Skip to main content

50. szám, 2020. december 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. december 7-december 12.

E-közigazgatási mérföldkövek – A járvány és a stratégiák éve

„Ha a pandémia nem is röpítette két évvel előre a közigazgatás digitalizációját, az biztos, hogy sok régi beidegződést kidobott az ablakon. A gyors fejlesztéseknek, a jogszabályi könnyítéseknek és az állampolgárok hajlandóságának köszönhetően a közigazgatási szolgáltatások a járvány idején is működőképesek maradtak, és még némi hosszú távú tervezésre is maradt idő.

Még mielőtt a járványhelyzet igazán komolyra fordult volna Magyarországon, két olyan fejlesztés is termőre fordult, amelyek nagymértékben megkönnyítették, hogy az élet a kényszerű bezártság idején valamennyire normálisan folyjon tovább.

Az egyik az azonnali fizetési rendszer (AFR) március 2-i elindulása volt. Az AFR révén a belföldi, 10 millió forint alatti utalások az év minden napján, 0-24 órában legfeljebb 5 másodperc alatt teljesülnek, illetve lehetőség van másodlagos azonosítók (mobiltelefonszám, emailcím) megadásával utalásokat indítani vagy fogadni (ehhez a másodlagos azonosítót regisztrálni kell a banknál). Mivel az átutalás sikerességéről (vagy sikertelenségéről) az ügyfél azonnal visszajelzést kap, az új szolgáltatással minden bizonnyal nő az e-banki szolgáltatások iránti bizalom.

A másik fontos fejlesztés a magyarorszag.hu e-ügyintézési portál megújulása volt február legvégén. A tesztváltozatban már korábban is elérhető személyre szabható ügyintézési felület (SZÜF) „hivatalosan” is az alapértelmezett ügyintézési portál lett. Az új oldalon az induláskor közel 900 ügyleírás volt található, amelyek közül 750 esetben elektronikus ügyintézésre is lehetőség volt; ez a szám azóta 920-ra nőtt. 160 ügyhöz elektronikus űrlapokat kínálnak: ezek esetében nem kell külön programot telepíteni, hanem az űrlapok online kitölthetők, akár mobileszközön is.

E-közigazgatás járvány idején

Amikor még a magáncélú találkozásokat is a minimálisra kell korlátozni, a személyes ügyintézés követelménye még kevésbé indokolható. A kormányablakokban történő ügyintézést nemcsak korlátozta, de sok esetben feleslegessé is tette a közigazgatás márciustól, amikor komolyra fordult. A személyes ügyintézésre csak időpontfoglalással volt lehetőség, de erre egyre kevesebb szükség volt. A már elkészült okmányokat nem kellett személyesen átvenni, azokat postázták, a vészhelyzet idején lejáró okmányok érvényességét pedig többször is meghosszabbították. Ezeknek, illetve a könnyebben használható e-ügyintézési szolgáltatásoknak köszönhetően a kormányablakok ügyfélforgalma a tavasszal és nyár elején mintegy 2,4 millióval kevesebb volt, mint egy évvel korábban.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a magyarorszag.hu forgalma; március óta a havi látogatások száma meghaladja az 5 milliót. Könnyíti a szolgáltatások igénybevételét, hogy az elfelejtett Ügyfélkapu-felhasználóneveket a 1818 kormányzati ügyfélvonalon is meg lehet kérdezni. Nagymértékben nőtt az e-papír népszerűsége is. Az ily módon indított ügyek száma négyszeresére emelkedett a szociális ügyek, a családtámogatási feladatok, illetve az egészségügyi ügyek vonatkozásában, valamint az összes dokumentumfeltöltés is növekvő tendenciát mutat. A gazdálkodó szervezetek is egyre nagyobb arányban használják az e-papír szolgáltatást. A januári beküldésekhez képest júliusban 71 százalékkal növekedett a Cégkapuról küldött dokumentumok száma.

Hasonlóképpen sokkal többen használták az úgynevezett azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatást: ennek révén azok is tudnak elektronikus úton dokumentumot aláírni, akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással, de van Ügyfélkapu regisztrációjuk. Egy évvel korábban átlagosan 760 ezer hitelesítés történt; ezek száma már márciusban 1,2 millióra emelkedett.

Az 5G-korszak hajnalán

Az eredetileg tervezett időponthoz képest csaknem fél éves csúszással, de végül sikeresen bonyolította le az NMHH a hazai 5G-mobilhálózatok frekvenciaértékesítési eljárását március 26-án. A Digi kizárása után versenyben maradt három szolgáltató a 700, a 2100 és a 3600 MHz-es sávokban licitált különböző nagyságú blokkokért (a 2600 MHz-es sáv szintén felkínált blokkjaira nem érkezett ajánlat).

A távközlési társaságok mélyen a zsebükbe nyúltak, ugyanis a 84 milliárd forintos kikiáltási ár helyett összesen 128,49 milliárd forintot fizettek a frekvenciák 15+5 éves használati jogáért. A Magyar Telekom 54,24 milliárd forintért jutott hozzá 160 MHz-nyi blokkhoz; a Vodafone 80 MHz-ért fizetett 38,65 milliárdot, a Telenor pedig 150 MHz-nyi sávhoz jutott hozzá 35,61 milliárd forintért. A Vodafone talán azért is elégedett meg kevesebbel, mer egy 2016-os értékesítés során már szerzett 50 MHz-et a 3600 MHz-es sávban.

Ebben a korábban megszerzett hálózati sávban a Vodafone már a frekvenciaaukció előtt is üzemeltetett egy kisebb kereskedelmi hálózatot Budapesten. A Vodafone azóta is inkább Budapestre koncentrál: októbertől kezdődően közel 200 bázisállomáson kapcsolja fel az 5G-t, így az új mobilszolgáltatás a főváros szinte egész területén elérhető lesz. A Magyar Telekom április 9-én kapcsolta be a hálózatot Budapest egyes pontjain, Zalaegerszeg belvárosában, illetve a ZalaZone járműipari tesztpályán. Augusztus végére 21 újabb település (illetve azok egyes területei) kapcsolódtak be a hálózatba, köztük 16 Balaton környéki település. A Telenor egyelőre kivár, és novemberig nem jelentett be kereskedelmi szolgáltatásokat (a társaságnak Győrben működik teszthálózata).

A NAV szeme mindent lát

Több tízezer vállalkozás életében hozott nagy változást, hogy július 1-től a NAV kiterjesztette az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget. Onnantól kezdve minden belföldi adóalanynak kiállított számla adatait be kell küldeni az adóhatóságnak, értékhatártól függetlenül. (A kör 2021. január 1-től tovább bővül a nem belföldi partnereknek, illetve a magánszemélyeknek kiállított számlák adataival.)

A hatóság a reményei szerint az online számla kiterjesztésével újabb muníciót kap a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelméhez, hiszen a NAV gyakorlatilag minden számláról online adathoz jut. A hosszabb távú előnyök között lesz, hogy az adatok feldolgozásával a NAV képes lesz az áfabevallások tervezetének elkészítésére a vállalkozások számára; ez a szolgáltatás 2021-ben indul majd.

Jótékony hatással volt a kötelezettség a kisebb vállalkozások digitalizációjára is. Mivel a számlaadat-szolgáltatás gyakorlatilag kivitelezhetetlen elektronikus vagy online számlázóprogramok használata nélkül, mind a piaci alapon működő online számlázóprogramok, mind a NAV által ingyenesen biztosított Online Számla rendszerében jelentősen nőtt a felhasználók száma. A NAV szolgáltatásában például a határidőig 30 százalékkal, több mint 700 ezerre emelkedett a regisztráltak száma, míg az egyik legnépszerűbbnek számító kereskedelmi számlázó, a számlázz.hu szolgáltatását a 2019. decemberi 150 ezerhez képest idén novemberben már közel 400 ezer vállalkozás veszi igénybe.

Digitalizáció stratégiákba foglalva

Még februárban elkészült, és végül szeptemberben a kormány is elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját. A 260 tagot tömörítő MI Koalíció munkájaként megszületett stratégia úgy számol, hogy a mesterséges intelligencia tíz év alatt 15 százalékkal növeli a hazai összterméket és 26 százalékkal javítja a kkv-szektor termelékenységét. A célok között szerepel az is, hogy ezen idő alatt legalább 1 millió ember találjon nagyobb hozzáadott értékű munkát, ugyanennyien ismerkedjenek meg az MI-vel és legalább százezren végezzenek alapozó kurzust a témában.

Mérföldkövek címszavakban

– Februártól online is igényelhető és beküldhető a banki hitelfelvételhez szükséges, a NAV által kiállított jövedelemigazolás.
– Befejeződött a hazai GSM-R hálózat kiépítésének első üteme: a Bécs-Budapest-Athén, illetve a Ljubljana-Budapest vasútvonalon kezdett működni a digitális vasúti kommunikációs rendszer.
– Júniusban elindult a Magyar Rendőrség hivatalos Facebook-oldala, ahol „izgalmas és szórakoztató sztorikról” számol be a rendőrség.
– Az augusztus 20-i hosszú hétvégén az egészségügyi felhőben, az EESZT-ben tárolt 140 millió dokumentuma költözött új, magasabb védelmi szintet kínáló infrastruktúrára a Kormányzati Adatközpontban.

A stratégia hosszú távú fejlesztési tervei, az úgynevezett transzformatív programok között szerepel az önvezetés, az ügyfélszolgálati automatizáció, a klíma vezérelt agrárium, a megújuló energiákon alapuló energetikai rendszerek, az egészségügyi személyi asszisztensek, valamint a polgárok saját adatai feletti rendelkezési jogát új szintre emelő adattárca. Iparági szempontból a gyártás, az egészségügy, az agrárium és a közlekedés-logisztika lesznek a kiemelt területek. A megvalósításhoz szükséges intézményrendszer része lesz az újonnan alapított Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), az alkalmazott kutatásokat segítő Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, és az alkalmazások ösztönzését végző MI Innovációs Központ.

Egy szélesebb körű, az eddigi Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát felváltó keretstratégia is elkészült. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra a tíz, digitalizációban élen járó uniós ország közé kerüljön. Ennek érdekében egymással összehangolt intézkedéseket terveznek a fő pillérek, azaz a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális gazdaság és a digitális állam területein. Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős államtitkára a stratégia bemutatásakor elmondta, hogy a digitalizáció példátlan felzárkózási esélyt jelent Magyarország számára, és átrendezheti a nemzetgazdaságok közötti erőviszonyokat.

Háttér

Elismerés a NISZ-nek

Szeptember elején a NISZ Zrt. nyerte el az ITBUSINESS immár tizedik alkalommal átadott ITBUSINESS Awardot a termékfejlesztés kategóriában. A vállalat a VIKI országos videókonferencia-rendszerével és -szolgáltatásával nyerte el a díjat, amely 817 végpontjával a közigazgatási intézmények számára nyújt megbízható, egyedi igényeket kiszolgáló összeköttetést a zárt Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton keresztül. A járvány különösen jól megmutatkoztak a rendszer előnyei, amelynek felhasználása is nagy mértékben emelkedett. A pandémia alatt 216 új végpontot létesített a NISZ, lehetővé tette a webes csatlakozást, a hívások száma pedig havonta már megközelíti a 10 ezret, és a közigazgatás egyre több területén használják.

Mobilra, közigazgatás!

Reagálva az idők szavára, egyre több közigazgatási rendszer és szolgáltatás érhető el natív mobilalkalmazás formájában is. 2020 elején jelent meg a Kormányablak nevű app, amely segít megkeresni az ország bármelyik kormányablakát , és tájékoztatja a felhasználót, hogy az adott ügytípust mennyi idő alatt tudja elintézni. A későbbi változatokban már rögtön az alkalmazásból is lehet sorszámot húzni.

Már a járvány hívta életre a májusban debütált VírusRadar alkalmazást. A szigorúan önkéntes alapon használható alkalmazás révén megmondható, hogy a fertőzött egyén a megelőző két hétben kikhez volt közel (két méteres távolságon belül), legalább 20 percig, ami megkönnyíti a kontaktkutatást.

„Egyszerű, fapados, de mindent tud, amit a pályázatfigyeléshez tudni kell”, ezekkel a szavakkal népszerűsítette Varga Mihály pénzügyminiszter a GINApp alkalmazást, a Pénzügyminisztérium első mobilappját. Az egyszerűségre törekvő alkalmazás felhasználói – a vállalkozások vezető, pályázati felelősei – azonnal értesítéseket kaphatnak az új GINOP pályázati kiírásokról, és rögtön kapcsolatba is léphetnek az ügyfélszolgálattal. Az értékesítéseket lehet szűrni a kedvezményezettek köre, a megvalósítási helyszín és a fejlesztési cél alapján, illetve a megjelent pályázatok között is lehet keresni.

A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) célszámai

– 2030-ra a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot;
– az 5G hálózattal lefedett háztartások aránya 2023-ra legyen 75 százalék;
– 2025-re a 16-74 éves korosztályban mindenki legyen rendszeres internethasználó;
– 2030-ra az e-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya érje el a 90 százalékot.”

Forrás:
A járvány és a stratégiák éve; IT Business; 2020. december 11.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) intézkedési tervének elfogadásával

„Megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának intézkedési terve. Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) intézkedési tervének elfogadásával, amely a hazai agrárgazdaság eddigi legnagyobb digitális fejlesztési programját indítja el – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

„A hazai agrárgazdaság számára a nemzetközi versenyben, valamint a hazai élelmiszerellátás stratégiai feladatainak ellátása érdekében is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazza a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Az agrárium szereplői a digitális fejlesztésekkel magasabb színvonalon és hatékonyabban állíthatnak elő a fogyasztók igényeinek még inkább megfelelő termékeket” – mondta el Nagy István. Hozzátette: A DAS megvalósításával hazánk nemcsak sikeres alkalmazója lehet az új technológiáknak, hanem – a fejlesztések aktív közreműködőjeként – nyertese is lehet a világ agráriumában zajló változásoknak.

Az 1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat a DAS-ban priorizált intézkedések megvalósításához biztosít költségvetési forrásokat. Az agrárminiszter szerint az intézkedési terv elfogadásával megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország agrárgazdasága újabb szintre lépjen és általánossá váljon a mezőgazdaság 4.0, azaz az adat alapú digitális agrárgazdaság.

A miniszter a részleteket ismertetve elmondta, hogy a DAS végrehajtása során a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. digitális mintagazdaságként, valamint mezőgazdasági 5G- és drón tesztpályaként is segíti a jövőben a megfelelő innovációs környezet létrehozását, másrészt lehetővé teszi a termelők számára ezeknek a technológiáknak a bemutatását. Létrejön a Digitális Termelői Piac, amely logisztikai, valamint minőségbiztosítási és menedzsment-szolgáltatásokat is nyújt majd a hazai termelők és fogyasztók közötti minél rövidebb ellátási lánc működéséhez. Hozzátette: a Digitális Agrár-rezsicsökkentési Program keretében az állami szervezetek által „előállított” és gyűjtött adatok bárki számára ingyenesen, nyílt adatként és digitálisan hozzáférhetővé válnak. Ennek első lépéseként 2021-től az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai adataihoz a mezőgazdasági termelők ingyen juthatnak hozzá.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője felhívta a figyelmet, hogy a DJP keretében 2019-ben elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja, hogy az agrárdigitalizáció az információ gyűjtésével és feldolgozásával, illetve a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával – az agrártermelők rendelkezésére álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett – hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez. A szakmai vezető szerint a digitalizáció kiváló lehetőséget teremt a biztonságos, kiemelkedő minőségű élelmiszereket előállító agrárgazdaság számára, amely ennek köszönhetően fokozottabban ki tudja szolgálni az egészség- és környezettudatos fogyasztói igényeket is. Hozzátette: a DAS keretében többek között majd a Digitális Agrárakadémia (DAA) segíti a magyar gazdák digitális kompetenciájának fejlesztését, emellett megkezdődik az agrárágazat adatgazdálkodási környezetének fejlesztéséhez szükséges digitális rendszerek előkészítése is. A DJP 2.0 keretében már 2019-ben elkészült a DAA 20 db tananyaga, a következő esztendőben többek között a tananyagok továbbfejlesztése, naprakészen tartása és egy ezekhez illeszkedő online platform létrehozása, valamint a DAA országos kiterjesztése a cél. A tananyagokat a szakmában dolgozó szakemberek állították össze, akik az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal is szemléltették a könnyebb megértés érdekében.”

Forrás:
Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja; Agrárminisztérium; 2020. december 12.

Közigazgatás, politika

Berlini nyilatkozat a digitális társadalomról és az értékalapú digitális kormányzásról

„A nyilatkozat az e-kormányzatról szóló Tallinni nyilatkozat (Tallinn Declaration on eGovernment) sikerét követi, amely jóváhagyta a digitális közszolgáltatásokra vonatkozóan a 2016-2020-as időszakra szóló e-kormányzati cselekvési tervben (eGovernment Action Plan 2016-2020) meghatározott alapelveket. A Berlini nyilatkozat egy lépéssel továbbviszi a Tallinni nyilatkozatban megfogalmazott felhasználóközpontúsági elveket azáltal, hogy megerősíti a közigazgatás úttörő szerepét az európai társadalmak értékalapú digitális átalakulásának ösztönzésében.

A Berlini nyilatkozat megerősíti az európai vezetők szilárd elkötelezettségét az alapvető jogok és az európai értékek iránt, és hangsúlyozza a digitális közszolgáltatások fontosságát.
A nyilatkozat elismeri, hogy a közszféra az európai egységes piac alapvető eleme, valamint a közszolgáltatásokra és a társadalmi kihívásokra vonatkozó új és innovatív technológiai megoldások hajtóereje. Hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak minden szinten jó példával kell elöl járniuk az Európai Unió alapelveinek megerősítése érdekében.

Ennek érdekében hét alapelvet határoz meg a kapcsolódó szakpolitikai cselekvési irányvonalakkal, valamint nemzeti és uniós szinten:

  1. Az alapvető jogok és a demokratikus értékek érvényessége és tiszteletben tartása a digitális szférában;
  2. Társadalmi részvétel és digitális befogadás a digitális világ alakítása érdekében;
  3. Emancipáció és digitális jártasság, amely minden polgár számára lehetővé teszi a digitális szférában való részvételt;
  4. Bizalom és biztonság a digitális kormányzati interakciók iránt, lehetővé téve mindenki számára, hogy biztonságosan navigáljon a digitális világban, hitelesítse és digitálisan elismerje az EU-n belül;
  5. Digitális szuverenitás és interoperabilitás, amely kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a polgárok és a közigazgatási szervek képesek legyenek önálló döntéseket hozni és cselekedni a digitális világban;
  6. Emberközpontú rendszerek és innovatív technológiák a közszférában, megerősítve annak úttörő szerepét a biztonságos és megbízható technológiatervezéssel kapcsolatos kutatásban;
  7. Ellenállóképes és fenntartható digitális társadalom, az élet természetes alapjainak megőrzése a zöld megállapodással összhangban, valamint a digitális technológiák alkalmazása egészségügyi rendszereink fenntarthatóságának fokozása érdekében.

A digitális közszolgáltatások az Európai Unió digitális évtizedre vonatkozó tervének központi elemét, valamint Európa gazdaságélénkítési ütemtervének kulcsfontosságú elemét képezik.

Az Európai Bizottság ezért üdvözli a tagállamok által a Berlini nyilatkozatban javasolt célkitűzéseket, és ezeket európai szintű szakpolitikai kezdeményezésekkel fogja támogatni, például a közelgő Dgitális Compass-val és az EU megújított digitális kormányzati stratégiájával.”

Forrás:
Berlin Declaration on Digital Society and Value-based Digital Government; Európai Bizottság; 2020. december 8.
Lásd még:
Berlin Declaration on Digital Society and Value-Based Digital Government; 2020. december 7. (PDF)

A közlekedés gyökeres átalakítása: Az Európai Bizottság terve a környezetbarát, intelligens és megfizethető mobilitás megvalósítására

„Az Európai Bizottság a mai napon bemutatta a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiáját, valamint egy 82 kezdeményezésből álló cselekvési tervet, amely a következő négy év tevékenységeihez szolgál majd iránymutatásként. A stratégia megteremti az alapot ahhoz, hogy az uniós közlekedési rendszerben végbemehessen a zöld és digitális átállás, és a közlekedési rendszer ellenállóbbá váljon a jövőbeli válságokkal szemben. Ennek eredményeként – ahogy azt az európai zöld megállapodás is tartalmazza – 2050-ig 90%-os kibocsátáscsökkentés érhető el az intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszernek köszönhetően.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy elérhessük az éghajlatváltozással kapcsolatos céljainkat, egyértelműen csökkenő pályára kell állítanunk a közlekedési ágazat kibocsátásait. A ma bejelentett stratégia átalakítja az emberek és az áruk Európán belüli mozgásának módjait, és megkönnyíti az emberek számára, hogy különböző közlekedési módokat kombináljanak utazásaik során. A Covid19-válságból való fenntartható, intelligens és reziliens kilábalás biztosítása érdekében ambiciózus célokat tűztünk ki a közlekedési rendszer egészére vonatkozóan.”

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos hozzátette: „A közlekedés köti össze egymással az európai polgárokat és vállalkozásokat, ezért mindannyiunk számára fontos. A digitális technológiák forradalmasíthatják a közlekedést, és intelligensebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mobilitást tehetnek lehetővé. Stabil keretet kell biztosítanunk a vállalkozásoknak ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben környezetbarát beruházásokat hajthassanak végre. A stratégia végrehajtásával hatékonyabb és ellenállóbb közlekedési rendszert alakítunk ki, amely jó úton haladhat majd afelé, hogy az európai zöld megállapodásban foglalt célkitűzéseknek megfelelően csökkentse kibocsátásait.”

Mérföldkövek az intelligens és fenntartható jövő felé

Minden közlekedési módnak fenntarthatóbbá kell válnia, ehhez pedig széles körben rendelkezésre kell állniuk a környezetbarát alternatíváknak, és megfelelő ösztönzőket kell biztosítani az átálláshoz. Konkrét mérföldköveket meghatározva biztosíthatjuk, hogy az európai közlekedési rendszer jó úton haladjon az intelligens és fenntartható jövő felé:

2030-ig:

  • legalább 30 millió kibocsátásmentes gépkocsi közlekedik majd az európai utakon,
  • 100 európai város klímasemleges lesz,
  • a nagy sebességű vasúti forgalom Európa-szerte megkétszereződik,
  • az 500 km-nél rövidebb utakra tervezett csoportos utazásoknak szén-dioxid-semlegeseknek kell lenniük,
  • az automatizált mobilitás széles körben elterjed,
  • piaci forgalomba kerülnek a kibocsátásmentes tengeri hajók.

2035-ig:

  • piaci forgalomba kerülnek a kibocsátásmentes nagy légi járművek.

2050-ig:

  • szinte minden személygépkocsi, kisteherautó, autóbusz és új nehézgépjármű kibocsátásmentes lesz,
  • megduplázódik a vasúti teherforgalom,
  • a gyors összeköttetéseket lehetővé tevő, fenntartható és intelligens közlekedés érdekében teljes mértékben működőképessé válik a multimodális transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T).

10 kulcsfontosságú cselekvési terület a jövőkép megvalósításához

Céljaink megvalósítása érdekében a stratégia összesen 82 kezdeményezést határoz meg 10 kulcsfontosságú cselekvési területen („kiemelt területek”), amelyek mindegyike konkrét intézkedéseket foglal magában.

Fenntartható

Ahhoz, hogy a közlekedés fenntartható lehessen, a gyakorlatban a következőket kell megvalósítani:

  • a kibocsátásmentes szárazföldi járművek, hajók és repülőgépek, a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok és a kapcsolódó infrastruktúrák elterjedésének ösztönzése – például 2030-ig 3 millió nyilvános elektromos töltőállomás létesítésével;
  • kibocsátásmentes repülőterek és kikötők kialakítása – például a fenntartható légi és tengeri közlekedésben használt üzemanyagok népszerűsítését célzó új kezdeményezések révén;
  • a helyközi és városi mobilitás egészségessé és fenntarthatóvá tétele – például az elkövetkező 10 évben a nagy sebességű vasúti forgalom megduplázásával és további kerékpáros infrastruktúra kiépítésével;
  • a teherszállítás környezetbarátabbá tétele – például a vasúti teherforgalom 2050-ig történő megkétszerezése révén;
  • szén-dioxid-árazás és hatékonyabb ösztönzők biztosítása a felhasználók számára – például olyan átfogó intézkedéscsomag segítségével, amely tisztességes és hatékony árképzést biztosít az egész közlekedési ágazatban.

Intelligens

A megfelelő feltételek mellett a jövőben az innováció és a digitalizáció alakíthatja majd az utasok és az áruk mozgását. A stratégia a következőket irányozza elő:

  • az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás megvalósítása – például annak lehetővé tétele révén, hogy az utasok multimodális utazásokra szóló jegyeket vásároljanak, az áruszállítás pedig zökkenőmentesen válthasson a közlekedési módok között;
  • az innováció, valamint az adatok és a mesterséges intelligencia felhasználásának ösztönzése az intelligensebb mobilitás érdekében – például a drónok és a pilóta nélküli légi járművek bevezetésének teljes körű támogatása, valamint a közös európai mobilitási adattér kiépítését célzó további intézkedések révén.

Reziliens

A közlekedés a Covid19-világjárvány által legsúlyosabban érintett ágazatok egyike, és számos közlekedési vállalkozásnak kell hatalmas működési és pénzügyi nehézségekkel szembenéznie. A Bizottság ezért a következők mellett kötelezi el magát:

  • az egységes piac megerősítése – például a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) 2030-ig történő kiteljesítésével kapcsolatos erőfeszítések és beruházások megerősítése révén, valamint az ágazat abban történő támogatásával, hogy a flották korszerűsítését célzó fokozott állami és magánberuházásoknak köszönhetően az ágazat valamennyi közlekedési mód esetében megerősödve lábaljon ki a válságból;
  • mindenki számára tisztességes és igazságos mobilitás biztosítása, például a megújult mobilitás megfizethetővé és hozzáférhetővé tétele révén minden régióban és minden utas számára, beleértve a csökkent mozgásképességű utasokat is, és az ágazat vonzóbbá tétele révén a munkavállalók számára;
  • a közlekedés biztonságának és védelmének megerősítése mindegyik közlekedési mód esetében, többek között 2050-ig nullához közelire csökkentve a közlekedési balesetek halálos áldozatainak számát.

Háttér-információk

A közlekedés az uniós GDP mintegy 5%-át teszi ki, és Európában több mint 10 millió embert foglalkoztat, ezért a közlekedési rendszer létfontosságú az európai vállalkozások és a globális ellátási láncok számára. Ugyanakkor a közlekedésnek társadalmi költségei is vannak: az üvegházhatású gázok és szennyezőanyagok kibocsátása, zaj, közúti balesetek és forgalmi torlódások. Napjainkban a közlekedésből származó kibocsátások az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy egynegyedét teszik ki.

A közlekedés átalakítására olyan időszakban kerül sor, amikor még az egész ágazatot súlyosan érintik a koronavírus hatásai. A flották és az infrastruktúra korszerűsítésére és környezetbarátabbá tételére irányuló fokozott állami és magánberuházásokkal, valamint az egységes piac megerősítésével most történelmi lehetőségünk van arra, hogy az európai közlekedés ne csak fenntarthatóbbá, hanem világszinten is versenyképesebbé és a jövőbeli sokkhatásokkal szemben ellenállóbbá váljon.

Ennek a fejlődésnek azonban úgy kell megvalósulnia, hogy senki ne maradjon le: alapvető fontosságú, hogy a mobilitás mindenki számára elérhető és megfizethető legyen, hogy a vidéki és távoli régiók továbbra is összeköttetésben maradjanak más területekkel, és hogy az ágazat jó szociális feltételeket és vonzó munkahelyeket biztosítson.

További információk
A fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégia
Bizottsági szolgálati munkadokumentum
Jogalkotási cselekvési terv
Kérdések és válaszok – Az intelligens és fenntartható mobilitásra vonatkozó stratégia
Tájékoztató – A közlekedési és mobilitási ágazat
Videó”

Forrás:
A közlekedés gyökeres átalakítása: A Bizottság bemutatja a környezetbarát, intelligens és megfizethető mobilitással kapcsolatos tervét; Európai Bizottság; IP/20/2329; 2020. december 9.

Gál András Levente: vissza kell szerezni a személyes adatvagyonunk feletti rendelkezési jogot

„Rendkívül izgalmas lesz a technológiai globális cégeket az új típusú gondolkodásra rábírni, hiszen az extraprofitjuknak pont az az egyik motorja, hogy olyan jószággal kereskednek, ahol az ügyfél nincs tisztában a jószág értékével – mondta Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. A Digitális Jólét Program szakmai vezetője úgy fogalmazott, ahhoz, hogy Magyarországon a digitális gazdaság versenyképes legyen, az államnak támogatnia kell az embereket abban, hogy az adatvagyonukkal gazdasági szereplőkké váljanak.

Mi a digitalizáció szerepe és jelentősége napjainkban?

A legkönnyebb és a legnehezebb is egyben válaszolni, hiszen pont a Covid-járvány tanított meg minket igazából arra, hogy a XXI. században a fizikai távolságtartás a ma ismert legjobb ellenszere a járvány terjedésének. Ahhoz, hogy a gazdaságot, a társadalmat működőképesen fenn tudjuk tartani, a digitalizáció nyújtja leginkább az esélyt és az eszközt. Így a Digitális Jólét Programnak ma az a feladata, hogy a nagyon sok stratégiai elképzelést valóra váltsa. Egy idő előtti előadást látunk.

Azt értjük, hogy a digitalizációnak mi a jelentősége a hétköznapokban és a gazdaságban. Jól értjük már ez az egy év alatt?

Folyamatosan értékeljük a helyzetet, de utólag fogjuk igazából látni, hogy milyen átrendeződés zajlik. Az emberi civilizációban minden ilyen nagy válság egy jelentős újraosztást jelent. Ebből lehet vesztesen is kikerülni, meg győztesen is. A Digitális Jólét Programnak az öt évvel ezelőtti kezdetektől fogva az volt a feladata – mivel a XXI. század elejének legrobosztusabb globális folyamata a digitalizáció –, hogy ezeknél az átrendeződéseknél a magyar társadalom, a közösségek, a vállalkozások, az egyének győztesen kerüljenek ki. Ehhez kell kompetenciafejlesztés, iparpolitika vagy adott esetben adatvagyon ügynökség és mesterséges intelligencia stratégia.

Az államigazgatásban mit jelent a digitalizáció? Nem papírokon, hanem monitorokon zajlik az ügyintézés?

Nem, ezt nagyjából tíz évvel ezelőtt mondtuk így. A jelenlegi kormányzati mandátum közigazgatás-fejlesztése 2011-re nyúlik vissza, akkor a Magyary Program úgy ragadta meg a közigazgatást, hogy négy dimenziója van: szervezet, feladat, eljárás és személyzet, azon belül volt az e-közigazgatás, hogy az analóg folyamatokat lehetőség szerint digitális eszközökkel hajtsuk végre. Ma a digitalizáció az egész gondolatmenetet, a munkafolyamatot átszervezi, és hatással van a szervezetre, a feladatra és a személyzetre is. Hadd mondjak néhány példát. A közigazgatásban, ha jelentős adatvagyonokkal dolgozunk és mesterséges intelligenciát alkalmazunk, akkor nagyobb számosságot és gyorsaságot tudunk elérni, amely ilyen értelemben teljesen átalakítja az ügyfélélményt. Ahhoz vagyunk hozzászokva, akár közösségi médiát, akár keresőmotort használunk, hogy néha szinte bántóan személyre szabott a szolgáltatás, mintha a gép tudná, hogy mi mire gondolunk és sokszor tolakodóan kezdeményező ez a platform. Viszont törvényszerű, hogy a közigazgatási ügyfelek, az állampolgárok, a vállalkozások ezt várják el a közigazgatástól is. A digitális közigazgatásnak az az újdonsága, hogy személyre szabottnak és kezdeményezőnek kell lennie az eddigi évszázados rutinhoz képest, ami erőltetetten sokszor inkább egységes, és nem annyira kezdeményező, hanem inkább követő vagy adott esetben gátló.

A másik oldalon ott van ügyfél. Azok a kompetenciák, amelyek egy ilyen digitális ügyintézéshez szükségesek, mindenkinél megvannak?

Természetesen nem. Tenni kell azért, hogy az ügyfelek a szükséges kompetenciával rendelkezzenek, és ez nemcsak arról szól, hogy használjuk ezeket az eszközöket, hanem biztonságosan tudjuk használni. A digitális szakadékot kell áthidalni, betemetni, de a másik oldal, ha valaki használja is az eszközét, akkor az adataival, az adatvagyonával megfelelő módon és felelősen tudjon rendelkezni. A kormány elfogadta a digitális kompetenciáról szóló kormányhatározatot, amely egy európai uniós keretrendszer, és ott kiemelt feladat, hogy nemcsak használni kell az eszközt, hanem a saját személyes adatainkat biztonságban kell tudnunk.

A Digitális Jólét Program már jó pár éve működik. Mit értünk a digitális jólét alatt?

A mi szűk értelmezésünk szerint a digitális jólét egyrészt jelenti azt, hogy a digitalizáció a korábbiaknál sokkal gyorsabban újraosztja a munkaerőpiacon a szerepeket, adott esetben a versenytársakat olyan előnyhöz juttatja, amire nem is gondoltunk korábban. Tehát a jólét egyik feladata az, hogy versenyképesek legyenek a magyar vállalkozások, közösségek és állampolgárok ne legyenek kiszolgáltatva az új helyzetben. A jólét a másik oldalról pedig az, hogy minden társadalomnak, államnak és kormánynak van egy emberképe, amihez képest mérhetjük azt, hogy az emberek jólétben élnek-e. Ez nyilvánvalóan szellemi és anyagi jólétet is jelent. Amikor a DJP elindult, mindig arról beszéltünk, hogy kompetens emberek kellenek ma, de meg kell tartani az embereket embernek, társas lénynek, ha tetszik, szerethető embernek. Ma már klinikailag bizonyított tény, hogy az internet-túlhasználat ugyanúgy függőséget tud okozni, mint más szenvedélybetegség. Új jelenség, hogy a mindennapunk és tájékozódásunk részévé vált a közösségi média és az internet, és abban a tekintetben is van állami feladat, ha a valóságot el tudják ferdíteni fake news-okkal, tévhitekkel, tendenciózus, a közigazgatást vagy éppen az államműködést érintő hírfolyammal, akkor az alkotmányos berendezkedésünknek egyfajta új kihívással kell szembesülnie, magyarán: az államalkotó embert kell megfelelő módon tájékoztatni. Nemcsak Magyarországon, hanem a glóbuszon mindenhol nyilvános disputák zajlanak a közbeszédről, az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a sajtószabadság mellett ezt a fajta tárgyszerű valóságérzékelését az állampolgároknak hogy tudjuk előállítani. Ez a három dimenziója az embernek, amit a DJP jólétként megragad.

Magyarországon ebben a pillanatban mekkora digitális jólétben élünk?

Nehéz erre nagyon röviden válaszolni. Vannak mérések, amelyek egy digitális ökoszisztéma fejlettségét mérik, de a fejlettség nem feltétlenül jólétet jelent, hiszen a jólét inkább egy szubjektív érzület. A DESI index az Európai Unión belül első számú fokmérője a digitális fejlettségnek, és messze nem jó, de még mindig a legjobb mérőeszköz, amellyel ma tudunk dolgozni. Vannak olyan faktorok, ahol jól teljesít Magyarország, ilyen például az 5G felkészültség. Vannak olyan területek, ahol nem állunk igazából jók. Kettőt emelnék ki, az egyik, hogy a közadatok hozzáférhetőségét tartja nagyon elégtelennek a DESI-mérés Magyarországon. A magyar jogrendszer az adatot jól kezeli, az adatvagyont mint jószágot meg kevésbé, és ezért volt nagy előrelépés, hogy a mesterséges intelligencia stratégiába, amelyet szeptember 9-én fogadott el a kormány, bekerült, hogy be kell vezetni Magyarországon az adatgazdaságot, amelynek az alapja az adatvagyon. Jogilag magánjogi jószágként definiálni kell az adatvagyont, és kell találni egy alanyt, aki a közigazgatáson belül ezzel foglalkozik. Ezt hajtja végre a NAVÜ, és a közfeladatok vagy közszolgáltatás tekintetében jelentőset fogunk lépni jövőre.

Melyik a másik problémás terület?

Kritika tárgyává teszi a DESI index, hogy Magyarországon az online kereskedés fejletlen. Jelenleg az online kereskedelemmel foglalkozó nagy szolgáltatók zöme nincs magyar tulajdonban, ezért fontos a magyar online kereskedelmi szolgáltatók támogatása, a megfelelő platformok fejlesztése. És amíg nincs megfelelő fogyasztóvédelem az online kereskedelemben, mert kicsit még analóg a fogyasztóvédelmünk, addig önmagában nem tartom önértéknek az online kereskedelmet. E tekintetben is léptünk, három évvel ezelőtt létrejött a DJP keretében a Polgári törvénykönyv digitális novelláját előkészítő munkacsoport, és tavaszra érdemi javaslatok lesznek a digitális fogyasztóvédelemről.

Az egy dolog, hogy tulajdonképpen már rengeteg ügyet el lehet intézni online az interneten, de van a felhasználó oldalán két dolog, ami szükséges ehhez, hogy értse és tudja, hogy mit csinál, valamint hogy legyen megfelelő hardvere, illetve szoftvere. Ezen a területen hogy állunk?

Alapvetően a képességekkel jól állunk, az általános állampolgári tudatosság tekintetében, hogy amennyire lehet, online eszközöket használjak, azzal még nem állunk igazából jól. Nagyon sok ember azért ragaszkodik a személyes ügyintézéshez, mert ez lehet egy programelem is az életében, ezért kellő óvatosságra intek mindenkit, hogy mindent az online-ra vigyünk át. Vannak társadalmi rutinok, amelyeket csak nagyon lassan, adott esetben egy évtized alatt lehet átírni. Például két héttel ezelőtt elindult a digitális falu program, a legbonyolultabban elérhető közigazgatási ügyfélkör számára is összeraktunk egy csomagot, amely az online ügyintézést támogatja.

Mit jelent az adatvagyon kifejezés?

A digitális társadalmat és a digitális gazdaságot valami olyan vagyonelem fűti, amelyet nem tudunk jelenleg kellő pontossággal leírni. Van olyan jogi megközelítés, amely azt mondja, hogy esetleg a dolog fogalmát kellene kiterjesztenünk az adatvagyonra, ami azért sántít, mert a dolog természetétől ez teljesen eltér. Volt egy másik megközelítés, amely a szerzői jogi rezsimet próbálta alkalmazni erre, de az nem elég rugalmas. Oda jutottak a jogász kollégák, zömében a nagy polgárjogi tanszékek vezetői, hogy nincs más hátra, a magyar jogrendszerben – és ez egyfajta világújdonság – mint egy új sui generis magánjogi jószágként kell nevesíteni az adatvagyont. Ennek megfelelően újradefiniáljuk, mégis mi az az adatvagyon, hogyan működik a rendelkezési jog, a használata, a változtatáshoz való jog. Ez még előttünk van. Ami biztos, hogy ki kell mondani, azért, mert az adatvagyont szeretjük és szükséges is használni, ez még nem egy uratlan jószág. Tehát nem azt jelenti, hogy nincs mögötte egy elszámolási viszony. Amikor a nagy technológiai cégek extraprofitot realizálnak abból, hogy az ügyfeleik adott esetben személytelenített adatmozgásait értékelik, akkor látnunk kell, hogy van egy nagyon egyszerű kereskedelmi kapcsolat, tehát az állampolgár vagy a vállalkozás szolgáltatást kap az adataiért cserébe, de mögötte a tényleges, közgazdaságilag értelmezhető elszámolási viszony nincs megfelelően definiálva. Erre tesz kísérletet az adatvagyon-jogalkotás, hogy mint jószágot, valóban gazdasági természetének megfelelően tudjuk értékelni, és az értékelés mentén elszámolási viszonyokat tudjunk létrehozni.

Mi a legkisebb egység, ami még értelmezhető adatvagyon szempontjából?

Az adatvagyontól le tudunk menni egészen a szinguláris adatig, és nagyjából a piac fogja meghatározni, hogy mi az a minimális adattömeg, amelynek egyáltalán van forgalmi értéke.

Az egyén rendelkezik adatvagyonnal? Mindenki egyfajta adatvagyon birtokosa?

Ahogy az embereknek a tudatukban van, hogy milyen ingatlanjaik vannak, milyen társasági portfoliójuk van, milyen készpénzállományuk van és ezzel rendelkeznek, úgy a digitális társadalomban és gazdaságban folyamatosan termelünk egy új jószágot, folyamatosan lábnyomokat hagyunk, és ezt lehet rögzíteni és erre lehet szolgáltatásokat építeni. A vállalkozásoknak és az egyéneknek tudatosodniuk kell, hogy nekik folyamatosan van adatvagyonuk, amely feletti rendelkezési jogot vissza kell szerezni. E tekintetben az államnak az a feladata, hogy megteremtse a megfelelő jogi-intézményi keretet, támogassa azokat a magyar K+F fejlesztéseket, amely az adattárcát digitálisan tudja kezelni, és ha Magyarországon vagy külföldön a vagyonnal kapcsolatos érdekérvényesítési jog vagy kérdés merül föl, a megfelelő jogi fórumot biztosítsa. Ez átvezet minket egy kicsit a nemzetközi magánjog világába, mert azért ma az ügyfelek szempontjából a domináns a távol-keleti és észak-amerikai szolgáltató. Rendkívül izgalmas lesz, hogy ezeket a technológiai globális cégeket mennyire lehet az új típusú gondolkodásra rábírni, hiszen az extraprofitjuknak pont az az egyik motorja, hogy olyan jószággal kereskednek, ahol az ügyfél nincs tisztában a jószág értékével, arról már nem beszélek, hogy adót meg nem is fizetnek egy olyan helyen, ahol ezek az állampolgárok élnek. Ennek már nekifutott az Európai Unió is, külön tagállamok is, meg az OECD is, de elsősorban az Egyesült Államoknak az elég rigid hozzáállása tette lehetetlenné az ezzel kapcsolatos együttgondolkodást. Én nagyon bízom benne, hogy ez az álláspont többek között az Európai Unió közös fellépése kapcsán változni fog.

Hogyan különböztethető meg a magán- és a közadatvagyon?

Az választja el, hogy milyen körben születik az adatvagyon. Az alkotmány kimondta, hogy a nemzeti vagyon része a nemzeti adatvagyon, de ott csak néhány nyilvántartás különleges védelméről volt szó. Az a fajta mögöttes magánjogi megragadás, amin ma dolgozunk, abból a felismerésből ered, hogy a tömegesség és érték szempontjából a magánadat-vagyonok erőteljesebbek és nagyobbak, mint a közadat-vagyonok. Nagyjából 100-120 olyan nagy állami nyilvántartás van, amely a zömét adja a magyar nemzeti adatvagyonnak, de ha minden apró nyilvántartást is számba veszünk, akkor tízezret meghaladja ez a nyilvántartási rendszer, és nagyon vegyes. Ami újdonság, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amely kormányrendeleti nevesítéssel szeptember 24-ével jött létre, és az elmúlt két hónapban elkezdte érdemben a működését. Mi nem hatóság szeretnénk lenni, hanem szolgáltató ügynökség. A szakmai hátteret a mesterséges intelligencia koalíció adja, amely két éve működik, és tulajdonostól, jogállástól függetlenül a teljes magyar digitális ökoszisztémát keretei között tudja. Négy dimenzióját határoztuk meg az adatvagyonnak, van egy jogi-közigazgatási, egy közgazdasági, egy műszaki-szemantikai és egy közpolitikai dimenziója. A jogi-közigazgatási dimenzióban azt mondtuk, hogy van egy domináns magánjogi jószág, amelyet valamilyen szinten egy elszámolási viszonyrendszerben érdemes értékesíteni, de a legtöbb vagyonelemnél egyfajta adatrezsicsökkentésre kerül sor. Erről szólt például a digitális agrárstratégia, amely azt tűzte ki célul, hogy a meteorológiai vagy éppen a földnyilvántartási adatokat különösebb ellenszolgáltatás nélkül kell széles nyilvánosság számára jó minőségben elérhetővé tenni. A második dimenzió a közgazdasági, hogy hogyan értékeljük az adatvagyonokat, mik az értékesítésnek és az értékelésnek a sztenderdjei. A harmadik dimenzió a műszaki-szemantikai, amikor arról beszélünk, hogy a digitális államkormányzásnál mitől tiszta az adat. Nyilvánvalóan jogtisztának kell lennie, de legalább ennyire fontos a műszaki tisztaság és interoperabilitás, hogy valóban hozzáférhetők és összekapcsolhatók legyenek az adatbázisok, és a tényleges tételek az adatbázison belül érvényesek legyenek. A közpolitikai dimenzió, hogy az adatok alapján ítélkeznek az emberek, ezért elemi alkotmányos érdek, hogy az adataikat az emberek megfelelő módon tartsák karban, vigyázzanak rá, és ahhoz, hogy Magyarországon a digitális gazdaság versenyképes legyen, nagyon fontos, hogy arra biztassuk az embereket, az adatvagyonukat bátran osszák meg. Az államnak a feladata közpolitikailag az, hogy fogyasztóvédelmi szempontból biztonságos intézményrendszert hozzon létre és amennyire lehet, az embereknek támogassa az abbéli tevékenységét, hogy az adatvagyonokkal gazdasági szereplőkké váljanak.

A nemzeti adatvagyon része az én orvosi leletemtől a NAV-nak a különböző adatain át a minden digitálisan megtalálható vizsgaadat, jelentkezés, bankszámla?

Az állami nyilvántartások a nemzeti adatvagyon részei. Tehát ha ez egy állami nyilvántartásban szerepel, akkor a nemzeti adatvagyon része, de az adatgazda változatlanul az állampolgár. Ezt a kettősséget kell nekünk megfelelő módon kezelni. Nézzük, ahogy nagy, globális rendszereket raknak össze ezen adatmodellezés alapján és szolgáltatásokat telepítenek rá, és a legtöbb európai gazdasághoz hasonlóan sajnos Magyarország e tekintetben még inaktív. Most kezdjük már megérteni, hogy mire való ez az adat, tartsuk tiszteletben a jelenlegi, egyébként rendkívül magas szintű adatvédelmi jogszabályi rendszert, de az adatoknak a proaktív használata elkerülhetetlen annak érdekében, hogy jó magyar közigazgatás és adatgazdaság legyen, jó magyar vállalkozások legyenek.

Mennyire átjárhatók a különböző adatbázisok, mert ez az egyik előfeltétele annak, hogy gazdálkodni lehessen ezzel a vagyonnal?

Jelentősen javul a helyzet, de van még mit tenni nyilvánvalóan. A 2012 óta megvalósult kormányhivatali rendszer ennek szervezetileg megágyazott, és az elmúlt időszakban jelentőset haladtunk a tekintetben, hogy ezeket az úgynevezett szakrendszereket össze tudjuk drótozni. Azért nagyon át fog ez alakulni a mesterséges intelligencia létrejöttével. Lehet, hogy nem is annyira az lesz a fontos, hogy az egyes szakrendszereknek a belső folyamatait összedrótozzuk, hanem lehet, hogy egy új folyamatrendszer fog előjönni, amely saját maga a mesterséges intelligencia logikája mentén beszívja magához a különböző adatmezőket, és az egy teljesen más szervezeti és szoftverkörnyezetet fog igényelni.

Mekkora a nemzeti adatvagyon?

Ha a szakszerűség látszatát szeretném fenntartani, nem tudok konkrétan válaszolni önnek, mert beláthatatlan. Először nézzük meg, hogy mennyit ér és mink van. Fél év múlva sokkal egzaktabb választ fogok tudni adni, mert meg fogjuk nézni, hogy a közadat-kataszterben mennyire tiszták azok az adatok, mennyire összeköthetők, mennyire fejleszthetők. Az Európai Unió is észlelte, hogy milyen elmaradásban van Észak-Amerikával és Távol-Kelettel szemben, a február 19-én közzétett európai uniós digitalizációs politika nagyon kezdeményezőleg akar fellépni, de fontos, hogy az Európai Unión belül az adatvagyonok tekintetében jó legyen az elszámolási viszony. Tehát az európai értékelés is elindult, erre jó példa, hogy november 25-én az Európai Bizottság közzétette az adatkormányzással kapcsolatos jogszabálytervezetét, ami együtt halad a magyar közadatvagyon-szabályozással, de azért néhány száz méter fórunk van az európai uniós döntéshozatallal szemben. Reális esély mutatkozik arra, hogy a mesterséges intelligencia stratégia, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség vagy éppen az adattárca egy olyan ökoszisztémát alakít ki, amely húzóágazattá tud válni a magyar gazdaságban.

Hogyan lehet az adatvagyont adni-venni és hogyan lehet ebből utána gazdasági hasznot húzni akár az egyén szintjén, akár egy kisebb közösség szintjén, akár nemzeti szinten.

Az adatvagyonoknak meg adatbázisoknak a kereskedelme most is zajlik, csak töredéke képezi bármifajta elszámolás tárgyát. Konkrét példa említése nélkül is tudunk arról, hogy egyébként teljesen legálisan bizonyos előfizetői vagy ilyen-olyan névjegyzékek gazdát cserélnek. Vagy a nagy technológiai cégeknél a mesterséges intelligencia által folyamatosan elemzett tiszta adatbázis adja a cég értékét, és amikor egy cég gazdát cserél, akkor valójában ezt az adatbázist, ezt az adatvagyont értékelik. A reálfolyamatokban ez zajlik, csak nagyon sokszor egy-egy más könyvelési tétel mögé van elrejtve, immateriális jószágként. És azt gondoljuk, hogy ezt nevén kell nevezni, mert vannak sajátlagos működései. A közösségi médiánál ma az az üzleti modell, hogy én rendelkezésre bocsátom, apró betűs rendelkezések keretei között a képi információt, egyéb kommunikációt, cserébe kapok szolgáltatást, rég nem látott ismerősökhöz hozzájutok, tudok hirdetési tevékenységet végezni és meg tudok szervezni egy osztálytalálkozót. Tulajdonképpen egy cserekereskedelem zajlik, de a szolgáltató, amely sajnálatos módon nem is európai és nem is magyar, realizál ebből egy jelentős gazdasági hasznot, amely nem jelenik meg az adat előállítójánál. Ha fair gazdasági környezet alakul ki és tudjuk definiálni, hogy ez a fajta adatforgalmazás milyen pénzben kifejezett gazdasági tevékenységként működik, akkor újfajta elszámolási dimenziót is meg tudunk nyitni.

Mennyi idő kellhet ehhez?

Ezt a folyamatot is felértékelte a Covid, irgalmatlan adatbázisok jöttek létre, és amikor túl leszünk ezen a traumán, akkor történik egy leltárkészítés, és az emberek, a cégek meg a kormányok végiggondolják az ezzel kapcsolatos elszámolási viszonyokat, és az fog kijönni, hogy van itt teendő, van itt miről beszélgetni. A francia köztársasági elnök is tett olyan kijelentéseket, hogy jó lenne, ha a francia közteherviselésben részt vállalnának az egyesült államokbeli tech-óriások, és elég karakteres választ kapott, hogy ez nem áll az amerikai kormányzat érdekében. Ezt sokáig így nem lehet kezelni, olvasva az Európai Unió ezzel kapcsolatos dokumentumait, ez 2021 őszének az egyik legélénkebb gazdaságpolitikai témája lesz, és szerintem lesz megállapodás. Megvan a kritikus tömeg, ehhez tud hozzájárulni szerény mértékben az, hogy Magyarországon ezt kezdjük jól megragadni. Ha mi hozunk egy jó megoldást és, mondjuk, azt a német gazdaság értelmezi a maga számára, akkor adott esetben jó vitát tudunk kezdeményezni akár a távol-keleti, akár az észak-amerikai partnerekkel.

Kiépülhet egy európai ökoszisztéma?

Ennek helye van, és ki is kell épülnie. Ennek három feltétele van, az egyik, hogy kell európai adattér, de az nem azt jelenti, hogy kalákában mindenki bedob mindent, hanem elszámolási viszonyok vannak, rakjuk össze és együtt tudjunk részesedni nem feltétlenül anyagi haszonból, hanem a szolgáltatási vagy éppen a kutatásfejlesztési haszonból. Nagyon jó példa a járvány kapcsán az intenzív, soha nem látott adatmegosztás, amely a vakcinakeresésnél vagy akár a terápiás munkánál tapasztalható volt. A második feltétel: milyen szinten történjen a szabályozás? Ez nemzetközi magánjogi kodifikációt igényel, aminek dominánsan két szintje van, a nemzeti szint és a globális szint. Nem helyes, hogy az Európai Unió túl akarja dominálni az adatvagyonnal kapcsolatos szabályozást, mert nyilvánvalóan az egyes magánjogi rendszereket nem tudja egységesíteni. A harmadik dolog, hogy az Európai Unió bizonyos bürokratáinak van egy kényszeres megoldása, hogy össze nem illő közpolitikákat összekapcsol. Nagyon fontosnak tartom, ha digitalizációról beszélünk, adatvagyonról beszélünk, adott esetben hálózati gondolkodásról beszélünk, akkor ne kapcsoljunk hozzá olyan közpolitikai narratívákat, amelyek elnehezítik az ezzel kapcsolatos párbeszédet. Ha ez a három feltétlenül teljesül, akkor az Európai Unió föl tudja rakni magát úgy a térképre az adatvagyon-felhasználás szempontjából.”

Forrás:
Gál András Levente: vissza kell szerezni a személyes adatvagyonunk feletti rendelkezési jogot; Király István Dániel; Infostart / InfoRádió; 2020. december 9.

Remišová: Legalább 1,2 milliárd eurót kellene digitalizálásra költeni Szlovákiában

„A következő években legalább 1,2 milliárd eurót kellene digitalizációra fordítani Szlovákiába – közölte Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes, beruházásokért-, régiófejlesztésért- és informatizálásért felelős miniszter.

Mint elmondta: a digitalizációs reformnak 6 alappillére lesz: „állam a mobiltelefonban”, összekapcsoltság, kiberbiztonság, digitális gazdaság, digitális kompetencia és innováció.

„Az »állam a mobiltelefonban« nevű pilléren belül főleg az ügyfelekre irányuló modern közigazgatásra összpontosítunk, vagyis olyan szolgáltatásokba fektetünk bele, amelyek elsősorban a polgárt szolgálják, az egyes élethelyzeteket pedig úgy közelítjük meg, hogy közben a polgárok legyenek az első helyen” – magyarázta a miniszter asszony.

Az összekapcsoltság (prepojenosť) névre keresztelt pilléren keresztül a beruházásokért-, régiófejlesztésért- és informatizálásért felelős minisztérium (MIRRI) Remišová szerint a „gigabittársadalmat” építi. „A hosszútávú cél az, hogy 2030-ra a háztartások 100%-ának szélessávú internet-hozzáférése legyen. A rövidtávú cél az, hogy 2025-ig minden iskola és közintézmény erre kapcsolódjon rá” – pontosított.

„Ha javítani akarunk az állam digitális szolgáltatásain, akkor egyúttal a kiberbiztonságot is erősíteni kell. Mert ha a polgárok adatai az állam birtokában vannak, akkor ezeknek biztonságban kell lenniük. Az a célunk, hogy támogassuk a kockázatok felfedését, emeljük a szakképzettséget, és hogy olyan törvényeket fogadjunk el, amelyek összhangban lesznek a 21. század követelményeivel, és közben számolnak a meglévő kiberveszélyekkel” – mondta.

A digitális gazdaság a negyedik pillér, vagyis az iparágazatok komplex digitális átalakítása, illetve digitális innovációk a társadalmi szolgáltatások területén.

„Amennyiben azt akarjuk, hogy Szlovákia digitális társadalom legyen, és hogy egy haladó, sikeres ország legyünk, amelyben a polgárok kihasználják a digitális szolgáltatásokat, akkor a digitális kompetenciák elsajátítására is szükség van. Ez a lakosság minden rétegét érinti, amelyekbe az iskolások, a vállalatok és a közigazgatás alkalmazottai, de az idősek is beletartoznak” – tette hozzá Remišová a digitális kompetencia nevet viselő pillér kapcsán.

Remišová az innováció pillérről elmondta: ha Szlovákia előre akar lépni ezen a területen, be kell fektetni a technológia-átadásba. „Az alap, természetesen, a minőségi tudomány és kutatás” – tette hozzá.”

Forrás:
Remišová: Legalább 1,2 milliárd eurót kellene digitalizálásra költeni Szlovákiában; Bumm.sk; 2020. december 11.

Nem lesz egyhamar új transzatlanti adatvédelmi egyezmény

„Hosszú hetekig, de inkább hónapokig tartani fog még az uniós állampolgárok személyes adatainak transzatlanti továbbításával és kezelésével kapcsolatos bizonytalan állapot, melyet éppen az Európai Unió Bírósága idézett elő idén nyáron a 2016-ban létrehozott Privacy Shield adatvédelmi egyezmény hatályon kívül helyezésével.

Jó darabig nem számíthatnak a személyes adatokat kezelő, amerikai és európai érdekeltségekkel egyaránt rendelkező vállalkozások arra, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok új transzatlanti adatvédelmi egyezménnyel pontosan meghatározza, hogy az uniós állampolgárok személyes adatait milyen formában lehet továbbítani és kezelni az EU határain túl – véli az Európai Adatvédelmi Biztos. Washington és Brüsszel eddig két hasonló célt szolgáló egyezményt próbált tető alá hozni, az Európai Unió Bírósága viszont mindkettőt hatályon kívül helyezte.

A testület idén júliusi ítéletében érvénytelenítette a Privacy Shield egyezményt, mely ezzel lényegében éppúgy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mint közvetlen elődje, a Safe Harbor, melyet ugyanaz az osztrák aktivista támadott meg a bíróságon korábban, aki a mostani pert is indította. A Safe Harbor, illetve utódja, a Privacy Shield létrejötte kapcsán a probléma magja az, hogy az amerikai jogrendszer kizárólag az amerikai állampolgárokra terjeszti ki az alkotmányos jogokat, mindenki más egy kalap alá esik és semmilyen védelmet nem kap az adatgyűjtés ellen.

Ez azt jelenti, hogy az EU-s állampolgárok Amerikában tárolt adataihoz a helyi állambiztonsági szervek, kormányintézmények széles körű hozzáférést élveznek, a lehetőségekkel pedig élnek is. Ezt a gyakorlatot ítélte el a nyáron másodszor az Európai Bíróság, amely kimondta, hogy a Safe Harbor után a Privacy Shield (az Európai Bizottság korábbi deklarációja ellenére) sem biztosít megfelelő védelmet az uniós polgárok személyes adatai számára, ezért érvénytelenítette azt.

Az Európai Adatvédelmi Biztos, Wojciech Wiewiórowski szerint a feleknek minden jel szerint arra kell berendezkedniük, hogy még hosszú hetekig, de inkább hónapokig nem születik meg a nyáron elkaszált Privacy Shield utódja, hiszen az új amerikai elnök, Joe Biden csak januárban foglalja el a hivatalát, és korántsem biztos, hogy az új elnök elsődleges prioritásként kezeli majd a probléma megoldását.

Az új transzatlanti adatvédelmi egyezmény megalkotásáig sem áll meg ugyanakkor az élet, az uniós jogszabályok ugyanis továbbra is kötelezően alkalmazandó szerződési feltételeket írnak elő a harmadik országbéli adatfeldolgozók részére történő adattovábbítást illetően. A feltételek átdolgozása jelenleg is a Bizottság asztalán van, Wiewiorowski szerint jó jel, hogy a tervezetbe számos olyan pont bekerült, melyet különböző adatvédelmi szervezetek korábban hiányoltak.”

Forrás:
Nem lesz egyhamar új transzatlanti adatvédelmi egyezmény; Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. december 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Tértivevény – jön az elektronikus kézbesítési visszaigazolás

„2021. január elsejétől alapértelmezetté válik a belföldi tértivevényes levelek esetén az elektronikus kézbesítési visszaigazolás a korábbi papíralapú helyett. A Posta a levélfeladásban is előnyben részesíti az elektronikus adatokkal történő feladást.

Újabb lépés a digitális postai megoldásokban az elektronikus kézbesítési igazolás általánossá tétele. Így 2021 január elsejétől a tértivevényes levelek kézbesítéséről a visszaigazolás elektronikus formában történik meg. A 2019-ben országosan bevezetett elektronikus kézbesítési rendszerhez kapcsolódóan a könyvelt levelek nyomkövetése mellett már lehetséges a címadatok elektronikus megadása, 2020. júliusától pedig az intézmények elektronikusan adják fel a hivatalos iratokat és elektronikus visszaigazolás is érkezik a kézbesítésről. Ezeket a digitális szolgáltatásokat egészíti ki a tértivevényes leveleknél az elektronikus adattal történő feladás és az elektronikus kézbesítési igazolás.

Jelenleg a tértivevényes levél hagyományos feladásánál két nyomtatványt is ki kell tölteni. Egyik a feladóvevény, amely a feladás tényét igazolja az ügyfél számára, a másik a tértivevénylap, amelyet mostanáig a küldemény hátuljára ragasztott a Posta, és kézbesítéskor ezt kellett aláírni, majd a levél kézbesítését követően az aláírt kézbesítési igazolást visszaküldte a posta a feladónak. Azaz kézbesítési igazolás január elsejétől nem „utazik” a levéllel.

2021. január elsejétől a kézbesítésről a visszaigazolás elektronikusan a megadott csatornára (e-mail vagy ePostakönyv alkalmazás) érkezik, illetve, ha a feladó mégis hagyományos módon (nem elektronikus adatokkal) adna fel tértivevényes szolgáltatással levelet, akkor kettő helyett csak egy nyomtatványt kell kitölteni. Bár az elektronikus feladást a Posta 2020. júliusától árban is előnyben részesíti, továbbra is lesz lehetőség a postákon a papíralapú feladásra és arra is, hogy a kézbesíti igazolás az elektronikus helyett papíron kapja meg a feladó.

Az elektronikus adatokkal történő feladással és az elektronikus visszaigazolással csökken a többségében vállalati feladók adminisztrációs terhe és a papírfelhasználás is. Az elektronikus adatokkal történő feladás magánszemélyek számára is könnyen elérhető a posta.hu oldalon található, ingyenesen használható ePostakönyv alkalmazással.

A Magyar Posta üzleti vezérigazgató-helyettese, Forrai Péter azt mondta: „bízom abban, hogy a következő években jelentősen emelkedik az elektronikus adatokkal történő feladás, úgy vélem, hogy a digitalizációs megoldásokkal megteremtett kedvező feltételek egyre több céget és magánszemélyt is az átállásra sarkallhatnak. A digitális megoldások pontosabb, gyorsabb kezelést nyújtanak, a magyarhoz hasonló rendszereket ma már más nemzeti posták is bevezettek.”

Az elektronikus kézbesítési rendszerrel Magyarország több mint 4,5 millió címhelye elérhető. Tavaly több mint 12 millió darab tértivevényes küldeményt kézbesített a posta.”

Forrás:
Tértivevény – jön az elektronikus kézbesítési visszaigazolás; Magyar Posta; 2020. december 10.

A kibertérben is harcra kész a Magyar Honvédség

„ A hibrid hadviselés támadói és megbízói akár fizikai választ is kaphatnak

Az elfogadott Nemzeti biztonsági stratégia a nemzet biztonságának szavatolása érdekében írta elő a Magyar Honvédségnek a kibertámadások és a hibrid hadviselés elleni hatékony fellépés szervezeti, technikai és emberi feltételeinek kiépítését.

A Magyar Honvédség kész a kibertámadások és a hibrid hadviselés kivédésére, az elkövetők és megbízóik elleni fizikai fellépésre is. Ezt jelenti Benkő Tibor honvédelmi miniszter bejelentése: – A Magyar Honvédség nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy mindig egy lépéssel a fenyegetések előtt járjon: kiberműveleti központot, kiberlabort és kibervédelmi szemlélőséget hoztunk létre. Ezek mind lefedik a Magyar Honvédség képességigényét és szükségletét, hogy meg tudjunk küzdeni a hibrid hadviseléssel is.
Mind a kibertámadások, mind a hibrid hadviselés, illetve az ellenük való hatékony fellépés kiemelt figyelmet kapott a tavasszal elfogadott Nemzeti biztonsági stratégiában. Megalkotói leszögezik: érdekünk a hibrid hadviselés elleni nemzeti, és elsősorban az EU-n és a NATO-n belüli, többnemzeti válaszadási képesség fejlesztése.

Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges.

Mivel a kiberműveleteknek sokszor nehezen bizonyítható az indítéka, nem könnyű az elkövető azonosítása, a válaszlépések különösen körültekintő, eseti elbírálást igényelnek az érintett kormányzati szervezek bevonásával.

A stratégia a kiemelt biztonsági kockázatok közé sorolja azokat az összehangolt és széles körű diplomáciai, információs és titkosszolgálati műveleteket, amelyek pénzügyi-gazdasági nyomásgyakorlással, pénzügyi spekulációs támadásokkal vagy katonai fenyegetéssel párosulva (vagyis a hibrid hadviselés eszközeivel) Magyarország destabilizására törekednek, és gyengítik hazánk nemzetközi érdekérvényesítő képességét. Ugyancsak kiemelt biztonsági kockázatot jelentenek a dokumentum szerint a jelentős károkat okozó kibertámadások a kormányzati informatikai rendszerek, az e-közigazgatás, a közműszolgáltatók, a stratégiai vállalatok, a létfontosságú infrastruktúra egyéb elemei és más, a társadalom működésében fontos szervezetek számítógépes hálózatai ellen.

A stratégia a fentiek szellemében meghatározza a honvédség céljait is. Eszerint a Magyar Honvédségnek jól felszerelt és jól kiképzett erőkkel, valamint rugalmas, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható képességekkel kell rendelkeznie, törekedve a mennyiségi mellett a minőségi mutatók javítására is. Hagyományos országvédelmi és nemzetközi válságkezelési feladatai mellett egyaránt alkalmasnak kell lennie a hozzájárulásra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy a terrorveszélyhelyzet kezeléséhez. Képesnek kell lennie a hibrid támadások elhárításában való szerepvállalásra, valamint a természeti vagy ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában való közreműködésre is. A haderőt pedig úgy kell fejleszteni, hogy képes legyen hatásokat kiváltani a hazánk szempontjából releváns összes műveleti térben: a szárazföldön, a levegőben és a kibertérben egyaránt.

– Jelenleg ez történik, a Magyar Honvédség a Nemzeti biztonsági stratégia előírásait hajtja végre – mutatott rá a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonsági tanácsadója. A polgári elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettese, illetve a katonai titkosszolgálatok egykori főigazgató-helyettese a nemzet biztonsága érdekében meghozott és meghozandó intézkedésnek nevezte a honvédség speciális egységeinek létrehozását.

– Zajlik a Magyar Honvédség fegyverzeti modernizációja, a XXI. század követelményeinek megfelelő fegyverzetet és fegyverrendszereket állítunk rendszerbe. Ezeknél a rendszereknél, például a Leopard harckocsiknál nagy jelentőséggel bír az informatikai háttér, ennek védelme pedig kiemelt fontosságú, hogy külső megtámadásuk, úgymond meghekkelésük ne történhessen meg.

A stratégia annak a képességnek a kialakítását is előírja, amely lehetővé teszi a támadó személyének, sőt a megbízó azonosítását is. Ugyancsak feladat a támadók és megbízóik elleni fellépés akár fizikailag is, például kiberellencsapás formájában – részletezte Horváth József.

A tábornok kifejtette azt is, valójában mit értünk hibrid hadviselésen. Ez a XXI. század speciális hadviselési metodikáját alkalmazó eljárás, ami egyrészt az informatikai világon keresztül indított támadásokból, másrészt a titkosszolgálati, speciális műveletek végrehajtásából áll, valamint az új tömegkommunikációs csatornákon keresztül folytatott befolyásolásból, például lejáratásból. A hibrid hadviselésnek az is jellemzője, hogy nem mindig államok vagy állami szervek fedezhetők fel a támadások mögött, hanem civil, az államtól nem függő magáncégek hajtják végre megbízásból. Ezáltal elfedik a megrendelő kilétét is. Minderre külön fel kell készülnie a honvédségnek, de a többi állami szervnek is.

– Tegyük hozzá, a kiberhadviselés tágabb fogalom, mint a hibrid hadviselés. A kiberhadviselés napjainkra önálló csapásmérő ággá vált – szögezte le Horváth József. – Egyes államok adatbázisait, az állampolgárok védett adatait, szociális, egészségügyi információit mind informatikai alapon tárolják, kezelik, és ezek megtámadása a kibertérben egy ország működését, államigazgatási rendszerét teheti tönkre. Ezért az ilyen támadások elhárítása, az állam adatbázisainak folyamatos technikai és emberi védelme is kiemelt feladat. A Magyar Honvédségnek ugyancsak védenie kell saját adatbázisait is a kibertérben.”

Forrás:
A kibertérben is harcra kész a Magyar Honvédség; Szemán László János; Magyar Nemzet; 2020. december 10.

Bővül az online intézhető ügyek köre az adóhatóságnál

„Jövőre ismét bővül az online intézhető ügyek köre a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), 2021 elejétől már a háztartási munkával kapcsolatos bejelentések is teljesíthetők online formában, vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallása.

A NAV pénteki közleménye kiemeli: az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson (ONYA) belül újabb online nyomtatványokkal segítik, hogy külön program telepítése nélkül, bárhol, akár mobiltelefonon is intézhessék adózással kapcsolatos ügyeiket az emberek.

Jövő év elejétől a háztartási munkával kapcsolatos bejelentések mellett a nullás bevallás kiváltására szolgáló nyilatkozat (NY) beküldése a webes felületen még egyszerűbbé válik.
Az egyre népszerűbb kisvállalati adózás megkönnyítésére a kiva-bevallás (21KIVA) szintén elérhető lesz az ONYA felületén, és a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására szolgáló nyomtatvány (21TFEJLH) esetében is csupán néhány adat kitöltésével benyújtható lesz a bevallás.

Az ONYA 24 órás szolgáltatást kínál, és használatához kizárólag ügyfélkapu-regisztrációra van szükség. A felületen bárki elérheti a NAV-nál nyilvántartott aktuális adatait, amelyeket szükség esetén módosíthat, törölhet, további adatokkal kiegészíthet. Az azonosító adatok a bevallási nyomtatványokon is automatikusan megjelennek, ami gyorsítja és megkönnyíti kitöltésüket – írta a NAV.”

Forrás:
Bővül az online intézhető ügyek köre az adóhatóságnál; Világgazdaság; 2020. december 11.

Informatika, távközlés, technika

Megjelent a kitöltő program a „MI innovációs- és kompetenciaközpont, adatvagyon-gazdálkodási kapacitás kialakítása a hazai KKV-k számára Mesterséges Intelligencia alkalmazások ösztönzésére” (GINOP-3.2.8-20) felhíváshoz

„Elérhető a honlapon a Széchenyi 2020 keretében megjelent „GINOP-3.2.8-20 MI innovációs- és kompetenciaközpont, adatvagyon-gazdálkodási kapacitás kialakítása a hazai KKV-k számára Mesterséges Intelligencia alkalmazások ösztönzésére” felhívás kitöltőprogramja az EPTK felületen.

Kapcsolódó pályázatok
GINOP-3.2.8-20 MI innovációs- és kompetenciaközpont, adatvagyon-gazdálkodási kapacitás kialakítása a hazai KKV-k számára Mesterséges Intelligencia alkalmazások ösztönzésére”

Forrás:
Megjelent a GINOP-3.2.8-20 MI innovációs- és kompetenciaközpont, adatvagyon-gazdálkodási kapacitás kialakítása a hazai KKV-k számára Mesterséges Intelligencia alkalmazások ösztönzésére című felhívás kitöltőprogramja; Széchenyi 2020; 2020. december 11.

Mesterséges intelligencia kódexért kampányol a Bosch

„A német konszern öt éven belül minden termékébe integrálni fogja a technológiát.

A Bosch azt szeretné, ha a mesterséges intelligencia területén lennének általánosan elfogadott etikai szabályok, amelyekhez a piac minden szereplője tartaná magát.

Volkmar Denner, az óriáscég vezetője bejelentette, hogy 2025-ig minden termékükbe integrálják majd a technológiát. A cél az, hogy ezek az eszközök és szolgáltatások ne csupán hálózatba kötöttek legyenek, hanem komoly mértékben támaszkodjanak is a mesterséges intelligenciára. Ezáltal szeretnének vezető mesterséges intelligencia és dolgok internete vállalattá válni. Már elkezdődött 20 000 alkalmazott képzése azért, hogy megismerjék a technológiával kapcsolatos módszereket, 11 000 dolgozó pedig már aktív tréningen vesz részt.

A következő fontos lépés egy mesterséges intelligencia kódex kidolgozása volt. Christoph Peylo, a Bosch illetékes vezetője elmondta, hogy a technológia alapvetően fogja megváltoztatni a társadalmat. Néhányan attól tartanak, hogy a gépek döntenek majd a sorsukról. Ezért kell etikai szabványokat programozni és csak azoknak a betartása teremtheti meg azt a bizalmat, amely elősegítheti a mesterséges technológia áttörését. Ehhez szoros párbeszédre van szükség a politika, a tudomány és a társadalom között.

A menedzser hozzátette, hogy a gépek nem dönthetnek emberéletekről, de azt lehetővé kell tenni a számukra, hogy döntéseket meghozatalát támogassák. A lényeg, hogy a közösen gondolkodó gépek nem helyettesítik az emberi gondolkodást, hanem csak kiegészítik azt. Amennyiben pedig Európát az ipari mesterséges intelligencia kutatás és fejlesztés egyik globálisan vezető szereplőjévé akarjuk tenni, akkor a kormányoknak és az iparnak egy mind a két oldal számára megfelelő gazdasági szabályozást kell megalkotniuk. A siker kulcsfontosságú tényezői az adatszuverenitás és az az adatokhoz való hozzáférés biztosítása.

Az Európai Unió egyébként már elkészítette a területen a Fehér Könyvét. Peylo azonban attól tartott, hogy fennáll a túlszabályozás veszélye és ez gyakorlatilag megfojthatja az innovációt. A szakértő rámutatott, hogy a kódex megvalósításához szükség van arra, hogy az egyes folyamatokat is ahhoz igazítsák és az ember-gép interfészeket szintén tudatosan alakítsák ki.

Amennyiben egy közösen gondolkodó mesterséges intelligencia rendszernél az emberé az utolsó szó, akkor biztosítani kell, hogy az illető rendelkezzen is a szükséges tapasztalatokkal az adott alkalmazási területen. A vállalatnál a jövő évtől lesz szabvány a kódex betartása. A dokumentum fontos iránymutatás a fejlesztőknek, akiknek szükségük van etikai és morális irányelvekre a munkájukhoz. Az irányelvek termékfejlesztésbe integrálása már folyamatban van. A Bosch nem csupán Európában, de Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is a kódex és annak szabványai szerint akar dolgozni.

Peylo hangsúlyozta, hogy hosszú távon fenntarthatóbb, ha a mesterséges intelligenciának etikai határokat szabnak meg. A technológia és az adatok jelentik a jövő alapját, s az azok megbízható kezelése biztosíthatja a konszern számára a piaci versenyben az előnyt.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia kódexért kampányol a Bosch; SG.hu; 2020. december 7.

Ingyenes alkalmazás segít elkerülni a tumultust a plázákban

„Két hazai cég egy ingyenesen használható, online platformon tette közzé a budapesti és Pest megyei plázák, hipermarketek és bevásárlóparkok látogatottsági adatait, ezzel segítve a vírus elleni védekezést – ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium(ITM) államtitkára.
A plázák zsúfoltságát mutató LocSight szolgáltatás rávilágít arra, hogy az adatalapú innovációnak nemcsak az ország versenyképességében, de az emberek mindennapi életének megóvásában is nagy jelentősége van – fejtette ki György László.

Az alkalmazás segítségével az állampolgárok fontos információkhoz juthatnak, amelyek az egészségük megóvását is szolgálják. Így a járvány megfékezésében is fontos szerepet kap az applikáció, ráadásul a vállalkozások biztonságosabb működése hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez – mondta el az államtitkár.

A jelen pillanatban Európában egyedülálló kereskedelmi térinformatikai szolgáltatás mobiltelefonról is használható. Felülete kifejezetten kezelőbarát, mindössze ki kell választani a kereskedelmi egységet.

Az ekkor megjelenő táblázat színezése megmutatja, hogy a hét egyes napjain és óráiban mekkora az adott bevásárlóközpont forgalma, ráadásul naponta frissítik a telefonos applikációt.
Az alkalmazással bárki megtervezheti vásárlása időpontját, elkerülve a legzsúfoltabb órákat.

Ha csak egy adott időpont felel meg a vásárlásra, megkereshető az a bevásárlóközpont, amely a vásárlóhoz közel van és a legkevésbé telített az adott időszakban. A felület használatával így lerövidíthető az adott áruházban töltött idő és jelentősen csökkenthető a koronavírus-fertőzés kockázata is.”

Forrás:
Ingyenes alkalmazás segít elkerülni a tumultust a plázákban; Világgazdaság; 2020. december 11.
LocSight (Location Insight)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Dollármilliárdokra büntethetik a brit hatóságok a nagy tech cégeket

„ A brit verseny- és piacfelügyeleti hatóság felkészült rá, hogy a tech-óriásokat dollármilliárdos büntetéssekkel szankcionálja, ha azok versenyellenes viselkedést mutatnak.

Nemrég számoltunk be arról, hogy a brit kormány egy új szervezetet hoz létre, amelynek a feladata az országban működő, nagy technológiai vállalatok felügyelete lesz. Ez lesz a DMU [Digital Markets Unit. Szerk.], ami a jelenlegi verseny- és piacfelügyeleti hatóság, a CMA hatásköre alatt működik majd.
A Brexit következményeként az Európai Biztosság kikerül a képből a briteknél, január 1-től nagyobb szerepköre lesz a brit versenyhatóságnak. A szervezet pedig el szeretné érni, hogy a nagy tech vállalatok felelősségre vonhatóak legyenek a versenyellenes viselkedés miatt. Gigantikus méretű büntetéseket helyeztek kilátásba, ugyanakkor remélik, hogy sikerül azokat megelőzni az új szabályokkal.

A CMA legújabb tervezete a kisebb riválisoknak is teret adna. Abban az esetben, ha az óriáscégek elnyomnák azokat, akkor a helyi parlament támogatása esetében a vállalatokat a globális árbevételük akár 10 százalékára is megbírságolhatják. Ez a Facebook vagy a Google esetében 7 és 16 milliárd amerikai dollárt jelentene, nem túl meglepő módon a cégek képviselői azonnali tiltakozásokba kezdtek.

A fentebb említett DMU tervei három pillérre épülnek. A hatóságok megakadályozhatják majd a felvásárlásokat és egyesüléseket, ha azok rosszul érintenék a fogyasztókat. Új szabályokat hoznának arra vonatkozóan, hogy a nagy cégeknek hogyan kell bánniuk a kisebb vállalatokkal és a fogyasztókkal, ezen felül pedig a hatóság segítheti a nagyok ellenfeleit, például azzal, hogy kötelezően lehetővé teszi egy szolgáltatás vagy eszköz működését a nagy rivális platformján, operációs rendszerén.

A hatóságok odafigyelnek majd a modern üzleti modellekre is, amelyekben a startupok nagy pénzt ölnek a reklámokba és szolgáltatásokba, majd veszteség mellett piacvezetővé próbálnak válni. Az ekkor alkalmazott stratégiákra külön koncentrál majd a DMU.

A CMA és a DMU alapvetően persze a domináns piaci szereplőkre összpontosít majd, amelyek egész iparágakat képesek befolyásolni. A híres FAANG-ötös [Facebook, Amazon, Netflix, Google] mellett így az Airbnb és az Uber is aggódhat; azt ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem a hatalmas bírságok kiszabása a cél, és gyakori kommunikációra készülnek a nagy cégekkel.”

Forrás:
Dollármilliárdokra büntethetik a brit hatóságok a nagy tech cégeket; IT café; 2020. december 10.
Lásd még:
Szigorítanak a nagy tech cégek felügyeletén Nagy-Britanniában; Dajkó Pál; IT café; 2020. november 27.
New competition regime for tech giants to give consumers more choice and control over their data, and ensure businesses are fairly treated; Gov.uk; 2020. november 27.

Ingyenes elektronikus tananyag segíti a magyar vállalkozások fejlesztését

„Ingyenes elektronikus tananyag segíti a magyar mikro-, kis- és középvállalatok fejlesztését – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön az oktatási tananyagot bemutató online sajtótájékoztatón.

Hozzátette, a jövő záloga, hogy Magyarország nemcsak munka-, hanem tudásalapú társadalmat épít. A szak- és felnőttképzés átalakítására, a válság idején a 8 hetes ingyenes informatikai oktatásra az Újratervezés Programban, és az informatikusok képzésére azért került sor, hogy a magyar szakemberek versenyképes tudáshoz jussanak.

György László szólt arról, hogy a koronavírus-járvány még inkább felértékelte a digitális jelenlétet, az önmagukat képezni akaróknak online megoldásokat kellett keresniük, a képzőknek pedig lépést kell tartani a piaci igényekkel. A mikro-, kis és középvállalkozások fejlesztését segíti a Budapesti Értéktőzsde oktatási intézménye, Budapest Institute of Banking (BIB) tananyaga Vállalkozz okosan! elektronikus képzési modul.

Az államtitkár felidézte, hogy a tananyag szakmai tartalmának kidolgozása az ITM megbízásából már a járvány idején elkezdődött. Az ingyenesen online elérhető oktatással a cél, hogy minél több vállalkozás számára adjon a gyakorlatban is alkalmazható hasznos ismeretet.

Az államtitkár bízik abban, hogy a tananyag eléri célját, és hozzájárul a magyar munkahelyek megerősödéséhez, sikeres vállalkozások létrejöttéhez.

A sajtótájékoztatón György László szólt arról is, hogy Magyarország az EU-tagországok rangsorában azok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség. Októberben a magyar munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Jelenleg a tavalyi év hasonló időszakhoz képest 30 ezer fővel kevesebben, ugyanakkor a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon – tette hozzá.

György László szerint az idei év a magyar gazdaság ütésállóságának bizonyítéka, a túlélésről szólt, jövőre pedig az elrugaszkodás következik. A magyar kormány a március 11-i veszélyhelyzeti intézkedések óta több mint 900 milliárd forint beruházásösztönző támogatásról döntött, a források megfelelő hasznosulásához a humánfeltételeket, az emberi képességeket is fejleszteni kell, ezért fontos a kkv-k fejlesztését segítő elektronikus tananyag – jegyezte meg.

Fábián Gergely, a BIB Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a Vállalkozz okosan! ekkv-tananyag 9 modulból áll, amelyből az első 5 vált ingyen elérhetővé 2020. december 10-én a www.ekkv.hu honlapon, regisztrációt követően. A szakaszosan is elvégezhető 5 modul 40 órás tananyagot tesz ki. A képzés a legfontosabb témákat öleli fel, köztük az üzleti innovációt, a digitalizációt, a generációváltást, a humánerőforrás lehetőségeket, a kommunikációt.

A tananyag magyar nyelvű, így a határon túli magyar vállalkozásoknak is segítséget nyújt – mondta Fábián Gergely.”

Forrás:
Ingyenes elektronikus tananyag segíti a magyar vállalkozások fejlesztését; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. december 10.

A 4iG digitalizálta a Seuso-kincset

„A Magyar Nemzeti Múzeum a 4iG Nyrt. Mensor3D üzletágának támogatásával nyitja meg Seuso-kincs – Pannónia fénye című 3D virtuális kiállítást. Az ingyenes online tárlaton a lézerszkennelt és nagy felbontással digitalizált tárgyak mindeddig sohasem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg. A kiállítás december 13-tól ingyenesen látogatható, a múzeum lehetőséget biztosít arra is, hogy a látogatók élő tárlatvezetéssel tekintsék meg az alkotásokat, ezekre az alkalmakra előzetes regisztráció szükséges.

A kiállítás a 4iG Mensor3D üzletág digitalizációjának és támogatásának köszönhetően tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján. Az online látogatáson úgy járható be a kiállítás területe, mintha valóban jelen lennénk a múzeumban, és emellett bemutatófilmek és szöveges információk is segítik a műkincsek, illetve az azokon szereplő ábrázolások mitológiai hátterének megismerését. Néhány leletet olyan aprólékosan és nagy felbontásban digitalizáltak, hogy a 3D technológiának köszönhetően az ünnepi lakomakészlet darabjai szinte kézbe vehetők. Ennek köszönhetően a késő római kori, IV-V. századból származó ezüst és réz tálak mintázatain és figuráin az ötvösmunka finom részletei is kirajzolódnak a virtuális tárlat látogatói számára.

A kiállítás tárgyi anyaga feltárja a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját, önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válásának folyamatát. A leletegyüttes művészi értéke mellett annak római korban képviselt értékével is foglalkozik a kiállítás: segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozícionálja a késő római nemesfém tárgyakat tartalmazó leletek sorában a Seuso-kincset, hangsúlyozva annak jelentőségét. A 4iG Mensor3D digitális technológiával, a műkincsekről nagyfelbontású szkenneléssel készített valósághű modelleket, most először tekintheti meg online formában a nagyközönség.

„Sikerült hatékonyan közelíteni múzeumunk céljait és szemléletét a ma elérhető legkorszerűbb 3D virtuális technológia lehetőségeihez, hogy a járvány idején is széles körben, korábban sohasem látott részletességgel mutathassuk be a Seuso-kincset” – hangsúlyozta Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. „A 4iG-vel közösen egyfajta kutatás-fejlesztési projektet végeztek a munkatársaink az elmúlt hónapokban, amelyből a felek a szakmai tapasztalatszerzésen keresztül profitáltak. Az igazi nyertesek azonban a látogatók lesznek, akik a közösen végzett munka gyümölcseként soha nem látott részletességgel tekinthetik meg egy virtuális kiállítótérben a leletegyüttest.” – tette hozzá a főigazgató.

„A virtuális kiállításba integráltuk a korábban nagy pontossággal digitalizált kincset. A tárgyak 3D szkennelése önmagában nem számít ma már újdonságnak, az azonban igen, ahogy magát a kiállítási teret is lézerszkenner segítségével digitalizáltuk. Ennek köszönhetően a műkincsek eredeti kontextusba ágyazva tekinthetők meg, a tárlat látógatói eddig még soha nem tapasztalt valósághű élményt kapnak.” – emelte ki Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatója, aki hozzáfűzte: „Célunk a speciális ipari digitális technológiák alkalmazásának kiszélesítése és a tapasztalatszerzés volt, ezért döntöttünk úgy, hogy a munkánkkal támogatjuk a kiállítás megvalósulását.””

Forrás:
A 4iG digitalizálta a Seuso-kincset; Világgazdaság; 2020. december 11.
Seuso-kincs – Pannónia fénye 3D virtuális kiállítás; Magyar Nemzeti Múzeum; 2020.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. december 14.

Digital4Development Hub – az EU új digitális hálózatot indított az Afrikai kontinens fejlesztésére

Ursula von den Leyen EU bizottsági elnök személyesen fogja a napokban hivatalosan is felavatni a Digital4Development (D4D) Hub elnevezésű uniós kezdeményezést. A digitális platform egy koncepciózus fejlesztési projekt végrehajtást segítő központi elemeként kezdi majd meg működését. Az egyelőre öt uniós alapító tagállam (Németország, Franciaország, Belgium, Észtország és Luxemburg) által elindított kezdeményezés, amelyhez a csatlakozási szándéknyilatkozatot már hat további uniós tagállam (Portugália, Finnország, Litvánia, Hollandia, Spanyolország és Svédország) is aláírásával látta el, egy összefogási és működés-koordinációs felületet kíván biztosítani az uniós tagállamok ipari-,civil társadalmi és közszféra szereplőinek, no és természetesen a tudományos kutatói közösségek tagjainak is. A célrendszere összetett: elsődleges feladata az, hogy (a koronavírus járványból remélhetőleg hamarosan kilábalni kezdő) európai országok digitális transzformációját számottevő beruházásokkal mozdítsa elő. A projekt ugyanakkor ennél jóval ambiciózusabb távlatokat tűzött ki maga elé, ugyanis vállalt funkciói között szerepel az is, hogy a digitális nemzetközi partnerségi kapcsolatok előmozdítása révén támogassa az Unió kibertér (és kibertársadalom) víziójának terjesztését a nagyvilágban.

A kezdeményezés első operatív regionális komponenseként az „African Union – European Union D4D Hub” elnevezésű rendszer indul majd be, az EU és az Afrikai Unió között létrejött Digitális Transzformációs Partnerség magas szintű ülésszakán, amelyre a tervek szerint szintén a közeljövőben kerül majd sor. Elsődleges célja az lesz, hogy széleskörű partneri körnek biztosítson folyamatos párbeszéd fórumot. Kiemelt feladata lesz az is, hogy az afrikai digitális gazdaság fejlesztését célzó partnerségi és befektetési programok ösztönzője legyen.

A kezdeményezés horderejét jól mutatja, hogy – Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa közlése szerint – a D4D Hub megvalósítására, illetve általában a digitális transzformáció felgyorsítására a koronavírus járványtól sújtott európai gazdaságok újjáépítésére szánt Next Generation EU program teljes költségvetésének 20%-át kívánják majd fordítani. A biztos is hangsúlyozta: ez az összeg arra is szolgál majd, hogy az EU nemzetközi partneri kapcsolatainak kiterjesztését is hatékonyan támogassa. Ez a kezdeményezés segíthet majd a globális digitális szakadék csökkentésében, illetve stratégiai értelemben Európa és Afrika digitális gazdaságainak mind szorosabb összefonódásában.
Az EU és az Afrikai Unió között létrejött Digitális Transzformációs Partnerség magas szintű ülésszakának központi gondolata az is: a két regionális szövetség együttműködésének egyik kiemelt célja az, hogy biztosítsák Afrika digitális- (és még secifikusabban adat-) szuverenitásának megerősítését.

A tervek szerint az AU-EU D4D Hub egész sor többszereplős kezdeményezést fog elindítani az Afrikai Unió saját Digitális Transzformációs Stratégiája megvalósítása érdekében (amelyet az afrikai egységszervezet a közelmúltban dolgozott ki). A D4D első kezdeményezései között szerepel majd az EU-AU Adat Zászlóshajó projekt (EU-AU Data Flagship), valamint az Afrikai-Európai Digitális Innovációs Híd projekt (African-European Digital Innovation Bridge).
Digital4Development Hub launched to help shape a fair digital future across the globe; Modern Diplomacy; 2020. december 19.

Kiberbiztonsági Kompetencia Központot nyit az Európai Unió Bukarestben

Az Európai Unió jól érzékelhetően erősíteni kívánja a szövetséghez tartozó államok védelmét a kibertér növekvő fenyegetéseivel szemben. Ugyanakkor – a digitális szuverenitás szélesebben értelmezett koncepciójához kapcsolódva – fontos célkitűzésként szerepel az EU kiberbiztonsággal foglalkozó iparágai versenyképességének erősítése is. E kettős stratégiai célrendszerben mozogva, az elmúlt hétvégén előzetes megállapodást kötött az EU Tanácsa és az Európai parlament arról, hogy Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetencia Központot (és hozzá kapcsolódva nemzeti koordinációs központok hálózatát) hozzák létre. A feltételezés az, hogy ez az intézményi együttes erőteljesen tudja majd szolgálni az Unió digitális egységes piacának fejlődését: elsősorban az e-kereskedelem, az okos mobiltechnológiák és a Dolgok Internetje területén. Mindezzel hatékonyan járulnak majd hozzá az EU (egyik) új kulcs stratégiája, az autonómia kiépítéséhez a kiberbiztonság területén.
Az elképzelés az, hogy az új Kompetencia Központ, a nemzeti koordinációs irodák hálózatával együtt számottevően járul majd hozzá az EU-ban sok tekintetben szétszórt kiberbiztonsági kutatási, fejlesztési és ipari szaktudások összefogásához és hálózatba kapcsolásához. A szaktudások ilyen koordinációja számottevően támogathatja a korszerű kiberbiztonsági megoldások széleskörű elterjesztését az Unióban.
A Kompetencia Központ ugyanakkor képes lehet arra is, hogy összekapcsolja az érintett szereplőket egy átfogó kiberbiztonsági szakértői közösséggé. Ennek a közegnek feladata az, hogy összefogja az ipar, a tudományos kutatóintézetek és a közszféra szervezetek operatív és technikai kérdésekkel foglalkozó kiberbiztonsági szakértőit. A szervezet felállításáról szóló megállapodást még jóvá kell hagynia az EU Tanácsa állandó képviselői bizottságának (azaz a COREPER-nek). Ezt követően kezdi meg működését, az előirányzat szerint 2019. december 31-ig tartó időhatárral. A Központ létrehozásánál azt is szem előtt kell tartani, hogy annak tevékenysége kiegészítse az EU kiberbiztonsággal foglalkozó állandó ügynöksége (az European Union Agency for Cyberescurity – ENISA) munkáját.
A Kompetencia Központot Bukarestben hozzák majd létre, és működésének költségeit a Horizon Europe, valamint a Digital Europe programokból kell fedezni.
New Cybersecurity Competence Centre and network: informal agreement with the European Parliament; Európai Unió Tanácsa; 2020. december 11.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kulcsfontosságú technológiák kivitelét blokkolja az új kínai export ellenőrzési törvény

Az elmúlt évben egyre nyíltabban technológiai konfrontációvá átalakuló amerikai-kínai rivalizálás során többnyire a kínai vállalatokat, műszaki innovációkat, technológiai exporttermékeket sújtó amerikai (és aztán hozzá csatlakozva „szövetségesi”) szankciókról, korlátozásokról és tilalmakról hallottunk. Meglehet, hogy ez már a múlté.
December 1-én ugyanis hatályba lépett a Kínai Népköztársaság Exportellenőrzési Törvénye. Ennek az eszköznek a kínai hatóságok komoly szerepet szánnak az élesedő geopolitikai küzdelmekben. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy már másnap közzétette a Kínai Kereskedelmi Minisztérium az első olyan kiviteli listát, amely a különféle export-korlátozásokkal érintett termékeket és szolgáltatásokat tételezte. A megszorítások első köre néhány kulcsfontosságú technológia kivitelét jelentősen korlátozza, vagy tilalmazza: az új szabályozás érinti például a Virtuális Magánhálózatokat (VPN-eket) is, de az igazi csapásirányt ennél súlyosabb tételek mutatják. A hónap elejétől ugyanis kiviteli tilalom alá esnek az ipari és pénzügyi alkalmazásokban felhasználható titkosítási funkciók; hasonlóan tilos exportálni a kriptográfiai elemző rendszereket, illetve a jelszógeneráló hardvereszközöket. A listára felkerültek a kriptográfiában (kripto-elemzésben) használható kvantum számítástechnikai eszközök, illetve minden olyan berendezés és szoftver, ami az előbbiekben említett készülékek, eljárások előállítására használható. A tilalmi listán nem szerepelnek az ún. ritka földfémek. Ezek a különleges ásványi anyagok, amelyekben Kína bővelkedik, számos korszerű technológia előállításában nélkülözhetetlen. És amelyek nélkül az USA technológiai ipara nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. Szakértők sokat mondóan sejtetve teszik éppen ezért hozzá: természetesen az export tilalmi lista még korántsem teljes.
China’s export control list not yet complete; Argus Media; 2020. december 3.

Jelentősen növeli a „Kína elleni munkára” szánt erőforrásokat az USA hírszerzése

Az Office of the Director of National Intelligence (ODNI), a jelenleg már összesen 18 önálló hivatalt és szervezetet felölelő amerikai „hírszerzési közösség” legfőbb állami koordináló hivatala a héten bejelentette: a 2021-es pénzügyi évben mintegy 20%-kal növelik a Kína elleni információszerző műveletekre fordított összegeket. Pontos pénzösszegek ugyan nem hangzottak el, ám az október 1-vel induló pénzügyi év (azaz az USA új éves költségvetése) hírszerzésre fordított összegeit együttesen mintegy 85 milliárd dollárra becsülik a szakértők. A hivatal vezetője, John Ratcliffe azt hozta fel a lépés magyarázatául, hogy a „Kínai Népköztársaság jelenti manapság a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államokra, a legnagyobb fenyegetést a demokráciára és a szabadságra a II. világháború vége óta”. Az értékelés azért is figyelemre méltó, mert ezzel a Kínának tulajdonított kihívás egy csapásra „megelőzte” még a Szovjetunió és szövetségi rendszere által jelentett veszélyt is. Ha ez igaz, akkor az új hidegháború sokkal komolyabb kockázatokat rejt majd, mint az a régi – pedig azokban az évtizedekben is legalább 3-4 olyan (ismert) pillanat akadt, amikor csak egy hajszál választotta el a világot az atom-konfrontációtól, következésképpen a pusztulástól.
Érdekes adalék, hogy a szervezeti fejlesztésre mindig mohón vágyó hírszerző és elemző szerveztek valójában kisebb forrásbővítéssel tervezték volna a következő évet. A Kongresszus Hírszerzési Bizottsága azonban, ősz eleji jelentésében erősen kritizálta a kínai fenyegetésre fordított erőforrásokat, és ennek folytán növelték a költségvetésben a kémszolgálatokra szánt kereteket. A megnövelt büdzsé-elem pénzügyi forrásbővítést, és személyi fejlesztéseket is tartalmaz majd. Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy az új költségvetési struktúra számos átcsoportosítást is tartalmaz: részben már folyó, vagy tervezett programok „átcímkézésével”, munkaerő átvezényléssel növelik majd a Kína elleni hadműveletekre fordítható erőforrásokat – alapvetően a kémelhárításra szánt költséghelyek lefaragásával, vagy áthelyezésével.
US Boosts China Spying Budget to Meet Growing Economic, National-Decurity Threat; Warren P. Strobel, Dustin Voltz; Wall Street Journal; 2020. december 3.

Az Űrhadviselési Alakulatok szervezetével 18-ra növekedett az USA kémszolgálatainak száma

Az Egyesült Államok hírszerzéssel és elemzéssel foglalkozó állami intézményrendszere már eddig is unikumnak számított a világban: már eddig is 17 önálló hivatal, szervezet, ügynökség foglalkozott ezzel a specializált feladattal, és ez csupán az önálló, szövetségi szinten működő egységeket ölelte fel! Ezek a többnyire specifikus feladatterületre fókuszáló intézmények jelentősen eltérnek természetesen nagyságban és a rendelkezésre álló erőforrások tekintetében is. Az átfogó feladatkörrel működő legnagyobbak között egyébként már jó ideje nem a széles közvélemény előtt talán legismertebb CIA áll az élen. Korunk technikai-társadalmi tendenciáit jól tükrözve az elektronikus jelfelderítéssel (magyarul főleg lehallgatással és titokfejtéssel) foglalkozó NSA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség messze a legnagyobb hírszerző szervezet az USA-ban. Az egyébként hivatalosan is „hírszerző közösségnek” nevezett intézményi csoport most újabb taggal bővül. A minapi bejelentés szerint a közelmúltban felállított Űrhadviselési Alakulatok (Space Force) hírszerző és felderítő szervezeti komponensei immár hivatalosan is a „közösség” részévé váltak, az USA 18. felderítő szerveként.
Ratcliffe: Space Force to become 18th member of the intelligence community; Sandra Erwin; Space News; 2020. december 9.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. december 7-december 11.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

HR-DMS rendszer bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/237
Közzététel dátuma: 2020.12.07.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.21.
HR személyügyi dokumentum menedzsment rendszer (továbbiakban HR DMS) kialakítása és bevezetése.
Lásd bővebben

Budget üzleti tervezési program üzemeltetése 2021.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/237
Közzététel dátuma: 2020.12.07.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.15.
Vállalkozó (Nyertes ajánlattevő) feladata vállalkozási szerződés keretében Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalban működő Budget üzleti tervezési program üzemeltetése 2021. évben az alábbiak szerint:
a) Kiterjesztett terméktámogatás, b) Jogszabálykövetés, c) Verziókövetés
Lásd bővebben

TÁVOKTATÁSI LICENSZEK, SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/237
Közzététel dátuma: 2020.12.07.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.05.
Nyertes Ajánlattevőnek az alábbiak szerinti, köznevelésben alkalmazható licenszeket, felhasználási jogokat szükséges biztosítania:
* Belső felhasználói licensz: A Nyertes Ajánlattevőnek az elektronikus távoktatási rendszerhez, illetve annak használata biztosításához 500 db belső felhasználói (rendszeradminisztrátori, tanfolyam adminisztrátori, tananyagszerkesztői, lektorálási és egyéb kapcsolódó feladatok ellátását biztosító) licenszet szükséges biztosítania Ajánlatkérő részére, amely licenszeknek az átadásukat követően korlátlan ideig 500 db aktív regisztrált felhasználó számára kell biztosítania az elektronikus távoktatási rendszerhez a belső felhasználói jogosultságokat biztosító rendszerhozzáférési és rendszerhasználati lehetőséget, 150 konkurens felhasználó általi egyidejű használat lehetőségével.
* Külső felhasználói licensz: A Nyertes Ajánlattevőnek az elektronikus távoktatási rendszerhez, illetve annak használatához 1 000 000 db külső felhasználói (digitális tananyagok köznevelés intézmények tanulói és tanárai általi használatát, elvégzését, lejátszását biztosító) licenszet szükséges biztosítania Ajánlatkérő részére, amely licenszeknek az átadásukat követően korlátlan ideig 1 000 000 db aktív, regisztrált köznevelési felhasználó számára kell biztosítania az elektronikus távoktatási rendszerhez a külső felhasználói jogosultságokat biztosító rendszerhozzáférési és rendszerhasználati lehetőséget, 50 000 konkurens felhasználó általi egyidejű használat lehetőségével.
Nyertes Ajánlattevőnek a műszaki leírás szerint e-learning, illetve tantermi képzéseket szükséges biztosítania.
Nyertes Ajánlattevőnek a rendszert felhő alapú szolgáltatásként szükséges nyújtania, illetve üzemeltetnie, amely keretében második szintű (second level) technikai ügyfélszolgálati támogatást szükséges biztosítania. A felhő alapú üzemeltetési szolgáltatás részét képezi az elektronikus távoktatási rendszer más külső rendszerekkel történő integrációjának támogatása is.
Lásd bővebben

SAS IML szerver licenc beszerzése (KBF/707/2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/238
Közzététel dátuma: 2020.12.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.21.
SAS IML szerver licenc beszerzése és SAS szerver licenc, valamint 4 vastag kliens licenc használati jogának megújítása
Lásd bővebben

Oracle szoftverlicencek terméktámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/238
Közzététel dátuma: 2020.12.08.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.04.
Ajánlatkérő használatában lévő Oracle szoftverlicencekre vonatkozó használati jog biztosítása, valamit szoftverfrissítés és licenctámogatás biztosítása 2021. június 20-ig szolgáltatási szerződéskötés keretében
Lásd bővebben

HCL Domino, Notes licencek éves megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/238
Közzététel dátuma: 2020.12.08.
Ajánlatkérő: Országos Atomenergia Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.17.
A hivatal Integrált Irodai Rendszere a Domino/Notes alkalmazás szerverre épül.
A korábbi licencek helyett az éves megújítással új licence típusra kell áttérnünk
Összesen 5950 darab különböző (belső/külső felhasználó) licenc.
Lásd bővebben

ERTMS kulcsmenedzsment rendszer megvalósítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/238
Közzététel dátuma: 2020.12.08.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.05.
Nyertes ajánlattevő feladata egy Kulcs Menedzsment Központ (továbbiakban: KMC vagy rendszer) (ezen belül Key Distribution Center) létesítése, mely offline kulcsmenedzsment-rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Megrendelő által üzemeltetett összes, ETCS (Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) 2. szintűvonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt vonalszakaszok ETCS 2. rendszerben lévő Radio Block Center (RBC)központjai és a MÁV Zrt. vasúti hálózatára engedélyezett ETCS-el felszerelt, hazai és külföldi vasúti járművek fedélzeti berendezései (OBU, EVC és az ETCS-hez kapcsolódó OBURBC, KMC-KMC, KMC-KDC és RBC-RBC közötti kapcsolatokhoz és a hozzájuk kapcsolódó interfészekhez) hitelesítő és autentikációs kulcsainak teljes körű menedzselését ellássa.
Lásd bővebben

TEMPEST LEVEL-A besorolású informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/238
Közzététel dátuma: 2020.12.08.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.04.
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a minősített adatot kezelő szerveknek 2022. december 31. napjáig meg kell teremteniük a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételeket, melynek céljából Ajánlatkérő az alábbi termékeket kívánja beszerezni:
1. rész: Munkaállomás monitorral (8 db), 2. rész: Notebook (52 db), 3. rész: USB bölcső (60 db), 4. rész: Nyomtató (60 db).
Lásd bővebben

GPU szerver beszerzése SZTAKI részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/240
Közzététel dátuma: 2020.12.10.
Ajánlatkérő: Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.21.
GPU szerver beszerzése a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet részére
Tárgyi eljárás célja, olyan mesterséges neuronhálók tanítására alkalmas 1 db szerver beszerzése, amellyel világszínvonalú gépi érzékelési kutatásokat végezhet ajánlatkérő.
Lásd bővebben

Terepi laptop és tablet
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/240
Közzététel dátuma: 2020.12.10.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.15.
25 db terepi laptop beszerzése a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére a KEHOP-1.1.0-15-2016-00003 azonosítószámú, „Katasztrófa-kockázatértékelési rendszer” elnevezésű projekt keretében
A pilóta nélküli légijárművekkel készített videó és képanyagok feldolgozásához alkalmas hordozható terepi számítógép.
23 db tablet beszerzése a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére a KEHOP-1.1.0-15-2016-00003 azonosítószámú, „Katasztrófa-kockázatértékelési rendszer” elnevezésű projekt keretében
Lásd bővebben

Mozdony Fedélzeti Berendezések szoftverfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/240
Közzététel dátuma: 2020.12.10.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.11.
Lásd bővebben

Nyomtatók beszerzése GINOP projektekben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/241
Közzététel dátuma: 2020.12.11.
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.07.
109 db új XEROX Phaser 3330V_DNI típusú, vagy azzal egyenértékű nyomtató beszerzése a műszaki leírásban foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Robotizált Folyamatautomatizálás fejlesztési KM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/241
Közzététel dátuma: 2020.12.11.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.11.
A jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy az MVMI Zrt. által szolgáltatott Robotizált Folyamatautomatizálásra (RPA) épülő rendszerfejlesztési és tanácsadási tevékenység ellátásához szükséges szakértői erőforrást, illetve új fejlesztett automatizált robotok bevezetését, a jelen eljárás során nyertes Ajánlattevővel (továbbiakban: AT) kötött kötelezettség nélküli Keretmegállapodás keretében a nyertes Ajánlattevő közreműködésével biztosítsa Ajánlatkérő, a keretmegállapodás időtartama alatt, a keretösszeg (nettó 360 000 000,- Ft) erejéig, megrendelések alapján.
Lásd bővebben

HP típusú plotterek karbantartása és festékkazetta
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/241
Közzététel dátuma: 2020.12.11.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.13.
Nyertes ajánlattevő feladata A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal nyomdájában működő 3 db Hewlett-Packard (HP Designjet T2300, HP Designjet T730, HP Latex 115) multifunkciós eszköz 37 hónapra vonatkozó teljeskörű karbantartása a műszaki leírásban és szerződésben foglaltak szerint, és a Műszaki leírásban részletezett festékkazetták szállítása az eseti megrendelésben (lehívás) foglaltaknak megfelelően.
Lásd bővebben

Részvételi felhívás – Validation Tool
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/241
Közzététel dátuma: 2020.12.11.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.23.
A fejlesztés létfontosságú infrastruktúraként kezelt IT alkalmazásokat érint.
Lásd bővebben

Mobiltelefon készülékek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/241
Közzététel dátuma: 2020.12.11.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.14.
640 db mobiltelefon készülék beszerzése
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/237
Közzététel dátuma: 2020.12.07.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
IP Centrex szolgáltatás kiterjesztése az ORFK központi ügyeleti rendszer támogatására
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.244.052,- Ft
Lásd bővebben

Optikai sötétszál bérlése (2020-2022)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/237
Közzététel dátuma: 2020.12.07.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.244.094,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai, elektronikus eszközök GINOP, EFOP II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/237
Közzététel dátuma: 2020.12.07.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;FreeDee Nyomdai Szolgáltató Művek Kft.
EFOP és GINOP pályázatok megvalósításához szükséges informatikai és egyéb elektronikus eszközök beszerzése II.
Hivatkozási szám: 2/Ny/2020/SZTE
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 80.341.170,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SWF17 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/237
Közzététel dátuma: 2020.12.07.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
A 2014-2020 programozási időszak Európai Uniós forrásból finanszírozott szoftverfejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési tanácsadás
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezetfeladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére szoftverfejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódó fejlesztési tanácsadás
2. rész: Java alapú fejlesztői környezethez vagy Business Intelligence alapú fejlesztői környezethez kapcsolódó, vagy egyéb más nyílt forráskódú fejlesztési tanácsadás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.967.729.248,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0401SUPP16 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/239
Közzététel dátuma: 2020.12.09.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezetfeladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó kötelezett és önként csatlakozó intézményeknél elérhető szoftverlicencekhez kapcsolódó emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások biztosítása
4 rész: SAP vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 384.354.840,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SLIC17 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/239
Közzététel dátuma: 2020.12.09.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények részére Oracle, SAP, IBM, Novell, SAS szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése tárgyban.
1. rész: Oracle szoftverlicencek, adatbáziskezelők, VIR rendszerek, ezek fejlesztőeszközei, bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.125.292.490,- Ft
Lásd bővebben

Szerver hosting szolgáltatás 12 hónapra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/239
Közzététel dátuma: 2020.12.09.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Szerver hosting szolgáltatás nyújtása 12 hónap időtartamban a BKK Zrt. részére nettó 35.000.000,- Ft keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás erdményéről_KBF/494/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/239
Közzététel dátuma: 2020.12.09.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Hordozható munkaállomások beszerzése_KBF/494/2020
340 db laptop beszerzése, 5 év gyártói garanciával, helyszíni kiszállással. További információ a Közbeszerzési dokumentumokban található.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 125.766.000,- Ft
Lásd bővebben

DWDM eszközök gyártói támogatása, szoftver követés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/239
Közzététel dátuma: 2020.12.09.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
KIFÜ részére DWDM eszközök gyártói támogatása
Ajánlatkérő országos adathálózata részeként egy Nokia (korábban Alcatel-Lucent) 1830 Photonic Service Switch típusú WDM rendszert használ. Ez a WDM rendszer részben Ajánlatkérő, részben az MVM NET Zrt. tulajdonában van. Az MVM NET szintén használja ezt a rendszert, az üzemeltetést pedig a két tulajdonos közösen végzi.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 107.012.160,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0101SUPP16 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/239
Közzététel dátuma: 2020.12.09.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Microsoft Kft.
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezetfeladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó kötelezett és önként csatlakozó intézményeknél elérhető szoftverlicencekhez kapcsolódó emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások biztosítása
1. rész: Microsoft vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 306.533.850,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0301SUPP16 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/239
Közzététel dátuma: 2020.12.09.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Novell PSH Kft.
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezetfeladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó kötelezett és önként csatlakozó intézményeknél elérhető szoftverlicencekhez kapcsolódó emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások biztosítása
3 rész: Novell vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 939.193.473,- Ft
Lásd bővebben

E-számla, e-befizetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/239
Közzététel dátuma: 2020.12.09.
Ajánlatkérő: NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DÍJNET Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vállalkozási keretszerződés keretében az Ajánlatkérő regisztrált ügyfelei részére az Ajánlatkérő által elektronikusan átadott, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, Ajánlatkérő által elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva hitelesített elektronikus számlák az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszerén keresztül történő bemutatása, azok az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszerében történő tárolása és az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszere fizetési szolgáltatásainak Ajánlatkérő ügyfelei részére történő biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 48.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Live Guide Klímavédelmi információs rendsz. üzem.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/240
Közzététel dátuma: 2020.12.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: In mid Air Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„A Live Guide Klímavédelmi információs rendszer üzemeltetése, üzemeltetés támogatása, valamint szakértői erőforrás biztosítása 19 hónapra 2022. június 30-ig”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.748.100,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SLIC17 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/240
Közzététel dátuma: 2020.12.10.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények részére Oracle, SAP, IBM, Novell, SAS szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése tárgyban.
2. rész: SAP szoftverlicencek, adatbáziskezelők, VIR rendszerek, ezek fejlesztőeszközei, bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.027.633.875,- Ft
Lásd bővebben

WGSM rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/241
Közzététel dátuma: 2020.12.11.
Ajánlatkérő: Eurohandball 2022 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: ITSecure Informatikai Tanácsadó Kft.
A 2022-ben megrendezésre kerülő férfi kézilabda Európa Bajnokság rendezési jogát Magyarország és Szlovákia nyerte el, egy merőben új koncepcióval, amelyben a mérkőzések lebonyolítását egy fesztivál keretein belül kívánják megvalósítani, fokozva ezzel az esemény vonzerejét. E koncepció köré épült brand szlogenje a Watch Games See More – Nézz meccseket, láss többet (továbbiakban WGSM)
Ez a korábbi gyakorlatokhoz képest egy olyan összetett és más már meglévő rendszerekkel kapcsolódó rendszer kifejlesztését igényli, amelyek nem csak a kézilabda meccsekre való jegyvásárlást és bejutást biztosítja, hanem az ezt körülvevő fesztivál szolgáltatásait (mobil applikáció, közösségi játékok, utazás, kulturális belépők, étkezési kedvezmények, program ajánlók, stb.) és a partnerekkel történő elszámolásokat is biztosítja.
E megvalósult multiplatform rendszer üzemeltetését kívánja megoldani a jelen beszerzés tárgyát képező WGSM Rendszer üzemeltetése című eljárás.
A beszerzés keretében Ajánlattevő feladata a műszaki specifikációban meghatározott napi 12.000 tranzakciót megvalósító országos lefedettségű WGSM rendszer futtatásához szükséges környezet biztosítása és a kapcsolatos üzemeltetési feladatok ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 19.927.500,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató_KKTA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/241
Közzététel dátuma: 2020.12.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: DSS Consulting Informatikai és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattevő feladata a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Ajánlatkérő) KKTA (Központi kgfb tételes adatbázis, továbbiakban: Rendszer) üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési támogatása (felmerülő új igények megvalósítása, azaz a kifejlesztett Rendszer továbbfejlesztése, módosítása vagy összekapcsolása más informatikai rendszerekkel).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 148.469.600,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02ITSZ16 számú keretemegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/241
Közzététel dátuma: 2020.12.11.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Szolgáltatási keretmegállapodás a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények azon részére, akik a mindenkor hatályos Éves Fejlesztési Keretekben nevesített és támogatást nyert szervezetnek minősülnek, a projektek megvalósításához szükségessé váló Közigazgatási Informatikai Rendszerekkel kapcsolatos szakértői vagy minőségbiztosítási szolgáltatások beszerzésére.
2. rész: Közigazgatási informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.075.675.200,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (2. rész)

„Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk a ZBW – Leibniz Közgazdasági Információs Központ gondozásában megjelent, a kölni Német Gazdaságkutató Intézet (IW) kutatóinak közreműködésével készült átfogó elemzést a nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatásairól (Open data and data sharing: An economic analysis). E héten a tanulmány részletes megállapításaira térünk ki.

A szerzők mindenek előtt áttekintik a nyílt adatok evolúcióját 1957-ig visszamenően, amikor a NASA lefektette a geofizikai adatok megosztására szolgáló központok alapjait és szabványosította hozzá a meta-adatokat. Ekkor és még jó ideig az adatmegosztás középpontjában a tudományos adatok voltak. A nyíltadat-mozgalom az internet elterjedésével kapott új lendületet, mint ami technikailag lehetővé tette az ingyenes adatmegosztást a világhálón keresztül. Ezzel együtt a figyelem egyre inkább a közszféra adatai, a közadatok felé fordult. Elterjedt az a nézet, hogy az információt közjavaknak kell tekintenünk, aminek jellemzője, hogy nem tartozik a versengő javak közé, fogyasztása nem ütközik erőforrás-korlátba (attól nem lesz kevesebb információ, hogy fogyasztjuk őket) és fogyasztásuk minden esetben hozzájárul a társadalom jólétéhez. Az információ közjószágként kezelése nem vezethet kizárólagosságokhoz sem.

A szerzők a nyílt adatok definícióját az Open Knowledge Foundation (OKF) szervezettől kölcsönözték, miszerint: az adatok nyíltsága szabad hozzáférést, felhasználást, módosítást és megoszthatóságot jelent, bármilyen célra, bárki részére. A tanulmány a nyílt adatoknak nyolc fő jellemzőjét azonosítja, öt dimenzió alá rendezve azokat, a következők szerint:

  1. Stratégiai dimenzió
  • Elérhetőség (diszkrimináció- és korlátozásmentesen, belépési korlátok nélküli platformokkal)
  1. Gazdasági dimenzió
  • Megfizethetőség (ingyenesen vagy csupán a reprodukció marginális költségével terhelve)
  1. Jogi dimenzió
  • Megoszthatóság (közzététel nyílt licenszek alapján, biztosítva a tanulmányozhatóság és adaptálás, az újraelosztás és másolás, a módosítás, valamint az eredmények megosztásának szabadságát)
  1. Koncepcionális dimenzió
  • Interoparábilitás (közös vagy nyílt szabványok használata, szabadon elérhető formátumok szoftver-licenszek nélkül)
  • Elsődlegesség (elsődleges adatok használata, eredeti és módosítatlan információkkal, átláthatóan és igazolható eredettel)
  1. Műszaki dimenzió
  • Magas minőség (pontos, teljes, konzisztens, érvényes és egyedi adatok, rendszeres frissítéssel és feltöltéssel)
  • Használhatóság (gépi olvasásra is alkalmas módon)
  • Hozzáférhetőség (könnyű, folyamatos, biztonságos hozzáférés és letöltés, az adatok világos és tömör bemutatásával)

Az elmúlt években a nyíltadat-mozgalom alapvetően a nyílt közadatok ügyének előmozdításával kapcsolódott össze. Az országos és helyi hatóságok, intézmények hatalmas mennyiségű adatot tettek hozzáférhetővé, ami javította az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a polgárok felé. De fontos cél volt a kézzelfogható gazdasági hatás elérése is: az Európai Bizottság az európai nyíltadat-piac méretét a 2019-es évre 184,45 milliárd euró értékűre becsülte. Ma már az EU legtöbb országa működtet olyan portálokat, amelyeken minden nyílt adat szabadon elérhető. A nyíltadat-platformok számának hatalmas növekedése mellett jelentős elmozdulás figyelhető meg a minőség terén is. Az OECD 2013 óta méri és értékeli a nyílt adatok elérhetőségét, hozzáférhetőségét és újra-felhasználhatóságát az adott országban, beleértve a minőségi értékelést is. Az ebből képzett index tanulsága szerint a legtöbb ország javítani tudott a nyílt adatok minőségén az elmúlt években.

Bár kezdetben az állampolgárokat tekintették a nyílt közadatok első számú kedvezményezettjeinek, a vállalatok is hamar felbátorodtak rá, hogy felhasználják azokat. A nyílt adatok az innováció hajtóerejének is bizonyultak: a vállalatok felhasználták azokat üzleti modelljük megújítására, más vállalkozók új üzleti modellek építésére. Miközben azonban a nyílt közadatokat széles körben publikálták és használták fel, a vállalatok adatmegosztása továbbra is elszigetelt jelenség maradt. Jelenleg az adatokkal kereskedő vállalatok 43%-a vesz részt kétoldalú adatcserében, és alig 6%-uk van jelen adataival nyílt platformokon.

A vállalatok és a kormányzati szféra eltérő viszonyulásának okát a szerzők úgy igyekeztek azonosítani, hogy összevetették a közadatok és a vállalati adatok fő jellemzőit, a már említett öt dimenzió mentén. A hasonlóságok feltárása abban segít, hogy megállapítsuk: a közadatokra kialakított keretrendszerek közül melyek alkalmasak arra, hogy a vállalati adatmegosztásra is alkalmazzuk azokat. A különbségek feltárása pedig abban segít, hogy megállapítsuk, mik a fő akadályok a vállalatok adatmegosztásának útjában.

A hasonlóságok és különbségek menti elemzés kimutatta, hogy azoknál az adatoknál, amelyek a vállalatok részéről is közjavakként kezelhetők, ott az adatmegosztás keretei a közadatokéhoz hasonlóan kezelhetők. Hasonló eljárás követhető a műszaki követelményeknél is, ahol a közadatokra kialakított kritériumok mintaként szolgálhatnak a vállalati adatok megosztásához. A problémák ott jelentkeznek, ahol az adatok magánjavakként vagy „klubjavakként” kezdenek viselkedni, akadályt emelve az adatok megosztása elé. Az adatok közötti legnagyobb különbséget e tekintetben a megkülönböztetés-mentesség és a használati költségek jelentik. Ennek legfőbb oka, hogy míg a közintézmények nincsenek versenyhelyzetben, nyíltan közzétett adataik nem hatnak vissza negatívan helyzetükre, a vállalatok éles versenykörnyezetben működnek, így adatmegosztásuk haszonélvezője versenytársuk is lehet, ami nekik profitvesztést okoz. Ez a gazdasági dimenzió mellett a jogi dimenzióban is jelentkezik, mivel a közjavak (és ilyenek a közadatok is) nem versengők és használatukból sem lehet kizárni senkit (non-rivalrous, non-excludable), addig a magánjavak és klubjavak (ilyen a vállalati adatok jelentős része) versengők és adott esetben kizárólagosak (rivalrous, excludable). Ehhez járulnak még hozzá a jogi aggodalmak, amelyek bizonytalanságot okoznak azoknál a cégeknél is, amelyek amúgy hajlandóak lennének adataik megosztására, de nem tudják, hogyan tegyék ezt. Az adatkezelésnek ezek a különbségei megmagyarázzák, miért vonakodnak a vállalatok az adatmegosztástól. A feltárt akadályok mélyebb elemzésére van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, milyen ösztönzőkre és szakpolitikai eszközökre van szükség a nagyobb mértékű vállalati adatmegosztáshoz.

A megfelelő ösztönzők azonosításához a szerzők az Európai Bizottság nyílt konzultációjának eredményeire támaszkodtak, amely „Building the European Data Economy” néven futott 2017 január 10-től április 26-ig. A válaszolók között 380 vállalat volt, lefedve minden szektort és tagországot. A kutatás végeredményeként a szerzők hat kategóriába sorolták a lehetséges ösztönzőket (zárójelben annak jelzése, hogy a megkérdezettek milyen arányban tekintik azt fontos ösztönzőnek), úgymint:

  • az adatmegosztásban rejlő potenciál azonosítása (18%);
  • az üzleti lehetőségek realizálása (34%);
  • megfelelő jogi és szerződéses keretrendszerek bevezetése (37%);
  • kölcsönös adatmegosztás megvalósítása (34%);
  • pénzügyi előnyök realizálása (11%);
  • az ügyféligények kiszolgálása (15%).

A tanulmány ezután öt szakpolitikai ajánlást fogalmaz meg a vállalatok adatmegosztásának segítése érdekében:

  • közös szerződési szabályok és szabványok megteremtése;
  • a szereplők közötti együttműködés segítése, támogatása;
  • megbízható műszaki infrastruktúra biztosítása;
  • vállalati adatstratégia kidolgozása;
  • az adatok értékének meghatározása.

A szerzők végül kifejezik azon meggyőződésüket, hogy mindezen törekvések akkor lehetnek csak sikeresek, ha a szereplők hajlandóak és képesek együttműködni egy hatékony adat-ökoszisztéma kifejlesztésében.”

Forrás:
Open data and data sharing: An economic analysis; Alevtina Krotova, Armin Mertens, Marc Scheufen; Institut der deutschen Wirtschaft (IW), IW-Policy Papers, Institut der deutschen Wirtschaft (IW); 2020. október-december
Előző rész:
A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (1. rész)

Új technológiák és digitalizálás. A társadalmi gazdaság és a társadalmi vállalkozások előtt álló lehetőségek és kihívások

„Az „Új technológiák és digitalizáció: lehetőségek és kihívások a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára” című tanulmány azt kívánja feltérképezni, hogy a társadalmi gazdaság növekvő jelentősége Európában hogyan néz szembe a digitális átalakulás kihívásaival. Arra összpontosít, hogy a digitális platformok és a fejlett technológiák (azaz nyílt forráskód, mesterséges intelligencia, a dolgok internete, nagy adathalmazok, megosztott könyvelési technológiák) integrációja befolyásolhatja-e, és ha igen, milyen módon és milyen mértékben a társadalmi gazdaság új/jobb társadalmi hatásainak tervezését és megvalósítását. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a digitális platformok és a fejlett technológiáknak a műveletek automatizálására és egyszerűsítésére irányuló képességei lehetőségeket nyitnak meg a társadalmi gazdaság előtt a nagyobb hatókör és a nagyobb hatékonyság tekintetében. A digitalizáció segíti az új és innovatív társadalmi szolgáltatások és munkakörülmények létrehozását is, amelyek segítik a meglévő és újonnan felmerülő társadalmi problémák megoldását. Miközben ezek a tendenciák a közeljövőben is folytatódni fognak, az európai intézményeknek, a tagállamok politikai döntéshozóinak és a társadalmi vállalkozóknak el kell kötelezniük magukat a társadalmi gazdaság digitális átalakulásának előmozdítása és támogatása mellett, valamint ösztönözniük kell a digitálisan lehetővé tett innovatív kezdeményezések elterjedését, felfuttatását/kifuttatását és megkettőzését. Azonosították a beavatkozási területeket. A kutatásra és innovációra fordított források, valamint a hagyományos bevételi források fontos szerepet játszanak a digitális technológiáknak a társadalmi gazdaság számára és által történő fejlesztésekben és ezek elterjesztésében. Hasonlóképpen szükség van a társadalmi gazdaság szereplői vállalkozói és digitális készségeinek fejlesztésére az európai digitális társadalmi gazdaság jövőképének előmozdítása érdekében. A különböző érdekelt felek közötti együttműködés a támogató környezetek kialakításában (társadalmi klaszterek, kreatív terek vagy inkubátorok) hatékonyan előmozdíthatja a szociális gazdaság korszerűsítését a társadalmi gazdasági szervezetek megerősítését és növekedését. Végezetül, a társadalmi gazdaság tagállamok közötti növekedésének előmozdítása érdekében célszerű harmonizálni a szociális gazdaság különböző szereplőit szabályozó jogi formákat és szabályozásokat. Ily módon a digitális platformok és a fejlett technológiák valóban hozzájárulhatnak a 21. század társadalmi kihívásainak megfelelő európai digitális szociális gazdaság létrehozásához.”

Forrás:
New technologies and digitisation. Opportunities and challenges for the social economy and social economy enterprises; Publications Office of the EU; 2020. december 8.
Lásd még:
Social economy in the EU; Európai Bizottság

Törvények, rendeletek

1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) részletes intézkedési tervéről

Forrás:
1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) részletes intézkedési tervéről és az első prioritásba tartozó feladatok teljes körű ellátásához szükséges költségvetési források biztosításáról, valamint a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról szóló 1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 273. szám; 2020. december 9.; 9130-9133. o. (PDF)

8/2020. (XII. 9.) NMHH rendelet az egységes európai segélyhívó számra és a nemzeti segélyhívó számokra irányuló segélyhívásokról

Forrás:
8/2020. (XII. 9.) NMHH rendelet az egységes európai segélyhívó számra és a nemzeti segélyhívó számokra irányuló segélyhívásokról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 273. szám; 2020. december 9.; 9118-9120. o. (PDF)

572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról

Forrás:
572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 273. szám; 2020. december 9.; 9078-9115. o. (PDF)