Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Rendkívüli hírünk: „Digitális áttörés a Főváros Önkormányzatnál!”
Tárgyszavak: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, digitalizáció, e-közigazgatás, e-ügyintézés, e-ügyintézési audit, e-ügyintézési törvény, eGov Tanácsadó Kft., eIDAS, elektronikus közigazgatás, Magyarország, statisztika, szervezetfejlesztés, ügyintézési csatornák
Előzetesen a 9. Infotér Konferenciáról – Magyary-színpad: Adatmenedzsment a közigazgatásban – ma és holnap
Tárgyszavak: adatmenedzsment, adatpolitika, Balatonfüred, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális közigazgatási szolgáltatások, e-közigazgatás, Infotér 2018, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, Veszprém megye
Előzetesen a 9. Infotér Konferenciáról – eGov Kft. – Az elektronikus ügyintézés bevezetésének szervezetfejlesztési aspektusai
Tárgyszavak: Balatonfüred, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, eGov Tanácsadó Kft., elektronikus ügyintézés, közigazgatási szervezetfejlesztés, Magyarország, szervezés- és vezetéstudomány, Veszprém megye
Előzetesen a 9. Infotér Konferenciáról – Magyary-színpad: Digitális diplomácia – Kárpát-medencei és regionális potenciálok
Tárgyszavak: digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális külügyek, digitális politika, e-diplomácia, Kárpát-medence, közösségi média, külkapcsolatok, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, nemzetközi kapcsolatok, politikai informatika, puha hatalom

Közigazgatás, politika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Rendkívüli hírünk: „Digitális áttörés a Főváros Önkormányzatnál!”

„Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény 2018. január 1-jei hatályba lépését követően az állami és önkormányzati szervek napjainkban egymás után, tömegesen állnak át az elektronikus kapcsolattartásra. Egy, a Fővárosi Önkormányzatnál 2018. szeptemberében végzett felmérés eredményeképpen bizonyíthatóan kijelenthető, hogy 2018. nyarán a hivatalban fontos digitális áttörés történt – augusztus vége óta ugyanis az elektronikus dokumentum-forgalom már mind a bejövő, mind a kimenő könyvelt küldemények esetében meghaladta a hagyományos postai küldemények arányát. Mindennek várhatóan rövid időn belül mérhető, jelentős társadalmi és gazdasági hatásai lesznek.

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalánál 2018. év eleje óta folyamatosan csökken a papír alapú könyvelt postai küldemények száma – a januári 1725-ről szeptemberre 1127 db-ra (-35%) –, miközben meredeken nő az elektronikus küldemények aránya. A bejövő elektronikus küldemények száma 2018. január és szeptember között 948-ról 3029 db-ra változott (+220%), a kimenő küldemények száma 2018. január óta a 13 db-ról mostanra 1782-re. Ez közel 140-szeres (!) növekedés – igaz, egy nagyon alacsony bázisról.

Forrás: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, 2018. 09.28. (a kép nagyítható)

A Főváros adatközlésének jelentőségét tehát az adja, hogy immáron empirikusan is igazolható, a közigazgatás 2018 folyamán szép csendben átáll az elektronikus formában is hiteles kapcsolattartásra, illetve ügyintézésre – mind ügyfelei, mind pedig a többi közigazgatási (együttműködő) szerv tekintetében.

Még sokan nem értik – a közigazgatási szakemberek is kétkednek -, ennek a cikknek a szerzői azonban meg vannak győződve arról, hogy a magyar közigazgatás fejlődéstörténetében a 2018-as év jelenti azt a fordulópontot, amelyhez elérve a közigazgatásban is megtörténhet a „digitális átállás.” Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (e-ügyintézési törvény) kiemelt jelentőséggel és joghatással bíró passzusainak 2018. január 1-jei hatályba lépését követően ezekben a hónapokban az állami és önkormányzati intézmények ugyanis egymás után, tömegesen állnak át az elektronikus kapcsolattartásra.

Azt mondhatnánk, hogy ebben nincs semmi újdonság, hiszen az elektronikus megoldások lassan két évtizede a közigazgatási mindennapoknak is szerves részét képezik. A tisztviselők ugyanúgy monitorok előtt ülve intézik ügyeinket, mint a bankok vagy a biztosítók munkatársai. Az is megszokott dolog, hogy a közigazgatási szervek ugyanúgy működtetnek internetes weboldalakat, továbbá fogadnak elektronikus megkereséseket, mint az üzleti szektorban működő gazdálkodó szervezetek. Más kérdés, hogy ha biztosra akartunk menni, akkor azért papír alapon is leképeztük ügyeinket, mert mostanáig egyáltalán nem volt biztos, hogy egy e-mailnek vagy egy honlapra történő feltöltésnek milyen következményei lesznek az eljárásainkban.

Ez a bizonytalanság a formátumok és hitelesség különböző szintjei körül a közigazgatási ügyek megkettőződéséhez vezetett. Az eljáró hatóságoknál az akták mostanáig egyidejűleg léteztek elektronikus formában és papír alapon. Egy ilyen „duális” vagy „hibrid” közigazgatás azonban több szempontból sem fenntartható. A papír alapú és az elektronikus dokumentumok között folyamatosan ismétlődő transzformációk (nyomtatás, szkennelés) gyakori hibalehetőségeket rejtenek magukban. Emellett a párhuzamosan leképezett iratkezelési folyamatok, illetve a minduntalan duplikálódó dokumentumok kezelése több erőforrást igényel a közigazgatástól: ügyintézési időben, ügykezelést végző személyzetben, irattári kapacitásokban, nem utolsó sorban intézményi költségvetésben.

Mi változott akkor? Röviden: a hitelességhez, ezáltal pedig az elektronikus kapcsolattartáshoz fűződő jogkövetkezmények. Egy 2016 nyarától alkalmazandó európai uniós rendelet (eIDAS) értelmében ahhoz, hogy az elektronikusan benyújtott kérelmünknek közvetlen jogkövetkezményei legyenek, bizonyos személyhitelesítési (azonosítás) és dokumentumhitelesítési (e-aláírás) követelményeknek meg kell felelnie. Egy egyszerű e-mail ezeknek az elvárásoknak nem felel meg, a kormányzat ezért 2017. december 31-ig jelentősen kiszélesítette a Magyarország.hu szolgáltatásait.

Az e-ügyintézési törvény értelmében 2018. január 1-től mintegy 850 ezer gazdálkodó szervezet kötelező módon, elektronikus formában – ún. Cégkapun vagy Ügyfélkapun keresztül – tart kapcsolatot az állammal és a helyi önkormányzatokkal. A törvény értelmében a polgároknak ráadásul minden ügyben törvényes joga lett az elektronikus kapcsolattartás. Mindez nagy kihívást jelent(ett) az elektronikus ügyintézést biztosító szervek számára (cca. 4500 szervezettel), akik tehát ezekben a hónapokban jelentős erőfeszítéseket tesznek ügyintézési és ügykezelési folyamataik teljes elektronikus leképezésére.

A jelenség nem új keletű. Az információs társadalom megvalósulását az egyes nemzetgazdasági ágazatok digitális transzformációja kíséri. A precíziós mezőgazdaság térhódításával napjainkban is megállíthatatlanul alakul át az agrárium, a robot technológia terjedésével az ipar és a szolgáltató szektor (ld. Ipar 4.0). A hazai televíziózás történetében például 11 évvel ezelőtt kezdődött a legújabb digitális technológiákra való átállás. A Kormány 2007 márciusában elfogadta a Digitális Átállási Stratégiát, majd – hat évvel később – 2013. október 31-én 12.30-kor megtörtént az országos analóg földfelszíni televíziós sugárzás teljes lekapcsolása. A tető- vagy szobaantennával fogható analóg földfelszíni televíziózás helyébe ekkortól a digitális földfelszíni műsorszórás lépett.

Nyilvánvalóan nem lehet kivétel az állami és az önkormányzati igazgatás sem. Ezért is érdekesek a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala és az eGov Tanácsadó Kft. által egy e-ügyintézési audit projektben összegyűjtött legfrissebb adatok. Ezek szerint a Fővárosnál előbb 2018. június 30-ig a bejövő könyvelt küldemények esetében mérték, hogy a Hivatali kapun keresztül fogadott dokumentumok meghaladják a hagyományos postai küldemények havi számát, majd 2018. augusztus 31-ig már a kimenő könyvelt (ajánlott, tértivevényes) küldemények esetében is az látható, hogy a Hivatali kapun keresztül kiküldött iratok száma meghaladja a postai küldemények számát.

Ezek nagyon lényeges változások napjainkban, melyeknek drámai gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek. Az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. vonatkozásában például egyáltalán nem elhanyagolható negatív gazdasági hatásként kell értékelni, hogy 4500 intézmény esetében 1-2 éven belül több száz ezres levélforgalom tűnik majd el az elektronikus ügyintézési térben. Az is kizárható, hogy ennek ne legyenek a levélkézbesítőkre (átképzésükre, elbocsátásukra) kiható következményei. Mindenképpen pozitív hatásként értékelhető ugyanakkor egy jelentős idő- és költségmegtakarítás, amely ráadásul két oldalon – az ügyfeleknél és a költségvetési szerveknél egyaránt – jelentkezni fog a következő években. Az további kutatást és mérést igényel, hogy az így megtakarított papírmennyiség Magyarországon hány lombos fa életét menti meg, illetőleg mennyivel javítja a közigazgatás karbon-emissziós mérlegét.

A tendencia tehát már látszik és összességében pozitív. Nagy kérdés, hogy ezek a változások mennyire konzekvensen mennek végbe az e-ügyintézési törvényben kötelezett többi szervezetnél – figyelemmel arra is, hogy a jogszabály végrehajtásában országosan máris lényeges különbségek tapasztalhatók.

Ennek kapcsán szükségesnek érezzük, hogy rámutassunk egy másik gyakorlati összefüggésre is. A Hivatali Kapura bejövő elektronikus iratok száma ugyanis alapvetően az ügyfélkör és az együttműködő szervek tájékozottságának függvénye. Erre az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek a saját tájékoztatóin, illetve e-ügyintézési felületein keresztül van ráhatása. Ellenben a Hivatali Kapuról kimenő elektronikus iratok számának növekedése mögött a szervezet felkészültsége – a szervezeti állomány következetes oktatása, egy tudatos IT stratégia megvalósítása, folyamatszervezés és a rendszerek összehangolása – áll. A valódi digitális átállás feltételezi, hogy ne csupán a szervek külső (ügyfelekkel és egymással) folytatott kapcsolatát, hanem azok belső folyamataiban is megvalósuljon. Ezek azok a faktorok, amelynek eredményeképpen digitális áttörésről beszélhetünk egy szervezetben. A digitális áttörés kulcsa, hogy a rendszerfejlesztésnek és a szervezetfejlesztésnek egymással szinkronban kell megtörténnie.

A fentiek miatt a közigazgatás digitális átállása mindenképpen egy hosszabb folyamat lesz, amely az év végéig nem valósulhat meg. Addig is azonban a Főváros az elektronikus ügyintézés területén olyan jó példával jár elől, amit az átalakulási folyamat megértése és kiszélesítése érdekében minden érintettnek figyelni és követni érdemes.”

Forrás:
eGov Tanácsadó Kft.; 2018. október 1.

Előzetesen a 9. Infotér Konferenciáról – Magyary-színpad: Adatmenedzsment a közigazgatásban – ma és holnap

„Hotel Blaha, 2018. október 10., 15 óra

* Dr. Csiszér Gábor, főosztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium
* Éberling Tamás, country manager Hungary, Veritas
* Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
* Kocsis Ádám, szolgáltatási vezérigazgató-helyettes, IdomSoft Zrt.
* Pajna Sándor, vezérigazgató, eKözig Zrt.
* Reményi Csaba, cégvezető, Oracle
* Prof. Dr. Risztics Péter, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
* Sikolya Zsolt, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
* Tóth József, főosztályvezető, Pénzügyminisztérium
moderátor: dr. Sántha György, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület”

Forrás:
Infotér 2018
Előzetesen a 9. Infotér Konferenciáról – Dr Sántha György; YouTube; 2018. szept. 29.
„2018-ban több szempontból is mérföldkőhöz érkezett a közigazgatás. Azonban, hogy melyek ezek, és hogy a digitalizált közigazgatással kapcsolatban miről kell beszélni, azt az Infotér Konferencián a Magyary Zoltán színpadon megtudhatjuk. Addig is témaízelítővel, Sántha György szolgált nekünk.”

Előzetesen a 9. Infotér Konferenciáról – eGov Kft. – Az elektronikus ügyintézés bevezetésének szervezetfejlesztési aspektusai

„Pantheon, 2018. október 11, 11:00 DMS ONE e-ügyintézés színpad: a sorban állás vége – a digitális evolúció mérföldkövei és a hatékony e-szolgáltatások

Az elektronikus ügyintézés bevezetésének szervezetfejlesztési aspektusai
* Mohácsi Mónika, tanácsadó, eGov Tanácsadó Kft.”

Forrás:
Infotér 2018

Előzetesen a 9. Infotér Konferenciáról – Magyary-színpad: Digitális diplomácia – Kárpát-medencei és regionális potenciálok

„Díszterem , 2018. október 10., 16:50

* dr. Csuday Balázs, ügyvéd, nagykövet, Informatika a Társadalomért Egyesület elnökségi tag
* Erdélyi Rudolf, Digitális Jólét Program
* Dr. Krasznay Csaba, adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
* dr. Szűts Zoltán, médiakutató, habilitált egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Moderátor: dr. Nyáry Gábor, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület”

Forrás:
Infotér 2018
Háttér:
Digitális diplomácia; eGov Hírlevél

Közigazgatás, politika

Gulyás Gergely: Magyarország európai összehasonlításban rosszul áll az e-közigazgatás bevezetése és használata területén

„A bírói bérek rendezésének a közigazgatási bíróságok létrejöttével, legkésőbb 2020 január elsejével „nagy lépésekkel kell megkezdődnie” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Balatonalmádiban, a XIV. Magyar Jogászgyűlés záró plenáris ülésén.
Gulyás Gergely a bírói fizetéseket méltatlannak nevezve úgy fogalmazott: „ha európai uniós összehasonlításban megnézzük, hogy ma egy bíró mennyit keres, akkor talán most már a román szinten vagyunk, de az sem kizárt, hogy az alatt”.

A miniszter beszélt arról, hogy Magyarország európai összehasonlításban rosszul áll az e-közigazgatás bevezetése és használata területén, méghozzá azért, mert rendkívül bonyolultak ezek a rendszerek. Ha van terület ma, ahol a magyar államigazgatás a működésen úgy tudna spórolni, hogy közben egyszerűvé is teszi az állampolgárok számára saját ügyeik intézését, az kifejezetten az e-közigazgatás fejlesztése – szögezte le. Jelezte, hogy a munka előkészületei már megkezdődtek.

Gulyás Gergely kitért a közigazgatási bíráskodás változásaira is. Elmondta: kormányzati szándék, hogy a közigazgatás szakmaisága azáltal javuljon, hogy a teljesebb körű bírói kontroll lehetősége adott legyen.

Ismertetése szerint a jövőben a kereset bíróság elé terjesztése minden esetben a kormányhivatalon keresztül történne, amelynek kontrollként lehetősége lenne visszavonni az elsőfokú közigazgatási határozatot. Utána kétfokú bírósági szakasz következne: a regionális alapokon megszerveződő közigazgatási bíróság első fokon, majd a közigazgatási felsőbíróság másodfokon bírálná el az ügyeket – mondta.

Gulyás Gergely az új kódexek közül beszélt a polgári perrendtartás működéséről, a kereset benyújtására vonatkozó szabályokról. Rámutatott: alapvetően át kell tekinteni a polgári perrendtartás gyakorlati tapasztalatait, és ennek megfelelően kell a törvényt módosítani.”

Forrás:
A közigazgatási bíróság felálltával a bírói fizetéseket is emelni kell; Miniszterelnökség; 2018. október 6.

Trócsányi László : Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat

„– Hazai és külföldi szereplők gyakran hangoztatják, hogy a kormány különféle lépései miatt Magyarországon csorbul a jogállam. A formálódó közigazgatási bírósági rendszer kapcsán is elhangzottak ilyen vélemények. Mit gondol ezekről a megszólalásokról?
– Nem értem azokat, akik a jogállam sérelméről beszélnek a közigazgatási bíróságok kapcsán. Azt hiszem, a megszólalók éppen a közigazgatási bíráskodás lényegét veszik semmibe, amikor ezt állítják. Véleményüknek ugyanis éppen az ellenkezője az igaz: a kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági rendszer kialakításával, s a szándéka az, hogy teljessé tegye a jog uralmát a közigazgatás fölött. A Közigazgatási Felsőbíróság kialakítása összhangban áll Magyarország történeti hagyományaival és több uniós tagállam gyakorlatával. Az előkészítésre munkabizottságot hoztunk létre, ez az elmúlt hónapokban megvitatta a szakmai kérdéseket. A testület tagjai túlnyomórészt bírák – így a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a közigazgatási bírók egyesületének elnöke –, valamint a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük professzorok és a jogi karok vezetői. A hazai és az Európából érkező politikai jellegű támadásokat azért is érzem visszásnak, mert az új bírói rendszer kedvezőbbé teszi a különféle hatóságokkal pereskedő állampolgárok helyzetét.

– Maradjunk is ennél a pontnál: milyen előnyöket remélhet az átalakítástól a jogkereső közönség?
– Tudni kell, hogy a közigazgatási jogviták merőben eltérnek például a polgári perektől. A közigazgatási ügyben az ügyfél, az állampolgár nem vele azonos helyzetű szereplővel áll szemben, hanem valamelyik állami, önkormányzati szervezettel. A hatóság helyzete szükségképpen erősebb, ami például abban is megmutatkozik, hogy nála van minden dokumentum. A bíró szerepe az ilyen ügyekben lényegesen eltér attól, amit a többi pertípusban megszokhattunk, már csak emiatt is indokolt a külön közigazgatási bírósági rendszer kialakítása. Arról nem is beszélve, hogy a felkészült közigazgatási bíráskodás a hatóságok működését is jobbá, hatékonyabbá teheti.

– A hazai közigazgatás színvonalát némelykor jogos kritika éri. Hogyan segítheti az új bírói rendszer az ügyintézés minőségének javítását?
– Az elmúlt évtizedekben tanulmányoztam több nyugati jogrendszer közigazgatási bíróságainak gyakorlatát, s tapasztalataim alapján azt mondhatom: óriási hatással lehet a közigazgatás működésére a bíróság például azzal, hogy bizonyos vitás ügyekben egyértelmű irányt mutat. Kiváló példa a francia bíróság döntése az úgynevezett immateriális közrend kérdésében, amely a burka viselésének betiltása kapcsán került napirendre. A francia bíróság úgy foglalt állást, hogy a közrend nemcsak akkor sérülhet, ha emberek csapnak össze, ha vagyontárgyak rongálódnak meg, hanem akkor is, ha olyan társadalmi, kulturális, spirituális értékek kerülnek veszélybe, amelyeket meg kell védeni. Ez az eset talán kellően szemlélteti, hogy a közigazgatási bíróság olyan jogfejlesztő tevékenységet végezhet el, ami mással nemigen pótolható.

– Mikor kezdheti meg működését az önálló magyar közigazgatási bíróság?
– A kormány nemrégiben fogadta el a közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló koncepciót, eszerint 2020. január elsején kezdi meg tevékenységét az új, kétszintű fórumrendszer.

– Hol működnek majd az új bíróságok, s milyen ügyekkel fordulhatnak hozzájuk az ügyfelek?
– Az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy az év eleje óta ezeken a helyszíneken már működnek úgynevezett regionális közigazgatási és munkaügyi bíróságok, ezek tárgyalják a legtöbb olyan ügyet, amelyet 2020 után az új bírósági rendszer bírál el. A második szint a Közigazgatási Felsőbíróság lesz, amely fellebbezési és felülvizsgálati ügyeket tárgyal majd. Az érdeklődők 2020-tól a közigazgatási bíróságokon kérhetnek jogorvoslatot a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban. Itt lehet megtámadni az úgynevezett kvázi jogszabályokat is, tehát azokat a normákat, amelyek nem jogszabályok ugyan, mégis meghatározzák az élet bizonyos pontjait. Sok más mellett ilyenek a különféle szabályzatok. S az önálló közigazgatási bíróságok határoznak majd az önkormányzati rendeletek érvényességéről is.

– Beszéljünk először a törvényszékekről. Nem szűkíti az állampolgárok lehetőségeit, hogy mindössze nyolc fórum működik majd 2020 után? Egyeseknek az utazás gondot okozhat.
– Valóban, ezzel már magunk is foglalkoztunk. Mivel sokaknak ma is azt a nyolc helyszínt kell felkeresniük, ahol később a közigazgatási törvényszékek működnek majd, így kiindulhatunk a jelenlegi tapasztalatokból. A jelek szerint az utazást az ügyfelek rendszerint meg tudják oldani, a távolság nemigen jelent akadályt. Ahol mégis, ott a modern technika segíthet. A bíróságokon már most is adott az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége, vagyis az, hogy adott esetben telekommunikációs eszközökkel teremtsenek kapcsolatot a távol lévő érintettekkel. Garantálni kell, hogy az igazságszolgáltatáshoz mindenki hozzáférjen, ezért az Országos Bírósági Hivatallal egyeztetünk majd arról, miként lehet megoldani, hogy aki nem tud majd eljutni a nyolc közigazgatási törvényszék egyikéhez, annak elég legyen a helyi járásbíróságra bemennie, hogy távmeghallgatás útján bekapcsolódhasson az eljárásba.

– Hogyan választják ki az új fórumok bíráit?
– A kormány által nemrégiben elfogadott koncepció egyik lényeges pontja kimondja, hogy minden olyan bíró, aki ma közigazgatási ügyekben ítélkezik, kérheti átvételét az új bíróságokra, és kérelmére automatikusan át is veszik.

– Egyes ellenzéki megszólalók jó ideje azt hangoztatják, hogy a kormány pártbíróságot hoz létre, és saját, most a közigazgatásban dolgozó embereivel tölti majd fel az új rendszert. Mit szól ezekhez a felvetésekhez?
– Politikai gyanúsítgatásokkal nem szoktam foglalkozni, s egyébként is azt gondolom, hogy egy igazságügyi miniszternek a felvetésekre – legyenek azok akár politikaiak is – minden esetben szakmai választ kell adnia. A sértő, dehonesztáló feltételezéseket azonban visszautasítom, nem hagyom, hogy tisztességes, a szakmájukat szerető és sokat dolgozó embereket politikai okokból meghurcoljanak. Elfogadhatatlannak tartom, hogy egyesek minisztériumi, közigazgatási szakemberek egész csoportját sértegetik, pártkatonának bélyegezve őket. A kérdéskört egyébként az elfogadott koncepció megfelelően rendezi. A közigazgatási bírákat – a rendes bírósági bírákhoz hasonló – pályázati eljárás után, a bírói testületek által ajánlott pályázók közül, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A közigazgatási bírák kiválasztásában tehát meghatározó szerepet kapnak a bírói önkormányzati szervezetek, amelyek egyrészt az egyes bíróságok szintjén működnek, másrészt létrejön egy országos szintű közigazgatási bírói fórum is. Jól mutatja a bírói testületek jelentőségét, hogy bírói álláshelyre kiírt pályázatot csak a bírói tanács kezdeményezése alapján lehet majd érvénytelennek nyilvánítani.

– S miként választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság vezetőjét?
– Az elnökről az Országgyűlés szavaz, várhatóan jövő tavasszal.

– Többen tudni vélik, hogy Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság korábbi elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előző rektora, a Kúria jelenlegi tanácselnök bírája lesz a felsőbíróság vezetője. Jó választásnak tartaná őt?
– A jelölés nem az én feladatom. Ha ebben a folyamatban kikérik a véleményemet, majd természetesen elmondom. Úgy vélem egyébként, több alkalmas személy is szóba jöhet, ugyanakkor még nem jutottunk el oda, hogy nevekről beszéljünk. Most még csupán ott tartunk, hogy a kormány által nemrégiben elfogadott koncepció alapján az Igazságügyi Minisztérium hozzálátott a szükséges tervezet kimunkálásához, hamarosan a szakmai egyeztetés is kezdetét veheti. Helyzetünk annyiban könnyű, hogy a koncepció az elméleti és a gyakorlati szakemberek konszenzusa alapján jött létre, érdemi vitákra így már nem kell számítani. Az Országgyűlés még az idén meg is szavazhatja a törvényt.

– A következő év tehát a felkészülésé lesz?
– Így van. Sok más mellett gondoskodni kell például az új bírósági szervezet infrastruktúrájáról, s itt elsősorban a Közigazgatási Felsőbíróság székháza kapcsán akad tennivaló. Az új fórumnak Esztergomban lesz a székhelye, egy hatezer négyzetméteres, impozáns épületben a Kanonok soron, nem messze a Bazilikától. Az épület átalakítása elkerülhetetlen, a szükséges munkálatok – a közbeszerzési eljárás után – jövőre befejeződhetnek.

– Miért pont Esztergomra esett a választás?
– Több szempont is Esztergom mellett szólt. Volt olyan időszak a magyar történelemben, amikor a város központi szerepet vitt, így az efféle funkció nem lesz idegen Esztergomtól. Nyilván nem véletlen, hogy a rendszerváltozás után az Alkotmánybíróságnak (AB) szánták székhelyül a várost.

– A taláros testület végül nem költözött el Budapestről.
– Valóban, az alkotmánybírák csak néhány alkalommal tanácskoztak Esztergomban. Szerintem helyes lett volna, ha az Alkotmánybíróság nem Budapesten, hanem a kezdetektől egy másik városban tartotta volna üléseit. Személy szerint nagyon örülnék annak, ha az AB teljes ülése a későbbiekben rendszeresen Esztergomban tanácskozna.

– Ez azt jelenti, hogy napirenden van az AB elköltözése?
– Az alkotmányosság szempontjából sürgősebb feladatok is mutatkoznak, mint az Alkotmánybíróság esetleges áthelyezése. Megemlíthetem például, hogy nemrégiben három munkabizottságot alakítottam meg, ezeknek az a feladatuk, hogy különböző szempontok szerint áttekintsék, értékeljék az alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok egyes rendelkezéseit. Az államszervezet, az alapjogok és a szuverenitás szempontrendszere is felmerül a vizsgálódásokban. A munkában szakértők mellett civil szervezetek is részt vesznek. A bizottságok jövő tavasszal érhetnek a teendők végére.

– Újabb alaptörvény-módosítások jöhetnek?
– A feladatunk az, hogy áttekintsük az elmúlt hét évet, és megvizsgáljuk, hogy az alaptörvény mennyiben szorul esetleg pontosításra, korrekcióra. A felülvizsgálatot követően a módosítás természetesen nem zárható ki.

– Visszatérve a közigazgatási bíróságokra: lehet a most zajló változásokat igazságügyi reformnak nevezni?
– Itt nem egyszerű igazságügyi reformról van szó, hanem az utolsó fejezetéről annak az alkotmányos fejlődésnek, amely valójában már az 1990-es évek elején megkezdődött. Az alapkövet ugyanakkor az előző kormányzati ciklusban raktuk le azzal, hogy az Országgyűlés elfogadta a hasonló ügyek elintézését szabályozó törvényt, az első magyar közigazgatási perrendtartást. Most jutottunk el odáig, hogy teljessé tegyük a közigazgatási bíráskodás szervezeti és eljárási rendszerét.”

Forrás:
Több mint igazságügyi reform; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. október 6.

Az Európai Parlament rendeletet fogadott el a nem személyes adatok szabad áramlásáról

„Az Európai Parlament ma rendeletet fogadott el a nem személyes adatok szabad áramlásáról, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság 2017. szeptemberében tett javaslatot. Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök és Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos közös nyilatkozatban üdvözölte az eredményt:

„Üdvözöljük az Európai Parlamentben a mai napon lezajlott szavazást. A digitális gazdaság és társadalom nem létezhet adatok nélkül, ez a rendelet pedig a digitális egységes piac újabb tartóoszlopát fogja képezni. Európa csak akkor tudja a legjobbat kihozni a digitális fejlődés és az olyan technológiák kínálta lehetőségekből, mint a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek, ha semmi nem állja útját az adatok szabad áramlásának.

Ez a rendelet ugyanazt fogja biztosítani a nem személyes adatok tekintetében, amit az általános adatvédelmi rendelet a személyes adatok számára már biztosított: szabad és biztonságos mozgást az Európai Unión belül.

E szavazással az Európai parlament egyértelmű jelzést küldött minden európai vállalkozásnak: mindegy, hol tárolják és dolgozzák fel adataikat az EU-n belül, a tagállamok adatlokalizációs követelményei már a múlthoz tartoznak.

Az új szabályok jelentős lendületet fognak adni az európai adatgazdaságnak, mivel az európai induló vállalkozások és kkv-k számára lehetőséget teremtenek arra, hogy a határokon átnyúló adatinnováció révén új szolgáltatásokat hozzanak létre. Ez önmagában 4%-kal (azaz 739 milliárd euróval) növelheti meg az uniós GDP-t 2020-ig.

Az általános adatvédelmi rendelet és a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet együttesen biztosítják az EU számára a ma és a holnap adat alapú világgazdaságában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását.”

Háttér-információk
Azt követően, hogy a digitális egységes piaci stratégia részként elfogadta az európai adatgazdaságról szóló, 2017. januári közleményt, a Bizottság nyilvános online konzultációt folytatott, strukturált párbeszédet szervezett a tagállamok körében és számos munkaértekezletet tartott a különböző érdekelt felekkel. Ezek az információgyűjtési kezdeményezések lehetővé tették egy hatásvizsgálat közzétételét.

2018. június 19-én az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodást kötött a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendeletről.

E rendelet célja, hogy felszámolja a nem személyes adatok szabad mozgásának útjában álló akadályokat. Miután az Európai Parlament ma zöld utat adott a rendeletnek, az Európai Tanácson a sor, hogy azt a következő hetekben elfogadja. Ezt követően fog a rendelet hatályba lépni még az év végéig. A hivatalos elfogadástól számítva 6 hónap áll a tagállamok rendelkezésre, hogy megkezdjék az új szabályok alkalmazását.

A nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet nem érinti az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását, mivel nem terjed ki a személyes adatokra. A két rendelet ugyanakkor egymást kiegészítve biztosítja a személyes és a nem személyes adatok teljes körű szabad áramlását, megteremtve ezáltal az egységes európai adatteret. Vegyes adatállomány esetében az abban foglalt személyes adatokra az általános adatvédelmi rendeletnek a személyes adatok szabad áramlását garantáló rendelkezése alkalmazandó, míg a nem személyes adatokra a nem személyes adatok szabad áramlásának elve az irányadó.

További információk:
Tájékoztató: Az adatok szabad áramlása
Kérdések és válaszok: A nem személyes adatok szabad áramlásának Unión belüli kerete
Tájékoztató: A digitális egységes piac létrehozása – Az Európai Bizottság intézkedései 2015 óta”

Forrás:
Andrus Ansip alelnök és Marija Gabriel biztos együttes nyilatkozata a nem személyes adatok szabad áramlását megkönnyítő új uniós szabályokról szóló európai parlamenti szavazásról; Európai Bizottság; STATEMENT/18/6001; 2018. október 4.
Lásd még:
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről COM/2017/0495 final – 2017/0228 (COD); EUR-lex, Document 52017PC0495 (a javaslat hivatalos útja az elfogadásig: ülések, háttéranyagok, maga a javaslat)
2nd Data Package; Európai Bizottság; 2017. szeptember 13-2018. január 23. (a társadalmi véleményezés anyagai: javaslat, hatástanulmányok, beérkezett vélemények)

Élet a GDPR után: jó adatvédelmi szabályok és jövőbeli kilátások (konferencia)

„Időpont: 2018. október 18. 09.00-16.30
Helyszín: Szent-Györgyi Albert Agóra, Informatorium (6722 Szeged Kálvária sugárút 23.)

Program

09.00-09.30 Regisztráció

09.30-09.40 Köszöntő videó üzenetben
Giovanni Buttarelli, európai adatvédelmi biztos

09.40-09.50 Az adatvédelem, mint alapvető emberi jog Európában: múlt, jelen és jövő
Gizem Gültekin-Várkonyi, moderátor, PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet

09.50-10.10 A GDPR születése – Intézmények és folyamatok
Dr. Trócsányi László, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet

10.10-10.40 A lengyel GDPR-megfelelés kihívásai – egy nemzeti hatóság nézőpontja
Urszula Góral, a Nemzetközi Együttműködési és Oktatási Osztály igazgatója, Lengyel Adatvédelmi Hivatal

10.40-11.10 A magyar GDPR-megfelelés kihívásai – egy nemzeti hatóság nézőpontja
dr. Szabó Endre Győző, elnökhelyettes, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

11.10-11.40 A magyar GDPR-megfelelés jogalkotási eredményei és kérdések a jövőre nézve
dr. Salgó László Péter, jogszabály-előkészítés összehangolásáért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, Igazságügyi Minisztérium

11.40-12.00 Kávészünet

12.00-12.30 Kihívások a jog és technológia határán – A GDPR újdonságai, előnyei és hátrányai, tudományos szemmel
dr. Tóth András, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék

12.30-13.00 A GDPR SWOT elemzése – magyar szemszögből is
dr. Szőke Gergely László, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék

13.00-13.30 Kérdések

13.30-14.30 Ebédszünet

14.30-16.10 Szakmai kerekasztal: A GDPR alkalmazása vállalatoknál – tapasztalatok és kihívások
Moderátor: dr. Orosz Gábor, EMEIA jogi igazgató, National Instruments Corporation
dr. Farkas Ádám CISA, menedzser, Ernst & Young
dr. Fazekas Balázs, jogi és szabályozási igazgató, Invitech Solutions
dr. Liber Ádám, ügyvéd, Baker&McKenzie, Budapest
dr. Haskó Tünde, jogi igazgató, MOL
dr. Szeszlér Dániel, jogi igazgató, Magyar Telekom

16.10-16.30 Kérdések

Amennyiben rendezvényünk felkeltette érdeklődését, kérem, részvételi szándékát jelezze az alábbi módok egyikén:
On-line regisztráció: www.u-szeged.hu/irsi/ed (Aktualitások menüpont)
E-mail: ed@irsi.u-szeged.hu
Telefon: 62/544-242

Szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Vendégink számára szinkrontolmácsolást biztosítunk.

A rendezvény az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.”

Forrás:
Élet a GDPR után: jó adatvédelmi szabályok és jövőbeli kilátások; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; 2018. október 2.

Közigazgatási, politikai informatika

EESZT és orvos-beteg kommunikáció: a felírási igazolástól az orvosi überig

„Maradnak velünk a papír vények; jövőre is kötelező lesz felírási igazolást adni az e-receptekhez – erősítette meg kiadónk Gyógykomm konferenciáján az állami kórházfenntartó e-health gyógyszerész szakértője.

Virtuális és kiterjesztett valóság az emberi testben, az inzulin rezisztencia kezelése mobil alkalmazással és a klinikai mozgáselemzés jövője épp úgy szóba került a PPH Media hagyományos Gyógykomm konferenciáján, október 2-án, mint a jelen realitása, amelyek közül a legtöbbeket talán a tavaly november óta működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) érint. A rendszerhez az állami szolgáltatók után idén novembertől a mentőket és – fokozatosan és folyamatosan – a magánszolgáltatókat is csatlakoztatják. Az EESZT számos gyermekbetegségen van túl, mára mintegy 87 akkreditált rendszerrel naponta jó egymillió tranzakció történik, a felírt receptek mintegy 65 százaléka elektronikus vény, ám a szakrendelőkben még mindig jócskán van teendő.

E-recept: marad a felírási igazolás
A jövőről szólva Bertalan Lóránt, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakmai koordinátora megerősítette azt a honlapunkon a gyógyszerészi kamara elnökségi üléséről szóló tudósítás alapján megjelent hírt, miszerint jövőre is kötelező marad az e-vények mellé a felírási igazolás, bár ennek tartalmáról még folynak a szakmai egyeztetések. A gyógyszerész szakértő szerint – szemben az észt rendszerrel, ahol azonnal elektronikusra cserélték a papír vényeket – itthon ragaszkodnak a papírhoz – lehet, ott követték el a hibát, hogy a mai receptekhez kinézetre is hasonló papír jelenti a felírási igazolást, ami csak nevében és egy újabb vonalkód megjelenítésével jelzi a különbséget a régi recepttől.

Tény, hogy a vényfelíráshoz ma is orvoshoz kell menni; a gondokat sokszor egyszerű számítógépes ismeretek hiánya okozza, ezért is indítottak pl. pilot képzési és továbbképzési programot a Semmelweis Egyetemen, amelyet később más felsőoktatási intézményekben is bevezetnek. Jövőre médiakampány indul és a gyógyszertárakban matricák lesznek arról, ha elfogadják az e-személyit. Mint ugyanis a szakértő újfent megerősítette, a betegek saját maguk számára személyi és taj-kártya felmutatásával is kiválthatják gyógyszereiket (új személyi esetén az igazolvány a taj-t is tartalmazza), s dolgoznak annak lehetőségén is, hogy megfelelő meghatalmazásokkal az emberek mások számára is kiválthassák majd így a gyógyszereket. Újdonság lesz majdan az EESZT-ben az is, hogy védőoltás-nyilvántartást vezetnek, s dolgoznak azon, hogy bekerüljön az e-FoNo, valamint, hogy a sorozatgyártott gyógyászati segédeszközöket is – várhatóan 2020-tól – lehessen elektronikusan rendelni. Fejlesztések vannak arra vonatkozóan, hogy mobiltelefonnal is elérhetőek legyenek a rendszerek, valamint illeszteni tervezik a telemedicinát, a személyes sugárdózis-nyilvántartást vagy a várandós- és gyermekegészségügyi kiskönyvet.

A tervek szerint fél évente ismételt akkreditáció várható a felírási és a gyógyszerkiadási szoftverek esetében; az ellenőrzés várhatóan meg fog jelenni ezen a területen – jelezte a szakértő. Mindezt indokolhatja, hogy a receptírás ma is sok hiba forrása: előfordul, hogy az orvos csak egyszer rögzíti az e-receptet a rendszerben, miközben három havi gyógyszeradagot akar előre felírni a betegnek, s csak az elsőt „klónozza” többszöri nyomtatással, holott ez a patikusnak csak egy e-receptként jelenik meg, esetenként nem kevés bonyodalmat okozva a gyógyszert kiváltani akaró betegekkel… Sok a gond akkor is, ha nem frissítik a szoftvereket, és pl. olyan szereket írnak fel, amelyek már nincsenek a törzskönyvben – el kell kerülni, hogy eltérés legyen a felírási igazolás és az e-csomag között, mert minden ilyen hiba ronthatja a beteg és a gyógyszerész, a beteg és az orvos közötti kapcsolatot…

Miért nem változtatnak a kommunikáción?
Azt, ami köztudottan nem a legideálisabb, s erre is visszavezethetően sokan keresnek „saját megoldást” problémáikra.

Érdekes kérdés, hogy ha nyilvánvalóan eltérés van az orvosok és betegeik megítélésében a tájékoztatást illetően – mint az a Szinapszis tavaszi felméréséből is kiderült –, akkor vajon miért nem változtatnak a korábbi kommunikáción? – vetette fel felmérésük eredményeinek további elemzését követően Kun Eszter, a Szinapszis kutatási igazgatója. A cég tavasszal már jelezte, hogy erről a kérdésről mást gondolnak orvosok és betegek, most azonban a többi közt hozzátette: további elemzéseik tárgyát az képezte, mikor, miként lépnek ki a betegek az orvosi irányítás alól.

Az egy alkalomra jutó átlagos betegtájékoztatási időt (alkalmak számát is) nézve a háziorvosok általában kevesebbre becsülték azt, mint a betegek. Bár a háziorvosok úgy gondolták, krónikus betegségek esetén többre időt töltöttek a beteggel, ez a betegek oldaláról nézve nem így volt; a terápiás kapcsolat előrehaladtával szerintük csökkent a rájuk szánt idő. Ideális esetben az orvos úgy kommunikál, hogy azt betegei meg is értik. Ezzel kapcsolatban a Szinapszis arra jutott, hogy míg a betegek nagy többsége úgy érzi, hogy az orvostól származó információk nagy részét megérti, az orvosok ezt jóval kevesebben gondolták így, ami elégedetlenséget is okozhat körükben – vélte az igazgató, azt is jelezve, nem világos, hogy ilyen esetekben miért nem váltanak kommunikációs stratégiát?

Mivel történhetnek változások, arról is faggatták az orvosokat, mit gondolnak, az utóbbi öt évben változott-e betegeik tájékozottsága? Meglepő módon, míg az orvosok úgy vélték, hogy idősebb pácienseik tájékozottsága nemigen javult, a betegek körében minden korosztály tájékozottabbnak vélte magát, de az idősebbek különösen „magabiztosabbnak” tűntek. Krónikus betegségek esetén tovább nőtt a fiatalabbak előnye, de ebben az esetben megjelent a magabiztosság a középkorosztálynál is.

Az eredmények szerint a betegeknek jó 3 százaléka nem tartotta be az orvos utasításait, 22 százalékuk részben, további mintegy 30 százalékuk pedig bár betartotta, továbbiakkal egészítette ki az orvos kéréseit. Aki betartotta, rendre arra hivatkozott, tudta, hogy szükség van rá (33%), informálódott és döntött (24%), tapasztalati döntést hozott, hogy pl. a szer nem hatott eléggé (22%), 19% pedig egyedi meggyőződés alapján cselekedett. Azok körében, akik eleve csak részben tartották meg az orvos kéréseit, a legfontosabb szempont a tapasztalat volt, és körükben megjelent az orvossal szembeni bizalmatlanság is.

A cég adatai, információi azt mutatják, fontos az online tájékozódás, de a bármivel szemben ma már nagy szerepet kapnak a nevesített, ismert egészségportálok. Az informálódási szokások változásának egyik nagy nyertesei a gyógyszercégek által üzemeltetett beteg-adherencia oldalak, ám a direkt értékesítésben jó eredmények továbbra is alapvetően hirdetésekkel érhetők el.

S hogy mi lehet az orvos-beteg kommunikáció jövője?
Gáspár Péter, a MediCorp alaítója, vezérigazgató helyettese a többi közt elmondta: idén májusban indult élesben a MediCall, új mobil alkalmazásuk, amely fizetős szolgáltatásként, okostelefon- és bankkártya használók számára iOS és Android platformra is letölthető módon kínál háziorvosi vizitet vagy telefonos konzultációt – mintegy 50 orvosi szakterületen. Céljuk, hogy elérhetővé tegyék az azonnali egészségre vonatkozó tanácsadást, ami kiválthatja a betegek körében tapasztalható „öndiagnózist és kezelést”. A házi vizit esetén fix díjjal dolgoznak (hálapénz nincs, bankkártyával 17 500 Ft), a konzíliumok esetén másodperc alapú az elszámolás, 350 Ft percenként. Tapasztalataik szerint az érdeklődők 3–10 percig veszik igénybe a kommunikációt.

Május óta mintegy 9300 felhasználójuk van, 830 konzultációt folytattak le, és 129 vizitet. A felhasználók 39-40 százaléka férfi; a legkeresettebb (sorrendben) a csecsemő- és gyermekgyógyászat, a háziorvoslás és a bőrgyógyászat; a házi vizitek – bár vannak szezonalitások – mintegy 80 százaléka a gyermekgyógyászat területét érinti.”

Forrás:
A felírási igazolástól az orvosi überig; Köbli Anikó; Medical Online; 2018. október 3.
Lásd még: Gyógykomm 2018

Informatika, távközlés, technika

B Day 2.0 – Nemzetközi blokklánc-konferencia Budapesten

„B-Day 2.0 néven kétnapos nemzetközi konferenciát szervez a Blockchain Kutatási Egyesület 2018. november 8-án és 9-én a budapesti Bálnában.
Hol van az érték a blokkláncban? – teszik fel a kérdést a szervezők. A tervek szerint erre a kérdésre keresik a választ a plenáris előadók és a műhelybeszélgetések résztvevői a budapesti Bálnában november 8–9-én megrendezendő B-Day 2.0 blockchain-konferencián. A tanácskozás szervezője a Blockchain Kutatási Egyesület, a rendezvényen részt vesz a hazai kriptovilág színe-java, és olyan multinacionális nagyvállalatok is, amelyek a blokklánc-technológia fejlesztésére és kiaknázásra a közelmúltban saját szervezeti egységeket hoztak létre.

A hivatalos közlemény szerint a rendezvény legnagyobb érdeklődéssel várt előadója az USA-ban élő Nick Szabo – az informatikai guruban sokan a bitcoin kriptovaluta rejtőzködő atyját sejtik. További előadók a blokklánc- és kriptoszcéna legkiválóbb hazai és nemzetközi szakemberei, bővülő névsoruk elérhető a konferencia honlapján.

„A hírekben legtöbbször a bitcoin és a többi kriptovaluta árfolyam-ingadozásai szerepelnek, hiszen a hirtelen meggazdagodás mindenkinek a fantáziáját megmozgatja” – mondja Szilágyi Imre, a B-Day események ötletgazdája. – „Mindeközben a blokklánc-technológia az egyik legdinamikusabban fejlődő, az élet számos területét érintő globális iparággá vált: több ezer blockchainhez kapcsolódó álláshirdetés van a neten, 2018 első negyedévében a computerworld.com cikke szerint több mint 6000(!) százalékos volt az éves bővülés ezen a területen a nemzetközi állásportálok adatai alapján.”

„A blokklánc alapú technológiai fejlesztésekben a magyar szellemi erő nagyon is jelen van” –nyilatkozta Csabai Csaba, a Blockchain Kutatási Egyesület tagja, a budapesti Variance HUB blokklánc-fejlesztőközpont létrehozója. – „Egyesületünk célja, hogy ebben a magas hozzáadott értékű, munkahelyteremtő iparágban Magyarország élenjáró tudásközponttá váljon. Ez vezérelt bennünket, amikor a B-Day 2.0-t regionális konferenciaként szerveztük meg, a környező országok szakembereinek és döntéshozóinak bevonásával.”

A konferencia programjáról, az előadók személyéről a B-Day 2.0 honlapja ad részletes tájékoztatást.”

—

„…Hol van az érték a blokkláncban?
* Előadóinkkal arra keressük a választ, hogyan teremt értéket a blockchain.
* Mi alapján lehet eldönteni egy projektről, hogy valóban értéket teremt vagy csak piramisjáték?
* Meghívtuk a szabályzó hatóságokat is, hogy lássuk merre fejlődik az iparág – vajon lehet-e Magyarország blockchain nagyhatalom?…”

Forrás:
Nemzetközi blokklánc-konferenciát rendeznek Budapesten; IT café; 2018. október 5.
B Day 2.0; Blockchain Budapest

Társadalom, gazdaság, művelődés

404 Not Found – Ki őrzi meg az Internetet?

„Meghívó

2018. november 15-én (csütörtökön) 13:00 órától kb. 17:30-ig immáron a második alkalommal egy workshop-szerű szakmai napot tartunk az Országos Széchényi Könyvtár 6. emeleti dísztermében „404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” címmel, a közgyűjtemények feladatairól a webes és egyéb internetes tartalmak archiválásával kapcsolatban.

A rendezvényen áttekintést adunk az idén év végén záruló, az OKR program keretében zajló webarchiválási pilot projekt tapasztalatairól, eredményeiről és jövőbeni terveinkről. Öt szakmai előadás hangzik el, melyeket kerekasztal beszélgetés követ az együttműködési lehetőségekről a különféle közgyűjteményi területeket képviselő meghívott vendégeinkkel.

A tervezett program:

13:00 – 13:05 Tüske László (főigazgató, OSZK) köszönti a résztvevőket
13:05 – 13:15 Latorcai Csaba (közigazgatási államtitkár, EMMI) megnyitja a rendezvényt
13:15 – 13:45 Drótos László (témafelelős, OSZK, webarchiválási pilot projekt): Az OSZK webarchiváló pilot projektjének eddigi eredményei
13:45 – 14:15 Moldován István (osztályvezető, OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya): Egy üzemszerűen működő magyar webarchívum terve és megvalósításának feltételei
14:15 – 14:45 dr. Halász Annamária (jogász, OSZK): A webarchiválás jogi feltételrendszerének biztosítása
14:45 – 15:00 Kávészünet
15:00 – 15:30 Kokas Károly (főigazgató-helyettes, SZTE EK): Webhistoriográfia. A webtér mint a történetírás forrása
15:30 – 16:00 Parti Ádám (csoportvezető, OGYK, Olvasószolgálati és Tartalomszolgáltató Osztály): Állami, kormányzati tartalmak archiválásának gyakorlata
16:00 – 17:30 Kerekasztal beszélgetés a levéltári, könyvtári, múzeumi szféra meghívott képviselőinek részvételével: Drótos László (OSZK), Szatucsek Zoltán (MNL), Gerhard Péter (BFL), Fejes Ildikó (OMMIK), Bánki Zsolt (PIM)
A rendezvény iránt érdeklődőktől kérjük, hogy részvételi szándékukat mielőbb jelezzék Visky Ákos Lászlónak a visky.akos.laszlo at oszk.hu e-mail címen.”

Forrás:
404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?; Országos Széchényi Könyvtár; 2018. október 3.
Lásd még:
„Az Országos Széchényi Könyvtár 2017 áprilisától az OKR projekt keretében elkezdett kísérletezni a webarchiválás technológiájával, az internetes források hosszú távú megőrzésének érdekében. Ez az alprojekt 2018 végéig tart és az informatikai hátterét a KIFÜ biztosítja.

Ennek a kutatási és fejlesztési munkának az a célja, hogy megalapozza egy leendő magyar internet archívum feltételeit:
* álljon rendelkezésre egy olyan műszaki infrastruktúra, amely képes a nyilvános internetről nagy tömegű, sokféle formátumú digitális tartalmat begyűjteni feldolgozni, biztonságosan megőrizni és – a jogi státusz függvényében – szolgáltatni;
* legyenek a magyar közgyűjteményekben dolgozó könyvtárosok, levéltárosok és informatikusok között olyan szakemberek, akik értenek ehhez a tevékenységhez;
* készüljenek el olyan dokumentumok, amelyek alapján szabályozott módon folyhat ez a munka (pl. gyűjtőköri leírás és válogatási szempontok, a magyar webtér lehatárolása, metaadat struktúra, szerződésminták a tartalomgazdák számára, az archiválási tevékenység és az archívumhoz való hozzáférés jogszabályi előírásai).

A teszt fázisban néhány száz kulturális és tudományos webhely kerül kiválasztásra (pl. könyvtári, levéltári, múzeumi honlapok, egyetemek és kutatóintézetek oldalai, elektronikus folyóiratok, szakmai blogok), melyeknek a tulajdonosait elektronikus levélben értesítjük erről és engedélyt kérünk az archiválásra ill. esetleg a lementett változat szolgáltatására is egy demonstrációs célra létrehozott gyűjteményben.”
OSZK webaratás – teszt fázis
Webarchívum a nemzeti könyvtárban; Országos Széchényi Könyvtár; 2018. augusztus 29.
OSZK webaratás – demó archívum

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 8.

A brit digitális diplomácia erőforrásai – muníció a Brexit utáni élethez?
Gyakran és szívesen idézett szakértőnk, a jelenleg Oxfordban kutató izraeli Ilan Manor ezúttal a brit Külügyminisztérium digitális erőforrásait vette számba, azzal a nem titkolt céllal, hogy lehetséges kibontakozási pontokat segítsen találni a Brexit nyomán „elszakadó” angol diplomácia európai re-integrációjához.

Manor elsőként is gyors számvetést tartva végigvezeti olvasóit a külkapcsolatok digitalizálásának bő egy évtizedén. Ezt a szokatlan erővel, és figyelemre méltó gyorsasággal kibontakozó folyamatot szerinte két szakaszra, két egymástól jól elkülönülő korszakra célszerű bontani. Az e-diplomácia diadalmas menetelése 2007-ben kezdődött, a Svéd Külügyi Intézet akkor meghökkentőnek tűnő kezdeményezésével: a skandináv diplomácia hagyományosan újító szellemű szakemberei ekkor állították fel, és kezdték működtetni a világ első „virtuális nagykövetségeit”. A következő, máig emlegetett mérföldkő a Brit Foreign Office-hoz kapcsolódott. 2011-ben az ő külügyminiszterüket lehetett elsőként kérdésekkel bombázni, élőben, a Twitteren. Ebben a felívelő szakaszban az egyes államok diplomatái lelkesen kezdték használatba venni az információs technológia új eszközeit és alkalmazásait, hogy kapcsolatot építsenek, sőt párbeszédet alakítsanak ki a világban lakó közemberekkel.

Aztán ennek a töretlen fejlődéssel kecsegtető aranykornak hirtelen vége szakadt. 2014-ben, az ukrajnai válság kirobbanásával nem csupán egy geopolitikai „krach-helyzet” állt elő, de egyfajta „digitális krízis” is kibontakozott – véli az izraeli kutató. Az Ukrajnában folyó eseményekhez kapcsolódva az orosz állami szervezetek egy újfajta alkalmazásra állították át a kiberteret. A digitális kommunikáció új eszköztárát az információk átalakítására, elrejtésére, maszkírozására, manipulálására kezdték alkalmazni, a nyugati szakirodalom (és népszerű publicisztika) megfogalmazása szerint az ún. „hibrid hadviselés” integráns részeként. A cél most már nem az idegen népekkel folytatott kapcsolatépítés, hanem sokkal inkább az információs befolyásolás lett.
Ezek a fejlemények (ellen)lépésekre kényszerítették a NATO, illetve általában a nyugati hatalmak információs szervezeteit is. Bár, a világ népeit összekapcsoló „békés digitalizáció”, majd a hirtelen azt felváltó kíméletlen információs háború dichotómiája kicsit talán naivan leegyszerűsítő világképet takar, annyi bizonyos: az ukrajnai válság, ami elsősorban nem (vagy nem csak) ukrán-orosz, hanem sokkal inkább nyugati-orosz konfliktus, jelentősen felgyorsította az információ „fegyverré kovácsolását”. Tegyük hozzá, a tisztánlátás kedvéért: a geopolitikai választóvonal mindkét, vagy talán inkább mindhárom, esetleg még több oldalán.

2014 óta a világ külügyi szervezetei jelentősen növelték digitális kapacitásaikat. Ebben a brit FCO, azaz a Külügyminisztérium – az információs műveletek évszázados hagyományaira is támaszkodva – kezdettől az élen járt. Kiemelt cél a más országokból érkező dezinformációs tevékenységek észlelése, feltérképezése, és végső soron megakadályozása. Erre az új feladatra a brit Külügyminisztérium szervezetében két digitális részleget is felállítottak az utóbbi évek során. Az ún. big data egység azóta jelentős tapasztalatokat gyűjtött az „ellenséges” botok, azaz az emberi viselkedést szimuláló automatizált szoftverek felderítésében. Ezeknek a robotharcosoknak, valamint a közösségi hálón működő követőiknek a feltérképezésével jelentősen segítik az ellenséges propaganda tevékenységek elleni küzdelmet. A bit Külügyminisztérium másik digitális egysége a nyílt források elemzésére szakosodott. A közösségi médián elérhető információk gyűjtésével, elemzésével, megjelenítésével segítik a dezinformációs hálózatok felfedését. A „digitális front” harmadik pilléreként a brit kormány hamarosan elindítja a digitális írástudás (vagy inkább önvédelem) oktatását, az egész közoktatási rendszerre kiterjedően. A cél a lakosság „digitális ellenálló képességének” növelése lesz.

A brit külügy digitális kezdeményezéseinek bemutatása után tér ki Manor ennek az eszközparknak, szervezeti rendszernek és szaktudásnak egy általa javasolt, új alkalmazási lehetőségére. Röviden arról van szó, hogy a Brexittel óhatatlanul meglazuló intézményi szálakat egy újabb, a szigetországot Európához kapcsoló hálóval helyettesíthetnék ezek a meglevő digitális kapacitások. Az európai államok jó részében mostanában a „rezíliencia” az egyik legdivatosabb hívószó. A digitális „ellenálló képesség” erősítése sokfelé prioritássá lett az információs befolyásolási műveletektől tartó államokban. És, itt jöhetne jól a britek jó pár éves, fentebb ismertetett tapasztalata, know-how-ja, infrastruktúrája. „Semmi sem hozza össze jobban az embereket, mint a közös fenyegetés veszélye” – hirdeti némi neo-pragmatizmussal a digitális diplomácia elismert szakértője.
Can digital diplomacy skills serve as public diplomacy resources? The case of the Brexit; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. október 4.

Rekordadatokról számol be az izraeli digitális diplomácia vezetője
A legmagasabb elismerés szavaival gratulált az izraeli Külügyminisztérium digitális diplomáciai részlegének „arabistáit” dicsérő munkához Yuval Rotem, a minisztérium igazgatója. A szakmai vezető stílszerűen Twitter-fiókján osztotta meg az – egyébként nem könnyen hozzáférhető – legfrissebb adatokat a környező arab térség közvéleményét megcélzó digitális platformok nézettségéről, illetve „követettségéről”.

Az izraeli diplomácia hét évvel ezelőtt fogott nagyszabású digitális fejlesztésekbe. Akkor indították el az „Izrael arabul szól” elnevezésű Facebook oldalt, azzal a célkitűzéssel, hogy a környező államok hagyományosan Izrael-ellenes tömegtájékoztatási eszközeiből szerintük hiányzó információt, az igazi Izrael „hangját” vigyék el a környező országok arab népességéhez. A „digitális népi diplomácia” klasszikus koncepciója jegyében fogant ötlettel kapcsolatban akadtak szkeptikusok, a valóságban azonban szinte azonnal sorjázni kezdtek a pozitív visszajelzések. Ez a sajátos hangú közösségi média platform ma már 1,5 millió követővel büszkélkedhet az arab világból, és a szakértőket külön meglepte az a tény, hogy a Facebook-oldal népszerűsége töretlenül növekedett a zsidó állammal szemben hagyományosan barátságtalan iraki közvéleményben is. 2017-ben már 400 ezer követője akad az oldalnak Irakból, és összességében mintegy 50 millió alkalommal tekintették meg a platform tartalmait. A nem várt sikeren felbuzdulva, az izraeli Külügyminisztérium újabb digitális platform elindítása mellett döntött: az „Izrael – iraki arab dialektusban” elnevezésű Facebook-oldal a kulturálisan is erős sajátosságokkal rendelkező ország igényeihez szabva adja közre az izraeli diplomácia üzeneteit, információit.

Az újonnan elindított csatornával együtt valóban számottevővé növekedett Izrael Állam digitális elérési potenciálja a környező arab világban. A diplomáciai szervezet igazgatója szerint idén – már az eddig eltelt időszakban – 1,6 millióra növekedett a minisztérium arab nyelvű digitális platformjainak követettsége. A teljes ökoszisztéma pedig mintegy 220 millió megtekintést könyvelhetett el az első 8 hónapban.
Proud of our @IsraelArabic digital team; Yuval Rotem; Twitter; 2018. október 5.
An Israeli Facebook page „In Iraqi Dialect”; Linda Menuhin AbdelAziz; The Washington Institute; 2018. szeptember 24.

Az amerikai State Department továbbra is „digitális ráncfelvarrásra” vár
Hajdanán, Hillary Clinton minisztersége alatt a világ élenjáró külpolitikai innovációs fórumának, a digitális diplomácia „bajnokának” számított az USA Külügyminisztériuma. A kezdeti lendület azonban láthatóan megtorpant, és Donald Trump elnökségének kezdete óta máig sem talált egykori önmagára a „21. századi diplomácia” fogalmát meghonosító, és a digitális diplomácia egész sor technológiai és szervezeti kezdeményezését elindító e-diplomáciai csapat.

Pedig közben a feladatkörök is jelentősen bővültek, hiszen az e-diplomácia kezdeti sikerterületei – a közvéleménnyel való közvetlen kapcsolatépítés – mellett mind hangsúlyosabban jelennek meg a kibertér szabályozásával, illetve általában „működtetésével” kapcsolatos témák is a külügyi portfóliókban. Különösen érvényes ez természetesen az USA-ra, amely ezen a téren (is) a világ megkerülhetetlen hatalma.

Ott vannak a digitális személyiségi jogok például, vagy a szerzői jogok – évek óta multilaterális megoldásra váró- problémája. Aztán a digitális szólásszabadság kérdése, amit nem csupán autoritér államok fenyegetnek, de – az amerikai törvényhozás egyes szakértői szerint – bizonyos fokig az Európai Unió államai is. A legsúlyosabb kérdés, ebben meglehetősen nagy az egyetértés, ma már a kiberbiztonság ügye. Abban is egyfajta konszenzus érzékelhető, hogy a kibertér biztonsághát ma már nem elsősorban a bűnözők fenyegetik, hanem más államok ellenséges akciói.

Az amerikai törvényhozás egy igen befolyásos szakértője (az Atlanti Tanácsnál és a RAND agytrösztnél egyaránt vezető szerepet betöltő) Frances Burwell most tárcaközi együttműködést sürget a kibertérhez kapcsolódó sokrétű és szerteágazó problémák kezelésére. A témagazda azonban mindenképpen az USA Külügyminisztériuma kell, hogy legyen – véli a szakértő. A State Department szerepe (vagyis, jelenleg inkább annak a hiánya) hatványozottan érezhető az olyan fórumokon is, mint amilyen az október végén esedékes ITU-csúcs. Burwell ugyanakkor leszögezi: a Nemzetközi Távközlési Egyesület Dubaiban esedékes fórumán csak egy megfelelő felhatalmazással bíró diplomata képviselhetné hatékonyan az USA érdekeit. Az Egyesült Államok vezető szerepét, sőt, egyáltalában hitelességét csakis egy „digitális képviselő” demonstrálhatná ezeken a fórumokon, méghozzá rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti minőségben.

A kibertérhez kapcsolódó kérdések kezelésére hagyományosan két különálló poszt létezett az USA Külügyminisztériumában. A digitális politika kérdéseivel egy nemzetközi Kommunikációs és Információs politikai koordinátor foglalkozott, a gazdaságfejlesztésért és energiaügyekért felelős miniszter-helyettes alárendeltségében. A tulajdonképpeni kiberbiztonsági ügyek képviselete viszont egy másik koordinátorhoz tartozott, aki közvetlenül a miniszter alárendeltségében tevékenykedett. A szétszabdaltság, párhuzamosság, nyilvánvaló volt. Burwell most publikált cikkében egy egységes Digitális és Kiberdiplomáciai Iroda felállítását javasolja a Külügyminisztériumon belül. A koherens fellépést biztosítani képes részleg szervezeten belüli elhelyezkedése is fontos lehet. A mostani elképzelés, ami a védelmi témákkal foglalkozó miniszter-helyettes alá sorolná be az új irodát, nem szerencsés – véli Burwell. Ez ugyanis döntően kiberbiztonsági jelleget adna a megközelítésnek, és a nagyon is fontos gazdasági, polgárjogi és más szempontok háttérbe szorulhatnának.

Végezetül még egy részletet emel ki a szakértő: a specializált hozzáértés kérdését. Itt az ideje, hogy a State Department számottevően javítson a témával foglalkozó diplomatái felkészültségén, kiképzésén. Ahogy a minisztérium szakmaiságát sokat lendített a tudományok, vagy a környezetvédelem szakismereteinek beemelése a belső képzésekbe, most eljött az ideje annak, hogy a digitális kor specializált tudásával felvértezett diplomaták szolgáljanak az USA külkapcsolati szervezetében.
State Department needs a makeover for the digital age; Frances G. Burwell; The Hill; 2018. október 6.

Az EU megszólítja az USA-t. Maria Belovas-t, a washingtoni EU Delegáció szóvivőjét kérdezték
Az EU washingtoni Delegációja egyedülálló diplomáciai intézmény. Közvetlenül képviseli az Uniót, a tagállamok 28 önálló diplomáciai képviselete mellett. Ennek megfelelően munkája, feladatköre egyedi. Nem kivétel ez alól a mai világban különösen fontos kommunikációs és közdiplomáciai terület, amelynek a vezetését a közelmúltban vette át Maria Belovas. Az észt nemzetiségű külügyi szakember ugyanakkor nem számít újoncnak a washingtoni diplomáciai körökben. Korábban is a nemzetközi kapcsolatok szívének számító városban dolgozott, csak éppen egy ország, azaz hazája külképviseletének kommunikációs vezetőjeként.

A tapasztalt szakember azonban úgy véli, nincsen alapvető különbség egy ország külkapcsolatainak képviselete, és egy nemzetközi szervezetben végzett hasonló munka között. A közdiplomácia koncepciója, feladata mindkét esetben nagy mértékben azonos: elérni a helyi közösségeket, a helyi közvéleményt. Terjeszteni és magyarázni köreikben a kiküldő entitás – ország, vagy éppen országok szövetsége – nézeteit és értékeit. Nyilván fontos a kapcsolatépítés is. A cél, hogy barátokat szerezzünk – fogalmaz Belovas.

Az EU Delegáció új közpolitikai vezetője ugyanakkor nem győzi hangsúlyozni az új technológiák jelentőségét. Tíz éve – vallja a diplomata, aki éppen akkoriban kezdte pályafutását – a közösségi média alkalmazása a külpolitikában még csak amolyan próbálkozásnak számított, amit a lelkes fiatal diplomatákra hagytak. Ma viszont olyan eszköz, amit a leginkább hagyománytisztelő szakmabeliek sem hagyhatnak figyelmen kívül.
Speaking EU to Americans. Q&A with Maria Belovas, Spokesperson for the EU Delegation in Washington; Scott Nolan Smith; Clyde Group; 2018. szeptember 25.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. október 1-október 5.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Multifunkciós nagy nyomtató – Nyomatdíj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/189
Közzététel dátuma: 2018.10.01.
Ajánlatkérő: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.26.
Vállalkozási szerződés keretében multifunkciós nyomtató eszközök kihelyezése (outsourcing), nyomatszám alapján történő üzemeltetése ötféle kategóriában hat teljesítési helyszínen, A/4 és A/3 méretben, fekete-fehér és színes nyomtatás biztosítása mellett. A kihelyezendő multifunkciós nyomtató eszközök száma 71 db, amelyek közül 15 db faxküldési lehetőséggel is rendelkezzen.
Lásd bővebben

AF-Vámszakmai szoftverek támogatása és fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/189
Közzététel dátuma: 2018.10.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.30.
A közbeszerzés ismertetése:
Az NCTS és ECS rendszerek, valamint az ICS és EMCS rendszerek kommunikációjának általános támogatása és fejlesztése
Nyertes Ajánlattevőnek az alábbi feladatokat kell elvégeznie:
1. Általános támogatás: kiterjed a Service Desk szolgáltatás működtetésére, javító karbantartások kiadására, a kapcsolódó tesztek elvégzésére és a javításokról szóló dokumentációk kiadására a fejlesztő szolgáltatást végző Nyertes ajánlattevő részéről.
Javító karbantartás: mindazon szervezési, programozási és dokumentálási munkák, amelyeket a Nyertes ajánlattevő az informatikai alkalmazások – az utolsó kiadott programverzióhoz tartozó aktualizált specifikációnak megfelelő – zökkenőmentes, hibátlan működése érdekében és a szolgáltatási szint teljesítése érdekében, külön megrendelés nélkül köteles elvégezni. Specifikációtól eltérő működésből adódó technikai és funkcionális karbantartásra egyaránt kiterjed.
2. Fejlesztési szolgáltatás: az informatikai rendszerek azon változtatásai, amelyeket a Nyertes ajánlattevő jogszabály- vagy specifikációváltozás miatt, illetve az új felhasználói igények kielégítése érdekében Ajánlatkérő megrendelése szerint fejlesztő karbantartásként elvégez.
A fejlesztési és támogatási szolgáltatási tevékenység az alábbi rendszereket érinti együttesen, az alábbi feltételek szerint:
* Új Számítógépesített Árutovábbítási Rendszer (NCTS) és Kiviteli Ellenőrző Rendszer (ECS): A feladat az MCC (NCTS), a GMS (NCTS), az ECN+ (ECS), valamint az NCTS és ECS rendszerek kommunikációját biztosító CCN Adapter, App2App Adapter és az ECN Emulator alkalmazásra vonatkozik.
* Behozatali Ellenőrző Rendszer (ICS) és Jövedéki Árumozgási és Ellenőrzési Rendszer (EMCS): Minden feladat csak a rendszerek kommunikációját biztosító CCN Adapter alkalmazásra vonatkozik.
Beszerzési mennyiség az elvégzendő feladatok bontásában:
1. Támogatási szolgáltatás: a szerződés hatálybalépésétől számított 3 év
2. Fejlesztési szolgáltatás: 1000 szakértői nap (1 szakértői nap alatt Ajánlatkérő 8 szakértői órát ért)
Az alkalmazásokat a DG-TAXUD (Európai Unió Bizottságának Adózási- és Vámuniós Főigazgatósága) által készített specifikációk alapján készültek el és vannak karbantartva.
Az NCTS-nek évente legalább 40.000.000 üzenetet kell feldolgoznia.
Lásd bővebben

Meglévő eMedsolution és GLIMS rendszerek supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/190
Közzététel dátuma: 2018.10.02.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.06.
Alkalmazott eMedSolution medikai rendszer és GLIMS laboratóriumi informatikai rendszer, valamint kapcsolódó modulok hozzá tartozó üzemeltetés-támogatási, licenszbiztosítási, jogszabálykövetési, szoftverkövetési, továbbfejlesztési, változáskezelési, hibajavítási, valamint oktatási szolgáltatások megrendelése.
Lásd bővebben

Felhívás-MAHOP mobil alkalmazás fejlesztés/üzemelt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/190
Közzététel dátuma: 2018.10.02.
Ajánlatkérő: Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.29.
A „Kommunikációs és promóciós kampány a halfogyasztás népszerűsítésére (Kapj rá!)” elnevezésű, MAHOP-5.3.2.-2016-2017-00001 azonosító számú projekt keretében halfogyasztást elősegítő, mobil eszközökön működő ismeretterjesztő játék és alkalmazás fejlesztése.
Lásd bővebben

HMVH Ipari Park fejlesztése – szerverház
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/190
Közzététel dátuma: 2018.10.02.
Ajánlatkérő: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.17.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Az építtető a telekre egy földszintes, szerver épület funkciójú építményt kíván elhelyezni. Az elsődleges funkció a szerverek megfelelő és speciális körülmények közötti tárolása, de az azok működéséért és felügyeletért felelős informatikus személyzet számára is megfelelő munkakörnyezet alakul ki.
Lásd bővebben

Felhívás – GSM-R 2 projekt NOBO, DEBO eljárások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/192
Közzététel dátuma: 2018.10.04.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.11.06.
Megbízási szerződés „Az Európai Parlament és a Tanács 2016/797/EK Irányelve, illetve a 30/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerinti EK (NoBo) és NSZ (DeBo) hitelesítési eljárás lefolytatása a GSM-R rendszer 2. ütem projekt esetében”.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytájékoztató – Autodesk licencek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/189
Közzététel dátuma: 2018.10.01.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: VARINEX Informatikai Zrt.
45 darab AutoDesk AEC Collection Multi user szoftver licence beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.711.000.- Ft
Lásd bővebben

„Informatikai eszközök beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/189
Közzététel dátuma: 2018.10.01.
Ajánlatkérő: Széchenyi Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság; Globomax Zártkörű Részvénytársaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Feladat: Informatikai eszközök szállítása és telepítése adásvételi szerződés keretében, az alábbiak szerint: Ajánlattevő feladata a működtetéséhez szükséges szoftverek szállítása, az eszközök üzembe helyezése és a kezelő személyzet oktatása is. A szállítandó eszközök főbb mennyiségi adatai, a teljesítés nagyságrendje: 1. rész: laptopok, kiegészítők, kivetítő 13” notebook, 9 darab 15.6” notebook 9 darab Dokkoló: 18 db Monitor :14 db Vezeték nélküli egér : 14 db Vezetékes billentyűzet: 10 db Kivetítő: 1 db.
2. rész: hangleíró rendszer, kiegészítők Hangleíró rendszer: Jegyzőkönyvező szoftver 1 db. Beszédfelismerő szoftver 1 db. Hardver eszközök a hangleíró rendszerhez: 15 db gégecsöves mikrofon; 15 db kapcsolóval ellátott mikrofontalp; Digitális hangkeverő: 1 db A telepítéshez szükséges anyagok, csatlakozók, vezetékek a szükséges mennyiségben
3. rész: telefonközpont, telefonok
Telefonközpont: 1 db Telefon: 21 db Rendszer telefon: 1 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.962.675,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/189
Közzététel dátuma: 2018.10.01.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DB Expert Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szakértői fejlesztői keret biztosítása az Ajánlatkérő Oracle Application Express (Oracle APEX) alapú alkalmazásainak műszaki tervezési, fejlesztési és egyéb szakértői feladatainak támogatására.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.760.000,- Ft
Lásd bővebben

Laptopok, munkaállomások beszerzése – tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/189
Közzététel dátuma: 2018.10.01.
Ajánlatkérő: ELI-HU Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Duna Elektronika Kft.
1. rész: Hordozható és asztali számítógépek, valamint monitor és egyéb számítógép-tartozékok beszerzése
– Hordozható számítógép, magyar billentyűzettel, egérrel és kiegészítő monitorral – 17 db
– Asztali számítógép billentyűzettel és monitorral – 14 db
– Angol nyelvű klaviatúra – 10 db
2. rész: Integrált billentyűzettel rendelkező táblagépek beszerzése
– Táblagép integrált billentyűzettel – 20 db
3. rész: Notebook beszerzése
– MacBook Air notebook – 1 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.062.508,- Ft
Lásd bővebben

Földmegfigyelési Információs Rendszer kialakítása (tájékoztató az eljárás eredményéről)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/190
Közzététel dátuma: 2018.10.02.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.; i-Cell Mobilsoft Zrt.
Magyarország a FIR kiépítésével tervezi a Copernicus program földmegfigyelési adatait elérni,feldolgozni és a nemzeti felhasználók felé szolgáltatások formájában továbbítani. A rendszer alkalmas lesz a Sentinel 1,2,3 műholdképek nyers adatainak letöltésére, feldolgozására, az adatok tárolására a missziók kezdetétől, az akár 2 PB kapacitású tároló rendszerben, amelybe a történeti adatokon kívül on-line érkeznek az adatok, tervezetten hozzávetőlegesen évi 40 TB mennyiségben.
Az alkalmazásfejlesztés a következő két nagy rendszerfejlesztést valósítja meg:
Alaprendszer:a Sentinel missziók távérzékelt adatainak kezelését adja a kormányzati képesség fejlesztésével.
Közigazgatási szakrendszerek:a projektben nevesített közigazgatási eljárások kezelését adja a FIR adatok felhasználását.
A projekt alkalmazásfejlesztési környezete a két szakrendszerben a speciális elvárások miatt különböző: az alaprendszer egy nagy kapacitású szuperszámítógép környezetben melynek számítási és tárolási kapacitása legalább: 192 CPU Core, 1 TB memória, 500 TB storage, 10000 GPU Core; a közigazgatási szakrendszerek a NISZ Zrt. Kormányzati Adatközpontjából kerülnek kiszolgálásra. A rendszernek alkalmasnak kell mennyiségű adat feldolgozására és tárolására, továbbá adatvizualizációs és adattisztítási feladatok ellátására. Az alkalmazás megvalósítja távérzékelési módszerekkel készült adatok gyűjtését, tárolását és feldolgozását havi 500 GB adatmennyiségre
Szuperszámítógép: nagyteljesítményű számítógépek, ill. számítástechnikai rendszerek, amelyek teljesítménye néhány nagyságrenddel nagyobb, mint egy átlagos szerver v. egy nagyteljesítményû munkaállomás. Továbbá olyan egyedileg épített célszámítógépek, amelyeket egy adott, általában nagy számításigényű feladatsorok lehető leggyorsabb végrehajtására használnak. A szuperszámítógépeket tipikusan tudományos számítási és modellezési feladatokhoz használják fel a gyógyszer-, űr- és időjáráskutatásban, ahol vagy nagyon sok lehetséges kombináció hatásait kell elemezni, vagy rendkívül sok lépésből álló számítási műveleteket elvégezni.
A FIR fő funkciói:
Távérzékelési komponensek fejlesztése a Sentinel missziók (Collaborative HUB) adatfogadására és georedundáns tárolása az adattárházban (évi 9 TB adatmennyiségben), amely ősfeltöltéssel együtt és a kapcsolódó WPS feldolgozásokkal nagy elemszámú országos kiterjedésű térinformatikai adatbázisban (metaadatbázissal együtt) kerül tárolásra (10 milliónál nagyobb rekordszámú adatbázis), amely a közigazgatási eljárások összes adatát is tartalmazza
A nagy méretű térinformatikai adatbázisból a megjelenítés biztosítása a szükséges optimalizálással
Közigazgatási eljárások funkcionalitásának biztosítása és támogatása nagy számítási kapacitású távérzékelési adatfeldolgozással (WPS láncok) és optimalizációval (tile-cache, archiválás, generalizálás) szuperszámítógép környezetben
Webalkalmazás fejlesztése (eFöld adatpublikáció), amely biztosítja a FIR rendszerben és a Földmegfigyelési Operatív Központban(FOK) keletkezett adatok megjelenítését és megosztását az alapadatokra és a sávkombinációkra valamint indexekre.
A FIR kialakítása során a vonatkozó igazgatásszervezési feladatokat is el kell látni, mely a 10 közigazgatási feladatot ellátó szervezet több mint 600 munkatársának munkáját fogja érinteni.
A FIR rendszerfelügyeletét a FOK fogja biztosítani, melynek kialakítása a projektben valósul meg. A FOK által ellátandó feladatok a közigazgatás keretein belül, állami feladatként kerülhet definiálásra és ellátásra.
A rendszer publikus felhasználóinak száma várhatóan a nagy publicitást élvező országos lefedettséget adó idősoros mozaik adatokat esetében várható. A rendszer fejlesztését úgy kell elvégezni, hogy a rendszer legyen alkalmas a várható terhelési csúcsok kezelésére a következőkkel: 250.000 felhasználó kezelése; 2.500 konkurens térképi felhasználó egyidejű kezelése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.199.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Közvetítői szerződés pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtására / Irinyi TP (eredmény)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/190
Közzététel dátuma: 2018.10.02.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Széchenyi Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés ismertetése:
Pénzügyi közvetítői szolgáltatások nyújtása a GINOP-8.3.3-17 Irinyi TP végrehajtásának biztosítása érdekében, ennek keretében 1 db, co-investment struktúrában működő és európai uniós forrásból felállítandó kockázati tőkealap kezelése, amely tőkealap mértéke: 7.476.635.514 ,- HUF. A TP-ből az Irinyi Tervhez kapcsolódó befektetést lehet eszközölni.
A szerződés keretében ellátandó főbb feladatok:
– a lejegyzendő kockázati tőkealap – amelynek fő tevékenysége gazdasági társaságokban történő részesedésszerzésen alapuló tőkebefektetések végrehajtása és azokat kiegészítő pénzkölcsön továbbá kvázi sajáttőke nyújtása – létrehozásával kapcsolatos teendők ellátása, valamint
– a kockázati tőkealap – a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. tv-ben (Kbftv.) meghatározott – alapkezelői feladatainak ellátása, a GINOP-8.3.3-17 Irinyi TP Termékleírásában (dokumentáció VI. fejezet) és a Pénzügyi Közvetítői Szerződésben (dokumentáció V. fejezet) meghatározott elvek és előírások szerint, továbbá
– nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,
– Senior Vállalati Befektetési Szakemberek alkalmazása a Kbftv. 7.§ (1)bek a)pont alapján az ajánlattevő-alapkezelő Kbftv. szerinti, kockázati tőkealapra vonatkozó befektetés-kezelési tevékenysége ellátásához, amely tevékenység alapvető fontosságú feladat.
A fenti feladatokat az ajánlattevő alapkezelőnek a saját nevében és a kockázati tőkealap javára eljáró pénzügyi közvetítőként kell ellátnia. Pénzügyi közvetítő alatt ajánlatkérő (AK) a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 3.§ (1)bek 34.pontban meghatározott fogalmat érti.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 358.878.505,- Ft
Lásd bővebben

K1870 Teljes körű bérszámfejtési, humánpolitikai és személyügyi nyilvántartási szoftver, és az ahhoz kapcsolódó bevezetési és támogató szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/190
Közzététel dátuma: 2018.10.02.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Soft Consulting Hungary Zrt.; Evolution Consulting Kft.
Teljes körű bérszámfejtési, humánpolitikai és személyügyi nyilvántartási szoftver, és az ahhoz kapcsolódó bevezetési és támogató szolgáltatások beszerzése, a meglévő aktív és archív adatok átvitele a bevezetendő rendszerbe. A beszerzendő, bevezetésre váró rendszernek kommunikálnia kell a már meglévő pénzügyi, illetve műszaki rendszereinkkel. Egyidejű felhasználó >150
Kezelt dolgozói létszám: 3.500 fő.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 96.339.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/191
Közzététel dátuma: 2018.10.03.
Ajánlatkérő: HungaroControl Zrt.
Nyertes ajánlattevő: HUMANsoft Kft.
ATM-R szerver alkatrészek a HungaroControl Zrt. részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 11.289.495,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/191
Közzététel dátuma: 2018.10.03.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DSS Consulting Informatikai és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Megrendelő a számára rendelkezésre álló tesztelési erőforrás keretet elsősorban a Megrendelő informatikai rendszerei kapcsán felmerülő tesztelési feladatok elvégzésére kívánja igénybe venni. A továbbfejlesztési (és ebből fakadó tesztelési) feladatok előre nem ismertek, azokat a felhasználói területek az éves pénzügyi tervezés során határozzák meg, vagy év közben ad-hoc módon jelzik az informatikai szakértőknek. Megrendelő a tesztelési feladatokat az általa üzemeltetett SpiraTeam rendszerben kezeli, melyhez Vállalkozónak hozzáférést biztosít.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.888.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Netapp
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/191
Közzététel dátuma: 2018.10.03.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Advanced Network Technologies Műszaki, Szolgáltató, Termelési, Kereskedelmi és Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db Netapp 12 havi bérlésének beszerzése a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.808.000,- Ft
Lásd bővebben

AVID NEXIS BŐVÍTÉS, MONTÍROZÓK ÉS INEWS BESZERZÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/192
Közzététel dátuma: 2018.10.04.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében az MTVA meglévő AVID NEXIS tároló rendszerének bővítése, új AVID montírozók kialakítása, iNews licencek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 442.281,- USD
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/192
Közzététel dátuma:2018.10.04.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: WS-Dev Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes Ajánlattevő feladata a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal által alkalmazott Budget üzleti tervezési programnak az ellenőrzési-, felügyeleti- és önellenőrzési, valamint funkcionális továbbfejlesztése a közbeszerzési műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.585.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről_ÜKM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/192
Közzététel dátuma: 2018.10.04.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
ÜKM (Üzenet Kezelő Modul) és az Országos Névjegyzék, valamint ezen rendszerek belső és külső adatkapcsolatainak üzemeltetése és fejlesztése maximum 1800 fejlesztői keretóra mértékéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Testkamerák és egyéb kiegészítők beszerzése (712)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/192
Közzététel dátuma: 2018.10.04.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Milipol Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az adásvételi szerződéshez rendelt elnevezés: Testkamerák és hozzá tartozó autós és egyéb kiegészítők beszerzése (712/2018)
A közbeszerzés tárgya: Az Országgyűlési Őrség feladatainak szakszerű és hatékony ellátását támogató testkamerák és hozzá tartozó autós és egyéb kiegészítők berendezések beszerzése. A testkamerákkal rögzített kép- és hangfelvételek felhasználhatók a rögzítés helyszínén készült elkövetett cselekmények miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, az őr intézkedésének jogszerűségének vizsgálatakor.
A közbeszerzés mennyisége:
* 46 db testkamera
* 2 db 6 állásos akkumulátor töltő és adat letöltő dokkoló (ami 6 darab testkamera egyidejű töltésére és adat letöltésére alkalmas)
* 33 db mágneses tartó konzol (flexibilis kialakítás és legyen kompatibilis a megajánlott testkamerákkal)
* 13 db gépkocsi tartó konzol (legyen kompatibilis a megajánlott testkamerákkal)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.260.400,- Ft
Lásd bővebben

Főnix rendszer továbbfejlesztése 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/193
Közzététel dátuma: 2018.10.05.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid meghatározás:
Főnix rendszer továbbfejlesztése 2018, amely az alábbiakat foglalja magában:
1. Fogvatartotti panaszok ügyintézésének elektronizációja
2. Foglalkoztatás Modul továbbfejlesztése
3. Főügyelet modul
4. On-line interface kialakítása a NAV részére
5. Gép-gép kapcsolat alapú interface kialakítása a TIBEK részére
6. Fogvatartotti csomag WEB shop interface
7. Regiszter Szerződésnyilvántartó Modul
8. REBEKA NFC és QR kód alapú lekérdezés mobil eszközzel PILOT rendszer kialakítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 98.340.000,- Ft
Lásd bővebben

Visszavont közbeszerzések

Eljárás visszavonása_Tábla PC hardver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/193
Közzététel dátuma: 2018.10.05.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlatkérő (továbbiakban: AK) adásvételi szerződés keretében Tábla PC hardver elemeinek beszerzését kívánja megvalósítani az alábbi mennyiségek szerint:
WINMATE 101B Tábla PC-kbe minimum 10280 mAh cserélhető akkumulátor: 3000 darab (db)
WINMATE 101B Tábla PC-kbe beépíthető 2G; 3G; 4G kommunikációra alkalmas modem: 3250 darab (db)
A megkötendő szerződés keretében nyertes ajánlattevő feladatát képezi a 3000 db akkumulátor és a 3250 db modem leszállítása, valamint a modemek esetében a Tábla PC-kbe történő beépítés, és az ajánlattevő által biztosított szoftverekkel és háttéradatokkal a Tábla PC újratelepítésének elvégzése is.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (1. rész)

„A „Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity” oldalán megjelent szakcikkben 13, különböző országból származó kutató tette közzé ötletvihar (brainstorming) módszerrel készített összegzését arról, hogy miben rejlik a negyedik ipari forradalom lényege, illetve hogy beszélhetünk-e egyáltalán negyedik ipari forradalomról, vagy csak az információtechnológiai (IT) áttöréssel jellemezhető harmadik ipari forradalom második szakaszáról van szó. A dokumentum első részében a meghatározást járják körbe, leszögezve, hogy nincs általánosan elfogadott definíciója a negyedik ipari forradalomnak. Tegyük hozzá: az alcím megfogalmazásával ellentétben a szó tudományos értelmében vett definíciót ezúttal sem kapunk, de alapos körülírást, több dimenzió mentén igen. A szerzők maguk sem tekintik lezártnak a válaszaikat, de úgy vélik: jó mintát adhat további kutatásoknak a feltett kérdések megválaszolásához. Ez a négy kutatási kérdés a következő:

Mi a meghatározása a negyedik ipari forradalomnak?

Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra az intézmények szempontjából?

Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a technológiák szempontjából?

Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra a céges innovációk és start-up stratégiák szempontjából?

A lehetséges meghatározásokat leíró rész 11 alpontba sorolja a jellemzőket, nem kevés átfedéssel, a következők szerint.

Második IT-forradalom. Míg az információtechnológiai (IT) alapú harmadik ipari forradalomról a 70-es évek óta beszélhetünk, addig – a Világgazdasági Fórum (WEF) meghatározása szerint – a negyedik a XXI. századdal együtt kezdődött. Forradalmi változást hozott a következő jellemzőkkel: mindenhol jelen lévő és mobil internet; olcsóbb, kisebb és erősebb érzékelők; mesterséges intelligencia és gépi tanulás. Egy másik meghatározás azt emeli ki, hogy az IT szétterjed minden iparágban (beleértve a gazdaság mindhárom klasszikus szektorát), vagyis az IT horizontális bővülését jelenti, kreatív kapcsolatot hozva létre egyben a technológiák és a piacok között.

Jelentős technológiai diszrupció digitalizációval. A következőkben a ’disruption’ és ’disruptive’ kifejezéseket – elfogadott magyar kifejezés híján – meghagyjuk latinos alakjában, mivel a tükörfordított „bomlasztó” nem fejezné ki a lényegét. A diszruptív innováció ugyanis nem csak rombolja a meglévő piaci viszonyokat, hanem új piacokat is teremt. Jelen korszak diszruptív technológiáit az összeolvadás jellemzi, mint amit például a mesterséges intelligencia és és a robotika között figyelhetünk meg. Ezek teljesen új gyártási folyamatokat generálnak, alacsony erőforrásigénnyel. A digitális technológiák belépnek minden szektorba, és közelebbi kapcsolatot hoznak létre a vásárlókkal is. Mindezek összetett hatása erőteljesen átalakítja a helyi, a térségi, a nemzeti és a nemzetközi gazdasági struktúrákat.

A Tárgyak Internetének digitális korszaka. A negyedik ipari forradalom felfogható úgy is, mint amit a technológiai és humán rendszereket integráló okos megoldások fejlesztése és alkalmazása jellemez. A digitális alapú intelligens rendszerek holisztikus megközelítésű fúziója, a technológiai, a biológiai és az emberi tényezők integrációja az iparágakat a poszt-Fordiánus korszakba repíti, olyan jellemzőkkel, mint az összekötöttség, a big data, az automatizáció, a robotizáció, a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia, a blokkláncok, az érzékelők, a virtualitás, a 3D-s nyomtatás és a kiterjesztett valóság.

IoT forradalom. Adott megközelítésben a negyedik ipari forradalom egyet jelent a tárgyak internetének (IoT) fejlődésével. Ebben az esetben az IoT-t az információs társadalom globális infrastruktúrájának tekinthetjük, fejlett szolgáltatásokat téve lehetővé a fizikai és virtuális összeköttetésekkel.

Kombináción alapuló innováció. A negyedik ipari forradalom túlmegy az egyszerű digitalizáción, és a technológiák kombinációjával képessé teszi a vállalatokat új üzleti modellek kifejlesztésére, gazdasági teljesítményük növelésére, az életminőség javítására. Ez új munkahelyek teremtéséhez, társadalmi innovációhoz és gyártási innovációhoz vezethet. Átformálja a vásárlói elvárásokat, nyitott és együttműködésen alapuló innovációra ösztönöz, új szervezeti formákat hoz létre.

Új diszruptív kombinációk felemelkedése. Hagyományos megközelítésben erős kapcsolat van az adott technológia és annak speciális piaca között. Napjainkban ez az elkülönítés bomlasztóan és nagyon gyorsan tűnik el – a technológiák és a piacok gyorsan és váratlanul tudnak kombinálódni. Ezeket a diszruptív kombinációkat legerősebben a mesterséges intelligencia, a big data és a tárgyak internete hajtja. Mivel ezek a kombinációk gyakran váratlanul, ellenőrizetlenül és önkéntesen jönnek létre, előrejelzésük és irányításuk is nehéz.

Önszerveződés és önmegvalósítás. Érdekes megközelítést jelent az ipari forradalmak összevetése a jól ismert Maslow-piramissal, a technológiai innovációt az emberi vágyakkal. Eszerint az első és második ipari forradalom elsősorban fizikai szükségleteket és biztonsági igényeket elégített ki, beleértve a kényelmi megoldásokat is. A harmadik ipari forradalom a kényelmen túl a társasági igényekre is választ adott a kommunikáció forradalmával és a közösségi hálókkal. A negyedik ipari forradalom pedig az önkifejezés és önmegvalósítás mellett a fogyasztói igények előrejelzését és azok intelligens kielégítését is lehetővé teszi.

Szuper-diszruptív innováció. A diszruptív innováció a fenntartható innováció ellentétét jelenti: olyan fogyasztói igényeket elégít ki, amelyek a korábbi piaci szerkezetben nem is léteztek, új piacokat vagy legalább új piaci réseket teremtve. Az új üzleti modellek egyben fejlett manipulációs modelleket is magukba foglalnak. A diszrupció, a bomlasztás a társadalomra is kihathat, az egyenlőtlenség növelésén, a középosztály megroppanásán és a polarizáción keresztül. A diszrupció elvezethet az állam szerepének újragondolásához, sőt, a nemzetközi rendszer újraértékeléséhez is, miközben zavart okozhat morális és identitási kérdésekben.

Új ipari forradalom IoT, Big Data, mesterséges intelligencia és blokkláncok alkalmazásával. Míg az első és második ipari forradalom a modernizációval jelentősen emelte a hatékonyságot és a termelékenységet, a harmadik ipari forradalom kiterjesztette az emberi tevékenységet a fizikai térből a kibertérbe. A negyedik ipari forradalom olyan termelési tényezőket von be, amelyek korábban nem léteztek: a tárgyak internete, a nagy adatmennyiség (az új tőke), a mesterséges intelligencia és a blokkláncok, folyamatos rövidtávú innovációkat gerjesztenek és egyben össze is kapcsolják ezeket. Megvalósul a fizikai és a kibertér fúziója, a rendkívüli mértékben összekapcsolt (hyper-connected) társadalom. Szerveződését tekintve az első és második ipari forradalmat a centralizált struktúra jellemezte, míg a harmadikat a decentralizált, a negyediket pedig olyan elosztott hálózat (distributed network), amelynek egyes pontjai egyenlő erővel bírhatnak.

Ipari innováció 3.0. Az olyan megfogalmazások, mint a fejlett ipari partnerség, az ipari 4.0 platform, a robotizáció revitalizációs stratégiája vagy az ipari innováció 3.0 a negyedik ipari forradalom olyan területekre gyakorolt hatásokra irányítják a figyelmet, mint a hozzáadott érték és versenyképesség, az ökológiai lábnyom, az új üzleti modell, a digitális start-upok és azok ökoszisztémája, a dolgozói elégedettség, a fenntarthatóság és a vállalati arculat.

Széleskörű változások az iparágakban és a társadalomban. Vannak kutatók, akik eleve megkérdőjelezik azt, hogy beszélhetünk-e negyedik ipari forradalomról. Szerintük ez inkább marketing koncepció, elsősorban Dél-Koreából terjesztve. Ezzel szemben azok, akik a negyedik ipari forradalom koncepciója mellett érvelnek, azok kiemelik, hogy a hiper-összekapcsoltság, a mesterséges intelligencia és az automatizáció számos ágazatban okoznak diszruptív változásokat.

A negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokra adható válaszokat – ugyanebből a dokumentumból – következő számunkban mutatjuk be.”

Forrás:
How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation; MinHwa Lee, JinHyo Joseph Yun, Andreas Pyka, DongKyu Won, Fumio Kodama, Giovanni Schiuma, HangSik Park, Jeonghwan Jeon, KyungBae Park, KwangHo Jung, Min-Ren Yan, SamYoul Lee, Xiaofei Zhao; Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity; 2018, 4, 21.; doi:10.3390/joitmc4030021
A tanulmány nyitott elérésű.

Észtország a digitális kormányzati Szilícium-völgy?

„Észtország digitális átalakulása mit árul el a (digitális) kormányzás jövőjéről?

2017-ben a The New Yorkerben megjelent egy cikk Észtországról, a digitális köztársaságról. Alcíme az volt, hogy „Kormányzata virtuális, határok nem korlátozzák, blokklánc alapú és biztonságos. Ez a kicsi, poszt-szovjet nemzet megtalálta a jövőbe vezető utat?”. Így lehet nagyjából összegezni az észt digitális kormányzat által kiváltott izgalmat. Legalábbis a külső szemlélők számára nagy sikernek tűnik, és számos vezető kiadványban üdvözölték a sikereit: így a Financial Times-ban, a New York Times-ban, a Forbes-ban. A siker ellenére, meglepő módon, az észt digitális kormányzat sikerei, a legfontosabb okok és mozgató erők, elkerülték a megfelelően dokumentált tudományos kutatás figyelmét. Ez az új munkaanyag pontosan erre tesz kísérletet. Ennek keretében interjúkat készítettünk az észt digitális kormányzat minden fontos megalkotójával.
Melyek voltak az észt állam digitális átalakulását ösztönző legfontosabb tényezők? Talán a legfontosabb kérdés az, hogy mit árul el Észtország digitális átalakulása a (digitális) kormányzás jövőjéről?

Miben áll az észt siker?
Az észt e-kormányzat, és annak sikere, két alapvető, 2001-ben bevezetett tényezőn nyugszik: a tényleges interoperabilitást biztosító X-Road adatinfrastruktúrán és kötelező nemzeti digitális személyazonosításon. Lényegében ezek teszik lehetővé, hogy digitális közszolgáltatásokról, államról beszéljünk. Az X-Road a létező decentralizált adatbázisok interoperabilitási platformja, olyan adatcsere felület, amelyet a köz- és magánszektor felhasználói egyaránt használhatnak. Megteremti az adatcsere biztonságos interoperabilitását a digitálisan azonosított és hitelesített felhasználók számára. A digitális személyi lehetővé teszi a digitális aláírást. A két meghatározó tényező együtt lényegileg bármely közszolgáltatás igénybevételét elérhetővé teszi, beleértve a szerződések, dokumentumok digitális aláírását is.

Több mint 2300 köz- és magánszolgáltatás használja az X-Road-ot, és Észtország 1,3 milliónyi lakosa csaknem 350 millió alkalommal használta a digitális aláírást. A digitális eláírás elterjedtsége csaknem 100 százalékos, a választási szavaztok szavazatok30 százalékát digitálisan adják le, a csaknem az összes személyi adóbevallás és gyógyszerfelírás online történik. A kórházak és a háziorvosok által kezelt egészségügyi információ legtöbbje elérhető online. Az észt kormányzat szerint a kiépült digitális kormányzat évente a GDP 2 százalékával és munkaidőben mérve pedig 800 évvel felérő megtakarítást eredményez.

Az Európai Unió Digital Economy and Society Index (DESI) szerint 2017-ben Észtországé volt a vezető szerep a digitális közigazgatás területén, bár 2018-ban ez a második helyre változott. Azonban más e-kormányzati rangsorokban Észtország digitális sikere már kevésbé nyilvánvaló. A DESI általános, összesített rangsorában Észtország a 9. 2018-ban, az ENSZ 2018-as e-kormányzati felmérésében globálisan csak a 16. Nincs összhangban a globális média intézményei által közvetített erőteljesen pozitív kép a digitális átalakulás területén elért eredményeket mérő indexekben fellelhető közepes értékekkel. Mindez tükrözi Észtország digitális sikerének természetét. Észtországot magasra értékelik a digitális közigazgatási infrastruktúrájáért, amely a közszolgáltatások gerincét alkotja. Azonban ez a siker nem a digitális demokráciáé, az állampolgári részvételé vagy a jóléti állam digitális átalakításáé.

Észtország digitális eredményeinek sajátosságai és digitális infrastruktúra fejlettsége és a társadalom digitalizációjában elért szerényebb eredmények közötti eltérés felett gyakran átsiklanak a nemzetközi sajtóban. A 90-es években egyszerre összpontosítottak a biztonságos digitális infrastruktúra kialakítására és a társadalmi célok megvalósítására a digitális eszközök segítségével. Azonban különösen a 2000-es években, a nagy gazdasági fellendülés idején, amely nagy társadalmi egyenlőtlenségeket hozott létre, digitális kormányzat fejlődése lelassult.

Bár sok digitális közszolgáltatás hatékonyabbá vált, kritikus fontosságú közszolgáltatásokkal való megelégedettség alacsony maradt. Így az OECD felméréseiben kifejezetten rossz értékelést kapott az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatos észtországi megelégedettség. Észtország rosszul teljesít más mutatók tekintetében is. Például itt volt a legnagyobb szakadék a női és férfi fizetések között Európában, és a társadalmi egyenlőtlenséget mérő Gini-index is magasabb az uniós átlagnál. Bár az állampolgári megelégedettség nem az egyetlen mércéje a közszolgáltatások minőségének, és a digitális infrastruktúra csak az egyetlen eleme az olyan összetett szolgáltatásoknak mint az oktatás és egészségügy, jelzésértékű, hogy az alapvető közszolgáltatások területén csak kis mértékű a javulás.

Hogy érték el az észt sikert?
Talán az a legmeglepőbb, hogy sohasem volt egy központi szervezet megbízva a digitális átalakítással, bár eredetileg volt róla szó, hogy egy központi ügynökséget hoznak a legfontosabb közigazgatási nyilvántartások menedzselésére (egyebek mellett).Észtország digitális átalakulása egy hosszú, folyamatos három évtizedes folyamat, amely alapvetően alapvetően esetleges és informális módon fejlődött. Például a folyamat sok stratégiai jelentőségű szakpolitikai dokumentuma az uniós alapok költségvetési időszakainak ritmusát követte, nem a hazai kihívásokra és tervezési folyamatokra reagált. Számos egymást átfedő magán és közigazgatási csoportosulás, együttműködési hálózat biztosította a sikeres változtatáshoz szükséges képességeket, nagyon nagy mértékben nem intézményesített és formalizált formában. Mindenekfelett az észt digitális kormányzat felépítésének folyamata kezdetben az „eltakaró, elrejtő kéz” elvét követte. Az Albert Hirschman, a neves közgazdász, által megfogalmazott elv. A szakpolitika alakítói az előzetesen felmérhető problémák és kockázatok ismerete nélkül vágnak bele a megvalósításba. A menetközben jelentkező problémák megoldásában a kreativitásra, találékonyságra támaszkodnak.

A korai 1990-es évek naivitása és lelkesedése, amely számos „őrült ötletet” eredményezett, szerves részévé vált az észt digitális politikát alakító kormányzati kultúrának. Ahogy Mart Laar (miniszterelnök 1992-1994 illetve 1999-2002 között), aki talán a legfontosabb szereplője az észt digitális állam kialakításának, mondta: „32 éves voltam, fiatal és őrült, így aztán nem tudtam, hogy mi a lehetséges, és mi nem. Így aztán megvalósítottuk a lehetetlent.” (Ahogy elmondta az interjúk során, szerinte az e-residency program nem eléggé őrült.)
Az észt kormányzat kiépülése során nagyon erősen támaszkodott az ilyen karizmára és hekker gondolkodásmódra.

Az elrejtő kéz mögött ott dolgozott egy másik, meglehetősen egyszerű motívum is: az irigység. Finnország és a Nokia sikerei az 1990-es években iránymutató hivatkozások voltak. „Mi a mi Nokiánk” kérdezte Lennart Meri, a független Észtország első miniszterelnöke 1991-ben. A kérdés népszerű fordulatként állandósult. Fontos megjegyezni, hogy az tény, hogy a szovjet iparosítás egyben etnikai feszültséget hozott magával (betelepülések formájában), egyben magyarázattal szolgál arra, hogy Észtország, bár gazdaságilag és technológiailag ez egyik legfejlettebb tagköztársasága volt a Szovjetuniónak, független államként nem a létező gazdaság fejlesztését választotta, hanem valami teljesen mást. Az akkor kialakuló IKT-ipar, amely egy általános célú technológián nyugszik, csaknem tökéletes megoldást kínált erre a problémára. A „digitális” így Észtország (pontosabban az elitjének) vágyait fejezte ki. Ez egyben azt megmagyarázza, hogy egészen napjainkig a „digitális elit”, miért áll csaknem kizárólag észt nemzetiségűekből.

További fontos tényezők
1. Bár a szovjet örökség Észtországra elmaradott ipart és az iparosítással szembeni széleskörű ellenérzést hagyományozott, egyben sok tehetséges embert is az informatika területén, az Észt Tudományos Akadémia számos intézetében. Az észt digitális infrastruktúra kialakításában kulcsszerepet játszó Cybernetica AS például az akadémiai Kibernetikai Intézetből, melyet 1960-ban alapítottak, jött létre. Ahogy az akadémiai intézetek finanszírozása összeomlott az 1990-es évek elején, az ezekben dolgozó tehetséges szakemberek zöme az ekkor létesülő magánvállalkozásokba ment át, különösen a skandináv országokból érkező befektetőkkel közös cégekbe.
2. Skandinávia földrajzilag nagyon közeli. Az 1990-es években az északi országok távközlési szektori globálisan is a leggyorsabban fejlődők közé tartoztak. A skandináv partnerek know-how-t és befektetést biztosítottak a politikacsinálás és a piacok számára egyaránt.
3. Észtország népesség kicsi, az 1,3 millió lakos csaknem 1/3-a Tallinban él. A népesség jelentős részének ilyen összpontosulása olyan hálózati kapcsolatokat eredményezett, melyek gyorsan tartós politikai támogatást szereztek. Továbbá egyben alacsonyabb kezdeti infrastrukturális beruházásokat tett lehetővé.

A vázolt feltételek között az észt digitális átalakulásnak három, a mai napig meghatározó jellemzője alakult ki:
* jövő orientált és csaknem utópikus megoldások – az „őrült ötletek”,
* univerzális digitális közigazgatási infrastruktúra,
* decentralizált szakminisztériumi digitális programok (digital agenda), beleértve a nyilvántartásokat

A digitális kormányzat Szilícium-völgye?
Az általános célú technológiaként felfogott IKT a kritikus sikertényezők egyikének bizonyult, mert lehetővé tette, hogy egy általános digitális infastruktúrát hozzanak létre. A decentralizált és főként informális hálózatokra [itt politikai, társadalmi kapcsolatrendszerekről van szó, nem fizikai, távközlési hálózatokról. Szerk.] támaszkodva épült ki az észt digitális állam, most azonban Észtország azzal a kihívással néz szembe, hogy olyan képességeket kell kifejleszteni a közszektoron belül, amelyek képesek kihasználni a közszektor digitális infrastruktúráját egy igazságosabb közigazgatás és társadalom érdekében. Kérdés, hogy az észt siker kulcsaként meghatározott jellemzők: karizmatikus vezetésre alapuló informális hálózatok, és a civil hekkerkultúra, mennyire lesznek képesek ezt támogatni.

Bár az egyes szakminisztériumok decentralizált digitalizációs programjai („digital agendas”) biztosították a szükséges rugalmasságot, ugyanakkor azonban ennek következtében az egyes közigazgatási szervezetek eltérő mértékű digitális képességekkel rendelkeznek. Az alulról építkező szakminisztériumi kezdeményezések a jelek szerint a mostaninál erősebb, és talán formalizáltabb, irányítási struktúrát tennének szükségessé.

Továbbmenve, bár a digitális szavazás népszerűsége nő, a digitális demokrácia más vonatkozásai, például az állampolgári részvétel, gyengék (nevezetes kivételt alkot az úgynevezett Állampolgári Gyűlés, 2012-2014, aminek azonban semmilyen jelentős eredménye nem volt).

Észtország digitális sikeréből levonható három tanulság:
* A gazdasági hatékonyság önmagában nem elég az értékvezérelt digitális átalakulás számára.
* A digitális átalakulás programjainak sokkal átfogóbb fókusszal kell rendelkezniük, egyesíteniük kell a társadalmi igazságosság és égető társadalmi-politikai ügyek szempontjait a gazdasági hatékonysággal.
* A digitális infrastruktúra a digitális kormányzat megkerülhetetlen előfeltétele. De ugyanez áll azokra az intézményi innovációkra, amelyek ellensúlyokat, kiegyenlítő erőket („countervailing powers”, John K. Galbraith) hozhatnak létre a bürokrácián belül, és szélesebb értelemben a politikában, a létező hatalmi viszonyokkal és eljárásokkal szemben. Erre lenne példa például a magánadatok köztulajdona [Lásd : Kutatói vélemény: tegyük közjavakká a vállalatok magánadat-vagyonát! Egov Hírlevél]
A közszektor szervezeteinek új formájú képességekre van szükségük, amelyek a társadalmilag tudatos tervezésre és a szoftverek adta lehetőségekre támaszkodnak. Így lehet a digitális technológiák erejét kihasználni a nagyobb közjó érdekében.
Észtország tényleg sok tekintetben a digitális kormányzati Szilícium-völgy, jó és rossz értelemben egyaránt. Sikere a nagy mértékben decentralizált és agilis, célra-orientált alanyokon nyugszik, de ezek közömbösek a társadalmi következmények iránt.”

Forrás:
Is Estonia the Silicon Valley of digital government?; Rainer Kattel, Ines Mergel; UCL Institute for Innovation and Public Purpose Blog/Medium; 2018 szeptember 28.
Estonia’s digital transformation: Mission mystique and the hiding hand; Rainer Kattel, Ines Mergel; UCL Institute for Innovation and Public Purpose; 2018. szeptember 27. (PDF, a hivatkozott tanulmány)
Lásd még:
X-Road; Wikipédia
Estonian Information System Authority
e-Estonia — We have built a digital society and so can you

Törvények, rendeletek

A Kormány 1481/2018. (X. 4.) Korm. határozata a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról

„A Kormány
1. egyetért a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs (a továbbiakban: KFI) intézményrendszer átalakításának szükségességével Magyarország versenyképességének növelése érdekében;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítsen részletes előterjesztést a hazai KFI rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról; Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. január 31.

3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy egyeztessen a Magyar Tudományos Akadémia elnökével az akadémiai kutatóhálózat struktúrájának áttekintéséről és átalakításáról;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2018. december 1.

4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával vizsgálja meg a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó kutatóintézetek működését;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter érintett miniszterek
Határidő: 2018. december 1.

5. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítse elő a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokat;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2018. december 1.

6. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy tegyen javaslatot a Kormány számára egy állami fenntartású alkalmazott kutatóintézet-hálózat létrehozására;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2018. december 1.

7. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve alakítsa ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól elkülönülten működő Kutatási Alap létrehozásához szükséges feltételrendszert;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter pénzügyminiszter
Határidő: 2018. december 1.

8. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve készítsen javaslatot a hazai KFI rendszer fenntartható és versenyképes működéséhez szükséges pénzügyi feltételrendszer kialakítására;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter pénzügyminiszter
Határidő: 2018. december 31.

9. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítsen elő egy új KFI stratégiát;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2019. március 31.

10. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala beolvadásának lehetőségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba (a továbbiakban: Hivatal), és a vizsgálat eredményétől függően tegyen javaslatot a Hivatal új működési rendjére.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter Határidő: 2018. december 1.”

Forrás:
1481/2018. (X. 4.) Korm. határozat a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1481/2018. (X. 4.) Korm. határozata a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 152. szám; 2018. október 4.; 30391. oldal (PDF)

120/2018. (X. 1.) ME határozat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyetteseinek felmentéséről és új elnökhelyettesek kinevezéséről

„A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva
Monszpart Zsolt Györgyöt és dr. Szigeti Gyula Pétert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettesi tisztségéből – 2018. szeptember 30-ai hatállyal –
felmentem, egyidejűleg
Sebők Katalint és Szabó Istvánt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettesévé – 2018. október 1-jei hatállyal, 5 éves időtartamra – kinevezem.”

Forrás:
120/2018. (X. 1.) ME határozat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyetteseinek felmentéséről és új elnökhelyettesek kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 120/2018. (X. 1.) ME határozata a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyetteseinek felmentéséről és új elnökhelyettesek kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2018. évi 149. szám; 2018. október 1.; 30360. oldal (PDF)

179/2018. (X. 2.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes Korm. rendeletek módosításáról

„…1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása
…
2. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
…
3. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása
…
4. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
…
5. Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása…”

Forrás:
179/2018. (X. 2.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes Korm. rendeletek módosításáról ; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 179/2018. (X. 2.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes Korm. rendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 150. szám; 2018. október 2.; 30364-30371. oldalak (PDF)

77 jogszabályt módosítanak az Európai Unió adatvédelmi reformcsomagja (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) átültetése érdekében

„Bár már két éve elfogadták, csak idén májusban lépett hatályba az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a köznyelvben GDPR-ként emlegetett jogszabály. Ennek hatása van viszont olyan törvényekre is, mint a csőd-, vagy éppen tűzvédelmi törvények, sőt, kiterjed az atomenergia-felügyeleti szerv-re is. A módosítások betartása elengedhetetlen.

A héten jelent meg a kormány honlapján az a saláta-törvény tervezet, amely 77 jogszabályt módosít. A szöveg célja az Európai Unió adatvédelmi reformjának a végrehajtása, amely egészen új megvilágításba helyezi és a korábbinál erőteljesebben védi a személyes adatokat. Bár elsőre burleszkszerű bürokratikus tévelygésnek tűnnek a változtatások, valójában teljesen logikusan épülnek fel.

A csődtörvény módosítása kimondja, hogy a fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában – a fizetésképtelenségi nyilvántartással összefüggő utolsó bejegyzéstől számított – 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell.

A felszámolói névjegyzéket vezető szerv – a hatósági ellenőrzés keretében – ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve (a szakképzettségének megfelelő foglalkozására nézve) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ezekre az adatokra vonatkozóan a felszámolói névjegyzéket vezető szervezet – a hatósági ellenőrzés céljából – elektronikus úton adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámoló céget. A cégnek 21 napon belül fel kell mondania annak, aki kizárt, hogy ott dolgozzon, és erről értesítenie kell a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetet. Arról, hogy ki és milyen munkakörben dolgozik a felszámolónál, a felszámolói névjegyzéket vezető szerv adatokat kérhet az adóhatóságtól.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló, 1996-ban született törvény kiegészül egy speciális szabállyal. Ez pedig úgy szól, hogy a TAJ-számot az atomenergia-felügyeleti szerv (az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetése során) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók egészségügyi nyomon követéséhez kezelheti.

A tűzvédelmi törvény pedig előírja, hogy a tűzjelzés fogadásakor, a bejelentő mely adatait kell rögzíteni. Ezek a következők: a bejelentő neve, telefonszáma (ha nincs akkor a lakcíme), a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helye és jellege, a személyi sérülés, haláleset adatait, továbbá a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.

A tűzoltóság és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület – a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében – a kárhelyszínen tartózkodó, a káreseményről érdemi információval szolgálni tudó, a káreseménnyel érintett személyek következő adatait rögzítheti: név, lakcím, egyéb elérhetőség, továbbá a gépjárművének a rendszáma, ha az a káreseménnyel érintett.[Napi.hu]”

—

„2018. október 5. (péntek) 14:00 [Ennyi volt a kísérő szöveg. Szerk.][Igazságügyi Minisztérium]”

Forrás:
Át kell írni 77 magyar törvényt az EU lépése miatt; Németh Géza; Napi.hu; 2018. október 4.
Előterjesztés az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Igazságügyi Minisztérium, 2018. október 1. (PDF)

41. szám, 2018. október 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek