Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. november 23-november 28.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
A nyílt adatok harmadik nagy hulláma
Tárgyszavak: adat-együttműködés, adat-életciklus, adatgondnokság, adatjogok, adatpolitika, közadatok újrahasznosítása, nyílt adatok
Decemberben indul az MI Kihívás
Tárgyszavak: Digitális Jólét Program (DJP), Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — ismeretterjesztés, Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció, MI Kihívás, Solymár Károly Balázs, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. november 30.
Tárgyszavak: cenzúra, digitális diplomácia, digitális geopolitika, Digitális Selyemút, Egyesült Államok, geopolitika, internetes tevékenység szabályozása, kiberdiplomácia, Kína, Oroszország

Szakirodalom

Zoom-tanterem – Módszertani kézikönyv a hatékony digitális oktatáshoz
Tárgyszavak: digitális oktatás, oktatásmódszertan, online oktatás, távoktatás

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. november 23-november 28.

513/2020. (XI. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 256. szám; 2020. november 23.; 8130. o. (PDF)
Lásd még: 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
42/2020. (XI. 24.) EMMI rendelet a kihirdetett veszélyhelyzet miatt szükséges egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 257. szám; 2020. november 24.; 8266. o. (PDF)
1843/2020. (XI. 24.) Korm. határozat a Debrecen Nemzetközi Repülőtér koronavírus-járvánnyal összefüggő támogatásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 257. szám; 2020. november 24.; 8271. o. (PDF)
517/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet az Országos Kórházi Főigazgatóságról szóló 506/2020. (XI. 17.) Korm. rendelettől eltérő, veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 258. szám; 2020. november 25.; 8283. o. (PDF)
519/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8294. o. (PDF)
520/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletnek a maszkviseléssel összefüggő módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8294. o. (PDF)
Lásd még: 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8295. o. (PDF)
522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8296. o. (PDF)
523/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatók meghiúsuló foglalásaiból eredő bevételkiesés részleges megtérítéséről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8296-8299. o. (PDF)
524/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézmények irányító megyei intézményi feladatokat is ellátó klinikai központjainak irányítására a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8300-8303. o. (PDF)
525/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézmények irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központjainak irányítására a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8304-8306. o. (PDF)
1846/2020. (XI. 25.) Korm. határozat a veszélyhelyzettel összefüggésben a közfoglalkoztatási szabályok eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8308.o. (PDF)
1847/2020. (XI. 25.) Korm. határozat a koronavírus-világjárvány egyes kulturális feladatot ellátó gazdasági társaságokat érintő hatásának enyhítéséről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 260. szám; 2020. november 25.; 8308. o. (PDF)
Az emberi erőforrások minisztere 43/2020. (XI. 26.) EMMI rendelete egyes miniszteri rendeleteknek az Állami Egészségügyi Tartalékkal és az ágazati honvédelmi feladatokkal összefüggő módosításáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 261. szám; 2020. november 26.; 8586-8590. o. (PDF)
A Kormány 1857/2020. (XI. 28.) Korm. határozata a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megvalósított garanciakonstrukciók további támogatásával kapcsolatos intézkedésekről
Magyar Közlöny; 2020. évi 262. szám; 2020. november 28.; 8639-8641 o. (PDF)
A Kormány 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 263. szám; 2020. november 28.; 8675-8677. o. (PDF)
A Kormány 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 263. szám; 2020. november 28.; 8678-8680. o. (PDF)
A Kormány 1861/2020. (XI. 28.) Korm. határozata a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a Központi Maradványelszámolási Alapból, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékából történő, valamint fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokról és egyes kormányhatározatok módosításáról
Magyar Közlöny; Magyar Közlöny; 2020. évi 263. szám; 2020. november 28.; 8681-8689. o. (PDF)

A nyílt adatok harmadik nagy hulláma

„A GovLab októberi, az Open Data Policy Lab oldalán megjelent kutatási jelentésében Stefaan G. Verhulst és szerzőtársai a nyílt adatok felhasználásának harmadik nagy hullámát elemzik részben a már ma is megfigyelhető folyamatok, részben a közeljövőre irányuló szakértői várakozások alapján (The Emergence of a Third Wave of Open Data). A tanulmány szerint a nyílt adatok első hulláma az információs szabadságot biztosító törvényeken alapult, és szabályozási eszközökkel, valamint jogszabályalkotással tett nyilvánossá adatokat erre irányuló igény esetén, az átláthatóság jegyében. A második hullám a nyílt forráskódokkal és a Web 2.0-val együtt érkezett meg, elsősorban a nyílt közadatokra támaszkodva, törekedve arra, hogy az adatokat alapértelmezett módon nyíltak legyenek. Az adatbázisok megnyitása azonban gyakran úgy történt, hogy nem volt világos a könyvtárszerkezete, ahogy az se,hogy mi lenne a legjobb módja a felhasználásnak.

A tanulmány szerzői – 29 nyílt adatokkal foglalkozó vezetővel és szakértővel konzultálva – négy olyan meghatározó elemet azonosítottak a harmadik hullámban, ami megkülönbözteti azt a korábbiaktól. Fontos azonban kiemelni, hogy az egyes hullámok nem a korábbi helyére lépnek, hanem egymásra épülnek, mintegy továbbfejlesztve a korábbi szakaszt. A négy kulcselem a következő.

I. Cél-vezérelt adat-közzététel

Várakozások szerint a harmadik hullám sokkal inkább cél-vezérelt megközelítést fog követni, mint a korábbiak. Nem egyszerűen csak nyílttá teszi az adatokat, hanem ezt olyan céllal teszi, hogy az adatok újrahasznosításának megfelelő hatása legyen. Ennek érdekében legalább akkora figyelmet fordít a keresleti, mint a kínálati oldalra, és nem csak egyszerűen az adatokkal foglalkozik, hanem azok szélesebb műszaki, társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseivel is.

Az első hullámot a „szükséges ismeret” (Need to Know) elv határozta meg, vagyis a kormányzat csak annyi adatot osztott meg, és csak azoknak, akiknek és amilyen mértékig ez indokolt volt; ezt is megkeresésre adott válaszként, adott projektekre vagy ügyekre korlátozva. A második hullámot a „megosztási kötelezettség” (Duty to Share) elve mozgatta, kiterjesztve a nyílt adatok koncepcióját a magánszektor adatainak egy részére is. Ebben a megközelítésben a szervezetek megelőző módon teszik nyílttá adataikat azzal a céllal, hogy közérdekű értéket hozzanak létre a silószerűen kezelt korábbi adatkezelés helyett.

A harmadik hullám tovább bővíti a korábbi erőfeszítéseket, a nyitottság és az adattípusok szélesebb spektrumát foglalva magába, további kiterjesztéssel a magánszektor adataira is. A korábbiaknál nagyobb erőfeszítéseket tesz a kereslet és a kínálat összhangba hozására, és célja az, hogy a felszabadított adatbázisokkal maximális társadalmi hatást érjenek el. Az új, feljövőben lévő doktrína a a cél-vezérelt adat-közzététel (Publishing with Purpose), kereslet-orientált megközelítésként.

II. A partnerség és adat-együttműködés erősítése

Az első hullámban a szabályozás és maguk az intézmények adatigénylés esetén tették közzé adataikat, országos és helyi szinten egyaránt, elsősorban újságíróknak, ügyvédeknek és aktivistáknak. A második hullámban a közigazgatás felhívást kapott arra, hogy alapértelmezett módon tegye nyílttá adatait állami ügynökségek és hivatalok, civil műszaki szakemberek és vállalatok számára. Ez azonban elsősorban csak a specialistákat vonzotta, így a nyíltadat-projekteknek csak korlátozott hatása volt, és nem sikerült bevonni szereplőknek azon széles körét, akik közhasznú értéket hozhattak volna létre az elérhetővé vált adatokból. A harmadik hullám egyik célja ezért a nyíltadat-projektekbe bevont szereplők körének szélesítése (beleértve többek közt közösségi szerveződéseket, civil szervezeteket, kisvállalkozásokat, helyi önkormányzatokat), a korábbinál közvetlenebb együttműködést alakítva ki az adattulajdonosok és adatfelhasználók között.

III. Előrelépés helyi és regionális szinteken

Az első és második hullám megmutatta, hogy hogyan lehet hasznosítani a nyílt adatokat országos és nemzetközi szinten. A harmadik hullám feljövőben lévő koncepciója ugyanakkor nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy az országos szint alatt is kiépüljenek a nyílt adatokhoz szükséges kapacitások és képességek. A településeken és a közigazgatás regionális szintjein alapesetben szűkebb körűek és jobban célzottak az elérhetővé tett adatok, így nagyobb valószínűséggel találkozik a polgárok közvetlen és azonnali szükségleteivel, így az elérhető előnyök is közelebb hozhatók.

IV. Az adat-felelősség és az adatjogok előtérbe helyezése

Az értékelésbe bevont szakemberek várakozása szerint a harmadik hullámot a felelős tervezés megközelítése fogja jellemezni, hangsúlyozva a méltányosság, az elszámoltathatóság és az átláthatóság előmozdítását az adat-életciklus valamennyi szakaszában, a kockázat-minimalizálás és az értékmaximalizálás érdekében. Ez nem csak az adatokkal kapcsolatos jogok megóvását jelenti, hanem az előnyök és kockázatok mérését és mérlegelését is. Lényeges, hogy ennek során nem csak a cselekvés, hanem a nem-cselekvés kockázatát is fel kell mérni. Ez nem csak a személyes adatok védelmére vonatkozik, hanem például az adat-analitikába kódolt elfogultságok kockázatára is.

Az elemzés alapjául szolgáló közös gondolkodás során a bevont 29 vezető és szakember nyolc kulcsfontosságú cselekvési irányt határozott meg a harmadik hullám kívánatos irányba fejlődése érdekében:

I. Az intézményi adat-kapacitás erősítése és terjesztése
II. Az értékek közérthető megjelenítése, tényalapú hatáselemzésre alapozva
III. Új adatközvetítők létrehozása
IV. Irányítási keretrendszerek létrehozása, törekvés a világos szabályozásra
V. Az adat-újrahasznosítás technikai infrastruktúrájának kiépítése
VI. A közvélemény adat-kompetenciájának erősítése
VII. A döntések és az adatok eredetének nyomonkövetése és tisztázása
VIII. Adatgondnokság létrehozása és megerősítése

Végső konklúzióként a szerzők a harmadik hullám során elérendő célt így határozzák meg: felgyorsítani a közérdekű adat-újrahasznosítást az adatokhoz fűződő jogok és a közösség javának egyidejű biztosítása mellett. ”

Forrás:
Third Wave of Open Data; How To Accelerate the Re-Use of Data for Public Interest Purposes While Ensuring Data Rights and Community Flourishing; Stefaan G. Verhulst, Andrew Young, Andrew J. Zahuranec, Susan Ariel Aaronson, Ania Calderon, Matt Gee; Open Data Policy Lab; The Governance Lab (GovLab), NYU’s Tandon School of Engineering; 2020. október 28.
Szerkesztői megjegyzés:
Talán elárul valamit a korszakunkról, arról, hogy napjainkban csaknem mindenki hogyan gondolkodik a nyílt adatokról, az a tény, hogy a jelentés a Microsoft támogatásával készült.

Közigazgatás, politika

Fél éven belül két új központtal bővült a magyar hírszerzés

„ A technikai és szervezeti fejlődést mutatja, hogy fél éven belül a második új központtal bővült a magyar hírszerzés – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Információs Hivatal Kríziskezelő Központjának átadásán.

Szijjártó Péter beszédében emlékeztetett, május végén adták át az Információs Hivatal Oktatási és Képzési Központját, most pedig a kríziskezelő központ kezdi meg a működését.

„Az világosan látszik, hogy egy új világrend van kialakulóban, egy olyan világrend, amely új feladatokat hoz el és határoz meg számunkra” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a nemzet biztonságának garantálásához hatékonyan kell elemezni és értékelni a világban végbemenő változásokat.

Erre a gyors reagálásra és elemzési képességre most mindennél nagyobb szükség van, hiszen az elmúlt 10-12 év legeseménydúsabb, egyúttal legzavarosabb esztendejének végéhez közeledünk – emelte ki Szijjártó Péter.

Mint mondta, az elmúlt 10-12 évben volt minden: pénzügyi válság, természeti katasztrófák, migrációs hullámok és szokatlan mértékű terrorfenyegetettség Európában. Mégis 2020 hozta el a legnagyobb ellenséget, ami eddig ismeretlen volt: a koronavírus-járványt – fejtette ki.

Ezt alátámasztja, hogy a legnagyobb, leggazdagabb országok is nehézségekkel küzdenek, az egészségügyi ellátórendszerük „pattanásig feszült” a rendfenntartó intézményeik pedig új típusú feladatokkal szembesülnek, miközben a világgazdaság jelentős visszaeséssel néz szemben – közölte.

„Azt is látni kell, hogy a világjárvány nem felülírta, hanem sokkal inkább tovább súlyosbította azokat a kihívásokat, amelyekkel eddig is szembe kellett néznünk. Ilyen például a terrorizmus, amely egészen új lendületet kapott” – mondta a miniszter.

Szólt arról is, mivel a járvány miatt az oktatás és a szociális élet egy része a digitális térbe helyeződött át, ez lehetőséget ad a terroristáknak a kibertámadásokra, illetve, hogy gyorsabban, hatékonyabban terjesszék szélsőséges ideológiájukat.

Felhívta a figyelmet, hogy 2020 első felében 30 százalékkal nőtt a kibertámadások száma és ezek egy része a kritikus infrastruktúrát érte.

Szijjártó Péter szerint ide kell sorolni az álhírek terjesztését is, amivel sok esetben az egyes országok védekezési hatékonyságát gyengíti, de oly mértékben, hogy ezzel már emberek életét is veszélybe sodorják.

Hozzátette, ez az időszak rendkívüli mértékben megnöveli a biztonság jelentőségét, így a hírszerzését is. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan kríziskezelő központ álljon rendelkezésre, amely a XXI. századi követelményeknek, a nemzetközi titkosszolgálati sztenderdeknek is megfelel és lehetővé teszi, hogy az ország reagáló képessége megszakítás nélküli legyen.

Jelezte, hogy a most átadott központban a nap minden órájában és a hét minden napján folyik a munka, s onnan valós időben követhetik a folyamatban lévő műveleteket, illetve kapcsolatot tarthatnak a külföldön lévő munkatársakkal.

A kialakítása 1,5 milliárd forintba került, de „ez egy szükséges és jó befektetés is volt, hiszen egy ilyen kríziskezelő központ nélkül ma már modern hírszerzési működés gyakorlatilag elképzelhetetlen” – fogalmazott Szijjártó Péter.”

Forrás:
Fél éven belül két új központtal bővült a magyar hírszerzés; Infostart / MTI; 2020. november 23.

A Európai Bizottság intézkedéseket javasol az adatmegosztás előmozdítására és az európai adatterek támogatására

„Annak érdekében, hogy egy megbízható európai keretben jobban ki lehessen aknázni az egyre gyarapodó adatokban rejlő lehetőségeket, a Bizottság ma új szabályokat javasol az adatkormányzásra vonatkozóan. A rendelet egyszerűsíti az adatmegosztást az Unióban és az ágazatok között, ezáltal hozzájárul a társadalom jólétéhez, bővíti a polgárok és vállalatok saját adataik feletti ellenőrzési jogkörét és növeli az adatmegosztásba vetett bizalmukat, valamint egy alternatív modellt kínál a főbb technológiai platformok adatkezelési gyakorlatával szemben.

A köz-, a vállalkozási és a privátszféra egyre több adatot generál, amelyek mennyisége a becslések szerint 2018 és 2025 között megötszöröződik. Az új szabályok lehetővé fogják tenni mindezen adatok kiaknázását, és előkészítik az utat ahhoz, hogy az ágazati európai adatterek megvalósulása a társadalom, a polgárok és a vállalkozások javára váljon. A Bizottság ez év februári adatstratégiájában kilenc ilyen adatteret javasolt, melyek köre az ipartól az energiáig, illetve az egészségügytől az európai zöld megállapodásig terjed. Hozzá fognak járulni többek között az a zöld átálláshoz, amennyiben javítják az energiahatékonyságot, valamint elő fogják segíteni a személyre szabott orvoslás térnyerését, és megkönnyítik majd a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Nem kell minden adatot megosztanunk. Ha azonban olyan adatokat osztunk meg, amelyek bizalmasak, fontos, hogy arra megbízható és megfelelően védett keretek között legyen lehetőség. Biztosítani kívánjuk a vállalkozások és a polgárok számára azokat az eszközöket, amelyek segítségével megőrizhetik az ellenőrzést adataik felett. Célunk továbbá az adatoknak az európai értékekkel és az alapvető jogokkal összhangban történő kezelésébe vetett bizalom megteremtése.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Ma előterjesztett javaslatunkban az adatmegosztás valódi európai megközelítését határozzuk meg. Az új szabályozás megalapozza az adatkezelésbe vetett bizalmat és előmozdítja az adatok ágazatok és tagállamok közötti áramlását, az irányítást pedig azok kezébe adja, akik az adatokat generálják. Az ipari adatok gazdaságunkban játszott szerepének folyamatos növekedésével összefüggésben Európának szüksége van az adatok nyitott, de egyszersmind szuverén piacának kiépítésére. Az általunk biztosított szabályozás a megfelelő beruházásokkal és kulcsfontosságú infrastruktúrákkal megtámogatva hozzá fogja segíteni Európát ahhoz, hogy a legfontosabb adatkontinenssé váljon.”

Az adatstratégiában bejelentetteknek megfelelően a rendelet megteremti egy olyan új módon működő európai adatkormányzás alapjait, amely összhangban áll az uniós értékekkel és elvekkel, például a személyes adatok védelmével, a fogyasztóvédelemmel és a versenyszabályokkal. Alternatívát kínál azoknak a nagy technológiai platformoknak az adatkezelési gyakorlataihoz képest, amelyek a nagy adatmennyiségek ellenőrzésére épülő üzleti modelljeiknek köszönhetően jelentős piaci erőre tehetnek szert. Ez az új megközelítés a bizalom növelése érdekében egy olyan modellt javasol, amely az adatok közös használatát vagy összevonását megszervező adatközvetítők semlegességére és átláthatóságára épít. A semlegesség biztosítása érdekében az adatokat megosztó közvetítők nem kereskedhetnek az adatokkal saját számlájukra (például nem adhatják el őket egy másik vállalatnak és nem használhatják fel őket saját termékeik kifejlesztéséhez); ezenkívül a szabályozás szigorú követelmények teljesítésére kötelezi e közvetítőket.

A rendelet a következőket tartalmazza:

Számos, az adatmegosztásba vetett bizalom növelését célzó intézkedés, mivel a bizalom hiánya jelenleg komoly akadály, és magas költségeket von maga után.

A semlegesség biztosítására irányuló új uniós szabályok annak elősegítésére, hogy az új adatközvetítők az adatmegosztás megbízható szervezőiként működhessenek.

A közszféra bizonyos adatainak további felhasználását megkönnyítő intézkedések. Például az egészségügyi adatok további felhasználása előmozdíthatja a ritka vagy krónikus betegségek gyógymódjaira irányuló kutatást.

Olyan eszközök, amelyek révén az európaiak ellenőrizhetik az általuk generált adatok felhasználását azáltal, hogy a vállalatok és az egyének egyértelműen meghatározott feltételek mellett könnyebben hozzáférhetővé tudják majd tenni adataikat a szélesebb értelemben vett közjó érdekében.

Háttér-információk
A mai javaslat első lépését jelenti az európai adatstratégia megvalósításának, amely az adatokban és a technológiákban, például a mesterséges intelligenciában rejlő gazdasági és társadalmi potenciál felszabadítását célozza, miközben tiszteletben tartja az uniós szabályokat és értékeket (például az adatvédelem, valamint a szellemi tulajdon és az üzleti titkok tiszteletben tartása terén). A stratégia az egységes piac adta méretet veszi alapul, amelyet egy olyan térré kíván alakítani, ahol az adatok – egyértelmű, gyakorlati és méltányos hozzáférési és továbbfelhasználási szabályok alapján – Unió-szerte és az ágazatok között szabadon áramolhatnak. A ma előterjesztett javaslat további célja annak elősegítése, hogy a nemzetközi adatmegosztás szélesebb körre terjedjen ki, olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják az európai közérdeknek és az adatszolgáltatók jogos érdekeinek való megfelelést.

Az adatterekre vonatkozóan 2021-ben további részletes javaslatok várhatók, amelyeket egy, a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások és a kormányok közötti adatmegosztást elősegítő jogszabály is kiegészít majd.
További információk:
Kérdések és válaszok
Tájékoztató
Az európai adatkormányzásról szóló javaslat
A 2020. február 19-i adatstratégia”

Forrás:
A Bizottság intézkedéseket javasol az adatmegosztás előmozdítására és az európai adatterek támogatására; Európai Bizottság; IP/20/2102; 2020. november 25.
Proposal for a Regulation on European data governance (Data Governance Act); Európai Bizottság; 2020. november 25.

Az Európai Bizottság adatkormányzásról szóló rendelete – Kérdések és válaszok

„…1. Adatkormányzás
Mi az adatkormányzás?

Az adatkormányzás az adatok – többek között megosztási mechanizmusok, megállapodások és technikai standardok révén történő – felhasználására vonatkozó szabályok és eszközök összességét jelenti. Ide tartoznak az adatok biztonságos, például megbízható harmadik feleken keresztül történő megosztására szolgáló struktúrák és folyamatok.

Miért van szükség egy adatkormányzási rendeletre?

Az adatfelhasználás hatalmas gazdasági és társadalmi lehetőségeket rejt magában: innovatív technológiákon alapuló új termékeket és szolgáltatásokat eredményezhet, hatékonyabbá teheti a termelést, és eszközöket adhat a kezünkbe a társadalmi kihívások leküzdéséhez. Az egészségügy területét tekintve az adatok hozzájárulnak a jobb egészségügyi ellátáshoz, a személyre szabott kezelések javításához, valamint a ritka vagy krónikus betegségek gyógyításához.

E hatalmas potenciál csak egyre több adat rendelkezésre állása, bizalmas megosztása és technikailag egyszerű további felhasználása révén aknázható ki. Az adatkormányzásról szóló rendelet össze kívánja hangolni a tagállamok adatokkal kapcsolatos fellépéseit az adatok valódi egységes európai piacának megteremtése és a közös európai adatterek kialakításának támogatása érdekében.

Mik a rendelet előnyei a polgárok és a vállalkozások számára?

Az adatkormányzási rendelet gyarapítani fogja az uniós gazdaság és társadalom rendelkezésére álló adatok mennyiségét, a polgárok és a vállalkozások számára pedig nagyobb ellenőrzési jogkört biztosít az általuk előállított adatok tekintetében. Ez erősíteni fogja Európa digitális szuverenitását az adatok terén.

Az európaiak könnyebben lehetővé tudják majd tenni a rájuk vonatkozó adatok társadalom javára történő felhasználását, miközben biztosított marad személyes adataik teljes körű védelme. Előfordulhat például, hogy egy ritka vagy krónikus betegségben szenvedő beteg engedélyezné adatai felhasználását az ilyen betegségek kezelésének javítása érdekében. A személyes adattereken, azaz a személyes információk kezelésére szolgáló újszerű eszközökön és szolgáltatásokon keresztül az európaiak nagyobb ellenőrzést kapnak adataik felett, és részleteiben meghatározhatják, hogy kik és milyen célból férhetnek hozzá adataikhoz.

A kis- és a nagyvállalkozások egyaránt profitálni fognak abból, hogy új üzleti lehetőségek teremtődnek, valamint csökken az adatok beszerzésének, integrálásának és feldolgozásának költsége, kevesebb akadálya lesz a piacra lépésnek, valamint gyorsabban piacra kerülhetnek az új termékek és szolgáltatások.

2. Adatok a társadalom szolgálatára

Mik az adatok előnyei a társadalom számára?

Az adatokból származó ismeretek révén még megalapozottabb döntések születhetnek és politikák kerülhetnek kidolgozásra. Az ilyen ismeretek jól használhatók a vészhelyzeti reagálásoknál, például árvíz vagy erdőtűz esetén, de zöldebbé és tisztábbá tehetik városainkat is, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek tovább és egészségesebben éljenek. Az adatok felhasználhatók a személyre szabott orvoslás kifejlesztésében vagy egyes betegségek gyógymódjának kutatásában, a közszférában pedig a szolgáltatások javítására.

Hogyan ösztönözhető a társdalom javát szolgáló adatmegosztás?

A javaslat előkészítésére irányuló online konzultáció megmutatta, hogy az adatoknak a társadalom javára történő megosztását nem a kellő szándék hiánya hátráltatja, hanem az, hogy nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges eszközök. A rendelet szabályokat és eszközöket vezet be az adataltruizmus terén. Ez olyan adatokat jelent, amelyeket ellenszolgáltatás nélkül és teljes mértékben nem kereskedelmi célú felhasználásra bocsátanak rendelkezésre a közösségek vagy a társadalom egészének javára; példaként említhető a mobilitási adatoknak a helyi közlekedés javítása céljából történő felhasználása. Ennek érdekében meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy az egyének és a vállalkozások biztosak lehessenek abban, hogy az így megosztott adataikat az uniós értékeket és elveket tiszteletben tartó, megbízható szervezetek kezelik.

Az adataltruizmus lehetővé tétele érdekében kidolgozásra kerül egy közös európai hozzájárulási nyilatkozat is, hogy az adatokat minden tagállam ugyanazon formátum szerint gyűjtse. Ez egy modulalapú, az egyes ágazatok és célok igényeihez igazítható dokumentum lesz.

Mi alapján minősül egy vállalat adataltruista szervezetnek?

Az adataltruizmus terén működő jogalanyok önkéntes alapon regisztrálhatják magukat adataltruizmussal foglalkozó szervezetként egy új nyilvános nyilvántartásban. A szervezetnek nonprofit jellegűnek kell lennie, meg kell felelnie az átláthatósági követelményeknek, valamint a polgárok és a vállalatok jogait és érdekeit védő konkrét biztosítékoknak. A cél a lehető legnagyobb bizalom megteremtése a lehető legkisebb adminisztratív teher mellett.

3. Adatmegosztás a köz- és a magánszektorban

Hogyan biztosítják a közigazgatási szervek a magánélet védelmét és a bizalmas adatkezelést?

A tagállamoknak fel kell vértezniük magukat a megfelelő technikai eszközökkel, hogy garantálni tudják a magánélet védelmének és a bizalmas adatkezelésnek a teljes körű tiszteletben tartását. Ez számos eszközt magában foglalhat, a műszaki megoldásoktól – például a közszektor által működtetett és felügyelt, erre a célra szolgáló infrastruktúrákon keresztüli anonimizálástól vagy feldolgozástól – a továbbfelhasználó által aláírandó, jogilag kötelező erejű titoktartási megállapodásokig. Az adatok továbbfelhasználóknak történő megküldésére olyan mechanizmusok fognak vonatkozni, amelyek biztosítják az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést, és megőrzik az adatok üzleti szempontból bizalmas jellegét.

Hogyan támogatják az adatközvetítők az adatmegosztásba vetett bizalmat?

Jelenleg sok vállalat attól tart, hogy adataik megosztása a versenyelőny elvesztését vonná maga után, és a visszaélés kockázatát hordozná. A megbízható adatmegosztási szolgáltatók (úgynevezett adatközvetítők, például adatpiacterek) a bizalom növelése érdekében semleges módon fogják összegyűjteni és rendszerezni az adatokat. Ennek a semlegességnek a biztosítása érdekében az adatközvetítő az adatok megosztásakor nem járhat el a saját érdekében (pl. nem értékesítheti az adatokat egy másik vállalatnak vagy nem használhatja azokat saját termékének fejlesztéséhez), és semlegességét szigorú követelmények betartásával kell biztosítania. A szervezetek közt szerepelhetnek mind kizárólag adatmegosztási szolgáltatásokat nyújtó önálló szervezetek, mind olyan vállalkozások, amelyek az adatmegosztási szolgáltatások mellett más szolgáltatásokat is nyújtanak. Ebben az esetben az adatmegosztási tevékenységet szigorúan el kell különíteni az egyéb adatszolgáltatásoktól. A szervezetek által kezelt adatok és metaadatok csak az adatmegosztási szolgáltatás javításának céljára használhatók fel.

A javasolt rendelet értelmében az adatközvetítőknek értesíteniük kell az illetékes hatóságot az ilyen szolgáltatások nyújtására irányuló szándékukról. A hatóságok nyomon követik a követelményeknek való megfelelést, és a Bizottság nyilvántartást vezet az adatközvetítőkről.

Hogyan használhatják fel a közadatokat a vállalatok, a közigazgatás, a tudományos élet és a polgárok?

A nyílt hozzáférésű adatokról szóló 2019. júniusi irányelv szabályokat állapít meg a közszféra információinak további felhasználására vonatkozóan. A közszféra tömérdek olyan adattal is rendelkezik, amelyet nem lehet nyílt adatként rendelkezésre bocsátani, mivel magánszemélyekre vagy vállalatokra vonatkozó információkat tartalmaz (pl. egészségügyi adatok, pénzügyi rendszerekre vonatkozó információk). A javasolt rendelet ezért kiegészíti az irányelvet azáltal, hogy olyan adatokra is kiterjed, amelyek nyílt hozzáférésű adatként nem tehetők hozzáférhetővé. Ide tartoznak az adatvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó és a szellemitulajdon-joghoz fűződő adatok, illetve az üzleti titkokat vagy üzleti szempontból érzékeny információkat tartalmazó adatok.

A kihívás egy olyan módszer megtalálásában rejlik, amely úgy képes kinyerni az adatokból az ismereteket, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a magánéletet, illetve az adatokhoz kapcsolódó egyéb jogokat. Néhány tagállam már megalkotta az ilyen adatok további felhasználásának biztonságos és a magánélet védelmével összeegyeztethető feltételeit. A rendelet Unió-szerte elterjeszti ezeket a gyakorlatokat azáltal, hogy javítja az ilyen adatok fellelhetőségét, és biztosítja, hogy a közigazgatási szervek technikailag kellően felszereltek legyenek ahhoz, hogy az adatok további felhasználása során a magánélet és az adatok bizalmas jellegének tiszteletben tartása érvényesüljön.

Mi lesz az Európai Adatinnovációs Testület szerepe?

A rendelettervezet előírja egy Európai Adatinnovációs Testület létrehozását, hogy általa a tagállami hatóságok könnyebben meg tudják osztani egymással a bevált gyakorlatokat, különösen az adataltruizmussal, az adatközvetítőkkel és az olyan nyilvános adatok felhasználásával kapcsolatban, amelyeket nem lehet nyílt adatként rendelkezésre bocsátani. Emellett tanáccsal látja el a Bizottságot az ágazatközi interoperabilitási szabványok fontossági sorrendjének meghatározása terén.

4. Európai adatterek

Mi a közös európai adatterek célja?

Az európai adatterek révén lehetővé fog válni az Unió-szerte rendelkezésre álló adatok – származzanak akár a közszférából, akár vállalkozásoktól – megbízható és költséghatékony megosztása, ami ösztönzőleg fog hatni az új, adatvezérelt termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. Az adatterek a biztonságos technológiai infrastruktúrából és az irányítási mechanizmusokból állnak.

A Bizottság a 2020 februárjában elfogadott adatstratégiában megjelölt következő kilenc stratégiai területen fogja támogatni a közös európai adatterek létrehozását és fejlesztését, valamint az ezek közötti adatfelhasználást: egészségügy, környezetvédelem, energia, mezőgazdaság, mobilitás, pénzügyek, gyártás, közigazgatás és készségek.

A szükséges finanszírozást a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fogja biztosítani. A Bizottság 2 milliárd eurót kíván fordítani az adatfeldolgozási infrastruktúrák, eszközök, architektúrák és az adatmegosztási mechanizmusok fejlesztésének előmozdítására.

Tervezi-e az EU adatlokalizálási követelmények bevezetését?

Nem csökkenteni, hanem növelni kívánjuk az európaiak számára rendelkezésre álló adatkezelési opciók körét. Az EU a következő két elv mentén képzeli el ennek megvalósítását, melyeknek kéz a kézben kell járniuk, és nem képezhetik alku tárgyát: egyrészt egy stabil és kiszámítható környezet biztosítása, globális szintű szabad adatáramlással, másrészt a személyes adatok védelme. Adott esetben az érzékeny nem személyes adatokat (például a kereskedelmi szempontból érzékeny adatokat) is megfelelő védelemben kell részesíteni.

Az EU digitális gazdaságának jövőképe – annak megerősített adatterével és mesterséges intelligenciára épülő megoldásaival együtt – a nemzetközi adatáramlásra nyitott, de határozott megközelítéssel jellemezhető, amely az európai értékeken alapul, és teljes mértékben összhangban áll a nyitott kereskedelem iránti elkötelezettségünkkel, a világ globális partnerekkel folytatott kétoldalú együttműködéseinkkel és a Kereskedelmi Világszervezettel szembeni kötelezettségeinkkel.

Azt szeretnénk, ha létrejönne és megerősödne az európai adatgazdaság, ami nem jelentené az adatok tárolásának és feldolgozásának kötelezettségét az EU-ban. Senkinek sem tiltható meg, hogy az általa választott partnerrel működjön együtt. Ezzel együtt az EU-nak biztosítania kell, hogy az uniós polgárok személyes adataihoz és az egyes érzékeny adatokhoz való hozzáférés összhangban legyen az Unió értékeivel és jogszabályi keretével.

Biztosítani kell az adatok harmadik országokba irányuló szabad áramlását. A Bizottság – szerepének és küldetésének megfelelően – továbbra is fel fog lépni azért, hogy ne lehessenek érvényben indokolatlan adatlokalizációs követelmények a világ más részein sem.

Melyek a következő lépések?

Az új rendelet célja, hogy jó irányítási keretet biztosítson a közös európai adatterek támogatásához, és biztosítja, hogy az adatokat azok birtokosai önkéntesen bocsáthassák rendelkezésre.

Kiegészítője lesz a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv nagy értékű adatkészletekre vonatkozóan hamarosan életbe lépő szabályainak, amelyek bizonyos adatkészletekhez az EU egész területén ingyenes hozzáférést fognak biztosítani, géppel olvasható formátumban és szabványosított alkalmazásprogramozási felületeken (API-k) keresztül. Az ilyen adatkészletek, köztük a térinformatikai adatok, a mobilitási adatok, valamint a Föld-megfigyelési és környezeti adatok további felhasználása jelentős előnyökkel járhat a társadalom és a gazdaság számára.

2021-ben az adatterekre vonatkozóan további részletes javaslatok várhatók, például az európai egészségügyi adattér és a zöldmegállapodás-adattér kapcsán. Ezeket egy adatmegosztási jogszabály fogja kiegészíteni, amely – a közjó és egy méltányosabb gazdaság megteremtése érdekében – jobb hozzáférést és ellenőrzést fog biztosítani a polgárok és a kormányok számára a dolgok internetével kapcsolatos ipari adatokhoz és a vállalkozások által tárolt nagy adathalmazok forrásaihoz.”

Forrás:
Az adatkormányzásról szóló rendelet – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2020. november 25.

Megszűnhet a kényelmi díj a mobilfizetéseknél

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvényjavaslata szerint változhat a mobilfizetéssel elérhető közterületi parkolás, az autópálya használati díj, illetve az útdíj megfizetésének eddigi gyakorlata annak érdekében, hogy a készpénzkímélő, elektronikus fizetési szolgáltatások széles körben elterjedjenek.

Az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvényjavaslat alapján a jövőben nem kell megfizetni az elektronikus értékesítést terhelő úgynevezett kényelmi díjat.

A tervezet emellett kialakítja a mobil fizetési platform új, koncessziós rendszerben történő üzemeltetésének rendszerét. Jelenleg a „mobilfizetést”, vagyis az országosan egységes, mindenki számára elérhető elektronikus közszolgáltatás-vásárlást egy állami tulajdonú gazdasági társaság, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. biztosítja. A javaslat egy koncessziós rendszert vezet be, így a mobil fizetési platform üzemeltetését meghatározott időre a koncessziós pályázat nyertese végezheti majd. Ennek érdekében meghatározza többek között a koncessziós pályázat kiírására jogosultakat, a koncesszió időtartamát, és rögzíti a koncesszió nyertesének fő kötelezettségeit.

A tervezet szerint a koncessziós pályázat nyertese nem végezhet „kiskereskedelmi” tevékenységet, csak a platform üzemeltetését biztosítja, vagyis a „nagykereskedelmi” feladatokat továbbra is egy piaci szereplő látja el a viszonteladói hálózaton keresztül.

A koncessziós eljárás 2021-ben kezdődhet meg és annak lezárását követően várhatóan 2022-ben indulhat az új modell szerinti működés. A tervek szerint a koncessziós eljárás lezárásáig a mobilfizetéssel elérhető közterületi parkolás, az autópálya használati díj, az útdíj, illetve a közlekedési közszolgáltatások elektronikus megvásárlása a jelenlegi rendszerben, működik.”

Forrás:
Megszűnhet a kényelmi díj a mobilfizetéseknél; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. november 25.

Decemberben indul az MI Kihívás

„December elsejével kezdetét veszi az MI Kihívás, amelynek célja a mesterséges intelligencia széles körű társadalmi megismertetése – jelentette be Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció csütörtöki, online megrendezett IV. Plenáris ülésén. Az ITM és a Digitális Jólét Program keretében működő MI Koalíció közös kezdeményezéseként létrejövő program részeként elkészült egy hazai fejlesztésű alapozó online kurzus, amely során mintegy százezer ember szerezhet általános ismereteket a technológiáról.

A kormány célja, hogy a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában foglaltaknak megfelelően a társadalomhoz közelebb hozza a mesterséges intelligenciát és felkészítse az alkalmazására, amelynek egyik legfontosabb eleme az MI Kihívás.

A decemberben induló tudatosító kampány célja, hogy 2021 végéig egymillióan átfogó képet kapjanak a technológiában rejlő lehetőségekről, és közülük százezren megismerjék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Az ELTE szakemberei által kidolgozott ingyenes online kurzus („Bevezetés a Mesterséges Intelligencia világába”) a laikus érdeklődők és az üzleti szféra képviselői számára is kiindulási alapként szolgál ahhoz, hogy általános információkat szerezzenek a technológiáról.

Solymár Károly Balázs kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások széles körű elterjedése óriási gazdasági hasznot jelent, mivel javítja a termelékenységet, és jelentős mennyiségben teremt nagyobb hozzáadott értékű munkahelyeket. Ezzel együtt felmerül az igény az új feladatok elvégzésére képes, jól képzett munkaerő iránt. A most induló kurzus az első lépcsőfok a változásokra való felkészüléshez.

A képzést bárki elvégezheti, és folyamatosan elérhető az érdeklődők számára. A kurzus tartalmát a fejlesztők a folyamatosan fejlődő technológiához fogják igazítani, ezáltal biztosítva azt, hogy az elsajátítható ismeretek mindig aktuálisak, naprakészek legyenek. Elvégzését követően a résztvevők számára további tematikus modulok lesznek elérhetők 2021 első felétől, így a program teljes tanulási utat kínál és biztosítja a lehetőséget a további fejlődésre.

Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke elmondta, hogy egy igazi bevezető kurzusról van szó, amely az alapfogalmak és az etikai kérdések tárgyalása mellett számos felhasználási eset bemutatásával világít rá a technológia által kínált gyakorlati előnyökre. Az elnök szerint a megszerzett tudás új szemléletmódot hoz, ami a vállalkozások számára kézzelfogható versenyelőnnyé nőheti ki magát.

Az MI Kihívásról további információkat a hazai mesterséges intelligencia ökoszisztéma weboldalán, az AI Hungary-n találnak.”

Forrás:
Decemberben indul az MI Kihívás; Digitális Jólét Program; 2020. november 26.

Megszületett az egységes EU-s adatpiac alapdokumentuma

„Ez még csak a tervezet. Az EB szerint a keretrendszer lehetővé teszi az Unió belső adatpiacán a biztonságos adatmegosztást.

Újabb csavart vinne bele az európai uniós adatkezelési törvénybe az Európai Bizottság, írja az AP hírügynökség nyomán a Security Week. Az EB olyan jogi kereteket akar létrehozni, ami lehetővé tenné, hogy rugalmasan lehessen megosztani az Unió belső adatpiacán olyan adatokat, melyek segíthetik az innovációt, de az adatokat nem szolgáltatná ki a nagy amerikai és távol-keleti (elsősorban kínai) technológiai óriásoknak, egyúttal nagyobb ellenőrzési jogot biztosít az adatok tulajdonosának. Ez lényegében az év elején meghirdetett egységes európai adatpiac gyakorlati megvalósításának jogi alapja lenne. (Az egységes európai adattér az Ursula von der Leyen vezette Bizottság februárban meghirdetett digitális stratégiájának egyik alappillére.)

Nem írja felül a GDPR-t
A Bizottság terve szerint a keretrendszer megfelelő garanciákat tartalmaz majd az adatok kezelésére. Egyfelől megteremti a közbizalmat azáltal, hogy a megosztott adatokkal senki sem tud visszaélni, másfelől nagyobb hatalmat ad az adat tulajdonosának, legyen az magánszemély, vállalkozás vagy kormányzati szerv, hogy rendelkezzen saját adatai felhasználhatóságáról a köz javára, pl. jó társadalmi célok megvalósítására vagy a gazdaság fellendítésének segítésére.

Meghatározná például, hogy milyen módon lehetne megosztani ezeket az adatokat. A szabályozás természetesen csak arra az adatkörre vonatkozna, amelyeknek a megosztását nem korlátozza a szellemi tulajdonra vonatkozó jog, az üzleti titoktartási kötelezettség vagy a magánélethez való jog. A tervezet nem írja felül az adatvédelemre vonatkozó EU-s szabályokat, tehát az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) és a további finomításokat tartalmazó e-Privacy törvényt – például az anonimitást ilyen esetben is biztosítani kell.

A Bizottság szerint ezzel olyan innovációkat lehetne ösztönözni, melyek segítik az egészségügyi ellátás javítását vagy például az éghajlatváltozás elleni küzdelmet azáltal, hogy a kutatók könnyebben jutnak releváns adatokhoz. Mondjuk egy olyan uniós polgár, aki valamilyen ritka betegségben szenved, felajánlhatja személyes egészségügyi információit kutatási célokra altruista okokból, de dönthet úgy is, hogy valamilyen térítést/ellenszolgáltatást kér cserébe. De ilyen esetben is gondoskodni kell arról, hogy maga a személy megőrizze az anonimitását, tehát ne lehessen visszakövetni, hogy kitől származtak az adatok.

A terv szerint az adatmegosztáshoz kiépítenek majd egy olyan semleges és megbízható közvetítői hálózatot, amelynek a feladata, hogy őrködjön az adatkezelési szabályok betartása fölött.

Majd a gyakorlat mutatja meg, mennyit ér
A Security Week szerint egy ilyen szabályozás komoly kihívást jelent majd a közvetve vagy közvetlenül adatporszívózásból élő nagy technológiai vállalatoknak, különösen a Google-nek és a Facebooknak (de valószínűleg az Európában elég intenzíven jelen levő Amazon sem fog örülni). Ezeknek a cégeknek a dollármilliárdjai leginkább ezekből az adatokból származnak. Ezért is vetődött fel korábban, hogy ebből vissza kellene juttatni azoknak is, akinek az adatai megtermelték a sok-sok dollárt. (Hogy ez miért nem feltétlenül jó ötlet, itt írtunk bővebben.)

Az EB bizakodó. Margrethe Vestager, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke, például azt nyilatkozta, hogy a jogi keretrendszerrel végre megszületett a nagy technológiai platformok által kínált jelenlegi adatkezelési gyakorlat alternatívája. Thierry Breton belső piacokért felelős biztosa szerint pedig nyitott és szuverén adatpiac révén az EU ismét a világ leső számú gazdasági térségévé válhat.

Mindazonáltal csak a gyakorlat fogja eldönteni, hogy bejön-e Bretonék számítása. Ugyanis nem csak a techcégek függnek az EU-tól, bizonyos területeken az EU is függ tőlük.”

Forrás:
Megszületett az egységes EU-s adatpiac alapdokumentuma; Bitport.hu; 2020. november 27.

Az Európai Bizottság szellemi tulajdonnal kapcsolatos cselekvési tervet fogadott el az EU gazdasági rezilienciájának és helyreállásának elősegítése érdekében

„A Bizottság ma közzétette a szellemi tulajdonnal kapcsolatos új cselekvési tervet, melynek célja, hogy segítse a vállalkozásokat – köztük különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) – találmányaik és alkotásaik lehető legjobb hasznosításában, és biztosítsa, hogy azok gazdaságunk és társadalmunk javára váljanak.

A szellemi tulajdon a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje, mivel segíti a vállalkozásokat immateriális javaik értékteremtő felhasználásában. A cselekvési terv célja lehetővé tenni Európa kreatív és innovatív ipara számára, hogy megőrizze globális vezető szerepét, továbbá felgyorsítani az európai zöld és digitális átállást. A cselekvési terv olyan kulcsfontosságú lépéseket határozza meg, amelyek célja elsősorban, hogy javítsák a szellemi tulajdon védelmét; ösztönözzék a kkv-kat a szellemi tulajdon hasznosítására; megkönnyítsék a szellemi tulajdon megosztását, és ezáltal elősegítsék a technológiák terjedését az iparban; hozzájáruljanak a hamisítás elleni küzdelemhez, és javítsák a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséhez rendelkezésre álló lehetőségeket; és előmozdítsák a globális szinten egyenlő versenyfeltételek megteremtését. A koronavírus-válság többek között arra is rávilágított, hogy mennyire rá vagyunk utalva a kritikus innovációra és technológiákra. A cselekvési terv ezért a járvány okozta kihívásokkal is foglalkozik, gondoskodva arról, hogy a kritikus fontosságú szellemi tulajdon válság idején is rendelkezésre bocsátható legyen.

A mai tudásalapú gazdaságban egyre fontosabbak az olyan immateriális javak, mint a márkák, a formatervezési minták, a szabadalmak és az adatok. Azon ágazatok, amelyekben fokozott szerepe van a szellemitulajdon-jognak, az összes GDP 45 %-át és az összes uniós export 93%-át képviselik, míg a szellemi tulajdon hozzáadott értéke a legtöbb európai ipari ökoszisztémában növekszik. A szellemitulajdon-jogokat védő bejegyzések száma világszerte nő, mivel a nem anyagi eszközök egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a technológiai vezető szerepért folyó globális versenyben. A cselekvési terv az európai szellemitulajdon-jogi keret erősségeire épít, biztosítva, hogy ez a keret támogassa gazdasági helyreállásunkat és rezilienciaépítésünket a kulcsfontosságú gazdasági területeken.

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Miközben Európa a világ vezető innovációinak ad otthont, vállalkozásai még mindig nem képesek teljes mértékben oltalmazni találmányaikat és kiaknázni szellemi tulajdonaikat. A mai napon javaslatot teszünk szellemitulajdon-rendszerünk átalakítására azzal a céllal, hogy megerősítsük Európa képességét az új generációs technológiák kifejlesztése terén, hogy a rendszer tükrözze az adatgazdálkodás és a mesterséges intelligencia terén elért fejlődést, hogy lehetővé tegyük a vállalkozások számára válság idején a gyors tudásmegosztást, valamint hogy támogassuk Európát gazdasági helyreállásához és a zöld átálláshoz vezető úton.”

A ma ismertetett cselekvési terv intézkedései öt kulcsfontosságú területet érintenek:

A szellemi tulajdon oltalmának javítása

A cselekvési terv egy sor meglévő szellemitulajdon-jogi eszköz korszerűsítését és a digitális korhoz való igazítását javasolja, ideértve a szabadalmaztatott gyógyszerek és növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványainak (SPC) javítását és az uniós formatervezésiminta-oltalom korszerűsítését. Célja továbbá, hogy megerősítse a mezőgazdasági földrajzi jelzések védelmét, miközben azt is mérlegeli, hogy a földrajzi jelzések oltalmi rendszere kiterjeszthető-e uniós szinten a nem mezőgazdasági termékekre is. A Bizottság ágazati párbeszédet kezdeményez az új technológiák (például a mesterséges intelligencia és a blokklánc) szellemitulajdon-rendszerre gyakorolt hatásának kezelése érdekében. A vállalkozások gyors, hatékony és megfizethető oltalmi eszközökhöz való hozzáférésének biztosítása, valamint a jelenlegi rendszer régóta fennálló széttöredezettségének és bonyolultságának mérséklése érdekében a cselekvési terv az egységes szabadalmi rendszer mielőbbi létrehozására kéri fel a tagállamokat, hogy Unió-szerte létrejöhessen a szabadalmi oltalom érvényesítésének egyablakos rendszere.

A szellemi tulajdon kis- és középvállalkozások (kkv-k) általi hasznosításának ösztönzése

Az európai innovátorok és alkotók, különösen a kkv-k gyakran nincsenek tisztában azokkal az előnyökkel, amelyeket a szellemi tulajdon üzleti stratégiájukba való integrálása jelenthet. Kérelmeiknek például csak 9%-a irányul a szellemi tulajdon oltalmára. A Bizottság tájékoztatást és tanácsadást javító intézkedéseket javasol, hogy segítse a kisebb vállalkozásokat immateriális javaik kiaknázásában. Az EUIPO forrásaiból az első évben biztosított 20 millió EUR összegű új pénzügyi támogatási program révén a Bizottság elősegíti a koronavírus által érintett kkv-k szellemi tulajdoni portfólióinak jobb kezelését és hasznosulását. Emellett az uniós finanszírozású kutatási és innovációs programok valamennyi résztvevője számára szellemi tulajdonnal kapcsolatos tanácsadást és segítséget biztosít majd, és együtt fog működni az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy javítsa a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok valorizációját a kutatási és innovációs közösségen belül. A Bizottság lépéseket tesz továbbá a szellemi tulajdonnak a finanszírozáshoz való hozzáférés ösztönzőjeként való használata megkönnyítéséért is.

A szellemi tulajdon megosztásának elősegítése

A cselekvési terv célja az immateriális javak védelme mellett a gazdaságunk és társadalmunk működésének alapjául szolgáló, kritikus nem anyagi eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése. Felismerve, hogy a szellemitulajdon-rendszer fontos szerepet játszhat olyan egészségügyi vészhelyzetek kezelésében, mint a koronavírus-pandémia, a Bizottság intézkedéseket javasol a kritikus szellemi tulajdon válság idején történő megosztásának elősegítésére, miközben biztosítja a beruházások megtérülését. A Bizottság emellett munkálkodni fog a szerzői jogi infrastruktúra tökéletesítésén, és lépéseket fog tenni a szellemitulajdon-jogok által védett adatok hatékonyabb mozgósítása érdekében. Emellett javaslatokat fog tenni a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak engedélyezésének átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételére, mivel ezek az európai ipar digitális átalakulásának kulcsfontosságú elemei, és például a hálózatba kapcsolt autók, illetve egyéb IoT-termékek bevezetéséhez szükségesek.

A hamisítás elleni küzdelem; a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javítása

A hamisított és kalózáruk behozatala az EU GDP-jének 6,8%-át teszi ki. A Bizottság javítani fogja a szellemitulajdon-jogok hatékony és kiegyensúlyozott érvényesítését. Például a digitális szolgáltatásokról szóló, hamarosan elkészülő jogszabálycsomag kiegészítéseként egy hamisítás elleni uniós eszköztárat hoz létre a szellemitulajdon-jogok birtokosai, a közvetítők (például online piacok) és a bűnüldöző hatóságok közötti hatékony együttműködés előmozdítása és megkönnyítése, a bevált gyakorlatok általános érvényesítése, valamint a megfelelő eszközök és új technológiák használata érdekében.

A globális szinten egyenlő versenyfeltételek előmozdítása

Miközben a fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak az uniós árukivitelből 93%-os mértékben részesednek, harmadik országokban működő vállalkozásaink még mindig nagy kihívásokkal szembesülnek. Ezek kezelése érdekében a Bizottság arra törekszik, hogy megerősítse az EU iránymutató szerepét a világban a szellemi tulajdon terén. Emellett fokozni fogja az uniós válaszlépéseket a harmadik országbeli szereplők tisztességtelen gyakorlatai esetében, amilyen például az ipari kémkedés vagy azok a kísérletek, amelyek a szellemi tulajdonnak a kutatás-fejlesztéssel és a fejlesztési együttműködéssel összefüggésben történő hűtlen kezelésére irányulnak.

Háttér-információk
Az idén március 10-én elfogadott új uniós ipari stratégia felismerte annak szükségességét, hogy az EU szellemi tulajdonra vonatkozó politikájának hozzá kell járulnia Európa technológiai szuverenitásának fenntartásához és megerősítéséhez és a globálisan egyenlő versenyfeltételek előmozdításához, valamint bejelentette egy cselekvési terv elfogadását. A Miniszterek Tanácsa november 10-én felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jövőbeli uniós politikára vonatkozóan.

Az olyan immateriális javak, mint a kutatás-fejlesztés, a találmányok, a művészeti és kulturális alkotások, a márkák, a szoftverek, a know-how, az üzleti folyamatok és az adatok napjainkban a tudásalapú gazdaság sarokköveit jelentik. Az elmúlt két évtizedben a szellemi tulajdont képező „eszközökbe” történő beruházások éves volumene 87%-kal, míg a tárgyi eszközökbe történő (nem lakáscélú) beruházások volumene csak 30%-kal növekedett az EU-ban. Az előző (2008-ban kezdődő) gazdasági válság sokkal kevésbé érintette a nem anyagi javakba történő beruházásokat.

A szellemi tulajdont intenzíven felhasználó iparágak alapvető szerepet játszanak az EU gazdaságában, miközben jó és fenntartható munkahelyeket kínálnak a társadalom számára. A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak jelenleg az európai GDP közel 45%-át teszik ki, és közvetlenül hozzájárulnak az összes munkahely csaknem 30%-ának létrehozásához. Európa számos ökoszisztémája nem virágozhat a szellemi tulajdon hatékony oltalma és az immateriális javak kereskedelmének hatékony eszközei nélkül.

További információk
Kérdések és válaszok
Tájékoztató a szellemi tulajdonnal kapcsolatos cselekvési tervről
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos cselekvési terv – „Making the most of the EU’s innovative potential – An intellectual property action plan to support the EU’s recovery and resilience” (Az EU innovációs potenciáljának maximális kiaknázása – Cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciaépítésének támogatásához)
Értékelő jelentés a kiegészítő szabadalmi tanúsítványokra vonatkozó jogi aktusról
Áttekintő tanulmány az ETSI-vel közölt potenciálisan alapvető szabadalmakról
Értékelő jelentés a szellemi tulajdoni jogsértések megfigyelőközpontjáról
Kísérleti projekt a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak alapvető értékeléséről
Tanulmány a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos tendenciákról és fejleményekről
Vizsgálati jelentés az egészségügyi válság idején a technológiákhoz való hozzáférést elősegítő „Impact Licensing Initiative” megvalósíthatóságáról és elemzéséről
Bevezető hatásvizsgálatok a formatervezési mintákra vonatkozó jogszabályokról”

Forrás:
A Bizottság szellemi tulajdonnal kapcsolatos cselekvési tervet fogadott el az EU gazdasági rezilienciájának és helyreállásának elősegítése érdekében; Európai Bizottság; IP/20/2187; 2020. november 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Jövőre véget érhet a papírszámlák kora

„Véget vet a papírszámlák korának a legújabb adóügyi fejlesztés; az a vállalkozás pedig, amely a papírszámláról elektronikus számlázásra tér át, számlánként akár hétszáz forintot is spórolhat – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert ismertette:
2021-ben ez minden vállalkozásnak gyakorlatilag egyetlen kattintással elérhető lesz, hiszen jövőre az adóhivatalba küldött online számlaadatok az erre irányuló jelzés esetén egyben elektronikus számlaként is funkcionálhatnak.

A költségek csökkentése mellett a koronavírus-járvány terjedése elleni küzdelemben is sokat segíthet a legújabb adóügyi fejlesztés – mutatott rá Izer Norbert.

Az online számla az adótanácsadók kezdeményezésére egy olyan funkcióval bővül jövőre, amely forradalmasíthatja, és jelentősen olcsóbbá teheti a számlázást – tájékoztatott az államtitkár.
Az úgynevezett Online Számla 3.0-ban megjelenő új szolgáltatás lényege, hogy a vállalkozó az egyébként is szükséges adatszolgáltatási kötelezettségét a teljes elektronikus számla megküldésével is teljesítheti. A számlabefogadó a számlát innen lekérdezheti és letöltheti.

Ebben az esetben az adatszolgáltatás az elektronikus számla is egyben, a vállalkozó számlázó programjának mindössze annyi feladata van, hogy ezt az adatküldéskor jelölje – magyarázta az államtitkár. Az adóügyi újítás egyszerű használatát biztosító részletszabályokon jelenleg dolgozik a Pénzügyminisztérium, az erről szóló rendelet még az idén megjelenik – tette hozzá.

Az új fejlesztés véget vethet a papír és pdf számlák korának, hiszen azon túl, hogy ez a lehető legegyszerűbb számlázási mód, időt és pénzt is megtakaríthatnak az elektronikus számlázást választó vállalkozások – húzta alá Izer Norbert. Az adótanácsadók számításai szerint számlánként hétszáz forint spórolható meg azzal, hogy a vállalkozásokat az átállás miatt nem terheli a számla papírtömbbe történő kiállításának vagy kinyomtatásának, a postázásnak és az adatrögzítésnek a költsége.

Az új elektronikus számlázási megoldás a pdf számlánál is sokkal egyszerűbben kiállítható és kezelhető. Az adótanácsadók szerint a vevők, vagyis a számlát befogadó vállalkozások még többet nyerhetnek; számlánként négy percnyi időt takaríthatnak meg. A gazdaságban leggyakrabban használt azonosítók (például szerződés-, megrendelés-, szállítólevélszám) is opcionálisan kitölthetők az adatstruktúrában, ezzel a számlák automatikusan és könnyen feldolgozhatóvá válnak vevői oldalon.

Mivel az elektronikus számlázáshoz a vevőnek hozzá kell járulnia, az egyszerűség, a megspórolható idő és költség nyomós érv lehet a döntés meghozatala során – jegyezte meg Izer Norbert.

Az államtitkár jelezte, hogy 2021-ben válik teljessé az online számlázás, amikortól már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is, lát majd az adóhivatal.

Az online számlázás kiterjesztése a mellett, hogy a legnagyobb horderejű lépés a feketegazdaság elleni küzdelemben, több, az Európai Unióban egyedülálló, adóhivatali szolgáltatást is lehetővé tesz, így például az adatszolgáltatással megvalósuló elektronikus számlázást, és az áfabevallási tervezetek hivatali kiajánlását – tájékoztatott Izer Norbert.”

Forrás:
Jövőre véget érhet a papírszámlák kora; Világgazdaság/MTI; 2020. november 29.

E-közigazgatás, és szerepe a hatékony állam megteremtésében

„Az Állami Számvevőszék feladatellátásában és ellenőrzéseinek témáiban is hangsúlyos szerepet kap a digitalizáció és a korrupcióval szembeni ellenálló képesség erősítése. Az elektronikus közigazgatás fejlesztése, az eljárások digitalizálása az ügyfélkapcsolatok egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele hozzájárul az ügyintézési folyamatokban rejlő korrupciós kockázatok csökkentéséhez is.

A digitalizáció térnyerése nem csak a számvevőszékek belső működésére volt hatással, de a közigazgatás egészére, hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. A technológia adta lehetőségeket kihasználva új szolgáltatások, új modellek alakulnak ki nemcsak az üzleti életben, hanem a közszolgáltatások, a közigazgatás és a kormányzás területén is. A gyors tempójú fejlődés újszerű, innovatív megközelítéseket, módszereket igényel nem csak az érintett szervezetektől, de a közpénz felhasználása felett őrködő számvevőszékektől is.

A közigazgatás ellátja az állam társadalomirányító, társadalomszervező funkcióit, amelyek közül az e-kormányzás kérdésköre az államszervezet működését biztosító funkciók közé sorolható. Ezen funkciókhoz kapcsolódóan ki kell emelni a közszolgáltatásokat, amelyek alatt olyan, gazdasági szempontból érték teremtésével járó, közjavak előállításához és azokkal összefüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek értendők, mint például a rendvédelem és közbiztonság, egészségügy, az oktatás, vagy a környezetvédelem. Általánosságban elmondható, hogy többségük rendelkezik e-ügyintézésre alkalmas internetes felülettel.

Az Európai Bizottság már 2001-ben kijelölte azt a tizenkét közigazgatási, közszolgáltatási ügytípust (pl. jármű-, útlevél ügyintézés, anyakönyvi kivonatok, építési engedélyek, álláskeresés), amelyet a leggyakrabban vesznek igénybe az állampolgárok, valamint azt a nyolc ügytípust (pl. adóbevallások, társaságok bejegyzése, munkavállalók bejelentése, statisztikai adatszolgáltatás), amelyeket leggyakrabban intéznek a vállalkozások. Erre a húsz elemű szolgáltatáslistára EU20 szolgáltatásokként vagy CLBPS-ként (Common List of Basic Public Services) szoktak hivatkozni. Az Európai Bizottság ezen szolgáltatások (amelyeket kormányportálon keresztül ajánlott elérhetővé tenni) elektronizáltságának színvonalát rendszeresen monitorozza a tagországokban, és ennek alapján hasonlítja össze a tagországok e-kormányzati felkészültségét, érettségét. A listán szereplő közszolgáltatások – néhány kivétellel – mára már elektronikusan is elérhetőek Magyarországon. Az e-közigazgatás erősítése iránti igényt a kialakult járványügyi helyzet és az abból fakadó megszorítások még hangsúlyosabbá tették. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az állampolgár e szolgáltatások segítségével otthonról tudja elintézni különböző ügyeit, illetve, hogy egyes esetekben a túloldalon az ügyintéző is otthoni munkavégzés keretében tud dolgozni, így a személyes kontaktusok minimálisra csökkenthetők.

Hogyan kapcsolódik mindez az Állami Számvevőszék tevékenységéhez? Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel előmozdítja a jól irányított állam működését és a közpénzekkel való hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodást. Az e-közigazgatás fejlesztése és előnyben részesítése, a közszolgáltatások digitalizálása a közkiadások hatékonyságának maximalizálása és ezáltal a közpénzekkel való felelős gazdálkodása irányába ható tényezők.

Az Állami Számvevőszék elkötelezte magát a korrupció elleni fellépés mellett, az e-közigazgatás fejlesztése, a folyamatok digitalizálása pedig jelentősen csökkentheti az ügyintézési folyamatokban rejlő korrupciós kockázatokat. Az Állami Számvevőszék eddig is szakmai fókuszában tartotta a digitalizáció és e-közigazgatási területeket, melyeket nemcsak az ellenőrzésekről készített számvevőszéki jelentések, hanem több elemzés is bemutat.
Az Állami Számvevőszék folyamatosan figyelemmel kíséri a jövőben is az állampolgárok mindennapjait érintő e-közigazgatási folyamatok hatékonyságát és a korrupció elleni védelemben gyakorolt hatását.”

Forrás:
E-közigazgatás, és szerepe a hatékony állam megteremtésében; Marozsán Lászlóné; Állami Számvevőszék; 2020. november 26.

Informatika, távközlés, technika

Egyre több háztartás fizet elő vezetékes szélessávú internetre

„Egyetlen hónap alatt 17 ezerrel nőtt a vezetékes szélessávú internet-előfizetések száma, míg augusztusban 3,167 millió volt, addig szeptemberben már 3,184 millió – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyorsjelentésében megjelent becslésből. A nagysebességű (30 megabit per secundum feletti) internet előfizetések aránya is nőtt, tavaly szeptemberben 72,9 százalékot volt, idén szeptemberben pedig 77,2.
A vezetékes szélessávú internet-előfizetések piacát szeptemberben is a Telekom uralta 38,4 százalékos részesedéssel (augusztusban 38,3 százalék volt), a Digi Csoport továbbra is 23 százalékos piaccal a második, és a Vodafone 21,4 százalékkal a harmadik.
A magyar háztartásoknak a 64 százaléka rendelkezett vezetékes telefonvonallal, száz lakosra 29,36 vezetékes hangátviteli csatorna jutott idén szeptemberben.

A hatóság becslése szerint összesen 3,001 millió bekapcsolt hangátviteli csatorna van, ebből a legnagyobb arányt az IP-alapú hálózati átviteli csatornák képviseli 1,574 millióval, a kábeltelevíziós hangátviteli csatornák pedig a második a második helyen állnak 1,097 millióval. A hagyományos, rézérpáros hálózatok hangcsatornáit már csak 196,6 ezren használták idén szeptemberben. Az egy csatornára jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 93,6 perc volt a vezetékes telefonok esetében.
Az elmúlt egy év során áprilisban volt a legmagasabb a hívások időtartama (120 perc), amelyben vélhetően a járvány miatti korlátozások is nagy szerepet játszottak.

A vezetékes hangátviteli csatornák piacát magasan a Telekom vezeti 48 százalékos piaci részesedéssel, a második helyen álló DIGI csoport 21,9 százalékot tudhat magáénak, és csak 0,5 százalékkal van tőle lemaradva a Vodafone.”

Forrás:
Egyre több háztartás fizet elő vezetékes szélessávú internetre ; Világgazdaság; 2020. november 23.
Vezetékes gyorsjelentés: szeptemberben átlépte a 77 százalékot a nagy sebességű internet-előfizetések aránya; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. november 20.

Dedikált intézményrendszerrel és az intézkedési terv projektekké bontásával halad az MI Stratégia megvalósítása

„Az MI Stratégia megvalósítási szakasza új lehetőségeket biztosít a tagság számára a proaktív részévételre, és továbbra is az alulról építkezés fogja jellemezni a munkát, ha lehet, még az eddiginél is gyakorlatiasabb szemléletmód mellett – hangzott el az MI Koalíció IV. plenáris ülésén, amelyet a járványhelyzetre való tekintettel virtuális formában rendeztek meg.

A járvány szülte kényszerhelyzet jótékonyan hatott a magyar kreativitásra, mintegy „kreatív kényszerpályára” szorítva az országot. A magyar Kormány idejekorán felismerte az adatalapú gazdaság irányába való globális szintű elmozdulást, ezért vált égetően szükségessé az MI Koalíció megalapítása két évvel ezelőtt. Ezzel egy példaértékű közös gondolkodás indult el, amely a szakma és a közigazgatás közötti két irányú konstruktív kommunikációban ötlött testet, emlékeztett köszöntőjében Dr. Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár, aki egyben az MI alapkutatásokat irányító MI Nemzeti Labot is megnyitotta.

Dr. Solymár Károly Balázs bejelentette: december 1-től indul az MI Kihívás, és az ai-hungary.com oldalon keresztül elérhetővé válik „Bevezetés a Mesterséges Intelligencia világába” címmel az az ELTE szakemberei által kidolgozott online alapozó, amely az MI technológia által kínált gyakorlati előnyökre világít rá. A helyettes államtitkár az első tesztelők között teljesítette a kihívást, és mindenkit arra biztatott, hogy kövesse példáját.

A Mesterséges Intelligencia Stratégiával sikerült egy nemzeti minimumot elérni, ami közpolitikai szinten párját ritkítja – kezdte előadását Dr. Gál András Levente, aki a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség vezetőjeként kiemelte, hogy a NAVÜ a világon az első olyan szerv, amely kifejezetten az adatvagyon hasznosítását kapta feladatul. A DJP szakmai vezetője jelezte, hogy tavaszra már összeállhat az a jogszabály csomag, amelynek segítségével a nemzetközi porondon is képviselni tudjuk saját érdekeinket a digitális szuverenitás jegyében. Mivel a digitalizációt a profit hajtja, úgy kell kitalálni az adatgazdaságot, hogy minden szereplő megtalálja, amiért érdemes részt vennie benne – zárta gondolatait a szakember.

Az MI Stratégia megvalósítása MI Koalíciós berkekben a „MIK 2.0” név alatt vált ismertté, amelynek keretében újult erővel indulhat el a tervezés időszakából már megszokott szakmai diskurzus – mutatott rá prezentációjában Jakab Roland elnök. „Ha van adat, lehet MI-t fejleszteni, mégpedig koordináltan és hatékonyan. Ez egyrészt azt jelenti, hogy jól szervezett, szinergiákra építő technológiai kutatásokra van szükség, másrészt pedig valós problémákon dolgozunk, ahol a transzformatív programok jelzik a legfontosabb felhasználási eseteket” – mondta el Jakab Roland, majd hozzátette: a MIK-en belül a céges szemlélet érvényesül, azaz minden kezdeményezésben az üzleti és személyi ambíciók elősegítése élvez prioritást, ami végül össztársadalmi haszonnal párosul.

Boa László szakmai vezető előrevetítette, hogy a MIK munkájában továbbra is az alulról építkezés lesz jellemző. „Van egy kotta, amely alapján elkezdünk gondolkozni, de hogy milyen projektekben ölt ez testet, ez csak rajtunk múlni. Konkrét felhasználási eseteken kezdünk el gondolkozni, tudnunk kell életszerű szituációkat definiálni, és mindenki ennek alapján láthatja majd, hogyan tud bekapcsolódni a munkába” – jelentette ki a szakember. Egy átfogó proaktív gondolkodásmód vezethet sikerre, illetve mindenki sokat vár az MI Kihívástól is, amely remek alkalom arra, hogy tudatosítsuk magunkban: ne elszenvedői, hanem kihasználói legyünk a technológiának.

A hivatalosan az ülésen megnyitott MI Nemzeti Lab képviseletében Benczúr András elmondta, hogy hat alapkutatási alprojekten fognak dolgozni, úgy mint az MI elméleti alapjai, a természetes nyelvfeldolgozás, az egészségügyi alkalmazások, a gépi látás, az IoT, valamint a személyes adatok témaköre. Emellett kiemelten kezelik a nemzetközi kapcsolatépítés kérdését, hiszen a cél a hálózatosodás és az intézmények közötti együttműködés elősegítése.

Az MI Koalíció szokásos vezető testületi tisztújítására is sor került. Az elnökség tagjai közül Böszörményi-Nagy Gergely és Laufer Tamás helyére a startupok képviseletében Skultéty Tamás, míg a szakmai szervezetek képviseletében Vinnai Balázs személyére érkezett jelölés, akiket meg is választottak új pozíciójukra. Az elnökség többi tagjának mandátumát egy évvel meghosszabbították, így az említett új tagokon kívül a következők kaptak újfent bizalmat: Jakab Roland (elnök), valamint Charaf Hassan, Solymár Károly Balázs, Kishonti László, Hetényi Márk és Parragh László.

Az ülés záró eseményeként 52 szakember részesült elismerő oklevélben az MI Stratégia megalkotásában végzett kiemelkedő munkájáért.”

Forrás:
Dedikált intézményrendszerrel és az intézkedési terv projektekké bontásával halad az MI Stratégia megvalósítása; Digitális Jólét Program (DJP); 2020. november 27.

Megalakult az Innovációs és Technológiai Iroda a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Megalakult az Innovációs és Technológiai Iroda a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az új szervezeti egység a forradalmi kommunikációs és technológiai változásokat, innovációkat próbálja meg összehozni az egyetemi tradíciókkal, a remények szerint ez is szolgálja majd az eljutást a fiatalabb generációkhoz – ez is elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett online konferencián. Koltay András, rektor arról beszélt: az iroda az egyetem által művelt speciális területek figyelembe vételével tud majd szolgáltatásokat nyújtani oktatóknak és hallgatóknak egyaránt.

Az eseményen Koltay András, rektor egyebek mellett arról beszélt, hogy ma már egyre nehezebb hagyományos kommunikáció útján eljutni a fiatalabb generációkhoz és érdemben szólni hozzájuk, ám ezt az eljutást az Iroda remélhetőleg megkönnyíti majd az egyetem hagyományos megközelítésmódjának és a forradalmi kommunikációs-technológiai változásnak az „összebékítésével.” „Mi egyetemként hoztuk létre az Innovációs és Technológiai Irodát, a legfontosabb cél, hogy ami történik ezen a területen az visszahasson a hagyományos egyetemi oktatásra” – hangoztatta a rektor, aki szerint az innováció különösen hangsúlyosan jelentkezik az egyetem által monopolhelyzetben művelt hadtudományi és rendészettudományi területeken.

A konferencián a hazai kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) rendszer helyzetébe Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára nyújtott betekintést. Mint elmondta: hazánk az európai innovációs eredménytáblán a 20. hely környékén állt az elmúlt években, 2030-ra az a cél, hogy az erős innovátorok közé tartozzunk. A cél elérését segítik az anyagi források, idén például 43 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre ezen a területen. Az államtitkár a beavatkozási lehetőségek között említette a tudásáramlás területét, amelynek leképeződései a tudományos és innovációs központok, az NKE is része egy ilyennek.

A honvédelem és az innováció kapcsolatáról Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkára szólt. A biztonság iránti alapigény miatt régebben az innováció megoldásai a haderő területén jelentek meg, amelyek aztán a civil életben is elterjedtek, gondoljunk csak a GPS-re. A 21. században azonban mindez visszafelé hangsúlyosabb, tehát a haderőt érdeklik a civil szférában alkalmazott innovatív megoldások – hangoztatta az államtitkár, aki szerint az innováció látható megjelenési formái a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében érkezett haditechnikai eszközök, a hadiipar újjáéledése és a humán erőforrás, azaz maga a katona.

Az innovatív megoldások a településeken is megjelennek, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára egy okos város pilot projektet és egy, több településre kiterjedő innovatív vízmegtartó megoldási programot mutatott be. Dukai Miklós elmondta: a Monoron zajló okos város program számos megoldással könnyíti meg az állampolgárok életét, ezek kiterjesztésére is vannak már tervek, a minisztérium 50-100 település bevonásában gondolkodik első körben.

A konferencián szó volt még egyebek mellett a vezetésfejlesztés innovatív módjairól, az egyéni és szervezeti tanulási rendszerek újragondolásáról, de a schengeni külső határon történő innovatív megoldásról is, amelyről részletek a Bonum Publicum egyetemi magazin februári számában olvashatók.”

Forrás:
Innováció és tudomány egyetemi környezetben; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. november 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Díjnetnek jót tett a vírushelyzet

„Az e-számlakezelési szolgáltató tájékoztatása szerint (a pandémia hatására is) az elmúlt egy évben 10 százalékkal, 787 ezerre nőtt a Díjnet felhasználóinak száma, a befizetett számlák összértéke pedig megközelítette az 50 milliárd forintot.

A legnépszerűbb a bankkártyás fizetési mód – az elmúlt egy évben 4,1 millió ilyen tranzakciót indítottak –, de egyre többen használják e-számláik befizetésére az iCsekk alkalmazást is. Utóbbival októberben már 56 ezer fizetést indítottak, ami 28 százalékos növekedés az előző évhez képest. Veszített ugyanakkor jelentőségéből a netbankon keresztüli számlafizetés, októberben 3 százalékkal kevesebb, 60 ezer ilyen tranzakciót kezdeményeztek – közölték.

A Díjneten jelenleg 32 közüzemi, telekommunikációs, biztosítási és egyéb szolgáltató számláit lehet befizetni, országos és regionális cégekét egyaránt. A felületen a különböző számlákat egy regisztrációval, egyetlen online felületen kezelhetik a felhasználók. Egy-egy felhasználó egyre több szolgáltató számláját kezeli a felületen, idén októberben már 907 ezret, ami 72 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Tavaly október vége óta 5,45 millió tranzakciót bonyolítottak a Díjneten keresztül.

Schiszler János, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója a közleményben elmondta: arra számítanak, hogy a következő hónapokban érdemben tovább nő az elektronikus számlafizetés volumene Magyarországon, mivel a veszélyhelyzet miatt sokan térnek át a készpénzhasználatot és a személyes megjelenést nem igénylő e-számlafizetésre. Hozzátette: mivel a Díjnet bankfüggetlen, az ügyfeleknek nincs kötöttségük, hogy melyik pénzintézetnél vezetik a számlájukat, szabadon választhatnak a fizetési megoldások közül. A pandémia nemcsak a felhasználókat, hanem a szolgáltatókat is a digitális csatornák felé tereli. Az elmúlt hónapokban több szolgáltató is jelezte a Díjnetnek csatlakozási szándékát.

A Magyar Posta tulajdonában álló Díjnet Zrt. ingyenes szolgáltatása egyetlen felületen teszi lehetővé különböző közüzemi, telekommunikációs és biztosítási szolgáltatók ügyfeleinek, hogy számláikat elektronikus formában tekintsék meg, illetve egyenlítsék ki. A rendszer emellett lehetőséget biztosít számlakibocsátókkal való kapcsolattartásra, észrevételek, reklamációk jelzésére, valamint egyes szolgáltatók esetében mérőállás-bejelentésre is. A Díjnet indulása óta mintegy 64 millió számlát kaptak a felhasználók a rendszeren keresztül, a 2007 óta kifizetett számlaösszeg pedig meghaladja a 280 milliárd forintot.”

Forrás:
A Díjnetnek jót tett a vírushelyzet; Dajkó Pál; IT café/MTI; 2020. november 26.

Rövidesen digitális euró lesz

„Az Európai Központi Bank (EKB) és az eurózónához tartozó 19 állam jegybankjai elsődleges fontosságúnak nevezték a digitális euró kidolgozását és bevezetését. A jegybankok elnökei személyesen foglalkoznak a projekttel. Mindezt a Business Insider tudta meg ágazati forrásoktól.

Az EKB tanácsának tagjai az eurózóna-tagországok központi pénzintézeteinek elnökei. A testület a következő év közepétől akar arról dönteni, hogy bevezeti-e a digitális eurót. Ez azonban csak merő formalitás, miután 2021 közepétől elkezdődik a fizetőeszköz tesztelése, s ha minden rendben halad, akkor 2022 elején be is vezethetik azt.

A Business Insider kérdésére válaszul az EKB azt mondta, hogy mindenekelőtt a szükséges technológiai infrastruktúrát kell biztosítani, hogy a rendszer biztonságosan és zökkenőmentesen működjön. A cél az, hogy az európai uniós állampolgárok az okostelefonján magukkal vihessék a pénztárcájukat, amely az elektronikus eurójukat rejti és azzal bonyolíthassák le másodpercek alatt a vásárlásaikat, akár az országhatárokon átnyúlva is.

A projektet egyébként részben azért hívták életre, mert Kínában már javában zajlik az e-jüan tesztelése, amely várhatóan 2021 tavaszán zárulhat le. Az Európai Uniónak meggyőződése, hogy Peking a digitális pénzt jövőre mindenképpen be akarja vezetni. Vagyis az e-euró megalkotása és bevezetése geopolitikai célkitűzés, hiszen azáltal megakadályozható, hogy az európai uniós állampolgárok külföldi digitális fizetőeszközöket használjanak. Az viszont kérdéses, hogy sikerül-e tartani a 2022-es határidőt és milyen lesz a kész rendszer.

A Német Szövetségi Bank márciusban külön csoportot hozott létre a digitális euró bevezetésének a tanulmányozására, valamint annak előnyeinek és kockázatainak a vizsgálatára. Az EKB októberben jelezte, hogy felgyorsítja a digitális jegybankpénz bevezetését. ”

Forrás:
Már jövőre tesztelnék a digitális eurót; SG.hu; 2020. november 28.

A közbeszerzéseket is utolérte a járvány

„Októberig mintegy 2500 közbeszerzési eljárást és több mint 550 milliárd forintot vitt el a koronavírus. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke reméli, hogy a közbeszerzési piac jövőre helyreáll.

Van járványhatás a tendereknél?
Egyértelműen tetten érhető. A legfrissebb adatok szerint az idei első tíz hónapban 6077 közbeszerzési eljárás folyt le Magyarországon, 2318 milliárd forint értékben, míg 2019 ugyanezen időszakában 8537 eljárás volt 2880 milliárd forint összértékben. A visszaesés egyértelmű, az eljárások száma eddig körülbelül 30 százalékkal, az összértéke pedig mintegy 20 százalékkal csökkent.

Összességében hogyan alakulhat az idei év?
A trendekből úgy látjuk, hogy az utolsó negyedévben is hasonló arányban csökken a közbeszerzési piac teljesítménye, mint az első három negyedévben. Éves szinten is a már említett 20-30 százalékos visszaesésre számítunk.

Ezt mennyire érzik a hazai cégek?
A közbeszerzések összértéke éves szinten, az elmúlt tizenkét év átlagát tekintve, megközelítette a GDP 7 százalékát, tehát a magyar gazdaság egészének teljesítményéhez viszonyítva is nagy a szektor szerepe. Nagy eredmény, hogy a megbízások jelentős részét magyarországi vállalkozások nyerték el. Tavaly a közbeszerzési eljárások 87 százalékában vettek részt nyertesként hazai kis- és középvállalkozások (kkv), és minden közbeszerzésben elnyert 100 forintból 59 forint került hozzájuk. Ez azért fontos, mert ezek a vállalkozások adják a magyar gazdaság motorját, és tartják fenn a munkahelyek kétharmadát. Az év első felében tovább erősödött a szerepvállalásuk a közbeszerzésekben: az eljárások 85 százalékában vettek részt nyertesként, és minden közbeszerzésben elnyert 100 forintból 68 forint jutott rájuk. Ez az adat uniós összehasonlításban is kimagasló.

Okozhat csődhullámot a tenderek számának csökkenése?
Nem tartom valószínűnek.

De könnyítésekre szükség lehet.
A hatóság természetesen aktív szerepet vállal a koronavírus-járvány elleni gazdasági és egészségügyi védekezésben. Megalakítása óta részt veszünk a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs munkájában, amelynek elsődleges célja a gazdaság növekedési pályára állítása. Szeptemberben megalakult a Közbeszerzési Akciócsoport, amely olyan megoldásokat tár fel, amelyek egyszerűsítik és gyorsítják a közbeszerzést. Ez a fórum nemcsak a közbeszerzésekben érintett meghatározó állami, hanem a piaci szereplők számára is részvételt biztosít az adminisztrációs terhek csökkentését célzó javaslatok kidolgozásában. Az üléseket szükség szerint a Közbeszerzési Hatóság hívja össze és koordinálja. Az, hogy a javaslataink mely részét fogadja el az operatív törzs, illetve a kormány, még nem tudjuk, de mindent megteszünk azért, hogy gördülékenyebbek legyenek a folyamatok.

Jövőre már visszaállhatnak a szokásos szintre a közbeszerzések? E téren mekkora kockázatnak számítanak az új uniós büdzsé körüli viták?

Nem szívesen bocsátkoznék jóslásokba, de azt remélem, amit mindenki ebben az országban és az egész világon, hogy végül talpra áll a gazdaság. A második kérdésére nem tudok érdemben reagálni, mivel még nem látni a tárgyalások végét. Mindenesetre megnyugtató volt az a miniszterelnöki bejelentés, amely szerint a tervezett fejlesztésekhez szükséges források hazánkban rendelkezésre állnak. Így nagyon bízom benne, hogy a közbeszerzési piac jövőre visszatér a korábbi évek trendjéhez igazodó, magas szintre.

Közben a közbeszerzések társadalmi megítélése kifejezetten rossz.
A közbeszerzések kapcsán sok esetben fogalmazódnak meg politikailag motivált állítások és vélemények, amelyek nem tükrözik a valós helyzetet, a tényleges piaci folyamatokat. Éppen ezért nemcsak az eljárások jogszerűsége és átláthatósága, illetve a közpénzfelhasználás hatékonysága érdekében folytatunk nagyon komoly munkát, hanem azért is, hogy a döntéshozók és a közvélemény objektív, hiteles adatokból tudjon tájékozódni. Ennek megerősítésére önként kértük a felvételünket a Hivatalos Statisztikai Szolgálatba, amelyhez az akkreditációt a KSH végzi. A több hónapos vizsgálat eredményeként az adatszolgáltatásunk már hivatalosan is megfelel a Nemzeti statisztika gyakorlati kódex, valamint a hivatalos statisztikai adatszolgáltatással foglalkozó jogszabályok előírásainak. Ez nem azt jelenti, hogy eddig ne felelt volna meg, hanem azt, hogy mindig is jól csináltuk, de ezt most el is ismerték.

És mit mutatnak ezek az adatok?
Egyelőre az első fél évről készítettünk átfogó és részletes gyorsjelentést. A statisztikai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy hazánkban tovább erősödött a verseny a közbeszerzési piacon, és ezáltal javult a közpénzfelhasználás hatékonysága is. Évek óta csökken a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az összes közbeszerzésen belül, ami azt jelzi, hogy az ajánlatkérők még nagyobb arányban versenyeztetnek a piaci szereplők között. Nagy eredmény, hogy ezzel Magyarország az Európai Unió tagállamai között az élvonalban van, hiszen itthon nagyon alacsony, mindössze 6 százalékos a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az uniós eljárásrendben. Ennél jobb arányt csak néhány tagállam tud felmutatni, például Dánia, Litvánia és Németország. Egy másik fontos mutató az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok száma. Ennek alakulása is azt jelzi, hogy egészséges a verseny a hazai közbeszerzési piacon, hiszen minden egyes eljárásban átlagosan hat cég versenyez a közbeszerzési megbízásokért. Ez növekedés a tavalyi azonos időszak átlagosan 5,1 ajánlatához képest.

Mit tehet az egyszeri állampolgár, ha korrupciót sejt?
Az esetleges jogsértések és szabálytalanságok feltárására számos eszközt alkalmazunk. A közelmúltban Közbeszerzési Anonim Chat (KAC) néven anonim információs csatornát indítottunk, amelyen bárki név nélkül megoszthat információt a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival vélt vagy valós közbeszerzési jogsértésről. A KAC elindulása óta tizenhat bejelentés érkezett, ezek egy részre már folyamatban lévő eljárásokban segítette a hatóság és a munkatársak munkáját, de új eljárás indítására is volt példa.”

Forrás:
A közbeszerzéseket is utolérte a járvány; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2020. november 24.

Ne add el a személyes adataidat!

„A lehető legrosszabb és rendkívül veszélyes ötlet, hogy az adathegyeket összelapátoló techcégek fizessenek a felhasználók személyes adataiért, véli az EFF.

Nagyon rossz hely lenne a világ, ha a techcégek jutalékot fizetnének a felhasználók adataiért – véli egy elemzésében az EFF (Electronic Frontier Foundation) nemzetközi digitális jogvédő szervezet. Az EFF nem véletlenül foglalkozik a témával: az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül elő az ötlet.

Volt olyan startup, amely ezt az üzleti modellje részévé is tette, de az adatporszívózást nagyban űzőkkel kapcsolatban is rendre felmerül az ötlet. Az AT&T például 5-10 dollár számlakedvezményt adna azoknak a felhasználóinak, akik vállalják célzott reklámok megnézését a telefonjukon.
…
Az EFF álláspontja egyértelmű: ellenzi egy ezt segítő szabályozás elfogadását. Ha a techcégek fizetnek, onnantól semmi sem védi a felhasználót. Egy ilyen döntés hosszabb távon lényegében a magánélet mai fogalmának olyan átalakulását hozná, ami csak a vállalatoknak előnyös. A magánszféra onnantól kezdve ugyanis nem elidegeníthetetlen jog, hanem árucikk lesz – írja Hayley Tsukayama, a szervezet jogi aktivistája. Ahogy a szólásszabadság, úgy ez sem lehet árucikk, hoz párhuzamot a szerző.

Maga a helyzetértékelés, amire az adatjutalék ötlete mint megoldás felmerült, amúgy helyes: az ún. big techek egyre nagyobb formális és informális hatalomra tesznek szert a náluk gyűlő adatvagyon következtében – sokszor az adatok eredeti tulajdonosai rovására. Az egyensúlytalanságot azonban egy ilyen megoldás nem csökkentené, és a legkiszolgáltatottabbakat hozná még nehezebb, míg a vállalatokat még jobb helyzetbe.

Először is az ő kezükben van az adatok értékének meghatározása. Helyzetükből adódóan leginkább a vállalatok tudhatják, mennyi haszon nyerhető ki az adatokból, ám értelemszerűen abban érdekeltek, hogy minél kevesebbet fizessenek értük. Az EFF szerint az sem jó, ha egy kormányzati testület feladata az érték meghatározása, hiszen az elsődleges információforrás a döntéshez akkor is a majdani felhasználó cég.

Az is érdekes kérdés, hogy mi tesz értékessé egy adatot? Önmagában egyik adat sem használható, de minél több adatforrást lehet összekapcsolni, annál jobban közelít a felhasználóról adatelemzéssel kialakított kép a valóságoshoz (profilozás), és annál pontosabban lehet eljuttatni hozzá olyan hirdetést, ami el is éri a célját. De nem csak a konkrét személyekhez köthető adatok értékesek, hanem a statisztikai elemzésekhez használt anonim adatok is, ami tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen nem elég csak a személyes adatokra koncentrálni.

Nem ugyanaz a mércéje a vállalatnak és az egyénnek

Amikor a vállalatok az adatok értékét megbecsülik, akkor kiindulhatnak például az egy felhasználóra jutó bevételéből. Ez azonban még a Facebook esetében is pár fillér: Zuckerbergék bevétele 2019-ben 69 milliárd dollár volt, felhasználónként 7 dollár. Ebből jó esetben néhány cent jutna a felhasználóinak. Cserébe viszont a Facebook azt csinálhatna az adatokkal, amit csak akarna.

Ez nevetséges ár. Sőt ma már a nem nyilvános adatok, például a geolokációs információk is fillérekért cserélnek gazdát. Abba pedig a legtöbben nem gondolnak bele, hogy milyen nagyon is konkrét veszélynek teszik ki magukat azzal, ha átadják az adataikat. Azt például bármikor elárulja valaki, hogy hova járt középiskolába, és azt gondolja, ez az adat értéktelen. De ha ez az adat belekerül egy olyan adatbázisba, amit a bankja is használ, máris sok pénzt jelenthet: például a bank elutasíthatja a jelzálog-hiteligényét, mert az adat alapján kockázatosnak ítéli a hitelfolyósítást (rossz környéken járt középiskolába az illető).

Az „adatjutalék” valószínűleg azok számára lenne vonzóbb, akiknek még a pár cent is számít, azaz világszerte a legszegényebbeknek, legkiszolgáltatottabbaknak, akik ezáltal válnak még kiszolgáltatottabbá.”

Forrás:
Ne add el a személyes adataidat!; Bitport.hu; 2020. november 24.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. november 30.

Egy Biden vezette Amerika sürgős teendői a kiberdiplomácia területén – a szervezet

Meglepetésekkel teli esztendők elé nézhetnek azok, akik az amerikai külpolitika alakulásával kapcsolatban maguk is elhitték az elnökválasztás (kicsit hosszúra nyúlt) éjszakáját követően megfogalmazódott vágyálmokat. A szélsebesen átalakuló világrendben navigáló Egyesült Államok ugyanis ma mindennél jobban idéz egy méltóságteljesen haladó anyahajót: a vizek viharosak, tele zátonyokkal, és még azt sem lehet tudni, hol bukkannak majd fel a legközelebbi veszélyes sziklák. A kapitány cseréje a hídon csak a szárazföldi laikusokat hozza extatikus izgalomba, ám a hajó útvonalát ez csak csekély mértékben befolyásolja.

Ez a benyomás tovább erősödhet az olvasóban, ha áttanulmányozza az amerikai technoértelmiség közkedvelt lapjában most publikált összefoglalót. A Trump iránti szimpátiával egyébként aligha vádolható Wired nem rejti véka alá: noha számos teendő vár az amerikai kiberdiplomácia újonnan felálló gárdájára, a feladat messze nem egyszerűsíthető le az előző kormányzat politikájának „lecserélésére”. A technológiákkal, az adatforradalommal, az Internettel, a kibertérrel, az 5G rendszerekkel kapcsolatos külpolitikák alakítása szempontjából bizonyosan nem jelenthet követendő utat valamiféle „visszatérés a 2016 előtti idők gyakorlatához”.

Az első és legfontosabb feladat a szervezeti keretek újragondolása és újragombolása. Tény és való: a kiberdiplomáciai tématerület stratégiai és operatív menedzselése a Trump-kormányzat külügyi apparátusának egyik mostohagyermeke volt az elmúlt években. Egymást követő (és természetesen sokszor egymásnak is ellentmondó) elvi és szervezeti átalakítások sora nehezítette az ezen a kulcsterületen működő igazgatási és diplomáciai szakemberek munkáját. Legyünk azonban realisták: ez nem feltétlenül a most ciklusának végére érő külpolitikai kormányzat téves koncepciójának, vagy érdektelenségének volt köszönhető. Sokkal inkább arról van szó, hogy a kibertér fogalma egész sor egymástól független (sőt, igen gyakran egymással ellentétes) problématerületeket ölel fel. A kibertér, az Internet szabályozása egyre inkább gazdasági, kereskedelem politikai téma; ugyanakkor mindig is erősek voltak (és maradtak) a személyiségi jogi, emberi jogi vetületei is. Az elmúlt évtizedben aztán markánsan került előtérbe a kiberdomén nemzetbiztonsági aspektusa. Ahogy a környezeti, környezetvédelmi szempontok is egyre kevésbé mellőzhetők a kiberügyek nemzetközi tárgyalása és szabályozása kapcsán. Arról már nem is beszélve, hogy a témakör technológiai meghatározottsága sem csökken (hanem például éppen az amerikai-kínai konfliktustérben kifejezetten növekszik). Témák metszéspontja ez tehát, és ennek megfelelően egymástól független és sokszor egymással szembe menő érdekek, érdekcsoportok ütközési terepe. Magyarán: az Egyesült Államok hírszerzési-nemzetbiztonsági külpolitikai elitje sem egységes az irányokat illetően, ez pedig döntően befolyásolja azt, hogy ki legyen a „gazdája” ennek a fontos területnek. 2011-ben az Obama kormány idején született meg a Kiberügyi Koordinátor Hivatala (Office of the Coordinator of Cyber Issues), amely a kibertérrel kapcsolatos diplomáciai tevékenységeket fogta össze a Külügyminisztériumban. A Trump-kormány fokozatosan kiüresítette ennek hatásköreit, majd 2018-ban megszüntette a posztot, és a területet markánsan nemzetbiztonsági témaként kezdte kezelni. Az útkeresés problémája a januárban esedékes kormányváltással semmit sem csökken, sőt. A témával foglalkozó kongresszusi bizottság (a Cyberspace Solarium Commission), a különböző lobbicsoportok nézőpontjainak összebékítésére – és a demokrata erőközpontok egyetértésével – egy új irányító szervezet felállítását javasolta a Külügyminisztériumon belül, Kibertér és Fejlett Technológiák Igazgatósága néven. Minthogy azonban az új szervezet vezetőjét a Szenátus hagyná jóvá, ez a konstrukció ma már nem feltétlenül volna ínyére a hivatalba lépő Biden-kormánynak (hiszen bár Trump alulmaradt, ám a republikánusok kényelmes többségbe kerültek a törvényhozás felső házában).

A szervezet természetesen csak a keret, az eszköz. A jövő héten, írásunk második részében azt szeretnénk körbejárni: milyen fontosabb irányok kínálkoznak az amerikai kiberdiplomácia stratégiai irányainak kijelölése. Ehhez támpontot nyújthatnak az amerikai külügyi kormányzat (meglehetős kétpárti konszenzustól kísért) kezdeményezései, amelyekből jó néhány akadt az elmúlt években. De, ez csak a kiindulási pont lehet. A nemzetközi kapcsolatok alakulása különösen dinamikus időszakát éli, és a kibertér egyre nyilvánvalóbban kerül a középpontba ebben a geopolitikai kontextusban. A stratégia-formálásnak számolnia kell tehát a környezettel is: ellenségekkel, riválisokkal – sőt az előbbiektől a kibertér ügyeiben sokszor nehezen megkülönböztethető szövetségesekkel is. Ezzel vetünk majd számot írásunk harmadik részében.
Biden Must Repair – and Reinvigorate – Tech Diplomacy; Justin Sherman; Wired; 2020. november 25.

Cenzúrázott bolygó, avagy mindenki ugyanúgy csinálja

A technológiai témájú híradások egyik visszatérő eleme azt mutatja: hogyan használják az autoriter (vagy annak nevezett) kormányok a világban a korszerű IKT-technológiák eszköztárát a vélemények, és ennek következtében az állampolgárok viselkedésének befolyásolására. Ebből az látszik, hogy már jó ideje tendenciaszerűen erősödik az online információforgalom kormányzati ellenőrzése, manipulálása, cenzúrázása. Az Internet, ami létrejöttének ábrándokkal teli időszakában a véleményszabadság kiteljesedésének ígéretét hordozta, egyre inkább az emberek véleményének szabályozására, irányítására, vagy kifejezetten korlátozására szolgáló csúcstechnológiai eszközzé válik. Legalábbis a világnak azokon a pontjain, ahol a liberális demokráciák igazgatási és politikai rendszerétől eltérő rezsimek működnek. Gondolhattuk mindeddig.

A világban tapasztalható online cenzúra-gyakorlatok eddigi legnagyobb és legátfogóbb adatbázisa ugyanis, amelyet a napokban publikáltak a Michigan Egyetem kutatói, megdöbbentő újdonságokkal szolgálhat ebben a témában. A „Cenzúrázott bolygó” projekt cím a szerzők szerint több mint találó: az empirikus kutatási adatok ugyanis azt bizonyítják, hogy az online terek kormányzati kontrollálása, manipulálása, cenzúrázása folyamatosan erősödik a világban – nem utolsó sorban a demokratikus berendezkedésű államokban is. A 2018-ban indult kutatási projekt keretében egy automatizált cenzúra-figyelő alkalmazást fejlesztettek ki és működtettek az egyetem szakemberei. A 20 hónapon át tartó program során mintegy 200 állam online információ folyamából összesen csaknem 21 milliárd mérési adatot rögzítettek a cenzúrázási gyakorlathoz kapcsolódóan. Az eredmények azt mutatják, hogy 103 vizsgált országban folyamatosan erősödött az online cenzúra gyakorlata. Köztük – és ez az igazi meglepetés – a demokrácia és a szabadság jogok olyan mintaállamaiban is, mint Norvégia, Japán, vagy Izrael. Az erősen elgondolkodtató tanulmány szerzői – kicsit mintegy a kapott eredmények élének tompítására – leszögezik: az országok többségében nem bukkantak a nyomára olyan „országos cenzúrázási gyakorlatra”, mint amilyen például Kínát jellemzi. A cenzúrázást végző entitások többsége ezekben az országokban ugyanis „magán szervezet”, többnyire technológiai szolgáltató cég volt.

Módszertanilag fontos mozzanat: a Cenzúrázott bolygó projekt kutatói nem csupán az állami (hatósági) szereplők által végzett cenzúrázásokat számították bele az összesítésekbe. Ez a részlet azért fontos, mert „cenzúrán” a mai napig többnyire valamiféle szokványos (állam-) hatalmi aktor gyakorlatát értjük. Ugyanakkor ez a vizsgálat, éppen a vizsgálati kategória kiszélesítése révén, segít rávilágítani arra a tendenciára, ami az utóbbi 1-2 év bel- és külpolitikai folyamataihoz kapcsolódva egyértelműen felerősödni látszik. Nevezetesen arról a problémáról van szó, hogy a nagy technológiai cégek (elsősorban természetesen a keresőmotor-óriás Google, illetve a közösségi média csúcsvállalkozó Facebook és Twitter, valamint YouTube) egyre inkább önjelölt „tartalom ellenőrzőként”, „tartalom minősítőként”, és egyre sűrűbben nyílt tartalom cenzorként vonják ellenőrzésük alá az online információforgalmakat. A helyzet, ahogy ezt a felmérés is mutatja, ráadásul egyre áttekinthetetlenebb: a kormányzati szereplők által alkotott jogszabályok alapján végrehajtott korlátozások egyre kibogozhatatlanabbul fonódnak össze a magánszereplők teljességgel ellenőrizhetetlen (és bármiféle társadalmi felhatalmazásnak még csak a látszatát is nélkülöző) cenzúrájával.
Extremely aggressive internet censorship spreads in the world’s democracies; Nicole Casal Moore; University of Michigan News; 2020. november 17.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Digitális Selyemút

Hszi Csin-ping kínai elnök sok szempontból kulcsfontosságú beszédet tartott a Nanningban rendezett Kína-ASEAN Világkiállítás megnyitó ünnepségén. Az eddigieknél sokkal intenzívebb együttműködést javasolt a szövetségbe tömörülő 10 dél-kelet-ázsiai országnak, és ennek keretrendszeréül egy „Digitális Selyemút” koncepcióját vázolta fel. A Selyemút (vagy ahogy korábban szinte kizárólagosan szerepelt: az Egy Övezet Egy Út, illetve manapság gyakran már csak Övezet és Út) kezdeményezés továbbra is Kína meghatározó gazdaság és kapcsolatfejlesztési törekvése. Ugyanakkor a kínai elnök most megerősítette: a Selyemúthoz kapcsolódva az ASEAN országok képezik a jövőben Kína szomszédsági diplomáciájának a fókuszterületét. Közvetlen célként jelölte meg egy „közös kínai-ASEAN digitális kikötő” kiépítését, illetve a digitális konnektivitás számottevő erősítését Kína és a dél-kelet-ázsiai regionális együttműködési szervezet (ASEAN) között. A diplomáciai lépések felgyorsulását jelzi, hogy Hszi javaslata két nappal azt követően hangzott el, hogy Biden, megválasztott amerikai elnök éppen a dél-kelet-ázsiai szövetségi kapcsolatainak megerősítését nevezte az USA új külpolitikája egyik pillérének.
China’s Xi Asks ASEAN Nations to Join in Building of ’Digital Silk Road’; Daniel Palmer; Coindesk; 2020. november 27.

A globálisnak álmodott Internet dezintegrációja felé

Hírek szerint az orosz kormány egy olyan jogszabály tervezetén dolgozik, amely blokkoltatná az ország területén azokat a külföldi közösségi média szolgáltatókat, amelyek diszkriminatív lépéseket tesznek (tettek) orosz hírszolgáltatókkal szemben.

Mint ismeretes a Nyugat és Oroszország között már egy bő fél évtizede magasabb fokozatba kapcsolt információs háborúság fontos szereplői az orosz állami (vagy államhoz kötődő) hírszolgáltatók. A hajdani Russia Today, manapság RT néven ismert televíziós hírcsatorna komoly népszerűséget vívott ki magának nem csupán Latin-Amerikában, vagy a Közel-Keleten, de a nyugati világ szívének számító Nagy-Britanniában, Németországban, de különösen az USÁ-ban. Az orosz hírszolgáltató online csatornája pedig kiugróan magas nézettséggel büszkélkedhet. Jóval elmarad mögötte nézettségben, ám szintén fontos információterjesztési eszköz a Szputnyik hírszolgáltató is. Az orosz információszolgáltatók növekvő népszerűségét, tehát befolyásolási erejét látva számos nyugati állam igyekezett (piacon kívüli eszközökkel) visszaszorítani az orosz médiumok működését. Az állami korlátozó politikához csatlakozott ugyanakkor több nagy (formálisan államtól független) technológiaim szolgáltató is. Míg hatósági szinten az orosz médiacégek „külföldi ügynökké” nyilvánításával igyekeznek nehezíteni, korlátozni azok működését, addig a kormányaik politikájához felzárkózó magáncégek „tartalom ellenőrzési” és „tartalom validálási” eszközökkel igyekeznek visszaszorítani az orosz nézőpontot terjesztő csatornákat.
A most előkészített orosz törvény az ilyen diszkriminatív gyakorlatot végző külföldi vállalkozásokat blokkoltathatja az országban. A tervezet első olvasatban átment a törvényhozás jogi bizottságán, így megkezdődhet annak vitája a Dumában.
Russia wants to ban social media sites discriminating against Russian news outlets; Catalin Cimpanu; ZDNet; 2020. november 26.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

Zoom-tanterem – Módszertani kézikönyv a hatékony digitális oktatáshoz

„2020 tavaszán, a COVID-19 berobbanásával a világ számos táján bezártak az egyetemek és az iskolák, az oktatóknak, tanároknak pedig szinte egyik pillanatról a másikra kellett átállniuk a sokak számára ismeretlennek számító online oktatásra. A Harvard Egyetem professzora, Dan Levy erre a váratlan helyzetre válaszolva állította össze nélkülözhetetlenül fontos és jól használható kézikönyvét, amelyben útmutatóval szolgál tanároknak abban, hogyan lehet hatékony, eredményes élő órákat, foglalkozásokat tartani az online térben. A pedagógiai tanácsok mellett a szerző egyebek közt a következő, alapvetően lényeges gyakorlati kérdésekre ad választ:
* Mire jók a különböző Zoom-funkciók (pl. szavazás, csevegés, kiscsoportok)? Hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni ezeket egy tanóra keretében?
* Miként aktivizálhatók a diákok a képernyő előtt?
* Hogyan lehet közösséget építeni a virtuális osztályteremben?
* Mitől válik igazán maradandó élménnyé egy Zoom-alkalmazással megtartott óra?

Munkájának és kutatásainak eredményeire alapozott könyvében Levy professzor saját, az online oktatásban szerzett tapasztalatai és megfigyelései mellett merít a Harvardon tanító kollégáinak tanítási stratégiáiból, kutatási eredményekkel alátámasztott, hatékony oktatási és tanulási elméleteiből. S ami legalább ilyen fontos, olyan diákokkal készített interjúkat közöl, akik életükben először most vettek részt online oktatásban, és akiknek szintén átmenet nélkül kellett átállniuk az új tanulási módszerre. ”

Forrás:
Zoom-tanterem – Módszertani kézikönyv a hatékony digitális oktatáshoz; Dan Levy; ISBN: 9789635160563; Geopen; 2020

48. szám, 2020. november 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom