyre gyorsabban hasznosulnak: a 3G befogadására még 8 év, a jelenleg uralkodó 4G befogadására viszont már csak 5 évre volt szükség. Hozzátette, hogy a versenyelőny megtartása érdekében felhasználási lehetőségek egész sorát kell tesztelni, hogy azok magyar mérnökök munkájával kerülhessenek ki a világpiacra.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója kijelentette, hogy a világ néhány éven belül nagyot fog változni, mivel az 5G szinte evolúciós szintű ugrást jelent a mobiltechnológiában. A majdnem valós idejű, késedelem nélküli – az emberi reakcióidő töredékével működő – kapcsolatok nemcsak az ipart, hanem a társadalmat is digitalizálják – tette hozzá. A piaci szereplők és a kormányzat szerepvállalásának köszönhetően Magyarország az 5G fejlesztések európai központjává válhat, a versenyelőny kihasználásához és megőrzéséhez minden feltétel adott – tette hozzá.[kormany.hu]”

„…AZ 5G TECHNOLÓGIA KITÖRÉSI PONT LEHET
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Budapesten, a Magyarországi 5G koalíció megalakulása alkalmából tartott szimpóziumon úgy fogalmazott – kitörési pont lehet Magyarország számára az 5G technológia, amely a gazdaság- és iparfejlesztés új dimenzióit nyitja meg.
Hangsúlyozta, hogy az ötödik generációs technológia bevezetése terén Magyarország nemzetközi viszonylatban is sikeres, a helyzeti előny megőrzéséhez azonban szükség van arra, hogy a következő technológiai ugrásra is a lehető leghamarabb reagálni kell.

Az 5G-koalíció csaknem félszáz kormányzati, közigazgatási és iparági szereplő, kamara, egyetem, kutatóintézet, szakmai és társadalmi szervezet részvételével az ötödik generációs mobiltechnológia fejlesztését és magyarországi bevezetését támogatja. A rendezvényen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere kiemelte, hogy a város számára az épülő járműipari tesztpálya mellett az 5G technológia is új lehetőségeket nyit meg többek között a smart city fejlesztésekkel, az agrár- és egészségügyi innovációkban, illetve a várost az autópályával összekötő R-76-os is okos gyorsforgalmi útként épül meg. A polgármester szerint a fejlesztéseknek köszönhetően idén csaknem ezer új munkahely jöhet létre Zalaegerszegen.

Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja hangsúlyozta, hogy az 5G technológia által kínált adatátviteli sebesség és a lényegében késleltetés mentes kapcsolat nem pusztán mennyiségi ugrás. Kiemelte, hogy a 4G-nél lényegesen jobb műszaki paramétereknek köszönhetően az alkalmazás lehetőségei rendkívül szélesek, többek között az okos otthonokban és városokban, az orvosi alkalmazásokban, a digitális felsőoktatásban, az intelligens közlekedési rendszerekben és a bankszektorban.

Varga István, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja szerint a közlekedés okozta környezeti terhelés mérséklését ki lehet kényszeríteni nem műszaki eszközökkel is – például a forgalom korlátozásával -, de a közlekedési igények valószínűleg növekedni fognak, ezért szükség lesz a közlekedési infrastruktúra lehető legjobb kihasználására képes intelligens rendszerekre. Hozzátette: a közlekedésirányításnál kulcsfontosságú lesz, hogy a járművek láthatóvá válnak a rendszer számára.

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke kiemelte azoknak a szoftvereknek jelentőségét, amelyek az 5G-t a hétköznapi felhasználók számára láthatóvá és használhatóvá teszik. Az államnak támogatnia kell a fejlesztéseket, hogy Magyarország versenyképes maradjon az 5G-t alkalmazó termékek piacán – tette hozzá.

Kőrösi Gábor, a Telenor szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója hangsúlyozta, hogy pusztán piaci alapon, kormányzati támogatás és az egyetemek kutatói kapacitása nélkül nem valósulhatna meg az 5G kihasználása. Hozzátette, a szolgáltatók részéről óriási beruházásokra lesz szükség 2018-19-ben, az anyacégek pedig annak függvényében fogják ezt finanszírozni, hogy mennyire befektetőbarát a magyarországi környezet.

Király István, a Vodafone vezérigazgató-helyettese szerint az 5G jelentősen átalakítja a gépek közötti kommunikációt, a „csendes ipari forradalom” már most is zajlik. Hozzátette, hogy rengeteg hétköznapi felhasználási eszközben rejlik mobilkommunikációs lehetőség, a jövő autóiban pedig több száz szenzor is lehet majd, a végpontok által generált adatmennyiség ezért várhatóan ugrásszerűen növekszik a következő években. Kiemelte azt is, hogy a 2G-től a 4G-ig még az ipar szereplői vitték előre a fejlődést, az 5G-t viszont már a társadalmi igény húzza magával.[Magyar Idők]”

Forrás:
Aláírták a magyarországi 5G koalíció alapító nyilatkozatát; kormany.hu; 2017. június 19.
Aláírták a magyarországi 5G koalíció alapító nyilatkozatát; Magyar Idők/MTI; 2017. június 19.

A helyközi autóbuszok menetrendje is elérhető már a Google Maps keresőfelületen

„A VOLÁN Egyesülés a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szakmai támogatásával közzétette a regionális Közlekedési Központok és a VOLÁNBUSZ Zrt. helyközi autóbusz menetrendjét a Google Maps felületén.

A múlt év folyamán megújult menetrendi kereső kiegészítéseként, az autóbusszal utazók jobb kiszolgálása és szélesebb körű tájékoztatása érdekében, a VOLÁN Egyesülés, a Google Inc. közreműködésével, közzétette a helyközi autóbuszok menetrendjét a Google Maps keresőfelületen. Az adatok tartalmazzák a teljes hazai helyközi autóbuszok közel 30 000 km-es úthálózatát, a több mint 40 000 megállóhelyet és a naponta több mint 40 000 járatot. A féléves fejlesztés eredményeként a Google Maps térképes megjelenítésével tervezhetővé vált a települések közötti autóbuszos utazás átszállásos kapcsolatokkal a vasút és a felületen megjelenő helyi szolgáltatók járataival is.

A Google Maps felülete eltérő módon kezeli a megállóhelyek települési közigazgatási határon kívüli elhelyezkedését, illetve a kerülő-, valamint az olyan útvonalakat is teljesítő járatokat, melyek egy vonalra felfűznek olyan településeket is, amelyek nem egy útvonalon fekszenek, ezért a keresési eredmény pontatlan lehet. Erre tekintettel célszerű a Google Transit felületén kapott eredményt a www.menetrendek.hu oldalon találtakkal összevetni.

A menetrendek elektronikus felületen történő újabb publikálása a közösségi közlekedés vonzóbbá tételét hivatott szolgálni az egyéni közlekedési formát választók számára is.”

Forrás:
Helyközi autóbusz menetrend már a Google felületén is!; VOLÁN Egyesülés; 2017. június 19.

Három éven belül indulnak az első kereskedelmi 5G hálózatok

„Várhatóan 2020-ra beindulhatnak az első kereskedelmi 5G hálózatok, az ötödik generációs mobilhálózatok kutatás-fejlesztési, szabványosítási, és kivitelezési folyamata jóval rövidebb időt vesz igénybe, mint a 3G vagy a 4G bevezetése – mondta Vörös Zsolt, a Huawei Technologies Hungary vezeték nélküli hálózatok fejlesztéséért felelős igazgatója.

Hozzátette: míg a 3G, 4G bevezetése tíz évig tartott, addig az 5G 7-8 évig tarthat a kutatás-fejlesztéstől a megvalósításig. Az 5G fejlesztése nem csak a vezeték nélküli hálózatot jelenti, fejleszteni kell a hátteret biztosító átvitel-technikai összeköttetést is. Az 5G szabványosításának első fázisa 2018-ra megvalósulhat.

A vállalat technológiai újításokra, kutatás-fejlesztésre tavaly a 76 milliárd dolláros árbevételének 13-15 százalékát fordította – mondta. Az 5G hálózatnak meg kell felelnie a magas adatátviteli sebesség ( 10 Gbit/sec) követelménye mellett az alacsony késleltetésnek ( 1 msec) és egy négyzetkilométerenkénti egymillió kapcsolat lehetőségének egyaránt – ismertette.

Vörös Zsolt tájékoztatása szerint az 5G bevezetésekor az elsődleges alkalmazások az összekapcsolt drónhálózat, az önvezető autók és okosközlekedés, vezeték nélküli robotika (automatizálás) és a virtuális valóság használata lesznek. Az okos parkolás, és okos mérők használata már elindult – jelezte.

Sándor Dénes, a Huawei vezető mérnöke arról beszélt, hogy a közelmúltban a Huawei is csatlakozott a Digitális Jólét Program által indított magyarországi 5G koalícióhoz. Ez nemcsak az új generációs hálózat minél korábbi magyarországi bevezetéséről szól, hanem az egyedülálló zalaegerszegi önvezető járművek tesztpályájának megvalósításáról is. Az önvezető járműveket programozott robotokként kell elképzelni, biztonságos működésükhöz az 5G hálózatoknak négyzetméterenként 10 Mb/s-os hálózati adatátvitelt kell biztosítaniuk, késleltetés nélkül, 500 kilométeres hatótávolságig – sorolta.

Seth Wang, a Huawei fogyasztói üzletágának magyarországi igazgatója elmondta, hogy a kutatásaik szerint a következő időszakban hatalmas növekedés várható az Internet of Things (IoT, a “dolgok internete”) területén: nyolc év múlva már csaknem 100 milliárd IoT eszközt tartanak majd nyilván, és óránként 2 millió szenzort telepítenek majd. Az előrejelzés szerint az IoT eszközök globális megrendelései 2020-ra meghaladják majd a 180 milliót, és piaci részesedésük 30 milliárd amerikai dollár körül lesz. Az 5G hálózatok gyors piaci terjeszkedése a kapcsolódó üzletágak – termelés, ipar – számára is kereskedelmi értéknövekedést okoz majd – mondta.

A trendek azt mutatják, hogy míg az emberek 2010-ben például napi fél órát töltöttek mobilozással, 2025-ben ez az idő 5,5 órára emelkedik majd. A többletidőt már nem a telefonálás tölti ki, hanem leginkább az alkalmazások használata – mondta.”

Forrás:
Három éven belül indulnak az első kereskedelmi 5G hálózatok; Híradó.hu/MTI; 2017. június 22.

A kormány piaci szereplők bevonásával versenyképesebbé teszi az egyetemi informatikus képzést

„Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a szakmai napon elmondta: „2017 szeptemberében 21 magyarországi felsőoktatási intézményben indulnak el azok a díjmentes, elsősorban informatikus hallgatóknak szóló képzések, amelyek egy-egy vezető informatikai vállalat naprakész tudásanyagát adják át a diákoknak.
Ezek a képzések eddig az egyetemeken nem, csak piaci képzőknél, magas díjak mellett voltak elérhetők, most azonban az egyetemi tanulmányok részévé válhatnak. A szeptemberben induló tanévben 1500, a program végéig 6-8000 diák vehet részt a kurzusokon.”

Programozd a jövőd! címmel huszonegy felsőoktatási intézménnyel és négy nemzetközileg is elismert informatikai vállalkozással alakít ki közös stratégiát a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az együttműködés célja, hogy az idén szeptembertől induló képzéseknek köszönhetően a munkaerőpiacon jelentős mértékben emelkedjen az informatikai szakmai végzettséggel rendelkezők száma, valamint, hogy a hallgatók naprakész elméleti és gyakorlati oktatásban részesüljenek.

Major Gábor, az IVSZ-Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára méltatta a kormány és a szakmai szervezetek együttműködését, továbbá kiemelte, hogy a minisztérium és a közreműködő szervezetek mindig nyitottak a szakma kezdeményezéseire.

A program felhívására négy informatikai vállalkozás: a Red Hat, az Oracle, az SAP, és a National Instruments köt együttműködési megállapodást a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ) annak érdekében, hogy a szintén együttműködő 21 felsőoktatási intézmény igényeivel összhangban piacképes végzettséget adó informatikai képzési programcsomagokat állítsanak össze és segítsék azok beépíthetőségét a felsőoktatási rendszerbe. A 21 intézmény maga dönti el, hogy az elérhető kurzusok mellett melyeket vezeti be, a hallgatók intézményüknél kapnak majd információt a lehetőségekről.

Az érintett cégek a projekt teljes időszakára ingyenesen biztosítják a hallgatói és az oktatói tananyagok hozzáférését. Így azok az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatalok, akik az elkövetkező években az informatikai pályát választják, vagy más szakokon szeretnék az együttműködésbe bekapcsolódott intézményekben informatikai kompetenciájuk bővíteni, azok a diplomájukkal együtt naprakész, piacilag elismert és keresett tudás, képesítés és gyakorlat birtokában helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon.

Az szerződött vállalkozások szakmai napok keretében mérik fel az együttműködésben résztvevő felsőoktatási intézmények igényeit és mutatják be képzési csomagjaikat.

A program – amely a fenti képzések mellett számos egyéb, az informatikusképzést támogató intézkedést tartalmaz – teljes kerete 8,2 Mrd Ft.”

Forrás:
A kormány piaci szereplők bevonásával versenyképesebbé teszi az egyetemi informatikus képzést; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. június 19.

A székesfehérvári Alba Innovár célja közel hozni a digitalizációt a gyerekekhez

„Hogy ismertessük – sőt, szerettessük – meg a gyerekekkel a digitalizáció által nyújtott lehetőségeket? A székesfehérvári Alba Innovár az egyik legjobb alternatívát kínálja erre. A gyerekek találkozhatnak a 3D szobrászattal, interaktív asztallal, humanoid és LEGO robotokkal. Az IVSZ szakmai koordinációja mellett Magyarország első digitális élményközpontja szeptemberben Székesfehérváron nyílik meg.

Filozófia: a tudás mindenkié, aki tanulni szeretne
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, egyben Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke is – arról beszélt a az első hivatalos bejáráson, hogy a világ átalakulóban van, a mostani gyerekek pedig nagy eséllyel teljesen mást fognak csinálni, mint a mostani felnőttek. Erre fel kell készülni, és nem mindegy, hogy hogyan. Elmondta, hogy a szeptemberben megnyíló élményközpontban minden gyermeknek lehetősége nyílik arra, hogy szórakozva tanuljanak, és megismerjék a különböző technológiai eszközöket.

Főző Attila László, az IVSZ oktatási projektkoordinátora különösen fontosnak tartotta kiemelni az intézmény kapcsán, hogy itt a foglalkozások az iskolák számára ingyenesek lesznek. Célkitűzéseink között áll ugyanis, hogy a fiatalok szociális helyzettől függetlenül ingyenesen ismerkedhessenek a digitális világgal – tette hozzá.

A digitális élményközpont iskolásoknak tart majd szakköröket és foglalkozásokat. A diákok megismerkedhetnek a digitális világot működtető technológiával és annak lehetőségeivel. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ilyen tevékenység elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonsággal igazodjanak el az információs társadalomban és nem utolsó sorban segítséget kapjanak jövőbeli pályaválasztásukhoz is.

Digitális készségfejlesztés, gyakorlati foglalkozások, kiállítások
A gyakorlatias foglalkozások előtérbe helyezik a digitális készségfejlesztést, az alkotást és a tanulói aktivitást. Ráadásul mindezt úgy, hogy illeszkedjen a Nemzeti alaptantervbe. A programokon mindenkire megfelelő mennyiségű figyelem jut majd, ugyanis a létesítmény egyszerre maximum 36-40 fős csoportokat fogad, amelyekkel négy pedagógus dolgozik. A nyári szünetben az élményközpont gyermektáborok helyszíne lesz.

A felnőttekre, szülőkre is gondoltak az alkotók: a kiállítótérben a turisták számára is ajánlható programok kapnak helyet, a kora esti órákban pedig felnőtteknek szóló rendezvények, képzések, fizetős workshopok.

Alba, a robot
Az élményközpont épületében több kiállítási helyszín található, például: Digitalizáció: tudomány és technika, ahol robotokkal találkozhatnak a látogatók; Oktatás a jövőben-szoba, ahol VR és interaktív padló vár bennünket; Digitális alkotás és művészethelyisége, ahol a 3D szobrászattal ismerkedhetünk; valamint Együttműködés és kommunikáció -szoba interaktív asztallal és szociális robottal. Alba, az érző, kommunikáló szociális robot az oktatási csúcstechnológia képviselője. A foglalkoztató termekben kísérletek, robotika és kódolás várja a gyerekeket, melyek készségfejlesztésre, és a digitális kompetencia fejlesztésére szolgálnak.

Az Alba Innovár az első digitális élményközpont Magyarországon.

A gyerekek, a digitalizáció és az IVSZ kapcsolatáról, itt is olvashatsz!”

Forrás:
Szeptemberben nyílik meg az Alba Innovár; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017. június 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Miért a szellemi munkát végzők veszíthetik el munkájukat elsőként a mesterséges intelligencia miatt?

„Az inside.com hírlevéloldal véleménycikkében Rob May kolumnista cáfolja azt a közkeletű vélekedést, hogy a mesterséges intelligencia (AI) terjedése elsőként a „tudáslétra alján” lévő munkakörökben tudja elsőként helyettesíteni az emberi élőmunkát. Ezek az értékelések a mesterséges intelligencia alkalmazásának csupán – de legalábbis mindenek előtt – a kognitív szempontját veszik figyelembe, vagyis hogy mikor „taníthatók meg” a gépi alkalmazások egyes munkafolyamatok elvégzésére. Ebből a megközelítésből egyértelmű, hogy a helyettesítés a kevésbé tudásigényes munkáknál történhet meg először. Csakhogy – mint a szerző rámutat – ezek az elemzések meglehetősen sekélyesek. Nem veszik figyelembe azt, hogy egy tömeges helyettesítés tekintetében az, hogy egy folyamatot vagy ezek rendszerét már képes helyettesíteni a mesterséges intelligencia, csak egy, és nem is feltétlenül a legfontosabb szempont. A „megcsinálás” még nem jelenti azt, hogy ennek a képességnek a tömegtermelése is megoldottá válna, nem számol az emberi viselkedés sajátosságaival, valamint olyan tényezőkkel, mint a fizikai megvalósíthatóság, a jogi keretek, a költséghatékonyság vagy éppen a szakszervezetek alkuereje.

Példaképpen a könyvelők és az építőipari munkások helyettesíthetőségét veti össze. Nyilvánvaló, hogy egy könyvelő munkája kognitívan lényegesen összetettebb, mint egy építkezésen dolgozó fizikai munkásé. A mesterséges intelligenciával ez utóbbi munkája könnyebben modellezhető, mégis nehezebben váltható ki ilyen módon. Ehhez ugyanis olyan robotokat kellene gyártani, amelyeknek nem csak a kognitív funkciókban érik el a kívánt szintet, hanem fizikailag is képesek modellezni a megfelelő folyamatokat, amihez le kell gyártani a megfelelő alkatrészeket, meg kell oldani ezek összeszerelését és szállítását, összességében komoly kihívásokat és akadályokat jelentve. Ezzel szemben a könyvelő munkája – bár sokkal komplexebb tudást feltételez – könnyebben helyettesíthető, tekintve, hogy ehhez a munkához már ma is elsősorban digitális adatokra és ezek feldolgozására van szükség, egyéb fizikai fejlesztést pedig nem igényel.

A szerző véleménye szerint a mesterséges intelligencia első körben nem a kognitívan kevésbé összetett, viszonylag kevés tudást igénylő fizikai munkát igénylő munkaköröket veszélyeztetni, hanem az alkalmazott szellemi munkákat végzők (‘knowledge workers’) munkáját. A fenti megközelítés mellett még más szempontok is befolyásolhatják a helyettesíthetőséget. A kormányzat például dönthet úgy, hogy bizonyos munkaköröket nemzetbiztonsági szempontból akar távol tartani attól, hogy mesterséges intelligencia helyettesítse az élőmunkát. Más esetben a szakszervezetek alkuereje hozhat tető alá „AI-ellenes egyezséget” a nagy munkáltatókkal. Erre ott van nagyobb esély, ahol az elvileg helyettesíthető munkakörökben dolgozók a fizetési létra alján vannak – ezekben a munkakörökben, mivel eleve viszonylag alacsony a bérköltség, az elérhető megtakarítás is csekély mértékű. Más munkakörökben a jogi szabályozás vagy annak hiánya okozhat akadályokat, például a felelősség megállapíthatósága tekintetében.

A szerző az alkalmazott szellemi munkákat végzők mellett a középvezetői munkaköröket látja leginkább helyettesíthetőnek a gyakorlatban a mesterséges intelligencia révén. Példaképpen említi az éttermek működését, ahol az alkalmazottak munkájának irányításához elegendő egy fülhallgató, amelyen keresztül a megfelelő utasításokat kapják a következő munkafolyamatokhoz.

Bár a folyamat komplexitása miatt nagyon nehéz előre jelezni, hogy milyen sorrendben és ütemben terjed el tömegesen a mesterséges intelligencia az egyes munkakörökben, a szerző visszatérően hívja fel rá a figyelmet: ennek mérlegeléséhez nem elegendő a kognitív megvalósíthatóságot figyelembe venni. Legalább ilyen fontos szerepet játszik benne a jogi környezet alakulása, a megvalósítás költsége vagy a társadalmi elfogadottság.”

Forrás:
Why Knowledge Workers May Be the First To Succumb To the A.I. Revolution; Rob May; Inside AI; 2017. június 21.

Szép, új világ: a digitális lábnyomod segíthet, hogy több hitelt kaphass, jön a social scoring

„Ha a cipőd mérete nem, de a digitális lábnyomod segíthet, hogy több hitelt kaphass. Itthon még nem, de az Egyesült Államokban a fintech cégek már évek óta használják a social scoring módszert a közösségi hitelezésben. A SoFi, vagy az Earnest jó példát mutathatnak a hazai pénzintézeteknek is. Lássuk, hogyan fogtak hozzá itthon a kutatók.

Trinh Anh Tuan, a Corvinus Fintech Center kutatója összegyűjtötte a legjobb hallgatói fintech kezdeményezéseket. Korábban bemutattuk, hogyan segíthet a blockchain technológia a használtautó piacon. A mostani projektben a kutatók azt vizsgálták, miképpen segítheti a social scoring a hitelminősítést a magasabb kockázatot jelentő diákok körében.

A probléma: ki ad hitelt a diákoknak a Diákhitelen túl?
A felsőoktatásban tanulóknak hitelfelvételre kizárólag a Diákhitel ad lehetőséget, amennyiben nem rendelkeznek egy rendszeres havi (min. 100 000 Ft-os) fizetéssel. A Diákhitel havonta maximum 50 000 Ft értékben áll rendelkezésre, így egy nagyobb kiadás finanszírozásához a hallgatónak nincs lehetősége magasabb összegű, vagy újabb hitel felvételére.

Friss diplomások és felsőoktatásban tanulók esetében nem csak azzal kell számolnia a banknak, hogy az ügyfél nem rendelkezik állandó keresettel, de ilyen típusú hiteleknél a törlesztés is évekkel később kezdődik el.

Alapötlet: a digitális lábnyom alapján hitelpontszám számolása
A hitelkockázatot social scoring megoldásokkal tudjuk csökkenteni. A social scoring egy pontozást jelent a digitális lábnyom alapján, melyből következtetéseket lehet levonni a személyiségünkről. Ezt felhasználva tudjuk kialakítani az adott személy hitelpontszámát is, ami azt méri, mennyire megbízható az ügyfél.

A modellünk két pillérre épül, egy saját fejlesztésű programra, illetve együttműködésre más cégekkel, szervezetekkel az adatok megszerzése érdekében.

Így működhetne a social scoring Magyarországon
A saját program a felhasználó hozzájárulásával egy kétszintes adathozzáféréssel dolgozik:

  • Olyan adatok, amelyekből egyértelműen beazonosítható az adott személy. A diákhitel termékünkben kiemelten fontosak például a diákigazolványok nyilvántartásából származó adatok.
  • Az ügyfél viselkedésének elemzése keresőrobotok segítségével, Big Data technológiával, melynek nagy előnye, hogy hatalmas mennyiségű adatot képes kezelni, valamint kiszűrni a valótlan adatokat is.

Ezek a források akkor tudnak egy megbízható pontszámot adni, ha az adott személy elegendő információt hagy maga után az internethasználat során. A friss diplomások és egyetemi, főiskolai hallgatók körében ez a pontozás működőképes lehet, hiszen ebbe a korosztályba tartozók túlnyomó többsége jelen van a közösségi oldalakon, és igénybe vesz online szolgáltatásokat.

A projekt keretében létrejövő social scoring webfelületen a felhasználó értesül arról, hogy mely adatait vesszük igénybe a hitelpontszám meghatározásához, és a hozzájárulását követően a program kiszámítja azt. Ezt a pontszámot nem csak bankok vagy hitelintézetek vehetik igénybe a hitelelbíráláshoz, de a P2P hitelezéshez is felhasználható lenne.

Az első projektek egyike lehetne az MNB sandbox-ban
Kiemelt szempont a termékjavaslatunkban az adatvédelem, azon belül különösen fontos a személyes adatok kezelése. Az ügyfeleket biztosítani kell afelől, hogy az adataikat engedély nélkül nem adják ki harmadik félnek. A módszerünk megfelel az Európai Parlament Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR), melynek betartása 2018 májusától minden, az európai állampolgárok adatait kezelő cégnek kötelező.

A megoldásunkat az MNB által létrehozandó szabályozási sandbox-ban tervezzük tesztelni.”

Forrás:
A digitális lábnyomod segíthet, hogy több hitelt kaphass. Jön a social scoring; FinTechZone; 2017. június 19.
Lásd még: FinTech Workshop D03: Frecska Éva – Social Scoring megoldások felhasználása hitelelbírálásnál prezentáció
Szerkesztői megjegyzés: Az ötlet problematikus voltára lásd: What Is a Social Credit Score and How Can it Be Used?; Justin Kuepper; 2017. január 4.
„Social scoring” magyarul: közösségi médián alapuló pontozásos hitelminősítés

Szakirodalom

Európai Parlament (EP): egyik bizottsága szerint az adatvédelem erősítése miatt elő kellene írni a végponti titkosítást, és a beépített kiskapuk használatának tiltását

„Már most látszik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságának javaslata nagy vihart fog kiváltani.

Az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi bizottsága nemrég kiadott egy tervezetet, mellyel az elektronikus kommunikációban alkalmazandó adatvédelmi előírásokat bővítenék ki. A javaslat két legfontosabb eleme, hogy egyrészt a magánélet sérthetetlenségét biztosító alapvető jogok biztosítása érdekében az EU polgárai által használt összes elektronikus kommunikációs szolgáltatásnál végponti (end-to-end) titkosítást írnának elő, másrészt pedig tiltanák a kommunikációs rendszerekben a beépített hátsó ajtókat (backdoor).

A javaslat létrehozásában részt vett a nagyon fontos uniós tanácsadó testület, az adatvédelmi kérdésekben meghatározó Article 29 Working Party, melynek tagjai többek között a tagállamok adatvédelmi biztosai, akik a magánélet védelmét kiemelten fontos területnek tartják. A szöveg szerint a titkosítás mindenféle elektronikus kommunikációs formánál, az adatáramlás minden eleménél (vagyis a metaadatok kezelésénél is!) előírás kell legyen a jelenlegi és a jövőben megjelenő szolgáltatásoknál is, így alkalmazandó például a telefonhívásokra, az internetes tevékenységekre, az azonnali üzenetküldőkre, az e-mailre, az internetes telefonálásra, a közösségi oldalakra üzenetküldőire stb. A személyes adatokat ugyan hasonlóképp védi a nemrég elfogadott adatvédelmi keretszabályozás (General Data Protection Regulation – GDPR) is, ám a bizottság a nagyobb biztonság érdekében szükségesnek látja a javaslatban leírt kiegészítő intézkedéseket is.

Az bizonyos, hogy hiába állt a javaslat mellé a bizottság és az Article 29 is, mindez korántsem fog csont nélkül átmenni az EP-n, ugyanis a közelmúltban, főként a terrorfenyegetettségre hivatkozva, több uniós tagországban is inkább az adatvédelem háttérbe szorításának irányába léptek a kormányok, akad, ahol törvényileg előírnák a szolgáltatásokba kötelezően beépítendő hátsó ajtót.

Ezzel szemben a javaslat a végponti titkosítás bevezetése mellett a bacdoorokat illetően határozott tiltást fogalmaz meg: „A tagállamok nem írhatnak elő olyan kötelezettségeket a szolgáltatók számára, melyek hálózataik és szolgáltatásaik biztonságának és a titkosításnak a meggyengítését eredményeznék.””

Forrás:
Uniós szabály írná elő a végponti titkosítás alkalmazását és a backdoor tilalmát; Dajkó Pál; IT café; 2017. június 19.
Lásd még:
Draft Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council concerning the respect for private life and the protection of personal data in electronic communications and repealing Directive 2002/58/EC (Regulation on Privacy and Electronic Communications) (COM(2017)0010 – C8-0009/2017 – 2017/0003(COD)); Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs; 2017. június 9. (pdf)
2017/0003(COD) Respect for private life and the protection of personal data in electronic communications (a parlamenti eljárás anyagai)
e-Privacy Reform; Európai Parlament

Európai Parlament (EP): a Jogi Bizottság szerint a végponti titkosítást, és a beépített kiskapuk használatának tiltását előíró javaslat kaotikus, inkoherens és káros

„Az Európai Parlament jogi bizottsága szerint a javaslatok kaotikusak, inkoherensek és károsak.

Ma számoltunk be arról, hogy az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi bizottsága nemrég kiadott egy tervezetet, mellyel az elektronikus kommunikációban alkalmazandó adatvédelmi előírásokat bővítenék ki. Ez a tervezet még a hónap elején készült, de most hozták nyilvánosságra – ahogy azt a pár nappal később készült állásfoglalást is, amelyben az EP jogi bizottságának tagjai fejezik ki aggályait a javaslattal kapcsolatban. Konkrétan: az Axel Voss által jegyzett szöveg legfontosabb megállapítása, hogy „Az előadó nem üdvözli a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről szóló javaslatot”. Igaz, e szövegben nem a végponti titkosításról és a backdoorokról beszélnek, sőt ezt érdemben nem is említik, hanem egyéb problémákra térnek ki.

Az állásfoglalás rövid indoklásában elmondják azt is, hogy miért nem támogatják az előterjesztést: „A digitális egységes piac létrehozásával kapcsolatos számos cél (növekedés, az innováció előmozdítása, európai adatközpontú gazdaság fellendítése, az adatok szabad áramlása („Free-flow-of-Data”), valamint a kkv-k támogatása) nem teljesül, illetve a javaslat épp ezek ellenében hat. Sok jelenleg létező üzleti modell a továbbiakban nem lenne életképes.”

A továbbiakban hivatkoznak a meglévő szabályozásokkal szemben fellépő jogi inkoherenciára és a javaslat esetleges érvénybe lépése után kialakuló jogbizonytalanságra, majd a következő – uniós testülettől szokatlanul szókimondóan fogalmazó – mondatot írják le: „A bátorság hiánya, a kreativitás hiánya, a régi struktúrákhoz és meggyőződésekhez való ragaszkodás nem szolgálnak jó kiindulópontként egy sikeres digitális jövő kiépítéséhez.” Ha eddig jutunk a szövegben, már egyértelmű, hogy a jogi bizottság tagjai elavultnak találják a hagyományosan szigorú – és gyakran valóban merev – európai adatvédelmi elveket.

Az egyik kiegészítő pontban figyelemre méltó érvet hoznak elő, amikor azt említik, hogy ma már nem korszerű a felhasználói hozzájárulás felől megközelíteni az adatvédelmet, hanem a polgároknak a személyes adataik feletti rendelkezését figyelembe véve a másik oldalról nézik a problémát: „az átláthatóság, az adatszuverenitás, a kívülmaradási lehetőségek, kifogásolási lehetőségek, egy új adatkategória (pl. álnevesített adatok) vagy legalább az anonimizált, az álnevesített és a titkosított adatok jobb differenciálása jobb kiindulópontot jelentenének” – írja a javaslat.

Az is különösen meglepő, hogy az általában meglehetősen bonyolult és szövevényes jogi szövegeket produkáló apparátus most több esetben igen nyílt megállapításokra jut. Csak néhány fontosabb a kritikai megállapítások közül:

  • a javaslat nem tesz különbséget a tartalmak, az adatok és az információk között;
  • nem egyértelmű az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet és az általános adatvédelmi rendelet elhatárolása. A jogbiztonság érdekében tisztázni kell, mikor alkalmazandó az egyik, illetve a másik jogszabály, hogy a felelősök számára egy követhető jogi keret legyen biztosított;
  • egyértelmű különbséget kell tenni a hírközlési tartalmak bizalmassága és az adatok kezelése (adatvédelem) között, mivel az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet hatálya kiterjed az összekapcsolt eszközökre és berendezésekre. Ez előre nem látható és logikátlan következményekhez vezet a gépek közötti kommunikáció tekintetében (pl.: gépjárműipar, logisztikai ágazat, „okosotthonok”). Nem világos, hol kezdődik az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet szerinti, illetve az általános adatvédelmi rendelet szerinti adattovábbítás. Az sem világos, hogy a mit jelentene a gépek közötti kommunikációhoz való hozzájárulás vagy annak megtagadása;
  • a javaslat az anonim adatok kezelését is hozzájáruláshoz köti, ami telj esen értelmetlen és technikailag kivitelezhetetlen. E helyütt ki lehetne terjeszteni az általános adatvédelmi rendeletben foglalt álnevesítés koncepcióját;
  • logikátlan az is, hogy miért kellene a metaadatokat jobban védeni (az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet), mint az egészségi állapotra vonatkozó adatokat (általános adatvédelmi rendelet);
  • az is érthetetlen, hogy ugyanazon adatokra miért kellene két eltérő szankciórendszert bevezetni;
  • meg kell vizsgálni, szükség van-e az otthoni használatra vonatkozó kivételre.

A javaslat részletes részében a fenti kifogásokat öntik konkrét jogi formába. A vita folytatódni fog…”

Forrás:
Forró kása: a jogászok nem támogatják az adatvédelmi szigorításokat; Dajkó Pál; IT café; 2017. június 19.
Lásd még: Véleménytervezet az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet) irányuló javaslat; Axel Voss; Jogi Bizottság, Európai Parlament; PE 605.986v01-00, JURI_PA(2017)605986; 2017. június 6. (pdf) és a korábbi cikkünkhöz csatolt hivatkozásokat